ii. rÉsz Állattan: ÁllatÖkolÓgia És...

184

II. RÉSZ ÁLLATTAN: ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

184

72. A szivacsok sejtjei (F) Nézd meg jól az ábrát, majd oldd meg a feladatot!

Írd a megfelelő betűjelet (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. Az ábra egy szivacstelep felépítését mutatja. 2. A szaggatott nyilak a víz áramlását mutatják 3, A galléros-ostoros sejtek alkotják a szivacsok testének belső sejtrétegét 4. A szivacsok testének egyik felén mindig hímivarsejteket, míg a másikon petesejteket

találunk.

5. A szivacsok a soksejtű szervezetek közé tartoznak, testszerveződésük álszövetes. 6. A szivacsok testét borító apró nyílásokat pórusoknak nevezzük. 7. A külső sejtréteg sejtjeiben található kovatűk merevítik a szivacsok testét. 8. A víz a pórusokon ki-be áramlik. 9. A szivacsok hímnős állatok. 10. A két sejtréteg között mozgó vándorsejtek gondoskodnak a táplálék szétosztásáról


185

74. Rajzolj, színezz, feliratozz! (G) Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatokat!

1. Rajzold be a víz áramlási irányát a szivacs testén keresztül!

2. Színezd a belső sejtréteg sejtjeit pirosra, a külső sejtréteg sejtjeit kékre!

3. Melyik sejtréteg sejtjei hozzák létre a kovatűket?

…………………………………………………………………………………………………..

4. Milyen alapanyaga lehet még a szivacsok vázának?

…………………………………………………………………………………………………

5. Milyen sejteket találunk a külső és a belső sejtréteg között?

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..

Írd a nevüket az ábrán a megfelelő szám mellé!


186

74. Ismered-e a szivacsokat? Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatot!

Egészítsd ki az alábbi szöveget az odaillő szavakkal! A szivacsok soksejtű élőlények. Sejtjeik egyedekbe szerveződnek, de önálló életre is képesek.

Ezt a testfelépítési formát nevezzük (1.) …………………………………… testszerveződés-

nek.

A szivacsok testét kívülről a (2.)………………………………………… határolja, mely a az

állat testét a környezetétől elkülöníti. A szilárd vázat a tűképző sejtek hozzák létre. A váz

anyaga lehet mész, szaru és kova.

A víz a szivacs testét borító (3.) ……..……………………… áramlik be és a felső

(4.) ……………………………….. hagyja el a szivacs testét. A belső sejtsort a

(5.) ………………………………alkotják, melyek felveszik a tápanyagokat a vízből, majd

megemésztik a maguk és a többi sejt számára. (6.) ……..………………….. mozgása tartja

áramlásban a vizet az űrbélben.

A két sejtréteg között mozgó (7.) ……………………… feladata az emésztés befejezése és a

táplálék egyenletes szétosztása.

A külső sejtrétegben hím- és női ivarsejtek egyaránt képződnek, a szivacsok tehát

(8.) …………………………………..


187

76. Miből lesz a szitakötő?(G)

A. A nőstény szitakötő vízinövények leveleire rakja petéit.

B. A lárva gyors mozgású ragadozó. Vízi rovarokat, férgeket és kisebb halakat zsákmányol. A vízben oldott oxigént trachea-kopoltyúival veszi föl. (A tracheakopoltyúk a potroh függelékei.) Ha azonban szükséges, képesek bélfalukon keresztül légköri levegőt is fölvenni.

C. Az utolsó lárva-szakaszban levő állat elhagyja a vizet, kimászik egy nádszálra,

majd a megrepedt-lárva bőrön át kibújik a kifejlett szitakötő. A képen egy fiatal állat függeszkedik az üres lárvabőrön. Szárnyai ekkor még lágyak és gyűröttek. Néhány órába is beletelik, mire levegőt pumpál az erekbe, ekkor a szárny kifeszül, száraz és kemény lesz.

D. Az imágók nappal repülő rovarokra vadásznak. Kitűnően látnak, összetett szemeik

10-30.000 ocellából (elemi egységből) állanak. Csápjaik aprók. A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat!

A

B

C

D


188

1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább

hasonlót)! ………………………………………………………………...………………

2. Milyen más szitakötő fajokat ismertet még a könyv?

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a szitakötő fajok közös jellemzőit

(melyek mindegyik szitakötőre jellemzőek, de más rovarokra nem):

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

4. Tanulmányozzuk az ábrán a szitakötő lárva és az imágó testfölépítését! Milyen

hasonlóságokat találsz? Nevezzünk meg hármat!

………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

5. Mire következtethetünk abból, hogy a szitakötők csápja kicsiny, szemük viszont

hatalmas?

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

6. Milyen forrásokból szerezhetik a szitakötő lárvák a szükséges oxigént? Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a gyors hegyi patakok és a felmelegedő állóvizek lakóit! ……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

7. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját:

• Mivel táplálkozik: ………………………………………………………….

• Mit érzékel ………………………………………………………………….

• Hogyan lélegzik: ……………………………………………………………

8. A szitakötő és a kérész lárvák egyaránt vízben, gyakran azonos folyókban élnek.

Vetélytársai-e egymásnak? Lehet-e egyik a másiknak táplálékforrása?

……………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..


189

76. Csúnya hernyóból gyönyörű pillangó (G)

A. A lepkék petéiket többnyire levelek fonákjára, fakéregre vagy földbe rakják.

B. A lepkelárváknak –a hernyóknak – 3

pár ízelt lábuk és több állábuk van, rágó szájszervükkel növényeket vagy – ritkán – elhalt szerves anyagot (viaszt, szövetet) rágcsálnak. Sok faj tápnövényspecialista: csak egy vagy néhány közelrokon növényt fogyaszt.

C. Fejlődésük befejeztével a hernyók

bebábozódnak. A mozdulatlan bábok ágon függeszkedve vagy föld alatt pihennek. Sok faj így telel át.

D. A bábból kibújó fiatal kifejlett rovar

(imágó) szárnyai kezdetben lágyak, néhány óra múlva azonban már képes röpülni. A kifejlett lepkék pödörnyelvükkel nektárt szívogat-nak, miközben beporozzák a virágos növényeket. Kitűnően látnak (szí-neket is), kémiai érzékszerveik is fejlettek. Az éjjeli lepkék nőstényei fermonok segítségével csalogatják magukhoz a hímeket.

A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat!

A. pete

B. hernyó

C. báb

D. kifejlett rovar


190

1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább hasonlót) és írjuk ide a nevét! Milyen tápnövényt fogyaszt a hernyója? ………………………………………………………………………………………………

2. Milyen más nappali lepke fajokat ismertet még a könyv? Írjunk három példát! Írjuk melléjük a hernyó jellemző tápnövényét is!

• ……………………………………………………………………

• ……………………………………………………………………

• ……………………………………………………………………

3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a lepke fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik lepkére jellemzőek, de más rovarokra nem):

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

4. Tanulmányozzuk az ábrán a lepkelárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságot találunk?

………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

5. Milyen ökológiai (populációk közti) kölcsönhatások lépnek föl a virágos növények és a lepkék között? Indokoljuk a választ!

