jelentés a transzatlanti kereskedelmi és beruházási...

JELENTÉS

A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS

BERUHÁZÁSI PARTNERSÉGRŐL SZÓLÓ

TÁRGYALÁSOK 14. FORDULÓJÁRÓL

2016. július

Jelentés a tárgyalások 14. fordulójáról

2016/8/4

2 – 18 oldal

Tartalomjegyzék

TOC


2016/8/4

3 – 18 oldal

JELENTÉS

A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI PARTNERSÉGRŐL

SZÓLÓ TÁRGYALÁSOK 14. FORDULÓJÁRÓL

(Brüsszel, 2016. június 11–15.)

BEVEZETÉS

A tárgyalások 14. fordulójára 2016. július 11. és 15. között, Brüsszelben került sor.

Logisztikai okokból a szolgáltatásokra és a befektetésekre vonatkozó megbeszélések

áthúzódtak a következő hétre. E forduló során rekordszámban cseréltek ki

szövegtervezeteket, ami azt jelenti, hogy mostanra csaknem valamennyi fejezetre

vonatkozóan napirendre kerültek javaslatok, összesen mintegy 30 javaslat. A korábbi

fordulókhoz hasonlóan közel 400 érdekelt fél vett részt a nyilvános eseményeken.

Ezúttal a szabályokkal és a piacra jutással foglalkozó ülésszakot övezte a legtöbb

érdeklődés, ami változást jelent a korábbi fordulókhoz képest, amikor a szabályozási

együttműködés volt a hangsúlyos. Az érdekeltek általában nagyra értékelték a tárgyaló

felek elkötelezettségét.

A tárgyalások következő fordulójára valószínűleg ősszel kerül majd sor.

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK TÁRGYALÁSI TERÜLETEK SZERINT

1. PIACRA JUTÁS

1.1. Árukereskedelem: vámok és piacra jutás

Ipari vámok

Nem került sor új ajánlatok cseréjére, azonban az Unió és az Egyesült Államok most

már a legtöbb termék esetében tisztább képet kapott arról, hogy miként kezelhetők az

érdekeik. A vámok nagy többségét megszüntetik a hatálybalépéskor, a kevés

fennmaradót pedig egy későbbiekben eldöntendő időszakot követően. Mindazonáltal a

két oldal számára legérzékenyebb kérések megvitatása még hátra van.

Mezőgazdasági áruk

A mezőgazdasággal foglalkozó ülésszak az alábbi három részből állt: a

mezőgazdaságról szóló konszolidált fejezet, a vámok és a nem vámjellegű kérdések.

Ami a mezőgazdaságról szóló konszolidált szöveget illeti, a két oldal megvitatta és

kifejtette álláspontját a rendezetlen kérdésekről, különösen a bor és az exportverseny

tekintetében. A borok és szeszes italok tekintetében a két fél részletesebben bemutatta

szövegjavaslatainak indokait. Részletesen megvitattak több technikai kérdést és a

javaslatok jogi vonatkozásait. Ezenfelül az Unió egy sor javaslatot terjesztette elő nem

vámjellegű kérdésekben.

A vámok tekintetében a megbeszélések a második ajánlatok alapján folytatódtak,

továbbá mindkét fél bejelentette különleges exportérdekeit, és a javasolt átmeneti


2016/8/4

4 – 18 oldal

időszakok csökkentésére vonatkozó kérelmeket. A legérzékenyebbnek minősülő

termékeket nem vizsgálták felül. Mindkét fél elismerte, hogy a vámok mértéke

tekintetében tett erőfeszítések függenek majd a megállapodás egésze tekintetében elért

eredményektől.

Árukereskedelmi fejezet

A tárgyaló felek folytatták az érintett javaslatok közös jogi szövegbe foglalását.

Elsősorban az áruk vámbesorolásával kapcsolatos technikai kérdések tekintetében

történt előrelépés, azonban haladás volt tapasztalható az ideiglenesen behozott áruk,

kereskedelmi minták és az áruk javítás utáni ismételt importja számára nyújtott

vámmentes elbánást biztosító jogi szöveg vonatkozásában is. A tárgyaló felek

megállapodtak továbbá a kiviteli adók tilalmával kapcsolatos, erőteljes

megfogalmazásról. Némi fejlődést értek el azt illetően is, hogy mi számít

megengedhetőnek az áruk importjára és exportjára vonatkozó mennyiségi korlátozások

tekintetében, és mi az, ami nem. A jogi szöveg mostanra összességében véve

előrehaladott állapotba került, csupán néhány jogi rendelkezésről kell még

megállapodni.

1.2. Közbeszerzés

A közbeszerzés továbbra is az Unió offenzív érdeke és prioritása a transzatlanti

kereskedelmi és beruházási partnerség keretében.

Az Unió annak a közös célkitűzésnek az elérésére törekszik, amelyet a

munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű EU–USA

munkacsoportban dolgoztak ki a tárgyalások 14. fordulója folyamán. E célkitűzés

keretében azt kívánják elérni, hogy „ a közbeszerzési lehetőségekhez való hozzáférést a

nemzeti eljárás alapján valamennyi kormányzati szintre kiterjedően javítják”.

A közbeszerzést két teljes napig tárgyalták. A tárgyalások a közbeszerzési fejezet

szöveges rendelkezéseire fókuszáltak. A szövegre vonatkozó párbeszédek

kiindulópontja a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: GPA)

szövege, amelyet az Unió és az USA is aláírt. A szöveg meghatározza azokat az

eljárásokat, amelyek a közigazgatási intézmények alkalmazniuk kell eljárásaik során. A

megbeszélések lehetővé tették az álláspontok tisztázását és a közös álláspontok

területeinek azonosítását. Az Unió kiemelte az átláthatóságot és a

megkülönböztetésmentességet támogató javaslatokat. Az Unió emellett azokat a

javaslatokat hangsúlyozta, amelyek a közbeszerzési eljárások során megfelelően

tükrözik a környezetvédelmi és szociális megfontolásokat, valamint a munkavállalói

jogokat. Ami az átláthatóságot illeti, az Unió ismételten nyomatékosította a

közbeszerzési lehetőségekre vonatkozó „egyablakos” információs pont fontosságát,

különösen az európai kkv-k egyesült államokbeli közbeszerzési eljárásokban való

részvételének megkönnyítése céljából, a szubföderális (államok és városok) szintű

közbeszerzési szerződések tekintetében is.

