i. a vezetői összefoglaló · esettanulmány a komlói kistérségről i. a vezetői...
TRANSCRIPT
Esettanulmány a Komlói kistérségről
I. A vezetői összefoglaló
A Baranya megye északi részén található Komlói kistérség 19 települést foglal magába,
melyből csak Komló rendelkezik városi ranggal. A térség 40 ezres népességének 65%-a a
városban él, központi szerepkörét érdemben egy település sem képes befolyásolni.
A Komlói kistérség múltja és jelene is erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a
kitermelés fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, megszűnése után pedig magas
munkanélküliséget eredményezett. A térség, a Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon
adta lehetőségekre építve, a 20. század második felére az ország egyik meghatározó ipari
térségévé nőtte ki magát. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a
térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók
voltak. Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, az iparszerű bányászatot 2000-re
teljesen beszüntették, mellyel a város és térségének másfél évszázados fejlődése tört ketté. A
helyi gazdaság szerkezetátalakításához segítséget nem kapott a térség, még mindig a
bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig
nem sikerült megoldani.
A térségi vélemények tükrében is jogos a fenti kijelentés, hiszen a megkérdezettek
egybehangzóan a helyi bányászat megszűnésében látják lakóhelyük fő problémáját. A
válaszadók szinte mindegyike kötődik e kultúrához vagy személyesen, vagy szülei, ismerősei
révén, így a 2000-es év nagy fordulópontot jelentett a helyiek életében. Nem csak a tömeges
munkanélkülivé válás problémájával kellett szembesülniük. A térség elvesztette fő
társadalomszervező erejét is. A talpra állásban segítséget nem kaptak az itt élők, bár erre
vonatkozóan voltak kormányzati ígéretek, azonban a megkérdezettek szerint a mai napig nem
történtek ez ügyben konkrét lépések. A kistérségben élők a bányászat fénykorában nagyon jó
egzisztenciális helyzetben voltak, a térség országos viszonylatban is jó gazdasági és
társadalmi mutatókkal bírt. E kedvező helyzetből az elmúlt 20-30 év alatt folyamatosan
veszített Komló és környéke, főleg a 2000-es év után érezték a helyiek az erős lefelé
nivellálódást. Szerencsére Pécs közelsége némileg enyhítette a magas munkanélküliséget,
nagyon sok dolgozni vágyó ingázott, és részben ingázik most is a megyeszékhelyre. A
gazdasági válság azonban Baranya megyében is éreztette hatását, egy pécsi elektronikai
nagyvállalat bezárása következtében ugrásszerűen megnőtt az álláskeresők száma a térségben,
melyet a helyi foglalkoztatók nem képesek érdemben enyhíteni. A 2010-es adatok tükrében a
kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a 12%-ot, ami megyei és országos
összehasonlításban is az átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ám felzárkózás érzékelhető az
elmúlt hét év viszonylatában. Érdekes tény, hogy a helyi szereplők 20%-os
munkanélküliségről számoltak be. A helyiek relatív helyzetüket rosszabbnak érzik, mint
ahogy a statisztikákból tűnhet, hiszen a bányászat fénykorában jó pozíciót tudhatott magáénak
a kistérség, s abból a helyzetből a lefelé nivellálódás látványosabb volt, mint egy amúgy is
kedvezőtlen helyzetű térségben.
A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi
ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a
legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban
elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A
térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő, de a „politikai hatalom” is
itt képviselteti magát. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig
a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő, valamint a
kistérség elnökének posztját. Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi
központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is
szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult
iskolák székhely intézményei. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban
latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények
fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát.
Nagy általánosságban elmondható, hogy a népesebb települések fejlesztéspolitikai szerepköre
nagyobb, számában és összegében is több pályázatot tudnak megvalósítani, mint kis
lélekszámú társaik. Ennek okát alapvetően a támogatási önrész biztosításának kérdésében kell
keresni. A kis népességű falvak ugyanis sok esetben képtelenek kigazdálkodni az önrész
összegét, s az utófinanszírozás miatti hitelfelvétel kamat-visszafizetéseit.
A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás.
A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi
polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A
térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék
mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan
közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési
ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a
megvalósításban is segítenek.
A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói,
de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek
és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt
tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket
tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések
következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben
szerepköre egyre jobban csökken.
A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok
mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő
módon, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések
szerepelnek a kitűzött célok között. A népesebb települések nagyrészt leírt terveiket az
intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták
valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek
sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési
elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok
kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg
falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló,
ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható,
hogy a települések irányítói fejében viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak.
A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó
problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a
pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell
hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így
főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az
önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a
projektek, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések.
A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást kapott,
melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztések adták. Baranya megye kistérségeihez
viszonyítva, az ötödik legtöbb1 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési
források 5%-át tette ki. Ha objektíven nézzük a kistérség eredményeit az első és a jelenlegi
programozási ciklus fejlesztési forrásainak lehívásában, azt a megállapítást tehetjük, hogy az
országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség teljesítménye. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv
keretében a kistérségben kevesebb mint egy milliárd forint támogatás realizálódott, holott a
hazai kistérségek ez idő alatt átlagosan 3,2 milliárd forintot tudtak felhasználni. A három éves
periódusban összesen 108 pályázat kapott támogatást, melyek közül számában és összegében
is az AVOP projektek emelkednek ki. A 10 legnagyobb támogatott beruházás a térségbe
érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón és Magyarhertelenden hasznosult.
A térségi vélemények az időszak legnagyobb és leghasznosabb projektjeként „A Mecsek
gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című ökoturisztikai beruházást emelték
ki, mely egy összehangolt fejlesztésként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom
projektelemmel valósult meg (ebből számos attrakció a kistérség területén került kialakításra).
