Lj

I DEFENSIO \

NATIONIS HUNGARICAE

FELEBBEZES

AZ EMBERIS^G ELFOGULATLANUL GONDOLKOZ(3

tudomAnyos kOzvelemenyenek ITtiLOSZtiK^HEZ

LRTA

JANCSO BENEDEK

i?

xiadja: magyarorszag teruleti epsegenek vedelmi ligAja.

fi

BUDAPEST,PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTV^REK)

NEMZETI kSNYVKERESKED^SENEK BIZOMANYA.

1920.

(hS!

Magyar tudonianyegyetemi nyomda. 1920.

ELOSZO.

Ha valainely kdnyvrdl el lehet mondani : „habent sua fata

libelli", ugy bizonyara errdl a kdnyvrdl. „A Magyarorszdgteriileti integritdsdt vedo Liga" felszdlitasara irtam 1918. evi

december hd 9-tdl 1919. evi februar hd 28-ig. Ez a sietos es

gyors munka szolgaljon nemi mentsegelil gyarldsagainak es vele

egyiitt az a zaklatott es fajdalmas lelkiallapot, amelyben e

sietds munkat vegeztem.

Marcius 21-ig 128 lap ki volt beldle szedve es egyjelen-

tds resze francia es angol nyelvre is leforditva. A proletar-

diktatura sajtd-cenzuraja lehetetlenne tette, hogy idejekoran nap-

vilagot lathasson. Hogy a kezirat nem veszett el a nyomdabanes a szedest sem hanyattak szet a bolsevista remuralom ugy-

nevezett lizembiztosai, az egyedtil a Ttidomdnyegyetemi Nyomdahazafias gondolkozasii vezetdsegenek es becsiiletes magyar szivii

munkasainak kdszdnhetd.

A proletar-diktatura utan bekdvetkezett roman megszallas

szinten lehetetlenne tette, hogy a konyvpiacra keriilhessen. Mostazonban, a megszalld roman csapatok kivonulasa utan nincsen

semmi akadalya, hogy az erdeklddd magyar olvasdkozonseg

kezebe keriiljdn.

Azt hiszem, hogy a magyar olvasdkdzdnseg nemi erdek-

lddessel es haszonnal is fogja olvashatni. Az utdbbi iddk eseme-

nyeinek, tovabba bizonyos radikahs es internacionalista szellemu

publicisztikai iranyok hatasanak kdvetkezteben meg a magyarkozvelemeny nemely retegeiben is elterjedt az a velekedes, hogya magyar kormanyzat a nemzetisegeket nemcsak mostoha ban&s-

mddban reszesitette, hanem zsarnokilag el is nyomta es hogyha ezt nem teszi, hanem idejekoran teljesiti a nemzetisegi par-

tok politikai kdveteleseit, azzal mindennemu irredentista torek-

vest leszerelt volna es nem kdvetkezett volna be a mai helyzet.

Aki e kdnyv adatait es 'bizonyxtekait komoly figyelemmel

olvassa, bizonyara arra a meggydzddesre jut, hogy az irreden-

tista tdrekvesek a magyar kormanyzat nemzetisegi politikajatdl

teljesen fiiggetleniil fejlddtek ki es haladtak a maguk allam-

bomlasztd utjan es> hogy a nemzetisegi partok politikai kdvete-

leseinek teljesitese nemcsak meg nem akadalyozta volna, hanemellenkezden, csak meg inkabb gyorsitotta volna az irredentista

torekvesek erdsddeset es diadalra vald jutasat.

1*

E kdnyv angol es francia nyelven is megjelent. Egy pil-

lanatig sem ringattam azonban magam abban a csaloka remeny-

ben, hogy adatai es bizonyitekai a legcsekelyebb hatassal is

lehetnenek a parisi bekekonferencia hazankat erdeklo elhata-

rozasara. Nem is azert irtam, hanem azert, hogy barmino legyen

a bekekonferencia hatarozata, legalabb egy szemernyivel hozza-

jaruljon a tobb evtizedes multii irredentista irodalmi hadjarat

altal megragalmazott magyar nemzet vedelmehez. Nem a feliile-

tesen gondolkozd es itelo kiilfoldi atlagos konyv- es hirlapolvasd

kozonseg szamara irtam, hanem felebbezes gyanant az emberi-

seg elfogulatlanul gondolkozd tudomanyos kozvelemenyenek iteld-

szekehez, mert meg vagyok gydzddve, hogy az igazsag a ferdi-

teseknek es a hazugsagoknak szovedeket, barmilyen iigyesseggel

is van az dsszefonva, eleg erds lesz szettepni legalabb azok eldtt,

akik egyediil a targyilagos tudomanyos igazsagot keresik.

Nemsokara harminc eve, hogy kdnyvekben, rdpiratokban,

tanulmanyokban, hirlapi cikkekben, tudomanyos tarsasagok, tar-

sadalmi es hazafias egyesiiletek felolvasd es vitaiilesein, a

magyar allamferfiaknak adott hivatalos es magantajekoztata-

sokban allanddan hirdettem, hogy a magyar allamot nem Becs-

bdl fenyegeti a nagyobb veszedelem, hanem a nemzetisegi irre-

dentak reszerdl.

Fel embereletre kiterjedd munkassagomnak azonban nemsikeriilt errdl az igazsagrdl sem a magyar kozvelemenyt, sem a

magyar allamferfiakat meggydzni. Az 1918 oktdber vegi dssze-

omlas utan bekdvetkezett esemenyek a legfajdalmasabb igazsagot

szolgaltattak e harom evtizedes eredmenytelen es hiabavald

munkassagomnak. Oassandra gydtrelmes szerepe jutott osztaly-

reszemiil es szivettepd elegteteliil.

Az elszakitott teriiletek magyarsagara vard rettenetesen

szomoni sors kepe azonban nem fosztott meg attdl a hittdl,

hogy ez a magyarsag a most raszakadt veszedelemmel meg fog

birkdzni es nem fog elveszni, mert annak minden tagja teljesiteni

fogja kdtelesseget. E kdtelesseg teljesitesenek parancsold szava

dsztdnzdtt, hogy e kdnyvet megirjam, kiinduldpontjaul annak

az irodalmi kiizdelemnek, amelynek a magyarsag vedelmezesenek

erdekeben meg kell indulnia az eurdpai sajtdban.

Budapest, 1919. november 16-an.

Jancso' Benedek.

E tanulmany targya es celja.

A Magyarorszag teriileti integritasanak megbontasat celzd

kiildnbdzd nemzetisegi irredentista jellegii politikai kdvetelesek-

nek jogosultsagat 1. jogtorteneti (tdrtenelmi), 2. etnikai (szam-

beli tobbseg) alapon szoktak ellenfeleink vitatni es vegiil e kove-

telesiiket azzal okoljak meg, hogy mi, magyarok, a veliink egy

allamban lakd kiilonfele nemzetisegii polgartarsainkat allamunk

ezereves tortenetenek egesz folyama alatt zsarnokilag elnyomtuk,

sot a jelenkorban is allanddan oly kormanyzati eljaras targya-

kepen kezeltiik dket, amely szamukra lebetetlenne tette kul-

turalis es nemzeti szempontbdl vald szabad fejlodesiiket s amely

eljarasnak vegsd celja nem volt mas, mint nemzetisegiiktdl es

nyelviiktdl vald megfosztasuk segftsegevel dket teljesen elmagya-

rositani.

E tajekoztatd iratnak celja:

a) az objektiv es elfogulatlan tudomanyos vizsgalat megnem cafolbatd adatainak segitsegevel kimutatni, liogy a magyar

allam teriileti integritasat megtamadd irredentista jellegu kdvete-

leseknek sem jogtdrteneti, sem etnikai alapja nem allja ki a

tudomanyos kritikat es ennelfogva nemzetek eletere es jovendd

sorsara dontd batast gyakorld politikai elhatarozasnak sem szol-

galbat igazsagos jogi alapjaul

;

b) bebizonyitani, hogy a veliink egy allamban eld testver-

nemzetisegek az elleniink vad gyanant hangoztatott zsarnoki elnyo-

masrdl egeszen a XIX. szazad kezdeteig semmit sem tudtak es hogy

annak erzese a XIX. szazadban is inkabb kiviilrdl jdvd idegen hata-

sok szuggeszcidjanak volt eredmenye es a Habsburg-monarchia

sajatos belsd allapotanak folyomanya, mint nemzetisegeink vald-

sagos pohtikai helyzete altal okozott es ketsegbe nem vonhatd

tenykent elfogadhatd igazsag;

c) hogy a magyar allam kiilonbdzo nemzetisegti polgarai

a magyar nemzet reszerdl soha sem reszesiiltek olyan banasmdd-

ban, amely lehetetlenne tette volna szamukra a gazdasagi,

miivelodesi' es nemzeti fejlodest. Ellenkezden, hogy a majdnem

kivetel nelkiil fel nomad pasztornepekbol a nyugati allamok

civilizalt nepeit megkozelito nemzetekke lehettek, egyenesen a

magyar allam jogi, tarsadalmi, gazdasagi es muvelodesi intez-

me'nyei hatasanak koszonhetik;

d) hogy az egyes nemzetisegek a maguk kiilon, sot egye-

nesen elszakadast celzo politikai allaspontjuknak erdekeben foly-

tatott politikai kiizdelmeikben nem voltak kenytelenek a magyar

allamhatalom reszerol nagyobb es szigorubb korlatozasokat

elszenvedni, mint a magyar nemzeti iranyii partpolitikai torek-

vesek sajat ervenyesulesiikert folytatott harcainkban. Ellenkezoen,

a nemzetisegek politikai ervenyesiileset erejiik gyeugesege aka-

dalyozta csupan;

e) hogy a magyar etnikum fejlodestortenetenek elfogu-

latlan tudomanyos vizsgalatabol el nem . vitathatd igazsag gya-

nant tunik ki, hogy a magyarsagnak az utolso szazotven ev

alatt bizonyos fokig meglepo szambeli novekedese nem mester-

seges vagy eroszakos magyarositasnak, vagy epen a statisztikai

adatok celzatos meghamisitasanak az eredmenye, hanem olyan

termeszetes folyamat, amely az orszag foldrajzi es gazdasagi

egysegebol, a magyarsag telepiilesi viszonyaibdl, a belso van-

dorlas iranyabdl, a kivandorlas alakulasabdl es a magyarsagnak

az orszagban lakd nemzetisegekenel nagyobb termeszetes szapo-

rodasabdl keletkezett.

I. EEJEZET.

Az irredentista torekvesek allitolagos jogtorteneti

alapjanak biralata.

>

A csecho-szlovak (tot) irredentista kovetelesek jogtortlneti

alapja nem torteneti igazsag.

Schaffarih, SaHnek, Stiir s veliik egytitt a legtobb panszlav

iranyu cseh es tdt tortenetfrd es publicista azt allitjak, hogy„a magyar foldon nincsen regibb nemzet a tdtnal". Ez allftasuk-

ban tamaszkodnak arra, hogy Szvatopluk, kinek birodalma a

honfoglald magyarok tamadasa kovetkezteben semmisiilt meg,

tulajdonkepen a tdtok fejedelme volt, mert a mai tdtok egye-

nes leszarmazottjai azoknak a morva-pannon szlavoknak, akik

a honfoglalas idejen Magyarorszag eszaknyugati reszen laktak.

Most mar az a kerdes, hogy a torteneti kritika igazolja-e

a panszlav tortenetirasnak azt a tanitasat hogy „e hazaban a

tdtok az dslakosok, a magyarok pedig csak jovevenyek"?

Niederle, a legkivaldbb szlavistak egyike erre vonatkozdan

a kovetkezden nyilatkozik: „Meg vagyok rdla gydzodve, hogy a

szlavok mar a IV. es V. szazad eldtt kezdettek Magyarorszagbavonuhii. Hogy ezek a szlavok a mai tdtok dsei voltak-e, vagya szlav csaladhoz tartozd ama nepek, melyek delre, Panndniaba,

az Alpok videkere es a Balkanra vonultak? az mar maskerdes. Olyan kerdes, amelyre hatarozott valaszt nem merekadni." Megallapithatd tudomanyos igazsag, hogy tdrteneti forra-

sokkal es ketsegbe nem vonhatd adatokkal nem lehet bebizonyi-

tani, hogy a tdtok a felvideknek dslakdi volnanak, vagy hogynyelvileg es fajilag azonosak lennenek Szvatopluk azon morva-pannon szlayjaival, akiket a magyarok a honfoglalas idejen

N

itt

talaltak.

Hogy a honfoglalaskor Magyarorszag eszaknyugati e's nyu-gati reszein talalt szlavok nem voltak azonosak a mai tdtokkal,

bizonyitja az a kiilonbseg is, amely a tdt nyelv es a hajdani

morva-pannon szlavok, nyelve kdzdtt van. Hogy a regi morva-pannon szlavok nyelve milyen lehetett, megitelhetjuk. az altaluk

lakott teriileten fennmaradt szlav helynevekbdl es azokbdl a szavak-

bdl, amelyeket a magyar nyelv beldle kolcson szavakkent atvett.

E helynevek azt bizonyitjak, hogy ezek a morva-pannonszlavok hasznaltak a nasalis hangot, amelyet a mai tdtok nemismernek. A Korompa, Munkdcs, Dombo stb. helyneveket,

amelyeket a tdtok ma Krupa, Muhdcs, Dubovd-n&k ejtenek ki,

tdliik vette at a magyar nyelv. A regi morva-pannon szlavok g-t

10

mondottak ott, ahol a totok h-t ejtenek. Ezt a Nogrdd, Visegrddstb. helynevek igazoljak. A morva-pannon szlavok st-, sd-hangotejtettek ott, ahol a tot cs-, cfe-hangot mond. Bizonyitja ezt a

rozsda, mesgye, pest szavak, melyeket a totok ridza, me&za es

pecs alakban hasznalnak.

A nyelvi bizonyitekokon kfvtil torteneti bizonyitekaink is

vannak, hogy a mai tdtok nem leszarmazottjai Szvatoplukalatt valdinak, a hontbglalaskor itt talalt morva-pannon szlavoknak.

De hat hova lettek a morva-pannon szlavok, akiket a

magyarok a honfoglalaskor itt talaltak? Beleolvadtak a magyarnemzetbe. Ez allitas ugy torteneti, mint nyelvi bizonyitekokkal

is tamogathatd.

A torteneti adatok azt bizonyitjak, hogy Szvatopluk biro-

dalmanak bukasa utan a magyarok es a legydzott morva-pannonszlavok kozdtt a viszony csakhamar baratsagosabb es szorosabb

lett. A salzburgi ersek papjai mar 900 julius havaban panasz-

kodva irjak, hogy a morvaszlavok a nemetek ellen a magyarokkalszdvet^eztek. Konstantin gorog csaszar pedig azt irja, hogy a

Morva birodalom dsszeomlasa utan az ott lakd szlavok egy resze

a magyarok kdze menekult, A kijltolddn kalandozd magyarcsapatoknak volt egy-ket szlav nevii (Bogdt, Durcsdh) vezere is,

ami azt bizonyitja, hogy a meghdditott szlavsag nemcsak barat-

sagos es szorosabb viszonyban elt a magyarsaggal, hanem kdziildk

egyes kivaldbbak az akkori magyar tarsadalom legfelsd retegeibe,

sdt a vezerek soraiba is felemelkedhettek, a mi szamtalan esetben

megtortent a kesdbbi szazadokban is egeszen napjainkig. •

A morva-pannon szliivoknak a magyarokba vald beolvadasat

bizonyitja az a nagy szlav hatas is, ami az elsd magyar allami

berendezkedesben es a magyar nyelv eurdpai kialakulasaban vila-

gosan kimutathatd. Legnevezetesebb allami szervezeteinknek

:

kormdny, kirdly, nddorispdn stb. neve szlav kdlcsdnvetel, vala-

mint egyhazi miiszavainknak is: hereszteny, ersek, kereszt, stb.

Ez erds szlav hatas lehetetlen lett volna nagymertekii szlav

beolvadas nelkiil. E morva-pannon szlav es magyar dsszeolvadas

azonban nem azon a tertileten ment vegbe, amelyiken a mai

tdtok laknak, hanem a Dunantul es a Dunatdl Nagyszombaton,

Nyitran es Levan at eszak-kelet fele hiizddd sik teriileten es

szeles vdlgyektdl banizdalt lankasdombos videkeken. Ami ettdl

a teriilettdl eszakra, a nagy hegyek kdzdtt teriilt el. az a magyar

allam elsd ket szazadaban lakatlan dserdd volt.

A kiralysag elsd szazadaiban a mai Felfdld eszaki reszenek

tobb pontjardl az oklevelek ugy emlekeznek meg, mint lakatlau

puszta helyekrdl. A mai Trencsen es Arva megyet Mdricz pecsi

puspok 1065-ben pusztasagnak nevezi.r

Szencz, Bagonya Pozsony

megyeben, a mai Strazsa — regebben Orfalu Pdstyennel teemben

Nyitra megyeben vegvarak, drhelyek voltak. A Nyitra vdlgyet

Nagytapolcsany felett gyepiivel rekesztettek el. E helyet mejj; ;i

11

XIII. sziizadban is latinosan Klusum-n&k (elrekesztett helynek)

neveztek. Bars es Hont e szazadokban vegvarak voltak. I. Geza

kinily 1075-ben a garamszentbenedeki apatsagot teljesen puszta

es ember altal nem lakott videkre telepiti.

Az a teriilet, mi ezeken a gyepiikkel (foldsancokkal) meg-

erositett helyeken tiil terjedt el, lakatlan puszta es jarhatatlan

erdosegekkel benott teriiletnek volt fenntartva azert, hogy az

orsziigot megtamado ellenseget akadalyozza eldnyomulasaban.

Ezeket a gyepukkel megerositett fobb pontokat a magyarok a

hatarvedelem szempontjabdl mindjart a honfoglalas elso szaza-

daiban megszallottak. A honfoglalo magyarok a hatarok vedelmet

sohasem a meghdditott benszulottekre biztak, hanem a velok

egyestilt rokontorzsekre es pedig elsdsorban a szekelyekre es a

bessenydkre.

E megszallott helyeken a legregibb oklevelek tanusitasa

szerint majdnem kivetel nelklil mindig szekelyekkel talalko-

zunk. A „siculi de Vag", a Vag melleti szekelyek vedelmeztek

meg Trencsent a tatarjaras idejen. Egy 1258-iki oklevel

szerint a pozsonymegyei Boleraz falu a vagmelleki szekelyek

teriiletevel volt hataros. Ottokar cseh kiraly 1266-ban azzal

vadolja meg a papanal IV. Bela magyar kiralyt, hogy szeke-

lyeket es mas pogany nepeket vitt ellene harcba.

Szent Laszld idejeben, elegge biztositott leven mar az

orsziig nyugati hatara, a hatarvedd gyepiiket eszaknyugat fele

kijjebb helyeztek, aminek kovetkezteben az orszag uj teriilettel

bdviilt ki. Ennek benepesitesere mar nem volt elegendd a ma-gyarsag. Szent Laszld utddai tehat kenytelenek voltak meg-engedni, hogy e teriiletekre mas orszagokbdl jdjjenek telepiildk

es itt azutan tanyakat, falvakat, sdt kesdbb varosokat is alapitsa-

nak. Az iires teriiletekbdl az egyes fduri csaladoknak nagykiter-

jede'su foldeket adtak a kiralyok, akik egymassal versenyeztek e

teriUetek gytxrs benepesiteseben, mert hiszen gazdasagi erdekeik

is ezt parancsoltak nekik. Sdt, hogy a betelepiilesi kedvet eldmoz-

ditsak, a telepiildk yezetdinek bizonyqs kivaltsagokat es szabad-

sagokat is adtak. Igy keletkeznek Eszaki Magyarorszagon a

sdltezsegek. Az ilyen uj telepes falvakat tdt nyelven lehotdnak

(telepnek) hivtak. Innen a sok Lehota nevii helyseg ezeken a

videkeken.

Elsdsorban a kiralyok nemeteket telepitenek be ; a magan-birtokosok azonban nagyobb szammal azt a szomszedos szlav nep-seget, amely a Morva felsd folyasanal es a mai Osztrak-Szilezia-

ban lakott s amely tulnyomd nagyobb reszeben juhtenyesztessel

foglalkozott s igy igen megfeleld telepes elem volt e rengetegerddkkel boritott teriilet szamara. Ezek a szlavok voltak a mos-tani tdtok dsei. Hogy e bekdltdzdtt tdtokat jdvevenyeknek tekin-

tettek, vilagosan kitunik Kalman kiraly tdrvenyeinek 80-ik

cikkelyebdl, amely igy hangzik : „Az dsszes masok foldjen dol-

12

gozd szabadok es vendegjdvevenyek, mint a totok, vagy a tobbi

idegenek, a szabadok denarjait fizessek." E torveny tehat az

idegenek kozott elsosorban a tdtokat emliti, mint akikrol kdz-tudomasii, hogy nemregiben jdttek Magyarorszagba.

Az a kerdes most mar, hogy kik voltak es a szlavsag

melyik torzsehez tartoztak ezek a bevandorolt tdtok ? A magyarhonfoglalas idejen a Morva es az Odera felsd vdlgyeiben aszlavoknak ugynevezett feher horvat tdrzse lakott. (L. Honfoglalas

kiitfdi. 114., 135. 1.; Backi: Documenta historiae Chroaticae

417—419. 1.) Ezek a nemetek es a csehek kettds nyomasa ala

keriilve, szivesen jottek Magyarorszagba, hol nyelviiket, faji

egyeniseguket es nemzetisegiiket megdrizhettek, mig eredeti

hazajukban visszamaradt vereik elnemetesedtek, vagy elcsehesedtek.

A mai tdtok nyelverdl a cseh filoldgusok majdnem kivetel

nelkiil azt allitjak, hogy nem onalld nyelv, hanem csak dialek-

tusa a cseh nyelvnek. Ezzel szemben egy nagytekintelyu orosz

nyelvesz, FlorinsJcij azt mondja, hogy a nyelv multjat nem isme-

rik elegge es jelenlegi allapota is nagyon kevesse van megvila-

gitva. Azert nyilt kerdesnek kell tekinteniink azt, hogy mindhelyet is foglal el a tdbbi szlav nyelvek csaladjaban? CmmbelSamu, a tdt nyelv tortenetenek ketsegteleniil egyik legalaposabb

ismerdje azt mondja, hogy a tdt nyelv nem az eszaknyugati szlav

nyelvcsoporthoz tartozik, hanem a delszlav nyelvek csoportjahoz

es ezt a velemenyet nagyon figyelemremeltd nyelvi bizonyite-

kokkal tamogatja. Amint epen most mutattuk ki, Czambelnek

ezt a velemenyet a torteneti adatok is tamogatjak, amennyiben

igazoljak, hogy a mai tdtok dsei a felsd Morva es az Odera

vdlgyeiben lakd feher horvatok voltak.

A mai tdt nyelvrdl hatarozottan megallapithatd, hogy alta-

laban egyseges, tiszta tdt nyelv alig is van, mert a nyugati totok

(Pozsony, Nyitra, Trencsen megye) nyelveben nagyon erds a

morva — illetdleg a cseh hatas; a keleti totokeban (Szepes,

Saros, Abauj) a lengyel es ruten; meg legtisztabb a Iwzeptotok

(Arva, Liptd, Tiirdcz, Zdlyom, Bars, Hont, Ndgrad, Gdmdr var-

megyek) nyelve. Ezt a kiildnbseget azok a kiilsd hatasok magya-

razzak meg, amelyeket a tdtsag a kesdbb kdzeje kdltdzdtt tdbbi

szlavok reszerdl kapott.

Tdrteneti hitelesseggel kimutathatd, hogy a csehek bevan-

dorlasa mar az utolsd Arpad-hazi kiralyok idejeben megkezddddtt,

amely folyamat tetdpontjara Zsigmond kiraly uralkodasa alatt a

husszita-mozgalmak kovetkezteben jutott. Mikor Albert kiraly

dzvegye a tdboritdk vezeret, Giskrat bizta meg Magyarorszagon

kiskorii Laszld fia jogainak megvedelmezesevel, a csehek vakfea-

gosan elarasztottak a Felvideket. Giski^a csehei a cseh nyelvet

meg a Felvidek varosainak nemet polgarsagara is raerdszakoltak.

A cseh irodalmi nyelv ekkor vert a tdtsag kdreben mely gyS-

keret, amit nagyban eldmozditottak kesdbb a cseh protestiinsok

13

altal alapitott konyvnyomdak is, amelyek vallasos tartalmu

egyhazi kdnyvekkel arasztottak el a tdtsagot.

A Felvidek tdt etnikaju tertileteire tdrtentek mas nemzeti-

segii betelepiilesek is. Igy az orszag eszaki hatarszelein, kiild-

nosen Trencsen, Arva es Szepes megyekben a lengyelek, a keleti

megyekben ,pedig a ruthenek reszerdl. Sdt meg olahok is

telepiiltek Arvaban, Trencsenben, Nyitraban, Liptdban, Zdlyomban

es Grdmorben is. Pozsony megyeben pedig horvatok, Devenyuifalu

kdrnyeken es attdl eszakra. Ezek, az oklevelekkel igazolhatd

telepiilesek magyarazzak meg azt a nagy valtozatossagot, amellyel

a felvideki tdt nepnel talalkozunk. A tdt nepet jellemzd minden

vonas es tulajdonsag arrdl tesz tanubizonysagot, bogy nem egyetlen

egyseges neptorzs egyenes leszarmazdja, hanem kiilonbdzd nep-

tdrzsek -kevereke, es nem fejez ki oly egyseges tipust, amelyet

kifejezetten eszaki szlavnak, vagy epen csehnek lehetne nevezni.

Abban a verkeveredesben, amelynek eredmenyekepen eld-

allott a mai tdt nep, resze van a magyarsagnak is. Azok a

szekely es magyar telepek, amelyek a magyar tortenelem elsd

sz^adaiban a tortenet ketsegbe nem vonhatd bizonysagai szerint

egyiitt laktak a bevandorolt tdtokkal, lassankent felszivddtak a

tdteagban, helyesebben beldliik alakult ki nagy reszeben az a fel-

videki nemesseg, amely e Mdon a magyarsagot kepviselte es

kepviseli maig is. Ez a nemesseg sohasem volt idegen vagy

ellenseges erziilettel a tdt nep irant. Ellenkezden, nyelvet nem-

csak megtanulta, hanem meg belsd csaladi erintkezeseiben is

szivesen, sdt eldszeretettel hasznalta. Maga a tdt nep is bekes-

segben elt ezzel a nemesseggel, melynek tagjai kozott szamtalan

volt az d verebdl vald ver, mert hiszen a magyar nemesseg nemvolt olyan elzart kaszt, mint a nyugati nemzetek nemessege.

Trencsenben, Turdczban, Liptdban egesz sora volt a magyarul

meg nem is tudd nemesi falvaknak. Ennek a tdt nemzetisegu

szegenyebb es kisebb felvideki nemess^gnek soraibdl szamosan

emelkedtek fel a magyar fdnemesseg, sdt a magyar nemzet

vezetd elemei koze.

Ezek a histdriai, fizikai es pszichikai momentumok teszik

erthetdve, hogy meg az 1848/49-iki magyarellenes tdt mozgalmakvezere, Hurbdn is kenytelen volt igy kialtani fel:

Ki valasztana szet azt ? mit az Isten dsszeadott

!

Ki valasztana szet a tdtot es a magyart ?

A dakorom&n torteneti elmeletnek es a d^ciai kontinuitas-

nak hamis volta.

A dakoroman tdrteneti elmeletnek es azzal egyiitt a daciai

kontinuitasnak alapjat a kdvetkezd tanitas alkotja:

Trajan Krisztus utan 106-ban elfoglalta Daciat, es miutana legydzott dakokat teljesen kiirtotta, Italiabdl hozott gyarmato-

14

sokkal telepitette be es ennek kovetkezteben Dacia viragzd, mii-

velt es siirun lakotfc rdmai nyelvii tartomany lett. Igaz ugyan,hogy Aurelianus imperator 165 evvel kesobb a katonasagot es

az odatelepitett lakossagot kivonta beldle es a tole delre fekvdMoesiaba telepitette at. ,A lakossag nagy resze azonban nemengedelmeskedett Aurelianus parancsanak, hanem visszamaradtes a hegyek koze vonulva, felreallott az egymasutan betorobarbar hordak utjabdl es tobb kisebb-nagyobb csoportra oszolva,

nemcsak sajat fejedelmei alatt elt, hanem megdrizte Rdmabdlhozott erkdlcseivel es muveltsegevel egyetemben nyelvet, sot amagyarok bejovetelet megeldzd szazadban a hajdani Dacia terii-

leten egy erdsse fejlddni kezdd egyseges roman allamot is alko-

tott. Ezt a muyelt rdmai eredetii allamot pusztitotta el a IX.

szazadban az Azsia pusztairdl Eurdpaba betdrt barbar magyar-sag s ennek polgarait, a mai romanok dsatyait vetette rdvidebbvagy hosszabb idd alatt teljes szolgasagra, amely szolgasag

folyton siilyosbodva, mostanaig tart.

Annak a gondolatnak, hogy a magyar allam keleti fele-

ben lakd romansag utdda annak a rdmai nepelemnek, ainelyik

a hajdani Daciaban lakott, elsd felvetdi a regi tudomanyos vilag-

ban a XV. szazadban Magyarorszagban iddzd olasz humanistak,

nev szerint JBonfinius es Aeneas Silvius voltak. Bonfinius a ro-

man nyelvnek az olaszhoz vald hasonldsagabdl indult ki es

abbdl a kdrulmenybdl, hogy Erdelynek az a resze, amelyben a

romansag mar akkor tomegesebben lakott, tele van a hajdan

viragzd rdmai eletnek szamos romokban heverd epiteszeti emle-

kevel. Ezekre tamaszkodva, bizonyosnak tekintette, hogy az er-

delyi romanok csakugyan a Trajan csaszar daciai gyarmatosaitdl

szarmaznak. Bonfinius ez allitasa kesdbb valdsagos dogmakepenkeriilt be az eurdpai tortenettudomanyba.

Bonfinius e tanitasat azonban egyetlen tdrteneti forras

vagy elfogadhatd adat sem igazolja. Anonymus, a boldog emlekii

Bela kiraly „Nevtelen jegyzdje", az egyetlen kdzepkori krdnikas,

ki azt allitja, hogy a IX. szazadban a honfoglald magyarok a

romanokat mar itt talaltak volna. A roman tdrtenetiras megalapi-

tdja, Sinkai Gyorgy aztan „Cronica Romanilor" cimii miiveben

Bonfiniusnak es Anonymusnak most ismertetett tanitasa alajyan

reszletesen kifejtette a dakoroman tdrtenetnek, illetdleg a

romansag dslakd voltanak, a daciai kontinuitasnak egesz elmeletet,

amely utddainal a romanok Erdglyre vonatkozd aspiracidinak

valdsagos jogtdrteneti alapjava lett.

Az elfogulatlan es objektiv tudomanyos kritika azonban

megcafolhatatlan bizonyitekokkal mutatta ki, hogy a daciai

kontinuitas elmelete ellenkezik az igazsaggal es igy, mint leg-

jobb esetben is csak jdhiszemu tudomanyos tevedes, nem szol-

galhat elfogadhatd jogi alapjaul semmifele politikai kdvetelesnek.

A mai romansag daciar szarmazasa ellen egyik legerdsebb

15

bizonyitek a inai roman nyelv. Az dsszehasonlitd neolatin nyelve-

szetnek altalanosan elfogadott tanitasa, hogy a roman nyelv

nem fejlddhetett, idoben es terben elszakadva, a tobbi neolatin

nyelvektdl. A nyelvtdrtenet tanusitasa szerint az ido, amely-

ben a roman nyelv kifejlodott, dsszeesik a tdbbi neolatin

nyelv kifejlddesenek idejevel, tehat a Kr. u. IV. szazadtdl a

X. szazadig terjedo idoszakra, mikor a romaiak daciai ural-

manak mar regen vege volt. Ha a roman nyelv Daciaban kiildn,

a tobbi neolatin nyelvektol teljesen elszakadva fejlodott volna ki,

egeszen mas nyelv lett volna, mint a mai roman es a tobbi

neolatin nyelvektol teljesen kiilonbozo is.

Ezeket tekintetbe veve, nem nehez megjelolni azt a terii-

letet, amelyen a roman nyelv a jelzett idoszakban keletkezett es

kifejlodott. A Balkan-felszigetnek az Adriai-tenger fele eso videke

volt, hol a nepies italiai nyelvekkel, allandd osszefiiggesben

maradt egeszen a VIII. szazadig. Azon a teriileten, ahol Nyugates Kelet romanizmusat kdzds verkeringes hatotta at, ugyanazonfejlddes kereteben tartva az Italia kdriil fogamzott nyelvindi-

viduumokat s vegre, hol a roman nyelvnek egyik aga, a mace-ddniai roman ma is megvan.

Ha a mai Erdelyben, a hegyek kdzdtt es azok szuk vdl-

gyeiben hatszaz eVen at, a magyarok bejoveteleig, a IX. szazad

vegeig egj latinnyelvu nepseg elt volna, akkor ez a nep e

fdlddn a hegyeknek, vdlgyeknek, folydknak, helysegeknek leg-

alabb a nevezetesebbjeit a maga nyelven nevezte volna el. Er-dely ma tele volna, legalabb azokon a videkeken, ahol nagytdbbsegben roman lakossag el, latin eredetii roman helynevek-kel. Ezen az egesz teruleten azonban a szlav helynevek epenolyan tulnyomdan uralkoddk, mint egyebiitt. Vilagos tehat, hogye terliletek dslakossaga a magyarok bejdvetele eldtt nem roman,hanem szlav volt.

Ezeket a nyelvi bizonyitekokat tamogatjak a ketsegbenem vonhatd tdrteneti adatok is. A mai romansag tdrteneti

elete a Balkanon kezddddtt. A regi roman tdrtenetnek legneve-zetesebb esemenyei a Balkan-felszigeten zajlottak le. Emlekezesis rdluk eldszdr. a Balkanon a X. szazadban tdrtenik. ElsdizbenKedrenos gdrdg tdrtenetird emliti meg dket azzal az esettel

kapcsolatosan, hogy Tzimiselies gdrdg csaszar halala utan abulgar lazadas egyik vezeret a Kastdria es a Prespa-td kdzdttlevd uton holmi koborlo oldholc megdltek. Az egykoru bizantintdrtenetirdk miiveibdl ugy ismerjiik meg a mai romanok dseit,

mint pasztorkodd nomad nep-elemet, amely juhnyajaival be-barangolja az egesz Balkant. „Azt kerdi valaki az olahoktdl— irja egy Kekaumenos nevu gorog ird 1071-ben — hol vannakmost felesegeitek es csordaitok? — azt felelik: Bulgarianakhegyein, mert szokasuk, hogy esordaik es haznepeik aprilistdl

szeptem!)erig a magas hegyeken tartdzkodjanak."

16

Torfceneti kiitfok igazoljak, hogy a VI. szazad vegen a maiRomania teriiletet is gyer szlav nepseg lakta. Igazoljak ezt aRomania teriileten levd helynevek, amelyek tiilnyomd tdbbse-gtikben epen ugy szlav eredetuek, mint Erdelyben. Erre a gyerszliiv nepseg altal lakott teriiletre, a roman nepelem, csak aX. e-i XI. szazadban koltozik at a Duna jobb partjardl, megpedig jobbara a kiinok es bessenydk tarsasagaban. „Amint Moesia-ban — irja egy roman tdrtenetird, Hurmuzaki (Fragmente zurGeschichte der Rumanen, 185—186 1.) — a bulgar birodalomletrejott es lassankent megerdsddott, hatarait a IX. szazadbana mai Bulgariara is kiterjesztette es kesdbb szamos romannal is

benepesitette, kik Haemusbdl es Maceddniabdl ordmest bevan-doroitak a szep dunamelleki orszag siksagaira, amire kiildnben

a bizanci kormanyzat kiildnbdzd iildozesei is kenyszeritettek. AX. szazadban a bessenydk telepedtek meg az olah foldon. Utanuka kiinok jdttek, kik itt hosszabb ideig voltak (1060—1220-ig).

A bessenyd uralom alatt sem sziinetelt a romansagnak Bulgaria-

bdl es Thraciabdl vald atkdltdzese a mai Romaniaba."A mai Romania teriileten a romansag sajat vajdai alatt

allamma csak a XIII. szazad vegen es a XIV. elejen tdmdriilt,

meg pedig tdrteneti adatokkal kimutathatdan kiin es bulgar eld-

keldsegek vezerlete es tamogatasa mellett. A mai magyar allamteriileten is romanokrdl eldszdr oklevelekben — tehat egesz tdrte-

neti bizonyossaggal — csak akkor tortenik emlites, mikor a maiRomania teriileten a romansag egyes kenezek es vajdak alatt

kezd kisebb-nagyobb allamocskakba tdmdriilni es nemzette

szervezddni.

A tatarjarast (1241) kdzvetleniil megeldzd iddkben a roman-sag fdldrajzi elterjedese Erdelyben kdriilbeliil ama deli hatar-

teriilet csikjara szoritkozik, amely a Bodza-folydtdl -kezdddden

a Vdrdstoronyi-szorosig terjed es pedig itt is mindig a bessenydk

es kiinok tarsasagaban, ami azt bizonyitja, hogy ide is veliik

egyiitt jonnek, mint jottek a Balkanrdl a Dunan at.

A tatarjaras utan mar gyakrabban es tdbb helyen talal-

kozunk hazank foldjen a romanokkal. Szamuk azonban a uatar-

jaras utan meg dtven ewel kesdbben sem mondhatd nemcsak a

mai, hanem az akkori ertelemben sem valami jelentekenynek.

III. Endre kiralynak egy 1293-ban kiadott okleveleben a kiraly

azon elhatarozasardl olvasunk, hogy valamennyi olah, barkinek

is a birtokan legyen, a kiralynak Szekas nevu birtokara telepittessek

vissza, kiveve azon 60 haznepet, amelynek letelepiteset a gyula-

fehervari kaptalannak Kiin Laszld kiraly engedte meg.

Hogy az akkor altalanosan vlachnak nevezett mai roman

nep a XIH. szazad vegen es a XIV. szazad elsd harmadaban a

Balkanrdl egyre nagyobb tomegekben tddul a mai Romaniaba s

onnan Erdely fele, oka az akkori balkani viszonyokban, elsd-

sorban pedig a bulgarovlach allam helyzeteben kereshetd. Ee

17

allamot eszakkeletrdl a tatarok, delnyugatrdl pedig a szerbek

tamadtak meg. E tamadas a bulgarokat es a vlachokat arra keny-

szeritette, hogy arra a .teriiletre vonuljanak vissza, amelyik

nagyobb biztonsagot nyujtott. Az igy hullamzasba jott tomeg,

kuldndsen annak mozgekonyabb resze, a vlachsag egyre surubb

csoportokban jon at a Dunan, az ott mar egyseges orszagga jege-

cesedni kezdo vlach kenezsegek teriiletere es onnan Erdelybe.

A XIV. szazad kozepe dta ez a Dunan vald atkoltozes megnagyobb lesz a toroknek a Balkanon vald terfoglalasa kovetkezteben.

Ketsegbe nem vonhatd hitelessegu ^oklevelek segitsegevel

Magyarorszag keleti reszenek csaknem valamennyi videken, ahol

most romanok laknak, helysegrdl helysegre ki lehet mutatni, hogyminden nagyobb nepmozgalom utan, melyet a Balkanon es a#

mai Romania teriileten az egyre gyakrabban ismetlddd torok

habonik okoznak, mikent keres a magyar allamban menedeketa kisebb-nagyobb vandorld csoportokba dsszeverdddtt romansag.

Ez adatok alapjan megallapithatjuk egesz bizonyossaggal,

hogy Erdelyben, ahol a XII. szazad elsd feleben meg nem volt

roman, a XVI. szazad elejen, a mohacsi vesz idejen (1526) a

lakossagnak mar egy negyede roman volt.

Meg vilagosabb ez olah bevandorlas kepe es meg tobb

okleveles adat all ravonatkozdan rendelkezesiinkre az erdelyi

fejedelemseg korszakabdl, a XVI. es XVII. szazadbdl.

A kiildnfele torok, talar, kozak beiitesek, de kiildndsen azok-n^k a gdrdgdknek allandd zsarolasai miatt, akik a penzehes es

zsarold vajdak akaratabdl az orszag jdvedelmeinek berldi voltak,

a szegeny roman parasztsag csapatonkent szdkdtt at a romanvajdasagokbdl Erdelybe. „Az olahok sok inseget, iilddzest, karo-

sodast szenvednek— irja I.Rakdczi Gryorgy 1632 augusztus 15-enMate vajda erdekeben Abaza basahoz kiilddtt leveleben — a

kdzejiik beszarmazott gdrdg nemzetbdl vald goriosz emberek miatt."

Ertesiti Abaza basat arrdl is, hogy d az elmenekiilt boeroknaktanacsolta a hazamenetelt, de azok azt feleltek: „nincsen annyibatorsaguk, hogy amig a rajtuk elhatalmasodott kegyetlen kalmargdrdgdk ott leszriek, hazamehessenek". A tdrdk nagyvezert is

arra keri: „hogy ne valtoznek annyiszor a vajda, hanem lennebennsziildtt es' roman, mert igj az orszagnak elfutott nepe bat-

rabban terne vissza az elhagyott puszta Mdre".A moldvai boeroknak Lupu vajda ellen Rakdczi Gyorgy-

hdz irott panaszlevele is vilagossa teszi, hogy a vajdak kegyet-len zsarolasai miatt a nyugalmasabb Erdely valdsagos menedek-helye volt az iilddzott es sanyargatott romaniai nepnek. Az olah-orszagi vajda 1668-ban ezeket irja Apafi Mihaly erdelyi fejede-

lemnek: „birodalmunkbdl egynehany faluk szdktenek el aNagysagod birodalmaba es pedig nem egyeb latorsagokert szokte-

nek el, hanem csak az addnak nehez voltaert". Rosetti moldvaivajda 1676-ban ket izben is ir Apafinak kivandorolt roman

18

parasztok iigyeben. Egyik leveleben ezeket irja: „nyilvan tud-

hatjak, hogy egynehany esztendd alatt mennyi habonisag tortent

e kis helyen, mely miatt a szegenysegnek ki kellett menniokeletiik taplalasara a kegyelmed birodalmaba".

Hogy a magyarorszagi romanok nem daciai dslakdk, hanemaz olah vajdasagokbol bevandorolt jovevenyek voltak, az a XVI.es XVII. szazadban kdztudomasii volt mindazok elott, akik kdze-

lebbrol ismertek oket. Igy 1599 januar 21-rdl kelt jelentese-

ben azt irja Duodo Pietro velencei kovet rdluk: „Az olahok a

nepek sopredeke;

pasztorok es igen szegenyesen dltozkddnek.

OldJwrsjzdgbol menekultek ide vajddik kegyetlensegei elol.u

Az igy bedzdnld romansag azutan elfoglalta a haborus

viszontagsagok kovetkezteben meggyeriilt magyar es szasz lakos-

sag helyet. Hogy mikent ment vegbe a bekdltdzdtt romansag-nak fokozatos terfoglalasa, arrdl szamos fejedelmi oklevel, maskdzokirat es maganfeljegyzes tanuskodik.

E bevandorlasnak volt eredmenye, hogy az erdelyi roman-sag, amely a XVI. szazad elejen az orszag lakossaganak egy

negyedet alkotta, a XVII. szazad vegen, az erdelyi fejedelemseg

megszunesekor, az osszes lakossagnak epen fele volt. Az erdelyi

fejedelemseg 500.000 lakosabdl 250.000 volt roman, 150.000

magyar es kiirulbeliil 100.000 szasz.

Hogy a roman etnikum a magyar allam keleti feleben

nem oslakd yolt, hanem bekdltdzes (incolatio) folytan alakult

ki, meg vilagosabba teszi a romansagnak XVIII. szazadbeli tdr-

tenete, amely korszakot a roman tdrtenetirdk az olah vajdasa-

gok tdrteneteben fanarid^a korszaknak neveznek. „E korszakban

lett azutan a roman paraszt — irja egy roman tdrtenetird,

Aricescu (Istoria revolutiunii romanii de la 1821. Bucuresci 1874.

4. lap) — birkava, melyet a jdveveny gorog megnyirt, megfejt

es vegiil megnyiizott. E fanaridta farkasoknak falanksaga arra

kenyszeritette a parasztot, hogy vagy az erddkbe menjen, vagy

pedig tdmegesen vandoroljon ki a Karpatokon tiilra."

Ebben az iddszakban kiildndsen nagy volt a bevandorlas

a tdrdk uralom alatt teljesen elpusztult Tisza-Maros-szdgbe, a

hajdani temesi bansagba. Ezen a nagy teriileten, amelyen ma1,582.000 ember el, a tdrokdk kiiizetese utan (1720) az dsszes

lakossag 25—30.000 fdnyi roman es szerb kdborld parasztsag-

bdl allott. E terlilet benepesedesenek folyamatardl a kdvetkezd

tdrteneti adatok vilagositanak fel : A passarovici bekekdtes

kdvetkezteben Kis-Olahorszag (a mai Oltenia) is a Habsburgok

birtokaba keriilt. E teriileten az elsd nepszamlalast 1721-ben

vegeztek es ekkor dsszesen 66.225- fdnyi lakossagot talaltak itt.

Az utolsd nepszaralalas 14 ev mulva mar 200.000 fdnyi lakos-

sagot konstatalt. Az osztrak uralom alatt ugyanis a nyugalom

es a biztonsag erzete nemcsak az erddkbe es mas lakatlan

helyekre meneklilt embereket birta ra, hogy visszaterjenek el-

19

hagyott lakasaikba, hanem az Olton tiil fekvd Nagy-Olahorszag-

bdl is szamosan vandoroltak be, mert hire terjedt, hogy az

osztrakok tdbb sulyos addnemet eltdriiltek es a roboton is

konnyitettek. E korszakban allandd volt e teriiletekrdl a bevan-

dorlas a hajdani temesi bansag teriiletere.

1738-ban a torokok betdrtek Delmagyarorszagba. Veliik

egyiitt nagyszamu romansag is jott be rablas es pusztitas vegett.

E pusztitd tomegeket a csaszari hadak szetvertek ugyan es

sokat is visszakergettek beldliik, • de nagyresziik az erdokbe es

mocsarak koze menekiilt, ahol rabldbandakba verodtek ossze.

E rabldbandak tagjai koziil a beke helyrealltaval nagyon sokan

becsiiletesebb eletre adtak magukat es letelepedtek a gazdatlan

fdldekre. Tobb okirat, varmegyei vegzes, hadparancsnoksagi ren-

delet stb. tanuskodik arrdl, hogy ilyen bandak vezetdi, ban-

dajuk tagjaival egyiitt kegyelmet nyerve, bekes foldmuveldk

gyanant telepedtek meg Krassdszoreny, Torontal es Temes var-

megyekben. Megkottetven 1738-ban a belgradi beke, a tdrdk

fennhatdsag ala visszakeriilt Kis-Olahorszagbdl szamosan telepedtek

at a hajdani temesi bansagba.

1765-ben egyszerre 227 s ezt megeldzden 535 olah csalad

menekiilt Olahorszagbdl a volt temesi bansag teriiletere. Mikor

a temesvari telepitd-bizottsag errdl azon hozzaadassal tett jelen-

test Becsbe, hogy meg kilatas van tdbb csapat bevandorlasara

is, onnan azt az utasitast kapta, hogy a bevandorlasra ujabban

jelentkezd olah csaladokat igyekezzek lebeszelni telepiild szan-

dekukrdl. Sdt bard Penkler portai kdvetet is utasitottak, hogyertesitse a portat Maria Terezia azon dhajtasardl, hogy az el-

viselhetetlen zsarolasok njiatt hontalanna lett olahokat legjobb

lesz serelmeik orvoslasanak igerete mellett visszahivni.

E levelezesek es intezkedesek semmit sem hasznaltak,

mert a helyebdl kimozdult olahsagot nem lehetett visszateresre

birni. A hatdsagok kenytelenek voltak a menekiild olahokat be-

fogadni es nekik a karansebesi, lugosi, oraviczai es mehadiai

jarasokban lakdhelyet adni. A kovetkezd evben ujra szigorii

rendelet jdn Becsbdl, hogy a menekiilt olahokat Temesvarnal

errebb es a Bega-folydnal tovabb ne engedjek.

Az olahsag bevandorlasanak fenykora a XVIII. szazad

volt. Ez a folyamat magyarazza meg, hogy mikent jutott a

romansag a magyar allam keleti feleben azon a teriileten, amelyenma a magyarsaggal egyiitt lakik, ez utdbbival szemben relativ

tobbsegbe.

A roman tdrtenetirdk, publicistak es politikusok elhall-

gatjak, vagy nem akarjak ismerni ezeket az adatokat es his-

tdriai tenyeket, amelyek vilagossa teszik, hogy a roman elem a

magyar allam keleti feleben nem volt dslako, hanem szazadokonat tartd, kisebb-nagyobb csoportokban vald bevandorlas utjiin

szaporodott el. Makacsul ragaszkodnak a daciai kontinuitashoz,

20

amely a legjobb esetben is csak tdbbe-kevesbe valdszinii his-

tdriai elmelet, mivel okleveles es mas egyeb tdrteneti adatok-kal nem bizonyithatd ; de szemet hunynak az inkolacid (bevan-dorlas) elott, amely pedig torteneti tenyeken es bizonyitekokonalapuld valdsag, melynek lassii, de nyomon kovetheto es ok-

leveles adatokkal bizonyithatd lefolyasa, a valdsagnak megfele-

lden meg is magyarazza, hogy mikent jott letre a magyar allamkeleti feleben, a hajdani Dacia teriileten a roman elemnek az aszambeli tobbsege, amelynek alapjan ezt az egesz teriiletet aroman politikusok allitdlagos tdrteneti jog alapjan is magukenakkdvetelik, hogy megalkothassak Nagy-Romaniat.

/

A Magyarorszdgr«a bekoltozott regi romtlnsiig erkolcsi

allapotai.

A kep, melyet a balkani romansagrdl, a romansag tor-

tenetenek legregibb korszakaban az egykoni irdkfestenek, rend-

kiviil sotet. „Nektek es utddaitoknak irom — irja 1070-benegy Kekaumenos nevu bizanci tortenetird — az olahok nem-zetsege romlott es hitetlen. Sem az Istenhez, sem a csaszarhoz,

sem pedig sajat feleihez nem hii. Hazug es rettento zsivany.

Kesz mindenre eskiit tenni, de meg is szegi. Soha senkinek semtartotta meg a huseget. Az olahok gyavak es nyiilszivuek, de

gyavasagbdl szemtelenek is. Azert tanacsolom: ne higyjetek

nekik!" Szent Lietbert cambrayi piispdk 1054-ben a Szentfoldre

utazott. Ez utazasardl szdld jelenteseben azt irja rdluk: „E vadakugy elnek, mint a barmok. Sem torvenyeik, sem varosaik nin-

csenek. A szabad eg alatt laknak es ott allapodnak meg, ahol

az ejszaka utoleri oket. Az eltevedt utasokra leselkednek, rab-

lasbdl elnek. Sem vallasuk, sem istensegeik nincsenek. Konyd-riiletlenek es kegyetlenek."

A torteneti igazsag szerint ezek a balkani vlachok osei a

mai roman nemzetnek. Az itt jellemzett civilizacidt hoztak ma-gukkal at a Dunan es a XII. szazad elejetol fogva a Karpatokon

magyar fdldre is.

Hogy ezek a XIV—XV. szazadban egyre siirubb csopor-

tokban bekoltozd romanok mikent illeszkednek bele az akkori

magyar allam tarsadalmi, jogi es gazdasagi rendjebe, az egykorii

oklevelekben szamos jellemzd adatra t.ilalunk. Nagy Lajos kiraly

masodik erdelyi utazasa utan egy rendeletet adott ki az erdelyi

biintetd eljaras szabalyozasara, amelyben azt mondja, _ hogyErdelyben a gonosztevdk, kiilonosen az olahok kdzdtt, mivel

allapotjuk rendezetlen, nagyon elszaporodtak, felhatalmazza a

nemesseget altalaban a gonosztevdk, kiildndsen az olah gonosz-

tevdk kiirtasara. Matyas kiraly, kinek roman eredetiisege alig

szenvedhet ketseget, azt irja az erdelyi vajdanak, hogy mivel

az olahok vakmerdsegiikben annyira vetemedtek, hogy nemcsak

21

a tdbbi lakosokat tamadjak meg fegyveres kezzel, hanem meg a

nemeseket is, — vegyen maga melle fegyveres szekelyeket es

kemenyen fenyitse meg a gonoszokat, mert jdllehet az olahok

sem szabadsagra nem sziilettek, sem pedig arra hivatva nincsenek,

mindazaltal az orszag parancsainak ellenere hatalmaskodas es

gonosztettek litjan szereznek maguknak szabadsagot.

A viszony e szazadokban az allandd lakassal bird es fdld-

muvelo regebbi erdelyi lakosok (magyarok, szaszok) es az ujab-

ban bevandorolt s pasztorkodasbdl elo felig nomad romansagkozott ugyanaz, ami a vilagon mindentitt volt az egy teriileten

elo fdldmuveld es pasztorkodd nepelemek kozdtt. E kdzepkori

tdrvenyekbdl, szabalyrendeletekbdl es oklevelekbdl csekely farad-

saggal egesz halmazat lehetne dsszegyujteni a tdrteneti adatoknak

annak bizonyitasara, hogy az olahokat elsd feltiinesiik dta nem-csak Magyarorszagon, hanem mindeniitt ugy tekintettek, mint

rendbontd elemet, amely az egyeni tulajdont, a tarsadalmi rendet

es az allam jogintezmenyeit nem tiszteli. A regi romansag e jel-

lemvonasa azonban nem kizardlagos roman tulajdonsag. Kdzdsminden pasztorkodd nomad neppel. A nepeket a tarsadalmi,

politikai, jogi es kdziiiuvelddesi intezmenyek hatasa alakitja

erkdlcsi lenyekke. Ilyen intezmenyek pedig nem verhetnek

gydkeret egy felig nomad nep kdreben.

A dakoroman szellemu tdrtenetiras ezekben a megrend-szabalyozasokban kisebb-nagyobb roman nemzeti forradalmak

megtorlasat latja, ligy tiintetven fel e rendetlensegeket, kihaga-

sokat, hatalmaskodasokat, fosztogatasokat es rablasokat, mint a

leigazott romansag kiserleteit a magyar iga lerazasara s azert

tud a kdzepkorban a magyar allam teriileten annyi romanlazadasrdl es forradalomrdl, amelyekrdl a komoly tdrtenelem

semmit sem tud.

A roman nep erkdlcsi vonasai a XVI. es XVII. szazadbansem sokban valtoznak jobbra. A kep, mit az egykorii irdk

erkdlcsi tekintetben e szazadok romanjairdl festenek, alig jobb a

balkani romansagrdl festett kepnel.

Vasilie Lupu moldvai vajda uralkodasa idejeben fordult

meg e fejedelem udvaraban Pal aleppoi diakonus, ki tarsa volt

Macarius antiochiai patriarkanak eurdpai kdriitjan. Ez utazasat

arab nyelven leirta. Az arab keziratbdl Belfour forditotta angolraes „The travels of Macarius patriarch of Antioch" cim alatt

1836-ban Londonban kiadta. Ez utleirasaban a moldvai romanneprdl a kdvetkezd jellemzest olvashatjuk: „A mindenhatd Isten

u fdldkereksegen nem teremtett egy masik romlottabb nepet,

mint a moldvai, kik mindnyajan gyilkosok es tolvajok. A biin-

tetesi jegyzekek konstataltak, hogy Vasilie beg uralkodasa alatt

40.000-nel tdbb rabldt es tolvajt iteltek halalra, pedig elsdizben

nem is sujtjak halallal a bundst. Az asszonyokban es a leanyok-ban az illedelemnek es a becsiileterzesnek meg csak nyoma sincs.

Csak nevleg keresztenyek s rossz peldaval a papok jarnak e\6l f

akik egesz ejszakan at a legnagyobb kicsapongasban es reszeg-

segben fetrengenek.

"

Hogy a moldvai nep ez erkolcsi siilyedtsegenek mi volt

az oka, azt szinten egykorii irdtdl, Bandirtustdl tudjuk, aki a

kovetkezoket frja: „A moldovan nep olytudatlan, bogy meg az

Istenrdl es a jovendd eletrdl sem hallott valamit. Egesz Mold-vaban alig tudjak nemelyek a Miatyankot, mert minden isteni

tiszteletiik csupan a keresztvetesen alapszik. Templomaikbanpredikacidt nem tartanak. Iskolaikban kereszteny tudomanyt nemtanitanak, mintbogy maguk a pdpak es diakok sem tanultak

semmit es olvasni is alig tudnak."

A XVI. es XVII. szazadbeli erdelyi tdrvenyek gyiijtemenye,

az „Approbatak es Compilata"-k, — ez okok miatt mondjak,

bogy az olahok Erdelyben sok belyen majdnem nyilvanvald

erdszakkal elnek a tobbi nemzeteken es azok hatarain. Nagyonerdekes az erdelyi olahok jellemzeset olvasni egynehany olyan

XVI. es XVII. szazadbeli irdnal, aki kdztiik megfordulva, koze-

lebbrdl ismerte dket. Reicherstorfer Gydrgy 1550-ben a kdvet-

kezdket irja- rdluk: „Ezek kdzdtt (t. i. a magyarok es szaszok

kozott) laknak az olahok is nemely elhagyott birtokokon es

falun. Igen edzett faj, mely csak nyajabdl, de tdbbnyire lopott

marhabdl es ldbdl el. ' Az olahok kecskeszdrbdl sajatkezuleg szdtt

borzas ruhakba dltozkddnek, semmi emberi torvenyek szerint

nem elven." Janos Zsigmond magyar kiralynak volt egy olasz

testdrkapitanya. Ez I. Cosimo florenei hercegnek Janos Zsigmondlurodalmardl leirast keszitett s ebben a kdvetkezdket irja az

olahokrdl: „A harmadik nemzet az olah, mely elszdrva el

az.egesz orszagbau. Csupan fdldmiivelessel foglalkozik, melyet

hol a maga szamara iiz, hol pedig a magyarok es szaszok fdldjeit

munkalja. Diihossegig vitezek s a legnagyobb faradtsagban is

kitartdk, de kdzdttiik sok a zsivany es utonalld. Ruhajuk durva,

ritkan posztd ; tdbbnyire sajai keziik szdtte gyapjii es kecskeszdr.

Testiik es hazaik piszkosak." A bolognai egyetem konyvtaniban

van egy^ „La poyolazione di Transilvania composta di varie

nazione e diverse lingue, religioni usi a vestiti"' cimu kezirat. Ekezirat a XVII. szazad vegerdl vald s azt mondja az olahokrdlr

hogy foglalkozasukra nezve „parasztok es zsivanyok". Egyvelencei kdvetnek a XVI. szazad elejen irott jelenteseben azt

olvassuk az erdelyi olahokrdl: „izmosak, de vadak es miivelet-

lenek. Ha barmaik nincsenek, akkor egyszeriien lopnak".

Az erdelyi fejedelemseg kormanyainak igen sok es nagy

gondot adott az a feladat, hogy ezt a rakoncatlan erkdlcsii

romansagot hozzaszoktassak a tarsadalmi es torvenyes rendhez,

az allam jogi intezmenyeinek tiszteletehez. Egyszdval az, hogye felnomad pasztor nepelembdl miivelddesre hajlandd loldmiivelu-

es munkasnepet neveljenek.

23

E gondoskodasnak es faradozasnak egyik eszkoze volt az

erdelyi protestans fejedelmeknek : Bethlen Gabornak, I. Rakdczi

Gydrgynek es Apafi Mihalynak az a kiserlete is, liogy a roman-

sagot a muvelodes erdekeben megnyerjek a protestantizmusnak.

Bar e kiserletnek a romansagra nezve az az elegge meg nembecsiilhetd eredmenye lett, bogy megtdrte egyhazukban a szlav

liturgikus nyelv uralmat es bevezetven helyebe a nep nyelvet,

a romant, megvetette alapjat egy vallasos roman nemzeti iroda-

lomnak, a dakoroman szellemu tdrtenetiras ezt megis ugy igyek-

szik feltiintetni, mint eroszakos kiserletet a romansagnak nyelvetol

es osi hitetol vald megfosztasara es elmagyarositasara, Mind-

ezeknek, a vald torteneti igazsaggal ellenkezo ferditeseknek egyetlen

es kizardlagos celja : magaval a romansaggal es a muvelt vilaggal

is elhitetni, hogy a romansagnak sorsa a magyar allamban a

regi szazadokban sem volt mas, mint a magyarok reszerdl vald

barbar es zsarnoki elnyomatas.

Hogy az erdelyi es magyarorszagi roman nep erkolcsei

meg a XVIII. szazad elsd feleben sem voltak sokkal jobbak,

mint a megeldzd szazadokban, arra is szamos okleveles adattai

rendelkeziink.

. 1722— 1726-ig a mai Kis-Olahorszag (Oltenia) csaszari

kormanyzdja grdf Kdnigsegg tabornok volt. 1725-ben emlekiratot

terjesztett III. Karoly kiraly ele, amelyben arra kerte a kiralyt,

hogy az erdelyi szaszfdldi olahsagot telepittesse ki Kis-Olah-

orszagba, „mert az olahok, kiket mint zsellereket fogadtak be

maguk koze a szaszok, annyira elszaporodtak, hogy a szaszokat

mar majdnem feliilmuljak; azonkiviil a szaszokat gonoszsag,

tolvajlas es varazslas es titkos gyujtogatas altal meg jobbantdnkreteszik. Epen ezert nagyon celszerii lenne, ha ezt a nem-zetet, amely a szaszoknak alattvaldja, de azert rajuk nezve inkabbkaros, mint hasznos, regi hazajaba visszatelepitene". Ebbdl az is

kitunik, hogy a XVIII. szazad elso feleben erdsen elt a koz-

tudatban az a meggydzddes, hogy a roman nsp a vajdasagokbdlvandorolt be.

Negyvenket evvel kesdbb, 1767-ben a temesi bansag akkori

kormanyzdja, Perlas Eialph grdf azt javasolta Maria Terezianak,

hogy a romansagot el kell koltoztetni az ujonnan telepitett

nemet faluk szomszedsagabdl, merfc „a nemet gyarmatosokremegnek e's irtdznak attdl, hogy az olahsag kdzt fekvd pusz-takra telepittessenek. Az utdbbi tdrdk habortiban azt tapasztaltak,

hogy a bansagi nemet lakossag tdbbet szenvedett az olahokkdborld bandaitdl, mint. a tdrokdktdl. Szamos nemet kdzsegetfelpredaltak, elhamvasztottak, sok ne'metet megdltek, vagy fogsagbaejtven, a tdrdkdknek eladtak. Megfontolandd az is, hogy haborii

esete'n nem sokkal biztosabb-e a temesvari es aradi viirakra, haa kdzbcesd terseget hu alattvaldk tartjak elfoglalva es nem olyanok,

MkneJc egessen Iwzbmbbs: vajjon hereszteny, vagy torok fenn-

24

hatosdg alatt dttancik-e? s teh minden alkalommal a valtozo

viszonyok jdrdsa szerint forgatjdk a Mpbnyeget".Rettenetesen sdtet es megddbbento az a kep, amelyet a

magyar polgari hatdsagok meg a XVIII. szazad vegen is keny-telenek festeni a roman nep erkolcsi allapotardl.

Teleki Adam grdf kir. biztos 1786-ban II. Jdzsef csaszarhoz

ktilddtt hivatalos jelenteseben azt frja: „hogy a megyei tisztviseldk

nem igen mernek kimenni Erdelynek olahok lakta hegyesvidekeire. A bunds, vagy a gyamis eletu olahok az erdokbemennek s ott bandakat alakitanak. A rablott jdszagot pedigvalami utszeli korcsmaban szoktak felosztani. Mindennek pedigoka az, hogy e "nep Erdelyben kotelesseget nem ismer. Hazaikmaganyosan allanak. Nem tanitja oket senki. Yadak, mint lakd-

helyiik. Pasztorok s ennek kovetkezteben konnyen megszokjaka marhalopast. A hataron bejdvo rabldknak dk a kalauzaik.

Minden haz egy-egy rabldbarlang es ha a lakosok nem is vesznekreszt a rablasban, felelembdl nem merik elarulni a tetteseket.

Ez a nep kultiirajanak elhanyagolasa kovetkezteben moralis

szdrnyetegge lett. Mar gyermekkoraban megtanulta, hogy bizonyos

lopas, fgy pl. a gylimdlcslopas nem bun es nem is szegyen,

mert a gyiimdlcsdt Isten adta. Ilyen elditeleteket sziv be az

olah mar anyja tejevel. Ilyeneket hall gyermekkoraban, ilyene-

ket lat, ilyeneket hisz es ezek alkotjak jellemenek fdvonasait.

A hatdsag az d szemeben csak igazsagtalan megakadalyozdja e

szerinte kiildnben megengedett dolgoknak. Minden lelki ktizde-

lem nelkul kdveti belsd hajlamat, mely rablasra es gyilkolasra

dsztdkeli. Az egyszeri lopasnak nagyobb a haszna, mint a hosszas

munkanak. E felfogasbdl kdvetkezik a fdldmuveles elhanyagolasa.

Mindjart meg lehet latni: melyik telek van olah kezben? Pap-

jaiknak kellene oktatni dket, de ezek nem ritkan resztvesznek a

rablasban s meg gyakrabban kemeik, sdt lazitdik".

Engedjiik meg, hogy a XVIII. szazad vegen elt romannep ez erkolcsi jellemrajza, mivel magyar fdtisztviseld tollabdl

szarmazik, elfogult es partos s ennek kdvetkezteben nem is bir

kelld bizonyitd erdvel. Forduljunk egy harmadik nemzet tagjahoz,

a nemet Lehmann Janoshoz, aki 1785-ben a „Johann LehmannsReise von Pressburg nach Hermannstadt" cimu utleirasaban

kdvetkezd kepet fest a bansagi roman nep erkdlcsi allapotardl:

„A Tiszan iitmenve, a Bansagba eriink. E videk lakdinak

legnagyobb reszet az olahok alkotjak, kiknek ijesztd arca, ldgd

haja, rongyos es majdnem utalatos viselete a felenk embert azon

mondasra birhatjak : minden olah gazember. De nincs embertelenebb

es konnyelmubb allitas. Minden ember olyan volna, ha nemtanitanak gyermekkora dta arra; mi jd es mi rossz? Nem eleg

azt mondani : az olah olyan, mint barma. Jaj nektek, kik feleldsek

vagytok lelkukert! Ti, a papok eldljardi: iizzetek el a pdpakat

es neveljetek olyan papokat, kik akarnak es tudnak hasznalni.

25

A mostaniak nemcsak tudatlanok, hanem gyakran gonoszak

es olyanna teszik nyajaikat is. Ritkan esik, hogy a pdpa ne

volna belebonyolitva valamely olahnak biintetd porebe. Szomsze-

daitok annyira felhaborodtak ezen, hogy egyenesen azt kivanjak

:

minden felakasztottpr

olah melle akasszak oda pdpajat is, mert a

biinnek o az oka. nem tanitotta: ne gyilkolj, bizd bosszudat

az Istenre es torvenyre! De 6 maga sem tud errdl semmit.

Az olah pdpak ellen nem egyes ember emeli a vadat : mindenki

igy beszel feloliik. A vilagi hatdsag nem eleg eros az olahsag

lelkenek javitasara. Veszedelmes is volna, ha a varmegyei hatdsag

be akarna avatkozni. Az alispan, ki ebben buzgdlkodnek

:

vigyazzon a borere ! A pdpak majd talalnak olyan embereket,

kik kifognak az alispanon."

De Lehmannt se fogadjuk el hiteles taminak, mert hiszen

lehet olyan feluletes utazd is, aki velemenyet gonosz es a roman-

saggal szemben ellenseges indulatii egyenek celzatos informacidi

utan fogalmazta meg vetkes konnyelmiiseggel. II. Jdzsef csaszart

maguk a dakoroman szellemu roman tortenetirdk es politikusok

is ugy tekintik, mint a roman nep baratjat es partfogdjat, szemben

az elnyomd es zsarnok magyar nemesseggel. Csodak csodaja

!

ez a romanbarat csaszar is eppen, olyan sotet kepet fest a XYIII.

szazad roman neperdl, mint Lehmann, vagy grdf Teleki. 1768-ban

bansagi utazasardl jelentest tett edesanyjanak, Maria Terezia

kiralyndnek es ebben a kdvetkezdket irja:

„A szerbek es az olahok vakon engedelmeskednek pap-

jaiknak, de abban megis kiildnbdznek egymastdl, hogy az olahok

engedelmessege e nep leirhatatlan tudatlansaga es butasaga miatt

szolgai engedelmesseg, mig a szerbeket vallasos' buzgalom vezerli,—jdllehet ezek is meglehetdsen tudatlanok. A lelkeszkedo papsag,

mely miiveletlen parasztokbdl ujoncoztatik s altalaban olvasni

sem tud, nem vald az evangeliumok magyarazatara, vagy a

szentkonyvek ertelmezesere. Lehetetlen, hogy az ilyen papsag a

nep neveleset es muyeleset elomozditsa. Kiildnben a nepiskolakat,

az ifjiisag neveleset sem a szerbek, sem az olahok nem ismerik.

Ezer ember kozott egyet sem lehet talalni, ki anyanyelven irni es

olvasni tudna. A kozsegek minden kerelmeiket es panaszukat

egyes iigyesebb pdpaikkal fogalmaztatjak es kenytelenek egeszen

azokra bizni iigyeiket, anelkiil, hogy meggydzodest szerezhetnenek:

hogy az, amit a pdpak felirtak, megfelel-e az d velemenyiiknek ?

A hitelemzes es a predikacid ismeretlen dolgok naluk. Maguknaka piispokoknek is minden igyekezetiik csak odairanyul, hogymentdl tdbb penzt csikarhassanak ki s azt haszontalan kejelgesek-

ben elfecsereljek. Az egyhazbdl vald kikozositessel is nagyonsok visszaeles tdrtenik es a legtdbb kikozosites zsarolasi celbdl

tdrtenik."

Nemcsak a regi magyar es erdelyi kormanyzatnak okozott

ez a szilaj nomad erkdlcsii nep sok gondot, hanem a XVIII.

26

szazadban, mint a most idezett adatok bizonyitjak, az osztrak

katonai kormanyzatnak is. A romansag attdl a perctdl kezdve,

hogy labat magyar foldre betette, reprezentansa volt a balkani

erkolcsi felfogasnak es kulturanak. Nagy kiizdelembe, sok farad-

sagaba keriilt a magyar kormanyzatnak es kdzigazgatasnak, migbele tudta illeszteni e balkani elemet a magyar allam nyugat-

eurdpai jogi es tarsadalmi rendjebe. Ezt a nyers, zabolatlan

es nomad hajlamu nepet kellett a magyar polgari kormanyzatnaka polgari kotelessegek es terbek pontos teljesitesere birni s hogyez a feladat nem volt valami nagyon konnyii es hogy vegre-

bajtasa sem mehetett nagyon siman, sot gyakran kenyszerito

eszkozok alkalmazasa nelktil, gondolhatjuk.

A szerbek kovetel£s6nek nincs semmi jogtort^neti

alapja.

Teljesen bizonyos torteneti igazsag, hogy mikor a magyarokmai hazajukat elfoglaltak, annak teriileten nem voltak szerbek.

A szerbek ebben az idoben a szerb Morava, Ibar, Lim es Zeta

volgyeiben laktak, tehat eleg messzire delfele Magyarorszagtol.

A szerbek beszivargasa Magyarorszagba csak az utolsd Arpad-hazi

kiralyok idejeben indul.meg. Az Arpad-haz kihalta utan, a XIV.

es XV. szazadban a torokok balkani terfoglalasa kovetkezteben

a szerbeknek Magyarorszag fele vald vandorlasa epen ugy,

mint a romansage, egyre fokozottabb lesz. Az oklevelesen kimu-

tathatd legregibb szerb telepiiles Magyarorszagon a kevevari volt,

kozvetleniil az Al-Duna menten.

Lazarevics Istvan szerb fejedelem 1406-ban szovetseget

kotott Zsigmond magyar kirallyal, amely alkalommal Magyar-

orszag teriileten egynehany varat kapott azert, hogy sziikseg

eseten legyen hova menekiilnie a tdrdk eldl. E menedekhelye-

ket mar 1439-ben igenybe vette es pedig eleg nagy mertekben

Brankovics Gyorgy szerb fejedelem. Mikor 1459-ben Szerbia

a tdrok szultan kezere keriilt, Brankovics utddai s veliik a

szerb fdurak egy resze, a maguk embereivel egyiitt szinten

Magyarorszagba menekiiltek. 1481-ben Kinizsi Palnak visszate'rd

hadaival mintegy 50.000 szerb menekiilt a tdrdkdk eldl Magyar-

orszag teriiletere.

Hogy a temesi bansagban, a mai Bacs-Bodrog varmegye'ben

(Bacska) es a Szeremsegben, eltekintve e videkek viszonylagos

gyer nepessegetdl, elegseges hely legyen a bevandorld szerbseg

szamara, arrdl nemcsak az egyre gyakrabban ismetlddd tdrdk

beiitesek gondoskodtak, hanem maguk a szerbek is, akiknek iddn-

kent, mint a tdrdkdk szdvetsegeseinek, igen jelentekeny szerepiik

volt e rabldhadjaratokban. E rabldhadjaratok sorat aprdbb meg-

szakitasokkal az 1389—1402. evek kdze esd iddszakban lezajlott

haboriik nyitottak meg, melyekben a tdrdkdkkel egyesiilt szerbek

27

a mai Szlavdniat, es az egesz Al-Duna balpartjat remsegesen

elpusztitottak.

A mohaesi vesz utan a magyar Alfdld deli reszeinek magyar

lakossaga a torokokkel folytatott szakadatlan harcokban vagy

elpusztult, vagy pedig folfele hiizddott eszakra. A szerbek pedig,

mint a tdrokdk segedcsapatai vonultak az orszag belseje fele.

Mar 1597-ben, a mohacsi vesz eldtt szinmagyar Bacs-Bodrog

megyeben 35 szerb lakossagu kdzseg volt. Ugyanabban az iddben

Torontal es Temes megyek lakossaganak tulnyomd tdbbsege

szerbekbdl allott. Ekkor jdttek at a Dunan a mai Baranya,

Tolna es Fejer megyebe is, sdt a Tisza menten fel egeszen

Szolnokig.

Nagy tevedes volna azonban, ha azt hinndk, hogy a tdrdk

hddoltsag ideje alatt e videkek szerb lakossaga olyan allandd

kdzsegekben lakott es olyan nagyszamu lett volna, mint nap-

jainkban. Az altaluk lakott kdzsegek aprd, legfdljebb 100—200fdnyi lakossagii telepek voltak es tdbbnyire ideiglenesek is, mert

hiszen iddnkent a lakosok, egy vagy mas oktdl kenyszeritve,

elhagytak lakdhelyiiket es tovabb kdltdzkddtek: Szamuk az egesz

XVII. szazadban nem becsiilhetd nagyobbra, mint legfoljebb

40— 50.000-re. Kdziiliik nagyon sokan foljebb, magyar teriiletekre

hiizddtak, sdt beallottak katonaknak is a magyar hajdiicsapa-

tokba, amelyeknek kdtelekeben idd folytan elmagyarosodtak.

A mai magyarorszagi szerbsegnek ezek a regebben bevan-

dorolt szerbek csak elenyeszden kis reszet alkotjak es nagyobb

resziikben a szerbek altal most kdvetelt teriileten (Bansag, Bacska,

Baranya) kiviil, a magyar etnikum teriileten beljebb laknak,

tiprdbb nyelvszigeteket alkotva. A mai magyarorszagi szerbseg

legalabb is 80°/o-ban ketszaz esztenddnel nem regibb lakosa

Magyarorszagnak. Osei azok a szerbek, kik 1690 utan vando-

roltak be O-szerbiabdl Gsernojevics Arzen ipeki gor. kel. szerb

patriarka vezetese alatt. "

"

1688-ban I. Lipdt csaszar nagy es erds haddal tamadta

meg a tdrdkdt. E hadjaratnak celja a tdrdknek a Balkan-

felszigetrdl vald kiuzese volt'. Egy balkani kalandornak, Branko-

vics Gydrgynek, ki magat a regi Brankovicsok leszarmazottjanak

adta ki, vezerlete alatt a szerbek a tdrdk iga lerazasara a csa-

szari hadakhoz csatlakoztak. aztan Csernojevics ipeki patriar-

kanak, a tdrdk birodalomban eld szerbek egyhazi es nemzeti

fejenek beleegyezeset is megnyerte vallalatahoz. A vallalat rosszul

vegzdddtt. Mikor a csaszar ertesiilt, hogy Brankovics tulajdon-

kepen kalandor es nem azert harcol, hogy a Balkant s abbanSzerbiat is segitsen elfoglalni a csaszar szamara, lianem azert,

hogy Szerbia az d fejedelemsege alatt dnalld es fiiggetlen szerb

allamma legyen, elfogatta es Csehorszagba vitette.

Csernojevics, Brankovics szomorii sorsan okulva, 1690augusztus 20-an szerzddest kotdfct I. Lipdt csaszarral, amelyben

biztositotta maganak,. hogy d mindeniitt, aliol a csaszar birodal-

maban szerbek laknak, azoknak eldljardja lebessen. Rdvid idd

mulva e szerzddes megkotese utan a csaszari seregnek ki kellett

vonulnia a torok birodalombdl es azzal egyiitt Csernojevics

patriarkanak is a maga 36—40.000 csaladra riigd hiveivel egye-

tembemEz, a kdriilbeliil 180—200.000 fonyi szerbseg telepedett

le a magyar delvideknek arra a teruletere, amelyen nagyresz-

ben most is lakik.

E szerzode's megkotese utan a csaszari seregek ismet hadrakeltek a torok ellen. Ezt az alkalmat Csernojevics patriarka

arra hasznalta, hogy a csaszarral a mult evben kotott szerzodest

a kovetkezo negy ponttal kiegeszittesse : 1. ha a csaszar gyoz,

a menekiilt szerbeket regi hazajukba visszatelepiti ; 2. ott sajat

teriiletiikon kiilon eliiljardjuk alatt regi szabadsagaik es szoka-

saik szerint elhetnek; 3. az utddok nelkiil elhalt szerbeknekvagyona a patriarkara, illetdleg a szerb egyhazra szalljon; 4. a

menekiilt szerbeknek a patriarka necsak egyhazi, hanem vilagi

(nemzeti) feje is legyen.

A csaszar ezt a kivaltsaglevelet 1691 augusztus 20-an,

mint magyar kiraly, a magyar kancellariaval is kiadatta. Ez a

kivaltsaglevel lett kesdbb minden szerb kovetelesnek forrasa,

mert Csernojevics patriarka mar 1694-ben kiserletet tett arra,

hogy nepenek az d politikai fdnoksege alatt Magyarorszagonkiilon teriiletet jeloljenek ki.

A Csernojevicscsal bevandorolt szerbek II. Rakdczi Ferencszabadsagharca alatt a magyarok ellen igen nagy szolgalatokat

tettek a csaszari hadaknak s azert jutalmukat a csaszartdl 1705jiiniusaban egy 24 pontba foglalt kdvetelesben kertek. Enneklegfdbb pontja az volt, hogy Lika-Krbava, Kords, Belovar,

Pozsega, Verdce, Szerem, Bacs-Bodrog, Csanad, Arad es Bekesvarmegyekbdl szamukra kiildn teriiletet hasitsanak ki, amelyenpatriarkajuknak, mint nemzeti fdndkiiknek kormanyzata alatt mintnemzet elhessenek.

A kert kivaltsaglevelet a kiildn szerb teriilet kijelolese

nelkiil, 1705 szeptember 29-en ki is allitottak a szerbek reszere.

E kivaltsaglevel juttatta a szerbeket olyan helyzetbe, amely semaz orszag alkotmanyaval, sem pedig annak torvenyes rendjevel

nem allott dsszhangban. E korulmeny sok kellemetlen surlddas-

nak volt forrasa, azert Maria Terezia 1771-ben kiadta a „Regu-lamentum Illiricae Nationis" cimu szabalyzatot*, amely hataro-

zottan elrendelte, hogy a szerb hatardrdk a katonai hatdsagoktdl,

a tdbbiek pedig polgari iigyeikben a megyei es Mdesuri hatd-

sagoktdl fiiggjenek es hogy a patriarka a szerbeknek csak egy-

hazi s nem egyszersmint polgari iigyeikben is fdndke. Nyolcevvel kesdbb, 1779-ben a „Declaratio regulamenti illirici" cimii

szabalyrendeleteben meg vilagosabban mondja, hogy a szerbek

epen ligy, mint az orszag tdbbi lakosai, a polgari eldljardktdl

29

es hatdsagoktdl s azutan a magyar kir. udvari kancellariatdl

fiiggjenek.

A szerbek azonban sehogy sem tudtak e rendelkezesekbe

belenyugodni. 1790-ben Temesvaron gyulest tartottak es ott

ismet azt kivantak, hogy szamukra az egykori temesi bansagban

kiildn teriiletet hasitsanak ki es Becsben kiildn szerb udvari

kancellaria allittassek fel. Hogy ez a kivansag hatarozatta nemlett, azt a kivald szerb-magyar hazafi, a nagytekintelyu Thdkoly

Szava akadalyozta meg. E temesvari gyiilest megeldzden a kar-

ldczai patriarka es a ptispdkdk azt kertek a kiralytdl es az orszag-

gyulestdl, hogy a patriarka es meg egynehany mas, erre alkalmas

egyeniseg a szerbek kdziil az orszaggyiilesre meghivassanak,

hogy ezek ott az orszag rendeivel egyertelmiien es kdlcsdndsen

megallapodjanak a szerb nemzet jobb es biztosabb helyzetere

vonatkozdan.

A magyar orszaggyiiles a szerb patriarka es piispdkdk e

kereset az 1791-iki XXVII. es az 1792-iki X. torvenycikkben

teljesitette is. E tdrvenycikkek a szerbeket az orszag tdbbi

lakosaival egyenldve tettek es fdpapjaiknak a torvenyhozas felsd-

hazaban az orszag magnasai kdzdtt helyet biztositottak.

A szerbek egyresze azonban ezzel sem volt megelegedve

s azert az 1848/49-iki mozgalmakban a magyar nemzet ellen,

a kiildn teriilet es kiildn nemzeti fdnok allaspontjara helyezkedve,

a dinasztia melle allottak. A magyar szabadsagharcnak orosz segit-

seggel vald leveretese utan e szolgalatuk jutalmaul meg is

kaptak nevleg a becsi udvartdl Szerb Vojvodina nev alatt Bacs-

Bodrog varmegyeben a kiildn teriiletet, de nemzeti fdnok nelkiil,

idegen, osztrak es cseh tisztviseldkkel, nemet igazgatasi nyelvvel

es nemet iskolakkal.

A bevdndorolt szerbek erkolcsi ^llapota.

Csernojevics patriarka szerbjeinek bevandorlasa lenyegesen

kiildnbdzdtt a romanok bevandorlasatdl. Fegyveresen, egyhazi

es vilagi fdndkiik vezetese alatt jdttek es nagy kivaltsagokat

biztositd szabadalomlevel oltalmaban telepedtek le. E kivaltsa-

gokat azonban nem kaptak ingyen, minden kdtelezettseg nelkiil.

A tdrdk ellen hatardri szolgalatot kellett volna teljesitenidk, de

e kotelezettsegoknek csak reszben tettek eleget. Inkabb rendetlen

fegyveres bandak voltak egeszen a XVIII. szazad kdzepeig,

mikor a tdrdk vegleges kiiizetese utan egy par evtizeddel kesdbb

megkezdette a becsi hadiigyi kormany a delvideki hatardrseg

rendszeres szervezeset. Bar kdtelessegiik a hatarvedelem volt,

nagyresziik az ugynevezett Tisza-marosi hatardrvideken lakott,

amely 1718 utan eleg tavol esett a tdrdk birodalom hataraitdl.

Mikor Maria Terezia 1746-ban feloszlatta a Tisza-marosi hatar-

drvideket s az ott lakd szerbeket hatardri szolgalatra, az orszag

30

deli hataraira akarta attelepiteni egy reszlik kivandorolt Del-Oroszorszagba.

Csernojevics patriarka szerbjeinek betelepitesebdl, tdbb mintdtven even at, nem volt semmi haszna sem a honvedelemnek,sem a kincstarnak, mert hatardri kdtelezettsegiiket nem teljesi-

tettek, a tulajdonnl kapott fdldeket vagy egyaltalan nem, vagycsak nagyon rossznl miiveltek. Inkabb a kozbiztonsagot es amagantulajdont veszedelmeztetd fegyveres banda volt, mint ugy-nevezett kivanatos teleptilo elem. A becsi csaszari kormany1699-ben bizottsagot kiilddtt ki a bevandorolt szerbseg helv-

zetenek megvizsgalasara, amely hivatalos bizottsag a bevan-

dorolt szerbseg erkolcsi allapotairdl a kovetkezo kepet rajzolta:

„Inkabb hasonlitanak erdei vadakhoz, vagy faunokhoz, mintemberekhez. Hiitlenek, szdszegok, kegyetlenek, hajlanddk a

lopasra, rablasra es a gyilkossagra. Mindenfele vetekkel es bunnelterheltek, klilonosen az iszakossag uralkodik kozttik, meg pedig

mind a ket nemnel egyforman. Ez a nep valtozekony es kdbdrld

termeszetu s azert allanddan „egyik helyrol a masikra vandorol.

Az Istennek, a hazanak es Ofelsegenek keves hasznara van es

nem is kivan egyebet, mint konnyen, munkanelktil elni. Aholezt megtalalja, akar a tdrok, akar mas fejedelem legyen, szivesen

odakdltdzik. Sehol semmit sem epit, hanem satrakban, vagyfdldalatti barlangokban lakik." (L. Picot: Les Serbes de Hongrie.

Prague 1873. 87. 1.) Magaval hozta a balkani nepelemek erkolcsi

tulajdonsagait, amelyeket egy szerb ird, Mijatovics Osedomil a

mult szazad utolsd evtizedenek elsd e'veben a kovetkezdkepen

jellemez

:

„A tdrdk allamferfiak es hadvezerek szervezdi tehetsege —mondja Mijatovics Csedomil „Egy nagy kerdes" (Jedno veliko

pitanje) cimu tanUlmanyaban (1 az Otacbina cimii folydirat

1891 jiiniusi szamat) — a kereszteny Balkan-nepek passziv es forra-

dalmi elemeibdl alkotta meg aztv a haderdt, mely a Balkan-felszi-

geten feldiilta a varosokat, meghdditotta az orszagokat, leddntdtte

az osztalyok kdzdtti valaszfalakat es egyenldve tette a keresztenyeket

a rajah-osztalyban. A tdrdk hdditas tdbb tekintetben egy nagyszocialis es politikai forradalom jelet viselte magan. . . . A tdrdk

hadsereg magvat ritkan kepezte tdbb 15— 20.000 janicsarnal es

ugyanannyi rendes tdrdk lovassagnal. De eldtte es nyomabanjart egy, a tdrdk birodalom mindenfele nepeibdl toborzott gyli-

levesz hadsereg. E gyiilevesz horda volt az, mely elpusztitott

mindent. Es e borzasztd hordak koze nagyon jdl illettek a keresz-

teny nepek azon elemei, melyek eldl a Balkan-allamok bizanci

rendszere elzarta meg az eget is, melyeket az ehseg es a nyo-

mor az allatok szinvonalara siilyesztett."

„Az egyhaznak — folytatja Mijatovics idezett tanulma-

nyaban — el kell viselnie a feleldsseg egy reszet mar csak

azert is, mert az 6 befolyasa a nepre sokkal nagyobb volt, mint

81

az allame. Meg mieldtt a nep megismerte volna azt az erdt,

melyet allamnak hivnak, mar ismerte azt a hatalmat, melyet

egyhaznak neveznek. Latta ezt sajat szemeivel es szivebe fogadta

ennek hatasait." A Balkan-nepek es koztiik a szerbek is, a torok

hdditast megeldzd korszakban, a kelet- rdmai esaszarsaghoz jartak

egyhazi es politikai iskolaba. A szellem, amelyben egyhazilag

es politikailag felndttek, a bizantinizmus szelleme volt. Az a szellem,

melyet egy megveniilt es minden izeben megromlott civilizacid

teremtett; amelynek mozgatd lelke a hazugsag, a baratfurfang

es a fondorkodd kepmutatas volt. Ez a szellem zarta el a nep

eldl az eget es dobta oda a ketsegbeejtd ehsegnek es nyomornak.

A torok hdditas huzamosabb iddn at tartd folyaman a szerbseg

legtobbszor mint segedcsapat tamogatta a hdditd torokot. Ahdditas befejezese utan pedig szazadokon at a maga passziv es

forradalmi nepelemeivel kiegeszitd resze volt annak a gytilevesz

csapatnak, amely a rendes torok hadseregnek eldtte vagy nyo-

miiban jarva, elpusztitott mindent, amit utjaban talalt.

