(iii- xvi. sz.) - eptort.bme.hu · a kÖzÉpkorral foglalkozÓ tudomÁnyok És az...

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)

Guzsik Tamás1957-2002

Ajánlott irodalom:

Guzsik Tamás: A középkori építészet története

Jegyzet. Bp., 2001. (letölthető a tanszéki

honlapról:www.eptort.bme.hu/jegyzet)

Cs. Tompos-Zádor-Sódor: Az építészet története – Középkor

Tankönyv. Bp., 1969.

Féléves tematika-ütemterv, féléves feladatok keresőben:

IP-cím: 152.66.42.68

Felhasználónév: hallgato,

Jelszó: Student-2012

kiválaszt: web file server/darago-public

http://www.eptort.bme.hu/jegyzet

A KÖZÉPKORRAL FOGLALKOZÓ TUDOMÁNYOK ÉS AZ

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET-OKTATÁS NÉHÁNY TOVÁBBI

MEGHATÁROZÓ MAGYAR KUTATÓJA

Entz Géza Pogány Frigyes Marosi Ernő Klaniczay Gábor

A KÖZÉPKOR – „semmi és minden”

A KÖZÉPKOR – a folytonosság

A KÖZÉPKOR – a titkok otthona

A KÖZÉPKOR – a teremtés színhelye

A KÖZÉPKOR – a sokféleség egysége

A KÖZÉPKOR – az egység diadala

A KÖZÉPKOR FOGALMAA reneszánsz humanisták alkotják meg fogalmát:

„media tempestas(Giovanni Andrea dei Bussi: dicsőítő beszéd Nicolaus Cusanusról 1469)

Azaz az antikvitás és annak újjászületése közé eső köztes,

átmeneti, sötét korszak.

(Petrarca, Leonardo Bruni és mások nyomán)

A felvilágosodás csak fokozta pejoratív megítélését (Voltaire).

A változásokkal szemben szinte azonnal megjelennek

nosztalgikus áramlatok melyek feltámasztani igyekeztek az

egységes kereszténység eszméjét annak

lovagias erkölcsiségével...(L. Ariosto, M. de Cervantes, T. Tasso)

A KÖZÉPKOR FOGALMA

L. Ariosto (1474-1533)

N. Cusanus (1401-1464)

T. Tasso (1544-1595) M. Servantes (1547-1616)

Voltaire (1694-1778

A KÖZÉPKOR VILÁGAA korszak lehatárolása időben:

- társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból a

feudális társadalmak kora:

476-1640/1789

(A Római Birodalom bukásától az Angol Polgári Forradalomig, vagy a Nagy

Francia forradalomig – J. Le Goff)

- építészettörténeti szempontból:

a keresztény szakrális meghatározottság kora

Európában:

III. sz. közepe- XVI. sz. eleje(A keresztény művészet kibontakozásától a katedrálisok korának végéig.)

A szakralitáshoz először 1688-ban kötik fogalmát; hallei Christoph Cellarius

„Historia medii aevi” c. művében (1685-1688): a Constantinus-i fordulattól

Konstantinápoly elestéig (313-1454).

A tárgyalt földrajzi hely lehatárolása

Az egykori nagy Római Birodalom területe és az

utódállamok közvetlen hatásterületei:

Európa és Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Elő-Ázsia , azaz a Mediterráneum

Atlantikummal, Baltikummal és a Kaukázus-vidékkel

A KÖZÉPKOR VILÁGA

A kor struktúrái:

„féodalité”a római birodalomhoz kötödés absztrakt eszméjét felváltja

egy tisztelt személyhez kötődés konkrét elve: a hűbéreskü.

(Ez nem csak „jogi” kötelem, „…de gazdasági, társadalmi, rokoni-családi

függőség és szolidaritás komplex rendszere” (Klaniczay ) mely

meghatározta a kultúra más rétegeit is: szellemiségét, erkölcsiségét,

viselkedési szokásait, rítusait.)

„ordo”

a társadalmi szerepek horizontális, funkcionális tagolása:

oratores – bellatores – laboratores

imádkozók - harcolók – dolgozók

(A lovagrendek, vallási testvérületek, városi céhek, egyetemek

előképe.)

„etnikumok és azok vándorlása”, „államalakulatok”,

„nemzetek” a partikularizmust erősítik, míg a vallás (a „Christianitas”) az

egységet teremti meg Európában.


Európa népesedése a korban:

Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió

Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió

Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió






Európa népesedése a korban:

Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió

Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió






A várható életkor születéskor i.sz. 1000-1300 között:

átlagosan 25 év

(ha megérte a 20. életévét további 10-30 évvel lehetett

számolni társadalmi rétegtől függően).


A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETEPERIODIZÁCIÓ

A1)Szükségleti építészet; A2) Róma városában; A3) Szentföldön;

A4) Egyiptomban; A5)Szíriában

C1) Szórványemlékek; C2) Karoling „reneszánsz”

B1) Kora-Bizánc - Ravenna; B2) Közép-Bizánc; B3) Késő Bizánc;

B4) a Birodalom hatásterületei: Kaukázus-vidék, Balkán, Orosz

fejedelemségek, B5) Ravenna

D1) A Német-Római Császárság építészete;

D2-7) a romanika interregionális áramlatai:

Lombard „első” román kor, antikizáló, bizantizáló, bencés zarándok,

ciszterci és normann építészet

E1) Észak-francia katedrális-gótika;

E2-4) A gótika elterjedése: Franciaföldön, Angliában, Németországban;

E5-6) Interregionális áramlatok: városi szerzetesrendek, ciszterciek

A) Ókeresztény építészet (III-V. sz.)

B) Bizánc építészete (IV-VI. sz.)

C) Népvándorlás kora és preromanika (VII-X. sz.)

D) Romanika (X-XIII. sz.)

E) Gótika (1137-XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)

Ókeresztény építészet(III-V. sz.)

IHTÜSAquilea: Theodoriánus bazilika

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete

Prima Porta-i Augustus Róma: Forum Romanum Róma: Császárfórumok

Caracalla császár

(212-215)

Róma: Ara Pacis Augustae

Traianus császár

(98-117)

Palencia (Hispania):

szarkofág részlet


Diokletianus fürdője (298-305)

P


Átépíti: M. Buonaroti (1563-’64), Luigi Vanvitelli (1749)

Basilica Nuova (308-312)


Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások

Basilica Nova (308-312)

Isis

KübeléMithras

Petra: Isis templom I-II. sz.

Nagy Sándor mint Nap-hérosz

Róma: San Marcellino e Pietro katakombái(I-III. sz.)


Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet

Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)Ósumér Újsumér Hellenisztikus

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet

Dura Europos: Zsinagóga (III. sz.)Qirqbiza: imaház (III. sz.)

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások - A1-Szükségleti építészet

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet

A milánói ediktum után…

Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája Piero della Francesca: Constantinus álma

Arezzo:

San Francesco

(iii- xvi. sz.) - eptort.bme.hu · a kÖzÉpkorral foglalkozÓ tudomÁnyok És az...

Documents