i. ismerkedés az archline.xp 2005 programmal · 2012-10-08 · 1. archxp® 2005 bevezetés 5...

ARCHline.XP® 2005

I. Ismerkedés az ARCHline.XP® 2005 programmal

1. ARCHXP® 2005 Bevezetés 3

ARCHline.XP® 2005

1. Bevezetés

1.1. Meghatározások Az ARCHline.XP® 2005 modern építészeti CAD program, amely az épületek és környezetük tervezéséhez, megjelenítéséhez, és a tervek dokumentálásához nyújt szakszerű számítógépes támogatást. Az ARCHline.XP® 2005 Windows operációs rendszerek alatt futtatható.

1.1.1. Bevezetés A kézikönyv részletes leírásokat tartalmaz az ARCHline.XP® 2005 telepítéséről, az alapfogalmakról, és a programban található parancsokról. Az ARCHline.XP® 2005 kézikönyv tartalma megegyezik a programhoz rendelkezésre álló ONLINE Súgó tartalmával. Az ONLINE Súgó a program futása során az F1 billentyű megnyomásával aktivizálható. Az ONLINE súgó az aktív parancs tartalmáról informál. Az ARCHline.XP® 2005 újdonságairól összefoglalóan egy külön dokumentáció, az Újdonságok című kézikönyv tájékoztat. A program használatának elmélyítését részletes tankönyvek (oktatási segédletek) is segítik, amelyek PDF formátumban letölthetőek a www.archline.hu honlapról, vagy nyomtatott formában is elérhetőek.

1.1.2. Alapelvek Az ARCHline.XP® 2005 egy integrált tervezési rendszert ad a felhasználó kezébe, melynek segítségével összetett tervezési feladatok végezhetők el, mialatt jelentősen csökkenthető a tervezési idő. A programmal mind a szabványokat követő alaprajzi tervezést, mind a 3D-s modellezést, látványtervek készítését optimálisan, az építészeti feladat szem előtt tartásával hajthatja végre. Az ARCHline.XP® 2005 jelentős segítséget nyújt a nagy részletgazdagságú kiviteli tervek elkészítésében, az ahhoz szükséges dokumentációk létrehozásában. A megrendelők egyre bővülő igényeit szolgálja a térbeli modellek professzionális megjelenítése, animációk készítése, melyekre könnyen kezelhető, professzionális módszert ad a program. Az új épületek tervezését segíti még az egyedi elemek, bútorok, nyílászárók létrehozását támogató eszközök sora, a helységek burkolatát kezelni képes térbeli szobapecsét, és még számos új, jelentős technikai előrelépést mutató funkció. A program kiemelkedő lehetőségeket biztosít a rekonstrukciós munkák megtervezésére; ezt a felmérés, fotogrammetria, kalibrálás, képszerkesztő eszközök segítik. Az ARCHline.XP® 2005 hatékony funkciók komplett palettáját nyújtja, mellyel Ön műszakilag is magas színvonalú, igényes terveket készíthet.

4 1.1. Meghatározások

Felhasználói kézikönyv

1.1.3. Projekt szemléletű tervezés Az ARCHline.XP® 2005 projektorientált tervezőrendszer. A projekt tartalmazza az épület vagy épületek teljes leírását és az összes információt, amin szükséges ahhoz, hogy megjelenítse az épület alaprajzát és a hozzá tartozó 3D modellt. Ezért a projekt ideális eszköz több, összetartozó rajz együttes kezelésére. Együtt lehet például kezelni a terv alaprajzát, a homlokzati nézetet, metszetet, perspektívát stb. Így például könnyen, együtt el lehet helyezni a projektet alkotó rajzokat egy tervlapon, és együtt ki lehet nyomtatni. A projekt mentésekor az épület összes rajza (alaprajz, homlokzati nézetek, metszetek, perspektíva) egy fájlba kerül, PRO a kiterjesztéssel. Ez a projektfájl minden információt tartalmaz, a felhasználó által létrehozott textúrákat, beállításokat is. A projekten belül az épület alaprajza, a különböző nézetek, a tervlap egymással dinamikus kapcsolatban vannak. Bármelyiket módosítva, a többi automatikusan követi a változást. A projektet kezelése egyszerű, könnyen egyik gépről a másikra vihető, hiszen csak egy fájlt kell átmásolni, esetleg CD-re írni.


ARCHline.XP® 2005

1.1.4. Épület Az ARCHline.XP® 2005 legmagasabb szintű logikai egysége az épület, amelyet a hozzá tartozó alaprajzi szintek, a szinteken létrehozott elemek, és az elemek megjelenítését segítő fóliák alkotnak. Egy projekt több épület kezelésére képes, amelyek közül egy időben egy épület szerkeszthető aktívan. A domborzati viszonyoktól függően az épületekhez más-más tengerszint feletti magasság rendelhető.

1.1.5. Mit jelent az emelet? Az ARCHline.XP® 2005-ben az emelet (szint) megfelel az építészeti emeletnek. Ahogy a valóságban az épület emeletenként épül fel, a tervezés is emeletenként történik. Új projekt megnyitásakor automatikusan létrejön a 0. szint. A többi emelet létrehozásáról a tervezőnek kell gondoskodnia. A tervezést gyorsítja egy létező szint elemeinek átmásolása másik szintre.

Emelet 4 Emelet 3 Emelet 2 Emelet 1

6 1.1. Meghatározások


1.1.6. Az ARCHline.XP® 2005 elemei A tervezés folyamán a következő elemeket használja a program:

Építészeti elemek: Felmért helyiség Fal, Oszlop, Gerenda Födém Tető Lépcső Rámpa

Építészeti elem komponensek Ajtó Ablak Helyiség pecsét Objektumok (berendezési tárgyak) Korlát

Kiegészítő elemek Terep 3D testek

Megjelenítések Alaprajz 3D nézetek Metszetek Homlokzatok Fotorealisztikus képek

Logikai elemek Épület Szint Fólia Építészeti háló Munkasík

Rajzi elemek: Szakasz, sokszög Kör, körív Ellipszis, ellipszisív Spline


ARCHline.XP® 2005

Méretezés Szöveg Sraffozás Csoport

1.1.7. Az emeletek és az építészeti elemek kapcsolata Az ARCHline.XP® 2005-ben az Építészeti elemek és az Építészeti elem komponensek emeletekhez vannak hozzárendelve. Az emeletek szerkesztése ezeket az elemeket érinti, például az emelet szintmagasságának, magasságának változását automatikusan követik.

1.1.8. Import és export adatok Az ARCHline.XP® 2005 biztosítja a kapcsolatot más tervező ill. megjelenítő programokkal A betöltendő rajzok lehetnek az ArchLINE4.5, vagy régebbi verzióval készített rajzok, az ARCHLine.XP®, ARCHline.XP® 2005-tel készítettek, AutoCad DXF, DWG rajzok illetve a 3D Studio modellek. Exporttal mentésnél az ARCHLine formátumokon kívül az AutoCad DXF, DWG formátumot, ARCHLine.XP Render Studio, 3D Studio, Cinema4D, LightScape, és az Artlantis megjelenítő programok formátumait támogatja a program.

1.1.9. Felhasználó által létrehozott elemek Az ARCHline.XP® 2005 funkciói lehetővé teszik egyedi elemek létrehozását és a terven való elhelyezését. A létrehozott elemeket az ARCHline.XP® 2005 elemkönyvtárában elmentheti, így a bútorokat, nyílászárókat, stb. a későbbiekben is felhasználhatja. Létre lehet hozni saját ajtókat, ablakokat, objektumokat, oszlopokat, gerendákat, lépcsőket, korlátokat, 2D és 3D csoportokat (építészeti jeleket). Az ARCHline.XP® 2005 hatékony eszközei időt takarítanak meg Önnek és a hatékonyabb munkavégzést segítik. Minden felhasználónak sok sikert kívánunk az új ARCHline.XP® 2005 program használatához!


ARCHline.XP® 2005

1.2. ARCHline.XP® 2005 telepítése

1.2.1. ARCHline.XP® 2005 csomag Ellenőrizze, hogy a kapott ARCHline.XP® 2005 csomag tartalmazza-e a következőket: ARCHline.XP® 2005 Felhasználói kézikönyv ARCHline.XP® 2005 Oktatási segédletek: Első lépések, Rekonstrukció,

Oktatási segédlet ARCHline.XP® 2005 szoftver CD-ROM USB vagy párhuzamos kulcs Átvételi elismervény

DEMO verzió Az ARCHline.XP® 2005 demo verziója a rajzot egy speciális formában menti.

A védett program nem tudja beolvasni a demo fájlformátumot. Demo fájllal nem lehet felülírni egy a védett programmal elkészített fájlt, de el lehet menteni demo formátumba. Nem lehet nyomtatni, Az objektumkönyvtár korlátozott, Korlátozott felbontású a fotórealisztikus megjelenítés Nincs exportlehetőség, de lehet importálni, AutoCAD DXF és DWG rajzokat is

be lehet olvasni.

1.2.2. Rendszerkövetelmények Az ARCHline.XP® 2005 futtatásához szükséges szoftver és hardware feltételek a következők: Pentium III kategóriájú (Intel vagy AMD) vagy jobb mikroprocesszor (Intel

vagy AMD) 256 MB RAM 200 MB szabad merevlemez terület CD-ROM meghajtó SVGA grafikus megjelenítés legalább 1024x768 felbontással Egér (lehetőleg görgővel) Windows 98 SE/Millennium vagy Windows NT 4.0/2000/XP

1.2.3. A program telepítése és indítása Az ARCHline.XP® 2005 program telepítése két szakaszból áll:

10 1.2. ARCHline.XP® 2005 telepítése


Hardverkulcs telepítés Telepítés: szoftver telepítés.

I. Hardware kulcs telepítése

Windows NT/2000/XP operációs rendszer esetén a hardware kulcs telepítésekor Rendszergazda jogokkal kell rendelkezni. A programhoz vagy szürke párhuzamos kulcsot, vagy lila USB kulcsot kapott. A következő táblázatban pipa jelzi, hogy mikor van szükség Hardware kulcs telepítésre:

USB kulcs Párhuzamos kulcs

Windows 98/Me Windows NT/2000/XP Párhuzamos kulcs és Windows 98/Me operációs rendszer esetén nincs szükség a hardware kulcs telepítésére, ezért a telepítést a második szakasszal folytassa: II. Szoftver telepítés A többi esetben, tehát párhuzamos kulcs és Windows NT/2000/XP esetén vagy USB kulcs és bármely operációs rendszer esetén a hardware kulcs telepítésére szükség van, tehát folytassa tovább a lépéseket.

• Ne helyezze be a kulcsot a portba. • Helyezze be az ARCHline.XP® 2005 CD-ROM-ot a CD olvasóba. • Az automatikusan megjelenő telepítőablakban kattintson a Hardver kulcs

telepítés gombra. Megjelenik a következő párbeszédablak:


ARCHline.XP® 2005

A program jelzi, ha már valamelyik kulcshoz tartozó meghajtóprogram telepítve van a számítógépen. A párbeszédablakban megjelenik a két kulcs képe.

• Válassza ki, hogy milyen típusú kulcsot kapott a programhoz. Ha szürke kulcsot (párhuzamos port), akkor a bal oldali ábrára, ha lila kulcsot (USB port), akkor a jobb oldali ábrára kattintson. Ekkor a program a kiválasztott kulcs meghajtóprogramját törli a gépről, ha van ilyen, majd újra telepíti azt.

• Ezen a ponton fontos, hogy az USB kulcs ne legyen bedugva a számítógépbe.

• A rendszer telepíti a kulcs meghajtóprogramját. Ezután a program kérheti a számítógép újraindítást. Windows XP operációs rendszer esetén, megjelenhet még egy párbeszédablak:



• Itt válassza a Telepítse a szoftvert beavatkozás nélkül opciót. • Kattintson a Tovább gombra .

II. Szoftver telepítés • Helyezze be a kulcsot a portba (ha még nincs benne). • Helyezze be az ARCHline.XP® 2005 CD-ROM-ot a CD olvasóba. • Az automatikusan megjelenő telepítőablakban kattintson a Telepítés gombra.

• Írja be a saját nevét és a cég nevét. • Adja meg a programhoz tartozó sorozatszámot. • Adja meg a telepítendő program útvonalát (elfogadhatja az ajánlott

könyvtárat).

A program végrehajtja a telepítést. A telepítés után a program a Start menüből indítható.

• A Hardware kulcs és a szoftver telepítése után zárja le a telepítőpanelt a Kilépés

1.2.4. Hálózati program telepítése Hálózati program estén egy darab párhuzamos vagy USB kulcs áll a rendelkezésünkre. Ennek a kulcsnak a segítségével a hálózatból a szerződésben meghatározott számú program indítható el. Hajtsa végre a következő lépéseket:


ARCHline.XP® 2005

Telepítse a kulcsot a 2.3. I. Hardware kulcs telepítése fejezetben leírtaknak

megfelelően arra a gépre, amelyet az ARCHline.XP® 2005 szempontjából servernek tekint. Ennek a számítógépnek a párhuzamos/USB portjára dugja be a kulcsot. Telepítse az Alserver programot erre a gépre. Ezután sorba telepíteni kell az ARCHline.XP® 2005 programot a hálózatban

levő gépekre.

Alserver telepítése

Windows NT/2000/XP operációs rendszer esetén az Alserver telepítésekor Rendszergazda jogokkal kell rendelkezni.

• Helyezze be az ARCHline.XP® 2005 CD-ROM-ot a CD olvasóba. • Az Intéző segítségével keresse meg a CD-n az Alserver mappát, a mappán

belül kattintson kétszer aSetup.exe fájlra. Ekkor a rendszer elkezdi az Alserver program telepítését.



• A telepítés fajtái közül válassza a Szoftver telepítése opciót. Az Egyéni opciót akkor válassza, ha a tesztelő funkciókat is kívánja telepíteni.

• A sikeres telepítés után kattintson a Start menü – Programok – Indítópult – AlserverXP ikonra. Ez az első indításhoz szükséges.

• A megjelenő párbeszédablakból válassza ki az aktuális IP címet. Ha a táblázatban több IP cím szerepel, kérje a rendszergazda segítségét.

Ezután az Alserver aktívvá válik, az ikonja megjelenik a Tálcán:

Ha a hálózati kulcs nincs a portba csatlakoztatva, az Alserver program nem indul el!