E megbeszélés arra épült, hogy átfogóan bemutatták a közbeszerzési lehetőségekre

vonatkozó „egyablakos” uniós információs pontot, az Európai Unió Hivatalos Lapjának

Közbeszerzési értesítőjét (Tenders Electronic Daily – TED) Az Unió kifejtette, hogy a


2016/8/4

5 – 18 oldal

TED tartalmaz egy automatikus fordítási eszközt az eljárást megindító hirdetmény angol

nyelvre és az összes többi tagállam nyelvére történő fordítása céljából. Ezzel

összefüggésben párbeszédet folytattak az elektronikus közbeszerzési folyamatok

ösztönzésével kapcsolatosan is, ideértve az egységes európai közbeszerzési

dokumentumot (ESPD), valamint az ajánlattevők regisztrálásának követelményét.

Emellett a megbeszélések során megvizsgálták az átláthatóság növelésének módozatait

a keretmegállapodások szerinti beszállítók kiválasztására alkalmazott kritériumok

tekintetében.

1.3. A szolgáltatások kereskedelme

A határon átnyúló szolgáltatáskereskedelemmel foglalkozó ülésszakot megosztották

a piacra jutással kapcsolatos megbeszélések és a szövegalapú tárgyalások között. Ami a

piacra jutást illeti, az Unió és az Egyesült Államok ténybeli információkat cserélt a

másik fél által jelzett prioritásokra válaszul adott megfelelő ajánlataik terjedelméről. A

szöveggel kapcsolatos megbeszélések elősegítették a határon átnyúló

szolgáltatáskereskedelemről szóló fejezet további konszolidálását. A megbeszélés jó

része elsősorban a fogalommeghatározásokra, a belföldi szabályozásra, valamint a

kölcsönös elismerési megállapodásokra fókuszált. Az utóbbi kérdés tekintetében az

Unió kifejtette, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációk még mindig folyamatban

vannak. Ennek ellenére hasznos technikai megbeszélésekre került sor az Unió és az

Egyesült Államok ajánlatának terjedelméről és alkalmazásáról. Áttekintették továbbá

konkrét szakmák, többek között a könyvvizsgálók, az építészek, az ügyvédek és a

mérnökök helyzetét.

Az Unió és az Egyesült Államok emellett kétnapos megbeszélést folytatott az

elektronikus kereskedelemről és a telekommunikációról. A megbeszélések

kiterjedtek az elektronikus kereskedelemről szóló fejezet tekintetében az Unió és az

Egyesült Államok által előterjesztett valamennyi rendelkezésre, valamint a két fél

számos telekommunikációra vonatkozó előírására. Az elektronikus kereskedelem

tekintetében elsősorban a kéretlen elektronikus hirdetések, az elektronikus bizalmi

szolgáltatások (így az elektronikus aláírás), valamint a szerződések elektronikus

eszközökkel történő megkötése álltak a megbeszélések homlokterében. A

telekommunikáció vonatkozásában a megbeszélés során kiváltképpen az engedélyezési

követelményeket, a szabályozó hatóságok szerepét és az összekapcsolást tárgyalták.

Mindkét fél megállapodott a nyomon követési intézkedések részletes listájáról annak

érdekében, hogy a következő fordulóban további eredményeket érjenek el.

A fordulóval egyidejűleg az Európai Bizottság és az Egyesült Államok

Pénzügyminisztériuma egyetértésre jutott a pénzügyi szolgáltatási1 ágazatban folytatott

szabályozási együttműködésük fokozásáról. Jóllehet az Uniónak változatlanul az a

célkitűzése, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a transzatlanti kereskedelmi

és beruházási partnerséghez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások terén folytatott

átlátható, elszámoltatható és szabályalapú szabályozási együttműködésről, ez a kedvező

1 http://ec.europa.eu/finance/general-policy/global/index_en.htm#us


2016/8/4

6 – 18 oldal

fejlemény lehetővé tette az Unió számára, hogy előterjessze a pénzügyi szolgáltatásokra

vonatkozó ajánlatát2, és megkezdje a piacra jutással kapcsolatos technikai

megbeszéléseket. Mivel ez volt az első alkalom, hogy megvitassuk az e területre

vonatkozó kölcsönös ajánlatainkat, a jövőben folytatnunk kell a tárgyalásokat. A

pénzügyi szolgáltatásokról szóló fejezet szövegének konszolidációja terén szintén

további eredmények születtek.

1.4. Származási szabályok

A csoportok folytatták a jogrendszereiken alapuló származási eljárások megvitatását. A

cél olyan áthidaló koncepció kidolgozása, amely felöleli a preferenciális státusz iránti

igényekre vonatkozó követelményeket és eljárásokat, az ellenőrzési eljárásokat,

valamint a preferenciák megtagadására vonatkozó előírásokat.

Ami az általános rendelkezéseket illeti, mind a két oldal a kumulációra és regionális

érték-tartalom kiszámításának módszereire vonatkozó előírásokra fókuszált.

A megbeszélések ezenfelül a csalás elleni rendelkezéseket is érintették. Az Unió

bemutatta, hogy a csalás elleni küzdelemről szóló jogi szövegeknek mely főbb elemekre

kell kitérniük, valamint ismertette annak indokát, hogy miért van szükség ilyen

rendelkezésekre a megállapodásban.

A textilekre vonatkozó származási szabályok

Végül a megbeszélések a termékspecifikus szabályokkal kapcsolatos szövegekre

összpontosítottak. Mindkét fél termékenként azonosította a szabályok /megközelítések

eltéréseit, és megvitatták azok gazdasági indokait.

