ii9 hogy félelmek nélkül cseperedjenek gyermekeink

8/16/2019 II9 Hogy Félelmek Nélkül Cseperedjenek Gyermekeink

1/6

Lélektôl lélekig

A GYERMEKI FÉLELMEK ÉS SZORONGÁSOK

2011. II. évfolyam 9. szám

F O T Ó K :

B E L É N Y E S I T Í M E A ( H T T P : /

/ T I M E A B E L E N Y E S I . B L O G S P O T . C O M )

56

KEDVES OLVASÓIM!

Manapság sajnos igen kevesen vannak, akik nem küz-denek valamilyen, ha mással nem, akkor a gazdasági válságokozta szorongással vagy félelemmel. Egyesek a munkáju-kat féltik, míg mások a devizahiteles gondjaik miatt nem

alszanak, megint mások az egyre szűkösebb anyagi kere-tek és az egyre sokasodó (ki nem zetett) számlák miattaggódnak. Ezen gondok gazdasági és politikai hátterérőlsokat hallunk, mondhatnám azt, hogy a csapból is ezek a

szorongást fokozó, illetve fenntartó hírek folynak. Nagy abizonytalanság, kiszámíthatatlan a jövő, így egyáltalán nemcsodálkozhatunk azon, hogy mi felnőttek is egyre tanács-talanabbak, stresszesebbek leszünk, amelynek következté-ben érezhetően gyermekeink is egyre feszültebbé, egyreszorongóbbá válnak. Ezen írásomat a szülőknek ajánlom,

hogy ezzel is segítsem őket abban, hogy ebben a stresszesvilágban, miként tudnak segítségükre lenni gyermekeiknekabban, hogy ők sikeresen megküzdhessenek szorongásaik-kal és félelmeikkel.

Kisnémet Mónika „A félelem kopogtatott az ajtón. A hit kinyitotta,és már nem volt ott semmi.”

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap

Hogy félelmeknélkül cseperedjenekgyermekeink…


2/6

57Lélektôl lélekig


Bár gyermekeink felcseperedésük során számos félelem-mel és szorongással néznek szembe, mégis egyre gyakoribb,hogy olyan gyerekekkel találkozom, akik állandó és általánosszorongással élik életüket. De mielőtt ezen speciális szoron-gásformával foglalkoznánk, szeretném sorra venni azokat afélelmeket, amelyekkel csemetéink találkoznak az évek során,illetve néhány trükköt, amelyekkel segíthetünk nekik leküz-deni azokat.

Felnőtté válásunk, érzelmi és értel-mi fejlődésünk során az egyes félel-mek többnyire egy adott életkorban jelennek meg, majd múlnak el, de azelsődlegesen szorongást, félelmet kivál-

tó inger később akár örömforrássá is vál-hat. Ilyen például a zuhanástól való félelem, amiakár egy szenvedéllyé is átalakulhat, mint az ejtőernyő-zés. De térjünk vissza a kezdetekhez. A félelmek egy részeveleszületett, amelyek a születést követően azonnal megje-lenhetnek. Ilyen a már említett zuhanástól való félelem, deidetartoznak a váratlan mozgásra, hangos zajokra jelentke-ző félelmek, illetve a fájdalomtól való félelem is. Csecsemő-korban jelenik meg azidegenektől való félelem (amikor is ababa kognitív képessége már kiterjed arra, hogy az arcokatmeg tudja különböztetni) és az úgynevezettszeparációs szo-rongás (ami nem más, mint a csecsemő által mutatott nyug-talanság, amikor a számára fontos személy, akihez kötődik,elmegy mellőle). Ezek közül az első körülbelül féléves kor-ban jelenik meg, míg a szeparációs szorongás nyolc hónapos


Agyermeki

félelmek életkoronkéntváltoznak. Míg a csecsemôkaz idegenektôl, a kisdedeka fantáziaképektôl, addig

a nagyobbak az elutasítástól,az elvárásoknak valómeg nem feleléstôl

félnek.