………..…………………………………………………………………………………

……….………………………………………………………………………………….

6. A képen látható nappali lepke csápja bunkós végű, míg az éjszakai lepkék hímjeinek csápja gyakran nagy felületű, „tollas”. Mi magyarázza a különbséget?

…………………………………………..………………………………………………

…………..………………………………………………………………………………


191

7. A kártevő hernyókat a fürkészdarazsak és a rovarevő madarak is előszeretettel fogyasztják. Nagyüzemi gazdaságokban azonban gyakran vegyszerrel védekeznek a hernyók elszaporodása ellen. Hogyan hat a vegyszeres védekezés a fürkészdarazsak és a cinkék létszámára? Milyen következményekkel jár, ha egy ilyen területen leállítjuk a vegyszeres védekezést?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..

8. Hasonítsa össze a hernyók és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: • Mivel táplálkoznak: ………………………………………………………….

• Mit érzékelnek ……………………………………………………………….

• Hogyan lélegeznek: ………………………………………………………….


192

77. Csak a nőstények csípnek… (G) A A Culex szúnyogfajok petéi a víz felszínén úsznak. Mindegyik pete kis tölcsérben végződik. Ebben parányi légbuborék van, ami megakadályozza, hogy a pete a mélybe süllyedjen. B/C A lárva és a báb (C ) a víz felszíni rétegén függeszkedve lebeg a víz alatt. Ha árnyékot vagy rezgést érzékelnek, lesüllyednek. A lárvák lebegő szerves anyagot, baktériumokat és moszatokat fogyasztanak. Légköri levegővel lélegeznek, amit légzőcsövükön keresztül szívnak föl. A szúnyoglárvák és bábok az édesvízi halak fontos táplálékai. D Táplálkozás A kifejlett nőstény szúnyogok emlősök és madarak vérét szívják. A hímek azonban csak növényi nedveket szívogatnak vagy nem is táplálkoznak rövid életük során. Szaporodás és érzékelés A szúnyogok jól látnak, bár hallásuk és szaglásuk fejlettebb. A nőstények feromont bocsájtanak ki, a hímek ebből már néhány molekulányit is megéreznek. Ezenkívül a hímek hallják a nőstények szárnya által keltett hangokat is. Hangérzékelő szervük a csápjukon van, és a legérzékenyebb a 100-800 Hz közötti frekvencia tartományban. Járványok Sok szúnyogfaj terjeszt különböző betegségeket szúrásával. Így például az Anopheles fajok a maláriát, az Aedes szúnyogok a sárgalázat terjesztik.

A

B

C

D


193

1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább

hasonlót) és írjuk ide a nevét: ……………………………………………………………

2. Milyen más szúnyog fajokat ismertet még a könyv? Írj három példát! ……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

3. A könyv képeinek segítségével állapítsd meg a szúnyog fajok közös jellemzőit (melyek

mindegyik szúnyogra jellemzőek, de más rovarokra nem):

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

4. Tanulmányozzuk az ábrán a szúnyoglárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságokat találunk? Nevezzünk meg hármat! ………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………..

5. Milyen különbségeket és hasonlóságokat fedezhetünk föl a szúnyoglárvák és a bábok testfölépítése és életmódja között? ………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………..

6. Mi magyarázza, hogy a vegyszeres szúnyogirtás következtében a környék halállománya is csökken? Milyen úton kerülhet be a szúnyogirtó vegyszer az ember szervezetébe? ………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

7. Milyen élőlények (mely rendszertani csoportba tartoznak) a szúnyogok által terjesztett malária (váltóláz) kórokozói? Mi a váltólázrohamok oka? ………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

8. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: • Mivel táplálkozik: ……………...………………………………………………..

• Mit érzékel: ……………………..……………………………………………….

• Hogyan lélegzik: ……………...…………………………………………………


194

78. Ízeltlábúak, de mégis mások (F) 1. Alkossatok háromfős csoportokat! A felsorolt tulajdonságok nevét helyezzétek el a

halmazábra megfelelő részébe! 2. Vizsgáljátok meg aprólékosan a kapott ízeltlábút (preparátumot vagy képet) és írjátok le a

legfontosabb külső jellemzőiket!

Rovar Pókszabású Rák

Lábak száma, helye

Testtájai

Szem

Csáp(ok)

Egyedi jellemzők

1. légcsövekkel lélegeznek 2. ízeltlábúak 3. 5 pár járólábuk van 4. kopoltyúval lélegeznek 5. testüket kitin borítja 6. 4 pár járólábuk van 7. a Föld minden élőhelyén élnek 8. testük két testtájra tagolódik 9. 3 pár járólábuk van

Rovarok

Pókszabásúak

Rákok


195

3. Keressétek meg az Állatismeret c. könyvből a kapott fajt, írjátok le a fajnevet!


fajnév 4. Az Állatismeret könyvből keressetek a kapott fajokhoz hasonlókat: legalább 3 fajt


fajnevek

5. Az ízeltlábúak zöme apró. Mi e jelenség fizikai oka?

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________


196

79. Sokfélék vagyunk (G)

Alkossatok három fős csoportokat! 1. Vizsgáljátok meg nagyító (vagy sztereomikroszkóp) segítségével három különböző, az

Állatismeret könyvben előforduló rovart! Töltsétek ki az alábbi táblázatot!

1. rovar 2. rovar 3. rovar

fajnév

szárny

láb

csáp

2. A tanultak és a tapasztaltak és a kiadott anyag alapján egészítsétek ki az alábbi szöveget! Az ízelt láb mindegyik osztályban megtalálható. A rákokra 1.__________________ pár, a

rovarokra 2.__________________ pár, a pókszabásúakra 3.__________________ pár láb

jellemző. A rovarláb alaptípusa a futóláb, melynek részei: 4.________________,

_________________, _________________, ________________, __________________. Az

életmódnak megfelelően a láb módosulhat. A rovarok alaptípusának a toron

5.__________________ pár szárnya van. A szárny egy vékony 6.__________________

réteggel fedett kültakaró módosulat.


197

A hártyásszárnyúak 7.__________________ kapcsolják össze az elülső és a hátulsó

szárnyukat. A kétszárnyúak második pár szárnya a billérré módosult, mely

8.__________________ szerv.

3. Vizsgáljátok meg sztereomikroszkóp alatt (vagy jó nagyítóval) az 1. feladat rovarfajainak szemét, olvassátok el a tankönyvből a rovarok érzékszerveire vonatkozó fejezetet és válaszoljatok a kérdésekre! Írjátok be a megfelelő helyre az igaz (I) vagy a hamis (H) betűjelét!

1. A lepkék felismerik egymást.

2. A rovarok többsége jó képlátó.

3. A rovarok látótere viszonylag kicsi.

4. A rovaroknak összetett szemük van.

5. A rovarok színlátása rossz.

6. Az ízeltlábúak csápjai a kémiai ingereket érzékelik.

7. A csápok a szaglás szervei.

8. Minden rovarfajnak jó a hallása.

A szemek rajza:


198

80. Az ízeltlábúak testfelépítése és életmódja (E)

Alkossatok háromfős csoportokat és az eddig tanultak, tapasztaltak alapján oldjátok meg az alábbi feladatokat! Az Állatismert könyv használható.