ARCHline.XP® 2005 telepítése A hálózatban levő többi gépre egyenként telepítse az ARCHline.XP® 2005 programot a következők szerint (a szerver gépre is telepítheti):

• Helyezze be az ARCHline.XP® 2005 CD-ROM-ot a CD olvasóba. • Az automatikusan megjelenő telepítőablakban kattintson a Telepítés gombra. • Elkezdődik a telepítés • Írja be a nevét és a cég nevét. • Adja meg a programhoz tartozó sorozatszámot. • Adja meg a telepítendő program útvonalát (elfogadhatja az ajánlott

könyvtárat). A program végrehajtja a telepítést. A telepítés után a program a Start menüből indítható.


ARCHline.XP® 2005

Ha készen van a telepítésekkel és elindította a különböző gépeken az ARCHline.XP® 2005-öt, térjen vissza ahhoz a gépre, amin az Alserver program fut.

Itt kattintson kétszer a tálcán levő ikonra: A megjelenő párbeszédablakban láthatja, hogy hány ARCHline.XP® 2005 alkalmazás fut, és mely gépeken.

2. Munkaeszközök 17

ARCHline.XP® 2005

2. Munkaeszközök

Az ARCHLine.XP2005®-ben való munkát elsősorban az egér és a billentyűzet teszik lehetővé.

2.1. Egér Az ARCHline.XP® 2005 egy Windows program, így az egérrel vagy hasonló más eszközzel (mint pl. track ball) a parancsok legnagyobb része végrehajtható.

Az egér a számítógéppel való kapcsolatot biztosítja. Az egér a kurzor pozícióját határozza meg, mozgását a kurzor követi a képernyőn.

Az egér helyzetét a kurzor jelzi, vagyis egy kis nyíl, amely megjelenik a képernyőn. A kurzor elmozgatásához tegyük a kezünket az egérre és mozgassuk el azt egy sík felületen. Az egeret arra használjuk, hogy a megjelenített elemekkel kapcsolatot hozzunk létre, mint ahogyan az életben is történik a tárgyakkal, amelyeket a kezünkkel megérintünk. Tehát az egér használata által az elemeket el tudjuk mozgatni, módosítani, törölni, stb..

2.1.1. Az egér gombjai A Windows egérnek minimum 2 gombja van, a jobb és a bal oldali gomb. Az esetleges középső gombnak nincs jelentősége az ARCHLine.XP2005®-ben, azonban a görgő használatával fontos parancsokat érhetünk el, amely kényelmesebbé teszi az ARCHline.XP® 2005 használatát.

Az egér általános használata az, amikor a bal gombbal kattintunk. Ezáltal a műveletek nagy része elvégezhető. A képernyő egy eleméhez húzzuk a kurzort és gyors mozdulattal megnyomjuk az egér bal gombját.

18 2.1. Egér


2.1.2. Kattintás az egér bal gombjával Az ARCHLine.XP2005®-ben, ha az egér bal gombjával kattintunk, különböző műveleteket hajthatunk végre:

2.1.2.1. Menüpont vagy ikon kiválasztása Ez a legáltalánosabb művelet, elegendő kiválasztani a fő vagy a másodlagos eszközt/ikont, vagy a kívánt menü valamelyik parancsát, és végrehajtani azt.

• Kattintson az ikonra/parancsra az egér bal gombjával.

2.1.2.2. Egy parancs grafikus végrehajtása Egy parancsot általában az egér bal gombjának egyszeri, vagy kétszeri megnyomásával hajthatunk végre. Például egy egyszerű vonalat a következő lépésekkel hozhatunk létre:

Nyomja meg az egér bal gombját, hogy kiválassza a Vonal eszközt. Nyomja meg és engedje fel az egér bal gombját a vonal első pontjának

megadásához. Húzza el a kurzort és nyomja meg és engedje fel ismét az egér bal gombját,

hogy megadja a vonal másik végpontját.

2.1.2.3. Egy grafikus elem egyszerű kiválasztása – Fogók alkalmazása Ha a rajzterületen egy grafikus elemre kattint az egér bal gombjával, amikor a kurzor Nyíl formában van, (ami azt jelenti, hogy a program nincs aktív parancsban), kiválasztja az elemet. A kiválasztott elemek alapbeállításként ciánszínűek lesznek, és megjelennek az elem fogópontjai is. Ha rákattint valamelyik fogóra, grafikai módosításokat hajthat végre. (A fogópontok mellett megjelennek az elemhez tartozó Helyi Ikon menü parancsai. A leírást lásd a 4.2.4. Helyi Ikon menü fejezetben.)


ARCHline.XP® 2005

Hossz, sugár, végpont, csomópont módosítás (négyzet alakú fogók) : Kattintson az egér bal gombjával a kiválasztott elem négyzet alakú fogópontjában. Húzza el a kurzort a megfelelő helyre és kattintson újból. A hossz módosítás ismétlődik. A fogókhoz tartozó grafikus művelet a kiválasztott elem típusától függően változik: Hosszmódosító parancs: vonalak, körívek, elliptikus ívek, végpontjainak

esetében.

A hosszmódosítás esetében az ARCHLine.XP2004® automatikusan felismeri az elem irányát. Elegendő kiválasztani a végpontot, és elmozgatni a kurzort a

20 2.1. Egér


megfelelő irányba, majd beírni a relatív hosszértéket a billentyűzeten (a pozitív értéket a kijelölt irányba és az elem irányának mentén számolja ki).

Sugármódosító parancs: körök esetében, a pont 180 foknál van.

Végpont mozgató parancs:

Nyomja le a Ctrl gombot és kattintson egy előzőleg kiválasztott elemre közel a végpontjához a tolerancia körön belül. Jelölje egy újabb kattintással a végpont új helyét. A program a Végpont mozgatása parancsot hajtja végre vonalak, körívek és ellipszisívek végpontjainak kiválasztása esetén.

Forgatás (kitöltött kör formájú fogó) : Nyomja meg az egér bal gombját a kitöltött kör formájú fogón, tartsa nyomva, és mozgassa el a kurzort a kívánt pozícióba. Az elemet addig forgathatja a felezőpontja körül, amíg fel nem engedi az egér gombját Ha forgatás közben a Ctrl billentyűt is lenyomva tartja, az elforgatott elemet másolja.


ARCHline.XP® 2005

⊕ Elmozgat/Másol (kör alakú fogó) : Válassza ki az elemet. Nyomja le az egér bal gombját a kör alakú speciális ponton, tartsa lenyomva, húzza el. Ahol felengedi, az a pont lesz az elmozgatás kiindulópontja. Ezután adja meg az elmozgatás végpontját. (Ezzel megadta az eltolás vektort.) Ha közben nyomva tartja a Ctrl billentyűt, a Másolás parancs lép életbe (a kiválasztott elemet másolja a kijelölt új helyre). Ha csak kattint a kör alakú fogón, akkor ez a pont lesz az eltolás kezdőpontja.

Az ábrának megfelelően nyomja le az egér bal gombját a kör alakú fogón, tartsa lenyomva, mozgassa el kurzort a vektor kezdőpontjába (1-es pont). Itt engedje fel az egér gombját és kattintson a vektor végpontjára (2-as pont).

2.1.2.4. Több elem kiválasztása

Amikor a kurzor felveszi a nyíl formát, több elemet a következő módon lehet kiválasztani az egér segítségével: Shift + kattintás:

Több elemet választhat ki egyszerre. Kiválasztási téglalappal

Amikor a kurzor Nyíl formában van, (ami azt jelenti, hogy a program nincs aktív parancsban), lehetősége van megadni egy kiválasztási téglalapot. Ha a rajzon üres területre kattint az egér bal gombjával, lenyomva tartja azt, majd elhúzza a kurzort, a program kiválasztja a téglalapba eső elemeket. Nem mindegy azonban, hogy milyen irányba húzza el a kurzort:

22 2.1. Egér


Ha balról jobbra húzza a kurzort, akkor a program kiválasztja az összes elemet, amely a téglalapon belül van.

Jobbról balra húzva a program kiválasztja az összes elemet, amely a téglalapon belül van, és azokat is, amelyeket a téglalap átmetsz.

Az egyszerre kiválasztott elemeket a befoglaló téglalap sarkai jelölik. Ennek a téglalapnak is vannak rombusz és kör alakú fogói úgy, mint egy kiválasztott elemnek. Itt is érvényesek a forgatás, eltolás, másolás műveletek

Forgatás (kitöltött kör formájú fogó) : Kattintson a befoglaló téglalap valamelyik oldalfelező pontjára és tartsa lenyomva az egér gombját. Ekkor a kiválasztott elemeket el tudja forgatni. Ha forgatás közben a Ctrl billentyűt is lenyomva tartja, az elforgatott elemeket másolja.

⊕ Elmozgat/Másol (kör alakú fogó) : Kattintson a befoglaló téglalap középső, kör alakú fogójára. Nyomja meg az egér bal gombját a kör alakú fogón. Ahol felengedi, az a pont lesz az elmozgatás kiindulópontja. Ezután adja meg az elmozgatás végpontját. Ha közben nyomva tartja a Ctrl billentyűt, a Másolás parancs lép életbe.

Az elemek kiválasztásában a Kiválasztási menü is segítséget nyújt. Ennek leírását lásd később, a Kiválasztás fejezetben.


ARCHline.XP® 2005

2.1.3. Dupla bal kattintás az ARCHLine.XP2005®-ben

2.1.3.1. Az elemek tulajdonságainak módosítása

Az ARCHLine.XP2005®-ben a dupla kattintásnak elsősorban az egyes építészeti és rajzi elemek tulajdonságainak közvetlen, helyi módosításban van szerepe. Nyomja meg kétszer egymás után az egér bal gombját egy elemen kattintva. Ekkor megjelenik az elem tulajdonságait tartalmazó párbeszédablak.

Az itt megadott módosítások csak az adott elem tulajdonságaira hatnak. Pl. kattintson kétszer egy létrehozott falra:

2.1.3.2. „Rajzlap” eltolása Ha duplán kattint az üres rajzterületre és a keresési sugáron belül nem található elem, az Eltolás funkció lép életbe. A következő kattintással a „rajzlap” új helyét jelölheti ki (eltolási vektor). Ugyanezt az eltolást alkalmazhatja, ha

24 2.1. Egér


lenyomja az egér görgőjét, miközben a kurzort arrébb húzza (dinamikus

eltolás).

Eltolás ikont választja a Nézet eszköztárból, az alaprajzon a Ctrl billentyűt a megfelelő Nyíl billentyűvel együtt nyomja le.

A keresési sugarat a képernyő szélességének százalékában a Fájl menü - Beállítások - Általános - Kurzorvonzás párbeszédablakban állíthatja be.

2.1.4. Kattintás az egér jobb gombjával

Nyomja meg az egér jobb gombját egy gyors mozdulattal. Ha az egér jobb gombjára kattint, az ARCHLine.XP2005®-ben különböző funkciókat érhet el, melyek közül a leglényegesebb: Aktuális parancs lezárása Helyi menük használata Elemek tulajdonságainak beállítása Ablakkezelés menü megnyitása

2.1.4.1. Helyi menük használat - Egér jobb kattintás beállítása A jobb kattintás hatására különböző helyi menük jelennek meg, attól függően, hogy elemre kattintunk vagy üres területre, esetleg akkor kattintunk, amikor a program kiválasztást vár. Helyi menüt használhatjuk akkor is, amikor a program inputra vár, ezzel az input megadást gyorsíthatjuk. Ugyanígy használhatunk Helyi menüt, amikor egy utasításon belül kiválasztásra van lehetőségünk. Helyi menük használata előtt a jobb kattintás beállítását végezzük el: Ha kiválasztja a Fájl menü – Beállítások – Általános parancsot, és rákattint az Egér jobb kattintás részre, itt kiválaszthatja az egér jobb gombjának használatára vonatkozó megfelelő opciót.


ARCHline.XP® 2005

I. Alaphelyzet Ebben a mezőben a Windows operációs rendszerekben megszokott Helyi menük megjelenítését lehet beállítani.

Elem helyi menüje: Ha az aktuális rajzon egy elemre kattint az egér jobb gombjával, megjelenik annak helyi menüje az elemre vonatkozó gyakori utasításokkal. Ha több elem fedi egymást, akkor nem egyértelmű a jobb gombbal az elem kiválasztása. Ebben az esetben a megjelenő helyi menü fejléce tájékoztat arról, hogy hány elem esik bele a kiválasztási körbe és melyik az aktuálisan kiválasztott elem. A fejléce kattintva lehet lépdelni a listában, így a kívánt elem helyi menüjét kérni. A következő példában két elemről van szó. Az első elem fal, azonosítója 13. Kattintva a fejlécre, megjelenik a második elem helyi menüje, amely elem födém, az azonosítója 25. Az elem helyi menüje a kiválasztott elemtípushoz kötődik, és megtalálhatók benne a leggyakrabban előforduló, az elem kezelésével kapcsolatos, illetve módosító parancsok. Sok esetben ez a legkényelmesebb és leggyorsabb alkalmazási módja a kiválasztott elemmel kapcsolatos parancsoknak. Ha kiválaszt egy utasítást, a program alkalmazza az elemre.

26 2.1. Egér


Elem menüje + általános menü

A jobb gombra való kattintással egy elemen elérheti annak helyi menüjét, valamint ha az üres rajzterületre kattint az egér jobb gombjával, megjelenik egy általános menü. Az általános menü tartalmazza a gyakori szerkesztő utasításokat és a képernyő műveleteket. Lehetőség van az utoljára használt parancs újra hívására. A szerkesztő utasítások elérhetőek a Szerkesztés

eszköztárból is: . A képernyő műveletek pedig a Nézet eszköztárból:

lásd ott az utasítások leírását.


ARCHline.XP® 2005

Nincs menü Akár az elemre, vagy az üres rajzterületre kattint az egér jobb gombjával, nem jelenik meg helyi menü .

II. Koordináta input

Enter- Aktuális parancs lezárása Kilép egy parancsból, ha az egér jobb gombjára kattint, ezzel tehát ugyanazt éri el, mint az Enter billentyű megnyomásával.

Input menü Amikor a program inputra vár, pl. egy fal sarokpontjának megadásakor, a jobb gomb megnyomására megjelenik az Input menü. Ennek segítségével pl. egy adott ponttól relatív koordinátákkal adható meg az új sarokpont. A fal végpontjának megadásához lerögzíthetünk egy szöget és megadhatjuk a fal hosszát, stb.