2 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/july/tradoc_154794.pdf

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/july/tradoc_154794.pdf


2016/8/4

7 – 18 oldal

2. SZABÁLYOZÁSI ALKOTÓELEM

2.1. Egységes szabályozás

A tárgyaló felek folytatták a konszolidált szövegre vonatkozó megbeszéléseket, olyan

területekre helyezve a hangsúlyt, ahol hasonlóságok mutatkoznak, és feltérképezték az

eltérések áthidalásának lehetséges eszközeit. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az

ülésszakok között folytatni kell a párbeszédet.

Továbbá sor került az első eszmecserére a transzatlanti szabályozási együttműködés

jövőbeni keretelveire vonatkozó uniós javaslatról3. Az uniós fél kifejtette, hogy milyen

szerepet játszanak azok a különféle szereplők, akiknek szükség volna a részvételére,

vagyis; a vegyes bizottság, a transzatlanti szabályozók fóruma, és a különféle

szakosított szervek (kiemelve az ágazatokkal foglalkozó munkacsoportot és a

kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságot). Az uniós oldal kifejtette,

hogy laza szerkezetű, de hatékony koordinációs mechanizmus kialakítását tervezi a

szabályozók között. Hangsúlyozta, hogy értelmezése szerint e mechanizmus

maradéktalanul tiszteletben tartja a belső eljárásokat és az érintett szabályozók

önállóságát.

2.2. A kereskedelem technikai akadályai (TBT)

A két csoport folytatta a kereskedelmi aggályok megoldására, az együttműködésre, és

az intézményi rendelkezésekre, például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási

partnerség alapján létrehozandó TBT-bizottságra vonatkozó előírások tervezetének

megvitatását. Némi előrehaladást értek el a felek közötti kereskedelem útjában álló,

TBT-vel kapcsolatos akadályok kezelésére irányuló eljárások kialakítása terén.

A két fél a termékek megfelelőségértékelésével kapcsolatos kérdésekre is kitért,

különösen arra, miként javítható az egyik fél területén az importáló fél követelményei

alapján végzett tanúsítás másik fél általi elismerése. Mindkét oldal folytatta az arra

vonatkozó információcserét, hogy miként működhetne ez a rendszer, nevezetesen, hogy

milyen szerepet tölthetnek be az érintett kormányzati hatóságok a területükön található

megfelelőségértékelési szervek kijelölésében és ellenőrzésében. A megbeszélések

érintették az akkreditációs szervek szerepét a megfelelőségértékelési szervek technikai

kompetenciájának értékelésében. Továbbá a két fél eszmét cserélt a gépipari termékekre

vonatkozó, harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés egyesült államokbeli

rendszerének különösen az alábbiak tekintetében történő javítására vonatkozó uniós

kérésekről: a kettős tesztelés, az akkreditáció alkalmazása a megfelelőségértékelési

szervek kijelölésére, valamint a megfelelő termékek azonosítására szolgáló közös

jelölés létrehozásának lehetősége.

A szabványokat illetően a csoportok megvitatták a nyitottságot, továbbá azt, hogy

miként lehet javítani az átláthatóságot abban az esetben, ha szabályozóik szabványokra

hivatkoznak a technikai szabályozásokban, nevezetesen annak révén, hogy jó előre




2016/8/4

8 – 18 oldal

gondoskodnak a közvélemény tájékoztatásáról, amikor szabványt kívánnak használni,

igényelni vagy kidolgozni egy konkrét szabályozási területen.

A két fél folytatta az Unió és az Egyesült Államok szabvány-kidolgozási szervezetei

közötti együttműködés megvitatását is. Megbeszéléseket folytattak arról, hogy miként

értelmezik az említett szervek függetlenségét, valamint azt, hogy bármely jövőbeni

párbeszédet az e szervezetek által kidolgozott feltételeknek megfelelően fognak

folytatni.

A két fél emellett azonosította jövőbeni eszmecsere területeit, közelebbről a TBT-

intézkedések tervezetével kapcsolatos átláthatóság fokozását, a technikai szabályozások

kidolgozásának módozatait, valamint a jelölési és címkézési kérdéseket.

2.3. Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések

E forduló során a tárgyaló felek megvitatták az SPS-fejezet csaknem valamennyi

javasolt cikkét az alábbiak szerint: Ellenőrzések, SPS-intézkedések alkalmazása,

Jóváhagyási eljárások, Növény-egészségügy, Importellenőrzések, Állatjólét,

Antimikrobiális rezisztencia, SPS bizottság és technikai munkacsoportok, Redundáns

ellenőrzési intézkedések, Átláthatóság, Jogok és kötelezettségek, Egyenértékűség,

valamint Tudomány és kockázat. A megbeszélések alkalmat adtak arra, hogy a felek

jobban megértsék egymás legfontosabb prioritásai és problémáit. Az ellenőrzésről és az

importellenőrzésekről folytatott részletes megbeszélések további szövegrészek

elfogadásához vezettek.

Újabb megbeszélésekre van szükség többek között az SPS-intézkedések alkalmazásáról

szóló uniós cikkről, az SPS alkalmazásában az Unió egységes entitásként való

elismeréséről, valamint az Egyesült Államok tanúsítási cikkéről. Az állatjólétről szóló

tárgyalások az Állategészségügyi Világszervezet által is elismert, az állatok

egészségéhez fűződő kapcsolatra összpontosítottak, valamint az SPS-hez kapcsolódó

állatjóléti kérdések azonosítására irányultak. Ezenfelül a két fél alaposabban megvitatta

a jóváhagyási eljárások horizontális elemeit annak biztosítása céljából, hogy ezek

eléggé kiszámíthatóak legyenek az exportőrök számára. Emellett rövid megbeszélést

folytattak az antimikrobiális rezisztenciáról, amely során az Unió kifejtette annak

indokát, hogy ezt a kérdést felvegyék a transzatlanti kereskedelmi és beruházási

partnerség napirendjére.