1. Csoportosítsátok a tulajdonságokat az ízeltlábúak törzsének osztályai szerint!

1. Kitinpáncéljuk meszet is tartalmaz 2. Szájszerveik láberedetűek 3. Lehetnek élősködők 4. Dögevők is vannak közöttük 5. Jellemző rájuk a testen kívüli emésztés 6. Pödörnyelvük is lehet 7. Légcsőrendszerrel lélegeznek 8. Lehet lemezes tüdejük is 9. Keringése jobb, mint a rovaroké 10. Nyílt keringési rendszere van

2. Párválasztás Kössétek össze az összetartozókat! Használhatjátok az Állatismeret könyvet! nyaló szájszerv lepkék szúró-szívó szájszerv bogarak rágó szájszerv szúnyogok csáprágó méhek nyaló-szívó szájszerv szitakötők szívó szájszerv poloskák pókszabásúak

Rovarok

Rákok

Pókszabásúak


199

81. A petéből nem egyformán bújunk ki (F) Alkossatok három fős csapatokat! Vizsgáljátok meg a három folyamatábrán a rovarok fejlődésének típusait és válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 1. Milyen fejlődésmenetet ábrázol? 1. ábra: ____________________________________________________________________

2. ábra: ____________________________________________________________________

3. ábra: ____________________________________________________________________

2. Mely rovarcsoportokra jellemzők a fenti fejlődési típusok? Soroljatok fel 1-1 csoportot!

1. _____________________________________________________________________

2. _____________________________________________________________________

3. _____________________________________________________________________

3. Keressetek az Állatismeret c. könyvből mindegyik rovarcsoporthoz 3-3 állatfajt!

1. rovarcsoport 2. rovarcsoport 3. rovarcsoport

1. fajnév

2. fajnév

3. fajnév 4. Melyik fejlődésmenet lárvaállapota hasonlít a kifejlett rovarhoz

- legjobban: ________________________________

- legkevésbé: ________________________________

5. Tapasztalataitok, olvasmányaitok alapján döntsétek el, hogy milyen módon fejlődnek a

- szúnyogok: ________________________________

- legyek: ________________________________

- lepkék: ________________________________

kifejlett rovar

lárva

pete báb

kifejlett rovar

A kifejlett rovartól erősen különböző lárva

pete

kifejlett rovar

A kifejlett rovarhoz hasonlító lárva

petelárva


200

82. Megdöbbentő számok (G) Alkossatok háromfős csoportokat! Együtt oldjátok meg a következő feladatokat!

1. Az ízeltlábúak szaporodásukban is alkalmazkodtak a szárazföldi környezethez. Hogyan?

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

A rovarok változó számú petét ürítenek. Néhány adat a várható peteszámról.

Rovarfaj Peteszám

Szú 20-40

Májusi cserebogár 60-80

Nappali pávaszem ~100

Ruhamolylepke 200

Házi csótány 200-350

Emberbolha 450

Hétpettyes katicabogár 800

Fenyőtűormányos 1000

Házi légy 600-2000

Burgonyabogár 2000

Mézelő méh 3000

Terelőhangya 10000

Termeszkirálynő (egész élete során) több millió

2. Számítsátok ki, hogyan növekszik a populációméret a következő három rovarfajnál három utód nemzedékben! Tételezzük fel, hogy az egyedek fele hím, fele nőstény!

Fajnév Nappali pávaszem Ruhamolylepke Fenyőtűormányos

Peteszám 100 200 1000

P (szülői) 2 (1♀ és 1♂) 2 (1♀ és 1♂) 2 (1♀ és 1♂)

F1

F2

nem

zedé

k F3


201

3. Mi az oka annak, hogy a rovarfajok populációinak létszáma – nagy ingadozásokkal ugyan – de egy állandó érték körül marad? Hasonlítsuk össze az előző táblázatban megadott három faj halandósági arányát (rátáját)! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


202

83. Ahol a hímek a díszesek (E)

1. Mutasd be körábrán a rovarok három fejlődési típusát! Egészítsd ki az ábrákat! 1. Teljes átalakulás 2. Átváltozás 3. Kifejlés

2. A lárva élete azzal kezdődik, hogy ki kell bújnia a sokszor igen szilárd peteburkú petéből. Milyen taktikákat alkalmazhatnak a rovarok lárvái? Írjatok legalább hármat!

• _______________________________________________________________

• _______________________________________________________________

• _______________________________________________________________

3. A rovarok vedlése hormonok által szabályozott. A fejlődési típusok ismeretében válaszoljatok arra, hogy a lárvából vedléssel milyen rovaralak jöhet létre, attól függően hogy mennyi vedlési hormon termelődött?

1. _________________________________________ 2. _________________________________________

4. Mit jelent az ivari kétalakúság /szexuális dimorfizmus?

_____________________________________________________________________

_____________________________________________________________________

5. Írjatok legalább két példát az ivari kétalakúságra az Állatismeret könyvből! Vázlatos rajzon

jelenítsétek is meg a különbséget!

_____________________________________________________________________

_____________________________________________________________________

Nappali pávaszem lárva vedlés

vedlés


203

6. A kifejlett rovarok védekezésként és táplálékszerzés céljából szúrhatják meg az embert.

Gyűjtsetek mindkét esetre legalább 3-3 példát! védekezésből:

• ____________________________________________________

• ____________________________________________________

• ____________________________________________________

táplálékszerzésként:

• ____________________________________________________

• ____________________________________________________

• ____________________________________________________


204

84. A puhatestűek – (F) Igaz – hamis Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e(I), vagy hamisak(H)! Írd a megfelelő betűt a négyzetbe!

1. A csigák mind „tüdővel” (a köpenyüreg falán át) lélegeznek.

2. A kagylók mind víziek.

3. A fejlábúak mind tengeriek.

Rövid válasz

4. Mi a szerepe a külső meszes váznak?

………………………………………………………………………………………………….

5. Mely csoportra jellemző az egy vagy két pár tapogató?

…………………………………………………………………………………………………

6. Mivel táplálkoznak a kagylók?

…………………………………………………………………………………………………

7. Mi a kagylók szerepe a vízi életközösségekben?

…………………………………………………………………………………………………

8. Mi a fejlábúak szerepe a vízi életközösségekben?

…………………………………………………………………………………………………


205

85. Nem hagyományos védekezés és táplálkozás (G) Az alábbiakban két különös állat rövid leírását látjuk. A figyelmes elolvasás után válaszoljunk a kérdésekre!

