innováció: saját fejlesztés erdei iskola - jósvafő€¦ · az erdei iskola alternatív...

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekbenTÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0132

1

Innováció: saját fejlesztés

Erdei iskola - Jósvafő2010.06.03.-05.07.


2

Összeállították:

Barcsay Zoltánné

Csáki Klára

Erdősné Papp Judit

Farkasné Tarkovács Judit

Gulácsiné Bacsó Lídia

Kazamér Tiborné

Magos Lászlóné

Pappné Szabó Judit


3

Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő

többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás

helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi

tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

(LEHOCZKY JÁNOS)

Erdei iskolát hazánkban először a XX. század első évtizedében szerveztek. Létrehozását

egyrészt a gyerekek egészségvédelme, másrészt a századelő reformpedagógiai törekvései

indokolták. Akkoriban elsősorban az egészség megőrzését célzó, szabad levegőn való

tanítással volt azonos, de már az első erdei iskolázók is tapasztalták, hogy mihelyt kilépünk a

tantermek megszokott világából, megváltozik a tanítás-tanulás folyamata, hiszen más lesz a

tanulóknak az egész helyzethez való viszonya. Két jellemző változással kellett elsősorban

számolniuk. Egyrészt azzal, hogy nem minden tantárgy, tananyag lesz egyformán jól

tanítható. Egyes ismeretek iránt kimondottan megnő az érdeklődés, míg mások tanításának ez

az új motivációval jellemezhető helyzet nem kedvez. Általában az a tananyag lesz

könnyebben tanítható, amelyet a környezet valóságában meg is vizsgálhatnak a diákok.

Érdemes ezért környezethez illeszkedő – szakszóval környezet-adekvát – tananyagot

választani. Másrészt éppen a környezet megismerésének erős késztetése miatt a tanulás

folyamatában előtérbe kerülnek a felfedező, az egyéni és csoportos vizsgálódásokra építő,

alkotásra sarkalló helyzetek a kész ismeretek puszta befogadásával szemben. A tanulók

aktivitása és tanulási önállósága tehát megnő. Az 1980-as években éledt újjá az erdei iskola.

Az addigra alaposan megváltozott közoktatási helyzetben természetesen nem volt értelme

egyszerűen reprodukálni a 20-as évek pedagógiai gyakorlatát, hanem új funkcióval ruházták

fel azt. A környezeti nevelés szemléletével és eszközrendszerével, a projektpedagógia

tanulásszervezési formáival gazdagodva több pedagógiai alternatíva, többféle nevelési

tapasztalat és elképzelés szövedékéből alakultak ki a jelenkori erdei iskolák. A kezdetben

tanóraszerű foglalkozásokat mindinkább felváltotta a környezet komplex megismerését célzó

tanulás. A pedagógusok ráébredtek arra is, hogy az erdei iskola az osztályközösség

szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. Egyre tudatosabban vizsgálták és tervezték

a szabadidős programokat is.


4

E nagyszerű nevelési, tanulási forma lombjának kiteljesedését tehát több gyökér is táplálta.

Volt, ahol a szaktáborok, vándortáborok kedvező pedagógiai lehetőségeinek szerettek volna a

tanév során is teret adni. Másutt a tanítás tantárgyak közötti integrációja vezetett el a terepi

tanulmányokig. Volt, ahol markáns környezeti nevelési programból hajtott ki az erdei iskola.

A megannyi törekvés sokszínűvé tette ezt a tanulási formát. Nem egy konzekvens pedagógiai

irányzat megvalósítására vállalkoztak tehát az erdei iskolázók. Számos pedagógiai cél

érdekében választhatták, s választhatják manapság is eszközül a nevelő közösségek. A

„Szervezzünk erdei iskolát!” tehát nem cél, hanem pedagógiai eszköz.

Az 1990-es évek derekától mód nyílt a programok megvalósításához minisztériumi pályázati

forrásokat is megszerezni. A pályázatok tanúsága szerint azonban az erdei iskola fogalma,

ismérvei, megvalósításának szakszerű formái számos bizonytalanságot mutattak. Számos

esetben tanulmányi kirándulás, nyári táborozás, témahét programjával pályáztak erdei iskola

címen. Nemzeti alaptanterv kiadása bátorítólag hatott a terepi oktatás, a környezet-adekvát

oktatási formák megszervezésére. A helyi pedagógiai programok az erdei iskolát az

intézmény arculatát, pedagógiai klímáját kedvezően érintő törekvésként fogalmazták meg.

Fellendült az ilyen irányú innováció. A kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről szóló

miniszteri rendelet szerint a helyi tantervi tartalmak teljesíthetők a hagyományos tanórától

eltérő tanulási formában, például erdei iskolában is. Az erdei iskola szakmai fejlesztése ezzel

egy időben az oktatási tárca környezeti nevelési programjának egyik sarkalatos elemévé vált.

2000-re, azaz 15 év alatt a szórványos kezdeményezésekből országos programmá vált az erdei

iskola. Sőt, az oktatási minisztériumnak deklarált célja, hogy lehetővé váljon minden általános

iskolás korú gyermek számára, hogy legalább egyszer eljusson erdei iskolába.

A tömegessé váló erdei iskolázás, valamint a források célszerű és szakszerű felhasználásának

igénye miatt ki kellett küszöbölni a fogalmi, szemléleti bizonytalanságokat. Biztosítani kellett

a folyamat minőségét, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. 2000-ben széles körű

szakmai részvétellel született meg az erdei iskola meghatározása, amelyhez sikerült

megszerezni a szakma egyetértését.


5

Mi az erdei iskola?

Furcsa kifejezés az erdei iskola. Egyrészt azért, mert a szószerinti értelmezése nem azonos a

szakkifejezésként való értelmezésével. Nem feltétlenül erdőben szerveződik, hiszen vízparton,

füves élőhelyen, sőt települési környezetben is megvalósíthatjuk. Nem is igazi iskola, mivel a

hagyományos tanórai tanulás formáit és kereteit tudatosan meghaladni, átlépni törekszik. A

pedagógiai hagyományt tisztelve azonban mégis megmaradt a fogalom, de a fejlesztésében

érintett szakmai szervezetek és szakemberek közreműködésével pontosan meghatározták

annak jelentését.

Zavaró lehet továbbá, hogy az erdei iskola egyszerre több dolgot is jelöl:

1. magát e sajátos tanulásszervezési módot,

2. annak megszervezését, megvalósítását biztosító szolgáltatást és

3. a tanulócsoportot befogadó, a terepi helyszínt nyújtó objektumot egyaránt.

Amikor e műfaj meghatározására kerítettünk sort, akkor e hagyományos elnevezést

igyekeztünk új tartalommal megtölteni. Olyan elvárások szerint kívántuk megfogalmazni,

amely nem mossa össze az erdei iskolák sokszínűségét, hiszen éppen ez a sokféleség a

biztosítéka további önfejlődésüknek, a helyi elképzelésekhez való igazíthatóságuknak. A

sokféle törekvés azonosságainak, pedagógiai értékeinek megtartásával alakítottuk ki azt a

határozott nevelési, tanulásszervezési formát, amelyet mostanság erdei iskolának nevezünk.

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési

egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási

intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a

tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és

kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és

szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és

szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel

harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi

tevékenységekhez kötődő szocializáció.


6

Az első mondatból világossá válik, hogy az erdei iskola a szervező intézmény nevelési

gyakorlatának megtervezett eleme. Nem öncélú, nem ötletszerű, s nem egyes pedagógusok

ambíciója alapján szervezik. A nevelőtestület döntése nyomán, a pedagógiai programban

elfogadott és jóváhagyott pedagógiai alapelveknek megfelelően, valamely meghatározott

nevelési cél megvalósítása érdekében tervezik.

Megszervezése mindenképpen többeket érint, mint az adott osztály tanítóit, tanárait. Nem

csak azért, mert az iskolai élet szervezésében változásokat követelhet meg (órarendi változás,

helyettesítés, taneszközök előkészítése, szertári anyag biztosítása stb.). Hanem azért is, mert a

tanulók számos készsége, képessége megváltozhat az erdei iskola egy hete alatt. Ezt olyan

tanároknak is figyelembe kell venniük, akiknek a tárgyát a program a konkrét ismeretek

szintjén nem is érintette. Az erdei iskola nem csak oktatási forma. Számos nevelési,

személyiségfejlesztéssel, szocializációval összefüggő feladatot is meg kell tervezniük. Az

erdei iskola megszervezéséről mindezekre tekintettel az iskola szakmai döntéshozó szerve, a

nevelőtestület hozhat döntést a pedagógiai programjukban elfogadottakkal összhangban. Az

erdei iskola a tanéven belül kialakított önálló nevelés- és tanulásszervezési egység. Önálló,

mivel számos sajátossága folytán különbözik a hagyományos tanítási napoktól, de nem

elszigetelt. Az erdei iskola nem akkor kezdődik, amikor a helyszínre megérkezik a csoport.

Sokkal előbb. Alapos előkészítésre van szükség ahhoz, hogy az a néhány nap, amit a tanulók

„terepen” töltenek eredményes és meghatározó lehessen. Lényeges, hogy az erdei iskola

programot előkészítő szakaszban alakítsuk ki mindazokat a készségeket, képességeket,

amelyeket a terepi tanulás során majd alkalmazni kívánunk (pl.: egyes eszközök használata,

elemi tájékozódás, páros és kiscsoportos feladatvégzés, problémamegoldás, állóképesség).

Ehhez hasonlóan nem is akkor fejeződik be, amikor hazaindul a csoport. Számos tantárgy

tanítása, tanórán kívüli iskolai program épül az erdei iskolás tapasztalatokra. A program

eredményességének, az egyes tanulók teljesítményének értékelése is része kell, hogy legyen e

tanítási egységnek, még akkor is, ha arra nem a helyszínen kerítünk sort.

Ez az egy hét nem érheti váratlanul a gyerekeket, sőt maguk is tevékenyen bevonhatók annak

megtervezésébe. Ez az együttes tervezés, az ismeretszerzésre, a szabadidő eltöltésére, a

közösségi együttlétekre való felkészülés szükséges ahhoz, hogy az érintettek – tanulók,


7

tanártársak, szülők, más segítők – partnerekké váljanak, közösen érdekeltek legyenek a

program sikerében.