Csernojevics patriarka 36—40.000 csaladra riigd nepe is

ebbdl a kornyezetbdl szakadt ki s ennek tarsadalmi es politikai

erkdlcseit hozta magaval. A katonai es polgari hatdsagoknak

majdnem egy evszazados keserves kiizdelmebe keriilt, mig e

rakoncatlan tdmegbdl az allam es a tarsadalom szamara hasznos

nepet es polgari elemet nevelt. A szerb nemzetisegi tdrtenetirdk,

publicistak es politikusok a magyar allam katonai es polgari

hatdsagainak ez eljarasat a multra vonatkozdan a tajekozatlan

kiilfdld eldtt ugy tiintetik fel, mint a magyarsag zsarnoki

elnyomasanak tenyeit. Az elfogulatlan es objektiv torteneti kritika

azonban nagyon konnyu munkat teljesit, mikor e vadakat meg-cafolva, kimutatja, hogy a magyarorszagi szerbseg e neveldi

eljaras es fegyelmezd gondoskodas nelkiil ma sem allana eldbb

az alban nep, vagy a maceddniaiak kulturalis, politikai, tarsa-

dalmi es erkolcsi szinvonalanal.

A horvat kovetel^seknek nines jogtort^neti alapjuk.

A magyar kozjog ertelmeben Horvat-Szlavonorszag, mintaz anyaorsziignak kiilon teriilettel bird kapcsolt resze, tagja a

magyar allamnak s ennelfogva a horvat nep dnalld politikai

nemzet is. A horvatoknak azonban az anyaorszagnak fbldjevel

szemben is vannak teriileti koveteleseik. Maguknak kdvetelik a

Drava es a Mura folyd kozdtt fekvd ugynevezett Murakdzt,tovabba Vas, Moson es Sopron megyeknek azokat a reszeit,

amelyekre ujabban a nemzetisegi elv alapjan az osztrak-nemetekszinten igenyt tartanak. Ez utdbbi teriileteket a horvatok, illetdleg

a delszlavok azert kdvetelik, hogy a csecho-szlovakokkal, kiknektervezett uj allama delen, a Duna ejszaki partjan Pozsonytdl azIpoly folyd torkolataig terjedne, kdzvetlen dsszekdttetesbe jussa-

32

nak es igy a magyarokat nyugat fele ez a szlav korridor elvagja

a nemetsegtdl.

Hogy a horvatok e kovetelesenek nincsen semmifele jog-

torteneti alapja, sot ellenkezoen, ezen az alapon meg mi, ma-gyarok kovetelhetnenk a szlavok es a romanok altal olyan nagytiirelmetlenseggel siirgetett osztozkodasnal igen jelentekeny terii-

leteket a horvatoktdl, vilagosan ki fog tunni az alabb eloadan-

ddkbdl.

A mai Horvat-Szlavonorszag torteneti eletenek folyaman a

kovetkezo harom reszbdl alakult ki: a) a mai Szlavdniabdl,

amely Szerem, Verdce es Pozsega megyekbdl all ; b) a haj-

dani, vagyis a kozepkori Szlavdniabdl, amely a mai Zagrab-

Koros es Varasd megyeket foglalta magaban es c) az igazi

regi Horvatorszagbdl, amely eredetileg a mai Modrus-Lika-

Krbava megyeket s Dalmacianak eszak-nyugati nagyobb reszet

foglalta magaban. Ezt a Horvatorszagot foglalta el anyai ordk-

seg jogan Szent I^aszld es csatolta Magyarorszaghoz KdnyvesKalman magyar kiraly.

A mai Szlavdnianak, azaz Szerem, Yerdce es Pozsega

megyeknek tertilete sem a honfoglalaskor, sem kesdbb nem tar-

tozott Horvatorszaghoz. Tortenetileg egeszen bizonyos, hogyezek a varmegyek a mohacsi veszig (1526-ig) nem szlavdn,

meg kevesbe horvat, hanem a kiralytdl kdzvetleniil kor-

manyzott magyar varmegyek voltak. Lakossaga is, eltekintve a

varosokba telepitett olasz es nemet jdvevenyektdl, a XIY. sza-

zad vdgeig majdnem kizardlagosan tiszta magyar volt. A XV.szazad folyaman az ismetlddd tdrdk becsapasok kdvetkezteben

az eredeti magyar lakossag nagyon meggyeriilt es helyet a del

feldl bekdltdzd szerbseg kezdette mindinkabb elfoglalni. A mo-

hacsi vesz utan bekdvetkezett esemenyek az eredeti magyar

lakossag e pusztulasat meg gyorsabba tettek, ligyannyira, hogy

a XVIH. szazad elejen mar csak egyes magyar nyelvszigetek

maradtak meg, a szerb lakossagtdl minden oldalrdl kdriilveve.

A mai Horvat-Szlavonorszag masodik reszeben: Zagrab,

Kdrds es Varasd megyekben a honfoglalaskor nem horvat, lianem

szlovenfaju nepseg lakott es az egesz teriilet akkor a Nemet-

birodalomhoz tartozott. Szent Laszld 1082— 83-ban foglalta el

a nemetektdl es felosztotta harom varmegyere, magyar tiszt-

viseldket allitvan e megyek elere. Szaz evvel kesdbb 1211-ben

HI. Bela kiraly e teriiletet Horvatorszaghoz • es Dalmaciahoz

csatolta es az egeszet, mint egy kiilon hercegseget Imre fianak

kormanyozasara bizta. Ez egyesites ellenere is azonban e harom

varmegye megtartotta a Szlavdnia elnevezest, de mivel az egye-

sites dta mar nem tartozott a magyar kiraly kdzvetlen kormiinv-

zasa ala, idd folytan el is valt kdzigazgatasilag Magyarorszagtdl.

Hogy a fentebb vazolt eredeti helyzet megvaltozott, annak

okai es eldidezdi a mohacsi csata utan bekdvetkezett esemenyek

33

es koriilmenyek voltak. Jiiutan a mohacsi vesz utan a meg-gyengiilt magyar allam nem tudott allando vedelmet nyujtani

Szlavdnianak, ez a stajer hercegseg oltalma ala helyezte magats ennek kdvetkezteben a szlavon rendek erintkezese a stajer

rendekkel sokkal szorosabb volt, mint az anyaorszageval. Szla-

vdnia elhorvatosodasa szinten ez iddszakban megy vegbe, amennyi-

ben az eredeti Horvatorszag deli reszebdl a torok eldl menekuldhorvatsag mind nagyobb szamban hiizddott fel Szlavdniaba. Ezaz elhorvatosodasi folyamat a XYI. szazadban majdnem teljesen

befejezddott es az egykori Szlavdnia atalakult Horvatorszagga.

Ilyen nevcsere tdrtent kesdbb, a XVIII. szazadban Szerem,

Yerdce, Pozsega regi magyar varmegyek teriiletet illetden is.

Ez a teriilet 1526 utan torok uralom ala keriilt, mely idd alatt

lakossaga majdnem teljesen szerb lett, ugy hogy ennek kdvet-

kezteben altalaban Kis-Racorszagnak hivtak. A tdrok uralom

aldl 1699-ben szabadult fel, amikor, mint visszahdditott teriilet,

Szeremi keriilet nev aiatt a kir. kamara birtokaba es igazgatasa

ala keriilt s ott is maradt egeszen 1746-ig.

A horvat-szlavdn rendek mar regdta siirgettek, hogy a

regi Szlavdnianak alsd reszet, Kdrds megye keleti nagyobbfelet, csatoljak vissza a horvat ban joghatdsaga ala. Miutanezt a teriiletet katonai hatardrvidekke szerveztek at es arrdl

a katonasag semmi szin alatt sem akart lemondani, a ker-

dest ugy oldottak meg, hogy Alsd-Szlavdnia nev alatt 1746-bana szeremi keriiletet csatoltak vissza a horvat ban joghatdsaga

ala. Igy lett aztan a harom regi magyar varmegyebdl Szlavdnia

es a regi Szlavdniabdl Horvatorszag.

Az itt eldadottakbdl tehat vilagosan kitunik, hogy jog-

torteneti alapon Horvatorszaggal szemben inkabb nekiink magya-roknak lehetne revindikacids igenyiink, mint a horvatoknakMagyarorszagnak barmelyik hataros teriiletere vonatkozdan.

A rutenek sem voltak oslakoi Magyarorsz&gnak.

A magyarorszagi rutenseg reszerdl tdrtenetiik egesz folya-

man sem nyilatkozott meg semmi elszakadasi tdrekves. Ma semmutatkozik koriikben semmifele irredentista mozgalom. Ellen-

kezden, egyhangu megnyilatkozasban legutdbb is annak az aka-

ratuknak adtak kifejezest, hogy megnyerven a wilsoni elvek

alapjan az dnrendelkezes jogat, tovabbra is a * magyar allam

huseges polgarai maradhassanak — fidelissima gens, mintII. Rakdczi Ferenc nevezte dket— s egyiittal a leghatarozottabban

is tiltakoztak minden olyan torekves ellen, mely dket ki akarnaszakitani a magyar allam ezereves keretebdl.

A magyarorszagi ruteneket a nemzetisegi elv alapjan az

ukranok akarjak a nagy ukran allamhoz csatolni. Bar a rute-

neknek semmi kedvok ez elv alapjan beolvadni Ukraniaba, de

34

az ukranok kdveteleset, ha helyeselni nem is, de legalabb megmeg lehet erteni. A ruten teriiletek felett azonban a csehek es a

romanok is szeretnenek megosztozni, de nem a nemzetisegi el^

alapjan, hanem egyszeriien azon imperialista szempontbdl, amely-

bol kiindulva, jelentekeny szinmagyar teriileteket kivannak ugya leendd csecho-szlovak allamhoz, mint Nagy-Romaniahoz esa-

tolni. A csehek es a romanok a ruten teriileteket azert kivan-

jak annektalni, hogy ily mddon egymassal szomszedsagba jus-

sanak. Egy nepefc ilyen dnkenyes es minden igazsaggal ellen-

kezd szempontokbdl szetdarabolni es megsemmisiteni csupan

imperialista politikabdl, nemcsak igazsagtalan es kegyetlen dolog,

hanem abszolute erthetetlen is.

A rutenseg bevandorlasanak kerde'sevel nem az ukran,

vagy epen a cseh es roman kdvetelesek, hanem inkabb a

teljesseg kedveert szlikseges roviden foglalkozni. Igaz ugyan,

hogy a mult szazadban akadt egy-ket olyan ruten tudds,

igy a tobbi kozdtt Bazilovics, aki azt allitotta, hogy a rutenek

mar a magyarok bejdvetele eldtt is mostani loldjukdn laktak

volna. Volt olyan is, aki azt allitotta, hogy a honfoglalaskor a

magyarokkal egyiitt jdttek be es egy iddben telepedtek meg mai

lakdhelyukon.

Hiteles okiratok, ketsegbe nem vonhatd adatok igazoljakr

hogy azok a teriiletek, amelyeken most a rutenek tdmegesen

laknak, a XIII. szazad vegeig az orszag hatarait ellenseges

betdresektdl ve'dd gyepiirendszeren tulesd lakatlan teriiletek

voltak. Az is ketsegbevonhatatlan teny, hogy a XIII. szazad

eldtti iddkben is tdrtentek a mai Galiciabdl es Oroszorszagbdl

hazankba betelepiilesek, csakhogy ezeket a legregibb orosz, vagy

kisorosz telepiildket, mint az orosz jelzds helynevek igazoljak,

a kiralyok az orszag beljebb esd reszeibe telepitettek le, hol

idd folytan beleolvadtak a kdrnyezd magyarsagba.

A mai magyarorszagi rutenseg betelepiilese a XIII. szazad

vegen kezdddik es azutan folytatddik a XIV. szazadtdl kezdve

egeszen a XVI. szazad vegeig. A betelepiild rutenek azonban

nem mint egyseges nemzet jdttek be, hanem kisebb-nagyobb

csoportokban, mint pasztorkodd es erddirtasra vallalkozd paraszt

nep. Jelentekenyebb, mondhatni tdrteneti jelentdseggel bird ruten

betelepedes csak egy volt 1397-ben, mikor Koriatovics Tddor

podoliai herceg telepedett le a maga kiseretevel egyetemben

Munkacs kdrnyekere.

Legnagyobb resziik Galiciabdl jdtt be. A legregibb telepiildk

azonban minden^ valdsziniiseg szerint Podoliabdl es Volhiniabdl

vandoroltak be. Uj hazajukban fajrokonaiktdl teljesen elszakadva,

magyar hatiis alatt fejlddtek. Multjok, foldrajzi helyzetdk es

gazdasagi erdekeik kivetel nelkiil Magyarorszaghoz csatoljak

dket. A mult szazad hatvanas eveiben a panszlav eszmek hatasa

alatt egynehiinyan vezetdembereik kdziil — Dobrzanski es

35

masok — megkisereltek oket nyelvben es erzelemben az orosz-

saghoz csatolni, de ez a kiserlet kudarcot vallott a rutenseg

hazafias es jdzan belatasa kovetkezteben.

Az allitolagos ezer ev elotti torteneti helyzet nemalkothatja semmifele mai allamjogi elrendezkedeV

nek alapjat.

Tegyiik fel, hogy mindaz, amit a romanok, a csehek es aszerbek koveteleseik jogtorteneti alapjaul hirdetnek, ellentetben

a torteneti igazsaggal, megfelelne a valosagnak ; akkor is teljesen

jogos es tekintetbe vetelt erdemlo az az ellenvetes, hogy Eurdpaallamainak eszszeriien elkepzelhetd-e olyan hatar- es tertileti el-

rendezese, amelynek alapjat Eurdpa ezer ev eldtti politikai ter-

kepe alkotna? Ez elv alapjan nemcsak Olaszorszag szakadoznadarabokra, hanem alkotd reszeire bomlanek Franciaorszag es

Nagybritannia is. Felbomlanek Eurdpa minden allama es Eur(>pa

allamainak rendszereben elkepzelhetetleniil driiletes ossze-visszasag

allana be.

Az allamok jelenlegi elhelyezkede'seben nem szabad es nemis lehet figyelmen kiviil hagyni a tobb szazados, sdt Magyar-orszag eseteben egy ezereves politikai, gazdasagi es miivelddesi

fejlddesnek eredmenyeit. Nem lehet meg a kizardlagos nemzetisegi

elv alapjan sem szettepni azokat a kapcsolatokat, amelyeket egyhosszii szazadokon at tartd allami egyiitteles fejlesztett ki az

egy allamban, egy tdrteneti es politikai eletet folytatott allam-

polgarok kdzott. Az a vihar, amely szettorte az Osztrak-magyarmonarchiat, csak e mozaikszeru allamalakulatot bonthatta szet

alkotd reszeire, amelynek a kdzos dinasztian es az azzal kapcso-

latos allami intezmenyeken kiviil mas dsszekdtd kapcsa alig is

volt, de nem az ezereves magyar allamot, amelynek egyes nepeit

kdzds torteneti es politikai erzes olvasztotta dssze egyseges

politikai nemzette.

Hogy az egykori monarchiabdl kialakuld uj nemzeti allamokepiiletei aldl a torteneti alapot nem lehet kihiizni, azt a csehek

elismerik akkor, mikor Osehorszag nemet reszenek a cseh

allamhoz vald tartozasat a nemzetisegi elv elleneben tdrteneti

alapon kdvetelik. Miutan a nemzetisegi elv ellenkezik a cseh-

szlovak allamnak kdvetelt delkeleti hataraival, e hatarvonal meg-allapitasat illetden is, szemben a magyarsagnak kedvezd nemzeti-

segi elvvel, tdrteneti hatarokra hivatkoznak, amely hivatkozasban

azonban nem is egyszeres, hanem ketszeres torteneti falsum van.

Egyik torteneti falsum az, amelyet mar e tanulmany bevezetd

reszeben kimutattunk s amely abbdl all, hogy Szvatopluknakmagyar honfoglalaskorbeli pannon-morva nepe azonos volna a

mai magyarorszagi tdt neppel. A masodik falsum pedig az,

mintha a kdvetelt teriileten valaha valamelyes dnalld tdt tartomany,

36

vagy uralom lett volna az ezereves magyar tortenelem bar-

melyik korszakaban, barmino rovid ideig is.

Tdt iskolai olvasdkdnyvekben regebben eldfordult az a

gyermekes torteneti mese, hogy az onalld tdt hercegseg Magyar-orszagon a XIV. szazad elejen Csak Matenak, a hajdani Matyus-

fold uranak leveresevel szunt volna meg. Yaldszinuen Masaryktanar erre a gyermekmesere gondolt, mikor a csecho-szlovak

allam deli hataraul Foch francia generalisszimussal Pozsonytol

az Ipoly torkolataig a Duna folyasat jeloltette meg. Hogy CsakMate nem tdt herceg volt, hanem magyar oligarcha, ki a XTV.szazad elso evtizedeiben nem a tdt nep dnallasaert es szabad-

sagaert harcolt a legyenglilt kiralyi hatalommal, hanem sajat

egyeni hatalmaert, azt ma meg a kisse komolyabban gondolkozd

tdt irdk is elismerik.

Allamot lehet erdszakra, lehet jogra alapitani, de torteneti

hazugsagokra nem. Az az allam, amelyet szervezdi hazugsagra

epitettek fel, barmilyen hatalmas is legyen az erdszak, tartds

eletu nem lehet, mert a hazugsag a futdhomoknal is kevesbbe

szilard fundamentum.

II FEJEZET,

A magyarsag foldrajzi elhelyezkedese es etnikai

kifejlodesenek ismertet6se,

39

A magyarsiig foldrajzi elhelyezkedese.

A magyarsag zome az orszagnak kozepsd reszet lakja : a Kis-

<es Nagy Magyar Alfoldet es a Dunantulnak e ket alfolddel

hataros . tertileteit. A legmagyarabb varmegyek : Hajdu megye

:

997% ; Jdsz-Nagykun-Szolnok megye: 99'6°/; Heves megye:

99*2% ; Csongrdd megye: 99*5 %>; Gyor megye: 98*9% Szabolcs

megye: 99%; Borsod megye: 97'7%; Somogy megye: 91'2Vo;

Komdrom megye: 88*3% ; Fejer megye: 8 5'7% ; Veszprem megye:

86*7%; Esztergom megye: 80'9%; Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye87'9%

; Zala megye: 74'5%; Bekes megye: 73'4%; Csandd

megye: 74'8%; Nogrdd megye: 75*6% ; Tolna megye: 70'9%

;

Abauj-Torna megye: 78% ; Szatmdr megye: 65'lVo ; Hont megye:

-57*1%; Vas megye: 56'9%; Zemplen megye: 56*5%; Gbmbrmegye: 58*5%; Bihar megye: 52*8%; Baranpa megye : 52'2%

;

Sopron megye: 50*5% magyar lakossaggal. E varmegyek es a

veliik szomszedos megyek teriiletere esnek majdnem kivetel nel-

kiil az orszag legnagyobb es legmagyarabb lakossagii onallo

tdrvenyhatdsagot alkotd varosai is. Igy Debreczen: 98*5%; Hod-mezd-Vdsdrhely : 99'2° o ; Kecskemet : 98'9%; Szeged: 95'9%

;

Gybr: 94'9°/o; Miskolcz : 95'4%; Komdrom: 89'2%

; Szekes-

fehervdr: 96*5%; Budapest: 85*9% ; Szatmdr-Nemeti : 94'9%;

Nagy-Vwrad: 911 %'; Pecs: 83'6%; Baja: 79'9%

; Arad: 73%;

Kassa: 75'4% magyar lakossaggal.

A magyarsag masodik nagy teriilete az orszag keleti sar-

kaban a Szekelyfolddn van. Ezen a teriileten tomor egysegben

kozel felmillio magyar lakik, amely terliletnek csak szelei van-

nak tarkitva romanajkii lakossaggal. Csik megye: 86*4%; Hcvrom-

szek megye: 83*4%; Udvarhely megye: 95*4% es Maros-Tordavdrmegye: 57'4% magyarsaggal, mely utdbbit a magyarsag elo-

nyem inegjavit Maros-Vasarhely a maga 89'3% magyar lakos-

sagaval.

A szekely teriilet legnyugatibb allomasanak Marosvasarhelytekinthetd. Maros-Vasarhelytdl nyugat fele a magyar elem megeleg erds, de romansaggal annyira tarkitva van, hogy osszefiig-

g&e meg eszaknyugati iranyban is a Mezdsegen es a Szamos-vdlgyen at a magyarsag kozponti nagy tomegeivel a kozbenes<") nagyobb magyar nyelvteriiletek ellenere is, mint amindkKolozsvar, Tbrda, Toroczko, Nagy-Enyed, Kalotaszeg videke es a

40

Szilagysag, megszakitottnak tekintendd, bar a magyarsag szapo-

rodasa ezen a teriileten az utolsd felszazad alatt eldrehaladd es

terjeszkedd volt.

Azt, a magyarok altal lakott nagyobb teriiletet, amelyikaz orszag kozepen, a Kis- es Nagy Magyar Alfoldon s a veldk

erintkezd Dunantiil terjed el, eszakon Pozsony, Nyitra, Losoncz,

Rozsnyd es Ungvar ; keleten Szatmar-Nemeti, Nagy-Varad, Gyulaes Arad; delen O-Becse, Zombor es a Drava folyd; nyugatonSzentgothard, Szombatbely es Sopron varosok hataroljak. E nagymagyar teriileten is vannak helyenkent kisebb-nagyobb idegennyelvszigetek. A dunantiili magyarsag kdzott ket nagyobb nemetnyelvteriilet van. Az elsd Tolna es Baranya varmegyekben, a

masik Veszprem megye teriileten. A Bakonytdl nagy meg-szakitasokkal Budapestig huzddik, hol a Dunaninnenre is atnyiilik.

Tetemesebb nemetseg vegyul a magyar tdbbseg kdze Bacs megyeejszaki feleben.

Budapest kdrnyeken eszaknyugatra Esztergomig e's Ndg-radig, tovabba delkeleti iranyban Pilis es Alberti fele, kevesbbe

dsszefiiggd nyelvszigetekben tdtsag lakik. Ilyen nagyobb, de

teljesen elszigetelt tdt teriiletek vannak Bekes megyeben Szarva-

son, Bekescsaban, Banhegyes es Nagylak kdriil. Egyes aprdbb

tdt nyelvszigetek kelet fele is vannak, Borsod es Heves varme-

gyekben s tovabba a Nyirsegen.

Az orszag kdzepet lakd magyar elemet kiildnbdzd nem-zetisegek veszik kdriil. Lent delnyugaton Vas es Zala varme-

gyekben, Stajerorszag es Alsd-Ausztria fele vendeh Ettol eszakra

az orszag nyugati hataran egesz a Dunaig Vas, Sopron es Mosonvarmegyekben nemeteh es ezek kdzott elszdrtan horvdtok laknak.

Ha a Duna balpartjardl, Pozsonytdl kezdve eszakkeleti irany-

ban, Ungvarig ferde egyenes vonalat hiizunk, ez egyenes vonaltdl

eszakra a tdtsagnak mintegy 1,500.000 fdnyi tdmege lakik.

E nagy tdt terliletet tdbb helyen nagyobb nemet nyelvszigetek

szakitjak meg. Ilyen nemet nyelvszigetek vannak Nemet]>rdna,

Beszterczebanya es Kdrmdczbanya videken, tovtibba a Szepes-

segen. Magyarok ezen a teriileten aranylag kevesebb szamban,

elszdrddva, leginkabb csak a varosokban laknak. A tdtokkal

dsszefiiggd teriileten, sdt kdzdttiik is, Szepes varmegyetdl kezdve,

eleinte csak keskeny dv gyanant a hatarszeleken, keletre azon-

ban mind jobban kiszelesedd teriileten a rutenek laknak, kik

Ung, Bereg es Maramaros varmegyekben itt-ott nemet nyelv-

szigetektdl tarkitva, dsszefiiggd tdmeget alkotnak.

Maramarostdl kezdve, a roman nepelem lep eldterbe, amely

nemcsak az egesz regi Erdelyt lakja, hanem a szomszedos magyar-

orszagi varmegyeket is Szatmar-Nemeti, Nagy-Varad es Arad

varosaig es onnan delre egeszen az Al-Dunaig. E terlileten, nemszamitva a kdzel felmillidnyi es dsszeftiggd teriileten lakd szekely-

seget, erds magyar nyelvszigetek vannak Felsdbanya, Nagybanya,

41

Szilagysomlyd, Banflyhunyad (Kalotaszeg), Kolozsvar, Toroczkd,

Torda videken, tovabba a Maros es a ket Kiikiilld menten is.

E roman teriileten a nemetseg (erdelyi szaszsag) ket helyen

lakik nagyobb tomegekben. Egyreszt eszakon Besztercze-Naszdd

megyeben s ettdl keletre Szaszregen videken, masreszt ennel

nagyobb tomegben delen Szaszsebes, Nagyszeben, Medgyes,

Segesvar, Ujegyhaz, Nagysink, Kdhalom es Brassd videken.

Nagyon erds a nemet elem az olah teriileten Krassd-Szdreny

varmegyeben, tovabba Temesben es Torontal varmegyekben is«

Torontal, Temes es Bacs-Bodrog varmegye deli reszeben lakik a

szerbseg a magyarokkal, nemetekkel es romanokkal osszevegyiilve,

mint kisebbseg, legfeljebb egyes helyeken relativ tobbsegben;

abszolut tobbsegben azonban csak elvetve, egyes helyeken.

Magyarorszag tehat nemzetisegi tekintetben nagyon tarka

orszag. Benne az egyes nemzetisegek nemcsak dsszefiiggd nagyobbteriileteken elnek kompakt tobbseget alkotva, hanem szamos

esetben ugyanazon a teriileten, sdt ugyanazon egy kozsegben is

egymassal surun dsszekeveredve el ket, harom, sdt neha tdbb

nemzetiseg is. Igazi tipusa az ilyen kevert nemzetisegii kozseg-

nek Temesbokeny, amelynek 1071 lakosabdl 211 magyar, 126

nemet, 417 tdt, 193 roman, 80 szerb es 44 cseh anyanyelvii volt.

E kiildnbdzd nemzetisegek kdzdtt azonban egynek sincs

olyan nagykiterjedesu, osszefuggd es mas nemzetisegektdl kevesse

megszaggatott teriilete, mint a magyarsagnak, mely 31 varme-

gyeben abszolut tobbsegben van, mig a romanok csak 11, a tdtok

9 es a nemetek 1 varmegyeben, a szerbek es a rutenek pedig

egyben sem alkotnak abszolut tdbbseget. A magyarsag ezenkiviil

meg 4 varmegyeben relativ tdbbseget alkot. A magyarsag hely-

zetet kedvezdbbe teszik az erds magyarsagii varosok. A varosok

osszes nepessegenek 73%-a magyar. A 26 torvenyhatdsagi jog-

gal bird varos kdziil 10-ben a nepesseg 90°/o-a magyar, 7 viiros-

ban a lakossagnak 75—90%-a magyar es csak 9 olyan varos

van, amelyben a magyarsag nem eri el az abszolut szamot.

Ezek kdzdtt is csak 2 olyan varos van, amelyben valamelyik

nem magyar nemzetiseg abszolut tobbsegben van : Sopronban

nemet 51*1%; Selmeczbanyan tot: 55'6°/o. A tdbbiekben egyik

nemzetisegnek sincs abszolut tdbbsege.

A magyarsagnak ez eldnyds helyzetet a politikai, kiildnosen

az irredentista tdrekvesek szempontjabdl nagyon megrontja a

nemzetisegeknek az a fdldrajzi elhelyezkedese, amelynel fogva

azoknak nagy tomege az orszag periferiain, a magyar allamon

kivul lakd s onalld allamban eld fajtestvereivel dsszefiiggd tomegetalkot es igy mintegy folytatasat kepezi az orszag hatarain beliil

fejuknak, ami altal fdldrajzilag es etnografiailag is eld vankeszitve a talaj a kiilonfele irredenista torekvesek szamara.

A magyar allam a romansagtdl lakott Bukovinaval es az

dnalld roman nemzeti allammal a keleti es delkeleti hataron

42

felkdrben, a Feher-Tisza forrasatdl a Vaskapuig erintkezik. Evonal kezdetere esik Mdramaros 23'6%-nyi roman lakossaga

;

azutan kovetkezik Besztercze-Naszod 68'5°/o romansaga. E gyurutazonban a legkeletibb reszen Csik es Hdroms.irk 86'4% es 83'4%magyarsaga jd hosszii vonalon elvagja. De az elszakadt lancot

Brasso mar helyreallitja a maga 34'7%-os romansagaval es

folytatja Fogaras 88'7% ; Szeben 64*3%; Humjad 79-9% es

Krasso-Szoreny megyek ,72'1%-os romansagaval. E hatarszeli var-

megyek az orszag belseje fele mindeniitt nagy tdmegii roman-saggal vannak osszefiiggesben. Igy Mso-FeMr 1T\?U ; Torda-Aranyos 721 %; Szolnok-Boboka 75'2%

; Kolozs 68%;' Kis-Kukiillo 79'9% es Arad mcgye ,

65'3% abszoliit roman tobb-

segevel.

Hasonldk a viszonyok az orszag eszaknyugati ivszeben

elteriilo ama 13 varmegyeben is, melyekben a tdtsag nagytomege lakik. Arva megyeben 2'5% magyarsaggal 75*1 °/o tdt all

szemben; Trencsenben a tdtsag 9r8°/o ; Liptoban 89'9°/o ; Zolyom-ban 84*8% ; Turoczban 69% ; Nyitrdban 71% ; Sdrosban 58*3% ;

Szepesben 56'2%; Barsban 54*8%; E 9 varmegyeben 240.730

fdnvi magyarsaggal 1,192.110 fonyi tdtsag all szemben. Pozsony-

ban, Hontban, Gbmbrben, Zemplenben es Abauj-Torndban ked-

vezdbbek az allapotok, amennyiben 325.838 1 dttal 503.244magyar all szemben.

A roman es tdt etnografiai teiiiletet Mdramaros, Bereg, Ugocsaes Ung megyekben 43'1%-nyi rutenseg kdti dssze egy 35*5 °/o

magyarsaggal szemben. Temes, Torontdl es Bdcs-Bodrog varmegyek-ben dsszesen 21*7 %> szerb iill 24'4% magyarsaggal szemben.

A magyar etnikum kialaknlassmak fobb torteneti mozza-iiatai a mohacsi veszig.

A magyarsag e teriileti elhelyezkedese ezereves tdrteneti

fejlddesnek az eredmenye e's azt e torteneti fejldde's fdbb mozza-

natainak vizsgalata es ism^rete nelkiil sem demograiiai, sempedig allampolitikai szempontbdl helyesen meg nem itelhetjiik.

Ez ok miatt az alabbiakban a rendelkezesre alld adatok es bizo-

nyitekok segitsegevel dsszefoglaldan megismertetem a magyaretnikum tdrteneti kialakulasanak folvamatat.

Az elsd fejezetben a tdrteneti kritika segitsegevel azt mu-tattam ki, hogy a honfoglald magyarok a niai nemzetisegek

koziil melviket nem talaltak mai lakdhelviikdn ? Az alabbiak-

ban azt akarom az olvasdval megismertetni, hogy a honfoglalo

magyarok ezer e'v elott a mai magyar allam teriileten mifele

nepeket talaltak es hdditottak meg?A legujabb nvelvi es tdrteneti kutatiisok valdszinii bizo-

iryossaggal igazoljak, hogy a honfoglah) magyarok a mai Magyar-

orszag teriileten a kdvetkezd nepeket talaltak: nyugaton, a

43

Dimantul, az orszag niai hatarain beliil, .ket tulnyomdan avar-

szlav lakossagii kis fejedelemseg volt, amelyek a salzburgi es

passaui piispdksegek ala tai*toztak. A nyugati hatarszelen neme-

tek laktak, kik a frank birodalomnak voltak alattvaldi. A Bala-

ton koriii egy kisebb szlav fejedelemseg volt, amelynek lakdi

dsei lehettek a mai vendeknek, vagy pedig azokkal egyfajtajii

sziavok voltak. A Dunatdl eszakra es a Garamtdl nyugatra ter-

jedt el Szvatopluk szlav-morva fejedelemsege. Az Al-Duna men-ten, a Maros-Tisza es Duna kdzdtt bolgar fennhatdsag alatt

kisebb avar es szlav neptorzsek laktak. A mai Erdelyben, a

Szamos es a Maros vdlgyeiben szinten valamelyes faju szlav

fcorzsek eltek. Az orszag tobbi resze, nevezetesen a Karpatok

rengetegei es a Nagy Magyar Alfold tiilnyomd resze neptelen

es iakatlan teruletek- voltak ez iddben es meg ket szazadon at

a honfolglalas utan is azok maradtak.

A honfoglalas az elsd evtizedekben nagyon hasonlithatott

a mai ideiglenes katonai megszallashoz, mert a honfoglald ma-gyarok a reajuk tdrt besenydk eldl menekiilve, ezt a fdldet bizo-

nyara nem azzai az elhatarozassal szalltak meg, hogy drdkre

itt maradjanak. Allandd lakasra csak kesdbb hataroztak el ma-gukat, mikor lattak, hogy a meghdditott fold nemcsak menedek-hely, hanem valdsagos uj haza is. A bizanci csaszar par ev-

tizeddel a honfoglalas utan felszdlitotta dket, hogy terjenek vissza

az elhagyott Lebediaba, de azt feleltek, hogy uj hazajukbanmaradnak. A gdrdg csaszar sajnalta, hogy elkoltoztek Lebedia-

bdl, mert uj hazajukban nem voltak kdzvetetlen szomszedai s

igy nem is kdthetett veliik sziikseg eseten, ha erdekei ligy kivan-

tak, szdvetseget.

A honfoglald magyarok az itt taia.lt gyer lakossagot meg-hdditottak es jdreszint ebbdl a szolgiiva tett elembdl alakult

ki az elsd fdldmuveld-osztaly. Szamuk idd folytan a bekoltozd

rokonfajii neptdredekekkel is novekedett. E rokonfaju nepekkisebb-nagyobb csoporfcokban vald bekdltozese mar a honfogla-

ias elsd szazadaban megkezddddtt. Valdszinii, hogy a szekelyek,

paldcok, jilszok, sdt egyes besenyd-csapatok is ebben az iddben

telepedtek meg a honfdglalast kdvetd masodik, vagy harmadiknemzedek idejeben.

Szent Istvan idejeben a magyarsiig mar teljesen megszallta

a Dunantiil videkeit es a Dunatdl eszakkeleti iranyban hiizddd

siksagot. Ezeken a videkeken jott kdzelebbi erintkezesbe a nyugatikulturaval. Egyidejiien erds rajokban szallta meg, a bevandorolt

rokontorzsekkei megszaporodva, az AI-Dunaval hataros sikfdldet

is, ahol bizanci kultnralis hatasokkal jutott kdzelebbi erintke-

zesbe. A Maros es Szamos volgyein at a magyarsag egyik tdrzse

behafcolt Erdelybe. E tdrzs vezeretdl, Gyulatdl kapta nevet Gyula-

fehervar, mely eziddben fdhelyc; volt az erddutiili foldnek es

magyarsagnak.

44

A kereszteny kiralysag elso szazadaban (XI.), az uj eurdpai

intezmenyek hatasanak eredmenye gyanant, az eredetileg kis-

szamu honfoglald magyarsag annyira megszaporodott, hogy az

orszagnak hatarozottan magyar jelleget adhatott. A viszonylagosan

nyugalmasabb elet, amely a gazdasagi termeles dsszes againak

gyors fejlodeset okozta, lehetdve tette, hogy a magyar nep ter-

meszetes szaporodd kepessege egesz erejeben ervenyesiilhessen.

A nep termeszetes szaporasaga egymaga azonban nem volt

eleg arra, hogy benepesitse az egesz orszagot. A magyar kiralv-

sagnak ez elsd szazadaban a nyugati allamokbdl, kiildndsen Nemet-es Olaszorszagbdl tdmegesen telepiilt be a varosi polgari elem,

sdt 1052-ben meg Belgiumbdl is jdnnek telepiildk, kiket I. Endrekiraly az egri egyhazmegye puszta videkein telepitett le. Azorszag varosaiban nepes olasz es nemet kereskedd- s iparos-

koldniak keletkeznek. De nemcsak nyugatrdl jdn a telepesek sza-

kadatlan aradata, hanem a rokonfaju nepseg kisebb-nagyobb cso-

portokban koltdzik be keletrdl is. Ezek kdzdtt elsd helyen allanak

a besenydk, kiket a kiinok eziddben teljesen kiszoritottak a

magyarok regi hazajabdl, Etelkdzbdl. A kiralyok aprdbb csopor-

tokban a nyugati hatar vedelmere Moson, Sopron es Gydr

varmegyekben telepitik le dket. Talalunk azonban besenydtele-

peket a Tiszan tiil, Csanad megyeben, Erdelyben, sdt a Dravan

tul is. Poganyok voltak, de a keresztseg felvetele utiin csakhamar

beolvadnak az dket kdrnyekezd magyarsagba. Ilyen jdvevenyek

voltak a mohamedan vallasii bolgarok is, akiket regi krdnikasaink

izmaelitaknak, vagy bdszdrmenyeknek neveznek s akik az orszag

gazdasagi eleteben mint kereskeddk jatszottak nagyobb szerepet.

A nepesseg es elsdsorban a magyarsag e ndvekedese tette

lehetdve, hogy Magyarorszag szent Laszld kiraly ilejeben, a XI.

szazad utolsd feleben delnyugatra, az Adriai-tenger fele mint

hdditd hatalom lephetett fel. A XII. szazadban az orszag idegen

elemekkel vald betelepitese nagy mereteket dlt. A nemet elem

betelepitese Greza kiraly idejeben eri el tetdpontjat. Alatta kdl-

tdznek be a szepesi nemetek es az erdelyi szaszok. Ez a nagy-

meretii nemet betelepedes az orszag kialakuld magyar jelleget

nem valtoztatja meg. A bevandorld idegenek csak ott nem olvad-

nak be a magyarsagba, ahol a magyaroktdl elszigetelve es nagyobb

tdmegekben telepiiltek le. Hogy az orszag nepessege mino alkat-

reszekbdl fon*ott dssze magyarra, azt meglepden illusztraljak a

XIII. szazad elejen dsszeallitott varadi regestruiriban ' eldforduld

kdvetkezd szemelynevek : Besenyo, Cseh, Cserkesz, Bolg&r, Horvdt,

Kun, Kazdr, Qlasz, Nemet, Szerecsen (izmaelita), Tatdr, Zsido stb.

E kiildnbdzd elemek szerves dsszeolvadasa s ennek kdvet-

kezese a magyarosodas, a legerdteljesebb folyamatban volt, mikor

a XIII. szazad kdzepe fele (1241-ben) Batu kan mongol hadai

(tatarjaras) elpusztitottak az orszagot. Kiildndsen nagy volt a

pusztulas a magyarsagtdl siirvin lakott Al-Duna videkein, a Tisza

45

felsd folyasanal es Erdelyben. A tatarok kivonulasa utan IV. Bela

kiraly a legnagyobb aranyokban inditotta meg a telepitest. Anemet birodalom minden tartomanyabdl jottek telepesek, amit

eldsegitett az 1259-ben Nemetorszagot sujtd nagy ehinseg is.

Hogy a fegyveres ero szamat szaporitsa, visszahivta a kiinokat

es azokat a Duna-Tiszakdzen letelepitette. Erdelyben Lorinc

vajdat bizta meg a lakossaganak legnagyobb reszetol megfosztott

teriiletek benepesitesevel. Ez iddponttdl kezdddik Erdelyben a

roman elem nagyobbmerteku elszaporodasa.

A XIII. szazadban Magyarorszag teriileten az elobbi kor-

szakeboz hasonlatos etnikai fejlodesnek es atalakulasnak folya-

mata indult meg, amely a XIV. es XV. szazadban felbeszaHtas

nelkiil tartva, Matyas kiraly uralkodasanak vegen a magyar allamot

nemcsak Eurdpa egyik legnepesebb allamava tette, amennyibenlakdinak szama az egykorii osszeirasok alapjan 4 millidnal tobbre

becsulhetd, hanem egyiittal mai ertelemben vett nemzeti allammais, amennyiben a fentebb emlitett , osszeirasok adatai szerint mind-

ossze csak 20—25°/o-nyi idegenajku lakossag allott szemben75— 80°/o-nyi magyar tobbseggel.

A monacsi vesz utan kdvetkezd majdnem teljes ketszaz evalatt az orszag nepessege bihetetleniil nagymertekben meg-fogyatkozott. A 150 evnel hosszabb ideig tartd tdrdk uralom es

a szakadatlanul tartd belsd haboriiskodas az orszag lakossagat

sok helyen majdnem egyharmadara szallitotta le. A harcbanelhullottakon kiviil a tdrdk rabsagba hurcoltaknak sok szazezrei

vesztek el az orszagra nezve. Ekkor is a magyar faj veszitett

legtdbbet, amennyiben az orszag kozepet alkotd Nagy Alfdld, a

magyarsag legnagyobb tdmegenek e lakdhelye esett aldozataul atdrdk hdditasnak es a szakadatlanul tartd belsd habonik is a

magyar elemet pusztitottak legnagyobb mertekben. Az egesz

teriiletnek legnagyobb resze mocsaras es erdds dsvadonna, vagyhomokpusztasagga valt, amelyen az eldbb viragzd nepes kdzsegekmajdnem teljesen elpusztultak es napi jard Mdre lehetett csak

egy-egy emberlakta telepre bukkanni. A nepesseg csdkkeneset atermeszetes uton vald szaporodas nem pdtolhatta es miutan ebbenaz iddben rendszeres betelepitesrdl szd sem lehetett, Matyaskiraly Magyarorszaganak tdbb mint 4 millidnyi lakossaga aXVII. szazad vegen kdriilbeliil felere szallt ala.

Magyarellenes telepite^si akcio a XYIIL szazadban.

A tdrdkdk kiuzetese utan a hatdsagok dsszeirtak Magyar-orszag es Erdely dsszes lakossagat. Ez osszeirasok alapjan a maimagyar allam (Horvatorszag nelkiil) dsszes lakossagat ez dssze-

irasok tudomanyos feldolgozdja, dr. Acsddy Igndc ket es fel

millidban allapitotta meg. Az dsszes lakossag nemzetiseg szerint

a kdvetkezd mddon oszlott meg:

46

magycvr 1,160.000 44'9%nemrt 338.000 13i° .

tot Ss ruten 455.000 17-6%szerb-horvdt 124.000 4*8 ° o

romdn 505.00 19'6%

osszeseh: 2,582.000 100 %Ketszaz ev alatt a Matyas kiraly korabeli 75—80 ° o-os magyaf

tdbbseg a nemzetisegekkel szemben kisebbsegbe (44D%) jutott.

A torokok kiuzetese utan kettos nepmozgalom indul megMagyarorszugon. Az elso termeszetes volt, a masodik nemcsakmesterseges, banem kifejezetten magyarellenes is.

A termeszetes folyamat abbdl allott, hogy a torok hoditas

elol az orszag eszaki reszebe felhiizddott magyarsag. amely a

XVII. szazadban Felsd-Magyarorszaguak magjarosabb jelleget

kolcsonzott, kezdett visszahuzddni a torok hddoltsagbdl felsza-

badult magyar Alfoldre s ennek kovetkezteben Felso-Magyar-

orszag nagyon sokat veszitett eldbbi magyaros jellegebdl.

A mesterseges nepmozgalmat a tordktdl felszabaditott terii-

leten a becsi kormany gazdasagi es politikai celbdl iuditotta

meg, meg pedig azzal az egesz erdvel, amellyel eziddben a

diadalmas csaszari hatalom rendelkezett. Gazdasagilag az orszag

e legtermekenyebb reszeit mar csak az osztrak drokds tartoma-

nyok lakossaganak elelmezese szempontjabdl is feltetlenul sziik-

seges volt munkaba venni. A politikai szempont pedig azt pa-

rancsolta, hogy ez a telepites akkent tdrtenjek, hogy a csaszari

hatalom segitderdt nyerjen benne a niagyarsag fekentartasara,

amely elem sehogy sem akart veglegesen beletdrddni, hogy allami

es nemzeti onalldsagat elveszitve, teljesen beolvadjon a csaszari

birodalomba.

Az eldbbi fejezetben megemlekeztunk a Csernojevics pat-

riarka fdndksege alatt alld szerbek betelepiteserdl es ramutattunk

arra a szerepre is, amelyet e betelepitett szerbek, mint csaszari

segedhadak, II. Rakdczi Ferenc szabadsagharcaban jatszottak.

A becsi csaszari kormanynak, mely e telepiteseket intezte,

az volt a kimondott allaspontja. hogy a szambelileg nagyon meg-

fogyatkozott magyarsagot idegen elemek nagyobb tomegenek

betelepitesevel meg jobban meggyengitse. Ezenkiviil egy masik

iranyadd szempont az volt, hogy a betelepiild idegen elem politi-

kailag megbizhatd es gazdasagilag is ertekes elem legyen. Ilyen

elemeknek sem Csernojevics betelepitett szerbjei, sem pedig a

mai Olahorszagbdl dnkent es egyre nagyobb szamban behiizddd

romansag nem volt tekinthetd. Politikailag legmegbizhatdbl» es

gazdasagilag a lege'rtekesebb elem a nemet volt s azert ennek

betelepiteset inditottak meg nagy erdvel es rendszeresseggel.

Hogy ebben az iddben a nemetek betelepitese milyen nagymer-

teku volt, hatarozottan illusztralja az az egyetiien adat is, amelyik

arrol szamolbe, hogy az 1765-tdl 1785-ig eltelt 20 eves idd-

szakban a kamarai jdszagokra 17.000 nemet csaladot telepitettek

le, amely szam 85.000 leleknek felel meg.

Hogy a romansag XV III. szazadbeli bevandorlasa'mekkora

volt, arrdl reszletesen beszamoltam a megelozo fejezetben. Aszerbek betelepedese sem ert veget Csernojevics szerbjeivel, banemtovabb tartott a XVIII. szazad egesz elsd feleben. A XVIII.

szazadban a szerbek betelepedese olyan nagy volt, bogy kdvet-

kezteben O-Szerbia majdnem teljesen elneptelenedett es csak

kesdbb kapott alban eredetii lakossagot. Jgaz ugyan, hogy a

szerbeknek nagyobb resze nem a tulajdonkepeni Magyarorszag-

ban telepedett le, hanem Horvat-Szlavonorszagban. A XVIII. sza-

zadban koltdztek be Boszniabdl es Hercegovinabdl a bacskai,

baranyai bunyevacok es sokacok, tovabba a nyugati hataron,

Vas, Sopron es Moson megyekben a nemetek kdze a horvatok.

•Felsd-Magyarorszagrdl a XVIII. szazadban nemcsak a tdrdk

eldl odamenekiilt magyarsag huzddott le a felszabadult Alfoldre,

hanem megindult onnan ebben az iranyban egy masik levan-

dorlas is. Amint Maria Terezia uralkod^asa idejeben a mezdgaz-dasag, mivel termenyei az iparosodd osztrak tartomanyokban jd

vasarld piacra talaltak, kezdett fellendiilni, az egyes nagyobbbirtokosok a Duna-Tisza kdzen es a tiszantiili videkekennagyobbmertekii, barcsak extenziv jellegii gazdalkodasba fogtak.

Eddig parlagon hevert nagyobb teriileteket vettek muveles ala

s hogy kelld szamii munktiskezet kapjanak, jdsziigaikra tdme-gesen kezdettek letelepiteni a felsdmagyarorszagi tdtokat es rute-

neket. Ma a Dunantul s az eldbb emlitett videkeken mintegy300.000 fdnyi tdtsag el, kisebb-nagyobb nyelvszigeteken elszdrva.

E nyelvszigetek lakdi mind a XVIII. szazadban vandoroltak le

F elsd-Magyarorszagrdl. A rutenek leteleplilesenek mertekere abbdl

a korulmenybdl is kdvetkeztethetiink, hogy az Alfdld eszak-

keleti szeleben 160.000-nel tdbb olyan gor., katholikus vallasii

magyar el, aki a szinten gdr. kath. vallasii rutenekkel nincs

fdldrajzilag semmi kdzvetetlen enntkezesben. Ezek utddai azok-

nak a ruteneknek, akik eszakkeleti Magyarorszag ruten teriile-

teirdl huzddtak le az Alfdldre.

A XVIII. szazadban Magyarorszag teriileten olyan bevan-dorlasi folyamat zajlott le, amelyhez csak a mai amerikai be-

vandorlas hasonlithati) csupan. E bevandorlas etnikai eredme-nyeit tiinteti fel a II. Jdzsef ideje'ben 1787-ben vegrehajtott

ne^pszamlalas, amely Magyarorszagon kereken 8,003.000 lelket

talalt. Magyarorszag lakossaga tehat az 1720 dta eltelt 67 eves

iddszakhan 5,000.400-zal, azaz 210Vo-kal szaporodott. Ezt arendkiviil gyors es nagymertekii nepszaporodast csakis az a

nagymerte'kii betelepites teszi erthetdve, amelynek folyamatat a

fennebbiekben vazoltam. Bizonyitja ezt meg az a kdriilmeny is,

hogy epcn azoknak a videkeknek nepessege ndvekedett leg-

48

jobban, amelyek 67 ev eldtt a legneptelenebbek voltak. Igy a

Maros-Tisza-Duna kdzenek nepessege 30.000-rdl 565.000-reemelkedett. A Tiszan tul elterlilo Bekes, Csanad §s Csongradvarmegygke pedig' 20.000-rdl 167.000-re es Bacs-Bodrog var-

megyee 31.000-rdl 227.000-re. Yiszont, a nyugati es eszak-

nyugati varmegyek nepessege, amely 67 ev eldtt is aranylag

elegge nagy volt, alig ketszerezodott meg, sot Erdely lakos-

saga, amelybe a romansag bevandorlasa ez idoszakban a torte-

neti adatok tanusaga szerint eleg tekintelyes volt, csak 73%-kalszaporodott.

Az 1787-iki nepszamlalas nem terjeszkedett ki a lakossag

nemzetisegenek megallapitasara. Ennek kovetkezteben e nep-

szamlalas adatainak segitsegevel nem is tudjuk megallapitani,

bogy a kulonbozo nemzetisegek szama mino aranyban volt egy-

massal? Az egyhazi sematizmusok adatainak segitsegevel azonban

a nemzetisegek ez aranyszamat majdnem egesz pontossaggal

meg lehet allapitani. Ez adatok segitsegevel megallapitbatd, bogya magyarsag szama 3,122.000-re tebeto, tebat az akkori osszes

lakossagnak csupan 39%-at alkotta. Hogy ez a szam elfogadbatd,

abbol is kovetkeztetbeto, bogy Scbwartner a magyarsag szamat

18 ewel ke,sobb 3,000.000-ra becslilte, Biringer valamivel kesobb

3,440.000-re. Az idegen betelepitesek e 67 eves korszakaban a

a magyarsag aranyszama tebat 44'9°/o-rdl 39°/o-ra c-sokkent.

A magyar etnikum fejlodese az utolso szaz ^v alatt.

1787-tol 1850-ig Magyarorszagon nem volt bivatalos nep-

szamlalas. Ez iddkozben azonban, amit a bivatalos kdrdk elmulasz-

tottak, a tudomany egy embere, Fenyes Eleh, ez iddszak leg-

kivaldbb magyar statisztikusa igyekezett kipdtolni, ki a magyar

allam etnikai kepet 1840-ben a kdvetkezdkben allitotta dssze:

A magyar allam dsszes lakossaga 1840-ben — beleertve

Horvatorszagot is — Fenyes kutatasai szerint 12,880.405 lelekbdi

allott. Ebbdl magyar: 4,812.759 volt, azaz Horvatorszag nelkiil

41*91 °/. A javulas tebat az 1787-ikibez kepest majdnem 3°/

(pontosan2'917o); nemet: 1,273.677 = 9'89%; romdn: 2,202.542

= 17'10°/; tot: 1,687.256 = 13'10°/

; horvdt: 886.709 —6-88°/o; szerb: 828.365 = 6*4°/o; htnyevdc es sokdc: 429.828

== 3-34%; ruten: 442.403 = 3*44%; vend: 40.864 = 0*32%;

bolgdr: 12.000 = 0*09 %; brmeny, gbrbg stb. 20.058; Fenyes

a zsi&okat kiildn nemzetisegnek szamitva, 244.035 zsiddt kuldnboz-

tetett meg, az dsszes nepessegnek 1*89 %-at.

Fenyesnek e statisztikai osszeallitasa utan tiz ewel kesobben

— 1850-ben — az abszolut osztrak kormany ujabb nepszamla-

last rendelt el, mely a jelenlegi magyar allam nemzetisegeinek

szamat — Horvatorszagot is beleszamitva — a kdvetkezdkben

allapitotta meg:

49

Osszes lakossag: 13,191.553 lelek. Ebbol magyar: 4,818.170= 36*52% (Horvat-Szlavonorszagot nem szamitva, 416 %);nemet: 1,356.652 = 10-28%; romdn: 2,239.992 — 16*98%;tot: 1,739.871 = 1319%; horvdt: 1,180.308 = 8'95%; szerb:

979.982 = 7-43°/o; ruten: 447.377 = 3'39%; vend: 44.862= ' 0'34°/o; bolgdr: 22.987 = 0*18%; cigdny: 82.969 = 0*63%;zsido: 252.695 = 1'92%; gbrbg, brmeny, albdn stb. 25.748.

Ha ezt a statisztikat dsszehasonlftjuk a teljesen hitelesnek

vehetd tiz ev elotti Fenyes-fele statisztikaval, azt tapasz-

taljuk, hogy a magyarsag tiz ev alatt osszesen csak 5413 fovel

novekedett es szemben a tobbi nemzetisegekkel, aranyszama is

0'85%-kal csokkent. Ne feledjiik azonban, hogy e nepszamlalas

az 1848/49-iki nagy vihar utan egy ewel hajtatott vegre.

Ilyen nagy vihart pedig kevesebb veszteseggel kiallani csakugyanlehetetlen lett volna.

Az alkotmany visszaallitasat koveto korszakban a legelso

nepszamlalas 1869- ben volt. A bizottsag, amely e nepszamlalas

eljarasanak tervezetet kidolgozta, abban a velemenyben volt,

hogy a lakossagnak nyelv, vagy nemzetiseg szerint vald fel-

osztasat nem lehet kerdopontul felvenni, mert e kerdesek meg-felelo rovatait helyesen kitolteni a lehetetlenseggel hataros.

E hianyt ez alkalommal is a tudomany pdtolta, amennyibenKeleti Kdroly, ez iddszak egyik legkivaldbb magyar statisztikusa,

a tankdteles gyermekek anyanyelvi megoszlasanak figyelembe-

vetele alapjan kiszamitotta az egyes nemzetisegek szamat is.

E szamitas szerint 1869-ben Horvatorszag nelkiil az orszag

13,561.000 fdnyi dsszes lakossagabdl magyar: 6,170.000 fdnyi,

azaz 45'5°/o volt.

Az 1880 dta minden tiz evben megismetlddd nepszamlalasalkalmaval rendszeresen igyekeznek az anyanyelvi, iiletdleg a

nemzetisegi viszonyokat is kipuhatolni es pontosan megallapitani.

Az alabbiakban adatszeruen van osszeallitva a magyar etnikumfejlddese, viszonyitva a hazai nem magyar nemzetisegek etnikuma-nak fejlddeseliez 1720-tdl kezdve 1910-ig.

50

fejlddesenek folyatiiata, amely, eltekintve az elso szaz ev alatt

eszlelheto egyes ingadozasoktdl, a magyarsagra nezve kovetkeze-

tesen gyarapodd, a nemzetisegekre pedig csdkkend volt. A magyar-

sag ugyanis e 190 eves iddszakban 1,160.000-rdl felszapo-

rodott 9,869.000-re, azaz majdnem kilencszeresere, mig a

nem magyar neinzetisegek l,r

422.000-rdl csak 8,225.000-re, azaz

alig hatszorosara. Meg tanulsagosabb a fejlddes menete, lia azt,

nem az orszag egesz teriiletet dsszefoglalva, hanem a magyar es

a nem magyar nemzetisegi tertileteket kiildn fogjuk vizsgalat ala.

Tersziike miatt nem terjeszkedhetven ki az dsszes nemzeti-

segi teriileteken talalhatd nemmagyar etnikum fejlddestdrtene-

tenek dsszehasonlitd vizsgalatara, csakis a romansagra, erre a

szambelileg legerdsebb es mas egyeb tulajdonsagainal fogva is

leginkabb szambavetelt erdemld nemzetisegre szorftkozom abban

a meggydzddesben, hogy ennek az egy tenyezdnek vizsgalata is

meggydzd illusztracidul fog szolgalni.

A XVII. szazad vegen a romanok vallasos unidja erdekeben

buzgdlkodd jezsuitak a romansag szamat Erdelyben 200.000-re

becsultek. Szamitasaik kdrebe azonban nem vontak be a barcasagi

(brassdvideki) es a csikmegyei romansagot, ennelfogva szamita-

saikat egy 25%-os korrekcidval megjavitva, az igazsagot teljesen

megkozelithetjiik, ha szamukat 250.000-re becsiiljiik. Az erdelyi

szaszsag szama, Schuller Frigyes szamitasait veve alapul, ez-

iddben kereken 100.000-re tehetd, a magyarsage pedig 150.000-re.

Erdely dsszes lakossaga tehat a XVII. szazad vegen, a Leopoldi

diploma idejen dsszesen 500,000 volt.

Sokkal biztosabb adataink vannak Erdely etnikai arculata-

rdl a Leopoldi diploma utan kdriilbeliil 40 evvel. m. Karoly

kiraly idejeben (1730-ban) az addzdk szamat pontosan dsszeirtak.

Ez osszeirasok szerint az dsszes 135.000 addzd haznepbdl 85.000

volt roman. Marad tehat mas nemzetisegu addfizetd 50.000. Hamost mar az addt nem fizetd nemesseget es a kivaltsagos szekely-

seget 50.000 becsiilve, hozzavessziik, akkor Erdely dsszes nemroman lakossaga mintegy 300.000-re becsiilhetd.

Erdely nemzetisegi viszonyait a fennebbi szamitas alapjan,

a XVEH. szazadban, egeszen 1765-ig, amely evbdl mar biztos

nepszamlalasi adataink vannak, a kdvetkezd statisztikai kepbe

foglalhatjuk ossze:

1700-ban magyar 150.000

szass 100.000

romdn 250.000

dsszesen 500.000

1730-ban magyar 195.000

88&S8 110.000

romdn 420.000

dsszesen 725,000

51

Az 1765-iki nepszamlalas pedig Erdely nemzetisegi

statisztikajat a kdvetkezd kepben tiinteti fel:

1765-ben magyar . ....... 271.000

szasz 120.680

romdn 547.243

osszesen 938.923

Ha dsszehasonlitjuk az 1765-iki allapotot az 1700-ikival,

azt latjuk, hogy a romansag szaporodasa e 65 eves iddszakban

kdriilbelul 120°/o-os volt ; a magyarsage 80°/o-os, a szaszsage

pedig csak 40°/o-os. A szaszsag szaporodasa annyira lassii, hogy

.majdnem stagnald fajnak tiinik fel. A magyarsag szaporodasa

eljesen megfelel a fokozatosan eldrehaladd termeszetes szapo-rodasnak. A romansag szaporodasa ellenben feltiino es a terme-

Szetesnel nagyobbnak latszik. Ez a teny mar kezdetben azt a

hitet keltette, hogy e nepfajban a termeszetes szaporodd kepesseg

rendkivlil nagy. Ezt azonban nem a faj rendkiviili szaporasaga

magyarazza meg, hanem — amint az eldbbi fejezetben kimutat-

tam — az olah vajdasagokbdl vald nagymerteku bevandorlas.

E folyamatot meg vilagosabba teszik a kovetkezd adatok.

A romansag szama volt:

1772-ben . .

52

1837 utan az arany meg inkabb a magyarsag javara es a

romansag hatranyara valtozik. A valdsag tehat azt bizonyitja,

hogy 1700-tol kdriilbelul 1811-ig a romansag szaporodasa Erdely-

ben a tobbi nemzetek rovasara feltiinden gyors es nagy, de

ekkor kezd a magyarsag elonyere megvaltozni s azota a helyzet

a magyarsagra mindig kedvezobb lesz. Ugyanezt tapasztaljuk a

magyarorszagi reszekben is.

Az utolso hetveneves iddszakban a magyarsag szaporo-

dasa meg kedvezobb, mert kereken 100%-ra riig, mig a romansag

csak 31°/o-kal szaporodott. A magyarsag e nagyobb szaporoda-

sanak oka elsosorban a magyar faj termeszetes szaporasagaban

keresendo. Ez titunik abbdl is, ha osszehasonlitjuk a tipikusan

szekely etnikumii Csik varmegyet az epen olyan tipikusan romanetnikumii Fogaras vagy Hunyad varmegyekkel. Csikban a ter-

meszetes szaporodas pro mille 14'5 volt, Fogarasban csak 4'5

es Hunyadban 3*9.

Az erdelyi magyarsagnak, kiilonosen a szekelysegnek e

termeszetes szaporasaga magyarazza meg, hogy az 1880-tdl

1910-ig eltelt harminceves iddszakban az 1880-ban 608.000

fonyi erdelyi magyarsag 310.000 fdvel 918.000-re szaporodott.

A 608.000 fonyi erdelyi magyarsag szaporodasa (310.000) e

harminceves iddszakban majdnem akkora volt, mint az akkor

csaknem ketszerte nagyobb romansage, amely 1,145.000-rdl e

harminceves iddszakban 327.000-rel 1,472.000-re szaporodott.

Meg kedvezdbb a helyzet, ha meggondoljuk, hogy a magyarsag

a Szekelyfoldon kfviil az ligynevezett erdelyi roman nemzetisegi

teriileten is e harminc ev alatt igen kedvezden szaporodott.

1880-ban ezen ateriileten csak 240.000 magyar lakott, mig az

1910. evi nepszamlalas szerint 420.000. Tehat ezen a terii-

leten a magyarsag az utolsd harminc evben majdnem meg-

ketszerezddott.

Ugyanez a helyzet a Tisza-Marosszogben is. A 74*8°/o-os

magyarsagii Csanad varmegyeben a termeszetes szaporodas pro

mille 14*4 volt, mig^ a 72°/o-os roman tobbsegu Krassd-Szoreny

varmegyeben 3*5. Epen ilyen gyors es nagyszabasu volt a ma-

gyarsag szaporodasa az utolsd 30 evben ezen a videken is. Amagyarsag, mely 1880-ban Torontal, Temes es Krassd-Szdreny

varmegyekben csak 116.273 fdnyi, az dsszes nepessegnek csak

9%-a volt, addig 1910-ben 249.152, tehat mar 15°/o.

Statisztikatdrteneti adatok segitsegevel ketsegbevonhatlanul

megallapithatjuk, hogy a magyarsag szama 1787 dta Felsd-

Magyarorszagon (a tdt nemzetisegi teriileten) megharomszorozd-

dott, a nemmagyar lakossag pedig meg sem tudott ketszere-

zddni. Erdelyben pedig a magyarsag haromszorosanal tdbbre

emelkedett, mig a romansag csak ket es felszer lett nagyobb.

Az Alfoldon 1910-ben hatszor volt tdbb magyar, mint 1785-ben,

mig a nem magyar elem csak fnegketszerezddott. A dunantiili

53

magyarsag szinten 5—8-szorosara emelkedett. Meg szembedtldbb

a magyarsag szaporodasa a varosokban. Egyszdval, a magyaretnikum novekedese magyar teriileten ment vegbe es nem a

nemzetisegi teriileteken, ami ketsegbe nem vonbatd bizonyiteka

annak, bogy az ntolsd evszazadban jogosan az idegenajkii

nemzetisegek erdszakos vagy mesterseges elmagyarositasardl

epen ugy nem lehet szd, mint tortenelmiink regebbi szazadaiban.

A magyarsag nagyobb termeszetes szaporodasanakokai.

Statisztikatorteneti adatok alapjan egesz hatarozottsaggal

allithatjuk, bogy a magyarsag nagyobbaranyii szaporodasanak

tenyezdi kdzdtt elsdsorban a magyar nep nagyobb termeszetes

szaporasaga all. Regebbi iddkre visszamenden a magyarsag es a

nemzetisegek termeszetes szaporodd kepessegere vonatkozd adatok

nem allanak rendelkezestinkre, de az orszagos statisztikai hivatal

biisz ev dta rendszeresen gyujti es feldolgozza az erre vonatkozd

adatokat is. Kovdcs Alajos miniszt. tanacsosnak, az orszagos

statisztikai bivatal kitiind fdtisztviseldjenek kutatasait felbasz-

nalva, dteves dsszefoglalasokban bemutatom az erre vonatkozd

adatokat

:

1896-tdl 1900-ig az dsszes lakossag evenkent vald atlagos

termeszetes szaporodasa 189.845 volt. Ebbdl a magyarsagra esett

107.461, azaz 56'6%-a, a nemzetisegekre 82.385, azaz 43'4%.Az 1901-tdl 1905-ig terjedd oteves ciklusban az dsszes nepesseg

termeszetes szaporodasa 186.666 volt, amelybdl a magyarsagra103.733 esett, azaz 55'6°/o, a nemzetisegekre 82.933, azaz 44'4°/o.

Az 1906-tdl 1910-ig terjedd dteves ciklusban az dsszes szapo-

rodas 217.990 volt. Ebbdl a magyarsagra 118.081 esett, azaz

57'9%, a nemzetisegekre pedig 85.974, azaz 421 %. Az 1911-tdl

1914 evig terjedd negyeves iddszakban az dsszes szaporodas evi

atlaga 209.906 volt, ebbdl esett a magyarsagra 124.704, azaz59*4 °/o, a nemzetisegekre pedig 85.202, azaz 40*6 %.

Ez adatokbdl nyilvanvaldan kitunik, hogy- a termeszetes

szaporodasbdl minden evben tdbb esett a magyarsagra, mint a

nemzetisegekre, azaz a magyarsag termeszetes szaporodasanak

aranya nagyobb volt mindig, mint nepszamlalasi aranya. A magyar-sag ez utdbbi aranya 1900-ig 51*4°/o volt, 1900-tdl 1910-ig54*5%, termeszetes szaporodasi aranya pedig 1896-tdl 1900-ig

56'6%, 1900-tdl 1914-ig pedig 59'4%. Az oteves atlagok kdrul-

beliil 5%-al haladjak meg a nepszamlalasi aranyt.

A magyarsag e nagyobb termeszetes szaporodd kepessegenek

alapja a magyarsag geografiai elhelyezkedeseben talalhatd meg.A magyar allam teriiletet neprajzilag is ket reszre lehet osztani:

egy magyar es egy nemzetisegi teriiletre. A kettd kdziil a magyarteriilet, ha az Alfold deli reszeit : a Bansagot es Bacs-Bodrog var-

54

megyenek alsd reszet mint nemzetisegi teriiletet le is szamitjuk,

sokkal termekenyebb, mint altalaban a nemzetisegi teriiletek, a

amelyek tiilnyomo tdbbsegiikben a Karpatok igen gyakran zordabb

eghajlatii es termeketlenebb talaju hegyvidekeire esnek, ahol a

megmuvelhetd es kenyeradd szantdfold kevesebb, mint a magyarteriileten. 1910-ben Magyarorszagon dsszesen 59,479.000 meter-

mazsa biiza es rozs termett, amelybol csak 5,983.000 meter-

mazsa esett kizardlagosan nemzetisegi teriiletre, tehat az dsszes-

nek esupan 10%-a. A magyar nyelvteriilet minden lakosara

evenkent 3*71 metermazsa kenyertermeny, buza es rozs esik,

mig a nemzetisegi teriileten csak 1*56 metermazsa. Csupan a

burgonyabdl jut tobb egy lakosra (4*33 mm.) mint a magyarteriileten (2*21 mm.). Hogy pedig a taplalkozasban a burgonya

erteke mekkora a biizaval es a rozzsal szemben, folosleges resz-

letesebben magyarazni.

A magyarsag termeszetes szaporasaganak a taplalkozas

iment felsorolt eszkozein kiviil van egy masik . igen figyelemre-

meltd feltetele is. E feltetel abban a koriilmenyben leli magya-

razatat, hogy a nemzetisegek tiilnyomd resze, leszamitva a neme-

teket es a szerbeket, olyan 2000 lakossagunal kisebb hegyvideki

kozsegekben lakik, amelyek tavol esnek jdforman minden jelen-

tekenyebb muveltsegi kozepponttdl s ennek kovetkezteben hianyzik

beloiiik a nepmuveltsegnek az a foka, amely nelkiii a kdzegesz-

segiigy nem helyezhetd olyan allapotba, hogy az a nepszaporodast

kivanatos mertekben befolyasolhassa. E kdzsegeknek gyakran

nagyobb videkekre kiterjedd egesz csoportjara talalhatni, amelyek-

ben nemcsak gydgyszertar es orvos, de meg baba sincsen, s

amelyekben a nep muveltsege olyan alacsony fokon all, amely a

higienia tanitasait merd tudatlansagbdl visszautasitja a javas-

asszonyok kuruzslasaert es babonas raolvasiisaert.

Viszont, a magyarsag zome a 2000-nel nagyobb nepessegu

kozsegekben es varosokban lakik, ahol a kozegeszsegiigy kdve-

telmenyeinek megvannak nemcsak legsziiksegesebb elemei, hanem

allanddan fokozddd magasabb rendii feltetelei is. Mindezek a

kdriilmenyek es feltetelek adjak meg a magyarsagnak ezt a testi

epseget, erdt es munkakepesseget, amely az orszag tdbbi nemzeti-

segeivel szemben jellemzi. Ennek bizonyitekaul szolgalnak a

katonai sorozasoknak azon adatai, amelyek az orszagban lakd

egyes nemzetisegek katonai szolgalatra vald testi, alkalmassagara

vonatkoznak. A most leviharzott habordt megeldzd iddk soroza-

sainak erre vonatkozd adataibdl megallapithatd, hogy a magyar-

sag koziil alkalmasnak talaltak szama atlagban pro mille 350—400

kozott mozog. Egyes helyeken, mint peldaul a Szekelyfdld leg-

nagyobb reszeben a 400—450 kdzdtt, mig e szam a tdtoknal

leszall 180— 200-ra, a rutenekne'1 130— 150-re. Hogy a nep

tapLilkozasa mind befolyassal van a monarchia egyes nepeinek

katonai alkalmassagara, szamtalan adatot es jellemzd feivilago-

55

sitast talalhatunk a volt osztrak csaszari hadsereg katonai

higienikusainak idevonatkozd muveiben. „Az Osztrak-magyar

monarchia nepfajai kozott — irja ezeknek egyike, Derblich —egynehanyan rendkiviil hianyos taplalkozasuak. Ilyenek a romanokes a rutenek, amelyeknek ujoncai a sorozasnal megdobbentdpeldait szolgalhatjak a gyengesegnek es a testi ero hianyanak."

Becsi orvosok a haborii idejen a kezelesiik alatt levo katonakat

nemzetisegiik szerint osztalyozva, igen erdekes megfigyeleseket

folytattak a monarchia egyes nepfajainak idegrendszerere vonatko-

zdan. E megfigyelesekbol kitdnt, hogy a magyar katonak koziil

lett a harcter idegemeszto megrazkddtatasai folytan a legke-

vesebb idegbetegge. Az idegbetegge lett katonak aranyszama, e

megfigyelesek szerint, legnagyobb volt a zsidd vallasii es azutan

a roman nemzetisegu katonak kozott. Mindez ketsegen kivtil

szoros okozati dsszefiiggesben van a kiilonbozo nemzetisegek

taplalkozasi viszonyaival es az is teny s el nem vitathatd igaz-

sag, hogy a jd es elegseges taplalkozas elemi felteteleit foldrajzi

elhelyezkedese legjobban es legbosegesebben a magyarsagnakbiztositja a tdbbi nemzetisegekkel szemben, leszamitva a nemet-

seget es a szerbseget.

A beolvadas szerepe a magyar etnikum fejlod£s6ben.

Magyar politikai es tudomanyos kdrdkben a latszat hatasa

folytan egeszen a legutdbbi evfcizedekig az volt az altalanos

hiedelem, sdt dogmaszeru meggydzodes, hogy a magyarsagbannincs beolvasztdkepesseg, hogy a hazank teriileten vegbemenonepmozgalmi folyamatbdl hianyzik az elmagyarosodas arnyalata,

s6t ami meg ennel is rosszabb, a magyarsag alsd neposztalya

tdmegesen olvad be az dt kdrnyezd idegen nemzetisegekbe, kiild-

nosen a romansagba. Ellenfeleink pedig, kiknek tulnyomd tobb-

sege mas nemzetisegu honfitarsaink, vagy dnalld idegen allambanlakd fajtestvereik sorabdl keriilt ki, egyenesen azzal vadoltak,

hogy az iskola es az allami intezmenyek segitsegevel tomegesenes erdszakosan magyarositjuk el a hazankban lakd nemzetisegek

fiait, hogy az egesz magyar allam nem egyeb, raint elmesfurfanggal megszerkesztett magyarositdgepezet. Egyik velekedes

sem volt komoly tudomanyos vizsgalatra alapitott ignzsag, hanemegyik reszen hazafias aggodalom sugallta panasz, a masik reszen

pedig a gyiilolet es a haragsziilte vadaskodas.

E panasszal es vadaskodassal egyaltalan nem foglalkozva,

csak annak konstatalasara szoritkozunk, hogy a magyar etnikumismertetett ketszazeves fejlddesenek tdrteneteben nemcsak a

magyarsag termeszetes szaporodd kepessege, hanem beolvasztd

ereje is lenyeges szerepet jatszott, csakhogy ez utdbbinak epeniigy megvoltak a maga termeszetes foltetelei, mint az eldbbinek

es hogy e folyamat egyaltalan nem kiilonbdzdtt a mas allamok-

56

ban vegbement, vagy vegbemend hasonld nepmozgalmi folya-

matoktdl es bogy abban a mesterseges eszkdzdk, vagy epen a

kenyszer, nagyon alarendelt, vagy epen semmi szerepet semjatszottak.

Nepmozgalmi tekintetben Magyarorszag teriilete epen ugynem tekintbetd a tdnak aramlasban nem levd mozdulatlan viz-

tiikrehez, mint a vilagon egyetlen allam teriilete sem. Ellen-

kezden, benne kiildnbdzd iranyokbdl jdvd s elsdsorban fold-

rajzi es azzal kapcsolatos' gazdasagi okok altal sziilt mozgasokes aramlasok eszlelhetdk. Ez aramlasok kdzdtt az elsd es leg-

fontosabb az orszag szeleirdl — ktildndsen eszaki es eszak-

keleti szeleirdl, tehat a nemzetisegi teriiletekrdl — , az orszag

belsejet alkotd nagy magyar teriiletre vald aramlas. Az erre

vonatkozd statisztikai adatok azt igazoljak, hogy minden var-

megye, ha eszakrdl deli ininyban sorra vesszlik, sokkalta tobb

bevandorldt kiild a tdle delre fekvd teriiletre, mint amennyitneki a tdle delre fekvd megye ad. Ezen az uton es mddontdrlenik a lassii, de allandd neparamlas az orszag belseje fele.

Ez aramlasnak fdldrajzi es vele kapcsolatos gazdasagi okaa kdvetkezd: Az altalanos nepsiiriiseg a magyar nyelvteriileten

negyzetkilometerenkent 70'4, a nemzetisegi teriileten pedig 48*5,

tehat ez utdbbin lenyegesen kisebb. Ha azonban a nepesseget

nem az egesz teriilethez viszonyitjuk, hanem a tiilnyomdan fold-

muvelessel foglalkozd nemzetisegi nepesseget a mezdgazdasagi-

lag muvelhetd foldteriilethez, akkor kitunik, hogy a magyarteriileten minden ilyen negyzetkilometerre 132 ember esik, nem-zetisegi teriileten pedig 168, tehat a fdldmuveld nep megelhete-

senek szempontjabdl a nemzetisegi teriilet siirubben lakott, mert

egy emberre jelentekenyebben kisebb miivelhetd teriilet esik, mint

a magyar teruleten. Ehez jarul meg az is, hogy e teriilet talaja

nem nagyon termekeny; eghajlata zordabb es kevesbe kedvezd

a mezdgazdasagra es mindezeknel fogva egy emberre kevesebb

elelmiszer is esik. Ez a koriilmeny hat kenyszeritden, hogy a

nepesseg egy resze az orszag kiilsd reszeirdl befele vandoroljon,

az orszagnak a magyarsag zome altal lakott kdzepe fele. Miutan

ez a bevandorlas nem tdmegesen, hanem egyenkint es elszi-

getelten tdrtenik, erthetd es egyszeruen termeszetes nepmozgalmi

folyamat ercdmenye is az, hogy a bevandorolt idegen mar elsd

nemzedekeben teljesen elmagyarosodjek.

Miutan az ilyen munkat es megelhetest keresd nemmagyarelem a varosokba, a nagyobb ipari es gazdasagi kdzeppontokba

huzddik, az elmagyarosodas e folyamata a legnagyobb es a leg-

gyorsabb ezekben. A falusi lakossagnak e varosok fele vald

tddulasa nem specialis magyarorszagi jelenseg, hanem Eurdpa-,

sdt mondhatni, vilagszerte eszlelhetd. A bekdltozd idegen elemet

a vilag miriden varosa, ipari es gazdasiigi kozeppontja, mindjart

elsd, vagy legtovabb masodik nemzedekeben epen ugy kivetkdz-

57

teti nemzetisegebdl es epen ligy athasonitja, mint a magyarvarosok, az ipari es gazdasagi kdzeppontok. Magyarorszag varosi

lakossaganak tdbbsege magyar, ennelfogva a bevandorolt, deelmagyarosodd elem is a magyar etnikum fejlodeset es szambeli

ndvekedeset mozditja eld. 1910-ben a tdrvenyhatdsagi joggal

bird es rendezett tanacsii varosok osszes lakossaga 3,676.855fdre rugott, amelybdl 2,848.668, azaz 77*5 %-a volt magyaranyanyelvii; magyarul azonban 3,270.218, azaz 88.9°/o-a tudott

beszelni.

A magyarsag szamanak novekedeset az is eldmozditja,

hogy a varosok nepessege sokkal inkabb emelkedik, mint a

falusi nepesseg. 1890-tdl 1910-ig a varosok lakossaga 40°/o-kal

szaporodott, a falusi nepesseg pedig csak 15%-kal. Ennek a

nagyobb szaporodasnak az eredmenye, hogy mig 1869-ben a

varosok lakossaga meg csak 14*4%-at alkotta az orszag osszes

lakossaganak, addig 1910-ben mar 20*4 %-at.

A magyarsag e kedvezdbb geografiai elhelyezkedese okaannak is, hogy az utdbbi evtizedekben a kiildnfele gazdasagi es

szocialis hatasok kovetkezteben aggasztd hatasuva fejlddott ki-

vandorlas kevesebb kart okozott a magyarsagnak, mint a tdbbi

nemzetisegeknek. Igen figyelemremeltd eredmenyekkel jar e

tekintetben az amerikai kivandorlas tanulmanyozasa. Az Ame-rikaba vald kivandorlas, mint tomegesebb nepmozgalmi jelenseg

a mult szazad nyolcvanas eveiben indult meg es pedig eldszor

a tdtoktdl lakott Felsd-Magyarorszagbdl, kiildnosen Saros var-

megyebdl. Okai ketsegteleniil e kivandorlasnak is ugyanazok a

gazdasagi tenyezdk voltak, amelyek a tdtoknak az orszag bel-

seje fele vald lehiizddasat okoztak, t. i. a termdtalaj elegtelen-

sege es gyengebb mindsege.

Az amerikai kivandorlas, mint nepmozgalmi aramlat Saros

megyebdl eldbb nyugat fele terjedt, tisztan tdtok altal lakott

teriiletre s onnan hiizddott del fele a Dunantiilra a magyar-sag kdze. Ez utdbbi nepmozgalmi jelensegnek oka es magyara-zata abban rejlik, hogy az orszagnak ebben a reszeben van a

legtdbb hitbizomany es latifundium es legkevesebb a kisbirtokok

szama. A Dunantulrdl kivandorld magyar parasztsagot hasonldgazdasagi viszonyok kenyszeritettek arra, hogy delfele Szlavd-

niaba huzddjek, hol kdnnyebben es olcsdbban juthatott Mdhoz.Egyszdval, itt is a leginkabb hatd ok a nepsiiruseg, viszonyitva

a mezdgazdasagilag muvelhetd teriilethez. Minthogy ez a viszonya nemzetisegi teriileteken kedvezdtlenebb, erthetd es meg is

magyarazhatd, hogy miert volt aranylag nagyobb a kivandorlas

a nemzetisegi, mint a magyar teruletekrdl.

Igen erdekesen illusztrjiljak ezt a megallapitast a kdvet-

kezd statisztikai adatok: A 14,442.000 lakossagii magyar terii-

leten (ertve ezalatt mindazokat a teriileteket, amelyeken a magyar-sag vagy abszolut vagy legalabb relativ tdbbsegben van) a ki-

58

vandorlasi veszteseg, azaz a termeszetes es a tenyleges szaporo-

das kozott vald kiildnbozet, 377.783 fonyi, ami az 1900-iki ne-

pesseg 2'8%-nak felel meg, addig a nemzetisegi nyelvteriileten,

amelyen 3,773.000 lelek el, ez a kiildnbdzet 156.886, vagyis

az osszesseg 4'4%-a. Ez adatokbdl nyilvanvaldan kitunik, hogymig a magyar nyelvteriileten a termeszetes szaporodasnak a

kivandorlas kovetkezteben csak 24*1 %-a vesz el, addig a nem-zetisegi nyelvteriileten 41'2%-a, Az 1899—1913. evek kozott

lefolyt idoszakban az orszagbdl kivandoroltak kozott csak 33*1 %>

volt magyar anyanyelvu, holott aranyszama a tobbi nemzetise-

gekhez viszonyitva, ez idoszak atlagaban 53% volt.

Ha a kivandorlas altal okozott nepmozgalmat nem az

egesz orszagra kiterjedoen, hanem csak kiilon-kiildn, az orszag

egyes reszeire korlatozottan tanulmanyozzuk, meg erdekesebb,

meg tanulsagosabb jelensegeket, adatokat es eredmenyeket konsta-

talhatnank annak a tetelnek bdvebb bizonyitasara, hogy a kivan-

dorlas allanddan jobban fogyasztja az orszag nemzetisegi, mint

magyar lakossagat.

Mar emlitettiik, hogy az utolsd szaz ev alatt, de kiiidno-

sen az utolsd harom evtized alatt sokkal nagyobbaranyii volt a

magyar Msebbseg szaporodasa Felso-Magyarorszagon es Erdely-

ben, mint a lakossag tdbbseget alkotd tdtsage vagy romansage.

Ennek oka az orszag belsejet lakd magyarsag nepmozgalmi aram-

lasanak egy masik figyelemremeltd jelensege volt. Felsd-Magyar-

orszagon es Erdelyben a magyarsag emlitett terjeszkedese szoros

okozati dsszefiiggesben van azzal az ipari fellendiilessel, amely-

nek az utolsd harom evtized alatt ezek a teriiletek szinhelyei

voltak.

Statisztikai adatokkal igazolhatd, hogy a banya- es ipar-

vallalatok munkasaikat vilagszerte a mezdgazdasaggal foglalkozd

nepesseg torpe birtokosaibdl, fdleg pedig teljesen birtoktalan

napszamoselemeibdl szedik. Hogy ez a proletarelem mind

aranyu a birtokoselemmel szemben ugy a magyarsag, mint az

egyes nemzetisegek soraban, a kovetkezd statisztikai kimutatas-

bdl ismerhetjiik meg

:

A mezogazdaaaggal

Anyanyelv

59

A mezdgazdasaggal foglalkozd magyar ferfinepessegnek

tehat majdnem hasonfele mezogazdasagi proletar. Ezzel szemhen

a tdtsagnak 33*3 %-a, a romansagnak pedig csak 31*3 %-a. Ezmagyarazza meg es teszi erthetdve, hogy az iparosodd Felso-

Magyarorszagon es Erdelyben miert szaporodott aranylag olyan

szembetunden a magyarsag?Ha a banyaszat, ipar es forgalomhoz tartozd keresd nepes-

segnek anyanyelv szerint vald megoszlasat vizsgaljuk, az 1910. evi

nepszamlalas erre vonatkozd adatai alapjan, a kovetkezdket

allapithatjuk meg. A magyarsag aranyszama a nepesseg ez

osztalyaban orszagszerte 65*1 %; holott aranyszama az dsszes

nepessegben 54'5°/o, tehat niajdnem 10%-kal tdbb, mig a tdt-

sage 8*1 °/o, tehat 2*6°/o-kal kisebb, mint az dsszes nepesseghez

vald aranyszama, a romansage pedig 5*3%, azaz 10'8%-kal

kisebb, mint 16'1%-ra riigd dsszes nepessegi aranyszama. Erdely-

ben a nepesseg e kategoriajaban a magyarsag aranyszama 53*2 %,mig az oSfczes nepessegben csak 34*3% ; a romansage, amelynek

aranyszama az. dsszes nepessegben 55%, minddssze 27*6%

.

A Duna balpartjan, e tdtnak mondhatd teriileten, ahol a tdtsag

aranyszama 58'8°/o, a nepesseg e kategdriajaban 44'2°/o, tehat

14'6°/o-kal kevesebb. Ellenben a magyarsag, amelynek az dsszes

nepesseghez vald aranyszama csak 32*7%, a nepesseg e kategd-

riajaban 38*5%, tehat majdnem 6°/o-kal nagyobb.

A magyar hivatalos statisztikai adatok hite-

lessegenek tagadasa elleiikezik a tudomanyosigazsaggal.

Azt hiszem, hogy a magyar etnikum fejlddestdrtenetenek

fennebb eldadott vazlatabdl el nem vitathatd igazsag gyananttunt ki, hogy a magyarsagnak 1787-tdl mostanaig tartd kovet-

kezetes, sdt az utolsd felszazad alatt bizonyos fokig meglepdnovekedese nem mesterseges es erdszakos magyarositasnak, vagy

epen a statisztikai adatok meghamisitasanak eredmenye, hanemolyan termeszetes folyamat, amely az orszag fdldrajzi es gazda-

sagi egysegebdl, a magyarsag telepiilesl viszonyaibdl, a belsd

vandorlas iranyabdl, a kivandorlasok alakulasabdl es a magyar-sagnak az orszagban lakd nemzetisegekenel nagyobb termeszetes

szaporodasabdl termeszetes uton allott eld. Mindazok, jikik a

magyarorszagi nepmozgalmak statisztikai adatait politikai okok-

bdl es celzatokljdl a magyarsaggal szemben ellenseges irany-

zattal dolgoztak fel, egyszeriien csak a statisztika szamszeruadatait vettek tekintetbe anelkiil, hogy tudomanyos mddszerrel

vizsgalat ala vettek volna, azokat a termeszetes es gazdasagi

felteteleket is, amelyek azon jelensegeknek, amelyeknek e szam-szeru adatok csak eredmenyei, vagy kiserd jelensegei, tudoma-nyos vizsgalat vagy elemzes targyava tettek volna.

60

Miutan elmulasztottak a felsorolt jelensegek termeszetes es

gazdasagi felteteleinek targyilagos es tudomanyos vizsgalatat, a

statisztikai adatok alakjaban szemiikbedtld tenyeket nem ertve^n

meg, azt hittek, hogy azok nem a vald igazsag kifejezoi, hanemegyszeruen politikai celzatok erdekeben gyartott hamisitasok. Atudomanyos mddszer es eljaras e hianyabdl eredo jdhiszemusegmellett igen jelentekeny szerep jutott annak a *pia" — helye-

sebben — „impia fraus"-nak is, amelynek politikai celok ked-

veert vald alkalmazasbaveteletdl dket a tudomany emberenekkomoly feleldssegi erze;se nem tarfchatta vissza. Vilagosan bizo-

nyitja ez allitas igazsagat a magyar kormanyzat ellen legkoze-

lebbrdl felhozott kdvetkezd vad is:

A nagyszebeni Roman Nemzeti Tanacs abban a kialt-

vanyaban, mellyel a magyarorszagi romansagnak a magyarallamtdl vald elszakadasat es Romaniahoz vald csatlakozasat a

vilag nepeinek tudomasara hozta, ez elhatarozasanak megokola-

saul azt hozta fel, hogy a magyar kormanyok ^oknak a

terlileteknek etnikai viszonyait, amelyeken a magyarorszagi roman-sag lakik, minden jogot nelkiildzd telepitesekkel es a varosok-

nak mesterseges megmagyarositasaval valtoztattak meg a magyar-

sag javara. E hatarozott hangii kijelentes alapjan a tajekozatlan

ember, kuldndsen a kiilfdldi egyen, hajlandd azt hinni, hogyvalamelyes olyanfele nagyszabasii telepitesi akcid folyt le a szd-

banforgd teriileteken, mint a XVIII. szazadban Del-Magyarorszagon.

Aki azonban e teriiletek nepessegi es mezdgazdasagi viszonyaival

ismerds — a nyilatkozd Roman Nemzeti Tanacs tagjai pedig

ismerdsdk — , eleve kizartnak tart minden ilyesfajtaju telepitesi

akcidt. Az igazsag ez allitassal szemben annyi, hogy telepitesek

az utolsd evtizedekben tortentek ugyan, de e telepitesek szama

oly csekely, hogy azok a magyarsag nepessegi aranyat a roma-

nokkal szemben alig mddosithatjak. 1867 dta arra az egesz

teriiletre, amelyet a nagyszebeni Roman Nemzeti Tanacs Nagy-Romaniaba akar bekebelezni, dsszesen 41.300 fdnyi magyar lakos-

sag telepittetetfc le allami hozzajarulassal. Valdban meresz kepzeld

erd sziikseges ahhoz az allitashoz, hogy ez a 41.300 fdnyi tele-

pitett magyar lakossag lenyegesen megvaltoztathatta volna annak

a teriiletnek etnikai viszonyait, amelyen dsszesen 6,900.000

ember el.

