javaslat budavari palota fejlesztesere

felújított változat

MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE

*kiemelt közhasznú szervezet*

A JAVASLAT a Budavári Palota hasznosítására, összefüggésben a Budavári Palotával c. anyag gondozója a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (1535 Bp. Pf. 811. - e-mail: [email protected], tel: 3562 208). Az anyag teljes egésze és részletei a

szerzői jog védelme alatt áll.

1

JAVASLAT

A

BUDAVÁRI VOLT HADÜGYMINISZTÉRIUM

ÉPÜLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS

A BUDAVÁRI PALOTA FEJLESZTÉSÉRE

mailto:[email protected]

JAVASLAT

A BUDAVÁRI VOLT HADÜGYMINISZTÉRIUM ÉPÜLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁRA,

A BUDAVÁRI PALOTA FEJLESZTÉSÉRE

ÉS EZEK BEILLESZTÉSE A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBE

I.

Összefoglalás

A Sándor-palota rekonstrukciója és hasznosítása lendületet adott a Budavári Palotával kapcsolatos kormányzati cselekvésnek is.

Ez evidenciaként felvetette a Budavári Palota fejlesztésének, hasznosításának felülvizsgálatát, korszerűsítését.

Miközben felmerül a kérdés, hogy vajon az Európai Unió szempontjai: a transzparencia, a partnerség, illetve a PPP, továbbá a valóban társadalmi, nemzeti érdek és konszenzus, hogyan érvényesül az eddigi és a tervezett intézkedések során. E kérdésekkel most ez a javaslati anyag nem kíván foglalkozni, csak felhívja rá a figyelmet.

Az egész palota-együttesre, azaz a Várhegy Dísz tértől kezdődő déli részére vonatkozóan tehát célszerű lenne valamennyi helyreállítási, hasznosítási, kezelési témaköröket áttekinteni, és egy olyan fejlesztési koncepciót, programot kidolgozni B u d a v á r i P a l o t a H e l y r e á l l í t á s i é s F e j l e s z t é s i P r o g r a m címmel, amely a társadalmi egyeztetést követően bekerülve a II. Nemzeti Fejlesztési Programba 2007-2013. között valósulna meg.

A Budavári Palota Helyreállítási és Fejlesztési Program programot, azaz a kormány-előterjesztésről döntést, amit legalább országgyűlési határozat is megerősítene, úgy kellene időzíteni, hogy az abban foglalt fejlesztési programok és ezek finanszírozása a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényben is, a Nemzeti Fejlesztési Tervben is és az EU-nak támogatásra ajánlott magyarországi programokban is szerepeljen.



2


A javasolt kormány-előterjesztés fő témakörei és a használati funkciók az alábbiak lennének:

1. A volt hadügyminisztériumi épület-maradvány sorsa, hasznosítása. Lehetséges funkciók:

1.1.A Magyar Köztársaság Nemzeti Szimbólumai és a Hungaricumok c. reprezentatív állandó kiállítás

1.2.Magyar Tájak és Vidék Háza.(kiállítási és információs központ);

1.3.Közismereti és turisztikai információs szolgálat a Budavári Palota-együttesről, a Várhegy déli részéről;

2. A Szent György tér és a nyugati oldalán megkezdett ásatás befejezése és közhasználatba vétele, a terület használati funkciójának meghatározása, mint állami ünnepségek, tradicionális kulturális fesztiválok, szabadtéri történelmi életképek és művészeti előadások tartására fenntartott védett terület.

3. Dísz- és botanikus kert létesítése a Várhegy déli, meglévő és lehetséges zöld felületein.

4. Budavári Történelmi Emlékpark kialakítása a Várhegy teljes déli terültén, az itt lévő épületek és infrastruktúra fejlesztésével.

5. Budavári Palotafesztivál/Budavári Ünnepi Játékok és szervezésére kht. létrehozása.

A II. rész ezeket ismerteti részletesebben.

A konkrét programot a finanszírozással együtt a fentebb elkészíteni javasolt Budavári Palota Helyreállítási és Fejlesztési Program tartalmazná.



