jezus a bunbak-a girardizmus -...

1.oldal,összesen:25

JÉZUS,ABŰNBAK?–AGIRARDIZMUS©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.1.2016.09.27.)

A francia-amerikai René Girard hipotézise a mimetikusvágyrólésabűnbakképzésrőlmintazemberikultúragyö-kerérőléstúlélőmechanizmusárólnemcsakatársadalom-tudományok és amarketing, hanema teológia területét isérintette.Évtizedekkelezelőtt írtműveiújabbanmagyarulis sorra jelennekmeg, a bűnbakképzésmechanizmusánakJézushaláláravalóalkalmazásapedigújabbanegyeshazaiteológusok1megváltásról alkotott képére is hatást gyako-rol.AzÚjszövetségJézusKrisztuskereszthalálánakjelentő-ségéttöbbképpelésfogalommalisleírja,ígyazegyháztör-ténetsoránegyestanítókholezt,holazthangsúlyozták.Girardazonbanezenaspektrumon is túllépvesajátos „antropológiai”megközelítésselakarjaakeresz-ténység„kritikaiapológiáját”nyújtani,ésazevangéliumlényegétújrafogalmazni.Kérdéstehát,hogyGirard„antropológiai”írásmagyarázatavalóbantudományoskutatásieredményekenalapul-e,éshogy„apológiája”ténylegakeresztényhitetvédi-e?AzalábbitanulmányGirardhipotézisét,illetvenálunkeddignemigenis-mert filozófiai, antropológiai, pszichológiai kritikáit és alapvető hermeneutikai,teológiaiproblémáitfoglaljaössze.

1.RenéGirard(1923-2015)A francia származásúRenéNoël Théophile Girard előszörközépkortörténetettanult(ÉcoleNationaledesChartes),ésszülővárosának történetével foglalkozott, szakdolgozatacíme„MagánéletAvignonbana15.századmásodikfelében”volt. Amerikába áttelepült, majd 1950-ben legújabb koritörténelmitémábóldoktoráltazIndianaUniversity-n(disz-szertációja: „Amerikai vélemény Franciaországról 1940 és1943 között”). Bár történész diplomája volt, az IndianaUniversity-nmaradvamegélhetésiokokbólelvállaltaazeu-rópaiirodalomoktatását.TanítottaDukeUniversity-nésaBrynMawrCollege-ban is,majd1961-bena JohnsHopkinsUniversity-nkapottprofesszoriállást.

1Ld. ifj. Cserháti Sándor: „Az ismeretlen Isten – Jézus és a szakrális erőszak”, In: Lelkipásztor2009/7(242-250.oldal);CsepregiAndrás:„Kortársteológussalpárbeszédben–azerőszakrólésaz erőszakmentes ellenállásról”, In: Ablaknyitás – Keresztény önismeret falakon kívül és belül(szerk.SzabóLajos),LutherKiadó,2004(324-336.oldal)


Ekkoriban jelentmeg irodalomelméletikönyve2amimetikusvágyról,majdkul-túrtörténeti témájúműve3az erőszak és szakralitás kapcsolatáról. 1981-ben aStanfordUniversity-nafrancianyelv,irodaloméskultúraprofesszoralett,ésittírta meg a bűnbak-mechanizmus Jézusra alkalmazásáról szóló könyvét4is. AStanfordontanított1995-ösnyugdíjazásáig,majdemeritusprofesszorkénthalá-láig.2005-benaFranciaTudományosAkadémiatagja lett,ésanegyven„halha-tatlan” közé került, illetve fél tucat egyetemtől kapott tiszteletbeli tudományosfokozatot, díjat, köztük az innsbrucki katolikus teológiai fakultástól, barátja éskövetője,RaymundSchwagerprofesszorrévén(ld.alább).

Agirardieszmékterjesztésérenéhányszervezetislétrejött,amelyekközülaleg-fontosabb az 1990-ben alapított, sokat mondó nevű COV&R5(Colloquium onViolence andReligion). Ennek célja „az erőszak és vallás közötti kapcsolatmi-metikusmodelljénekfelfedezése,vizsgálataés fejlesztéseazemberikultúrage-nezisében és fennmaradásában”.6A COV&R tiszteletbeli elnöke természetesenGirardvolt,„a20-21.századegyiklegnagyobbgondolkodója”,társalapítójapedigbarátja,azosztrákjezsuitadogmatikaprofesszor,RaymundSchwager.7

A COV&R és társintézményei révénGirardhipotézisének a társadalomtudomá-nyokbanésateológiábanvalóalkalmazásátviszonylagszűkkövetőikör8kutatja.Meghatározó tagjai az irodalomtudósAndrew J.McKenna, a katolikus teológusRaymund Schwager,Wolfgang Palaver, Gil Bailie és James Alison, a metodistaWalter Wink (1935-2012) és Robert Hamerton-Kelly (1938-2013), a baptistaMarkHeim, illetve az evangélikusPaulNuechterlein, akiweboldalán átfogó gi-rardistabibliográfiátisközöl.9

2.GirardhipotéziseGirard–legalábbiskövetőiszámára–„atársadalomtudományokDarwinja”és„a20-21.századegyik legnagyobbgondolkodója”.Girardugyanisnemkevesebbetállít,minthogyhipotéziseolyasmi, „Mirejtvevoltavilág teremtésétől fogva”–

2Deceit,DesireandtheNovel–SelfandOtherinLiteraryStucture(1961)3La Violence et la Sacré (1972), angolul Violence and the Sacred (1977);Des choses cachéesdepuislafondationdumonde(1978),angolulThingsHiddenSincetheFoundationoftheWorld(1987),magyarulMirejtvevoltavilágteremtésétőlfogva(L’Harmattan2013).4Leboucémissaire(1982),angolulTheScapegoat(1986),magyarulAbűnbak(Gondolat,2014)5A szervezetnevénekkezdőbetűi azangolcover(befedni) szót adjákki, amiutalása zsidóen-gesztelésnap,ajómkippúrkifejezésbenlevőkápar(befedni,váltságotfizetni)igére.6Ld.violenceandreligion.com7BrauchenwireinenSündenbock?–GewaltundErlösungindenbiblischenSchriften(Kulturver-lag,1994;Thaur2002),online:www.uibk.ac.at/theol/leseraum/texte/299.html8Ld.RobertHamerton-KellyésazImitatio(imitatio.org),PaulNuechterleinésaGirardianLectio-nary(girardianlectionary.net),MichaelHardinésaPreachingPeace(preachingpeace.com)9Ld.girardianlectionary.net/bibliography/


amintaztkönyvecímeisjelzi.Azember„rejtvényének”megoldásáteddigsenkisemvetteészre,vagyhaészreisvette,senkisemtudtamegfelelőenértelmezni–csak Girard. Megközelítését, szövegértelmezését és kereszténységképének vé-delmétpedigkövetkezetesen„antropológiai”-naknevezte.

2.1.AzutánzóvágytólabűnbakképzésigAzemberutánzó(mimetikus)képességeésennekatanulásbanbetöltöttszerepeközismert. Girard hipotézise szerint azonban az emberek a vágyaikban is utá-nozzák egymást. A „mimetikus vágy” (mimeticdesire) lényege, hogy csak azértvágyunkvalamire,mertlátunkvalakimástarraabizonyosdologravágyni,illetvemertolyanokakarunklenni,mintaz,akibirtokoljaadolgot,ezértazzáakarunkválni,amiő:ezmára„metafizikaivágy”(metaphysicaldesire).Azalanyésvágyatárgyaközötttehátmindigvanközvetítővagymodellszemély(mediator,model).Girardszerintezaháromszögazemberivágymintolyankeletkezésénekmodell-je.Illúzió,hogylennéneksajátvágyaink,mindigmásokvágyaitvesszükkölcsön.

Haazemberekugyanaztakarjákmegszerezni,akkorezelőszörversengéshezve-zet(mimeticrivalry),végülharchoz(mimeticconflict).Avágyottdologértfolyta-tottküzdelemsoránannyiraeluralkodikrajtukazindulat,hogyidővelaztiselfe-lejtik,eredetilegmitakartakelérni.Amikorpedigmár„mindenkimindenkiellen”fordulvagyharcol,akkorvagykiirtjákegymást,vagyhirtelen„mindenkiegyel-len” fordul: egy kívülálló személyre vagy csoportra irányítják dühüket, akit akonfliktus okává, felelősévényilvánítanak. E „bűnbak”mindig könnyenmegbé-lyegezhető, kisebbségi, idegen, taszító vagy félelmetes, ezért könnyű kollektíveellenefordulni.Girardszerintmindigígykeletkeztekabűnbakok,abűnbakkép-zés (scapegoating) pedig evolúciós védekező mechanizmus, amire azért vanszükség,mertazemberbőlhiányzikafajtársellenihaláloserőszakgátja(aküz-delmetfeladóállatelmenekülhet,deazembernemfeltétlenülkegyelmez).

2.2.Azember,arítus,amítoszésakultúraszületéseGirard hipotézise szerint,miután a bűnbak a kollektív erőszak áldozata lett, agyilkosság elkövetői hirtelen katarzist élnek át,mert a felgyülemlett feszültségfeloldódik.Akorábbiellenségekegyszercsakkibékülnek,éscsodálkozvafedezikfel,milyensokatköszönhetnekegykoriközösellenségüknek.

Mivelmimetikuskonfliktusokállandóantermelődnek,ésabűnbak-mechanizmushatásacsakegyideigtart,denemlehetvégnélkülbűnbakokatkreálni,azeredetigyilkosság,azelső,nagyhatásúincidensemlékeidővelátértékelődik.Akikoráb-banmindenrosszokavolt,nagytársadalmijóelhozójalett.Ezértkialakulatisz-telete(ld.szakralitás), történetétközösszertartásbanidézikfel(ld.rítusok), le-gendákszövődnekróla (ld.mítoszok),és idővelakár istenítik is.Haegyemberfeláldozásaegykoraz egésznépetmegmentette, akkorazeredeti áldozatállításszimbolikusismétléseiselegendő,mertugyanúgykatarzistképeskiváltani.


Girardszerintamimetikusvágytilalmaállmindentabumögött(ld.„Nekívánd!”parancsolatok;másokszavainakismétlése,mimikájánaktükrözése),ésamime-tikuskonfliktustfeloldóbűnbak-mechanizmusállmindenrítus,mítoszésvallásmögött.Afőemlősamimetikusvágyésabűnbakképzésrévénváltemberré.Ígylettazembercivilizált.Mivelazemberikultúraerőszakonalapul,erőszakésval-lásközöttszerveskapcsolatvan.Haazerőszakegyesnépekrítusaiból,mítoszai-bólésvallásábólmahiányzik,azcsakazértlehetséges,mertazalaptörténetetazidőksoránmindenbizonnyalátírták,szépítettékvagyelhallgatták.