Az erdei iskola tulajdonképpen egy összetett pedagógiai projekt. Egyfelől az a tanítást

szervező pedagógusok számára, másfelől az a programban való részvételre készülő diákok

számára. Az erdei iskola alternatív létezési formájának megtervezése tehát akkor is

projektként jelenik meg mind a tanulók, mind a pedagógusaik számára, ha a tanulást, magát

nem a projekt módszer alkalmazására építik. Előnyös ezért, ha az erdei iskolát tervező

pedagógusok járatosak a projekt módszer alkalmazásában. Világos, tehát hogy az erdei iskola

több egy természeti környezetbe kihelyezett tanításnál. Egyes nevelési feladatok teljesítése

éppúgy fontos eleme, mint az oktatás. Megszervezése nemcsak érdekes tananyag eredményes

megtanítására alkalmas. Érdemes végiggondolni azt is, hogy miként használhatjuk tanulási

kudarccal küzdő, vagy éppen valamilyen szempontból tehetséges tanulók differenciált

fejlesztésére. Hogyan hasznosíthatjuk ezeket az iskolai mindennapoktól különböző

szocializációs lehetőségeket a beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére, kezelésére,

az osztályközösség szociometriai helyzetének, a diákok kapcsolatainak javítására. Az erdei

iskola programját tehát az intézmény nevelési programjának és helyi tantervének megfelelően

kell összeállítani. A kerettantervek alkalmazásáról szóló 28/2000. OM rendelet 3.§ szerint a

tantervi követelmények teljesíthetők a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól

eltérő formában is. Az erdei iskola is ilyen, nem hagyományos tanulás. Következésképpen

mindazok a jogszabályi előírások érvényesek erre az időszakra is, amelyek a tanítás

mindennapjait szabályozzák. Erdei iskolát csak a szorgalmi időben szervezhetünk.

Tanítási szünidőben, hétvégi pihenőnapon, tanítás nélküli munkanapon, ünnepnapon nem.

A tanítási napok rendjét a Közoktatási törvény szabályozza:

52.§ (14) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap

tanítás nélküli pihenőnap.

52.§ (16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó

egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is

megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra

megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele a tanítási

félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti

pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló


8

tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a száznyolcvanöt tanítási napot

e nélkül nem lehetne megtartani.

Az iskolától különböző helyszínű tanítást a fenti előírások tekintetbe vételével úgy kell

megszervezni, hogy az a heti pihenőnapokat lehetőleg ne érintse. Erdei iskolai programok

csak akkor szerveződhetnek a heti pihenőnapok bevonásával, ha a program befejezése és az

azt követő tanítási idő között eltelik az előírt idő (42 óra), s az elmaradt pihenőnap helyett

pótlólag másikat biztosítanak. Fel kell figyelni arra is, hogy az 5 munkanapot meghaladó

terepi programok szervezését nem az intézményvezető, nem is a nevelőtestület, hanem

kizárólag az iskolaszék és a diákönkormányzat együttesen kezdeményezheti.

Egyre gyakoribb, hogy a tanítás helyszínéül nem az osztálytermet választják a pedagógusok.

Több oka is lehet ennek. Leggyakrabban azért választunk új helyszínt, mert az ismeretek

elsajátításának, a tanulási motivációnak, a tevékenységek megszervezésének ez kedvezőbb.

Egy könyvtári óra, vagy a számítógépes szaktanterembe kihelyezett tanóra a források

keresésének, feldolgozásának kedvez. Dramatikus gyakorlatok színhelye lehet egy

művelődési ház színpada, az aula, az iskolakert. A múzeumok, bemutatóhelyek, állatkertek a

közvetlen megfigyelésre alapozó ismeretszerzésnek nyitnak nagyobb teret. Az

üzemlátogatásnak is régi hagyományai vannak. Előnyös lehet különböző szakemberek

bevonása a tanításba.

Ha a tanításunk tárgya az a környezet, amely annak színhelyét adja, akkor környezet-adekvát

oktatásról beszélünk. A fenti példák ilyenek. A környezet-adekvát – magyarosabban

környezethez illeszkedő – tanítás helyszíne olykor nem valamilyen közoktatási,

közművelődési intézmény, hanem a „terep”, azaz a természeti és ember által létrehozott

környezet valósága. Az ilyen, terepi környezethez illeszkedő tanulási formákat szokás

szabadég iskolának nevezni. Ilyenkor tehát a tanórai tananyag feldolgozásától eltérően nem a

realisztikus, hanem a reális valósággal kerülnek közvetlen megismerési kapcsolatba a tanulók.

A szabadég iskolai programok közé tartozik az erdei iskola is. Vannak azonban a szabadég

iskolának olyan formái is, amelyek sok tekintetben hasonlítanak az erdei iskolára, mégis

szükséges a különbségtétel közöttük.


9

Gyakran tévesztik össze az erdei iskolát a tanulmányi kirándulással, országjárással. Míg a

kirándulás egy tájegység nevezetességeivel való közvetlen ismerkedést, a tananyaghoz kötődő

érdekességeinek felkeresését célozza, addig az erdei iskola egy adott helyszínhez kötődik,

kevéssé „mozgékony” műfaj. Inkább az elmélyülés, az adott táj minél többoldalú

megismerése a célja.

A terepgyakorlat elsősorban a terepen megszerezhető ismeretek elsajátítására, az ezekkel

kapcsolatos képességek fejlesztésére szerveződik. Egyszerű terepgyakorlat lehet például egy

tájékozódási, iránymeghatározási gyakorlat, a településszerkezet vizsgálata, időjárási elemek

észlelése, mérése, kőzet-, növény- és állathatározás, a felszínformák azonosítása, szennyező

források feltárása, kimutatása, mérések elvégzése. Az erdei iskola programjába is illeszthetők

terepgyakorlatok, de az ott folyó oktató, nevelőmunka többet kíván, mint a tanításunk

szemléltetését a terepi valósággal.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonos a szaktáborokkal, hiszen azok a szünidőben

szerveződnek. Nem nevezhetjük erdei iskolának az iskolában szervezett terepi programokat,

témanapokat, témaheteket, illetve a különböző természetvédelmi, környezetvédelmi

akciókat sem.

Lehet-e az erdei iskola olyan, ahol csak napközben vannak ott a gyerekek, estére

hazamennek?

Elvárás az erdei iskolát szervezőktől, hogy a programot egymás után következő tanítási

napokra tervezzék. A minden hónapban a természetben eltöltött egy-egy nap nem erdei

iskola, hanem témanapok rendszere. Az egymást követő napokra ugyanis azért van szükség,

hogy legyen elegendő idő az „ott lét”, a „máshol lét” élményét átérezni, átállni a helyszín

kínálta tanulási lehetőségekre, ráhangolódni a természet közelségére. Az erdei iskola egyik

legfontosabb pedagógiai eszköze ugyanis az, hogy a tanulókat kiemeli a szokásos iskolai

környezetből, s ezzel az ahhoz kötődő szociális szerepekből is. Az erdei iskolában a tanítás-

tanulás folyamata a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző

közegben szerveződik. Ennek az élménynek a hatására felbomlanak a megszokott

tanulásszervezési formák keretei, az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.


10

Ennek az összetett nevelő hatásnak az elérésére a legkedvezőbb természetesen az, ha a tanítási

hét egészére új környezetbe költöznek a gyerekek. Lehetséges azonban, hogy a hosszantartó

távollét mégis előnytelen, rontaná a program hatásfokát. Különösen kisebbeknél érdemes

végiggondolni, hogy felvállaljuk-e az „anyátlanságból” eredő problémákat, nem terheli-e meg

túlságosan a programot a hazakívánkozás. A kisiskolások szívesen osztják meg élményeiket

azok átélése után azonnal. Ilyenkor szinte újra átélik a történteket. Ha este megoszthatják

családtagjaikkal aznapi kalandjaikat, az előnyösebbnek ígérkezik, mintha egy hét elteltével

tehetik meg azt. A család támogatása is erősebb lehet ily módon. Nem hagyható figyelmen

kívül az sem, hogy a „kijárós” erdei iskola kisebb költségű, mint a „bentlakásos”, klasszikus

forma. Olykor éppen a vállalható költségek miatt kell egyszerűbb szervezési formával élni.

Végül elképzelhető, hogy a pedagógusok azért döntenek a naponkénti terepre járás mellett,

mert a közösséget még nem tartják elég érettnek arra, hogy jelentősebb konfliktusok,

folyamatos súrlódások, torzsalkodások, nézeteltérések, erősödő agresszivitás nélkül együtt

töltse egész hetét. A legnehezebb feltétel alighanem a tanulói aktivitás, a tanulás

folyamatában való együttműködés biztosítása, s az ezzel összefüggő sajátos kommunikációs

helyzetek megteremtése. A tanórák világa általában kétirányú kommunikációra, a tanár és a

diák párbeszédére épül. Viszonylag kicsi a tanulók egymás közötti eszmecseréjének a

lehetősége. A tanórai tanulás, dacára annak, hogy egy egész osztály jelen van mégis jobbára

individuális tevékenység. A mindennapi életben viszont nem elegendő, ha „egymagunk

vagyunk okosak”. A feladatok megoldásában, közös céljaink elérésében társakra van

szükségünk. Az együttműködés pedig az együttes tervezést, a közösen meghozott döntéseket,

azok elfogadását és végrehajtását, valamint az elért eredmények és az eredeti célok

összevetését kívánja meg. Ezt a bonyolult folyamatot elsajátítani nem lehet másként, mint

annak gyakorlásával. Az erdei iskola alkalmas arra, hogy olyan feladatokat adjon, amelyek

megoldása a társakkal való kooperálás során lehetséges.

Az együttműködésnek van egy másik metszete is. Nem csupán az osztálytársakkal kívánja

meg a megfelelő kommunikációt, hanem a vizsgált környezet szereplőivel is. Az

együttműködés tehát interaktivitást kíván. Nem jelent ez mást, mint a megismerési folyamat

szabad alakítását. A tananyagot tehát nem csupán a pedagógus elhatározása jelöli ki. A

tanulók és a vizsgált környezet közötti kölcsönösség lehetővé teszi azt, hogy a megismerést a

tanulók érdeklődése, a felkutatott jelenségek, problémák, konfliktusok természete szerint


11

maguk alakítsák. Nagyon fontos tehát, hogy a diákokat időben felkészítsük a közös

feladatmegoldásra. Mivel a program általában valódi – nemritkán a tanulók érzelmeit,

indulatait is érintő – problémák feltárására épül, ezért előnyös lehet az a problémamegoldó,

konfliktuskezelő technikák gyakorlására, megtanulására is. Hasonlattal élve: az erdei

iskolában a gyerekek nem nézői, szemlélői a történéseknek, hanem szereplői, olykor alkotói,

rendezői. Természetes, hogy az egyes dolgok nem azonos mértékben érdekelnek mindenkit.

(Ez persze a tanórán sincsen másként, csak sokkal nehezebb kezelni a differenciált

érdeklődést, a különböző motiváltságot.) Az aktivitás mértékét a tanulók az aktuális

érdeklődésüknek megfelelően megválaszthatják. Lehetnek tevékeny szemlélői a feladatok

végrehajtásának, részt vállalhatnak egyes tennivalók önálló vagy csoportos megoldásában,

bemutatásában, ismereteik közreadásában, tervezhetik, irányíthatják, vagy éppen értékelhetik

a munkavégzést.