2.4. Ágazatok

Gyógyszerek

A két oldal részletes megbeszéléseket folytatott az Unió és az Egyesült Államok

szövegeiről. A konszolidáció elősegítése érdekében a következő forduló előtt egymás

mellé helyezik a két javaslatot. A megvitatott kérdések köre az alábbiakra terjed ki:

hatály és fogalommeghatározások, a nemzetközi szervezetek/szervek szerepe, a

gyógyszerek piaci engedélyezésével kapcsolatos megfelelő szabályozási gyakorlatok, a

szabályozási együttműködési rendelkezések, a bizalmas információk cseréje a

szabályozók között, valamint a helyes gyártási gyakorlat vizsgálatai.


2016/8/4

9 – 18 oldal

Ezenfelül mindkét fél szabályozói beszámoltak az Unió és az Egyesült Államok helyes

gyártási gyakorlattal (GMP) kapcsolatos vizsgálati rendszereinek értékelésével

megbízott munkacsoport által ezidáig elvégzett munkáról.

A generikus gyógyszerek tekintetében a tárgyaló felek felmérték az emberi

felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények

harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH) és a generikus gyógyszereket

szabályozó nemzetközi program (IGDRP) keretében a generikus gyógyszerekkel

kapcsolatosan folytatott nemzetközi szabályozási együttműködés legutóbbi

fejleményeit, mindenekelőtt megemlítették, hogy az ICH 2016. júniusi közgyűlése

nemrég jóváhagyta „Biopharmaceutics Classification System (BCS)-biowaivers’’

(biogyógyszerek osztályozási rendszere (BCS)-biomentességek) ICH-szintű

harmonizációjára vonatkozó iránymutatás kidolgozását. 2016 júniusában sor került az

Európai Gyógyszerügynökség és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi

Hivatala közötti első szakértői tárgyalásra az összetett generikus gyógyszerek

értékeléséről.

Végül pedig, ami az egyedi azonosítók közös szabványait illeti, a két fél 2016

júniusában technikai ülést tartott, hogy kicseréljék az egymás jogi keretére és az egyedi

azonosítókkal kapcsolatos követelmények összehangolásának lehetőségére vonatkozó

információkat.

Kozmetikai termékek

Az Unió előterjesztette a kozmetikai termékekről szóló mellékletre vonatkozó

javaslatát4. Bár a megbeszélések változatlanul előzetes szakaszban tartanak, a két fél

megállapodott arról, hogy a következő forduló előtt egymás mellé helyezik a vonatkozó

javaslatokat.

Az Unió megjegyezte, hogy a kozmetikai termékekre vonatkozó TTIP-

rendelkezéseknek a lehető legátfogóbb jellegűnek kell lenniük ahhoz, hogy a

kozmetikai termékek Unión belüli jogi fogalma alá tartozó valamennyi termékre

kiterjedjenek.

Az összetevők biztonsági értékelése tekintetében az Unió jelezte, hogy javaslata nem

kötelező erejű, és úgy ösztönözi a felek közötti együttműködést, hogy nem kötelezi őket

semmiféle konkrét közös eredmény vagy közös szabályozási intézkedés elérésére.

A címkézés vonatkozásában az Unió kifejtette, hogy javaslata arra irányult, hogy a

kozmetikai termékekre vonatkozó címkézési követelményeket összhangba hozza a

Kozmetikai Összetevőkkel Foglalkozó Bizottság Nemzetközi Nevezéktanával.

Ami a szabványokat illeti, az Unió jelezte, hogy a kozmetikai termékekre vonatkozó

meglévő nemzeti szabványokat összhangba kell hozni a Nemzetközi Szabványügyi

Szervezet (ISO) által elfogadott szabványokkal.




2016/8/4

10 – 18 oldal

Az állatkísérletekkel szembeni alternatív módszereket illetően az Unió kifejtette, hogy

stratégiai érdeknek minősül az állatkísérletekkel szembeni alternatív módszerek

szabályozási célú kidolgozása és elismerése.

Textiltermékek

Az Unió előterjesztette a textiltermékről szóló mellékletre vonatkozó javaslatát5, amely

a címkézésre (az új textilszál-elnevezések címkézésével és a kezelési utasításokra

vonatkozó címkézéssel kapcsolatos együttműködés), valamint a textil- és ruházati

termékek szempontjából releváns szabványokkal kapcsolatos együttműködésre

vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A textilszál-elnevezésekkel kapcsolatos együttműködés vonatkozásában az Unió

ismételten hangsúlyozta, hogy érdekelt a az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi

Bizottságával való hatékony együttműködésben a közös új textilszál-elnevezések

kijelöléséhez vezető folyamat (címkézés) során.

Ami kezelésre vonatkozó címkézést illeti, az Unió kérte a Szövetségi Kereskedelmi

Bizottság (FTC) kezelésre vonatkozó címkézéssel kapcsolatos 2012. évi javaslatának

frissítését. Ez a javaslat lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államokban forgalmazott

ruházati cikkeket ASTM kezelési jelölésekkel, vagy ennek alternatívájaként ISO

kezelési jelölésekkel címkézzék.

A szabványok vonatkozásában a két oldal megvitatta az érintett uniós és egyesült

államokbeli szabványügyi szervek lehetséges együttműködését, és az ilyen

együttműködés legmegfelelőbb szintjét.

Végül az Unió válaszolt a ruházati termékekben található karcinogén anyagoknak a

REACH 86. cikke (2) bekezdése szerinti javasolt korlátozására vonatkozó, folyamatban

lévő előkészítő munkával kapcsolatos kérdésekre.

Személygépkocsik

A két fél folytatta a lehetséges egyenértékűségre, az egyenértékűségre és/vagy a

felgyorsított harmonizációra vonatkozó technikai megbeszélést. Részletes információkat

cseréltek a napirenden lévő egyes kérdésekről. Azonosították azokat a kérdéseket,

amelyekben további elemzés szükséges.