2.3.ABibliakivételessége,akereszténységfelsőbbrendűségeAbűnbak-mechanizmuslényegehogyegyetlenáldozathelyettesítiazösszestöb-bit.Valójábanmindenbűnbaktragikusáldozat,akkoris,haamítoszokésvallá-sokmindigatúlélők(agyilkosok)szempontjábólmondjákelatörténetet.

ASzentíráskivételességeabban rejlik,hogy többé-kevésbényíltankimondjaazáldozatokártatlanságát.Abűnbak-képzést láthatjukÁbel, József, Izsák történe-tében,abűnbak-szertartásban,aszenvedőSzolgasorsábanésJézuspassiójában.

ABibliamindenesetre„útonlevő”szöveg(textentravail).Nagyószövetségialak-jaiMózesselazélenmégúgyvélik,hogyazáldozat(victim)szenvedéseIstennektetsző áldozat (sacrifice), és ennek megfelelő parancsokat, történeteket adnakIstenszájába(ld.állatáldozatok,kánaáninépirtás). Istenerőszakmentességekü-lönösenegyesprófétákáldozatellenesprédikálásábanjelentmeg(„Irgalmataka-rok,nemáldozatot”),végülpedigJézustanításábanéspassiójában,tehátazevan-géliumokakinyilatkozatáskiteljesedése.

Istenazért lett Jézusbanemberré,hogyáldozat (victim) legyen. Jézus is tipikustragikusáldozatvolt (Kajafás: „Jobbnektek,hogyegyetlenemberhaljonmeganépért…”),deazegyetlenteljesenártatlanáldozat,amit feltámadása igazolt. Jé-zus hagyta, hogy bűnbakot kreáljanak belőle, de ő volt azutolsóbűnbak,mertvéglegleleplezteamimetikuserőszakésbűnbak-képzésmechanizmusát,ésbe-mutatta,hogyIstenazáldozatokkalérezegyütt.

Kereszthalálának azonban semmi köze a bűnök bocsánatához: Istennek nincsszüksége elégtételre, áldozatra, vérre ahhoz, hogymegbocsásson –megbocsát,mertmegbocsátó. Az a gondolat, hogy Jézusmagára vette volna az emberiségbűneit, éshelyettünkbűnhődött, tipikusbűnbak-állítás.Apassió ilyenértelme-zéseéskésőbbitanítóküdvtanaazegyházegyikbűne.

Girard felfogásábanabűn született hajlamunk amimetikus erőszakra. ASátánmintVádlóabűnbak-állításmegtestesítője,akibűnösnekmond(at)jaazártatlanáldozatokat.Krisztusabűnbak-mechanizmusleleplezője,aSzentlélekpedigmint„másikpártfogó”mindenártatlanáldozatÜgyvédje.AKrisztusbanhívőszembe-sülmimetikusgyökerűerőszakoshajlamaival,magáévá tesziazerőszakmentesésérdeknélküliistenképet,hogyaztutánozza:ezKrisztuskövetése.Azüdvtörté-


nettulajdonképpenazerőszakáldozatainakrehabilitációja.Azevangéliumokésa Jelenések apokaliptikus látomásai pedig csupán emberi erőszakról szólnak,amikorunkról.Akereszténység tehátmindenvallással szembenaz igazi, eredetiproblémára,amimetikuserőszakra,abűnbakképzésreadmegoldást.

2.4.GirardtólaFaceBook-igÉrdekesmódonGirardmimetikusvágyrólszólóhipotéziseegyikstanforditanít-ványát,PeterThiel-tismegihlette,akinekazideológiájaéstőkéjeállaFaceBookésaPayPalmögött.10Akaliforniailibertariánus-neokonzervatívtechno-futuristakalandor-kapitalistaThielazérttartjamentoránakGirard-t,merthaazemberekvalóbanbirkakéntviselkednek,ahogyGirardállítja,akkorebbőlpénztlehetcsi-nálni, és mivel a vágy alany-modell-tárgy háromszöge lényegében az irigységpszichológiája,az ismerősökéshírességekrévénsegíteladnibármit.Girardhi-potézisénektehátThielértelmezésébenmarketing-értékeisvan.

3.TudományelméletikérdésekEleveóvatosságrakelleneazonbanintsenGirardeszméinekmeghökkentővolta(ténylegettől emberazember?),grandiozitása (ténylegmindenhez ezakulcs?)éshallatlan tekintélyigénye (ténylegmindenkimásvak?),de fontos tudni, hogyfelvetésénekkezdettőlfogvalétezikakadémiaikritikájais.

3.1.Feltevés,elméletvagymodell?Girardeszméitaszakirodalomésőmagaisholhipotézisnek,holteóriánakneve-zi,aCOV&Rpedigmáramimetikusmodellalkalmazásátkutatja.Ezértelöljáró-bantisztáznikellefogalmak11tudományosjelentésétésmódszertaniviszonyát:

1. ahipotézis (hypothesis)alapjelentése feltételezés, feltevés,dea tudomá-nyos szóhasználatban „tudományos feltevés, amely kiegészíti a hiányostapasztalatiismeretet,tényekelőzetesmagyarázata”,

2. ateória(theory)alapjelentéseelmélet,deatudományosszóhasználatban(a)„valamelyjelenségkörtudományosbemutatásánakellentmondásmen-tes alaptételeiből álló rendszer”vagy (b) „valamely terület általános fo-galmainak,elveinek,törvényeinektana”,vagy(c)„tisztánelméleti,agya-korlatotfigyelembenemvevőszemlélet”

3. amodell(model)alapjelentéseforma,minta,deatudományosszóhaszná-latban„bonyolultrendszerleegyszerűsítettbemutatómása”vagyegy„je-lenség szerkezetét,belsőösszefüggésrendszerét, állapotát, eseményszer-kezetétbemutatóösszetetttudományosleírás”.

10Ld.www.theguardian.com/technology/2008/jan/14/facebook11TolcsvaiNagyGábor:Idegenszavakszótára(Osiris,2007)


3.2.Történész,irodalomkritikusvagy…?Girard„Mirejtvevolt…”cíművitakönyvébenkétpszichiáterrelbeszélgethipoté-zisérőlésahumántudományokról.Kérdés,hogymiértnemeszakterületekkép-viselőivelbeszélget?Girardeszméitilletőenmárittlátniazalapvetőproblémát:

• képzettségeszerint történészvolt (MA,PhD),deAmerikábanazeurópaiirodalomróltanított,ésetérenjoggalbecsülikmunkásságát,

• azonbansajátszakterületéből(értsd:irodalom)kiindulva,pusztánolvas-mányaialapjánolyanhipotézistállított fel, amelyetazemberrelkapcso-latbahozhatótudományokszinteteljesspektrumáraalkalmazott(klasszi-kusfilozófia,vallásfilozófia,vallástudomány,mitológia, teológia,pszicho-lógia,szociológia,szociálpszichológia,kulturálisésvallásantropológia,et-nológia,paleoantropológia,etológia),

• ugyanakkor e tudományokat ésművelőiket éles kritikával illette, amiérthipotézisébennemlátjákazemberikultúrarejtélyénekmegoldását.

Girard hipotézisét egyik követője, Gil Bailie (1996) „a társadalomtudományokegyesített mező elméletének” nevezte (unified field theory for the humanities).Korunkbanvalóbangyakori,hogykétvagytöbbtudományterületátfedésbeke-rül(ún.inter-ésmultidiszciplinaritás),denemtucatnyi.Ahatártudományokelsődolga pedig sajátmódszertant kidolgozni, hogy létjogosultságukat igazolják, ésszakmaiértékelésüketlehetővétegyék,deennekGirardműveibennyomasincs.

Girardmimetikushipotéziseeleveolyasmirőlszól,amiszerinteazegészemberikultúra gyökere. Szerinteminden egyetemes és társadalomtudomány olyan je-lenségekkelfoglalkozik,amelyekebbőlfakadnak,ahogymaguketudományokis.Művelőikezértképtelenekszembesülniatársadalmijelenségekvalódigyökeré-velésjelentőségével,ésazokatugyanúgyfélreértik,mintavallások.Girardtulaj-donképpentudományokfeletti,hiperdiszciplináristudósnaktartjamagát.

Girardtehátsokattetthipotézisenegatívszakmaifogadtatásáért,bárezszámáranyilvántételehelyességétbizonyította.Mivelazonbanmindennekellenére

• Girard állandóan „(vallás)antropológiai” alapvetésre hivatkozik, amikorkultúrfilozófiaihipotézisétéssajátosbibliaértelmezésétakarjaigazolni,

• abibliaértelmezését átvevő teológusok is „(vallás)antropológiai” herme-neutikájaés(vélt)társadalomtudományitekintélyeelőtthajolnakmeg,

• illetveGirardéletművétazinterneteslexikonok12isafilozófiaiantropoló-giavagyakulturálisantropológiaterületénhelyezikel,

12Girard-ot az Encyclopaedia Britannica nem említi (2016.05.15), a francia, német és angolWikipédiaadataipedigeltérőtájékozottságotmutatnak:unanthropologueetphilosophe (antro-pológusésfilozófus),Literaturwissenschaftler,KulturanthropologeundReligionsphilosoph(iroda-lomtudós, kulturális antropológus és vallásfilozófus), vagy historian, literary critic and philo-sopherofsocialscience(történész,irodalomtudóséstársadalomtudományifilozófus).


szükségesutánanéznünk,hipotézisehogyanértékelhetőekétszakterület,illetveatematikájáhozszervesenkapcsolódókülönféleszociológiaiéspszichológiaiku-tatásokfényében.

Girardeszméinekértékeléséheznemcsakazangolszász,hanemamagyarszak-irodalombóliselegendőismeretetszerezhetünk.Akutatástegyedülaznehezíti,hogy míg a 70-es, 80-as években hipotézise kavart némi port, és a „Mi rejtvevolt…”lapjainállandóanvédekezniekelletta(nagyrésztmáigérvényes)szakmaikritika ellen, mamár alig találni olyan társadalomtudományi tankönyvet vagytudományosreferenciaművet,amelyegyáltalánemlítiőtéshipotézisét,nemhogybírálja.Azirántavalóújabbkeletűeurópaiérdeklődésmögöttsemhipotézisénekidőközbeniigazolódásaáll,hanemazerőszaktémájánakfokozottaktualitása.Ná-lunkiscsakazelmúltnéhányévbenkezdtékelműveitkiadni,ésbármilyenkeve-senisfoglalkoznakvele,többköztükateológus,mintatársadalomtudós.Kutatá-somatezértelsősorbanazegyháziakfigyelmébeajánlom.