kor körül. Kisded korban jelentkezik azállatoktól való féle-lem. Ezen félelmek fokozatosan a háttérbe szorulnak – kivé-telt képez a testi, illetve érzelmi fájdalomtól való félelem,amely a kineziológiai oldások egyik központi érzelmi stresszterülete – és óvodáskorban megjelennek az úgynevezettanti-cipált félelmek (jövőbeni eseményektől való félelem), amelyekkialakulásában és fennmaradásában nagyon nagy szerepükvan a szülőknek, más meghatározó felnőtteknek (pl. óvónő),illetve a saját tapasztalatoknak. Ha a szülők félnek a póktól,akkor nagy valószínűséggel a gyermek is félni fog tőle, haegyszer megharapta a gyermeket egy kutya, akkor a későbbi-ekben ez a tapasztalat akár megalapozhatja a jövőbeni álla-toktól való rettegést is.

Óvodáskorban megjelenik a rablóktól való félelem, visz-szatérhet a szeparációs szorongás, illetve itt gyelhetjük meg

gyermekeinken azelső szociális félelmek okozta tüneteket is.Iskoláskorban a gyermeki félelmek és szorongások elmozdul-nak a realitás felé, elsősorban testi sérülésektől és az elutasí-tástól félnek az iskolások, illetve egyre több gyermek küzdteljesítményszorongás sal – azaz az elvárásoknak való meg nemfeleléstől való félelemmel, illetve aziskolafóbiá val (fokozottragaszkodás a szülőkhöz, ami egyben egy heves iskolalátoga-tástól való félelemmel is párosul). A sötéttől és szellemektől,szörnyektől való félelmek ekkora már általában csökkennek,

de ez nagymértékben függ a gyermekek televíziós/lmnézési szokásaitól is.

Serdülőkorban aszociális , anemi szere- pekkel kapcsolatos félelmek terebélyesed-

nek ki, illetve ateljesítményszorongás az, ami markánsan kínzó. A lányokesetében megjelenhetnek az iskolaisikerektől való félelmek, miszerintesetleg nem lesznek szexuálisan elég

vonzóak, ha okosabbak, mint a úk. A háborútól, a haláltól, egy szeretett

személy elvesztésétől való félelmek szin-

tén ekkorra válnak gyakoribbá, de természe-tesen ezen érzelmek, szorongások megjelenésenagymértékben függ a gyermekek saját tapasztalatai-

tól, megélt élethelyzeteitől.

Mitől is függ, hogy gyermekeink mit kezdenek félelmeikkel,szorongásaikkal? Az evolúciós pszichológia megközelítése aveleszületett félelmek esetében az, hogy ezek szerepe nemmás, mint az életben maradást biztosító fontos pszichésfolyamatok, amelyek megléte szükséges rossz. A félelmek,illetve szorongások kialakulásánál és fennmaradásánál ezek

a veleszületett mechanizmusok, az egyének temperamentu-ma és a környezeti hatások (családi minták, traumatizáló,illetve stresszt okozó életesemények) együttesen játszanakszerepet.


3/6



58


A gyermekek egészséges fejlődéséhezugyan hozzátartoznak az úgynevezettkorspecikus félelmek kialakulása, meg-élése, de mindezek mellett sajnos fenn-állhatnak félelmi/szorongásos zavarok. Mikor is beszélünk zavarról? Azaz hola határ a természetes félelmek, illetve asegítő beavatkozást igénylő szorongások, félelmek között?Először is vannak olyanfélelmek, amelyek megléte már egy adottéletkor után semmiképpen sem tekinthetőektermészetesnek, illetve minden esetben oda kellgyelni, ha a félelem intenzitása túl nagy, vagy ha a gyer-mek állandóan szorong, valamint ha félelme(i), szorongása(i)miatt tevékenységei beszűkülnek, illetve ha szomatikus (tes-ti) tünetekkel is párosulnak, mint például gyakori hasfájás,fejfájás.

Hogyan tudunk segíteni kisebb gyermekeinknek?