Azt követően, hogy a munkacsoport 29. ülésszakán júniusban jóváhagyták a vonatkozó

állásfoglalást, a két fél megvitatta az átláthatóságra, és az 1998. évi ENSZ megállapodás

működésének javításával kapcsolatos konzultációra irányuló munkát. Tovább dolgoznak

a meglévő globális műszaki előírások értékelésén és végrehajtásán, valamint a globális

műszaki előírások prioritásainak meghatározásán. Az Unió benyújtotta a szektorális

mellékletre vonatkozó tervezetét6. A melléklet keretet biztosít majd az egyenértékűség






2016/8/4

11 – 18 oldal

megállapítása és a harmonizáció számára, továbbá kiemeli az 1998. évi megállapodás

szerepét a kétoldalú szabályozási együttműködésben és a tervezett kutatási

együttműködésben.

Orvostechnikai eszközök

Az Unió előterjesztette az orvostechnikai eszközökről szóló mellékletre vonatkozó

javaslatát7. A megbeszélések változatlanul előzetes szakaszban tartanak, a két fél

megállapodott arról, hogy a következő forduló előtt egymás mellé helyezik a vonatkozó

javaslatokat azok jövőbeni konszolidálása céljából.

Az egységes ellenőrzés tekintetében az Unió megjegyezte, hogy alaposan meg kell

vitatnia a tagállamokkal az e területre vonatkozó uniós szintű kötelezettségvállalást. Az

Unió valószínűleg november végéig határoz az egységes ellenőrzéssel kapcsolatos

kísérleti projektben való részvételről. Az Unió érdeklődött arról, hogy az Egyesült

Államok szándékozik-e egységes ellenőrzési tanúsítványokat használni az

orvostechnikai eszköz amerikai forgalmazásának jóváhagyási eljárása során.

Ami az egyedi eszközazonosítást (UDI) illeti, az Unió ismételten hangsúlyozta

elkötelezettségét az iránt, hogy az uniós eszközazonosítást összehangolja az amerikai

eszközazonosítási rendszerrel, és biztosítja az uniós UDI-adatbázis interoperabilitását az

amerikai rendszerrel. A két fél megállapodott arról, hogy telekonferenciát szerveznek a

két joghatóság UDI-rendszereinek végrehajtására vonatkozó információk cseréje

céljából.

A termékekre vonatkozó szabályozott adatbenyújtás - RSP

A termékekre vonatkozó szabályozott adatbenyújtás (RPS) tekintetében az Unió

ismételten hangsúlyozta elkötelezettségét az iránt, hogy elősegíti az orvostechnikai

eszközök szabályozóinak nemzetközi fóruma (IMDRF) által elfogadott iránymutatás és

műszaki előírások végrehajtását.

Végül az Unió azt javasolta, hogy az EU–USA együttműködést terjesszék ki az

orvostechnikai eszközök tekintetében releváns egyéb olyan területekre is, mint például a

nem megfelelő orvostechnikai eszközökre vonatkozó információcsere és a

szabványügyi együttműködés.

IKT

Az Egyesült Államok bemutatta az IKT területén meglévő szabályozási kérdésekre

vonatkozó szövegjavaslatát.

Az e-egészségügy témájában a két fél megvitatta a transzatlanti e-

egészségügyi/egészségügyi informatikai együttműködés ütemtervének végrehajtásával

és felülvizsgálatával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket. Az Unió első visszajelzést

adott az amerikai szövegjavaslatokra, és jelezte, hogy a következő forduló előtt

részletesebb választ fog adni.




2016/8/4

12 – 18 oldal

Az elektronikus hozzáférhetőség vonatkozásában az Egyesült Államok ismertette a

szabályozási eljárásának helyzetével kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Az Unió

első visszajelzést adott a szövegjavaslatra. Az Unió hangsúlyozta, hogy a szabályozási

együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy növelje a harmonizáció és a szabályozások

összehasonlíthatóságának mértékét, valamint magasabb szintre emelje a

hozzáférhetőséget. Erre a TTIP egyedülálló lehetőséget nyújt.

Az adattitkosítás témájában az Unió első visszajelzést adott az Egyesült Államok

javaslatára, megjegyezve, hogy a következő forduló előtt alaposan meg kell vitatnia a

kérdést a tagállamokkal.

Az Unió üdvözölte a piacfelügyeleti tevékenységek terén történő együttműködésre

vonatkozó amerikai szövegjavaslatot, amely a végrehajtó hatóságok közötti

együttműködés javítására törekszik a rádió és elektromágneses összeférhetőségi

követelmények alá tartozó termékek esetében. E javaslatot szintén részletesebben

elemezni fogják, hogy választ adjanak arra a következő forduló során.

Az integrált képernyővel rendelkező elektronikai termékek elektronikus címkézése

vonatkozásában az Unió kifejtette, hogy elemez egy olyan elektronikus megfelelési

kezdeményezést, amely nem csupán az elektronikus címkézésre terjedne ki, hanem az

elektronikus megfelelés adminisztratív követelményekkel kapcsolatos egyéb

aspektusaira is.

A két csoport megvitatta továbbá a szoftverirányítású rádióval és a mobiltelefonok

fajlagos abszorpciós rátájával kapcsolatos együttműködés lehetőségét, valamint

tájékoztatták egymást a legfrissebb fejleményekről. A szoftverirányítású rádió

tekintetében az Unió megkezdte egy szakértői tanácsadó csoport létrehozását, az

Egyesült Államok pedig folytatja a szabályalkotási eljárásával kapcsolatos munkát.

Gépipar

Az Unió előterjesztette a gépiparról szóló mellékletre vonatkozó javaslatát8. A javaslat

célja az Unió és az Egyesült Államok közötti szabályozási együttműködési

tevékenységek erősítése a közös érdekű területeken. A javaslatot azzal az általános

célkitűzéssel dolgozták ki, hogy javítsák a munkavállalók védelmének és a fogyasztók

egészségének szintjét, a közegészségügyet és a környezet védelmét. Az Unió különféle

területeken javasolt szabályozási együttműködést, nevezetesen a mechanikai és

elektronikus biztonságosság, az energiahatékonyság, a gépipari termékekre vonatkozó

jelölési és címkézési követelmények, a gépipari termékekhez használt, élelmiszerekkel

érintkezésbe kerülő anyagok, a nem közúti mozgó gépek égéstermék-kibocsátása, az

elektromagnetikus megfelelőség és a berendezések interoperabilitása terén. Az Unió

álláspontja szerint ezt az együttműködést ki kell egészítenie az Unió és az Egyesült

Államok szabványokat fejlesztő érintett szervezeti közötti együttműködésnek, valamint

a szabványokat fejlesztő nemzetközi szervezeteken belüli együttműködésnek. Az




2016/8/4

13 – 18 oldal

Egyesült Államok és az Unió előzetes megbeszéléseket folytatott különösen az e

mellékelt és a kereskedelem technikai akadályairól szóló fejezet közötti kapcsolatról.