4.FilozófiaiszempontbólA18.században–afizikátólazantropológiáig–mégszintemindentudomány-ágat„afilozófia”valamelyágánaktekintettek.A19.századbanazonbanatermé-szettudományok,illetveazún.humán-vagytársadalomtudományoklassanönál-lósodtak.Ezutóbbiakközötttermészetesenazantropológiais,amiazemberlé-nyét,azazfizikaiéskulturálisfejlődését,illetveváltozataitsajátosmódszertannalkezdteelkutatni,különösena„fejletlen”kultúrákban(szembenaszociológiával).Aszociológiáhozésapszichológiáhozhasonlóanazantropológiánakiskülönféle(francia,brit,amerikai,evolucionista,funkcionalista,strukturális,kognitív,szim-bolikusstb.)irányzataialakultakki,illetveakultúrakülönféleterületeireszako-sodottantropológiák(pl.politikai,ökológiai,művészetivagyvallásantropológia).

4.1.Filozófiaiantropológia?Az ún. „filozófiai antropológia” azonban, ahova Girardot sorolják,13az 1920-asévekben keletkezett (Max Scheler, Helmuth Plessner, Arnold Gehlen, Paul Als-berg). A kor erősödő redukcionista (materialista-evolucionista) emberképévelszemben,illetveaz1.világháborúsokkjautánegyegyetemesemberképkialakí-tásáttűztekicélul.Ezazonbannemfilozofikusantropológia,afilozófiaantropo-lógiájavagyazantropológiafilozófiája,hanemafilozófiaegyikága,amelyazem-berrelmintkérdőjeles,rejtélyeslénnyelfoglalkozik,ésegyénekvizsgálatábólki-indulvaelvonatkoztatásútjánáltalánosít.Azangolszászvilágbanazonbanaphi-losophical anthropology fogalmamár nehezen értelmezhető, filozófusok és an-

13Pl. InternetEncyclopediaofPhilosophy(www.iep.utm.edu/girard/),Wikipedia(en.wikipedia.org/wiki/René_Girard).


tropológusok számára egyaránt. Ma elsősorban olyan filozófusokra gondolnak,akikkifejezettenazembertermészetévelfoglalkoznak,ésakurrensredukcionis-taemberképetelutasítvaatesttőlfüggetlenszemélyiség,lélekvagyelmelétezé-sétállítják–ígyazirányzatafilozófiábanelevemarginális.14

Girard„filozófiaiantropológiája”tehátelvilegfilozófia,demivelamítoszhozésavalláshozhasonlóanafilozófiátisamimetikusmechanizmusokeredményénekésfenntartójánaktekinti,ugyanolyannegatívvéleményevanróla,mintamítoszok-rólésavallásokról.Írásaitnemfilozófusoknakszánta,ésmódszertanasemfilo-zófiai.

4.2.FilozófiaikritikaAz Internet Encyclopedia of Philosophy15ismertetőjének legfontosabb kritikaimegállapításaiakövetkezők:

Elmélete túl ambiciózus: „A mimetikus pszichológia és antropológia kezdetbenhihetőinterpretációivégülgrandiózusteoretikusrendszerrétranszformálódtak,amelyazemberitermészetmindenaspektusátmegakarjamagyarázni.”

Módszertanatöbbszempontbóliskérdéses:

• Előszöris,hiányzikazempirikuskutatás:„Amimetikusvággyalkapcsola-toselméleteinemalanyokgondostanulmányozásábóléstesztekelvégzé-sébőlered,hanemregényekolvasásából.”

• Másodszor,egyszerreáltalánosítésredukál:„Bűnbak-téziseiselfogadha-tólenne,hiszenazemberikultúrábankönnyűsokpéldáttalálniabűnbak-képzésre.Aztállítaniazonban,hogyvégsősoronazegészemberikultúraabűnbakképzésenalapul,éshogyazalapvetőkulturálisintézmények(mí-tosz,rítus,vadászat,háziasításstb.)végsősoronegyeredetigyilkosságbólerednek,talántúlsok.”

• Harmadszor,állításai igazolhatatlanok:„Kevéslehetőségünkvanazttud-ni,hogymitörténtapaleolitidőszakban,eltekintveattól,amitapaleonto-lógia és a régészet elmondhat. (...) Girard elmélete nem falszifikálhatópopperiértelemben.Úgytűnik,nemlehetellenpéldátfelhozni,amelycá-folnáGirardtézisét.Haegyerőszakosmítosztvagyrítustveszünk,Girardamellett fog érvelni, hogy a bizonyíték az elméletét erősíti. Ha egy nemerőszakosmítosztvagyrítustveszünk,Girard ismétamellett fogérvelni,hogyezabizonyítékiselméletéterősíti,mertaztigazolja,hogyakultúrákeltörlikamítoszaikbanésrítusaikbanlevőerőszaknyomait.”

• Negyedszer,azalapvetőproblémaacsőlátás:„…Girardművétugyanolyankritika érheti, mint a társadalomtudományok 19. századi nagy elméleti

14Ld.www.britannica.com/topic/philosophical-anthropology15Ld.www.iep.utm.edu/girard/#H1


rendszereit(Hegel,Freud,Marxstb.):akedvenctémáiravalókoncentrá-ciójamiattnemvesziészreazáltalakiemeltjelenségugyancsakvalószínűalternatívmagyarázatát.”

• Ötödször,keresztényapologetikaakarlenni.„Alegtöbbkritikusérvesze-rintazatendenciája,hogyaklasszikusszövegekésmítoszokszövegénekértelmezéseitakereszténytanokjaváracsűri-csavarja.”

AhogyMarxnakmindenazosztályharcrólszólt,ésFreudnakmindenaneurózis-ról,úgyGirardnakmindenazutánzásrólésazerőszakról.

5.Antropológiaiszempontból„Abűnbak”magyarkiadásánakhátlapjánaztolvassuk,hogyGirard„újantropo-lógiátalapozmeg”.AhogyazonbanGirardnemfilozófus,úgynemisantropoló-gus,éserrőlazantropológiaönmeghatározásaalapjánbárkimeggyőződhet(ld.Hollós1995,Boglár1995,Boglár2008,Letenyei2012,Kisdi2012stb.).

5.1.AzantropológiakialakulásaésmódszertanaAzantropológiajelentése„embertan”,kétfőágaafizikai(biológiai,orvosi)ésakulturálisantropológia,amelyekmanapságritkánérintkeznek.Akulturálisant-ropológiaaz emberikultúrák sokféleségével, összehasonlításával,megértésévelfoglalkozik.Akultúra fogalmaalattazantropológusokáltalábanazemberteljestársadalmiörökségétértik,vagyegykonkrétembercsoporttanulthagyományát,életmódját.Azemberi társasviselkedéstugyanisnemöröklött,ösztönösdolog-naktekintik,hanemnemzedékrőlnemzedékretanulandó,szerzettdolognak.

Akulturálisantropológiasajátosmódszertanaaz1920-asévekótaaterepmunka,a résztvevőmegfigyelés, és nem az íróasztali elmélkedés. Eleve az emberekkelfoglalkozik, és nem szövegekkel. Konkrét, azaz helyi és aktuális állapotokat ésjelenségeketírle,ezekjelentésétésjelentőségétigyekszikmegfejteni.Módszer-taniagnoszticizmusamiattértéksemleges:ajelenségekésképzetekléteésjelen-tőségefoglalkoztatja,nemigazvagyhamisvolta,azösszehasonlítássoránezértnemértékeliakultúrákategyikvagymásikrovására.

5.2.AntropológiaikritikaBárGirardhipotézisemegalapozásátésbibliaértelmezésétis„antropológiai”-naknevezi,valójában

• sosemvégzettterepmunkát,• elméleteazeurópaiirodalom(Cervantes,Stendhal,Flaubert,Dosztojevsz-

kijésProust)fiktívszereplőineklélektanijellegűelemzésénalapul,• mégisatörténelemelőttiidőkről,azemberréváláspillanatáról,akultúra

kezdeteirőlteszellenőrizhetetlenkijelentéseket,


• végül,mindenvallássalésmitológiávalszembenakereszténységapológiá-játakarjanyújtani.

Ezösszeegyeztethetetlenazantropológiamódszertanával,ezértazantropológu-soknemistekintikszakmabelinek.Agirardi„újantropológia”vagy„megalapozóantropológia” pusztán az ő magánvéleménye az emberről, ami mögött nem azantropológiamint tudományág tekintélyeáll, csupánavalóban tudósok szelek-táltkutatásieredményeinekegyéniinterpretációja.

5.3.VallásantropológiaikritikaGirardhipotéziseavallás teljes területétérinti,ezért ismernünkkellaspeciáli-san vallásantropológiai kutatás (anthropologyof religion) szempontjait is. Ez atudományágkultúraésvallásviszonyátvizsgáljaazantropológiamódszertaná-val.Avallásiviselkedésformák(rítusok)ésképzetek(mítoszok)leírásávalésér-telmezésévelelsősorbanazokkulturálisszerepérekíváncsi.

Amagyarésa21.századiangolszászvallásantropológiaiszakkönyvek16Girardotés hipotézisét nem említik, kivéve Jack David Ellert bevezetése17ésMaria-ZoePetropoulou állatáldozatról szóló monográfiája18, de ezek is kritikusan. Ellertszerintavallásierőszakértelmérőlcsakkevéstudóspróbáltmegátfogóelméle-tet felállítani, és a legtöbbjük nem antropológus. Közülük is Girard és WalterBurkert(németklasszikafilológus)látlényegikapcsolatotazerőszakésavallásközött.Girardszerintazemberréválás,akultúraésavallásgyökereazember-ölés.Burkertszerintazonbanazállatölés:avallásirítusavadász-rítusbólalakultki, az pedig az erőszak sokkhatásából fakad (Homo Necans, 1983). A kutatásieredményekazonbanegyikükhipotézisétsemigazolják:

• nincs bizonyítékvadállatokrendszeres feláldozására; állatot csak letele-pedett,földművelőtársadalmakáldoztak,ésőkiscsakháziasítottállatot

• léteznekgyűjtögetőtársadalmakis,amelyeknélteljesenismeretlenazál-latáldozat,deettőlmégnekikisvanrítusuk,mitológiájuk,kultúrájuk

• azextrémállat-ésazemberáldozatcsakkésőn,azállamosodóésállamo-dosotttársadalmakbanjelentmeg,nemazún.„primitív”társadalmakban

• azáldozatkultúránkénteltérőcélokatszolgált,nemlehetáltalánosítani.