Csecsemőknél vigyázzunk arra, hogy erős hanghatások neérjék őket, illetve nagyon fontos, hogy biztos kézzel nyúljunkértük, hiszen ezzel biztosítjuk számukra a stabil testhelyzetet.

Felejtsük el a mumusokat, rossz gyerekekért jövő manó-kat és társaikat, ugyanis a gyerekek 7–8 éves korukig egy-részről mindent elhisznek, amit a felnőttek mondanak,másrészről mágikus gondolkodással rendelkeznek és egyrenő a fantáziájuk ereje is, amelyek együttesen nagymérték-ben fel tudják erősíteni a gyermekek szorongásait és félelme-iket. Mit tehetünk, ha egy gyermek fél valamilyen szörnytől?Kimondottan sokat segít, ha gyurmából vagy papírból elké-

szítik a gyerekek ezeket a veszélyes „lényeket” és a gurákategy kulccsal zárható dobozba teszik. A kulcsot pedig vagyők, vagy a szülők őrzik (a dobozt érdemes nem a gyerekekhálószobájában tartani). Így újra birtokolni fogják a helyzet

Sohane kérdôjelezzük

meg gyermekeink félelmeit,illetve szorongásait.

Ne bagatellizáljuk azokat, és neis szégyenítsük meg ôket ezekmiatt, hanem segítsünk nekik

azok leküzdésében.

feletti kontrollérzését, ami megnyugtatja őket. Az is nagyon fontos, hogy soha ne szégye-

nítsük meg a szorongó gyermeket, illetvene bagatellizáljuk csemetéink félelme-it, szorongásait, mivel ezek számuk-ra olyan valóságosnak tűnő veszélyek,amelyek bénítóan hatnak rájuk, akárpszichoszomatikus megbetegedéseket is

okozva nekik. Azzal is segíthetünk, hogyvarázslót, jótündért játszunk, aki legyőzi,

jóvá varázsolja a lidérceket vagy szükség ese-tén akár el is pusztítja őket. Azaz soha ne bizony-

gassuk, hogy ezek a lények nem léteznek, hanem adjunkmagunknak szerepet ezekben a gyermeki fantáziákban, sezzel segítsük megoldani a félelmetes helyzetet. Mindenkép-pen fontos, hogy gyermekünket mindig nyugtassuk meg.Ne engedjük, hogy egyre erősödő szorongásaival, félelmei-vel, testi tüneteivel magára maradjon. Soha ne alkalmazzuka „félelemről való leszoktatást” sem, mint például, amikor

bezárjuk a sötét szobába a gyermeket, had tapasztalja meg,hogy a sötétben úgy sem történik semmi, nem kell félnie…Ez rossz technika, meg nem oldja, inkább csak fokozza arettegést.

A félelmek kialakulásának megakadályozásában nagysze-rű segítséget nyújtanak a mesék, mivel ezekben a mesegu-rák megoldják a problémákat, illetve a veszélyes helyzeteket,amelyekből a gyermekek sokat tanulnak, és egyben megérzikés fejlesztik (én)erejüket és probléma-megoldási készségüket.

Nagyobbacska gyermekeknél, ahogy azt már írtam, egy-

re inkább előtérbe kerülnek a valós félelmek. Ezen esetek-ben mondjuk el, hogy mennyire természetes érzelmi állapot(vészjelzés alapmechanizmusa) is a szorongás, félelem, s ezenérzelmek zikai tüneteket is okozhatnak (gyomorgörcs, izza-


4/6



dás, fejfájás, száraz nyálkahártyák, hányinger, hányás stb.).Ha gyermekünk ezeket tudja, akkor legalább ezek a testitünetek nem fokozzák tovább félelmeit. Fontos, hogy ezenfélelmeknél (pl. fél a másnapi dolgozattól…, hogy megintmegverik az iskolában) is segítsünk nekik a megoldásban, afélelmek leküzdésében. Beszélgessünk velük, relaxáltassuk,illetve ha szükséges, váltsunk óvodát, iskolát.