Ami pedig ezen a teriileten a varosoknak a romansag

karara vald mesterseges eszkdzdkkel vald megmagyarositasat illeti,

a vald igazsag az, hogy a romansag, nem leven varoslakd elem,

^gyetlen varosban sem alkotott soha tdbbseget. Ellenkezden, a

multban a romanok szama a varosokban meg sokkal csekelyebb

volt, mint jelenleg. 1733-ban az erdelyi gdr. kath. roman piispdkseg

az erdelyi romansagrdl egy statisztikat allittatott dssze. E statisz-

tika adatai szerint volt roman:

61

1733-ban 1910-ben

Kolozsvcbvn 50 7562Qyulafehervdron 840 5170Torddn 350 3389Marosvdsdrhelyen 300 1717Devdn 1300 2417Nagyszebenben 900 8824Beszterczen 350 4470Szdszsebesen 1310 4980

Mar most jogosan kerdezhetjiik, lehet-e komolyan beszelni

regebben roman tdbbsegu. varosok mesterseges eszkozokkel vald

elmagyarositasardl ?

Roman reszrol a hivatalos magyar statisztika adataival

szemben, mint hitelesebb forrasokra, a roman egyhazi sematiz-

musok adataira szoktak hivatkozni, amelyek szerint a romanokszama a valdsagban nem 2,948.000, mint azt a hivatalos magyarstatisztika megailapitja, hanem 3,500.000, sdt a vermesebb

temperamentumu magyarellenes roman irdk szerint kereken

4,000.000. A valdsag ezzel szemben az, hogy ezek az egyhazi

sematizmusok, a regi Erdelyben 1900-ban a hivatalos magyarstatisztika 1,397.282 fdnyi romansagaval szemben minddssze csak

1,418.304 fdnyi romansagot, tehat csak 21.022-vel tobbet tudnak

megallapitani, holott e sematizmusok az dsszes 33.911 fdnyi

magyar anyanyelvu gdr. katholikusokat es gdr. keletieket is

kivetel nelkiil a romanokhoz szamitjak, holott azok kdziil 21.495

nem is tudott mas nyelven beszelni, mint csak magyarul.

Hogy ezeknek az egyhazi sematizmusoknak a tudomanyoshasznalat szempontjabdl mind ertekiik van ? Egy romaniai tanarra

hivatkozom. Mazere Miklos jasi-i tanar elkeszitette „HartaEtnografica a Transilvaniei" cim alatt Erdely etnografiai ter-

kepet. E terkephez irott bevezeteseben igy nyilatkozik : „ az egy-

hazi sematizmusok, az egyediil rendelkezesre alld roman forrasok,

teljesseggel hasznavehetetlenek" es azert terkepet a magyar hiva-

talos statisztika adatainak alapjan dolgozta ki. Miutan felsorolta az

egyhazi sematizmusok kiildnbdzd hibait es tevedeseit, megjegyzi,

„hogy mindezeket nem a minden aron vald kritizalas ked-veert tette, hanem annak megallapitasaert, hogy az egyhazisematizmusok tudomanyos munka alapjaul nem szolgalhatnak".

Magardl, az altala keszitett terkeprdl, pedig megjegyzi, hogy „e

terkep a romanok kdreben bizonyos csalddast fog kelteni, merta romanok Erdelyt sokkal kevesbbe magyarnak tekintik".

Nemzetisegi ellenfeleink : a romanok es a csehek Magyar-orszag nemzetisegi statisztikajanak adatait is az igazi tudomanyoseljaras, mddszer es felfogas egyszeru felredobasaval akkent dol-

gozzak fel, mint a tdrtenelem tenyeit. Tdrteneti eldadasuknakes fejtegeteseiknek nemcsak vilagosan kierezhetd, hanem nyilvan

62

kifejezett celzata is: egyreszt sajat nemzetiik kdzvelemenyevelelhitetni, hogy a mai magyar allam teriileten egeszen az ujabbiddkig ugy a romansag, mint a tdtsag valdsagos allamisaghozbasonld autondm politikai es nemzeti eletet elt. E celzatos fejtege-

tesek eredmenye aztan egy olyan felfogas alakjaban gyokeredzett

bele a magyar viszonyok feldl tajekozatlan, vagy tevesen tajekoz-

tatott kiilfoldi kozvelemenybe, mintha a magyarsag a szdbanforgd roman vagy szlav tobbsegu teriileteket csak 1867-benfoglaltavolna el Romaniatdl, Csehorszagtdl vagy Szerbiatdl. Statisztikai

dolgozataik pedig azt igyekeznek sajat nemzetiik kdzvelemenyeveles a kiilfolddel elhitetni, hogy a magyar allamnak azokon a terii-

letein, amelyeket maguk szamara kovetelnek, tulajdonkepen magyarsem lakott 1867 elott soha; aki pedig most ott lakik, ailami

kenyszerrel odatelepitett magyar, vagy pedig fenyegetessel, ero-

szakkal, esetleg kecsegtetessel es csabitassal magyarra atvedlett

renegat roman vagy tdt.

Hogy a statisztika adataival uzott misztifikacidk gyakranmeg kivald kiilfoldi irdknal es tuddsoknal is mino alapos, sot

bizonyos tekintetben komikus tevedesekre adnak okot es alkal-

mat, fenyes bizonyitekat adta annak Gustave Le JBon 1916-banParisban megjelent nEnseigments psiehologiques de la guerre

Europeenne" cimu muvenek 107. lapjan, ahol ezeket irja: „LaTransylvanie compte 1,540.000 Roumains contre 380.000 Hon-grois, 560.000 Tcheques, 234.000 Allemands et 54.000 membresde nationalites diverses". Le JBon szerint tehat Erdelyben 560.000cseh lakik. Mi a magyarazata ennek a szarvashibanak ? Egy-szeruen az, hogy Le JBon roman eredetu forrasaban, kiilonvalasztva

latvan az 560.000 szelielyt, akiket a roman statisztikusok kovet-

kezetesen nemetesen szeMer-nek irnak, a tdbbi 380.000 magyar-

tdl, ugy okoskodott, hogy miutan a szeMer mas mint a lumgrois,

nem is lehet masfajtaju nep, mint sddv es miutan ebben a

vilaghaboriiban a csehelc nemi hirnevre es szimpatiara tettek

szert a franciaknal, ezt a szeMer-nek nevezett 560.000 fdnyi

bizonytalan fajtaju nepseget egyszeruen megtette a franciak eldtt

annyira szimpatikus szlav fajii nepnek, cseh-nek.

Erdekes, sot nincsen minden pikanteria nelkiil, hogy az

erdszakos es mesterseges magyarositasnak, valamint a statisztika

adatainak politikai celbdl a magyarsag eldnyere vald meghamisi-

tasanak vadjat nem szlav vagy roman ellenfeleink talaltak ki

es nem is dk terjesztettek el kdvetkezetes mddszeresseggel az

eurdpai kozvelemenyben, hanem a nemetek, akik fegyvertarsaink

voltak az epen most lezajlott vilaghaboniban. Szlav es romanellenfeleink tdliik tanultak el es az altaluk kidolgozott mddszert

kdvetve, hasznaltak fel elleniink inditott tudomanyos es publi-

cisztikai hadjarataikban. Azt hiszem, erdemes lesz egy kisse

foglalkozni azzal, hogy egykori fegyvertarsainkat mind motivumokinditottak arra, hogy elleniink ezeket a vadakat kitalaljak, s a

63

mentalitasukat jellemzo mddszeresseggel kidolgozzak es pan-

german tdrekveseik erdekeben elleniink forgalomba hozzak?

A XVHI. szazadban Maria Terezia allamtanacsaban gyakran

volt szd arrdl, hogy mikent lehetne a monarchiaban egyse^ges

allami dntudatot, kozos nemzeti szellemet teremteni? A nemet

iskolazas rendszerenek, a XVIII. szazad hetvenes eveiben tdrtent,

raeroltetese az egesz monarchiara, nyiltan elarulta azt a szan-

dekot, hogy a kiildnfele nyelveket nemcsak az allami eletben es

a kozigazgatasban, de a kdz- es muvelt tarsadalmi eletben is

felcsereljek eggyel, a nemettel. A monarchia germanizalasa tulaj-

donkepen Maria Terezia alatt kezddddtt meg lassam es dvatosan.

Hogy II. Jdzsef mit tett ez iranyban, azt nem szukseges

reszletesebben fejtegetni.

II. Jdzsef erdszakos germanizald tdrekvesei ugyan csdddt

mondottak, de csak politikai es nem egyszersmind muveltsegi

tekintetben is. Amint a XVIII. szazad vegen a nemet irodalom

es muveltseg eurdpai miivelddesi tenyezdve lett, ugy erdsdddtt

kulturalis hatasa Magyarorszagon is. Hogy a mult szazad kez-

deten Magyarorszag tarsadalmi es kdzeleteben mind fdlenyben

volt a nemet nyelv es muveltseg a magyar folott, azt igen jel-

lemzden vazoljak az egykorii emlekiratok es tuddsitasok. Magyar-

orszagot eziddben a nemetseg oly kulturailag megerett gyiimolcs-

nek tekintette, mely rdvid idd alatt olebe fog hullani.

A nemet kultura es a nemet torekvesek kepviseldinek

agyaban e biztatd kezdet alapjan nagyszeru. tervek es vagyako-

zasok sziilettek meg. Egyszerre a Duna nemet folyd lett eldttlik,—majd almodozni kezdettek „von einem deutschen Stadtekranz

am Schwarzen Meere", mert egyediil csak a nemet nyelvnek es

muveltsegnek van hivatasa arra, hogy a muveltseget es az erkdl-

csdt elterjessze a muveletlen keleten, a felbarbar szlavok es

gdrdgdk kdzdtt. A Duna vdlgyet es Kelet-Eurdpa felbarbar

nepeit a nemetsegnek kdtelessege a nemet nyelv, irodalom, mii-

veszet es kdzgazdasagi tevekenyseg segitsegevel megnyerni a

civilizacidnak. E nepfajok germanizalasa tehat nemcsak nemet,

hanem egyiittal muvelddesi es emberisegi erdek is. Igy gondol-

kozott a nemetseg legnagyobb resze a mult szazad elsd feleben.

A „Drang nach Osten" volt jelszava ennek a panszlavizmushozhasonld german politikai almodozasnak.

Es mikor mar ilyen szepen es kellden eld volt keszitve

a «Drang nach Osten" hadviselesi alapjaul Magyarorszag, az

elndmetesedesnek indult magyarsag nemzeti dntudatra dbred.

Magyar kdzmuvelddesrdl, magyar nemzeti dnalldsagrdl es allamrdl

kezdenek beszelni eldbb a kdltdk es irdk, majd csakhamar a

politikusok. Egyszdval, az dntudatra ebredt magyarsag a „Drangnach Osten"-nek utjaba all, mint sziklakemenysegu gat es eld

tiltakozas. A magyar nemzeti dnalldsag es allamisag eszmejetehat nemcsak a becsi kormanynak haromszaz ev dta kdvetett

64

beolvasztd es centralizald politikajaval jutott ilyen mddon ossze-

iitkozesbe, hanem az alldeutsch-torekvesekkel is. Gondoskodnikellett tehat mind a ket egymassal parhuzamosan haladd irany-

nak' olyan eszkozokrol, amelyekkel a magyar nemzeti torekve-

seket ellensulyozni es akadalyozni lehetett. A becsi kormany e

celra felhasznalta a mult szazad masodik evtizedeben megindult

nemzetisegi mozgalmakat. A „Drang nach Osten" jelszavii pan-

german iranyzat hdsei pedig megteremtdi lettek annak a rend-

kiviil terjedelmes magyarellenes nemet irodalomnak, amelynekmddszeres eljarasait

teszkozeit, kitalalasait es vadjait szlav es

roman ellenfeleink ellentink folytatott irodalmi es publicisztikai

hadjaratukban egyszeruen csak atvettek. Igy lettek a nemetekezen a teren is tanitdmesterei a szlavoknak es romanoknak.

III. FEJEZET.

A nemzetisegpolitikai torekvesek fejlod&tortenete

6s irredentista jellegenek megallapitasa.

67

A nemzetisegi torekvesek kezdete.

A nemzetisegek hazankban a mult szazad masodik evtize-

deig csak egyszeru. nepi eletet eltek minden hatarozottabb poli-

tikai aspiracidk nelkiil. Politikai ellentetrol koztiik es a magyarsag

kozott szd sem volt. Az erdelyi szaszokat kiveve, egyik semalkotott sajat onkormanyzattal bird politikai nemzetet. Siirlddasok

is csak ritkan, egyes varosokban helyi termeszetu okokbdl, a

nemetek es magyarok kozott fordultak elo leginkabb abban a

kerdesben, hogy a helyi tigyek intezeseben melyike legyen a

vezerszerep ?

Mai ertelemben vett nemzetiseg-politikai kdveteleseknek

legeldszor a XVIII. szazad vegen, 1790-ben a szerbek temes-

vari gyuleseben es 1791-ben az erdelyi roman gdr. kath. es

gdr. kel. piispokdknek „Supplex libellus valachorum" cimu ke-

relmeben akadunk nyomaira, amelyben a romansag neveben az

erdelyi rendektdl azt kertek, hogy a roman nepet Erdely masharom nemzetehez (magyarok, szekelyek es szaszok) hasonldan

iktassak be Erdely kdzjogaba negyedik tdrvenyes politikai nem-zetiil. Hogy azok a varmegyek, szekek, keriiletek, kdzsegek, ame-lyekben a romanok tobbseget alkotnak, romanul neveztessenek

el s hogy a tisztviseldi allasok betdltesenel a romanok szamukaranyanak megfelelden vetessenek tekintetbe.

A XIX. szazadban legeldszdr a tdtsag kebeleben ebrednek

fel a nemzetisegi tdrekvesek. E szazad harmadik tizedeben Kolldr

a kiildnbdzd szlavok irodalmi kdlcsdndssegerdl irott kdnyveben

megvetette alapjat az irodalmi panszlavizmusnak, mely csakha-

mar a szlavsag politikai hitvallasava lett. Ugyanezt az eszmet

fejtette ki Schaffarik is „A szlav nyelvek irodalmanak tdrtenete"

cimii konyveben, sdt ezt megeldzden KoUdr-h&n. meg kdltdje is

akadt a panszlavizmusnak, kinek „Sldwy dcera" (A dicsdseg

leanya) cimii kdltemenyet a panszlavizmus evangeliumanak szok-

tak tekinteni. Mig Kollar es tarsai eszakon, a tdtsag kdzdtt

hirdettek a panszlavizmust, addig Gdj Lajos delen, a horvatok

kdzdtt terjesztett^ a panszlavizmussal rokon illirizmus tanait.

Ez a fiatalos tiizii s eleven kepzelddesu panszlav irodalom

azonban nem tudott hirdetdinek lelkeben egy aggodalmat el-

nyonmi, mert ennek a kepzeletbeli szlav driasnak egy nagyszervi baja volt. Testenek kdzepeben, szive kdriil egy erds idegen

68

nepelem van, a magyarsdg, amely a maga nemzetisegenek es

politikai hatalm&nak kifejtesevel megfogja akadalyozni a XIX.szazadban is, mint tette a IX-ben, Szvatopluk idejeben, a deli es

eszaki szlavok egyesiileset. Emiatt lep fol a szlavoknal a pan-szlavizmussal parhuzamosan a magyargyulolet is.

Ez irodalmi kiserletek rovid ido alatt iskolat teremtettek a

szlav ifjiisag irdi hajlamokkal bird tagjai kozott. Irodalom, iskola

es az egyhaz lettek a panszlav eszmek melegagyaiva: Az irdk,

papok, tanarok, tanitdk es tanuldk csoportja lassankent egy pan-szlav erzelmii harcos csapatta tdmoriilt dssze, hirdetve a szlav

egyesiiles eszmejet es az engesztelhetetlen gyuldletet annak aka-

dalya, a magyarsag ellen. Ez iddben a pozsonyi agostai evang.

liceum volt tulajdonkepen e panszlav tdrekveseknek melegagya.

A jelen szazadnak elsd negyedeben Pragaban, Szentpetervaron a

panszlavizmusnak jdforman meg csak hire sem volt, mikorPozsonyban ennek alapjat a magyarorszagi tdt irdk megvetettek.

A b^csi reakcio hatasa.

Hogy a nemzetisegi kerdes a magyar allamban, mint bom-lasztd politikai iranyzat es tenyezd fellephessen, abban ketseg-

telenlil nagy resze volt a becsi politikanak is.

A XIX. szazad negyedik evtizedeben a magyar nemzeti

torekveseknek vegsd celjakepen az dnalld magyar nemzeti allam

kezdett kibontakozni. Az dnalld magyar nemzeti allam eszmeje

azonban merev ellentetben allott azzal az irannyal, melyet a

becsi udvari politika 300 ev dta kdvetett. A XIX. szazad maso-dik evtizedeben megkezddddtt szlav nemzetisegi mozgalmak a

magyarsag e tdrekveseinek ellensulyozasara alkalmas eszkdznek

latszottak. Hogy az iment keletkezett illir mozgalmat sikeresen

fel lehet e celra hasznalni, e mozgalom vezere, Qdj Lajos a

sajat peldajaval mutatta meg. Az 1832—36-iki pozsonyi orszag-

gyiiles utan, amely a magyar nemzeti tdrekvesekrdl hatalmas

bizonysagot tett, a becsi csaszari kormany mar jdforman felhiva-

talosan is tamogatta az illir tdrekveseket. Nemcsak Gdjt tiintette

ki dragakdves gyuriivel irodalmi mukddese meltanylasanak jeleiil

a fejedelmi kegy, hanem bard Bedekovicsot is, aki az illir tdrek-

vesek buzgd eldharcosa volt, a magyar allam alkancellarjava

neveztek ki ; Zdenczayt, Graj Lajos egyik legbuzgdbb hivet pedig

Zagrab megye fdispanjava.

Erdelyben eziddszerint a nemzetisegi mozgalmak meg-inditdi a szaszok voltak, kik 1837 utan vissza kezdettek kiil-

ddzgetni az erdelyi fdkormanyszek magyarnyelvii leiratait es

sajtdjukban szenvedelyes izgatast inditottak meg az ugyneve-

zett magyarositas ellen. Az 1841-iki orszaggyiilesre meg-valasztott szasz kdvetek Bedeus Jozsef tartomanyi fdbiztos titkos

izgatasai kdvetkezteben a magyar hivatalos nyelv ellen szdld

69

utasitassal jelentek meg az orszaggyiilesen, sot Bedeusnak sike-

riilt a szasz ag. ev. egyhazi fdkonzisztdriumot is rabirni arra,

liogy a nyelvkerdesben a magyar torekvesekkel szemben allast

foglaljon. Ime, Erdelyben is a szasz koveteket a magyar nemzeti

torekvesek ellen vald harcra Bedeus Jozsef egy magasrangu

allami tisztviselo oktatta ki. A szaszok azonban nem elegedtek

meg ezzel, hanem a harcot irodalmi teren is folytattak. E tekin-

tetben a palma ketsegteleniil Both Istvdn Lajost illeti meg, kinek

1842-ben kiadott „Der Sprachkampf in Siebenburgen" cimii

rdpiratat ugy tekinthetjuk, mint osszefoglalasat es tipusat a

szaszok dsszes idevonatkozd okoskodasanak es vadjainak.

Az allitdlagos magyarositas ellen vald kuzdelem cegere

alatt megindult nemet es szlav irodalmi harcnak meg volt a

maga hatasa a romansagra is. A roman ertelmiseg nemetiil tudd

resze Roth ropiratabdl s a szasz lapok polemikus cikkeibol egy-

arant tudomast szerzett e harcrdl es levonta beldle magara nezve

az alkalmazhatd kovetkezteteseket. Baritiu Gybrgy 1838-ban

inditotta meg a „Gazeta de Transilvania"-t, melynek hasabjait

megnyitotta a szaszoktdl jelzett iranyban a magyar hivatalos

nyelv es nemzeti torekvesek ellen vald harcnak s ezzel megin^-

ditdja lett roman reszrdl is az ugynevezett magyarositas ellen

vald kiizdelemnek.

A magyarsftg vedekez^se.

E tamadasok ellen a magyarsag is vedelemre kesziilt. Evedelmet grdf Zay Karoly ag. evang. egyhazi fdfeliigyeld indi-

totta meg azon a teren, ahol a veszedelem a. legfenyegetdbb volt:

az ag. ev. egyhaz kebeleben.

A panszlav mozgalom ez idoben meg csak az agostai ev.

egyhaz korere terjedt ki csupan s nem egyiittal az allam autondmpolitikai szervezeteire is, mindk a kozsegek, varosok es varmegyekvoltak, de itt azutan annal erdsebb volt. Oseh es orosz emisszariusok

jartak be a Felvidek varosait es egyes falusi kozsegeit. Valdsagos

panszlav propagandat alakitottak a papokbdl, tanarokbdl, tanitdk-

bdl es az erettebb tanuldifjusag egyeseibdl. Az evangelikus

liceumokban fennald tdt onkepzdkorok panszlav egyesiiletekke

lettek.

E korok egyik legnevezetesebbje a ldcsei tdt ifjusagi kdr

volt, mely 1840-ben „Hajnal" (Gitrenka) cimii evkonyvet adott

ki, amelyben a magyar nemzet ugy volt feltiintetve, mint a tdtok

megsemmisitdje, mint aki elrabolta a tdtoktdl az altaluk lakott

dsi fdldet. A Gitrenka iranyat a Jelenlcor-h&n es a Tdrsalkodo banmegjelent cikkeivel Kramarcsih leplezte le. Grof Zay Kdroly ag.

ev. egyhazfdfeliigyeld Kramarcsik e leleplezeseitdl indittatva,

irta meg 1840 november 24-en hires levelet a ldcsei tanarokhoz,

melynek az a kovetkezmenye lett, hogy az 1841 szeptember

70

8— 10-ig tartott egyetemes gyules eltorolte a tdt iskolai egye-siileteket.

Ez erelyes intezkedesnek nem lett meg a kivant hatasa,

mert az egyre jobban szaporodd panszlav szellemu ag. ev. pap-sag az iskola falain kiviil szervezte es folytatta a megkezdettharcot. Hurbdn hlubokai lelkesz maga kore gyujtdtte a panszlaveszmek irant lelkesiild tdt ifjusag egynehanyat, s azokat eld-

keszitette a jdvendd kiizdelmek vezetdszerepere. Az egyetemeses helyi egyhazgyuleseken (konvent) pedig Jozeffy, Kolldr, Hodzsa,Stur, Matuska stb. hangoztattak a tdt nemzetisegi kdveteleseket.

A panszlavok ez iizelmei nem keriiltek el az akkor nagy-hatasu „Pesti Hirlap" szerkesztdjenek, Kossuth Lajosnak semfigyelmet, ki 1842 jiinius 30-rdl Zay grdfhoz irott „Nyilt levele"-

ben ligy ny^atkozott, hogy a szlav mozgalmak egyenesen kom-promittaljak az ag. ev. egyhazat. Az ag. ev. egyhaz fejeinek ere-

lyes fellepesere a panszlavokrregy ujabb akcidval valaszoltak. A

tdt evangelikusok neveben Ofelsegehez kerelmet irtak s azt

mintegy 200 alairassal ellatva, Jozefiy, Chalupka es Hodzsa papok1842 tavaszan Ofelsegehez benyujtottak. Ebben azt kertek a

kiralytdl, hogy nevezzen ki Budan es Pozsonyban tobb tdt cenzort

s engedje meg a magyarul es nemetiil megjelent munkakat tdtul

is kinyomatni. Az ag. ev. fdiskolakban ds a pesti egyetemenallittasson fel szlavnyelvi tanszekeket. A magyar nyelv bevitelet

az anyakdnyvek vezetesebe ne engedje meg s vegezetre mentsemeg egyhazukat es iskolaikat a magyarositdk tiilbuzgdsagatdl.

Az egyetemes kozgyules e kerelmet, mint az egyhazi kormanyraes a magyar nemzetre egyarant serelmest, jegyzdkdnyvileg rosszalta

es iinnepelyes dvast tett ellene.

Zay grdf az ag. ev. egyhazat csak ugy velte megszabadit-

hatni az egyre fenyegetdbben fellepd panszlavizmustdl, ha egyesiil

a magyarsagban erdsebb ref. egyhazzal. Ezert vetette fel a ket

protestans egyhaz unidjat. A panszlavok ez unidtorekveseknek

a leghatarozottabban ellenszegiiltek. Feherpataki Gdspdr az

1843-iki evre a cenzura elkeriilesevel Liptdszentmikldson egypanszlav szellemu tdt naptart adott ki. Ebben kimeletleniil meg-tamadta Zay grdfot es azt mondotta, hogy az unidtervnek fer-

fiasan ellenszegtilni minden jd evangelikusnak szent kdtelessege.

A panszlavizmussal vald harcok kozdtt teltek el a negy-

venes evek egesz 1848-ig.

Az illirizmus, mint politikai tenyezo.

A negyvenes evekben a Gdj es tarsai altal meginditott

irodalmi illirizmus, mint hatarozott politikai irany lepett fel

Horvatorszagban es 1842-ben Zagrabmegye tisztujitd kozgyu-

lesen, mely erdszakos es veres jelenetekben gazdag volt, dia-

dalmaskodott is, szemben a magyarbarat parttal. Hogy az illir-

71

partiake legyen a gydzelem, ahhoz nagyban hozzajarult az, hogy

Haulik zagrabi piispdk bizalmas kdrlevelben hivta fel papsagat

arra, hogy az illirparthoz csatlakozzek. Az 1842-ki tisztujitd

kdzgyulest eroszakoskodas es veres jelenetek tekinteteben feliil-

miilta az 1845 julius 28-an tartott zagrabmegyei tisztujitd koz-

gyules. Az illirpartiak ekkor a rend « fenntartasara kikiilddtt

katonasagot is megtamadtak, aminek az lett a kdvetkezese, hogy

a tamaddk kdziil tizenkettdt agyonldttek. A vesztes illirpartiak

elesettjeiket harmadnap eltemetven, nagy tiintetest rendeztek. Azelesettek koporsdira e szavakat irtak: hodie mihi, cras tibi! —Mind a tizenkettdt egy sirba temettek s a frissen hantolt sir

folott kivont karddal megeskiidtek, hogy az elesetteket megfogjak bosszulni.

A magyar part e tisztujitason vald gydzelme azonban nemakadalyozhatta meg, hogy a politikai illirizmus az egesz horvat

^rtelmiseget hatalmaba ne keritse. A magyargyuldlet egyre

altalanosabb es kimeletet nem ismerdbbe lett. 1846 julius 31-en

fenyegetessel akadalyoztak meg abban Liszt Ferencet, hogy az

altala adott hangversenyen magyar darabokat jatsszek. Havi Ferenc

enekes tarsulatanak, mely epen olaszorszagi kdriitjabdl Zagrabon

at tert haza, nem engedtek meg, hogy a szinhazban fellephessen.

Leldvessel fenyegettek, ha labukat be merik tenni a szinhazba.

Ily eldzmenyek utan kdszdntott be az 1848-iki ev.

Az 1848-iki nemzetis^g-politikai programmok.

A Metternich-rendszer iranyadd politikusai azt mondottak,

hogy Ausztria csak civilizatdrius kiildeteset teljesiti, mikor az

egyes uralkodd nemzetektdl allitdlag elnyomott nemzetisegekben,

mint az olaszokkal szemben a szlovenekben, a lengyelekkel

szemben a rutenekben, s a magyarokkal szemben a tdtokban,

szerbekben es romanokban felkelti a nepi es nemzeti dntudatot,

mert hiszen Ausztrianak a legszebb hivatasa egy-egy uj efcnikai

elem kifejlesztese es dntudatra keltese a kultura erdekeben.

Eldkeld, de egyszersmind kepmutatd formulazasa is volt ez a

hirhedt divide et impera-fele elvnek.x

Mikor 1848-ban a marciusi eszmek megbuktattak a regi

Ausztriat, a nemetseg es a magyarsag vezetese mellett meg-kezddddtt a monarchianak demokrata es liberahs szellemben

vald ujraszervezese, a becsi reakcid ez dntudatra ebresztett uj

etnikai elemekkel vald szovetsegben vette tervbe az uj irany

megbuktatasat. Ezert talalta ki az aprilisi osztrak alkotmany a

birodalom minden nemzetisegenek egyenjogiisagat. A csaszari

kormanyzas a politikailag meg fejletlen, kulturaban hatramaradt

es klerikalis szellemu nemzetisegekkel szdvetsegben igyekezett

az osztrak-nemetek es a magyarok altal megteremtett demokrataes liberalis iranyt letdrni. Ennek kovetkezteben a „Gleichberechti-

72

gung der Nationalitaten" lett egyszerre Becsbol sugalmazottjelszava, sot politikai programmja is a kiildnbozd magyarorszaginemzetisegeknek.

Az osztrak birodalomban lakd szlav torzsek kepviseloi 1848marciusaban gyulest tartottak. E gyulesen resztvettek a bazai

tdtsag neveben Hurbdn es Stur is, kik ott Jellachichcsal ds a

magyarorszagi szerbek kepviseldivel erintkezve, a teendok sor-

rendjeben megallapodtak. Majus hdnapban, tehat az aprilisi

osztrak alkotmany publikacidja utan, kezdetiiket vettek Magyar-orszagon is az egyes nemzetisegek politikai gyiilekezesei abbdl

a celbdl, hogy a kovetendd politikai programmokat meg-allapitsak.

A tot politikai programm.

Iddrendben elsdk a tdtok voltak. Majus 10-en tartottak

Liptdszentmikldson az elso egyetemes tdt gyulest, melynek celja

volt a megeldzd belyi gyulesekben elfogadott kerelmek altalano-

sabb es egyezd koveteleseit egy memorandumban egyesitve, a

tdt nemzet politikai programmjat megszerkeszteni. A liptdszent-

mikldsi tdt programm lenyege a kdvetkezdkben foglalhatd ossze

:

1. Magyarorszagon egy kozos orszaggyules lesz, amelybenminden nemzetiseg szamaranyanak megfelelden lesz kepviselve.

2. Ezenkiviil minden nemzetisegnek — igy a tdtnak is —a maga szigonian megjelolt teriileten beliil lesz meg egy sajat

nemzeti - gyulese, melyen autondm jogkdrrel sajat iigyeit fogja

elintezni.

3. Lesz tdt nemzetdrseg, melynek vezenynyelve es tiszti-

kara is tdt lesz.

4. A tdt teriileten az dsszes elemi es kozepiskolak tanitas-

nyelve a tdt lesz. Azonkiviil felallitandd egy tdt egyetem, mu-egyetem es tudomanyos akademia is. Hogy a tdt es a magyarnemzet egymast megerfchesse, a magyar videkek iskolaiban tan-

szekek allitanddk a tdt nyelvnek es viszont, a tdt iskolakban is

lesz tanszeke a magyar nyelvnek.

5. Magatdl ertetddik, hogy a kikerekitendd tdt teriile-

ten a kozigazgatas es igazsagszolgaltatas osszes iigyei tdtul

inteztetnenek.

E politikai programm a tdtok sziimara a magyar kiralysag

kereteben csak nemzeti autondmiat kdvetelt. Tovabb ment egy

valdbail nagy lepessel a kremsieri birodalmi gyiilesen a cseh

nemzeti tortenetiras atyja, Palacky, aki az egyseges osztrak

monarchiat a kovetkezd szdvetseges nemzeti allamok toderacid-

jan akarta felepiteni: 1. Nemet-Ausztria, amelyhez Cseh- es

Morvaorszag nemet reszei is hozzacsatoltattak volna. 2. Cseh-

Ausztria, melyhez odacsatoltatnanak Magyarorszagnak tdtok altal

lakott videkei is. 3. Lengyel-Ausztria. 4. Ruten-Ausztria Kelet

73

Galiciabdl es Bukovina ruten reszeibdl. 5. Roman-Ausztria Erdely-

bdl, Magyarorszag es Bukovina romanoktdl lakott reszeibdl.

6. Magyar-Ausztria. 7. Olasz-Ausztria.

'Palaeky e foderalisztikus tervet a hatalom akkori beesi

kezeloi nem fogadtak valami nagy lelkesedessel. Ellenkezden,

lapjat, a Ndrodni Noviny-t, amelyben e tervnek propagandat

igyekezett csinalni, egyszenien betiltottak es magat Palackyt

szigorii rendori feliigyelet ala helyeztek.

A szerb politikai programm.

A szerbek negy nappal kesobb, majus 14-en tartottak megKarldcan a maguk nemzeti gyuleset. E gyulesen kimondottakr

liogy a szerb nemzet az osztrak-haz es a magyar korona alatt

politikailag szabad es fiiggetlen nemzetet alkot. A maga teruleten T

amely all a mai Bacs-Bodrog varmegyebol, a petervari ezred

keriiletebdl, a volt temesi bansagbdl, Szerem megyebdl es

Baranyabdl, egy autondm szerb vajdasagot alkot, mely a szabadsag

es az egyenldseg alapjan szoros politikai szovetsegbe lep Horvat-Szlavon- es Dalmatorszaggal. Egyeldre a vajdasag iigyeit egy48 tagii nemzeti bizottsag intezi, mely sziikseg eseten ossze is

hivhatja a szerb nemzeti gyulest. A szerb egyhaz dnalld es

fiiggetlen patriarkatust alkot. Bajacsics erseket patriarkava,

Suplikdcz Istvdnt pedig szerb vajdava valasztottak.

A roman politikai programm.

A romanok majus 15-en Balazsfalvan tartottak meg a

maguk nemzeti gyuleset, amelyen a kovetkezd roman nemzeti

programmot fogadtak el

:

1. A roman nemzet, tamaszkodva a testveriseg es a szabad-

sag elvere, koveteli politikai tekintetben vald nemzeti fuggetlen-

seget s hogy mint roman nemzet szerepeljen es szamanak meg-feleld aranyban legyen kepviselve az orszaggyiilesen s hogy meglegyenek a maga tisztviseldi a kdzigazgatas, az igazsagszolgaltatas

es a katonai hivatalok minden agaban s hasonld aranyban hasz-

naltassek nyelve minden dt illetd dologban ugy a tdrvenyhozas-

ban, mint a kozigazgatasban.

2. Joga legyen minden esztenddben egy kiildn roman nem-zeti gyulest tartania.

3. A roman egyhaz minden felekezeti kiilonbseg nelkiil

legyen fiiggetlen. Allitsak helyre a regi roman metropdliat.

Minden evben legyen egyhazi szinddus. E szinddus valassza a

roman puspdkdket.

4. Falukon, varosokon romannyelvii elemi iskolakat allit-

sanak fel, valamint gimnaziumokat, technikai iskolakat, papnovel-deket es egy romannyelvii egyetemet s mindezeknek koltsegeit

71

az allam penztarabdl fizessek az addzd nep szamaranyanak meg-felelden, meghagyvan a roman nepnek azt a jogat, hogy 6

valassza ez iskolak igazgatdit es tanarait, s hogy az oktatas

rendszeret d allapithassa meg es hogy az iskolakban legyen tan-

szabadsag.

5. A roman nep kivanja, hogy Erdely unidjat Magyaror-szaggal a tobbi nemzetek ne vegyek targyalas ala, amig a romannemzet is nem lesz, az Erdelynek adandd uj alkotmany ertelme-

ban, alkotmanyos nemzet tanacskozd es hatarozd szavazattal az

orszag torvenyhozasaban.

6. A roman nep kivanja, hogy Erdely szamara uj alkot-

manyt esinaljon egy, az orszag nemzeteibdl osszehivandd alkot-

manyozd gyules. Ez alkotmany legyen a szabadsag, egyenloseg,

testveriseg es az igazsag elveire alapitva.

E gyules a roman nemzeti iigyek tovabbi intezesere egy„roman nemzeti komite"-t valasztott.

A szaszok allaspontja.

A szaszok Erdely regi alkotmanya szerint, mint kulonteriilettel es politikai autondmiaval bird nemzet eltek szazadokon

at. Nekik tehat nem volt szuksegiik a tdtok, szerbek es romanokpeldajara kiildn nemzeti teriiletet kerni. Ok csak meg akai-tak

tartani azt, amivel mar birtak. Erdely es Magyarorszag egyesi-

tesetdl — az unidtdl — ezt feltettek s azert elleneztek. Mikorpedig az unid letrejott es lattak, hogy a magyar nemzeti allam

egysegre vald tdrekvese jdvdre lehetetlenne teszi, hogy allam

lehessenek az allamban, 1848 dszen azt kertek Becsben, hogy a

szaszok fdldjet, mint kiilon koronaorszagot, vegyek ki a magyarkiralysag kotelekebdl es iktassak be az osztrak csaszari biro-

dalomba.

Leszamitva a szaszok e lepeset, Palacky fdderahsztikus

tervezetet es a Jellachich vezerlete ala keriilt horvatok nyiltan

kimondott elszakadasi politikajat, az itt ismertetett nemzetisegi

kdvetelesek nem tekinthetdk meg a magyar allambdl vald kisza-

kadasi ' torekveseknek. Egyszeriien, nyelvteriileti alapon vald

autondm tartomanyok fdderacidjava akartak tenni azt az allamot,

melyet a magyarsag egysegesnek es nemzetinek akart latni.

A magyjir nemzet .lllaspontja e nemzetis^gi kovetel^sekkel

szemben.

A magyar kormanynak, illetdleg a magyar nemzetnek

allaspontjat e nemzetisegi kdvetelesekkel szemben 1848 augusztus

26-an Kossuth Lajos fejtette ki szabatosan abban a beszedeben,

amelyet a nemzetisegi kiviinsagok tekintetbevetelenek iigyeben

mondott.

75

Kossuth e beszedeben kijelentette, hogy 6 a polgari egyen-

ldseg eszmejenek a hive es ennelfogva azt kivanja, hogy a haza-

nak minden polgara nyelv- es vallasbeli kuldnbseg nelkiil elvez-

zen minden jogot es szabadsagot. Azt azonban nem fogadhatja

el, hogy az allamban az egyes nemzetisegek teriileteik szerint

autonom politikai egysegekke szervezkedjenek, mert ez az orszag

egysegenek felforgatasara vezeto gondolat. Magyarorszagon az

orszag minden nepfajanak boldogulasara csak egy ut van: az,

hogy senki se gondolkozzek oly lepesrol, mely azt foglalna maga-ban, hogy Magyarorszag nem egy status, hanem abban a kiilon

nepfajok kiilon statust kovetelhetnek maguknak, mert ezen az

alapon szetbomlik Magyarorszag. E feltetel mellett hajlandd

keszsegesen mindent megadni, ami az egyes nemzetisegek kul-

turalis nyelvi es nemzeti szabad fejlodeset biztositja ugy az

egyhazi es iskolai, mint a kozsegi es torvenyhatdsagi elet kere-

teben.

Ebben a szellemben kesziilt „a roman nemzet polgari

jogainak egyenldsegi alapon vald biztositasardl szdld XXI. tor-

venycikk" is, amely a kozbejdtt viharos esemenyek kdvetkezteben

tdrvennye nem valhatott. Ennek elsd szakasz kimondja, hogy a

romanok nemzetisege es nyelve nemcsak elismertetik, hanembiztosittatik is. A masodik szakasz szerint a romanok egyhazi iigyeik

igazgatasaban, dsszes iskolaikban sajat nyelviiket akadalytalanul

hasznalhatjak. A kdvetkezd szakaszok pedig nyelviik szabad hasz-

nalatat biztositjak a kdzsegi es a tdrvenyhatdsagi elet minden aga-

ban ; csak azt kotik ki, hogy jegyzokdnyveiket a felsdbb hatdsagok

kedveert magyar nyelven is kiallitsak. A roman nyelven irott

osszes magan- es kdzokiratok mindenfele hivatalos fdrum altal

elfogadanddk. A kdztisztviseldi allasokban a romanok, kepessegeik

tekintetbevetelevel, igazsagos aranyban alkalmaztassanak. Ugyaneza tdrvenycikk a roman egyhazaknak is teljes autondmiat biz-

tositott.

Ezeket a jogokat az 1848/49-iki haboriis mozgalmak idejen

tobbszdr felajanlotta Kossuth, illetdleg a magyar tdrvenyhozas

a nemzetisegeknek meg reszletesebben kdriilirva, sot lenyegesen

megbdvitve es komoly biztositekokkal is megerdsitve. A nemzeti-

segek azonban nem fogadtak -el, mert nem foglaltatott benndka teriileti autondmia, amelyet a magyar nemzet azert nem adha-

tott meg, mivel vilagos volt eldtte, hogyha e kivansagot teljesi-

tene, az Magyarorszag felbomlasara vezetne. Vajjon igazsagosan

vadolhatd-e a magyar nemzet a nemzetisegek zsarnoki elnyomasa-

val, ha testveri szeretettel kesz volt minden Mvansagukat teljesi-

teni, csak azt nem, amelyik meggydzddese szerint a magyar allam

felbomlasat idezte volna eld ? Mindent lehet kivanni egy nemzet-

tdl, de azt megsem, hogy olyan lepesre hatarozza el magatonkent, amelyet kdvetkezmenyeiben magara nezve egyenldnektart az dngyilkossaggal.

Az 1849 marcius 4-iki osztrak alkotmany hatasa.

A nemzetisegi tdrekveseknek ujabb lokest es ujabb iranyt

adott az 1849-iki marcius 4-iki osztrak alkotmany. A magyarkiralysag allami dnalldsagat ez a marcius 4-iki alkotmany teljesen

megsemmisitette ; beolvasztotta az osztrak birodalomba s a magyarnemzetet politikailag nemzetisegi szinvonalra fokozta le. Azosztrak birodalom, amelyik ez alkotmany alapjan epult volna

fel, az allami elet osszes magasabb nyilvanulataiban nemet lett

volna, de a helyhatdsagi kormanyzatban egy bizonyos fokig a

nemzetisegi elv is ervenyesiilt volna. A centralizalt birodalom

egysege a nemzetisegi foderalizmus alapjara volt helyezve. Ezalkotmany vezereszmeje volt: a birodalom osszes nemzetisegeit

terlileti autondmia biztositasaval kielegiteni, bogy az egyseges

nemet Ausztria celjainak megnyerje. A hirhedt divide et inipera

elve volt itt latszdlagos szabadelvu alakban feltamasztva az

allamalkotd es tdrteneti jogaikra tamaszkodd politikai nemzetek

rovasara es az eddig csakis nemzetisegi szinvonalon alld etnikai

egyedek eldnyere.

A magyarorszagi nemzetisegek a marcius 4-iki alkotmany

azon allaspontjara, mely nyilt es hatarozott megtagadasa volt

Magyarorszag allamisaganak, keszsegesen raallottak, de azert

magaval az alkotmannyal nem voltak megelegedve. Szerinttik ez

alkotmany az eddig uralkodd magyar nemzet tdrteneti jogat a

kelletenel nagyobb mertekben respektalta es nem helyezkedett

teljesen az etnikai fdderalizmus allaspontjara. Elsdsorban serel-

mesnek talaltak a tdtok, hogy ez alkotmany a tdt nyelvterule-

tekbdl hem alakitott kiilon tdt koronatartomanyt. Masodsorban

a romanok voltak elegedetlenek azzal, hogy Erdelyt nem egyesi-

tette Bukovinaval s hogy a romansagot a sziiszfold, a szerb

vajdasag es Magyarorszag teruleten meghagyta az uralkodd

nemzetek felsdbbsege alatt.

Eltekintve az egyes nemzetisegek kiildn es dnalldan tett

lepeseitdl, Saguna gdr. kel. piispdk, a romanok eziddszerint

vald politikai vezere, a nemzetisegek e serelmet egy kerelembe

foglalta s azt alairatva egynehany Becsben iddzd tdt poli-

tikussal es szloven reichsrati kepviseldvel, mint a magyar-

orszagi nemzetisegek politikai koveteleseit a becsi miniszterium-

hoz benyujtotta.

A ke'relmezdk azt kivantak, hogy a marciusi alkotmany

Magyarorszagon is ekkent hajtassek vegre, mint Ausztria1)an

;

mert szerintiik e szandek az alkotmany kozzetett szdvegebdl nemtunik ki vilagosan, hisz Erdelynek, Horvatorszagnak es a szerb

vajdasagnak kivetelevel, Magyarorszag tdbbi reszeiben a regi

alkotmany meghagyatik s igy tdbb, mint dtmillidnyi nem magyarnemzetiseg, tehat Magyarorszag lakosainak tdbbsege, vilagos ellen-

mondaskepen a kimondott egyenjogiisaggal, tovabbra is megmarad

a magyarok uralma alatt. Minden *felreertes kikerulese vegett

tehat azt kerik, hogy

:

1. A tdt nep, mint onallo s Magyarorszagtdl semmi tekin-

tetben sem fiiggd koronatartomany kiildndsen megemlittessek

es a lehetdseghez kepest teriiletileg is mentol hamarabb ki-

kerekittessek.

2. A roman nep is elvalasztassek Magyarorszagtdl s

Ausztria tobbi romanjaival, a roman nemzet hatarozott kitetelevel,

egyesittessek egy kiilon koronatartomanyba.

3. Az elvben kimondott szerb vajdasag mentol elobb

teriiletileg is kijeldltessek es a harmas kiralysaggal vald azon

osszekottetes fenntartasaval, melyet a horvat orszaggyules a

vajdasag kepviseldinek egyetertesevel kimondott, a koronatarto-

manyok soraba felvetessek.

A magyarorszagi nemzetisegek es az abszolut osztr^k

uralom.

Az 1848/49-iki magyar szabadsaghare gyorsan rohand

esemenyei lehetetlenne tettek, hogy a hazai nemzetisegek a beesi

kormanytdl e kerelemre meg csak valaszt is kaphassanak.

A vilagosi fegyverletetel utan uj helyzet allott eld. Adiadalmassa lett hatalom, elvegezve a magyarokkal szemben a

bosszu es a megtorlas veres munkajat, hozzafogott a birodalom

ujraszervezesehez. A marciusi alkotmanybdl nem lett semmi. Azabszolut uralkodas es a nemetesites volt az uj rendszer kettds

jelszava, mely nem ismert semmifele egyenjogiisagot, esak kozds

szolgasagot. Az uj rendszer nem a nemzetisegek politikai kdve-

teleseinek kielegiteset tartotta szemei eldtt, hanem a nemzetisegi

korifeusok megnyereset egyeni erdekeiknek kielegitesevel. Hivata-

lokat es kitiinteteseket osztogatott nekik. Az uj rendszer azonbana nemzetisegek dsszessegere nagy csalddast hozott. Azt a szolga-

latot, ' amelyet, a magyarok ellen harcolva, a dinasztianak tettek.

nagyon rosszul es haiatlanul lattak megjutalmazva. A nemzetisegi

ertelmisegnek azonban az uj rendszer megengedte, hogy az 1848eldtt meginditott szellemben kozremukodhessenek nepiik kulturalis

kifejlesztesenek munkajaban. Ezert a szerb, roman es tdt nemzeti-

seg-politikai vezetdk az abszolut uralom alatt nepiik altalanos

csalddasa ellenere is egyenileg jdl ereztek magukat, latvan, hogya becsi kormany, kiildnben kenyszeritve a haladd kor szellemetdl

is, kulturalis teren nem akadalyozza nemzetisegiik megszilardi-

tasat, keszsegesen kdzremiikodtek e kormanyzat minden iranyd

akcidjaban. A viszonyok nyomasa alatt egyebet nem is akartak,

mint gondoskodni nemzetisegi iskolakrdl, irodalmi es tudomanyosintezetekrdl, hogy nemzetisegdk a visszanyert beke korszakaban

lehetdleg megerdsddjek es megnovekedjek.Hogy az abszolut korszak alatt a nemzetisegek ertelmisege

78

megerdsodott s hogy fgy mogerosodve is, mindenben hu maradtaz 1848/49-iki zivataros evekben kimondott politikai programm-jahoz, kitunik az 1861-iki esemenyekbol.

Az 1861-iki magyar orszaggyiil^s £s a nemzetis^gek

magatart£sa.

Az 1861-iki elso orszaggyulesi felirat, visszagondolva az1848/49-iki nemzetisegi mozgalmakra, azt mondotta, hogy „a

hazai nemzetisegeknek nemzetisegok erdekeben tamasztott kovete-

leseit a magyaf nemzetnek ignoralnia nem lehet, de nem is

akarja. El van hatarozva, mindent elkovetni arra, hogy a felre-

ertesek elharittassanak es arra, hogy a honnak minden polgara

e'rzelemben dsszeforrjon ; megtenni mindent, amit az orszag szet-

darabolasa es onalldsaganak feladasa nelkiil meg lehet tenni."

A nemzetisegi kerdesrol a becsi udvarban a megvaltozott

viszonyok mellett sem feledkeztek meg. Az elso feliratra erkezett

kiralyi leirat a tobbek kozott azon utasitast adta, hogy az orszag-

gyules mentol elobb oly torvenyjavaslatot keszitsen, „mely Magyar-

orszag nemmagyar-ajkii lakosainak nemzetisegi jogait, ezek

terjedelmet, mind nyelviik es nemzetisegi kifejlodesiikre, mindpedig kozigazgatasi viszonyaikra nezve, hatarozottan es vilagosan

formulazva, tartalmazza".

A 1868-iki „nemzetisegi torveny" eredete az 1861-iki

magyar orszaggyules fennebb ismertetett kijelenteseben es a kiralyi

leirat ez utasitasaban keresendo. A kepviselohaz egy 27 tagii

bizottsagot kiildott ki a torvenyjavaslat elkeszitesere. A bizottsag

munkalatat elkeszitette s augusztus ho 1-en Vldd es Popovics

nemzetisegi kepviselok kisebbsegi velemenyevel egyiitt a kepviselo-

haz ele terjesztette. A bizottsag munkalataban ket alapelv

domborodott ki. Egyik az volt, hogy a haza minden ajkii polgara,

az egyseges es az oszthatatlan magyar nemzet egyenjogii tagja.

A masodik az volt, hogy a nem magyarajku nepfajok kiilon

nemzetisegeket alkotnak, amelyek az allam egysegenek korlatain

beltil az egyeni es testiileti szabadsag alapjan akadalytalanul

ervenyeslilhetnek, fenntarthatjak es tovabb fejleszthetik nyelviiket

e's nemzetisegiiket.

A Vlad es Popovics-fele kisebbsegi velemeny, amely a

nemzetisegek akkori allaspontjat kepviselte, hiven az 1848-ban

elfoglalt allasponthoz, a nemzetisegeknek, mint politikai nemzetek-

nek a magyar nemzettel vald teljes egyenldsegere volt alapitva

s annak benyujtdi a varmegyeknek nyelvteriiletek szerint vald

beosztasat s ezen alapon az orszagnak mintegy szovetseges allamma

vald atalakitasat javasoltak. Bar a magyar es a nemzetisegi allas-

pont kozott vald ellentet athidalhatatlannak latszott, a megegyeze's

lehetosege sem azeldtt, sem azutan oly valdsziniinek nem latszott,

mint akkor. Soha a nemzetisegekben a magyarsaggal vald megegye-

79

zesnek vagya nem volt oly nagy, mint akkor. Az abszolut uralom tiz-

eves szenvedese megtanitotta a nemzetisegeket arra, hogy szamukra

a boldogulasnak nincs mas utja, mint a magyarokkal vald meg-egyezes. A magyarsag is elevenen erezte, hogy a becsi kormanybeolvasztd torekveseivel es abszolut uralmaval szemben a magyarallam onalldsagat es szabadsagat esak ugy biztosithatja, ha a

nemzetisegekkel vald viszonyat rendezi. E mindket oldalon meg-nyilvanult becsiiletes szandekbdl nem lehetett semmi, mert e

javaslat benyujtasa utan csakhamar feloszlattak az orszaggyulest,

aminek kovetkezteben e javaslat targyalas ala sem kertilhetett.

A becsi kormdny foderalisztikus kiserletei.

Mig a magyar orszaggyules a kibekites munkajan dszinten

faradozott, a becsi magyarellenes kdrok a nemzetisegi politikusok

intranzigensebbjeinek segitsegevel mindent elkdvettek, hogy ez

a kibekiiles a magyarsag es a nemzetisegek kdzott meg ne

tortenhessek, mert attdl feltek, hogyha ez a kibekiiles meg-tortenik, akkor lehetetlen lesz a magyar dnalldsagi kdvetelesek

kielegiteset megtagadni. Az 1861-iki orszaggyules feloszlatasa

meggydzte a nemzetisegi politikusokat arrdl, hogy nem szukseges

a magyarsaggal megbekiilni, mert Becsben annal is tdbbet fognak

szamukra biztositani, mint amennyit tizenket evvel eldbb a

marcius 4-iki osztrak alkotmany helyezett kilatasba.

Bdro Kemeny Ferenc erdelyi kancellai' 1861 februar 11 -re

Gyulafehervarra a kiildnbdzd erdelyi vallasok, tarsadalmi osztalyok

es nemzetisegek eldkeldi kdziil egy 42 tagii ertekezletet hivott

dssze. Ez ertekezlet feladata az volt, hogy nyilatkozzek Erdelynek

kiiszobdn alld ujraszervezeserdl — illetdleg Magyarorszaggal

vald egyesulesenek (az unidnak) kerdeserdl. A roman ertekezleti

tagok, eliikdn Sterca-Sulutiu balazsfalvi gdr. kath. roman ersekkel,

egy uj, ideiglenes valasztasi eljaras alapjan dsszehivandd orszag-

gyules feladatanak mondottak az e kerdesben vald nyilatkozast.

Tulajdonkepen enyhebb formaban fenntartottak a balazsfalvi mezdnaz 1848 majus 15-en elfogadott allaspontot. A szaszok allas-

pontja sem kuldnbdzdtt semmi lenyegesben az 1848-ikitdJ.

A tdtok 1861 jiinius 6-an es 7-en tartottak meg Tiirdc-

szentmartonban a maguk ertekezletet, melyben az 1848/49-iki

programm alapjara allva, kimondottak, hogy a tdbbsegeben

tdtoktdl lakott felsdmagyarorszagi varmegyek egy autondm tdt

tartomannya, „SlovensJce Okolie" szervezenddk tdt hivatalos nyelwel

tdt tisztviseldkkel es tdt iskolakkal. A tdt nemzetisegi kovetele-

seket egy memorandumba foglaltak s ezt a memorandumot egy

52 tagbdl alld tdt kuldottseg elen Moyses Istvdn beszterczebanyai

panszlav szellemii rdm. kath. piispdk vitte Becsbe. Meg a rutenek

is megmozdultak es Munkacson Dobrzanski vezetese alatt, kiildn

nemzeti terliletet es politikai autondmiat kertek.

so

Ilyen hullamokat vetett az oktdberi diploma es a februari

patens kozott eltelt idoben Magyarorszagon a nemzetisegek moz-galma. Mig a tulajdonkepeni Magyarorszagban e mozgalom ugy-

szdlvan csak elmeleti volt, addig Erdelyben atment a gyakorlati

megvaldsulas terere is.

A Kemeny-Mikd-fele gubernium lemondasa utan Ofelsege

Foliot de Creneville tabornokot nevezte ki Erdely kormanyzdjava,

aki alatt azutan Erdely kdzigazgatasa jdforman a szaszok es roma-nok kivansaga szerint alakult at. Egyszerre bat varmegye elere

illitottak roman nemzetisegii fdispant. Ezekazutan megkezdettek

a maguk megyejeben a roman nemzetisegi szinezetu kozigazga-

tas berendezeset.

Majd 1863 jiilius 1-re Nagyszebenbe osszehivta Ofelsege

az erdelyi tartomanygyulest is azzal a feladattal, bogy Erdelyt,

mint az Osztrakbirodalom kiilon koronatartomanyat, a nemzeti-

segek egyenjogiisaganak alapjan szervezze. Cenzus gyanant e

valasztasra 8 forint egyenes addt allapitottak meg s a valasz-

tasok eredmenyekepen a nagyszebeni tartomanygyiiles kepe az

egyes nemzetisegek szerint a kovetkezd volt : magyar 42 ; romdn46; szasz 32. Azonkiviil minden nemzetisegbdl egyenkent 11— 12

kiralyi hivatalost (regalistat) is kineveztek. Osszesen kdvet es rega-

lista nemzetiseg szerint volt: magyar 50; romdn 57 es szdsz 43.

A magyar kovetek es regalistak passziv allaspontot foglal-

tak el s nem leptek te a tartomanygyiilesbe. A szasz es romankovetek pedig megkezdettek tdrvenyhozdi munkassagukat. Azelsd torveny: a romansagnak, mint Erdely torvenyes politikai

nemzetenek tdrvenybeiktatasa, a masodik pedig a harom hivata-

los nyelv hasznalatanak szabalyozasa volt. Egy uj valasztd tdr-

venyjavaslatot is kidolgozott. Munkaba vette a tartomany igaz-

sagszolgaltatasanak es kdzigazgatasanak a nemzetisegek egyen-

jogusaganak alapjan vald ujraszervezeset is. Egy szdval, Erdely-

ben majdnem bevegzett tennye lett az egyes nemzetisegeknek

nyelvteriiletek szerint vald autonom es fdderativ berendezkedese.

A Schmerling-fele fdderalisztikus rendszer megbukott s

felsege a nagyszebeni tartomanygyulest feloszlatta. Az erdelyi

romanokat tehat akkor erte a legnagyobb csalddas, mikor poli-

tikai programmjukat mar teljesen megvaldsulva lattak.

A dualisztikus sitalakulas 6s a nemzetis^gi k^rd^s.

A Habsburg-monarchia az osztrak-porosz haboriit befejezd

bekekdtes utan kenytelen volt uj allamjogi alapokon berendez-

kedni es pedig elsdsorban annak kdvetkezteben, hogy a nemet

szdvetsegbdl kiszorult. A monarchia politikajanak vezetese Beust

bardkezebe keriilt, aki az osztrak-porosz haborii kitdrese eldtt

uralkodd fdderalisztikus iranyban a monarchia nemet jellegenek

veszelyezteteset latta, mert ez irany szerinte an-a vezetett

81

volna, hogy a monarchia, ez liton tovabb haladva, egy felszazad

jalatt szlav csaszarsagga alakul at. Ennek megakadalyozasa eel-

abdl Ofelsegenek nem adhatott mas tanacsot, mint a magyar

nemzet allamjogi kovetelesenek addig a mertekig vald kielegite-

set, amely meg a monarchia egyseget es legfelsdbb allami szer-

vezeteben, annak nemet jelleget nem veszedelmeztette volna. Igy

jott letre a dualizmus, amelynek Beust szerint alapgondolata

az volt, hogy a. beliigyekben az osztrak drdkds tartomanyokban

a hegemdnia a nemetseg, a magyar kiralysagban pedig a magyar-

stig kezeben maradjon.

Az 1867 februarjaban megsziiletett dualizmus ketsegtelentil

nagy erdt es lendiiletet kdlcsdnzott a most mar Osztrak-magyar

monarchiava atalakult Habsburg-birodalomnak, de azert valdjaban

a monarchia egyetlen nepet es hatalmi tenyezdjet sem elegitette

ki. Nem elegitette ki a szlavokat es elsdsorban a cseheket, akik

nyiltan hirdettek, hogy Beust a dualizmussal semmi egyebet semakart. mint, ha nem is veglegesen, de legalabb hosszii iddre a

monachiaban falhoz szoritani a szlavokat. A magyarsag egy resze,

kifaradva a vilagosi katasztrdfa dta folytatott majdnem ket ev-

tizedes nehez kiizdelemben, ketsegtelentil drdmmel es megnyug-

vassal fogadta az uj rendszert, mert nemzeti letet benne bizto-

sitva latta. A nemzet tobbsege azonban nem volt altala valami

nagyon elragadtatva. Sovany karpdtlast latott benne a nemzeti

dnalldsagot es fiiggetlenseget jobban biztositd perszonalis unidert.

Legkevesbe volt vele megelegedve maga az udvar es a

hadsereg, az a ket hatalmi tenyezd, amelyik eddigele minden

alkotmanyos ellendrzes nelkiil majdnem kizardan maga intezte a

birodalom sorsat. Ez a kettds faktor a dualizmusban csupan a

monarchia egysegenek megbontasahoz vivd litat latta. Kiildnosen

veszedelmesnek tartotta azert, mert meg volt gydzddve, hogy ha

a legteljesebb dnrendelkezesi jog birtokaba jutott magyarsag meg-erdsddik, nem fog megelegedni a dualizmussal, hanem celul tuzi

ki majd a teljes perszonalis unidt, amely maga utan fogja vonni a

monarchia sorsanak intezeset illetden a szdbanforgd ket feleldt-

len tenyezd hatalmanak teljes korlatozasat. A magyar tdrekvesek

ellensiilyozasara e kettds faktor eldtt legalkalmasabbnak latszott

a nemmagyar nemzetisegek politikai es nemzeti torekvesenek

tamogatasa. Hogy errdl a nemmagyar nemzetisegek tudomast

vegyenek, alkalmas liton gondoskodas tdrtent minden egyes eset-

ben. Kiildndsen a horvatok es a romanok jdttek e tekintetben

szamitasba, ligy az udvar, mint a hadsereg feleldtlen politikaja-

nak nagyhatalnni intezdi eldtt.

A nemzetis^gi torv^ny.

A nemzetisegi kerdes nem sziinetelt sem a nagyszebeni

tartomanygyules feloszlatasa utan dsszehivott 1865-iki erdelyi

82

orszaggyulesen, sem az 1865— 68-iki kozos pesti orszaggyiilesen.

Ez utdbbi az 1866-iki elsd feliratban ismetelve kijelentette, hogyaz unidbdl szarmazd viszonyok rendezesenel — mint altalaban

a nemzetisegi kerdesben — , az orszaggyules magat a testveri

szeretet erzelmeitol fogja vezettetni. A feliratra adott kiralyi

valasz kedvesen vette az orszaggyules azon igeretet, hogy „Ma-gyarorszagnak nem magyarajkii lakosai iranyaban mindazt, amit

e reszben az d erdekeik es a haza kozerdeke megkivan, tdr-

vennyel dhajtatja rendeztetni". Az 1866-iki orszaggyules tebat

ott folytatta, anol az 1861-iki elhagyta.

A lefolyt iddszak alatt -a magyar allaspont epen ugy nemvaltozott, mint a nemzetisegeke. A magyar nemzet abban a re-

menyben, hogy a nemzetisegek a magyar politika meltainyos

allaspontja eldtt meg fognak hajolni s a magyar nemzeti allam-

mal dszinten ki fognak bekiilni, megkezdette a nemzetisegek es

az allam kdzdtt vald viszony rendezeset.

Eldszdr is az 1868-iki IX. tdrvenycikkel elvalasztotta egy-

hazilag egymastdl a gdr. keleti szerbeket es romanokat s minda ket nemzetiseg szamara nemcsak autondm, de egyiittal nem-zeti egyhazat is szervezett.

Masodszor az 1868-iki XXX. tdrvenycikkel a fogaras-gyula-

fehervari roman gor. kath. ptispdkseget erseksegre emelte ; a

lugosi, szamosiijvari roman gdr. kath. piispdksegek pedig torve-

nyesen elismertettek.

Harmadszor az 1868-iki XLIV. torvenycikkben meghoza-tott az ugynevezett nemsetisegi tdrveny.

E torveny celja az volt, hogy a jogosult nemzetisegi ki-

vansagokat dsszhangzasba hozza az allam erdekeivel. Teljesen

az 1861-iki orszaggyiilesi bizottsagi javaslatban kifejezett es marismertetett allaspontra helyezkedett. A magyar tdrvenyhozas nem-csak bevaltotta igeretet, hanem e tdrvennyel el is ment addig a

vegsd hatarig, ameddig az allam erdekeinek kockaratetele nelkiil

elmehetett.

E tdrveny bevezeteseben azt mondja, hogy Magyarorszag-

nak minden polgara, tartozzek barmely nemzetiseghez, az alkot-

many alapelveinek megfelelden politikai tekintetben egyenjogii

tagja az egyseges es oszthatatlan magyar nemzetnek. Ez az

egyenjogiisag csak annyiban alkothatja kiildnds intezkedesek tar-

gyat, amennyiben ezt az orszagban beszelt nyelvek hivatalos

hasznalata az orszag kormanyzasaban, kozigazgatasaban es az

igazsagszolgaltatasban megkivanja.

A kiildnbdzd nyelvek hivatalos hasznalatara vonatkozdan

e tdrveny szerint a kdvetkezd rendelkezesek ervenyesek:

A magyar allam hivatalos nyelve a magyar. Bar a tor-

venyhozas nyelve is kizardlagosan a magyar es a tdrvenyek is

magyar nyelven hozatnak, de azert e tdrvenyek hiteles forditas-

ban az orszagban hasznalatos tdbbi nyelveken is kdzzetetetnek.

83

A tdrvenyhatdsagok jegyzdkdnyvei magyar nyelven szer-

kesztenddk, de emellett mas nyelven is szerkeszthetdk, lia a

torvenyhatdsagi kepviseldk egydtdde kivanja. A tdrvenyhatdsagok

gyulesein azok, kiknek a magyar nem anyanyelviik, anyanyelvii-

kdn beszelhetnek. A tdrvenyhatdsagok az orszag kormanyahozintezendd folterjeszteseikben a magyar nyelv mellett hasabosanbarmelyik jegyzdkdnyvi nyelviiket hasznalhatjak. Egymashozintezendd atirataikban tetszes szerint hasznalhatjak az allam

nyelvet, vagy sajat jegyzdkdnyvi nyelviiket. A torvenyhatdsagi

tisztviseldk a maguk terftleten, amennyire lehetseges, a kdzsegek-

kel, intezetekkel, maganosokkal es egyesiiletekkel szemben azok

nyelvet hasznalhatjak.

Az egyesek a birdsagoknal minden olyan iigyben, amely-

ben tigyvedi kepviselet nem kdtelezd, sajat nyelviiket hasznal-

hatjak. A kormany altal felallitandd felsdbb birdsagok nyelve

azonban kizardlag a magyar lesz.

Az egyes egyhazkdzsegek, figyelembeveve felsdbb egyhazi

hatdsagaik tdrveny altal biztositott jogait, anyakdnyveik es belsd

iigyviteliik nyelvet maguk hatarozhatjak meg, valamint iskolaik-

ban is a tanihis nyelvet az oktatasiigyi tdrvenyekben megallapi-

tott hataron I eliil szinten maguk allapitjak meg. A magasabbegyhazi hatdsagok a kormannyal magyar nyelven erintkeznek,

de hasabosan sajat nyelviiket hasznalhatjak. A kormany altal

felallitott iskolak nyelvet a kormany allapitja meg, de azert

gondoskodni tartozik arrdl, hogy az altala fenntartott azon isko-

lakban, amelyek a nemzetisegek altal nagyobb szamban lakott

teriileteken vannak, mindenki sajat anyanyelveben is kikepezhesse

magat egeszen addig a fokig, ahol mar a felsdbb egyetemi okta-

tas kezdddik. Az egyetemi oktatas nyelve a magyar, de az egyes

nemzetisegek nyelvenek es irodalmanak szamara az egyetemen,

ha eddig nem volna, tanszek allitandd fel.

A kdzsegi tisztviseldk a koz^;e'g lakosaival szemben hivata-

los iigyekben tartoznak a kdzseg nyelvet hasznalni. A kozsegek

a maguk tdrvenyhatdsagahoz, vagy a kormanyhoz intezett

beadvanyaikban, vagy az allam nyelvet, vagy pedig sajat

jegyzdkdnyvi nyelviiket hasznalhatjak. A kdzsegi vagy* egyhazi

gyuleseken mindenki akadalytalanul hasznalhatja sajat anya-

nyelvet.

Minden allampolgar, minden kdzseg, egyhaz jogositva vanarra, hogy sajat anyagi erejevel iskolat vagy mas egyeb kdz-

muvelddesi intezetet allitson fel, termeszetesen az allam ellen-

drzese mellett es az allam iskolai tdrvenyeinek tiszteletben tar-

tasaval. Az iskola vagy kdzmiivelddesi intezet nyelvet a fenn-

tartd allapitja meg.

A tisztviseldk alkalmazasaban jovdre iranyadd szempont a

kepesseg. Nemzetisege senkit sem akadalyozhat meg abban, hogybarmilyen hivatalra kineveztessek, vagy barmind kdztisztviseldi

84

rangot elerhe.-sen, sot a kormany gondoskodni tartozik, hogy a

nemzetisegek kdzul kepessegeik es nyelvismereteik szerint var-

megyei fdispanok is neveztessenek ki.

A nemzetisegi kepviseldk kisebbs^gi javaslata.

Mihelyt az orszaggyiiles negyvenes bizottsaga elkeszitette

e torvenyjavaslatot, a nemzetisegi kepviseldk neveben Mocsonyi,

Branovacski es Miletics egy masik javaslatot nyujtottak be a

kepviselohazhoz, amely kifejezte az orszaggyiiles nemzetisegi kep-

viseldinek e kerdesben vald allasfoglalasat.

Magyarorszag tortenelmi orszagos nemzetei — mondja a

nemzetisegi kepviselok torvenyjavaslatanak 1. §-a — magyarok,romanok, szerbek, totok, rutenek es nemetek egyenjogii orszagos

(politikai) nemzeteknek ismertetnek el, akiknek szamara a poli-

tikai, nemzeti es nyelvi egyenjogiisag az allam politikai es terii-

leti egysegenek hatarain beliil egyforman biztosittatik. E nem-zetek mindenikenek joga van nemzetisegenek kiilso kifejezeseiil

nemzeti iinnepek alkalmaval a magyar korona lobogdja mellett

a kozepiileteken sajat nemzeti zaszlajat kitiizni.

Az egyes nemzetek kepviseletenek e's nyelviik hasznalatanak

szabalyozasaul a tobbseg elve szolgal alapul; ezert a varmegye-ket, jarasokat es valasztdi keriileteket ugy kell kikerekiteni,

hogy azokban az egyes nemzetisegek lehetoen abszolut, vagylegalabb is relativ tobbseget alkossanak. A varmegyekben, a

jarasokban es a kozsegekben a szambajohetd tekintelyesebb

kisebbsegeknek is meg lesz az a joguk, hogy nyelviik masodikhivatalos nyelv legyen. E torvenyes nemzetek mindenike legyen

megfeleld szamban kepviselve a tdrvenyhozas felsdhazaban, a

kozponti kormanyban, a fdbb birdsagoknal es a torvenyhatd-

sagok fdbb tisztsegeiben. A magyar nyelv, amelv az orsz^g

lakossaga tobbsegenek nyelve, hivatalos nyelve a torvenyhozas-

nak es a kozponti kormanynak; de a kozponti kormanyzategyes agazataihoz is lehessen mas nyelven beadvanyokat intezni

es az ilyen iigyek ott mindig a beadvany nyelven inteztessenek

el. A torvenyhozasban is az egyes nemzetek kepviseldinek jogukvan sajat nyelviikon felszdlalni. Az orszag torvenyei es a kdz-

ponti kormany rendeletei az egyes hatdsagokkal nemcsak magyarnyelven, hanem az illetd hatdsag nyelven is kozoltessenek.

Az egyes hatdsagok a felsdbb hatdsagokkal sajat hivatalos

nyelviikon erintkezhetnek : egymas kozott pedig egymas hiva-

talos nyelven. A maganosok a hatdsagokhoz intezett beadvanyaik-

ban sajat anyanyelviiket hasznaihatjak. 'A birdsagoknal az iigyek

az igazsagot keresd fel nyelven inteztetnek el es a vegzes is ezen

a nyelven kozoltetik veliik. Ha azonban az igazsagkeresd felek

nem egy nemzetiseguek, a targyalas szinten a beadvany nyelven

tortenik, de a vegzest mindenik fel a sajat anyanyelven kapja

85

meg. Biiniigyekben a vadlott sajat anyanyelven liallgatandd ki

es mindenfele vizsgalat, kihallgatas stb. ezen a nyelven veze-

tendo ellene.

Ami a kdzoktatasiigyet illeti: mindenik nemzetnek nem-csak ahhoz van joga, hogy sajat anyagi erejevel allithasson fel

iskolakat es mas kozmuvelodesi intezmenyeket, hanem arra is,

hogy az allam vagyonabdl egyenld tamogatasban reszesiiljenek.

Mindenik tdrvenyes nemzetnek egyenld joga van iskolak es kdz-

miivelddesi intezetek alapitasara vagyont gyujteni^egyesiileteket

e's tarsulatokat alapitani, sot nemzeti kongresszusokat tartani,

termeszetesen a korona engedelmevel es legfobb feliigyelete

mellett. Az osszes nep-, kozep- es felsobb iskolakban a tanitas

nyelve az illeto torvenyes nemzet hivatalos nyelve. Az egyes

nemzetek kozsegei, egyhazai, tarsulatai es maganosai altal fenn-

tartott iskolak teljesen egyenjogiiak az allami iskolakkal. Azegyetemen nemcsak az egyes nemzetisegek nyelvenek es irodal-

manak allitandok fel tanszekek, hanem a hazai jognak es tor-

venyeknek eioadasara is az egyes nemzetek nyelvevel, mint

eloadasi nyelvvel. Arrdl is tortenjek gondoskodas, hogy az egye-

temi vizsgalatokat mindenki a sajat nyelven tehesse le. Az egyes

nemzetek altal tobbsegben lakott videkeken jogakademiak alli-

tanddk fel, amelyeknek tanitasi nyelve az illetd nemzet nyelve

lesz. A meglevd allami kozep- es felsd iskolakba tanitasnyelv

gyanant annak a lakossagnak a nyelve vezetendd be, amelykozott ez az iskola vagy tanintezet miikodik. Az olyan nem-zet szamara, amelynek teriileten meg nincsen ilyen iskola,

haladektalanul fel kell allitani.

Nemzetisegi mozgalmak a Deak-parti kormanyok

idejeben.

A dualizmus kdvetkezteben a nemzetisegek politikai sorsa

a magyar parlament torvenyhozdi munkassagatdl es Ofelsegenek,

Magyarorszag alkotmanyos kiralyanak elhatarozasatdl iett fiiggdve

es ez kifejezesre is jutott a fentebb ismertetett 1868-iki XLIV.tdrve'nycikkben. E tdrvenycikk azt mondja, hogy Magyarors/.ag

dsszes allampolgarai egyetlen politikai nemzetet alkotnak : az

egyseges es osztatlan magyar nemzetet. A politikai magyar nem-zetnek e torvenybe foglalt meghatarozasa kizarta, hogy a magyarallamban, mint kozjogi tenyezdk sajat teriilettel az egyseges

politikai magyar nemzeten kiviil mas dnalld politikai nemzetekis alakulhassanak. Ugyanez a torveny a nemzet e's az allam

eg\ se'genek jele'iil a magyar nyelvet az allam hivatalos nyelveve

is tette.

A nemzetisegek egyenjogiisitasardl szdld 1868-iki XLIV.tdrv(?nycikk ily mddon litjat vagta, hogy a nemzetisegek a

magyar allam kerete'ben, mint onalhi politikai nemzetek olyan-

86

forman ervenvesiilhessehek, mint ezt az 1863-ban, a nagyszebeni

tartoinanygyulesen hozott tdrvenvek Erdelyben lehetdve tettek

volna. A magyar torvemyhozas altal hozott 1868-iki XLIV.tdrvenycikk es a nemzetisegi fellbgast kepviseld kisebbsegi javas-

lat allaspontja kozott a sarkalatos kiildnbseg abban van, hogya torveny az egyes allampolgar szamara sajat anyanyelvenek

hasznalatat az egyeni jog alapjan biztositotta, mig a nemzeti-

segi kisebbseg javaslata azt az egyennek onallo es kiilon admi-

nisztrativ teriileten lako politikai nemzethez vald tartozdsagabdl

termeszetes jog gyanant vezette le.

Ennek, a nemzetisegek irant rendkiviil eldzekeny es szabad-

elvii tdrvenynek nem lett meg a cell>a vett hatasa. Nem bekitette

ki a nemzetisegeket es nem szerelte le azoknak a magyar nem-zeti allam erdekeire annyira veszedelmes politikai torekveseit,

pedig a Deak-parti kormanyok — mint azt a kesdbbi iddk

folyaman maguk a nemzetisegi vezerferfiak is nemcsak elismer-

tekv hanem a kesdbbi kormanyok ellen szemrehanyaskepen is

hangoztattak — becsiiletesen igyekeztek alkalmazni es vegre-

hajtani.

A Deak-parti kormanyok alatt a hazai nemzetisegek kozdtt

a magyar allammal szemben a legmakacsabb ellenallast a Mtte-

fics vezerlete aiatt alld szerbseg tanusitotta. Ez iddszak szerb

nemzetisegi kiizdelmeiben az ugynevezett szerb onUadina volt a

zaszldtartd. Miletics es tarsai az orszaggyulesen, a szerb sajtd-

ban, de kiilondsen az autondm gor. kel. szerb egyhazban fej-

tettek ki makacs ellenallast. A gdr. kel. szerb egyhazi kongresz-

szuson a vezerletet keziikbe keritve, hosszas ideig megtudtak aka-

dalyozni azt, hogy Masirieoics patriarka halala utan a szerb

patriarkai sze'k betdltesse'k. E magatartasuknak celja az volt,

hogy a patriarkai javadalmaknak adminisztratorai az ersekseg

gazdag jovedelmeinek jelentekeny reszet az omladina celjaira

fordithassak. A gor. kel. szerb egyhazi kongresszust mindenaro»

a szerbseg politikai es nemzeti kongresszusava, amolvan magyar-

orszagi szerb fidkparlamentte akarfcak tenni.

Ennek az omladinista politikai iranynak hattere a magyarallam hatarain kiviil, a, szerb kiralysagban akkor uralkodd poli-

tikai tdrekvesekben kereshetd. Szerbia vezetdpolitikusai a balk.ini

Piemont szerepet szantak orszaguknak. Anagyszerb torekvesek marekkor kezdettek Belgradban bontogatni szarnyaikat s a Balkan

foldtti szerb hegemdnia utjat minden erdvel igyekeztek eldkeszi-

teni. A szerb hdditasvagy a kepzeletben megalkotott e's Cserno-

jevics bekoltdzese dta allanddan dhajtott magyarorszagi szerb

vajdasiigot (Vojvodina Srpska) is szamitasai korebe vonta. Miud-

ezekbdi vilagosan kitunik a Deak-parti kormanvok idejeben

lezajlott es a Mileticstdl vezetett szerb nemzetisegi politikai tdrek-

veseknek nyiltan ugyan be netn vallott, de a kiserd jelensegekWl

hatarozottan megallapithatd jrrendentista jeUege,

87

Odaig ment a szerb omladinistak mereszsege, hogy Pan-

csovan, a kepviseldvalasztasok alkalmaval nyiltan a szerb feje-

delemseg zaszlaja alatt jelentek meg a szerb nemzetisegu valasztdk.

Ez a mozgalom a meg fennalld hatardrvideki katonasag tisztjeit

is magaval ragadta. Seudier cs. kir. tabornok, a temesvari had-

keriilet parancsnoka kenytelen volt figyelmeztetni oket, hogy az

omladina kepviseloinek tamogatasatdl tartdzkodjanak. Ez irreden-

tista jellegu. szerb mozgalmaknak csak az vetett vegett, hogy a

magyar kormany, nyomara jdve annak az 6sszee*ktivesnek, melyet

1876 nyaran Miletics az akkor kitort szerb-torok haboriival

kapcsolatosan tervezett, Mileticset torvenyszek ele allittatta.

A tot nemzetisegi mozgalom sem szunetelt. Vezerei ez

idoben az 1867-iki kiegyezes ntan teljesse lett sajtdszabadsagtdl

nynjtott eldnyoket hasznaltak fel a maguk politikai celjainak

eleresere. Hurban a „Pcstbudinske Vedomosti" -ban es a „Cirlweni

Listy" -ben fejtett ki oly mertekii izgatast, melyert az allam-

tigyeszseg ket izben volt kenytelen sajtdbirdsag ele allitani.

Munkatarsai voltak a hirlapok utjan vald izgatasban Paidiny-

Toth Vilmos es ThicMy az ;,Oror'-ban, Fcrjencsik a „Narodni

Hlasnik"-ban.

A tdt nemzetisegi izgatas fofe'szkei voltak meg az egyes

tdt hirlapokon kiviil a hirhedt Csuloi Mdrton igazgatasa alatt

alld znidvaraljai es tiirdczszentmartoni tdt. tanitasnyelvu. kath.

gimnaziumok es tovabba a nagyrdczei szinten tdt tanitasnyelvii

ag. ev. gimnazium. E gimnaziumokban a legszenvedelyesebb es dur-

vabb izgatas folyt minden ellen, ami magyar. Ezeknek egyikeben

tortent meg, hogy a kotelezo tantargykent tanitott magyar

nyelvnek egyik draja utan a tamir tanitvanyai elott szajat kimosta

azon nyilatkozat kisereteben, hogy kenytelen kimosni, mert a

magyar szdval bemocskitotta. A magyarellenes izgatas masik

fdfeszke volt az 1861-ben alapitott „Slovenska Matica" nevii tdt

irodalmi tarsulat. E hatarozottan panszlav szellemii tdt nemzetisegi

mozgalmak ellen Grunwald Sela alispan vezerlete alatt Zdlyom

varmegye tdrvBnyhatdsagi bizottsaga inditotta meg a harcot.

1874 aprilis 14-en tartott tileseben elhatarozta, hogy feliratot

kiild a kozoktatastigyi miniszteriumhoz a tdt gimnaziumok beza-

rasa e's a „Slovenska Matica" feloszlatasa tiirgyaban. A moz-

galmat siker kovette. A kormanv vizsgalatot indittatott megligy a tdt gimnaziumok, mint a Matica ellen. A vizsgalat ered-

menye valdban megdobbentd volt, ugy hogy annak alapjan a

kormanv 1875 decembereben ligy a tdt gimnaziumok bezanisat,

valamint a „Slovenska Matica" mukSdeSenek betiltasat is keny-

telen volt elrendelni.

A nemzetisegi tdrveny meghozatala utan meg egy ev semielt el es az erdelyi romanok ertekezlete Szerdahelyen 1869majus 8-cin tartott iileseben 4 szavazatnyi kisebbseggel szembenkimondotta, hogy passziv allaspontra helyezkedve, nem fog tobbe

88

reszt venni a magyar tdrvenyhozas munkassagaban es egyiittal

az erdelyi romansag politikai iigyeinek intezesere egy 25 tagii

bizottsagot (nemzeti komite) valasztott. A beltigymihiszter, e'rte-

sulven a komite szervezeserdl, azt nyomban feloszlatta, A pasz-

szivitas azonban nem terjedt ki a magyarorszagi reszekken lakd

roiminsagra.

Az erdelyi romansag e politikai magatartasanak is meg-volt a maga kiilpolitikai hattere az akkori romaniai.kormanynak

es a politikai partoknak magatartasaban.

A dualizmust ez iddben Eurdpaszerte ugy fogtak fel, mint

az osztrak-magyar monarchia eroforrasat. Miutan a „revanche

pour Sadova" ekkor meg nem tartozott a lehetetlensegek korebe,

Bismarck ez esetben Eomanianak az osztrak-magyar monarchia

sakkban tartasat szanta szerepeiil s azert a roman allamferfiak-

nak azt a tanacsot adta. hogy klilpolitikai tajekozddast keressenek

Oroszorszagban, Bukarestben, az ekkor hatalmon levo liberalis

part vezetoterfiai, Bratianu es Rosetti ebbol azt kovetkeztettek, hogyBismarck a monarchia ellen valosagos tamadd szovetseget kotott

az orosszal s azert a nagyroman torekve'sek erdekeben szabad-

jara engedtek a legfektelenebb izgatast ugy a sajtdban, mint a

nyilvanos gyiilekezetekben. Ez izgatasokban a vezerszerepet a

kivandorolt erdelyiek vitte'k. Ezek a romaniai mozgalmak sugal-

maztak az erdelyi romanoknak is a szerdahelyi hatarozatot.

Andrassy eldtt nem volt titok a romaniai izgatasok berlini

forrasa. Egy izben nyiltan megmondotta Pepoli marquis o]asz

kovetnek, hogy barmennyire is szimpatikus elotte a nemet nep-

nek porosz vezetes alatt valo' egyesitese, de ha Bismarck Roma-uiaban olyan tdrekveseket tamogatna, amelyek Magyarorszag

szempontjabdl karosak, kenytelen lesz Parisban keresni tamaszt.

A Pepoli marquistdl nyert erteslilels utan Bismarck megirta a

bukaresti porosz konzulnak : mondja meg Karoly fejedelemnek,

hogy Poroszorszagnak Romaniahoz vald jd viszonya csak ligy

tarthatd fenn, ha sikeriil a roman kormanynak megsziintetni

minden olyan izgatast, amely Magyarorszag erdekeit fenyegeti.

Az eredmeny az lett, hogy Karolv fejedelem elbocsatotta a libe-

raiis kabinetet es helyette Ghica Demeter elndklete alatt egy

mei*sekeltebb iranyu kabinetet nevezett ki.

Romania kiilpolitikai iranyvaltoztatasanak hatasa volt az

erdelyi romansag politikai magatartasara is.

Az 1872-ikikepviseldv;ilaszttisokat megeldzden, Ldnyai akkori

magyar miniszterelndk bizalmas kdzvetite's«el Balazsfalvardl azt az

ertesitest kapta, hogy roman reszrol nagy hajlaiubisag volna egy

roman-magyar megegyezesre, dacara az 1869-iki szerdahelvi

hatiirozatnak. Ez ertesites kdvetkezteben, szinten bizalmas uton,

Ldnyai felkerte Vancsa es Saguna orsekeket, hogy egynehany

cl(")keld roman egyeniseggel tartsanak e'rtekezletet es formuLizz<ik

a romanok kivaiialmait egy leendd megegyez^s alapjaul. Az erte-

89

kezleten Vancsa ersek elnoklete alatt csak harom roman bizalmi

ferfiu vett reszt: Baritiu Gyorgy, Macellariu Ittes es Batiu

Jdnos, akik a szerdahelyi hatarozatot, mint elndk es titkarok

irtak ala. A junius 29-en es jiilius 3-an tartott bizalmas ertekez-

leten a megegyezes felteteleit megallapitottak es azokat egy emlek-

iratba foglaltan Ldnyai miniszterelndkhdz Vancsa ersek felkiil-

dotte. Ldnyainak csakhamar bekovetkezett bukasa azonban az

egesz akcidt eltemette.

Hoheirwart foderacios kiserletenek hatasa a magyarorszagi

nemzetisegek politikai magatartds^ra.

Alig telt el ket es fel esztendo a nemzetisegi torveny meg-alkotasa dta, a Lajtan tiil olyan politikai atalakulas erdekeben

tetetett komoly kiserlet, amely, ha sikeriil, a dualizmust csak-

hamar kiforgatta volna sarkaibdl. 1871 februar 4-e'n Ofelsege

grdf Hohenwartot bizta meg egy uj osztrak kabinet alkotasaval.

Hohenwart miniszteriumanak karakteret annak harom tagja adtameg: ket szlav, Jirecsek es Habietinek s a tanszek szocializmus

osztrak tudomanyos kepviseldje, Schaffle tanar. Az uj minisz-

terium feladata az lett volna, hogy a Lajtan tul a nemzetisegeket

kielegitse es kdzremukodesiiket a nyugodtabb kormanyzas sza-

mara megnyerje.

Az uj kormany kinevezese, mint az 1867-tdl ez iddpontigkovetett uj irannyal teljesen ellentetes dolog, az osztrak szabad-elvii es nemet partokat rendkiviil megddbbentette. Meg inkabbfokozddott ez a megddbbene's, mikor a cseh kdveteleseket maguk-ban foglald ugynevezett „fundamentalis articulusok" ismeretesekkelettek. E fundamentalis articulusok Csehorszagnak a Lajtantulugyanazt az allamjogi helyzetet biztositottak volna, mint amindta dualizmus biztositott a monarchiaban Magyarorszagnak. A mo-narchia lajtantiili resze ez artikulusok ertelmeben 17 dnalld tar-

tomany szdvetsegebdl allott volna. A kdzds parlamentet e 1 7 tar-

tomany gyuleseinek delegaltjai alkottak volna. A dualizmus ertel-

meben a Magyarorszag es Ausztria kozdtt valo' kdzds iigyek azosztrak es magyar parlamentek altal valasztott delegacidk illete-

kessege kdre'be tartoztak. Az osztrak tartomanyok e tervezett uj

alkotmanyanak e'rtelmeben az osztrak delegacidt tdbbe nem abirodalmi tanacs valasztotta volna, hanem az egyes tartomanyigyiilesek. Miutan Magyarorszag a kdzds iigyek inte'ze'sere vonat-kozdan az osztrak parlamenttel egyezett meg es nem az egyestartomanygyulesekkel, a dualizmus mar ebbdl a szempontbdl semlett volna fenntarthatd.

E helyzetbdl mintegy logikailag kdvetkezett, hogy Beustes Andrassy, kik a dualizmus megalkotdi voltak, a Hohenwart-fele kiserlet ellen sikraszalljanak. Andrassynak me'g tdbb oka volt

erre. mert a csehek nyiltan ienyegetdztek, hogy ha a magyarok

90

nem fognak belenyugodni Hohenwart tervezetebe, akkor 6k is

beleavatkoznak a magyaroknak es a horvatoknak egymas kdzdtt

folytatott vitas ugyeibe. Tenyleg ebben az idopontban Zagrabban

is ugyanolyan politikai aramlat keriilt felszinre, mint Pragaban.