3


II.

A BUDAVÁRI PALOTA-KOMPLEXUM HASZNOSÍTÁSÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A Budavári Palota, az innen látható panoráma, a Szent György tér rendezett része a Siklóval. Ezek szépségét, fennkölt látványát, ünnepélyes hangulatát rendkívül rontja a volt hadügyminisztérium épületének torzója és a tér nyugati oldalában a rendezetlen építkezésnek tűnő régészeti kutató terület.

Itt tehát egy városképi nonszensz alakult ki és maradt fenn évtizedek óta. Elfogadhatatlan az, hogy a Magyar Köztársaság második legjelentősebb épülete a Köztársasági Elnök és hivatalának helyét adó Sándor-palota mostani környezetében ez a két disszonáns látványelem a jelenlegi állapotában fennmaradt.A turistáknak, legyen az magyar vagy külföldi, nem lehet megmagyarázni az így tálalt, illúzióromboló látványt, az mindenképpen negatív benyomást tesz rájuk.

A Sándor-palota addig „nincs kész”, amíg 1. a volt hadügyminisztériumi épületrom nem kerül lebontásra, vagy

újjáépítésre, illetve az épületmaradvány és 2. a Szent György tér nyugati oldalán az ásatások munkaterülete nem

kap olyan esztétikus külsőt, akár ideiglenes takarást, amely igazodik a többi környezeti elem színvonalához, rendezettségéhez, exkluzivitásához.

A SZENT GYÖRGY TÉR FUNKCIÓJA ÉS A BUDAVÁRI PALOTA TEREI

A Szent György tér – a hadügyminisztériumi romépület felszámolása vagy felújítása után – a Dísz térrel és a Karmelita kerttel együtt egy gyönyörű tér-rendszert alkot majd itt a Várhegy palotarészén. Ennek nemcsak esztétikai, hanem gyakorlati és funkcionális haszna van.

A Budai Várban ugyanis végre létrejönne az a történelmi évfordulók és más alkalmak, szabadtéri ünnepségeinek, tradicionális kulturális rendezvények megtartására igazán alkalmas közösségi tér, ami most hiányzik.

A kialakítandó térrendszer az ideérkező előtt még jobban kiemeli a Sándor-palota, a Királyi Palota és a többi épület szépségét, impozáns látványát, az innen



4


látható budai és pesti panorámát és biztosítani a világörökség megőrzését érdemi használatát.

A Dísz tértől, mint a budai Vár fogadó szinttől északra lévő polgárvárostól, itt válik el a palotarész. A várfennsík innen kezdődő épületeivel, a várszoknya parkjaival és útjaival, emlékhelyeivel, műemlékeivel (ideszámítva a török temetőt is, az Ybl-bazárt is) így együtt egy egységes kulturális és természeti örökség. Ez a településrész nemzeti történelmünk egyik legfőbb emlékhelye, a budapesti világörökség legmarkánsabb része. Az mindenki előtt világos, hogy a Budai Várban több lehetőség van mind örökségvédelmi, mind hasznosítási szempontból.

A nyugati oldal beépítése lehetséges újraépítéssel, de lehetséges egy olyan eklektikával, amely

*

BUDAVÁRI PALOTA DÍSZ- ÉS BOTANIKUS KERT

Ez többek között azt jelenti, hogy az itt lévő szabadtéri terek kialakítását, parkosítását, hasznosítását legalább olyan minőségi színvonalon és tartalommal kell felújítani, berendezni, működtetni, mint ahogy azt például a palota-együttes kulturális intézményeiben vagy a most felújított Sándor palota felső szintje enteriőrjének kialakítása során megteszik.

A zöldfelületek mostani állapota már egy gondozott közpark szintjét kezdi elérni, de még számos probléma van ezen a területen

Csak példaként említve ehhez, hogy a Sándor palota alatt az elhanyagolt fás-bokros hegyoldali részeket és az Alagút feletti teraszt legalább olyan minőségi szintre kellene hozni, mint amilyen a Savoyai szobor körüli, vagy a Karmelita díszkert. Ideértve továbbá olyan kisebb ráfordítást igénylő témákat, mint például az Oroszlános udvar és a Szent György tér stílusához és sajátosságaihoz nem illő fák és a szemetes tartályok áttelepítése, stb.