A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A

fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag

tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is meghatározza. Érdemes felfigyelnünk azonban arra,

hogy „az iskolai tanulási tartalmak legtöbbje metaforikus abban az értelemben, hogy az

iskola a tanuló és a való világ közé áll. Az iskolai tanulás kontextusa tehát a való élet

kontextusának metaforája.” (Jonothan Neelands)

A környezethez illeszkedő oktatás során viszont a megismerési folyamat az élet természetes

bonyolultságához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember

kapcsolatának megértése, sőt megélése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek,

folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való

viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való

felhasználását. Az erdei iskola nem kizárólag a természeti környezet megismerésére

szerveződhet. Tanulásszervezési formáról van szó, amely forma többféle tantervi tartalommal

megtölthető. Vizsgálható az ember által alkotott, létrehozott környezet, annak változása

időben és térben. A színhely kedvezhet történelmi események megelevenítésének, irodalmi,

képzőművészeti alkotásnak, a technikai tudás fejlesztésének. Ne felejtsük ki a szabadban

űzhető sportokat, új mozgásos helyzeteket, népi játékokat. Ez az egy hét alkalmas lehet akár

egy egész kerettantervi modul teljesítésére is (hon- és népismeret, emberismeret, etika,

jelenismeret).


12

Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s

ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezet-adekvát tanulás során a

megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia, hiszen a megfigyelt jelenségek,

történések összetettek, nem tantárgyi példaként mutatják magukat. A tanórák során folyó

ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei

iskolában a tananyagként kínálkozó valóság sokrétű volta jó lehetőséget kínál az egészleges,

holisztikus megismerés számára is. Éppen eleget bajlódunk azzal, hogy a diákok nem látják a

világot egységben. A természeti és társadalmi jelenségeket nem tudják azonosítani a

megtanultakkal. Nem veszik észre a tananyagot a valóságban. Az egyik tantárgy tanulása

közben elsajátított tudásukat nehezen tudják átvinni egy másik ismeretkörre. Egyszóval a

rendszerben való gondolkodás képességének kialakításában is sokat segíthet egy jól

megválasztott erdei iskolai projekt.

Míg az egyes tantárgyak inkább a konvergens, addig az erdei iskolában a környezet

adottságaira építő tanulási helyzetek a divergens gondolkodást fejleszthetik inkább. Nemcsak

a befogadás, a megismerés kaphat teret, hanem az önálló tanulói gondolatok, érzelmek

megszületésének, kifejezésének, másokkal való megosztásának is kiváló helyzeteket

teremthetünk. Megéri kitörni az alapvetően befogadó, a mások – az előttünk élt tudósok, bölcs

felnőttek – gondolatainak, alkotásainak megismerésére összpontosító tanórák világából.

Teremtsünk érdekes – az sem baj, ha szokatlan – alkotási, kifejezési helyzeteket is!

Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként.

Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. Az

erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb

a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. Cselekedni

megtanulni csak közös cselekvések által, a helyes döntések meghozatalát megtanulni csak

igazi döntési helyzetekben, értékeket felismerni pedig csak az azokkal való személyes

élményű találkozások által lehet.


13

Az erdei iskolai tanítás során a helyszín nem csupán feldolgozható tananyagot kínál. A

korszerű tantervek a tananyagot a tanulói képességek fejlesztésének egyik eszközeként veszik

számításba. A fejlesztő szemlélet pedig megkívánja a tanulói tevékenységek tervezését is.

Tantervi tartalmak megvalósítását tesszük lehetővé akkor is, ha a program nem valamilyen

előírt ismeret elsajátítását célozza, hanem egyes tanulói képességek alakítására fordítjuk

figyelmünket, esetleg tantervben meghatározott tevékenységek elvégzéséhez nyújtunk

lehetőséget. A tananyagközpontú szemlélet a „Mit tanítsak?” kérdésére összpontosít. A

fejlesztő szemléletű ugyanakkor tudatosan keresi a választ a „Miért tanítsam?” kérdésére is.

Kétségtelen, hogy erdei iskolát szervezhetünk olyan módszerek alkalmazásával is, amelyek a

pedagógus folyamatos utasításaira, feladataira, beavatkozására, ismeretközlésére építenek. Az

iskoláknak azonban egyre hangsúlyosabb feladatukká válik a tanulási önállóságra nevelés, az

élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. A projektpedagógiai módszerek alkalmazására

különösen kedvezőnek mutatkozik az erdei iskola.

Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy

az iskola tantervének integráns részét képezi;

a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális

környezete;

a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz;

az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a

projektmódszer alkalmazására építi;

kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket.

Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a

tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának

nem csak az oktatás a célja.

Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem

hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is

egyben.


14

Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet:

ismeretbővítő;

képességfejlesztő.

Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje 4 éjszaka és 5 nap.

Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől (alföldről hegyvidékre), és szorgalmi időre esik.

Előkészítés

Aktív mag létrehozása a tantestületben.

Ismerkedés a szakirodalommal.

Részvétel konferenciákon, ilyen jellegű tréningeken, továbbképzéseken.

Az iskolavezetés tájékoztatása, támogatásának elnyerése.

A tantestület tájékoztatása, ha szükséges, külső előadók felkérése.

A tantestület elfogadó nyilatkozata.

A szülők tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.

A diákönkormányzat tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.

Az erdei iskolával kapcsolatos döntés megjelenítése iskolai dokumentumokban

(pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek).

Környezeti nevelési munkacsoport kialakítása (program-összeállítás, operatív

szervezőmunka).

Támogatók felkutatása.

Programkészítés

Anyaggyűjtés (földrajzi, növénytani, állattani, helytörténeti, művészeti vonatkozások).

A tanulók véleményének ismeretében életkoruknak megfelelő feladatlapok,

munkanaplók összeállítása.


15

Helykeresés

Tájékozódás a szálláshelyekről (internet, katalógusok, árajánlatok, referenciák).

Időpont kiválasztása, helyfoglalás.

Hasznos, ha az erdei iskolai programunkhoz kiszemelt szálláshely könnyen

megközelíthető; ha rendelkezik rossz idő esetére foglalkoztató termekkel; ha telefonon

elérhető; ha van a közelben orvosi ellátás. Mindezekről természetesen személyesen is

meg kell győződnünk!

Iskolai szinten egy-egy kolléga (alsó és felső tagozat) végezze a szervezőmunka nagy

részét – lehetőség szerint a szabadidő-szervező segítségével.

Költségek

A tanulói térítési díjakat lehetőleg havonkénti bontásban szedjük be.

Igénybe kell venni költségkímélő eljárásokat (hasznosanyag-gyűjtés, természetbeni

támogatások, pályázati lehetőségek stb.)

Szerencsés, ha a heti költség tanulónként nem haladja meg a 10 000 Ft-ot.

Az intézményi szintű költségek költségvetésből (de nem tervezhető módon)

fedezhetők:

nevelők térítési díja;

felügyeleti, készenléti díjak;

a programvezető szakemberek tiszteletdíja;

a szükséges felszerelés biztosítása;

lehetőség szerint a vállalkozó pedagógusok anyagi motivációja.

Előzetes szervezési feladatok

Heti foglalkozási terv összeállítása (környezeti nevelési munkacsoport). Keretjáték,

drámapedagógiai ajánlások.

Könyvtári előkészítő munka (munkaanyag tanulóknak, nevelőknek).

A kísérőtanárok felkérése.

A programvezető szakemberek felkérése.

Programvezető kollégák felkérése.


16

Osztályfőnöki teendők

Szülők részletes tájékoztatása.

Heti program ismertetése a tanulókkal.

Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint).

A szálláshely, szobabeosztások ismertetése.

Értékelési szempontok, módok ismertetése.

A szaktanárok által összeállított előzetes gyűjtőmunka kiosztása.

Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva – tartalmazva a

tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is.

Folyamatos háttérirányítás, ellenőrzés a csoportok felkészülése során.

Jutalomtárgyak beszerzése osztálypénzből.

Szociometriai felmérés erdei iskola előtt és után.

Napirend

07.00 Ébresztő

07.00 – 07.30 Tisztálkodás, rendrakás.

07.30 – 08.30 Reggeli, készülődés a délelőtti programokra.

09.00 – 12.00 Délelőtti programok.

12.00 – 14.00 Ebéd, pihenő, készülődés a délutáni programokra.

14.00 – 18.00 Délutáni program.

18.00 – 19.00 Vacsora.

20.00 – 22.00 Napi értékelés osztályonként, esti program, lámpaoltás


17

A hét értékelése

Záró szakmai vetélkedő a hét ismeretanyagából a keretjáték tükrében.

Csoportonkénti értékelés az összesítő tabló segítségével, tartalmazza a tanulói

értékeléseket is.

Jutalmazások (fontos, hogy mindenkinek legyen sikerélménye).

Várható eredmények

A heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődik a tanulók szociális

fogékonysága.

Gyakorlottabbak lesznek az önellátás terén.

Az önismereti, fejlesztő játékok során személyiségük árnyaltabbá, gazdagabbá válik.

A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosít számukra.

Bensőségesebb viszony alakul ki a tanárok és a diákok között.

Mindenki lehetőséget kap, hogy számára legeredményesebb szituációkban

megmutathassa önmagát, tehetségét.

A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhetnek.

Növekszik fizikai állóképességük stb.

Visszaérkezés után

Érvényesíteni kell az erdei iskolai tapasztalatokat. Figyelembe kell venni a

szakvezetők jutalmazási javaslatait.

Kiállítást kell készíteni az iskolában a gyűjtött, készített anyagokból.

Tájékoztatni kell a szülőket a hét eseményeiről.

Visszajelzést kell küldeni a szolgáltatónak megelégedettségünkről.

Köszönetet kell mondani támogatóinknak.


18

Esszencia

Jó, ha az erdei iskolának ugyanúgy központi témája van, mint a témahétnek. Ez lehetvalamely természeti dolog vagy aktualitás, mint például maga a helyszín.Az erdei iskolai foglalkozások nem tantárgyi rendszerűek; a tankönyvi anyagtól többé-kevésbé elszakadva gazdagítják a gyerekek ismereteit és képességeit.Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az erdei iskola tevékenységrendszerénekkitalálásától az utólagos értékelésig minden szakaszban szerepet kapjanak.Az erdei iskola tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe.Legyen tehát előzménye és következménye is.


19

Az erdei iskola program nevelési céljainak, tartalmi követelményeinek rövid bemutatása

a) A környezeti nevelés területén:

Környezeti nevelés területén a fő hangsúlyt a természethez való érzelmi kötődésre kell

helyezni. Ezen keresztül kell megvalósítani a tanulók teljes személyiségének fejlesztését,

valamint a korszerű ismeretek, képességek kialakítását El kell érni, hogy az erdei iskolai

program végére a tanulók összefüggéseiben legyenek képesek értékelni a természeti

jelenségeket, és a modern ember felelősségét és kapcsolatát a természettel.

Természetben tapasztalható jelenségek kölcsönhatások összefüggéseinek feltárása, a

gondolkodásmód formálása. Túrázás és természetvédelem harmóniájának megteremtése.

Ismeretátadás keretén belül történik a szükséges információ átadása, majd beszélgetés, vita

alkalmazásával rá kell világítani az ember és természet egységére, az ember felelősségére

környezete megóvásáért.

Kiscsoportos formában el kell érni, hogy a környezetükből beérkezett információkat,

érzékelések, képesek legyenek feldolgozni. Tudatosuljon bennük, hogy mindenkiben megvan

a képesség összhangban élni a természettel.