Fonalascsiga (Coryphella sp.). A sekély ausztráliai partok mentén élő, 3 cm hosszú csiga ágas-bogas, fonalszerű függelékeiről nevezetes, no meg arról, hogy kölcsönvett „fegyverekkel” védekezik. Későbbi élete folyamán ugyanis hátoldali függelékeiben csalánsejtek jelennek meg. A csalánsejt a hidraállat fegyvere, csalántokból és a benne feltekeredett fonalból áll. Érintésre a csalántok felpattan, a fonal kivágódik, a zsákmányba hatol, és megmérgezi. A csalánsejtekhez fantasztikus módon, polipok felfalása révén jut a fonalascsiga. Óriáskagyló (Tridacna gigas). Megérdemli nevét: hullámos teknőjének hossza elérheti az 1,5 m-t, súlya pedig a 2 q-t is! A korallövezetek sekély vizeinek lakója, búbjával az aljzatba süllyed, teknői nyitva állnak. „Társbérlőként” moszatokat fogad magába, melyek szervezetében élősködve részt vesznek anyagcseréjében*. Az óriáskagyló mikroszkopikus méretű planktonokkal táplálkozik, az ennél nagyobb szervezeteket több méterre is kilövellő vízsugárral távolítja el magából. Záróizmai rendkívül erősek: a közéjük kerülő evezőt pl. egykettőre összeroppantják. Húsát a bennszülöttek fogyasztják. Az óriáskagylóból kerülnek elő a legnagyobb méretű igazgyöngyök, értékükből azonban sokat levon, hogy szabálytalan alakúak. Képünk üres kagylót ábrázol.

Forrás: Búvár zsebkönyvek: Különös állatok, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest 1985.

* A kitüremkedő köpeny kedvező helyet kínál a kagyló testében élő zooxanthelláknak. Ezeknek az egysejtű, sárgásbarna moszatoknak a „tenyésztésére” szakosodott köpeny olyan, mint egy élő üvegház, ahol e paránynövények növekedhetnek és szaporodhatnak. E kapcsolatból mindkét fél hasznot húz: a moszatok a napfény energiájával tápanyagokat készítenek a befogadójuknak, ők pedig gazdájuk nitrogéntartalmú anyagcseretermékeit hasznosítják.

(Forrás: www.sulinet.hu – Élet és Tudomány Archívum 1998. 22. szám hátlap – 2005. július 17.)

1. Hányszorosa az óriáskagyló testhossza a fonalascsiga testhosszának? Válaszd ki a helyes megoldást, betűjelét írd a négyzetbe!

A. ötszöröse B. tizenötszöröse C. ötvenszerese D. huszadrésze

2. Mely állatcsoportra (törzsre) jellemző a fonalascsigánál is megtalálható csalánsejt?

…………………………………………………………………………………………………

3. Hogyan tesz szert csalánsejtekre a fonalascsiga? Mire használja?


206

…………………………………………………………………………………………………

4. Miért nevezi a szerző „fantasztikusnak” azt a módot, ahogyan a fonalascsiga a csalánsejtekhez jut? Indokoljuk, hogy miért különleges ez a módszer!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

5. Milyen kapcsolatban áll az óriáskagyló és a „társbérlőként” megemlített egysejtű moszat?

A. asztalközösség (kommenzalizmus) B. táplálékszerzés (predáció) C. élősködés (parazitizmus) D. együttélés (szimbiózis)

6. A szöveg szerzője figyelmetlenségből súlyos hibát követett el, amit a lektor sem vett

észre. Keressük meg a hibát a szövegben! …………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

7. Az óriáskagylók egyedszáma napjainkra erősen lecsökkent. Mi lehet ennek az oka? A. nincs elegendő táplálék az óriáskagyló számára B. igazgyöngyök reményében nagy számban halásszák C. húsát fogyasztják D. nagy mérete hátrányt jelent a táplálkozásban


207

86. Kire jellemző? (E)

Döntsd el, hogy melyik csoportra jellemzőek az alábbi állítások! Írd a csoport betűjelét az állítások utáni négyzetekbe!

A. Csigákra jellemző B. Kagylókra jellemző C. Mindkét csoportra jellemző D. Egyik csoportra sem jellemző

1. Van fejük.

2. Szilárd vázuk –ha van - mésztartalmú.

3. A csoport minden tagja kopoltyúval lélegzik.

4. Mind ragadozók.

5. Melyik csoportra jellemző a reszelőnyelv?

.......................................................................

6. Melyik életfolyamatban vesz részt?

......................................................................

7. A puhatestűek melyik csoportjára jellemző a tintamirigy?

.......................................................................

8. Mi a szerepe?

…………………………………………….

9. Mi történne egy tóval, ha belőle az összes kagylót összegyűjtenénk és eltávolítanánk a vízből?

………………………………………………

10. Milyen folyamatot indítanánk el ezzel?

.......................................................................


208

88. Ez meg az a kalmárokról (F)

„(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.

(5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó – bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva – a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig.

(12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin – e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve – olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát – jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál.” Forrás: National Geographic Magyarország, 2004. aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó

kalmár Miután figyelmesen elolvastad a szöveget, írd a helyes válasz betűjelét (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. A kalmárok ragadozó életmódú vízi állatok.

2. A lábasfejűek félmillió éve jelentek meg a Földön.

3. A kalmárfélék családjába 300-nál is több faj tartozik.

4. A kalmárok a puhatestűeken belül a lábasfejűek közé tartoznak.

5. A kalmárok igen fejlettek, akárcsak rokonaik a kékkagyló és az osztriga.

6. A kalmárok könnyedén változtatják meg bőrük színét és mintázatát.

7. A kalmárok kopoltyúval lélegeznek, melyen a vért két szív áramoltatja keresztül.

8. Az óriás repülőkalmár akár 2 méteresre is megnőhet.


209

88. Keresd a szövegben (G) „(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.



kalmár 1. Húzd alá a szövegben azokat a mondatokat, melyek konkrét információkat tartalmaznak a kalmárok testfelépítésével kapcsolatosan! 2. Írd a négyzetekben azoknak a mondatoknak a (zárójelben megadott) sorszámát, melyek információkat tartalmaznak a kalmárok rendszerezésével kapcsolatosan! 3. Írd a pontozott vonalra azokat a fajneveket, melyek előfordulnak a szövegben! …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..


210

90. Készíts rendszert (E)

„(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.



kalmár Feladat Készítsd el a szöveg alapján a puhatestűek rendszerezésének vázlatát, elhelyezve benne a szövegben megnevezett fajokat is! A feladatot megoldhatod táblázatosan, vagy ágrajz készítésével.


211

90. A kanadai és az eurázsiai hódok (G) Olvasd el figyelmesen az alábbi, egy napilapból származó újságcikket, majd oldd meg a feladatokat!

A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.

Kanadai rokonával ellentétben az eurázsiai hód ritkán épít várat, ahol teheti a partoldalba vájt üregben lakik, járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. A hódalagút végén lévő lakóhelyiség átmérője 50-80 centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van, s a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat. Így kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy a kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít.