A horvat politikusok egv resze megvalositando programmjaul azt

hirdette, hogy Horvatorszagnak teljesen onalld allamnak kell

lenni, amelv Magyarorszaggal epen olyan perszonal unidban van.

mint Magyarorszag Ausztriaval. A magyar-horvat kiegyezest

tehat meg kell semmisiteni s Horvatorszag kiilon felelds horvat

miniszterium kormanyzasa ala helyezendd s az Ausztriaval kdzos

iigyek targyalasara kikiildendd delegacid horvat tagjait nem a'

budapesti kdzds, hanem a zagrabi horvat orszaggyules kozve-

tetleniil valasztja meg.

Andrassy es Beust Hohenwart tervezete ellen igen befolyasos

szovetsegesre talaltak az akkori kozos hadiigyminiszterben, Kuhntabornokban, aki a legerelyesebben tiltakozott az ellen, hogy a

hadsereg kdltsegveteset es az evi ujoncjutalekot, az egyes autondm

tartomanygyiilesek szavazzak meg, mert tisxtaban volt vele, hogy

Hohenwart tervezete nemcsak a monarchia szlavizalasat, de a

hadsereget is maga utan fogja vonni rdvid idd mulva.

Az akkori magyar ellenzeki partok, sdt maga>.sa balkdzep

akkori vezere, Tisza Kalman sem foglaltak ellenseges allaspontot

szemben e kiserlettel, sdt bizonvos fokig helyeseltek is, mert

azt vartak tdle, hogy a dualizmust megbuktatja, mivel a dualizmus

Ausztria fdderalizacidja eseten nem lett volna fenntarthatd.

Magyarorszag ugyanis egy foderativ Ausztriaval csak a perszonalis

unid viszonyaban lehetett volna. Tisza Kalman, hiven ez allas-

ponthoz, nem habozott Andras^yt szemrehanyasokkal illetni azert,

hogy Hohenwart megbuktatasaval nemcsak Ausztria fdderaliza-

lasat akadalyozta meg, hanem azt is, hogy Magyarorszag szemben

Ausztriaval, az allami onalldsagat jobban biztositd perszonalis unid

birtokaba juthasson.

A Hohenwart-fele kiserlet es vele egyetemben Ausztria

nemzetisegi alapon vald fdderativ atalakulasa ugyan megbukott,

de a magyarorszagi nemzetisegek eldtt jelentekeny es a jdvdt

illetden sokat igerd jele volt annak, hogy a dualizmust a leg-

felsdbb kordkben nem tartjak drokeletiinek es a monarchia

nemzetisegi alapon vald fdderativ atalakitasat a kdzel jdvd

politikai eshetdsegei koziil teljesen kizaritnak.

Yedekezes az jillambomljiszto nemzetisei>i tdrekvesek

ellen.

A nemzetise'geknek ez ellenseges magatartiisa a nekik annyi

kedvezmenyt biztositd nemzetisegi tdryeny meghozatala utan es

e tdrveny lojalis vegrehajtiisanak megkezdese dacara a magyar

kdzvelemenyben bizonyos foku aggodalmat keltett. A magyar

91

kdzvelemeny siirgetni kezdette a vedekezest. Megtorld, vagy szi-

goriibb eljaras alkalmazasara, egyes sertdbb es valdban a lazitassal

hataros eseteket kiveve, senki sem gondolt.

Az altalanosan uralkodd velemeny a,z volt, hogy a magyarallam politikai, kozigazgatasi, gazdasagi es kozmuvelddesi beren-

dezkedesenek kiepitese segitsegevel sikeriilni fog ezeknek a torek-

veseknek allambomlasztd hatasat mintegy eldzetesen semlegesitem,

ha teljesen elenyesztetni nem is lehet.

E szempont legeldszor a kd.ztdrvenyhatosdgok rcn&ezeserol

szdld 1870. evi XLII. tdivenycikkben es az 1876-iki megyekikere-kitesi tdrvenyben jutott kifejezesre. A magyar allam kozigazga-

tasi beosztasa az 1867-iki kiegyezes idejen egy hosszii es gyakranerdszakos kiilsd beavatkozasokkal megszaggatott fejlddes ered-

menye volt. Igen sok volt benne olyan elem, ami a parlamen-taris kormanyzat alapelveivel ellentetben allott s ami magabanveve, a multnak igen tiszteletremeltd maradvanya volt ugyan,

de egy modern kozigazgatasnak alkotdszerve nem lehetett.

A kdzigazgatasi terLiletek uj beosztasa es uj szervezetenek meg-allapitasa feltetlenlil sziiksegesse valt. A nemzetisegi tdrekvesek

ellen vald vedekezes egyik eszkdze volt e torvenyekben az uj

teriileti beosztasnal figyelembe vett az a szempont, hogy nagyobb es

nemzetisegi tekintetben teljesen zart kdzigazgatasi teriiletek nelegyenek. A tovabbi eszkdzdk: a virilizmus intezmenye, amely-nek feladata a vagyoni es ertelmi siily biztositasa, szemben a

szambeli tdbbsegen alapuld nyers tomegerdvel es a fdispannak

adott kandidacionalis jog a tisztviseldk valasztasa alkalmaval.

A mai szempontbdl e ket utdbbi dolog antidemokratikusnaknevezhetd, csakhogy- egy felszazaddal ezeldtt az 1870. evi XLII.tdrvenycikk ez allaspontja, a nyugateurdpai allamokban uralkoddfelfogassal dsszehasonlitva, antidemokratikusnak epen nem volt

nevezhetd.

Ide tartozik az 1874-'iki valasztasi tdrveny intezkedesei

kdziil az, amelyik Erdelyben a valasztdi jogot biztositd addcen-

zust az 1848-ban megallapitott 8 frt 40 kr helyett a 84 forint

kataszteri tiszta jovedelem utan fizetendd add dsszegeben allapi^

totta meg; de ez is csak latszdlag, mert lenyegeben az erdelyi

magyarsagnak inkabb karara, mint hasznara valt, miutan a meg-allapitott cenzus hatarain beliil a roman kisbirtokos-elem arany-lag e Ldnyosebb helyzetben volt, mint a magyar. A roman kw-birtokos-elemnek ugyanis azon a teriileten, amelyen a magyar-saggal vegyesen lakik, fdldbirtoka jobbagyi eredetu leve'n, atlag

nagyobb fcerjedelmu volt, mint a magyar kisbirtokosnak zselleri

eredetii birtoka es igy rea nezve ennek az uj cenzusnak nem is

volt olyan korlatozd hatasa, mint magyar kisbirtokos tarsaera.

A magyars.ig e vedekezd akcidja azonban csak kesdbb, a

mult szazad nyolevanas ('veiben kezdett rendszeresebb es hataro-

zottabb ienni, aminek okozdja az a fordnlat volt, amelyet a

92

magyarorszagi nemzetisegek politikai magatartasaban az 1876 77-iki

szerb-orosz-tdrdk haborii utan bekdvetkezett kiilpolitikai helyzet

hatasa idezett elo.

Bosznia okkupacioja es a nemzetis£gi kerdes.

Az 1876. ev nyaran kitort szerb-tdrdk haboriival a Balkan-

kerdes az eurdpai politika napirendjere keriilt. Az 1877/78-iki

orosz-torok haboruval annak egy resze megoldast is nyert. A Tdrok-

birodalom europai reszenek uj rendezese aktualissa leven, vila-

gossa lett, hogy akarmino befejezeshez jusson e haborii, a Bal-

kanon az eddigi teriileti status quo nem lesz fenntarthato'. A ha-

talmi egyensiily el fog tolddni, meg pedig Oroszorszag javara,

amely szazados hatalmi torekvesenek celjat : Konstantinapollyal

egyiitt a Dardanellak birtokba vetelet e haboriival (4 fogja erni.

Az osztrak-magyar monarchia kiilpolitikajat intezd becsi udvari

es katonai korok ugy gondolkoztak, hogy ennek nem szabad

megtortenni, vagy ha megis megtdrte'nne'k, akkor a monarchianak

a Balkan nyugati reszen megfeleld karpdtlasban kell reszesiilnie.

Igy vetdddtt fel az a gondolat, hogy a monarchia a Tdrdkbiroda-

lom ket tartomanyat: Boszniat es Hercegovinat, ha lehetseges,

eurdpai megbizas alapjan okkupalja. Bosznia okkupacidjat ket

szempontbdl siirgettek a becsi katonai e's udvari Ivdrdk. Egyikszerint eket tartomanyra azert van sziikseg^ hogy Dahuacianak,

szemben az olasz hatalmi tdrekvesekkel, legyen megfeleld hatso

vedelmi teriilete (Hinterland). A masik- szerint: Tdrdkorszag

regenenicidja elsdrendu erdeke a monarchianak, ami ]»edig csak

ligy lehetseges, ha erejet nem foglalja le tdbbe e ket tartomany.

Az okkupacid egyszersmind a balkani ne'pekkel is meg fogja

ertetni, hogy ha dontesre keriil a dolog, sorsnk fdldtt nem Orosz-

orszag, hanem a monarchia dont.

A becsi udvari es katonai ckdrdk Balkan-politiktijanak e

hangoztatott vedelmi jellegenem volt sem dszinte. sem a vald-

sagnak megfeleld. Ellenkezden, e politika hatarozottan aggre

volt. Alapgondolata a kdvetkezdkben foglalhatd dssze. E ke't tarto-

many megszerzesevel sikeriiini fog egy katholikus es horvat-

jellegii egyseges delszlav orsz^tgot teremttaii alapjaul es kiinduld-

pontjaul a Balkanon Szaloniki fele vald tovabbhaladasnak.

Termeszetesen, ha egy ilyen katholikus es horvatjellegu egyseges

delszlav allam megalkot/tsa e lcet tartomany okkupalasanak segit-

segevel sikeriilni fog, az nem fog hatas nelkiil maradni a mon-

archia dualisztikus szerkezetenek atalakitasara sem. Ami 1871-ben

Hohenwartnak cseh alapon nem sikeriilt, az sikeriiini fog most

delszlav alapon, azaz a monarchia at fog alakulni egy szlavjcllegu

ioderativ Nagy-Ausztriava. Ez az alapgondolat tette Bosznia

okkupacidjat a monarchia szlav nepei eldtt nepszeriive es ki-

vanatossa, s viszont emiatt viseltetett tiagy ellenerzessel fele

93

szemben ligy az osztrak nemetsegnek, mint a magyarsagnak kdz-

velemenye.

Az osztrak nemetseg a „boszniai kaland" ellen inkabb

penziigyi szempontbdl foglalt allast, a magyar kdzvelemeny ellen-

ben hatarozottan nemzeti es politikai okokbdl. Hogy mennyire

nepszeriitlen, sdt egyenesen ellenszenves volt a magyar kozvele-

meny eldtt Bosznia es Hercegovina okkupacidja, bizonyitja az

a kdriilnfeny is, hogy Pest megye alispanja 1878 augusztusaban,

a kdzvelemeny helyeslese mellett, tagadta meg a Bosznia okku-

palasara induld hadsereg szamara kdvetelt fuvarkocsik kiallitasat

es Somogy varmegye nemcsak a fuvart tagadta meg, hanem a

leghatarozottabban is tiltakozott a boszniai kaland ellen. A ma-gyar ellenzeknek ugy a kepviseldhazban, mint a delegacidkban

iblytatott beves vitai a monarchia hatarain tiil is feltiinest es

erdeklddest keltettek. Azonban mindez hasztalan volt, mert ez

okkupacid a dinasztia es a hadsereg politikaja volt, vagyis mint

Ofelsege, I. Ferenc Jdzsef mondotta Zsedenyi Edenek „Politik

meinesHauses". Acsaszari haz e politikajat a magyar kdzvelemenytiltakozasaval szemben, a szerbek kivetelevel a monarchia osszes

szlayjai partoltak, mert szlav erdeket lattak benne es eszkdzet

m magyarsag visszaszoritasanak. Hogy Bosznia es Hercegovina

1909-ben bekdvetkezett annexidjanak mind szerepevolt a jelenlegi

vilaghaboru eldidezeseben, nem sztikseges bdvebben fejtegetni.

A nemzetisegi mozgalmak fejlod^se a mult szazad

nyolcvanas ^veiben.

Azok az aspiracidk, amelyeket Bosznia okkupacidja keltett a

horvatsagnak kuldnosen fiatalabb es tulzd ertelmisegeben, a nyolc-

vanas evek elejen fokozddd hullamokat vetettek es 1883 augusz-

tusaban majdnem zendiilest okoztak Zagrabban. Erre okul a kdvet-

kezd incidens szolgalt. A zagrabi penziigyigazgatdsag lijonnan

epiilt palotajara a kir. penzugyigazgatd, abbdl kiindulva, hogya penzugyigazgatdsag kdzds allami hivatal, a magyar allam es

Horvatorszag egyesitett cimeret helyeztette el magyar es horvatkdrirattal, nem pedig Horvat-Szlavon- es Dalmatorszagok kiildn

cimeret kizardlagosan horvat kdrirattal. A horvat kdzvelemenytulzd vezerei ebben serelmet lattak, szerintdk Horvatorszag dnalld-

saganak elsikkasztasat s azert fenyegetd utcai tiintetest rendezve,

a cimert a palotardl levertek. Ezzel egyidejiien Uj-Gradiskanpedig a magyar zaszldt teptek le es hasogattak dssze. A magyarkormany azt kdvetelte, hogy a kdzds magyar cimert es a zaszldt

katonai tisztelges mellett helyezzek vissza regi helyere. A magyarkormany e kivansaga teljesiilt, de a zavarok nem csillapultak le,

ugy hogy Ofelsegenek bard Ramberg tabornok szemelyebenkir. biztost kellett Horvatorszagba kiildenie es kiveteles kormany-zati intezkedeseket leptetni eletbe.

94

A horvatok mogott ekkor a becsi udvari es katonai korok

allottak. Koztudomasu volt ugyanis, hogy a m. kir. kormanykivansagat Ofelsege eleinte maga sem akarta teljesiteni. Erzsebet

kiralyne kdzbelepesere volt sziikseg, hogy a magyar kormanykovetelese teljesiiljdn.

A roman nemzetisegi mozgalmak ujraebredese.

A szerb es horvat mozgalmak lecsendesiilese utan a romannemzetisegi mozgalom vett nagyobb lendiiletet, mire ketseg-

teleniil nagy befolyassal volt az a koriilmeny, hogy Romaniaaz 1878-ki berlini kongresszus hatarozatai kovetkezteben fel-

szabadult a torok szuverenitas aldl es fiiggetlen allamma lett.

A fiatal allamban egyszerre elkezdett pezsegni minden. A fugget-

lenseg gondolata Romania politikusainak, de klilonosen fiatalsa-

ganak sziveben meresz es messzire kihato aspiracidkat keltett

fel. Ezek kivetel nelkiil az irredentista torekvesek kore'ben mo-zogtak es egyszerre nagyhatasu nepies politikai akcidk moz-

gatdiva lettek.

Az 1878-iki valasztasok alkalmaval az erdelyi romansag

vezetoi ujra kimondottak a passzivitast. Spkkal jelentekenyebb

volt ennel az 1881 majus 12-en Nagyszebenben tartott „roman

nemzeti ertekezlet", melyen a magyarorszagi romanok is reszt-

vettek.

Ez ertekezletet megeldzden egy, Fopea MiHos, kesdbb kanin-

sebesi gor. keleti ptispok es Baritiu Gyorgy altal 1881 marcius

1-rol keltezett felhivas ertelmeben minden romauoktdl lakott

valasztdkeriilet roman nemzetisegu valasztdi gyulest taiiottak

s abban a nagyszebeni ertekezletre egy kettagii klildottseget

valasztottak, mint az illetd keriilet roman nemzetisegii valasztdi-

nak kepviseldit. A majus 12-iki ertekezleten 153 kiilddtt 80

valasztdkeriiletbdl nyujtotta be megbizdlevelet.

A roman nemzetisegi part 1881-iki programnija.

Az ertekezlet mindenekeldtt kimondotta, hogy a jelenlevdk

roman nemzeti partta alakulnak s annak szamara a kdvetkezd

politikai programmot allapitotta meg:1. Kdvetelik Erdely autondmiajat az 1863-iki nagyszebeni

tartomanyi gyiilesen hozott s Ofelsegetol szeritesitett torvenyek

alapjan

;

2. kdvetelik, hogy a roman nyelv legyen hivatalos nyelv

ngy a kdzigazgatasban, mint az igazsagszolgaltatasban mindeniitt,

ahol a lakossag roman;

3. a romanoktdl lakott torvenyhatdsagokban alkalmaz-

tassanak roman hivatalnokok es a nem romanok kdziil csak

olyanok, kik tdkeletesen tudnak romanul;

95

4. a roiuan kdvetelesek ertelmeben revidealjak a nemzeti-

segi torvenyt

;

5. toriiltessenek el mindazon torvenyek, amelyek akada-

lyozzak a romansagot nemzeti alapon vald fejlddeseben;

6. az egyhazi es iskolai autonomia sertetlenlil fenntartassek;

7. a roman iskolak es egyeb kdzmuvelddesi intezetek a

romansagtdl fizetett add aranyaban reszesiiljenek tamogatasban

az allampenztarbdl

;

8. alkottassek uj valasztasi torveny az aUalanos szavazat-

jog alapjan, vagy legalabb e jognak minden olyan allampolgarra

vald kiterjesztesevel, aki valamelyes egyenes addt fizet;

9. a dualizmus nem leven ezidoszerint naj)irenden, a

roman nemzeti part fenntartja maganak, hogy erre vonatkozdan

majd a maga idejen nyilatkozik.

Ez ertekezlet is a passzivitast csak az erdelyreszi romanvalasztopolgarokra mondotta ki kotelezden.

A romauiai irredentista mozgalniak.

Bukarest szekbellyel 1882-ben Carpatii nev alatt a Magyar-orszagbdl Romaniaba bevandorolt fiatal ertelmiseg tagjai egysegitdegyesiiletfelet alapitottak, amely azonban csakhamar at-

alakult szenvedelyesen politizald tarsasagga. E tarsasag elen Giurcu,

Secasdn es Ocascin nevu magyarorszagi szarmazasii tanuldk allot-

tak, kik 1885-ben a roman kiralysag lakosaihoz egy teljesen

irredentista szellemi kialtvanyt inteztek.

E kialtvanyban felhivtak a roman kiralysag polgarait, hogybontsak ki mindenlitt az irredentizmus zaszlajat. Mondjak mega csaladban, az iskolaban, a hadseregben, hogy a magyarok szet-

teptek a ronuin hazat es hogy a roman fdld igazi megerdsitese

nem lehet mas, mint Erdely elfoglalasa, ami, ha meg nemtortenhetnek, a legnagyqbb szerencsetlenseg lenne Romaniaranezve.

E kialtvannyal egyidejuen lazitd iratokat nyomattak s azokat

megbizottjaikkal bekiildottek Erdelybe s ott a roman falusi nepkdzdtt ki is osztottak. Ez iratokban a magyarorszagi romannepet a magyarok leolesere es hazaiknak felgyujtasara Jiivtak

fel. E lazadasra uszitd iratoknak minddssze annyi hatasa lett,

hogy a magyar kormany tudomasara hozta Romania akkori kor-

manyanak, hogy mind dsszeesklivest szdtt teriileten a Magyar-orszagbdl kivandorolt fiatal ertelmisegnek egynehany tagja.

A magyar kormany e lepesere Bratianu Jdn, Romaniaakkori kormanyelndke a lazitd iratok szerzdit, mint kellemetlen

idegeneket kiutasitotta Romaniabdl. E kiutasitasok tigyeben ugya roman kepviseldhazban, mint a szenatusban az ellenzek tdbbvehemens interpellacidt s azzal kapcsolatosan tamadast intezett

a liberalisparti kormany ellen. Ez alkalommal a szenatusban a

96

konzervativ-part tagjainak tapsai kozott Marzescu szenator ki-

jelentette, hogy a romanoknak vezerlo politikai idealjuk semmiegyeb, mint az, hogy minden roman ugyanazon roman allam-hoz tartozzek es hogy annak idejen ez idealt hirdetni magaBratianu meg a parlamenti

(

szdszek magaslatardl sem tartdz-

kodott. E vita dta az ugynevezett erdelyi kerdes a romaniaipartok kezeben valdsagos partfegyverre lett. Tiz evvel kesdbb,1895-ben a Sturdza vezerlete alatt alld liberalis ellelzek adta

vissza busasan a kdicsont az akkor hatalmon levd konzervativ-

parti kormanynak.

A Tribuna alapitasa ^s haiasa.

A roman nemzetisegi torekvesek fejlddesenek torteneteben

igen figyelemremeltd mozzanatot alkot Slavici Jdnosnak fellepese

es azzal egyidejiien 1884-ben a „Tribuna" cimii lap alapitasa.

Slavici Janos elvi allaspontja az volt, hogy a magyarsag es a

romansag kozdtt a direkt megegyezesnek nincs helye. A romtin-

sag a maga koyeteleseinek teljesiteset nem kerheti a magyar-sagtdl, hanem Ofelsegetdl az osztrak csaszartdl, mint az egyseges

Habsburg-birodalom egyik konstituans nemzete. Ezzel ellentetben

a romansagban, kulondsen a magyarorszagi reszekben lakdk kdzdtt

igen tekintelyes part volt, a Mocsonyi Sandor vezetese alatt magatmersekelt roman nemzeti partnak nevezd, amelyik azt hirdette,

hogy a romansagnak a maga jogos kdveteleseinek teljesiteset nemszabad sem Romania beavatkozasatdl, sem a dinasztia partfoga-

satdl estkenyszeritd akaratatdl varni, hanem a magyar nemzettel

vald megegyezestdl. E megegyezes Mocsonyi felfogasa szerint

azonban csak ugy lehetseges, ha a romansag elismeri nemcsaka dualizmust, hanem Beccsel szemben a magyar allam ' dnalldsagat

is. A magyar nemzet azonnal hajlandd lesz a roman kivansagdkkal

szemben meltanyos lenni, mihelyt meggydzddik, hogy a romansaghajlandd minden hatsd gondolat nelkul elismerni a magyar allam

dnalldsagat, azaz ha lemond a monarchia fdderalizalasanak kdve-

teleserdl es annak segitsegevel Magyarorszagnak dnalld allami-

sagabdl csak nemzeti autondmiaval bird tartomany szinvonalara

vald lefokozasardl. Magyar reszrdl ezt az allaspontot a fiigget-

lensegi parti Mocsary Lajos kepviselte.

A Slavici vezetese alatt alld „Tribuna" a mult szazad

nyolcvanas eveinek utoisd feleben mar teljesen a maga kezeibe

keritette a magyarorszagi romansag politikai vezeteset.

A roman nemzetipart a mult szazad nyolcvanas eveiben

ketszer revidealta a maga politikai programmjat: 1884-ben es

1887-ben. Ez utdbbi evben tartott nemzeti ertekezlet elhatarozta,

hogy politikai kdveteleseit es serelmeit egy Memorandumba fog-

lalva, alkalmas iddben egy nagyobb szamii kiilddttseg utjan

Ofelsege ele fogja terjeszteni. Ez iddponttdl kezdve a roman

nemzetisegi part ket arnyalata kpzott a kiizdelem targyat az

kepezte, hogy a Memorandumot Ofelsege ele terjesszek-e vagy

ne esrt

ha igen, mikor ? Mocsonyi azert ellenezte a Memorandum-nak Ofelsege ele vald terjeszteset, mert abban a meggyozodesben

elt, hogy ha a kiserlet megtortenik es Ofelsege nem fogadja el

a Memorandumot, akkor a magyarokkal yald legalis megegyezes

lehetetlenne lesz teve es a romansag kenytelen lesz a magaharcat jogos tdrekvesei erdekeben illegalis teren es forradalmi

eszkozokkel folytatni. A tribunistak Slavici politikai dogmaja

erdekeben epen ezt akartak s azert siirgdsebb feladatot nemismertek, mint Mocsonyinak es hiveinek hatterbe szoritasat, ami

az 1890-iki ertekezleten sikeriilt is, amennyiben ez ertekezlet

tobbsege kimondotta, hogy a Memorandumot Ofelsege ele fogja

terjeszteni.

A Liga Culturala alapitasa es szerepe.

A roman nemzetisegi torekvesek fejlodesenek torteneteben

masodik nevezetes mozzanat a „Liga Culturala" alapitasa volt,

amelyet szinten Slavici Janos kezdemenyezett. Ez egyesiiletnek,

mint alapszabalyainak 2. pontja mondja: celja az egesz roman-

sagban apolni az osszetartas erzetet s olyiranyii mozgalmat

tartani ebren, mely igazolja a romansag civilizald ktildeteset

keleten es a fiiggetlen roman allam teriileten megszerzendo

anyagi eszkozokkel a szabad roman allam teriileten kiviil eld

romansagnak kulturalis torekveseit tamogatni.

E liga alapszabalyai szerint egyszeru kdzmuvelodesi egye-

siiletnek latszik, de tenyleg kovetett celjainal, vezetesenek ira-

nyanal es miikodesenek szellemenel fogva soha sem volt egyeb,

mint igazan forradalmi szellemu izgatd testiilet. E ligat igaz-

gatni olyan huszonegytagd testiiletnek lett volna feladata, amely-

bdl tizenegy, tehat a tobbseg egyetemi hallgatd.

Mukddeset azzal kezdte, hogy a romaniai egyetemek

tanuldinak neveben a kiilfoldi egyetemek tanuldihoz memoran-dumot intezett, amelyben a magyar nemzetet a romansag zsar-

noki elnyomasaval vadolta meg. A nemet, francia es angol

nyelven kiadott rdpiratnak celja az volt, hogy az eurdpai kdz-

velemenyt a magyarsag ellen a roman kdveteleseknek megnyerje.

Papiu Ilarianu 1861-ben Cuza fejedelemhez egy memo-randumot nyujtott be, amelyben Dakoromania megalkotasanak

mddszeret es eszkdzeit ismertette. Ez emlekirataban azt ajanlja

Cuzanak, hogy e nagy terv megvaldsitasanak erdekeben kiil-

fdldre kiildendd roman ligyndkdk segitsegevel igyekezzek meg-gyozni a latin Eurdpat, hogy Erdely roman orszag! Szerzdd-

tessen irdkat, hogy ezek Eurdpa eldtt vilagossa tegyek, hogy a

roman fejedelemsegeken kiviil is laknak romanok. A Liga Cul-

turala a Papiu Ilarianu altal megjeldlt feladat teijesitesere val-

98

lalkozott. Kesobb egesz magyarellenes irodalmat teremtett az

eurdpai sajtdban, amellyel a tenyek es az igazsag ellenere ugy-latszik, sikeriilt elhitetnie az olasz, francia es az angol kdzvele-

mennyel, hogy Erdely olyan roman orszag, amelyben szamba-vehetd magyarsag nem is lakik.

A roman egyetemek ifjusaganak ez emle'kiratara a magyaregyetemek ifjusaga kotelessegenek tartotta egy Vdlasziratban

felelni. E valasziratra aztan a hazai fdiskolak roman nemzeti-

segu tanuldinak neveben Popoviciu Aurel becsi orvosnovendek

Jteplica cim alatt szenvedelyes. hangii elleniratban felelt. A kir.

iigyeszseg Popoviciut e Replica miatt porbe fogta. es a sajto-

birdsag izgatasert tobb evi bortonbiintetesre itelte. Popoviciu

azonban a bortonbiintetes eldl Romaniaba menekiilt s Bukarestbenletelepedve, vezere lett a roman tanuldifjusag minden magyar-ellenes akcidjanak.

A Liga Cfulturala vezeteset mukddesenek masodik eveben

az ellenzeken levd liberalis part vette a kezebe es ennek kovet-

kezteben nem volt egyeb, mint egyszeru eszkdz arra, hogy vele

a roman nemzetisegi kerdest a maga partpolitikai erdekeinek

szolgalataban allanddan napirenden tarthassa. A liberalis part

vezerei es eldkeld tagjai a roman tarsadalomban allanddan izgattak

a Liga erkdlcsi es anyagi tamogatasa erdekeben. A kozdnsegadomanyaival az elsd evekben bdkezuen is tamogatta a Ligat,

amely tamogatas segitsegevel a vezetdseg nem is mulasztott el

semmit arra vonatkozdan, hogy Romaniaban szakadatlanul magyar-ellenes tunteteseket rendezzen es hogy Magyarorszagon taplalja az

izgatottsagot s a kulfoldi sajtdban allanddan ligy denuncialja a

magyar nemzetet, niint a romansag zsarnoki elnyumdjat.

E magatartasanak kettds celja volt : nepszeriitlenne tenni

Romaniaban a konzervativ kormanyt, amely az Osztrak-magyar

monarchia irant vald tekintetbdl kenytelen volt e tiinteteseket

korlatozni. Masreszt pedig odahatni, hogy a kormany, felve nep-

szerusegenek teljes elveszitesetdl, esetleg a magyarorsziigi romansagerdekeben olyas nyilatkozatot tegyen, amely dt a monarchiaval

konfliktusba keveri es kiiliigyi tekintetek miatt bukasat kikeriil-

hetetlenne teszi. Emiatt a liberalis ellenzek vezere es a Liga

fdprotektora, Sturdza odaig ment, hogy egyenesen a romiin

nemzeti becsiilet neveben kdvetelte a roman kormanytdl,

hogy a becsiiletes kdzvetitd szerepeben intervenialjon Becsben

a magyarorszagi romansag politikai koveteleseinek teljesitese

erdekeben.

A konzervativ roman kormany e kenyes helyzetbdl olyan

mddon igyekezett kiszabadulni, hogy ismetelten kijelentette, hogysemmi esetben sem veszi kozombosen a magyarorszagi romanokiigy^t, de az intervencidt nem tartja helyenvaldnak es celra-

vezetdnek. Hogy meggydzze a roman kdzvelemenyt s a hazai

romansag vezetdit is a maga reszere vonja, azon cim alatt, hogy

99

a magyarorszagi sziikseggel kiizkddd roman egyhazakat es isko-

lakat segiti, tetemes dsszegeket kiilddtt Magyarorszagba a romannemzetiseg-politikai mozgalmak tamogatasara.

A Memorandum-por.

Az 1890-iki roman nemzeti ertekezleten a tribunistak

jutottak tdbbsegre es amint mar emlitettiik, hatarozatilag kimon-dottak, liogy a JVIemorandumot egy kiilddttseg utjan Becsben

at fogjak adni Ofelsegenek. A komite elere Batiu Jdnos tordai

ugyvedet allitottak, aki a tevekenyebb es energikusabb politikai

mddszernek volt a hive. Az 1892. ev elejen tartott ertekezleten

veglegesen elhataroztak, hogy a Memorandumot azonnal Becsbe

viszik es csakugyan meg ez ev majusaban egy nagyobbszamii

tagbdl alld kiildottseg Becsber

is vitte, meg pedig a magyar kor-

many tiinteto kikeriilesevel. Ofelsege azonban nem fogadta el a

kiildottseget, mire a vezetok a Memorandumot egy boritekba

zarva, a kabinet-irodaban benyujtottak, honnan a magyar kormanyutjan felbontatlanul dr. Ratiu Janos tordai iigyvedhez vissza-

kiildottek.

A becsi kiildottseg iigye nemcsak a magyar es a roman,

hanem a nemzetkozi sajtdban is nagy zajt keltett. E hirlapi

campagnet a liga es a romaniai liberalis part iigynokei rendez-

tek. Az olaszokat a fajrokonsaggal, a franciakat a fajrokonsagon

kiviil azzal igyekeztek megnyerni, hogy a magyar nemzetet

ugy tiintettek fel elottiik, mint a Franciaorszag ellen iranyuld

harmasszovetseg kezddjet es legfdbb tamaszat. A szlav sajtd, amely-

nek a magyar nemzet fennallasa es erdsddese mindig szalka volt a

szemeiben, drdmmel csatlakozott a mozgalomhoz, amely egyiittal

a panszlavizmus erdekeit is szolgalni latszott. Az egyhazpolitika

Magyarorszagon epen akkor volt napirenden s ezert a romanokaz antiszemita es reakcionarius nemet sajtdban is buzgd es huszovetsegesre talaltak.

A roman mozgalmak valdsagosan forradalmi jelleget

dltdttek s igy az erdelyreszi magyarsag kdzvelemenyet allanddan

izgatottsagban tartottak. Ez izgatottsag aztan okozdja lett egyes

romanellenes demonstracidnak is. Igy 1892 majus havabanTordan Iiatiunak egy este nemcsak macskazenet adtak, de

ablakait is bevertek. Ezeket a csekelyebb fontossagu jelensegeket

a roman sajtd kiszinezve es elferditve, iigyesen felhasznalta arra,

hogy a romanok alKtdlagos elnyomatasa a nemzetkdzi sajtdban

allanddan napirenden tartassek. Sturcha Demeter a liberalis part

vezere egesz sorat tartotta Romania kiildnbozd varosaiban a

magyarellenes nepgyuleseknek es beszedeiben, melyeket e nep-

gyuleseken mondott, hatarozottan surgette, hogy a roman kor-

many Romania csatlakozasat a harmasszdvetseghez egyenesen azerdelyi kerdes roman szellemben vald megoldasatdl tegye fiiggov^

100

s ily mddon az elnyomott romansag erdekeben diplomaciai uton

bizalmasan intervenialjon Becsben. Hogy a roman kormany ezt

nem tette, mert tenyleg nem is tehette, azt egyenesen a romannemzeti erdekek ellen vald arulasnak mindsitette.

A roman komite a Becsben el nem fogadott Meniorandu-mot sajtd utjan magyar, roman, nemet es francia nyelven a liga

kdltsegen kozzetette es sok ezer peldanyban Eurdpa mindenorszagaban elterjesztette.

Miutan e Memorandum egyenesen a fennalld tdrvenyek

kdtelezd erejet tamadta meg : a tobbi kozott a felsegtdl szente-

sitett uniotorvenyrol azt mondotta, hogy miutan torvenytelen es

igazsagtalan, a romanok annak kotelezd erejet el nem ismerbetik,

a minisztertanacs kimondotta, hogy annak kozzetevdi porbe-

foganddk.

A roman nemzeti komite a minisztertanacs e hatarozatardl

ertesiilve, 1893 jiilius havaban Nagyszebenben egy romannemzeti ertekezletet tartott, mely kimondotta, hogy a romannemzeti ertekezlet, mely delegaltjai reven az egesz romansagot

kepviseli, szolidarisnak vallja magat a kebelebdl kikiilddtt romannemzeti komiteval s az altala kozreadott Memorandumot ugytekinti, mint az dsszes romansag erdekeben tett sajat politikai

hitvallasat s a kormanynak abban a tenyeben, hogy a komitet pdrbe

akarja fogni, az egesz roman nemzet porbefogasat latja s ellene,

a miivelt Eurdpa iteletere hivatkozva, a leghatarozottabban

tiltakozik.

Ez ertekezlet utan majdnem egy egesz ev telt el, mig a

Memorandum-pdr 1894 majusaban a kolozsvari eskiidtszek eldtt

targyalas ala kerlilt. Ez ev alatt a roman nemzeti komite, a

romaniai liberalis part es a Liga Culturala driasi erdfeszitest fej-

tettek ki, hogy a miivelt vilag figyelmet es erdeklddeset e pdrre

iranyozzak, mert szerintiik a magyar kormany nemcsak a roman

nemzeti komitet, hanem az egesz roman nemzetet is pdrbe fogta.

A Memorandum-por targyalasa 19 napig tartott. Ez idd alatt

a roman es magyar kdzvelemeny allandd izgatottsagban volt.

Bukarestben s Romania mas varosaiban egymast ertek a magyar-

ellenes nepgyulesek es tiintetesek, amelyekben a roman irreden-

tizmus a*legnyiltabban lepett fol. Az eurdpai sajtdt elarasztottak

a magyarellenes dakoroman szellemii tuddsitasok, cikkek, rop-

iratok es kdnyvek egesz dzdnevel. A pdr a vadlottak eliteltete-

sevel vegzdddtt.

A por e kimenetele az izgatottsagot idehaza nagyban

ndvelte, Romaniaban es klilfdlddn pedig a magyarellenes tama-

dasokat megkettdztette. Sturdza, hogy az „erdelyi kerdest"

maganak es partjanak biztositsa, az elitelt komite-tagokat arra

biztatta, hogy a pdr eldl megszdkdtt Brote Jeno es Albini Sep-

timius peldajat kdvetve, a bortdnbiintetes eldl menekiiljenek

Romaniaba, hogy ott, mint egy magyarorszagi roman enngracid,

101

nemcsak allandd tiltakozas legyenek a magyarok erdszakossaga

ellen, de tenyezdi is egy magyarellenes akcidnak. A komite tagjai

azonban attdl tartva, hogy szokesukkel kompromittalni fogjak az

iigyet es magukat, nem fogadtak meg e tanacsot, hanem 18^4

dszen a szegedi es vaczi bdrtondkben, miutan eldbb egy bizalmas

ertekezleten a roman nemzeti part iigyeinek vezeteset atadtak

egy ideiglenes komitenak, fogsagbiintetesiiket megkezdettek.

A roman nemzetisegi mozgalom hanyatlasa a Memorandum-

port koveto evekben.

Az erdelyi magyar kdzvelemeny a fennebb vazolt heves

es fenyegetd roman nemzetisegi izgatasoktdl jnegriasztva, a kor-

manytdl rendkivtili intezkedeseket kdvetelt s az erdelyi reszekbe

egy kiralybiztos kikiildeteset slirgette. Az akkori beliigyminiszter,

Hieronymi Karoly, hogy a helyzetrdl szemelyes tajekozddast

szerezzen, 1894 nyaran erdelyi kdriitat tett. E kdrutazasan arrdl

gydzddott meg, hogy rendkiviili intezkedesekre nincs ugyan semmi

sziikseg, hanem a roman kerdest adminisztrative az eddiginel

erelyesebben kell kezelni. Feloszlatta a roman nemzeti komitet

es mukddeset betiltotta. Miutan decemberben az ideiglenes komite

ujabb kiserletet tett a roman nemzetisegi part izgatd miikode-

senek megkezdesere es onmaganak ujraszervezesere, mukddeset

nemcsak ujra betiltotta, de minden erre vonatkozd kiserletet,

mint kihagast, biintetendd cselekvesnek mindsitett.

1895 januar 14-en Banffy Dezsd vette at a kormanyt.

Kormanyzasa alatt a nemzetisegi tdrekveseknek figyelemre meltd

mozzanata az 1895 augusztus havaban Budapesten megtartott

nemzetisegi kongresszus volt, amely a hazai nemzetisegek poli-

tikai szolidaritasat nemcsak kimondotta, hanem annak lathatd

megnyilatkozasa is akart lenni. E szolidaritas szerveiil a kdzdsen

intezendd iigyek vezetesere egy kozos bizottsagot valasztott.

E bizottsag azonban az adott korulmenyek kdzdtt semmit semtehetett s ennek kdvetkezteben az egesz nemzetisegi szdvet-

kezesnek nem is lett semmi gyakorlati kdvetkezmenye.

Ofelsege 1895 dszen a komite tagjainak megkegyelmezett es

egy par het mulva azutan Romaniaban is lenyeges fordulat allott

be. A kormany elere, miutan Jassyban eldzetesen az ellenzeken

elkdvetett monarchiaellenes izgatasaiert nyilvanosan vezekelt, az

uj liberalis kormany elere a Liga Culturala magyarellenes akcid-

janak sugaimazdja, Sturdza Demeter keriilt. Nem leven tdbbe,

partpoHtikai okokbdl, az „erdelyi kerdesre" sziiksege, azt nemcsakelejtette, hanem leszereltetni is igyekezett ugy a Liga Culturala-

ban, mint a magyarorszagi roman nemzetisegi part komitejaban.

Sturdza befolyasa kdvetkezteben a fogsagbdl kiszabadult

komite-tagok is rdvid idd mulva egymassal meghasonlottak.

Uriigyet erre a „Tribuna" cimu lap tulajdonjoganak vitiis kerdese

102

adott. A komite egyik resze a Tribuna kdriil csoportosulva,

Lucaciu Laszlo vezerlete alatt Sturdza szolgalataba szegodott es

az 6 politikajanak erdekeben igyekezett vezetni a magyarorszagi

romansag politikai akcidjat. Az ellenzekre keriilt konzervativ part

ezt azzal igyekezett lehetetlenne tenni, hogy a komite elnoket,

Ratiut es bizalmasat Coroianut a maga reszere vonta.

E meghasonlas nem szoritkozott a magyarorszagi romannemzetisegi part komitejanak sziik korere, hanem atterjedt a

Liga Culturalara is. Ez egyesuletre most a romaniai konzervativ

part akarta kezet tenni. Ebbol szenvedelyes es szemelyeskedo

harcok keletkeztek a ligaban, amelyeknek soran az eddig kove-

tett vagyonkezelesrol siilyosan kompromittald adatok keriiltek

napfenyre, amelyek megdobbentd kepet tartak a kozonseg szemei

ele a ligaban uralkodott melyseges korrupcidrdl. Ezek a botra-

nyok teljesen diszkreditaltak a roman nemzetisegi politika vezer-

egyenisegeit, meg a legnagyobb mertekben hiszekeny es konnyenfelrevezethetd roman kozvelemeny eldtt is.

A mult szazad utolsd eveiben a magyarorszagi nemzetisegi

mozgalmakban nagy visszaeses volt eszlelhetd az egesz vonalon.

A szerbeket sajat eg^hazi viszalykodasuk vonta el minden nem-zetisegpolitikai akcidtdl. A tdt nemzetisegi vezetok a magyarneppart tamogatasatdl varhatd politikai eldnydktdl es a cseh-tdt

kulturalis egyseg propagalasatdl vartak xigyiik fellendiileset.

Az erdelyi szaszoknal a ket partnak, a zold es fekete szasz

partnak hazi torzsalkodasa kotott le minden erdt. Ez idoszakbdl

csakis ket gyenge akcid jegyezheto fel. Az elsd az a tiltakozas

volt, amelyet a magyarorszagi nemzetisegek 1895 augusztusaban

tartott kongresszusa altal valasztott kozos nemzetisegi komite

adott ki 1896 elejen a magyar nemzet millenaris iinnepe ellen,

a masik, amelyet az erdelyi szaszok fejtettek ki 1897-ben a

helysegnevek hivatalos megallapitasardl szdld torvenyjavaslat ellen,

amelyet a nemzetisegi vezetdk ugy igyekeztek feltiintetni, mint a

magyar nevvel nem bfrd helysegek nevenek erdszakos meg-magyarositasat, holott csak annyirdl volt szd e torvenyben, hogy

a helysegek hivatalos nevelil a letezd magyar nevek alla-

pittassanak meg vagy felelesztessenek a hajdan tenyleg letezett

azon magyar helysegnevek, amelyek idegenes alakot csupan a

benniik lakd kiilonbozd nemzetisegek nyelve fonetikajanak erve-

nyesiilese kovetkezteben kaptak.

A nemzetisegi niozgalmak a jeien szazad kezdeten

tijra e^lednek,

A nemzetisegi mozgalmaknak a jelen szazad elsd eveiben

vald ujraeledese a magyar allam belsd politikajanak egy ekkor

felvetddott igen fontos es eletbevagd kerdesevel volt a legszoro-

sabb dsszefiiggesben.

103

Banffy Dezsd bard bukasa utan, a mult szazad utolsd eve-

ben, 1899 februarjaban Szell Kalman lett Magyarorszag miniszter-

elndke. a nemzetisegi kerdest adminisztrative sokkal enyhebben

kezelte, mint Banffy. A nemzetisegi politikai vezetdk ezt a jelen-

seget azonban nem ugy fogtak fel, mint a ket allamferfiu kor-

manyzasi mddszere kozott levo kuldnbseg eredmenyet, banemakkent, bogy ezt az enyhebb iranyt Becsbol parancsoltak Szell

Kalmanra es a magyar kormanyzatra, meg pedig azert, bogymagasabb kiilpolitikai es birodalmi erdekekbdl a magyarorszagi

nemzetisegi kerdes kezeleseben az osztrak orokos tartomanyokbanfennalld rendszerhez kdzeledes tortenjek. Hogy a nemzetisegi

vezetdk e hite mino forrasbdl fakadt, azt az alabbi korlilme-

nyekbdl ismerhetjuk meg.

Szell Kalman kormanyelnoksegenek utolsd eveben a katonai

kdrok altal siirgetett vederdreform az evi ujoncok letszamanak lenye-

ges felemelese alakjaban a parlament ele keriilt. Az ellenzek a

hadiigyi kdrdk e kivansagat csak rekompenzacid elleneben volt haj-

landd teljesiteni. E rekompenzacid az ellenzek dhajtasa szerint

az lett volna, hogy a kdzds hadsereg magyarorszagi reszeben a

vezenylet es a szolgalat nyelve a magyar legyen es ennek kovet-

kezteben ezeknek az ezredeknek tisztikara is magyar legjen. Azellenzek ezen allaspontjat kimeletlen parlamenti obstrukcid segit-

segevel igyekezett diadalra juttatni. Miutan Szell Kalman semaz obstrukcidt letdrni, sem pedig Ofelsege hozzajarulasat meg-szerezni az ellenzek kivansaganak teljesitesehez nem tudta,

amely egyszerii ellenzeki kivansagbdl hamarosan nemzeti kove-

telmeny lett, lemondott. Szell utan a kormanyt Khuen-Hedervaryvette at, de d is az obstrukcid aldozata lett. Utana Tisza Istvan

jdtt nemi engedmenyekkel, de miutan az 1905-iki valasztason

partja kisebbsegben maradt, lemondott. Helyet, mint iigyvivd,

bard Fejervary honvedelmi miniszter foglalta el.

Attdl a pillanattdl kezdve, hogy az ellenzek lehetetlenne

tette a hadvezetdseg kivansaganak feltetel nelkiil vald teljesiteset,

a nemzet es a dinasztia kdzdtt vald osszeutkozes kdrvonalai egyre

hatarozottabban kezdettek kidomborodni. Ofelsegenek ismeretesse

lett chlopi-i hadseregparancsa ez dsszeiitkdzes lenyege es ter-

meszete feldl semmi ketseget sem hagyott fenn. Ferenc Fer-

dinand trdndrdkds egyenisege ez dsszeiitkdzes ideje alatt kezdett

a monarchia politikai eleteben mindjobban eldterbe lepni es pedig

mint egy oly politikai gondolat kepviseldjee, amely gondolat

hivatva lesz a monarchia jdvendd atalakulasat megteremteni.

E politikai gondolat, a Grop-Osterreich eszmeje volt. Grofi-Oster-

reich e politikai koncepcid szerint nemcsak kozepeurdpai, hanema Balkan-felszigetnek delfele, egeszen Szaloniki-ig lenyiild del-

nyugati reszet is magaban foglald nagyhatalom lett volna.

Ennek a Grofi-Osterreichnak alapfeltetele az volt, hogy a

monarchia dualisztikus allamjogi szerkezete helyet engedjen egy

104

uj szerkezetnek, amely kdriilbelul olyasfele nemzetisegi allamokfoderacidja lenne, mint aminot 1848-ban Palacky tervezett.

A dualisztikus szerkezetet azonban a magyarsag akarata nelkiil

nem lehet megvaltoztatni es lia nem lebet megvaltoztatni, akkora monarchia a Balkanon nem teljesitheti azt a szerepet, amelyet

Grofi-Osterreich tervezoi es azok kozott elsosorban FerencFerdinand neki szantak. Az elso lepes tehat a kituzott cel fele:

a magyarsag azon politikai helyzetenek letorese, melyet szamara a

monarchia jelenlegi allamjogi szerkezetenek kereteben a dualiz-

mus biztositott. Erre a hadsereg kerdeseben a nemzet es a

dinasztia kozott tamadt konfliktus meghozta a kedvezo alkal-

mat, tehat nem szabad kihasznalatlanul hagyni.

A kittizott cel eleresenek biztos eszkozeiil az altalanos

valasztdi jogot szemeltek ki abban a hitben, hogy ha a leendo

magyar torvenyhozas az altalanos valasztdi jogra alapitott valasz-

tas eredmenye lesz, akkor a tobbseg feltetleniil a nemzetisegekbol

es az uralkodd magyar nemzeti es allami gondolattal szemben

ha nem is ellenseges, de legalabb kozombos szocialdemokrata-

part tagjaibdl fog megalakulni, amely a neki kedvezo szocialis

es gazdasagi reformok fejeben szivesen hozza fog jarulni a

monarchia*azon nemzetisegi foderativ alapon vald atalakitasahoz,

amely elengedhetetlen feltetele annak, hogy Gro6-Osterreich a

Balkanon akadalytalanul teljesithesse a neki szant hatalmi, gaz-

dasagi es kulturalis feladatokat. Ferenc Ferdinand es hivei a

Balkanon vald terfoglalas lehetoseget a becsi katonai es udvari

felfogas regi hagyomanyaihoz hiven, egy katholikus es horvat-

jellegii egyseges delszlav allamtest (trializmus) megalkotasaval

veltek a legcelszerubben elokesziteni. Ez a torekves es kituzott

cel azonban ellentetes volt a szerbseg imperialista torekveseivel

s azert szegiilt oly energiaval es egyseges akarattal az egesz

szerbseg ellene, mikor Bosznia annexidjaban megpillantotta az

elso hatarozott lepest ez irany fele.

A romaii nemzetisegi piirt felhagy a passzivitilssal.

Vlad Aurel, a roman nemzetisegi part egyik jelenlegi

vezerembere a nemzeti komiteban mar 1901-ben felvetette,

hogy -a part hagyjon fel a passzivitassal es lepjen a parlamenti

aktivitas terere. Velemenyevel kisebbsegben maradt.

A magyar nemzet es a dinasztia kdzott tamadt azon dssze-

iitkdzes, amelyet vazlatosan epen most ismertettiink, kedvezd

alkalmul szolgalt arra, hogy a roman nemzeti part az aktivitas

terere lepjen. Az 1905-iki valasztasokat megelozoen tartott erte-

kezleten a part 1881-ben megfogalmazott programmjat fenn-

tartotta ugyan, de gazdasagi es szocialis kdvetelesekkel meg-

bovitve, ujra formulazta es kimondotta, hogy e programmjanak

parlamentaris eszkdzdkkel vald meg^aldsitasa erdekeben az akti-

105

vitas terere lep. Jellemzd, hogy ez lij politikai programmmasodik pontjaban kimondja, hogy „a haza jdl felfogott erde-

keben koveteli a kozos hadsereg nemet vezenyleti nyelvenek

esorbitatlan fenntartasat". Ez egyenesen a becsi katonai korok-

nek szdlott.

Az ertekezleten hozott hatarozatnak megfelelden, a part

jeldltet allitott minden olyan keriiletben, ahol kilatasa volt a

sikerre. A valasztasi harcban azonban minddssze is csak nyolc (8)

mandatumot tudott megszerezni. A megvalasztott nyolc romannemzetisegi kepviseld a parlament megnyitasa utan a szinten ez

alkalommal mandatumot nyert Hoctesa Mildn tdt es Pavlovics

Ljubomer szerb nemzetisegi kepviseldkkel egyesiilve, megalaki-

totta a nemzetisegi kepviseldk partklubjat es a maga allaspont-

jat a trdnbeszedre adandd sajat kiildn valaszfelirati javaslataban

fejtette ki. A nemzetisegi partklub szereplese e valaszfelirati

javaslattal es a mellette elmondott beszedekkel tulajdonkepen

befejezest is nyert, mert Tisza, partjaval egyiitt kisebbsegbe jutva,

kenytelen volt lemondani.

A Fejervary-fele iigyvivd kormany belugyminisztere (Kris-

tdffy) altal a kormany programmja gyanant fdlvetett altalanos

valasztdi jogot a nemzetisegi kepviseldk drdmmel fogadtak, mert

meg voltak gydzddve, hogy ez rdvid iddn beliil olyan parlamenti

helyzetet fog teremteni, amely lehetdve teszi az allam szerke-

zetenek olyan kdzjogi atalakitasat, amely meg fog felelni a

nemzetisegi elven feleplild fdderativ allamszerkezetnek. Ekkentallott eld az a helyzet, amelyben a nemzetisegi tdrekvesek a

hadseregnek es bizonyos fokig a dinasztianak erdekeivel is dssz-

hangzasba keriiltek.

A rom&n nemzetis^gi pdrt alkudozjlsa a koalicios

kormannyal.

A parlament feloszlatasa utan arf

nemzetisegi partok vezetd-

emberei egesz biztosra vettek, hogy Ofelsege nem fog dsszehivni

uj parlamentet, hanem abszolut mddon fog uralkodni. Egyeldre

ugyan csak atmenetul. A vegsd kibontakozas azonban nem lehet

mas, mint a dualizmus bukasa es annak romjain az egyseges

osztrak monarchianak, GroB-Osterreichnak a nemzetisegek fdde-

ralizacidjan, mint uj alapon vald felepitese.

Nagy meglepetesben volt resziik azonban, mikor Ofelsege

1906 aprilis elsd napjaiban Wekerlet megbizta az uj kormanyalakitasaval es az orszaggyulest dsszehivta 1906 majus 19-re.

A valasztasokat megeldzden, Wekerle miniszterelndk az

egyetertes es a bekes kiegyezes kedveert tdbb befolyasos romaneldkeldseg tanacsara bizalmas ertekezletre magahoz kerette a

roman nemzetisegi part egynehany vezetdemberet. Ezen az

ertekezleten a romanok annak a kivansagnak adtak kifejezest,

106

hogy a kormany a kiiszdbdn levo valasztasokat illetoen kossonveluk paktumot azon keriiletekre vonatkozdan, amelyeket nekikatengedni szandekozik. A kormanynak az volt az allaspontja,

hogy a romanok a paktumot az egyes megyek illetekes tenye-

zoivel kossek meg. Andrassy beliigyminiszter megigerte, hogya fdispanokat ebben az iranyban fogja utasitani.

E paktumbdl azonban nem lett semmi, mert az egyes

keruletekben az illetekes tenyezdk nem voltak hajlanddk a teret

minden kiizdelem nelkiil atengedni a romanoknak. A valasztasi

kiizdelem, amelybe a kormany abszolute nem avatkozott bele,

azzal vegzdddtt, hogy a romanok dsszesen 14 mandatum birto-

kaba jutottak. E valasztasok eredmenye valdsagos illusztracidja

volt annak, hogy a roman nemzetisegu valasztdpolgarok tobbsege,

egyaltalan nem volt hajlandd feltetleniil magaeva tenni a romannemzetisegi part programmjat. Ez volt egyszersmind az elso

valasztas, amelybe a roman nemzetisegi penzintezetek is bele-

avatkoztak, amennyiben a komite altal fdlleptetett jeldltek majd-nem mindenike osszekdttetesben volt, mint igazgatd, igazgatdsagi

tag, vagy fdreszvenyes, valamelyik roman penzintezettel.

Az 1906-iki orszaggyiilesbe a romanokon kiviil meg negyszerb es nyolc tdt kepviseld keriilt be. Ez a 26 kepviseld mostis megalakitotta a nemzetisegi kepviseldk partklubjat. A nem-zetisegi kepviseldk a maguk kiilon programmjat a trdnbeszedre

adott valaszfelirat targyalasa alkalmaval kiildn valaszfelirati

javaslatba foglaltak, melyet Polit Mihaly szerb nemzetisegi kep-

viseld terjesztett eld.

Az 1906— 1910-iki parlamenti iilesszaknak a roman nem-zetisegi mozgalmak fejlddestdrtenetenek szempontjabdl legneveze-

tesebb mozzanata az a vita volt, amely Apponyi grdf vallas- es

kdzoktatasiigyi miniszter nepiskolaiigyi javaslatainak eldterjesztese

alkalmaval folyt le.

A Liga Culturala iljra^bredese es Jorga Miklos bukaresti

egyetemi tanar szerepe ez ujraebred^sben.

A Liga Culturala is ebben az iddben szedi dssze magat es

kezd kiemelkedni a zullottsegnek abbdl az allapotabdl, amelybe

a mult szazad utolsd eveiben a benne elhatalmasodott korrupcid

kovetkezteben jutott. Ennek az uj eletre es tevekenysegre vald

ebredesnek kezdemenyezdjees vegrehajtdja Jor^ga Miklds buka-

resti egyetemi tamir volt. Allaspontja roviden abban foglalhatd

dssze, hogy a Liga csak ugy fog igazi hatast gyakorolni a romankdzvelemenyre, ha ezt nem tiintetd kdrmenetek, bankettek es

nepgyulesi szdnoklatok tartasaval, hanem valdban komoly iro-

dalmi programm vegrehajtasaval fogja megkiserelni. A Jorga

altal siirgetett irodalmi programm 3. pontja igy hangzik: „mind--

azon mozgalmakkal szemben, amelyek a romanoktdl lakott

107

orszagokban meggatoljak a romanokat kdzgazdasagi, kulturalis

es nemzeti eldhaladasukban, keltse fel a Liga ugy Romaniaban,mint kiilfoldon a kdzvelemeny figyelmet".

Jorga nemcsak megfogalmazta ezt a programmot, hanemvegrehajtasabdl is kivette az oroszlanreszt. Beutazta Bukovinates a magyar allam keleti felet s azokrdl eleven, szmes stilusu,

celzatos konyveket lrt. Mint a Liga Culturala fdtitkara, felszd-

litotta a magyarorszagi roman nemzetisegpolitikai vezetdket,

hogy juttassak a Liga tudomasara mindazokat a serelmeket,

amelyeket valamely roman valaha nemzetisege es politikai maga-tartasa miatt a magyaroktdl szsnvedett. A felszdlitasnak ered-

menye egy „Magyarok es a roman nemzetiseg" cimu kdnyv lett,

amelyben felsorolt minden politikai es sajtdpert, megnevezettminden eliteltet es a bortdnbuntetes idejet, amely az illetdt

sujtotta, termeszetesen anelkiil, hogy a biintetest provokald- cse-

lekmenyt s annak mindseget is kdzelebbrdl ismertette volna.

Ily mddon aztan e kdnyvben megddbbentd kepet festett a magyar-orszagi romanok politikai uldozteteserdl, forrasul a kulfdldi

romanbarat es magyarellenes irdk szamara. Nem volt a magyar-orszagi romansag eleteben olyan mozzanat, amelypdl Jorgafranciaul, angolul, nemetiil, olaszul egy kdnyvet vagy legalabb

egy brosurat ne irt volna. „Valenii de munte"-ban, a bukarestiek

kedvelt nyarald helyen a maga dakdroman es irredentista szel-

lemu tdrteneti es irodalmi tanitasa szamara nyari szabad egyetemitanfolyamot szarvezett, amelyet a Liga Culturala anyagi es

erkdlcsi tamogatasaval szamos magyarorszagi pap, tanitd, fd-

iskolai, sdt felsdbb osztalybeli kozepiskolai tanuld is latogatott.

Ugyanebben a varoskaban egy nyomdat is tartott fenn, amely857o-ban irredentista szellemu tudomanyos es izgatd tartalmii

irodalmi termekeket nyomtatott. Jorga hatasara lett a Liga Cul-

turala a kiilfoldnek roman dolgokban igazi magyarellenes irodalmi

informatora*.

A romdn nemzetisegi ptirt alkudozasai Khuen-H^dervdryval

es Tiszaval.

A koalicids kormany bukasa utan 1910-ben Ofelsege Khuen-Hedervaryt nevezte ki miniszterelnokke. Khuen-Hedervary pro-

grammjan az altalanos valasztdi jog elsd pont gyanant szerepelt.

A roman nemzetisegi part vezetdi az altalanos valasztdi jogra

vald tekintetbdl azonnal erintkezesbe leptek Khuen-Hedervaryval.Ez alkalommal nemcsab valasztasi paktumrdl, hanem valdsagos

roman-magyar megegyezesrdl volt szd. Khuen-Hedervary kijelen-

tette, hogy drdmmel vesz tudomast arrdl, hogy a romanok Ls

reszt akarnak venni az orszag alkotmanyos kiizdelmeiben, mertezuton lehetdve valik, hogy a fennforgd panaszok, ellentetek es

kivansagok a nyilvanos megvitatas kdvetkezteben a kolcsonos

108

felvilagositasok segitsegevel rendeztessenek. A roman nemzetisegi

part tagjai ezzel nem elegedtek meg, hanem azt kivantak, hogy a

kormany bizonyos szamii es altaluk megjelolt keriileteket kiiz-

delem neTkiil engedjen at nekik. E keriiletek kozott egy sem volt

olyan, amelyben a nemzetisegi partnak az ellenzekkel kellett

volna a mandatumert kiizdeni. Miutan a kormany nem volt haj-

landd, hogy egy ilyen paktummal nehany, a partja szamara tel-

jesen biztos keriiletet atengedjen a romanoknak, a paktumbdl nemis lett semmi.

A roman-magyar megegyezesre vonatkozd alkudozasokat

nem az orszaggyulesi part tagjai folytattak, hanem Mangra Vazulnagyvaradi gor. kel. vikarius kozvetitesevel az ugynevezett mer-

sekelt parti romanok es nem is annyira Khuen-Hedervaryval,

mint inkabb a munkapart tenyleges vezerevel, Tisza Istvannal,

akinek a nemzetisegi kerdest illeto bekiilekeny es meltanyos

allaspontja a romanok eldtt nemcsak ismeretes, hanem rokon-

szenves is volt. Ez alkudozasokban resztvett Romaniabdl Slavici

Janos is, aki mar 1896-ban azt hirdette, hogy a roman-magyarellentet azonnal enyhiilni fog, mihelyt a romanok kelld szambanlesznek kepviselve a magyar parlamentben.

E maganjellegu megbeszelesek nem vezethettek eredmenyre

mar csak azert sem, mert az idd a valasztasok megkezdeseig

nagyon rovid volt arra, hogy valamiben megallapodhassanak.

A valasztasok eredmenye pedig egeszen uj helyzetet teremte*tt,

amely lehetetlenne tette e megbeszelesek es eszmecserek tovabb-

folytatasat.

MeghasonMs a roman nemzetisegi partban es az azt

koveto kib^kiiles.

A valasztasok a roman nemzetisegi partra teljes vereseggel

vegzddtek. A mult orszaggyiiles roman nemzetisegi kepviseldinek

alig egy harmada jutott mandatumhoz.

E veresegnek egyik oka az volt, hogy a part nem egy-

segesen ment a valasztiisi kiizdelmekbe. A roman nemzetisegi

partban az utolsd evtizedben ket arnyalatot lehetett megkiildn-

boztetni. Egyik, szocialis es gazdasagpolitikai allaspontjat tekintve,

konzervativebbnek volt nevezhetd. E csoporthoz tartoztak nagy-

resziikben a mult orszaggyule's roman nemzetisegi partjanak

tagjai. A masik, a Goga Olddvidn vezetese alatt alld fiatalok

partja, amelynek szocialis es gazdasagpolitikai allaspontja radi-

kiilisabb volt.

Ez utdbbi csoport tagjai kivetel nelkiil es a miisik csoportbdl

is azok, kik ez lirnyalattal dsszekottetesben voltak, megbuktak.

E nem remelt eredmeny rendkiviil nagy megzavarodast okozott

a roman nemzetisegi parfcban. Csakhamar magukhoz terve, ra-

jdttek, hogy a kudarc okat nem lehet kizardlagosan az ugy-

109

nevezett hivatalos valasztasi visszaelesekben keresni, kiilondsen,

ha tekintetbe veszik, hogy a kudarc nem annyira a roman nem-zetisegi part eddigi vezetoit erte, mint inkabb a Goga-fele fiatalabb

es radikalisabb partarnyalat tagjait. Ezek az aradi „Tribuna ft

koriil csoportosulva, a roman nemzetisegi part idosebb vezetdit

tettek felelosse az oket ert kudarc miatt.

Rovid eldcsatarozas utan a vihar a ket partarnyalat kozott

teljes erovel tort ki. Eleshangii polemiak, kellemetlen leleple-

zesek kovetkeztek. Az 1896-iki harc megismetlodott. Gogaekazzal vadoltak az idosebbeket, hogy nem igazi roman nemzeti,

hanem csak osztaly, sot annal is rosszabb, mert egyenesen szemelyes

es klikk-politikat folytatnak. Az idosebbek pedig a fiatalabbakra

azt fogtak, hogy Mangra kozvetitesevel Tisza Istvan nemzetisegi

politikajanak erdekeben inditottak meg ezt a harcot.

Ez a harc, amely a roman nemzetisegi partot akcidiban

nemcsak megbenitotta, hanem teljes szetbomlassal is fenyegette,

egy evnel hosszabb ideig tartott.

E meghasonlas kovetkezteben a romaniai liberalis part, a

magyarorszagi roman nemzetisegi mozgalmak e legnagyobb ta-

masza es iranyitdja, a magyarorszagi roman nemzetisegi partot

veszedelmeztetve latta es attdl felt, hogy ha e part felbomlik,

nem lesz tdbbe olyan szervezet, amely izgatasaival megakadalyozzaa sokak altal komolyan dhajtott roman-magyar megegyezest. Emegegyezes kovetkezteben aztan a nemzeti kerdes nemcsak mintpartpolitikai fegyver szunnek meg a romaniai politikai partokkezeben, hanem egyiittal lehetetlenne lenne az is, hogy a liberalis

part e kerdes ebrentartasaval eldkeszitse a partnak ugyan tavoli,

de azert kitartassal kovetett celjat: a magyar allam romanokaltal lakott teriiletenek a roman kiralysaghoz vald csatolasanak

segitsegevel Nagy-Romania megalakitasat. A konfliktus elsimita-

sara a part egyik tagjat, Stere Konstantint kiilddtte Aradra,kinek 200.000 lei segitsegevel sikeriilt is a beket letrehozni. Ezdsszeg nagy reszere azert volt sziikseg, hogy a „Tribuna" tulaj-

donosait, munkatarsait es mas egyeb erdekeltjeit a lap megsziin-

tetese miatt karpdtolhassak.

Bosznia ^11116x16^^ 6s a ronian nemzetis^gi torekv^sek.

A Bosznia annexidjaval kapcsolatos szerbiai esemenyek a

a roman kozvelemenyben azt a felfogast keltettek, hogy annakkdvetkezmenye gyanant a Balkan-kerdes megoldasaval egyidejuen

az Osztrak-magyar monarchia kerdese is felvetddik, mei*t az anagy erdekellentet, amelyik a Balkan-kerdesben a monarchia es

Oroszorszag kdzott fennforog, haborii nelkiil nem oldhatd meg.A monarchia es Oroszorszag e haboruja pedig a nagyhatalmakkdzdtt fennalld szovetsegi csoportosulasnal fogva feltetleniil pro-

vokalja az eurdpai habonit. Kdzeleg tehat annak az altalanos

110

eurdpai konflagracidnak draja, amelyben Romania megkiserelheti

nemzeti idealjanak megvaldsitasat. Erre az alkalomra a romankdzvelemenyt erkdlcsileg elokesziteni azert kell, hogy ez erkolcsi

eldkesziilet szilard alapjaul szolgaljon a fegyveres felkesziiltsegnek.

A roman kozvelemeny moralis eldkeszitesenek e munkajara,

mint legalkalmasabb szervezet, a Liga Culturala vallalkozott. ALiga 1909. evi kozgyulesen a kozponti komite a kdvetkezdhatarozati javaslatot terjesztette elfogadas vegett a kozgyules

ele: „A Liga Culturala nem helyesli azt a kiilpolitikat, amelyik

kizardlag csak azt a hatalmat tamogatja, amelyik roman terii-

letet tartva birtokaban, a roman kultura elnyomasaval kiserletet

tesz 4,000.000 roman lelkileg vald megsemmisitesere. Uj kiil-

politikai irany eletbelepteteset kivanjak. Ez uj kiilpolitikai irany,

kiindulva a roman faj egysegenek tudatabdl es minden tekintetben

vald erdekkdzdssegebdl, valamint a roman allamnak ezekbdl

logikailag kdvetkezd hivatasabdl, kdzeledest keres balkanfelszigeti

szomszedaival, amelyeket ugyanez a regi, internacionalis jellegu,

a hdditasra es a nemzeti tdrekvesek elnyomasara tamaszkodd

nagyhatalom fenyeget es karosit meg. Keresi a kdzeledest azert,

hogy balkanfelszigeti szomszedait megnyerje es hogy ebben a

szent nemzeti idealok megvaldsitasara szolgald egyesiilesben

Romania, a kultura es a szabadsag e regi keleteurdpai tuzhelye

az dt megilletd ddntd helyet elfoglalhassa.

"

A Liga Culturala, egyhangiilag elfogadvan e hatarozati

javaslatot, ralepett arra az utra, amely dt a vilaghaborii kitore-

senek kezdete dfca elemi erdvel tette a magyarsag ellen vald legfek-

telenebb haborus izgatasok kdzepponti szervezeteve. Ez iddponttdl

kezdve, lehetetlenne valt a magyarorszagi romansag es a magyarok

kdzdtt minden megegyezes, mert a Liga es a hatamdgdtt alld

romaniai liberalis part bele tudta vesni a magyarorszagi roman

ertelmiseg lelkebe annak erzeset, amit Jorga 1911-ben valenii

de muntei tanfolyamait megnyitd eldadasanak kdvetkezd , szavai-

val fejezi ki: „A Liga Culturala nem feledkezett meg a le-

igazott romanokrdl sem. Eldkesziti a talajt es mikor ez megvan,

akkor visszalep es helyet atengedi a hadseregnek. Mikor e

kerdesben hatarozhatni fog a roman allam, akkor katonai at

fogjak lepni a hatart. Amig ez meg nem tdrtenik, addig az

allamnak hallgatnia kell."

Az 1912/13. 6vi Balkdn-hdborii hatasa a magyarorszagi

romansdg nemzeti ^s politikai aspir&cioira.

Romania reszvetele a Balkan-haboriiban es diplomaciai

sikere, amelyet a bukaresti bekeben e'rt el, nemcsak rendkivul

megndvelte a romansag nemzeti dnerzetet, hanem altalanossa is

tette a kozvelemenyben azt a meggydzddest, hogy most a sor

rakeriil az ligynevezett osztrak-magyar problema megoldasara is.

111

Romaniaban altalanosan el volt terjedve a hir, hogy a Bulgaria-

bdl visszatero hadsereg egyenesen be fog vonulni Erdelybe,

ahol egyidejuen a magyarok ellen a roman nep millidi, mint

egy ember fognak fellazadni es Karoly kiraly diadalmasan eld-

nyomuld hadseregevel egyesiilni. Az erdelyi romansag kozott

titokzatosan es lazasan folyt a kerdezdskodes : mikor fog be-

vonulni Karoly kiraly? es az izgalom Erdelyben hdnapokonat tartott.

„Romania diplomaciai sikere a balkani kerdes rendezeseben —irja Mircea R. Sirianti 1916-ban Parisban megjelent „La Question

de Transilvanie et 1'Unite politique roumain" cimu konyvenek348. lapjan — tulnyomd szerepe, amely neki a bukaresti beke-

kotesben jutott es teriileti megnagyobbodasa, fdleg pedig uj

politikai tajekozddasa az entente fele, amely mindjart a bukaresti

bekekotes utan mutatkozott, Magyarorszagon olyannak tunt fel,

mint egy ellentamadas' a megujult magyarositd politika ellen. AKarpatokon innen (Romaniaban) lakd testverek erdinek szaka-

datlan novekedese az erdelyi romanok erkolcsi erejet is ndvelte.

Tudtak, hogy a roman fegyverek es az a hadsereg, amelyik a

balkani nemzeteknek a bukaresti beket diktaltak, egy naponszazados elnyomdik ellen fordulhatnak.

"

Hogy mindez milyen hatassal volt a magya*rorszagi romansagpolitikai kozvelemenyere, szembeszdkden illusztraljak az erre

vonatkozd magyarorszagi roman hirlapi nyilatkozatok: „A magyar-orszagi romanok napja kezd felderulni — irta a „Romanul"1914januar 14-iki szamaban. — A gydzelem kiiszdben vagyunk.

Szemiink eldtt lebeg a dolgok uj fordulata a Balkanon. Az el-

nyomott nemzetisegek Torokorszaga elpusztult. A fiatal alban

nep fiiggetlensegre tett szert, mas nepek pedig megkettdztettek

erdiket a teriileti gyarapodas litjan es a sajat erejiikbe vetett

bizalom megndvekedese kovetkezteben. De mindenekeldtt magasankiemelkedik a vilag szeme eldtt a roman ^kiralysag cliplomacia-

janak iigyessegevel es erds hadseregevel. Ime, ezert erezhetjlik

mi erdelyi romanok magunkat joggal a gydzelem kiiszdben.

Kesziilddjiink tehat, mert bekes iddben is lehet ragyogd gydzel-

meket aratni, ha a hivd szdra keszen allunk barmely teren

harcba szallani."

Hogy tulajdonkepen mibdl is fog allani az a gydzelem,

amelynek kiiszdben all a magyarorszagi romansag ? azt megtudjukugyancsak a magyarorszagi roman sajtd egyes kdzlemenyeibdl.

Az aradi „Romanul", a roman nemzetisegi part hivatalos kdzldnye

1914 marcius 16-iki szamaban „Az eurdpai kabinetek dontenek

Ausztria es Magyarorszag sorsardl" cfmu cikkeben azt irja, hogyaz orosz es osztrak-magyar habord kiiszdbdn van. Azzal fog

vegzddni, hogy a magyarorszagi szlavoknak autondmiat ad. ABalkanon az dve lesz a hegemdnia. Romania pedig megkapja

(itt a hely iiresen van hagyva) minthogy az orosz-

112

francia megegyezes a beke jdvenddbeli biztositasara Nagy-Romaniattervez. Olyan Romaniat, amely tiilsulyban legyen az egesz

Keleten."

Ezekbol a nyilatkozatokbdl, sot a roman nemzetisegi moz-galom egesz fejlddestdrtenetebdl harom dolog allapithatd meg:a) a magyarorszagi roman nemzetisegi politika csak az egesz

roman faj s ezzel kapcsolatosan Romania nemzeti erdekeit tartja

szeme elott es nem erez semmi kozosseget nemcsak a magyarallammal, hanem a Habsburg-monarchiaval sem; b) ez ok miatt

nincs is semmi ertelme az olyan politikai magatartasnak, amelvlehetdve tenne a magyarokkal vald bekes megegyezest; c) mertbiztosan feltehetd, hogyha Romania Oroszorszaggal szovetsegben

haddal tamadja meg az Osztrak-magyar monarchiat, feltetleniil

gyoztes lesz es minden nehezseg nelkiil megvaldsithatja nemzeti

idealjat, Nagy-Romaniat.

Tisza Istvan kiserletet tesz a Balkan-haborii utan meg-

egyez^sre jutni a romanokkal.

A magyarorszagi roman nemzetisegi politikusok e lelek-

allapotaban kezdett Tisza Istvan miniszterelnok veliik egy roman-niagyar megegyezes erdekeben targyalni. A targyalasok 19.13

oktdber havaban kezdddtek es majdnem az egesz telen at tartottak.

1914 februarjaban a komite magataroman nemzetisegi politikusok

tdbb vezeto egyenisegevel kiegeszitve, targyalas ala vette Tisza

Istvan ajanlatat. A komite egynehany tagja hajlandd volt ez

ajanlat alapjan a megegyezesre, de az intranzigensebbekbdl alld

tdbbseg visszautasitotta.

Hogy a magyarorszagi roman sajtd mikent fogta fel az

alkudozasokat, elenken illusztralja Groga Oktaviannak az a cikke,

amelyet ez alkalommal az altala szerkesztett „Luceaferul" cimii

ujsagba irt es amelyet a vele vald egyetertes jeleiil Vlad Aurel

lapja, a „Libertatea" is atvett.

„A bekitesi kiserleteket eddig a magyar allamferfiak csupan

pillanatnyi taktikabdl tettek meg es soha sem a helyzet parancsold

kenyszeriisegebol. A most folyd targyalasokra a ldkest azonban

mar azok a nagy politikai esemenyek adtak meg, amelyek a

kozelmultban tdrtentek es amelyek jdvdre is ddnto kihatassal

lesznek. A mai hbrulmenyeh ~kbz'6tt nem lehet szo beketdrgyaldsoh-

rol, mert a magyar es a romdn tbrekveseJc Jti nem egyenMthetoh.

Csak fegyversziinetrdl, a harcnak iddleges megsziinteteserdl van

szd. Csekely jelentdsegii tehat, hogy ezek a targyalasok bekere

vezetnek-e vagy meghiusulnak ? A romanok es a kormany meg-

egyezese nem fogja megvaltoztathatni a jdvdt, amely nincs ala-

rendelve sem a politikusok megegyezesenek, sem a partok pak-

tumanak, mert az szabalyozva van a tdrteneti esemenyek rendes

menete es vaskenyszere altal. A targyalasok befejezese, barmint

113

vegzddjek is, csak azt fogja bizonyitani, hogy az iddk erdsebbek,

mint barmely emberi akarat, mert nem lehet tobbe megvaltoz-tatni a roman neptomegek lelket, amely felebredt. Felebresztet-

tek a torteneti esemenyek es urra lett folotte kizardlagosan anemzeti eszme, amely a faji torekveseknek legmagasabb renducelja es amelynek jegyeben indultak meg a balkani nagy ese-

menyek. Megegyezes, paktum, fegyversziinet semmit sem jelent a

nagy esemenyek forgatagaban, amely minket eldrehajt ama cel

fele. amely eddigp'felenk csak homalyosan vilagitott."

Goga OMdvidn a roman nemzeti komite azon csoportjahoz

tartozott, amely a megegyezest semmi aron sem akarta es hogyaz letre nem jott, abban oroszlanresze volt. Neki voltak a buka-

resti korokkel legjobb osszekottetesei. Az informacidk alapjan,

amelyeket e korokbol kapott, teljesen tisztaban volt azzal, hogyaz eurdpai haboru kitorese kiiszobon van es hogy abban minolesz Romanianak a szerepe. Egy esetleges roman-magyar meg-egyezes Romania atpartolasat az entente-hoz megnehezitene, azert

ennek a megegyezesnek a nagyroman-aspiracidk szempontjabdl

nem volt szabad letrejonnie.

Lehetnek olyanok, akik azt mondjak: e megegyezes nemjohetett letre, mert 1913-ban mar keso volt. Ha egy par ewel,

vagy mondjuk evtizeddel eldbb kezdemenyezte volna valamelyik

magyar kormany, letrejohetett volna.

Eltekintve attdl, hogy 1848-tdl kezdve a ktilonbdzd magyarkormanyok tobbszor tettek kiserletet egy ilyen megegyezesre es

mindig sikerteleniil, megengedhetjiik, hogy ez a megegyezes, haa magyar kormany elfogadja a romanok altal szabott feltetele-

ket, letrejohetett volna, de akkor sem jelentett volna allandd

l)eket, vegleges megnyugvast, hanem csak fegyversziinet, a harc

iddleges megsziintetese lett volna, mert mint Goga irta: „a magyares a roman torekvesek egymassal ki nem egyenlithetdk".

Goga azonban — hangzik az ellenvetes — e sorokat a vilag-

haborii kitorese eldtt a lelkek es az erzesek legnagyobb fesziilt-

sege kdzepette irta, de rendes es nyugodtabb iddkben senki semvolt azon a velemenyen, hogy ezek a tdrekvesek egeszen a veg-

letekig ellentetesek.

Negyvenket ewel eldbb, 1871-ben, az iddk/ sokkal csende-

sebbek es nyugodtabbak voltak. Senki sem gondolt arra, hogyaz Osztrak-magyar monarchia problemaja napirendre keriil es

megis Slavici Jdnos a kovetkezdket irta: „A romanok erdekei

a tdrtenelem egesz folyaman ellentetesek voltak a magyarokeival.

A mindennapi erdekek kdztiik annyira ellentetesek, hogy a kibe-

kiiles lehetetlen. Emiatt Magyarorszagon a magyarok es a

romanok sohasem is fognak egymassal baratsagban elni. Aromanok nemzeti idealja: a nemzeti egyesiiles. A magyaroknakis megvan a maguk idealja: a nagy es hatalmas Magyarorszag.Ez a kettd egymas mellett lehetetetlen. A Karpatok egyszerre

114

nem lehetnek a romanoke es a magyaroke is. A romanok

egyet kernek, hogy Magyarorszag szetbomoljek es belole 6k is

kivegyek a resziiket."

Aki azt hirdeti, vitatja, vagy tanitja, hogy a romansagot, torek-

veseinek ettol a kitiizdtt celjatdl akarmifele engedmennyel, bekii-

lekeny, sdt minden kivansagukat teljesitd politikaval is el lehetett

volna teriteni, vagy erkolcsi eszkdzokkel az arra vezeto utori

feltartoztatni, az nem ismeri a roman nemzetisegi torekveseknek

lejlodestortenetet es nincs tisztaban a nemzeti torekveseket moz-

gatd erok termeszetevel. A nemzeti torekvesek a tortenelem folya-

man mindig hatalmi — imperialisztikus — vagyak es mozgalmakalakjaban mutatkoztak : gyoztek vagy buktak el. Ilyen hatalmi vagy

es torekves volt a romansage is egy evszazadmil hosszabb iclon

at es, hogy ellene a magyarsag vedekezett, csak onmaga irant

vald kotelesseget teljesitette. E vedekeze'sert vad, gancs, vagy

bimtetes az elfogulatlanul itelo reszerol jogosan nem illeth

A tot nemzetisegi mozgalmak a iiiult szazad nyolcvanas

eveiben.

A torokokon aratott 1877/78-iki orosz gyozelemnek nagyerkolcsi hatasa volt a tdt nemzetisegi mozgalmak tovabbi fejht-

desere is. A szlavizmus kozelgo vegleges diadalat lattak az orosz

carizmus fegyvereinek e gyozelmeben s azert nemcsak egyre

mereszebbek es koveteldbbek lettek e mozgalom vezerei, hanemnyiltan hirdetni is kezdettek, hogy a monarchia szlavjai s kozdt-

tuk a magyarorszagi tdtok csak ilgy folytathatnak sikerrel kecseg-

tetd nemzetisegi politikat, ha ktilpolitikai tfijekozddast es hai

az orosz szlavofilizmusnal keresnek, mert erkolcsi es ai

segitseget csak a szentpetervari e's moszkvai szl;iv«»fiL-kdr3]s:t61

remelhetnek.

E korszakban a magyarorszagi tdt nemzetisegi mozgalmakkozeppontja Tufdcszentmarton volt. Az itt megjelend „Narodnie

Noviny", „Hlasnik'{

es a .,Slovenske Polilady" cimii hirlapolv

voltak e mozgalom publicisztikai szervei, amelyeket mint ve/

Hurban. Vcjcmski, Skulteti, Mudrou Pdl es Bula Mdte tartottak

kezeikben, kik a russzofilizttiust a tdt nemzetisegi politika e

vonalan uralkoddva igyekeztek tenni.

Ezt a szellemet nemcsak a tdtsag erettebb korii ertelmi-

segeben tdrekedtek uralkodd meggyozodesse tenni, hanem min-

dent elkovettek, hogy a jovendo nemzedeket is megnyerjek az

egyedul iidvdzitonek vett russzofilizmus szamara. A felvideki

kozep- es felsofokii iskolak magasabb osztalyii ifjiisaganak titkas

dnkepzo- es irodalmi egyesiileteit rdvid idp alatt at is alakitottalv

e russzofil-tdrekv( :sek tiizhelyeive. Ez ifjiisagi onkepzd-

dalmi egyesiiletek legfcekintelyesebbje a pozsonyi ag. ev. teoldgusol^:

„Hajnar (Zora) nevii egyesiilete volt. Ilyen egyesiiletei voltak

115

raeg a pozsonyi ag. ev. fdgimnazium, az eperjesi ag. ev. licemnes a losonczi allami tanitdkepzd-intezet tdt anyanyelvu. noven-dekeinek is. Ez egyesiiletekre a magyarsag kdzvelemenyenekfigyelmet a pozsonyi ag. ev. teoldgusok dnkepzd-kdre azzal hivta

fel, hogy 1880-ban II. Sandornak, mint szabaditd carnak emle-kere gyasziinnepseget rendezett.

Volt eziddben meg egy mas, egyhazi jellegu inditek is,

ami a magyarorszagi szlav, elsdsorban pedig a tdt nemzetisegi

tdrekveseknek hatasos dsztdnzd erdt kdlcsdnzdtfc. Ismeretes dolo^,

hogy Rdmaban soha le nem mondottak a rdmai katholikus es

a gdrdg keleti orthodox egyhazak valamely formaban Vald resz-

leges vagy teljes egyesitesenek gondolatardl. E gondolatnak ez

iddben legnagyobb hatasii kepviseldje Stro^smayer diakovari piis-

pdk volt. Az d politikai es diplomaciai iigyessegenek sikeriilt a

Szentszekben azt a meggydzdde^t kelteni, hogy a rdmai katholikus

egyhaz, ha szemben a magyar es nemet tdrekvesekkel, szlavbarat

politikai magatartast tanusit, lenyegesen meg fogja kdnnyiteni a

ket egyhaznak a rdmai papa fdndksege alatt vald" egyesiileset.

Ennek az uralkoddva lett felfogasnak volt az eredmenye az az

enciklika is, amellyel a papa Cyrill es Method szlav apostolokat

a rdmai katholikus egyhaz szentjeive avatta. A monarchia szlav

nepei, kiildndsen a delszlavok kdzdtt ez alkalommal erds mozgalomindult meg a ket nagy egyhaz kozott vald kibekiiles eldmozdi-

tasa celjabdl. E kibekiiles a szlav politikai es hatalmi tdrekvesek

sikerenek erdekeben azert volt szlikseges, mert altala megsziint

volna az az erds erzes es gondolkozasbeli ellentetesseg, amelyeredmenye a rdmai katholikus es gordk keleti szlavok kdzdtt vald

vallasbeli kiildnbdzdsegnek.

Az orosz szlavofil es egyhazi kdrok 1888-ban Kievbennagy iinnepseget rendeztek annak emlekezetere, hogy a szlavok

Cyrill es Method apostolok buzgdlkodasa kdvetkezteben 900 ev

eldtt keresztenyekke lettek. Erre az iinnepre a tiirdcszentmartoni

tdt nemzetisegpolitikai vezetdk, Mudron Pal vezetesevel, harom-tagu kepviseletet kiilddttek azert, hogy az tolmacvsoldja legyen

ott a magyarorszagi tdtsag erzelmeinek. Ezt a tdt kiilddttseget a

magyar kozvelemeny talan eszre sem vette volna, ha Strossmayer

diakovari rdm. kafc. piisjidk a fennebb ismertetett okokbdl udvozld

taviratot nem kiilddtt volna a kievi Cyrill- es Method-iinnepre.

Strossmayer e tavirata nagy megddbbenest keltett ligy

Budapesten, mint Bec-;ben is. Mikor Ofelsege, I. Ferenc Jdzsef

eldtt a horvatorszagi nagy hadgyakorlatok alkalmaval Strossmayer

megjelent, Ofelsege szdba hozfa a kievi siirgonyt es szigoriian

feddd hangon e szavakat intezte hozza : „Hogy volt dn kepes

azt a taviratot Kievbe kiildeni olyan iinnepseg alkalmaval, amelyirant meg az orosz kormany sem viseltetett rokonszenwel ? Az dn

eljarasa sertes volt a paj>a Oszentsege, sertes az allam es a

haza ellen."

116

Ofelsege peldajat kovette Mudronnal szemben az evan-

gelikus egyetemes egyhazi gyules is, amely 1888 oktdber 10-entartott iileseben kerdore vonta kievi zarandokolasaert, es eljarasa-

val szemben nemcsak rosszalasat fejezte ki, hanem fel is hivta

a dunaninneni egyhazkeriiletet, hogy ellene, mint egyhtizi fel-

ug^eld ellen inditson vizsgalatot.

E mozgalmakkal szemben a felvideki magyarsag is meg-inditotta a maga vedekezd akcidjat. A kezdemenyezo Gomorvarmegye torvenyhatdsaganak kozgyulese volt, amely mar 1882-benfeln-atban kerte a kormanyt a tdt nemzetisegi sajtd korlatozasara.

Az iskolai hatdsagok is szigonibban leptek fel az iskolai tdt

ifjusagi onkepzd-korok es irodalmi egyesiiletek russzofil es allam-

ellenes iizelmei ellen. E lepesnek eredmenye a russzofil-szellemii

tanuldifjusag vezetoinek iskolabdl vald kizarasa lett. Ez ifjak leg-

nagyobb resze csehorszagi iskolakban folytatta tovabb tanulmanyait

es dk alakitottak meg Pragaban a maig is fennalld s a tdt nemzeti-

segi ifjusag mozgalmaiban igen jelentekeny szerepet jatszd „Detvan*

nevii egyesiiletet. De nemcsak a pozsonyi evangelikus teoldgiardl

kellett eziddben kizarni egyes teoldgusokat, hanem az esztergomi

papneveld-intezetbdl is el kellett tavolitani ilyen fajta iizelmekert

ket papndvendeket.. Ezeknek egyike, Rovnianek, Amerikaba vando-

rolt ki es ott kesdbb a kivandorolt magyarorszagi tdtsag kebeleben

meglehetdsen nagy, de kevesbbe tiszteletremeltd szerepet jatszott.

A mult szazad nyolcvanas eveinek vege fele egy tdt iro-

dalmi termek, a Salva Kdroly klendczi ag. ev. tanitd altal kiadott

„Domovy Kalendar" cimii naptar keltett nagyobb hullamverest.