A megkérdezettek szerint jó volt ez a hálózatosodást elősegítő projekt, azonban a megépített
látványosságok megismertetésére nem áldoztak a résztvevők, így kihasználatlanok maradtak.
Jelen programozási ciklusban sem sikerült a térségnek jelentős forrásokhoz jutni. Az Új
Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében egy hazai kistérség átlagosan
35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak
10 milliárd forint realizálódott, mely nagyrészt a közszféra támogatására korlátozódott. Ha
operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk,
hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP)
keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív
programra (GOP – 1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez
képest viszonylag szerényebb összeg jutott. A térségi vélemények a fejlesztési források
felhasználását tekintve elég változatosak voltak. A nagyobb települések vezetői alapvetően
sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak: Komló és
Hosszúhetény, a két legnagyobb népességszámú település a térségbe érkező fejlesztési
források 87%-át használták fel. Csak Komlóra, mintegy 7 milliárd forint fejlesztési forrás
érkezett. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú
1 A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában.
munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen ebben a
fejlesztéspolitika sem támogatta őket.
A kisebb települések esetében egyáltalán nem volt hatása az ÚMFT forrásoknak. A térségben
az 500 fő alatti települések egy kivételtől eltekintve meg sem jelentek a statisztikában, hiszen
nem volt nyertes pályázatuk. Egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben
bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a Gazdaságfejlesztési Operatív
Programban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt
a rendelkezésükre (a 46 településre összesen 1 milliárd forint támogatási keret állt
rendelkezésre). Így pár milliós épület-felújításon, játszótér, park kialakításon vagy
mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények
szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét
vidékpusztításhoz vezetett.
Az elmúlt öt év megvalósult fejlesztései közül kiemelhető a mintegy 1,3 milliárd forint
támogatásból megvalósított Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, mely 11 tagintézményt
fog össze Komlón, Magyarszéken, Magyarhertelenden és a környező településeken. E
beruházás keretében 8 intézmény rekonstrukciója valósult, valamint integrált oktatás került
bevezetésre. A válaszadók szintén e mikrotérségben magvalósult kerékpárút kiépítését is
hasznosnak ítélték, melyet nem csak turisztikai szempontból, hanem a térségi elérhetőségi
viszonyok javítása szempontjából is megfelelő projektnek tartottak. A térségben nagy
hangsúly helyeződik a megújuló energiaforrások használatára: Komló, Hosszúhetény és
Magyarszék is több energetikai korszerűsítést hajtott végre. A „zöld” fejlesztéseknél maradva
fontos kiemelni a komlói Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP
források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os
forróvíz kazán került kialakításra. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt
időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A cég a regionális operatív
program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert: az új üzemcsarnok
megépítésének köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült.
A térség a humán erőforrás fejlesztések terén komoly eredményeket nem tudott elérni, s a
megvalósult TÁMOP-os projektek hasznát is megkérdőjelezték egyes helyi szereplők, hiszen
szerintük nincs komoly hatása e programoknak a térségre nézve, mivel a képzések után a
résztvevők munkahely hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A helyi civil szervezetek
azonban próbálnak ilyen jellegű fejlesztéseket is megvalósítani: egy komlói, főleg roma
fiatalokkal foglalkozó egyesület például már 2005 óta működtet Tanoda programot a városban
HEFOP, illetve TÁMOP források felhasználásával, sikeresen.
A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT
források csupán 23%-a szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd
forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította.
Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése
hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról
összecsengtek.
A térségben a döntések demokratikusan születnek, mind az önkormányzatok, mind a térségi
társulások esetében. Azonban az elmondható, hogy a népesebb települések vezetőinek van
érdekérvényesítő képessége. A fejlesztések terén az egyes önkormányzatok „különutas”
politikát folytatnak többnyire, de térségi projektekre is van példa, igaz nem túl nagy számban.
A helyi pályázási metódussal kapcsolatban megfogalmazott leggyakoribb tapasztalat, hogy a
polgármesterek, illetve az őket körülvevő hivatali apparátusok folyamatosan figyelik a
pályázati kiírásokat, s egyéb más úton is (hírlevelekből, pályázatírói megkeresésekből) mindig
tudomást szereznek egy-egy újabb támogatás megjelenéséről. A kisebb volumenű pályázatok
elkészítését inkább házon belül intézik, de a nagyobb összegű és speciális szakmai tartalmat
megkövetelő pályázatok esetében külső szakembereket (általában pécsi vagy budapesti cégek)
kérnek fel a munkára. Persze a pályázatok megvalósítását mindig nyomon követik, s sok
esetben maguk is végzik e tevékenységet. Persze vannak olyan intézmények (Közösségek
Háza), vagy vállalkozások (Lakics Kft.), ahol saját pályázatírót foglalkoztatnak. A helyi
megkérdezett civil szervezetek és vállalkozások arról számoltak be, hogy az elmúlt években
„beleszoktak” a fejlesztési rendszerbe, s már könnyebben tudnak megvalósítani projekteket,
mint a kezdetekkor, hiszen megtanulták már a fortélyokat.
A fejlesztésekkel és magával az eljárásrenddel kapcsolatban azonban minden térségi
szereplőnek vannak negatív tapasztalatai. Összességében, a fejlesztési rendszert
túlbürokratizáltnak tartják, mely meglátásuk szerint az elmúlt évtizedben csak fokozódott.
Nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik a kifizető szervezetek oldaláról, minden adatot többször
igazolniuk kell, ami hatalmas adminisztratív terhet jelent a megvalósító szempontjából. Nem
értik a helyiek, miért van erre szükség. Sokszor tapasztalták azt, hogy egy-egy pályázat
elbírálásánál nem is a szakmai érdekek döntenek, hanem az, hogy minden papírt időben és
hiány nélkül elküldtek-e. Szintén negatívumként emelték ki a szereplők a vállalhatatlan
indikátorok és pályázati követelmények fennállását, valamint a pályázatok hosszas elbírálását.
Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s
gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A
helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A kisebb falvak
vagy mikrovállkozások többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent,
melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még
nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai
pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagyarányú
adósságot halmozott fel. A késedelmes kifizetések is megnehezítik a pályázók dolgát. Sokszor
hónapokat, akár egy évet is csúszhat a támogatási összeg kiutalása a megvalósítást követően.
Az elhangzottak alapján a pályázók általában jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökséggel, illetve a közreműködő szervezetekkel sem volt komolyabb vitájuk a
megkérdezetteknek. A vidékfejlesztési források igénybevételénél azonban szinte mindenkinek
rossz élményei fűződnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Akadályozónak és
ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden
érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, valamint a Leader pályázatok kapcsán is
sok nehézség adódott a túlzott ellenőrzésekből. Sok pályázó annyira nehéznek érzi a pályázást
az amúgy is kis összegű vidékfejlesztési forrásokért, hogy inkább nem is vállalkoznak arra,
hogy projektet valósítsanak meg.
A helyi szereplők válaszainak tükrében a leghangsúlyosabb pont a jövő fejlesztési
elképzeléseire vonatkozóan, a munkahelyteremtés. E cél megvalósulása érdekében minden
egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. A helyiek tisztában vannak vele, hogy sok
beruházás valósult meg a térségben, de konkrétan a munkaerőpiacra hatásuk nem volt. Így a
legfontosabb kívánalom a helyiek részéről a helyi gazdaság erősítése, a minél több
gazdaságfejlesztési forrás térségbe vonzása. A megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a
térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia,
akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira.
Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott
komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók
kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a
fejlesztési források felhasználhatóságát. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek
fejlesztéspolitikai támogatásai a térségre nézve nem hogy enyhítették volna a belső
egyenlőtlenségeket, hanem még fokozták is.
A helyiek bíznak abban, hogy minél előbb feláll a megyei apparátus és képes lesz a térséget
hatékonyan képviselni. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan
szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál. Egyes elképzelések szerint a
területfejlesztési feladatokban a már kialakult rendszerben tevékenykedő Leader szervezetek
segíthetik saját térségüket. Ez persze csak az akciócsoportok számára biztosított nagyobb
önállóság és támogatás fejében valósulhatna meg.
A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt
helyezni már most a tervezés időszakában, hiszen a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi
szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag.
Összegzésként elmondható, hogy a térségbe érkező fejlesztési források a közszféra
infrastrukturális beruházásait szorgalmazták, mely az önkormányzatok szemszögéből
sikeresnek tekinthetőek. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél
nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni.
Ezért is érzik szükségesnek a bányák újbóli megnyitását. Erős lobbi tevékenység folyik e cél
elérése érdekében, melynek megvalósulása esetén a térség foglalkoztatási helyzete egy
csapásra megoldódna.
II. A kistérség adottságai
Alapinformációk
A Komlói kistérség a Dél-dunántúli
tervezési-statisztikai régióban, Baranya
megye északi részén helyezkedik el. A
kistérség 19 településéből csak Komló
rendelkezik városi ranggal, ahol a
népesség 65%-a él. A kistérség 314,6
km2-nyi területén összesen 38 470 fő élt
2012. január 1-én. A népsűrűség értéke
122,3 fő/km2, mely mind megyei, mind
országos átlag feletti értéket jelöl. A
kistérség nyugati részén halad keresztül
a 66-os út, mely Kaposvárt köti össze
Péccsel. Vasúti közlekedésre a Godisa-
Komló szárnyvonal ad lehetősége. Az
ipari szerkezetváltás, a bányabezárások
következtében magas
munkanélküliséggel sújtott, ipari
depressziós térségként sorolták be a
komlói kistérséget.2 A kistérségek
rangsorában a 99. helyet foglalja el.3
Mutató érték
m.
egys.
ország megye 33 LHH kistérség
értékének %-ában
Lakónépességa), 2012. jan. 1 38 470 fő 0,39 9,9
Területa), 2011 314,6 km
2 0,34 7,1
Városi népesség arányaa), 2011 65,0 % 93,3 98,5 156,7
Természetes szaporodás/fogyásb)*
, 2001-2010 -50,5 ‰ -35,6 -40,1 -40,8
1000 főre jutó nettó migrációb)*
, 2001-2010 -43,9 fő 0 -10,8 -72,0
Foglalkozási rátac), 2010 45,4 % 91,9 90,6 111,8
Munkanélküliségi rátac), 2010 12,6 % 113,4 102,2 57,2
HDId)
, 2009-2010 0,566 - 95,1 96,7 116,2
Egy adózóra jutó adóköteles jövedeleme), 2010 1 450 ezer Ft 80,1 89,4 110,1
Egy lakosra jutó TGEf), 2010 1 276 ezer Ft 47,7 71,7 103,3
Egy lakosra jutó helyi iparűzési adób)
, 2010 10 247 Ft 30,0 41,1 90,2
Adatok forrása: ld. Melléklet. * Dőlt betűvel szedve: az ország, megye, illetve a 33 komplex programmal
támogatandó kistérség átlagértékei, nem pedig azok %-ában kifejezett adatok
2 Komlói kistérség fejlesztési koncepció (2005)
3 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet – A kedvezményezett térségek besorolásáról
A Komlói kistérség Baranya megyében, a Mecsek-hegység északi lábánál terület el szép
természeti környezetben. A kistérséghez 19 település - Egyházaskozár, Hegyhátmaróc,
Szárász, Tófű, Hosszúhetény, Komló, Köblény, Magyaregregy, Magyarhertelend,
Bodolyabér, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Máza, Szászvár, Kárász, Szalatnak,
Vékény – tartozik, melyek közül Komló, mint térségi központ emelkedik ki.