Ezek a lehetőségek elérhetőek a Vonzás eszköztárból is, lásd ott az utasítások leírását.

Az Eltolás és a Nagyítás parancs elérhető a Nézet eszköztárból is.

A példában a fal lezárásához válassza ki az Enter parancsot a jobb kattintásra megjelenő Input menüből. Ha le akarja zárni a falrajzolás parancsot, válassza a Kilépés utasítást.

28 2.1. Egér


III. Kiválasztás

Enter –Kiválasztás lezárása Amikor egy parancsban elemeket választ ki, a kiválasztás elfogadásához nyomja meg az egér jobb gombját. Ez megfelel az Enter billentyű megnyomásának.

Kiválasztás menü Amikor egy parancs kiválasztásra vár, ekkor megnyomja az egér jobb gombját, megjelenik a Kiválasztás menü a következő opciókkal: Ezek a lehetőségek elérhetőek a Státusz sorban levő Kiválasztás menüből is. Lásd ott a parancsok leírását.

A kiválasztás lezárásához válassza az Enter utasítást a menüből.


ARCHline.XP® 2005

2.1.4.2. Az elemek tulajdonságainak beállítása

Minden elemnek – építészeti és grafikai elemnek egyaránt – vannak tulajdonságai (általános és saját tulajdonságok). Ha az egér jobb gombjával kattint a Rajzkészlet egy ikonján, a program megnyit egy párbeszédablakot, amely a kiválasztott elemtípus tulajdonságait tartalmazza. Ezek módosíthatóak. A beállítás után létrehozott elemek a megadott tulajdonságokkal rendelkeznek. Pl. a Födém tulajdonságai párbeszédablak.

Mint láttuk, ha a rajzkészlet valamely ikonjára (pl. Födém) jobb gombbal kattintunk, akkor az elemtípushoz tartozó Tulajdonság párbeszédablak jelenik meg. Ezzel egyidejűleg a program megnyitja az adott rajzkészlet almenüjét, így gyorsabbá teszi a tervezést.

30 2.1. Egér


2.1.4.3. 3D-s nézet menü megnyitása Ha rákattint az egér jobb gombjával egy 3D-s ablak címsorára, megjelenik a 3D-s nézet menü. Ez a következő parancsokat tartalmazza:

A parancsok leírását lásd az 5.4.2 Nézet fejezetben.

2.1.5. Az egér használata menüparancsok kiválasztásánál Az egeret arra is használjuk, hogy az ARCHline.XP® 2005 menüiből parancsokat válasszunk ki. A következőkben a különböző menük elemeinek kiválasztását ismerhetjük meg (főmenü – popmenü – helyi menü, listák) .

2.1.5.1. A menü egy elemének kiválasztása Ahhoz, hogy kiválasszon egy parancsot, vagy kapcsolót a menüből:


ARCHline.XP® 2005

• Nyomja meg az egér bal gombját a megfelelő főmenü nevén (amely popmenü vagy helyi menü esetén automatikusan megjelenik)

• Válassza ki a kívánt parancsot a listából. Ha alparancs is tartozik hozzá ( nyíl jobbra az opció neve mellett), kattintson az allistában a kívánt parancsra.

2.1.5.2. Legördülő listák mezői Sok párbeszédablakban vannak ún. ‘listamezők”, amelynek elemei kiválaszthatók a listából.

• Kattintson az egér bal gombjával a mezőre, vagy az oldalsó nyílra. Megjelenik a teljes lista (vagy annak látható része).

• Válassza ki a lista egy elemét. Húzza lefelé a csúszkát, ha az elemek száma meghaladja a lista megjeleníthető részét.

32 2.1. Egér


2.1.6. Az egér görgőjének használata

Ha az egéren van görgő, és standard Windows módban van, elérhetővé és aktiválhatóvá válnak a grafikai kezelés funkciói. Ez igen nagy kényelmet biztosít a munka során.

2.1.6.1. Dinamikus nagyítás / kicsinyítés Az egér görgőjét előre vagy hátra lehet forgatni. A művelet a Dinamikus nagyítás – kicsinyítés parancsot alkalmazza a kurzor aktuális helyzetének megfelelően.

• Mozgassa el a kurzort abba a pontba, ahol a dinamikus nagyítást/kicsinyítést aktiválni szeretné, és forgassa a görgőt előre/hátra. A görgő előre forgatásával a dinamikus nagyítás lép életbe, a hátrafelé mozgatással pedig a dinamikus kicsinyítés válik aktívvá. Nagyítás esetén a kezdőpont a rajzterület közepe felé gravitál.

• Ha megkapta a kívánt nézetet, engedje el az egér görgőjét, hogy lezárja a dinamikus nagyítást/kicsinyítést.

Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha

a Nagyítás ikonokat választja a Nézet eszköztárból, vagy ha a Ctrl billentyűt a +/- numerikus billentyűvel együtt nyomja le az alaprajzi

ablakban vagy a perspektivikus nézeten.

2.1.6.2. „Rajzlap” eltolása Az egér görgőjének nyomva tartásával és a kurzor elmozgatásával a „rajzlap” eltolása aktiválható.

• Nyomja meg és tartsa lenyomva az egér görgőjét. A művelet aktiválja a „Rajzlap” eltolása parancsot.

• Mozgassa el a kurzort a kívánt helyre és engedje fel az egér görgőjét. Ezzel a teljes rajzot eltolta a képernyőn a kijelölt vektorral.

Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha duplán kattint az üres rajzterület egy pontjára,

az Eltolás ikont választja a Nézet eszköztárból, vagy ha az alaprajzon a Ctrl billentyűt a megfelelő Nyíl billentyűvel együtt nyomja le.


ARCHline.XP® 2005

A Dinamikus nagyítás / kicsinyítés és a „Rajzlap” eltolása műveleteket egyidejűleg is lehet alkalmazni.

2.1.7. A kurzor formája A kurzor az a grafikai forma, amely jelöli az egér aktuális helyzetét. Az ARCHline.XP® 2005 automatikusan módosítja a kurzor formáját az aktív művelettípusnak megfelelően.

2.1.7.1. Nincs művelet – Nyíl kurzor Amikor az ARCHline.XP® 2005 parancsra vár, a kurzor a nyíl formát veszi fel. Ha megnyomja az Esc billentyűt, vagy a Nyíl ikont az Oldalmenüben, a program lezár bármilyen parancssort, és újabb parancsra vár.

2.1.7.2. Szerkesztés – Kereszt kurzor Ha egy szerkesztési parancs aktív, vagyis az ARCHline.XP® 2005 egy pont vagy koordináta megadására vár, a kurzor felveszi a keresztformát. Bekapcsolhatja a Szálkereszt formát is a Fájl menü - Beállítások - Általános párbeszédablakban, az Egyéb – Képernyő részben.

2.1.7.3. Kiválasztás – Kiválasztási kurzor Amennyiben egy kiválasztási parancs az aktív, vagyis a program egy vagy több elem kiválasztására vár, a kurzor felveszi a kiválasztási formát. A kurzor mérete jelöli a toleranciát, vagyis a kiválasztási érzékenységet. A toleranciasugár értékét a Fájl menü - Beállítások - Általános - Kurzorvonzás párbeszédablakban állíthatja be. Itt megadhatja a keresési kör sugarát a képernyő szélességének százalékában.

34 2.1. Egér


2.1.7.4. Vonzás nevezetes pontokhoz – Speciális formák Ha egy szerkesztési parancs aktív, az Ctrl billentyű megnyomásával a kurzor felveszi a közelében levő (a tolerancia sugáron belül levő) elem nevezetes pontjának jelét. Ekkor kattintás hatására a program a kurzort a nevezetes pontba vonzza.

A leírást lásd a 2.2.4 CTRL billentyű fejezetben. A Ctrl billentyű megnyomásával azonos hatást lehet elérni az Automatikus vonzás bekapcsolásával. Az opció Fájl menü - Beállítások – Általános – Kurzor vonzás párbeszédablakban található.

2.1.7.5. HV kurzor Akkor jelenik meg, amikor a kurzort az előzőleg kiválasztott ponthoz viszonyítva vízszintes vagy függőleges irányba mozgatja. A kurzor jelzi a függőleges, ill. vízszintes irányt. A HV kurzort ki- és bekapcsolhatja a Fájl menü - Beállítások – Általános - Egyéb – Képernyő részben.


ARCHline.XP® 2005

2.2. Billentyűzet Az ARCHLine.XP2005®-ben a billentyűzet jelentősége értékek és szövegek begépelésén túl abban áll, hogy a billentyűkombinációk használatával gyorsabbá és kényelmesebbé tesz bizonyos rajzoló parancsokat. A billentyűk típusai: Alfabetikus vagy numerikus

billentyűk Speciális billentyűk:

Esc, Shift, Ctrl, Alt, Enter, Page up, Page down, Delete, Funkció billentyűk (F1, .. F12),Nyilak

2.2.1. Értékek beírása (számok vagy szövegek) Az ARCHLine.XP2005®-ben van egy speciális ablak, amely az értékek beírására szolgál, ez az ún. Input ablak.

Az Input ablak lehet statikus, amely mindig jelen van az ARCHline.XP® 2005 képernyőjén, (ha

aktiválja az Ablak menü – Eszköztárak – Input parancsot), vagy dinamikus (ha a parancs ki van kapcsolva). Ebben az esetben

automatikusan aktiválódik az ablak, amint lenyom egy alfabetikus vagy numerikus billentyűt a billentyűzeten. Egy alfabetikus vagy numerikus billentyű lenyomásával be lehet vinni értékeket, szövegeket vagy formulákat, amelyeknél lehetőség van trigonometrikus és aritmetikus operátorok használatára.

Polár koordináták használhatók AutoCAD módon is. Írja be a hosszúságot és a szöget a pontos formában, vagyis pl.: Abszolút koordinátarendszerben: 1<45 Relatív koordinátarendszerben: @1<45

36 2.2. Billentyűzet


2.2.2. Enter billentyű Az ENTER billentyűnek fontos szerepe van, legtöbbször egy érték elfogadására szolgál, vagy a párbeszédablakban levő OK gombot helyettesítheti. Az ARCHLine.XP2005®-ben az ENTER billentyűvel lezárhat egy aktív parancsot vagy alparancsot művelet közben. Ez főleg ismétlődő vagy ciklikus parancsok esetében fontos, pl. a Folyamatos falrajzolás parancsban, amelyben az egymáshoz kapcsolódó falak sorozata elvileg határtalan. Ebben az esetben az ENTER billentyű a következő kapcsolódó fal rajzolását lezárja. Az ENTER billentyűt helyettesítheti azzal is, ha megnyomja az egér jobb gombját, kivéve, ha a jobb kattintásra más beállítást határozott meg Fájl menü – Beállítások – Általános - Egér jobb kattintás párbeszédablakban.

Lásd a 2.1.4 Kattintás az egér jobb gombjával fejezetet.

Egy párbeszédablakon belül az OK gombot nem helyettesíti a jobb kattintás.

2.2.3. Speciális billentyűk A speciális billentyűkkel önmagukban nem lehet karaktereket vagy számokat bevinni, viszont egy billentyűvel vagy billentyűkombinációval parancsot aktiválhat. Sok billentyű ill. billentyű kombináció előredefiniált az ARCHLine.XP2005®-ben, a többi a felhasználó által szabadon megadható. A felhasználó az előredefiniált kombinációkat is megváltoztathatja.

Lásd a 2.2.11 Gyorsítókulcsok megadása fejezetet. A következőkben azoknak a műveleteknek a leírása olvasható, amelyeket egy speciális billentyű vagy billentyűkombináció segítségével lehet aktiválni. Az ARCHLine.XP2005®-ben használatos fontos billentyűk:

Alt billentyű Shift billentyű Ctrl billentyű


ARCHline.XP® 2005

2.2.4. CTRL billentyű A gyorsítókulcsok lehetővé teszik, hogy a gyakran használatos ARCHline.XP®

2005 parancsokat közvetlenül aktiválja. Ebben az esetben a CTRL és egy másik billentyű használatáról van szó.

Ahhoz, hogy egy gyorsítókulcsot aktiváljon, tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, és nyomja le szükséges billentyűt. A következő billentyűkombinációk megfelelnek a Windows szabványnak: Billentyű Parancsok

Ctrl+B Mozgatás Ctrl+C Másolás a vágólapra Ctrl+G Háló bekapcsolása Ctr+D Elem törlése Ctrl+N Hosszmódosítás ellipszis, körív, egyenes Ctrl+O Megnyitás Ctrl+P Nyomtatás Ctrl+S Mentés Ctrl+Shift+S Háló vonzás bekapcsolása Ctrl + V Beillesztés a vágólapról Ctrl + W Sokszorosítás tükrözéssel Ctrl + X Kivágás a vágólapra Ctrl + Y Előre Ctrl + Z Visszavonás Ctrl + R Újrarajzolás

Természetesen a lista nem tartalmazza az összes Ctrl-lal használható gyorsítókulcsot. Az ARCHline.XP® 2005-ben arra is van lehetőség, hogy szabadon létrehozzon gyorsítókulcsokat. Lásd a Fájl menü – Beállítások – Gyorsítókulcsok parancsot.

2.2.4.1. CTRL billentyű és speciális pontok A rajzoló és tervező programokban gyakran fontos a speciális pontok helyének ismerete.



Az ARCHline.XP® 2005-ben használt speciális pontok a következők: merőleges pontok, végpontok, középpontok, felezőpontok, közeli pontok, metszéspontok, fókuszpontok és érintőleges pontok. A speciális pontokra való vonzás bekapcsolása esetén, amikor a program egy pontot vár bemenő adatként, és a kurzort valamely elem speciális pontja közelébe mozgatja, a kurzor megváltoztatja a formáját, ezzel jelezve az elemek speciális pontjait. Kattintás hatására a program a kurzort a legközelebbi speciális ponthoz vonzza, ha az a keresési sugáron belül esik. A Fájl menü – Beállítások – Általános – Kurzor vonzás párbeszédablakban végezheti el a beállításokat. Ennek a parancsnak a sebessége erősen függ a rajz méretétől, ezért nagy rajzok esetében a keresési idő megnövekszik. Éppen ezért javasoljuk, hogy csak a szükséges speciális pontosztályokat kapcsolja be.

Az ARCHline.XP® 2005 azonosítja a felismert nevezetes pontot egy, a kurzorhoz rendelt betűvel ill. jellel.