A szorongások, félelmek kialakulásábanigen gyakran nagyon nagy szerepük van a

szülőknek is. Akarva-akaratlanul is átadjuksaját szorongásainkat, félelmeinket, illetve fóbi-

Egyre többgyermek szenved

általános szorongástól,amelynek hátterében a szülôk

gazdasági válság okoztafélelmei állnak.

áinkat a viselkedésünkkel. Fontos tudnunk, hogy a szülőiviselkedés a nap minden percében mintát ad a gyermekek-nek – nem csak akkor, amikor úgy mond „neveljük” őket.Kisgyermekkortól életünk végéig – még ha időnként a lát-szat ez ellen is szól – a szüleink a referenciaszemélyek. Ha kis-dedkorukban a gyerekek félelmet látnak édesanyjuk arcán,amikor az egy kutyát lát, máris átveszik a kutyáktól valófélelmet (akkor is, ha a gyermeket soha semmilyen kutyatá-madás sem érte). Ha a szülők szorongóak, tehetetlenségbőlfakadó frusztráltsággal élnek, akkor a gyermekek nagy való-színűséggel saját maguk is félősebbek és szorongóak lesznek.Ezt nevezzük úgy, mint tanult tehetetlenség. Ilyen szülőiminták mellett sokkal könnyebben kialakul náluk az úgy-nevezett generalizált szorongás , ami nem más, mint amikorgyermekünk általánosságban véve mindentől fél, visszahúzó-

dik, nem kezdeményez, szülei, illetve számára ismert szemé-lyek távollétében erősen szorong, akár sír. Ezen érzelmi zavarlényege, hogy a gyermek (de akár felnőtt is) veszélyérzetenagyon felerősödik, negatív érzései nem kötődnek adott sze-mélyekhez, tárgyakhoz vagy helyzetekhez. Ez a zavar nagyongyakran a környezet által okozott krónikus stresszel párosul,vagy egy, az általános szorongással küzdő gyermek számárafontos felnőtt személy (szülő) állandó jelenlétével. Ennél aszorongásnál a gyermeknek gyakran vannak rossz előérzetei,de nem tudja megmondani, hogy miért, emellett koncent-rációzavar, alvási problémák, nyugtalanság, fejfájás, hasfájás

epigasztriális diszkomfort érzés és szájszárazság gyelhe-tő meg a gyerekeknél. Ebben az esetben nagyon

fontos, hogy lelki segítséget kapjon a gyermek,azaz fejlesszük megküzdési mechanizmusa-it, és biztosítsuk számára a stabil érzelmikörnyezetet, így ebben az esetben kiemeltfontossággal bír a családkonzultáció.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogyvisszakanyarodjak napjaink gazdasági és

pénzügyi világválsághoz. Sajnos egyre gya-koribb, hogy a hozzám kerülő gyermekekálta-


5/6



60

lános szorongás tól szenvednek (az első helyen a gyermekekproblémái közül a teljesítményszorongás és a hozzákapcso-lódó önbizalomhiány áll). A családi anamnézissorán pedig még gyakrabban derül ki az, hogy aszülők igen komoly anyagi problémákkal, mun-kanélküliséggel, a lakás elvesztésének félelmévelélik mindennapjaikat, amely feszültség áthatja azegész család érzelmi légkörét, melegágyat biztosít-va ezzel a gyermekek számára az ősbizalomelvesztéséhez, az önkételkedés mértékéneknövekedéséhez és a generalizált szorongáskialakulásához.De mit tehetnek ilyen nehézhelyzetben a szülők?Először is szakítsanakidőt saját maguk stresszének levezetésére (pl.sport, meditáció stb.), illetve fordítsanak gyelmet

saját félelmeik és szorongásaik kezelésére (pl. Bachcseppek közül a bolyhos napvirág, a bohócvirág vagy azelsősegély cseppek sokat tudnak segíteni, de akár beszélgesse-nek el egy jó barátjukkal, vagy egy lelki segítővel). Ha sikerülsaját negatív érzelmeiktől megszabadulniuk, akkor fordítsákgyelmüket a problémák megoldására (azaz ne azzal foglal-kozzanak, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe, vagy mi lesza svájci frankkal, hanem azzal, hogy saját maguk mit tudnakazért tenni, hogy jobb legyen kis családjuknak).