A Komlói kistérség települései
Komlói kistérségről 1999-től beszélhetünk, hiszen akkor alakult meg a kistérségi
Területfejlesztési Társulás, mely később, 2004-ben Komlói Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulássá alakult, élve az akkori jogszabályi4 változásokkal. A társulás a
Területfejlesztési Tanács feladatait is vállalta, mely tevékenységük mára már megszűnt5.
A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet)
hátrányos helyzetűnek tekinthető, csakúgy, mint Baranya megyében a Mohácsi, Siklósi,
Pécsváradi és Szentlőrinci kistérségek.
II.1 A kistérség társadalmi, földrajzi és gazdasági adottságai6
A Komlói kistérség 40 ezres lakosságának közel 65%-a él Komlón. A térség oktatási,
kulturális és művészeti intézményei, valamint a főbb vállalkozások is a kistérség
központjában találhatóak. Komló neve szinte a mai napig egyet jelent a feketeszén
bányászattal. A Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon az itt élők sorsát napjainkig is
befolyásolja: a bányászat fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, bezárása után
pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok,
a szén kitermelés megszűnése a demográfiai folyamatokban is éreztette hatását. Az elmúlt 22
évben több mint 5000 fővel csökkent a kistérség népességszáma, mely tendenciát nem csak az
elvándorlás, hanem a halálozás is magyarázza. A térség demográfiai helyzetét az öregedési
index is jól bemutatja: míg 2000-ben 100 fiatalkorúra 77 idős jutott, addig ez a szám 2010-re
elérte a 121-et. Tehát jóval több idős van a térségben, mint fiatal, bár ez a jelenség országos és
megyei összehasonlításban sem kirívó statisztika. A függőségi ráta értékei 10 éves
összehasonlításban jobb képet mutatnak: majd 10 százalékponttal javultak a ráta értékei. Míg
2000-ben 73%, addig 2010-ben 64% volt a mutató, mely érték megyei és országos
összehasonlításban is az átlagosnál kicsivel jobb értéket jelez.
4 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a
65/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet. 5 2011. évi CXCVIII. Törvény értelmében: 2012. január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok
kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további
működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok
akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési
feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi
költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. 6 A fejezet főként a Komlói kistérség 2005-ös fejlesztési koncepciója alapján készült.
http://www.komloikisterseg.hu/userdata/files/Programok/fejlkonc.zip
Komlói kistérség demográfiai mutatói
Lakónépesség (fő) Öregedési index (%) Függőségi ráta (%)
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
2000 41575 77,4 73,4
0,41 10,40 78,21 76,35 109,42 111,02
2010 39010 121,9 64,3
0,41 9,94 97,35 93,10 95,06 96,97
Adatforrás: KSH
A komlói kistérség elérhetőségi, közlekedési viszonyait vizsgálva is hátrányos helyzetű.
Baranya megye periférikus fekvése erősen meghatározza a térség földrajzi helyzetét. Az
úthálózat hiányos és rossz állapotú. A legmagasabb rendű útvonal, ami nyugati irányból érinti
a térséget, a 66-os jelű autóút, mely Magyarszéken és Mánfán halad keresztül. Az elérhetőségi
viszonyokat az M6-os autópálya kiépülése segítette, ám nagy dinamizáló hatása ennek az
infrastrukturális beruházásnak nem volt a térségre. Az autópályát Pécsvárad felé 42 km
megtétele után lehet elérni, s Komlóról Budapestre több mint két óra alatt lehet eljutni. Az
M9-es autópálya tervezett (legdélebbi) nyomvonala érintené a térséget, elkészülte várhatóan
nagyobb arányban lendítene a térség gazdasági fejlődésén, tőkevonzó képességén.
A vasúti közlekedés szempontjából is kedvezőtlen a térség helyzete. Csupán egy
szárnyvonallal (Godisa-Komló) csatlakozik az országos vasúti forgalomba. A Bodolyabért,
Magyarhertelendet, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót érintő vonalon naponta csak
két vonatpár közlekedik.
A térség infrastrukturális helyzete a közműellátottság tekintetében jónak mondható. A
vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült, valamint a nagyobb községek gázellátása
is megoldott. A napjainkban végbemenő szennyvízberuházások pedig a közműolló szinte
teljes bezárulását eredményezik. A térség telekommunikációs infrastruktúrája is jónak
mondható, folyamatosan bővítik például a szélessávú internet kapcsolat elérhetőségét.
A térség gazdasági szerkezete vegyes képet mutat, melyben a szolgáltató szektor részesedése
a meghatározó. A regisztrált vállalkozások 72%-a ebben a szektorban tevékenykedik, mely
megyei és országos összehasonlításban is átlaghoz közeli értéket jelöl. Ugyanez nem
mondható el a mezőgazdaság és az ipar esetében: míg a primer szektor részesedése alulmarad,
addig az ipari vállalkozások aránya a kistérségben a megyei és országos átlaghoz viszonyítva
jóval magasabb értéket mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az arány kiegyenlítődni látszik az
utóbbi évek statisztikáit figyelve.
Bányász múlt
A Komlói kistérség gazdasága még mindig a bányabezárások utáni depressziós
szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani.