16Boglár 1995; Roy A. Rappaport: Ritual and Religion int heMaking of HUmanity (CambridgeUniversityPress,1999);BrianMorris:ReligionandAnthropology(CambridgeUniversityPress,2006);Lambek,Michael (ed.):AReader in theAnthropologyofReligion,2nded. (Wiley-Black-well,2008);Winzeler,RobertL.:AnthropologyandReligion–whatweknow,thinkandquestion(AltaMira Press, 2012); Anne Porter, Glenn M. Schwartz: Sacred Killings – The Archeology ofSacrificeintheAncientNearEast(Eisenbrauns,2012);JamesS.Bielo:AnthropologyofReligion–TheBasics(Routledge,2015)17Ellert,JackDavid:IntroducingAnthropologyofReligion(Routledge,2007)229-234.oldal18Petropoulou,Maria-Zoe:AnimalSacrificeinAncientGreekReligion,JudaismandChristianity,100BC–AD200(OxfordUniversityPress,2008),9-13.oldal


Azállatvagyemberellenierőszakésavallásközöttnincsfeltétlen,lényegivagyokságikapcsolat. Ellert szerint „Girard,Burkert ésmásokhasonlómegközelíté-sükkel tévednek az áldozat társadalmi és vallási jelentőségét illetően”, majd abritantropológusésvallástudósEdwinOliverJames(1988-1972)19értelmezésétjavasolja: az áldozat nem a halálról szól, hanem az életről (vö. 3Móz 17:11).GirardésBurkertmodern,nyugati,emberjogimegközelítésselazáldozat(victim)szempontjábólindulnakki,csakegyéletelvételét,megszűnésétlátják.Azáldoza-tokat bemutató kultúrák számára azonban az állat vagy ember feláldozásának(sacrifice)céljavoltfontos:avérazélethordozójakéntkiontvamásokéletéttart-ja fenn, akármelyikemberfeletti lénynek, akármilyencéllal is adjákát–ahalálcsakennekaz eszköze.Akiontott vérvitalizálóhatásábavetetthitmegmagya-rázzaavéráldozatelterjedtségétésdöntőszerepétazemberfelettilényekésem-beriuralkodókhatalmánakfenntartásában,illetvekultikusépítmények(paloták,templomok, sírok) felavatásában. Ez számunkra lehet idegen, de amai nyugativictimszemléletisidegenvoltazókorikultúráktól.

6.PszichológiaiszempontbólAmiGirardhipotézisénektematikájátilleti,azolyantársadalmidiszfunkciókkal,mintasztár-ésbűnbakképzésokai,azelőítéletekésabűnbakképzésokai,azag-resszióéskatarzisviszonyavagyakonfliktustémaköre,nemisazantropológia,hanema szociológia, apszichológia, illetvea szociálpszichológiaésakulturálispszichológiafoglalkozik.

Azempirikuskutatásokraépülő,nemzetközijelentőségűtankönyvekésreferen-ciaművekazonban

• agirardihipotézistnememlítik(bároldalakezreinhipotézisek,elméletekésmodellekhosszúsorátismertetik),

• éshaahipotézisegyeselemeitkeressükbennük,vagysemmitsemtalá-lunk(pl.a„mimetikusvágy”-ról),

• vagy egészenmásokokat, viszonyrendszereket tárnak elénk (pl. a bűn-bakképzésrőlvagyagresszióéskatarzisviszonyáról).20

Akövetkezőkbenelőszöragirardibűnbak-mechanizmuslegfontosabbelemével,agyilkolásutánikatarzissal,majdazemberréválássalfoglalkozunk.

19OriginsofSacrifice–AStudyinComparativeReligion(1933,reprint:KennikatPress,1971,KessingerPublishing2003;21-48,70-100.oldal)20Ajánlott magyar szakirodalom, ld. utánzás: Csepeli 2001:46-52; előítélet, rávetítés, bűnbak-képzés:Mérei1971:269,Giddens1997:259-260,697,Aronson2000:229-232,Csepeli1997:317-318, Csepeli 2014:138, 218-227, 312-314; altruizmus és agresszió gyökerei: Smith-Mackie2001:670-673, agresszió uo. 702-730, konfliktus: uo. 791-837; agresszió, kollektív agresszió:Forgács 2007:328-329; agresszió és katarzis: Smith-Mackie 2001:723, Atkinson-Hilgard 2005:440-447,erőszak,áldozat,önvédelem:Miller2014:27-40,218-236


6.1.Agresszióéskatarzis?Akatarzisgörög eredetű szó, alapjelentésemegtisztulás, a filozófiában „a lélekmegtisztulásaazérzelmekmegtisztításával,pl.aszánalomésfélelemfelkeltésé-vel(Arisztotelészfilozófiájában)”,vagy„erkölcsimegtisztulás(Platónfilozófiájá-ban)”,azirodalomban„azesztétikaitapasztalatkommunikatívoldala,amelybe-szédvagyköltészetáltalegyedihatásokatválthatki,ésabefogadómeggyőződé-sénekáthangolásáhozvagy érzelmeinek felszabadításáhozvezethet”, illetve rö-viden„érzelmimegrendülés”,21pszichológiaimegfogalmazásban(Atkinson2005:444-447)akatarzis„érzelemrobbanásszerűkisülése,megtisztulás”.

Agirardihipotézisbenabűnbakképzésazemberiségvédekezőmechanizmusa,abűnbak spontánmeglincselése vagy rituális kivégzésepedigolyankollektívag-resszió, amely levezeti a feszültséget, az ezután keletkezőkatarzispedig a cso-portbanvagycsoportokközötthelyreállítjaabékét.

Agresszióéskatarzisilyenkapcsolatátazonbanakutatásoknemigazolják.Haazagressziókésztetés lenne,mintazéhség,aszomjúságvagyanemivágy,akkorakisüléseiskatartikuslenne,azazmegszűnneazagresszívérzésésviselkedés.Akutatások szerint azonban egyrészt az agresszió tanult válasz,másrészt az ag-ressziótaszóbanvagytettbenvalókifejeződésnemcsökkenti,hanemellenkező-leg: szinten tartja vagy növeli, hiszen kiélése az agresszornak jó közérzetet isokozhat.Azagresszióagressziótszül–szóban,tettbenésvirtuálisanegyaránt.

Az agresszió hirtelen csökkenése csak egyéni agresszió esetén figyelhetőmeg:amikorazemberbenhirtelentudatosodikazáltalaokozottsérülés.Akárhirtelenfelindulásbólvagyönvédelembőlreagálttúlagresszívan,akárszándékosancse-lekedett,decsakfenyegetnivagyleckéztetniakart,őmagaistudja,hogytúllőttacélon.Megijedhettettekövetkezményétől(Mostmilesz?!),megrendülhetönma-gárólalkotottképe(Hogytehettemilyet?!),védekeznikezdhetönmagaésmásokelőtt (Ezt nemakartam!), kitisztulhat a tudata (újra racionálisabbá válhat), vá-dolhatjaalelkiismerete(Bűntkövettemel…),deerkölcsimegtisztulástnemérez.Spontán lincselésvagyrituáliskivégzésesetébenpedigazegyén feloldódikkö-zösségben, ezértkollektívagressziósoránnincsmegállás: az áldozatotmegsem-misíteni,széttépniigyekeznek.Utólagatettesekegyénenkéntérezhetnekbűntu-datotvagyszégyent,deeziscsaklelepleződés,feloldásnélkül.

GirardvalószínűlegátvetteArisztotelésztragédia-katarzishipotézisét(atragikusszíndarabokmegtekintésefeloldjaanegatívérzéseket)ésFreudmáignépszerűagresszió-katarzishipotézisét(mindigjobbkiengedniagőzt).Akutatásazonbanmindeztcáfolja(Smith-Mackie2004:723,Lilienfeld2010:184-189),Girardfelte-vését az antropológusok és a szociálpszichológusok a valóságban nem tudtákmegfigyelni,csakazellenkezőjét.

21TolcsvaiNagyGábor:Idegenszavakszótára(Osiris,2007)


6.2.Azemberréválásútja?Végül,mivelGirardelméletevégsősoronnemisavallásokról,hanemazember-rőlésazemberréválásrólakarszólni, érdemesutánanézni,mit tudmaerrőlafejlődéslélektan.Apszichológiánakezazáganemcsupánazegyedfejlődést(on-togenezis)kutatjaaszületéstőlafelnőttkorig(afejlődéstmintfolyamatot,meg-határozóelemeitésegyénikülönbségeit),hanemazemberitörzsfejlődés(filoge-nezis)sajátságaitis,amelyekeltérnekafőemlősökétől.

BárGirardazantropogenezistazutánzásbólfakadóirigységreéserőszakraveze-ti vissza, a fejlődés (Cole-Cole 2006:32-34) és a kultúra pszichológiája (Cole2005:143-170)másképettárelénk.Rövidenösszefoglalva,állatésemberközött–anyilvánvalógenetikaiésfiziológiaihasonlóságokontúl–nemcsupánfokozati,hanemminőségikülönbségvan.Eztöbbtérenismegnyilvánul.

Afőemlősökképesekegymásnakjeleketadni(pl.veszélyesetén),denemmutat-nakrá,nemfognakmeg,ésnemmutatnakfeltárgyakategymásnak,nemvezetikegymástvalahova,hogymegmutassanakvalamit.Ilyencélútudatosfigyelemfel-keltéshíjánnemtudjákegymástszándékosmódontanítani.Viselkedésükalapve-tőenösztönös, így az utánzás is az, ésmindennemzedéknekmindent újra kellkezdenie.Acsoportonbelüliéscsoportközirivalizálásnak,agressziónakismin-digösztönösokaéscéljavan,amimindigugyanaz(pl.élelem, területvagystá-tuszvédelmeésmegszerzése),akárcsakamegoldás(győzelemvagyfeladás).

AHomoSapiensSapiens viszonteleveolyankörnyezetbennő fel, amelybenko-rábbinemzedékek tudását adják át neki szándékosmódon,mert ehhez az em-bernekmegvan amentális képessége. Van én-tudata. Képes amásik figyelméttudatosanfelkelteni,illetveamásikraodafigyelni,ezértképesutánozniésután-zásra rávenni, azaz tanítaniéstanulni.Amásik figyelmének irányítása hanggal,gesztussal,mimikával,eszközzelpedigajelentésátviteléhezvezet,aszimbolikusgondolkodáshoz,amiviszontanyelvkialakulásánakfeltétele.

Azemberamesterségestárgyakat(pl.eszközt,ruhát)ésavelükkapcsolatostu-dást(elkészítésük,használatukmódját), illetvesajátkörnyezetérőlszerzetthie-delmeitésértékeitistovábbtudjaadniakövetkezőnemzedéknek–eztnevezzükkultúrának.Azembertehátnemcsupánatermészetbeszületikbele,hanemem-beralkottakörnyezetbeéséletmintábais.Egyéniésközösségilététnemazhatá-rozzameg,amiadottakörnyezetébenésösztönösalényében,hanemakörnye-zeteésazönmagafelettikontroll.