Merőleges pont

Legközelebbi pont (Nearest)

Szélsőpont (Extreme)

Metszéspont (Intersection)


ARCHline.XP® 2005

Felezőpont (Middle)

Fókuszpont Focus (ellipszis)

Középpont (Center)

Érintő pont (Tangential)

Automatikus vonzás A vonzás automatikus abban az esetben, ha az Automatikus Vonzás opció aktív. Ekkor elegendő közelíteni a kurzorral egy elemhez, és a program automatikusan vonzza a kurzort a legközelebbi speciális ponthoz. Az Automatikus vonzás bekapcsolása jelentősen megkönnyíti a munkát az elemek létrehozásakor, tehát amikor a speciális pontok felismerésére van szükség, ezért ajánljuk a használatát. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy elemek kiválasztásánál nehezítheti a helyzetet, ha például a kiválasztás téglalap segítségével történik.

Az automatikus vonzás bekapcsolható az Eszköztár – Automatikus vonzás kapcsolóval is.

Automatikus vonzás határa Az automatikus vonzás felső határának értéke alaphelyzetben 20 000. Ez azt jelenti, hogy ha a rajzon levő elemszám meghaladja a 20 000-t, az automatikus vonzás kikapcsolódik, így a nagyobb adatbázisban levő keresés nem lassítja a tervezést. Ez az érték megváltoztatható a számítógép teljesítményének függvényében.

A limit elérése esetén ajánljuk a nem automatikus vonzás használatát.

Nem automatikus vonzás Az Automatikus vonzás kikapcsolása esetén a speciális pontfelismerés akkor válik lehetővé, ha a Ctrl billentyűt lenyomja. Amikor a program egy koordináta megadására vár, a Ctrl billentyű lenyomása mellett “ideiglenesen” aktiválódik az automatikus vonzás funkció. Ha pl. egy vonalat rajzol, amelynek a kezdőpontja egybeesik egy másikkal, elegendő a kurzort közelíteni a kívánt végponthoz, és megnyomni a Ctrl billentyűt. Amikor a kurzor helyén megjelenik az “E” betű, (végpont) nyomja meg az egér bal gombját (az ARCHline.XP® 2005 felismeri a speciális pontot = E).



Tolerancia Keresési kör sugarának nagyságát állíthatja be. Ezt a képernyő százalékában kell megadni. Az alapbeállítás 1 %.

2.2.4.2. Törlés a CTRL billentyűvel Az egyik leggyakoribb műveletnek számít törölni egy elemet, vagy elemrészt. Ahhoz, hogy kitöröljünk egy elemet (vagy annak részét), a következő ikonokat választhatjuk ki a Szerkesztés eszköztárból:

Kiválasztás törlése

Elem törlése

Elemrész törlése A Ctrl billentyűt használhatjuk a törlés funkcióra is. Amikor a kurzor egy elemen áll, és nincs aktív parancs, (kurzor=Nyíl), a Ctrl billentyűt megnyomva az elem törlődik. Részletesebben:

Ctrl+Kattintás =

Ha a Ctrl billentyűt nyomva tartja, és rákattint egy elemre, a teljes elem törlődik.

Ctrl+Shift+ Kattintás=

Ha a Ctrl és a Shift gombokat lenyomva tartja, és rákattint egy elemre, a program törli az elemnek azt a részét, amely metszéspontok között van.

Törlés (DEL) billentyű

Ha a rajzon rákattint egy elemre, és megnyomja a Del billentyűt, a program törli a teljes elemet.

2.2.4.3. Ctrl+(+)/(-) billentyű: Nagyítás – Kicsinyítés Ha az alaprajzi ablak aktív, nyomja meg a Ctrl és a +/– billentyűket, így aktívvá válik a Nagyítás/Kicsinyítés parancs.

Ctrl + (+) Nagyítás

Ctrl + (-) Kicsinyítés Ha az aktív 3D-s nézet egy perspektíva:

Ctrl + (+) Közelíti a megfigyelőt a tárgyhoz (perspektivikus nagyítás).


ARCHline.XP® 2005

Ctrl + (-) Távolítja a megfigyelő helyzetét a tárgytól (perspektivikus kicsinyítés).

Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha mozgatja előre/hátra az egér görgőjét, vagy ha

a Nagyítás ikonokat választja a Nézet eszköztárból.

2.2.5. Kiválasztás elemtípus szerint Ctrl billentyűvel Az Oldalmenü egy főikonjának kijelölésével és a billentyű használatával a program kiválasztja a rajzon levő összes elemet, az ikonnak megfelelően.

• Mozgassa a kurzort az Oldalmenü egyik főikonjára, például: Fal. • Nyomja le a Ctrl billentyűt, és kattintson az ikonon A program kiválasztja az

összes falat az aktuális rajzról.

2.2.6. SHIFT billentyű A Shift billentyű általános használata, hogy szövegbeírásnál aktiválhatjuk vele a nagybetűt. Az ARCHLine.XP2005®-ben, ha lenyomjuk a Shift billentyűt, miközben aktív egy szerkesztő-, vagy egy kiválasztási parancs, fontos műveleteket hajthatunk végre: Szögvonzás, függőleges, vízszintes iránykényszerítés Több elem kiválasztása

2.2.6.1. Szögvonzás Egy grafikus szerkesztőparancsban a Szögvonzás a második pont elhelyezését határozza meg az első ponthoz viszonyítva. A második pont a legközelebbi fix szöghöz vonzódik. A alapértelmezés szerinti irányok a következők: 0°, 45°, 90°, 135°, 180°, 225°, 270°, 315°. A szögvonzás bekapcsolása és a szögek beállítása Fájl menü - Beállítások – Általános – Vonzás és Háló párbeszédablakban történik.

Lásd a 5.1.5 Irány megadása szögvonzással fejezetet.

Shift billentyű A Szögvonzás bekapcsolása nélkül a Shift billentyű lenyomásával is használhatja a szögvonzást. A Shift billentyűt nyomva tartva a kurzor a legközelebbi előre definiált irányba mozog. Miután kiválasztotta a kívánt



irányt, folytathatja a parancsot, amit éppen végre akart hajtani. A Shift billentyűt leggyakrabban a függőleges, vízszintes iránykényszerítésre használjuk.

HV jelölő kurzor A függőleges-vízszintes irány jelzésében a HV jelölő kurzor is segítséget nyújt, amelyet a Fájl menü - Beállítások – Általános – Egyéb párbeszédablakban lehet bekapcsolni. HV jelölő kurzor akkor jelenik meg, amikor a kurzort az előzőleg kiválasztott ponthoz viszonyítva vízszintes vagy függőleges irányba mozgatja.

2.2.6.2. Több elem kiválasztása A programban egyszeri kattintással csak egy elemet lehet kiválasztani. A Shift billentyű megnyomásával azonban lehetővé válik több elem együttes kijelölése is. Miután kiválasztott egy elemet a rajzterületen, nyomja meg a Shift billentyűt, és eközben kattintson további elemekre. Kizárhat elemeket a kiválasztásból, ha a Shift billentyűt nyomva tartva ismét rákattint egy, már kiválasztott elemre.

2.2.6.3. Shift és Ctrl billentyűk kombinációja Ha a Shift és a Ctrl billentyűket együttesen megnyomja, a rajzolandó vonal, vagy egy új fal irányát megkaphatja egy előredefiniált irányt felhasználva (Shift billentyű), a végpontját pedig kiválaszthatja valamely nevezetes pont közelében (Ctrl billentyű). A Shift és a Ctrl billentyűk együttes használatával kényelmessé tehetők a geometriai szerkesztőparancsok:

A CTRL billentyű lenyomására akkor van szükség, ha az automatikus vonzás nincs bekapcsolva. Lásd 3.2.4.1. CTRL billentyű és speciális pontok fejezetet.

Példa: Hozzon létre egy falat az 1-es ponttól a 3-as pontig függőleges irányba. A 3-as pont a 2-es pont vízszintes kivetítése.

• Adja meg a fal kezdőpontját: nyomja le a Ctrl billentyűt, és válassza ki az 1-es pontot.

• Mozgassa a kurzort lefelé, és nyomja meg a Shift billentyűt. Ezzel az irányt a függőlegeshez vonzza.

• Tartsa lenyomva a Shift billentyűt, és nyomja meg a Ctrl billentyűt, miközben a 2-es pont közelébe mozgatja a kurzort, és kattintson a végpont megadásához.


ARCHline.XP® 2005

2.2.7. ESC billentyű Ha lenyomja a Esc billentyűt, a program lezár minden éppen érvényben lévő utasítást, és visszatér parancs-kiválasztási módba. Ez abban az esetben használható, ha nem tud az Enter billentyűvel kilépni a parancsból, vagy ha több Enter lenyomása szükséges ahhoz, hogy a parancsot lezárja. Az Esc billentyű használható hosszadalmas parancsok megszakítására is (takart, színezett vagy árnyékolt modell készítése).

Használhatja a Nyíl ikont is az Oldalmenüből, amennyiben le szeretné zárni a parancsot.

2.2.8. NYÍL billentyűk használata A Nyíl billentyűk a következő műveletek elvégzését teszik lehetővé:

Iránymeghatározás Eltolás 2D Forgatás 3D

2.2.8.1. Iránymeghatározás A billentyűzet nyíl billentyűivel kijelölheti az elem létrehozási irányát, valamint eltolási, és másolási irányát. Amikor egy tervezési parancs aktív, valamely nyíl billentyű lenyomása automatikusan meghatározza a szerkesztés irányát, és az ARCHline.XP®

2005 egy távolság- vagy egy hosszérték megadására vár.

2.2.8.2. „Rajzlap” eltolása alaprajz esetén Valamely nyíl + CTRL billentyűket lenyomva, az aktív alaprajzi ablak a kiválasztott nyíl irányába fog elmozdulni a rajzlapon.



Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha

duplán kattint az üres rajzterület egy pontjára, lenyomja az egér görgőjét, miközben a kurzort arrébb húzza, vagy

Eltolás ikont választja a Nézet eszköztárból.

2.2.8.3. Forgatás 3D-s ablakban Ha aktív egy 3D-s ablak, és tartalmaz legalább egy 3D-s elemet, valamely nyíl billentyű megnyomásával elforgathatja a 3D-s nézetet a nyíl által kijelölt irányba.

Perspektivikus nézet Ha az aktív 3D-s nézet egy perspektíva, a megfelelő nyílat lenyomva forgathatja a perspektív nézetet.

Elforgatja a megfigyelő helyzetét a perspektívában a nyíl által jelölt irányban a nézett pont körül, miközben a tárgy helyzete változatlan marad. Ezt akkor használja, ha egy épületet körbe akar járni.

Shift +

Elforgatja a tárgyat a perspektívában a nyíl által jelölt irányba, miközben a megfigyelő helyzete nem változik. A forgatás középpontja a megfigyelő. Ez akkor hasznos, ha egy helyiségben körbe akar nézni.

2.2.9. Alt billentyű Billentyű Utasítás


ARCHline.XP® 2005

Alt + F3 3D-s modell téglalapon belüli részének létrehozása az aktuális szinten

Alt + A Tulajdonságmásolás.. Alt + C Új elemek létrehozása a kiválasztottak jellemzőinek

segítségével Alt + O OpneGL elindítása. A program az OpenGL technika

alkalmazásával gyors lehetőséget biztosít a modellben való mozgásra. Lásd: 14.4. OpenGL fejezetet.

Alt + T 3D-s modell téglalapon belüli részének létrehozása az - összes szinten

2.2.9.1. Alt+A - Attribútum másolás Egy adott elem jellemzőit másolja a kiválasztott elemekre.

Lásd a 7.1.2. Elem csoport tulajdonságai - Tulajdonságmásolás fejezetet.

Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha a Tulajdonság-másolás ikont használja a Szerkesztő eszköztárból.

2.2.9.2. Alt+C - Új elemek létrehozása a kiválasztottak jellemzőinek segítségével A kiválasztott elem jellemzőit és típusát felhasználhatja egy új elem létrehozásánál.

• A kurzor legyen Nyíl formában (nyomja meg az Esc billentyűt). • Nyomja meg egyszerre az Alt + C billentyűket. • Válasszon ki egy elemet, hogy felvegye annak jellemzőit. Ebben az esetben

csak egy elemet választhat ki. A program felveszi a kiválasztott elem jellemzőit és belép az elemlétrehozó parancsba. Az ezután rajzolt elem tartalmazza az imént kiválasztott elem jellemzőit. Ha pl. kiválaszt egy falat, hogy felvegye annak jellemzőit, a program azonnal aktiválja a Fal létrehozás parancsot.



2.2.9.3. Alt + F3 - 3D-s modell részének létrehozása az aktuális szinten Megadhat egy téglalapot. A 3D-s modellnek az a része, amelyik beleesik az alaprajzon a téglalapba és az aktuális szinten van, láthatóvá válik a 3D-s nézeten. A téglalap tehát elvágja a modellt. Így gyors metszetet lehet előállítani

2.2.9.4. Alt + T - 3D-s modell részének létrehozása minden szinten Megadhat egy téglalapot. A 3D-s modellnek az a része, amelyik beleesik a téglalapba, láthatóvá válik a 3D-s nézeten az összes szinten. A téglalap tehát elvágja a modellt.

2.2.10. Funkció billentyűk Alapbeállításként a funkció billentyűkhöz a következő utasítások tartoznak:

Billentyű Utasítás F2 Kiemelés F3 Ha kiválaszt egy vagy több építészeti elemet és megnyomja

az F3 funkció billentyűt, a program létrehozza azok 3D-s modelljét Ha nincsen aktív kiválasztás, a paranccsal kijelölhet egy téglalapot, a téglalapba teljesen beleeső elemeket megjeleníti 3D-ben.

Alt + F3 A parancs megadása után téglalappal metszett elemeket létrehozza 3D-ben az aktuális szinten.

F4 Nagyítás F5 Dinamikus nagyítás F6 Kicsinyítés (0.7) F7 Előző nézet F8 Következő nézet F9 Objektumközpontot bekapcsolja F10 Minden ablakot újrarajzol F11 Optimális nézet


ARCHline.XP® 2005

2.2.11. Page Up – Page Down billentyűk Alapbeállításként a Page Up – Page Down billentyűkkel az építészeti szintek (emeletek) között lehet fel, le közlekedni.