Táplálékát vízparton leli A várát rendszerint éjszaka hagyja el, akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú. Kedvencei a fehértündérrózsa, a vízi tök, a libatopok, a keserűfüvek, a sóska, a kányafű, a harmatkása, a kanáriköles. Fás szárú növények közül legszívesebben a nyár, a fehér fűz, és a közönséges nyír kérgét, fiatal hajtásait és levelét eszi. Táplálékát, a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabb csak ritkán merészkedik. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból és a fiatal kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. Jellegzetes éjszakai állat A hód legfőbb jellegzetessége narancssárgás színű metszőfoga, amellyel hatalmas fák törzsét is el tudja rágni, úgy, hogy azok kidőljenek. Az állatnál a tüdőn kívül a máj is részt vesz a légzésben. Az így megnövekedett légzőfelületnek köszönhetően akár 15 percig is képes a víz alatt tartózkodni. A vizet – amelyben mozgását farkával kormányozza – csak rövid időre és kis távolságra hagyja el, a szárazföldön esetlenül mozog. Mivel a hód inkább éjszaka él, ritkán kerül szem elé, jelenlétéről a maguk után hagyott nyomok árulkodnak. Védelmül gátat épít Az állat a környezetét gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon ellenségei előtt. A nagyszabású gátépítés egyébként nem annyira az eurázsiai hódra, hanem inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, ezeket használva lakhelyül. A hódvárnak nevezett otthon bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény kora nyáron egy, esetleg két kölyköt hoz világra. A fiatalok két évig a családban maradnak.

A hód nyáron elsősorban lágyszárú növényeket, télen fakérget, rügyeket fogyaszt. Télire nagymennyiségű növényi eredetű élelmet szokott felhalmozni.

Metro 2004. november 4.


212

Szövegfeldolgozás 1. A szöveg alapos áttanulmányozása során döntsd el, igazak vagy hamisak-e az állítások!

Írj I vagy H betűt!

1. A szövegből két hódfajról kaptunk információt.

2. Az eurázsiai hód nem épít gátat.

3. A hód növényevő állat.

4. Az olvasottak szerint a hód a szárazföldön táplálkozik.

5. A nálunk élő hód csak lassú folyású vizekben építi fel a várát.

6. Információt kaptunk a kültakarójáról, a mozgásáról, táplálkozásáról és a légzéséről is.

7. A nőstény hód leggyakrabban egy kölyköt hoz a világra.

8. A cikk szerint a két évnél idősebb hódok saját családot alapítanak.

9. A szövegben olvasottak szerint a hód a telet a hódvárban tölti, mivel téli álmot alszik.

10. A hódnak a szerző szerint nincsenek természetes ellenségei. 2. Keress olyan tényeket, amelyeket a cikk nem fejtett ki! Írj legalább két kérdést, ami

benned felmerült a szöveg olvasásakor (s amelyre a szöveg nem adott választ)! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3. Találkoztál-e olyan információval, ami biológiai ismereteid szerint kérdéses, és ezért

ellenőrzésre szorul? Mi volt ez? Mit tanácsolsz, hol kellene ennek az információnak utána nézni?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


213

91. Búvárkodj a szövegben! (G) Tanulmányozd át a hódról szóló szöveget! Oldd meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat! A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.






214

Olvasd át – esetleg többször is - a szöveget, miközben a sor elején illetve a szövegben az alábbiak szerint jelölöd a tapasztalataidat!

a) Amennyiben új, de érthető, az előismereteiddel összhangban lévő információt találsz, tégy felkiáltójelet. (!)

b) Ha olyan információval találkozol, ami új és szokatlan, nem egyértelmű számodra vagy nem érthető, tehát utána járást igényel, tégy kérdőjelet! (?)

c) Külön emeld ki azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket nem ismersz pontosan. (Próbáld más szavakkal megfogalmazni a kérdéses szót, kifejezést. Ha ez nem sikerül, járj utána tankönyvben, lexikonban esetleg más forrásban!) (Pl. hullámos vonallal)

d) Az áttekintés szempontjából kiemelkedően fontos szavakat és kifejezéseket érdemes aláhúzni.(pl. egyenes szimpla, illetve dupla vonallal)


215

93. Kutakodó (G) A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.






216

1. Nézz utána az ismeretlen információknak, kifejezéseknek, melyeket a „búvárkodás”

közben találtál! 2. Készíts „kislexikont” az eddig nem pontosan ismert szavakból! Nézz utána a

jelentésüknek, zárójelben tüntesd fel pontosan az információ forrását! 3. Tedd meg ugyanezt a szokatlan, ellenőrzésre, utánanézésre váró információkkal is! 4. Sőt annak is utánanézhetsz, ami felkeltette az érdeklődésedet, de nem kaptál rá választ a

cikkben. „hódnézőben...”

Most néhány szempontot kínálunk a hód megismeréséhez a cikk információi révén. A feladatokat megoldási sorrendje tetszőleges.

a. Mely hódfajok kerülnek szóba a szövegben?

…………………………………………………………………………………………………

b. Mit tudtunk meg a cikkben részletesebben ki nem fejtett hódfajról?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

c. Készítsd el a hód „névjegyét”! Vagyis mutasd be nagyon röviden, címszavakban néhány jellemző tulajdonságát kiemelve! Keress néhány ilyen szempontot és a legjellemzőbb megjelenítendő kifejezéseket, és máris kész a „névjegy”.

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

d. Melyek azok a jellegzetes hódtulajdonságok, amelyek az életmódjához való alkalmazkodás legfőbb jelei? (táplálkozás, mozgás, légzés stb. terén)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

e. Állíts össze a hód számára egy téli és egy nyári étlapot, amely főként az ínyencségeket tartalmazza!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

f. Jellemezd röviden a nálunk élő hódok építkezési szokásait! Ha szeretsz rajzolni, rajzot is készíthetsz arról, hogy a leírás nyomán milyennek képzeled a „hódépítményeket!”

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

g. Hány kölyök, és mennyi ideig nevelkedik a családi „hódóvodásban”?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

h. Mi jellemzi a hód társas életét?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


217

i. Hogyan védekezik a természetes ellenségeivel szemben?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


218

93. Tudod-e már, hogy igaz vagy hamis? (E) A) 1. emlékezz vissza a szöveg tartalmára, és döntsd el, hogy az

alábbi állítások igazak (I), vagy hamisak (H)!

1. A szövegből két hódfajról kaptunk információt.

2. Az eurázsiai hód nem épít gátat.

3. A hód növényevő állat.

4. Az olvasottak szerint a hód a szárazföldön táplálkozik.

5. A nálunk élő hód csak lassú folyású vizekben építi fel a várát.

6. Információt kaptunk a kültakarójáról, a mozgásáról, táplálkozásáról és a légzéséről is.

7. A nőstény hód leggyakrabban egy kölyköt hoz a világra.

8. A cikk szerint a két évnél idősebb hódok saját családot alapítanak.

9. A szövegben olvasottak szerint a hód a telet a hódvárban tölti, mivel téli álmot

alszik.

10. A hódnak a szerző szerint nincsenek természetes ellenségei. 2. Gondolj vissza arra, melyek voltak azok a szövegben olvasott részek, amelyek nem voltak

egyértelműek számodra és az eltelt időszakban utánanéztél? Ismertesd röviden a megszerzett információkat a forrás megjelölésével!

3. Add meg a következő kifejezés rövid, tömör értelmezését! Majd folytasd a „kislexikont”

az általad korábban kijelölt szavakkal! Most fejből add meg a jelentésüket! Kislexikon Hierarchia:


219

B) 1. Mutasd be ez alkalommal, a cikk felhasználásával - vázlatosan, az alábbiak szerint – Te,

magad a hódot!