Azért tudjuk,miértgyerekekagyerekek,hogyanhat ránka csoportnyomás,ésmitakarnakareklámok,mert–optimálisesetben–felnövünk.Nemhagyjukma-gunkatmanipulálni,hanemhallgatunkalelkiismeretünkre.Vannaksajátgondo-latainkéssajátvágyaink,akáratársadalmimintaésnyomásellenéreis.Vannakdolgok,tárgyakésemberek,akikésamikszámunkravagyönmagukbanakkorisértékesek,hasenkimásnemlátbennükértéket.Öntudatunkvan,egyéniségünk,


ésnemcsakönmagukon,hanemegymáson,ésegészkultúránkonisképesekva-gyunkváltoztatni–jóvagyrosszirányba.Azirigységbőlfakadóerőszakazonban,amiGirardfigyelmétúgylekötötte,nemazemberiségméhe,amelybőlszületett,hanemcsupánegyikbörtöne, ésnemmindenbajánakoka,hanem lázadásánakegyikkövetkezménye–legalábbisabibliaiantropológiaszerint.

7.Társadalomtudományiértékelés–összefoglalásGirardhipotézise filozófiai,antropológiaiésvallásantropológiai, szociálpszicho-lógiaiéskulturálispszichológiaiszempontbóligazolhatóantéves.Atudományosvilágbanilyenkorszoktakegyhipotézistelvetni.

Girarderedetiségeleginkábbprovokatívradikalizmuskéntnyilvánulmeg:

• azutánzásésazirigységjelenségétbárkimegfigyelhetiazovisoktólarek-lámiparig, de csak Girard véli úgy, hogy nincsenek saját vágyaink, hogymindenvágyutánzásrévénalakulkibennünk,éshogyazirigységhárom-szögénekmodelljeavágymintolyanmodellje,nemcsakazirigységé

• a teljesületlen vágyak és az erőszak kapcsolata is nyilvánvaló, de csakGirardvéliúgy,hogyezmindenerőszakvégsőforrása

• abűnbakképzés jelensége isközismert,de csakGirard szerintalakultkimindenbűnbakképzésamimetikus rivalizálásdestruktívhatásánaksem-legesítésére,evolúcióstúlélésistratégiaként

• végül,közismert,hogyazemberikultúraésvallásosságtörténetetvégig-kísériazerőszak,decsakGirardtartjaafajtársellenimimetikuserősza-kotazemberikultúraszületésének,tabu,rítus,mítosz,vallásgyökerének.

Girardsajáteszméivagykivételeslátnokiképességérőlszólnak,ésahumántu-dományokművelőinekateljesvakságáról,vagyazőkitartócsőlátásáról.

Összefoglalva,Girardéletművénekkultúr-ésvallásfilozófiairészeokkalésjoggaltekinthetőmarginálisnak.Báralapműveita70-es,80-asévekben írta,30-40évmúltávalatudományosreferenciaértékűtársadalomtudományienciklopédiákőtéshipotézisétvagymegsememlítik,22vagycsakrövidenismertetikmáshipoté-zisekközött23,deegyiksemtekintiazemberikultúraúj,átfogómagyarázatakéntigazolttudományoselméletnekvagymodellnek.

22Pl. Alan Barnard, Jonathan Spencer (ed.): Encyclopedia of Social and Cultural Anthropology(Routledge,2002),H.JamesBirx(ed.):EncyclopediaofAnthropology1-5.(SAGE,2005);H.JamesBrix:21stCenturyAnthropology:AReferenceHandbook(SAGE,2010);ByronKaldis (ed.):En-cyclopedia of Philosophy and the Social Sciences 1-2. (SAGE, 2013), Harry T. Reis, SusanSprecher: Encyclopedia of Human Relationships (SAGE, 2009), Claire M. Renzetti, Jeffrey L.Edleson:EncyclopediaofInterpersonalViolence(SAGE,2008)ld.sk.sagepub.com23Pl.R.JonMcGee,RichardL.Warms(ed.):TheoryinSocialandCulturalAnthropology–AnEn-cyclopedia(SAGE,2013)ld.sk.sagepub.com


8.HermeneutikaikritikaGirardfeltevését,úgytűnik,csakegyesteológusokvettékátszintekritikátlanul.Azigazikérdésatovábbiakbanaz,hogyvajonmilyencéltszolgálhatagirardiz-musteológiaiadaptációja,hermeneutikaikulcskéntvalóalkalmazása?

Ahermeneutika a szövegértelmezésalapelveivel,módszertanával foglalkozó tu-dományág, az írásmagyarázat folyamata pedig az exegézis. A hagyományos ke-reszténybibliaértelmezésazeredeti szövegből indulki, a teljesszöveget igyek-szikfigyelembevenni,illetveazapostolokértelmezésihagyománya(„ahitszabá-lya”)ésazerreépülőegyetemesésfelekezetihitvallásokkereteinbelülmaradvaigyekszik az eredeti üzenetet megérteni, és a mindenkori mára alkalmazni. ASzentírás alapvető, központi, lényegi üzenetét tehát eleve nem lehet akárhogyértelmezni, még a különféle tudományágak aktuális eredményeire hivatkozvasem,éppenazokmódszertanikorlátaimiatt.Mígazókor-éstársadalomtudomá-nyoksokatsegítettekaSzentírásértelmezésében,Girardegészenmáseset.

8.1.Antropológiaihermeneutika?„Abűnbak”magyarkiadásánakhátlapjánaztolvassuk,hogyGirard„újalapokrahelyezi a bibliamagyarázatot is”. Ezért, mielőtt teológiai kijelentéseivel foglal-koznánk,arrakeressükaválaszt,vajonmitjelent,ésmitnemjelentaz„antropo-lógiaihermeneutika”,amitaSzentírásértelmezésekoralkalmaz?24

• Girardmegközelítésekimutathatóannemakulturálisantropológiakuta-tásimódszertanát és eredményeit tükrözi.Amikor az antropológiárahi-vatkozik,csupánvisszaélegytudományágszakmaitekintélyével.

• Girardmindenforrásátszelektívenkezeli.Azantropológiaiszakirodalom-hozhasonlóanaBibliából iscsakazonrészeknektulajdonít jelentőséget,amelyekszerinteillenekkoncepciójához–atöbbitfigyelmenkívülhagyja,vagyemberieszméknektartja,amelyeketIstenszájábaadtak(aszentíróktöbbségeígyjellemtelenemberlettvolna,akibecsaptaazutókort).

• Girard bibliaértelmezése amimetikus-bűnbakos csőlátásából következik.Mindenbenugyanaztkeresi,éshanincsott,akkorisfelfedeznivéli,mód-szereteháttipikuseiszegézis,belemagyarázás.

MivelGirardnemazegyházonkívülállónak,hanemkereszténynekvalljaönma-gát,ugyanakkoraSzentírásbólsajátszempontjaiszerintválogat,írásmagyaráza-ta tipikus eretnek exegézis a szó apostoli és patrisztikus értelmében is (göröghairein=válogatni,haireszisz=válogatás,eretnekség,irányzat).25

24Michael Hardin: Reading the Bible with René Girard – Conversation with Steven E. Berry(CreateSpaceIndependentPublishingPlatform,2016)25Pl.Tertullianus:Pergátlókifogásazeretnekkelszemben,VI.2-4,XIII.1-4,XIV.1-3,XV.1-3,XVII.1stb.In:Tertullianusművei,Ókeresztényírók12.(SzentIstvánTársulat,1986)


GirardaSzentírásmagyarázásasoránfigyelmenkívülhagyjaazapostolokésazóegyházértelmezésivezérfonalát(hitszabálya,egyetemeshitvallások).Bárbib-liaikifejezésekethasznál,másjelentésttulajdonítnekik,ésmáslogikairendszer-beillesztiőket,ezértavégénkonkrétbibliaitanításokatistagad.Mindeztpedig–nemkevésarroganciával–abiblikuséstörténelmikereszténységéleskritizálá-sávalteszi,egyszerűenasajátkereszténységképeapológiájaként.

8.2.AgirardihermeneutikaösszefüggésrendszereAgirardistateológusokabűnbak-mechanizmusrólszólóhipotézistautomatiku-sanalkalmazzákKrisztuspassiótörténetére.Logikájukfőbbláncszemei:

• abűnbak-szertartás(3Móz16)agirardibűnbak-mechanizmusrólszól,• aszenvedőSzolga(Ézs53)isagirardibűnbak-mechanizmusáldozata,• mivelazÚjszövetségJézustazÉzs53szenvedőSzolgájávalazonosítja,Jé-

zusisagirardibűnbak-mechanizmusáldozatalett,• csakakésőbbiegyházkreáltbelőlebűnbakotahelyettesbűnhődés(penal

substitution)tanával.

Ezagondolatsorazonbankorántsemevidens,ha levesszükGirardszemüvegét,ésodafigyelünkabibliaiszövegekrészleteire.

8.3.Bűnbak-mechanizmusésbűnbak-szertartás(3Móz16)A„bűnbak”valóbanbibliaieredetű fogalom,deaGirardáltalfeltételezetttársa-dalmijelenségésazsidóvallásiszertartás(3Móz16:1-34)szintemindenelemé-ben(ok,cél,szereplők,viselkedés,bánásmód)eltéregymástól,másrólszól.

Bűnbak-mechanizmus Bűnbak-szertartás

Áldozatamindigember. Áldozatamindigállat,egykecskebak.

Azáldozatottartjákfelelősnekabajokért. Akecskétsenkisemtartjafelelősneksemmiért.

Védekezne,denemtud. Nemvédekezik,nemisakar,nincsráoka.

Tudja,hogyártatlan,éshogymitörténikvele. Semmitsemtud.

Ráhárítjákafelelősségetatörténtekért. Ráhárítjákanépnekazelmúltévben Istenel-lenelkövetetttudatosésnemtudatosvétkeit.

Meglincselikvagyrituálisankivégzik.Pusztulá-saariválisokköztimegbékélésfeltétele.

A szertartás nem része az engesztelő áldozat-nak, csak utánakerül rá sor. A bakot élve el-kergetikapusztába,hogyIzraeltőleltávolítsaabűnt.Nemölikmeg,mert„Azazél”-nak(haegypusztaidémon),nemáldoznakéletet.

Acélemberek/csoportokegymássalvalókap-csolatánakhelyreállítása.

A cél Isten és ember kapcsolatának fenntartá-sa:aSzentély,apapságésanépmegtisztításaafelhalmozódotttisztátalanságtól,abűnöktől.

Kétcsoportúgybékülkiegymással,hogyközösellenségetkreál,ésannakhalálaáránbékülkiegymással.