Kiscsoportos tevékenység közben összhangot kell teremteni a tevékenység, a természetes

anyagok és azok használati értéke között. Fejleszteni kell a szépérzéket, javítani a természetes

anyagokkal való kapcsolatot. Meg kell éreztetni az ember harmóniáját a természettel.


20

b) Az adott évfolyam(ok)nak megfelelő tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez

kötődően:

A program érinti a tanulók történelmi tanulmányait. Természetismeret tantárgyak során

megtanultak eredeti környezetben való szemléltetése, az új ismeretekhez megfelelő alap

megteremtése. Technika és életvitel tantárgy keretén belül alkalmat ad a tanulók

képességeinek, kreativitásának fejlesztésére.

Mivel ez a korosztály tanulja az erdők-mezők életközösségeit, ezért ez a modul lehetőséget

teremt az elméleti ismeretek feldolgozására a természetes környezetben.

Történelmi tanulmányaikban megismert vadászat jelentőségét és hatását a társadalom

fejlődésére élet közelivé tehetik.

Kapcsolódva a vizuális kultúrához fejleszteni kell a szépérzéket. Technika és életvitel

tantárgyhoz kötődve kialakul a természetes anyagokhoz való kötődés, hatással van a

kézügyesség fejlesztésére.

c) Egyéb területeken:

A természeti környezet (állatok, növények) megóvása, védelme, szeretete. Fogékonyság az

élő és élettelen természet szépsége iránt. A nemzeti kultúra ápolása a nemzeti múlt

megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, tisztelete, ápolása, megbecsülése.

Saját személyiség kibontakozásának igénye.

Környezettudatos magatartásra nevelés. A természet-, és környezetvédelem fontosságát

hangsúlyozó tevékenység. Közösségi szellem erősítése, szükségességének felkeltése a

természetben

Kifejezőkészség és önállóság fejlesztése. Szépérzék és képzőművészetek iránti igény

felkeltése. Természettel való harmónia kifejlesztése.


21

Az erdei iskola program kialakításakor a következő nevelési célok fogalmazódtak meg:

· az érdeklődés és a felelősségérzet felkeltése a helyi értékek (természet, táj,

kultúrtörténet) iránt,

· a természetvédelem társadalmi elfogadásának segítése,

· környezetvédő szemlélet kialakítása,

· a környezetvédelem (lét) fontosságának a felismerése,

· környezetközpontú - ökológiai - gondolkodás, és környezettudatos magatartás

kialakítása a résztvevők körében,

· informatív és operatív kapcsolatok kialakítása a résztvevők és a helyi lakosság között,

· a környezeti nevelés színtereinek, formáinak és módszereinek felhasználási

lehetőségei az erdei iskolai program megteremtésében,

· rendszerszerű (szerkezet - feladat - működés) látásmód kialakulásának elősegítése

· önálló vélemény kialakítására ösztönzés,

· csoportos munka és kompromisszumkészség fejlesztése,

Tartalmi követelmények vázlata:

- Az Aggteleki-karszt élettelen természeti értekeinek megismertetése, és természetvédelme,

- Az Aggteleki-karsztra jellemző fontosabb életközösségek és azok működésének bemutatása,

- Az Aggteleki-karszt kultúrtörténeti értékeinek megismertetése és ezen keresztül az ember és

karszt kapcsolatának elemzése.


22

A program kapacitásadatai (általános iskola alsó tagozat):

Óraszáma (tanítási óra): 28 óra (főprogram óraszáma)

(minimum óraszám: alsó tagozatban 12 óra, felső tagozatban 24 óra)

A program a moduljainak a száma: 5 db.

Modulok felsorolása, a modulok foglalkozásainak számával:

Főprogram:

I. "A hely szelleme" modul – 5 foglalkozás (6 tanítási óra)

II. "Csodavilág föld alatt és föld felett" - 3 foglalkozás (6 tanítási óra)

III. Élet a karszton – Szádvár - 4 foglalkozás (6 tanítási óra)

IV. "Víz, víz tiszta víz" - Jósvafő patakjai - 3 foglalkozás (6 tanítási óra)

V. "Mit viszünk haza a tarisznyában " - értékelés, témafeldolgozás - 3 foglalkozás (4 tanítási

óra)


23

Az erdei iskola program napokra, ezen belül délelőtti/délutáni/esti modulokra,

foglalkozásokra lebontott menete

Napok Modulok felsorolása, egymásutánisága

1. nap

Délelőtt Utazás

Délután "A hely szelleme"

Este Csoportalakítás-játék

2. nap

Délelőtt "Csodavilág föld alatt és föld felett"

Délután Cseppkőformák kialakítása gyurmából Drámajáték A látott felszíni formák

lerajzolása csoportokban

Este Mesevetélkedő

3. nap

Délelőtt Élet a karszton - Szádvár

Délután Papírmadár hajtogatás, készítés Kavicsfestés

Este Táncház

4. nap

Délelőtt "Víz, víz tiszta víz" - Jósvafő patakjai

Délután Vers olvasása: A vizek fohásza

Mondóka tanulása Vízzel kapcsolatos játékok.

A megfigyelési szempontok feldolgozása.

Este Természetismereti vetélkedő

5. nap

Délelőtt "Mit viszünk haza a tarisznyában" - értékelés, témafeldolgozás

Nemezelés

Délután Utazás

Este Érkezés


24

A program egy általános bevezető és helyismereti modullal indul, itt a gyerekek mindamellett,

hogy ismerkednek az Aggteleki Nemzeti Parkkal és feladataival, a szálláshellyel és

környékével, Jósvafővel és múltjával, olyan támpontokat kapnak az erdei iskola programmal

kapcsolatban, amelyek segítenek a terepen szükséges megfelelő viselkedés elsajátításában, az

átadott tudásanyag elmélyítésében és az erdei iskolai programra – mint az iskolától eltérő

helyszín, oktatási forma és nevelési helyzet – való ráhangolódásban.

A gyerekek csoportokban vesznek részt a foglalkozásokon. Négy csoport alakul a bevezető

modul során.

A modulok összeállításánál fontos szempont volt azok egymásra épülése. A földtani modul a

karszthoz kapcsolódó tudásanyag átadásán kívül rávilágít arra, hogy egy hely földtani

sajátosságai milyen hatással vannak a terület vízrajzára, az élővilágra és az itt élő emberekre

is. Az élőhelyek bemutatásakor, fontos szerepet kap az, hogy ne csak életközösségek egyes

elemeivel ismerkedjenek meg a gyerekek, hanem azok működéséről és sérülékenységéről is

képet kapjanak. Az ember és természet viszonya minden modulban szerepel, mint olyan téma,

amellyel a gyerekeket ösztönözni lehet saját véleményük megfogalmazására.


25

2010. május 03. (hétfő)

"A hely szelleme"

IDŐ HELYSZIN PROGRAMOK, MODULOK ESZKÖZÖK

7:30 PSÁMK udvara Találkozás

8:00-

14:00

Utazás Jósvafőre

14:00-

14:30

Jósvafő- étterem Ebéd

15:00-

16:00

Kúria

Oktatóközpont

I."A hely szelleme" – bevezető modul Projektor, laptop,

munkafüzet

16:00-

17:00

Gyógy-barlang

Vendégház

Szálláson a csomagok lepakolása, szobák

elfoglalása, ismerkedés a szállással

17:00

18:00

Gyógy-barlang

Vendégház

II. Csoportok alakítása

III. Irány az erdő!

A/4-es lapok, filcek,

zsírkréta,

fénymásolt anyagok,

18:00

–

19:00

Jósvafő- étterem Vacsora

19:00

–

21:00

Gyógy-barlang

Vendégház

IV. Csoportépítő játékok

21:00

-

21:30

Gyógy-barlang

Vendégház

Tisztálkodás, lámpaoltás


26

A program részletes kidolgozása

I."A hely szelleme" – bevezető modul:

Ki-kicsoda?

Ismerkedés, kölcsönös bemutatkozás.

Hol vagyunk?

Milyen elvárásokkal érkeztek ide a gyerekek?

Az erdei iskolai program vázlatos ismertetése.

Közösségünk szabályai, napirend, házirend.

Az Aggteleki Nemzeti Park értékeinek, tevékenységi körének, feladatainak rövid bemutatása.

A természetvédelem célja, rövid története.

Magyarország nemzeti parkjai.

Az Aggteleki-karszt földtani, vízrajzi, botanikai, zoológiai, tájképi, kulturtörténeti értékei.

A nemzeti park feladata: az értékek megőrzése, kutatása, és széleskörű bemutatása.

A foglalkozás - a nemzeti park általános bemutatása révén - mintegy keretbe foglalja az erdei

iskolai program egészét. Jó lehetőséget biztosít arra, hogy felkeltse az érdeklődést a későbbi

modulok, foglalkozások, terepi programok iránt.

II. Csoportok alakítása:

Névválasztás

Hogyan fogunk itt mi tanulni?

Közös szabályok megalkotása

Szállásra vonatkozó házirend megbeszélése

Az 5 napos munkaértékelésének megbeszélése – csoportok értékelése


27

III. Irány az erdő!

Hogyan viselkedünk a természetben, (Csak a lábnyomunkat hagyjuk ott, nem viszünk el semmit sem)

Mi kerüljön egy túlélő hátizsákba és mi ne – csoportban, lista készítése, indoklással, csoport

bemutatók

Milyen ennivalót ad nekünk az erdő

Mit kell tudni a gombákról – szedés és fogyasztás

Tűzrakási tudnivalók

Szemetelés és hulladékkérdés az erdőben

Turista jelzések – szerepük

Mit jelent az erdő …

… a természeti népeknek?

… a földművelőknek?

… a fakitermelőknek?

… a turistáknak?

… a természettudósoknak?

…a munkanélkülieknek?

… az informatikusoknak?

… és NEKED?

Egyéni munka – 2 perc; 4 fős csoportban megbeszélés – 6 perc (szóforgó);

csoportok közös összesítőt készítenek – 5-10 perc; csoportok beszámolói – 6*2 perc (csoportforgó)


28


29


30

Felfedezők útikalauza

A felfedező csapat neve:…………………………………

Első benyomások:

Járjátok körül, kószáljatok és gyönyörködjetek a területetekben!

Majd keressetek egy kellemes helyet, ahol elgondolkodhattok felőle és válaszoljatok az alábbi

kérdésekre.

Ï Hogy érzitek magatokat itt?

Ï Adjatok találó nevet a helyeteknek!

Ï Keressétek meg a legszebb látványt nyújtó helyet! Rajzoljátok le és adjatok nevet neki!

Ï Keressétek meg azt a helyet, ahol a legtöbb természetes neszt, hangot halljátok! Vajon mi

adja ezeket a hangokat?

Készítsetek belőle „hangkosarat”! Próbáljátok meg szavakkal vagy betűkkel leírni egyet a

hallott hangok közül (pl.brúú-brúú)

Ï Keressétek meg a legöregebb vagy legizgalmasabb fát! Mi benne a különleges?