2.2.12. Gyorsítókulcsok megadása Mint láttuk sok billentyű ill. billentyű kombináció előredefiniált az ARCHLine.XP2005®-ben, a többi a felhasználó által szabadon megadható. A felhasználó az előredefiniált kombinációkat is megváltoztathatja. A gyorsítókulcs állhat egy betűből is. A gyorsítókulcsok megadásához kattintson a Fájl menü – Beállítások – Gyorsítókulcsok parancsra. A megjelenő párbeszédablakban láthatók az utasításcsoportok, az utasítások és a hozzájuk rendelt billentyűk vagy billentyűkombinációk. Ezen változtathat. Csak azokhoz az utasításokhoz lehet gyorsítókulcsot rendelni, amik megjelennek a listában.

• Válassza ki az utasításcsoportot. • Válassza ki a listából az utasítást. • Adja meg a hozzárendelt új billentyűt vagy billentyűkombinációt. • Kattintson a Hozzárendel gombra. • Az Eltávolít gombbal törölhet hozzárendelést.



• Ha vissza kíván térni az eredeti gyorsítókulcsokhoz, kattintson az Alapbeállítás gombra.

3. ARCHXP® 2005 felhasználói felület 49

ARCHline.XP® 2005

3. ARCHline.XP® 2005 felhasználói felület

Az ARCHline.XP® 2005 elindítása után kiválaszthatja, hogy új tervet kezd, a legutóbb használt tervet tölti be, vagy egy régebben elmentett tervet. A következő leírásban bemutatjuk a felhasználói felület kezelését.

A program felhasználói felülete, a grafikus képernyő a Windows követelményeinek megfelelő. A felhasználói felület felső sora a címsor, ez a rendszerablak és a szerkesztett terv nevét tartalmazza. Alatta található a parancsok kiadására szolgáló menüsor, az alatt pedig az eszköztárak, a rajzterület és az állapotsor. Itt jelennek meg a kapcsolók állapota, az aktuális fólia- és szintbeállítás, a kurzor helyzetének koordinátái, stb.. Az eszköztárakat egyenként lehet mozgatni, formájuk, elhelyezésük rugalmasan változtatható, így a teljes felhasználói felületet igény szerint alakíthatja.

50 3.1. Eszköztárak


Alapértelmezésként a programban kis ikonok vannak, de lehetőség van arra, hogy nagyobb méretben jelenítse meg őket a képernyőn. A grafikus képernyő legnagyobb középső részét teszi ki a tényleges grafikus munkaterület. Ezen jelennek meg a grafikus nézetablakok, bennük a szerkesztett rajzok. Az ARCHline.XP® 2005 felület beállításait négy fő részre lehet osztani: Eszköztárak Menük Ablakkezelés Képernyőbeállítások

3.1. Eszköztárak Az eszköztárak az ARCHline.XP® 2005 felület parancsokat ábrázoló ikonokat tartalmazó része. Minden eszköztár a parancsok egyfajta, felhasználói szempontú, funkcionális csoportosítását jelenti. Általában elmondható, hogy az eszköztárakból kiadható parancsoknak van menüből is kiadható változata, kivétel a rajzkészlet és az oldalmenük ikonjait. Az eszköztárakra vonatkozó megjelenítési funkciókat az Ablak menüből lehet elérni:

Eszköztárak megjelenítése: Kiválaszthatja, hogy a program az eszköztárak közül melyeket jelenítse meg a képernyőn. Ha a Mindent mutat parancsra kattint, az összes eszköztárat megjelenítheti egyszerre. Az aktív eszköztár neve mellett egy pipa látható. Kattintson az aktív eszköztár nevére, ha nem akarja azt a képernyőn megjeleníteni. A program az almenüben megjelenő eszköztárakat tartalmazza.


ARCHline.XP® 2005

Eszköztárak mozgatása – Lebegő eszköztárak Az eszköztárak eredeti elhelyezésben a nézetablak szélén rögzülnek. Onnan az eszköztár szélét jelző vonalat megfogva, az egér gombját lenyomva tartva új helyre húzhatjuk.

Ha az eszköztár a rajzterület belsejébe kerül, akkor lebegő eszköztárként, címmel jelenik meg. A lebegő eszköztárak szélüknél fogva átméretezhetőek (ekkor a kurzor kétirányú nyíllá válik), címsoruknál fogva áthelyezhetők és a jobb felső X ikonjukra kattintva pedig bezáródnak.

Eszköztárak eredeti elrendezése Ha az eszköztárak helyzetét módosította, vagy újakat hozott létre, akkor az Ablak menü - Eszköztárak eredeti elrendezése parancs aktiválásával visszaállíthatja azok eredeti elrendezését.

Nagy eszköztár ikonok Alapértelmezésként a programban kis ikonok vannak, de a parancs kiválasztásával nagyobb méretben jelenítheti meg őket a képernyőn. Az Ablak menü - Nagy eszköztár ikonok parancs egy kapcsoló, amelynek neve előtt az aktív állapotot egy pipa jelzi. Ekkor a program ikonjai nagy méretben jelennek meg a képernyőn. Ha kikapcsolja a parancsot, visszaállíthatja az ikonok eredeti méretét.



Eszköztárak beállítása A Fájl menü – Beállítások – Eszköztárak parancs kiválasztásával megjelenik egy párbeszédablak, amelyben ugyanúgy, mit az Ablak menüből, aktiválni lehet az eszköztárakat. Ezenkívül itt lehetőség van új eszköztárak létrehozására és ezek törlésére is.


ARCHline.XP® 2005

Eszköztár aktiválása • Kattintson az eszköztár neve előtti négyzetre, hogy megjelenítse, illetve

eltüntesse a kívánt eszköztárat a képernyőn.

Az eszköztárat a jobb felső sarkában levő X-re kattintva is kikapcsolhatja.

Eszköztár létrehozása • Nyomja meg az Új gombot az új eszköztár létrehozásához. Megjelenik az

eszköztár a rajzlapon. • Adja meg az eszköztár nevét a párbeszédablak alsó mezőjében.

A képernyőn létrejön az új eszköztár.

• Már meglévő eszköztárakból a kívánt ikonokat a bal egérgomb nyomva tartása mellett húzza át az új eszköztárba. Ha az eredeti, rendszer eszköztárból húzza át, akkor az ikon másolatát képezi. Az új eszköztár felesleges ikonjait is egérrel távolíthatja el, húzza ki az eszköztárból.

• OK Bezárja a párbeszédablakot



Ezzel a módszerrel csak az eszköztárakban levő utasításokat tudja új eszköztárba tenni. A menü utasításainak eszköztárba rendeléséhez a következő módszert kínálja a program:

• Válasszon a párbeszédablak bal oldalán levő ikonok közül és válasszon ki egy utasítást a menü elemei közül.

• Húzza rá az ikont a kívánt eszköztárra.

Eszköztár törlése Törölhetők a felhasználó által létrehozott eszköztárak. A program saját eszköztárai nem törölhetők.

• Válassza ki a törlendő eszköztárat a párbeszédablakban. • Nyomja meg a Törlés gombot. OK.

3.1.1. Rajzkészlet A Rajzkészlet a fő rajzi eszközöket tartalmazza, az építészeti alapelemektől a geometriai rajzolóelemeken keresztül a 3D-s testmodellezőig.


ARCHline.XP® 2005

Nyíl készlet

Felmérés készlet

Fal készlet

Oszlop készlet

Ajtó készlet

Ablak készlet

Födém készlet

Lépcső készlet

Tető készlet

Terep készlet

Objektum készlet

Pont készlet

Vonal készlet

Vonallánc készlet

Kör készlet

Ellipszis készlet

Méretezés készlet

Szöveg készlet

Sraffozás készlet

3D testmodellező készlet

A Rajzkészlet építészeti elemeivel létrehozhatunk helyiségeket (felmérés esetén), falakat, oszlopokat, nyílászárókat, födémet, tetőt, valamint terepet és objektumokat helyezhetünk el. A további nyolc elemmel geometriai elemeket és sraffozást hozhatunk létre, valamint szövegeket, méretezéseket helyezhetünk el. Az utolsó ikonkészlettel 3D-s testeket lehet modellezni. Valamely rajzi ikonra kattintva megjelennek az ahhoz tartozó létrehozó ill. módosító ikonok, melyeket egy szóval Oldalmenünek nevezünk.

A Rajzkészlet használata • Kattintson az egér bal gombjával a Rajzkészlet egy ikonjára. Megjelenik a

kiválasztott elemtípushoz tartozó oldalmenü, melyből szintén választhatunk parancsokat.

• Kattintson a Rajzkészlet egy ikonjára az egér jobb gombjával, hogy a később rajzolandó elemek tulajdonságait megadja. Az adott elem tulajdonságait megjelenítő párbeszédablak nyílik meg, melyben megadhatja a kívánt értékeket. A későbbiekben létrehozott elemek az itt megadott tulajdonságokkal fognak rendelkezni.

A tulajdonság párbeszédablakok a Formátum menüből is elérhetőek.



3.1.2. Oldalmenü Ha kiválaszt egy ikont a Rajz készletből, megjelenik mellette annak Oldalmenüje, amely tartalmazza a kiválasztott elemhez tartozó ikonokat. Ezeknek segítségével aktiválhatja a fő létrehozási ill. módosító funkciókat. Pl. a Fal készlet Oldalmenüje:

3.1.3. Szerkesztés eszköztár A Szerkesztés eszköztárban általános utasításokat találhat meg (Megnyitás, Mentés, Nyomtatás, stb.) ill. a leggyakrabban használt szerkesztő parancsokat. Minden egyes ikon közvetlenül hajtja végre az utasítást, így ezek az utasítások gyorsabban és könnyebben elérhetőek.

Új rajz Új alaprajzi ablakot nyit, amely ha projektet használt,

akkor a meglévő projektnek részét képezi.

Importálás Megnyitja a kiválasztott rajzfájlt. Az ikon funkciója

megegyezik a Fájl menü – Import paranccsal.

Project mentés Elmenti a projektet. Az ikon funkciója megegyezik a

Fájl menü – Projekt mentés(Ctrl+S) paranccsal. Ha a projektkezelés helyett rajzokkal dolgozunk, akkor az aktuális rajzot menti.

Nyomtatás Megnyitja a Nyomtatás párbeszédablakot.

Kivágás Kivágja a kiválasztott rajzrészletet és vágólapra teszi.

Másolás A vágólapra másolja a kiválasztott rajzrészletet.

Beillesztés Beilleszti a kiválasztott rajzrészletet a vágólapról.

Visszavonás

Visszavonja az utoljára kiadott parancsot. A visszalépések száma maximálisan 20 lehet. (Ctrl+Z)

Előre

Visszaállítja az utolsó parancsvisszavonás előtti állapotot. (Ctrl+Y)


ARCHline.XP® 2005

Tulajdonság-másolás

A kiválasztott elem jellemzőit átmásolja másik elemre. (Alt+A)

Törlés kiválasztással

Törli az elemek egy csoportját az aktuális rajzról.

Törlés

Azonnal törli azokat az elemeket, amelyekre rákattint.

Törlés metszéspontok között

A parancs törli a kattintási ponthoz legközelebb eső két metszéspont (vagy végpont) közötti elemrészt.

Első elem illesztése

A parancs törli (vagy kiigazítja) az elsőnek megjelölt elem felesleges részét (hiányzó részét) a második elemmel való metszéspontjához képest.

Mindkét elem illesztése

Összeilleszt két kijelölt elemet.

Offset Az offset egy kontúr létrehozását jelenti párhuzamosan

a kiválasztott elemekhez, egy megadott távolságban tőlük.

Metszet definiálás

Megadhatja vágóvonalat, amely mentén majd a program elkészíti a modell metszetét.

Metszet létrehozás

A program a kiválasztott metszővonal segítségével létrehozza a modell metszetét.

Nyújtás

Az adott vektorral megnyújtja a kiválasztott elemeket.

A parancsok leírását lásd az 6. A szerkesztés alapjai, 7. A módosítás alapjai és az 5.6 Metszet fejezetben.

3.1.4. Mozgatás eszköztár A Mozgatás eszköztár ikonjainak segítségével a különböző geometriai transzformációkat alkalmazhatja az elemekre mozgatás vagy másolás megadásával. A transzformációk a következők: eltolás, forgatás, tükrözés, nagyítás és kicsinyítés.

Mozgatás Elmozgatja a kiválasztott elemeket az adott eltolás

vektorral.

Tükrözés Egy megadott tengelyre tükrözi a kiválasztott

elemeket.



Forgatás Elforgatja a kívánt elemeket.

Középpontos nagyítás

Nagyítja/kicsinyíti a kiválasztott elemeket.

Sokszorosítás Másolja a kiválasztott elemeket, az adott eltolás

vektorral..

Sokszorosítás tükrözéssel

Tükrözi és másolja a kiválasztott elemeket.

Sokszorosítás forgatással

Forgatja és másolja a kiválasztott elemeket.

Sokszorosítás középpontos nagyítással

Nagyítja/kicsinyíti és másolja a kiválasztott elemeket.

Egyenlő felosztás

Egy adott objektumot a megadott számban másolja egy adott távolságon belül. Az adott távolságot a megadott számban egyenlő részekre osztja fel.

A parancsok leírását lásd az 6.4 Szerkesztő parancsok fejezetben.

3.1.5. Vonzás eszköztár A Vonzás eszköztár elemei akkor használhatóak, amikor a program egy koordináta megadására vár.

Az ikonok egy részével megadhatja, mely speciális pontokat találjon meg a kurzor. Másokkal lerögzíthet koordinátákat, távolságokat, irányokat, vetületeket. Az eszköztár az input adatok pontos megadását segítik. A parancsok egymással kombinálhatóak is.

Vonzás speciális pontokhoz, illetve irány, távolság megadása:

Szélsőpont Pontmegadáskor egy elem szélsőpontját választja ki.

Felezőpont

A kiválasztott elem felezőpontja azonosítható.

Távolság a végponttól

Az új pontot a kiválasztott elem végpontjától adott távolságban adja meg.

Távolság a metszésponttól

Az új pontot a kiválasztott elem közeli metszéspontjától adott távolságban adja meg.


ARCHline.XP® 2005

Osztópont Két pont közötti távolságot fele-fele arányban osztja

fel.

Középpont

Egy elem középpontját adja meg.

Metszéspont A kijelölt elemnek a kattintási ponthoz képest

legközelebb eső másik elemmel a metszéspontját adja meg.

Virtuális metszéspont

A parancs képes a két kijelölt elem metszéspontjának felismerésére.