Az Isten szent jelenlétében valómaradást teszilehetővéazzal, hogyanem tudatosés tudatosbűnökmindlemosatnakéseltávolíttatnak.


A3Móz16-banleírtszertartásatisztulásitörvények(11-15.fejezet)befejezése,és itt is tisztulásrólvanszó.Abibliai felfogásszerintabűnerkölcsimagatartás(lázadás, öntörvényűség, törvényszegés), Istenpedig a bűnös embert igyekszikszétválasztanibűnétől. Ezt szolgálja a képletes, sokszor térbelimegfogalmazás,amelybenabűnolyasmi,aminekaz„útjáról”visszalehettérni(Ez18:23),olyas-mi, amit Isten „elenged” (4Móz 14:19), „eltávolít” (Zak 3:9), messzire „elvet”(Zsolt103:12)–abűntehátszimbolikusanáthelyezhető(vö.3Móz16:21).

MivelIstenazészrenemvettéstitokbantartottvétketugyanúgyérzékeli,mintaszándékosat,abűnmintszennyeződésaSzentélybenfelhalmozódó„tisztátalan-ság”,amitonnanévrőlévreelkelltávolítani.Ezértegyfelőlvérrellelehetmosnitárgyakról,másfelől kézrátétellelát lehet ruházniegy élő állatra, tehát a Szen-télybőlésaSzentjelenlétébelépőkrőleltávolítható.Eztakettősszerepetatisztu-lásiszertartásokhozhasználtállatpártöltibe(ld.3Móz14:1-7,48-53és16.feje-zet).A feláldozottmadárvagybakszerepeazengesztelés(azéletéletbekerül),azelengedettmadárvagybakpedigtérbentávolítjaelabűnt(vö.Zak5:5-11).

Abűnbak-szertartásrejtélyes,vitatott,ésahéberszövegbencsakitt(16:8,10,26)előfordulóalakja„Azazél”.A16:8szerintakétkecskeközülegyet„azÚR-nak”(l-JHVH),egyetpedig„Azazélnak”(l-‘zazl)sorsolnak.Aszófejtésszerintazonbanéz=kecske,ázal=elmenni,távozni,tehátnem„egyetAzazélnak”,hanem„egyettá-vozókecskéül”;agörögnyelvűzsidófordításban(LXX)ishenatóapopompaió=„egyet az elvivőnek”. Bár egyes ószövetségi apokrifek és középkori rabbinikuskommentárokaz ‘zazlkifejezésbenegypusztaidémonnevétvagylakhelyét lát-ták, a zsidók életet csak Istennek áldoztak, démonnak soha. Ezért az izraelitakommentároktöbbségeelutasítjaazAzazél=démonhipotézist.26

8.4.Abűnbak(3Móz16)ésaszenvedőSzolga(Ézs53)AbűnbakésaszenvedőSzolga(Ézs52:13–53:12)közöttifontoskülönbségekakövetkezők:

Abűnbak AszenvedőSzolga

Azengesztelő-napiszertartás(jómkippúr)sze-replője.

Semmi sem utal arra,mikor ésmiért történikazegész.

AszertartásvégzéseIstenkifejezettparancsa. Halála emberi oldalról igazságtalan,mégis Is-tenakaratát,céljátszolgálja,mertönkéntes.

Egyértelműen egy állatról van szó, a két kecs-kebakegyikéről.

Nemegyértelmű,kiről (Jeremiás,ÉzsaiásvagyazeljövendőMessiás?)vagymiről(azsidóság,vagy annak hűséges maradéka. Passzív visel-kedésebárányhozhasonlít(nemkecskéhez).

26Ld.Raj Tamás:Hol lakik Isten? (Makkabi, 2007; 98-99. oldal);AdeleBerlin,Marc ZviBettler(eds):TheJewishStudyBible(OxfordUniversityPress,2004);KarelvanderToorn,BobBecking,PieterW.vanderHorst(eds):DictionaryofDeitiesandDemonsintheBible(Brill,1999)


Akecskénekhibátlannakkelllennie. ASzolgaolyanállapotbanvan,hogyszintetorz.Ajelenlévőkigyekezneknemránézni.

Akecskeegyáltalánnemszenved. ASzolgaiszonyatosanszenved.

Akecskenem tudja,mi történik, ésválasztásasincs.

A Szolga tudatosan vállalja, ami vele történik,hagyjamagát,mertígydöntött.

A két bakkecskeközül sorshúzással választjákkiabűnbakot.

A Szolga ember, aki önként áldozza fel sajátmagát.

A főpap a nép szeme láttára, nyilvánosan cse-lekszik.Mindenkitudja,mitörténik.

Csakaprófétalátja,hogynemaztörténik,amitmindenkigondol.

A főpap a bakra ráolvassa, ráhárítja az egésznépelőzőévitudatosésnemtudatosbűneit.

Nemsajátbűneimiattbűnhődik,hanemmáso-kértadjamagátjóvátételiáldozatul…

A bakot elkergetik „Azazélnak” vagy „távozókecskéül”(démonnaknemáldoznakéletet).

…Istennek(életetcsakIstenneklehetáldozni).

Akecskeazemberekszemeláttáraeltávolodik,továbbisorsaismeretlen.

ASzolgávalnemtörődnek,desorsaIstenkezé-benvan:megölik,defeltámad,ésmeglátjamű-veeredményét.

Azengesztelő(tisztító)szertartásörökrendel-kezés,éventekellvégezni,előkészületekelőzikmeg,azegésznépböjtöl,tilosamunkastb.

Egyszeri történésről van szó. A körülményekismeretlenek. Nincs külső jele a zsidó vallásiszertartásosságnak.

8.5.Abűnbak-mechanizmusésaszenvedőSzolga(Ézs53)Abűnbak-mechanizmusésaSzolgaszenvedéseiközöttifontoskülönbségek:

Abűnbak-mechanizmus ASzolgaszenvedése

Mindenki tudja,mit történik, illetvesenki semtudja,valójábanmitörténik.

Csak egy résztvevő / a látnok próféta tudja,valójábanmitörténik.

Mindenki ugyanazt érzi az áldozat iránt: gyil-kosindulatot.

Eltérőenviszonyulnakhozzá:iszonyodnaktőle,vagymegvetik,vagynemtörődnekvele.

Mindenkiúgyvéli:őazokamindenkimásba-jának.

Egykivételévelmindenkiazthiszi: sajátbűneimiatt sújtja Istencsapása,okkal-joggalbűnhő-dik. Pedig az őbajamindenkimásbűne,mertmásokbüntetésétveszimagára.

Agyilkosságáldozatateljesenártatlan. Önként áldozza fel magát Istennek, teljesenártatlanul,másokért.

Akkor is bűn, amit vele tesznek, ha a tettesekideiglenesen kibékülnek egymással (Ld. Heró-desésPilátus).

Népevétkemiatt éri büntetés, Istennekad jó-vátételiáldozatotanépért,hogymegbocsássonnekik.

AzÉzs53-banaSzolgaés Isten ishallgat,devalakitöbbesszám1.személybenbeszéliel,hogyvalójábanmitörténik,ésmifogtörténni.Agirardistaértelmezés„mi”alattautomatikusanabűnbak-képzéslincselőtömegétérti,amelyjelenvan,ésaSzolgaszenvedésétszemlélvehirtelenráébredannakártatlanságára,amu-landóságramintolyanra stb.Ehhezazonban ismét fontoselemekmaradnak fi-gyelmenkívül:


• a többesszám1. személyben(„mi”)valómegszólalásnemfeltétlenül je-lentiazt,hogymindenjelenlévőbenugyanazalélektanifolyamatjátszódikle,vagyhogymindnyájukközösvallomásalettutólagmegfogalmazva–aszövegéppenennekazellenkezőjétállítja

• a jelenlevők nem képeznek egységet: hol „ők” (52:14, 53:8-9), hol „mi”(53:2-6),ráadásulnincsismindenkijelen,akinekatörténtekhezközevan,hiszenaszerző„akortársak”általánosközönyérőlbeszél(53:8)–agirar-dibűnbak-mechanizmusáltalánosgyűlöletehelyett

• a szemlélők értetlensége és közönye (53:1,3,8), illetve a Szolga jövőbeligyőzelme (52:13, 15, 53:10-12)miatt is valószínűbb, hogy a szöveg egyszemtanú utólagos beszámolója (ha tényleg történt ilyesmi valakivel),vagyprófétailátomás(egyjövőbeli,ismeretlenszemélyről).

Aszövegfeszültségenemabbanáll,hogy–Girardonkívül–senkisemlátja:való-jábanmimetikusbűnbak-mechanizmusfolyik,hanemabban,hogy–Istenenésaprófétánkívül–senkisemlátja:nemasajátbűneibüntetésétszenvediel,hanemnépebűneiértadönkéntjóvátételiáldozatotIstennek(vö.Zsid10:5-7).

8.6.AszenvedőSzolgaésIstencsapása(Ézs53:4)Agirardistaértelmezésaz53:4-bőlaztakövetkeztetéstvonjale,hogyaszenve-dőSzolgátnemIstencsapásasújtja,tehátcsakemberierőszakáldozata,nemazembereknekjáróigazságosistenibüntetéstszenvediel,tehátelvethetőahelyet-tesbűnhődésgondolata.Ezazonbannemazószövetségilogika:

• aszenvedőSzolgaszemlélői törvényismerő,rendszeresenáldozózsidók,akikeleveabbólindulnakki,hogyIstencsapásacsakbűnösöketsújt,tehátaSzolgaazértvanilyenszörnyűhelyzetben,mertmegérdemli:sajátbűneimiattszenved(53:4),ésezolyannyilvánvaló,hogymégrendeselítélésresemvoltszükség(53:8).

• csakegyvalakidöbbenrá,hogyvalójábanazőbűneikbüntetésétszenvediel(53:5),azőbűneikmiattsújtjaIstencsapása(53:6),hogyezazÚraka-rata,hogyaSzolga jóvátételi,engesztelőáldozatként(héb.ásám)áldoztafelmagátIstennek(53:10).

8.7.ASzolgakiléteASzolgakilétevagymibenléteazókorizsidóságszámáraisrejtélyvolt,ésmaistöbbizraelitaértelmezés27létezik:

• azindividuálisértelmezésszerintaSzolgavagyÉzsaiás(Mesullám?)vagyJeremiáspróféta

27RajTamás:Bibliaiskola–ASzentíráskulcsszavaiésszállóigéi(Makkabi,2003;198-199.oldal),AdeleBerlin,MarcZviBettler(eds):TheJewishStudyBible(OxfordUniversityPress,2004)


• akollektívértelmezésszerintaSzolgaazsidóság,amelyanépekszámáraszerez váltságot, vagy a zsidók hűséges maradéka, amely a többi zsidóvagyanépekszámárais„váltságul”szolgált(dehogymilyenértelemben,arranincsegységesvagykielégítőválasz).