A komlói szénbányászat az 1800-as évekre nyúlik vissza, mikor Engel Aldolf megnyitotta
az első aknákat a térségben, s kiépült a vasúti szárnyvonal is. 1944-ben már 1100
dolgozója volt a bányának. Ám az igazi fejlődés a második világháború utáni időszakban
gyorsult fel. A dunaújvárosi Vas és Acélkohászati Művek energiaellátását a komlói szénre
alapozták, így rohamos fejlesztés és újabb szénmezők (Máza, Szászvár) feltárása indult
meg a célból, hogy az acélerőmű fűtését biztosítani tudják. Persze ezzel párhuzamosan
megindult Komló fejlődése is, az ország minden szegletéből érkeztek a
bányászmunkások, akiknek lakást és megfelelő szolgáltatásokat kellett biztosítani. Komló
1951-ben hivatalosan is város lett. Komló és térsége az 1960-as évekre a mecseki
szénbányászat vezető területévé vált. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését
biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és
különböző szolgáltatók voltak. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008)
Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, a szénkitermelés gazdaságtalanná vált,
műszakilag leromlottak a szénművek. 1991-ben csődeljárás indult a Mecseki Szénbányák
Vállalat ellen, s több tulajdonosra kezébe került. 1989-től kezdve fokozatosan szüntették
meg a bányászatot, s rekultiválták a területet. Az utolsó bányaüzemet 1997-ben zárták be,
az iparszerű bányászat pedig 2000-re állt le teljesen, mellyel a város másfél évszázados
fejlődése tört ketté. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008)
Napjainkra csak a kőbányászat maradt meg a komlói bányaiparból. A bányaépületek,
bányaterületek nagy része magánkézbe került, melyek hasznosítása még várat magára.
A Komlói kistérség gazdaságszerkezete
Regisztrált vállalkozások
aránya a... (%)
Regisztrált vállalkozások
aránya az országos átlaghoz
viszonyítva (%)
Regisztrált vállalkozások
aránya a megyei átlaghoz
viszonyítva (%)
mezőgazda
ságban
iparb
an
szolgáltat
ásban
mezőgazd
aságban
iparb
an
szolgáltatá
sban
mezőgazdas
ágban
iparb
an
szolgáltat
ásban
2008 12,6 15,1 72,2 51,0 132,8 113,2 63,1 126,0 106,3
2009 13,4 14,8 71,8 52,5 136,3 113,0 63,7 129,7 106,3
2010 13,4 14,5 72,1 52,2 137,8 112,9 62,4 131,5 106,8
Komló és térségének gazdaságát a bányászat és a hozzá kapcsolható szolgáltatások határozták
meg, s még napjainkban is magán hordozza e jegyeket. A felülreprezentált ipari
vállalkozások és a szektorban foglalkoztatottak számából ítélve a térség a mai napig az ország
ipari térségei között foglal helyet.
Fontos kiemelni Pécs közelségét és erős befolyását a kistérség gazdaságára. A térségből
nagyon sokan ingáznak a megyeközpontba főleg a közeli településekről. Így például a pécsi
Elcoteq elektronikai gyár bezárása a kistérség munkanélküliségi mutatóit is erősen
befolyásolta.
A bányák bezárása után jelentős ipar és vállalkozás nem létesült a térségben, inkább kis- és
középvállalkozások működnek. A legtöbb vállalkozás Komlón található, melyek főleg a
gépiparban tevékenykednek:
- MOM Faktor Gépipari Kft.
- Rati Kft.
- Rák Antennagyártó Kft.
- Ratipur Autófelszerelési Kft.
- TeGa Vill Kft.
- Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft.
Az elmúlt években a könnyűipar is kezd visszatérni a térségbe: Bodolyabéren és Komlón
például a Főkefe Nonprofit Kft. foglalkoztat közel 200, főleg megváltozott munkaképességű
alkalmazottat. Térségi szinten, az élelmiszeripari szegmenst érintve kiemelhető még a
szászvári székhelyű Agroszász Kft., mely cég több mint 100 embernek ad munkalehetőséget.
A vállalkozások méretét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy Komló Baranya megye második
legnépesebb városaként nem ad helyet egyetlen 250 fő feletti alkalmazotti számmal
rendelkező vállalkozásnak sem.
A térség gazdasági gyengeségét jelzi a helyi iparűzési adókból befolyt jövedelem „nagysága”
is. A kistérségben keletkezett egy lakosra vetített adó 2000-ben a megyei átlag 43%-át sem
érte el, ami érték az országos összehasonlítást nézve még alacsonyabb arányszámot mutat
(24%). Ez a helyzet 2009-re csak rosszabbodott: a megyei átlag 38%-át adja csak az itt
befolyt térségi iparűzési adó.
A Komlói kistérség gazdasági erejének, jövedelmeinek változása
Ez lakosra jutó helyi
iparűzési adó (Ft)
Egy főre jutó TGE (1000 Ft)
Egy adózóra jutó
jövedelem (Ft)
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
Országos
átlag
százalékában
Megyei átlag
százalékában
2000 4394 739,8 675641,5
23,58 42,38 55,9 73,2 80,8 92,4
2010 10388,3 1276,2 1450493,4
28,26 37,99 47,7 71,7 80,1 89,4
A térség gazdasági teljesítőképességének csökkenését bizonyítja a Települési Gazdasági Erő
(TGE) mutatója. A kistérségi szintre számított „területi GDP” egy főre jutó értékei az
országos átlaghoz képest 2000-ben 56%-os, 2010-ben pedig 48%-os arányt mutattak, tehát a
magyarországi átlagnak csupán a felét produkálja a kistérség. Megyei összehasonlításban
nézve már nem ennyire rossz a kép, de itt sem éri el az egy főre jutó térségi TGE Baranya
megye átlagát, attól körülbelül 30%-al marad el, s ez az arány a vizsgált 10 év tekintetében
egyre nagyobb különbséget, lemaradást mutat.
Sajnos a jövedelmek sem mondanak ellent ennek a tendenciának: a térségi egy adózóra jutó
jövedelmek a megyei átlagos jövedelmek 92%-át tették ki 2000-ben, 2010-ben pedig csupán a
89%-át.
A kistérség munkanélküliségi rátáján vizsgálva több megállapítást is tehetünk. Egyrészről
2003 és 2010 között nőtt a munkanélküliek aránya, 2,4 százalékpontos növekedés
tapasztalható. Másrészről pedig országos és megyei szinten is „felzárkózás” érzékelhető –
jobban mondva az országos és megyei átlagértékek nagyarányú romlása figyelhető meg –
hiszen míg 2003-ban a térség munkanélküliségi rátája 83%-al meghaladta a hazai
átlagértékeket, addig ez a különbség 2010-re 13%-ra csökkent.