A Budavári Palota zöldfelületeit azonban egy karbantartott közparkénál magasabb szinten kellene kezelni. Kárpát-medence őshonos növényeinek arborétum jellegű kialakítása lenne célszerű.

A palota-együttes zöldfelületeit - jogszabályi és tényleges értelemben is - védett Dísz- és Botanikus Kertté kéne alakítani.

*



5


BUDAVÁRI PALOTA NEMZETI TÖRTÉNETI PARK

Az épületeiben a nemzeti kulturális örökségünk intézményeinek (közgyűjteményeknek, kőszínháznak) helyet adó budavári palota-együttesnek, lényegében a Várhegynek a Dísz tértől a török temetőig, az Alagúttól és a Király lépcsőtől, illetve az Ybl-bazártól a Fehérvári rondelláig és a Lovarda utcáig lehatárolható területét teljes egészében Budavári Történelmi Emlékparkká kellene minősíteni jogi és szervezeti értelemben is.

Ez azonban egyáltalán nem célozná, nem jelentené az itt lévő nemzeti kulturális intézmények összevonását, alaptevékenységük és intézményi autonómiájuk korlátozását.

Jelentené viszont az intézmények együttműködésének fejlesztését és a történelmi emlékpark szervezeti struktúrájának kialakítását, ami nem csupán a Várgondnokság Kht. feladatkörének bővítését jelentené. Jelentené továbbá az eleddig hiányzó (tárcaközi, parlamenti, társadalmi) komplex felügyeletét e területnek és intézményeknek

*

BUDAVÁRI PALOTA NEMZETI TÖRTÉNETI PARK FEJLESZTÉSI PROGRAM JAVASOLT PROJEKTJEI:

I. BUDAVÁRI ÜNNEPI JÁTÉKOK / BUDAVÁRI PALOTAFESZTIVÁL

II. BUDAVÁRI PALOTA KÖZISMERETI ÉS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

III. MAGYAR NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS HUNGARICUMOK KIÁLLÍTÁSA

IV. MAGYAR TÁJAK ÉS VIDÉK HÁZA

V. PALOTAI LOVAS DÍSZELGŐ SZOLGÁLAT



6


I. BUDAVÁRI ÜNNEPI JÁTÉKOK / BUDAVÁRI PALOTAFESZTIVÁL

A palota-együttes szabad terei, nyilvánvalóan a gyalogosforgalom és a gépjármű célforgalom lebonyolítása mellett, közösségi animációs -, azaz szabadtéri rendezvények tartására alkalmas terek (Déli nagyrondella, Holdvilág udvar, Oroszlános udvar, Csikós udvar, Szent György tér1). Évente itt csupán egy-két rendezvényre kerül sor.

Ezek a rendezvények azonban nem lehetnek sem politikai -, sem olyan témájú és nagyságrendű tömegrendezvények, mint, amilyeneket például az Óbuda Hajógyári Szigeten vagy a Hősök terén szoktak tartani.

Létre kéne hozni a Budavári Ünnepi Játékokat (alternatíva: Budavári Palotafesztivált). Ehhez hasonló próbálkozás már volt a nyolcvanas években. A Magyar Nemzeti Galéria keretében működött a Budavári Programiroda, amely valamennyi mai szabadtéri helyszínt „kipróbálta” nemcsak a Palotában, hanem a Polgárváros részben, megrendezte Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára a Fel Budára c. történelmi fesztivált, stb., történelmi lovas-zenés programmal avatta fel a felújított Oroszlános udvart, stb.

*

II. BUDAVÁRI PALOTA KÖZISMERETI ÉS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA

Ha a volt hadügyminisztériumi épület fennmarad, akkor az a palotarész, a majdani Budavári Történelmi Emlékpark első, fogadó épületeként is funkcionál, ahova a Várhegy egész palotarészének tájékoztató- és közönségszolgálata kerülhetne.