AzÚjszövetségazÉzs53tizenkétversébőlcsaka2b-tnemidézi,atöbbiremindutal. Az apostolok hite szerint a szenvedő Szolga alakja Jézusról, a Krisztusrólszól, akárkonkrét jövendöléskéntvagy látomásként,akárcsakelőképként (Ézs42:1-4vö.Mt12:17-21,ApCsel3:13,26,4:27,30;Ézs53:1vö.Jn12:38;Ézs53:4vö.Mt8:17,Ézs53:5-69,11vö.1Pt2:22-25;Ézs53:7-8vö.ApCsel8:30-35).

ASzolgaésJézusösszekapcsolásamagátólJézustólszármazik.KijelentéseiveléstetteivelkonkrétanvagyközvetveutalaSzolgáramintelőképre:

• a sorsát illetően, pl. érvényszerzés az igazságosságnak:Mt 3:15 vö. Ézs53:11;elutasításaéskiközösítése:Mt9:12vö.Ézs53:3,Mk2:20vö.Ézs53:8,Lk22:37vö.Ézs53:12;temetése:Mk14:8vö.Ézs53:9,

• ésaviselkedését illetően,pl.hallgatása:Mk14:61,15:5,Lk23:9, Jn19:9vö.Ézs53:7;közbenjárásaéskiöntetése:Lk23:34,Mk14:24,Mt26:28vö.Ézs53:12;önkéntesáldozata:Jn10:11,15,17vö.Ézs53:10).

8.8.Jézus–abűnbak?GirardszerintJézuslényegében„bűnbak”volt,akkorishaazÚjszövetségazár-tatlanabbmegjelenésű„bárány”-kéntmutatjabe. Jézusugyanolyanáldozatvolt,mint bárkimás, de kivételesmódon teljesenártatlan áldozat, amit feltámadásabizonyít,ésezértvethetvégetmindentovábbibűnbak-képzésnek.

Alapvető kérdés, hogy a történelem bűnbakjai közülmelyik nemvolt ártatlan?Minden „bűnbak” definíció szerint ártatlan, akibőlmások csinálnak bűnöst, hi-szenkonkrétanolyasmivelvádolják,aminemkövetettel.

Ennélisfontosabbtényazonban,hogyazÚjszövetségazértünkéletétadóKrisz-tusbannemaJómKippúregyikkecskebakját,hanemaPeszachbárányátlátja.Abárányalakjanemcsupán„szimpatikusabbszimbólum”választásárólszól,ahogyGirardvéli,hanemkétigenkülönbözőcélúünneprőlvanszó:

JómKippúr/JómHakippúrim Peszach(„páska”)

Jelentés „Engesztelés Nap” / „MegtisztulásiNap”. A héber jóm= nap, kippúr=engesztelés,megtisztítás,akápar=befedni, kipper = engesztel, szeny-nyet eltávolítani, tisztítani igéből(ti.a felhalmozódottvétkekeltávo-lítása)

„Elkerülés”. A héberpeszach tkp. elke-rülés, a pászach = átugrani, kihagyniigéből (ti. az Egyiptomot végigpusztítóangyalelkerültea„páska”bárányvéré-velmegjelöltházakat).Másneve:zmánhérúténú(szabadulásunkünnepe).

Dátum Tisrí (a7.) hónap10. (október-no-vember)

Niszán (az 1.) hónap14/15. (március-április)


Cél ASzentély,apapságésanépmeg-tisztításaazelmúltévbenfelhalmo-zódott nem tudatos, nem szándé-kos, rítus közbeni, illetve tudatos,de eltitkolt, vagy elfelejtett bűnei-től, tisztátalanságaitól, hogy Istenfolyamatosan népe között marad-hasson.

Emlékezés Istenszövetségihűségére ésazegyiptomirabszolgaságbólvalócso-dásszabadulásra.

Előkészület Böjt ésmunkavégzési tilalom. Ima,törvény-olvasás. Bűnbánat, bocsá-natkérésmásoktól,jótékonykodás.

Ünnepi vacsora előkészítése, „páska”báránykiválasztása,mindenkovászel-távolításaaházból.

Helyszín A jeruzsálemi templombana Szen-tek Szentje („A Legszentebb Hely”tkp. a belső szentély), ahova a fő-papcsakekkorléphetettbe.

A bárány levágása 14-én délután a je-ruzsálemi templom udvarán történt.A húst 15-én este a családi otthonok-banettékmeg.

Áldozatiállat Egybikaafőpapésházavétekáldo-zata (és egy kos égőáldozat), egybakanépvétekáldozata(ésegykoségőáldozat), majd a másik bak, abűnbak„Azazélnak”/„távozókecs-kéül”elkergetve,denemfeláldozva.

Egy egyéves, hibátlan bárány (esetlegkecske) mint korbán peszach = páskaáldozat (sütve, kovásztalan kenyérrel,keserűzöldséggel).

Szertartás A főpap kézrátétellel a bűnbakrahárította anépbűneit,majdkiker-gettékapusztába.

A bárány vérét egy kehelyben papoksoraadtatovábbazudvartólazoltárig.

Referenciák 2Móz10:30,3Móz16:1-34,23:26-32,4Móz29:7-11vö.Róm3:24-26,Zsid9:7,12-13,19,10:3-4,11,19-22

2Móz12:1-14,3Móz23:5,4Móz9:1-14,28:16,5Móz16:1-3,4,8vö.Mt26:17,Mk14:12-26,Jn2:13,11:55,1Kor5:7,Zsid11:28,1Pt1:19

Apeszach ünnep jelentőségétmutatja, hogy ez volt Izraelmint nép első közösszertartása,azújidőszámításkezdete(Niszánlettazelsőhónap).AzÚrüzeneteegyértelművolt:bíróként ítéletettartottegészEgyiptomfelett,szövetségeskénthűmaradtazősatyáknakadottszövetséghez,megmentőjükkéntmegvédteőketakipusztulástól,kiszabadítottanépétarabszolgaságból,hogyőtszolgálhassák,ésáldozatotmutathassanakbeneki,őpedigbevihesseőketanekikmegígértföldre(ld.2Móz3:10,12,17-18).Atízedikcsapáselőttazsidóknakegyegyéves,hibátlanhímbárány(esetlegkecske)vérévelkellettmegkenniannakaháznakazajtófél-fáját, ahol a húst megsütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvel megették –ezeketaházakatnemértecsapás(2Móz12:1-13).IstenítéletettartottEgyiptomfáraója,népeésisteneifölött.Abárányvéreazonbanmintjelmegvédteazsidó-katapusztulástól,lehetővétéveszámukraajövőt.Életüknekésszabadságuknakáravolt–azünnepévrőlévreerreemlékeztetteőket.

8.9.Jézus–abárányésakétbakAzÚjszövetségtehátkonkrétanpeszachbáránykéntutalKrisztusra,deazáldo-zatibáránykiontottvérének2Móz-belifunkciója(szövetségijel)Jézusszavaibanésazapostolitanításbaniskibővültamegjövendöltújszövetséglelkiáldásaival:bűnbocsánat,megtisztítottlelkiismeret,istenismeret(ld.Zsid8-10.fejezet).


• KeresztelőJánosígymutatottJézusra:„Íme,azIstenbáránya(hoamnosztutheu),akielveszi(magáraveszi,hordozza)avilágbűneit”(Jn1:29,36).

• Azevangéliumokazutolsóvacsorátszéder estkéntmutatjákbe,amelyetJézusrészbenújjelentésseltöltöttmeg:testeértükadatikoda,véreértükontatikkiabűnökbocsánatáért,újszövetségköttetik,ezentúlRákellem-lékezni,azŐhalálátkellhirdetni,éseljövendőKirályságátkellvárni(Mt26:17-29,Mk14:12-25,Lk22:7-30,Jn13–14.fejezet).Ezttükröziakoraiegyházúrvacsoraihagyományais(ld.1Kor11:23-26).

• Fülöp evangélista az etióp főembernek a néma bárányhoz hasonlítottszenvedőSzolgárólszólószövegből(Ézs53:7-8)kiindulvahirdetteJézust(ApCsel8:32).

• Pálapostolszerint(1Kor5:7)„amihúsvétibárányunk,aKrisztusmárfel-áldoztatott (thüó=megölve feláldozni). A szövegkörnyezet a korinthusigyülekezetben tapasztalható botrányos bűnök iránti engedékenység. Ahelyieknemtávolítottákelmagukközülabűnöst(5:1-2),dePálaJézustólkapott felhatalmazással átadta a bűnöst a Sátánnak, teste pusztulására,hogylelkemegmeneküljön.MivelazEgyházaSzenthatalmiterületeevi-lágban,aholmégaSátán(aVádló)azúr,akitkitesznekagyülekezetből,megérezhetiavédelemhiányát,szembesülhettetterombolókövetkezmé-nyével, ami visszatérésre ösztönözheti (5:3-5 vö. 2Kor2:6-11).A korin-thusiakkompromisszumotkötöttekabűnnel,hogya(megtérninemaka-ró) bűnöst ne veszítsék el, de ahogy egy kis kovásztól az egész tésztamegkel,abűnisterjed,hahagyják.Pálezértapeszachelőkészületéreutalvissza,akovász(abűnszimbóluma)eltávolításánakkötelességére(2Móz12:15,17,19-20). Párhuzama egyértelmű: aKrisztusbanhívők közösségeisazért„kovásztalan”,azazszent,mert„amihúsvétibárányunk,aKrisz-tusmárfeláldoztatott”,azazszentségükáraKrisztusáldozata,vérevolt.

• Pálmáshol(Ef5:2)isazerkölcsiparancsokközöttutalKrisztusáldozatá-ra:ahívőknekIstenkövetőikéntésszeretettgyermekeikéntszeretetbenkellélniük,„ahogyanKrisztusisszeretettminket,ésönmagátadtaértünkáldozatiajándékul,Istennekkedvesillatként.”Páláldozatiterminológiájaegyértelmű:aproszfora=áldozatiajándék(vö.Zsid10:10,14,18),a„ked-vesillatként”(eiszoszméneüódiasz)pedigarrautal,hogyIstenelfogadtaazáldozatot.

• Péterapostoliséletszentségrebuzdítószövegkörnyezetben(1Pt1:18-19)tanítja,hogy„nemveszendődolgokon…váltattatokmeg(lütroó=felsza-badítani,kiváltani)atyáitoktólörökölthiábavalóéletetektől,hanemdrágavéren,ahibátlanésszeplőtelenBáránynak,Krisztusnakavérén”.Ahívő-ketaSzenthívtael,szentnekkelllenniük,mertőaz,éshaAtyjukkénthív-jáksegítségül,szentfélelemmelkellélniükföldiéletüket,mertKrisztusál-dozata,vérevoltaszentéletdrágaára.