Vegyi anyagok

A forduló során nagyrészt az Unió szövegjavaslatát vitatták meg9. Az Unió a

kiindulópontként korábban vázlatként benyújtott dokumentumra10

hivatkozva

elmagyarázta a javaslatát, és különösen azt hangsúlyozta, hogy későbbi szakaszban

tisztáznák, hogy ezt a szabályozási együttműködési fejezetet mellékletébe foglalják

vagy pedig önálló fejezet lesz. Az Egyesült Államok – főként a tisztázás céljából –

felvetett egy sor előzetes kérdést, és bejelentette, hogy a következő fordulót megelőzően

további észrevételeket tesz.

A korábbi fordulókhoz hasonlóan áttekintették a kiemelt vegyi anyagokra, valamint a

vegyi anyagok osztályozására és címkézésére vonatkozó kísérleti projektek terén tett

lépéseket. A legutóbbi forduló óta folytatódott az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatos

korábbi kapcsolatfelvételeket nyomon követő információcsere.

Befejezték a biztonsági adatlapon (SDS) feltüntetett vegyületek besorolási szabályainak

eltéréseire vonatkozó technikai elemzést, hogy konzultációt folytassanak a

tagállamokkal és az érdekeltekkel arra vonatkozó visszajelzések beszerzése céljából,

hogy az azonosított eltérések gyakorlati problémákhoz vezetnek-e . Az Unió kifejtette

azt az álláspontját, miszerint ebbe be kell vonni azokat az érdekelt feleket, akik a

gyakorlatban SDS-t készítenek.

Növényvédő szerek

A két oldal folytatta a lehetséges együttműködési területekre vonatkozó

információcserét, amely kiterjedt az USA-beli és unióbeli felülvizsgálati ütemtervekkel

kapcsolatos információkra. Az Unió utalt a WTO-nak tett legutóbbi beadványára, amely

leírja a maradékanyag-határérték uniós felülvizsgálati eljárását. Megállapították, hogy a

növénycsoportok (gyümölcsök és zöldségek) kódexének keretében megfelelő az

együttműködés. Az ülés alkalmat adott konkrét kérdések – így az olívaolaj és a

gyümölcslevek uniós exportja, valamint a dió és egyes bogyósgyümölcsűek amerikai

exportja – megvitatására is.


10 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/november/tradoc_152912.pdf

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/november/tradoc_152912.pdf


2016/8/4

14 – 18 oldal

3. SZABÁLYOK

3.1. Kereskedelem és fenntartható fejlődés

A kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről (TSD) folytatott megbeszélések egy

teljes hétig tartottak, amelynek során munkaügyi, környezetvédelmi és átfogó kérdések

kerültek megvitatásra. A csoport tovább mélyítette az Unió és az USA

szövegjavaslataira vonatkozó elemzést, és megállapította az azok integrálására

vonatkozó lehetőségeket.

A munkaügy kérdésében az Unió és az Egyesült Államok megerősítette, hogy egyaránt

prioritásként kezelik, hogy belefoglalják a megállapodásba a Nemzetközi Munkaügyi

Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái iránti kötelezettségvállalásokat, továbbá

megvitatták, hogy mi lenne a legcélszerűbb módja e kérdés kezelésének. Részletes

eszmecserékre került sor az Unió által előterjesztett, innovatív „tematikus cikkekről”,

amelyek alapvető elveket és intézkedéseket határoznak meg az egyes alapvető

munkaügyi normák tekintetében. A munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó uniós

javaslatra hivatkozással az Unió és az Egyesült Államok megvitatta e kérdés

relevanciáját az alapvető munkaügyi normákról és az egyéb munkajogokról szóló

belföldi jogszabályok végrehajtása tekintetében.

A felek emellett áttekintették az Unió és az Egyesült Államok között kereskedelmi és

munkaügyben harmadik országokban (pl. Burma/Mianmarban) folytatott

együttműködés néhány közelmúltbeli példáját annak megállapítása érdekében, hogy a

TTIP keretében miként segíthető elő még inkább az ilyen közös munka. Az Unió e

tekintetben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy együttműködjenek az ILO-val, és

bevonják az érdekeltek széles körét a partnerországokban végzett hosszan tartó

reformok támogatása céljából.

A környezetvédelem vonatkozásában a csoport részletes eszmecseréket folytatott az

Unió és az USA szövegeinek különböző vonatkozásairól. Az említett eszmecserék

kiterjedtek a fenntartható halászati gazdálkodásra, a jogellenes, be nem jelentett és

szabályozatlan halászat elleni küzdelemre, a biodiverzitásra, a vadak és erdészeti

termékek kereskedelmére, valamint a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra.

A vegyi anyagok és a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére

vonatkozó uniós javaslat vitája keretében az Unió bemutatta körkörös gazdasági

csomagját. Az Unió előterjesztette továbbá az alacsony kibocsátású és az

éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődésről szóló szövegjavaslatát11

.

A megbeszélések alkalmat adtak arra, hogy az Unió és az Egyesült Államok

alaposabban megértsék azokat a területeket, ahol vonatkozó javaslataik közelítenek,

illetve eltérnek egymáshoz képest.

Horizontális kérdésekben a tárgyalások azokra a rendelkezésekre fókuszáltak, amelyek

a belföldi jogszabályokban meghatározzák a munka- és környezetvédelem szintjét, és

annak megvalósítását.