Ez a szolgálat több lenne, mint egy közönség szolgálat. Tevékenysége a következő elemekből áll. Központi közönségtájékoztatás, ahol az egyes intézmények programjáról,

szolgáltatásairól, az egész Budavári Palota történetéról lehet tájékozódni. Központi jegyiroda, ahol valamennyi intézménybe és alkalmi

rendezvényekre belépőket lehetne itt vásárolni. Idegenvezetői szolgálat, amely a Budai Várhegy királyi palotai részre a helyi

idegenvezetését biztosítja. Tourinform irodai funkció, amely az itt kialakítandó Magyar Tájak és

Települések Háza szolgáltatásaként, vidéki és budapesti táj- és városismertető, illetve kulturális programokról tájékoztat.

1 Befogadó kapacitások: Déli nagyrondella 2-300 fő, Holdvilág udvar 200 fő, Oroszlános udvar 3 ezer fő, Csikós udvar 500 - 1000 fő, Szentgyörgy tér 5 - 7 ezer fő.



7


*

III. MAGYAR NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS HUNGARICUMOK TÁRA állandó, reprezentatív kiállítás

Magyarország Nemzeti Szimbólumait és a Hungaricumokat bemutató reprezentatív állandó kiállítás a volt hadügyminisztériumi épületben.

Nincs olyan hely, ahol állandó kiállítás keretében a magyar nemzetet, a magyar állam szimbólumait autentikusan, keletkezésük történetével együtt, összefoglalva bemutatnák. Ilyen témájú bemutató és kiállítás csupán alkalmi jelleggel szokott előfordulni a világkiállítások magyar pavilonjában. Itt Magyarországon is szükség van egy ilyen állandó „magyar pavilonra”.2

Ezért a nemzeti önazonosságot, sajátosságot kifejező tárgyak, szimbólumok kitüntetett helyen való elhelyezése és ott a lehető legszélesebb körnek való vizuális megjelenítése a látványon keresztül hasonló hatású a Himnusz, a Szózat ismeretéhez, elénekléséhez. Ilyen értelmű tárgyi látvány-együttes lehetne a MAGYAR NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS HUNGARICUMOK TÁRA.

A volt hadügyminisztériumi épületben Zászló- és Címerterem kialakításáról van szó, ahol a Nemzeti Szimbólumok a történelmi zászlók3 karéjában, továbbá az állami címerek körében kerülnek bemutatásra, azaz történetük, szimbólumaik értelmezése, használatuk rendje, stb.

A bemutatás részben valóságos tárgyi, részben virtuális formában multimédiás eszközökkel történne. Multimédiás eszközökkel lehetne bemutatni az ország településeinek, megyéinek, történelmi vármegyéinek zászlóit, címerét.

A Himnusznak, a Szózatnak, illetve a Szentkoronának és koronázási ereklyéknek, a Szent Jobbnak, továbbá a nemzeti kokárdának a történetét is itt mutatnák be.

2 Hamvas Bélának van egy elgondolkoztató megjegyzése az Öt genezis c. könyvében, amikor a sztyeppét és a pusztát hasonlítja össze. Ott a politika is vallás, mondja Hamvas, nálunk viszont a vallás is politika. Valami ilyesmi van a nemzeti identitás tudatunkkal is. A politikai aktualitások az elmúlt két évtizedben túlságosan kisajátították azokat a szimbólumokat, amelyek a nemzeti tudatot alkotják. A franciák július 14-én népünnepélyeket és utcabálokat rendeznek, nálunk március 15-én nem utcabáloznak, hanem…Ha az merül fel, hogy vannak magyarok és magyarabbak, akkor a nemzet-tudat, a nemzet identitása megbomlik. Ez egy olyan métely manapság, ami a globalizáció idején egy kis népnél többet jelenthet egy akkut betegségnél, kísérő jelenségnél. Volt olyan időszak, amikor az énekkar mellett az elnökség és a közönség együtt énekelte a Himnuszt és a Szózatot. Volt, amikor csak az énekkar. Ha a Himnuszt és a Szózatot minden kurzusban és mindenhol együtt énekeli az ünnepélyes alkalom elnöksége, közönsége, énekkara, annak illyési és sütői nemzet-megtartó és összefogó ereje, hatása is lesz a társadalmi tudatban.3 Az döntés kérdése, hogy eredeti vagy kópiák legyenek a zászlók.