• Válaszd ki a vizsgálati szempontokat! • Gyűjtsd ki a cikkből az adott szempont kifejtéséhez szükséges kulcsszavakat,

kulcskifejezéseket! (Azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek mondatba foglalva ki tudnád fejteni a témát.)

• Ellenőrizd, hogy minden fontos információ bekerült-e a vázlatodba, amit a cikk említ!

2. Gondolj vissza arra, melyek voltak azok a szövegben olvasott részek, amelyek nem voltak

egyértelműek számodra és az eltelt időszakban utánanéztél? Ismertesd röviden a megszerzett információkat a forrás megjelölésével!

3. Add meg a következő kifejezés rövid, tömör értelmezését! Majd folytasd a „kislexikont”

az általad korábban kijelölt szavakkal! Most fejből add meg a jelentésüket! Kislexikon Hierarchia:


220

94. A banánosláda zárjának rejtélye (G)

Jane Goodall kutatónő éveken át tanulmányozta a Gombe-parti rezervátumban a csimpánzok életét. Olvasd el írásának néhány részletét, és a kérdések segítségével értelmezd az olvasott szöveget!

„Három kölyök felfedezte, hogy ha ki akarnak nyitni egy banánosládát, csupán azt az egyszerű rögzítőcsavart kell kihúzniuk, amely zárva tartotta az emelhető fedelet. Hasszán ezután nagy fáradsággal erősítette meg a csavarokat, menetet vágott azokra is meg a fogantyúkra is úgy, hogy nem lehetett egyszerűen kihúzni, hanem le kellett csavarni. Pár hónapra ez valóban megoldást jelentett, de végül a három kölyök megbirkózott ezzel a problémával is…

Evered* módszere az volt, hogy odament a fogantyúhoz, kicsavarta, és élelmet bekonferáló hangos ugatással a nyitott ládához nyargalt. A környéken tartózkodó összes csimpánz természetesen követte példáját és Evered ritkán jutott egy banánnál többhöz, hacsak nem volt véletlenül egyedül, vagy a legmagasabb rangú a jelenlevők között…

Fifi* és Figan* sokkal agyafúrtabbak voltak. Mindketten rájöttek, hogy ha magasabb rangú csimpánzok is jelen vannak, akkor ők aligha jutnak banánhoz, akárhány dobozt nyitnak is ki. Így aztán Flóval* együtt csak heverésztek és várták, hogy a többiek elmenjenek. Amikor egyetlen felnőtt hím sem volt már a táborban, mindegyikük gyorsan kinyitott egy dobozt. Előfordult, hogy nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hamarabb odamentek a fogantyúhoz, és kicsavarták a reteszt. De az emelőt nem szabadították ki, és nem rohantak oda, hogy kinyissák a dobozt, csak ültek, egyik lábukkal az emelőn, közömbösen kurkásztak és mindenfele néztek, csak a dobozra nem.” *: csimpánzok nevei

A három kölyök valószínűleg próbálgatással nyitotta ki a ládák zárját.

1. Miből feltételezhetjük, hogy a ládanyitás nem öröklött viselkedésforma? ………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

2. Milyen típusú tanulással sajátították el a kölykök a ládák kinyitását? A helyes válasz betűjelét írd négyzetbe!

A) utánzással B) klasszikus kondicionálással C) operáns tanulással D) megszokással E) bevésődéssel

3. Milyen kommunikációra utaló kifejezéseket találunk a szövegrészletben?

A) …………………………………………..

B) …………………………………………..


221

„Evered ritkán jutott egy banánnál többhöz, hacsak nem volt véletlenül egyedül, vagy a legmagasabb rangú a jelenlevők között…”-olvashatjuk. 4. Mi a rangsor kialakításának előnye a csoportban? ………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………….

5. Melyik másik szövegrészlet utal a csimpánzcsapat rangsorára?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

6. Melyik egyedek közül kerültek ki a dominánsok a csapaton belül?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

7. Milyen faji jellegzetesség teszi lehetővé a csimpánzcsapatban a rangsor pontos kialakítását?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

8. A táplálkozáson kívül milyen viselkedésnél gyakori a rangsor tartása?

…………………………………………………………………………………………………


222

96. Mike hatalomátvétele (G)

Jane Goodall kutatónő, aki a Gombe-parti

rezervátumban a csimpánzok életét tanulmányozta, így számol be az állatok rangsor-küzdelméről:

„Öt felnőtt hímből álló csapat, köztük a nagy

tekintélyű, rangelső Góliát*, Szürkeszakállú Dávid* és a hatalmas Rodolf* egymáson kurkásztak – az összejövetel már vagy húsz perce tartott. Mike* magában üldögélt úgy huszonöt-harminc méterre tőlük, gyakran a csapat felé pillantott, és néha unottan vakargatta a szőrét. Egyszer csak Mike nyugodtan odasétált a sátrunkhoz és a fülénél fogva megfogott egy üres petróleumos kannát. Aztán felvett egy másikat is, és visszatért a korábbi helyére. A két kannával felfegyverkezve Mike továbbra is a többi hím felé bámult, majd néhány perc múlva jobbra-balra himbálni kezdte magát… Fokozatosan egyre vadabbul himbálta magát, szőre lassan az égnek meredt, majd egy sor – kezdetben halk – huhogást hallatott. Kiáltozása közben felegyenesedett, és hirtelen nekirontott a hímcsapatnak, maga előtt hadonászva a két kannával. Az edények zöreje és Mike erősödő üvöltése rémítő zenebonát csapott, nem csoda, hogy a mindeddig békésen heverésző hímek fejvesztve menekültek. Majd pár pillanat múlva csönd lett… Rövid idő múlva ismét kezdődött a mély hangú huhogás, és nyomban utána a két zajos kanna is feltűnt, mögötte pedig Mike… Egyenesen Góliátot vette célba, és a többiekhez hasonlóan még ő is sietve kitért Mike útjából…. Elsőként Rodolf közelített Mike-hoz, a behódolás halk horkantásait hallatva lekuporodott, és ajkát Mike combjához nyomta. Aztán kurkászni kezdett Mike-on. Ekkor hasonló horkantások kíséretében két másik hím is közeledett, és csatlakoztak a kurkászáshoz. Végül Szürkeszakállú Dávid is odament Mike-hoz, - egyik kezét ágyékára helyezte, és beállt a kurkászók közé. Csak Góliát maradt távol, egyedül üldögélt, és Mike felé bámult. Nyilvánvaló volt, hogy Mike komoly fenyegetést jelentett Góliát addig soha nem veszélyeztetett uralkodói pozíciójára nézve… Egyszer-másszor több felnőtt hím is cipelt már petróleumos kannát ágak vagy kövek helyett, hogy erőfitogtató bemutatóik hatását fokozzák. De egyedül Mike volt az, aki a véletlen tapasztalatból hasznot húzott, és rájött, hogy hogyan kell a kannákhoz hozzájutni és ezt a tudását a saját előnyére használta fel… Minden jel szerint ténylegesen megtervezte mutatványait.” *= csimpánzok nevei 1. Említs legalább két olyan korlátozott erőforrást, amelynek elosztásánál szerepet játszik a

rangsor!