E naptarnak kiilonosen „Mihelyt tdt, mindjart ember" cimii

cikke okozott a maga szenvedelyesen izgatd es magyargyiildletet

terjesztd tartalmaval nagyobb feltiinest. Salvat e naptar kiadasa

miatt az egyhazi hatdsag tanitdi allasatdl felfiiggesztette. E fel-

fuggesztes Klendczon a lakossag reszerdl botranyos tiintetesnek

lett okozdja, amely azonban nem dnkentes megnyilatkozasa volt

a klendcziak erzelmeinek, hanem eredmenye Daxner klendczi evan-

gelikus egyhazi feliigyeld izgatasanak, amiert neki is le kellett

mondania feliigyeldi allasardl. Salva Karoly Klendczrdl Rdzsahegyre

koltozott, hol tdt nyomdat alapitva, a kesdbbi cseh-tdt egysegi

mozgalmaknak egyik vezetdferfiava lett.

Kiizdelem a panszhivizmus ellen az iigostai evang^likus

egyhaz kebeleben.

Mar ramutattunk arra, hogy a panszlaviranyii tdt nem-

zetisegi tdrekvesek a legzajosabb es- legszenvedelyesebb harcot

az ag. ev. egyhaz kebelen beliil folytattak. Eldadtuk azt is, hogy

a panszlav szellemii tdt nemzetisegi mozgalmaknak valdsagos meleg-

agya es harcteri bazisa az ag. evangelikus egyhaz volt, amelynek

hazafias es magyar elemei kezdet dta a legnagyobb erdfeszitessel

117

voltak kenytelenek az egyhaz alkotmanya altal adott fegyverek-

kel elleniik allanddan vedelmi harcot folytatni. Hogy ebben az

idoszakban mily eros volt az ag. ev. egyhaz kebeleben ez a

panszlav szellemu tot nemzetisegi torekves, azt Theb.us£ Jcinos

zdlyomi ag. ev. lelkesz leplezte le 1882-ben „Protestantizmus

es panszlavizmus" cimu ropirataban. E ropirat valdsagos osztonzd

ldkest adott az lig. ev. egyhaz kebelen beliil a panszlavizmus

ellen vald vedekezesnek.

Az ag. ev. vallasu egyhazi keriiletek kozott e panszlav

szellemii tdt nemzetisegi politikanak valdsagos melegagya volt a

clundninneni egyhazkeriilet, amelyik magaban foglalta a Liptd,

Arva, Tiirdc, Trencsen, Nyitra, Pozsony varmegyek tdt nem-zetisegu ag. ev. hiveit. Ez egyhazkeriilet targyalasainak

anyagat nem annyira a szoros ertelemben vett egyhazi es iskolai

iigyek alkottak, mint inkabb a tdt nemzetisegi politika aktualis

kerdesei. Azt a kfmeletlen harcot, amelyet politikai teren a

magyarsag ellen folytattak, belevittek a keriilet egyhazi es iskolai

kerdeseinek targyalasaba is, E targyalasokban nem a nep val-

lasos eletenek es iskolazasanak aktualis kerdesei alkottak a meg-beszelesek targyat, hanem a tdt nemzetisegi politikai part pro-

grammjaval kapcsolatos cselekvesek es tervek. Ennek kovetkezte-

ben az egyhazi vezetdseg altal a hivdk vallasos es muvelodesi

erdekei a legnagyobb mertekben elhanyagoltattak. Az ag. ev.

felekezeti tdt tanitasnyelvu iskolak epiiletei a legtdbb esetben a

falunak legnyomorusagosabb viskdi voltak, a tanitd pedig vagy

egyszeru alazatos szolgaja es akaratnelkiil vald eszkoze a poli-

tizald lelkesznek, vagy maga is politikai agitator, kinek a tanitd-

sag tulajdonkepen csak mellekfoglalkozasat alkotta.

Az ag. ev. egyhaz hazafias vezetdferfiai az egyhazra es a

nep miivelddesi erdekeire vegteleniil karos allapotok orvoslasanak

sikeres eszkozet az egyhazkeriiletek uj beosztasaban lattak, azert

keriilt napirendre a mult szazad nyolcvanas eVeinek vegen az

egyhazkeriiletek uj beosztasanak terve.

A tdt nemzetisegi politikanak kezdet dta egyik fdprogramm-

pontja egy onalld tdt nemzeti egyhaz szervezese volt, meg pedig

a tdt katholikusok szamara kiildn tdt katholikus ersekseg, az

evangelikus tdtok szamara pedig kiildn tdt evangelikus piispdk-

seg alakjaban. A dunaninneni ag. ev. egyhazkeriilet, tamaszkcdva

hiveinek tulnyomdan tdt tobbsegere, a maga feladatanak tekin-

tette ennek a kiildn tdt evangelikus piispoksegnek gyakorlati

megvaldsitasat.

Az uj keriileti beosztas terve targyalas ala a Budapesten,

1891 december 10-en tartott zsinaton keriilt. Ez uj keriileti

beosztas magvat tulajdonkepen a duntininneni keriilet kette-

osztasa alkotta. E terv ertelmeben Liptd es Arva megye a tiszai,

Tiirdc megye pedig a banyai keriilethez csatoltatott, ugy hogya dunaninneni keriilet ez uj beosztas szerint a mosoni, Pozsonv

118

Vcirosi, pozsonymegyei, nyitrai, trencseni, feherkomardmi, ndgradi,

barsi es lionti esperessegekbol iiilott. Ez ilj beosztas leketetlenne

tette, hogy a dunaninneni keriilet valamikor kulon tot ag. ev.

ptispokseg jegeeedesi pontja lehessen.

A zsinatrdl, mihelyt az a dunaninneni keriilet ketteos^tasa-

nak tervet elfogadta, a tdt nemzetisegi part kepviseldi : MudronI'<U. Fajnor Istvdn. Stefanovics Milos, Leska Jdnos, Novdlc Sd/muel,

Kmety Jdnos, Krcmerj/ MUos, tiltakozast jelentve be, eltavoz-

tak. Elhataroztak, kogy felsegfolyamodvanyban fogjak kerni

Ofelseget, hogy a zsinati tdrvenyeket ne szentesitse. E terviiktdl

azonban kesdbb elallottak.

Az egybazkerliletek iij felosztasardl szdld zsinati torvenyt

Ofelsege 1894 oktdber 10-en szentesitette. A torveny szentesitese

aiapjan az uj beosztast vegre kellett hajtani. Ez azonban nemment valami nagyon siman. A tdt nemzetisegi part vezetdi szen-

vedelyesen izgattak a gyakorlati vegrehajtas ellen. A Tiirdc-

szentmartonban megtartott dunaninneni keriilet gyulesen a fcdt

tobbseg elhatarozta, hogy a Budapesten, 1894 november 8-an

megtartandd egyetemes konventbe nem kiild kepviseldket, mert

ott nem veszik partfogasba a keriilet erdekeit es a tdt nemzeti-

s(;gi tagokat goromban megtamadjak. A tiirdci esperessegi gyules

pedig kimondotta, hogy a zsinati tdrvenyeket nem ismeri el.

A gyiiles e hattirozatat Horvdt Jossef esperes es Mudron Pdl

feliigyeld irtak alaf akik ellen az egyhazi birdsag fegyelmi eljarast

inditott. A trencseni esperesseg is kovette a turdcziak peldajat.

Mindezek az aprdbb csatarozasok, a dolog lenyeget tekintve,

sikertelenek maradtak, mert az egyhazkeriiletek uj beoszttiscira

vonatkozd szentesitett zsinati torveny e'rv( :nyben maradt

dunaninneni keriiletben a hazafias magyar elem tulsulyra jutott,

minek lathatd eredmenyeiil az lij keriiletnek hivatalos nyelve a

magyar lett.

Bar egyhazi teren a harcot a tdt nemzetisegi part hivei

elveszitettek, de azert tevede's volna azt hinni, hogy ezek a kiiz-

delmek nyomtalanul es a tdt nemzetisegi torekvesek toyabbi

lejlddeset illetden hatastalanul zajlottak le. Ellenkezdleg, nagy-

ban hozzajarultak a tdt nemzetisegi szellem erdsodesehe/ es

tamaddbb szinezetiive valasalioz. Az ag. ev. egyhaz tdt nemzeti-

segii papsciganak es tanitdsjiganak egy resze ezutan is harcias

szellemii taborkarat alkotta a Felvideken, siit az orszag delre-

<'S(')hb reszeiben is a tdt nemzetisegi partnak.

Tdt kdziniivelddesi tdrekvesek a mult szazad utolsd

evtizedcben.

Emlitettiik, hogy a mult s/azad hetvenes e'veinek kdzepen a

magyar kormany allamellenes iizelmek miatt kenytelen volt a

Matica nevet viseld tdt kozmuvelodesi egyestiletet feloszlatni ; a

119

znidvaraljai, nagyrdczei es turdczszentmartoni tdt tanitasnyelvii

gimnaziumokat pedig bezaratni. A tdt nemzetisegi torekvesek

vezetdemberei ebbe a tenybe nem nyugodtak bele. Iddrdl iddre

kfserletet tettek ez intezetek lijraelesztese erdekeben, mert

hiszen a tdt nemzeti programmnak egyik pontjat alkotta, hogy

a tdt nyelvnek az osszes tdt nemzeti teriileten levd kdzoktatas-

iigyi intezetekben vald tannyelvve emelesenek segitsegevel a tdt

nemzeti iskolat megalapitsak.

Egy ^evvel a tdt gimnaziumok bezarasa utan, — 1875-ben —elkatarozta a dunaninneni ag. ev. egyhazkeriilet Trencsenben

tartott gyulesen, bogy Tiirdcszentmartonban . evangeiikus tdt

tanitasnyelvii gimnaziumot fog alapitani es erre a celra tarsa-

dalmi liton gyiijtest indit meg. A gyujtes megindult, de nemvalami nagy sikerrel, mert 1894-ig — tebat koriilbelul hiisz ev

alatt — e celra 168.000 korona gyiilt ossze csupan. A turdc-

szentmartoni esperesseg 1890-ben batarozatilag kimondotta, bogy

a dunaninneni ev. egybazkerulettamogatasavalater^ezett tdt gim-

nazrdmot fel fogja allitani. Az intezet megnyitasataz 1894/95-iki

tanev kezdetere terveztek. A gimnazium tervezetet Szokolik Andrds,

a felos7lzto$nagyroe,2ei tdt gimnazium tanara keszitette el. Az1894-iki ag. ev. egyetemes egyhazi gytiles azonban e gimnaziumfelallitasat nem tartotta sziiksegesnek es nem is engedelyezte.

Az egyetemes ag. ev. egyhazi gyiiles e hatarozata nem vette

le a tdt gimnazium kerdeset a napirendrol. Ellenkezden, tervezdi

az egyetemes gyiiles e visszautasitd hatarozatat serelmesnek

tartva, ujabb es hevesebb akcidba fogtak. 1897-ben a tdt nem-zetisegi part a kormanytdl kert engedelyt arra, hogy Tiirdc-

szentmartonban a tervezett tdt tanitasnyelvii gimnaziumot fel-

allithassa. A Banffy-kormany nem volt hajlandd e kerest telje-

siteni s azert 1899-ben, Szell Kalman miniszterelnoksege idejen,

kereset a tiirdcszentmartoni esperesseg megiijitotta. A kormanye keres teljesiteset ez alkalommal is megtagadta es pedig elsd-

sor)>an azert, mert a Szokolik Andras altal keszitett tantervezet-

bdl az tiint ki, hogy tdt kdzepiskolai tankonyvek hianyaban a

tervezett gimnaziumban cseh tankonyvekbdl cseh nyelven folyt

volna a tanitiis, amelynek eredmenye a magyarorszagi tdt ertel-

miseg elcsehesitese lett volna.

Ezzel egyidejiien Mudron Vdl. Pirtor Avrib^us es Francisci

Jdnos emlekiratot terjesztettek a belligyminiszter ele, amelybenazt kerelmeztek, hogy engedje meg az 1874-ben feloszlatott

Matica nevii tdt irodalmi egyesiilet visszaallitasat es adja vissza

az egyesulet feloszlatasakor lefoglalt vagyonat, mert a „Tdt

Kozmiivelddesi Egyesiilet", amely e vagyon jovedelmet a magaceljaira elvezte, nem elegiti ki a tdt nep kdzmiivelddesi igenyeit.

A beliigyminiszter nem engedte meg a Matica visszaallitasat,

mert a kerelmezdk reszerdl nem latott semmi biztositekot arra,

hogy az lij Matica nem fog-e a regi nyomdokaiba lepni ?

120

Hogy a magyar kormanyt nem vezette ez elhatarozasabanellenseges erziilet szemben a tdt nep kozmuvelddesi tdrekveseivel,

nyilvanvald bizonyiteka az a kdriilmeny is, hogy semmifele aka-dalyt nem gorditett az ele, hogy 1893-ban egy tdt miizeumitarsasagot alapitsanak a tdt tudomanyossag es irodalom apola-

sara es hogy e tarsasag epiileteben necsak tudomanyos gyujte-

menyt es konyvtart letesitsenek, hanem tdt szinhazi helyiseget

is. Nemcsak hogy nem gorditett ez ele semmifele akadalyt, ha-nem az egyesiilet kdnyvtarat es gyujtemenyeit evenkent a ma-gyar kozoktatasiigyi tarca koltsegvetesebol allandd segelyben is

reszesitette.

Nem vonta meg a magyar kormany jdvabagyasat a Zslvena

nevu tdt noegyesiilet alapszabalyaitdl sem. Ez egyesiilet szaba-

don, minden hatdsagi beavatkozastdl mentesen fblytathatta a

maga tevekenyseget, noha evi kozgyiilesei, melyeket a tdt

muzeumi egyesiilet helyisegeiben tartott, inkabb tdt nemzetisegi

tiintetesek voltak, mint egyszeru tarsadalmi es kozmiivelddesi

osszejdvetelek. Jellemzo, hogy ez egyesiilet evi kdzgyuleseinek

allanddan megallapitott napja, augusztus 7-ike is tulajdonkepen

demonstrativ jellegii volt, amennyiben augusztus 7-ike evforduldja

annak, hogy 1861-ben a tdtok Becsben atadtak Ofelsegenek

azt az Emlekiratot, amelyben a tdt nemzet szamara „Okolie''

nev alatt kiildn autondm tdt tartomany szervezeset kertek.

Tot nenizetisegi politikai akciok a mult sz«4zad ket utolso

evtized^ben.

Bar a turdcszentmartoni tdt nemzetisegi part vezerferiiai

minden kinalkozd alkalmat megragadtak a nemzetisegi agitacidk

erdekeben, megsem sikeriilt nekik a tdt nep kdreben melyebb es

nagyobb hatasii politikai mozgalmat inditaniok. Politikajuk orosz-

barat iranya a tdt nepben nemhogy lelkesedest, de meg csak

bizalmat sem tudott kelteni. Az izgatd cikkeknek es a magyargyalazd rdpiratoknak csak muld hatasuk volt. Iddnkent, a var-

megyei valasztasok alkalmaval megprdbalkoztak egy-egy kisebb

politikai akcidval is, aminek eredmenye rendszerint kudarc volt.

Ezert jdnak lattak kimondani a politikai passzivitast.

A mult szazad kilencvenes eveinek elejen a roman Memo-randum-pdr idejen meriilt fel a magyarorszagi nemzetisegek

kdzds akcidjanak gondolata, amelyrdl mar megemlekeztiink s

amelynek tdt reszrdl legbuzgdbb hive, sdt kezdeme'nyezdje

Stefanovics Mttos pozsonyi iigyved volt. E szdvetkeze's egy-ket,

mar ismertetett demonstracidnal nagyobb jelentdsegii akcidt neiii

volt kepes eredmenyezni es igy a tdt nemzetisegi politikara nemis lehetett hafcassal.

A tdt nemzetisegpolitikai mozgalomra a nemzetisegek szdvet-

kezesenel sokkal nagyobb hatasa volt a magyar parlament katholikus

121

felekezeti szinezetu. partjanak, a mppdrtnak fellepese. A neppart

altal hangoztatott felekezeti jelszavaknak nagy hatasa volt a

vallasos tdt nepre. A tdt nemzetisegi vezetdk a nepparttal elsd-

sorban azert rokonszenveztek, mert e part programmjanak egyik

pontja az 1868-iki XLIV. tdrvenycikknek, a nemzetisegi torveny-

nek a nemzetisegekre kedvezd vegrehajtasat kovetelte. A neppart

vezetdi pedig felekezeti es vallasos jelszavak es a kisemberek

erdekeire kedvezo gazdasagi kdvetelesek hangoztatasaval veltek

megnyerni a tdt nepet. A kozremukodes egyik fel reszerol semvolt oszinte, mei*t egymast kolcsonosen fel akartak hasznalni.

A ket part kozott vald osszefiiggest igazolja az a koriilmeny is,

hogy nemelyik nemzetisegi politikus a maga politikai palyajat a

neppart kebeleben kezdette meg.Mindezek a ktilonbozd iranyii kiserletezesek csak bevezetdtil

szolgaltak egy nagyobb politikai akcidhoz, amely a mult szazad

utolsd eveben (1899-ben) indult meg biztosabb sikerrel kecsegtetd

koriilmenyek kdzott. 1899 juniusaban a tdt nemzetisegi vezetdk

Liptdszentmikldson bizalmas ertekezletre gyiiltek ossze es azon

a kovetkezd akcidban allapodtak meg : A nyar folyaman az olyan

valasztdkeriiletek kdzeppontjain, melyekben a valasztdk tdbbsege

tdt nemzetisegii, nepgyuleseket fognak tartani, hogy ezeken a

tdtsagdt a leendd nagyobbszabasu tdt nemzetisegi akcidra eld-

keszitsek. E tdt gyuleseket meg is tartottak anelktil, hogy a

kdzigazgatasi hatdsagok akadalyokat gorditettek volna elejiik.

A kiilonbozd nepgyuleseken megvitatott tetelekbdl azutan egy uj

tdt politikai programmot szerkesztettek.

Ezt a politikai programmot 1901 tavaszan nyilvanossagra

hoztak azon kijelentes kisereteben, hogy a legkozelebbi orszag-

gyulesi kepviseldvalasztasok alkalmaval a part aktivitasba fog

lepni. A.18 pontbdl alld uj politikai programm lenyege a kdvet-

kezdkben foglalhatd ossze:

Az elsd pontban kijelentik, hogy magyar hazajuk egyseget,

oszthatatlansagat es fiiggetlenseget valljak, azonban, mint tdtok

kovetelik, hogy a nemzetisegi tdrveny rendelkezesei a tdt nyelv-

nek az iskolaban, a birdsagok es a kdzigazgatasi hatdsagok eldtt

vald elismeresevel teljesen eletbeleptettessek. Kdvetelik a kdzsegi

es jarasi dnkormanyzatot, tovabba a valasztdkeriiletek igazsagos

beosztasat, az altalanos, egyenld es titkos valasztdi jogot a koz-

segenkent vald szavazassal, tovabba teljes gyiilekezesi es egyesii-

leti szabadsagot; kdvetelik.az egyhazpolitikai tdrvenyek revizidjat,

kiildndsen a felekezetnelkiiliseget megengedd tdrveny eltorleset.

Ez utdbbi kdvetelmeny a nepparttal vald egyiittmiikdde'st szan-

dekozott lehetdve tenni.

A programm tdbbi pontjai a kisgazdakat, iparosokat es

munkasokat erdekld gazdasagi es szocialpolitikai kovetele'seket

foglaltak magukban, itt-ott azonban nenlzetisegi szmezettel. Ilyen

^olt a 6. pont, amelyben vide'kenkent a kozonseg kivanalmainak

122

megfelelden tot tanitasnyelru gazdas&gi, ipari es kereskedelmi

iskolak felallftasat kertek. Kdveteltek a kis parasztbirtokok

szamara a homesteadet, a szabadiparnak a kepesitettseghez

vald kotottseg segitsegevel vald korlatozasat ; a kisiparosnak

es a munkasnak a nagytdkevel szemben vald vedelme't, az olcsd

hitelt, a fogyasztasi es onsegelyezd-egyesiileteknek allami tamo-

gatasat.

Programmjuknak e gazdasagi es szocialpolitikai reszeit majd-

nem szo szerint vettek at a katholikus neppart programmjabdl,

amely part ilyen iranyu koveteleseik szamara a Felvideken, marmeglehetosen elokeszitette a talajt.

Figyelmet e'rdemel, hogy e programmbol a kiUon tot auto-

ndm keriilet (Okolie) kovetelese teljesen kimaradt,' sdt helyette

a magyar haza egyseget, oszthatatlansagat es fuggetlenseget

hangoztattak, mint akarcsak a tobbi magyar partok.

E programmal mentek bele 1901-ben a kepyiselpvalasz-

tasi kiizdelembe. Osszesen 10 keriiletben allitottak jeldltet, kik

koziil negyen jutottak mandatumhoz.

A cseh-tot egysegi inozgaloin kezdete es elso

iddszaka.

A cseh-tdt nemzeti egyseg tulajdonkepen egy iddben lepett

fel a cseh es tdt nyelvek egysegenek, illetdleg azonossaganak

gondolataval. Eleinte csak cseh-tdt irodalmi es kdzmuvei(")»h : si

kdlcsdndssegrdl volt szd, de ettdl a gondolattdl csak egy Lepes

volt a nemzeti, illetdleg a politikai egyseg eszniejehez. Ezt a

lepest nem volt nehez megtenni, mert hiszen a cseh es tdt tudd-

sok kdreben a mult szazad kdzepe dta altalanosan vallott meg-

gydzddes volt Palackinak az a tanitasa, hogy „mieldtt a magya-

rok bejdttek, a csehek, morvak es tdtok egyseges nemzet voltak,

mind nyelviik, mind orszagos kormanyuk tekinteteben. A nagy

Szvatopluk birodalma mindnyajukat egyesitette".

A mult szazad negyvenes evoihen Thun Led grdf azt irta,

hogy Pniga alkalmas hely arra, hogy ott gondoskodjanak az

egesz torzs Bzellenn sziiksegieteirdl, de Praganak mss erdtt kel!

kapnia a Ivarpatokbdi. Erthet(")bl>en (:s \ilagosal)ban iejezi ki

Thun Led grdf e gondolatat Holecsek Joesef egy 1880-l»an

,,Segitsiink a totokon" cfmii Pragaban megjelent ropiratanak

kr.vetkezd s/avaival: .Valljuk meg az igazat, hogy ;i cseh nep

a tot nep nelklil epen olyan semmi, mint a tdt a cseh nelkiil.

Ha mi, csehek szazszorta erelyesebben is vedekeznenk a ne'met

nyelv terjedese es befolyasa ellen, v^gre megis kenvtelenek Lennenk

derekunkat beadni. Tartalekra van sziiksegiink, amelybdl folyton

uj erdt merithetiink. Ilyen tartalekunk esak ;t magvaroiszagi

tdtsag lehet."

123

Ez a cseli-tdt nemzetegyseg nem sok ideig maradt ugy-

nevezett irodalmi tema, hanem 1896-ban tarsadalmi akcio targya

is lett. Ez ev tavaszan Kdlal morvaorszagi tanitd az dsszes cseh

lapokban felhivast tett kdzze egy olyan egyesiilet megalapitasa-

nak erdekeben, amely feladataul tiizze ki a cseh-tdt nemzet-

egyseg gondolatanak apolasat es fejleszteset. E felhivasnak gyors

sikere lett, amennyiben 1896 majus 7-en megalakult Pragaban

: ..Cesko-slovenska Jednota" nevii egyesulet. Az alakuld iilesen

a turdezszentmartoni vezetd politikusok koziil resztvettek HurbdnSicetomr es Dala Mdte.

Az uj egyesiilet, melynek elnoke a pragai cseh egyetem

tanara es a legkivaldbb cseh nyelvtuddsok egyike, Pastrnek

Fermc volt, a maga celjat a kovetkezdkben hatarozta meg:Sztikseges, hogy a cseh-szlav nemzet tdt reszet befogadjak a

cseh ha/.afisag programmjaba es pedig az iskolai neveles elso

alapjaitdl kezdve. Az eszkozdk, amelyekkel a cseh kultiirat be

lehet vinni a magyarorszagi tdtok koze: szellemiek es gazda-

sagiak. Az elsd ut erdekeben a magyarorszagi tdtsagot el kell

arasztani a cseh irodalom termekeivel, tovabba a tdtok koze a

eseh intelli^encianak tagjai lehetdleg nagy szammal telepedjenek

le. Ami a gazdasagi eszkdzdket illeti, a cseh gazdasagi intezetek

tanarai, mint vandortanitdk jarjak be a magyarorszagi tdtsagot.

A kivandorld cseh iparosok pedig telepedjenek le a tdtok kozott.

A cseh tdkepenzesek es gyarosok tdkejiiket igyekezzenek a

magyarorszagi tdtsag koreben kiildnbdzd ipari vallalatokba

fektetni.

A magyarorszagi tdtok kdreben a cseh-tdt nemzetegyseg-

nek Salva Karoly, elmozdik>tt klendczi ag. ev. tanitdban akadt

buzgd harcosa, kinek rdzsahegyi konyvnyomdaja valdsagos kdz-

pontja volt az erre vonatkozo magyarorszagi tdt irodalomnak. Acseh-tdt nemzetegyseg erdekeben tdbb izben agitacids kdriitakat

tett Cseh- es Morvaorszagban. Felolvasasaiban, melyeket tartott,

azt hirdette, hogy miutan a tdtok Magyarorszagon onalld fejld-

desre nem szamithatnak, nemzeti jellegiiket csakis a cseh-t<it

kulturalis egysegben drizhetik meg, A tdtok csak ligy boldo-

gulhatnak ha kulturalis teren a csehekkel egyesiilnek.

A Cesko-slovenska Jednota" programmjahoz tartozott a

cseh iskolakban tanuld tot diakok anyagi es erkdlcsi tamogata-ais. A csehek reszerdl a magyarorszagi tdt tanuldk anyagi tamo-gat;isa nem volt iij dolog, Mar a mult szazad hetvenes eveiben

os/.togatott a „Cesky Kiub" os/tdndijakat olyan magyarorszagitdt tanuldknak. akik csehorszfigi iskolakat latogattak. Kesdbb

r,lvadhost" ne'v alatt egy uj egyesiilet alakult, amelynek az volt

a rendeltefese. hogy dsztdndijakat adjon a csehorszagi iskolakbantanuld morva, szildziai es tdt tanuidknnk. A „Cesko-slovenskaJednota" ezt az akcidt nagynbb eszkdzdkkel es tervszeriiseggel

tamogatta.

124

Masaryk tanar fellepese a cseh-tot nemzetegyseg

erdekeben.

Emlitettiik, hogy a Pragaban tanuld magyarorszagi tot

fdiskolai tanuldk egy „Detvan" nevu onkepzo es irodalmi egye-

siiletet alakitottak. Ez egyesiilet a kilencvenes evekben csak

tengdddtt, de ez evtized vege fele nemcsak lijraszervezddott,

hanem elenk irodalmi es erosen cseh nemzeti szellemu elet

kdzpontjava is lett. Ez a fellendiiles Masaryk tanar szellemi

hatasanak eredmenye volt, akinek bolcseszeti eldadasai rend-

kiviil nagy hatassal voltak a pragai egyetemen tanuld magyar-orszagi tdt ifjiisagra, amely epen Masaryk hatasa kdvetkezteben

radikalisabb nemzetisegpolitikai mozgalmat szeretett volna latni

a tdtsag reszerol.

A Tdt Miizeumegyesiilet 1897-ik evi kozgyiilesenek alkal-

maval tartott iinnepelyeken nagyszamii pragai, becsi, buda-

pesti, pozsonyi, eperjesi stb. fdiskolai tanuld jelent megTiirdcszentmartonban, hogy arrdl tanacskozzanak : mi mddongyakorolhatnanak aktiv hatast a tdt nemzetisegi mozgalmakra?

A tanacskozason nem jutottak semmi praktikus eredmenyre,

azonkiviil az .iddsebb tdt nemzetisegi politikusok sem vettek

valami nagyon szivesen a hevesebbveru fiatalsag beleavatkozasat

a tdt nemzetisegi politikaba.

A gyules utan meglatogattak a Tiirdcbesztercen nyarald

Masaryk tanart, meg pedig nemcsak azert, hogy vele szemben

tiszteletiiknek adjanak kifejezest, hanem azert is, hogy tdle

terveikre vonatkozdan tanacsot es tajekoztatast kerjenek. Masarykez alkalommal azt tanacsolta az ifjaknak, hogy behatdan es

lelkiismeretesen tanulmanyozzak a magyar politikat, jogtudomiinyt

es filozdiiat, mert a magyar elnyomasnak gyokerei bizonyara a

magyar tudomanyossag e szakaiba ereszkednek. E tanulmanyaik

eredmenye't azutan vigyek a nyilvanossag ele ligy odahaza, mint

a kiiltolddn. Jegyezzek fel es gyiijtsek ossze a magvar kdzigaz-

gatas es igazsagszolgaltatas mindeu tiilkapasait, visszaeleseit es

azokat vigyek a kiilfold iteldszeke ele. Forditsanak figyelmet a

tdt nep gazdasagi viszonyaira. Tanulmanyozzak a kivandorlas

okait. Tegyek a tdt nep erkdlcsi es vallasi kerdeseit erdekld-

desiik es tanulmanyuk targyava. Vizsgaljak meg az- ur es a

szolga, munkas es a munkaadd egymashoz vald viszonyat. Egy-

szdval, folytassanak realis politikat, szakitva az eddigi roman-

tikus es idealis nemzetisegi politikaval.

A tdt ifjak nemcsak meghallgattak Masaryk tauacsait.

hanem azonnal meg is kezdettek azoknak gyakorlati alkalma-

zasat. Mindjart a kdvetkezd ev (1898) kezdetevel meginditottak

Szakolczan Blaho Pdl szerkeszteseben a „Hlasu cimu folydiratot.

E folydirat programmjaban azt hirdette, hogy fdceljanak a tdt

ember erkolcsi ujrasziileteset ismeri. Ez pedig maskepen nem

125

tdrtenhetik meg, esak ugy, ha a tot ertelmiseg a nep eletenek

viszonyait, kiilonosen gazdasagi teren, behatdbban igyekezik tanul-

manyozni. A tdt nepet jelenlegi nyomoriisagos gazdasagi helyze-

tebdl azonban csak a csehek segitsegevel lehet kiemelni. Nepszeru

politikat kell folytatni, azaz a nep erdekeivel kell torddni, mert

a nep tamogatasa es megnyerese nelkiil nem lehet semmifele

sikeres politikat csinalni. A tdt nemzetisegi politikanak realisnak,

demokratikusnak es a cseh-tdt nemzetegyseg gondolatan feleptild-

nek kell lennie.

Ellentet a Hlas koriil csoportosult itjiisag es a tiirocszent-

mdrtoni idosebb politikusok kozott.

Amig a csehek drommel tidvdzdltek azt az lij tdt nemze-

tiseg-politikai iranyt, amelynek hirdetdje a Hlas kdriil csopor-

tosult ifjiisag volt, addig a tiirdczszentmartoni tdt vezetdkdrdk

bizonyosfokii hidegseggel es aggodalommal fogadtak. Feltettek

tdle a tdt nemzetiseg es a tdt irodalom onalldsagat. Lapjukban

a „Narodnie Noviny"-ban ennek tdbb izben kifejezest is adtak.

A cseh-tdt egyseg hiveit azonban a turdcszentmartoniak ez aggo-

dalmaskodasa hevesebb vadaskodasokra es tamadasokra ingerelte.

A „ Cesko-slovenska Jednota" elndke, Pastrnek tanar „Slovensko"

cimu konyveben tamadta meg a turdcszentmartoni vezetdket a

szlav eszme irant tanusitott baratsagtalan maguktartasukert. Ezeksem maradtak addsok a valasszal. Pastrnekek eljarasat a tdtsag

ellen intezett merenyletnek neveztek es tiltakoztak az ellen, hogya cseh-tdt egyseg uriigye alatt a tdtoknak nemzeti, nyelvi, iro-

dalmi es muvelddesi onalldsagat veszelyeztessek.

Belevegyiilt ebbeaharcba Masaryk folydirataa „Nase Doba"es a pragai „Cas" is, amelyek rdvidlatassal vadoltak a tiirdc-

szentmartoni tdfc politikusokat. Ennek a mozgalomnak egyik igen

jellegzetes irodalmi termeke volt a Gddingben Meakulpinshyalnev alatt megjelent „Mi akadalyozza a tdtokat?" cimu rdpirat is,

amely eles es giinyos hangon foglalkozott a tdt politikai vezetdk

egyenisegevel es magatartasaval. Altalaban jogosulatlannak mon-dotta a cseh-tdt egyseggel szemben vald tdt nemzeti/ nyelvi es

muvelddesi onalldsagi tdrekveseket. Ketsegbe vonta azt is, hogya tdtsagra tdrfcent es evszazadokig tartd cseh bevandorlasok hatasa

folytan van-e tulajdonkepen meg dnalld nepnek tekinthetd tdtsag ?

A tdt kultura, a tdt irodalom pedig mennyisegileg es mindsegi-

leg is oly szegeny, hogy az a muvelt ember szellemi sziikseg-

leteit egyaltalan nem elegitheti ki. A tdt irodalom oly kicsiny,

hogy az egesz tdt kdnyvtar egy szorgalmas olvasdnak ket evre

sem eleg.

Meakulpinsky e rdpiratara a tiirdcszentmartoniak nevebena „Narodnie Noviny" 1901. evi 87. szamaban Mudron Pal felelt.

„E rapszddikus iratka — mondja valaszaban Mudron — reszben

126

oly hianyokat szelldztet, amelyek a tot nemzet kore'ben regen

ismeretesek, reszben pedig anelktil biralgatja a totok tevekeny-

seget, hogy a viszonyokat ismerne, azonkiviil a tenyek elferdi-

tesetol sem mentes. Mindenki megitelheti, hogy vajjon ez irat-

kanak tendenciaja nem az-e, hogy a tot nemzet koreben egyenet-

lenseget szitson?"

Meg elesebb es katarozottabb volt az ellentet a magyar-orszagi tdtsag azon fiatalabb resze kozott, amelyik a RdzsahegyenBlaho Pal szerkeszteseben megjeleno „Hlas" koriil csoportosult

es a tiirocszentmartoni idosebb tot politikusok kozott. A „Hlas a

a tdt nemzetisegi politika vezetdit tehetetlenseggel vadolta. Medddnegacidjukkal szemben intenzivebb kulturai munkassagot, a fdld-

miveld es iparos nepretegek erdekeinek jobb felkarolasat siirgette.

Olyan szocialis tartalommal telitett politikai programm vegrehaj-

tasat kdvetelte, amelyikalkalmas arra, hogy a tdt nep mindenidejet lekdsse a nemzetisegi politika szamara es amelyik akcidjaban

nem hagyja szamitason kiviil a csehek reszerdl varhatd tamo-

gatast, amelynek -azonban elsd feltetele a cseh-tdt egyseg elvi

alapjara vald helyezkedes.

A Blaho Pal altal szerkesztett „Hlas" negy ev mulvaanyagi tamogatas hianya miatt megszunt, de csak ideiglenesen,

mert rdvid idd mulva dr. Srobdr szerkeszteseben uj eletre tamadt.

Srobar kdre csoportosultak a tdt ertelmiseg mindazon liatalabb

tagjai, akik a pragai egyetemen tanulva, Masaryk tanar szellemi

hatasa alatt allottak, s akik a filozdfiaban Masaiyk realista es

radikalis iranyanak voltak kdvetdi. De nemcsak a filozdfiaban e^

politikaban foglaltak el radikalis allaspuntot, hanem az egyhazi

es vallasos kerdesekben is valdsagosan szabadgondolkoz(>k voltak.

A „Hlas"-nak ez egyhaz- es vallaspolitikai iranya sertette a mindket

felekezetu (rdm. kalh. es ag. ev.) papsag egyhazias es vallasos

gondolkozasat, akik ugy talaltak, hogy elerkezett ideje a lmta-

rozott allasfoglalasnak azok ellen, „akik nem tisztelik az atyak

tradicidit s bunds kezzel megszentsegtelenitik a tdt nep kon-

zervativ gondolkodasat". A „Narodnie Noviny"-ban (1903. evi

46. sz.) Jehlicska Ferenc elesen megtamadta a „Hlas" koriil

csoportosult ifjabb ertelmiseg egyhaz- es valla.sellenes miikddes( :t.

Kimeletlen es kemeny tamadasok targya volt ez az irany a kiildn-

bdzd tdt nemzeti osszejoyetelek alkalmaval is. A Srobiir s/er-

keszteseben megjelend „Hlas" is kenytelen volt anyagi partolas

hianyaban mesziinni, valamint a Stefanek altal helyette Buda-

pesten alapitott „Slovensky Obzor" sem tudott zdld agra vergddni.

A „Hlas"-szal es a „Slovensky Obzor"-ral azonban nemsziint meg az a szellemi aramlat, amelyet kepviseltek. -Tovabl) elt

es iddnkent kiserleteket tett: eszkdzdket es mddoka talalni az

ervenyesiilesert vald kiizdelem folytatasara. A tdt ifjusag tagjai

1908-ban elhataroztiik, hogy revidealjak a „Hlas" altal kepvis.lt

iranyt es • 1909-ben tot ifjiisagi evkdnyveket adtak ki irodalmi

12"

eszkozeiil annak a munkassagnak, amelyet a tdt ifjiisag az iro-

dalmi, miiveszeti, politikai, kozgazdasagi es szocialis teren akart

vegezni. Ugyancsak 1909-ben indult meg a tdt ifjusag masikarnyalatanak is „Priidy" (Aramlatok) cimmel uj folydirata, amelymindenekeldtt azt hangoztatta, hogy „ a tdtsiignak jobban at kell

ereznie nemzeti feladatait es le kell raznia a sziikkeblii konzer-

vativ nezeteket". A tiirdcszentmartoni tdt nemzetisegi vezetdk

ezek ellen az ujabb ifjiisagi kiserletezesek ellen is epen olyan

hatarozott allast foglallak, mint egy par evvel eldbb Blaho es

Srobar irodalmi akcidja ellen. E kiserletek fiaskdval vegzddtek

ugyan, de azert a tdt ifjiisag tovabb haladt a maga megkezdett

utjan es vegre is bizonyos kedvezd altalanos politikai korulmenyekhatasa folytan teljes mertekben ervenyesiilt is.

A „kis forradalom" (mala revolucia) a jelen szazad

elso evtizedeben.

A pragaiak es a cseh-tdt egyseg magyarorszagi tdt hivei

nem egeszen joggal vadoltak a tiirdcszentmartoniakat tetlen-

seggel es politikai tehetetlenseggel, mert dk a rendelkezestikre

alld erdkhdz es eszkozokhdz merten dolgoztak, csakhogy nemeleg sikerrel. Azt mar emlitetttik, hogy az 1901-iki valasztasok

alkalmaval ujra fogalmazott programm alapjan akcidba lepve,

tiz keriiletben allitottak jeloltet, akik koziil negynek sikeriilt is

mandatumhoz jutnia. A negy mandatum meghdditasa nem volt

ugyan vilagrengetd diadal, de a multhoz kepest me'gis jelen-

tekeny siker volt. Ez az eredmeny tovabbi kiizdelemre oszto-

nozte dket a tdrvenyhatdsagi kozgyulesek termeiben is. Az elsd

gydzelmet 1902-ben Liptd varmegye kdzgyulesen arattak, amelyenhatarozatkepen kimondottak, hogy tdtul is felszdlalhat a koz-

gyiilesen mindenki, aki nem. tud elegge magyarul.

A tdt nemzetisegpolitikai torekvesek, mint altalaban a

magyarorszagi nemzetisegi torekvesek, igen kedvezd helyzetbe

jutottak a Szell Kalman kormanyzatanak utolsd eveben meg-indult parlamenti obstmkcid altal teremtett belpolitikai helyzet

kdvetkezteben s azon konfiiktus hatasa folytiin, amely a nemzetes a dinasztia akarata kozdtt a hadsereg kerdeseben ez iddben

keletkezett e's tartott egeszen a koalicids kormany bukasaig,

1909 vegeig es amely konfliktus valdsziniive tette, hogy a

dinasztianak az altalanos valasztdi joggal es a szocialdemokratak

altal megnyerendd munkasnepretegeknek, kiildnosen a nemzeti-

segeknek hatasos kozremiikddese segitsegevel, sikeriilni fog. a

politikai vezetest a magyarsag azon tarsadalmi retegenek keze-

bdl kivenni, amelyiknek az egyseges magyar nemzeti allam

mintegy poiitikai hitvallasat alkotta es a monarchiat a dualisz-

tikus allamjogi szerkezet felbontasaval nemzetisegi alapon fdde-

rativ birodalomma atalakitani. Ezt a hitet es meggydzddest meg-

128

erdsitette az a szerep is, amelyet ebben a koniiiktusban a lat-

szat es a nagykozdnseg felfogasa szerint Ferenc Ferdinand

trdnorokos jatszott.

A tdt nemzetisegi, de kiildndsen a cseb-tdt egyseg elvi

alapjan alld tdt es cseh sajtdban altalanosan szokasban volt az

egesz iddszak alatt ugy szerepeltetni a trdnorokost, mint aki

nemcsak helyteleniti a magyar nemzeti politikai tdrekveseket,

hanem egyenesen karhoztatja is a magyar nemzetisegi politikat s

miatta valdsagos elleii3eges indulattal viseltetik a magyarsag

irant. Ha trdnra fog jutni, nem koronaztatja meg magat magyarkirallya, hanem mint osztrak csaszar, a monarchia dualisztikus

szerkezetet atalakitja nemzetisegi alapon felepiilt foderativ allam-

jogi szervezette. Ennek illusztracidjaul ^zolgaljon az, amit a

Hodzsa Milan altal szerkesztett „Slovensky Tyzdennik" 190929. szamaban irt: „A magyar sovinizmus epen most osszel akar

az altalanos valasztdi jog es az uralkoddhaz ellen uj tamadast

szervezni es ime, egyszerre megjelenik a trdnorokds es nem tit-

kolja, hogy a magyar sovinizmussal semmi kozosseget semvallal."

Az 1905-iki valasztas alkalmaval a tdt nemzetisegi part

ismet tiz keriiletben allitott jeloltet, de kudarcot vallott, mert

az 1901-iki valasztasokon nyert negy mandatumat is elveszi-

tette. E kudarc azonban nem csiiggesztette el a tdt nemzetisegi

partot. Ellenkezden, meg nagyobb tevekenysegre es kimeletle-

nebb izgatasra dsztonozte. E fokozottabb tevekenysegnek ered-

menye is volt, amennyiben az 1906-iki valasztasok alkalmaval

18 tdt nemzetisegi parti jelolt koziil nyolcan jutottak mandatumbirtokaba.

Ebben az iddszakban mar nagyfoku kdzeledes tortent a

turdczszentmartoniak es a cseh-tdt egyseg hivei kdzott. Ez utdbbiak

aHodzsaMilan szerkeszteseben megjelend „SlovenskyTyzdennik'{ -

ben igen nagyhatasii sajtdorganum birtokaba jutottak, amelynek

a Bielek Antal szerkeszteseben megjelend „Ludove Noviny"-ben

igen harcias kiizddtarsa akadt. Mig a „Slovensky Tyzdennik" a

lutheranus tdt kdrdkre gyakorolt nagyobb hatast, addig ez utdbbi

a katholikusokra. E ket tdt lap a Turdcszentmartonban meg-

jelend „Narodnie Noviny a-vel es a „Narodny Hlasnik"-kal vald-

siigosan versenyezett a tajtekzd diihdt leheld magyarellenes, tdr-

venysertd es izgatd cikkek irasaban. Termeszetesen, a kiralyi

iigyeszseg tobb izben volt kenytelen az allam tdrvenyeinek ren-

delkezesei ertelmeben e lapok ellen sajtdpdrt inditani, amelyek

legtdbb esetben a pdrbefogott lapokra nezve marasztald iteletekkel

vegzddtek. Ez iteletek azonban csak ujabb tamadasokat es ujabb

pdroket ideztek ele, mert hiszen ezek az izgatd cikkek volta-

kepen azert is irattak, hogy az altaluk provokalt elmarasztald

iteletek, foghaz- es penzblintetesek ujabb izgatasok anyagaul

szolgaljanak.

129

E „kis forradalomhoz", „mala revolucia"-hoz kiildnosen

ket kdriilmeny szolgaltatott olyan izgato anyagot, amely alkal-

mas volt arra, hogy a magyarsag ellen a kiilfoldi sajtdban ered-

menyes izgatast es ragalmazd hadjaratot lehessen inditani.

Ezeknek egyike volt a HUnka-eset. Hlinka Antal eldbb

haromszlecsi, kesobb rdzsahegyi rdm. kath. plebanos politikai

szerepleset, mint nepparti mandatum-aspirans kezdette meg.

Miutan szamitasai e part kereteben nem valtak be, azt a jel-

szdt adta ki, hogy a tot valasztok inkabb a szabadelvu-part

jeloltjere szavazzanak, mint a neppart jeldltjere. 1906-ban azon-

ban mar a cseh-tdt egysegi torekvesek egyik vezerembere, Sro-

bar mellett korteskedett. Miutan szenvedelyes es tdrvenysertd

izgatasait puspokenek figyelmeztetese ellenere is folytatta, a piis-

pok engedetlenseg miatt hivatalatdl felfiiggesztette. Ez alkalmat

baratai es parthivei arra hasznaltak, hogy nagy demonstracidt

rendezzenek mellette. A beszedek, amelyeket ez alkalommal

mondottak, arra kenyszeritettek a kir. iigyeszseget, hogy Hlinka

es tarsai ellen port inditson. E por Hlinka es Srobar eliteltete-

sevel vegzddott.

A pragai „cseh-tdt egyesiilet" ez alkalombdl Pragaba

nagy nepgyiijest hivott dssze, amelyen Hlinka eliteltetese ellen

tiltakpztak es kimondottak, hogy az egyesiilet kezdemenyezdje-

nek, Kalal tanitdnak „Kiirtani" cimii ropiratat francia, angol stb.

nyelvre lefordittatjak. E ropirat tartalma abba a tetelbe foglal-

hatd dssze, hogy a magyar kormany akkent szandekozik kiirtani

a nemzetisegeket, mikent az amerikaiak kiirtottak Amerika ds-

lakdit. Hlinka szemelyesen is igyekezett a csehek rokonszenvet

a maga es iigye szamara megnyerni. Osehorszagba utazott es ott

a tdtok elnyomott helyzeterdl es a magyar zsarnoksagrdl fel-

olvasasokat tartott.

A Hlinka-ugy az ugynevezett csernovai esettel erte el

tetdpontjat. Hlinka ugyanis Csernovan sziiletett. Az d kez-

demenyezesere gyujtes indult meg a Csernovan felepitendo

uj rdm. kath. templom javara. A gyujtes sikeriilt. A templomfelepiilt es fdlszentelesre vart. Hlinka baratjai a csernovai nepet

arra izgattak, hogy az uj templomot csak Hlinka szentelheti

fel es ezert addig nem is lehet felszentelni, amig Hlinkat a

piispok hivatalaba vissza nem helyezi. Ha a templomot e kivan-

sag teljesiilese nelkiil fel akarnak szentelni, akkor ver fog folyni.

Ez eldre jelzett eset bekdvetkezett, mert a csernovai es a szom-szed kozsegekbdl oda begyiilt nep a templomszentelesre erkezd

papsagot tettlegesen akarta megakadalyozni a fdlszenteles egyhazi

aktusanak vegrehajtasaban es a rend fenntartasara odarendelt

csenddrseget, amelyik a tdmeg erdszakossaga ellen a papokat

meg akarta vedelmezni, megtamadta, ami a csenddrseget fegyver-

hasznalatra kenyszeritette, amelynek gyaszos eredmenye 15 halott

es 11 siilyos sebesiiles volt.

130

Az iigyeszseg a tdrveny rendelkezesei ertelmeben megindi-

totta az eljarast mindazok ellen, akik lelkiismeretlen izgatasaik-

kal okozoi voltak e gyaszos esemenynek. A birdsag az 54 vadlott

koziil 40-et talalt biindsnek es ftelt el. A legnagyobb biintetes

2 evi fegyhaz, a legkisebb pedig 6 hdnapi foghaz.

A csernovai eset termeszetesen sokkal nagyobb izgatott-

sagot es engesztelbetetlenebb magyarellenes erzest valtott ki a

csehek kozott, mint Hlinka eliteltetese. A csehorszagi kepviseldk

szdbahoztak az osztrak birodalmi gyulesen is. Hivatalos jelentest

koveteltek az osztrak kormanytdl arrdl, hogy mikent tortent a

csernovai eset? Azt kerdeztek az osztrak miniszterelnoktdl

:

hajlandd-e a magyar kormanynal kozbelepni abban az iranyban,

hogy a tdt neppel es a tobbi nemmagyar neptorzsekkel uzdtt

hasonld kegyetlenkedesek vegleg megszunjenek ? Zahradnik kep-

viselo azt kivanta, hogy a birodalmi tanacs jegyzdkonyvileg

fejezze ki reszvetet nemcsak a szerencsetlen aldozatok, hanemaz dsszes magyarorszagi nemzetisegek irant is, kik a magyarok

borzasztd igajaban nyognek.

Hlinka a csernovai veres esemeny utan ismet Csehorszagba

utazott s ott kdriitat teve, az egyes varosokban eldadasokat tar-

tott a csernovai veres tragediardl. Praga varos tanacsa kijelen-'

tette, hogy az aldozatok arvait drdkbe fogadja. Heyduk Adolf

cseh kdltd a magyarok e gyilkossagarol kdltemenyt irt es azt

Ofelsege ele akarta juttatni. Megmozdultak az Amerikaba kivan-

dorolt tdtok is. Amerika azon varosaiban, amelyekben nagyobb

tdt koldniak voltak, tiltakozdgyuleseket rendeztek az dhazaban

lakd testvereiknek a magyarsag altal vald elnyomasa, ellen.

A masik anyaga es alkalma a tdt nemzetisegi izgatasnak

e „kis forradalom" idejen az Apponyi-fele nepiskolai tdrveny

volt, amely nagyon kellemetlen volt mindazokra, akik a tdt

tanitasnyelvu nepiskolakat a cseh-tdt egyseg szolgalataba akar-

tak allitani. Kulondsen serelmesnek talaltak e torvenynek azt a

rendelkezeset, amelynek ertelmeben fegyelmi eljaras indithatd

mindazon tanitdk ellen, akik allamellenes magatartast tanusita-

nak es hogy minden hivatalbalepd tanitd koteles a tanfeliigyelo

kezebe hivatalos eskiit tenni. A tdt nemzetisegi ag. ev. papsag azt

vitatta, hogy e tdrveny serti az evangelikus egyhaz autondmiajat.

Kiildndsen a torvenynek az az intezkedese fajt a papoknak,

amely ugy rendelkezett, hogy „ha a fegyelmi eljarasbdl kideriil,

hogy az allamellenes hibak valamelyikeben a lelkesz is reszes,

a miniszter errdl az illetekes egyhazi fdhatdsagot ertesiti s az

illetd lelkesztdl az allami kongrua-kiegeszitest meghatarozott

iddre, vagy egyszersmindenkorra elvonhatja".

A tdt nemzetisegi sajtdban a legszenvedelyesebb es a leg-

igazsagtalanabb hangii cikkek jelentek meg e tdrveny ellen.

Felremagyaraztak, elferditettek annak celzatait es intezkedeseit

egyarant. „Emlekezziink meg a magyar neveles szellemerdl —

131

lrta a „Nase Slovensko" — , amelynek alapja a legpiszkosabb

denunciacid a tanuldnal azert, hogy jutalmat nyerjen a „Felvi-

deki Magyar Kdzmuvelddesi Egyesiilet" penztarabdl ; alattomossag,

talpnyalas, streberseg. Ebbdl ertjiik meg a magyar kdzelet egesznyomorusagat. Mint ragalyos nyavalya, ugy hat ez az iskola atiszta nemzetisegi eletre. A csalad tagjai kdzdtt a visszavonas

magvat hinti el. A nemzetet megfosztja a muvelddes forrasaitdl

;

rossz jellemeket nevel, mert biszen kdriiltekintes, erely es lelki-

ismeret nelkul vald individuumokkal s a kultiira iiriigye alatt

lehet megrontani Magyarorszag dslakossagat."

Bjornson £s Scotns Viator magyarellenes irodalmi

hadjarata.

Emlitettiik, hogy Masaryk tanar az dt meglatogatd tdt

nemzetisegi irjaknak mar 1897-ben azt a tanacsot adta, hogy„jegyezzek fel es gyujtsek dssze a magyarkozigazgatasnak es igazsag-

szolgaltatasnak minden tiilkapasat es azokat vigyek a ktilfold.

iteldszeke ele". Masaryk e tanacsat megvaldsitani a tdt nemzeti-

segi politikusokhak, a cseh-tdt egysegi dsszekdttetesek segitsegevel,

az Apponyi-fele iskolatorvenyek meghozatala alkalmaval sikeriilt.

Dr. Lederer ismert nevu cseh ird, mint kesdbb elbeszelte,

Rdmaban iddzve, meglatogatta az ott tartdzkodd Bjdrnson Bjorn-sternet, aki regi ismerdse volt. Bjdrnson a tdle nyert informacidkalapjan cikket frt a miincheni „Marz" cimii folydiratban, amely-ben megokolja, hogy miert utasitja vissza a budapesti beke-kongresszusra vald meghivast! E cikkben azt irja, hogy amagyarok lelkes baratai a bekenek, a humanitasnak, a jognak,de csak szdval, mert a gyakorlatban a hazajukban eld harommillidnyi tdt nepet elnyomjak. Nem engedik meg, hogy sajat

lelkiik nyelven beszeljenek. Kigiinyoljak torteneti hagyomanyaikiranti szeretetiiket. Bezarjak muzeumaikat. A magyar kepviseld-

hazban diszndknak csufoijak dket, ledobjak a lepcsdkon es lap-

jaikban a szidalmak egesz aradatat ziiditjak rajuk. Annak aferfiunak, aki miniszteri meltdsagaval mindezeket rendezi es egy-uttal a keresztenyseg elsd bajnoka is, Apponyi grdf a neve es

az dsszes nemzetkdzi bekekonferenciakon csakis dt lehet hallani.

Hogy a magyar parlamentben a tdt kepviseldket ledobjaka lepcsdkdn es hogy a tdtoknak anyanyelviikdn nem szabad be-

szelniok, hogy bezarjak muzeumaikat es hogy mindezeketApponyi grdf rendezi, epen olyan szemenszedett valdtlansagok,

mint az, hogy Magyarorszagon harom millid tdt lakik. A hang-bdl, amely az egesz cikken atvonul, hatarozottan kierzik, hogya radikalis Bjdrnsont cikke megirasara az a szemelyes gyuldlet

is dsztdndzte, amelyet a szerinte klerikalis es egykori jezsuita

ndvendek Apponyi ellen erzett.

A magyar sajtd termeszetesen megiitkdzessel vett tudomast

132

a maskiildnben Magyarorszagon elegge tisztelt es nepszerii nor-

veg ird e tamadasardl. Viszont, a cseh es tdt sajtd ujjongva iid-

vozolte, mint a nepek szabadsaganak nagy veddjet, ki eletenek

dicso aggkoraban felemelte szavat az elnyomott tdtok erdekeben

es akinek az egesz cseh nemzet s cseh kultiira neveben a leg-

melegebb iidvozletet es legdszintebb koszonetet tolmacsolt.

Bjdrnsonnal egyidejuen a nagy orosz frd, Tolsztoj is fel-

emelte szavat az allitdlagosan halalra iilddzdtt magyarorszagi

tdtsag erdekeben. Az 6 informatorai haziorvosa, a magyarorszagi

tdt szarmazasu dr. Makovicsla Dnsan es egy Skarvan nevu,

szinten magyarorszagi tdt orvos voltak. Bjornsont Lederer meg-ismertette az Apponyi-fele iskolai torvenyekkel es azokkal a cik-

kekkel is, amelyeket a hazai tdt lapok, elsdsorbau a HodzsaMildn szerkeszteseben megjeleno „Slovensky Tyzdennik" irtak

rdla. Bjornson eldbbi tamadasat bdvebben es meg elesebb han-

gon a „Neue Freie Presse"-ben ismetelte meg.Bjornson tamadasainal az eurdpai kozvelemeny magyarelle-

nes hangulatanak felkelteseben sokkal nagyobb eredmenyeket ert

el egy alnevii angol irdnak Scotus Viator-nak (Seton WatsonJRobert William) szlavbarat es magyarellenes irodalmi hadjarata,

aki 1907-tdl 1911-ig egesz sorozatat irta a magyarellenes kony-

veknek. Elsd volt e konyvek kdzott az 1907-ben megjelent „Thefature of Austria-Hungary" (Ausztria-Magyarorszag jovdje). Ezt

kovette 1908-ban^ a „Political persecutions in Hungary" es a

„Racial problems in Hungary" es 1911-ben a „Cormption andreform in Hungary". •

Hogy muve tudomanyosabbnak es adataiban megbizhatdbb-

nak tunjek fel, beutazta a felvideket es az 1910-iki valasztaso-

kon szemelyesen is megjelent, hogy a nemzetiseges videkeken

lefolyd magyar valasztasokat, mint szemtanu a helyszinen tanul-

manyozhassa. Nem elegedett meg azzal, hogy a valasztasokat

kizardlagosan tdt nemzetisegi teriileten tanulmanyozza, hanemtanulmanytargyava tette ot roman nemzetisegi keriiletben is.

E kdnyveben a magyar valasztdi rendszert reszletes, de

minden izeben egyoldalii es igazsagtalan biralat targyava tette

azon nyilvanvald igyekezettel, hogy azt a vilag legkorruptabb

valasztdi eljarasanak tiintesse fel. Kdnyveben nyoma sincs, hogyosszehasonlitotta volna mas nemzetek valasztdi eljarasaival, ame-lyek kdziil egyiket sem lehetne teljesen mentesnek mondaniazoktdl a hibaktdl, amelyekkel kizardlagosan csak a magyar va-

lasztdi eljarast vadolja. Meglatszik, hogy a magyar valasztasi el-

jarast kizardlagosan a bukott jeldltek szubjektiv allaspontjabdl iteli

meg, akiktdl tulajdonkepen idevonatkozd tajekoztatasait is nyerte.

A korrupcid reszletes rajza utan rater a sziikseges refor-

mokra. Erre vonatkozd fejtegeteseinek kiinduld pontja az, hogye reformoknak az altalanos valasztdi jogbdl kell kiindulnia es

olyannak lenni, amelyik a monarchia foderativ atalakulasat fogja

133

rdyidesen megteremteni. A monarchia nemzetisegeinek politikai

felszabadulasa szerinte e foderalisztikus atalakitas nelkiil el semgondolhatd. A tot nep felszabaditasa nelkiil pedig a monarchia

tovabbi fennmaradasanak erdekeben annyira ohajtandd cseh-nemet

kibekiiles lehetetlen.

Miutan Scotus Viator, mieldtt konyvet megirta volna, be-

utazta Magyarorszagot, ahol behatdbban erintkezett a nemzetiseg-

politikai vezetdkkel es igy a helyszinen szerzett adatok es irifor-

macidk alapjan irta meg kdnyvet, sikeriilt nemcsak az angol,

hanem egyaltalan a kiilfdldi kozvelemeny eldtt is teljesen tudo-

manyos es objektiv szinezetet adni annak. Emiatt nagyon keve-

sen gondoltak arra, hogy Scotus Viator kdnyve mar csak azert

sem lehet kifogastalanul tudomanyos mddszerrel irott konyv,

mert irdja nem ismerven sem a magyarok, sem a nemzetisegek

nyelvet, a magyarsag es a nemzetisegek kozott folyd pdr aktait

forrasszeriien fel sem hasznalhatta, hanem kenytelen volt eredeti

forrasok helyett masod- s egyaltalan nem targyilagos kezbdl vett

adatokra es informacidkra tamaszkodni. Nem erintkezven a ma-gyar kozelet embereivel, a masik fel meghallgatasanak : az „audia-

tur et altera pars"-nak elvet sem alkalmazhatta es igy miive

iranyzatosan egyoldalu miinel nem is lehet mas.

Scotus Viatornak kiildnben nem is allott erdekeben mast

irni, mint tendencidzus miivet, mert hiszen kitiizdtt celja nemvolt mas, mint a magyarsagnak a nemzetisegekkel szemben kove-

tett eljarasat az angol kdzonsegnek ligy mutatni be, hogy az

megfeleljen azon kiilpolitikai tdrekve.^ erdekeinek, amelyeket

szeme eldtt tartott az az egesz nemzetkdzi propagandasajtd,

amelynek celja volt az Osztrak-magyar monarchia felbomlasat

annak fdderalisztikus atalakitasaval lehetdve es gyorsabba tenni.

Neoszl&v kis^rletez^sek a jelen szazad elso

evtizedeiben.

A szlav mozgalmak ugy Ausztriaban, mint Magyarorszagonis a mult szazad vegeig majdnem kivetel nelkiil a panszlav

torekvesek jarulekai voltak. A panszlavizmus tulajdonkepen ugykulturalis, mint politikai tekintetben semmi egyeb, mint pan-

russzizmus. Lenyege : szlav egyseg orosz nyelvi, irodalmi, miiveld-

desi es politikai vezetes alatt. E tulajdonsaga miatt az egyes

szlav nemzetek, meg pedig sajat nemzeti kulturajuk es politikai

onalldsagra vald tdrekveseik fejlettsegenek aranyaban, kezdettek

aggodalmaskodni es feltekenyek lenni a panszlavizmussal szemben.

Nem akartak magukat a szlav egyseg erdekeben az orosz vilag-

hatalmi torekvesek kedveert felaldozni. A lengyelek es az ukranokszomorii sorsatdl feltek. Ez ok miatt a szlav kdlcsondssegnek s

vele egyiitt a szlav faji egysegnek, mint szlav kulturalis es

politikai motivumnak egeszen uj es az egyes szlav nemzetek

134

dnalldsagi tdrekveseinek kedvezdbb megfogalmazasara volt sziik-

seg. A szlav faji egysegnek, politikai es muvelodesi kolcsonos-

segnek ez uj fogalmazasa az ugynevezett neoszlamsmus volt.

A neoszlavizmus tulajdonkepen a cseh politikusok szlav

muvelodesi es politikai koncepcidja volt. A neoszlavizmus, egyikelsdrangii kepviseldjenek, Kramarz-mk magyanizata szerint, a

panszlavizmussal ellentetben annyit jelent, hogy az egyes szlav

torzsek kozott nincsen kiildnbseg. Mindnyajan egyenldek es

nyelvuk is egyenrangu. Az egyenld es egyforman szabad szlav

neptorzsek kdzdtt a kultiiralis egyseg mellett a nyelvkerdesegeszen mellekes. Kramarz szerint a neoszlavizmus celja: eld-

mozditani az egyes szlav nepek kulturalis es gazdasagi kdzele-

deset, tovabba egymashoz vald viszonyukban^ a sxabadsag, egyen-ldseg es testveriseg demokratikus elvet tenni uralkoddva.

Szerinte a ' neoszlavizmus altal megjelolt uj iranyban azOsztrak-magyar monarcbia szlav nepeire var az litmutatas fel-

adata, mert az Ausztrian kiviil lakd szlavok feltetleniil meg lesznek

nyugtatva, ha latni fogjak, hogy az osztrak-szlavoknak a mon-archian beliil van annyi erejiik es hatalmuk, hogy meg tudjak aka-

dalyozni azt, hogy Ausztria tovabbra is kizardlagosan nemetpolitikat kdvessen es oda tudnak hatni, hogy visszaterjen tdrte-

neti hivatasanak arra az egyediil helyes utjara, melyen a birodal-

mat alkotd minden nep szamara biztosithatja a nemzeti es

gazdasagi fejlddesnek felteteleit es ha ezenkiviil a Balkanon egy-

forman jdindulatii magatartast tanusit minden ott lakd nemzettel

szemben. Amit Ausztria jelenleg a Balkanon sajat iparanak es

kereskedelmenek erdekeben tesz, tulajdonkepen csak eldkeszitese

a nagy nemet politikanak.

A neoszlavizmus erdekeben Pragaba szlav kongresszust

hivtak dssze. Erre a kongresszusra a magyarorszagi tdtok nemkiilddttek kepviseldket, hanem a maguk allaspontjat irasban

kdzoltek a kongresszus elndksegevel. Errdl Kramarz megnyitd

beszedeben kdvetkezd mddon emlekezett meg: „Mindenekeldtt

szdlanunk kell azokrdl, akik igazan itt akartak lenni. A pdzeni

lengyel testvereinknek, a mi tdtjainknak es a lausitzi szerbeknek

ezert az egesz szlavsag meleg iidvozletet es szives reszvetet

kuldjuk."

A magyarorszagi tdtok nem vettek reszt a pragai neoszlav

kongresszuson, de annal nagyobb tiintetd zarandoklasokat ren-

deztek a kongresszust kdvetd jubilearis cseh riemzeti kiallitas

alkalmaval. E zarandoklasok valdsagos tiintetd manifesztacidi

voltak a cseh-tdt nemzeti egysegnek. Egy ilyen alkalommal

mondotta Jersabek dr. cseh tartomanygyiilesi kepviseld a tdtoknak:

„Uj szlav korszak kiiszdben allunk! Elnyomatastok meg fog

sziinni! Boldogabb jdvdtdk biztositva van!a Ez aposztrofalasra

dr. Markovics a tdtok neveben igy valaszolt: „Szlav tdrzsiink

nem szarad ki! A csehek segitsegevel ujra felviragzik!

"

135

A neoszlav tdrekvesekkel kapcsolatos mozgalmakbdl hata-

rozottan kitunik a kdvetkezd igazsag: Oroszorszag a japan

haboruban szenvedett siilyos kudarc utan mar tobbe nem igen

vallalkozhatik arra, hogy tovabbra is a szlav megvaltd szerepet

jatssza. A szlavsag vezeteset a szlav nemzetek egymassal vald

teljes egyenldsegenek es szabadsaganak alapjan a szlavsag leg-

. muveltebb torzsenek, a csehnek kell atvennie es e celbdl Ausztriat

akkent kell atalakitani, hogy abbdl olyan valdsagos szlav vezer-

birodalom alakuljon, amelyben a politikai vezetes a cseheke. Acsehek kulturalis , es gazdasagi tekintetben nemcsak a monarchiaszlavjainak, hanem az dsszes szlavsagnak is elen allanak. Szam-belileg azonban gyengek ehhez a nagy feladathoz. A tdtsag arra

vald, hogy beolvadva, illetdleg beolvasztatva a cseh nemzetbe,

neki e feladatahoz az okvetleniil sziikseges tomegerot megadja.

Ez a lenyege annak a cseh imperializmusnak, amelyet Kramarzes Masaryk a neoszlavizmus ideoldgiajaba burkoltak.

A pragai neoszlav kongresszust rovid idd mulva kovette

a szdfiai szlav kongresszus. Ezen mar a magyarorszagi tdtok is

kepviseltettek magukat. A tdtok egyik kepviseldje, Bazovsky a

bolgar hirlapirdk altal a kongresszusi tagok tiszteletere adott

lakoman a kovetkezd jellemzd vallomast tette: „Mi tdtok a

tisztan gyakorlati allaspont hivei vagyunk. A szervezett kulturalis

es kozgazdasagi munka, melyben tanitdink cseh testvereink voltak,

eldre vitte nemzetiinket. Tdliik tanultuk meg, hogyan kell egynemzetnek gyakorlatian es tudomanyosan^dolgozni? Ezt a gyakor-lati panszlavizmust apoljuk a cseh-tdt kolcsonosseg formajaban.

Kdzmuvelddesi es gazdasagi teren a cseh nemzettel kezenfogva

haladunk.

"

A szdfiai kongresszus azonban bizonyos fokig csalddast

hozott a csehekre. Oroszorszag a japan-orosz haborii utan gyor-

san dsszeszedte magat es hatalmas lepest tett abban az irany-

ban, hogy ismet a szlav egysegi torekvesek elere allhasson.

A szdfiai kongresszuson mar az oroszok nyomultak eldterbe.

Benne nemcsak az orosz nyelv dominalt, hanem az orosz hatalmi

politika is. A lengyelek, ukranok tavol maradtak, sdt a szlav

szocialistak is, kik a pragai ' kongresszuson orvendezve allapitot-

tak meg a panszlavizmus kimultat. A regi panszlavizmus hivei

e kongresszuson ujra hangoztattak, sdt kdveteltek, hogy a

szlavok kdzds irodalmi es muveltsegi nyelveiil az oroszt is-

merjek el.

E kongresszus utan Kramarz nem is habozott bevallani

csalddasat, mikor az osztrak parlament 1910. evi oktdber hd10-en tartott iileseben ligy nyilatkozott, hogy most mar lehetet-

lennek tartja d is kozeledest hozni letre az orosz es az osztrak-

magyar politikai s hatalmi tdrekvesek kozdtt, amely pedig a

legalkalmasabb ellensiilyozdja lett volna a nemetekkel vald szd-

vetsegnek. Az orosz hatalmi j)olitika nagyon szivesen fogadta a

136

csehek kozremukddeset, de a maga terveit elsosorban nem acseheknek, hanem egy masik szlav tdrzsnek, a szerbeknek kdzre-

mukddesevel es felhasznalasaval szandekozott megvaldsitani.

A tot nemzetisegi politikusok allasfoglalasa a munkaparti

kormanyok nemzetis^gi politikajaval szemben.

A koalicids kormany bukasa utan 1910 februarjaban Khuen-Hedervary grof nyert Ofelsegetol kabinetalakitasra megbizatast.

Kormanyzati programmjanak elso pontjat az altalanos valasztoi

jog alkotta. Ennek kellett volna lenni az uj rendszer jegecede'si

pontjanak. A nemzetisegek vezetoi abban a hitben voltak, hogyKhuen-Hedervary is oly celzattal es ertelemben tette az altala-

nos valasztdi jogot kormanyzati programmjanak elso pontjava,

mint 6t ev elott Kristdffy. Ez iddszakban tartott nepgyuleseikbol

iidvozld taviratokat kiildottek a kiralyhoz, hogy az altala meg-bizott ilj kormany programmjanak elso pontjava az altalanos

valasztdi jogot tette.

Az 1910-iki valasztasokat megeldzoen Tisza Istvan nagy-varadi valasztdi elott mondott programmbeszedeben a nemzetise-

geknek valdsagos bekeajanlatot tett, amelynek alapjan, mint maremlitettiik, kozotte es a roman vezetdk kozdtt targyalasok indul-

tak meg. A fiiggetlensegi es negyvennyolcas part szelsdbb arnya-

latanak vezere, Justh G-yula is a Tiszaehoz hasonld tartalmu

nyilatkozatokat tett. A tdt nemzetisegi part vezetdi, kiildndsen a

cseh-tdt egyseg hivei hatarozottan allast foglaltak minden ki-

bekiilesi terv es kfserlet ellen. A nemzetisegek szamara teendd

minden politikai engedmeny ellen allast foglaltak es koveteltek

az altalanos valasztdi jog erdekeben az dsszes hazai nemzetise-

gektdl a legengesztelhetetlenebb ellenzeki magatartast.

Hogy utjat vagjak a kibekiiles lehetdsegenek, egy nemzeti-

segi kongresszus megtartasat inditvanyoztak. Inditvanyozdja e

nemzetisegi kongresszusnak Bazovsky Lajos losonczi iigyved volt.

Az altalanos valasztdi jogot Bazovsky es tarsai azert tartottak

mindennel eldbb valdnak, mert csak ennek segitsegevel veltek

mentdl nagyobb szamban bejuthatni a magyar parlamentbe azert,

hogy ott a nemzetisegi kerdest allanddan napirenden tartsak

izgatd eszkdziil a cseh vezetes alatt alld szlav hegemdniai tdrek-

vesek erdekeben. Ha pedig a tdtok ez alkalommal sem juthat-

nanak be kelld szamban a parlamentbe, akkor olyan eszkdzokrdl

kell gondoskodniok, hogy szavukat Eurdpa, sdt Amerika mas

iiton is meghallhassa, „mert, amig a magyarorszagi nemzetisegi

kerdes — irta ez alkalommal Bazovsky — nem lesz olyan

diplomaciai kerdes Eurdpaban, mint a Balkankerdes, addig nemvarhatjuk annak erdemleges rendezeset. Lenyegeben mar is eurdpai

kerdes, csak formailag nem meg".A tdt nemzetisegi politika celja es feladata tehat, amint

137

azt a pragai cseh vezerpolitikusok kituztek, semmi egyeb, mint

olyan konfliktusokat idezni elo, amelyek a magyar allam, sot

a monarchia keretein kiviil is alkalmasak kulpolitikai bonyodal-

makat es allandd veszedelmet rejto fesziiltseg eldidezesere. „Ha az

uralkodd csalad — mondja Bazovsky ugyanez alkalommal —nem rendelkezik azzal az erovel, hogy ezt a merhetetlen serel-

met elenyesztesse, tulajdonitsa maganak, lia ez a kerdes rovid

ido mulva sok kellemetlenseget fog okozni a nemzetkozi politi-

kaban." Ez annyit jelent, bogy a monarcbiat a torok birodalom

sorsara kell juttatni.

Meg hatarozottabb es meg kielezettebb lett ez az irany az

1912— 13. evi balkani haborii idejen. Az egesz tot nemzetisegi

sajtd egyhangiian hirdette naprol napra ezidoben, hogy a Bal-

kankerdes fegyveres megoldasa utan a sor okvetleniil az Osztrak-

magyar monarchia kerdesenek hasonld mddszeru es eredmenyii

megoldasara keriil.

A tdt nemzetisegi kerdes, amidta a cseh-tdt egyseg gon-

dolata abban uralkodd-vonassa lett, epen olyan irredentizmussa

alakult at, mint amino a roman nemzetisegi kerdes volt. Ezert

allithatni biztosan, hogy azt a magyar allam kereten beliil

semmifele nemzetisegi politikaval, meg az osszes nemzetisegi

kovetelesek teljesitesevel sem lehetett volna megoldani, mertannak celja a cseh imperializmus erdekeben nemcsak a magyarallamnak, hanem az egesz Osztrak-magyar monarchia kereteinek

szettorese es fennallasanak megsemmisitese volt. A bdlcs politikai

belatason alapuld megegyezes kerdesebol egyszeruen olyan ha-

talmi kerdes lett, amelyet csak az erdszak ddnthetett el. Azerdszak alkalmat pedig meghozta az 1914-ben kitdrt vilaghaborii

es hogy ez alkalommal egyiitt a siker is megjdjjdn, abban nagyresze volt a csehek azon magatartasanak, amelyet az egesz

haboru alatt tanusitottak.

IV. FEJEZET.

Az egyhazi, iskolai es kozmuvelodesi allapotoknak

hat&sa a nemzetisegek politikai es nemzeti torek-

veseinek kifejlodesere.

141

A magyar allam nepess6g6nek vallasfelekezetek szerint

valo megoszlasa.

Magyarorszag nemzetisegi problemajat a nepesseg vallas-

felekezeti viszonyainak figyelembevetele nelkiil helyesen es igaz-

sagosan megitelni nem lehet, mert ez orszag nemzetisegi terii-

letein a vallasfelekezethez vald tartozas sok tekintetben kongruensa nemzetiseg fogalmaval is. Ezek a videkek a vallasfelekezeti

viszonyoknak szempontjabdl epen olyan bonyodalmas szerkezetuek

es tarkak, mint tisztan etnikai szempontbdl. E viszonyoknakobjektiv es tudomanyos mddszerrel vald merlegelese azert is

fontos, mert a kiilonfele nemzetisegi torekveseknek es politikai

aspiracidknak melegagyai es zsenge korukban apoldi az egy-hazak voltak. Legszembetiinobben illusztralja ezt a horvatok es

szerbek kozott vald viszony. Nyelviik, fajisaguk azonos es megisnemcsak kiilon, dnalld, hanem erds ellentetekkel bird ket nem-zetet alkotnak azon kulturai fejlddes kovetkezteben, mely abbdla korulmenybdl szarmazott, hogy a horvatok vallasa rdmaikatholikus, a szerbeke pedig gordg keleti. A magyarorszagi nem-zetisegeknek nemzeti es politikai tdrekveseiben vezetd, sot a

tortenelem folyaman akarhanyszor ddntd szerepet is jatszott

kiildn autondm egyhazi szervezetiik s azert e nemzeti egyhazakszervezetet s azon erdk vizsgalatat, melyek e szervezetekben rejle-

nek, e tanulmanyban lehetetlen figyelmen kiviil hagyni.

Magyarorszag 18,264.533 fdnyi lakossaganak felekezeti

viszonyait a kdvetkezd adatok tiintetik fel:

romai katholikus 9,010.305 49*33%gorbg hatholihus ..... 2,007.916 lTOOVoreformdtus 2,603.381 14*257odgostai evangeUhus .... 1,306.384 7*15%gbrbg Jceleti 2,333.979 1278%unitdrius 74.275 0'41 %izraelita 911.227 4'99%egyeb (nazarenus, baptista stb.) 1 7.066 0*09%

bsszesen 18,264.533

142

Az egyes vallasfelekezetek pedig nemzetiseg szerint a ko-

vetkezo aranyban oszlanak meg:

143

piispdksegenek idejen, a mnlt szazad dtvenes es hatvanas eveiben

fejlodott ki a maga egesz teljessegeben.

Moyses Istvant 1851-ben, tehat az 1848/49-iki magyarszabadsagharcot koveto osztrak reakcid egyik legsotetebb eveben

nevezte ki a becsi kormany beszterczebanyai rdm. kath. ptispdkke.

Egyenisege es mukodese uj korszakot jelol a tdt nemzetisegi

mozgalmak torteneteben. Tdt szarmazasii volt ugyan, de egesz

addigi eletet Horvatorszagban toltotte, ahol az akkor uralkodd

illirizmus szelleme es magyargyulolete egeszen athatotta lelket.

Mihelyt elfoglalta piispoki szeket, azonnal ujra meginditfcatta

Pdldrih Janos rdm. kath. kaplannak „CyriU es Method" cimu,

cseh nyelven irott lapjat, amely az egyhazi hatdsagok rendel-

kezesei folytan megszunt volt s amely eldtt tavolabbi cel gyanant

az osszes szlav egyhazak egyesitese lebegett. Buzgdn kozre-

mukddott abban, hogy a felvideki kath. gimnaziumokban a

cseh nyelv kdtelezd tantarggya tetessek es a nepiskolakban

ugyancsak a cseh nyelv foglalja el a tdt helyet. A tdt nem-zetisegi mozgalmakat d allitotta eziddben egeszen Becs es Praga

szolgalataba.

Az osztrak abszolutizmus bukasa utan a mult szazad hat-

vanas eveinek kezdeten a tdt nemzetisegi mozgalmak politikai

vezeteset is d vette kezeibe. Kezdemenyezesere jott ossze 1861

jiinius 6-an a tiirdcszentmartoni tdt nemzeti gyules, amely meg-fogalmazta az eldbbi fejezetben ismertetett turdcszentmartoni

programmot. Ugyancsak d vezette azt a kuldottseget is Becsbe,

amelyik ezt a programmot tartalmazd memorandumot atnyujtotta

a csaszarnak. volt, a kesdbb panszlav tizelmek miatt felosz-

latott tdt irodalmi egyestiletnek, a „Matica"-nak is kezdemenye-

zdje, s annak elsd kozgyulesere tdt zaszldk kdzott vonult be

Turdcszentmartonba.

A jelen szazad elejen a Felvidek dsszes tdt sztiletesu lel-

keszkedd rdm. kath. papsagaban minddssze is csak 70-re nigott

azoknak a szama, akik tdbbe-kevesbe aktiv szerepet jatszva,

resztvettek a tdt nemzetisegi mozgalmakban. Kesdbb, 1906 utan,

Hlinha es Juriga politikai szereplesenek hatasara — kik mind-ketten rdm. kath. papok voltak — szamuk bizonyara nagybanemelkedett.

Kedvezdtlenebb a helyzet az dg. ev. egyhazban, amelyMagyarorszagon szazadok dta teljes egyhazi es iskolai autondmiabirtokaban van. Ez egyhazban 417.020, 31*92% magyar anya-

nyelvii hivdvel 410.663, 3r44% nemet es 451.708, 34*58% tot

anyanyelvu hivd all szemben.

Az agostai evangelikus vallasii nemetseg nagy tdmege,

kiveve a 234.000 fdnyi erdelyi szaszsagot, csak nyelvben

nemet, de erzelemben es felfogasban hazafias, papsaga pedig

tiilnyomd tdbbsegeben nyelvere nezve is magyar. A nemetanyanyelvu ag. ev. vallasiiak a magyar nemzeti torekvesekhez

144

egeszen olyan viszonyban vannak, mint a nemet anyanyelvii

katholikusok.

Az erdelyi szaszok onalld kiilon egyhazza vannak szerzddve

es semmi szerves kapcsolatban sem allanak a magyarorszagi ag.

ev. egyhaz egyetemevel. Ez egyhazkeriilet igazi nemet egyhaz.

Papjaik a nemetorszagi egyetemeken nevelkednek, nemcsak a leg-

kizardlagosabb nemet, hanem egyenesen alldeutsch szellemben is.

A nemet sajtdnak elsdsorban dk voltak magyarellenes szellemu

informatorai. A magyar nyelv ismerete a szasz nemzetisegu ag.

ev. papok kozott sokkal gyengebb, mint barmelyik mas fele-

kezet papjainal. Mig a tobbi nemzetisegeknel a politikai moz-galmak vezerei az iigyvedek koziil keriilnek ki, addig a szaszoknal

a politikai vezetes is majdnem kivetel nelkiil a papok kezeben

van. Altalaban kivald tudomanyos kepzettsegu, erkolcsi tekintetben

is kifogastalan es papi hivatasuk magaslatan alld ferfiak.

A magyarorszagi ag. ev. egyhaznak hazafias szempontbdl

valdsagos Achilles-sarkat alkotjak azok az esperesi keriiletek,

amelyekben az egyhaz autondm szervezetenel fogva a tobbseget

megilletd hatalom a tdt nemzetisegu hivdk kezeben van. Hogyaz ag. ev. egyhaz kebeleben a panszlav torekvesek ellen a

mult szazad negyvenes eveitdl kezdve mostanaig mind kiizdelmek

folytak, azt a megeldzd fejezetben reszletesen ismertettem.

Az ag. ev. egyhaz szerepet a tdt nemzetisegi, kiilondsen

a cseh-tdt egysegi mozgalmakban egy tdt muveltsegi, helyesebben

nyelvtorteneti momentum is igen figyelemre meltdva teszi. Azag. ev. vallas elterjedese a felsdmagyarorszagi tdtsag kdreben

a XVI. es XVTI. szazad folyaman szoros kapcsolatban allott a

cseh protestans mozgalmakkal, amelynek kdvetkezteben a cseh

nyelv es egyhazi irodalom magat teljesen befeszkelte a tdt ag.

ev. egyhazba, amely egyhaz ennek kovetkezteben valdsagos

melegagya lett a cseh nyelvnek. A cseh biblia es a cseh egyhazi

enekeskonyv ezen a csatornan jutott az ag. ev. vallasu tdt

nep kezebe. Mig a katholikus tdtoknak egyhazi kdnyveikben a

mai napig is a tdt nepnyelv a kivetel nelkiil hasznalt nyelv,

addig az ag. ev. egyhazi konyvek reven a cseh nyelwel egyiitt

a cseh-tdt nemzetegysegre vald torekves is, mint a legkitiindbb

tdt nyelveszek egyike, Czambel Samu mondotta: mar atment a

felsdmagyarorszagi tdtsag verebe.

Ezek a kdriilmenyek es tenyezdk okai annak, hogy a

451.708 fdnyi ag. evang. tdtsag nemcsak viszonylagosan, hanem,

mondhatni, abszolute is nagyobb es jelentekenyebb szerepet jat-

szott a tdt nemzetisegi politikaban, mint a szam szerint haromszor

nagyobb 1,397.622 fdnyi katholikus tdtsag. A jelen szazad elejen

a tdt nemzetisegi politikaban aktiv szerepet jatszd ag. ev.

papok szamat 89-re becsiiltek, de aranylag a vilagi elemben is

jnindig nagyobb volt az ag. evang. vallasii, tdt nemzetisegi szerep-

vivdk szama, mint a katholikusoke.

14!

A 2,603.381 lelket szamlald reformdtus es a 74.275 hivdt

magaban foglald unitdrius egyhazak, miutan majdnem kizard-

lagosan magyar egyhazak, nemzetisegpolitikai szempontbdl vizs-

galat targyat nem alkothatjak.

A nemzetisegi jellegii egyhazak.

A gor. kath. egyhaz, bar epen ugy nem autondm egyhaz,

mint a rdm. kath., sot- ez utdbbinak egyhazszervezetileg egyenesen

kiegeszito resze is, reszint a vallasos szertartasnak, a ritusnak

nyelvenel, reszint a hivok nemzetisegenel fogva egyreszeben vald-

sagos nemzeti egyhazza van szervezve.

A gor. kath. egyhaz hivdinek osszes szama 1910-ben

2,007.916 volt. Ebbdl magyar anyanyelvu 304.318, 15*16°/o volt.

Ezek egeszen a legutdbbi iddig (1912-ig) reszint a ruten, reszint

a roman ritusu gdr. kath. puspoki egyhazmegyekbe voltak be-

osztva, kiteve az el- vagy visszarutenesedesnek es romanosodasnak.

Ennek a 304.318 fonyi gdr. kath. magyarsagnak majdnemszaz ev dta allandd dhajtasa volt, hogy szamara ktilon magyarritusu gdr. kath. piispokseg szerveztessek. Ez dhajtasat a papa

1912 jiinius 8-an kelt „Christi fideles graeci ritus" kezdetu

bullajaval teljesitette. E papai bulla megjelenese a romaniai es

a hazai roman sajtdban nagy magyarellenes hadjaratnak lett

okozdja, melynek celja az volt, hogy a romaniai es a kiilfoldi

kdzvelemennyel elhitesse, hogy a magyar kormany e bullat a Szent-

szeknel azert eszkdzdlte ki, hogy a romannyelvu gdr. kath.

hivdket a felallitandd magyar gor. kath. piispdkseg segitsegevel

nyelviiktdl es nemzetisegiiktdl megfossza.

E vaddal szemben a valdsag az, hogy miutan ez a piis-

pdkseg kizardlagosan a magyar anyanyelvu. gor. kath. hivdk

szamara allittatott fel, egyaltalan nem karosithatta a roman-nyelvu gdr. kath. egyhaz birtokallomanyat. A roman nemzetisegi

vezetdk tisztaban voltak ezzel s azert tulajdonkepen nem is ez

erdekelte dket, hanem az, hogy a felallitandd magyar gdr. kath.

piispdkseghez csatolandd egyhazkdzsegek egy resze azokon a

videkeken fekszik, hol a magyar es a roman nyelvhatar egy-

massal erintkezik, aminek kovetkezteben a hivdk egy resze minda ket nyelvet tdbbe-kevesbe beszeli. Ha mar most az isteni-

tisztelet nyelve e kdzsegek templomaiban a magyar lesz, a magyarnyelven kiviil a romant is beszeldk kdziil jdvdben vallasa reven

senki sem fogja magat tdbbe romannak vallani, vagy megengedni,

hogy papja dt az egyhazi anyakdnyvben akarata ellenere roman-nak tiintesse fel, es hogy ezeket a magyar anyanyelvu hivdket

a roman egyhazi nyelv segitsegevel, melyet azon a cimen, hogya vallasos szertartasok nyelve, a hittani oktatassal kapcsolatosan

meg a legtdsgydkeresebb magyarsagu sziildk gyermekeire is

raerdszakoltak, elromanosithassak.

10

146

Az ujonnan felallitott hajdudorogi magyar gdr. kath.

piispdkseg roman ellenfelei azonban nem elegedtek meg az

irodalmi hadjarattal. 1914 februar 23-an annak Debreczen-

ben lakd piispoke ellen egy Catereu Illes nevu besszarabiai

szarmazasii bukaresti intelligens roman ifju bombamerenyletet

kdvetett el. E merenyletnek harom halott es nyolc sebesiilt lett

aldozata. Hogy e merenyletnek politikai hattere volt, az a hiva-

talos vizsgalatokbdl nyilvanvaldan kitunt. Kitiint, hogy Catereu

szemelyes dsszekdttetesben volt a magyarellenes izgatasairdl hir-

hedtte valt bukaresti Liga Culturala fdtitkaraval, Jorga MiMosegyetemi tanarral, ki a magyar gdr. kath. piispdkseg iigyeben

ez iddben ket, ferditesektdl hemzsegd magyarellenes, francia

nyelvu rdpiratot irt. Kitunt tovabba az is, hogy szorosabb dssze-

kottetesben allott az orosz Bobrzinski grdifal, a kesdbb ismerte-

tendd maramarosszigeti Schisma-pdr spiritusz rektoraval es hogyCatereut, mikor a bukaresti osztrak es magyar kdvetseg kiada-

tasat kdvetelte, a roman allami politikai renddrseg fdndke a

renddrseg hivatalos autdjan szdktette meg. A bukaresti renddr-

seg fdndket ebben a tetteben nem a Catereu szemelye irant

erzett szimpatiak vezettek, hanem az attdl vald felelem, hogyCatereu az ellene inditott pdr folyaman teendd vallomasaiban

esetleg kellemetlen indiszkrecidkat kdvethetne el.