Referencia pont

A kiválasztott pont lesz a referencia pont.

Közeli pont Egy elemen lévő pontot választhatunk ki a parancs

segítségével.

Párhuzamos irány A megadott elem kijelölt pontjába húzott érintő irányát

adja meg következő bemeneti koordinátának.

Merőleges irány A megadott elem kijelölt pontjába húzott érintő

irányára merőleges irányt adja meg következő bemeneti koordinátának.

Relatív távolság Az új pontot az utolsó ponttól X, Y távolságra adja meg.

Relatív polár távolság

Az új pontot az utolsó ponttól adott szögben, adott sugárral adja meg.

Koordináta-, távolság-, irányrögzítés:

Rögzített X koordináta

Az új pont abszolút X koordinátáját rögzíti, megadása után egy egyenes jelenik meg, a kurzor ezután csak az egyenes pontjait ismeri fel.

Rögzített Y koordináta

Az új pont abszolút Y koordinátáját rögzíti, megadása után egy egyenes jelenik meg, és kurzor ezután már csak az egyenes pontjait ismeri fel.

Rögzített sugár A sugár értékének rögzítése után megjelenik egy kör. és a kurzor ezután már csak a körvonal pontjait találja meg.

Rögzített irány Ha a szög értékét rögzítjük, akkor egy, a megadott szöget bezáró egyenes jelenik meg. A kurzor ezután már csak az egyenes pontjait találja meg.

Rögzített delta X távolság

Az új pontnak az utolsó ponttól való X távolságát rögzíti. A kurzor ezután már csak az egyenesen lévő pontokat találja meg.

Rögzített delta Y távolság

Az új pontnak az utolsó ponttól való Y távolságát rögzíti. A kurzor ezután már csak az egyenesen lévő pontokat találja meg.

Irányrögzítés Az aktuális szerkesztési irányt rögzíti grafikus

megadással. A kurzor ezután már csak az egyenes



pontjait találja meg. Vetületek:

Merőleges vetület Az új pont a rögzített irány és a kiválasztott referencia

pont merőleges vetületének metszéspontjában lesz.

Vízszintes vetület Az új pont a rögzített irány és a kiválasztott

referenciapont vízszintes vetületének metszéspontjában lesz.

Függőleges vetület

Az új pont a rögzített irány és a kiválasztott referenciapont függőleges vetületének metszéspontjában lesz.

A parancsok leírását lásd az 5.1. Adatbevitel fejezetben.

3.1.6. Parancssor A Parancssor mindig a kiválasztott utasításnak megfelelő lépést írja elő, hibás lépés esetén hibaüzenetet küld. Ebben a sorban gyakran megjelenik az aktuális utasítás lehetséges következő lépésének megfelelő nagybetűs kulcsszó. Erre kattintva a kulcsszóhoz kapcsolt utasítás lép életbe.

3.1.7. Input ablak Az Input ablak automatikusan megjelenik, ha valamilyen műveletet hajt végre a billentyűzeten (megnyom egy numerikus, vagy egy betűkaraktert), a művelet után eltűnik. Az Input ablakba beírt értékek kifejezéseket is tartalmazhatnak. Ha mindig látni szeretné az Input ablakot a képernyőn, akkor aktiválja az Ablak menü – Eszköztárak – Input parancsot.

A beírt értéket az OK gomb vagy az Enter billentyű megnyomásával fogadhatja el. Ha egy előzőleg megadott értéket kíván újra felhasználni, nem szükséges újra begépelnie, elegendő azt az Input ablak legördülő menüjéből kiválasztania, amely megjeleníti az előzőleg megadott értékeket is.


ARCHline.XP® 2005

3.1.8. Állapotsor Az Állapotsor a következő információkat jeleníti meg:

Fólia gomb Aktiválja a Fólia beállítás párbeszédablakot.

Lásd a leírást 4. Beállítások fejezetben.

Szint gomb Aktiválja a Szint párbeszédablakot.

Lásd a leírást 4. Beállítások fejezetben.

Kiválasztás gomb

Aktiválja a Kiválasztás popmenüt.

Lásd a leírást 6. A szerkesztés alapjai fejezetben.

Ok gomb Lezár minden éppen érvényben lévő

utasítást, és visszatér parancs-kiválasztási módba. Használhatja az Esc billentyűt is.

Háló gomb Ki- vagy bekapcsolja a hálót. (Ctrl+G)

A háló tulajdonságait a Fájl menü - Beállítások – Általános – Vonzás és Háló párbeszédablakban adhatja meg.

Lásd a leírást 4. Beállítások fejezetben

Vonzás gomb Ki- vagy bekapcsolja a vonzást.

(Ctrl+Shift+S)

3D frissítés A 3D-s modellt automatikusan megjeleníti,

ha a kapcsoló aktív.

Globális koordináta input

A koordináták megadásakor az értékeket az origótól méri. A koordinátákat egymásután, üres hellyel elválasztva kell beírni.

Relatív koordináta input

A koordináták megadásakor az értékeket az utolsó ponthoz képest számolja.

3D modell létrehozása

Aktiválja a 3D építése párbeszédablakot.

Lásd a leírást 5.3 3D modell építése fejezetben.



Koordináta mezők A globális input estén ( ), amikor a

program pontot vár, megmutatja a kurzor abszolút X és Y koordinátáit.

Relatív mód ( ) esetén a program jelzi a kurzor DX, DY értékét az utolsó ponthoz képest.

Méretarány Megjeleníti az aktuális méretarány, amelyet a

Fájl menü - Beállítások – Általános – Méretarány párbeszédablakban állíthat be. A tervezéshez az 1:1 méretarányt ajánljuk.

Lásd a leírást 4.1. Építészeti beállítások fejezetben.

3.1.9. Nézet eszköztár A Nézet eszköztár parancsok használhatók az alaprajzi és a 3D-s ablakban egyaránt.

Optimális nagyítás

A parancs úgy alakítja a nagyítás léptékét, hogy az egész rajz (minden látható elem) az aktív ablakba kerüljön, optimális nagyításban.

Dinamikus nagyítás

Az aktív rajznak egy kijelölt pontja kerül az aktív ablak középpontjába. A nagyítási faktor grafikusan adható meg.

Nagyítás

Az aktív rajz egy kijelölt részlete az aktív ablak teljes nagyságára nagyítható.

Kicsinyítés

A kicsinyítés léptéke 0.5.

Újrarajzolás

Újrarajzolja az aktív ablakban levő elemeket.

Eltolás Eltolja az aktív ablakban a rajzot.


ARCHline.XP® 2005

Lokális origó Az origó és az X tengely irányának megadásával beállítja a lokális koordinátarendszert.

Előző nézet

Visszatölti az aktív ablakba az utoljára definiált nézetet.

Következő nézet

Betölti az aktív ablakba a következő eltárolt nézetet.

Aktív ablak nagyítása

Az aktív ablakot helyezi a képernyő bal oldalára, a többi nézetet pedig a jobb oldalra helyezi, egymás alá.

A parancsok leírását lásd az 5.2. Nézet beállítása fejezetben.

3.1.10. 3D Nézet eszköztár A 3D Nézet eszköztár ikonjaival különböző módokon jelenítheti meg a 3D-s modellt.

Általános munkasík megadása

Ki- vagy bekapcsolja az általános munkasíkot.

Drótváz mód A testek minden élét mutatja.

Takart vonalas ábrázolás

A testek takart vonalait nem mutatja.

Árnyékolás Takart vonalas ábrázolás árnyék kontúrvonalakkal – technikai árnyék.

Felületsraffozás Takart vonalas ábrázolás anyagot megjelenítő sraffozással.

Renderelés beállítása Aktivál egy párbeszédablakot, amelyben megtehetők a szükséges beállítások, ezután elindíthatja a renderelést.

Renderelés Fotórealisztikusan megjeleníti az aktuális 3D-s ablakban levő - perspektivikus v. axonometrikus nézetű - modellt.

Perspektíva Beállíthatja az alaprajz segítségével a

perspektívát.

Bal oldali nézet Megjeleníti az aktív 3D-s ablakban levő modell

bal oldali nézetét



bal oldali nézetét.

Elölnézet Megjeleníti az aktív 3D-s ablakban levő modellt elölnézetben.

Felülnézet Megjeleníti az aktív 3D-s ablakban levő modellt felülnézetben.

Axonometria Megjeleníti az aktív 3D-s ablakban levő modell axonometrikus nézetét.

A parancsok leírását lásd az 5.2. Nézet beállítása fejezetben.


ARCHline.XP® 2005

3.1.11. Objektumközpont

Ennek az eszköznek a segítségével hatékonyan kereshet a program nyílászáró, objektum, lépcső, profilok, stb. könyvtáraiban. A kiválasztott elemek tulajdonságait módosíthatja, illetve az elemet könnyen elhelyezheti a terven. Az Objektumközpont opció a Fájl menü – Beállítások – Eszköztárak párbeszédablakban vagy az Ablak menü – Eszközök almenüben kapcsolható be és így megjeleníthető.



3.1.11.1. Kiválasztás Az elemek könyvtárakban, a könyvtárakon belül pedig kategóriákban helyezkednek el:

A kategóriák .OLI fájlokat jelentenek. Az egyes kategóriák (.OLI) kiválasztásakor a program megjeleníti a kategória összes elemét. Ez megkönnyíti az elemek kiválaszthatóságát, hiszen a felhasználó választhat, hogy az elemek nevét, a 2D-s csoportját, vagy a 3D-s axonometrikus képét akarja-e látni. Ehhez a baloldali ikonra kattintson. A zöld nyíl segítségével az objektumközpont vízszintes osztásának helye változtatható.


ARCHline.XP® 2005

3.1.11.2. Tulajdonság módosítás A kiválasztott elem az előre megadott tulajdonságokkal rendelkezik. Duplán kattintva az elemre, megjelenik az elem tulajdonságait tartalmazó párbeszédablak.

Az itt levő értékek módosíthatóak az 4.2. Tulajdonságok megadása fejezetben leírt módon.

3.1.11.3. Elhelyezés A már kiválasztott, megfelelő tulajdonságokkal rendelkező elemek ráhúzással elhelyezhetőek a terven. Ezt „fogd és vidd” technikának nevezik és a következőképpen történik:

3.1.11.4. Általános elhelyezés - Bal ráhúzás • Kattintson a megfelelő elemre.



• Tartsa lenyomva az egér bal gombját és húzza az elemet a rajzfelületre. • Engedje fel a gombot.

3.1.11.5. Elhelyezés jobb ráhúzással • Kattintson a megfelelő elemre az egér jobb gombjával. • Tartsa lenyomva az egér jobb gombját és húzza az elemet a rajzfelületre. • Engedje fel a gombot. A megjelenő helyi menüből kiválaszthatja az elhelyezés

módját, illetve megváltoztathatja az elem referenciapontját. • Helyezze el az elemet.

Nyílászáró estén a helyi menüből az elhelyező utasítások közül választhat:


ARCHline.XP® 2005

Nyílászáró esetén, ha a továbbiakban a bal kattintással húzza az elemet a tervre, automatikusan a listából már kiválasztott elhelyező utasítás aktiválódik. Objektumok, lépcsők estén megváltoztathatja az elem referencia pontját:

3.1.11.6. Új elem létrehozása A program lehetőséget nyújt új építészeti elemek létrehozására. Ezek lehetnek nyílászárók, objektumok, profilok, csoportok, részletrajzok. A létrehozásuk típustól függően különböző módszerekkel történik. (Ezeket az elem típusoknál tárgyaljuk.) Az új elem létrehozásánál a program felajánlja új kategória megadását megfelelő könyvtár alatt (pl. objektum könyvtár). Új elemet csak felhasználó által létrehozott kategóriában helyezhet el, rendszerkategóriában nem. Amennyiben nem ad meg felhasználói kategóriát, a program az adott könyvtár alatt létrehoz automatikusan egy Felhasználói kategóriát (ha még nem létezik ilyen), és ide menti az elemet. Ha a későbbiekben a már létrehozott elemet másik (szintén felhasználó által megadott) kategóriába kívánja mozgatni, ehhez az Objektumközpont Helyi menüjéből az Objektum kezelő nyújt segítséget.



3.1.11.7. Objektumközpont - Helyi menü Jobb gombbal kattintva az Objektumközpont bármely elemére, megjelenik a Helyi menü. A helyi menü lehetővé teszi az Objektumkezelő használatát, ami többek között új kategória (OLI fájl) létrehozását biztosítja. Az Objektumkönyvtár kezelő utasításon keresztül pedig új könyvtárak létrehozása, az Internetről objektumok letöltése válik lehetővé.

! Objektumközpont Helyi menü használatát gyakorlott, Windows ismeretekkel rendelkező felhasználóknak ajánljuk.

3.1.11.8. Objektumkezelő Az Objektumkezelő segítségével rugalmasan átcsoportosíthatja a felhasználói elemeket. Hozzon létre új, felhasználói kategóriát, és ebbe másolja át a kívánt felhasználói elemeket:

• Kattintson jobb gombbal bármely OLI fájlra. • Válassza a helyi menüből az Objektumkezelő utasítást:


ARCHline.XP® 2005

• A párbeszédablak jobb oldali tallózójából válassza ki az ARCHLine.XP2005/Oli/Genobj könyvtárat.

• Kattintson az Új kategória létrehozás ikonra: • Adja meg az új kategória nevét: Szaniter1 • és típusát: Objektum.



• Kattintson a most létrehozott üres Szaniter1.oli-ra. • A párbeszédablak bal oldali tallózójából válasszon ki egy mát létező

felhasználói kategóriát, pl. az ARCHLine.XP2005/Oli/Genobj/SaniterBR.oli kategóriát. Itt keresse meg az elemet. A példában ez a Kézmosómedence_01 elem.

• A bal oldali elemet húzza rá a jobb oldali üres területre. Áthúzás helyett

használhatja a középső Nyíl gombot is.

A felhasználói kategóriák jele a sárga mappa, rendszer kategóriáké a szürke mappa. Az előző módszer segítségével a felhasználói kategóriák elemei áthelyezhetőek más felhasználói kategóriába, illetve törölhetőek. A felhasználói kategóriák is törölhetőek.


ARCHline.XP® 2005

Elemek, kategóriák törléséhez használja a Törlés ikont.

Átnevezés Az Objektumkezelőben a felhasználó által létrehozott elemek és kategóriák

átnevezhetők. Használja az Átnevez ikont. Ez teljes átnevezést jelent, tehát a régi név felszabadul.