Ï Kezetekkel tapogatva keressétek meg a leghidegebb/legmelegebb, illetve

legnedvesebb/legszárazabb pontot/helyet a területeteken!

Ï Rajzoljatok térképet a TI helyetekről és jelöljétek benne ezeket a pontokat/helyeket!

Ï Álljatok meg különböző pontokon. Csukott szemmel szimatoljatok! Keressetek 3

különböző illatot/szagot és írjátok le őket. Jelöld be forrásukat a térképeden!

Ï Keressetek valamit, ami illik a mai hangulatotokhoz!


31

A MI fánk” – csoportmunka

Kedvenc fa kiválasztása – magasságmérés, kerület mérés, életkor számolás, kéreg minta készítés,

interjú készítése a fával (Ha ez a fa mesélni tudna ….)


32

A fa részei – a fa felépítésének eljátszása

A nedvkeringése – játék

A fák fejlődése, növekedése

A varázslatos tölgy

„Fészekrakás” – beszélgetés a madarak életéről –terület eltartó képessége

Az ökoszisztéma összeomlása

Készíts hangszert a természetben – ritmus gyakorlat

Gyűjts két követ – eső játék, kopogással

IV. Csoportépítő játékok :

Egy zsák kő

A behozott kövét mindenki beteszi egy zsákba, majd utána „zsákba-macska” elven megpróbálja

kikeresni;

Körkérdés - miért pont ezt a követ hoztad

Csöpörög az eső – ritmus és koordinációs játék

Mennyi 1 perc – ráhangoló, koncentrációs játék

Mindig öt ember álljon – egymásra figyelés játéka

A mosoly körbe jár

Vakkukac –hátsó irányítással – 4 csoport

„Törd át a falat” – át kell jutni a falon fizikai kontaktus alkalmazása nélkül – erőszakmentes

kommunikáció

Add tovább a mozdulatsort

Találd ki kiül előtted – bekötött szemmel hátulról a társ felismerése

Engedj be a körbe – szemkontaktussal megtalálni a kaput a körön

Activity

Ki vagyok én?

Székfoglaló: A gyerekek zenére körbejárnak,ha a zene leáll egy székre leülnek. Akinek nem

jut szék kiesett a játékból.

Törpetánc: A gyerekek kört alakítanak. A csoportvezető által bemutatott tevékenységeket

végzik ütemesen 8 ütemen keresztül, majd folyamatosan feleződik az ütemszám.

Robotjáték: A csoportvezető játékos utasításait követik a gyerekek. Mindenki ugyanazt a

mozgást végzi.

Tapsfordító: A gyerekek körben állnak egymás után tapsolnak. Ha valaki kettőt tapsol, az

irány megváltozik.


33

2010. május 4. ( kedd )

"Csodavilág föld alatt és föld felett"

IDŐ

HELYSZIN PROGRAMOK, MODULOK ESZKÖZÖK

7:00-

8:00

Gyógy-barlang

Vendégház

Ébresztő, reggeli

8:00-

9:00

Gyógy-barlang

Vendégház

I. Rejtvényfejtés

Képeskönyv nézegetése

Hasznos, jó tanácsok a barlangtúrához

Kapocsy György:

Nemzeti parkjaink

szókártyák,

mondatkártyák

9:00-

13:00

Jósvafő

Baradla-barlang

II.- Föld alatti túra a

Baradla- barlangban

- Felszíni túra:

Kis –Galya

Tohonya- patak

Tohonya- szurdok

Jósvafő

túrafelszerelés

fényképezőgép

13.00

-

14:00

Étterem Ebéd

14.00

-

15.00

Kúria

Oktatóközpont

III.- Gyurmázás

Cseppkőformák kialakítása gyurmából.

gyurma,

gyurmatábla,

hurkapálca

15:00

-

15:30

Kúria

Oktatóközpont

IV. Drámajáték Szókártyák

15:30

-

Kúria

Oktatóközpont

V. A látott felszíni formák lerajzolása

csoportokban

A/3-as rajzlap

színes ceruza


34

16:30 pasztell

zsírkréta

filctoll

16:30

-

17:00

Gyógy-barlang

Vendégház

VI. Egyszer volt…című film megtekintése DVD

televízió

17:00

-

18:00

Gyógy-barlang

Vendégház

udvara

VII. Váltóverseny labda

ugrókötél,karika

kislabda,

újságlapok

18:00

-

19.00

Gyógy-barlang

Vendégház

udvara

VIII. Kvíz nyomtatott szöveg

lapokon,

találós kérdések

19:00

-

20:00

Étterem Vacsora

20:00

-

21:00

Gyógy-barlang

Vendégház

Mesevetélkedő székek, feladatok,

forgatókönyv

21:00

-

21:30

Gyógy-barlang

Vendégház



35


I. – Rejtvényfejtés

A gyerekek 4 fős csoportokban fejtik meg a rejtvényt, melynek megfejtése:

Baradla-barlang.

- Képeskönyv nézegetése

A csoportok Kapocsy György: Nemzeti parkjaink című könyvét nézegetik,

olvasgatják, ezáltal is ráhangolódva az aznapi túrára.

- Spontán reakciók

- Irányított beszélgetés:

n Mi a barlang?

n Hallottál már a Baradla-barlangról?

n Jártál már barlangban?

n Szerinted az ősemberek miért a barlangot választották lakóhelyül?

n Te szeretnél barlangban élni? Miért?

- Hasznos, jó tanácsok a barlangtúrához

A gyerekek szétvágott mondatkártyákat kapnak borítékban. A mondatokat közösen

kirakják és felolvassák. A jó tanácsokat megbeszéljük.

II. – Túra Jósvafőn

- Föld alatti túra a Baradla-barlangban

- Felszíni túra Jósvafőn

A modul célja:

- az aggteleki karsztjelenségek legjellemzőbb tulajdonságainak bemutatása föld alatt és

föld felett

- a barlangban élő állatok megfigyelése

- természetvédelem

- kultúrtörténeti érdekességek


36

A modul tartalmi vázlata:

- viselkedés terepen

- a barlanglakó élővilág

- a természetvédelem jelentősége

- természeti képződmények, karsztjelenségek megfigyelése, vizsgálata

- kultúrtörténeti érdekességek

- nagyító használata

- a víz formáló ereje föld alatt és föld felett

- szerkezet és funkció a természetben

A modul terepi foglalkozásának rövid leírása:

Túra a Baradla- barlangban:

- A Baradla-barlang vörös-tói szakasza, aminek bejárata Aggtelek és Jósvafő között található.

A vörös-tói látogatóközpontot 2005. 06. 03-án adták át, a vörös-tói barlangszakaszt pedig

felújították, aminek során kicserélték a járda-, korlát, és világításrendszerét. A középtúra 2,3

km hosszú, a Baradla-barlangnak ezen a részén találjuk legnagyobb termét és álló cseppkövét

is (Óriások terme, Csillagvizsgáló). Túra közben cseppkőképződmények és az itt élő állatok

megfigyelése.

Felszíni túra ( Kis- Galya, Tohonya- patak, Tohonya- szurdok, Jósvafő ):

- Felszíni túra, ami Jósvafőről indul. A kb. 1 órás körtúrán először a Kis-Galya gyertyános-

tölgyesében haladunk, majd leereszkedünk a Tohonya-patak völgyébe és a Tohonya-

szurdokon keresztül visszatérünk Jósvafőre. Útközben a természeti képződmények

megfigyelése és fényképezése: sziklakibúvások, töbrök, víznyelők, dolinák stb.

Témafeldolgozás:

A felszíni túra végén játékos feladatok megoldása kooperatív csoportfoglalkozás keretében a

Kúria Oktatóközpontban.


37

III. Gyurmázás

A barlangban megfigyelt különleges cseppkőformák kialakítása gyurmából.

IV. Drámajáték

A gyerekek 4 fős csoportokban dolgoznak. Borítékban csoportonként 2 db szókártyát kapnak,

mely a barlangban látott cseppkőképződmények neveit tartalmazza. A kapott szavakat

csoportos állókép formájában kell megjeleníteniük. A többiek kitalálják a neveket.

V. Rajzkészítés vegyes technikával

A túra során látott felszíni formákat csoportokban, szabadon választott technikával ábrázolják

a gyerekek. Az elkészült munkákból és fényképekből tablót készítenek, melyet saját

jegyzeteikkel egészítenek ki.

Az elkészült munkákból kiállítást rendezünk.

VI. Az Egyszer volt… című film megtekintése

A barlangokban élő ősemberek életéről szóló részt nézzük meg.

VII. Váltóverseny

Sportvetélkedő a szabadban.

VIII. Kvíz

Játékos szellemi vetélkedő.

IX. Mesevetélkedő

- Csoportalakítás: lásd melléklet

- Mesés helyszínek: lásd melléklet

- Mesés eszközök: lásd melléklet

- Meseszereplők: lásd melléklet

- Fele sem igaz! lásd melléklet


38

MELLÉKLETI. REJTVÉNY:

1. Az ÁBC 3. nagy betűje. B

2. Őszi gyümölcs. alma

3. Piros és fehér összekeverve. rózsaszín

4. Óriáskígyó. anakonda

5. Ütőhangszer. Valamit elhajít. dob

6. A postás hozza. levél

7. Nemesfém. arany

8. A gólya kedvenc csemegéje. béka

9. Egyik szülő. apa

10. Illatos virág. rózsa

11. Gágogó háziállat liba

12. Négykerekű közlekedési eszköz. autó

13. A kicsi ellentéte. nagy

14. A labda formája. gömbölyű

MEGFEJTÉS: Olvasd össze a szavak kezdőbetűit!

( Baradla- barlang )


39

I. Mondatalkotás szókártyákkal:

Ne érj a cseppkövekhez, mert megakadályozod növekedésüket!

Ne szemetelj, dobd a kukába a szemetet!

Ne hangoskodj, mert zavarod a denevéreket!

Csak a kijelölt úton közlekedj!

Ne maradj le a csoporttól, mert eltévedhetsz!

A túravezető halad elől, ne előzd meg őt!

Ne törd le a cseppköveket, mert kárt teszel a barlangban!

Ne egyél a barlangban!

Összevágott mondatkártyákat kapnak a csoportok és ezekből rakják ki a mondatokat.

Ellenőrzés csoportforgóval.

IV. Drámajáték:Nevek szókártyákon:

Világítótorony

Szomorúfűz

Noé bárkája

Anya gyermekével

Eszkimó kunyhó

Sárkányfej

Papagáj

Polip

A kihúzott szókártyákon lévő szavakat 4 fős csoportokban állóképpel jelenítik meg a

gyerekek.