A foglalkoztatási ráta esetében is megfigyelhető ez a tendencia, bár itt Komlói kistérség
értékei javuló értékeket mutatnak. Hét év alatt 8%-al nőtt a foglalkoztatási ráta, 2010-ben az
aktív korúak 45%-a dolgozott. Ez az érték még mindig elmarad a megyei és országos
átlagértékektől, de közel sem olyan arányban, mint 2003-ban.
A Komlói kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása 2003 és 2010
között
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Foglalkoztatási ráta (%) 36,76 36,48 40,03 42,12 39,70 40,31 44,89 45,37
Országos átlag %-ában 73,21 72,01 78,84 82,29 78,29 79,87 91,12 91,91
Baranya megye %-ában 84,84 84,85 84,85 89,00 90,05 90,05 93,90 90,64
Munkanélküliségi ráta (%) 10,17 9,71 11,54 9,44 10,16 10,71 14,13 12,59
Országos átlag %-ában 183,42 154,75 157,88 126,40 133,24 135,08 134,94 113,36
Baranya megye %-ában 134,99 126,95 124,25 121,33 119,64 117,02 121,42 102,15
II.2 A kistérség belső szerkezete, egyenlőtlenségek
A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, Komlón kívül mikrotérségi központ jelleggel
Hosszúhetény, Egyházaskozár, Szászvár és Magyarszék rendelkezik. A körjegyzőségek is e
„kisközpontokban” találhatóak.
A Komlói kistérség körjegyzőségei
Körjegyzőség / Székhely község Társ községek
Magyarszék Liget, Mecsekpölöske
Szászvár Kárász, Vékény, Magyaregregy
Egyházaskozár Szárász, Hegyhátmaróc, Tófű, (Bikal)
Komló Önálló
Máza Önálló
Hosszúhetény Önálló
Magyarhertelend Bodolyabér, Mánfa, (Oroszló)
Alsómocsolád (nem a kistérséghez tartozó) Köblény, Szalatnak
E mikrotérségi központok azonban nem képesek ellensúlyozni Komló vonzását, az ellátás
tekintetében a települések ráfűződnek. A térségre, közelsége miatt Pécs is vonzást gyakorol,
mely leginkább Hosszúhetényben és Mánfán érezteti hatását, e településekről sokan ingáznak
a megyeközpontba. E kapcsolat is nagyban magyarázza Hosszúhetény csatlakozási szándékát
a majdani Pécsi járáshoz7.
Főbb települések népessége és elérhetősége
Település neve Jogállása
(kistérség
központja)
Népesség
száma
(KSH
2011)
Lakosság
aránya a
kistérség
népességből
Megyeközpont
távolsága
közúton8 (km)
Megyeközpont
távolsága
közúton (perc)
Komló város 26.019 64,9% 22,76 27,27
Hosszúhetény nagyközség 3.402 8,5% 16,21 18,77
Szászvár nagyközség 2.483 6,2% 36,75 39,02
Máza község 1.282 3,2% 39,14 42,61
Magyarszék község 1.126 2,8% 21,23 23,99
A térség népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, mely tendencia különösen a
kisebb lélekszámú és a térség perifériáján elhelyezkedő települések esetében
hatványozottabban érvényes. Szárász, Szalatnak, Hegyhátmaróc, Bodolyabér és Vékény
1992-es lakosságszámának több mint 23%-át elvesztették: Szárászon 2011-ben csupán 48 főt
regisztráltak, míg 1992-ben a településen 96-an éltek. Az említett települések amúgy is
csekély népessége az öregedési index negatív hatásával párosulva már a települések
megmaradását teszi kétségessé. A szerényebb lélekszámú településeknek nem csak a
demográfiai problémákkal kell szembenézniük, hanem a munkanélküliséggel is. Átlagosan a
kisebb településeken nagyobb a munkanélküliség a térséget nézve. Bodolyabér, Vékény, vagy
Liget településeken 16% feletti volt a munkanélküliség 2011-ben. De Szárász, Köblény és
Hegyhátmaróc adatai sem bíztatóak.
Érdekes tény, hogy a munkanélküliségi adatokat vizsgálva, Komló, mint központ értékei
ugyan kevéssel, de elmaradnak a kistérségi átlagtól, s ugyanez mutatkozik a természetes
szaporodás esetében is: nagyobb arányban fogy a város népessége, mint átlagosan a
környezetéé.