CsakaZsidókhozírtlevélhozzaösszefüggésbeaKrisztuskereszthalálátésajómkippúr-t,deezsemállítja,hogyJézusabűnbaklettvolna:

• Zsid9. fejezeteaSzentély istentiszteletirendjének leírásaközbenemlíti,hogyaLegszentebbHelyre csaka főpap, éső is csakegyévbenegyszerléphetett be (jómkippúr-kor) (5:7-8) azzal a vérrel, amelyet vétekáldo-zatként bemutatott önmagáért (egy bikát) és az egész népért (az egyikbakot).Abűnbakotnememlíti,mertaztnemáldoztákfel,hanemabűnökráhárításautánélveelkergettékaSzentközeléből.Avétekáldozatibakvé-re lemostaabűnökszennyét,abűnbakpedigeltávolította Izraelbőlará-hárítottbűnöket(vö.Zsolt103:12).Jézusrólviszontaztállítja,hogyJézusmint„ajövendőjavakfőpapja”nemabikákésbakokvérével,nemaföldiSzentélybe,ésnemévrőlévrelépettbe,hanemasajátvérével,amennyeiSzentélybe,örökreszólóváltságotszerezve(9:11-12).Akülönbségalapve-tő:a földiSzentélyben folyóáldozatoknemtudtáka lelkiismeretetmeg-tisztítani (9:8-9, 10:1-4), csak rituálisan tudtak megszentelni, külsőlegtudtak megtisztítani, Krisztus áldozata azonban képes a lelkiismeretetmegtisztítani,mert–abikákésbakokvérévelellentétben–képesabűnteltörölni(9:13-14, 10:10-14,22). Ez az új szövetség lényege, a szívbe írtparancs,ateljesbűnbocsánat,amegtisztítottlelkiismeretésIstenszemé-lyesmegismerése(8:10-12,10:15-18), illetveamennyeiSzentélybevalóbelépés lehetősége a főpapunk, Krisztus testének feláldozása és kiontottvéreáltal(10:10:19-23).

Mivelavérazélethordozójakéntengeszteléstszerezhetabűnökért(3Móz17:11),szinte mindent vérrel tisztítanak meg (Zsid 9:22). Nem csoda, hogy az összestöbbiújszövetségiszövegbenazttaláljuk: Istenőtrendelteengesztelőáldozatulazővéreáltal azok számára, akik hisznekbenne (Róm3:25),Krisztusvérébenvanbűneinkbocsánata(Ef1:7),vérerévénkaptunktisztalelkiismeretetéslehe-tőségetIstenszolgálatára(Zsid9:14,10:22),véreáltalkerültünkközelIstenhez(Ef 2:13), testeésvéreáltal léphetünk be bátran amennyei trónterembe (Zsid10:19-20), illetve testévelésvérével vagyunkközösségbenazúrvacsoraelemei-ben(1Kor10:16).

Végül,aJelenésekkönyvébenjelenikmeglegtöbbször(28-szor)amegöltBárány,deapokaliptikusszimbólumokkaltovábbvitt,dicsőséges,hatalmasalakban(5:6-8), a végidők eseményeinekUraként (5:12-14, 6:1,16, 7:9-10,17, 13:8, 14:1,10,17:14,19:7,9,21:9,14,22-23,27,22:1-3).ABáránytésamegváltástkonkrétabbanisösszekapcsolószövegaJelenésekbencsaka7:14,amelyszerintanagysokasága Bárány vérébenmostameg és fehérítette ki ruháját (7:14), ami az igazzá ésszenttéválásképe.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Újszövetség konkrétan sehol sem neveziJézust bűnbaknak, csak peszach báránynak. Ennek azonban nem mond ellent,hogyazókeresztényegyháztöbbtanítójaszerintakétbakegyütt


• Krisztusáldozatánakkettős (bűnteltörlőéseltávolító) funkciójárautalóelőkép,28

• Krisztuskettős,istenemberitermészeténekelőképe.29

Ez a tipologikus értelmezés napjainkig előkerül a keresztény prédikációkban,kommentárokban.MígtehátakeresztényhagyománybanapeszachbárányésajómkippurkétbakjaegyüttprófétaielőképeazönmagátértünkáldozóKrisztus-nak,Krisztussemmiképpensem„bűnbak”girardiértelemben.

9.TeológiaikritikadióhéjbanMintmindeneretnekség,agirardizmusiskiszolgállélektaniigényt:azfogékonyéppenazőeszméire,akihasonlóproblémákkalküzd.HaGirardnakazirigységgelés az erőszakkal kapcsolatos csőlátására gondolunk, akkor az ő eszméi csakolyanokattudnakmegérinteni,akiknekeleve

• nehezenelfogadhatóazisteniigazságosság,aszámonkérésésabüntetésgondolata(feltételezésük:igazságszolgáltatás=büntetés=erőszakosság),

• nehezenösszeegyeztethetőazÓ-ésazÚjszövetségistenképe(feltételezé-sük:„mózesi”ítélkező,haragvó,erőszakosistenképkontra„jézusi”szere-tő,szenvedő,erőszakmentesistenkép)

• meggyőződésük,hogyabűnökbocsánatáhoznincs szükséghelyettes ál-dozatra(feltételezésük:Istenigazságosságátfelülírjaaszeretete,vagy:Is-tenigazságosságaáldozat,jóvátételnélkülisérvényesül)

• az a félelmük, hogy az Atyát kiengesztelő Fiú gondolata a Háromságotszétszakítja(feltételezésük:amegváltásnemaHáromszemélyközösmű-ve).

Ezekkelatémákkal,azújszövetségimegváltástannalésazegyháztörténetsoránmegjelenőmegváltástanimodellekkelterjedelmiokbólkülöntanulmánybanfog-lalkozunk.

AzelsőtanítványokszámáramindenesetreKrisztushalálánakésfeltámadásánaktétje nem kevesebb volt,mint bűneik eltörlése, lelkiismeretükmegtisztulása, abűn,ahalálésazördöghatalmábólvalószabadulás,azújszövetségösszeslelkiáldása.Ennekazárapedignemkevesebbvolt,mintszentésigazélete,kiontottvére,amitönkéntajánlottfelértükIstennek,amikorbűnné,átokkálettértük.AzÚjszövetségKrisztusaezértnemtragikusáldozat,akicsupánmégjobbanleleple-ziabűnösöketönmagukelőtt,Krisztustetteheroikusönfeláldozás,amilehetővétesziazemberekbűneinekbocsánatátIstenelőtt.Nemegyemberijátszmalelep-lezése,hanemIstenemberirántihalálos,mentőszereteténekfelfedése.

28A 2. sz-ban Jusztinosz:PárbeszédazsidóTrifónnal(XL. 1-5.), Tertullianus:Markionellen (III.7.7.),aBarnabás-levél(VI.6-10.)29Az5.sz-banKürosziTheodorétosz:Dialogosz(3.)


Szakirodalom• Girard, René: Deceit, Desire and the Novel – Self and Other in Literary Stucture (The

JohnsHopkinsUniversityPress,1961/1976)• Girard,René:ViolenceandtheSacred(TheJohnsHopkinsUniversityPress,1977)• Girard,René:Erőszakéskölcsönösség(ketezer.hu/2003/01/eroszak-es-kolcsonosseg/• Girard,René:Látámasátánt,mintavillámlástlehullaniazégből–Akereszténységkriti-

kaiapológiája(Atlantisz,2013)• Girard,René:Abűnbak(Gondolat2014)• Girard,René:Mirejtvevoltavilágteremtésétőlfogva(L’Harmattan,2015)• Bailie,Gil:ViolenceUnveiled–Humanityat theCrossroad(TheCrossroadsPublishing,

1996)• Hardin,Michael:ReadingtheBiblewithRenéGirard–ConversationwithStevenE.Berry

(CreateSpaceIndependentPublishingPlatform,2016)• Heim,Mark:SavedfromSacrifice(Eerdmans,2006)• Niewiadomski,Józef:Valláséserőszak–akinyilatkoztatásválaszaazerőszakproblémá-

jára(vigilia.hu/regihonlap/2007/6/newiadomski.htm)• Schwager,Raymund:Krisztushalálaésazáldozateszméjénekkritikája(Mérleg1988/1

24-36.oldal)

Magyarnyelvűtársadalomtudományi:

• Aronson,Elliot:Atársaslény(KJK-KerSzöv,2000)• Atkinson,Richard–Hilgard,Ernest(szerk.):Pszichológia(Osiris,2005)• BoglárLajos(etal):Atükörkétoldala–Bevezetésakulturálisantropológiába(Nyitott

Könyvműhely,2008)• BoglárLajos:Vallásésantropológia–Bevezetés(Szimbiózis1995/4)• CsepeliGyörgy:Szociálpszichológia(Osiris,1997)• CsepeliGyörgy:Aszociálpszichológiavázlata(Jószöveg,2001)• CsepeliGyörgy:Szociálpszichológiamindenkiben(Kossuth,2014)• Cole,Michael:Kulturálispszichológia(Gondolat,2005)• Cole,Michael–Cole,SheilaR.:Fejlődéslélektan(Osiris,2006)• Davie,Grace:Avallásszociológiája(Bencés,2010)• Giddens,Anthony:Szociológia(Osiris,1997)• HollósMarida:Bevezetésakulturálisantropológiába(Szimbiózis1995/5)• Hamilton,MalcolmB.:Vallás,ember,társadalom–Elméletiésösszehasonlítóvallásszo-

ciológia(AduPrint,1998)• ForgácsJózsef:Atársasérintkezéspszichológiája(Kairosz,2007)• KisdiBarbara:Akulturálisantropológiatörténete,elméleteiésmódszerei(PPKE,2012)• LetenyeiLászló:Kulturálisantropológia(Typotex,2012)• Lévi-Strauss,Claude:KulturálisantropológiaI-II.(Osiris.2001)• Lilienfeld, Scott – Lynn, Steven Jay – Ruscio, John, Beyerstein, Barry: 50 pszichológiai

tévhit,2010)• MéreiFerenc:Közösségekrejtetthálózata(KJK1971,Osiris2006)• Miller,Rory:Szemtőlszembenazerőszakkal(Lunarimpex,2014)

Magyarnyelvűteológiaikritikaagiradizmusról:

• FabinyTibor:Igaztanítás–Van-eilyen?Azortodoxiátólaheterodoxiáigésvissza,In:Ke-resztyénIgazság(OrdassLajosAlapítvány,2011/1.4-17oldal,2011/2.8-23.oldal)

jezus a bunbak-a girardizmus -...

Documents