40

VII. Váltóverseny1. Futás, labdavetés kézzel, akadálykerüléssel.

2. Futás közben átbújás hulahopp karikán, akadálykerülés.

3. Célba dobás karikába.

4. Kötélhúzás.

5. Pókjárással akadálykerülés, labda a hason.

6. Mocsárjárás.

VIII. Kvíz:

1. Melyik felszín alatti karsztforma? ( állócseppkő, töbör, cseppkőoszlop,

szalmacseppkő, víznyelő, függőcseppkő, cseppkőlefolyás, gyökérkarr, ördögszántás,

heliktit )

2. Hogy jönnek létre a cseppkőoszlopok? ( A függő és álló cseppkövek idővel

összeérnek. )

3. Milyen víz oldja a mészkövet? ( Szénsavas víz. )

4. Milyen színűek lehetnek a cseppkövek? ( Fekete, fehér, zöld vörös. )

5. Hogy jönnek létre a függő cseppkövek? A mészköveken átszivárgó vízből a mész

kiválik és egymásra rakódik. )

7. Hány km hosszú a Baradla- barlang? ( 26 km. )

7. Hol található az a barlang ahol ma jártunk? ( Aggteleki Nemzeti Park )

Találós kérdések:

1. Lótok, futok, szaladok, de semmit sem látok. ( magyar vakfutrinka )

2. Négy lábam van, kétéltű vagyok, színem fekete és sárga. ( foltos szalamandra )

3. Emlős vagyok, mégis tudok repülni. ( denevér )

4. Rák vagyok, nem látok. ( aggteleki vakbolharák )


41

IX. Mesevetélkedő:

Fele sem igaz!

1. Az alábbi mesék közül melyik népmese1. Hófehérke és a hét törpe2. A kis gömböcx. A rendíthetetlen ólomkatona

2. Meddig érnek a népmesékben a fák?1. Az üveghegy közepéig2. Az égigx. A legmagasabb vár tetejéig

3. Ki a harmadik szereplője az alábbi mesének: Nyakigláb, Csupaháj meg ..?1. Virág Péter2. Erős Jánosx. Málészáj

4. A kiskakas gyémánt fél krajcárja című mesében a kakas hová engedte adarazsakat?

1. A császár bő bugyogójába2. A kútbax. A kemencébe

5. Mit tett a kis malac a farkassal A kis malac és a farkasok című mesében?1. Egér csapdába léptette2. Leöntötte forró vízzelx. Egy fazekat húzott a fejére

6. Melyik növény neve áll ennek a mesehősnek a neve előtt: .... Jankó?l. borsó2. lencsex. bab

7. Hány feje van leggyakrabban a népmesékben a sárkánynak?1. 12. 7x. 8


42

8. Hogy hívják Mézga Aladár kutyáját?1. Marcipán2. Blökix. Maffia

9. Hogy hívják, milyen paripa szerepel a mesékben?1. táltos2. bokrosx. fehér

10. Hányan voltak a Grimm testvérek?1. 22. 5x. 11


43

Ki volt Kacor Király?

- Egy cseh uralkodó, Pável Kacor, aki a Mátyás királyról szóló egyiknépmesében tűnik fel Burkus királlyal együtt.

- Egy kandúr, akit elkergetett a háztól a gazdasszonya, mivel folytonbelekontárkodott az edényekbe.

- Az Oroszlánkirály száműzött testvére Zordon, külön utakon indult el éscsapatot gyűjtött maga köré, hogy megbosszulhassa sérelmeit. A hozzászegődött hiénatörzs királya volt Kacor.

"Az égig érő fa" című mesében a főhős Jánoska kinek a tanácsára indult elmegmenteni a királykisasszonyt a sárkány fogságából?

- Mivel kondás volt, az egyik malaca tanácsolta neki, hogy menjen el akirályhoz és ígérje meg neki, ő majd hazahozza a lányát. Kérje, hogykészíttessen az útra 7 levágott ökör bőréből ruhát és csizmát, s mire azokelkopnak, itt lesz a királylánnyal.

- Jánoska, a szegény ember legkisebbik, butuskának hitt fia volt, aki abátyjai sikertelen próbálkozása után, szintén elindult szerencsét próbálni.Egy kisegér látta el jó tanácsokkal, valamint három síppal, melyek aztánkisegítették a királykisasszony kiszabadításában.

- A királyi udvar kertészeként értett az állatok és növények nyelvén. Miutána sárkány elrabolta a királylányt, a rózsakert minden rózsája fekete lett.Egy mezei kisvirág szólította meg Jánoskát és tanácsolta neki, induljon elaz égig érő fa tetejére. Tarisznyájába tett 7 rózsaszirmot, 77 tüskét,ujjasának gomblyukába illesztette a kisvirágot és nekilátott az útnak.

Hogyan szabadította ki Vuk, Fekete István mesehőse, a simabőrű fogságában élőróka lányt, Cselét?

- Egy viharos nyári éjszakán Vuk és Karak elmentek a simabőrű házához,hogy kiszabadítsák Cselét. A ketrec erős vasrácsát egy szekérrel törték be.A kutyák karmai elől az erdőbe menekültek.

- Karak, Vuk nagybátyja és tanítómestere az erdőben csapdát állított asimabőrűnek és vahurjainak, addig Vuk a vadász házából kiszabadítottaCselét, a fogságban élő rókalányt.


44

- Vuk nem csak bátor, de eszes róka is volt. Öreg tanítómestere, Karak, atermészet nagy ismerője, egy mágikus fűkeveréket állított össze, melytőlbármely állat egy napig tetszhalottá válik. Vuk becsempészte azt asimabőrű udvarára és átadta Cselének, a kicsi kora óta fogságban élőrókalánynak. A simabőrű meghökkenve tapasztalta, hogy a rókalány ilyenhírtelen elpusztult. Dühében kivitte a tetemet az erdő szélére és bedobta akubikgödörbe. Másnap viszont, mikorra a varázsfű hatása megszűnt,mintha mi sem történt volna, Csele felébredt álmából, megszabadulvánígy a rabságból.

A ,,Jancsi és Juliska" című mesében a két gyerek hogyan szabadul meg aboszorkány fogságából?

- A boszorkány megunja a Jancsi és Juliska etetését, és úgy dönt, hogymegeszi úgy, ahogy van. Befűtteti a sütőkemencét, s megparancsoljaJuliskának, hogy próbálja ki, elég meleg-e már. Juliska ügyetlennek tettetimagát, végül a boszorkány kényszerül behajolni (a sütőlapátra ülni),Juliska belöki és elégeti.

- Jancsi és Juliska, kihasználván a boszorkány távollétét, megszerzik akulcsot a banya mágiaszobájához. Világító gömbök, bugyogó bájitalok,varázsfüvek voltak a sötét szobában. A nagy varázskönyvben megtaláltáka receptjét az átváltozó italnak. Még aznap este, egy óvatlan pillanatbanJuliska a mérget belecsorgatta a boszorkány vacsorájába, aki ettőlhangyányivá zsugorodott és megették az egerek. A két gyerek,megszabadulván a rabságból, a varázskönyv segítségével jutott haza aszülői házba.

- Az erdő közepén, a boszorkány fogságában élő Jancsi és Juliska érezték,hogy nincs tovább, nincs esély a menekülésre. Sírtak-ríttak, amikoregyszer csak egy galamb szállt be az ablakukon. A két gyerekkönnyeikkel írták meg zsebkendőikre utolsó reményük levelét. Apostagalamb elrepült az üzenettel. Nem sokára nagy lárma és ricsaj törtemeg az éj csendjét. Az erdő ezernyi madara lepte el a banya kunyhóját.Csípték-marták a gonosz vasorrút, ezalatt két sólyom szárnyára vette aszegény testvérpárt és meg sem álltak velük a rég látott otthonukig.


45

A "Csizmás Kandúr" című mesében hogyan csapta be Csizmás Kandúr azemberevő óriást?

- Az eszes kandúr egy fondorlatos gondolattal, azzal állt az emberevő óriáselé, hogy ő bizony nem hiszi el a behemótról, hogy képes bármilyen állatalakját magára ölteni. Az óriást ez nagyon felzaklatta, s hogy bebizonyítsaképességét, egy kicsike szürke egérré változott. Több se kellett CsizmásKandúrnak, abban a pillanatban bekapta az egeret és jóízűen lenyelte.

- Csizmás Kandúr híres-nevezetes névadó csizmájának köszönheti azemberevő óriással történő találkozásának szerencsés végkimenetelét. Azóriás kegyelmet nem ismerve keresztbe nyelte le a kandúrt, ám a vitézmacska nem esett kétségbe a hatalmas gyomorban, hanem élessarkantyújával léket vágott az óriás hasfalán, így diadalmaskodván abirodalom rettegett emberevőjén.

- Csizmás Kandúr csakis csellel és csalafintasággal győzhette le azemberevő óriást, aki örökös rettegésbe tartotta a királyságot. Egyik éjjelbelopózott az óriás barlangjába, s míg az aludt, belebújt annakhétmérföldes csizmájába és sarkantyújával vágott annak belsejébemagának egy odút, amibe aztán belebújt. A nagy csata akkor kezdődött,amikor az óriás felkelt és lábára húzta csizmáját. Ekkor aztán a csizmábabújt Csizmás Kandúr éles bajszavai addig csikolta a hatalmas lény talpát,míg az belehalt a röhögésbe. Így történt az, hogy a bátor kandúrmegmentette a veszedelemtől a birodalom lakóit.

Ki is az a Pán Péter?

- Pán Péter egy kisfiú, aki nem akar felnőni. Aki túl ridegnek,örömtelennek látja a felnőttek világát, és inkább választja az örökké tartójátszást.

- A legnépszerűbb román hangszer a pánsíp névadója Petru Pan, alias PánPéter, népzenész. Románia jelképének is tekintik. Régen nádból vagy fúrtfából készült, de mostanában bambusznád váltotta fel a pánsíp anyagát.

- A magyar köztudatban Pán Péterként ismert személy nem más, mint azangol nemzetiségű Peter Pan, aki a mi Benedek Elekünkhöz hasonlóanszámos népmesét gyűjtött angolszász nyelvterületeken.


46

Milyen jutalmat kapott a bíró okos lánya Mátyás királytól?

- Gazdagon megjutalmazta őt arannyal és férjül adta hozzá íródeákját.

- Látván a lány kiemelkedő intelligenciáját, Mátyás király egy teljesegyetemi képzésre szóló ösztöndíjat ajánlott fel neki.

- A mese befejezése nem túl hízelgő Mátyás királyra nézve. A két aranytallér, amit adott a lánynak jutalmul csupán csak alamizsna mértékű. Avalóság az, hogy királyunkat a látszat ellenére irritálta, hogy a bíró lányaeszességével kifogott rajta.

Mit nem akart mondani a csillagszemű juhász a királynak?

- A király parancsban rendelte el, hogy amikor ő tüsszent, az országábanmindenki köteles őt felkeresni és mondani: "Adj Isten egészségére". Abonyodalmak ott kezdődtek, amikor a csillagszemű juhász megtagadtaezt.

- A pimaszságáról és nyakasságáról híres csillagszemű juhász nem volthajlandó az ország királyát úgy üdvözölni, hogy: "Drága nagy királyom,minden állat s ember legnagyobb atyja".

- A juhászlegény nem volt hajlandó elárulni a királynak csillagszeme titkát,mellyel meg tudta szelídíteni a legvadabb fenevadat is. A királynak eznagyon nem tetszett és minden eszközt bevetett, hogy a veszedelembejuttassa a csillagszemű juhászt.