2016/8/4

15 – 18 oldal

Az Unió emellett áttekintést adott az intézményi fejezetre vonatkozó szövegjavaslatról,

amelyet ebben a fordulóban terjesztett elő. Ez lehetőséget teremtett a kereskedelemmel

és fenntartható fejlődéssel foglalkozó csoport munkája szempontjából olyan különösen

lényeges kérdések megvilágítására, mint például a TTIP összes vonatkozása

tekintetében a feleknek való tanácsadással megbízott szakbizottság és civil társadalmi

platform létrehozásáról szóló javaslat.

Az Unió és az Egyesült Államok összehasonlították a civil társadalom bevonásával

kapcsolatos tapasztalataikat a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások

kereskedelmi és fenntartható fejlődési/ munkaügyi és környezetvédelmi fejezeteinek

végrehajtása során, valamint összevetették az említett területeken zajló vitarendezésre

vonatkozó megközelítéseiket. Az Unió megerősítette, hogy az intézményi és eljárási

kérdésekkel kapcsolatban olyan előírásokat fog kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az

intézmények és eljárások alkalmasak legyenek az anyagi jogi rendelkezések

végrehajtására és érvényesítésére. E tekintetben az Unió emlékeztetett arra, hogy a

fejezet tekintetében magas ambíciószintet követ, továbbá hogy alapvető prioritást

képeznek az átfogó és innovatív érdemi kötelezettségek.

3.2. Energiahordozók és nyersanyagok kereskedelme

Az Unió és az Egyesült Államok háromnapos megbeszéléseket folyatott, többek között

az Unió által készített szövegjavaslatról12

, nem érintve a fejezetre vonatkozó kérdést.

Az Unió a megbeszélések megkezdésekor ismét hangsúlyozta, hogy nagy fontosságot

tulajdonít annak, hogy az USA engedélyezze a nemzeti földgáztörvény szerinti

földgázexport-korlátozások feloldását. Az Unió ezt exportkorlátozásnak tekinti.

A tárgyalás második része az árukereskedelmi fejezetben javasolt, az

exportmonopóliumokkal a tranzit és export ármegállapítással foglalkozó horizontális

uniós rendelkezésekre fókuszált, amelyek az Unió álláspontja szerint rendkívül

jelentősek amiatt, hogy mintát nyújtanak a harmadik országokkal megkötendő jövőbeni

szabadkereskedelmi megállapodások számára.

A két fél technikai megbeszélést folytatott a harmadik fél energia-távvezetékekhez és

hálózatokhoz való hozzáférésével foglalkozó szabályokra vonatkozó uniós javaslatról,

amelybe bevonták az Egyesült Államok Szövetségi Energetikai Szabályozó

Bizottságának (FERC) szakértőit, valamint az Energiaügyi Főigazgatóság szakérőit is.

Összehasonították az olyan fogalmakat, mint a harmadik fél hozzáférése és a

nagykereskedelmi piaci árazás, valamint megvitatták a FERC USA-beli joghatóságát

például az államközi és határon átnyúló infrastruktúrák felett.

A megbeszélések harmadik része az USA és az Unió közötti együttműködéssel

foglalkozó javaslatokra koncentrált, ideértve azon területek áttekintését, ahol a

transzatlanti együttműködés előmozdíthatja a fenntartható fejlődést és a karbonszegény

gazdaságra való áttérést. E tárgyalás kiterjedt a megújuló energiát és az

energiahatékonyságot elősegítő intézkedésekre is.



2016/8/4

16 – 18 oldal

3.3. Kis- és középvállalkozások

Megállapodás született a jövőbeni fejezet nagy részéről, különösen a preambulumról, az

együttműködéssel kapcsolatos előírásokról, az információ-megosztási rendelkezésekről,

valamint az intézményi struktúráról. Az említett témakörökön belül zárójelben maradtak

azok a rendelkezések, amelyek a TTIP egyéb folyamatban lévő tárgyalási területeire

vonatkoznak.

Ezenfelül a két fél megkezdte a munkát egy olyan új cikkről, amely a TTIP-en belül a

kkv-k szempontjából kiemelten fontos egyéb területekre utal.

3.4. Vámügyi és kereskedelmi eljárások egyszerűsítése

A vámügyi és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén az Unió olyan szabályokat

kíván kialakítani, amelyek megkönnyítik és gyorsítják az Unió és az USA közötti

export- és importműveleteket, ugyanakkor biztosítják, hogy az árucsere során

alkalmazzák a szükséges vámellenőrzéseket és kontrollokat.

További előrelépés történt a konszolidált szöveg több területén. A megbeszélések

érintették az előzetes határozatok (vagyis a vámhatóságok által kiadott jogilag kötelező

határozatok, amelyek olyan információkkal látják el a kereskedőket, mint például az

importálni vagy exportálni kívánt árukra vonatkozó besorolás vagy származási

szabályok, az importált áruk gyors kiadására vonatkozó eljárások), valamint a

fejezetben utalás történt a nemzetközi okmányokra és a bevált gyakorlatokra. A két fél

megvitatta továbbá az importtal, exporttal, illetve tranzittal kapcsolatos információk

elektronikus benyújtására szolgáló egyablakos ügyintézési rendszereket.

A vámügyi és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével, valamint az

árukereskedelemmel foglalkozó csoportok együttes ülést tartottak, hogy folytassák

olyan kérdések megvitatását, mint például az áruk ideiglenes beléptetésére vonatkozó

eljárások és a javítás után visszaküldött termékek vámkezelése.

3.5. Szellemitulajdon-jogok, a földrajzi jelzéseket is beleértve

Megfelelő előrehaladást sikerült elérni a vonatkozó javaslatok konszolidálása terén. A

csoportok megvitatták a nemzetközi megállapodások, az általános rendelkezésekre, az

együttműködésre és a növényfajtákra vonatkozó szövegjavaslatokat. További

tárgyalásokra van szükség, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos

határokon történő ellenőrzésekről szóló, fennmaradó szövegrészt is lefedjék.