A felhasználói elemek áthelyezése, törlése előtt érdemes újra indítani a programot, és új projektet kezdeni.

Az ARCHline.XP® 2005 rendszer kategóriáit nem lehet megváltoztatni, tehát az elemeit se törölni, se áthelyezni, se átnevezni nem lehet.

3.1.11.9. Objektumkönyvtár kezelő A megjelenő párbeszédablakban az objektumkönyvtárak kezelése történik. Megjelenik az ARCHline.XP® 2005-ben létező összes könyvtár (a könyvtárak tartalmazzák a kategóriákat, vagyis az OLI fájlokat, amelyben az objektumok vannak) és hozzájuk tartozó fizikai elérési út. Ezek egyrészt a programhoz tartozó rendszerkönyvtárak, másrészt a felhasználó által létrehozott könyvtárak. Ezekhez a könyvtárakhoz szűrőt lehet hozzárendelni, új könyvtárakat lehet létrehozni, az így létrehozott könyvtárakat módosítani, törölni lehet, az Interneten keresztül objektumokat lehet letölteni.



Szűrő Minden könyvtárra megadható, hogy az Objektumközpontban megjelenjen vagy nem. Kapcsolja ki azokat a könyvtárakat, amiket nem használ. Pl. a Szkript könyvtárnak csak Pascal alkalmazás írásánál van szerepe, ezért kikapcsolt állapotban van.

• Válassza ki a könyvtárat. • Kattintson a Szűrő gombra. • A Bejegyzések párbeszédpanelben kapcsolja be/ki a név melletti kapcsolót.

Új könyvtár Létrehozhat saját könyvtárat. Ez a könyvtár fizikailag lehet a számítógépén, vagy a tartalma letölthető az Internetről.

• Adja meg az új könyvtár nevét. • Adja meg a típusát: Fizikai könyvtár • Adja meg a fizikai elérést a Könyvtár váltás gombra kattintva.


ARCHline.XP® 2005

Letöltés az Internetről: Ha az Internetről tölt le objektumokat,

• a bejegyzés típusának a Web címet válassza. • Adja meg a pontos címet. Az így megadott cím a Tesztelés gombbal

ellenőrizhető, hogy valóban ARCHLine.XP a cím.



Az így megadott könyvtár önálló meghajtóként jön létre az Objektumkezelő párbeszédablak bal oldali tallózójában a meghajtók alatt. Innen húzza át a kiválasztott kategóriában lévő elemeket az jobb oldali tallózó megfelelő kategóriájába.

Módosítás A felhasználói könyvtárak neve és elérhetősége módosítható

Törlés Csak a felhasználói könyvtárak törölhetőek.

3.1.11.10. Internet gyorsítótár törlése Az ARCHline.XP® 2005 programban az Objektumkönyvtár kezelő segítségével lehetőség van ARCHLineXP objektumok, részletrajzok letöltésére az Internetről.


ARCHline.XP® 2005

Letöltéskor a kategóriákban (OLI fájlokban) tárolt objektumok elmentődnek az ideiglenes memóriába (cache) is. Ha újból szükségünk van ezekre az elemekre, az Interneten való keresés helyett a program ehhez a gyorsítótárhoz fordul. Így a betöltés ideje lecsökken. A program két napig tartja meg a gyorsítótár tartalmát. Ha közben frissítődtek az Interneten az objektumok, a gyorsítótár tartalma helyett az eredeti objektumokra van szükség. Ezért az Internet gyorsítótár törlése utasítás segítségével törölje a gyorsítótárat.

Ez a módszer ismerős lehet, hiszen az Internet Explorer is ilyen módszer alapján dolgozik.

3.1.11.11. Objektumok törlése Törölni csak a felhasználó által létrehozott elemeket lehet.

• Válassza ki a törlendő felhasználói elemet és húzza rá az Objektumközpont

szemetes ikonjára:

Felhasználói elemet az Objektumkezelő segítségével is törölhet. Lásd: 3.1.11.9. Objektumkezelő fejezetet.

3.1.12. 3D Szerkesztés eszköztár A 3D Szerkesztés eszköztár parancsait megtalálja a 3D menüben, vagy a 3D testmodellezés készletben is. Ezeknek segítségével 3D-s testeken hajthat végre különböző szerkesztéseket, módosításokat.

Test magasságának módosítása

A kiválasztott test felső v. alsó élénél módosítja a magasságot a párbeszédablakba beírt értékkel.

Test szögének módosítása

A test alsó és megadott síkja közötti szög értékét módosíthatja.

Átfúrás A parancs egy furatot (pozitív érték) vagy egy kiegészítést (negatív érték) készít egy testen.



3D lekerekítés A megadott sugárral lekerekíti egy test kiválasztott élét.

3D letörés Levág két metsző felületet a metszésvonaluktól egy megadott távolságban egy megadott szöggel, és a levágott éleket egy új felülettel köti össze.

3D metszet A parancs elmetsz egy testet egy síkkal, vagy egy másik, profilból kiemelt testtel.

Felület kiterítése A parancs kiteríti a test kiválasztott felületét, illetve a teljes palástot, az alap-, vagy a fedőlap felületét.

Test felbontásának módosítása

A parancs az íves felületek finomságát módosítja.

Test anyagának módosítása

A teljes test anyaga módosítható az Anyag párbeszédablak segítségével..

Anyagmódosítás felületen

A test kijelölt felületének anyaga módosítható.

Dekoráció A test kiválasztott felületén dekorációt hoz létre.

Dekoráció anyagának mérete

A testen létrehozott dekorációhoz rendelt textúra méretét módosítja.

Profil mozgatása útvonal mentén

Testet úgy hoz létre, hogy a kiválasztott profilt egy megadott útvonal mentén végigvezeti.

3D mozgatás Megadott vektorra elmozgatja a kiválasztott 3D-s elemeket.

3D mozgatás sokszorosítással

Megadott vektorra elmozgatja és másolja a kiválasztott 3D-s elemeket.

3D tükrözés Egy megadott tengelyre tükrözi a kiválasztott 3D-s

elemeket.

3D forgatás Elforgatja a kívánt 3D-s elemeket.

3D sokszorosítás tükrözéssel

Tükrözi és másolja a kiválasztott 3D-s elemeket.

3D sokszorosítás forgatással

Forgatja és másolja a kiválasztott 3D-s elemeket.

A parancsok leírását lásd a V. 3D-s tervezés a testmodellezővel fejezetben.


ARCHline.XP® 2005

3.1.13. Fotó eszköztár A Fotó eszköztár ikonjaival különböző transzformációkat aktiválhat, ill. kapcsolhat ki, szerkeszthet fotót, és 3D-s testet helyezhet el egy fotón, annak perspektívájában.

Transzformáció aktiválása

Perspektív transzformáció megadása után, az ikon aktívvá válik. Ezután ki- ill. bekapcsolhatja a transzformációt.

Normál transzformáció

Az aktuális transzformáció iránya: perspektivikusból frontálisba. Rajzolás közben a perspektív nézeten létrehozott objektum transzformált képe is megjelenik a frontális nézeten.

Inverz transzformáció

Az aktuális transzformáció iránya: frontálisból perspektivikusba. Miközben a frontális nézeten rajzol, a transzformált objektumok megjelennek a perspektív nézeten.

Mozgatás A kiválasztott objektumokat átmozgatja az aktuális síkra az aktuális transzformációnak megfelelően megjelenítve azokat.

Másolás A kiválasztott objektumok az aktuális síkon az aktuális transzformációnak megfelelően jelennek meg.

Nézet beállítása téglatesttel

A program egy téglatest adatai és a téglatestnek a fotón való pontos elhelyezése alapján felismeri a fotó perspektíváját.

Beállítás módosítása

Pontosítja az előzőekben meghatározott perspektívát a téglatest sarokpontjainak mozgatásával.

3D modell és nézet illesztése

Ezt a parancsot használva az előzőekben meghatározott perspektívát alkalmazza a modellre, miközben a modellt egy pontjával elmozgatja perspektív sík adott pontjába. Eredményként a 3D-s nézet megváltozik, a 3D-s modellt bevetíti a program a fotó eredeti nézőpontjába. Meghívja az OpenGl ablakot.

3D modell és nézet illesztése OpenGl ablakban

A program megjeleníti az OpenGL ablakban a fotót a pontosan elhelyezett modellel. Elkészíti a renderelt képet mind a fotóba illesztett modellről, mind az eredeti képről azonos fényviszonyok mellett. Elindítja a képszerkesztőt.



A parancsok leírását lásd a 13.5. Transzformációk kezelése fejezetben.

3. ARCHXP® felhasználói felület 81

ARCHline.XP® 2005

3.2. Menük A Windows szabványnak megfelelően a parancsok jelentős része menükből érhetőek el. A menük lehetnek: Legördülő menük Helyi menük Popmenük Helyi ikon menük

3.2.1. Menüsor A Menüsor a képernyő felső részén jelenik meg, a címsor alatt. és az ARCHline.XP® 2005 parancsainak legördülő menüit tartalmazza:

Fájl Fájlok kezelése Szerkesztés Rajz szerkesztése Módosítás Rajz módosítása Nézet Rajz megjelenítésének módozatai Formátum A tulajdonságok beállítása valamennyi elemtípus esetében Fotó Méretarányos dokumentálás fénykép alapján Eszközök Csoport műveletek, részletrajz, információk 3D 3D-s testmodellező műveletei Tervlap Nyomtatási lap elkészítése Lista Elemek adatainak listázása Ablak Ablak műveletek Súgó A felhasználói kézikönyv tartalma, regisztráció

82 3.2. Menük


A legördülő menük egyes menütételeiből újabb almenük jeleníthetőek meg. Az almenüket tartalmazó menütételek jobb oldalán fekete, jobbra mutató nyíl jelzi az almenük létét.

3.2.2. Helyi menük Az eszközök és parancsok egy meglehetősen széles választékához tud hozzáférni rajzolás közben a helyi menük segítségével. Így a nélkül végezheti a munkáját hatékonyan, hogy állandóan a főmenüre vagy az eszközsor gombjaira kellene mozgatnia a kurzort. Ha a kurzort egy építészeti, vagy geometriai elem fölé mozgatja, az egér jobb gombjával kattintva megjelenik az elemhez tartozó parancsok menüje. Helyi menü jelenhet meg akkor is, ha üres területre kattint a jobb gombbal, vagy ha akkor kattint, amikor a program kiválasztásra vár. Ezeket a beállításokat a Fájl menü – Beállítások – Általános parancs - Egér jobb kattintás párbeszédablakban kell elvégezni. Ahogy mind jártasabb lesz a program kezelésében, úgy fogja találni, hogy a helyi menü használata gyors és könnyű módját biztosítja az elemek módosításának. A helyi menü által felkínált parancsok listája függ attól, hogy éppen milyen munkát végez.

A részletes leírást lásd a 2.1.4 Kattintás az egér jobb gombjával fejezetben.


ARCHline.XP® 2005

3.2.3. Popmenük Bizonyos parancsoknál megjelenik a Parancssorban a MENÜ kulcsszó. Ha rákattint, megjelenik egy menü, amely számos lehetőséget nyújt a különböző létrehozásokban, szerkesztésekben, kiválasztásban stb. A következő popmenük érhetők el a Parancssorból: 3D pont definíció 3D irány definíció Sík definíció 3D kiválasztás definíció Profil definíció Profil szerkesztés

A részletes leírást lásd 6.5 Profil megadása, 7.2 Általános geometriát módosító parancsok (Profil szerkesztése) és a 17. 3D Tervezési alapműveletek fejezetben.

3.2.4. Helyi ikon menük Az ARCHLine.XP2005®-ben az építészeti elemek interaktív szerkesztésének lehetősége kibővült. A szerkesztő utasításokat a Fő menüből, az Oldalmenüből, és a Helyi menüből továbbra is el lehet végezni, de ahhoz, hogy a leggyakrabban használt szerkesztő utasításokat könnyen, gyorsan, az elemnek megfelelően lehessen elérni, a Helyi ikon menü eszközzel gazdagodott a program.

A Helyi ikon menü akkor jelenik meg, ha a rajzterületen egy elemre kattint az

egér bal gombjával, amikor a kurzor Nyíl formában van. A Helyi ikon menü a kiválasztott elemhez kapcsolódó szerkesztő parancsokat tartalmazza grafikus formában. Ezen kívül szerkesztés közben is találkozunk ikonformában megjelenő parancsokkal, pl. a profillétrehozásnál vagy a korlátszerkesztésben. A Helyi ikon menü kétféle ikon típusból áll:

Statikus és felugró ikonokból. A felugró elemek akkor jelennek meg, ha olyan ikonra mozgatjuk a kurzort, amelynek jobb alsó sarka háromszöggel jelölt.

84 3.2. Menük


A Helyi ikon menü első eleme az elem típusát tartalmazza, pl. szakasz. Ha

több elem fedi egymást, erre az első elemre kattintva, mint egy listában haladva lehet kijelölni a kívánt elemet.

Ahogy a tooltip mutatja, itt két elem van egymáson, a második elem a fal, 14-es azonosítóval. A fal ikonra kattintva a lista 1. eleme, az ajtó választódik ki és jelenik meg a hozzátartozó helyi ikon menü.

3.2.4.1. Helyi ikon menü beállítása A Helyi ikon menüket alapvetően két kategóriába lehet sorolni: Parancsikonok: Elemhez tartozó Helyi ikon menü – elemre való

kattintáskor jelenik meg. Popmenü eszköztárak: Szerkesztés közben megjelenő Helyi ikon menü –

profillétrehozásnál, -szerkesztésnél, korlátszerkesztésnél, ill. szintméretezésnél jelenik meg.


ARCHline.XP® 2005

A Helyi ikon menüt ki ill. be tudja kapcsolni, ha kiválasztja a Parancsikonok engedélyezése / Popmenü eszköztárak engedélyezése opciót a Fájl menü – Beállítások – Általános – Helyi menü beállításai párbeszédablakban. Itt beállíthatja a statikus és a felugró ikonok színét is.

