A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)
Guzsik Tamás1957-2002
Ajánlott irodalom:
Guzsik Tamás: A középkori építészet története
Jegyzet. Bp., 2001. (letölthető a tanszéki
honlapról:www.eptort.bme.hu/jegyzet)
Cs. Tompos-Zádor-Sódor: Az építészet története – Középkor
Tankönyv. Bp., 1969.
Féléves tematika-ütemterv, féléves feladatok keresőben:
IP-cím: 152.66.42.68
Felhasználónév: hallgato,
Jelszó: Student-2012
kiválaszt: web file server/darago-public
A KÖZÉPKORRAL FOGLALKOZÓ TUDOMÁNYOK ÉS AZ
ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET-OKTATÁS NÉHÁNY TOVÁBBI
MEGHATÁROZÓ MAGYAR KUTATÓJA
Entz Géza Pogány Frigyes Marosi Ernő Klaniczay Gábor
A KÖZÉPKOR – „semmi és minden”
A KÖZÉPKOR – a folytonosság
A KÖZÉPKOR – a folytonosság
A KÖZÉPKOR – a folytonosság
A KÖZÉPKOR – a folytonosság
A KÖZÉPKOR – a folytonosság
A KÖZÉPKOR – a titkok otthona
A KÖZÉPKOR – a titkok otthona
A KÖZÉPKOR – a titkok otthona
A KÖZÉPKOR – a titkok otthona
A KÖZÉPKOR – a teremtés színhelye
A KÖZÉPKOR – a sokféleség egysége
A KÖZÉPKOR – az egység diadala
A KÖZÉPKOR FOGALMAA reneszánsz humanisták alkotják meg fogalmát:
„media tempestas(Giovanni Andrea dei Bussi: dicsőítő beszéd Nicolaus Cusanusról 1469)
Azaz az antikvitás és annak újjászületése közé eső köztes,
átmeneti, sötét korszak.
(Petrarca, Leonardo Bruni és mások nyomán)
A felvilágosodás csak fokozta pejoratív megítélését (Voltaire).
A változásokkal szemben szinte azonnal megjelennek
nosztalgikus áramlatok melyek feltámasztani igyekeztek az
egységes kereszténység eszméjét annak
lovagias erkölcsiségével...(L. Ariosto, M. de Cervantes, T. Tasso)
A KÖZÉPKOR FOGALMA
L. Ariosto (1474-1533)
N. Cusanus (1401-1464)
T. Tasso (1544-1595) M. Servantes (1547-1616)
Voltaire (1694-1778
A KÖZÉPKOR VILÁGAA korszak lehatárolása időben:
- társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból a
feudális társadalmak kora:
476-1640/1789
(A Római Birodalom bukásától az Angol Polgári Forradalomig, vagy a Nagy
Francia forradalomig – J. Le Goff)
- építészettörténeti szempontból:
a keresztény szakrális meghatározottság kora
Európában:
III. sz. közepe- XVI. sz. eleje(A keresztény művészet kibontakozásától a katedrálisok korának végéig.)
A szakralitáshoz először 1688-ban kötik fogalmát; hallei Christoph Cellarius
„Historia medii aevi” c. művében (1685-1688): a Constantinus-i fordulattól
Konstantinápoly elestéig (313-1454).
A tárgyalt földrajzi hely lehatárolása
Az egykori nagy Római Birodalom területe és az
utódállamok közvetlen hatásterületei:
Európa és Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Elő-Ázsia , azaz a Mediterráneum
Atlantikummal, Baltikummal és a Kaukázus-vidékkel
A KÖZÉPKOR VILÁGA
A kor struktúrái:
„féodalité”a római birodalomhoz kötödés absztrakt eszméjét felváltja
egy tisztelt személyhez kötődés konkrét elve: a hűbéreskü.
(Ez nem csak „jogi” kötelem, „…de gazdasági, társadalmi, rokoni-családi
függőség és szolidaritás komplex rendszere” (Klaniczay ) mely
meghatározta a kultúra más rétegeit is: szellemiségét, erkölcsiségét,
viselkedési szokásait, rítusait.)
„ordo”
a társadalmi szerepek horizontális, funkcionális tagolása:
oratores – bellatores – laboratores
imádkozók - harcolók – dolgozók
(A lovagrendek, vallási testvérületek, városi céhek, egyetemek
előképe.)
„etnikumok és azok vándorlása”, „államalakulatok”,
„nemzetek” a partikularizmust erősítik, míg a vallás (a „Christianitas”) az
egységet teremti meg Európában.
A KÖZÉPKOR VILÁGA
Európa népesedése a korban:
Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió
Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1300 k.: 70,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1340 k.: 73,5 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1450 k.: 50,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1500 k.: 67,0 millió
A KÖZÉPKOR VILÁGA
Európa népesedése a korban:
Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió
Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1300 k.: 70,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1340 k.: 73,5 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1450 k.: 50,0 millió
Nyugat-Európa i.sz. 1500 k.: 67,0 millió
A várható életkor születéskor i.sz. 1000-1300 között:
átlagosan 25 év
(ha megérte a 20. életévét további 10-30 évvel lehetett
számolni társadalmi rétegtől függően).
A KÖZÉPKOR VILÁGA
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETEPERIODIZÁCIÓ
A1)Szükségleti építészet; A2) Róma városában; A3) Szentföldön;
A4) Egyiptomban; A5)Szíriában
C1) Szórványemlékek; C2) Karoling „reneszánsz”
B1) Kora-Bizánc - Ravenna; B2) Közép-Bizánc; B3) Késő Bizánc;
B4) a Birodalom hatásterületei: Kaukázus-vidék, Balkán, Orosz
fejedelemségek, B5) Ravenna
D1) A Német-Római Császárság építészete;
D2-7) a romanika interregionális áramlatai:
Lombard „első” román kor, antikizáló, bizantizáló, bencés zarándok,
ciszterci és normann építészet
E1) Észak-francia katedrális-gótika;
E2-4) A gótika elterjedése: Franciaföldön, Angliában, Németországban;
E5-6) Interregionális áramlatok: városi szerzetesrendek, ciszterciek
A) Ókeresztény építészet (III-V. sz.)
B) Bizánc építészete (IV-VI. sz.)
C) Népvándorlás kora és preromanika (VII-X. sz.)
D) Romanika (X-XIII. sz.)
E) Gótika (1137-XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)
Ókeresztény építészet(III-V. sz.)
IHTÜSAquilea: Theodoriánus bazilika
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete
Prima Porta-i Augustus Róma: Forum Romanum Róma: Császárfórumok
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete
Caracalla császár
(212-215)
Róma: Ara Pacis Augustae
Traianus császár
(98-117)
Palencia (Hispania):
szarkofág részlet
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete
Diokletianus fürdője (298-305)
P
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete
Átépíti: M. Buonaroti (1563-’64), Luigi Vanvitelli (1749)
Basilica Nuova (308-312)
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások
Basilica Nova (308-312)
Isis
KübeléMithras
Petra: Isis templom I-II. sz.
Nagy Sándor mint Nap-hérosz
Róma: San Marcellino e Pietro katakombái(I-III. sz.)
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet
Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)Ósumér Újsumér Hellenisztikus
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások A1-Szükségleti építészet
Dura Europos: Zsinagóga (III. sz.)Qirqbiza: imaház (III. sz.)
Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége – misztérium vallások - A1-Szükségleti építészet
Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet
A milánói ediktum után…
Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája Piero della Francesca: Constantinus álma
Arezzo:
San Francesco