Ki vagy mi a lajtorja?

- A lajtorja a létra szavunk régebbi megnevezése. Számos népmesébenolvashatjuk.

- A lajtorja egy bolgár eredetű pengetős paraszti hangszer. Szlávnépmesékben olvashatunk lajtorjás muzsikokról.

- Lajtorja egy kisfiú, Malenyka testvére. A lajtorja és Malenyka címűnépmese a mi Jancsi V és Juliskánk orosz változata.


47

Ki vagy mi a Pumukli?

- Pumukli egy rajzfilmsorozat főhőse. Éder mester asztalosműhelyében asok szerszám, festék és ecset között egyszer csak életre kel egy picinyapró fiúcska, Pumukli. Vörös haja égnek áll, rettentő kíváncsi és rettentőneveletlen. Éder apó kénytelen kezelésbe venni, az egyébként csakszámára látható kis emberke nevelését.

- Élt egyszer réges-régen egy kereskedő a fiával, Pumuklival, egy Nápolymelletti kis faluban. Pumukli értelmes, ügyes legényke volt, s nagyonszerette a madarakat. Iszákját mindig teletömte kenyérmorzsával éskendermaggal, s az erdőben szétszórta a fák alatt. A madarak ismegkedvelték a szolgálatkész, szerény fiút, köréje telepedtek, a válláraültek, és a fülébe csicseregtek. Addig-addig tanítgatták, amíg Pumuklivalamennyi madár szavát és beszédét megértette.

- Mátyás király kedvenc magyaros ételei mellett, mint a malac sütveszárazon, serrel, mézzel megcsepegtetve, kacsa egészben, borban párolva,mazsolás köleskásával, a korabeli krónikák szerint szívesen fogyasztottaBeatrice királynő kedvenc ételét, a pumuklit. A pumukli formája éselkészítésének módja alapján feltételezhető, hogya mai, egyik olasznemzeti étel, a pizza elődje volt.

Rátótban a csősz egyszer a mezőn egy hatalmas úritököt talált. Fölvette,megtapogatta, megszagolta. De a maga fejétől csak nem tudta kitalálni, hogy mi.Bevitte hát a faluházára. Ott éppen együtt volt a kupaktanács. A csősz letette atököt az asztalra. A derék elöljárók is mind elszörnyülködtek. A falu bírójafejtette meg a nagy talányt. Mi volt az?

- Mivelhogy a csősz említette volt, hogy egy lovat látott a környéken, plánemég az alakja is épp olyan, a bíró szerint az ismeretlen valami csakiscsikótojás lehet.

- A bíró, nem hiába a falu legokosabb embere, hamar felismerte azismeretlent. Zöld is, csíkos is, gömbölyded is, így a csősz által találtnemtudni mi csakis egy sárkánytojás lehet.

- A rátóti bíró rövid töprengés után, megdöbbenve mondta ki a megoldást,miszerint az ismeretlen tárgy nem más, mint egy dinnyének álcázottbomba, hisz ott lóg ki belőle a gyújtózsinór.


48


49


50


51

2010. május 5. (szerda)

Élet a karszton – Szádvár

IDŐ HELYSZÍN PROGRAMOK,MODULOK

ESZKÖZÖK

7:00-8:00 Gyógy-barlangVendégház

Ébresztőreggeli

8:00-9:00 Gyógy-barlangVendégház

I. Mese olvasásLázár Ervin: Anagyravágyó feketerigó

Lázár Ervinmeséje

9:00-13:00

Szádvár II. Túra a szádváritanösvényen(napi főmodul)

Túra felszerelésSztereo-mikroszkóp

13:00-14:00

Étterem Ebéd

14:00-16:00

Kúria III. Papírmadárhajtogatáskészítés

papír, író ésfestékkészlet

16:00-16:30

Gyógy-barlangVendégházudvara

IV. Hullahoppkarikávalverseny

hullahopp karika

16:30-17:00

V. Kavicsfestés kavics, festékek

17:00-19:00

Gyógy-barlangVendégháztársalgó

VI.Természetismeretivetélkedő

csomagolópapír,filctollak, ollók,ragasztó

19:00-19:45

Étterem Vacsora

19:45-20:00

Gyógy-barlangVendégház

VII. Rókavadászat papír rókák

20:00-21:00


VIII. Táncház magnó Cd-ék

21:00-21:30



52

A program részletes kidolgozásaI. Meseolvasás

A reggeli végeztével Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című mese felolvasása.

Előkészítés az esti természetvédelmi vetélkedőre.



· Melyik madár szeretnél lenni? Miért?

· Hol élnek ezek a madarak?

· Mit tanácsolnál a feketerigónak?

· Milyen színeket használt a feketerigó? Miért?

· Milyennek találod a kisfiút?

· Hogy nevezik latinul?

II. Túra a szádvári tanösvényen.

A modul célja:

- az Aggteleki-karszt legjellemzőbb életközösségeinek bemutatása

- az élőlények vizsgáltat nagyítóval

- legendák, hagyományok, kultúrtörténeti érdekességek

- természetvédelem

A modul tartalmi vázlata:

- viselkedés a terepen

- a természetvédelem jelentősége

- az Aggteleki-karszt jellemzői (77%-a erdő, az élőhelyek típusai)

- a terület kultúrtörténeti értékei

- a holtfa és az avar jelentősége az erdei életközösségek működésében

- a talajlakó élővilág

- a lebomlás folyamata, helye az élet körforgásában

- sztereo-mikroszkóp használat

- szerkezet és funkció a természetben.


53

A modul terepi foglalkozásának rövid leírása:

Szádvár tanösvény:

A 4,5 km-es tanösvény kiindulópontja a Szalamandra Ház. A meglévő erdei utakon halad. A

sajátos erdei felszínen egyaránt megtaláljuk a karsztra jellemző élőhely típusokat, a

hegyvidéki és mediterrán, illetve az interkontinentális erdősztyeppre jellemző állat és

növényfajokat. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a még

romjaiban is felemelő látványt nyújtó Szádvár.

Terepi mintavételezés:

a) Ki lakik az avarban? A gyertyános tölgyes erdő avarrétegében élő állatkák vizsgálata

sztereo-mikroszkóppal. A gyerekek szabadon vizsgálhatják a hangyákat, ganajtúró bogarakat,

száz- és ezerlábúakat. Az avar keletkezése. Mi a szerepe az erdő életében.

b) Az ösvényen ezután a fás szárú nővények vizsgálata:

A fák és fejlődésük – magonc, csemete, suháng.

A fák felismerése – kéregminta, levélminta.

„A fák simogatása”, kéreg vizsgálat.

c) A sziklakibúvások és töbrök vizsgálata a karszton (keréknyom a kőbe vésve, valaminta kőben keletkezett lyukak). Kavics gyűjtés a túra közben.

d) A szádvári rom megtekintése.

III. Papírmadár készítés

A reggeli mese alapján minden gyerek elkészíti a maga madarát

IV. Hullahopp karika verseny

V. Kavicsfestés

A gyűjtött kavicsok festése. Szalamandra és egyéb festése.

VI. Rókavadászat

Papír rókák elhelyezése a tábor területén. Sötétedés után, zseblámpával kell a rókákat

megkeresni.

VI. Táncház

Gyerekeknek szóló népzenére, tánc, valamint énekes népi játékok.

Fenyő Miklós Limbó-hintó című számára limbózás.


54

MELLÉKLETEK4. feladat:IGAZ-HAMIS

Döntsd el, hogy igaz, vagy hamis!

Karikázd be a helyes választ!

A gólya feketerigónak álcázta magát.

I H

A rigó öt színt használt.

I H

Csak a Lábát festette pirosra.

I H

A festőművész zöldre festette a rigót.

I H

Ritkán látott a liget olyan viháncolást, mint amikor a gólyának álcázott feketerigó odaállt a

kisfiú elé.

I H

5. feladat:

TOTÓ

UPUPA EPOPS

1. uhu 2. feketerigó 3. búbos banka X. sárgarigó

BUBO BUBO


TURDUS MERULA


ORIOLUS ORIOLUS



55

6. feladat:

Szétvágott összetett szavak.

FEKETE BILLEGETŐ

VÖRÖS KÜLLŐ

BÖLÖM BEGY

ZÖLD RIGÓ

MACSKA BAGOLY

BARÁZDA BIKA

SÁRGA RIGÓ

7. feladat:

Egészítsd ki a következő szólásokat!

Szabad, mint a ________________________.

Madarat ________________________, embert barátjáról.

Sokat akar a ______________________, de nem bírja a ________________.


56

2010. május 6.(csütörtök)

A víz az élet kincse című modul"Víz, víz tiszta víz" - Jósvafő patakjai

IDŐ HELYSZÍN PROGRAMOK,

MODULOK

ESZKÖZÖK

7 :00-8:00


ÉbresztőReggeli

8:00-9:00


Vers olvasása:A vizek fohászaMondóka tanulása

A vizek fohásza c. versMondóka

9.00-13:00

Ménes- völgy A víz az élet kincse (napi főmodul) Szűrőpapír, tölcsér,pohár

13:00-14:00

Étterem Ebéd

14:00-16:00

Kúria Oktatóközpont Vízzel kapcsolatos játékok.A megfigyelési szempontokfeldolgozása.Keresd a helyed!- csoport munka

papír, író ésfestékkészlet,képek,szókártyák

16:00-16:30

Gyógy-barlangVendégház társalgó

Irodalmi feladat. Szókártyák

16:30-17:00

Gyógy-barlangVendégház társalgó

Térkép készítése a bejártútvonalról.

feladatlap

17:00-19:00

Gyógy-barlangVendégház udvara

Mentsük meg a királyt! c. játék vödör, víz, edény

19:00-20:00

Étterem Vacsora

20:00-21:00


Színezős feladat feladatlap, színes ceruza

21:00-21:30



57


A reggeli végeztével A vizek fohásza című vers felolvasása. Előkészítés az egész napi

programra./1.melléklet/



· Mire használjuk a vizet?

· Miért fontos számunkra a víz?

· Milyen formáit ismered?

· Miért kell vigyázni rá?

· Meddig élhetünk víz nélkül?

Mondóka tanulása: Halam, halam halacskám…..2.melléklet/

A víz az élet kincse –Ménes –völgy

A modul célja:- az Aggteleki-karszt vizes élőhelyeinek bemutatása, vizsgálata,

- közvetlen megtapasztalás, a természethez való közelkerülés,

- a víz szerepe a Földi életben,

- természetvédelem helyes értelmezés.

A modul tartalmi vázlata:- az ivóvíz, mint az elkövetkező évszázad aranya,

- vizes élőhelyekhez kapcsolódó növény és állatfajok,

- ember, természet kölcsönhatása,

- a víz természetvédelmi jelentősége,

- nemzeti parkok feladata,

- a természetből vett élő mintával való felelősségteljes bánásmód,

- a foglalkozásokon átadott tudásanyag ismétlése, elmélyítése.