7 A járási rendszerben Komlóhoz a kistérség jelenlegi települési körén kívül Oroszló és Bikal fog csatlakozni.
8 https://teir.vati.hu/, Intézmények illetékessége alkalmazás
A Komlói kistérség településeinek demográfiai és munkanélküliségi adatai
Állandó
népesség
(fő)
Természetes
szaporodás/fogyás
az 1992-es népesség
százalékában
Regisztrált álláskeresők aránya a 15-64 éves
népességből
Település 2011 1992-2011 2007 2008 2009 2010 2011
Bodolyabér 256 -23,8% 14,1% 12,2% 10,9% 15,0% 16,6%
Egyházaskozár 828 -14,5% 7,2% 6,0% 11,1% 10,1% 7,4%
Hegyhátmaróc 172 -29,5% 7,7% 6,6% 13,0% 14,2% 13,4%
Hosszúhetény 3402 7,6% 6,9% 6,4% 8,3% 10,0% 10,6%
Kárász 351 -13,1% 9,2% 10,9% 12,4% 14,5% 12,9%
Komló 26019 -13,2% 9,0% 10,2% 12,5% 12,6% 12,3%
Köblény 246 -21,9% 6,7% 12,4% 16,5% 16,0% 14,0%
Liget 429 -4,9% 10,3% 12,5% 16,9% 17,3% 18,0%
Magyaregregy 781 -22,2% 7,6% 8,6% 8,1% 9,7% 10,0%
Magyarhertelend 671 -4,1% 9,9% 11,7% 10,6% 13,8% 13,4%
Magyarszék 1126 2,3% 5,3% 7,2% 8,3% 8,4% 10,9%
Mánfa 850 0,5% 8,6% 8,5% 10,8% 8,4% 11,6%
Máza 1282 -11,8% 8,9% 7,9% 10,3% 9,3% 10,9%
Mecsekpölöske 438 -1,1% 7,7% 9,9% 12,6% 13,6% 12,9%
Szalatnak 359 -33,9% 9,5% 7,8% 16,8% 14,4% 13,3%
Szárász 48 -50,0% 12,5% 15,0% 23,5% 14,7% 14,7%
Szászvár 2483 -15,7% 7,2% 7,1% 8,9% 8,6% 8,6%
Tófű 144 -12,7% 8,6% 9,9% 7,7% 10,8% 11,0%
Vékény 146 -23,6% 11,8% 11,2% 16,8% 17,9% 16,0%
kistérség 40031 -11,7% 8,6% 9,5% 11,7% 11,9% 11,8%
ország 6,3% 6,8% 8,6% 8,4% 7,9%
A népesebb települések mint Szászvár, Egyházaskozár és Máza ugyan kedvező
munkanélküliségi mutatóval, de 10% feletti népességcsökkenéssel jellemezhetőek. A
legkedvezőbb helyzetben Hosszúhetény, Magyarszék és Mánfa vannak, ahol viszonylag
alacsony a munkanélküliség, s pozitív népesedési mutatóval rendelkeznek.
A kistérség területén is találhatóak szegregátumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
Ügynökség tanulmánya szerint a komlói kistérségben összesen négy település érintett e
kérdésben: (Leszakadó térségek, DDRFÜ, 2005)
- Komló (Anna-akna, Sportvölgy, Szállásfalu, Kazinczy u.),
- Hosszúhetény (Fatelep),
- Szászvár (Zárda),
- Máza (Hegyi u.)
E szegregátumok közül a hosszúhetényi Fatelep megszüntetésre került: pályázati forrás
igénybevételével házakat vásároltak a faluban az ott élők megsegítésére, ahova be is
költöztették őket.9 E szegregátumokban többnyire romák élnek.
III. 4. A kistérség fejlesztési erőforrásai
III.1 Problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések
A kistérség fejlesztési igényeiről és elképzelésiről leginkább a Komlói Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulás által készítetett 2005-ös fejlesztési tervdokumentum ad releváns
információkat. Ezen kívül készült Vidékfejlesztési Stratégia (2011) is a Komlói és a Sásdi
kistérségeket összevontan kezelve, hiszen e két közigazgatási egység alkotja a helyi LEADER
Akciócsoport területét.
A térséget távolabbról nézve, mind Baranya megye területfejlesztési programjában, mind a
Dél-dunántúli régió operatív programjában igaz szűkszavúan, de említik az egyes fejlesztési
prioritások taglalásánál a Komlói kistérséget is. A regionális program az Országos
Területfejlesztési Koncepció alapján Pécs és térségét - Szentlőrinc-Pécsvárad-Komló által
határolt agglomerálódó területet – országos szinten kiemelt fejlesztési pólusnak azonosítja,
ahol a magas hozzáadott értékű ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő cél10
.
A megyei területfejlesztési program már konkrétabb lehetőségeket nevez meg a térségre
nézve:
- a megye városhálózatának fejlesztéseként Komlón (Pécsváraddal és Moháccsal együtt) a
gazdasági potenciál, a versenyképesség növelését szeretnék elérni, modern feldolgozóipari
fejlesztések támogatásával, valamint ipari parkok és vállalkozási övezetek létrehozásával.
- a kulturális és gazdasági örökségek megőrzése terén Komló és Szászvár gazdag bányászati
múltjára építve bemutatóhelyek és a hozzá kapcsolódó szabadidős szolgáltatások kiépítése.
- a térségről „A természetközeli turizmus kistérségi összekötő létesítményeinek fejlesztése”
című programpont is említést tesz: kerékpárutak kiépítését tervezik Komló-Sikonda, valamint
Szászvár-Kárász-Magyaregregy vonalon.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint ahogy már említésre került, a Sásdi és a Komlói
kistérségeket együttesen kezeli, mivel egy LEADER akcióterület fedi le őket. A Mecsek-
9 http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11
10 Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013
Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER szervezet) által készített stratégia négy fő célkitűzést
határoz meg, mely a térségben tapasztalható alapvető problémákra szeretne megoldást találni.
A dokumentumban a legnagyobb gondként a magas munkanélküliséget, valamint a
munkavállalók alulképzettségét nevezték meg. De a közbiztonság gyengeségét, a települések
rossz elérhetőségét, az infrastrukturális hiányokat és a természeti környezet
kihasználatlanságát is problémának értékelték. E gondok tükrében jelölték ki fejlesztési
céljaikat:
- közbiztonság fejlesztése
- közösségi színterek fejlesztése
- turisztikai szolgáltatások fejlesztése (falusi-ökoturizmus, tematikus utak kialakítása)
- vállalkozások fejlesztése (kistermelők támogatása, marketingtevékenységek ösztönzése)
A Komlói kistérség konkrét fejlesztési elképzeléseit a 2005-ös kistérségi fejlesztési koncepció
tartalmazza. Persze a célkitűzések előtt a térség problémáit is azonosítják, melyet az alábbi
problémafa szemléltet.