A gdr. kath. egyhaznak 456.027, 21'71% rutennyelvii

hive van, akik a munkdcsi es eperjesi gdr. kath. piispoki egyhaz-

megyebe vannak beosztva. A piispdkdk es a lelkeszkedd papsag

hazafias szelleme volt mindig legnagyobb biztositeka annak,

hogy a rutennyelvxi gdr. kath. egyhaz hiveinek idegennyelviisege

ellenere sem tekinthetd nemzetisegi egyhaznak. Termeszetesen,

ezzel az allapottal nem volt megelegedve sem a panrusszizmus

erdekeben miikddd szlavofilizmus, sem a Galiciaban labrakapott

ukrainizmus, amelynek politikai vegsd celja a rutenek altal lakott

dsszes teriileteknek egyetlen ukran allamban vald egyesitese.

Mind a ket irany igyekezett a magyarorszagi nitenseg

kdreben lehetdleg sikeres propagandat csinalni. Ami a hazai

rutenseget ugy az oroszoktdl, mint a galiciai rutenektdl elvalasz-

totta, az a vallasbeli kiildnbseg volt: amazok gor. keletiek, azaz

pravoszlavok (igazhituek) voltak, emezek pedig gdr. katholikusok,

tehat pravoszlav felfogas szerint eretnekek, kik egyhazi fejiiknek

a rdmai papat, ezt a rdmai antikrisztust ismerik el. Moszkvabdl,

illetdleg Eaewbdl indult ki a hazai rutenseg koreben ez a poli-

tikai celokat kdvetd vallasos propaganda. Eszkozei a kdvetkezdk

voltak: egyes szentkeparusok (ikonarok) jartak be a rutenseg

altal lakott videkeket, ortodox-szentek kepeit es ortodox-szellemil

vallasos iratkakat arusitva. Ezek a szentkeparusok csodalatos

dolgokat meseltek a nepnek az orosz ortodox-kolostorokrdl es

bucsujard-helyekrdl, nem mulasztvan el megjegyezni, hogy a

rutenek lelki iidvdsseget mind nagy veszedelem fenyegeti annak

w

kdvetkezteben, hogy elhagyvan dseik egyedtil iidvdzitd pravoszlav

hitet, katholikussa, azaz eretnekekke lettek. Ezen csak ugy segit-

hetnek, ha jdvateve apaik e nagy bunet, visszaternek az egyediil

iidvdzitd pravoszlav hitre.

Ezek a szentkeparusok egyes irni-olvasni tudd fiatalabb

ruten parasztokat rabeszeltek, hogy hagyjak itt ezt a bunoseletet es elmenven az orosz pravoszlav kolostorok valamelyikebe,

ott kesziiljenek elo arra az uj es igaz eletre, amelynek utjan

haladva, megmenthetik testvereiket a bunos elettdl es az orokkarhozattdl. Ezek a rajongd parasztok ket-harom evet az orosz

kolostorokban toltottek, hol szakerto kezek eldkeszitettek arra,

hogy visszaterve sziilofoldjiikre, ott atyafisaguk es ismerdseik

koreben sikeres propagandat folytathassanak a pravoszlavia es

a russzofil iranyu politikai torekvesek erdekeben. Tipikus alakja

volt ezeknek az orosz foklon eldkeszftett paraszt pravoszlav 'apos-

toloknak a marmarosszigeti schismapdr hdse, Kabalyuk. A mar-marosi pdr targyalasaibdl kitunt, hogy annak a russzofil kdrnek,

amely e mozgalom mdgdtt allott, vezere az a Bobrzinski grdfvolt, aki a debreczeni merenylet eldtt Bukarestben, a merenyletszerzdjevel, Catereu Illessel erintkezesben allott. Kitunt az is,

hogy a gdr. kath. ruten klerus tagjai e, mozgalomtdl nem-csak tavol allottak, hanem allandd harcot is folytattak ellene.

A balaztffalvi gor. kath. roman erseki egyhdz.

Ez erseki egyhazmegyet egyhazjogilag 1853-ban IX. Pius

papa „Ecclesiam Christi" kezdetu bullajaval szervezte a regebbi

baldjzsfcrtvi, nagyvdradi es az ujonnan felallitott szamosiijvdri es

lugosi gdr. kath. roman piispdki egyhazmegyekbdl. A gdr. kath.

roman fdpapsag e bullara tamaszkodva, azt vitatja, hogy miutane bulla ez egyhazmegyet kanonjogilag tulajdonkepen parifikalta

az esztergomi latin szertartasii erseki egyhazmegyevel, az esz-

tergomi primastdl teljesen fiiggetlen erseki egyhazmegye, mintakar csak a zagrabi s ennelfogva dt a kath. autondmia meg-alkotasa eseten kiildn dnalld nemzeti jellegu autondmia illeti meg.A baldzsfalvi, illetdleg hivatalos neven, a fogaras-gyulafehervdri

erseki egyhazmegyet a magyar torvenyhozas 1868-ban a XXX.tdrvenycikkben ismerte el, valamint az abszolut osztrak uralkodas

altal a mult szazad dtvenes eveiben felallitott szamosujvdri es

lugosi gdr. kath. roman piispdksegeket is. Ez erseki egyhaz-megyenek 1,133.512 roman anyanyelvii hive van. Vagyona az

ingatlanoktdl, amelyek szinten tdbb millid erteket kepviselnek,

eltekintve, kiildnfele alapitvanyokban 13,227.259 korona.

Miutan a gdr. katk roman egyhaznak elsdrangii szerepe

volt nemcsak a magyarorszagi, hanem az osszes romansag nem-zeti dntudatra vald ebreszteseben, a roman nemzeti miivelddes

es irodalom szinvonalanak emeleseben es hosszabb iddn at a

10*

148

niagyarorszagi romansag politikai vezeteset is a kezeben tartotta,

sziiksegesnek latszik vele es viszonyaival egy kisse behatdbbanfoglalkozni.

A Magyarorszagba bevandorolt romansag eredetileg gor.

kel. ortodox vallasii volt. Mikor Erdely a leopoldi diplomaval

a XVII. szazad vegen a magyar kiralysag jogan a Habsburgokbirtokaba jutott, az Erdelyben mukodo jezsuitak TeofU gor. kel.

roman ptispok segitsegevel az 1439-ben Firenzeben tartott kon-zilium hatarozmanyai alapjan vegrehajtottak az erdelyi romansagtulnyomd nagy reszenek Rdmaval vald vallasos unidjat is. Elso

ptispdke ez egybaznak Atbanasius volt, kinek a kiraly szek-

helyeiil Fogarast jelolte ki es a puspoki egyhazmegye koltsegeinek

fedezesere az alsdszombatfalvi uradalmat minden jdvedelmevel

egyiitt odaadomanyozta. Egy par evtizeddel kesdbb azt is meg-engedte a kiraly, hogy egyik utdda, KJein Innocentius az alsd-

szombatfalvi uradalmat a terjedelmesebb es jobban jdvedelmezd

baldzsfalvi uradalommal elcserelhesse es ptispdki szekhelyet is

Balazsfalvara tehesse at.

Ennek az egyestilesnek a roman nemzetisegi tdrekvesek es

pohtikai vagyakozasok fejlddesere igen nagy hatasa volt. A Rd-maval vald kdzvetetlen erintkezes felkeltette es erdsebbe tette a

katholikussa lett roman papsagban es az abbdl lassankent ki-

sarjadzd roman ertelmisegben a rdmai eredet tudatat es nagyban

hozzajarult a dakoroman eredet es a latin dntudat kifejleszte-

sehez. E tekintetben a palma az eldbb emlitett Klein Innocentiust

illeti meg. Alig lepett a ptispoki szekre, azonnal felsegfolya-

modvanyt adott be egyhaza es hivei erdekeben. E folyamod-

vanyokat egymasutan nyolcszor ismetelte meg, azaz mindaddig,

mig ertesere nem adatott, hogy folyamodasait, mint zaklatasokat,

legfelsdbb helyen kellemetleneknek tartjak. Elsd folyamodasaiban

egyhaza es papjai szamara inkabb csak egyhazpolitikai terme-

szetu jogokat es kivaltsagokat kert, mig utolsd folyamodasaiban,

mar nemzete szamara kert es pedig felekezeti kiilonbseg nelkiil

nemzeti, politikai jogokat, sdt teriileti autondmiat is.

Ez utdbbi folyamodasaiban lenyegeben nemcsak azok a

politikai kdvetelesek vannak felallitva, amelyek a ket felekezetii

(gdr. kath. es gdr. kel.) roman piispdkdk altal az 1791-iki

erdelyi orszaggyuleshez benyujtott „Supplex libellus valachorum"-

ban foglaltattak, hanem azok is, amelyek a legutdbbi iddk

roman nemzetisegi mozgalmainak politikai programmjan allanddan

szerepeltek.

Klein Innocentius utdda, Aron Peter 1754-ben megalapitotta

a balazsfalvi gimnaziumot, amely idd folytan bdlcseszeti tan-

folyammal ugynevezett archigimnaziumma bdviilt. Ez iskola a

XVIII. szazad vegen es a XIX. szazad elsd feleben az ugyancsak

Balazsfalvan felallitott gdr. kath. teoldgiai szeminariummal

egyetemben valdsagos roman kozmuvelddesi kdzeppontta lett

149

Erdelyben, amelyet 1825 utan, sajat felekezetfi tanintezet hia-

nyaban, a gdr. keleti vallasii romanok fiai is egyre surubben

kezdettek latogatni. Ebbol az iskolabdl keriiltek ki, sdt ennek

koreben toltottek el, mint tanarok eletiik javareszet a dakoroman

tortenetiras es nyelveszeti tudomanyossag megalapitdi: Sinkai,

Klein Samuel es Maior Peter is. Ebben kezdette meg palya-

futasat az 1848/49-iki roman nemzetisegi mozgalmak szellemi

vezere, Barnutiu es kdreben elte le ugyszdrvan egesz eletet Cipariu

kanonok is, aki egy egesz emberoltdn at volt a roman nyelveszeti

es tdrteneti tudomanyossag legnagyobb tekintelyu vezetd alakja.

Ebbdl az iskolabdl keriilnek ki majdnem kivetel nelkiil

azok az erdelyi szarmazasii tanarok, akik a mult szazad negyedik

es dtddik evtizedeben a ket roman fejedelemseg oktatas iigyet

roman nemzeti szellemben ujra szerveztek es akik Bukarestben

es Jassyban a roman irodalmi es tudomanyos elet megteremtdi

voltak. \

Ez egybazmegye piispdkei, kanonokjai es lelkeszkedd papjai

Klein Innocentius dta valdsagos vezetdszerepet vittek a magyar-

orszagi romansag nemzetisegpolitikai mozgalmaiban, anelkiil

azonban, hogy e maguktartasa miatt a magyar allam kormanyareszerdl barmifele korlatozasnak ki lettek volna teve. Ellenke-

zden, elveztek mindazokat a jogokat, amelyek az orszag tdr-

venyei, alkotmanya es jogszokasai szerint a katholikus egyhaz

fdpapjait, prelatusait es lelkeszkedd papsagat megillettek.

A gdr. - kath. roman erseki egyhazmegyeflek dsszesen

1528 dntilld plebaniaja van, amelyhez meg 1855 filialis kdzseg

tartozik. A papsag szama 1680-ra riig. A lelkeszkedd papsag

az erseki es piispdki szekhelyeken levd teoldgiai szeminariumok-

ban nyeri kikepezteteset. A lelkeszkepzes ma egyseges. Az ugy-

nevezett kongrua-tdrveny meghozatala eldtt azonban ketfele volt.

Csak a nagyobb es jobb jdvedelmet biztositd plebaniak papjaitdl

kdveteltek meg a teoldgiai szeminariumba vald befogadas felte-

teleiil a nyolcosztalyii kozepiskola elvegzeset es az erettsegi bizo-

nyitvanyt ; a kisebb es csekelyebb jdvedelmii plebaniakban olyan

teoldgusokat alkalmaztak, akiknek kdzepiskolai eldkepzettsege

nem volt tdbb, mint a gimnazium negy alsd osztalyanak elveg-

zese. Miutan a kongrua-tdrveny lehetdve tette, hogy a lelkesz-

kedd papsag fizetese az allami kongruaval kiegeszittessek, ez a

kisebb mindsitest nyujtd papkepzes megszunt es jelenleg a gdr.

kath. papneveld-intezetekbe vald felvetel a teljes kdzepiskola

elvegzesetdl es az erettsegi bizonyitvany birtokatdl fiigg. Ez intez-

kedes lenyegesen hozzajarult a gdr. kath. roman lelkeszkedd

papsag szellemi es erkolcsi szinvonalanak emelesehez.

A gdr. kath. roman egyhaz piispdkeit apostoli kiralyi

joganai fogva a kiraly nevezte ki. Az egyhazmegye erseket szin-

ten a kiraly nevezte ki, de azon harom jeldlt kdziil, akiket az

dsszesen 2u8 tagbdl alld ersekvalasztd zsinat valasztott meg.

150

A gor. kel. romau erseki egyhaz.

A XVII. szazad vegen vegbement vallasos unid kdvetkez-

teben az erdelyi romansagnak az a kisebbik resze, amelyik

nem tert at a gor. kath. hitre, jdforman egyhazfdi gondviseles

nelkiil maradt. A magyarorszagi reszekben lakd gdr. kel.

romansag a gor. kel. szerb egyhaz joghatdsaga ala kertilt s ott

is maradt egeszen 1848-ig. Az erdelyi gor. kel. romansagazonban az olah vajdasagokbdl vald folytonos bevandorlas kdvet-

kezteben csakhamar majdnem annyira szaporodott, mint a gor.

kath. romansag. E magarahagyatottsagaban nagyon konnyenengedett az olah vajdasagokbdl jovd kiilonfele izgatasoknak,

amelyeknek ele a vallasos unid ellen iranyult. Ez izgatasoknak

volt eredmenye a XVIII. szazad kozepen (1761-ben) a Visarion

kalugyer altal tamasztott zavargas, amely arra birta a kormanyt,

hogy az erdelyi gdr. kel. romanok szamara 1770-ben admi-nisztratort, 1783-ban Nikitics Gedeon gdr. kel. szerb arehiman-

drita szemelyeben pedig valdsagos piispdkdt neveztesen ki Ofel-

sege altal.

Utdda Adamovics Gerassim mar a roman nemzeti mozga-lomnak is elere allott, amennyiben Bob gdr. kath. piispdk

tarsasagaban, 1791-ben Ofelsegehez benyujtotta a „Supplex

libellus valachorum"-mk nevezett kervenyt, amely az erdelyi

romansagnak eziddszerint vald politikai es nemzeti koveteleseit

foglalta magaban. Utdda Moga Ldszlo volt az, aki eldszdr igye-

kezett gondoskodni az erdelyi gdr. kel. roman lelkeszkedd

papsag kepzeserdl. Nagyszebenben lelkeszkepzd tanfolyamot alli-

tott fel es egynehany jobb tanuld, gdr. kel. vallasii romanifjiit felsdbb tanulmanyokra Budapestre es Becsbe kiilddtt. Ezifjak kdrebdl keriilt ki Ldmr Gyorgy is, aki a mult szazad

harmadik evtizedeben Bukarestben a romtin nemzeti iskolazas

megalapitdja lett.

Utdda 1846-ban a miskolczi sziiletesu es macedd-romanszarmazasii Saguna Andras lett. Ketsegteleniil a legjelentekenyebb

egyeniseg volt mindazok kdzdtt, akik valaha Magyarorszagonbarmelyik roman felekezet piispdki szeken iiltek. Piispdksegenek

elsd eveiben nem volt nepszerii a roman kdzvelemeny eldtt es

pedig azert, mert Karldczardl, a gdr. kel. szerb patriarka kdr-

nyezetebdl jdtt. Idegennek, sdt a tiirelmetlenebbek a karldczai

gdr. kel. szerb patriarka kemjenek neveztek. Politikai tekin-

tetben magatartasa ez elsd evekben magyarbarat volt. 1848 ja-

nuar elsejen piispdki konzisztoritilis hatarozattal mondatta ki,

hogy ezentul a nagyszebeni gdr. kel. roman egyhazi konzisz-

tdrium tanacskozd nyelve a magyar. Meg az 1848/49-iki moz-

galmak kezdeten is magyarbarat magatartast tanusitott. Politikai

frontvaltoztatasa csak Jellachichnak Magyarorszagba vald betdrese

utan kdvetkezett be.

151

Ez iddponttdl kezdve a magyarellenes es osztrakbarat

roman mozgalmak szellemi vezetdje lett. Az 6 muve volt az is,

hogy 1848 december 28-an az erdelyi romanok es szaszok

egyiittesen tartott ertekezletiikben a magyarsag leveresere Er-delybe hivtak az olahorszagi megszalld orosz hadsereget. MikorBem tabornok 1849 februarjaban Nagyszebent bevette, az Er-delybdl Olahorszagba menekiilt osztrak es orosz hadsereggel

Bukarestbe ment es onnan Becsbe, ahol az ott iddzd bukovinai

reichsrathi kepviselok tarsasagaban abban az iranyban mukodott,

hogy Erdelynek es Magyarorszagnak romanok altal lakott teriiletei

Bukovinaval egy roman orokos tartomannya egyesitve, illesztes-

senek az egyseges osztrak birodalom szerkezetebe.

A magyar szabadsagharcnak orosz segitseggel vald legyd-

zetese utan diadalmaskodd osztrak reakcid nemcsak nem tel-

jesitette a Saguna altal formulazott roman nemzeti kovetel-

menyeket, hanem komolyan figyojmeztette is, hogy a romansag-

ban teljesithetetlen es hiu remenyeket keltd politikai akcidkrdl

mondjon le. Saguna megertette a felsdbb helyrdl jdtt intest es

minden politikai tenykedessel felhagyva, kizardlagosan egyhaza

tigyeinek elt. E tekintetben faradozasait valdban szep siker

kdvette. A Mdga altal alapitott teoldgiai tanfolyamot harom-evesse tette, mialtal a papkepzes szinvonalat nagyban emelte.

Nagyszebenben tanitdkepzd-intezetet, Brassdban fd- es Bradonalgimnaziumot letesitett. Piispoki szekhelyen, Nagyszebenbennyomdat es lap'ot (Telegraful Roman) alapitott es egyhazmegyeje-

ben tdbb mint 600 falusi nepiskolat szervezett.

Az osztrak abszolut uralkodas bukasa utan ismet a romannemzetisegi politikai mozgalmak elere allott. Ez iddben (1864)sikeriilt kieszkdzdlnie, hogy Ofelsege a gdr. kel. roman egy-

hazat kivette a karldczai gor. kel. szerb patriarkatus fdhatd-

saga aldl es Nagyszebenben az erdelyi es magyarorszagi gdr.

keleti romansag szamara ersek-metropolitasagot allitott fel.

A kdvetkezd evben egy legfelsdbb csaszari kezirat az aradi gdr.

kel. szerb piispdkseget gdr. keleti roman piispdksegge alakitotta

at, Kardnsebesen pedig gdr. kel. roman puspokseget allitott

fel. Eszerint a nagyszebeni gor. kel. roman ersek-metropolitasag

all: a nagyszebeni erseki egyhazmegyebdl, az aradi es Jcardn-

sebesi suffraganeus piispoki egyhazmegyekbdl. Hiveinek szama az

1910-iki nepszamlalas adatai szerint 1,798.669 roman anya-

nyelvu es 40.584 magyarajkii.

Az 1867-iki kiegyezes utan e gdrdg keleti roman erseki

egyhazmegye felallitasat a magyar tdrvenyhozas az 1868-iki

IX. tdrvenycikkel szankcionalta ; az egyhaz dnkormanyzati szer-

vezetet biztositd Szervezeti Szahdlyzatot pedig az 1869 majus28-an kelt legfelsdbb kiralyi kezirat erdsitette meg.

E tdrveny es a Szervezeti Szabalyzat a magyarorszagigdrdg keleti roman egyhaznak olyan autondmiat biztositofi,

152

amindvel egyetlen mas allamban sem bir, legkevesbe azokban,

amelyekben allamvallas. A gorog keleti egyhaz ugyanis kanon-jogi ertelemben caesaro-papistikus egyhaz, amelynek kormany-zataban a hivok akaratanak, szemben az allamfd es a piispokok

akarataval, semmi szerepe sincsen. A magyarorszagi gorog keleti

egyhaz autondmiaja, melyet ez a torvenycikk adott, nem egyeb,

mint egyszerti masolata a magyarorszagi protestans egyhazakautondmiajanak, amiert is benne a vezetdszerep tulajdonkepen

nem a papsag, hanem a tdbbseget alkotd vilagi elem kezeben van.

Hogy ez az autondmia, amelyik egyhazi szempontbdl a

gorog keleti egyhaz kanonjogaval ellentetes szellemu, letrejohetett,

annak oka a magyarorszagi egyhazpolitikai viszonyok sajatsagos

tdrteneti fejlddeseben rejlik. Saguna bizonyara elegge jartas volt

a gdrdg keleti egyhazi jogban es tudta is nagyon jdl, hogy ez

autondmia egyhazi szempontbdl kanonjog-ellenes es az egyhaznak,

amely szigoriian hierarchikus, egesz szellemevel ellentetes; de

nemcsak nem tiltakozott ellene, hanem maga siirgette legjobban

annak letrejottet es vitatta latszdlag komoly tudomanyos apparatus-

sal, hogy egyenes folyomanya a govog keleti egyhaz eredeti

alkotmanyanak. Inditd oka Saguna e buzgdsaganak az volt, hogyebben a kanonjogellenes egyhazi autondmiaban a roman nemzeti-

segi tdrekveseknek es politikai erdekeknek legalkalmasabb biztosi-

tekat es keretet latta. Ugy gondolkozott : ha nem sikeriilt a

romansagot a magyar allamban politikailag kiildn nemzetisegi

allamma szervezni, legalabb az egyha/i autondmia segitsegevel

sikeriilt bizonyos fokig allamma tenni az allamban.

Ez autondmia eletbeleptetese utan valahanyszor dsszeiitkdzes

tamadt a gordg keleti roman egyhaz es a magyar kormanykdzdtt, ez dsszeiitkdzesnek oka, alkalma es targya mindig az

volt, hogy ez autondmia legfdbb egyhaz-kozigazgatasi fdrumat,

az egyhazi kongresszust a benne szambelileg is uralkodd vilagi

tdbbseg a roman nemzetisegi tdrekvesek es politikai kdvetelesek

fdrumava igyekezett atalakitani. A legtdbb panasznak es vadas-

kodasnak, amelyet a roman nemzetisegi politikusok es irdk fel-

sorolnak, mikor azzal vadoljak a magyar kormanyt, hogy meg-

sertette a gdrdg keleti roman egyhaznak tdrvenyben biztositott

autondmiajat, legalabb is 90°/o-aban ilyen termeszetii oka van..

Az erseki egyhazmegye alkotmanya szerint az egyhazmegye

iigyet az erseki szentszek, a piispdki zsinat es % az egyhazi kon-

gresszus intezik. A piispdki zsinat kizardlagosan egyhazi es

dogmatikai termeszetu iigyekkel foglalkozik. Az egyhazi kon-

gresszus elndke az ersek-metropolita. Tagjai a ket megyespiispok,

harminc egyhazi es hatvan vilagi kepviseld. A kongresszusra

minden egyhazmegye .tiz egyhazi es hiisz vilagi kepviseldt kiild.

Az egyhazi kongresszus minden harom evben egyszer iil dssze.

Az ersekvalasztd kongresszus negyven egyhazi es nyolcvan vilagi,

dsszesen szazhiisz kepviseldbdl all. Ezek kdziil hatvanat az erseki

153

egyhazmegye kiild, harmincat-harmincat a mas ket piispoki egy-

hazmegye. Az ersekvalasztd kongresszust a metropolitai biztos

nyitja meg. A legtdbb szavazatot nyert egyent azrrelnok meg-

valasztott ersek-metropolitanak jelenti ki, aki Ofelsegetdl, a

kiralytdl megerdsittetven, a husegi eskiit a kiraly kezebe leteszi.

Az egyes piispdki egyhazmegyek kormanyzata is epen ilyen

kepviseleti alapra van helyezve. A legfdbb fdrum mindenik egy-

hazmegyeben az egyhazmegyei zsinat, amelynek osszetetele a

kovetkezo : Mindenik esperessegi keriilet valaszt ket vilagi es

egy egyhazi kepviselot. Ezek a zsinatok minden ev tavaszan

egyszer osszegyiilnek, hogy a hataskoriikbe tartozd egyhazkor-

manyzati es iskolai iigyekben tanacskozzanak es hatarozzanak.

E zsinatok follebbviteli fdruma az egyhazi kongresszus.' Az egesz erseki egyhazmegye 62 esperessegi keriiletre van

osztva. A plebaniak szama 1862, a leanyegyhazaka pedig 894.

A lelkeszkedo papsag szama 2436. A papkepzes a kongrua-

torveny meghozatala dta a gor. kel. egyhazban is egyseges es

a piispdki szekhelyeken levd teoldgiai szeminariumokba vald

felvetel a teljes kozepiskola elvegzesehez van kotve. Az allam

az erseki egyhazmegye kozepponti kormanyzasanak kdltsegei

fedezesehez evenkent 100.000 koronaval jarul. A lelkeszkedo

papsag kongruajanak kiegeszitesehez pedig 1,223.007 koronaval.

Az egyhazmegye vagyona a tekintelyes ingatlanokon kiviil

kiildnfele alapokban es alapitvanyokban 12,000.000 koronanal

tdbbre riig.

Amint az eloadottakbdl kitunik, a gdr. kel. roman egyhazMagyarorszagon olyan szabadsag es autondmia birtokaban van,

amindvel egyetlen mas allamban sem bir. Ebben az onkormany-zatban a vezetdszerep a vilagi elem kezeben van, ami a nem-protestans egyhazak elete'ben valdban paratlan.

Osszehasonlitas es parhuzam kedveert nem lesz Mdslegesrovid osszefoglald pillantast vetni a romaniai gdr. kel. ortodox

egyhaznak szervezetere es a roman allamhoz vald viszonyara.

Romania alkotmanyanak rendelkezesei ertelmeben a gdr.

kel. ortodox vallas Romania allamvallasa. E hatarozmanyertelme annyi, hogy a roman allamban a gor. kel. ortodox

egjhazon kiviil kdzjogi jelentdsege egyetlen mas egyhaznak sincs.

A tdbbi egyhazak egyszeruen maganegyesiileteknek tekintetnek

a jogiszemelyt megilletd minden attributum nelkiil.

A romaniai ortodox egyhazat egyhazkormanyzatilag az

1872december 14-en promulgalt tdrveny szervezte meg. E torveny

mindenekeldtt kimondja, hogy a romaniai gor. keleti egyhazteljesen fiiggetlen es dnalld autokefal egyhaz, amely azonban a

dogmak es az oekumeni kanonok tekinteteben teljesen egyseges

a konstantinapolyi es a tobbi orthodox egyhazakkal.

E torveny rendelkezesei ertelmeben ez egyhazban, lelkiekben

a legfdbb fdrum a szent szinddus, amelynek tagjai a ket metropolita,

154

hat suffraganeus piispok es az archimandritak. A szent szinddus

evenkent ketszer iil ossze: tavasszal es osszel. A vallas- es kdz-

oktatasiigyi miniszter a szinddus tanacskozasain jelen van, de

csak tanacskozd szavazata van. A szinddus iigykdre a lelki

(dogmai) iigyekre es a tisztan egyhazi iigyekben vald birasko-

dasra terjed ki. A szinddus ftel sajat tagjai iigyeiben is, de

mindfg az egyhaz kanonjai rendelkezeseinek ertelmeben. A szinddus

elnoke a bukaresti ersekmetropolita, ki egyszersmind az orszag

primasa is. Helyettese a jassyi metropolita. A suffraganeus

piispokok mellett egy harom, kizardlag egyhazi tagbdl alld

konzisztdrium van, amelynek hataskore csakis szigoriian egyhazi

iigyekre terjed ki. E konzisztdriumok hatarozataival szemben a

follebbviteli fdrum a szent szinddus.

A metropolitakat a piispokok koziil valasztjak. A piispoko-

ket az archimandritak koziil. Legalabb 40 evesnek es romanallampolgarnak kell lennie. Megkdvetelik, hogy doktora, vagy

licenciatusa legyen valamely gor. kel. ortodox teoldgiai fakul-

tasnak. Valasztasuk kovetkezo mddon tortenik: a metropoli-

tak, a piispokok, az archimandritak, a kamara es a szenatus

ortodox vallasu tagjai a szenatusban dsszegyulnek es valasztanak.

A valasztast a kormany eldterjesztesere a kiraly erdsiti meg.

Ebbdl lathatni, hogy a metropolitakat es a piispokoket voltakepen

a hatalom birtokaban levd politikai part valasztja meg, altalaban

nem az egyhaz, hanem sajat partpolitikai erdekeinek megfeleloen.

Igy lesznek a romaniai gdr. kel. ortodox egyhaznak metropo-

litai es piispokei egyszeru eszkozei, sdt jatekszerei a politikai

partoknak. Ez magyarazza meg azt a sok botranyt, amit ez egy-

hazban az allasuktdl jogosan, vagy igazsagtalanul megfosztott

metropolitak es piispdkok porei szoktak okozni. Az utolsd 25 ev

alatt ket metropolita-primast: Ghenadiet es Athanasiet tavolitottak

el ily mddon fdpapi szekeikbdl es tobb piispdkot. Hogy e porok

alkalmaval mind botranyos dolgok szoktak napfenyre keriilni,

azt elenken illusztralja a Vopa Japd-nak nevezetfc Vulpescu

piispdk esete, ki ellen egyik kompromittald vad az volt, hogy

mieldtt a liberalis part piispdkke valasztotta volna, a legszorosabb

dsszekdtfcetesben volt egy ldtolvaj bandaval.

Az archimandritakat a szerzetesek, vagy az ozvegy lelkesz-

kedd papsag soraibdl valasztjak. A metropolitak es a piispdkdk

javaslata alapjan a szent szinddus harmat jelol es azokat fel-

terjeszti a kormanyhoz es a miniszter ajanlatara a harom jelolt

kdziil az egyiket a kiraly kinevezi.

A piispdki egyhazmegyek esperessegi keriiletekre (protopopiat)

vannak osztva. Az esperessegi keriiletek pedig lelkeszsegekre.

A lelkeszkedd papsag viszonyait az 1893-iki tdrveny szabalyozta.

Van 297 varosi lelke'szseg. Egy varosi lelkeszi korletben legalabb

400 csaladnak kell lenni. Van 2734 falusi lelkeszseg. Minden

lelkeszsegben van egy igazgatd-tanacs (eforia), amely all a

155

lelkeszbdl, a prefekt altal kinevezett tagbdl es a hivdk altal ot

evre valasztott harmadik tagbdl. Ez az egyetlen mozzanat, amelya legalsdbb fokon a vilagi elemnek nemi beleszdlast biztosit az

egyhazi tigyekbe. A lelkeszeket a piispdk nevezi ki a miniszterrel

egyetertdem A lelkeszektdl a tdrveny teoldgiai vegzettseget

kdvetel, de a falusi papoknal megelegszik valamely papi szemina-

rium elvegzesevel is.

A klerus helyzete anyagi tekintetben altalaban nagyonsiralmas volt. Az 1893-iki tdrveny igyekezett ezen is segiteni.

Legeldszdr is a papok szamat tdrekedett csdkkenteni. Osszesen

4475 lelkeszkedd papra lett volna sztikseg, de szamuk 101000-nel

is 'tdbbre rugott. Ennek magyarazata a kdvetkezd kdriilmenyben

rejlik : Romaniaban eredetileg nem voltak lelkeszsegek, vagylelkeszi kdrletek megallapitva, hanem csak templom. Templompedig annyi volt, ahany kegyes alapitvany. A templom papja

az alapitvany jdvedelmebdl es a hivdk kegyek adomanyaibdl elt;

a raimadkozas, az aldas- es atokmondas szokasos taksaibdl. Igy

keletkezett egy tudatlan es erkdlcsi tekintetben is nagyon alantas

szinvonalon alld papi proletariatus, melytdl az orszag teljesen

megszabadulni maig sem tudott.

Az 1893-iki tdrveny a lelkeszkedd papsag fizeteset az allami

kdltsegvetes terhere vette at es a kovetkezd fizetesi fokokat alla-

pitotta meg: A teoldgiai fakultast vegzett varosi lelkesz kaphavonkent 200 leit, a magasabbfokti szeminariumot vegzett 100leit, az alsdbbfoku szeminariumot vegzett 60 leit. A magasabb-fokii szeminariumot vegzett falusi lelkesz havonkent 80 leit, az

alsdbbfoku 50 leit. Van korpdtlek is. 70 eves kora utan, vagybetegseg eseten az orszagos nyugdijtdrveny rendelkezesei ertelme-

ben nyugdijra is igenyt tarthat.

A papsag magasabbfokii kepzese a bukaresti egyetem teo-

ldgiai fakultasan tdrtenik, amelyhez eldkesziiletiil a kdzepiskola

teljes elvegzese kivantatik. A tdbbseg kepzesere az ligynevezett

papi szeminariumok szolgalnak. A papi szeminariumok ketfelek

:

felsdbbfokiiak, amelyekbe a novendekek az elemi iskola negy osz-

talyanak elvegzese utan vetetnek fel es dteves tanfolyamiiak. Azalsdbbfokiiak csak harom e'ves tanfolyammal birnak.

Ezekbdl lathatni, hogy a romaniai lelkeszkedd papsag tudo-

manyos kepzese messze mdgdtte marad a magyarorszagi lelkesz-

kedd roman papsagenak. Termeszetesen, a papsag ertelmi es

erkdlcsi szinvonala is megfeleld a kepzettseg es a hivatasos neveles

e fokanak. Ez ertelmi es erkdlcsi szinvonalat igen erdekesen jel-

lemezte a roman kdzeletnek egyik kitiindsege, Peucescu „Chestia

Taraneasca" cimu konyvenek 93. lapjan. „Az dregebb papok alegtdbb esetben nem kepesek fdlfogni tarsadalmi hivatasukat;

a felig tanult ifjabbak pedig meg rosszabbak. A baj feliilrdl s

onnan szarmazik, hogy szerencsetlensegiinkre egyhazunk a Simo-nia iskolaja volt. A tisztes tarsadalmi allas nelkiil vald pap ki

156

van szolgaltatva az esperes dnkenyenek, aki hivatalos allasaban

legtobbszor nem lat mast, mint a nyereszkedes eszkozet. Sokszor

pedig az esperesek a kormany valasztasi iigyndkei, kik osszehivjak

a papokat, atok es eskii alatt kenyszeritik, hogy a kormany jelolt-

jere szavazzanak. Ez ok miatt senki sem akar pap lenni, mert ugytekintik ez elethivatast, mint a koldulas egy nemet." A ket egyhaz

kozott megvont parhuzam eredmenye nem lehet mas, mint annakmegallapitasa, hogy a magyarorszagi gor. kel. ortodox egyhaz igazan

„szabad egyhaz a szabad allamban", mig a romaniai egyhaz,

kormanyzati tekintetben csak egyik aga az allami adminisz-

tracidnak es olyan eszkoze a hatalom birtokaban levo politikai

partnak, mint a roman allam adminisztracidjanak barmelyik masszerve.

A magyarorszftgi gor. kel. szerb egyh^z.

E tanulmany elsd fejezeteben elbeszeltem, hogy a Magyar-orszagon lakd szerbseg tiilnyomd nagy tdbbsegenek dsei a XVII.

szazad vegen Csernojevics ipeki gdr. kel szerb patriarka vezetese

alatt mind kdriilmenyek es feltetelek mellett telepedtek le Magyar-orszagban. I. Leopold magyar kiraly abban a kivaltsagleveleben,

amelyet ez alkalommal adott Csernojevicsnek, a szerbek vallasos

es egyhazi tigyeit illetden hatarozottan biztositotta a szerbeket

vallasuk szabad gyakorlatardl es arrdl, hogy az dnaptart akadaly-

talanul hasznalhatjak, egyhazi fdndkiiket, a patriarkat magukvalaszthatjak, A patriarkanak jogai kdze tartozik a piispdkdk

fdlszentelese, a falusi lelkeszek kinevezese, templomok es lelkesz-

segek, tovabba kolostorok alapitasa. Biztositotta dket arrdl is,

hogy a patriarkanak s a piispdkdknek es a papoknak dolgaiba a

a vilagi hatdsagok nem avatkozhatnak es hogy a szerbek men-tesek maradnak az addzastdl, a tizedfizetestdl es a katonai be-

szallasolas terheitdl. Hogy a patriarkanak legyen mibdl egyhaz-

toi allasahoz meltdan megelni, a kiraly kesdbb a 21.836 hold

teriiletu dalyai uradalmat adomanyozta neki.

Csernojevics patriarka 170(3-ban elhalalozvan, utdda Dia-

kovics Ezsaias jenopoli (kisjcndi) gdr. kel. piispdk lett,kinek utdda

Petrovics Mdzes Belgrad elfoglalasa utan szekhelyet Belgradba

tette at. De mikor a tdrdk Belgradot ujra visszafoglalta, Petrovics

utdda, Ivanovics Sakabent 1739-ben ismet visszakdltdzdtt Kar-

ldczara. A XVIH. szazadban elt szerb ersekek legjelentekenyebb

alakja ketsegkivul Nenadovics Pal volt, ki 1749— 1768-ig allott

a magyarorszagi gdr. kel. szerb egyhaz elen^ Az elsd gdr.

kel. szerb papneveld-intezetet d nyitotta meg IJjvideken „lel-

keszi kollegium" nev alatt. Karldczan latin iskolanak nevezett

gimnaziumot alapitott szerb tanarokkal. Igen kitiinden gazdal-

kodott az egyhaz vagyonaval, ugy hogy az 1769-iki kongresz-

szus hagyatekabdl ket maig is fennalld („el nem idegenithetd"

157

es „klerikalisa) tekintelyes alapot letesithetett. Ez az 1769-iki

kongresszus a szerb egyhazat illetoen igen sok celszeru hataro-

zatot hozott, amelyek reszben alapjaul szolgaltak a Maria Terezia

altal kibocsatott rendelkezeseknek, kiilonosen az ugynevezett

„Rescriptum declaratorium Illyricumnak" (1779), amely az

1782-ben kiadott „Sistema consistoriale" nevii szabalyrendelettel

egyetemben majdnem szaz evre rendezte a gor. kel. szerb egy-

haz iigyeit es reszben maig is ervenyben van. Az 1 790/9 1-iki

magyar orszaggyiiles a gor. kel. szerb egyhaz autondmiajat

XXVII. torvenycikkel ismerte el, amellyel nemcsak az egyhazpiispdkeinek biztositott helyet a f<3rendihazban, hanem elismerte

e felekezet tagjainak polgari jogaval egyetemben birtokszerzesi

es hivatalviselesi jogat is. Egyszoval, a szerbeket e torvenycikk

felruhazta mindazokkal a jogokkal, amelyekkel az allamalkotd

magyarsag birt.

Mindez azonban a szerbek egy reszet nem elegitette ki.

1848-ban Rajacsics patriarka a magyarsag ellen a szerbseget

a becsi udvar partjara vonta es felajanlott szolgalataik jutalmaulaz ugynevezett „Szerb vajdasag" (Vojvodina) felallitasat kertek,

amely tartomany allott volna Krassd-Szoreny, Temes, Torontal,

Bacs-Bodrog varmegye es a szlavdniai Szerem megye iloki es

rumai keriileteibdl. Hogy a diadalmas osztrak reakcid mindalakban es mddon valdsitotta meg ezt a Vojvodinat, eldadtame tanulmlny elsd fejezeteben.

Az 1867-iki kiegyezes utan a magyar tdrvenyhozas az

1868-iki IX. torvenycikkel biztositotta a magyarorszagi gor. kel.

eg>haz autondmiajat, amely lenyegeben abban all, hogy a szerb

egyhazi iigyekben a legfdbb hatdsagot a szerb nep altal valasztott

egyhazi es vilagi kepviseldk Karldczan iilesezd kongresszusaalkotja s az egyhaz csakis e kongresszuson hozott hatarozatokszerint kormanyozhatd, amely hatarozatok csak akkor ervenyesek,

ha azokat a kiraly a magyar miniszterelndk eldterjesztesere

megerdsitette.

Aszerb egyhazi kongresszusnak az 1871. evi majus hd 29-enkelt kiralyi rendelettel jdvahagyott valasztasi szabalyzat szerint

50 vilagi es 25 egyhazi tagja van. A piispdki kar azonbanserelmesnek velte, hogy a kongresszus egyhazi tagjait is a vilagi

elem valasztotta. E valasztasi szabalyzat rendelkezesei szerint apiispdki egyhazmegyek gyulesenek egyhazi tagjait is a vilagi

elem valasztotta, ami szinten serelmes volt az egyhaz piispdki

karara, amely nem nezhette kdzdmbdsen, hogy a valasztasokragyakorolt nagymerteku befolyasaval mikent kerit a vilagi elemminden hatalmat az egyhazi kormanyzasban a kezebe es mikentszoritja hatterbe a hierarchiat a gdr. kel. egyhaz kanonjoganakrendelkezeseivel es szellemevel ellentetesen. Az a harc, amelyete visszassag okozott a piispdki kar es a tulsiilyban levd vilagi

elem kdzott, hosszas iddn at akadalyozdja volt nemcsak a szerb

158

egyhazi kongresszusok gylimolcsozo munkassaganak, hanem az

egyhazi kormanyzat rendes es zavartalan menetenek is, aminekszamtalan rendetlenseg, zavar es visszaeles lett az eredmenye,kiildndsen az egyhaz anyagi javainak kezeleseben. Az 1912. evi

julius hd 12-en kelt kiralyi rendelet azonban ezen a visszassagon

valtoztatott. Az 1871-iki ideiglenes egyhazmegyei szervezetet

hatalyon kiviil helyezte es ismet visszaallitotta az 1868. evi

augusztus hc5 10-en kelt rendelet erre vonatkozo eredeti hata-

rozatait, ami lehetdve tette, hogy a piispokok, illetdleg az ersek

visszanyerjek azt a jogukat, hogy a mellejuk rendelt testiiletek

es hatdsagok megalakulasara kelld hatast gyakorolhassanak, ugy,

hogy azok valdban tanacsaddi es tamogatdi legyenek az egyhazkormanyzataban a piispdki karnak, nem pedig allandd akadalyozdi

es gancsvetoi.

A gor. kel. szerb egyhaz egyike a leggazdagabb egy-

hazaknak. Fdldbirtoka dsszesen 112.126 hold. Tokeje kiildnbdzo

alapokban es alapitvanyokban 16,495.236 korona. Ha a Md-birtokot csak a haborii eldtti iddk legmersekeltebb fdrgalmi

erteke szerint is becsiiljlik fel, meg akkor is igen mersekelten alla-

pitottuk meg a gdr. kel. szerb egyhaz vagyonat 100,000.000korona ertekben.

A gdr. kel. szerb egyhaz hiveinek csak kisebbsege,

454.431 lelek, lakik a tulajdonkepeni magyar kiralysagban, a

tdbbseg Horvat-Szlavonorszagban el, a ~karloczai erseki, a pahrdczi

es Mrolyvdrosi piispdki egyhazmegyekben. Magyarorszag teriileten

negy piispdki egyhazmegye van: az ujvideki, budai, temesvdri

es a verseczi, osszesen 313 pardkiaval.

A gdr. kel. klerus ket reszre oszlik: vildgi es szerzetes

papsagra. A vilagi (lelkeszkedd) papsag kepzesere a patriarka

szekhelyen, Karldczan egy teoidgiai intezet van. E teoldgiai

intezetbe vald felvetel a teljes kozepiskola elvegzesehez es az

erettsegi bizonyitvany birtokahoz van kdtve. A tanfolyam negy

eves, amelynek elvegzese utan a jelolt lelkeszi vizsgalatot tesz.

A lelkeszkedd papsag javadalma az egyes egyhazkdzsegek sze-

rint kiildnbdzd. A magyarorszagi (a bansagi es bacskai) reszek-

ben a lelkeszi allas altalaban elegge jdvedelmes. Nagyobb kdz-

segekben az atlagos papi jdvedelem 6—8000 korona kdzdtt

valtakozik.

A Szent Bazil rendhez tartozd szerzetesek kdzdtt ket

arnyalatot lehet megkiildnbdztetni, meg pedig kepzettsegiiknek

megfelelden. Azoktdl a szerzetesektdl, akik a kolostorokban

elnek, nem kivannak nagyobb eldtanulmanyokat. Sokszor meg-

elegednek elemi iskolai tanulmanyokkal is. Ez ifjak, felvetetven

a kolostorokba, megtanuljak a sziikseges egyhazi enekeket es

imadsagokat e's ha elerik eletiik 24-ik evet, leteszik a szerzetesi

fogadalmat. A magasabb lendii szerzetesek mar elvegzik a hit-

tudomanyi tanfolyamot, sdt nemelyik azonkivul az egyetemen

159

a jogi, vagy a bdlcseszeti tanulmanyokat is. Ezek azonban nema kolostorokban elnek, hanem az erseki es plispdki^ szekhelyeken,

mint diakonok, vagy arcbidiakonok, szentszeki tisztviselok : tit-

karok, tanacsjegyzok stb. Ezeknek soraibdl keriilnek ki azutan

a teoldgiai tanarok, archimandritak es puspokok.

Csernojevics Arzen azonban magat nemcsak egyhazfdnek,

banem a bekoltozdtt szerbseg nemzeti es politikai fejenek is

szerette tekinteni. Utddai is ezen az allasponton voltak majdnemkivetel nelkiil. Hogy ez a vagy es dhajtas testet dltson es vald-

sagga legyen, alkalmas iddben megujitottak azt a kovetelesiiket,

bogy- a szerbseg nem csak teljes egybazi, banem terlileti es po-

litikai autondmiat is kapjon, tekintet nelkiil a tobbi nemzeti-

segekre, amelyekkel, mint kisebbseg egy teriileten laknak. Egy-szdval, allam akartak lenni az allamban. Hatarozottan kitunik

ez annak a kongresszusnak tanacskozasaibdl, amelyet a szerbek

1790-ben Temesvaron tartottak s amelyben azt koveteltek, bogya Bacskabdl, Baranya megyebdl, tovabba a szlavdniai Szerem

megye illoki es rumai keriileteibdl kiildn szerb teriilet alakittassek

a patriarka nemzeti fdnoksege alatt. Termeszetesen, mindig vol-

tak bdlcs es hazafias szerb vezetdemberek, akik e tulzd kdve-

telesek ellen batarozott allast foglaltak. Ilyen volt 1790-ben is

Tdkdly Szava, aki dva intette a kongresszus tagjait, bogy bagy-

janak fel az ilyen veszedelmes es az orszag alkotmanyat sertd

tdrekvesekkel, mert abba a magyar nemzet soba sem fog bele-

egyezni. Ellenkezden, forduljanak a magyar orszaggyuleshez,

bogy az ismerje el a szerbek polgari jogait. Ez meg is tortent es

a magyar torvenyhozas azt az 1791-ki XXVII. tdrvenycikkel

honoralta.

A szerb kozvelemeny azonban kdvetkezetes volt abban,

hogy a szerb egyhazi kongresszusban szerb nemzeti es politikai

jellegu kongresszust, amolyan fidk szerb tartomanygyulest las-

son. A kongresszus vilagi tagjai kdzdtt mindig volt egy part,

legtdbbszdr a tdbbseg, amely ezt a kongresszust egyhazi jelle-

gebdl kivetkdztetve, politikai gyulesse akarta tenni. Vilagos bi-

zonyitekul szolgalnak erre a „Szervezeti szabalyzat"-nak azoka tervezetei, amelyeket e kongresszusok bizottsagai dolgoztak ki

s amelyeket epen e jellegiik miatt a magyar kormanyok meg-erdsitesre az uralkodd ele soha sem terjeszthettek. A szerb nem-zetisegpolitikai partok vezetdinek allandd tdrekvese volt a gdr.

kel. szerb egyhaz autondmiajat a szerb nemzetiseg-politikai

tdrekvesek szinhelyeve es bastyajava tenni. Ez az allandd tdrek-

ves volt az oka, hogy a szerb nemzetisegi part politikai akcidja

az utolsd evtizedekben a szerb egyhazszervezeti kerdesek kdriil

folytatott szenvedelyes harcokban nyilvanult es meriilt ki.

160

Az egyhazak hatasa a nemzetis^gek mnvelts6g6nek £s

nemzeti torekv&seinek kifejlesztesere.

Az a teljes egyhazi autondmia, amelyet a kiildnfele nem-zetisegi jellegu egyhazak elveztek a magyar allamban, megter-mette gyiimdlcset a nemzetisegek muvelddesi torekveseit illetoen

is. Hiteles muveltseg- es irodalomtdrteneti tenyek igazoljak,

hogy a Magyarorszagon lakd nemzetisegek kdzdtt egyhazszer-

vezetiik hatasakent kifejldddtt muvelddesi es nemzeti tdrekvesek

voltak meginditdi a magyar allam hatarain kivtil lakd fajroko-

naik kdreben is a hasonld termeszetu tdrekveseknek es mozgal-maknak. Amit harmadfel evtizeddel ezelott egy romaniai muvelt-

seg-tdrtenetird a legtekintelyesebb romaniai folydiratban, a „Con-vorbiri Literare"-ban Romaniara vonatkozdan a kdvetkezdkbenmondott: „A miiveltsegnek az a nehany sugara, amely az elmult

szazadokban minket is megvilagositott, Magyarorszagbdl jdtt

hozzank" — nemcsak a romanokra, hanem a szerbekre, sdt

bizonyos fokig, meg a csehekre is all, — amint az alabb felsoro-

landd tenyek igazoljak.

A cseh nemzeti szellemnek es tdrekveseknek nemcsakegyik felebresztdje, hanem igazan megteremtdje is, a cseh tdr-

tenetiras atyja, Palacky Ferenc volt. Iskolai eldkepzettseget nemCsehorszagban szerezte meg, ahol abban az iddben teljesen nemetvolt ugy nyelveben, mint szellemeben az egesz iskolazas es ahol

a cseh nemzeti szellem az dntudatlansag allapotaban volt meg,

hanem Magyarorszagon, Trencsenben es Pozsonyban. Tanara Pal-

hovics, a pozsonyi ag. ev. liceum tdt tanszekenek birtokosa

volt. Ez a Palkovics alapitotta meg mar 1801-ben a pozsonyi

tdt irodalmi egyesiiletet. Egyszdval, mikor Palacky Pozsonyba

keriilt, akkor mar ez a varos, illetdleg e varos ag. ev. liceuma

jelentekeny tdt irodalmi es nemzetisegi kdzeppont volt. Ebbdl

az iskolabdl keriilt ki Kolldr Jdnos, kesdbbi budapesti ag. ev.

tdt lelkesz, aki „Slavy dcera" (A dicsdseg leanya) cimii kdlte-

menyeben a panszlavizmus eposzat irta meg. A szlav nyelveszet

es a szlav regisegtudomanyok megalapitdi Dobroivsky es Schaf-

farik szinten magyarorszagi sziiletesiiek, sdt az utdbbi egesz

tudomanyos kifejlddesenek is szintere Magyarorszag volt. A kes-

marki liceumban vegezte fdiskolai tanulmanyait es elsd irodalmi

muvet is — egy kis tdt nepdalgyujtemenyt — 1814-ben Ldcsen

tette kdzze. 1817-ben Pozsonyban egy magyar fdldbirtokos ha-

zaban neveldskdddtt, 1819-ben pedig az ujvideki szerb gimna-

zium tanara es kesdbb igazgatdja lett, honnan csak 1833-ban

megy Pragaba, hogy ott magat teljesen a szlav nyelveszet, tdr-

tenelem es regisegek buvarlatanak szentelje. E tenyek is bizo-

nyitjak, hogy a cseh nemzeti ujjasziiletes es vele kapcsolatosan

a panszlavizmus bdlcsdje Magyarorszagon ringott, amelyet lehe-

tdve a magyarsagot jellemzd vallasos tiirelem, szabadelvu politi-

101

kai felfogas es a Magyarorszagon uralkodd alkotmanyos rend-

szerbol folyd szellemi szabadsag tett.

Azt mar emlftettem, hogy a XVII. szazadban a szlav nyelv-

nek uralmat a roman egyhazban az a protestans teritdi mozga-

lom torte meg es vitte be a roman nyelvet ebbe az egyhazba,

amelynek meginditdja az erdelyi romansag koreben Bethlen Gd-bor erdelyi fejedelem, folytatdi pedig a ket Bdlmczi es Apafi

Mihdly szinten erdelyi fejedelmek voltak. Meg csak azt tartom

szuksegesnek megemliteni, hogy a roman nyelv bevitelenek a

roman egyhazba legnagyobb ellensegei az olah vajdasagok fd-

papjai voltak. Theodosius bukaresti metropolita, aki az erdelyi

romansag foldtt a legfdbb egyhazi hatdsagot maganak kovetelte,

meghagyta az erdelyieknek, hogy templomaikban ne mereszeljek

a sajat nyelvtiket hasznalni, mert a roman nyelv meg nagyon

bardolatlan arra, hogy az istenitisztelet nyelve lehessen.

Azt eldadni, hogy Magyarorszagon a XVIII. szazadban,

tehat epen abban a korszakban, amelyben az olah fejedelemse-

gekben az ugynevezett fanariota szarmazasii vajdak uralkodtak

s amelyben a roman nemzeti szellem es ontudat igazan minimalis

fokra volt leslilyedve, a roman nemzeti dntudat es muvelddes

erdekeben mi tdrtent, e tanulmany aranylag szukre szabott kerete

nem engedi meg. Csupan egy-ket olyan jelensegre akarok ramu-tatni, melyek azt igazoljak, hogy a roman nemzeti dntudat ebre-

dese es a nemzeti szellemtdl athatott muvelddesi tdrekvesek fej-

lddese • egyenesen parhuzamosan haladd a hasonld magyar nem-zeti torekvesekkel.

A XIX. szazad elsd evtizedeiben a roman nemzeti szellem

a fanariota uralom gorogositd aramlata altal Bukarestben es Jassy-

ban, a roman vajdasagok e ket szekesfdvarosaban teljesen meg-volt dermesztve, mikor a neinzeti szellemtdl athatott muvelddesi

tdrekveseknek nemcsak Balazsfalvan, a gdr. kath. roman pus-

pdkseg szekhelyen, hanem a romansag altal lakott teriilettdl

annyira tavol fekvd Budapesten is egy masik kdzeppontja alakult

meg. Ez a kozeppont a budapesti egyetemi nyomdanal szervezett

kdnyvvizsgald-bizottsag kdreben fejlddott ki, amit megmagyarazaz a kdriilmeny, hogy az elsd roman kdnyvvizsgald epen KleinSdmuel, a dakoroman filoldgiai es tdrteneti tudomanyossag egyik

megalapitdja lett. „Ez az intezmeny — irta Marienescu MaiorPeternek, ki szinten kdnywizsgald volt e nyomdanal, eletirata-

ban — valdsagos jdtetemeny volt a romanokra. Egy nemzetierziilettel bird roman tudds nem is kivanhatott maganak szebb

hivatalt, mert itt volt az egyetemi nyomda es kdnyvtar, folyto-

nosan dsztdndzven, hogy mentdl, tdbbet tegyen a roman irodalom

erdekeben. E hivatal kdzpontjava lett azon roman i^aknak, akik

tanulni Budapestre jdttek, valdsagos tiizhelye lett a nemzeti

ebredesnek, ahonnan a nepre is a vilagossag sugarai dmldttekes dnkentelen dsszekdttetes okozdja lett azon tanuldk kozdtt,

11

162

kik kisebb-nagyobb mertekben irdkka lettek, vagy szerepet jat-

szottak a nemzeti eletben."

Hogy a magyar ertelmiseg es altalaban a magyar tar-

sadalom nemcsak ellenseges magatartast nem tanusitott e romanirodalmi, tudomanyos es kdzmiivelddesi tdrekvesekkel szemben,

azt maguk e torekvesek munkasai is keszsegesen elismertek, de

azonkiviil a le nem tagadhatd tenyek is igazoljak. Ismeretes

dolog, hogy a „dakoroman tortenetiras atyja"-nak es megalapi-

tdjanak, Sinkai Gyorgynek elete legnebezebb eveiben a grof

Wass csalad volt egyetlen tamogatdja. „Egy okiratot mutatok

itt fel, — irja az 1510. ev krdnikajaban — bogy megmutas-

sam, hogy ha ez a csalad engemet nem segitett volna, ezt a

krdnikat soha sem tudtam volna megirni az en romanjaim segit-

segevel es regen elegettem volna, mert annyit kesergettek engemezek a romanok, akiktdl pedig segitseget vartam volna." 1815-

ben roman ndegyesiilet alakult Budan. E roman ndegyestiletet

a magyar eldkeld csaladok ndi tagjai, bard Horvath Zsdfia, Fejer-

vari Rdza, Ptispdky Maria stb. az altala kdvetett humanus cel

miatt allanddan es hathatdsan tamogattak.

Igen erdekesen es talaldan jellemezte azt a hatast, amelyet

a Magyarorszagon ujrasztiletett roman nemzeti szellem gyakorolt

a roman vajdasagokra, Urechia Vazul, a magyarellenes Liga

Culturala egykori elnoke abban a beszedeben, amellyel a romanakademiaban a magyarorszagi szarmazasu Marienescut iidvdzdlte,

mikor ez Maior Peterrol mondott emlekbeszedevel szeket elfoglalta.

„Nem lehet eltagadni a nemzeti kultura e ferfianak (t. i.

Maior Peternek) hatasat a fejedelemsegekben lakd romanok fel-

ebresztesere. Stamati Jakab, aki maga is erdelyi eredetu, vajjon

nem hozta volna-e a temesvari iskolak tanitditdl a kultura igazi

magvait? Vajjon ez a halhatatlan metropolita szep pedagdgiai

ismereteit nem az erdelyiekkel vald viszonyabdl meritette volna-e ?

Azt mondjak, hogy a szabadsag es demokracia Eurdpaba Ame-rikabdl a gyapotcsomagokkal jdtt. Allithatjuk mi is, hogy az

eszmecsere az idevald es az erdelyi romanok kdzdtt nemcsak a

kdnyvek, hanem a kereskedelmi erintkezesek utjan is kdzvetitd-

ddtt. A brassdi ladakkal a Cichindealoknak, Klein Samueleknek,

de fdleg a Maior Petereknek uj roman es romanositd iratai is

bejdttek Bukarestbe es Jassyba."

Meg erdsebb es meg hatarozottabb volt a magyar allam

teriileten az autondm gdr. kel. szerb egyhaz iskolainak hatasa

gyanant kifejldddtt szerb miivelddesnek befolyasa Szerbia miive-

lddesere. Csernojevics patriarka bekdltdzese dta a mult szazad

utolsd negyedeig eltelt kdzel ketszazeves iddszak alatt majdnem

kivetel nelkiil a magyar allamban otthonra talalt szerb nep adta

az dsszes szerbsegnek minden jelentekenyebb tuddsat, kdltdjet es-

miiveszet. Egeszen 1880-ig a szerb irodalomnak es tudomanyos-

sagnak valdsagos kozeppontja Ujvidek volt, amelyet eziddben

163

joggal nevezhettek el „szerb Athen^-nek. E varos szekhelye maigis a szerb Matica-mk, ainelynek a szerb irodalom es muvelddesfollenditesere az osszes basonld szerb kulturalis intezmenyekkozott a legnagyobb hatasa volt. Ez irodalmi es tudomanyosegyesiiletet 1826-ban alapitottak. Szekhelye egeszen 1864-ig

Budapest volt, amikor Ujvidekre helyeztek at. Vagyona jelenleg

460.017 korona s a kezelesere bizott osztondijakkal egyetemben3,138.817 korona.

A magyarorszagi szarmazasii jelentekenyebb szerb tuddsok

sorat a XVHI. szazad masodik feleben a karldczai sziiletesu Bajics

Jdnos nyitja meg, akit a szerb tortenetiras atyjanak szoktak

nevezni. Magyarorszagi szarmazasii volt a XVLH. szazad szerb

irodalmanak legnagyobb koltqje es bolcseloje, Obradovics Dositheus

is (sztil. Csakon, Temes varmegyeben). A szerb szinmuirodalom

megalapitdja es az elso szerb szintarsulat szervezdje, Vujics

JodMm, magyarorszagi szuletesu volt, valamint a XIX. szazad

lirai kolteszetenek egyik legnagyobb kepviseloje, Bddicsevics

Branko is, ugyszinten a legnepszerubb szerb koltd, Zmaj Joa-

novics Jdnos, valamint Jaksics Gybrgy es Kosztics Ldzdr is.

Kiegeszitik a koltok es irdk e sorozatat a szerb tudomanyosirodalom olyan kivald kepviseldi, mint Hadzsics Antal, BuvardcHildrion archimandrita es occse, Buvardc Demeter. De nemcsaka szerb tudomanynak es irodalomnak legkivaldbb kepviseldi voltak

magyarorszagi szerbek, hanem a szerb muveszetnek is. Ami figye-

lemremeltdt es ertekeset termelt muveszeti teren a szerbseg, annakalkotdi olyan szerbek voltak, akik a magyar allamban sziilettek

es mint annak polgarai, abban a szellemi legkorben ndttek fel,

amely termeke volt ez allam intezmenyeinek es legertekesebb

eredmenye ezereves tortenetenek.

Elismerik ezt kiilonben maguk a szerbek is. 1916 majusa-

ban, mikor Romania Magyarorszag bansagi reszet is kdvetelte az

antanttdl hadbalepesenek jutalmaul, Szerbia e koveteles teljesiteset

magara nezve serelmesnek tartotta es az antanthatalmak korma-nyainal ellene egy emlekiratban tiltakozott, melyben a Bansaghozvaid igenyet azon a cimen is vitatta, hogy Szerbianak egynehanykozeleti kivaldsaga bansagi sziiletesu. „A bansagi szerbek — irja

e memorandum — igen nagy szerepet jatszottak a szerbek elete-

ben es arra jelentds befolyast gyakoroltak. Ok alapitottak eldszdr

iskolakat es kezdettek az ifjakat kiilfdldi egyetemekre kiildeni.

Obradovics Dositej (XVHI. szazad) az elsd szerb bdlcsesz, kinek

szobra Belgrad egyik fdteren all, Csakon sziiletett a Bansagban.

volt Karagyorgyevics alatt 1818-ban Szerbia elsd kozoktatas-

ligyi minisztere. Kengyeldc dramaird, Janhovics Emdnitel lirai

koltd, mind a ketten versecziek. A XIX. szazadban Jaksics Gyorgya legjobb lirai kdltd, Csernan sziiletett. Aradon sziiletett Popovics-

Tokoly Szdva, aki Budapesten a szerb tanuldk szamara nagyintezetet alapitott. Aradon szliletett a nagyhatasu publicista

11*

164

Pavlovics Tivadar. Putnih tabornagy fehertemplomi sziiletesu.

A legnagyobb es eurdpai biru szerb festok Jovanovics Paya es

Predics Uros Verseczen sziilettek."

Aki az itt felsorolt jelensegeket targyilagosan es tudo-

manyos mddszerrel merlegeli, bizonyara ugy talalja, hogy igaza

van annak, aki azt veli, hogy megsem lehetett abban az allam-

ban, amelynek kereteben mindezek a jelensegek es eredmenyekkifejlddhettek, a nemzetisegekkel szemben, a politikai es kulturalis

elnyomas olyan szornyuseges, amint azt a magyarsag ellensegei

az irredentista torekvesek latszdlagos igazolasara allitjak s amint

azt a kerdes alapos es melyrehatd ismerete nelkiil meg azok is

hajlanddk igaznak venni, kiket ellenseges indulat a magyarsaggal

szemben nem vezet.

A magyar allam kozoktatasiigyi politikaja es a

nemzetis^gek.

A nemzetisegek egyenjogiisitasardl es a nemzetisegi nyelvek

hivatalos hasznalatardl szdld 1868. evi XLIV. torvenycikk, me-

lyet a kdzhasznalatban „nemzetisegi torveny"-nek szokas nevezni,

azt mondja, hogy az egyes egyhazkozsegek az altaluk fenntartott

iskolakban maguk hatarozhatjak meg a tanitas nyelvet az oktatas-

iigyi torvenyekben megallapitott batarokoh beliil. A „nepoktatas

rendezeserdl" szdld 1868. evi XXXVIII. torvenycikk a kotelezd

nepoktatas (tankdtelezettseg) elvi allaspontjara helyezkedve, ki-

mondotta, hogy a nepiskola felallitasa es fenntartasa a politikai

kozseg kotelessege es annak koltsegeire a maga autondm hatas-

koreben 5°/o-os iskolaaddt is vethet ki. A hitfelekezetek nemkotelezettek nepiskola fenntartasara, hanem jogositottak. Hasonld-

kepen jogositottak nepiskola felallitasara es fenntartasara a ma-

ganosok es az erkojcsi testiiletek is. Az allamnak pedig joga van

nepiskolat allitani es fenntartani mindeniitt, ahol ezt sziikseges-

nek tartja. Az iskolak tanitasnyelvet mindenkor az iskolafenntartd

hatarozza meg.E torveny ketsegteleniil Iidvds hatassal volt az eddig nagyon

elhanyagolt nepoktatas fellendiilesere. A kozsegek azonban nemigen siettek e tdrvenyben megallapitott iskolaallitasi kdtelezettse-

geiknek eleget tenni, aminek az volt az oka, hogy Magyarorszag

tdbb mint 14.000 kdzsegenek 75%-a olyan szegeny falusi kis

kdzseg, amelyik teljesen keptelen iskolafenntartasra. Maga az

allam sem buzgdlkodott valami tiilsagosan a nepiskolak felalli-

tasaban. E tdrveny meghozatala utan tiz evvel kesdbb is alig

volt 100 allami nepiskola. A XIX. szazad utolsd eveben (1899.)

pedig a 17.098 nepiskolabdl mindossze csak 1511, tehat az egesz-

nek meg 10%-a sem volt allami jellegu.

A^ 1868-iki XXXVIII. torvenycikknek nagy hibaja volt,

hogy sem a tanitdk nyugdijat, sem fizetesuknek minimumat,

165

sem az iskolai eplilettel szemben tamaszthatd kdzegeszsegiigyi

kdvetelmenyeket nem allapitotta meg es arrdl sem intezkedett,

hogy az allam nyelve, a magyar nyelv a nemmagyar tanitasnyelvu

iskolakban tanittassek-e es ha igen, milyen mertekben? Ezeken

a hianyokon kesdbb segitettek. Igy jdtt letre 1875-ben a tanitdi

nyugdij- es gyamintezetet megalkotd XXXII. tdrvenycikk; 1879-

ben a magyar nyelv kdtelezd tanitasardl szdld XVII. tdrveny-

cikk es 1893-ban a tanitdi fizetesek minimumat megszabd XXVI.tdrvenycikk; 1891-ben pedig a XV. tdrvenycikk, amely kimon-

dotta, hogy kdteles sajat erejebdl kisdeddvdt allitani mindenolyan kozseg, amelynek egyenes allami addja a 30.000 koronat

meghaladja, ha a kdzsegben legalabb 40 olyan 4— 6 eves gyer-

mek van, aki otthon kelld gondozasban nem reszesiil.

Mindezek a torvenyek az egyes hitfelekezetek, kuldndsen

a nemzetisegi tdbbsegu hitfelekezetek reszerdl elenk es heves

ellenzesre talaltak azon uriigy alatt, hogy sertik a hitfelekezetek

torvenyben biztositott autondmiajat. A magyar nyelv kdtelezd

tamtasardl szdld 1879-iki XVII. tdrvenycikket es az 1891-iki

XV. tdrvenycikket, ez utdbbit azert, mert akkent rendelkezett,

hogy a nemmagyar tanitasnyelvu kisdeddvd-intezetekben a

gyermekeket magyar jatekszdkra, dalocskakra es a mindennapieletben leggyakrabban eldforduld magyar kifejezesekre is tanitsak,

a nemzetisegi politikai vezetdk, mint magyarositd torvenyeket

tamadtak nemcsak a parlamentben es a tdrvenyhatdsagok kdz-

gyulesi termeiben, hanem allanddan a napi sajtdban es a tdme-

gesen rendezett nepgyulesekben is. A tanitdi fizetesek minimu-mat evi 600 koronaban megszabd 1893-iki XXVI. tdrvenycikket

azert tamadtak, mert e torveny az esetben, ha az iskolafenn-

tartd nem tudta a tanitd szamara a megallapitott fizetesi mini-

mumot biztositani, az allamsegelyt bizonyos leltetelekhez kdtdtte.

E felteteleknek egyike volt az is, hogy az allamsegelyt* elvezd

tanitd a segely megvonasanak biintetesevel volt kdtelezve min-den allamellenes, vagy hazafiatlan cselekedettdl, vagy nyilat-

kozattdl vald tartdzkodasra.

Hogy ezeknek a torvenyeknek meghozataluk iddpontjatdl

kezdve a mult szazad utolsd taneveig, az 1898/99-iki tanevig minderedmenyiik volt, azt a kdvetkezd statisztikai adatok teszik vilagossa.

Az 1898/99-iki adatok szerint a magyar anyanyelvii tan-

kdtelesek szama 1,493.000 azaz 51*03% volt, tehat elerte a

magyarsagnak az dsszes nepesseghez vald aranyszamat. A magyaranyanyelvvi tankdtelesek kdziil ekkor tenyleg 84°/o jart isko-

laba, a nemet anyanyelviiek kdzul 92°/o, a totok kdziil 84*01 %>, a

romdnoJc kdziil 59%; a liorvdtoh kdziil 76%, a szerbek kdziil

79% ; a rutenek kdziil 62%. A tenyleg iskolaba jardk szamatehat legalacsonyabb a romdnok kozott volt es a legmagasabb anemetek kdzdtt, akiket rogton a totok kdvettek, megeldzven a84%-al utanuk kdvetkezd magyarsagot.

166

Ugyanebben az iskolai evben Magy&rorszagon 17.098 elemi

nepiskola volt. Ezek kdziil, mint mar emlitettiik, jellegre nezve

dllami 1511 volt, tehat az egesznek 10%-a sem. A rdmaikatholikusoknak 5452 iskolajuk volt, a gbr. katholikusoknak 2097,

a gbr. keletieknek 1793, a reformdtusoknak 2160 es az dgostaiak-

nak 1392, a tdbbi 2693 iskola pedig az imitdrius, izraelita fele-

kezeti, a kbzsegi, egyesuleti, tdrsulati es magdn-iskolak kozott

oszlott meg. A nagyobb felekezeteknek s koztiik a gor. keletiek-

nek is egyenkent tobb nepoktatasi intezetiik volt, mint az allamnak.

Ez idopontban, a nepiskolak tannyelvet tekintve, tisztan

magyarnak voltak vehetdk az dllami es unitdrius felekezeti isko-

lak s csekely kivetellel a reformdtus, az izraelita es a magdn-jellegu iskolak. A kossegi iskolakbdl magyar tannyelvu mar csak1*32 °/o, a romai katholikusokbol 66*29%, az dgostai evangeliku-

sokbol 31*70 °/<T, a gbr. katholikusokbol 16*21% es a gbrbg keletieke-

bol csak 0*53%. Ez arany, a nemmagyar anyanyelvii hitfele-

kezeteket tekintve, teljesen megegyezik azoknak az osszes nepes-

seghez vald aranyszamaval. E 17.098 nepiskolanal osszesen

27.717 tanitd es tanitdnd volt alkalmazva, kik koziil magyaml88*07% tudott. Ebben a tanevben a 6015 nemmagyar tanitas-

nyelvu iskola koztil a magyar nyelvet kelld sikerrel 4858, 70*4°/o

iskolaban tanitottak; kelld siker nelkiil pedig 2067-ben, azaz

29'67o-ban.

E 27.717 tanitd es tanitdnd kikepzesere a mult szazad

utolsd eveben 70 tanitd- es tanitdndkepzd-intezet szolgalt. Ezekkozott jellegre nezve volt dllami 23, rom. kath. 26, gbr. kath. 5,

gbr. keleti 5, dg. evangelikus 6, reformdtus 3, israelita 1, egye-

suleti 1. E 70 intezet koztil 6-ban nemmagyar volt a tanitas

nyelve es pedig 4-ben romdn, 1— 1-ben szerb es nemet, tovabba

2-ben magyar-romdn es 1-ben magyar-nemet.

Ami a mult szazad vegen a kisdedovdst illeti, annak alla-

potat a kovetkezd statisztikai adatok ttikrdztetik vissza. A kisded-

dvdkdteles 4— 6 eves gyermekek osszes szama 296.586 volt.

Ebbdl dvdintezetbe osszesen 202.868 gyermek jart es pedig

rendes kisdeddvdba 130.701, allandd gyermekmenedekhazba18.198 es nyari menedekhazba 53.962. Osszesen volt rendes

kisdedovo-intezet 1221, melybdl dllami volt 253, hbssegi 475,

alapitvdnyi 39, tbrvenyhatosdgi 14, egyesiileti 166, rom. katholikus

142, gbr. katholikus 1, gbr. kelefi 18, reformdtus 8, dgostai 15,

izraelita 3, magdn 87. Ez adatokbdl kitunik, hogy a nemma-gyarajkii felekezetek a kisdeddvas kozmuvelddesi munkajabdl

egyaltalan nem vettek ki a maguk reszet.

Ha az irni-olvasni tudast a nepiskolai munkassag eredme-

nye gyanant fogjuk fel, akkor azt a kovetkezd adatok tiintetik

fel: A magyar anyanyelvuek kdztil irni-olvasni tudott ebben az

iddpontban 53*61%, nemet 62*98%, tot 43*24%, romdn 24*08%,

ruten 19*65%, horvdt 40*87 %, sserb 30*91%.

167

Apponyi iskolai torvenyei es a nemzetisegek.

A jelen szazad elso evtizedeben a magyar nepoktatas fej-

lddese a megeldzd evtizedekben tapasztalt haladashoz kepest

minden tekintetben fokozottabbnak tekinthetd, ami dsszefugg

azzal az allami tamogatassal, amelyet az allam kedvezobb penz-

iigyi helyzete lehetdve tett. Ebben az evtizedben a nemzetisegi

politika szempontjabdl kuldndsebb figyelmet erdemelnek Apponyi

Albert vallas- es kdzoktatasiigyi miniszternek iskolatorvenyei.

Apponyi vallas- es kdzoktatasiigyi miniszter 1907 februar

21-en a kozsegi es felekezeti tanitdk javadalmazasanak minimu-

mardl torvenyjavaslatot terjesztett a parlament ele.

E torvenyjavaslat lenyege roviden a kovetkezokben foglal-

hatd dssze: Meghatarozta a kozsegi es felekezeti tanitdk fizete-

senek minimumat. Ha az iskolat fenntartd kozseg vagy felekezet

nem tudja megadni a tanitdnak a torvenyben megallapitott mini-

malis fizetest, joga van allamsegelyert folyamodni. Az allam-

segely azonban bizonyos feltetelekhez kottetik. Az elsd feltetel az,

hogyha az allamsegelyes iskola a tdrvenyben megallapitott kove-

telmenyeknek nem felel meg, a kormany az iskolatdl az allarfi-

segelyt az elrendelt vizsgalat eredmenyehez kepest megvonhatja.

Az allamsegelyes iskola tariitdjaval szemben az allam kormanya-

nak bizonyos fokii fegyelmi joga is van. Az allamsegely meg-tartasanak elsd feltetele az, hogy az illetd iskola allami es nem-zeti szempontbdl kifogastalan legyen. Ennek megiteleseben pedig

zsindrmerfcekiil az szolgal, hogy mind mertekben, mind eredmennyel

es szellemben tanitjak az iskolaban az allam nyelvet, tdrtenetet es

alkotmanyat ? Ezert e tdrveny kereteben meghatarozast nyert az

is, hogy a nemmagyar tanitasnyelvu nepiskolak, meg ha nemis reszesiilnek allamsegelyben : mind mertekben es eredmennyel

tanitsak a magyar nyelvet? Az allamsegelyben reszesiild isko-

lak e megallapitott merteken feliil tartoznak meg a magyarallam tdrfcenetet, alkotmanyanak es fdldrajzanak ismeretet is

magyarul tanitani. Az dsszes nepiskolai epiiletekre az allami

hovatartozanddsag es a hazafisag apolasanak kiilsd jeleiil a ma-gyar allam cimere kifiiggesztendd az iskolak mindseget jelzd

magyarnyelvu kdrirattal.

Apponyi e tdrvenyjavaslatat mind a ket felekezetu (gdr.

kath. es gdr. kel.) roman egyhaz serelmesnek velte magara nezve

es pedig a kdvetkezd okok miatt : a) a tanitdi fizetesek osszege-

nek tdrvenyben megallapitott minimumat altalaban igen nagy-nak tartottak abban a hiedelemben, hogy nagyon sok egyhaz es

kdzseg van olyan, amelyik szegenysege miatt a tdrveny kdvetel-

menyeinek nem tud eleget tenni es ennek kdvetkezteben keny-telen lesz iskolajat az allamnak vagy egeszen atadni, vagy allam-

segelyert folyamcdni; b) az allamsegely elfogadasa kdvetkezte-

ben a tanitd bizonyos fokig az allam fegyelmi hatdsaga ala

168

kerlil, ami altal az egyhazi fdhatdsagoknak az autondmia altal

biztositott fegyelmi joga szenvedne csorbat; c) az allamsegelyes.

iskolaknal a magyar nyelven tanitandd magyar torteneti, aikot-

manytani es foldrajzi tankonyvek hasznalatanak engedelyezese

(approbacidja) az egyhazak kezebdl a kormanyeba menne at,

ami szinten az egyhazi autondmia csorbitasat jelentene; d) az

iskolak allami ellenorzesenek kdre a meglevo allapottal szembenaz egyhazi hatdsagok jogkorenek rovasara nagyon kiterjeszte-

tik: e) terhes az a kdveteles, hogy mindazokban az iskolakban,

amelyekben a tanuldknak legalabb 20%-a magyar anyanyelvii,

a magyar nyelv ezeknek szamara mint masodik tannyelv alkal-

maztassek; f) teljesithetetlen az a kdveteles, hogy a magyarnyelv a nepiskola negy elsd evfolyamaban oly sikerrel tanittas-

sek hogy a tanuld gondolatait magyar nyelven erthetden tudja

kifejezni es hogyha a tanitd e sikert nem tudja elerni, azert

ellene kdtelessegmulasztasert fegyelmi eljaras legyen indithatd.

A gdrdg keleti roman egyhaz fdpapsaga hivatalosan is

allast foglalt e tdrvenyjavaslat ellen es aggodalmait 1907 marr

cius 7-en egy „Emlekirat"-ba foglaltan adta at a m. kir. vallas-

es kdzoktatasiigyi miniszternek.

A gdrdg keleti roman piispdkdk e lepesevel egyidejuen a

roman nemzeti komite is ibglalkozott e tdrvenyjavaslattal. Fel-

szdlitotta a roman nemzetisegii orszaggyiilesi kepviseldket, hogya javaslatok targyalasa alkalmaval a legenergikusabban kiizdjt-

nek ellene. Azt is elhatarozta, hogy a roman tdbbsegii valasztd-

keriiletekben e javaslat ellen tiltakozd nepgyuleseket tartsanak.

E nepgyiileseket meg is tartottak mindeniitt, ahol rea mdd es

alkalom kinalkozott. A kormany e gyiilesek megtartasa ellen

semmifele akadalyozd intezkedest sem tett.

E nepgyiilesek es a roman nemzetisegi sajtd izgatasai, to-

vabba azok a beszedek, melyeket a kepviseldhazban ez alkalom-

mal a roman nemzetisegi kepviseldk mondottak, nagy izgatott-

sagot okoztak a magyarorszagi romansag kdzdtt, amelynek megvolt a maga visszhangja Romaniaban is.

Ez izgatottsagot ndvelte az a masik tdrvenyjavaslat is,

amely a nepiskolakban eltdriilte az eddig kotelezd tandijfizete'st

s amely azt is kimondotta, hogy mindazok az iskolafenntartd

hatdsagok, amelyek a tandij eltdrlese kdvetkezteben olyan jdve-

delmet veszitettek el, amely az iskola fenntartasahoz sziikseges,

az elveszitett tandijjovedelmet allamsegely alakjaban megkaphat-jak. Miutan az allamsegely elfogadasa a kormanynak bizonyos

befolyast biztositott az iskolakra, attdl tartottak, hogy ily md-don a hatasosabb allami ellendrzes ala jutd felekezeti roman nep-

iskolak szama e tdrveny eletbeleptetesenek kdvetkezteben nove-

kedni fog es a nepoktatas teren egyre sziikebbre szorul az a ter,

amelyen az allami ellendrzBS tisztan a formasagokra szoritko/. • a.

igazan csak minimalis volt.

16£

Azon kdvetelesek koziil, amelyek e tdrvenyekben foglal-

tattak, csakis egyetlen egy ellen lehetett volna erdemlegesebb

kifogast tenni. Az ellen, amelyik azt rendelte el, hogy a min-

dennapi oktatas elso negy eve alatt a nemmagyar anyanyelvu.

gyermeket annyira meg kell tanitani magyarul, hogy az gon-

dolatait ezen a nyelven erthetoen ki tudja fejezni es hogyha a

tanitd ezt az eredmenyt nem eri el, ellene kdtelessegmulasztas

miatt fegyelmi eljarast lehessen inditani. E kovetelmeny nemvetett szamot a pedagdgiai lehetosegekkel es azert a gyakorlat

ugy alakult, hogy az ellenorzest teljesito kir. tanfeliigyeld min-deniitt, -ahol fel volt tehetd, hogy a tanitd e celt jdhiszemu,

munkassaggal igyekezett elerni, megelegedett a legszerenyebb

eredmenyekkel. Evenkent alig fordult eld egy-ket eset, amelybenezen a cimen a tanitd ellen fegyelmi eljarast inditottak volna,

Az ingyenes nepoktatasrdl szdld torveny ertelmeben mindazontanuldk, kik a nepiskola hateves tanfolyamat elyegeztek, egyzardvizsgalat utan vegbizonyitvanyt nyertek. E zardvizsgalaton— tehat ket evvel kesdbb — kivantak meg a tanuldktdl a

magyar nyelvnek azt a fokii ismeretet, amelyet a torveny maraz elsd negyeves tanfolyam elvegzese utan megkovetelt.

A nemmagyar tanitasnyelvu felekezeti iskolak tanitdi

ezeket a torvenyeket altalaban orommel fogadtak, mert anyagi

helyzetiikon lenyegesen javitott es bizonyos fokig hivatalos allasuk

fuggetlenseget is biztositotta azok ellen, a tobbnyire szemelyes,

vagy klikkerdekekbdl szarmazd dnkenykedesek ellen, amelyek-nek kdzvetetlen (falusi) hatdsagaik reszerdl igen gyakran ki

voltak teve es amelyek ellen vedelmet felsdbb egyhazi hatdsa-

gaiknal nem igen talaltak. Maga a nep sem tiltakozott az ellen,

hogy gyermekei az iskolaban a magyar nyelvet az eddig szoka-

sosnal jobban megtanuljak, merfc a magyar nyelv tudasanakhasznat latta. Azt sem hitte el, hogy ha gyermeke az iskola-

ban megtanul magyarul, azzal anyanyelvet es nemzetiseget megfogja tagadni, mert tudta, hogy vezetdi, akik a magyar nyelv-

nek tanitasat olyan nagy nemzeti veszedelemnek festettek le

eldtte, nemcsak maguk tudnak igen jdl magyarul, hanem gyer-

mekeiket is magyar iskolakba kiildik a magyar nyelvnek mentdlalaposabb megtanulasaert. E torvenyek vegrehajtasa ellen csakis

a nemzetisegi ertelmiseg egyes tagjai es a nemzetisegi napisajtd

izgattak parfcpolitikai celzatbdl.

Apponyi nevehez ebbdl az iddbdl meg egy masik iskolai

gravamen is fuzddik. A bard Fejervary-fele iigyvivd kormanykozoktatasiigyi minisztere, Lukacs Gydrgy egy rendeletet adott

ki, amelynek ertelmeben az allami iskolakban a hittan nem azillefcd felekezet egyhazi nyelven, hanem, az iskola tanitasnyelven,

tehat magyarul tanitandd.

E rendelet kiadasara okul a kdvetkezd koriilmeny szol-

galt. Az allarni es egyaltalan a magyar tanitasnyelvu iskolakat

170

szamos olyan gdr. keleti es gdr. katholikus vallasu tanuld

latogatja, kiknek anyanyelve magyar es akik nem tudnak semromanul, sem szerbiil. A hittanarok, akik az illeto felekezet

papjai, azon uriigy alatt, hogy vallasuk ritusanak nyelve a

roman, vagy a szerb, e tanuldkat arra kenyszeritettek, hogy a

hittant romanul vagy szerbiil tanuljak, tehat olyan nyelven,

amelybdl e tanuldk egy szdt sem tudnak. Ez epen olyan, minthavalamelyik rdm. kath. lelkesznek eszebe jutna, hogy a rdm. kath.

hittant azon iiriigy alatt, hogy a katholikus ritus nyelve a

latin, latinul tanitsa a nepiskolaban is. Miutan a Lukacs-fele

rendeletet nem alkotmanyos miniszter adta ki, altalaban nemtekintettek torvenyes rendeletnek es vegrehajtasa koriil emiatt

is nehezsegek keletkeztek. Apponyi revizid ala vette es akkentmddositotta, hogy a ritusra vonatkozd resz az illetd felekezet

nyelven tanitandd, de a vallasos alapvetd tetelek (dogmak) es

fdbb imadsagok magyarul is megtanitanddk.

Termeszetesen, a nemzetisegi sajtd, kiilonosen a romaniai

hirlapok ezt a rendeletet ugy tiintettek fel, hogy a magyarkormany az osszes roman iskolakban megtiltotta, hogy a hittant

a gyermekek roman anyanyelven ianithassak. A valdsag ezzel

szemben az volt, hogy a magyar anyanyelvu tanuldkat, kik

nem tudjak hitfelekezetiik ritusanak nyelvet, ne kenyszeritsek,

hogy vallasnk tanteteleit olyan nyelven tanuljak, amelyet nemertenek. Kiilonben is ez a rendelet az elemi iskolaba jard nem-magyarajku tanuldknak csakis arra a kisebb reszere, szamsze-

rint 236,321 gyermekre vonatkozott, akik az allami elemi

iskolaba jartak, kdriilbeliil az elemi iskolaba jard 853, 855 nem-magyar anyanyelvii tanuldknak alig egynegyedenel valamivel

szamosabb reszere.

A n6poktat«4s clllapotaiiak statisztikai k^pe.

Az 1910/11. iskolai evben 2873 kisdeddvd-intezet volt.

Ebbol 915 allami, 1292 kozsegi es felekezeti, 666 pedig maganes tarsulati jellegu volt. Ugyanezen evben ez osszes kisdeddvd-

intezetekbe 263,149 kisdeddvd-kdteles gyermek volt beiratkozva.

Ezek az anyanyelviiket tekintve, a kovetkezd szazalekos ar;iny-

ban oszlottak meg: magyar: 59'8%, nemet: 18'8%, tot: 9*2 °/o,

romdn: 5*1 °/o, sserb: 37%, rnten: 1'1%, Jiorvdt: 1*1 °/o,

egyeb: 1'2%. Ebbdl azt latjuk, hogy a magyar es nemet anya-

nyelvueknek szazalekos aranyszama nagyobb, mint a nepesseg

dsszessegehez viszonyitva, a tobbieke pedig jelentekenyen kisebb.

A 2873 kisdeddvd-intezetbdl 2626 volfc olyan, amelyben a gyer-

mekek foglalkoztatasanak nyelve a magyar volt es csak 247

volt olyan, amelyben a foglalkoztatas nyelve nem a magyarvolt. Ez utdbbiak kozott volt rowiaw-nyelvu 26, f^-nyelvu 11 es

szerb-njehu 32. A tobbi 178 a nemet, horvdt es egyeb nyelviiek

171

kdzdtt oszlott meg. Az 6y6 szemelyzet (tanitdndk, dvdndk es

dajkak) koztil magyar anyanyelvu. 92*5% volt 7*5% nemmagyaranyanyelvuvel szemben. Ez utdbbiak kozott minddssze 48 volt,

ki nem tudott magyarul : 2 dvdnd, 1 1 vezeto es 35 kisegitd dajka.

Az itt felsorolt szamokbdl kitunik, bogy kulsd terjedelmet

illetden a kisdeddvas a tiz ev eldtti allapothoz kepest nem nagyhaladast tett, es hogy meg mindig nagy a tavolsag az 1891-iki

XV. tdrvenyeikk teljes vegrehajtasaig es hogy az iskolafenntartd-

joggal bird nemzetisegi egyhazak most sem fejtettek ki valami

nagy buzgdsagot abban, hogy kivegyek resziiket a kisdeddvas

kdzmuvelddesi munkassagabdl.

Elemi nepiskola 16.861 volt az 1913/14. tanevben, amelyszam az 1898/99-iki 17.098-al szemben 537 fogyast jelent.