58

A modul terepi foglalkozásának rövid leírása

Ménes-völgy

A Ménes-patak vize rendkívül tiszta, így alkalmas arra, hogy a tanulók a vízvizsgálat során

minél több vízi gerinctelen élőlénnyel ismerkedhessenek meg. A kis vízhozamú patak sekély,

így nem jelent veszélyt a gyerekek számára. A völgyben patakkísérő égeresek és füzesek, a

völgyoldalban bükkösök, gyertyános-tölgyes erdők és ültetett fenyvesek váltják egymást.

Terepi mintavételezés

a,Vizsgáld meg a patakvízben a lebegő anyagokat!

Szükséged lesz:- egy pohár patakvízre

- egy szűrőpapírra

- egy tölcsérre

- egy üres pohárra

b,Szűrés után mit láttál a papíron?

c,Szagold meg a patak vizét!

Mit éreztél?

Ízleld meg!/Csak néhány kortyot igyál!/

d,Láttál-e olajszennyeződés jeleit a papíron, vagy a vízben?

A részletes megbeszélés a délutáni foglalkozáson.

1. Vízzel kapcsolatos játékok

a. Pantomim

Pantomim mozdulatokkal játsszuk el a vízzel való különböző találkozásainkat!

· ivás· mosdás· fogmosás· fürdés (kádban, szabad vízben)· úszás· mosás· csónakázás…

Egy-egy gyerek vállalkozik a feladatra. A borítékból kihúzott „feladat” eljátszása után a

többieknek ki kell találnia, hogy miről van szó.


59

b. Egy csapat - egy állat

Kellékek: Képek vízben élő állatokról. (3. Melléklet)

Feladat: Egy-egy csapatnak a „kihúzott” vízben élő állat formáját, illetve jellemző mozgását kell minél élethűebben, közösen megjelenítenie.

Résztvevők: Csapatok teljes létszámban

Értékelés: Ötletesség alapján, maximum: 5 pont

c. Hajó a hullámokon- Álljatok fel, és szálljunk be a hajóba! Akit megérintenek, az a „kormányos”.

- Az „utasok” vállfogással egymás mögé állva csatlakozzanak!

- Indítjuk a hajós mondókát:

Megy a hajó a Dunán,

lemaradt a kapitány.

Kiabál, trombitál,de a hajó meg sem áll.

(2x, 3x elmondjuk)

- Megérkeztünk a kikötőbe. Megállunk. A hullámok dobálják a hajónkat. Érzitek? A

kormányos (az első gyerek) lassan leguggol, majd ugyanilyen lassan feláll. Az

utasoknak nagyon kell figyelniük, mert mire az előttetek lévő társatok feláll, már el

kell kezdenetek guggolni! Ha egyformán mozogtok, olyanok lesztek, mint a

hullámzó tenger!

- Ha közben halk zene szól, érzelmileg jobban érintettekké válhatunk (pl.Vangelis: A

paradicsom meghódítása).

2. Keresd a helyed!Négy csapatban fogtok most dolgozni! A kapott szókártyákról el kell majd dönteni, hogy a

táblára felírt témakörök közül melyikhez tartoznak! Abba a csapatba kerülsz, amelyik

témakörhöz a kapott kártyád tartozik. Húzzatok cetliket, ezek alapján alakuljanak meg a

csapatok!

1.csapat szavai 2. csapat szavai

vízpára öntözővíz


60

olajfolt szűrőberendezés

felhő savas eső

Nap óceán

mosogatás fürdés

horgászat hajmosás tóban, folyóban

földbe szivárgó víz folyó

ivóvíz vízi sportok

1. csapat szavai 2. csapat szavai

eső forrás

kíméletes halászat gyógyvíz

energia vízparti hulladék

ipari szennyvíz nem szemetelő nyaralók

WC használata konyhasó

főzés patak

vízinövények védelme hajózás

Tábla képe

A víz körforgása A víz felhasználása

Nap konyhasó tengeri só

vízpára ivóvíz

felhő öntözővíz

eső energia

forrás gyógyvíz

patak fürdés

óceán főzés

földbe szivárgó víz mosogatás

folyó hajózás

vízi sportok, horgászat


61

A víz szennyezése Védjük vizeinket

olajfolt szűrőberendezés

ipari szennyvíz kíméletes halászat

vízparti hulladék nem szemetelő nyaralók

savas eső WC használata

hajmosás tóban, folyóban vízinövények védelme

3. Irodalmi feladat

a. Rakjatok össze az alábbi szókártyákból szólásokat, közmondásokat! Értelmezzétek

őket!

Értékelés: Max: 2 pont adható

b. A csoportból egy vállalkozó játsszon el egy adott szólást vagy közmondást (activity)

A játékosnak húznia kell az alábbi közmondásokból:

· Vizet prédikál és bort iszik.

· A víz sem mossa le róla.

· Leszedi róla a keresztvizet.

· Eső után köpönyeg.

· Májusi eső aranyat ér.

· Tiszta vizet önt a pohárba.

· A jég hátán is megél.

· Lóg az eső lába.

· Lassú víz partot mos.

· Nem sok vizet zavar.

· Kint van a vízből.

· Bedobják a mély vízbe.

· Mély vízbe veti a hálóját.

Értékelés: 1 pont jár a kitalált közmondásért.


62

4. Hol jártunk a délelőtt? Készíts térképet a bejárt útvonalról! 4.sz. melléklet

5. Mozgásos feladat a szabadban! Mentsük meg a királyt!

Az öreg király nagyon beteg, csak a csodaforrás vize mentheti meg. Az lesz a feladat,

hogy három perc alatt a forrás vödréből a királyi vödörbe az erdei útvesztőn – szlalom-

pályán- keresztül egymás utáni váltásban minél több vizet gyűjtsenek a „mérőcskével” a

gyerekek.

Kellékek: 2 vödör mércével, víz, „mérőcske”, útjelölő bóják.

6. Színező 5.sz. melléklet

VII. Természetismereti vetélkedő

Az első nap megalakult négy csoport vetélkedik.

1. feladat:

Csoportforgó technikával.

Írjon minden csoporttag egy állatot, amelyik az avarban lakik!

2. feladat:

Írjon minden csoporttag egy fás szárú növényt, amelyet az erdőben látott!

3. feladat:

Erdei állatok összekeveredett testrészek helyreigazítással.

Az állatok kivágása, a testrészek helyes felragasztása.


63

4. feladat: (melléklet)

IGAZ-HAMIS

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó története alapján

5. feladat:

TOTÓ (melléklet)

Madarak és latin nevük.

6. feladat: (melléklet)

Szétvágott összetett szavak.

7. feladat:

Hiányos szólás kiegészítése.

8. feladat:

Hány állatot látsz a képen?

Egymásra rajzolt állatok kontúrjai alapján való megszámlálása.

9. feladat:

Állatok és lábnyomaik összepárosítása.

Az állatok képeit össze kell húzni a megfelelő lábnyommal.

- őz

- róka

- mókus

- vadmacska

- nyúl

- fácán

10. feladat:

Melyik madár, melyik fészekben lakik? Írd a nevét a megfelelő fészek alá!

A gólya, harkály, varjú, ölyv, bagoly képei alapján a megfelelő fészekbe kell beleírni.

LY J


64

11. feladat:

Lakáskereső

Állatok rajza: medve barlang

mókus fészek

madár odú

kutya ól

Kösd össze a megfelelővel!

12. feladat:

ACTIVITY

Az alábbi szavak, kifejezések elmutogatása. 2 perc után lehet rabolni. Minden csapat húz

egyet.

· fekete gólya

· ganajtúró bogár

· babóca berkenye

· Szádvár

Eredményhirdetés.


65

1. Melléklet


66

2. Melléklet

Halam, halam, halacskám,

Ki lesz ma a vacsorám?

Várunk én meg a macskám,

Ússz hálómba szaporán.

Melyik halat fogom ki,

Még nem tudhatja senki,

Egyszer hopp és másszor kopp,

De ma egy hal főni fog.


67

3. Melléklet

Vízben élő állatok


68

4. Melléklet


69


70

5. Melléklet


71

2010. május 07. (péntek)

"Mit viszünk haza a tarisznyában" - értékelés, témafeldolgozás

IDŐ HELYSZIN PROGRAMOK ESZKÖZÖK7:00 –9:00


ÉbresztőTisztálkodásReggeliCsomagolásSzobaszemle, szobák átadása

9:00 –10.00


Zárás, értékelés A/4-es lapok, filcek,zsírkréta,fénymásolt anyagok,feladatlapokOklevelek

10:00-12:30

KúriaOktatóközpont

Kézzelfogható és hazavihető emlékekkészítése az erdei iskolai programról éshelyszínéről - nemezelés

Gyapjú, szappan, víz, kő,olló

12:30–13:00

Étterem Ebéd

13:00–18:30

Visszautazás Csengerbe


72


Zárás, értékelés:

"Mit viszünk haza a tarisznyában?”

Az elmúlt 5 nap történéseinek és feladatainak felelevenítése, a fogalmak átismétlése:

Az előző napok témáinak (a mészkő, az erdő, a mező, a víz, a Szádvár: ember a karszton)

minél jobb megismerése, az átvett tudásanyag elmélyítése, a témák közötti kapcsolatok

felismerése és tudatosítása.

Csoportjáték:

A kommunikációs képességek fejlesztése, miközben a gyerekek egymásnak előadják, ill.

bemutatják témáikat.

Kézzelfogható és hazavihető emlékek készítése az erdei iskolai programról és

helyszínéről:

- Kővirág készítés (nemezelés)

A program közös értékelése és véleményformálás:

- Amit az erdei iskolából magammal viszek

- Ami a legjobban tetszett

- Ami a legváratlanabbul ért

- Öröm-bánat térkép készítése

Tanári értékelés:

- a tábor ideje alatt rendezett, szervezett, meghirdetett versenyeken elért eredmények

oklevelekkel történő jutalmazása


73

Melléklet


74


75


76


77


78


79

MellékletTanári értékelés

--------------------------------------------------

rréésszzéérree

aazz eerrddeeii iisskkoollaa kkeerreettéébbeenn rreennddeezzeetttt

ssppoorrttvveettééllkkeeddőőnn eelléérrtt

hheellyyeezzéésséérrtt..

JJóóssvvaaffőő,, 22001100.. FFaarrkkaassnnéé TTaarrkkoovvááccss JJuuddiitt


80

--------------------------------------------------

rréésszzéérree


tteerrmméésszzeettvvééddeellmmii vveettééllkkeeddőőnn eelléérrtt

hheellyyeezzéésséérrtt..JJóóssvvaaffőő,, 22001100.. GGuullááccssiinnéé BBaaccssóó LLííddiiaa


81

--------------------------------------------------

rréésszzéérree


mmeessee--vveettééllkkeeddőőnn eelléérrtt

hheellyyeezzéésséérrtt..

JJóóssvvaaffőő,, 22001100..

GGuullááccssiinnéé BBaaccssóó LLííddiiaa


82

innováció: saját fejlesztés erdei iskola - jósvafő€¦ · az erdei iskola alternatív...

Documents