Iszlám

Iszlám előtti kultúra az isz. 7. század előtt nincs állami közösségnek nyoma az Arab

félszigeten

az 5. század előtti időszakról az arab nép történeti emlékeiről nincs

tudomásunk

az Arab fsz. határától Szíriáig

az arab nép 2 rétege: a félszigeten gyéren szétszórt városok

kereskedői és a nomádok

vallásos élet a városi

lakosság köreiben:

városi szentélyek

arab istenségeknek

a Kába szentély

Mekkában –

zarándoklat, búcsú

Mekka: a Kureis törzs

hegemóniája

beduinok: törzsi életforma,

erényes, büszke csoportok;

törzsi torzsalkodások,

szokásjog

az iszlám előtti arab

történelem véres harcok

hagyományos elbeszéléseiből

áll

a beduin törzsek vallásossága

esetlegesnek mondható; a szokásjog és a

hozzá kapcsolódó törzsi erény az, ami

életüket szabályozta

hűség, becsület, vendégszeretet – ez a

vallási jelenlét: Muru’a

a 7. századra ez is lankadni látszik, a

Mekkához kapcsolódó gazdasági érdekek

a legfontosabbak

Mohamed, a vallásalapító

Mohamed (570/580-632)

Kurais törzs két ága: az

előkelőbb (Omajjá), illetve az

elszegényedett (Hásim)

kereskedő ág

utóbbiból származott

Mohamed

Nagybátyja, Abu Tálib nevelte

kezdetben juhpásztor, majd Abu Tálib karavánútjain vett részt

25 évesen egy gazdag kurais kereskedő özvegyénél, Khadisánál

szolgált, akit később feleségül vesz

Ezután több kereskedőutat vezetett Szíriába és Dél Arábiába (itt, ill.

a mekkai arab zsidók által ismerkedett meg a monoteista tanokkal)

40 éves korában már

vallásos gondolatok

610 körül, Ramadán

hónapban a Hirá hegy

egyik barlangjában éri

a kinyilatkoztatás

Hidzsra: Mekkából Medinába

Az iszlám időszámítás kezdete: 622

Jathrib a város később a Medinat al nabi nevet kapta (a próféta városa)

Medinában lát hozzá az iszlám vallási rendszer kimunkálásához

Az iszlám tanai

Az iszlám tanainak

két fő forrása:

Korán

Hadíth/hádísz

eredetisége nem a

tanokban, hanem

azok hatásában

keresendő

Korán

114 szúra

Kétféle felosztás:

a leghosszabbtól a

legrövidebbig

mekkai és medinai

szúrák

Kötelességek: az 5 pillér

sáháda - hitvallás

szalát – napi öt ima

zakát - adakozás

haddzs - zarándoklat

szijám - böjt

+1: dzsihád – szent

háború

Mohamed jelentősége

„politikai” vallás

a törzsi szokásjog

megszüntetésére tett

kísérlet

eredeti, törzsi elemek

megtartása

főbb irányzatok

Heterogén csoportok

Szunnita

Síita

Az iszlám a modern korban

a modernizálhatóság kérdésköre

a fundamentalizmus

az euroiszlám