Ennek a szambeli csokkenesnek oka az, hogy idd kdzben szamos,

a tdrveny kovetelmenyeinek meg nem feleld iskola megszunt es

helyiiket egy, de tdbbtamtds iskola foglalta el, amit bizonyit az

a kdrulmeny is, hogy az 1913/14. tanevben 34.574 tanitd mu-kdddtt, szemben az 1898/99-iki 27.717 tanitdval. E 16.861

iskolabdl 3296 dllami iskola volt, 1410 Jcozsegi, 240 magdn-iskola, 11.909 felekezeti iskola es pedig: 5208 rom. hath., 1744gor. hath., 1810 reformdtus, 1285 dgostai evangelihus, 1436 gor.

heleti, 396 izraelita es 30 unitdrius.

Mindennapi elemi iskolaba jart 1,942.438 tanuld, akik nemze-tiseg szerint a kdvetkezden oszlottak meg: magyar 1,083.684,

azaz 55*8%; nemet 235.754, azaz 12'1%>; tot 256.842, azaz

13'2%; romdn 225.985, azaz H'6%; ruten 43.949, azaz 2*3%;horvdt 22.089, azaz 11% ; szerb 45.942, azaz 2"4%

; egyeb

28.193, azaz 1*5 %. Ez adatokbdl kitunik, hogy a magyarsdgnah,a nemetehneh es a totoknah aranyszama az elemi iskolaba jard

gyermekek kdzdtt kedvezdbb, mint a nepesseg osszessegehez viszo-

nyitva ; a tobbieke pedig mind kedvezdtlenebb. Legkedvezdtlenebb

a romdnolce, kiknek aranyszama az osszesseghez viszonyitva 16'1%,az iskolaba jard gyermekek dsszegehez viszonyitva pedig 11*6 %.

E 16.861 elemi nepiskolaban mukddd tanitdk kepzesere az

1913/14. tanevben 91 tanitd- es tanitdndkepzd miikoddtt es pedig

49 tanitd- es 42 tanitdndkepzd-intezet. Ezek kdziil volt dllami kepzd-

intezet 28, rom. hatholihus 37, gor. hatholihus 6, reformdtus 7, dgostai

evangelihus 7, gor. heleti 5, izraelita 1. A tanitas nyelve szerint

6 romdn volt, 2 szerb, 2 nemet, a tdbbi pedig magyar. A ndven-

dekek szama 9744, kik kozul anyanyelv szerint magyar 8242, nemet

565, tot 226, romdn 423, ruten 62, horvdt 10, szerb 181, egyeb 35A nepoktatasi tdrvenyek rendelkezesei szerint az elemi nep-

iskolak kdltsegeit az iskolafenntartd fedezi. Ha erre nem rendelkezik

kelld jovedelmi forrassal es a tdrvenyben megszabott felteteieknek

megfelel, joga van az allamsegelyhez. Hogy az egyes, nemmagyartanitasnyelvii elemi iskolak mekkora allamsegelyben reszesiiltek,

azt a kdvetkezd adatok igazoljak. Az 1913/14. tanevben az dsszes

172

3320 nemmagyar tanitasnyelvii nepiskola kdziil 2048 reszesiilt

2,615.000 koronara riigd allamsegelyben, amelybol a legnagyobbresz a tot es romdn tanitasnyelvii nepiskolakra esett.

Az dsszehasonlitas kedveert a nepiskolaknal meg csak egyadatra kivanok ramutatni. A romdn tanitasnyelvii nepiskolak

szama 2301. Ha mar most ezt a szamot dsszehasonlitjuk a romankiralysagbeli elemi iskolak szamaval, a kovetkezdt vagyunk keny-telenek megallapitani : Romania dsszesen het millidnyi romananyanyeJvii lakossaganak 4453 elemi iskolaja van, mig a kereken3 millidnyi magyarorszagi romansagnak 2301 iskolaja. HaRomaniaban is a nepesseg es az iskolak szama kozdtt ugyanazvolna az arany, mint a magyarorszagi romansagnal, akkor Eoma-niaban nem 4453 iskolanak, banem 5369-nek kellene lenni.

Vilagosan kitiinik tebat ebbol az egyetlen adatbdl is, hogv a

magyarorszagi romansag nepiskolaval jobban el van latva, minta sajat allamaban es sajat nemzeti kormanyzata alatt elo romankiralysagbeli roman nep. Ez a teny egymagaban is.eleg lenne

annak a vadnak megcafolasara, hogy a magyar allam kdzmiive-

lddesi politikaja lehetetlenne teszi a roman nep szamara a romannemzeti miiveltseg elemeinek megszerzeset. Ha az irm-olvasni

tudast vessziik a felndtt nepesseg miiveltsegenek altalanos ismer-

tetd jeleiil es azt az 1910-iki nepszamlalas adatainak segitsegevel

a 6 evesnel iddsebb nepesseg anyanyelvi viszonyaival dsszevetve

vizsgaljuk, az eredmeny a kdvetkezd lesz: magyar 1'9*3%, nemet82*4°/o, tot 69-7°'o, romdn 33'lVo, ruten 27*3%, horvdt 73*9%,szerb 59*8%, egyeb 52°/o. Az dsszes nepessegben az irni-olvasni

tuddk %-a 68*7 %.A nepoktatasi tdrvenyek ertelmeben a nepiskolazast a felsd

fokon az ugynevezett felso nep- es polgdri islwldh egeszitik ki.

Felsd nepiskola minddssze 11 van, dsszesen 620 tanuldval. Ezekkdzott egyetlen nemmagyar tanitasnyelvu iskola sincs. A polgari

iskolak szama dsszesen 471. Ebbdl fiuiskola 175, leanyiskola

pedig 296. Ezek koziil romdn tanitasnyelvii 4, nemet 7, szerb 3.

A tdbbi mind magyar. A tanuldk szama 87.509 es pedig 37.166

fiii, 50.343 leany. Anyanyelviiket tekintve, kdztiik volt magyar70.871, nemet 9350, tot 2564, romdn 2159, ruten 71, Iwrvdt

294, szerb 1362 es egyeb 838.

Ez adatok azt bizonyitjak, hogy mentdl magasabb fokii az

iskolazas, a magyarsag terfoglalasa annal nagyobb, ami ossze-

fiiggesben van a magyarsagnak azzal a tiilnyomdsagaval, amely a

magasabb tarsadalmi retegekben annyira szembedtld.

A kozep- ^s felsoiskoldziis ismertetese, tekintettel

nerazetisegpolitikai vonatkozdsaira.

A kozepfoku oktatasnak alapjaul az 1883-iki XXX. torveny-

cikk, az ugynevezett „kdzepiskolai torveny" szolgal. Ez a tor-

173

veny ugyanazon alapokon eplilt fel, mint az 1868-iki nepiskolai

tdrveny. Kdzepiskolat, lia a torvenyben megszabott felteteleknek

eleget tesz, jogositva vannak fenntartani nemcsak az allam,

hanem a kozsegek, az egyhazak, erkolcsi testiiletek es maganosokis. Az iskola tanitasnyelvet az iskolafenntartd szabja meg. Mindenkozepiskola kotelezve van arra, hogy a magyar nyelvet es iro-

dalmat az allami tantervben megszabott mertekben es a ket

felso osztalyban magyar nyelven tanitsa. A felekezeteknek es

a kozsegeknek, ha iskolajuk fenntartasahoz nincs elegendd anyagi

erejiik, joguk van a torvenyben megszabott feltetelek mellett

allamsegelyt venni igenybe. Az autondm hitfelekezetek, mintamilyenek a protestans es a gor. keleti egyhazak, iskolai folott

az allam kormanya csak a kiralyi felsegjogokbdl szarmazd fd-

feiugyeletet gyakorolhatja. A kozsegi, tarsulati», alapitmnyi, magan-,izraelita, rdmai es gdrdg katholikus felekezeti kdzepiskolak ugy-nevezett allarni vezetes, az allami es a tanulmanyi alapokbdl

fenntartott ugynevezett kir. kath. gimnaziumok pedig kdzvetlen

allami rendelkezes alatt allanak.

Az 1913. evben dsszesen 215 ftu-kdzepiskola volt es pedig183 gimndzium es 32 redlisJcola. A gimnaziumok kdziil 49 dMami,15 lcir. hath.j 8 Jco^segi, 49 rom. JcathoUkus, 2 gor. JcatholiJcus,

1 alapitvdnyi es 3 magdnjellegu volt; autonom felekeseti: refor-

mdtus 28, dgostai evangeliJcus 22, imitdrius 2, gor. Jceleti 3.

JiedlisJcola pedig volt 25 dllami, 3 Jcbzsegi, 1 dlapltvdnyi, 1 ma-gdnjellegu, 1 dg. evangeUJcus es 1 gbr. Jcel. Kdzepiskolai jel-

leggel bird felsdbb leanyiskola 1913-ban 35 volt. Ezek kdzdtt

dllami volt 18, Jcbzsegi 4, rom. Jcaih. 6, reformdtus 1, ag.

ecang. 1, tdrsulati 1, magdnisJcola 1.

Ez adatokbdl is lathatni, hogy a magyar kdzepiskolazasteren az allami kizardlagossagnak, az allami egyeduralomnakmeg csak nyoma sincs. A tanszabadsag, az autondmia es a sza-

bad verseny elve a legteljesebb mertekben ervenyesiil. A kozep-iskolazas egyseget az 1883. evi XXX. tdrvenycikkben a kdvet-

kezd harom tdrvenyes intezkedes biztositja: a) az allam szabja

meg a tanitas anyaganak minimumat s ennek kdvetkezteben amagyar nyelv es irodalom minden kdzepiskolaban kdtelezd tan-

targy; b) a kdzepiskolakban csak kepesitett tanerdk alkalmaz-hatdk, a kepesitest pedig kizardlagosan allami vizsgald-bizottsag

eldtt lehet megszerezni ; c) a feliigyeleti jogot a tdrvenyben meg-szabott mddon az allam kormanya gyakorolja a maga megbizot-tai utjan.

E 215 fiu-Jcbzepiskdldt es a 35 kdzepiskolai jellegu fel-

sobb lednyisJcoldt az 1910/11. tanevben 77.619 tanuld latogatta;

71.301 a gimndmimoJcat es a redlisJcoldkat, 6318 pedig a felsobb

lednyisJcoldkat. Gimndziumot, 60.613 tanuld latogatott, akikkdzul magyar anyanyelvu 49.482 volt, nemet 4325, tot 1326,romdn 3098, ruten 63, horvdt 156, szerb 1036, egyeb 317.

174

A 10.688 redliskoldt latogatd tanuldk kdzlil magyar 8372,nemet 1708, tot 204, romdn 231, ruten 1, horvdt 19, sserb

135, egyeb 18. A 6318 felsobb lednyiskoldt latogatd tanuld ko-zott yolt magyur anyanyelvii 5746, nemet 379, tot 63, romdn23, ruten 1, horvdt 24, s^erfr 22, egyeb 60. A gimndziumokbaes redliskoldkba jard tanuldk anyanyelvi yiszonyait az alabbi

szazalekos aranyszamok tiintetik fel: magyar 811 %, weme£8*5%, ^ 21 %, romdn 5*8 %, horvdt-szerb 1-9%, r^m 01%.A felsobb leanyiskola 6318 leanytanuldja kdziil magyar anya-nyelvu 90*9%, %emi£ anyanyelvii pedig 6°/o. A fennmaraddcsekely resz a tdbbi nemzetiseg tagjai kdzdtt oszlik meg.

Ha osszebasonlitjuk a kozepiskolaba jard tanuldk anya-nyelvi viszonyait a polgari iskolat latogatd tanuldkeval, azt lat-

juk, bogy a magyan anyanyelvuek szamaranya majdnem azonos

(811 °/o, 81%); 'a nemet anyanyelvueke a polgari iskolaban

2°/o-kal nagyobb es a totoke is 0'4%-kal, viszont a romdnoke2'9%-kal kisebb. E jelenseg magyarazata abban a kdriilmenyben

keresendd, hogy az dsszes nemzetisegek kdzdtt a legkevesbe

varoslakd a romansag es igy termeszetesen a polgari eletfog-

lalkozasra eldkeszitd iskolakat is kevesbbe latogatja. A romansagszazalekos aranyszama a realiskolat latogatd tanuldk kdzott is

kisebb, mint a gimnaziumi tanuldk kdzott, amit az a koriil-

meny magyaraz meg, bogy a romansagban a polgari kozep-

osztalyt inkabb az ertelmisegi palyan mukoddk alkotjak, mintaz iparral es kereskedessel foglalkozdk.

Igen erdekesen illusztralja anyanyelvi szempontbdl az iskola

munkassaganak eredmenyet a kozepiskola negy es nyolc osztalyat

vegzett egyenek anyanyelvi megoszliisa az 1910. evi nepszam-

lalas adatai szerint. Ez adatok szerint a negy kdzepiskolai osz-

talyt vegzettek kdziil magyar anyanyelvu 831%, nemet 9'7°»,

tot 11%, roman 3'4%, ruten 01%, horvdt 0'3%, sserb 1%,egyeb l'3°/o. Az orszagreszek kdzdtt leggyengebben van a magyarelem kepviselve a Tisza-Marosszdgben (61*8%) es Erdelyben

(65°/o), de mind a ket teriileten jdval megbaladja a magyar-

sagnak az dsszes nepessegbez vald szamaranyat. Csak bat var-

megye van olyan, bol a magyar anyanyelvuek nincsenek abszo-

lut tdbbsegben: Sseben varmegye 21'4°/o, Nagykllkllllo 28°/o,

Besdercze-Naszod 32*5 %, Brasso megye 42%, Fogaras 46'7%,Krasso-Szoreny 48'4%

.

A kdzepiskola nyolc osztalyat vegzettek aranyszamat a kd-

vetkezd adatok tiintetik fel: magyar 84'5%, nemet 7'8%y

tot 0'9, romdn 4%, rnten 01 %, horvdt 0*4%, szerb lVo,

egycb 1'3%. Ez adatokbdl kitiinik, bogy a muvelt kdzeposztaly-

nak 84'5°/o-a vallja magat magyarnak es 7'8°/o-a nemetnek.

Meg azokban az orszagreszekben is, amelyekben a magyarsag

kisebbsegben van, a nyolcosztalyu kdzepiskolat vegzetteknek

erds abszolut tdbbsege magyar anyanyelvii. Csak dt olyan var-

175

megye van, amelyekben a tarsadalom e retegeben a magukatmagyar anyanyelvueknek valldk nincsenek abszolut tobbsegben.

Szeben varmegyeben magyar anyanyelvu 20*9%, Nagykukulloben28*5 %, Besztercze-Nas&odban 34*8%. Brasso megyeben 41*4 °/o

T

Fogarasban 39*8 °/o. Abszolut tobbsegben van a nemetseg ket

varmegyeben: Szeben varmegyeben 53*1 %, Nagykukdlldben 54%.A romdnsdgnak csak egyetlen varmegyeben, Fogarasban van

gyenge abszolut tobbsege: 51'3%. Mas varmegyekben meg csak

relativ tdbbseget sem alkot sehol.

Az egyetemi es muegyetemi ballgatdk szama — beleertve

az osszes hittudomanyi intezeteket es jogakademiakat is — az

1910/11. tanevben 14 r021-re riigott. Ebbdl magyar anyanyelvu

89*4% volt, tehat 4'9%-kal tobb, mint a kozepiskolakban. Megkedvezobb lenne az arany, ha a hittudomanyi karok es inteze-

tek hallgatdsagat nem szamitandk be, mert nemmagyar anya-

nyelvaek ezekben jelentekenyebb szammal vannak s a magyarsag

aranyszamat az osszessegben ezek mddositjak. A gdr. kel. teo-

ldgiai intezetekben ugyanis csak romanok vannak. A gor. katho-

likus intezetekben is dk vannak abszolut tobbsegben, 59°/o, az

agostai evangelikus intezetekben a nemet anyanyelvuek szinten

abszolut tobbsegben vannak; 51*7%. A rdmai katholikusok kdzott

is a tot anyanyelvuek szama 12%, a nemeteke pedig 10%. Areformatus es az unitarius hittani intezetek hallgatdi kivetel

nelktil mind magyar anyanyelvuek.

Hasonldak, sdt a magyarsagra nezve meg kedvezdbbek a

viszonyok az egyetemmel egyenrangiinak tekinthetd felsd szak-

oktatasi intezetekben is. A selmecsbdnyai erdeszeti, a budapesti

allatorvosi fdiskolaknak es az dt gazdasagi akademianak az

1910/11. tanevben 853 hallgatdja volt. Ezek kdztil magyaranyanyelvu 781 volt, nemet 19, tot 2, romdn 30, horvdt 7, szerb

14. A selmeczi bdnydszakademidnak ugyanebben a tanevben 190hallgatdja volt, akik koziil magyar anyanyelvu 177 volt, azaz

93*16%, nemet 1, romdn 1, egyeb 6. Nincs jelentekeny elteres

az igazan szabad eletpalyara eldkeszitd magasabbfokii kereske-

delmi tanintezeteknel is. Ha vizsgalat ala vessztik a harom aka-

demiai tanfolyamnak : Keleti kereskedelmi akademia, budapesti es

kolozsvari kereskedelmi akademiak hallgatdinak anyanyelvi alla-

potat, azt latjuk, hogy a jelzett tanevben kdztiik magyar anya-

nyelvu 85'4°/o volt; nemet 7*20% ; romdnh*/* ; szerb 1'4% ; tot 1%.A fdiskolai tanuldsag egeszeben jelentkezd szamaranyok

mutatkoznak majdnem meglepd hasonlatossaggal, ha az ertelmi-

segi keresd egyenek csoportjat vizsgaljuk anyanyelvi szempont-

bdl. Az tiinik ki ugyanis e vizsgalatbdl, hogy a kdzszolgalathoz

es a szabadfoglalkozasokhoz tartozd ertelmisegi egyenek kdzdtt

anyanyelv szerint a magyarok aranyszama az dsszesseghez vi-

szonyitva 80'9%; nemeteke 7*5% ; totoke 1*8%

; romdnoke&SVo

;

ruteneke 0*3%; horvdtoke 0'2%; szerbeke 1'5%; egyeb 1'5%.

176

Hogy a magyar anyanyelviiek e tiilnyomdsaga nem a kor-

many es a hatdsagok befolyasanak eredmenye, amely befolyas a

nemzetisegi politikusok es hirlapirdk allanddan hangoztatott vadja

szerint a nemmagyar anyanyelvuekkel szemben mindig a magyarsagjavara esik, hatarozottan igazolja, hogy a magyar anyanyelvuekszamaranya meg kedvezobb a kormanyi es hatdsagi befolyastdl

mentes gazdasagi teren, amennyiben a gazdasagi agban alkalma-

zott ertelmisegi keresd egyenek kozott a magyarsag 84*5%-kal,tehat 3'6°/o-kal nagyobb mertekben van kepviselve, mint a koz-

szolgalati es ertelmisegi szabadfoglalkozashoz tartozd kereseti

agakban. A nemetek szamaranya 10"4% szinten nagyobb, mig a

tobbieke (totok 0*9 %, romdnok 1*1%; horvdtok 0*6%; szerbek

0*7%; egyeb 1*8%) valdban elenyeszden esekely. Ime a tenyek

azt bizonyitjak, hogy Magyarorszagon a gazdasagi elet korebe

tartozd ertelmiseg kdzdtt is a magyarsag tiilnyomdsaga valdsa-

gosan imponald ; tehat olyan teren, ahol a nemzetisegek erve-

nyesiilesenek sem valddi, sem kepzelt akadalyai nem lehetnek.

Nagyobb, mint a kozszolgalati es szabadpalyakon, amelyekenlegalabb latszdlag fel lehetne tenni, hogy az allamhatalom kezeldi

a magyar anyanyelvu. ertelmiseget, szemben a nemzetisegi ertel-

miseg tagjaival, eldnyben es kedvezesben reszesitik.

A magyarsag e tulnyomdsaganak a kozmuvelddes es az

ertelmi haladas minden agaban ugyanazok az okai es feltetelei,

amelyekre ramutattam e tanulmanynak abban a reszeben, amely-

ben a magyarsag fdldrajzi elhelyezkedesenek es etnikai kifejld-

desenek folyamatat vazoltam. Fizikai, gazdasagi es egy ezereves

tdrteneti fejlddes alapjan keletkezett termeszetes es nem mester-

seges erdk eredmenye, amely erdk sajat maguktdl ervenyesiilnek

abban a szabadversenyben, amelyet a magyar allam alkotmanya

es tdrvenyei biztositottak az allam minden polgara szamara

nemzetisegi es felekezeti kiildnbseg nelkiil. Az egyhazi es iskolai

elet ez objektiv es adatszerii vazlatabdl az elfogulatlanul iteld

olvasd meggydzddhetik arrdl, hogy a magyar allam az egyhazi es

iskolai eleteben az egyes nepek szamara a verseny szabadsaga

es lehetdleg egyenld feltetelei is biztositva voltak. Mindenik fel

sajat belatasa, anyagi es erkdlcsi erejenek megfelelden elhetett

vele. Ellenkezdt csak politikai partos elfogultsag allithat, vagy

az a latszat alapjan ltelo feliiletesseg, amely a tenyek objektiv

es tudomanyos mddszeru. vizsgalata helyett megelegszik felteve'-

sekkel es igazsagnak vesz minden allitast, vadat vagy ertelme-

zest, amely az d politikai allaspontjanak vagy szocioldgiai felfo-

gasanak kedvezd es megfeleld ; ellenben figyelmen kiviil hagy

mindent, ami a. priori megkonstrualt elmeletevel ellentetben van.

V. FEJEZET.

A nemzetisegek gazdasagi helyzetenek ismertetese

es penziigyi politikajuk magyarellenes jellegenek

megallapitasa.

12

179

A nemzetisegek jelenlegi gazdasagi helyzetenek

torteneti alapjai.

„A fold jdvedelme — mondja Montesquieu — kevesbe fiigg

termekenysegetdl, mint a lakosok szabadsagatdl." A nemmagyarnemzetisegek gazdasagi helyzetenek vizsgalatanal a felmeruld

elso kerdes bizonyara az, liogy mino volt reszesedesiik aranya a

politikai szabadsagokban, szemben az allamalkotd magyarsaggal ?

Gazdasagi mozgasuk es tevekenyseguk szabadsaga egyenld volt-e

a magyarsageval, vagy annal korlatozottabb ?

Aki a magyar tortenelem tenyeit a nemzetgazda e's a szo-

eioldgus komoly tudomanyos mddszerevel vizsgalja, az igazsagnak

megfelelden kenytelen konstatalni, hogy a regi szazadokban,

koriilbelul a XIX. szazad masodik-harmadik evtizedeig, az orszag

lakossaganak kiilonbozd retegei kdzdtt ugy politikailag, mint

gazdasagilag nem a nemzetiseg, hanem a rendiseg, ma ugy mon-dandk, az osztalykulonbseg elve emelt elesen elvalasztd falat. Amult szazadok igazi nemes embere a magyart, ellentetben a mai

altalanos, felfogassal, nem abban latta, aki magyarul beszelt es

erzett, hanem a nemes emberben, aki a maga tarsadalmi rendje

eszmevilaganak megfeleloen erzett es gondolkozott, ha nyelvet

tekintve, nem is volt magyar. Epen igj, egyforma teherviseld

jobbagyot latott a nepben, akar magyarul beszelt az, akar pedig

mas nyelven. Amint egyenld volt joga minden nemes embernek,

tekintet nelkiil arra, hogy milyen iajbdl szarmazott, vagy milyen

nyelven beszelt? Epen ugy egyforma volt terhe es kdtelezett-

sege a lakossag tdbbseget alkotd jobbagysagnak is, bartnilyen ver-

bdl szarmazott vagy barmilyen nyelven beszelt.

A mult szazad elsd evtizedeben a fiatal magyar ertelmi-

segnek egyik tagja, Berzeviczy Gergely latin nyelven kdnyvet irt

a magyarorszagi parasztsagnak allapotardl es termeszeterdl („De

indole et conditione risticorum in Hungaria"), amelyben azt igye-

kezett bebizonyitani, hogy az Istentdl olyan diisan megaldott

Magyarorszag azert nem emelkedhetik a vagyonossagnak arra a

fokara, amelyre mas, kevesbbe kedvezdbb talajii nyugati orszagok

mar eljutottak, mert a parasztsag helyzete politikailag es jogilag

epen ugy elnyomott, mint gazdasagilag.

Az akkori magyar szellemi elet legkivaidbbjai Berzeviczy

e vadjat igazsagtalannak talaltak es azt vetettek szemere, hogy

12*

180

„a parasztok nyomoriisagat szertelen s/inekkel festi". Az'akkoriirodalom egyik legkivaldbb jelese, Berzsenyi Ddniel azt vitatta

Berzeviczyvel szemben, hogy a fdldmiveld nepnek allapota

nem jogi es politikai helyzetetdl, hanem a fold mindsegetdl, a neperkolcsi kulturajatdl es szorgalmatdl fiigg. Azt tapasztalta, hogy ott,

ahol a nep tiszt:i magyar es muveltebb, nemcsak jomddu, hanemfoldesur altal magat elnyomatni sem engedi. Ott azonban, ahol

tdt, vagy tottal vegyes, mivel tanulatlan, azert szegeny es elnyo-

mott is. A nemetek Tolna es Baranya hegyes videkein, ahol olyan

foldeken laknak es olvan foldeket miivelnek, amelyek a magyarok-nak nem kellettek, gazdagok; sdt a legjobb foldeket miiveld regi

magyar lakosoknak szinvonalat is elertek, mivel a takarekossag-

nak es a szorgalomnak a lelket magukkal hoztak hazajukbdl.

A magyarorszagi paraszt allapota, nemzetisegi kiilonbseg

nelkul, az 1848-iki jobbagyfelszabaditas eldtt jogilag, politikailag

es gazdasagilag olvan volt, mint Franciaorszagban a forradalom

eldtt es abban az iddben Eurdpa allamaiban mindeniitt, ahol a

jobbagysag rendszere meg ervenyben volt. A nagyhiru porosz

miniszter, Stein bard. 1809-ben beutazvan Magyarorszagot, azt

irta, hogy a magyar jobbagysag helyzete nem rosszabb, mint a

poroszorszagi jobbagysage. Egy angol utazd, Townson pedig nemhabozott kimondani, hogy d a magyar jobbagysag helyzetet a

tobbi eurdpai parasztsagehoz viszonyitva, egyenesen irigylendd-

nek tartja.

El kell azonban ismerniink, hogy voltak olyan kiilfoldi

vizsgaldi is a magyarorszagi parasztsag allapotanak, akik azt nern

olyan kedvezden iteltek meg, mint Townson, de koziiliik egyet-

len egy sem nyilatkozott arrdl oly elitelden, mint peldaul az

angol Coxe 1778-ban a lengyel jobbagysagerdl, vagy egy ma-sik angol, WiUlam Machniicliael a romaniai parasztsag helyzete-

rdl. (Journey from Moscow to Constantinopole. London, 1819.

105— 106 lap.) „Beesteledven, egy kunyhdban hiizddtunk meg, —irja William Machmichael — amelynel nyomorultabbat eleteben

egyik sem latott koziiliink. Valdsagos troglodita-barlang volt.

Majdnem egeszen nyilt es szarnyas haziallatokkal telt eldter ve-

zetett be egy foldalatti helyisegbe, melybe harom lepcsdn men-tiink le, ahol ket asszonyt es harom gyermeket lattunk guggolni

a tiizhelyen ego rdzsevesszdk mellett. Tarsam volt Nubiaban es

Egyptomban, magam is lattam Finnland, Gorogorszag es Szicilia

kunyhdit, de mindaketten kenytelenek voltunk bevallani, hogy soha

egyetlen ejszakat sem toltottunk ennel nyomorultabb lyukban."

A magyarorszagi jobbagysagnak jogi es politikai helyzete,

barmilyen volt faji eredete es nyelve, teljesen azonos volt. Ezt a

helyzetet aztan mindenki sajat izlese es felfogasa szerint tart-

hatja: emberhez meltdnak, turhetdnek vagy ellenkezden rab-

szolgai elnyomasnak es tiirhetetlennek, de azt kenytelen elismerni,

hogy egyforma es azonos volt. Tenyleg azonban nemcsak az egyes

181

orszagreszek es videkek szerint, hanem nemzetiseg szerint is voltak

nagy ea igen jelentekeny kiilonbsegek az anyagi jdlet es gazdasagi

helyzet tekinteteben a magyar es nemet anyanyelvu" parasztsag,

tovabba a tdt, ruten es roman nemzetisegii jobbagysag kozott.

Ezt a kiildnbseget azonban annak hianya okozta, amit Berzsenyi

a nep erkolcsi kulturajanak es szorgalmanak nevezett.

II. Jdzsef csaszar uralkodasa idejeben, 1786-ban Erdelyben

egy rossztermesu esztendo miatt a roman parasztsag majdnemaz ehenhalas allapotaba jutott. A csaszar az ehinseg okainak

megvizsgalasara es elharitiisara biztosokat killdott Erdeiybe. Ezekegyhanguan konstataltak, hogy a legnagyobb bajt az okozza,

hogy a roman parasztsag tudni sem akai* a munkardl es ha

konnyiiszerrel nem tud megelni. kiszokik a gyeren nepesitett

Moldovaba es Olahorszagba.

A foldmiveld munkatdl vald irtdzasnak oka, amely tulaj-

donsag a nemetseg kivetelevel, a regebbi iddkben az osszes

magyarorszagi nemzetisegekrdl tobb izben es tobb oldalrdl meg-allapittatott, e nepek dsi eletmddjabdi es foglalkozasabdl *za,v-

mazott. Eredetileg pasztorkodd, ielnomad nepek voltak ugy a

tdtok, rutenek es a romanok, mint bizonyos fokig a szerbek is.

A fold, amelyre Magyarorsxagon letelepiiltek, a szerbseg altal

megszallott reszeket leszamitva, hegyes e's erdds videk volt, es

igy sokkal alkalmasabb a baromtenyesztesre, mint a foldmive-

lesre. E fdeletfoglalkozasuk szabta meg letelepule*i viszonyaikatis.

A pasztorkodd felnomad embernek barmai eltartasara ki-

terjedtebb fdldteriiletre van sziiksege, mint a fdldmiveldnek.

S ennek kdvetkeztebeh csak kisebb csoportokban teiepedhetik le

egymastdl elszigetelve. Ez az elszigeteltseg azutan lehetetlenne

teszi az egymassal vald erintkezest es egymas gondolatainak

kiesereleset, ami legfdbb akadalya a muvelddesben vald eld-

haladasnak. Ez a paSztorkodd felnomad eletmdd leghamarabb

sziint meg a tdtok kozdtt. ellenben sokkal kesdbben a rutenek

es a romanok Ivdzdtt, ami egyszersmind azt is megmagyarazza,

hogy miert eldztek meg szorgalomban es miiveltsegben a tdtok

a romanok;it es ruteneket?

Az 1848-iki nagy agrarius atalakulas, amely a jobbagysag

eltdrlesenek volt az eredmenye s azok a jogi es politikai refor-

mok, amelyek a regi feudalis szerkezetii magyar allamot liberalis

szellemii modern jogallamma alakitottak at, csak az akadalyokat

haritottak el annak litjabdl, hogy az egyes nepfajok erkolcsi

kultiiraja es munkas szorgalma kifejlddhessek, de aat a kfilonb-

seget, amely e jellemzd es fontos tulajdonsagoknak eddigi tdke'-

letlen fejlettsegebdl, vagy hianyos voltabdl keletkezett, meg nemsziintethettek es emiatt ezeknek erezhetd hatasat a nemzetisegek

jelenlegi gazdasagi megiteleseben sem lehet figyelmen kiviil

hagvni, ha objektiv es nem politikai iranyzatokhil sugalmazott

iteletet akarunk alkotni.

182

A foldbirtok megoszMsi aranyn az egyes nemzetisegek es

a magyarsag kbzott.

Bnlint Simon, az 1 848/4 9-iki roman lazadas egyik vezetd

ferfia, 1852 decembereben azt irta, ugyancsak elazadas egy masik

vezeto ferfianak, Papiu HildrionnaJc, hogy „jobbagysagbdl fel-

szabadult romanjaink a Mezdsegen (az erdelyi medence kozepso

resze) es mindeniitt, ahol nem kenyszeriilnek napszamban dol-

gozni, igen szepen haladnak eldre. Meg tfz ev kell csak es

egeszen mas nemzedek fog keletkezni, mint amino a regi volta

.

E par sor egesz kultiirtortenelmi es gazdasagpolitikai kepsoro-

zatot tar fel szemeink elott, mert reamutat arra a termeszetes,

de azert politikai szempontbdl csak kevesektdl szambavett tenyre,

bogy Magyarorszagon az egyes nepfajok szambeli erdsodese, vagy

gyengiilese minden iddben osszefuggdtt aziddszerint uralkodott

kdzgazdasagi tenyezdkkel es cillapotokkal.

Az 1848-iki jobbagyfelszabadftas jdtekony hatasa a magyar-orszagi parasztsagra elsdsorban abban allott, hogy azt a foldbir-

tokot, amelyert ez iddpontig, mint jobbagybirtokert, ariiny ag siilyos

terheket es kotelezettsegeket tartozott fdldesuraval szemben lerdni,

ingyen, minden teher nelkiil, drdk tulajdonjogul kapta meg. Ajobbagybirtok valtsagdijat az egykori foldesurral szemben az

«illam vallalta magara. E valtsagdij folydsitasaval az abszolut

osztrak kormiiny, amely a mult szazad otvenes eveiben a hatalmat

kezeiben tartotta, politikai tekintetbdl nem nagyon sietett, mivel

ily mddon is gyorsitani igyekezett a magyar birtokososztaly

letoreset, amelyben legerdsebb ellenfelet latta. A jobbagysag felsza-

badulasa kdvetkezteben a gazdasagi munkaerejet nagyobb reszeben

elveszitett es gazdasagi forgdtdkevel nem rendelkezd foldbirtokos,

kiildndsen a kdzepbirtokos osztaly, siilyos gazdasagi valsagba

esett, aminek hatasakepen megkezddddtt a kozepbirtok mobili-

zacidja, termeszetesen kisebb re'szletek alakjiiban, amely egyuttai

a jobbagysag terhei aldl felszabadult kis parasztgazdaknak alkal-

mat is adott az eladasra keriild parcellak megvasarlasaval birtok-

allomanyuknak lassankent vald gyarapitasara. Igy allott eld az,

hogy a jobbagysag helyzete parhuzamosan javult a kozepbirto-

kossag gazdasagi erejenek hanyatlasaval, ami kiildndsen a ma-

gyarsag erdekeire a nemzetisegek altal lakott teriileteken volt

hatranyos, mert hiszen ezeken a teriileteken a magyarsag gerinc-

oszlopat, az akkor meg ugy szambiii, mint vagyonban gyenge

varosi magyar polgarsag meilett, majdnem kizardlagosan a kdze']'-

fdldbirtokos osztaly alkotta.

Ennek a fejlddesnek eredmenye a mai helyzet, amelynek

kepet a kovetkezdkben kisereljlik meg vii/.olni:

A mezdgazdastigra legalkalmasabb teriiletek az orszag

kozepen, a tulnyomdan magyarsiig altal lakott videkeken vannak,

vagy a hozza csatlakozd, de tdbbsegben meV mindig magyaroktdl

183

lakott megyekben es ennek kdvetkezteben ezek a tiszta magyar,

vagy tobbsegiikben magyarok altal lakott teriiletek vegzik a

mezogazdasagi termelest legnagyobb reszben. Ez a kdriilmeny

teszi erthetdve, hogy a mezogazdasagi muveles ala eso teriiletek

nagyobb resze a magyarsag birtokaban van. Mig a magyarsagaranyszama az osszes nepesseghez viszonyitva 54*5%, addig

foldbirtokae a nemzetisegek altal birt osszes teriilethez viszo-

nyitva^59'9%.

Erdekesebb es tanulsagosabb, ha ezt a birtokmegoszlast

az egyes, nemzetisegek altal lakott teriileteken kiilon-kiilon vizs-

galjuk. Igy a Duna balpartjan elteriilo orszagreszben, amelyre a

osehek altal kovetelt tdt teriiletek zome esik, a magyarsag bir-

tok aranyszama 47*9%, szemben a 41 #

9°/o-nyi tdt kezben levd

foldbirtokkal. Ha most a 8'8%-nyi nemet kezben levd birtokot

is a magyarok 47'9%-nyi birtokahoz vessziik, azt latjuk, hogya felvideki magyarsagnak es nemetsegnek egylitt a foldbirtok-

nak 56*8 °/o szazaleknyi jelentekeny abszolut tobbsege van keze-

ben szemben a tdtok kezen levd 41'9%-nyi foldbirtokkal, holott

ez orszagreszben a falusi magyarsagnak, tehat a Mdmiveld magyarelemnek aranyszama az dsszes nepesseghez viszonyitva 30;7°/o,

a nemetsege pedig esak 5%, — mig a falusi tdtsage 62'5°/o.

Ha mar most a romanok altal igenyelt Tisza-Maros szdget

tekintjiik, ott azt lajuk, hogy az dsszes nepessegben 22*2 /o-kal

kepviselt magyarsagnak 37*2 °/ foldbirtok van a kezen, mig az

dsszes nepessegben 39'5%-kal kepviselt romansagnak csak 31*2%.a 19'9%-kal kepviselt nemetsegnek pedig 15*6%. A Kiralyhagdn-tiili orszagreszben, tehat a regi Erdelyben, a magyarsag arany-

szama az osszes nepessegben 34'3°/o, fdldbirtokanak aranyszamapedig 45'9%. Az dsszes nepessegben 55°/o-kal kepviselt romansagfdldbirtokanak aranyszama 44*3 %. Ha pedig a kizardlagosan fold-

mivelo falusi nepesseget vessziik, akkor ez a 45*9 °/o aranyii

foldbirtok a 30'8°/o magyarsag kezeben van, mig a 44'3*%-nyiroman foldbirtok az osszes falusi nepessegben 59'7%-kal kepviselt

romansageban.

Erdelyben az dsszes nepessegben 11'lVo-kal, de a falusi

ioldmivelessel foglalkozd nepessegben csak 7'6%-kal kepviselt

szaszsag kezeben 9*8 °/o foldbirtok van.

Mar most azt a kerdest is fel lehet vetni : vajjon az aniny-

lag kevesebb foldbirtokkal rendelkezd nemzetisegek nincsenek-eaddval jobban megterhelve, mint a nagyobb tdmegii fSldbirtok-

kal biro magyarsag? E tekintetben a helyzet az, hogy a fdld-

birtokban 59'9%-kal reszes magyarsdg 62'1%-os aranyban vesz

reszt az addzasban, a 9'9%-os nemetseg 16'3°/o-kal; az dsszesen

7'7%-os totsdg 6'2°/o-kal; a 16%-os romdnsdg 87 o-kai; a2'5°/ -os s.zerbseg pedig 3'5%-kal es a 2'3%-os rutenseg 0'9%-kaLA magyaroknak, a nemeteknek es a szerbeknek tehtit addfizetesi

aranyszama nagyobb foldbirtokuk a,ranyszanianal, ellenben a

184

tdtoke, romanoke es a ruteneke kisebb, — vilagos bizonyitekiiu]

annak, hogy az addkivetesben igazsagos szempont gyamint egye-

dlil a talaj termdkepessege szolgalt csupan.

Nem ilyen kedvezd a magyarsag helyzete a nemzetisegek-

kel szemben, lia a mezogazdasagi birtok megoszlasanak szem-

pontjabol kiindulva, vizsgaljuk a magyar fdldmiveldosztaly

helyzetet. E tekintetben a nemzetisegek' vannak kedvezdbb hely-

zetben. A *nagy latifundiumok tiilnyomd resze a magyarsag altal

lakott teriiletekre esik es ennek kdvetkezteben a torpebirtokos )k

szama, akik sajat foldjukbol nem elhetnek meg, nagyobb mint

a nemzetisegeknel. A mezogazdasagi proletarok szama pedig li

foldmivelessel foglalkozo falusi magyar nep koreben valdsagosan

megdol)bent6.

A semmi foldbirtokkal nem bird mezdgazdasagi cseledek

e's munkasok aranyszama a fdldmivelessel foglalkozo 1,739.805

fdnyi magyar kisbirtokos (50 holdon alul) stb. nepesseg osszese-

gehez viszonyitva 48*4° o, a 284.328 riemet kdzdtt 28'5; a

396.263 tot "kdzott 33"6%; a 845.248 romdn kdzdtt 31 5;

a 108.758 ruten kdzdtt 23'7° o es a 114.378 sserb kdzdtt 40'9 .

Az 5 holdon alul levd tdrpebirtokosok aranyszama pedig

a kdvetkezd: magyar: 16*8° o ; nemet : 21 L

7'o; tot: 23% ; romdn :

25-3%; ruten 30'7°/o ; horvdt: 3415° o ; sizerb: 13-3%. Az 5—10

holdat muveld kisbirtokosok kdzdtt: magyar 14*5%; nemet

:

16-1%; tot: 20°/o; romdn: 21'5%; rutUi 23'6% ; horvdt:

22*8 %>; szerb :l5'7°/o. A 10 es 20 hold kdzdtt levd kisbirto-

kosok aranyszamai a kdvetkezdk: magi/ar: 12*5%; neffiet:

19'6o/o; toi: 16'3% ; romdn: 15%; ntten: 16*2%; horvdt

:

151%; szerb: 16'SVrfi A 20—50 holdas kisbirtokosok kozott

magi/ar: 7*6%; nemet: 14*3 o ; tot: 7'9%

; romdn: 5'9

ruten: 5'lVo; horvdt: i'3%« s:rrb: ll'87o.

A magyarsag aranyszama csak az 50 holdnal nagyobb

birtokok dsszessegeben nyomul eldterbe. Az 50— 100 holdig

terjedd birtokokban csak a nemefeh es s.zerbeh eldzik meg, —a totolcat, romdnolcat, rutenelcet es horcdtolcat pedig mar magamdgdtt hagyja. A 100—1000 holdig terjedd birtokkategoriak-

ban mar 69°/o-kal van kepviselve, mig a nemetelc 13'7 o-kal,

tehat ez utdbbi meg mindig nagyubl) aranyszammal, mint

amind az dsszes nepesseghez viszonyuld arcinyszama. Az dsszes

nepesseghez viszonyitott aranyszamuknal (3*5%) magasabb arany-

szammal van kepviselve (5'4°/o) a s2erbseg is. A tobbi nemzevi-

seg pedig egytdl-egyig jelentekenyen alatta marad alalanos

aranyszamanak. Az 1000 holdon felfil levd birtokkategdriakban

9r8°/o-kal kizardlag a magyarsag nralkodik, amennyilien a/,

5'4%-kal kepviselt nemetseget leszamitva, a tdbbi. nemzetiseg e

Inrtokkategdriaban igazan jelentektelen mertekben van kej)viselv(\

A magyarsagra ne'zve rosszabba teszi meg a helyzetet az,

hogy annak a tiilnyomdan nagy latifundiumokbdl alld ioldbirtok-

185

komplexumnak, amely magyar teriiletre esik, legnagyobb resze

ki van zarva a szabad forgalombdl es fgy a szorgalmas mun-kassagaval nemi tdkehez jutott magyar torpebirtokosnak vagy

mezogazdasagi proletarnak majdnem teljesen lehetetlenne van

teve a birtokszerzes. A mezdgazdasagi statisztika adatai szerint

a szabad forgalom ala eso birtokok osszes teriilete 11,018.465

hold, amelybdl erdobirtok 3,109.708 hokl, legelobirtok pedig

1,2(50.9(57 hold. A kotott forgalmu birtokok osszes teriilete

15.563,699 katasztralis hold, amely osszesen 11.588 tulajdonos

kozott oszlik meg. A kotott forgalmii birtokokbdl 2,173.275 hold

szantdfdld, 8,181.695 hold pedig erddseg. A 2,291.078 holdnyi

hitbizomanyi birtok osszesen 153 tulajdonos kozott oszlik meg.

Hogy ez az aranytalan birtokmegoszlas nemcsak a fold-

mivelo nepesseg erdekeire, hanem nemzeti es allami szempont-

bdl is karos, azon egyetlen helyesen gondolkozo nemzetgazda

sem ketelkedik mai napsag. A birtokmegoszlas ez egeszsegtelen

rendszerenek fenntartasa ketsegteleniil nagy hibaja a// 1867-tol

napjainkig tartd politikai es kormanyzati rendszernek ; de az is

igaz, hogy ennek a hibanak sulyos kovetkezmenyeit nem a hazai

nemzetisegek ereztek es szenvedtek, hanem a.magyar ne'p. Aza feudalizmus teh;it, melyet vadldink a magyar politikai es kor-

manyzati rendszer biine gyanant emlegettek, valdban karos hatasii

volt, de nem a nemzetisegekre, hanem egyenesen es kizardan a

magyar nemzeti erdekekre. Minden rabulisztika nelkiil, egyediil

a statisztika alapjan, ki lehet mutatni, liogy ez az egeszsegtelen

Inrtokmegoszlas nemcsak a magyar nemzeti erdekekre volt karo-;.

hanem hatasaban es eredmenyeiben egyenesen elomozditdja is volt

a nemzetisegek magyarellenes, agressziv gazdasagi torekveseinek.

A lienizelisegeknek, kiiloiiosen a romansairnak inagyarellenes

ioldhirtokpolitikai akeioja.

Ez egeszsegtelen es a gazda^agi elet erdekeire annyira karos

birtokmegoszlas az utolsd ket evtizedben okozdja lett egy mozga-lomnak, amely a latifundiumok parcellazasat kovetelte. A nagyo))b

birtijkok e parcellazasaban a nemzetisegek is nagyobb aranybanvettek reszt. Az 1905— 1917. eyek koze e>o iddszakban az igy

parcellazott birtokokbdl n$met tulajdonba 49.341 h(»id jutott;

tofba: 103.310; romdriba.: 119.381: rutenbe: 21.937 e's tzerbbe:

17.018. Ez a folyamat nagyban hozzajarult ahhoz, hogy ez idd

alatt Erdelyben a romansag az alacsonyabb birtokkategdriakbtil

fokozatosan a magasabb kategdriakba keruljon. Az 50 holdnal

nagyobb birtokosokat illetden ez emelkedes a.ninyszama,

2"9'B-ka1

ndvekedett a legutolsd evtizedben. Eldmozditotta a parcellazast

az is, bogy a kiildnbdzd bankok es penzintezetek jd iizletnek

talalva a parcellazast, szivesen bocsatottak rendelkezesere a fbld-

birtokot vasarld parasztnak nemzetisegi kuldnbseg nelkiil a vetelar

186

kifizetesehez sziikseges dsszeget, eltekintve attdl, hogy Magyar-orszagon a legpontosabban fizeto adds mindig a kisbirtokos pa-

raszt volt.

A nemmagyar nemzetisegeknek politikai szempontbdl leg-

nagyobb gydngesegiik az volt, hogy csonka tarsadalmat alkotnak,

azaz madjnem kivetel nelkiil foldmivelessel foglalkozd parasztok.

Kdztiik a nagybirtok, egy-ket kiveteltol eltekintve, egyaltalan

nincs kepviselve, a kdzepbirtokossag is csak igen kevesse. Anemeteket es bizonyos fokig, a szerbeket kiveve, egyetlen jelen-

tekenyebb varost sem mondhatnak a magukenak, tehat hianyzik

varosi polgari osztalyuk is. Ezt a kdvetkezd statisztikai adatok

igazoljak. Amig a magyarsdgnak 54*5%-a foglalkozik dstermeles-

sel, a nemeteknek pedig csak 40*3 %-a, addig a tStoknak 70*4 %-a,a szerbeknek 76*3°/o-a, a romdnoknak 85*9°/o-a, es a ntteneknek

89%-a.Az orszag politikai yezetese a legiijabb iddkig a nagy- es

kdzepbirtokosok es azon ertelmiseg kezeben volt, amely, ha a

varosi polgari elembol, vagy a kisbirtokossagbdl szarmazott is,

de muveltsegben, nemzeti erzesben, felfogasban es tarsadalmi

eletmddjaban teljesen a kdzepbirtokossaghoz, az iigynevezett

dzsentrihez csatlakozott. Ez a tarsadalmi reteg volt altalaban a

nemzeti politika kepviseldje, fenntartdja es harcosa mindeniitt,

de kiildndsen a nemzetisegi videkeken, ahol tulajdonkepen magavolt az egesz magyarsag kepviseldje is. Miutan e videkeken a

kisebbseget alkotd magyarsag politikai erejet a magyar tarsada-

lomnak az a retege alkotta, amelynek gerincoszlopa a kdzep-

fdldbirtokossag, iddfolytan, elsdsorban pedig a roman nemzetiseg-

politikai vezetdk kdreben, az a gondolat lett uralkoddva, hogy a

maguk gazdasagi eletiiket ugy kell berendeznidk, hogy annak

segitsegevel a vagyontalan, vagy kisebb vagyonii nemzetisegi

ertelmiseg tagjait jelentekenyebb foldbirtokhoz segitsek. Igy lett

jelszdva, hogy anemzetisegi penzintezetek segitsegevel nemzetisegi

k(")zepbirtokossag alakuljon a magyar kozepbirtokossag politikai

siilyanak letdresere, vagy legalabb is annak korlatozasara.

Miutan a roman nemzetisegi penzintezetek eldszeretettel

nyujtottak nemcsak kdnnyii, hanem gyakran valdban kdnnyelnm

hitelt is az eladdsodott magyar kozepbirtokosoknak es e hitel-

nyujtas kovetkezteben tdbb magyar kdzepbirtok jui?jtt e penz-

intezetek kdzvetitesevel roman kezre. az erdelyi magyar tarsa-

dalom a roman penzintezeteknek csak ezt a hatasat latta ea

valdsagosan megddbbent, mert azt hitte, hogy ezek uzleteik

lebonyolitasanal mas celt sem ismernek, mint az erdelyr^szi

magyar kdzepbirtokok tervszeru kisajatitasat.

Hogy a roman penzintezetek e penziigyi gazdalkodasa ktiro-

sabb magara a romiin nepre, mint a magyar birtokossagra, csak

az a nehany ember tudta, aki kozvetlen tapasztalatbdl ismerte,

hogy ez vegsd eredmenyeiben a roman kisbirtokos parasztsagot

187

addsitja el s ily mddon valdsagosan proletarizalja a romansagnak

azt a tarsadalmi reteget, amelyik igazi alapjat es erdfomisat

alkotja Magyarorszagon a roman nemzetisegnek.

Az erdelyi magyar es roman kozvelemeny ugy tudja, hogy

az eros roman kdzepbirtokos-osztaly teremtesenek jelszavat a

mult szazad hetvenes eveinek kezdet^n Moldovdn Jdnos balazs-

falvi gdr. katholikus nagyprepost adta ki, aki sajat peldajaval

mutatta meg, hogy mikent kell e programmot a gyakorlatban

megvaldsitani. Alsdfejer megyeben a balazslalvi Patria nevu banksegitsegevel sikeriilt is neki egy par ezer hold terjedelmu bir-

tokot jelentekeny reszeben roman . kisbirtokosoktdl osszevasa-

rolnia. Az egyetlen Szaszcsanad kdzsegben tizenhet telekkonyvi

bejegyzes allott 1907-ben a neven. Mikor egy szaszcsanadi

roman kisbirtokosnak 79 negyszdgdl szdloje es 25 negyszdgdl

legeldje arveres ala keriilt, Moldovan nagyprepost tir vette

meg negy koronajaval. Manin Gyula lir, a nagyszebeni „Consiliul

dirigent" elndke es in spe Nagyromania miniszterelndke 1904-

ben egy ohabai kisbirtokostdl 33 koronaert vette meg az arve-

resen lakdtelket, melyet fiai harom ev mulva Maniu lirtdl 280koronaert vasaroltak vissza. Az ohabai telekkdnyv 470-ik betet-

jenek tanusitasa szerint egy dzvegyasszonytdl arveresen egy

hazat e's 850 negyszdgol terjedelmu kertet egy koronajaval

vasai'olt meg. Jdkora kis kdtetet tdltene meg, ha felsorolndk

mindazokat az eseteket, amelyek a roman nemzetisegi part azon

vezereinek neveihez iuzddnek, akik oly hatarozottan es sziviikben a

roman nep irant erzett annyi melegseggel koveteltek a nagyszebeni

programmban „a birtok-minimum elidegenithetetlen voltat".

Ha dsszehasonlitjuk a statisztika adatai segitsegevel, hogyaz 1890. evtdl 1900-ig eltelt tizeves iddszakban a romansagaltal tulnyomd tdbbsegben lakott erdelyreszi varmegyekben az

dnalld birtokosok szama a lakossag dsszes szamahoz viszonyitva,

mind valtozason ment at, azt tapasztaljuk, hogy e megyek-ben — az egy Fogarast lesziimitva — a lakossag szama min-

deniitt szaporodott, az dnalld birtokosok szama azonban 25.000-

rel apadt, amig a szekely megyekben, Brassd- es Szebenmegyek szasz kdzsegeiben az dnalld birtokosok szama mindeniitt

szaporodott. Ez az egyetlen adat is igazolja, hogy mind sikeres

munkat vegeznek a roman nemzetisegi penzintezetek a romankdzepbirtokos-osztaly megalkotasaban es a kisbirtokos romanparasztsag proletiirizalasaban.

Hogy ez a roman nemzetisegi bankpolitika, amelynekpolitikai szempontoktdl vezetett egyik fdcelja egy roman kdzep-birtokossag keletkezesenek eldmozditasa, milyen karos volt

magara a romiin kisbirtokossagra, tovabbi bizonyitgatasok helyett

hivatkozom egy romaniai szakertd idevonatkozd velemenyere.

„Az erdelyi roman nepnek — irta dr. Trajdn Mihdly a

Liga Culturala 1908-ik evi Naptiiranak 187. es kovetkezd lap-

188

jain — 1848 utan, a jobbagysagbdl vald felszabadulasa utan

nem volt hitelforrasa. Kesdbb ezen is segitettek. Az utolsd

emberdltd ideje alatt szaz bank alakult. E bankok azonbanvarosi bankok voltak, de azert megis jd hatasuk volt. mertaltaluk es benniik szervezdddtt s kdzpontosult a romansag hi-

tele es ilv mddoh vege lett a 20—50° o-os uzsoranak. Jd oldalai

mellett azonban mutatkoztak az arnyoldalak is. Eldterbe lepett

az osztalek politika, amelynek kovetkezteben elhanyagoltattak

a legfdbb agrar erdekek es ennelfogva a mezdgazdasagi hitel

szervezetleniil maradt. Ennek kdvetkezteben a legtdbb bank az

erdelyi roman polgari osztaly altal alapitott kizsakraanyold penz-

intezet.

"

„1848 e^dtt a magyar nemes dezsmalta a roman j)arasztot,

most pedig a roman polgari osztaly. inint reszvenyes fosztja

ki. Ennek kovetkezteben a varos es a falu kozdtt Erdelyben

kegyetlen oszialyharc fejldddtt ki. A varosokban vald vagyonfelhalmozddassal parhiizamosan nd a falusi kdzsegekben a nyo-

mor. A bankok ezt miikodesiikkel nemcsak nem akadalyoz-

zak meg, hanem ellenkezden, eldmozditjak.vA bankok masik

hibaja, hogy a parasztnak kdnnyii hitelt nyujtva, alkalmat

adtak az addssagcsinalasra, de nem adtak neki egyiittal gazda-

sagi nevelest is. E bankok a nemzeti intezmenyek cege alatt

raszoktattak a parasztot a nem gyiimdlcsozd es kdnnyelmii adds-

sagcsinalasra. Ez az oka, hogy olyan faluk, amelveknek tiz-

tizendt ev eldtt nem volt egy filler addssaguk, ma nydgnek a

kamat terhe alatt. A paraszt a hitel segitsegevel. velesztiletett

foldehsegetdl dsztondztetve, birtokot vasarolt. Ma nagyobb a

birtoka, de gyengebben miiveli. A bankok belefogtak nagyobb

birtokok vasarlasaba es parcellazasaba is. Ezzel azt a hibat

kovettek el, hogy eldmozditottak a fdldbirtok araaak 50°

vald emeikedeset abban az iddben, mikor a fdld termesztve-

nyeinek ara leesett. A roman nep gazdasagi neveleset elhanya-

goltak es mig nagy zajjal kiilonbozd kdzmuvelddesi egyesiilete-

ket alakitottak es szinhazi alapofc gyujtottek, sokkal celszeriibb

. lett volna falusi iskolakat al.ipitani es a nep gazdasagi nevele-

sen faradozni, mert nem a \arosban, hanem a faluban van a

roman nep jdvdje."

Trajan Mihaly talan egyoldaliian iteli meg a roman nem-

zetisegi bankok mukode'sel, de nagyjaban es eireszeben eleg

talaldan. Annyi bizonyos, hogy a roman nemzetisegi part vezet^

eniberei gazdasagi teren nem igazi demokratikns politikat ioly-

tattak, hanem a leendd roman fdldbirtokos-osztaly megterem-

tese erdekeben valdsagos osztalypolitikat. Politik;ijnk esak a

caagyarsaggal szemben tamasztott vadakban es kdvetelesekben

volt demokratikus mazzal bevonva. de magaval a romar,

nagy tomegevel szemben, kizardlagos osztaly es kizsakmanyold

]>olitika volt.

189

Emlitettiik, hogy az 1848-iki jobbagy felszabaditas egyik

kovetkezmenye a mezdgazdasagi munkaerejet elveszitett es forgd

tdke hianyaban szenvedd kdzepbirtok szettoredezese volt. Ez a

folyamat mindjart az otvenes evekben megkezddddtt, de nagyobbmeretuve csak a muU szazad nyolcvanas eveiben kezdett lenni.

Ha ebbdl a szempontbdl a regi Erdelynek azt a teruletet- vesz-

sziik vizsgalat*ala, amelyben a roman nepelem, mint tdbb^r.u" <;

1

egyiitt a kisebbsegb.en levd magyarsaggal, azt tapasztaljuk, hogya nagy- es kozepbirtokot a romansag ket varmegyeben Fogaras-

ban es Hunyadban raiir majdnem teljesen felszivta, mert anrfak

jelenlegi teriilete Fogarasban, viszonyitva az egeszhez, csak '2 o.

Hunyadban 3°/o. Magyar mezdgazdasagi nagy- es kdzepbii*tok

jelentekenyebb teriilettel ma mar csak Erdely kdzepsd reszebeB

van. Kolo.is megi/eben 24 0/o; KisldlhuUoben 21%; Marostordd-

ban 20°/o; Tordaaranyosban 18%; SzolnoMobokdban 18% es

Alsofejerben 12°/o.

Grdf Bethlen Istvan kutatasai szerint ezen a jelzett terti-

leten az 1913. evet megeldzd dt evben 44.000 hold mezdgazda-sagi es 20.000 hold erddbirtok keriilt mintegy 25,000.000 koronaertekben roman kezre, amely e terilleten fekvd 100 holdnal

nagyobb magyar mezdgazdasagi teriiletnek mintegy 8%-at alkotja.

Hasonld a helyzet a romanok altal tdbbsegben lakott hataros

magyarorszagi varmegyekben is. Mivel azonbaii ezeken a vide-

keken a magyar nagy- es kozepbirtokok allomanya jelenteke-

nyen nagyobb, mint Erdelv fentebb megjelolt reszeiben, ott e

teriiletnek kisebb reszet, 5%-at vonta be e valtozasok korebe.

Ezekben a varmegyekben ez oteves iddszakban 52.000 holdmezdgazdasagi es 50.000 hold erddteriilet ment, mintegy45 millid korona ertekben roman kezre. Ha mar most ez otevi

veszteseg egyevi atlagat vesszuk, kitunik, hogy evenkent atlag:>

) ;3—35 ezer hold teriilet jtit roman kezre, ami 14 millid kormaerteket kepvisel. Bethlen Istvan e vizsgalatait Tokaji Laszld es

Eber Ernd hasonld termeszetu vizsgalatai is megerdsitettek.

Nagyjaban hasonld a helyzet a tdbbsegeben tdtoktdl lakott

felsdmagyarorszagi varmegyekben is. A tdt kdsgazdak ebben az

orszagreszben a szettoredezd magyar kdzepbirtokokat, vagy az

Amerikaban szerzett penzen veszik meg, vagy pedig a tdt nemzeti-< :gi penzintezetek altal nyujtott hitel segelyevel. „Utolsd evek-ben tobb nagybirtok keriilt eladasra a Felvideken— irja PechdnyAdolf a magyarorszagi tdtokrdl irott monografiajanak 141. lap-

jan. — S nem egyszer tortent meg, hogy a kdzseg lakdi a

birtokot kdzdsen vettek meg s maguk kozott parcellaztak. Demeg gyakoribb az eset, hogy valamelyik nagyobb penzintezetveszi meg a birtokot s jd haszonnal parcellazza. A felvideki

gazda az eladasra keriild fdldet megveszi, meg ha nagyobb dssze-

get is kenytelen kolcson venni a banktdl. Gyakran megtdrtenik,hogy a birtokba fektetett tdke neki a legszorgalmasabb munka

190

mellett is alig hoz 1— 27e-ot, es igy 6^770-^ felvett kolcson-

osszeget nem birja fizetni, — birtokat berbe adja es kivandorolAmerikaba, hogy ott szerzett keresmenyebdl kifizethesse a bir-

tokara aranylag nagy kamattal felvett kolcsont."

A tdt nemzetisegi penzintezetek alapitasaban a vagyon-talan, vagy kevesbe vagyonos tdt nemzetisegi ertelmiseg tagjai

:

papok, tanitdk, orvosok, de elsosorban az ugyvedek buzgdlkod-nak es pedig azert, hogy ezen a reven iigyvedi irodajuk jovedel-

met ndveljek s kozelebb ferkdzhetve a nephez, arra nemzetisegi

politikajuk erdekeben mentol nagyobb hatast gyakorolhassanak.

A nemzetis^gi penzint^zetek inukodes^nek

ismertet^se.

Magyarorszagon az 1915. evben osszesen 1789 kiilonfele

penzintezet, bank, takarekpenztar es 'foldhitelintezet volt,

dsszesen 2.264,659.000 korona sajat tdkevel. Ebbdl 1468 magyarjellegu intezet volt 2.119,744.000 korona sajat tdkevel; nemet:

95 intezet 59,561.000 tdkevel; tot: 36 intezet 18,207.000 tdkevel;

romdn: 156 intezet -54,493.000 tdkevel; szero: 30intezet 8,557.000

tdkevel; egyeb (olasz es cseh): 4 intezet 4,097.000 tdkevel.

Negyvennyolc evvel ezeldtt, 1870-ben, osszesen 180 penz-

intezet volt, amelybdl 167 rnagyar, 12 nemet es csak 1 volt

tdt. Ez az egyetlen tot penzintezet is csak ket evvel eldbb,

1868-ban alakult. A nemzetisegi penzintezetek alapitasa — le-

szamitva az epen most emlitett tdt penzintezetet — 1870 utan

kezd evtizedrdl-evtizedre fokozottabb mertekben emelkedni. 1871—1890-ig alakul: 3 tot

%16 romdn es 2 szerb penzintezet; 1891—

1900-ig 8 tot, 41 romdn, 4 szerb ; 1901— 1910-ig 19 tot, 80

romdn, 18 szerb, 1 eseh; 1911— 1915-ig 5 tot, 19 rorndn, 6 szerb.

A nemzetisegi penzintezeteknek ez evtizedrdl-evtizedre vald

fokozatos emelkedese vilagos bizonyiteka annak, hogy a nemzeti-

segek gazdasagi erejenek szabad es korlatlan kifejlddese ele

semmifele akadalyt sem gorditettek, sem a magyar gazdasagi

szervezetek, sem pedig a kormany, vagy a hatdsagok^ pedig

mukodesiikben egyre nyilvanvaldbb lett az a tdrekves, nogy a

magyar (budapesti) nagyobb penzintezetek befolyasa aldl eman-

cipaljak magukat es a csehorszagi s romaniai nagybankok

erdekszferajahoz csatlakozzanak.

Eltekintve ettdl a kulfoldhdz hiizd tendenciatdl, )>izonyos

fbku allami felugyelet, ellendrzes, sdt a rohamos alapitasok

korlatozasa azert is sziikseges lett volna, mert igen sok volt

kozottiik a gazdasagi szempontbdl egeszsegtelennek, sdt egye-

nesen karosnak tekinthetd alapitas. Sok volt olyan, amelynek

nem a gazdasagi sziikseglet, hanem egyszeriien egy nehany

ember nyereszkedd es penzkeresd vagya volt a letrehozdja, hiszen

azokon a videkeken, amelyeken ezek a nemzetisegi penzinte-

191

zetek gombamddra elszaporodtak, volt eleg szilard es penziigyi-

leg jdl megalapozott mas hitelintezet a kdzdnseg valdsagos

hiteligenyeinek kielegitesere. Azon a teriileten, amelyen a 36

tdt penzintezet folytatja gazdasagilag nem egeszen aldasos mukd-deset, 130 nagyobb penzintezet mukddik, tisztan gazdasagi erde-

kektol es szempontoktdl vezettetve es tavol allva minden nem-zetisegi akcidtdl.

A tdt es roman nemzetisegi penzintezetek kdzott nagyon sok*

az igazan csekely reszvenytdkevel alapitott vallalat. A 10.000

—

100.000 koronas reszvenytdkevel aprd 1000—2000 lakossagii

kdzsegekben mukddd takarekpenztarak bizonyara nem szamitha-

tdk a komoly es kdzgazdasagilag ertekes penzugyi vallalatok

kdze. Ezek a nagy szamban levd kisbankok a pap, a tanitd,

de legtdbbszdr valamelyik klientura hianyaban szenvedd iigyved

kezdemenyezesere es hasznalatara aiakulnak meg s mogottuk

mindig valamelyik nagyobb nemzetisegi bank all, amelynek

vezetdje es gazdasagi akcidjanak iranyitdja szinten iigyved,

csakhogy mar nagyobb tekintelyu es a nemzetisegi politikaban

legalabb is alvezeri ranggal bird ferfiii. Vlad Aurel, Pop Csicsd,

Maniu, Mihali, Hodzsa, Srobar, Daxner, Dula, Markovics stb.

mindnyajan egy-egy roman vagy tdt nemzetisegi penzintezet

vezetd emberei: elndkei, iigyeszei, fdreszvenyesei, igazgatdi stb.

Ezek a nemzetisegi penzintezetek nem miikddnek egyseges

terv nelkiil, vagy otletszeruen, hanem bizonyos fokig mindnyajan

egyseges iranyitas alatt allanak. Ez egyseges szervezet es ira-

nyitas erdekeben alapitottak a tdtok 1909-ben a „Slovensky

Penaznik" cimii szakfolydiratot, amely Pauliny Vilmos szerkesz-

teseben havonkent egyszer jelenik meg Turdczszentmartonban.

A tdt nemzetisegi penzintezetekben a legtekintelyesebb

hosszii iddn at a „Tatrabank" volt, amelynek eredeti hivatasa

az lett volna, hogy a felvideki penzpiacon vezetdszerepe legyen.

E szerepet a jelen szazad kezdeteig nagy sikerrel is jatszotta.

Ekkor iizleti viszonyba lepett Rovnianeknek amerikai tdtbankja-

val es elvallalta az Amerikaba kivandorolt tdtok penzkiildeme-

nyeinek kdzvetiteset. Rovnianek amerikai bankja nem volt szilard

alapitas. Az Amerikaba vandorolt tdtok penzevel rosszul safarko-

dott es ennek kdvetkezteben megbukott. E bukasnak kellemetlen

hatasa voit a vele iizleti dsszekdttetesben alld Tatrabankra is,

amennyiben ez utdbbi ez osszekottetes kdvetkezteben szenvedett

vesztesegek miatt kenytelen volt a reszvenyek utan jard oszta-

lekok kifizeteset besziintetni.

A Tatrabank helyebe a rdzsahegyi bank lepett, amely1 904-ben hitelszdvetkezetbdl hitelbankka alakult at es cseh hozza-

jaruias segitsegevel reszvenytdkejet egymillid koronara emelte

fel. Ma ez a bank mondhatd a legviragzdbb tdt penzintezetnek,

amelynek reszveny- es tartalektdkeje mintegy dtddfel millid ko-

rona. A cseh tdke hozzajarulasaval jdtt letre a budapesti kdz-

192

ponti tot bank is. A eseh tdkesek es bankok eldszeretettel vasa-

roltak dssze a tdt penzintezetek reszvenyeit, hogy ily mddonnagyobb befolyast e's feltigyeletet gyakorolhassanak a tdt penz-intezetekre. Ezenkiviil a cseh bankok az eszkomptalasoknal a leg-

nagyobb keszseggel jarnak a tdt bankok kezere, mind csak azert,

hogy ezek magukat a budapesti bankok, illetdleg a magvarp<

;nzpiac befolyasa aldl kiszabadithassak.

Egyszdval, amidta a cseh-tdt egyseg gondolata a Feivideken

tert hdditott, a tdtsag mindjobban kezd bekapcsolddni a csehgazdasagi politikaba. Hogy mikent valdsuljon meg ez a bekap-esolddas, azt reszietesen kifejtette Markovics Gyula

tA eseh-tot

holcsbnossegrol a perizUgyek teren" cimu eldadasaban, amelyet

1911 augusztus 7-en tirtott a lukacsovici cseh-tdt egysegi erte-

kezleten. E bekapcsolddas gyakorlati megvaldsitasara alakitottak

meg ugyanez alkalommal a Cesko-slovenska Jednota nemzet-gazdasagi szakosztalyat. Xem szabad feledniink, hogy a cseh-tdt

testveriseg a gyakorlati gondolkozasu cseheknel egyszersmind

anyagi erdek is. S azert egyaltalan nem csodalkozhatunk, lia

lai^uk, hogy a cseh-tdt testveriseg eszmejenek terjesztese erdekeben

a cseh uzletemberek miiyen keszsegesen hajlanddk adott esetekben

anyagi aldozatokat is hozni. Nagy kereskedelmiiknek es fejlett

gyariparuknak nemcsak biztos piacra van sziiksege, hanem az

utdbbinak a tdt testvernep fiaiban lehetdleg megbizhatd es olcsd

munkaerore is.

A roman nemzetisegi penzintezetek kdzlil egyike a leg-

re'giebbeknek es egyiittal a legnagyobb anyagi erdvel s erkolesi

tekintellyel ren^elkezd is a nagyszebeni Albina. ,1872-benalapi-

tottak, mint szereny' takare'kpenztart es ma egy 6,000.000 resz-

venytdkevel bird nagy penzintezet. 200 koronas reszvenyeinek

arfolyama 1914-ben 350—360 korona volt. Az egyetlen romanpenzintezet, amelynek dvadekke'pes hitellevelei is vannak. AzAlbina alkotja az egesz roman nemzetisegi penz- es hitelgazdal-

kodas kdzpontjat. Az d anyagi ereje all, mondhatni az osszes

magyarorszagi roman penzintezetek mdgott, sdt mint reszvenyes

es alapitd reszt vett egyes romaniai bankviUlalatokban is. Igy

elsdsorban egyik alapitdja a nagy allami kedvezmenyeket elvezo

nMunte de Pietate" nevii zalog- es hitelintezetnek, tovabba a

bukaresti „Banca Carpatilor"-nak, amelyet romamai es erdelyi

roman penzemberek azert alapitottak, hogy osszekdtdiil szolgaljon

a magyarorszagi es a romaniai iizleti vilag erintkezeseben, azaz a

magyarorszagi romansag' kdzgazdasagi eletet, elvonva a budapesti

penzpiac hatasa aldl, kiegeszito reszeve, sdt fiiggelekeve tegye a

mindinkabb erdre kapd .bukaresti penzpiacnak.

Hogy a kiilonbdzd kisebb-nagyobb roman nemzetisegi penz-

intezetek kozdtt a kovetendd celban kozdsseg es az eljarasban

egyontetuseg legyen, mar tdbb mint ket evtizeddel ezeldtt meg-alakitottak a roman nemzetisegi penzintezetek iranyitd es tajekoz-

193

iatd szervezetet, amelynek irodalmi kozlonye a Revista Economica.Iddszakonkent a bankok kepviseldi Nagyszebenben tanacskozasra

gyulnek dssze, ahol megallapodnak a legkozelebbi teendok pro-

grammjaban, amelynek megvaldsitasat a kozepponti vezetoseg

igyekszik a lehetdseg szerint biztositani is. E bankok mukode-seben az iranyadd szempont az osztalek ugyan, de azert a

baszonbdl egy bizonyos sziizalekot roman nemzetisegi kdzmuve-lddesi celokra is juttatnak. E tekintetben jd peldaval az Albinajar eldl, amely evenkent 25—30.000 koronat szokott juttatni

kozmuvelddesi celokra.

A roman penzintezeteknek, elsdsorban pedig az Albina-nak,

volt egy masik igen fbntos szerepe is az irredentista jellegu romannemzetisegpolitikai tdrekvesekben. Ismeretes dolog, hogy a romankormany es a roman politikai partok, elsdsorban ez utdbbiak

kozott a liberalis part, tetemes dsszegii titkos penzsegelyt juttat-

tak a magyarorszagi roman egyhazaknak, iskolaknak es iddnkent

a nemzetisegpolitikai akcidk celjaira is. Az ut, amelyen a titkos

segelyek nagyobb resze nem elleadrizlietd mddon Magyarorszagbajutott, e bankok romaniai tizleti osszekottetesein keresztiil vezetett

Bukarestbdl Nagyszebenbe. Hogy ez mikent tdrtent, szembetundenillusztralja Bozianu Demeter szerbcsanadi gdr. keleti roman tanitd

esete. Bozianu 1911-ben iskolaja szamara a roman kdzoktatas-

Iigyi minisztertdl 25.000 korona titkos szubvencidt kert. Folya-

modasaban azt irta, bogy ha a miniszter engedelyezni fogja a

kert dsszeget, utalja at a bukaresti Banca Nationala-hoz, amelyaztan el fogja ktildeni a nagyszebeni Albina-nak, amelytdl d

aztan szemelyesen fogja felvenni. Hivatalosan megallapitott teny,

hogy azoknak a politikai celokra szant titkos osszegeknek nagyobbresze, amelyek 1911-tdl 1916kdzepeig hazankba jdttek, legnagyobbreszben kdzvetitdi a bukaresti „Banca Carpatilor" es a nagy-szebeni Albina voltak.

A nemzetisegek penz- es hitelgazdalkodasa nem meriilt ki

a bankok, hitelintezetek es takarekpenztarak fentebb vazlatosan

ismertetett tevekenysegeben. Volt annak egy masik es egeszse-

gesebb aga is a hitelszdvetkezetek mukddeseben. Igaz, hogy ez

az ag sokkal gyengebb es kevesebb anyagi erdvel rendelkezd, deazert megis fokozatosan fejlddd es erdsddd, ami azt bizonyitja,

hogy a kis emberek gazdasagi tevekenysege Magyarorszagonnemzetisegi kiilonbseg nelkiil epen olyan akadalytalanul fejldd-

hetett, mint a polgari osztaly es iizletvilag penz- es mindeniranyii mas gazdasagi vallalkozasa.

Hazankban a hitelszdvetkezetek dsszes szama eziddszerint

2984. E 2984 hitelszdvetkezetnek dsszes tdkeje 1.051,745.000korona volt. A magyar szdvetkezetek szama 2574, dsszesen

963,778.000 korona tdkevel. A nemet hitelszdvetkezetek szama271, dsszesen 67,588.000 korona tdkevel. A magyar es nemetjellegu hitelszdvetkezetek szama eszerint 2845, dsszesen

13

194

1.031,306.000 korona tdkevel. Ezzel szemben a nemzetisegi jel-

legu szdvetkezetek szama 137, osszesen 17,308.000 korona tdkevel.

Ezek koziil tot: 24 szovetkezet, osszesen 4,214.000 korona tdkevel;

szerb: 12, osszesen 2,732.000 korona tdkevel; romdn: 101,osszesen 10,362.000 korona tdkevel. E 137 tdt, szerb es romanhitelszdvetkezet koziil a tulnyomd tobbseg az utolsd 15 ev alatt

1901— 1915-ig alakult, nyilvanvald jeleiil annak, hogy a szd-

vetkezeti eszme a nemetek kivetelevel a hazai nemzetisegekkozott csak a legiijabb iddben kezdett terjedni. Hogy a falusi

nep, altalaban a kisemberek gazdasagi jdletere annyira fontos

szdvetkezeti mozgalom nagyobb lendiiletet vegyen, a magyar allammaga is tamogatdan lepett kozbe azaltal, hogy kiilon tdrvennyel1898-ban megalapitotta az „Orszagos Kozepponti Hitelszdvet-

kezet"-et, amely allami tamogatassal a hitelszdvetkezetek lete-

sitesen es miikddesuk jd iranyba terelesen faradozik es amelyszervezet az utolsd evben az egyes hitelszdvetkezeteknek 320 millid

korona hitelt folydsitott.

A magyar kormanyzat segito kozremukodese a nemzetisSgek

gazdasagi torekveseiben.

A magyar kormanyzat nemcsak teljes mozgasi szabadsagot

biztositott a kiildnbdzd hazai nemzetisegek gazdasagi tevekeny-

segenek es gondosan melldzott minden korlatozast meg olyan

esetekben is, amikor nyilvanvaldan bebizonyfthatd volt a nem-zetisegek egyes gazdasagi akcidjanak a magyar nemzeti es allami

erdekek irant vald ellenseges iranyzata, hanem mindannyiszor,

valahanyszor az allam altalanos gazdasagi erdeke, vagy az illetd

nemzetiseghez tartozd nepnek veszelyeztetett gazdasagi allapotai-

nak javitasa es jdletenek biztosifcasa megkivantak, kiildnleges

segitd akcidkat is szervezett, az allam, anjagi es erkolesi erejevel

sietven a tamogatasra szorult nep segitsegere.

Legeldszdr, a jelen szazad elsd eveben, ez az allami be-

avatkozas az orszag legkevesbe termekeny videken lakd ritten

nepnel valt szliksegesse. Ennek a nepfelsegitesi gazdasagi akcid-

nak celja: a ruten nepnek gazdasagi megerdsitese es talpra-

allitasa volt. Az amiigy is kevesbe termekeny teriileten a ruten

nepnek elsd es legnagyobb nehezseget az okozta, hogy nem volt

kelld szantdfdldje es legeldje. Ezen az allam ugy segitett, hogya nagybirtokosoktdl kiberelt koriilbelul 20.000 hold muvelhetd

fdldet es azt kisebb parcellakra osztva, 3063 kisgazda kdzdtt

csekely evi haszonberfizetese mellett kiosztotta. Ezenkiviil kdriil-

beliil 6000 hold fdldet juttatott ruten kisgazdaknak csekely evi

torlesztes mellett drdk tulajdonul. Az allattenyesztes erdekeben

nemcsak jdmindsegii szarvasmarha-fajokat importalt, hanem ked-

vezmenyes arban tenyeszallatokat is osztott ki a kisgazdak kdzdtt.

7268 hold havasi talajon mintalegeld-telepet letesitett, melyen

195

4600 darab fajmarha legelt a nep leendo allatallomanyanak

mintegy alapjaul es forrasaul. Nagyszabasii legeldtisztitasi es

retjavitasi munkalatokat hajtottak vegre, hogy az allattenyesztest

lehetdve es igazan hasznothajtdva tegyek.

Az elmaradt gazdalkodasi eljaras megvaltoztatasa erdeke-

ben videkenkent minta falusi gazdasagokat rendeztek be, hogyazok szemlelteto mddon ismertessek meg a helyesebb gazdalkodaseljarasait. A helyi viszonyoknak megfeleld gazdasagi ismeretek

terjesztese erdekeben egy tejgazdasagi szakiskolaval dsszekapcsolt

hegyvideki gazdasagi telepet allitottak fel. E telepen -allami

koltsegen evenkent 24 ifjii nyert kikepzest, hogy visszaterve

sziildfalujokba, ott gazda&irsaikat a helyes gazdalkodassal, kiild-

ndsen a sajt- es vajkeszitessel megismertessek. Teli hdnapokbanaz egyes kdzsegekben nemcsak nepies gazdasagi eldadasokat

tartottak, hanem haziipari tanfolyamokat is rendeztek es azzal

kapcsolatosan haziipar-ertekesitd szdvetkezeteket letesitettek azert,

hogy azoknak segitsegevel a haziipar termekeit ertekesithessek.

Ezekben a szdvetkezetekben a tel folyama alatt evenkent mintegy3400 kisgazdat lehetett foglalkoztatni, kiknek evi keresmenye avilaghaborii kitdrese eldtt meghaladta a 203.000 koronat.

Hogy a penz- es termenyuzsorat lehetetlenne tegyek, hitel-

szdvetkezeteket es szdvetkezeti aruhazakat letesittettek. 1813-ban143 hitelszovetkezet es 77 szdvetkezeti aruhaz mukdddtt. Ahitelszdvetkezeteknek 35.819 tagja volt, dsszesen 2,577.580 ko-rona erteku iizletresszel es 1,591.S56 korona takarekbetettel. Atagok szamara es pedig a kizardlagosan gyiimdlcsdzd befektetesekre

folydsitqtt kdlcsdndk dsszege kereken 6 millid koronara riigOtt.

Az aruraktarak dsszes forgalma megkdzelitette a 2 millid koronat.

Hogy a tiilnyomd reszeben analfabeta ruten kisgazda rossz-

hiszemu egyenek reszerdl csalard jogiigyletekkel ne legyen vagyo-nabdl kiforgathatd, ingyenes jogsegely nyujtasa tetetett lehetdve,

ami abban all, hogy a jelentkezd ruten kisgazdak reszere az

allam altal dijazott iigyve'dek teljesen dijmentesen adjak mega sziikseges jogi tanacsokat ugy a peres, mint a perenkiviili

ilgyekben.

Miutan ez az akcid a ruteneknel nagyon iidvds hatasiinak

mutatkozott, a kormany a felvideki tdtajkii nepre is kiterjesztette.

1908-ban Zsolna szekhellyel miniszteri kirendeltseget szerveztek

egyeldre csak Arva, -Trencsen es Liptd varmegyek szamara. Ekirendeltseg hataskdret azonban harom ewel kesdbb, 1911-benZdlyom varmegyere is kiterjesztettek.

Miutan e varmegyek talaja altalaban inkabb alkalmas azallattenyesztesre, mint a fdldmiivelesre, a kirendeltseg akcidja

elsdsorban figyelmet a meglevd legeldk javitasara es uj legeldk

vasarlasara terjesztette ki. A kormany e celra tetemesebb dssze-

geket bocsatott a kirendeltseg, illetdleg a kdzsegek rendelkezesere.

A varmegyei gazdasagi egyesiiletekkel egyetertesben mersekelt

13*

196

aron a kisgazdak reszere tenyeszmarhakat, jdfajta serteseket

osztottak ki. A baromfitenyesztest azzal mozditotta eld, hogyegyes szorgalmasabb gazdaknak ingyen fajbaromfi-csaladokat adott.

A kisgazda-tarsadalom szellemi haladasa erdekeben kisgazda-koroket

segitett alapitani mindentitt, ahol erre kedv es alkalom kinalko-

zott. Az 1911. esztendoben mar 95 gazdakor mukdddtt a kiren-

deltseg teriileten. E gazdakorokben szakszeru felolvasasokat tar-

tatott. Gondoskodott jd vetomag beszerzeserdl es kiosztasardl is.

A gazdasagi gepek ismerteteset es megkedvelteteset mintagep-

telepek felallitasaval igyekezett eldmozditani. A mintagepeket a

gazdakor kezeli es a gepeket a kor tagjai ingyen hasznalhatjak.

A kirendeltseg teriileten 1911-ben mar 114 ilyen mintagep-telep

volt. Gepbeszerzd szdvetkezeteket szervezett s azokat tetemes

anyagi tamogatasban reszesitette.

A gyiimolestermeles fejlesztese erdekeben evenkent nagyobbmennyisegu jdfajta oltvanyokat osztott ki olcsdn a gazdaknak.

Hogy a zoldsegtermeles emelesere a bolgar kerteszetet meghono-sitsa, ket kiserleti telepet szervezett. A haziipar fejlesztese erde-

keben teli haziipar-tanfolyamokat szervezett a kosarfonas, a fa-

ragd- es himzdipar elsajatitasara. Felkarolta az ertekesitd szovet-

kezetek iigyet. A haborii eldtti evben mar 37 tejszdvetkezet muko-ddtt a kirendeltseg teriileten. A falusi nepmuvelddesenek eldmoz-

ditasa erdekeben megkezdette az allam anyagi segitsegevel az

ugynevezett Nephdzak epiteset. E Nephazak lennenek, a szdvet-

kezetnek, a gazdakdrnek, a konyvtarnak, az eldadasoknak es

tanfolyamoknak otthonai. Rdvidesen szdlva, a felvideki kirendelt-

seg mukddese felkarolja a felvideki tdt nemzetisegu kisgazdak

dsszes anyagi es erkdlcsi termeszetu sziiksegleteit es erdekeit.

A kormany azonban nem tartotta feladatat kimeritettnek

a falusi kisgazdak iigyenek felkarolasaval, hanem figyelmet kiter-

jesztette a felvidek kisiparara is, amely az utolsd evtizedekben

a nagyban fellendiilt gyaripar mellett rohamosan kezdett hanyat-

lani. Ennek a hanyatld kisiparnak fejleszteset oly mddon igyeke-

zett eldmozditani, hogy az egyes jdravald kisiparosoknak mddotnyujtott arra, hogy muhelyeiket olyan gepekkel is felszerelhessek,

amelyeket sajat erejiikbdl nem tudtak volna megvasarolni. Az1910. ev folyaman a pozsonyi es trencseni iparfeliigyeldsegek

teriileten 59 kisiparos reszesult gepsegelyben. Ugyanezen evben

az allamilag segelyezett kisiparosok Ipolysagon sikeriilt kiallitason

mutattak be munkassaguknak gyiimdlcset, amely igen szepen

illusztralta a haladasnak azt a fokat, amelyet az allami segellyel

felszerelt iparos muhelyekben dolgozd felvideki tdt nemzetisegii

kisiparosoknak sikeriilt aranylag nagyon rdvid idd alatt elernidk.

A magyar kormanyzat figyelmes gondot viselt arra is, hogy

az egyes nemzetisegeknek sajat, ugynevezett nemzeti vagyona

sziikseg eseten allami vagy hatdsagi beavatkozassal is rendelte-

tesenek megfelelden es gyiimdlcsdzden kezeltessek. Hyen nemzeti

197

vagyona az erdelyi szaszoknak es a romanoknak van. Ez alka-

lommal csak a romansag nemzeti vagyonardl kell megemlekezni,

mivel ennek a vagyonnak kezeleseben ervenyesiil az allami be-

avatkozas.

A romansag nemzeti vagyona, amely roman muvelddesi

celokat van hivatva szolgalni, ket ligynevezett vagyonkozbsseg-

bdl all: a Tcardnsebesibdl es a nasMibol. Mind a ket vagyon-

komplexum eredetileg a feloszlatott hatardrvideki katonasaggal

kapcsolatosan a katonai kincstarnak kepezte tulajdonat. Ofelsege

a hatardrvideki katonasag feloszlatasa alkalmaval e birfcokokat a

hajdani katonai hatardrszolgalatot teljesitok jogutddait kepviselo

kozsegeknek adomanyozta kozmuvelddesi celokra. Ennelfogva

mind a ket vagyon-komplexum kozjogi eredetu.

Ezek a vagyonkomplexumok, amelyek erddbirtokokbdl alla-

nak, Ofelsege legfelsdbb elhatarozasaval egyidejuen atmentek a

tulajdonos kozsegek kezelesebe is. A kezeles azonban, amelybena tulajdonos kozsegek reszesitettek, a legrendszertelenebb erdd-

pusztitas volt, amely a mult szazad nyolcvanas eveinek elsd

feleben majdnem tonkre tette ezeket a nagykiterjedesu es rend-

kiviil nagy erteket kepviseld erddsegeket. A kormany kozbelepett

es az erddket 1890 utan allami kezelesbe vette. Az eredmenyaz lett, hogy e ket vagyonkomplexum tiszta jdvedelmenek leg-

utdbbi evi atlaga 800.000 korona, noha az erddk mentdl nagyobb-fokii jovedelmezdvetetele erdekeben lparvasiitak es mas egyebberendezesek letesitesere beruhazaskepen evenkent tdbb mint

1,000.000 koronat forditanak. Megjegyzendd, hogy az erddk allami

kezelesbe vetele semmi iranyban sem korlatozza a tulajdonosok

vagyonkezelesi jogat, mivel tulajdonkepen ez az allami kezeles

a gazdalkodas iizemi reszere terjed ki csupan. A vagyon jovedel-

menek kezelese es a vagyon feliigyelete a tulajdonos kdzsegek

megbizottaibdl alakult autondm testiiletnek, a vagyonkozdssegi

kepviseldtestiiletnek hataskdrebe tartozik.

Termeszetesen, a nemzetisegi politikusok es hirlapirdk izgatd

beszedeikben es cikkeikben az allam e segitd beavatkozasat a

maguk politikai erdekeinek szempontjabdl maskent itelik meg.Vagyonelkobzast latnak az erddsegek allami kezeleseben, a ruten

es tdt gazdasagi akcidkban pedig politikai celokat kdvetd lelek-

vasarlast, egyszeru, de erkdlcstelen magyarositd eljarast. Egy-szdval, semmi jdt, csak rosszat, Egyszeriien abbdl az okbdl, mertmagyar reszrdl jdn. „A tdtok tulsagosan szentimentalisoknak

latszanak — irta egy Dorsey nevii amerikai tanar 1910 decembere-

ben a Chicago Tribune-nek Magyarorszagrdl kiilddtt leveleben. —Amit a magyarok csinalnak, semmi sem jd nekik. A tdt nepminden eldhaladasat, a parasztsag anyagi vagy szellemi eleteben

bekdvetkezett minden javulast vagy valtozast ugy szeretnek fel-

tiintetni, hogy ez a magyarok iilddzese es ellenzese dacara is

sikeriilt nekik. Felnek az tildozes gondolatatdl elszokni, mert erzik,

198

hogy akkor nem lenne semmi olyan mas dolog, ami tovabbra is

taplalhatna mozgalmukat."