A két oldal érintette továbbá az üzleti titkokat, a kkv-ket és a formatervezési mintákat. E

kérdésekben mindkét fél komoly érdeklődést mutatott olyan rendelkezések iránt,

amelyek tükrözik a két rendszer magas szintű közelítését, valamint a jogtulajdonosok

hatékony védelmének biztosításával kapcsolatos közös jellemzőit.

Az Unió arra is emlékeztetett, hogy a földrajzi jelzők védelme a TTIP egyik alapvető

prioritása.

3.6. Beruházásvédelem

A beruházások liberalizációja és védelme vonatkozásában a megbeszélések

kiterjedtek több érdemi szabályra (pl. a piacra jutás, a nemzeti elbánás, a


2016/8/4

17 – 18 oldal

szabályozáshoz való jog, a befektetők és a beruházások kezelése), valamint az egyes

felek által előterjesztett fenntartásokra. A szövegre vonatkozó alapos eszmecserék

lehetővé tették a megközelítések összehasonlítását, valamint a célkitűzésekkel és/vagy a

szövegezéssel kapcsolatos hasonlóságok és eltérések megállapítását. Ha az Unió és az

Egyesült Államok javaslatai több hasonlóságot mutatnának, további előrehaladást

lehetne elérni a szövegekben.

A beruházási vitarendezésre vonatkozó javaslatok megfelelő szövegének legnagyobb

részére kiterjedő, mélyreható szövegalapú tárgyalások lehetőséget adtak a két fél

célkitűzéseinek és az általuk alkalmazott jogi technikáknak a további tisztázására. Az

Egyesült Államok és az Unió megvizsgálták továbbá az Unió és USA

szövegjavaslatainak azon rendelkezéseivel kapcsolatos konszolidált szövegrészek

kialakításának lehetőségét, amelyek hasonló célkitűzések és szövegezési

megközelítések szerint épülnek fel.

3.7. Államközi vitarendezés

Ez a fejezet hatékony mechanizmust kíván létrehozni a felek között a megállapodás

értelmezése és alkalmazása tekintetében esetlegesen felmerülő vitás kérdések

megoldására. Mindkét fél szövegezési javaslatai bizonyos mértékben a WTO

vitarendezési egyetértésén alapulnak, így nagy mértékben közelítenek e területen a

vélemények.

A forduló alkalmat adott a közvetítésre vonatkozó uniós javaslat részletesebb

megvitatására. Az Unió válaszolt az Egyesült Államok kérdéseire. A tárgyalás másik

fókuszpontját azon különféle rendelkezések alkották, amelyek annak garantálására

irányulnak, hogy a választottbírói testületek rendelkezzenek a vita tárgyát képező ügyek

megoldásához szükséges tapasztalatokkal, illetve szaktudással, vagy szert tehessenek

ilyen szaktudásra. A megbeszélések építő jellegűek voltak, mindkét fél rugalmasságról

tett tanúbizonyságot a másik fél aggodalmainak eloszlatása érdekében. Némi előrelépést

sikerült elérni a választottbírói testületek összetétele, az amicus curiae beadványok a

választottbírósági eljárás befejezése és felfüggesztése, valamint a testületek közbenső és

záró beszámolói tekintetében. További technikai munkát kell végezni különösen az

ésszerű határidő, a megfelelés és az utólagos megtorlás tekintetében. Nem tudták

közelíteni az álláspontokat az egyezmény megsértését nem érintő panaszok tilalmára

vonatkozó uniós politikával, a választottbírák kisebbségi véleményének közzétételével,

valamint a megtorlással kapcsolatos egyes kérdésekkel kapcsolatosan. A két oldal

megállapodott az ülésszakok közötti munkáról.

3. Jogi és intézményi kérdések

Az Egyesült Államok és az Unió tárgyaló felei hasznos első eszmecserét folytattak az

intézményi, általános és záró rendelkezésekre vonatkozó uniós javaslatról13

.

A tárgyalásokra cikkenként került sor, és hangsúlyt kapott a különböző szervezetek,

például a vegyes bizottság, a szakbizottságok szerepe és hatásköre, a kapcsolattartó



2016/8/4

18 – 18 oldal

pontok szerepe, a transzatlanti jogalkotói párbeszéd, a belföldi tanácsadó csoportok és a

civil társadalmi fórum. Megvitatták továbbá a módosítási eljárásokkal és a

döntéshozatallal kapcsolatos rendelkezéseket, a hatálybalépéssel és az ideiglenes

alkalmazással kapcsolatos szabályokat, valamint a TTIP felmondását és felfüggesztését.

További fontos kérdéskört jelentettek a kormányzat minden szintjén tett

kötelezettségvállalások teljesítésének szükségességére vonatkozó rendelkezések, az azt

kizáró rendelkezés, hogy a TTIP-nek közvetlen hatálya legyen a felek belső

jogrendszereiben, az Unió jövőbeni bővítéseire vonatkozó szabványrendelkezés, a

területi hatály és a nyelvi változatok hitelessége. Röviden érintették a TTIP és más

megállapodások közötti viszonyt, amelynek a helyén az uniós javaslatban egy

beillesztendő szövegrészre való utalás szerepelt.

Részletesen megvitatták a vegyes bizottság és a szakbizottságok szerepét és hatáskörét.

Az Unió és az Egyesült Államok gyakorlatai némileg eltérnek abban a tekintetében,

hogy az Unió szabályokat ír elő a harmadik országokkal megkötött megállapodások (pl.

CETA) intézményi, általános és záró rendelkezései alapján létrehozandó valamennyi

bizottságra és szervre vonatkozóan.

A transzatlanti szabályozási együttműködés jövőbeni keretelveivel kapcsolatos uniós

elképzeléseket a szabályozási együttműködéssel foglalkozó ülésszak keretében vitatták

meg (lásd a szabályozási együttműködésről szóló szakaszt).

A megbeszélések baráti légkörben folytak. Az Unió készen áll arra, hogy tárgyalások

következő fordulójára a kivételekre és a fogalommeghatározásokra vonatkozó további

rendelkezéseket dolgozzon ki.

jelentés a transzatlanti kereskedelmi és beruházási...

Documents