BUKOVINÁTÓL SVÁJCIG,

ÁRGÍRUS NÓTÁJÁTÓL A DUÓIG:

KODÁLY, 1914

Európa közepe

- Bukovinától Párizsig

ESEMÉNYNAPTÁR (1)

Január első napjaiban Gömör megyében gyűjt (Gice, Szilice, Szalóc) – 17 magyar és 17 cigány népdal, 1 gyerekjáték.

Január 15. Az UMZE hangversenye Bartók és Kodály mű nélkül.

Március 7. Párizs: M. D. Calvocoressi előadása a modern zenéről, Zágon Géza Vilmos Kodály Zongoramuzsika c. sorozatából játszik néhány darabot.

Április 1. Szekfű Gyulához írott levélből: „…jaj de meggyalázott szó – ’hazafi’, aki még nem mondott le róla végkép, hogy itt tegyen valamit.”

ESEMÉNYNAPTÁR (2)

Április 26-május 2. Bukovinai gyűjtőút.

Hét helységben –Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts,Józseffalva, Gurasolce, Graniceşti – 347 énekes és hangszeres tétel.

Május 6. Megalakul az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat.

Bartók és Kodály a zeneszerzési, ill. a zenetudományi bizottságban kap helyet.

Május 31-június 12. Népdalgyűjtés Bars és Nyitra megyében. Három faluban –Mohi, Barslédec, Alsócsitár 134 dal a termés.

ESEMÉNYNAPTÁR (3)

Június 19. Kodály, feleségével és Bartókkal Párizsba

utazik.

Június 28. Szarajevóban meggyilkolják Ferenc

Ferdinánd trónörököst.

Július 2. Kodályék továbbutaznak Svájcba, Bartók

Franciaországban marad.

Július 28. Hadüzenet Szerbiának, aztán mind több

hadüzenet: kitör az I. világháború.

ESEMÉNYNAPTÁR (4)

A svájci üdülőhelyek kiürülnek, Kodályék augusztus elején érnek haza.

Kodály út közben, a kényszerpihenő alatt kezdi komponálni a hegedű-gordonka Duót.

Szeptember – megkezdődik a tanítás a Zeneakadémián.

Október 1. Kodály első katonadal-lejegyzései Budapesten.

November 25. Folynak a sorozások. Kodály az Önkéntes Őrsereg tagja lesz.

ESEMÉNYNAPTÁR (5)

December 10. Az Alagút őrzésére kirendelt szakasz

tagjaként Kodály első ízben vesz részt őrjáraton.

December 12. A „népfelkelő bemutató szemlén”

Kodályt besorozzák, de behívására nem kerül sor.

December 28. A Gömör megyei Licén cigány

dalokat gyűjt.

A madéfalvi

veszedelem

emlékműve

S = --

I = 1

C = 100

V = 5

L = 50

I = 1

C = 100

I = 1

D = 500

I = 1

V = 5

M = 1000

1764

Bukovinai lányok játéka:

Tyúkozás

Bukovinai férfiak

Árgírus /Árgyílus nótája

Árgírus históriája(töredék)

Árgírus nótáját „ismerik

a cigány-zenészek és a

furulyás pásztorok is.”

Nyisztor Tituş 40-es

juhász / furulyás

Istensegíts

„Partitúralejegyzés,

a két egymás utáni játék

1., 2.-vel jelölve, két

soronként egymás alá

írva, azonos ütemvonal

alatt.”

(Tari Lujza: Kodály Zoltán,

a hangszeres népzene kutatója)

Lengyel Dénes közreadása

Szent Hilárius kiadása, 1943

Gyergyai / Gergei

Albert széphistóriája

a XVI. századból

„Ez a szépséges

tündérmese Árgírus

királyfi csudálatos

történetét mondja el.

Szép, csengő

versekben, igazi magyar

nótára…”

„… s aki ezt énekli, a mi

eleinknek nótáját veszi a

szájára.”

Kodály Zoltán:

Magyar Népzene, 32.

(VI. füzet, Katonadalok)

Katona vagyok én… M. Nz. 32.

1. és 2. versszak kezdete: változatlan dallam,

polárisan cserélt harmónia – g7 > Cisz7 (f-eisz enharmónia)

ERDÉLYI MAGYARSÁG –

NÉPDALOK

Közzé teszik:

BARTÓK BÉLA és

KODÁLY ZOLTÁN

Kiadja a Népies Irodalmi

Társaság Budapesten, 1923

A 150 népdalból 30, azaz 20%

Kodály bukovinai gyűjtéséből:

Andrásfalva 6

Fogadjisten 3

Hadikfalva 3

Istensegíts 14

Józseffalva 4

A bukovinai gyűjtésből:

„Addig jó volt,

amíg pénz volt…”

Összesen 19 bukovinai népdal a különböző zeneművekben, pedagógiai kiadványban:

Magyar Népzene 7

ezzel átfedésben:

Székely fonó 7

Háry János 3

Gyermekkar 2

Vegyeskar 1

Ötfokú zene I. 3

Népdalfeldolgozások a bukovinai gyűjtésből

MAGYAR NÉPZENE 7 tétel, // SZÉKELY FONÓ 7 tétel

(4 közös)

I. 5. Apró alma = Cifra bunda

II. 9. Szomorú fűzfának

IV. 23. Most jöttem Erdélyből

X. 57. Ne búsuljon senki menyecskéje

IV.20. Tücsöklakodalom // Fonódal (Üres ládám) (más szöv.) VI. 32. Katona vagyok én // A citromfa levelestül, ágastul

VIII. 44. Szabó Erzsi // Jók a leányok (szöv. var.)

HÁRY JÁNOS 3 tétel

Rutén lányok kara

I. kalandban (csak az első változatban): Csobán nóta / „Zsidós”

GYERMEKKAR 2 – Túrót eszik a cigány / Cigánysirató

VEGYESKAR 1 – Molnár Anna

ÖTFOKÚ ZENE I. 3 dallam

4. sz. (Hol jártál Szent Erzsébet asszony)

76. sz. (Kerek utca szegelet)

91. sz. (Ha kimegyek erre magas tetőre)

Cigánysirató –

a gyermekkari darab

kezdő dallama (1928)

„A kemény életviszonyok

közt szigorgó székelyeknek

mintha alig volna hangja

az örömre. Legalább java

dalolása a bánat, keserűség

remeke. Vannak azért

‘fürge nótái’, közte az

eltűnedező székely

táncokra való zenék. De

öröme fátyolos, inkább a

néha kipattanó életöröm és

humor, mint a gondtalan

jókedv hangja.”

Kodály: A székely népdalról

(1919)

„1914 nyarán a legelsőrendű lelki

és testi dispositióban…”

Zermatt a

Matterhornnal

„A háborúüzenet napja feleségestől Zermattbantalált.”

„…búcsúznunk kellett a leghatalmasabb

hegylátványoktól, mert bezárták a szállókat.”

A Duó kezdete A kottafüzetbe írt fogalmazvány

A Duó, Op. 7. I. tétele

A Duó, Op. 7. II. tétel kezdete

A Duó, Op. 7. II. tétel, középrész

„A háború előérzete”

A Duó, Op. 7. II. tétel, középrész „A háború előérzete”- folytatás

A Duó, Op. 7. III. tétel – a gyors rész kezdete –

A Duó, Op. 7. III. tétel- népdalszerű középrész -

Erdélyi magyarság – Népdalok, 29.Andrásfalva, énekelte Sebestyén László (50 )

Duó, III. Trió

„…jellemző szerkezet egyedi változatban…” (Breuer János)

Erdélyi magyarság – Népdalok, 29.

Dallamvonal összevetése

A Duó, Op. 7. III. tétel

– népdalszerű középrész visszatérése –

Budapest – Gömör m. – Budapest – Bukovina – Budapest

– Bars és Nyitra m. – Budapest – Párizs – Lausanne –

Zermatt – Feldkirch – Budapest – Gömör m. – Budapest

„…a magyar zene

Monumentáinak értékesebb fele

nem könyvtárakban

szunnyad, hanem élve él.” (Kodály, 1933)

Inter arma silent Musae. (? )

„…a zene nagy mesterei […]

békepropagandát fejtettek ki

évszázadok óta…”(Kodály, 1952)

Források / Köszönet

Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi magyarság. Népies Irodalmi Társaság, 1923.

Kodály Zoltán levelei. Szerk.: Legánÿ Dezső. Budapest: Zeneműkiadó, 1982.

Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Szerk.: Vargyas Lajos.

Budapest: Szépirodalmi, 1993.

Kodály Zoltán: Visszatekintés, I. Budapest: Argumentum, 2007.

Bartók Béla családi levelei. Szerk.: ifj. Bartók Béla. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.

Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán. Budapest: Balassi, 2012.

Breuer János. Kodály-kalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1982.

Domokos Mária: Az „Árgírus”-dallam és verbunkos rokonsága.

In: Ittzés M. (szerk): Részletek az egészhez. Budapest: Argumentum, 2012.

Domokos Pál Péter: Rezeda – 96 csángómagyar népdal. Budapest: Zeneműkiadó, 1971.

Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Budapest: EMB, 2007.

Bereczky János-Domokos Mária- et al.: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó, 1984.

Pávai István: A népzenekutató Kodály Zoltán. Egy kiállítás képei és dokumentuma. Budapest: Hagyományok Háza, 2008

Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai, 2004.

Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója. Budapest: Balassi, 2001.

Köszönettel tartozom

Kodály Zoltánnénak fényképek és kotta-fakszimilék felhasználásának engedélyezéséért; Kapronyi Teréznek (Kodály Archívum, Budapest) segítségéért;

Dormán Györgynek (Kodály Intézet, Stúdió) a technikai segítségért;

Feleségemnek, Ittzésné Kövendi Katának – a „háttérért”.