Gyermekeikkel szemben pedig nagyon fontos az őszin-te nyílt kommunikáció a megfelelő helyen, időben és – alegfontosabb – szinten. Azaz azt lehet jelezni – sőt kell is –gyermekeinknek, hogy a család problémákkal néz szembe,azonban az nagyon fontos, hogy csemetéink azt lássák, mibiztosak vagyunk abban, hogy meg tudjuk oldani a helyze-tet és bízunk a jövőben. Ha a gyermekek nem ezt tapasztal- ják, akkor elveszítik a biztonságot adó szülőképet, amelynekkövetkeztében kiszolgáltatottnak érzik magukat, és retteg-ni kezdenek a világtól, a jövőtől. Az erőtér-terápiában eztnevezzük a félelem tudatszintjének, amikor is létünket úgyéljük meg, hogy az fenyegető, akiknek ki vagyunk szolgál-

tatva azok büntetők, ettől a szorongás érzése lesz automati-kus és általános bennünk, amelynek következtében kialakula visszahúzódó viselkedés. Az öt elem tan szerint a gyomor-és lépproblémák egyértelműen a szorongás jelzőtüzei, míg avizelet-kiválasztással, illetve a füllel kapcsolatos problémáka félelem zikai kijelzői. Ha gyermekeinknél testi tüneteketészlelünk, akkor mindenképpen konzultáljunk gyermekor-vossal is és forduljunk lelki segítőhöz is. Ha szükséges, kezel- jük a gyermek zikai testét orvossággal, míg a másik négytestét (esszenciális, éteri, mentál és érzelmi) pszichoterápiá-val, kineziológiai oldásokkal.

A téli ünnepek idején a különleges alkalmak sokat segít-hetnek az érzelmi biztonság helyreállításában, a szeretetteljes,biztonságos családi környezet megteremtésében. Engedjék


meg, hogy ehhez egy könyvet is ajánljak, talán befér a kará-csonyi ajándékok közé: Vekerdy Tamás:Érzelmi biztonság –mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról?

POSTAFIÓK:

...Állandóan testsúly problémákkal küzdök, sokat sporto-lok és szinte egyfolytában diétázom. Tipikus esete vagyok a jojó-effektusnak. Tud ebben segíteni a kineziológia?

Kedves Ágnes!Kérdésére a válaszom igen. A kineziológiában a túlsúly

jelentése a következő: „természetemnél fogva védetté vál-tam…” azaz saját esszenciális lényünket így próbáljuk meg-védeni valamitől (pl. a csalódástól, a szerelemtől, a szextől,az agresszív világtól… stb.). Az oldások során arra keressüka választ, hogy mitől védi Önmagát, illetve védte önmagáta múltban, és mikor és miért alakította ki ezt a viselkedés-mintát. A One Brain kineziológia segítségével oldjuk a múltmintáit, és megtanulunk új jövőbeni viselkedésmintákat,

kialakítunk egy új gondolkodásmódot és életszemléletet,amely szükségtelenné teszi majd a kilókhoz való „kötődést”.

A közelgő új év első számában az újévi fogadalmak-kal és az új kezdetekkel foglalkozom. Többek között arrólejtek néhány szót, hogy mi kell ezek sikeres megvalósítá-sához, illetve ha kudarcba fulladnak, akkor miért. Ameny-nyiben megtisztelnek bizalmukkal, és kérdéseiket elküldik [email protected] e-mail címre, akkor örömmel vála-szolok azokra e-mailben vagy a rovat hasábján. Továbbáhonlapomon (www.lehetosegekhaza.hu) is további érdekes

információkkal várom Önöket.

Minden Kedves Olvasónknak Békés Boldog Ünnepeket ésEgészségben, Szeretetben Gazdag Új Esztendőt Kívánok!


6/6

ii9 hogy félelmek nélkül cseperedjenek gyermekeink

Documents