A Statikus ikonok színe beállítások azokra a helyi menü ikonokra vonatkoznak, amelyek a szerkeszthető rajzi elemre kattintva megjelennek és az egér mozgatásától függetlenül megmaradnak. A Felugró ikonok színe beállítások azokra a helyi menü ikonokra vonatkoznak, amelyeket a statikus ikonokon keresztül érhet el, ha az egérrel a statikus ikon fölé viszi a kurzort. A felugró ikonok tehát mindig valamilyen statikus ikonhoz tartoznak. Az Átlátszó lehetőség bekapcsolásával az ikonok nem rendelkeznek háttérszínnel és átlátszóak lesznek:

86 3.2. Menük


Az Áttetsző lehetőség bekapcsolásával az ikonok szürke háttérszínnel jelennek meg és a háttérben lévő rajzi elemek is látszanak:

A szín gombok lehetőséget választva megadhatja az ikonok háttérszínét. A színt a gombokra kattintva módosíthatja. Az alábbi kép egy szürke statikus ikon és sárga felugró ikon beállítást mutat:


ARCHline.XP® 2005

A Windows gombok színe lehetőséget választva az operációs rendszer színbeállításai fognak érvényre jutni:

A szerkesztés közben megjelenő Helyi ikon menük mellett jobb oldalt megjelenik egy kis négyzet ikon: Ha rákattint, és lenyomva tartja az egér bal gombját, elmozgathatja a menüt a megfelelő helyre.

88 3.3. Ablakkezelés


3.3. Ablakkezelés Mint már említettük, a grafikus képernyő legnagyobb középső részét teszi ki a tényleges grafikus munkaterület. Ezen jelennek meg a grafikus nézetablakok, bennük a szerkesztett rajzok. Az ablakok típusuk szerint kétfélék lehetnek: alaprajzi ablakok és 3D-s nézetet tartalmazó

ablakok. Minden ablak címsorában megtalálható a rajzi fájl neve. Az ablakok címsoruknál fogva eltolhatóak, oldaluknál fogva átméretezhetőek. Az Ablak menü parancsai a különböző használatban levő ablakok ill. eszköztárak kezelését teszik lehetővé. Itt csak az ablakkezeléssel kapcsolatos utasításokat nézzük:

3.3.1. Ablakok aktiválása

3.3.1.1. Aktiválás Mielőtt egy létező ablakban dolgozni szeretne, aktiválnia kell azt: Ablakot aktiválhat: az egér bal gombjával belekattintva, vagy Az Ablak menü alján megjelenik az aktuális ablakok neve. Az aktív ablak

neve előtt egy pipa látható. Kattintson arra az ablaknévre, melyet aktiválni szeretne.

3.3.1.2. Bezárás Az Ablak menü – Bezárás parancs bezárja az aktív ablakot. A program megkérdezi, hogy szükséges-e elmenteni az ablak tartalmát. A képernyőn legalább egy ablaknak maradnia kell.


ARCHline.XP® 2005

Projektben való munka esetén a bezárt ablak nem láthatóvá válik, de a projektből nem törlődik. A Fájl menü – Projekt beállítások párbeszédablakban törölheti a rajzot a projektből.

3.3.2. Ablakok változtatása Az ablakok helyét és méretét nagyon könnyen lehet változtatni.

• Az ablak helyének megváltoztatásához mozgassa a kurzort az aktív ablak fejlécére és a bal gombot lenyomva tartva mozgassa el az ablakot.

• Az ablak méretét a bal gomb segítségével módosíthatja. Ha a kurzor a keret szélén, vagy sarkán áll, megjelenik a kettősnyíl. Nyomja le az egér bal gombját, és tartsa lenyomva, amíg a keret megfelelő oldalát elhúzza, és így a méretét megváltoztatja.

3.3.3. Új ablakok létrehozása Mivel a rajzot tartalmazó ablakok típusuk szerint kétfélék lehetnek, alaprajzi ablakok és 3d-s nézetet tartalmazó ablakok, ezt a létrehozásnál is meg kell adni. Az ablakok számának megengedett maximuma 16.

3.3.3.1. Új alaprajzi ablak A parancs kiválasztásával a program az adott névvel megnyit egy új alaprajzi ablakot. Ha projektben dolgozott, az új alaprajzi ablak a projekt része lesz.

• Adja meg az új alaprajzi ablak nevét.



Létrejön az új ablak.

• Ebbe importálással betölthet egy létező rajzot, vagy kezdhet egy újat.

Aktiválhatja a parancsot úgy is, ha a Szerkesztés eszköztár - Új rajz ikont használja

3.3.3.2. Új 3D-s nézetablak A parancs kiválasztásával a program megnyit egy új 3D-s ablakot. Az új 3D-s ablak az aktuális modell axonometrikus nézetét jeleníti meg. A nézeten változtathat, ha a 3D-s ablak fejlécére kattint az egér jobb

gombjával és a 3D-s nézet menü paranccsaival kiválasztja a megfelelő nézetet. Ugyanezt elérheti a Nézet menü - 3D-s megjelenítés - Nézet megfelelő

opciójának kiválasztásával.

3.3.4. Ablakok elrendezése

3.3.4.1. Lépcsőzetes elrendezés Ez a parancs a megnyitott ablakokat egymás mögött lépcsőzetesen helyezi el a képernyőn.


ARCHline.XP® 2005

3.3.4.2. Vízszintes elrendezés Ezzel a paranccsal a megnyitott ablakokat egymás mellett vízszintesen helyezheti el a képernyőn. Az ablakok a teljes képernyőt kitöltik.

3.3.4.3. Függőleges elrendezés A megnyitott ablakok egy függőlegesen osztott nézetet alakítanak ki a képernyőn. Az ablakok a teljes képernyőt kitöltik. Háromnál több ablak esetén az ablakok mozaikszerűen rendeződnek el. A mozaikszerű elrendezés egyszerre láthatóvá teszi az össze ablakot. Ilyenkor a vízszintes és függőleges elrendezés között nincs különbség.

3.3.4.4. Kiemelés Az aktív ablakot a teljes rajzi területen mutatja meg. A menüben a parancs neve előtt egy pipa mutatja, ha a parancs aktív. Ha a parancsra újból kattint, kikapcsolja azt, és visszatölti az eredeti többablakos környezetet.

Az F2 billentyűvel, vagy az aktív ablak jobb felső sarkában lévő gombbal is aktiválhatja a Kiemelés parancsot.

3.3.4.5. Ablakfelosztás A program lehetővé teszi, hogy a kiválasztott ablakot vízszintesen vagy függőlegesen felossza. Osztás után minden ablakban az eredeti rajzfájl



jelenik meg. Tehát az ablakfelosztás nem felel meg az új ablak létrehozása parancsnak

Vízszintes Az aktuális ablakot vízszintesen vágja ketté. Függőleges Az aktuális ablakot függőlegesen vágja ketté.

3.3.4.6. Aktív ablak nagyítás A program felosztja a képernyőt oly módon, hogy az aktív rajz a fő ablakba kerül, míg a többi a fő ablak melletti területen egymás alatt elrendezve. A fő és a mellékablakok szélességének arányát a következő, Aktív ablak nagyítási értékkel utasítással adhatja meg.

Az utasítás hívható a Nézet eszköztár - Aktív ablak nagyítás ikonnal is.

3.3.4.7. Aktív ablak nagyítási értékkel Itt adhatja meg az aktív és a mellékablakok szélességének arányát.


ARCHline.XP® 2005

3.4. Képernyő beállítások

3.4.1. Fájl menü – Beállítások – Általános – Raszter és Háló Tetszőleges beosztású hálót jeleníthet meg, amely a rajzon való tájékozódásban segít. A megjelenített háló nem része a rajznak, nyomtatásban sem jelenik meg. A raszter bekapcsolásával a beállított háló vonzáshálóként is működhet. Ez azt jelenti, hogy a grafikus pozicionáló eszközökkel kijelölt pontok a háló csomópontjaira vagy annak megadott arányú részére is igazíthatók.

Háló beállítások A párbeszédablakban beállíthatja a háló tulajdonságait.

• Meghatározhatja a vízszintes és függőleges távolságot a háló csomópontjai között,

• beállíthatja a háló színét, és vonaltípusát.

94 3.4. Képernyő beállítások


Háló/Raszter arány A háló megadott részét is vonzáshálóként kezeli a program. Az érték >= 1. Pl. 2 esetén a háló felezőpontjaiba is igazíthatóak a pontok.

Az Állapotsor Raszter ikonjára kattintva aktiválhatja vagy kikapcsolhatja a hálóvonzást. A vonzás akkor is bekapcsolható, ha a háló kikapcsolt állapotban van, tehát láthatatlan. Az üzemmód a korábbi pontokra nincs hatással, csak a bekapcsolás után megadott pontokra vonatkozik.

Az Állapotsor Háló ikonjára kattintva aktiválhatja vagy kikapcsolhatja a hálót.

A háló ki- bekapcsolására használhatja a Ctrl+G gyorsítókulcsot. A raszter ki- bekapcsolására pedig a Ctrl+Shift+S kulcsot.

Lépésköz irányban Bekapcsolhatja és beállíthatja a lépésközt. A lépésközt akkor használhatja, ha pl. falhossz módosításnál, nyílászáró elhelyezésénél vagy a nyílászáró eltolásánál a távolságot grafikusan kívánja megadni a lépésköz segítségével. Ekkor az itt beállított értékkel „lépdelhet”.

Lásd az Ajtó / Ablak elhelyezése a fal sarokpontjától és a Ajtó/Ablak eltolása a falon utasításokat.

3.4.2. Fájl menü – Beállítások – Általános –Egyéb

3.4.2.1. Képernyő A felhasználó megváltoztathatja a program eredeti külsejét a színek és a kurzor különböző beállításaival.

Szín A felhasználói felület egyes részeihez a következőképpen tud színt rendelni:

• Válassza ki a felhasználói felület azon részét a listadobozból, melynek színét módosítani szeretné: Rajzlap színe Parancssor karakterszíne Kulcsszó szín Kiválasztás színe Kurzor színe


ARCHline.XP® 2005

Miután kiválasztotta a megfelelő részt, kattintson a legördülő lista melletti gombra és válasszon egy színt a színtábláról, hogy megadhassa a kiválasztott rész új színét.

Kurzor

Szálkereszt Be- vagy kikapcsolja a szálkereszt kurzort. A kurzor átmetszi a rajzi ablakot. Ha egy szerkesztési parancs aktív, vagyis az ARCHline.XP® 2005 egy pont vagy koordináta megadására vár, a kurzor felveszi a kereszt, ill. a szálkereszt formát.

HV jelölő kurzor Akkor jelenik meg, amikor a kurzort az előzőleg kiválasztott ponthoz viszonyítva vízszintes vagy függőleges irányba mozgatja. A kurzor jelzi a függőleges, ill. vízszintes irányt.



Kurzor pozíció tooltip Ha belép egy rajzolóparancsba, be- vagy kikapcsolja a kurzor mellett megjelenő koordináta jelölőt.

Kurzor info tooltip Be- vagy kikapcsolja a rajzolás közben a kurzor mellett megjelenő távolságérték és szögjelölőt.

Elem info tooltip Be- vagy kikapcsolja az információs ablakot, amely akkor jelenik meg, amikor a kurzort egy elem fölé mozgatja, és vár egy kicsit. Az ablak az elem geometriai értékeiről nyújt információt. A szöveg oldalmenüben az

utolsó parancsikon segítségével lehetőség van tooltip elhelyezésére a rajzon

3.4.2.2. Vonalvég Ebben a részben a vonalak végződését állíthatja be:

Lekerekített Minden vonalnak kerekített végződést rajzol.

Szögletes Minden vonalnak szögletes végződést rajzol.

Aktív Ha az aktív opció be van kapcsolva, a program minden vonalat a megadott vonalvastagsággal ábrázol. Ha ez az opció ki van kapcsolva, minden vonal 0 vonalvastagsággal jelenik meg. Ebben az esetben sem veszítik el az elemek a beállított vonalvastagságot, mert ez a funkció csak a képernyőn való megjelenítésre szolgál.


ARCHline.XP® 2005

A Nyomtatás párbeszédablakban levő kapcsoló segítségével a nyomtatásban való megjelenítést állíthatja.

3.4.2.3. Szöveg

Szöveg csak kerettel A parancs befoglaló dobozukkal helyettesíti a szövegeket. (A szövegek kikapcsolt állapotában az újrarajzolás művelete sokkal gyorsabb.) Az opció kiválasztásával be- vagy kikapcsolja a gyors szöveg opciót.

Font csak kontúrral Ha az opció be van kapcsolva, a fontoknak csak a kerete jelenik meg, a font nincs kitöltve.

3.4.3. Fájl menü – Beállítások – Általános – 3D munkasík A 3D-s tervezést könnyíti a 3D munkasík használata, melynek segítségével egyszerűen lehet megadni pontokat 3D-ben. A munkasík megadása után az elhelyezett 3D-s illetve geometriai elemek helyét a munkasíkon lehet meghatározni. A 3D-ben így elhelyezett geometriai elemek a 3D-s modell forgatásakor is megtartják helyzetüket, a munkasíkkal együtt forognak. A munkasíkot rács jelzi, melynek tulajdonságai egyedileg megadhatók. A programban egy 3D-s ablak megnyitásakor alapértelmezésként megjelenik a 3D-s munkasík. 3D munkasík párbeszédablakban a munkasík megjelenítésének tulajdonságait lehet beállítani.



Delta X, Y A munkasíkháló csomópontjainak X-Y irányú távolságát állíthatja be.

Szín A színre kattintva a megjelenő színtáblából kiválaszthatja a megfelelő színt, amellyel megjeleníti a munkasíkot.

Háló csomópontok X, Y Megadhatja, hogy a munkasík hálója X és Y irányban hány téglalapból álljon.

A munkasíkot ki-ill. bekapcsolhatja a 3D menü - Globális munkasík aktiválása parancs segítségével. A 3D munkasík kikapcsolható a következő módon is: jobb kattintás a munkasíkra, Helyi menü – Kikapcsol utasítás. A kikapcsolt munkasík a fal létrehozása alatt újra aktív lesz, de a parancs bezárásával kikapcsolódik.

Használja a 3D menü - Munkasík - Globális munkasík megadása parancsot

vagy a 3D Nézet Eszköztár - Munkasík megadása ikont a munkasík helyzetének megadásához. Ha a munkasíkon az egér jobb gombjával kattint, a megjelenő Munkasík menüben további opciók állnak rendelkezésére a munkasík meghatározásához.

Lásd a 16.3. Munkasík fejezetet.

A munkasík nem jelenik meg a nyomtatásban.

i. ismerkedés az archline.xp 2005 programmal · 2012-10-08 · 1. archxp® 2005 bevezetés 5...

Documents