A nemzetisegi politikusoknak taktikajahoz tartozott a ma-gyarok reszerol jdvd elnyomasnak es iildozesnek hitet izgatd

anyagul nepiik lelkeben allanddan ebren tartani es a kiilfdldi

kozvelemeny eldtt vad gyanant allanddan hangoztatni, mar csak

a calumniare audacter semper aliquid haeret elvenel fogva is.

Parhuzam a magyarorszagi £s romaniai romanparasztsag kozott.

Hogy gazdasagilag es kdzmuvelodesi tekintetben a magyar-orszagi nemzetisegek foldtte allanak dnalld es fiiggetlen allamokbaneld fajtestvereiknek, kdztudomasu es bizonyitast nem kivand dolog

mindenki eldtt, aki tapasztalatbdl ismeri a romaniai roman, vagya szerbiai szerb nep allapotat. De elismerik ezt azok a romaniai

es szerbiai politikusok, nemzetgazdak es irdk is, kik sajat nepiik

helyzetenek vizsgalataval foglalkoztak.

Nagyon jdl tudjuk, hogy a hazai nemmagyar nemzetisegii

parasztsag allapota nem mintaszeru. A romaniai politikusok,

nemzetgazdak es higienikusok megis ugy tekintenek a magyar-orszagi roman parasztsagra, mint a romaniai paraszt utolerhetetlen

idealjara. „Nezzetek meg a magyarorszagi roman parasztot — irta

Take Jonescu (La caise rurale, 29. 1.) — , sokkal miiveltebb,

sokkal erdsebb, mint a mienk." „A romaniai paraszt nem azert

szegeny, mert nincs fdldje — , irta Peucescu (Chestia Taraneasca.

98. 1.) — , hanem azert, mert miiveletlen es elhanyagolt. Lepjunkat a hataron Magyarorszagba, s azt latjuk, hogy ott az a paraszt,

akinek dt hold foldje van, jdmddu." A most lezajlott vilaghaboni

kezdeten irta Costaforu a bukarestii „Adeverul"-ban: „Mi, akik

jartunk a Karpatokon tiil, jdl tudjuk, mennyivel jobb viszonyok

kdzdtt elnek testvereink Erdelyben. A nep nem kivan a mi ural-

munk ala keriilni. Amennyiben haboriiba indulnank elleniik,

magunkkal szemben fogjuk talalni a magyarorszagi romanokat,

mert testveriseg ide, testveriseg oda, az elsd minden nepnel a

jog, a szabadsag, a boldogulas es a haladas lehetdsege."

Az idezetek szamat meg szaporithatndk tetszes szerint, mert

mindenki elismeri, hogy a magyarorszagi roman nep fdldtte all a

romaniainak, de azert senki sem veti fel kdziiltik a kerdest, hogyanlehetseges ez, mikor szerintiik a romaniai paraszt szabad, a magyar-

orszagi pedig az uralkodd azsiai barbar magyar faj rabigajaban

szenved? Nincs batorsaga es igazsagerzete senkinek bevallani,

hogy a sokat gyalazott magyar kormanyzat megis csak jobb

gondjat viseli a nepnek, mint az onalld Romania nemzeti kor-

manyzata.

Ezt pedig annal kdnnyebben megtehetnek, mert nemcsak

a legkeszsegesebben, hanem egyszersmind a legelesebb kritikaval

199

is kiserve, ismerik be, hogy sajat nepiik visszamaradottsaganak

legfdbb oka a tdmegek kizsakmanyolasara felepiild politikai es

kormanyzasi rendszeriikben kereshetd. „Romania nem boldog,

nem viragzd — irta Mony Sabin (La politique roumaine apres

les troubles agraires de 1907. Preface I.) — , dacara nagy ter-

meszeti kincseinek. Haladasa latszdlagos es csak arra vald, bogyelpalastolja azt a sulyos valsagot, amelyben leledzik. Mindenlenyeges tekintetben, a tdmegek jdletere es muveltsegere nezve

aranylag legutolsd allama Eurdpanak. Hogy Eurdpa ezt nemismeri, az az oka, hogy rosszul vagy elegteleniil van informalva

arrdl az onkenyes uralomrdl, amely benne allanddsulva van."

Tanulsagos es erdekes dolog megismerni azt is, hogy azok

a romaniai politikusok, higienikusok es kozgazdak, akik ilyen

kedvezden velekednek a magyarorszagi roman parasztsag • gazda-

sagi es muveltsegi allapotairdl, mikent itelik meg a fiiggetlen

roman allamban elo szabad roman ne^p helyzetet?

Babes Vihtor, a bukaresti egyetemen a kiserleti patoldgia

es a bakteriologia tanara a „Convorbiri Literare" 1901-iki

januariusi szamaban egy tanulmanyt tett kdzze arrdl a kerdes-

rdl, hogy degeneralddik-e a roman faj ? E tanulmanyaban a

kovetkezdket irja: „Sehol Eurdpaban, Oroszorszag nemely kerti-

letenek kivetelevel, a paraszt allapota nem olyan szomoru, mint

nalunk. Bar a legolcsdbb elelmiszerekkel taplalkozik, de azert

keptelen az evnek majdnem legnagyobb reszeben e nyomorusagos

taplalekot is megszerezni. Az ehseg es a kormany reszerol vald

kukoricakiosztas ismetlddik minden evben."

Georgescu Dima katonaorvos egy hivatalos jelenteseben

irja: „Azok, akik a roman parasztok izmos karjairdl -enekelnek

es azt allitjak, hogy dk a roman faj fenntartdi, jobban tennek,

ha a paraszt siralmas helyzeterdl panaszkodnanak es az d gond-

viseleset siirgetnek." Mortzun Gyorgy, Bratianu Jonel haboriis

miniszteriumanak beliigyminisztere, egyik parlamenti beszedeben— igaz, akkor meg a szocialdemokrata part egyik vezertagja

volt — a kdvetkezdket mondotta: „Nincs igazok azoknak, kik

azt mondjak, hogy a roman paraszt rest es munkakeruld. A ro-

man paraszt nem rest, hanem beteg."

Hogy mi a roman paraszt betegsege es nn okozza azt,

megmondjak Romania legkivaldbb higienikusai. „A roman pa-

rasztot harom betegseg pusztitja — irja Marcovici tanar

„Cursul oral de clinica medicala" cimii muvenek 167. lapjan—

,

a palludizmus, az alkoholizmus es a szifilis." ^Ezek a romannep betegsegei — irta Istrati „0 pagina din istoria contimpu-

rana" cimii kdnyvenek 355. lapjan — , de e betegsegek csak

okozatai egy nagyobb betegsegnek, az orszag nyomoriisagos kdz-

gazdasagi helyzetenek. Nem birunk annyit dolgozni, mint a

nyugati nemzetek, mert restek vagyunk. Nepiink e restsegenek

oka azonban a betegseg, amelynek oka a szegenyseg. Ugyanez

200

az oka az aikoholizmusnak, az egeszsegtelen lakasnak, a rossz

taplalkozasnak es a valtdlaznak is.a

Hogy ezt a termeszeti kincsekben annyira gazdag es ter-

mekeny orszagot, amelynek parasztsaga ilyen nyomoriisagos hely-

zetben sinylddik, kik es hogyan kormanyozzak ? egy romanhazafi, TJiomas Dragu talalo erkolesrajzaban mutatom be e

tanulmany olvasdinak.

„A ket ugynevezett torteneti politikai part — irja ThomasDragu (La politique roumaine apres les troubles agraires de1907. Paris, 1908. 4— 5. 1.) — , a liberalis es konzervativ part

a hatalmon matematikai szabalyossaggal szokott valtakozni,

nem egy hatarozott programm alapjan, hanem egyedtil a kiraly

akaratabdl, aki, hogy magat maganfoglalkozasaban ne zavartassa

Qgj szomjas ellenzek altal, elbocsatja egyiket, hogy helyet adjon

a masiknak. A legizzdbb es a legantidinasztikusabb izgatas

— mert mind a ket part megszokta fenyegetni a kiralyt, ha attdl

tart, hogy negy evnel hosszabb ideig is az ellenzeken kell ma-radnia — , egeszen biztos abban, hogy a kormanyra hivatik.

Alkotmanyos eletrol valdban nem lehet szd ott, ahol a szavazati

jog csakis a vagyonosak szamara van fenntartva. E kormanyzatkovetkezteben, amely valdban meltatlan egy elni akard nephez,

mivel kizarja a nemzet tobbseget a politikai eletbdl, egyszerre,

mint varazsiitesre sziiletett meg egy polgari osztaly. A politiku-

sok, kik a kiralynak gazdag uradalmakat ajandekoztak, nemhaboztak magukat is vagyonosokka tenni."

„A kozvagyon meg nem engedhetd mddon vald eltulajdoni-

tasanak haldzata szeditd gyorsasaggal terjedt ki az egesz orszagra.

Az ehes parthivek egesz serege arasztotta el az dsszes intezme-

nyeket es az orszag dsszes kdzigazgatasat: a hadsereget, az

igazsagszolgaltatast, a miniszteriumokat, az alapitvanyokat, a

vasutakat, a kdzsegek es a megyek kozigazgatasat. Nagyon kdzdn-

seges emberek, kik ugy voltak eldbb ismeretesek, mint egyszerd

fdldmivesiskolai, vagy liceumi tanarok, zugprdkatorok, a tor-

venyszekek tagjai, vagy bevallhatatlan foglalkozasii emberek,

egy par ev mulva vilag csodajara tekintelyes vagyomi emberekke

lettek. Mindenutt lehet latni olyan tisztviseldket, kiknek nemvolt semmi maganvagyonuk, de kifizettek addssagaikat, fdld-

birtokokat vasaroltak, hiizakat epittettek es szdldket iiltettek.

Katonatisztek, kik az erdditmenyek epitesenek ellendrzesevel

voltak megbizva, dacara sziikos anyagi viszonyaiknak es sovany

jovedelmuknek, szazezreket adtak hozomanyul leanyaiknak. Vald-

ban szegeny polgarmestereket, kdzsegi tanacsosokat, bamulattal

lehetett latni tdbbe-kevesbe hasznos kisajatitasok es a kdzseg

szamlajara vegrehajtott vallalkozasok kovetkezteben gyorsan meg-

gazdagodni. A fdldmivelesi miniszterium es az allami uradalmak,

ezek a nagy nemzeti fejdstehenei a mi politikai klientelanknak,

ezreit gazdagitottak meg a parthiveknek, reszint az allami ura-

201

dalmaknak nevetseges aron vald berbeadasaval, reszint meg-merhetetlen szazados erddsegeknek valddi ertekiik negyedresz

aron aldl vald eladasaval. Ekdzben politikai partjaink vezerkaranak

tagjai, kiknek legnagyobb resze ketes hiru. tigyvedekbol all, meg-rohantak a nagy penziigyi es kereskedelmi vallalatok igazgatd-

tanacsait, hogy hitelt hitelre halmozhassanak es a legkevesebb

szemelyes faradtsaggal havijarulekokhoz juthassanak. A nagy

penzintezetek, mint a Nemzeti Bank, a Foldhitelintezet es a

Varosi Hitelbank es a politikai zsarolasnak tobbi nagy es hatal-

mas eszkdzei, mar hosszabb *idd dta elegteleneknek bizonyultak

minden jelentkezd etvagy kielegitesere. A kdzjavak hasonld

merteku eltekozlasara es a politikai korrupcidra peldat csak a

regi Tdrokorszag, Portugalia es Oroszorszag szolgaltathatnak

csupan. Ez a harom orszag, amelyeknek belso allapotai annyira

hasonlatosak a mieinkhez."

Hogy ez a politikai es kormanyzati rendszer milyen erkolcsi

ertekkel es mas egyeb szemelyes tulajdonsagokkal bird tiszt-

viseloi karral boldogitja a roman falusi nepet, a mar idezett

Istrati tanar kovetkezo soraival akarom bemutatni e tanulmany

olvasdinak

:

„A szifilis falun megdobbentd gyorsasaggal terjed. Es kik

terjesztik? A kiilfdldon elkoltott roman penzen nemcsak idegen

erkolcsoket vasaroltunk, hanem akarhanyszor szifilistdl meg-romlott vert is. Az adminisztracid ujraszervezesevel egyszerre a

csontveldkig szifilizalt ertelmi proletarok egesz serege kiildetett

ki a varosokbdl a falukba, mint adminisztrativ tisztviseldk es

kdzegek. Nem tudom, hogy ezektdl az emberektdl mi jdt kapott

a falusi nep, de azt tudom, hogy a nep kdzdtt hatalmasabb ter-

jesztdi voltak a szifilisnek, mint a polgari erenyeknek es a tar-

sadalmi rendnek. Nem habozom kimondani, hogy a renddrok,

tanitdk es a varosi szeminariumokbdl kikeriilt papok, a sub-

prefetek, mernokok, berldk es a nyarankent falun iddzd birtoko-

sok fiai, a pdsta, a tavird es . a vasiiti allomasok szemelyzete

50°/o-ban szifilitikus es hogy ezek toltik el e betegsdggel a

falusi nepet, amely e betegseget eredete miatt uri betegsegnek

is nevezi." (0 pagina din istoria contimpurana. 187. 1.)

Ezeket a politikai erkolcsoket es ezt a nepmuveltseget

akarjak a roman irredentizmus hirdetdi a magyar allam keleti

reszenek kdzel 7,000.000 lakosaba Nagyromania megteremtesenek

segitsegevel beoltani es csodalatos dolog, hogy a roman politikai

bdlcseseg ez aldasabdl az azsiai barbar magyarsag semmi aron

sem akar reszt kerni. Valdban karhozatos makacssag a romancivilizacid ez aramlata ellen olyan nyakassaggal tiltakozni

!

VI FEJEZET.

A nemzetisegek politikai ervenyesiileset erejiik

gyengesege akadalyozta. A magyarsag viszonya

a vilaghabortihoz.

205

Akad&lyozva volt-e a nemzetis^gek politikai

6rv6nyesiil£se ?

Azt hiszem, hogy e tanulmanyban sikeriilt kimutatnomnemesak azt, hogy a magyar allam teriileti integritasanak meg-bontasat celzd irredentista es imperialista jellegu nemzetisegi

politikai kdveteleseknek nincsen semmi tudomanyosan igazolhatd

jogtorteneti alapjuk, hanem azt is, hogy a veltink egyiitt lakd

kiildnbozd nemzetisegu polgartarsaink a magyar allam ezereves

tortehetenek egesz folyama alatt a magyar nemzet reszerol sohasem reszesiiltek olyan banasmddban, amely lehetetlenne tette volna

szamukra a gazdasagi, a muvelodesi es a nemzeti fejlodest. Ellen-

kezoen, hogy ertelmi es gazdasagi kulturajukat tekintve, fel-

nomad pasztornepekbol megis a nyugati haladottabb orszagokcivilizalt nepeit megkozehto nemzetekke lehettek, egyenesen amagyar allam jdgi, tarsadalmi, gazdasagi es muvelddesi intez-

menyei allandd es intenziv hatasanak kdszdnhetik.

E tanulmany III. fejezete a kiildnbdzd hazai nemzetisegekpolitikai tdrekveseinek vazlatos fejlddestdrtenetet tartalmazza. Afigyelmes olvasd beldle bizonyara arra a meggydzddesre jutott,

hogy az a politikai kiizdelem, melyet az egyes nemzetisegek amaguk kiildn, sdt elkiildnzd allaspontjanak diadalrajuttatasaert

folytattak, egyaltalan nem volt kenytelen az allamhatalom reszerdl

nagyobb es szigonibb korlatozasokat elszenvedni, mint a masiranyu partpolitikai tdrekvesek sajat ervenyesiilesiikert folytatott

harcukban.

E tanulmany figyelmes olvasdja bizonyara valdsagnak tartja

azt is, hogy az a helyzet es az ervenyesiilesnek az a merteke, amelya magyar allam kereteben az egyes nemzetisegeknek osztalyreszul

jutott szemben az allamot alkotd magyarsaggal, nem az erdszakoses mesterseges elnyomasnak volt az eredmenye, hanem a tenylegesgazdasagi, muvelddesi, tarsadalmi s a tdrteneti fejlddes eredme-nyekent kialakult belsd erdviszonyoknak. Oly hatderdknek tehat,

amelyek nemcsak kiviil estek a magyar allamferfiak es politikusokegyeni akaratan es elhatarozasan, hanem egyenesen ellenallhatatlan

erdvel is vezettek dket akaratuk ervenyesiteseben es elhataroza-saikban. Bizonyara meggydzddhetett arrdl is, hogy annal a viszony-

206

nal es szoros allamjogi kapcsolatnal fogva, amelyben Magyar-orszag Ausztriaval allott, tovabba a Habsburg-dinasztiatdl fuggo-segenel fogva, egy pillanatig sem volt abban a helyzetben, hogya maga viszonyat a nemzetisegekhez akkent rendezhesse, amelymegfelelt volna a magyar allam es nemzetisegei magasabb szem-pontbdl felfogott erdekeinek.

A nemzetisegek vezetdpolitikusai a magyar nemzet es

kormanya ellen a kulfoldi kdzvelemeny eldtt olyan konkretvadakat emeltek, amelyek azt latszanak bizonyitani, hogy amagyarorszagi nemzetisegek eldtt a magyar allam kereteben el

volt zarva a politikai ervenyesiiles utja, meg abban az esetben is,

ha igaz lenne, hogy gazdasagi, muvelddesi es nemzeti torekveseikele az allam es a magyarsag reszerdl nem gdrdittetett semmifelekomolyabb nehezseg, vagy akadaly.

A legelterjedtebb es leggyakrabban hangoztatott ilyes faj-

tajii vadak egyike, hogy a nemzetisegi ertelmisegnek kelld mindsi-tessel bird tagjait a nemzetisegi torveny ellenere sem alkalmaztakkelld szamban a koztisztviseldi allasokra. Ez allitas bizonyitasara

statisztikai adatokkal szoktak feltuntetni, hogy a kozhivatalok-

ban milyen csekely a nemmagyar nemzetisegu tisztviseldk szamasajat nemzetisegiiknek az osszes nepessegben vald aranyszamahozviszonyitva. Azt azonban mindig elfeledik felemliteni, hogy ateljes kozepiskolat vegzetteknek, tehat a muvelt kozeposztalynak84'5°/o-a vallja magat magyarnak, 7*8 %-a nemetnek es igj afennmaradd 7*7 °/o egyeb nemzetisegu ertelmiseg tagjai kdziil

fizikai lehetetlenseg annyi tisztviseldt alkalmazni, amennyi egyenldlehetne sajat nemzetisegiiknek az dsszes nepesseghez viszonyitott

aranyszamaval. Elfeledik megemliteni, szandekosan-e, vagy mive 1

tudomasuk sincs rdla? hogy a magan- es gazdasagi jellegu

hivatalokban a nemzetisegi ertelmiseg tagjainak viszonylagos

aranyszama meg* kisebb, mint a kozhivatalokban, noha ezeknekaz allasoknak betdltesenel a kormanynak semmi befolyasa sincs

es a politikai s nemzetisegi szempontok is sokkal kevesbe johet-

nek figyelembe, mint a kdztisztviseldi allasok betdltesenel.

A tdrteneti igazsagnak es a teljessegnek kedveert meg kell

emliteniink, hogy volt olyan magyar allamferfiu is, aki ezeket a

vadakat komolyan vette es elhatarozta, hogy a maga hataskoreben

lehetden orvosolni fogja. Ez a magyar allamferfiu HieronymiKaroly beliigyminiszter volt, aki 1894-ben, a roman Memorandum-pdr targyalasa utan Erdelybe utazott, hogy ott kdzvetetlen erint-

kezes utjan tajekozddjek arrdl, mikent lehetne a Memorandum altal

lelhozott esetlegesen jogos es megokolt panaszokat orvosolni?

Miutan a Memorandumban felsorolt gravaminak egyike az volt,

hogy a kelld mindsitessel bird roman nemzetisegu ifjiisagot epen

nemzetisege miatt nem alkalmazzak hivatalokra, felhivta a romannemzetisegu tanult ifjusag tagjait, hogy jelentkezzenek nala es

d kivansagaik teljesiteset, amennyire tdle fiigg, igyekezni fog

207

eldmozditani. Erre a roman nemzetisegi sajtdban kiadtak ajelszdt,

hogy a belugyminiszterrel nem kell szdba allani es hogy mind-

azok az ifjak, akik nala hivatalvallalas celjabdl jelentkeznek es

az o tamogatasa reven hivatalt fognak kapni, a roman kdz-

velemeny altal, mint aruldk es a roman fajhoz hutlenek belye-

geztessenek meg s a roman tarsadalom reszerdl bojkottal-

tassanak.

Egyik legelterjedtebb es legaltalanosabban hangoztatott

panasz, hogy a nemzetisegek a kozsegi es tdrvenyhatdsagi dn-

kormanyzatban nem ervenyesiilhetnek elegge es pedig ennek az

onkormanyzatnak tdrvenyesen megallapitott szervezete miatt. Akdzseg, illetdleg a tdrvenyhatdsag egyetemet a kozgyules (kdz-

segeknel a kozsegi kepviselet, a tdrvenyhatdsagoknal a tdrveny-

hatdsagi bizottsag) kepviseli. Hogy a kdzsegi kepviselet, -mint a

tdrvenyhatdsagi bizottsag felereszben valasztott tagokbdl, fele-

reszben pedig a kdzseg vagy a tdrvenyhatdsag legtdbb egyenes

allami addt fizetd polgaraibdl (virilistak) all. Tehat a tdrvenyhatd-

sagi kozgyules a valasztason es a virilizmuson epiil fel. A nem-zetisegi politikusok vadja a virilizmus ellen iranyul. Azt mondjak,

hogy a virilizmus az anyagilag gyengebb helyzetben levd nemzeti-

segi tdbbseggel szemben a vagyonosabb magyar kisebbseg poli-

tikai szupremaciajat van hivatva biztositani, azert nemcsak anti-

demokratikus, hanem a nemzetisegekkel szemben egyenesen

igazsagtalan is.

Hogy a virilizmus nem demokratikus intezmeny, egeszen

bizonyos dolog; de ebbdl a mindsegebdl nem kdvetkezik, hogycsakis a nemzetisegek elnyomasa vegett talalta ki es alkalmazta

a magyar kormanyzat. Hogy a tdrvenyhatdsagok legfelsd fdru-

maban, a kdzgyulesben a nemzetisegek ervenyesiilhessenek, egyik

biztositeka a valasztas elvenek paritasos ervenyre juttatasa a viri-

lizmus elve mellett. A virilizmus elve azonban nem ervenyesul

a maga kizardlagos merevsegeben, mert hogy az ertelmiseg az

dnkormanyzatban megtarthassa a maga pozicidjat, a torveny el-

rendeli, hogy a magasabb ertelmisegi mindsitessel bird virilistak

addja ketszeresen szamittassek. A virilizmus intezmenyenek fenn-

tartasa nem a nemzetisegi, hanem a tarsadalmi egyensuly lehetd

biztositasanak a folyomanya es ha egyaltalan valaki es valami

ellen iranyul, akkor a magyar demokracia ellen. A tenyek azt

igazoljak, hogy maga a magyar nep az dnkormanyzat intezesebdl

a valdsagban sokkal inkabb es sokkal ridegebben volt kizarva,

mint a nemzetisegek. A tdrvenyhatdsagi kepviseldtestiiletek tanacs-

kozasaiban a nemzetisegi part vezetdferfiai mindeniitt, ahol az

illetd nemzetiseg tdbbsegben van, reszt vettek es esetrdl esetre a

maguk nemzetisegi torekvesei erdekeben heves harcot is folytat-

tak, de a magyar parasztsag kepviseldit eddigele legfdlebb csak

elvetve lathattuk es hallhattuk a tdrvenyhatdsagok kdzgyules

termeiben.

208

A v&lasztoi jog 6s a nemzetis^gek.

A nemzetisegi partok vezetdinek es sajtdjanak felfogasa

szerint a magyar kormanyzat ellen emelt kiilonfele vadaknak es

panaszoknak az alkotmany keretein beliil vald orvoslasra azert

tekintheto kizartnak, mert a magyar valasztdi tdrveny akkent

van megalkotva es a valasztasi eljaras koriil olyan mddszerek es

szokasok kaptak labra, amelyek lehetetlenne teszik, hogy a nem-zetisegek az orszag tdrvenyhozasaban szamuknak, gazdasagi,

nemzeti es politikai siilyoknak megfeleld kepviselethez juthassa-

nak. A magyar valasztdi tdrveny a csupan gydnge tdbbseggel

bird magyarsag kizardlagos politikai uralmanak biztositasa erde-

keben kesztilt. Ez a tdrveny az allam polgarainak szam szerint

majdnem felet fosztja meg attdl, hogy sajat sorsara barmindalkotmanyos politikai befolyassal is birhasson. A nemzetisegek

ennek kdvetkezteben a magyarsaggal szemben nemesak a masod-rendu allampolgarok soraba jutottak, hanem egyidejiien az alkot-

many keretein kiviil is helyeztettek.

Hogy e vadak es panaszok ertekevel tisztaba jdhessiink,

feltetleniil sziikseges a magyar kepviseldvalasztdi tdrveny alap-

elveinek es fdbb rendelkezeseinek dsszefoglald rdvid ismertetese-

vel is terhelni e tanulmany olvasdjat.

A magyar tdrvenyhozas ket hazbdl : a fdrendi- es a kepvi-

seldhazbdl all. A kepviseldhaz tagjait az orszag 413 valasztd-

keriiletbe osztott polgarai valasztjak keriiletenkent altalanos sza-

vazattdbbseggel. Valasztdi jogosultsaga van az orszag mindennagykorii (24 evet betdltdtt) polgaranak, ki egy bizonyos nagy-

sagu addt fizet. A tudomanyos kepzettseget igazold oklevel bir-

tokaban levd egyenek jdvedelmiikre vald tekintet nelkiil is bir-

nak valasztdi jogosultsaggal. A valasztdi jog tehat mersekelt

cenzushoz van kdtve. A legkisebb cenzusii valasztdpolgarok

azok, akik foldbirtokkal nem birvan, legalabb 210 korona evi

jdvedelem utan fizetnek addt. A fdldbirtokos allampolgarok kd-

ziil pedig azok, akik legalabb egynegyed urberi telek birtokosai

;

az erdelyi reszekben pedig, akik 168 korona kataszteri jdvedelmet

hozd fdldbirtok utan fizetnek addt. A valasztdi jogosultakat minden

evben hivatalbdl dsszeirjak es ennek kdvetkezteben tenyleges

valasztd csak az, aki a valasztas evere szdld neyjegyzekbe fel

van veve. Tenyleges katonak, csenddrdk, eliteltek es vagyon-

bukottak nem birhatnak szavazdi joggal. A szavazas nyilt es a

valasztdkeriiletek szekhelyen szemelyesen tdrtenik. A nem szabaly-

szeruen lefolyt valasztasok megsemmisitese a valasztdk barmely

csoportja altal a pdr kdltsegeinek biztositasara szolgald 6000 ko-

rona dsszegu dvadek letetele mellett kerhetd. Ilyen esetekben a

legfelsobb tdrvenyszek, a kir. Curia itelkezik. Kepviseldve valaszt-

hatd minden nagykoni allampolgar, aki valasztd, irni-olvasni es

magyarul tud s a kepviseldseggel dsszeferhetetlen allasban nincs.

209

Osszeferhetetlen allasban vannak az osszes tisztviseldk es tanarok,

kiveve a budapesti tudomanyegyetem es muegyetem tanarait,

tovabba azon vallalkozdk vagy vallalatok tulajdonosai es igaz-

gatdi, akik a kormannyal szerzodeses viszonyban allanak.

Mar most eloszor is azt a vadat kdtelessegiink megvizs-

galni, amely szerint ez a valasztdi tdrveny a gyonge tobbseggel

bfrd magyarsag kizardlagos politikai uralmanak biztositasa erde-

keben kesziilt.

Ha azt vizsgaljuk, bogy a kerekszamban egy millidnyi

valasztdpolgarsagban a magyarsag aranyszama a nemzetisegeke-

hez viszonyitva mekkora? azt latjuk, nogy csupan 3%-kal ba-

ladja meg (57%) az osszes nepessegbez viszonyitott aranyszamat

(54%). A gondolkozd olvasd bizonyara egyetert abban, bogy ez

a 3%-os tobblet a magyarsag kizardlagos politikai uralmat egy-

altalan nem biztositbatja szemben a nemzetisegekkel. Valahol

tehat masban kell rejleni annak az oknak, ami a magyarsagnaka nemzetisegek allitdlagos nagy karara ezt a kizardlagos tulsulyt

biztositja.

A nemzetisegi politikai vezetdk azt mondjak, hogy ez a

karos hatasii ok a valasztdkeriiletek olyan mesterseges es ravasz

beosztasaban keresendd, amely a magyarsagot, ha nem is min-

denik, de a legtdbb keriiletben tobbseghez segiti. A tenyek

ellenkezdt bizonyitanak, mert a 413 valasztdkerfilet koziil csak

229-ben van a magyarsagnak tdbbsege, azaz a valasztdkeriiletek

55°/o-aban. A magyar valasztdkeriiletek aranyszama 2°/o-kal

kisebb, mint a magyar valasztdk aranyszama, tehat a keriiletek

beosztasa szamtanilag hatranyos a magyarsagra. A fennmaradd184 nemzetiseginek mondhatd valasztdkeriiletbdl 129-ben a

nemmagyar-ajkii yalasztdk aranyszama meghaladja a 75°/o-ot

es ennelfogva ezek valdban erds nemzetisegi keriileteknek is

mondhatdk. E nemzetisegi keriiletek kdziil a romdnok 57-ben, a

totok 43-ban vannak abszolut tdbbsegben, tehat a keriiletek

szamat tekintve, sokkal erdsebben vannak kepviselve, semmintdket szamuknal, gazdasagi es kulturalis fejlddesiiknel fogva meg-illetne.

^

Erdekes vizsgalni azt is, hogy a valasztdi jog egyik kar-

dinalis feltetelet alkotd addcenzus a magyarsagra, vagy a nem-zetisegekre nezve eldnydsebb-e, vagy hatranyosabb ? E cenzus

minimuma, amennyiben kapcsolatos a fdldbirtok utan fizetendd

addval, hatarozottan kedvezdbb a nemzetisegekre, mint a magyar-sagra. Ennek oka a tdrveny azon intezkedeseben rejlik, amelyaz anyaorszagban a valasztdi jogot biztositd fdldbirtok minimu-mat egy negyed urberi telekben allapitja meg.

Az 1848 eldtti urberi teleknek, amely a valasztdi tdrveny

ez intezkedesenek alapjaul szolgalt, a talaj termdkepessegehez es

a fdldbirtoknak a nepesseg szamahoz vald aranyanal fogva,

terjedelme kiildnbozd volt. Altalaban 16 es 64 hold kdzdtt val-

14

210

takozott. A hegyes videkeken — tdtsag altal lakott megye'kben —16—24 hold kozott, a magyarsag altal lakott Dunantul es a NagyMagyar-Alfoldon pedig 24—64 hold kozott valtakozott. Teh&ta Felvideken egynegyed lirberi telek 4 es 6 hold, az Alfdlddn

es a Dunantiil pedig 6 es 16 hold. Ez az oka annak, hogy valaki

lehet Arva, vagy Liptd megyeben 68 filler addfizetes mellett is

valasztdi jogosult, de Csanad megyeben akkor sem, ha 68 koronaaddt fizet. Sdt megtortenik az is, hogy ugyanegy megyeben a

nemmagyar nemzetisegu kisbirtokos lehet egy koronanal kevesebb

add mellett is valasztd polgar, mig a magyar kisbirtokos ez

dsszegnek huszonotszorosevel sem. Ez az eset Biharmegyeben,hol a romansag altal lakott hegyes videkeken 92 filler addmellett is valasztd volt a roman kisbirtokos, mig sikfdlddn, lentebb

lakd magyar kisbirtokos tarsa csak akkor volt valasztd, ha leg-

alabb 30 korona addt fizetett. A foldbirtok utan fizetendd add

cenzusa az erdelyi reszekben nem a negyed urberi telekre volt

alapitva, hanem arra a foldbirtok-minimumra, amelyiknek 168korona evi kataszteri tiszta jovedelme utan fizetett addt a tulaj-

donosa. A roman nemzetisegi politikai vezetdk ezt a romansagrairtdztatdan nagy serelemnek igyekeztek feltiintetni, pedig a

valdsag az,- hogy a romansag altal tiilnyomd tdbbsegben iakott

varmegyekben ezen az alapon mindossze 14.400 magyar valasztd

allott 34.400 nemmagyar nemzetisegu valasztdval szemben.

A nemzetisegi politikai vezetdk, hirlapirdk es rdpirat-

szerkesztdk azt mondjak, hogy ha mindez igaz is, a nemzetisegek

azert nem juthatnak a valasztasokon kelld szamii mandatumhoz,

mert lehetetlenne teszik a kormany kdzegeinek erdszakoskodasai

es a majdnem tokeletes rendszerre fejldddtt valasztasi vissza-

elesek. A magyarellenes kiilfdldi brosura-irodalomban a magyarkormanyzat es a nemzetisegpolitikai tdrekvesek kdzdtt folyd

pornek egyetlen mas mozzanatat sem targyaltak annyi reszle-

tesseggel es a megbotrankozas olyfokii hevessegevel, mint a

nemzetisegek karara elkovetett valasztasi visszaeleseket. Scotus

Viator 1911-ben megjelent „Corruption and reform in Hungary"cimu konyvenek tartalmat jdforman e valasztasi visszaelesek

ismertetese es kegyetlen biralata alkotja.

E tanulmany III. fejezeteben, Scotus Viator e konyvet

ismertetve, megjegyeztem, hogy a magyar valasztasi eljarasra

vonatkozd biralataban nem a tudds objektivitasa vezeti, hanema politikai agitatornak az a nyilvanvald torekvese, hogy azt a

vilag legkorruptabb valasztdi eljarasanak tiintesse fel es hogy

biralatat nem a minden szempontbdl megvizsgalt es dsszehason-

litott esetek merlegelesen epiti fel, hanem azon bukott jeloltek

szubjektiv allaspontjan, akiktdl tulajdonkepen idevonatkozd taje-

koztatasait is nyerte.

Hogy a magyar valasztasok messze allottak a minden kiilsd

befolyasolastdl mentes es kifogastalanul szabad valasztasok ideal-

211

jatdl, bizonyos es ketsegbe nem v.onhatd igazsag. Viszont az is

igaz, hogy egyaltalan nem, vagy csak igen kevessel voltak kor-

ruptabbak, mint barmelyik nyugati allam parlamenti valasztasai.

Ha elfogulatlan tudomanyos vizsgalati mddszert kdvetve, a magyarkepviseldvalasztasok visszaeleseit dsszehasonlitja valaki akarmelyik

nyugati allam parlamenti valasztasainak hasonld termeszetu jelen-

segeivel, bizonyara enyhebb, sot igazsagosabb lesz iteleteben,

mert aligha akad olyan magyar visszaeles, amely hasonld, sdt

egy nemelyik allamban meg nagyobb mertekben nem volna meg.Helyszuke miatt csak egy-ket kiilfdldi irdra akarok, mint

tanura hivatkozni. „Angliaban szazadok fejlemenye volt a valasztdi

jog — frja John Edward Courtenay Bodley „Franciaorsmg u

cimu kdnyve II. kdtetenek 111. lapjan — es gyakorlasat folyton

visszaelesek kovettek, amelyek a valasztdi jog kiterjesztesevel

meg ndvekedtek is es amelyekre a nyilt szavazas rendszere

batoritdlag hatott ... A valasztdi korrupcid esetei annyira

flagransak voltak az Egyesiilt Kiralysagban, hogy a szigoru

valasztasi torveny (Ballot Act) megalkotasat teljesen igazoltak."

Angliaban tehat nagyon szigoru tdrvenyekkel igyekeztek a

valasztasi korrupcidt korlatozni. A valasztasi visszaelesek lehe-

tetlenne teveset celozta a magyar kepviseldhaz altal megalkotott

„Kuriai biraskodas"-rdl szdld torveny is.

Ha a francia valasztasokat vizsgaljuk, majdnem kivetel

nelkiil megtalaljuk azokban mindazokat a visszaeleseket, amelyeket

a magyarellenes nemzetisegi irdk, vagy akar csak maga Scotus

Viator is vadkent formulaz a magyar kepviseldvalasztasok ellen.

Hogy a kormany jeloltjei Franciaorszagbah is „hivatalos tamo-

gatas"-ban szoktak reszesiilni a prefet-ek reszerdl, arra Bodley-

Courtenay szamos peldat hoz fel most idezett konyveben. Nehaaz a furcsasag is megtdrtent, ha megbizhatunk Bodley-Courtenay

informacidiban, hogy a prefet a maga hivatalos apparatusaval

nem a kormany jeldltjet, hanem az ellenzek valamelyik tekin-

telyesebb es nagyjdvoju tagjat tamogatta. „Clemenceaut — irja

Bodley-Courtenay — , ki az elsd szavazaskor vetelvtarsai kdziil

a legtdbb szavazatot kapta, de a masodik ballotage-nal elbukott,

Var prefetje tamogatta, habar a kormany minden ketseget ki-

zardan azon volt, hogy a kamara a miniszteriumok e felelmes

buktatdjatdl megszabaduljon. Az emlitett tisztviseldt a valasztasok

utan nagy sietseggel elmozditottak, tanusagaul annak, hogy amint

Clemenceautdl nem kellett tdbbe tartani, a miniszter ugy vele-

kedett, hogy peldasan biintetheti azt a tisztviseldt, ki az ellenzeki

jeldltet partolta."

Franciaorszagban a valasztdi jog nemcsak altalanos, hanema szavazas titkos is. Hogy a szavazas e titkossaga mellett semtisztabbak a francia parlamenti valasztasok a Scotus Viator es

tarsai altal annyira elitelt magyar kepviseldvalasztasoknal, a

francia politikai irodalom szamos jelesenek idevonatkozd nyilat-

14*

212

kozatai bizonyitjak. Eleg legyen azonban az egykori francia

valasztasi reformbizottsag elnokenek : Charles Benoist-nak kdvet-

kezo nyilatkozatat idezni: „Ismeretlenek, kik csodamddon isme-

retesekke lesznek; tavollevdk, kik megis hirtelen itt teremnek;halottak, akik szavaznak; termekeny belseju szavazdurnak,

amelyek megsokszorozzak, avagy megsemmisitik a szavazdlapo-

kat; szolgalatkesz pecsetek, amelyek a kello pillanatban fel-

pattannak a kello jelolt erdekeben ; megsemmisitett szavazdlapok,

amelyek lijra ervenyesek; megszamlalt szavazdlapok, amelyeksemmisekke valnak; megduzzadd es elolvadd tobbsegek, vajjon

mindez ismeretlen-e eldttiink?"

A magyar kepviseldvalasztasok kdzott leginkabb mentesitve

voltak a visszaeleseknek es a korrupcidnak minden nemetdl az

1905-iki, foleg az 1906-iki valasztasok. Ez utdbbi orszaggyulesen

a romanok 14, a tdtok 8 es a szerbek 4 mandatummal voltak

kepviselve, osszesen tehat 26-tal. Emlitettiik e tanulmanyban,

hogy a nemzetiseginek nevezhetd 184 keriiletbdl 129 keriilet

van olyan, amelyikben a nemzetisegi valasztdk szama nagyobb75°/o-nal. Az 1906-iki valasztason a nemzetisegi partok meg e

feltetlen nemzetisegi keriiletek mindenikeben sem tudtak jeldltet

allitani. Legtobb jeldltje a roman nemzetisegi partnak volt, szamszerint 50. Tehat a feltetlen roman tobbsegii 57 keriilet min-

denikeben sem tudott a part meg csak jeldltet sem allitani.

Abbdl az 50 keriiletbdl, ainelyben jeldltet allitott, csak 14-ben

sikeriilt mandatum birtokaba jutni a partnak, a tdbbi 36 keriilet

mandatuma a magyar partok jeldltjeie lett, meg pedig a romannemzetisegii valasztdk akaratabdl. Hasonld volt a helyzet a tdt,

sdt a szerb nemzetisegu tobbseggel bird keriiletekben is. E valasz-

tasok eredmenye tehat valdsagos illusztracidja volt annak, hogya nemzetisegi valasztdpolgarok tdbbsege soha sem volt hajlandd

feltetleniil magaeva tenni a nemzetisegi partok politikai programm-

jat. Hogy a nemzetisegi partok nem birtak egyetlen valasztason

sem, meg csak megkdzelitden is annyi mandatum birtokaba jutni,

mint ahany nemzetisegi tdbbsegu keriilet volt, annak oka nema magyar valasztdi rendszerben, hanem e partok gyengesegeben

keresendd.

Azok a vadak, amelyek nemzetisegi reszrdl a magyar valasz-

tasok ellen emeltettek, nemcsak tulzottak, hanem egyoldaluak is

voltak, mert ebben a bimokben a nemzetisegi partok sem voltak

artatlanabbak. Hogy a nemzetisegi partok reszen is voltak vissza-

elesek, nyilvan tudott dolgok. E visszaelesek kozdtt elsd helyen

allott a terror, amellyel a nemzetisegi kortesek altal felbujtott

tdmeg szokott elni. Hogy a magyar partok jeldltjeire szavazd

nemzetisegi egyeneket meg szoktak verni, gazdasagi epiileteiket

felgyujtani, szabadban legeld marhaikat megsebesiteni, veteseiket,

szenafiiveiket ejjel lelegeltetni, gyiimolcsfaikat, szdldtokeiket ki-

vagni, minden valasztas utan ismetlddd es bebizonyitott dolgok.

213

Hogy ezeket, a nemzetisegi reszrdl j3lkovetett valasztasi atrocitaso-

kat magyar reszrol a vedekezesben nem allitottak statisztikailag

\ossze, mint tettek az allitdlagos magyar visszaelesekkel a nem-

'

zetisegi partok, az lehet mulasztas is ; de lehet eredmenye azon

bekes hajlanddsagnak, amely ilyen kellemetlen reszletek felsoro-

lasaval nem akarta meg jobban elmergesiteni a dolgot.

A parlamenti yalasztas rendszer^nek fenntartasa nem volt

magyar nemzeti erdek.

Ha az ervenyben levo valasztdi rendszer nem kedvezett a

magyar nemzeti erdekeknek es nem is az volt a rendeltetese,

hogy a riemzetisegek politikai ervenyesiileset megakadalyozva,

a magyarsag feltetlen hegemdniajat biztositsa az allami elet

osszes nyilvanulataiban, akkor mi volt az oka, hogy az osszes

magyar kormanyok es e kormanyokat tamogatd partok annyira

ragaszkodtak hozza es oly kovetkezetesen, mondhatni makacsul

elleneztek nemcsak az altalanos szavazati jogon, hanem meg a

szelesebb jogkiterjesztesen alapuld valasztdjogi reformot is? Oly

kerdes, amelyre a felelettel nem maradhatunk addsak, annyival

is inkabb, mivel ra a vilagos es az igazsagot hatarozottan ki-

fejezo feleletet megadni egyaltalan nem nehez.

E tanulmany III. reszeben emlitettem, hogy az 1867-ben

megalkotott dualisztikus allamjogi rendszer a magyar nemzetnek.

csak azt a kisebbik, bar az ertelmisegnek hatarozottan tulnyomd

tobbseget magaban foglald reszet elegitette ki, amelyik a vilagosi

katasztrdfa utan folytatott majdnem ket evtizedes nehez kiizde-

lemben kifaradva, megnyugvassal fogadta az uj rendszert, mert

nemzeti letet legalabb minimum gyanant biztositva latta benne.

A nemzet nagy tobbsege : a kisebb kozepbirtokossag, a varosi

kispolgarsag es a kisgazdak nagy tomege nem volt altala valami

nagyon elragadtatva, mert sovany karpdtlast latott benne a nem-

zeti dnalldsagot es az allami fiiggetlenseget jobban biztositd per-

szonalis unidert.

Mar az 1868-iki kepviseldvalasztas eredmenye megmutatta,

hogy az orszag legmagyarabb videkei elegedetlenek a dualizmussal.

Az orszagnak tehat azok a videkei, amelyekben a nep sziveben

mint tartds erzelem elt az 1848/49-iki forradalmi iddk emlekezete

es hagyomanya. Ennek a Nagy Magyar-Alfdldon, a Dunantul es az

erdelyreszi szekelyfoldi varmegyekben lakd magyar nepnek 1848-ki

forradalmi hagyomanyai es aspiracidi ket erzelmi arnyalatbdl voltak

dsszeteve. Egyik az orszag onalldsaganak es fuggetlensegenek

Ausztriaval szemben vald biztositasara iranyult, a masik pedig

azoknak a liberalis, sot bizonyos fokig radikalis reformoknak

megvaldsitascit siirgette, amelyek logikai folyomanyat alkottak az

1848/49-iki forradalomnak. A fiiggetlen, onalld es demokrata

magyar allam eszmejenek nagy kepviseldjet a fajmagyarsag tdbb-

214

sege a meg mindig hontalan es szamuzott Kossuth Lajos egye'-

nisegeben latta megtestesitve.

Ha a szelesebb nepretegekre kiterjedd, sot a magat KossuthLajos politikai drdkdsenek tartd szelsdbaloldal altal mar ekkorsiirgetett altalanos szavazatjog alapjan megalkotott valasztdjogi

reform segitsegevel sikeriilt volna a tdrvenyhozasban a magyainep valdsagos egyetemet magaban foglald fiiggetlensegi partnaktdbbsegre jutni, nem valami diis kepzeld erd lett volna sziikseges

az eredmeny eldrelatasahoz. Ket eset lett volna lehetseges. Azelsd az lehetett volna, hogy a tdbbsegre jutott fiiggetlensegi part

a dualizmust megkiserlette volna folcserelni a perszonalis unidval.

E kiserlet feltetleniil siilyos dsszeiitkdzest idezett volna eld a

magyar nemzet es a dinasztia kdzott. Az 1848/49-iki forradalom

ismetldddtt volna, meg pedig a monarchia nemzetkdzi helyzetenek

kdvetkezteben a magyar nemzetre sokkal kedvezdtlenebb kdriil-

menyek kdzdtt, mint a mult szazad kdzepen. A masodik, kevesbbe

fdltehetd eset az lett volna, hogy a parlamenti tdbbseg, egyeldre

kikapcsolva a perszonalis unid kerdeset, az 1848/49-iki forradalom

szellemeben a radikalis politikai, tarsadalmi es gazdasagi refor-

mokat siirgette volna. Miutan e reformok kapcsolatosak lettek

volna a dinasztia legerdsebb tamaszat alkotd katonasag, egyhaz

es nagybirtokossag erdekeit sarkalatosan erdekld intezmenyekletesitesevel es intezkedesek vegrehajtasaval, a nemzet es a

dinasztia kdzdtt kitdrhetd dsszeiitkdzes ebben az iranyban semlett volna elkeriilhetd. Ebben rejlett igazi es valdsagos oka annak,

hogy az 1867 dta egymast kovetd magyar kormanyok olyan

tartdzkoddk voltak minden kovetelessel szemben, amely egy szele-

sebb alapokon, vagy epen az altalanos szavazaton felepiild valasztd-

jogi reformot siirgetett.

Vegyiik keziinkbe Magyarorszag barmelyik valasztiisi ter-

kep^t. A fiiggetlensegi parti valasztdkeriileteket jeldljiik megugyanazzal a szinnel, amelyikkel az orszag etnografiai terke-

pen a magyarsagot szoktuk es helyezziik e terkepeket egymtis

melle. E ket terkep majdnem ugy fog hasonlitani egymashoz,

mint egyik tojas a masikhoz. Kiildndsen tanulsagosak e tekin-

tetben az 1892-iki es az 1905-iki valasztasok terkepei. A fiig-

getlensegi partok keriiletei a Dunantiilra a Nagy Magyar Al-

fdldre es az erdelyi reszekben a Szekelyfoldre estiek. A dualizmus

sertetlen fenntartasat politikai programmjukra irt szabadelvu

es munkapartok keriiletei pedig, elenyeszd szamii kivetelektdl

eltekintve, a nemzetisegi teriiletekre. E terkepek beszedes

illusztracidi annak, hogy a magyarsag az 1867-tdl mostanaig

fennallott dualisztikus allamjogi rendszer kereteben Ausztria,

illetdleg a dinasztikus politika erdekeben a parlamentben a

nemzetisegi valasztdkeriiletek segitsegevel majorizaltatott.

De hat mi az oka ennek a sajatsagos es bizonyos fokig

valdsagosan anomaliiinak latszd jelensegnek? Egyszeriien az,

215

hogy a nemzetisegi tertileteken elo magyarsag, hogy magat az

esetleges nemzetisegi tiilsullyal szemben a kdzeletben felszmen

tarthassa, kenytelen volt erosebb nemzeti vagyakozasait es

allamjogi aspiracidit elnyomva, a hatalmat kezeben tartd min-

denkori kormanyparthoz csatlakozni. A nemzetisegi ertelmiseg-

nek nagyobb es mersekelten gondolkozd resze pedig sajat nem-zetisegi erdekei miatt is annak a politikai iranynak kdveteset

tartotta magara nezve hasznosabbnak, amelyik a dinasztiaval

vald minden dsszetitkdzest keriilenddnek velt. A valasztdk tdbb-

seget alkotd nemzetisegi kispolgarsag es jobbmddu parasztsag

szivesen kovette sajat ertelmisegenek higgadtabb gondolkozasu

tdbbseget s a kozotte eld magyarsagot, mint azokat a nemzeti-

segi politikusokat es izgatdkat, akiknek politikai programmjates agitacids beszedeit a legtobbszor azert sem erthette meg,mert egyaltalan nem orezte magat nyelve, vagy nemzetisege

miatt elnyomottnak es tilddzdttnek. A fajmagyarsag erds politi-

kai aspiracidi es impetuozusabb demokratikus torekvesei tavo-

labb allottak lelketdl s azert volt hajlandd kdvetni es tamogatni

a nyugalmat es rendet biztositd dualisztikus allamjogi rendszert

fenntartani akard mindenkori magyar kormanypartokat.

Iddvel bizonyos eltolddasok kdvetkeztek be a most ismer-

tetett viszonylatokban, amely eltold^asoknak oka az orszag

gazdasagi fejlddeseben keresendd. A fejlddd nagyipar a ma-gyar varosokban is megteremtette az ipari munkasosztalyt,

amelynek kdreben a szocialdemokracia eszmei csakhamar elter-

jedtek es gydkeret vertek. A nepmuveltseg terjedesevel a mezd-gazdasagi proletariatus is dntudatra ebredt es sorsanak javitasat

kezdette kovetelni. Az agrarszocializmus azonban inkabb a tdme-geknek gazdasagi es tarsadalmi helyzettik sztilte dsztdnszeru.

erzelmi allapota es hatarozottan kdrvonalozott celt alig ismerd

homalyos vagyakozasa- volt. Ontudatosabb es elmeletileg jobbanmegalapozott volt az ipari munkassag szocializmusa. Az ipari

munkassag nagyobb es vezetesre inkabb hivatott ertelmesebb resze

azonban nem volt eredetileg magyar sztiletesu es elszakadva attdl

a fajtdl, amelyben sztiletett, e helyzetenel fogva a legkozmopoli-

tabb, a leginternacionalisabb volt talan a vilag dsszes ipari mun-kassaga kdzdtt. Szellemi vezetdi nem a fajmagyarsag ertelmisege-

nek tagjai kdztil kertiltek ki, hanem a magyar zsiddsag azon fiata-

labb ertelmi proletarsaganak tagjai kdztil, akik a magyar polgari

tarsadalomban, inkabb ainbicidiknak, mint tehetsegtiknek meg-felelden elhelyezkedni nem tudtak. A magyarorszagi szocial-

demokracia ez eredeti dsszetetele okozta, hogy a magyar polgari

tarsadalom tagjainak szemeben nem annyira internacionalista,

hanem antinacionalista aramlatnak tunt fel, amelybdl a hazafisag

es a nemzeti erzes teljesen hianyzik.

A magyarellenes becsi udvari es katonai kdrdk is igy

iteltek meg a magyarorszagi szocialdemokraciat es azert benne

216

olyan alkalmi szdvetseges tarsat veltek latni, amelyik alkalom-

adtan felhasznalhatd azon magyar nemzeti tdrekvesek letdresere,

amelyeknek fenntartdi es harcosai a magyar nemzet ugynevezett

torteneti osztalyainak : a nagy- es kozephirtokos osztalynak, akispolgarsagnak es az ertelmisegnek magyar eredetu vagy nem-esak nyelvben, hanem erzesben is teljesen elmagyarosodott tagjai

voltak. Mikor 1905-ben a nemzet es az uralkodd kdzdtt a magyarhadsereg kerdeseben kitdrt az osszeiitkdzes, a szocialdemokrata

part altal oly nagy erellyel siirgetett altalanos valasztdi jogot

azert dobtak be feliilrdl Becsbdl a magyar politikai elet valsa-

gaba, hogy vele a szocialdemokraciat megnyerjek szdvetsegesul a

kdzjogi es nemzeti kdvetelesek megvaldsitasat siirgetd magyartortenelmi osztalyok es az erds nemzeties erzesu magyar ertel-

miseg es polgarsag letdresere.

Ez iddponttdl kezdve a magyar pelitikai partok kdzdtt az

Eris almajat az altalanos szavazaton felepiild valasztdjogi reform

alkotta, amelynek megvaldsitasat Becsbdl csodalatos mddon meg-sziintek siirgetni attdl a perctdl kezdve, amelyben a magyarhadsereg kdvetelese lekeriilt a magyar politika szinpadardl. Azosszeiitkdzes elsimult, a kibekiiles megtdrtent, az altalanos sza-

vazati jogon alapuld valasztdjogi reform siirgetese sem volt tehat

a becsi udvari es katonai politikusok szemeben tdbbe fontos. Amunkapart, amelyik a fiiggetlensegi part perszonal unids tdrek-

veseivel szemben a dualizmus intranzigens vedelmezdje volt,

nemcsak allast foglalt ellene, hanem egyenesen ugy tiintette

fel, mint olyan veszedelem forrasat, amely a magyar nemzeti

allamot odadobja a szocialis forradalmi es irredentista jellegu

nemzetisegi veszedelmeknek.

Jellemzd s a tortenetkritikai vizsgalddas szempontjabdl igen

fontos ^jelenseg, hogy az dsszes polgari partok kozdtt a fiigget-

lensegi partnak az a resze, a Justh-part kdvetelte hatarozottan

es halasztast nem turd mddon az altalanos szavazati jog elven

felepiild valasztdjogi reform megvaldsitasat, amelvik a perszonal

unid kerdeseben Becscsel szemben a legintranzigensebb allaspontot

foglalta el. Az a partarnyalat, amelyik a magyar politikai elet

utolsd evtizedenek kiizdelmeiben egyediil magat tekintette Kossuth

Lajos eszmeinek drdkdseiil.

E partot nem remitette meg sem a szocialis, sem a nem-

zetisegi veszedelem, mert inkabb erzese, mint tudasa azt sugal-

mazta, hogy e kettds veszedelemmel saemben mas mddja a vede-

kezesnek nem lehet, mint Kossuth Lajos 1848-ban hirdetett

kozjogi es belpolitikai reformeszmeinek megvaldsitasa. Nagy

fogyatkozasa volt e partnak es egyiittal nagy szerencsetlensege

is a nemzetnek, hogy Justh partjaban nem volt egyetlen olyan

elmeleti kepzettsegii tehetseges pohtikus vagy publicista sem, aki

az altalanos szavazati jogon felepiild valasztdi reformnak, a nemzet

igazi erdekeivel yald osszefiigg&et tudomanyos, tdrteneti, jogi,

217

tarsadalomtudomanyi es nemzetgazdasagi ervekkel meggydzdenki tudta volna mutatni.

Az altalanos szavazaton felepuld valasztdjogi reform, hagyorsan letrejohetett volna abban az iddpontban, amelyikben a

magyar politikai valsag kozepebe a becsi udvari korokbol erjeszto

anyagul bedobatott, es ha folteheto volna, hogy nem lett volna

pkozdja semmi dsszeiitkozesnek a nemzet es a dinasztia kdzott,

a nemzetisegi kerdest egyaltalan nem kapcsolta volna ki a

magyar politika veszedelmes kerdesei sorabdl. Az altalanos valasztd-

jog optimisztikusan gondolkodd hiveinek felfogasa szerint e reform,

ha megvaldsul, egeszen uj es a nemzeti tdrekveseket tekintve,

maskepen gondolkozd demokratikusabb elemeket hozott volna be

mindket reszrdl a magyar parlamentbe. A magyar ipari munkassag

es a magyar foldmiveld parasztsag kepviseldi tdbb megertesre es

nagyobb eldzekenysegre talaltak volna ez optimista felfogas

szerint a nemzetisegek reszerdl, mint a magyar torteneti osztalyok'

es az ertelmiseg parlamenti kepviseldi. Az alfalanos valasztdi jog

e felfogas szerint a munkas- es a foldmiveld parasztelemet

nemzetisegi reszrdl is behozta volna a parlamentbe, amely elem

valdszinuen felszabaditotta volna magat a nemzetisegi polgari tarsa-

dalom irredentista es imperialista eszmektdl eltelt azon tagjainak

Mzardlagos szellemi hatasa aldl, akik eddigele vezerei, sdt tobb:

egyenesen csinaldi voltak a nemzetisegi politikanak.

Ez optimista es alapjaban teves felfogas szerint ez eset-

ben a nemzetisegek kdzdtt ujra eletre kelhetett volna a romanreszrdl Mocsonyi Sandor altal a mult szazad hetvenes es nyolc-

vanas eveiben kepviselt az az irany, amelyik azt hirdette, hogya nemzetisegi partok programmjat nem lehet az orszag alkot-

manyaval es a magyar nemzet allamjogi aspiracidival ellentetben

alld mddon es alapon megvaldsitani. Amelyiknek allaspontja az

volt, hogy nem szabad a nemzetisegi politikaban olyan mddszert

kovetni es olyan eszkdzdket hasznalni, amelyek azt a latszatot

kelthetnek, hogy a nemzetisegek a maguk politikai kovetele-

seiket a magyar allam kdzjogi szerkezetenek felbontasa aran

kivanjak megvaldsitani. E felfogas szerint az is valdszinii, hogya parlament szocialdemokrata partjaban es a magyar parasztsag

kepviseldivel megszaporodott Justh-partban nehai Mocsary Lajos-

nak is utddai tamadtak volna, akik annak a gondolatnak lettek

volna bizonyara a hirdetdi, hogy a Becstdl fiiggetlen es dnalld

magyar allamnak viszonyat a maga nemzetisegeivel azon az alapon

kell rendezni, amely alapot Kossuth Lajos langelmeje 1848/49-ben nyilatkozatok, sdt torvenyjavaslatok alakjaban is oly szaba-

tosan es annyi bolcs eldrelatassal megjeldlt. Ez optimista es a

nemzetisegi tdrekvesek valddi lenyegenek teljes felreismeresen

alapuld felfogas azonban nem a valdsagos helyzet es a konkret

tenyek szambavetelen nyugodott, hanem egyszeru elmeleti M-tevesen. A munkapart vezetd politikusai vele szemben joggal

218

hivatkozhattak arra, hogy Ausztriaban az altalanos valasztdi

jog nemcsak meg nem sziintette az allambomlasztd nemzeti-

segi harcokat, hanem meg elesebbe es szelesebb retegekre

kiterjedove tette es az osztrak allam bomlasanak folyamatat

gyorsabba, sot fel nem tartdztathatdbba. Az altalanos szavazati jog-

nak mas hatasa Magyarorszagon sem lehetett volna. Ez magya-razza meg es teszi erthetdve, hogy a magyarsag realpolitikusai

miert idegenkedtek az altalanos szavazaton alapuld valasztdi

reformtdl.

Mielott e kerdes a ket stadium valamelyikebe keriilhetett

volna, kitort a vilaghaborii. A haborut elveszitettiik. A vesztett

haborii kovetkezmenye a vae victis! Most azonban beke kesziil,

allitdlag a jelenkor legnagyobb bekeapostolanak, Wilsonnak elvei

alapjan. Ez elvek igazsagaba vetett becsiiletes hittel tettiik le

a fegyvert. Vajjon a varva-vart beke meghozza-e a wilsoni elvek

'diadalat es lehetdve teszi-e a magyar nemzetnek, hogy a vele

szazadokon at egyiittlakd, egyiitt dolgozd nemzetisegekkel a

Kossuth Lajos elveivel annyira dsszhangzd wilsoni elvek alapjan

rendezhesse a maga viszonyat a teriileteben meg nem csonkitott

magyar allam kereteben?

A magyar nemzet es a vilaghaboru.

E tanulmany III. fejezeteben ramutattam arra, hogy a

magyar nemzet tdbbsege 1878-ban a leghatarozottabban ellenezte

Bosznia-Hercegovina okkupalasat, mert bevezeteset latta benne

a monarchia azon agressziv termeszetu balkanpolitikajanak, amely,

ha ugy fog sikeriilni, mint azt a becsi udvari es katonai kdrdk

terveztek, az Osztrak-magyar monarchia rdvid idd mulva olyan

szlavjellegii csaszarsagga alakult volna at, amelyben a ma-gyarsag csak a nemzetiseg harmadrendu szerepere lett volna

leszoritva. A jelentekenyebb magyar politikusok kdziil Bosznia-

Hercegovina okkupacidjanak egyik leghatarozottabb ellenzoje

Zsedenyi Ede volt. Ofelsege I. Ferenc Jdzsef egy udvari este-

lyen emiatt Zsedenyit szelid szemrehanyasban reszesitette. Mikor

Zsedenyi allaspontjat megokolta, Ofelsege a kdvetkezo megjegy-

zest tette: „Ja, mein lieber Zsedenyi, das ist die Politik mei-

nes Hauses!"

Az Osztrak-magyar monarchia kiilpolitikajat tdrtenetenek

egesz folyaman soha sem a monarchiat alkotd egyes nemzeteknek

vagy azok tobbsegenek, hanem a dinasztianak akarata es erdeke

szabta meg. A „Politik meines Hauses" helyettesitett mindent.

Olyan allamferfiii, aki a monarchia nemzetei valamelyikenek,

vagy e nemzetek tobbsege akaratanak es erdekeinek megfeleld

kiilpolitikat akart volna csinalni, egy percig sem maradhatott

volna nemhogy a kiiliigyminiszteri es kancellari szekben, hanem

219

mint miniszterelndk a kettds allam valamelyik kormanyanak elen

sem. A monarchia kiiliigyi politikajaert es ennek kovetkezteben

az 1914 jiilius vegen meginditott naboriiert is a tortenelem itelo-

szeke elott a feleldsseg a dinasztiat es annak legszqigalatkeszebb

eszkozet, a hdtzendorfi Conrad fdndksege alatt alld vezerkart

illeti. Berchtold, Tisza — aki kiildnben ellenezte — es Sttirgkh

csak egyszeru cegjegyzdk voltak.

A magyar nemzetet ezert a haboriiert nem terheli semmifeleldsseg, sem sajat lelkiismerete, sem pedig a tortenelem iteld-

szeke elott. Mindazonaltal ellentetben allana a vald igazsaggal,

ha valaki azt allitana, hogy a magyarsag ebben a haboniban

nem osszes erkdlcsi es anyagi erejevel vett reszt. Ezt tagadni,

vagy ezzel ellenkezot allitani, az igazsag egyenes arculcsapasa

volna. A magyar kozvelemeny e haborii kitoresekor teljesen

tisztaban volt azzal, hogy ez a haborii olyan vilagtorteneti errupcid,

amelyet az adott nemzetkozi helyzetben, amely tobb evtizedes

torteneti fejlodes eredmenye volt, elkeriilni nem lehetett. Biztos

tudataban volt annak is, hqgy ez a haboru nemcsak donto

merkozese a nemetsegnek a latin es szlav fajokkal, hanem a

magyar nemzet szamara rakenyszeritett elet-halalharc is, mert

ebben a haboruban az Osztrak-magyar monarchia hadierejenek

letdrese a panszlavizmus nagy partfogdjanak, az orosz cariz-

musnak sok millids hadseregere volt bizva; arra a „gdz-

hengerre", amelynek a Karpatok bercein es a magyar nemzetkatonai erenyein kiviil szambavehetd akadalya a monarchiateriileten alig is volt.

A mai szocialdemokracia apostola es alapitdja Marx Kdroly1849-ben, korLilbeliil abban az iddben, mikor a magyar nemzetelet-halalharcat vivta az osztrak csaszar es az orosz car egyesi-

tett hadainak szazezreivel, a panszlavizmussal foglalkozd tanul-

manyaban e szavakat irta: „A panszlavizmus nemcsak nemzetionalldsagra iranyuld mozgalon^ hanem egyszersmind arra is

torekszik, hogy meg nem tortentte tegye azt, amit egy ezereves

tdrtenet hozott letre. Ezt azonban nem lehet megvaldsitani

anelkiil, hogy a torok birodalom, Magyarorszag, sdt Nemetorszagegy resze is el ne tunjek Eurdpa terkeperdl. E mozgalom, haceljat el is eri, azt Eurdpa leigazasa nelkiil tartdsan nem biz-

tosithatja." A magyar kdzvelemeny tisztaban volt vele, hogy haezt a haborut a monarchia elvesziti, vele egyiitt Magyarorszag is

feldaraboltatik, ha Marx megallapitasa szerint „el nem tunik is

vegleg Eurdpa terkeperdl".

Hogy erre a meggydzddesre jusson, meg csak arra semvolt sziiksege, hogy valami szeleskdrii kiilpolitikai tanulmanyokatfolytasson. Az 1912/13-iki Balkan-haboru idejen s az azt kdvetdhdnapokban a hazankban megjelend nemzetisegi lapok nyiltan,

minden tartdzkodas nelkiil irtak arrdl, hogy az eurdpai Torok-orszag felosztasa utan a sornak Kdzep-Eurdpa beteg emberere,

220

az Osztrak-magyar monarchiara kell keriilnie. A roman nem-zetisegi part hivatalos lapja, a „Romanul" 1914 januar 7-iki

szamaban a kiiszobon levo vilaghaborii varhatd kitoresevel kap-csolatosan Romania szerepevel foglalkozva, azt irta, hogy az

esetben, ha Romania Oroszorszaggal szdvetkezve, haddal ta-

madja meg az Osztrak-Magyar monarchiat, feltetleniil gydztes

lesz es minden nehezseg nelkiil valdsithatja meg nemzeti idealjat,

Nagyromaniat.

Ugyanez a lap 1914 marcius 16-iki szamaban az orosz

„Novoja Wremja" egy cikket ismertette, amelyben az a jdslat

foglaltatott, hogy meg ez ev tavaszan ki fog torni az osztrak-

orosz haborii, amelynek eredmenye az lesz, hogy a monarchiat az

eurdpai kabinetek beleegyezesevel fel fogjak osztani Nemet-,

Olasz-, Oroszorszag, tovabba Szerbia es Romania kozott. E lap

egy masik kozlemenye egy beszelgetest tartalmaz, amelyik

Bukarestben egy orosz diplomata es egy roman hirlapird kdzott

folyt le. E beszelgetesben Eurdpa elrendezesenek arrdl a terverdl

volt szd, amely eredmenye fog lenni Oroszorszag gydztes habo-

rujanak. Ebben az esetben Oroszorszag nagylelkusegetdl fog

fiiggeni, hogy visszaadja-e Romanianak Besszarabiat ? de az marfeltetleniil bizonyos, hogy Romania megkapja Erdelyt, mivel az

orosz-francia megegyezes a beke jdvdbeli biztbsitasara Nagy-Romaniat tervezett. Olyan Romaniat, amely tulsulyban legyen az

egesz Kelet-Eurdpaban.

A vilaghaborii kitorese eldtt aKg ket hdnappal az orosz

car csaladja kisereteben meglatogatta Karoly roman kiralyt

Konstancaban. A kozvelemeny ugy Romaniaban, mint Magyar-

orszagon tisztaban volt, hogy e talalkozason alig is lehetett

masrdl szd, mint arrdl, hogy Romania a kiiszdbdn alld nagy

osszeutkozesben hu maradjon-e a harmasszdvetseghez, vagy

Oroszorszaghoz csatlakozzek nemzeti idealjanak, Nagyromanianakmegvaldsitasa celjabdl ? Nyilt titok volt, hogy Bratianu miniszter-

elnok ez alkalommal kdtelezd igeretet tett az orosz kiiliigy-

miniszternek, hogy Romania az esetben, ha az entente biztositja

nemzeti idealjanak megvaldsitasat, kilep a harmasszovetsegbdl

es fegyvert fog az Osztrak-Magyar monarchia ellen revindikacids

igenyeinek erdekeben.

Egy par hettel a konstancai talalkozd utan, junius 29-en

tdrtent a szerajevdi veres tragedia. Most mar nem volt senki,

aki meg nem lett volna gydzddve, hogy a vilaghabohi kiiszobdn

van. A bukaresti sajtd leplezetlen dszinteseggel irt Romania

leendd szereperdl e haboruban. Filipescu Miklds lapja, az „Epoca"

a haborii kitdrese eldtt tiz nappal azt irta, hogy az Osztrak-

magyar monarchia e haborii kovetkezteben felosztasra keriil.

A roman allam egy ilyen dsszetdrendd cserepert nem teheti

ki magat ingyen a haborii veszedelmenek. Szovetsegenek ara:

Erdcly, amelyet Romania ugy is meg fbg kapni az entente-tol,

221

illetdleg Oroszorszagtdl. Ugyanilyen hiirokat pengetett a szerb

sajtd is.

A magyar nemzet tisztaban volt azzal, hogy egesz lete fog

kockara dobatni ebben a kitdres kuszdben levd haboriiban. Elet-

halalharc lesz ez, melyben nincs mas valasztasa, mint gydzni

vagy meghalni. Hutlen lett volna dnmagahoz es ezereves multja-

hoz, ha minden erejet meg nem feszitette volna a gydzelem

erdekeben. Ferfias elhatarozassal es komoly elszantsaggal fogott

fegyvert eletenek es fennmaradasanak erdekeben, de egyszersmind

sziveben mely elkeseredessel es igaz fajdalommal is amiatt, hogy

ebben a haboriiban Nemetorszaggal kdtott szovetsege kdvetkez-

teben olyan nemzetek ellen kell forditania fegyveret, akiket soha

sem tartott ellensegeinek. Egyetlen ellensege ebben a harcban

az orosz carizmus, a panszlavizmus ez driasereju. partfogdja volt.

Ez ellensege ellen harcolt elszantan es a vegsd kitartasig vald

elhatarozassal.

A magyar tortenelem el nem tagadhatd tenyei beszelnek

arrdl az igazi baratsagrdl, amellyel a magyarsag az olasz nem-zet irant viseltetett. Az olasz egyseg hatalmas epiiletenek quader-

koveit bdsegesen kiomlott magyar ver is segitett dsszeragasztani.

Garibaldi annak idejen a magyar nemzet eszmenyi hdse is volt.

A Garibaldi-ndta az Appennini-felszigeten aligha zengett lelke-

sebben es tdbb erzestdl athatva, mint a tiszamenti nagy siksagon

vagy a szekely bercek vdlgyeiben. ,

Nem volt olyan magyar ferfi, aki a francia nemzetben az

emberi eldhaladas es a nepszabadsag harcosat ne latta volna.

A magyar iskolakban lelkesedessel es a francia nemzet irant

egyre fokozddd rajongassal hallgattak a tanuldk, mikor a tanar

arrdl az entente cordialerdl beszelt, amely a magyar es a fran-

cia nemzet kdzdtt a mohacsi vesztdl kezdve egeszen a legutolsd

iddkig fennallott abban a hosszas kiizdelemben, amelyet nemegy mozzanataban a ket nemzet egytittesen folytatott a Habs-burg csaszarok vilaghatalmi torekvesei ellen. XIV. Lajosnak es

IH. Napoleonnak, Rakdczi Ferenc es Kossuth Lajos e ket

partfogdjanak alakjat a halas emlekezet nemes erzese drizte

meg a magyarsag lelkeben. A most lezajlott vilaghaborii mer-ges gyuldlete sem volt eleg erds arra, hogy ezeket az erzeseket

onnan kiszakitsa.

Vegtil, ki allithatna azt, hogy a magyarsag ellenseget

latott az angol nemzetben? Abban a nemzetben, melyben a

magyar protestanssag edestestveret es nemesszivii tamogatdjatismerte szazadokon at tartd ama nehez kiizdelmeben, melyeta protestans vallas fennmaradasaert es szabadsagaert folyta-

tott a Habsburgok nagy katonai es allami hatalmara tamasz-kodd katholikus reakcid ellen. A magyar nemzetnek biiszke-

seget alkotta az a tudat, hogy az 6 alkotmanyanak alapvetdoklevelet alkotd „aranybulla

a majdnem egyiddben sziiletett

222

meg az angol „magna charta"-val. Az angol a szabadsag-szeretd bator ferfiii es a nemes gentleman idealja gyanant allott

a magyar ember szemei eldtt. Es miert tekintette volna szive-

ben ellensegnek az Egyesiilt-Allamok polgarat, annak az allam-

nak polgarat, amelynek szenatusa a magyar fiiggetlenseg idealis

nagy harcosat, Kossuth Lajost a maga kebeleben iidvdzdlte?

Azt a nemzetet, amely nemzet egyik legnagyobb fianak, WashingtonGydrgynek a maga fdvarosaban szobrot emelt? E nemzetekharcos fiaiban nem gyulolt ellenseget, hanem nemes ellenfeleket

latott es vellik szemben a habonit ugy fogta fel, mint a lovagi

parbajt.

A magyar nemzet e haborii folyaman oszinte es melyfajdalommal vett tudomast a haragnak es a gyuloletnek arrdl

a tajtekzd hullamvereserol, amely ez altala olyan nagyrabecsiilt

nemzetek kozvelemenyeben ellene fenyegetden tombolt. De tisz-

taban volt azzal is, hogy a gyulolkddes es a harag ez aradata

nem spontan megnyilatkozasa volt e nemzetek lelkenek, hanemeredmenye annak a ragalmazasi hadjaratnak, amelyet e nemzeteksajtdjaban a romanok,- csehek, szerbek es az orosz carizmus

ligyndkei a magyarsag ellen mar evtizedekkel eldbb megindi-

tottak azon a cimen, hogy a fajrokonaikat alkotd magyarorszagi

nemzetisegeket a jog es torveny ellenere zsarnoki mddon el-

nyomja. A magyar nemzetnek haboriis elszigeteltsegeben nemvolt mddja es alkalma ellenfeleinek kozvelemenyet felvilagositani

arrdl, hogy a nemzetisegeknek zsarnoki es embertelen elnyo-

masa cimen ellene emelt vad es panasz lenyegeben semmi egyeb,

mint elpalastolasa a vadldk reszer/1 azoknak az irredentista es

imperialista torekveseknek, amelyeknek celjuk nemcsak a tor-

teneti jognak, hanem azon nemzetisegi elvnek ellenere is, amelyre

a maguk koveteleseit a jogossag latszataval felepitettek, a magyarallam teriiletenek nagy reszet elfoglalni es a magyar etnikum-

nak majdnem egy harmadat leigazni.

Nem lehetetlen, hogy ennek a ragalmazasi hadjaratnak

olyan eredmenye volt a francia, olasz, angol es az amerikai

nagy nemzetek iranyadd politikai kdreiben, hogy azoknak a

kivansagoknak kielegitesere bizonyos fokig igeretet tettek. Lehet-

seges, hogy a magyar nemzet felvilagositasainak, vedekezesenek

es tiltakozasanak nem lesz meg a kivant sikere.

Ez esetben azonban a bekekonferencia hatarozatanak iranyt-

add nagy nemzetek allamferfiainak lelkiismeretiikre kell vennidk

dsszes konzekvenciait annak a tevedesnek, amelyhez hasonld

vetket nagy tdrteneti multtal bird, civilizalt nemzet ellen csak

Lengyelorszag felosztasaval kovettek el; de nem a szabad nemzetek

kepviseldi, hanem harom, zsarnokilag kormanyzott birodalom

abszolut es feleldtlen uralkoddi. Ezt a tevedest meg Lengyel-

orszag felosztasanal is siilyosabba s igazsagtalanabba teszi az,

hogy Magyarorszag teriiletet nem olyan allamok es nemzetek

223

kedveert csonkitjak meg, amelyek akar azon szerepnel fogva,

amelyet tdrtenelmiik egesz foryaman at jatszottak, akar szellemi

vagy gazdasagi kulturajuknal fogva folotte allanak a magyar

nemzetnek, vagy az emberi haladasert es a nepek szabadsagaert

tdbbet tettek, mint a magyar.

Hasonlitsak ossze a francia, az angol, az plasz es az

amerikai tortenetbolcselok a magyar tortenelem egesz tartalmat

a cseh, szerb es roman nemzetek tdrtenetevel es iteljek megsajat lelkiismerettik sugallata szerint, hogy e nemzetek kozlil

melyik tett erte^esebb szolgalatot az emberi elohaladas iigyenek ?

Allapitsak meg, nem a szerbekrol es a romanokrdl, hanem a koztiik,

miiveltseget es tortenelmi multjat tekintve, a legelsorol, a csehek-

rol is, hogy koziilok hanyan kiizdottek akar az olasz egysegert

a harcmezon, akar pedig Amerika nagy szabadsagharcaban, vagy

hullottak el a fajrokon lengyelseg azon szabadsagharcaiban,

amelyeket e nemzet idonkent az orosz carizmus ellen folytatott?

A magyar katona egyforman ontotta veret az olasz, a lengyel

es az amerikai nemzet szabadsagharcaiban. A francia kiralysag

egynehany fenyesmultu huszarezredenek Rakdczi, Bercsenyi kuru-

cai es azok ivadekai voltak megalapitdi.

Mikor januar hdban az amerikai misszid vezetoje, Coolidge

tanar az amerikai magyar egyesiilet meghivasara megjelent a

varosligeti td partjan levd Washington-szobor eldtt, egy nyolcvan

eves aggastyan iidvozdlte, mint annak a szabadsagharcnak egyik

katonaja, amelyet a mult szazad masodik felenek kezdeten Lincoln

Abraham politikai vezetese mellett Eszak vivott meg Del ellen.

Ebben a szabadsagharcban Kossuth honvedhadseregenek tdbb

tisztje es igen sok katonaja vett reszt. Kozuliik kettd mint

altabornagy, dt mint vezerdrnagy, tizendt mint ezredes, szamos

drnagy es alsdbbfoku tiszt. Hol voltak akkor a csehek? Holvoltak akkor is, mikor Tiirr, Tiikdri, Gral Sandor stb. magyarlegionariusai az olasz nemzeti szabadsagert es az olasz allami

egysegert harcoltak ? Becsben lakajszolgalatot teljesitettek a csa-

szari udvarban, miutan eldbb Magyarorszagon, mint Bach Sandor

hivatalnokai az abszolut kormanyzas es a germanizacid erdekeben

fejtettek ki korrupt es hitvany tevekenyseget.

Megtdrtenhetik, hogy azon ragalmazd sajtdhadjarat es

diplomaciai intrikak eredmenyekepen, amelyet a csehek, a

szerbek es a romanok Parisban, Londonban, Rdmaban, Washing-tonban kifejtettek, a bekekonferencia jogtalan es igazsagtalan

kdveteleseiket teljesitve, Magyarorszag feldarabolasat bevegzett

teny gyanant allitja a magyar kormany bekekiilddttjei ele.

Hogy ezek a kiilddttek alairjak-e a magyar allam es nemzethalalos iteletet? nem tudom. Azt azonban vallom es tudom,hogy a magyar nemzet ebbe az igazsagtalan bekebe soha semfog belenyugodni es azt magara erkolcsileg kdtelezd erdvel

birdnak nem fogja elismerni.

224

Kunfi, az atkos emlekezetu Karolyi-kormany kdzoktatastigyi

minisztere a Bernben tartott nemzetkozi szocialdemokrata kon-

gresszuson azt mondotta, hogy a megcsonkitott Magyarorszag

a koldusok es a kalandorok hazaja lesz ! Kunfi miniszter,! ez a

hazafiatlan nemzetkozi kalandor a maga lelkiallapotabdl es znillott

erkolcsi felfogasabdl indulva ki, tevesen itelte meg a magyarnemzet lelket. Iteletet meg kell korrigalnom. A megcsonkitott

Magyarorszag nem a kalandorok es a koldusok, hanem a hazafiak

es koldusok orszaga lesz. A vilagtortenelem folyaman a nemet-

alfoldiek peldaja mar egyszer megmutatta, hogy a hazafiak es

koldusok orszagat leigazni nem lehet.

1

225

TARTALOMJEGYZEK.

Lapszam

1. Eloszo 3

2. E tanulinany targya e"s celja 5

I. FEJEZET.

Az irredentista torekvesek dUitolagos jogtorteneti alapjdnak birdlata.

3. A csecho-szlovak (tot) irredentista kovetelesek jogtorte^neti alapja

nem torteneti igazsag 9

4. A dakoronian torteneti elmeletnek es a daciai kontinuitashak

hamis volta 13

5. A Magyarorszagra bekoltozott regi rotnansag erkolcsi allapotai 20

6. A szerbek kovetel6se"nek nincs semmi jogtort^neti alapja ... 26

7. A bevandorolt szerbek erkolcsi allapota . 29

8. A horvat koveteleseknek nincs jogtorteneti alapjuk 31

9. A rutenek sem voltak oslakoi Magyarorszagnak 33

10. Az allitolagos ezer ev elotti torteneti helyzet nem alkothatja

semmifele mai allamjogi elrendezkedesnek alapjat 35

II. FEJEZET.

A mayyarsdg foldrajzi eThelyezkedese es etnikai kifejlodesenek ismertetese.

1. A magyarsag foldrajzi elhelyezkedese 39

2. A magyar etnikum kialakulasanak fobb tort^neti mozzanatai a

mohacsi veszig 42

3. Magyarellenes telepitesi akci6 a XVIII. szazadban 45

4. A magyar etnikum fejlod^se az utols6 szaz 6y alatt ' 48

5. A magyarsag nagyobb termeszetes szaporodasanak okai .... 53

6. A beolvadas szerepe a magyar etnikum fejlod^seben 55

7. A magyar hivatalos statisztikai . adatok hiteless^genek tagadasa

ellenkezik a tudomanyos igazsaggal 59

m. FEJEZET.

A nemzetisegpolitikai torekvesek fejlodestortenete es irredentista jellegenek

megdMapitdsa.

1. A nemzetise"gi torekve"sek kezdete 67

2. A becsi reakcio hatasa . 68

15

226

Lapszam

3. A ruagyarsag vedekezese 69

4. Az illirizmus, mint politikai t^nyezo 70

5. Az 1848-iki nemzetiseg-politikai programmok 71

6. A t6t politikai programm 72

7. A szerb politikai programmt 73

8. A roman politikai programm 73

9. A szaszok allaspontja 74

10. A magyar nemzet allaspontja e nemzetisegi kovetelCsekkel

szeniben 74

11. Az 1849 marcius 4-iki osztrak alkotmany hatasa 76

12. A magyarorszagi nerazetis6gek es az abszolut osztrak uralom . 77

13. Az 1861-iki magyar orszaggyules 6s a nemzetis6gek magatartasa 78

14. A becsi kormany foderalisztikus kis6rletei 79

15. A dualisztikus atalakulas 6s a nemzetis^gi k6rd6s 80

16. A nemzetisegi torve"ny 81

17. A nemzetis6gi kepviselok kisebbsegi javaslata §418. Nemzetisegi mozgalmak a Deak-parti kormanyok idej6ben . . 85

19. Hohenwarth foderacios kise^rlet^nek hatasa a magyarorszagi

nemzetisegek politikai magatartasara 89

20. Vedekez6s az allambomlaszt6 nemzetis6gi torekvesek ellen . . 90

21. Bosznia okkupacioja es a nemzetisegi k6rd6s 92

22. A nemzetisegi mozgalmak fejlodese a mult szazad nyolcvanas

eveiben 93

23. A roman nemzetisegi mozgalmak lijraebred^se 94

•24. A roman nemzetisegi part 1881-iki programmja 94

25. A romaniai irredentista mozgalmak 95

26. A Tribuna alapitasa es hatasa 96

27. A Liga Culturala alapitasa 6s szerepe . 97

28. A Memorandum-por 99

29. A roman nemzetisegi mozgalom hanyatlasa a Memorandum-port

koveto 6vekben 101

30. A nemzetis^gi mozgalmak a jelen szazad kezdeten ujra elednek 102

31. A roman nemzetis^gi part felhagy a passzivitassal 104

32. A roman nemzetis^gi part alkudozasa a koalici6s kormannyal . 105

33. A Liga Culturala ujra6bredese 6s Jorga Mikl6s bukaresti egye-

temi tanar szerepe ez ujrae"bredesben 106

34. A roman nemzetisegi part alkudozasai Khuen-Hedervaryval es

Tiszaval 107

35. Meghasonlas a roman nemzetisegi partban es az azt «koveto

kibekules 108

36. Bosznia annexioja es a roman nemzetise"gi torekvesek .... 109

37. Az 1912/13. evi Balkanhaborii ha,tasa a magyarorszagi roinan-

sag nemzeti es politikai aspiracioira 110

38. Tisza Istvan kiserletet tesz a Balkanhaboru utan megegyez6sre

jutni a romanokkal 112

39. A t6t nemzetis6gi mozgalmak a mult szazad nyolcvanas 6veiben 114

1

227

Lapszam

40. Kiizdelem a panszlavizmus ellen az ag. evangelikus egyhaz

kebel6ben 116

41. Tot kozmuvelodesi torekvesek a mult szazad utolsd eVtizedeben 118

42. T6t nemzetisegpolitikai akcidk a mult szazad ket utolsd ev-

tizedeben 120

43. A cseh-t6t egys6gi mozgalom kezdete 6s elso idoszaka .... 122

44. Masaryk tanar felle^pese a cseh-t6t nemzetegys6g erdekeben . . 124

45. Ellentet az Hlas koriil csoportosult ifjiisag 6s a tur6cszent-

martoni idosebb politikusok kozott 125

46. A „kis forradalom" (rnala revolucia) a jelen szazad elso 6v-

tizedeben 127

47. Bjornson 6s Scotus Viator magyarellenes irodalmi hadjarata . . 131

48. Neoszlav-kiserletez6sek a jelen szazad elso evtizedeiben .... 133

49. A t6t nemzetis6gi politikusok allasfoglalasa a munkaparti kor-

manyok nemzetisegi politikajaval szemben 136

IV. FEJEZET.

Az eg-yfam, iskdlai es Mzmihelodesi dllapotdknok Mtdsa a nemzetisegek

politikai es nemzeti torekveseinek kifejlodesere.

1. A magyar allam nepessegenek vallasfelekezetek szerint val6

K megoszlasa 141

2. A r6mai katholikus, a reformatus es az agostai evang61ikus

egyhazak viszonya a nemzetisegi torekvesekhez 142

3. A nemzetisegi jellegu egyhazak 145

4. A balazsfalvi gor. kath. roman erseki egyhaz 147

5. A gor. kel. roman 6rseki egyhaz 150

6. A magyarorszagi gor. kel. szerb egyhaz 156

7. Az egyhazak hatasa a nemzetisegek muveltseg6nek es nemzeti

torekv^seinek kifejlesztes6re 160

8. A magyar allam kozoktatasiigyi politikaja 6s a nemzetis6gek . 164

9. Apponyi iskolai torvenyei 6s a nemzetisegek 167

10. A nepoktatas allapotanak statisztikai k6pe 170

11. A kozep- 6s felsoiskolazas ismertetese, tekintettel nemzetis6g-

politikai vonatkozasaira 172

V. FEJEZET.

A nemzetisegek gazdasdgi helyzetenek ismertetese es penziigyi pdlitikdjiik

magyareUenes jeUegenek megdllapitdsa.

1. A nemzetis6gek jelenlegi gazdasagi helyzet6nek torteneti

alapjai 179

2i A foldbirtok megoszlasi aranya az egyes nemzetisegek 6s a

magyarsag kozott 182

3. A nemzetisegeknek, kiilonosen a romansagnak magyarellenes

foldbirtokpolitikai akci6ja 185

/ 15*

228

Lapszam

4. A nemzetisegi penzinte^zetek miikodesenek ismertete^se .... 190

5. A magyar kormanyzat segito kozremiikodese a nemzetisegek

gazdasagi torekve"seiben 194

6. Parhuzam a romaniai es a magyarorszagi roman parasztsag

kozott . 198

VI. FEJEZET.

A nenizetisegeJc politikai ervenyesuleset erejuk gyengesege dkaddlyozta.

A magyarsdg viszonya a vildglidboruhoz.

1. Akad&lyozva volt-e a nemzetisegek politikai ^rv^nyesiilese ? . 205

2. A valasztoi jog £s a nemzetis^gek 208

3. A parlamenti valaszt&s rendszerenek fenntartdsa nem volt ma-

gyar nemzeti e"rdek 213

4. A magyar nemzet es a vilaghaborii 218

Tartalomjegyz^k 225

. { q