………………………........................…....... ……………………….................................

2. Mi a rangsor előnye a csoporton belül?

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

3. Melyik volt a domináns hím a csapatban?


223

………………………………..

4. Gyűjts a szövegből olyan magatartáselemeket, amelyeket valószínűleg öröklötten

használnak a rangsorviták eldöntésére!

……………………………. ……………………………. …………………………….

5. Miben állt Mike bemutatójának újszerűsége?

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

6. Milyen tanulási folyamattal sajátította el Mike a petróleumos kannák használatát?

..………………………………………………………………………………………………….

7. Gyűjts a szövegből két magatartási elemet, amelyek valószínűleg a behódolás jelei!

…………………………………. ………………………………….

8. Mi a behódolás jelentősége?

……………………………………………………………...……………………………………

………………………………………………………...…………………………………………

…………………………………………………………...………………………………………

9. Hogyan változtak a dominanciaviszonyok a leírt esemény során?

…………………………………………………………………………………...………………


224

96. Csimpánzok III.

Jane Goodall csimpánzkutató sorait idézzük: „Az a nap ténylegesen fordulópontot jelentett munkámban… Minden nap felmentem a

hegycsúcsra, és minden nap ott csemegéztek a csimpánzok lenn, a fügefákon. Nagyobb vagy kisebb csapatokban, egyenként vagy párban érkeztek. Rendszerint elvonultak mellettem, vagy a pontosan felettem levő eredeti útvonalukon, a nyílt lejtőn, vagy pedig alattam, a füves hegyhátat átszelő egyik vagy másik csapáson. És mivel sohasem változtattam a külsőmön, állandó fakó színű öltözéket viseltem, és soha nem próbáltam utánuk menni, vagy bármilyen módon zaklatni őket, a félénk csimpánzok végre-valahára már nem is találtak olyan ijesztőnek.”

A szövegben a kutatónő leírja, hogy hogyan szelídültek hozzá a csimpánzok. 1. Milyen típusú tanulás ez? A helyes válasz betűjelét írd négyzetbe!

A) Bevésődés B) Klasszikus kondicionálás C) Operáns tanulás D) Megszokás E) Belátásos tanulás

2. Mi ennek a tanulásnak a lényege? …………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

A csimpánzok eszközhasználatáról így ír Goodall:

„Szürkeszakállú Dávid* egy termeszboly vörös dombocskája mellett guggolt, és ahogy figyeltem, láttam, amint egy hosszú fűszálat dug be a boly nyílásába. Egy pillanat múlva visszahúzta, és szájával leszedett a végéről valamit. Túlságosan messze voltam ahhoz, hogy lássam, mit eszik, de nyilvánvaló volt, hogy a fűszálat munkaeszközként használta… Láttam, hogy ha szerszámuk vége elhajlott, leharapták, vagy a másik végét használták, vagy végleg elhajították, és újat kerestek… De a legizgalmasabb tevékenységük az volt, amikor apró leveles ágacskákat törtek, és használat előtt letépték róluk a leveleket.” * csimpánz neve 3. Milyen tanulással sajátították el a csimpánzok az eszközkészítést? A helyes válasz betűjelét írd négyzetbe!

A) Bevésődéssel B) Klasszikus kondicionálással C) Operáns tanulással D) Megszokással E) Belátásos tanulással


225

4. Mi az előző pontban leírt tanulásnak a lényege?

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

„Azután Góliát* vászonrágási szenvedélyt indított el. Kis csimpánzcsoportok

üldögéltek körben és elrágták a székek vászonülését, a sátorlapokat, - még Kris tábori ágyát is tönkretették. És végül elmondta, hogy az utolsó hetekben divatba jött a farágás. Eltűnt Hasszán házilag készített szekrényének a háta, valamint egy székláb is.” 5. Milyen tanulással tanulták el a csimpánzok Góliáttól a vászon és a fa rágását?

……………………………………………………………………………………………

6. Mi lehet a főemlősök kutatásának jelentősége? Gyűjtsetek néhány érvet!

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..


226

97. Csoportosítás, de másként (G)

Az elmúlt évek tanulmányai során tanult vagy megemlített gerinces állatfajok közül választottunk ki néhányat. Csoportosítsd ezeket a megadott szempontok alapján! A fajok betűjelének megadásával válaszolj! Az Állatismeret könyv használható.

a) erdei fülesbagoly b) mezei nyúl c) ponty d) vadmacska e) kecskebéka f) nagy pele

g) fürge gyík h) lesőharcsa i) foltos szalamandra j) vaddisznó k) mocsári teknős l)

siketfajd

1. Ragadozó életmódúak: 2. Egész életükben tüdővel lélegeznek: 3. Bőrük mirigyekben gazdag: 4. Tojással szaporodnak: 5. Egyedfejlődésük átalakulással történik: 6. Változó testhőmérsékletűek: 7. Belső megtermékenyítésűek:

Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)!

A helyes betűjelet írd az állítás utáni üres téglalapba!

8. A foltos szalamandra jelentős bőrlégzést is folytat.

9. A nagy pelének rovarevő fogazata van.

10. A ponty függőleges mozgását légzsák segíti.


227

98. Mindent a gerincesekről (G) A lapon öt állatfaj képe látható. Az Állatismeret című könyv segítségével határozzátok meg őket, soroljátok be a hagyományos és a modernebb rendszertan osztályaiba (utóbbihoz segít a mellékelt táblázat), majd oldjátok meg a feladatokat!

1. faj 2. faj

3. faj 4. faj

5. faj


228

O s z t á l y

Hagyományos elnevezés szerint Újabb rendszertan szerint

Nyálkahalak

Ingolák

Porcos halak

Tüdős halak

Bojtosúszósok

Halak

Sugarasúszósok

Kétéltűek Kétéltűek

Teknősök Hüllők Krokodilok, hidasgyíkok,

pikkelyes hüllők Madarak Madarak

Emlősök Emlősök

Besorolás:

Fajnév Osztály

(hagyományos megnevezés)

Osztály

(újabb rendszertan szerint)

1.

2.

3.

4.

5.

Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)!

A helyes betűjelet írd az állítás utáni üres téglalapba!

Az 1. faj csapotokban él.

A 2.faj homokos területeken él, szemrése vízszintes.

A 3. faj tudományos nevét Kitaibel Pálról kapta. A 4. faj az egyetlen madárfaj Magyarországon, mely fejjel lefelé is tud kúszni a fán.

Az. 5.faj a rágcsálók közé tartozik.


229

Az alább található tulajdonságok felsorolásából válasszátok ki azokat, melyek a 3. számú faj valódi szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodására utalnak. A tulajdonságok betűjeleit írjátok a pontozott vonalra!

A) váltivarú B) szaruhéjú tojásokat rak C) közvetlen fejlődés D) szarupikkelyes bőr E)

szarupáncél F) a tüdő belső tere tagolt G) belső megtermékenyítés H) tolóláb I) húsevő

J) méregfog K) ránőtt fog L) változó testhőmérséklet M) négy üregű szív N) utóvese

..................................................................................................................................................