8


A hungaricumokat pedig - összefoglaló dokumentációs állandó anyag mellett - egymás után, időszaki kiállítások reprezentálnák.

*

III. MAGYAR TÁJAK ÉS TELEPÜLÉSEK HÁZA

Vannak olyan példák, hogy az adott ország fővárosában reprezentatív módon megjelenítik az ország vidékeit, tájait, a tartományokat. Van például Helsinkiben Finlandia Ház, Barcelonában a skanzen ilyen, a német tartományokban vannak Landeshaus-ok, stb..

Hasonló lenne a volt hadügyminisztérium épületében (esetleg a Sándor palotában) kialakítandó Magyar Tájak és Vidék Háza.

Az, hogy a fővárosban, a Budavári Palotában kerül elhelyezésre a Magyar Tájak és Vidék Háza már önmagában demonstrálná a vidék emancipációját.

Itt a történelmi és a néprajzi tájegységek, a kistérségek, a megyék, a régiók földrajzi, társadalmi, gazdasági, kulturális jelenéről, a múltjáról és a jövőjéről (pl. önkormányzati régiókról, Nemzeti Fejlesztési Tervről, terület- és településfejlesztési koncepciókról, programokról, stb.) szóló multimédiás kiállítás lenne.

Hasonlóképen itt kerülne bemutatásra a határainkon túl élő magyarság és az ott lévő magyar történelmi emlékhelyek és a nemzetiségek.

A kiállítások célja a koncentrált, összefoglaló és áttekintő jellegű "hon- és népismertetés".

A Magyar Tájak és Vidék Háza, mint intézmény azonban nemcsak kiállítást rendez és üzemeltet majd, hanem ehhez kapcsolódóan élő-, látványos, a szakmai és a nagyközönség részére szervezett térségi, tájegységi bemutatókat, fejlesztési témájú előadásokat, kulturális, gasztronómiai "komplex" rendezvényeket is.

Hetenként más-más programra kerül sor.

A hét első napjaiban dominálnak a hivatalos szakmai programok és a hét második felében a közönség programok. A programok párhuzamosan mutatják be a magyarországi és a kárpát-medencei magyar tájakat, vidéket:

Kárpát-medence magyarlakta kistájait (66), 19 megyéket és a velük közeli kapcsolatban lévő adott határ-menti

magyarsággal együtt, valamint a területi együttműködések intézményeit mutatkozik be;



9


Településeket: a 3152 települést nyilvánvalóan nem lehet itt részletesen bemutatni. Lehetőséget kell adni azonban arra, hogy itt valamennyi településről információt lehessen kapni, és, hogy különösen a kis települések a járások szerinti csoportosításban és szerkesztett időkeretben bemutatkozhassanak. A sajátos magyar és élő településtípusok Reprezentatív módon is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra a magyar tanyák, falvak, mezővárosok, stb. képviseletében.

Nemzeti parkokat Magyarországi nemzetiségeket

*

BUDAVÁRI PALOTA HELYREÁLLÍTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Mindezek érdekében természetesen nemcsak további felújítások, fejlesztések szükségesek, hanem strukturális, vagyongazdálkodási és szervezeti átalakulás is.

Ezeknek a programoknak és projekteknek a megvalósításához két-három év szükséges. A beruházások, felújítások, fenntartások, működés és fejlesztés finanszírozása tízmilliárd forintos nagyságrendet jelent.

Budapest, 2002. május hó

Szilvássy IstvánElnök

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége



10


javaslat budavari palota fejlesztesere

Government & Nonprofit