Az alább található tulajdonságok felsorolásából válasszátok ki azokat, melyek összefüggésbe

hozhatók a 4. faj repülő életmódjával. A tulajdonságok betűjeleit írjátok a pontozott vonalra!

A) mellső végtag szárnnyá alakult B) meszes héjú tojásokat rak C) kloáka D) mirigyes

gyomor E) tarajos szegycsont F) rovarevő csőr G) odúlakó H) kettős légzés I) belső

megtermékenyítés J) üreges csontozat K) elszarusodó bőr L) négy üregű szív M)

evezőtollak N) állandó testhőmérséklet

..................................................................................................................................................

A következő táblázat a krokodilok, gyíkok, madarak és emlősök néhány tulajdonságát foglalja össze. Először válasszátok ki azokat a jellegeket, melyek alapján a krokodilok „akár madarak” is lehetnének, majd azokat, melyek az emlősökkel közös! A tulajdonságokat írjátok a pontozott vonalra!

Krokodilok Gyíkok Madarak Emlősök

Kültakaró szarupajzs szarupikkely tollazat szőrzet

Fog gyökeres ránőtt − gyökeres

Mellkas zárt (szegycsont,

bordák, gerincoszlop)

zárt (szegycsont, bordák,

gerincoszlop)


gerincoszlop)


gerincoszlop)

Légzőizmok Bordaközi izmok és rekeszizom Bordaközi izmok Bordaközi izmok

és törzsizmok Bordaközi izmok

és rekeszizom

Szív 4 üregű, kamrák közti válaszfal

tökéletes

4 üregű, kamrák közti válaszfal

nyitott


tökéletes


tökéletes

Szaporodás

Egyes fajok fészket készítenek

és a tojásokat őrzik, gondozzák

Tojásokat földbe rakva magukra

hagyják

Fészekrakás, tojás gondozása, melegítése,

ivadékgondozás

Általában anyaméhben fejlődő utód

Tojás felépítése meszes héjú,

sárgája és fehérjéje is van

szaru héjú, sárgája van,

fehérjéje nincs

meszes héjú, sárgája és

fehérjéje is van −


230

„akár madár” jellegek:

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

emlősökkel közös tulajdonság:

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................


231

99. A gerinces állatok III. (E) Olvasd el figyelmesen az alábbi idézetet, majd a szöveg és a tanultak alapján válaszolj a

kérdésekre!

„A szárazföldi életre való átállás során a hal úszóhólyagja légzőszervvé alakult át. A halaknál (...) a vérkeringésben a kopoltyúk a szív után következnek, azaz a szív által továbbpumpált vér szükségképpen át kell hogy haladjon a légzőszerven, a légzési vérkörből érkező, oxigénben gazdag vér keveredés nélkül jut a test-vérkörbe. Az úszóhólyagot azonban a test vérkör látja el oxigénnel, ezért azután, hogy ez a szerv tüdővé, azaz az állat egyetlen légzőszervévé alakult, a belőle érkező vér továbbra is visszajut a test-vérkörbe, amelyben így kevert, részben a test felől érkező oxigénszegény, részben a tüdőből érkező oxigéngazdag vér kering. Ez a technikailag legkevésbé sem kielégítő megoldás megmaradt valamennyi kétéltűnél és szinte minden hüllőnél. Mindezen állatok − s ezt összefoglalóan ritkán hangsúlyozzák − a legnagyobb mértékben fáradékonyak. (...) Egyetlen kétéltű vagy hüllő sem képes kitartó izommunkára − ellentétben a cápákkal, a csontoshalakkal vagy a madarakkal. A hüllők közül egyedül a krokodilok szívében található teljes válaszfal, amely elkülöníti egymástól a jobb és a bal szívfelet s ezáltal a tüdő-vérkört a test-vérkörtől. Ők azonban egy valószínűleg két lábon járó és nagyon mozgékony hüllőtörzstől származnak, amely néhány vonatkozásban közel áll a madarak ősformájához. A krokodilokon kívül csak a madaraknál és az emlősöknél válik szét maradéktalanul a tüdő-vérkör és a test-vérkör, s csak itt áramlik át a vér előbb az elsőn, azután a másodikon. (...) Tehát az első szárazföldi gerincesek létrejöttétől egészen a legmagasabb rendű hüllők és a madarak kialakulásáig eltartott, míg az „átmeneti megoldás” − tudniillik, hogy a tüdő-vérkör a test-vérkör „mellékáramaként” működik − átadta a helyét egy olyan megoldásnak, amelynek hatékonysága ismét elérte a halakét, s amelyről a kopoltyúlégzéssel együtt mondtak le.”

(Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása, 27-28. o., Cartofilus Kiadó 1996, Budapest)

1. Az evolúció során a halak mely szerve alakulhatott át a szárazföldi gerincesek tüdejévé? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe!

A) légzsákból B) úszóhólyagból C) kopoltyúból D) gyomorból

2. Milyen típusú vér áramlik a kopoltyúból a halak testébe? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe!

A) CO2-dús B) kevert C) a kopoltyúból nem a testbe, hanem a szívbe áramlik a vér D) O2-dús

3. Mely állatok képesek tartós izommunkára az alábbiak közül? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!

A) fürge gyík B) tarajos gőte C) fehér cápa D) zöld levelibéka E) keresztes vipera F) feketerigó


232

4. Mi a vér útjának helyes sorrendje az emlősöknél? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe! A) jobb kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → bal pitvar → bal kamra → test

artériák → szervek → test vénák → jobb pitvar B) bal kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar → jobb kamra → test

artériák → szervek → test vénák → bal pitvar C) jobb kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar → bal kamra → test

artériák → szervek → test vénák → bal pitvar D) jobb kamra → testartériák → szervek → testvénák → bal pitvar → bal kamra →

tüdőartéria → tüdő → tüdő véna → jobb pitvar E.)bal kamra → test artériák → szervek → test vénák → bal pitvar → jobb kamra →

tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar

5. Mely állatoknál válik szét maradéktalanul a tüdő-vérkör és a test-vérkör az alábbiak közül? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!

A) vízisikló B) kínai alligátor C) dévérkeszeg D) mocsári teknős E) házi veréb F) foltos szalamandra

6. Mivel a magyarázható a madarak és a krokodilok keringési rendszerének hasonlósága? Válaszodat írd a pontozott vonalra! .................................................................................................................................................. 7. A hatékony keringési rendszer elengedhetetlen a repülő életmódhoz. Sorolj fel a keringési rendszer tulajdonságain kívül még legalább öt olyan tulajdonságot, ami lehetővé teszi a madarak repülő életmódját! Válaszodat írd a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

8. Melyek azok az emlős tulajdonságok, melyek a hatékony keringési rendszeren kívül lehetővé teszik előfordulásukat a hűvösebb, hideg éghajlatokon is? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!

A) magnélküli vörösvérsejtek B) állandó testhőmérséklet C) páros vese D) szőrzet E) három hallócsont F) gyökeres fogak

ii. rÉsz Állattan: ÁllatÖkolÓgia És...

Documents