A Komlói kistérség problémafája
Forrás: Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója, 2005
Látható, hogy leginkább a kommunális, az iparterületi és közlekedési infrastruktúra
hiányosságát, a térség periférikus elhelyezkedését, az alacsony népességmegtartó és
tőkevonzó képességét tartják orvosolandó problémának. A célok megfogalmazása, illetve a
kiemelt fejlesztési területek kijelölése azonban nem teljesen a vázolt problémákra adandó
válaszokat, eszközöket tükrözi. A fejlesztési programcsomagot a településektől összegyűjtött
elképzelésekre – Komló város esetében az elfogadott középtávú fejlesztési programra -
alapozva, azokat középtávon tervezhető célkitűzésekkel kiegészítve állították össze. Így nem
meglepő módon a célok az önkormányzatok prioritásait és mozgásterükön belüli
fejlesztéseket tükrözik főként. Az alacsony tőkeellátottság és tőkevonzó képesség
problematikájának enyhítésére például nem jelöl ki célokat és eszközöket, ellenben a turizmus
megjelenik fő fejlesztési igényként.
… táblázat A fejlesztési igények legitimálása
Prioritás Prioritás leírása a 2005-ös
tervben11
Interjúalanyaink említették-e 2012-
ben
Településkép megújítás - Településközpont rehabilitáció
- Közösségi színtér létesítése,
kialakítása
- Parkosítás, közterület rendezés
- Térburkolatok
részben
Turizmusfejlesztés - Termálturizmushoz kapcsolódó
fejlesztések
- Egyéb fürdők fejlesztése
- Ökoturizmushoz kapcsolódó fejl.
- Kerékpárutak létesítése
- Túraútvonalak és kapcsolódó
létesítmények
- Tavak létesítése, rehabilitációja
- Szálláshelyek fejlesztése
- Üdülőterületek kialakítása
igen
Intézményhálózat fejlesztés - Épület rekonstrukció
- Energetikai korszerűsítés
- Akadály-mentesítés
igen
Infrastruktúra - Térségi közlekedési infrastruktúra
- Gázberuházás
- Szennyvízberuházás
- Ivóvízellátás
- Vízelvezető rendszerek
- Villamos hálózat
igen
Lakásgazdálkodás Körzetközpontban a telepszerű
lakókörnyezet rehabilitációja
-
Telkesítés Új lakótelkek kialakítása, és azok
közművesítése
-
Informatika - Közigazgatási és közszolgáltatási
rendszerek alkalmassá tétele a
teljes e-ügyintézésre
- Lakossági hozzáférés támogatása
-
11
A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005
A 2005-ös kistérségi programhoz képest Komló városának 2009-ben íródott Integrált
Városfejlesztési Stratégiája jobban fókuszál a helyi gazdaságra. A dokumentum fő céljaként
a gazdaság versenyképességének növelése van megnevezve, melynek értelmében a tőkevonzó
képesség javítását, a periférikus közlekedési helyzet csökkentését és az infrastruktúra
fejlesztését szeretnék elérni. De a társadalmi kohézió erősítése, a népesség megtartása és a
helyi természeti – épített örökség megőrzése is fontos prioritás a dokumentumban.
A helyi döntéshozókkal készült interjúk során, szinte mindegyik válaszadónál a
munkahelyteremtés, mint elérendő legfőbb cél fogalmazódott meg. Persze vágyaik között
szerepeltek közlekedési, kommunális infrastruktúra beruházások, intézményfejlesztések is.
Többen említették a turizmust, mint a gazdaság egy olyan szegmensét, ahol a térség sikereket
érhet el, hiszen gyönyörű természeti környezete és épített műemlékei jelenleg még
kihasználatlanok. Bár sokan tisztában voltak vele, hogy az idegenforgalom csak enyhíteni
tudja a gazdasági problémákat, megoldani önmagában nem képes.
Az új (újra felfedezett) remény a gazdaság talpra állítására és a kistérség problémáinak a
megoldására, a bánya ismételt megnyitása. Körülbelül két éve lehet hallani intenzívebben
erről az elképzelésről, melynek keretében Komló és Szászvár térségében az új technológiák
segítségével újra elkezdenék a mélyművelést, mely 3-4 ezer ember foglalkoztatását tenné
lehetővé. A fejlesztési cél nem szerepel egy ismertetett tervben sem, ám nagyon fontos a helyi
döntéshozók megítélése szerint. Baranya megye új fejlesztési koncepciójában már helyet
kapott ez az elképzelés, valamint az idén elfogadott Nemzeti Energiastratégia hosszú időszak
után a hazai szénvagyonnal, mint energiahordozóval számol. A kistérség elnökének
beszámolója alapján, hamarosan kormányzati döntés születhet e terv megvalósításáról. Komló
reális esélyt lát ebben az elképzelésben, el is indult egy együttműködési folyamat a
bányabezárás szempontjából hasonló múltú Szászország és a komlói térség között annak
érdekében, hogy az ott sikeresen megvalósított gazdasági szerkezetátalakítás tapasztalatait a
térségében is hasznosítsák (komlomedia.hu)12
.
A helyi döntéshozók (polgármesterek) a kistérségi fejlesztési programban meghatározták
fejlesztési szükségleteiket, melyeket különböző pályázati forrás segítségével igyekeztek
megvalósítani. Legitimnek tartják a tervdokumentumot, de a pályázati rendszer adta
12
http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229
lehetőségekhez mérten arra pályáznak, amire amúgy is szükségük van. Hiszen például egy kis
lélekszámú település esetében, melynek igen szűkösek az anyagi forrásai nagyon meg kell
gondolni, melyik pályázaton indul. Tehát csak a legszükségesebbeket merik „bevállalni”, ha
szerepel a tervek között, ha nem. Van például olyan település, mely önkormányzati
szervezetfejlesztést hajtott végre európai uniós forrásból, holott nem szerepelt tervei között és
nagy hasznát sem érezte e pályázatnak, mégis megvalósította, mivel önerőt nem kellett hozzá
biztosítania.
III.2 A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai
A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi
ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a
legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban
elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából.
A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő. A térség népességének
65%-a a városban él. Itt találhatóak a főbb közigazgatási, hatósági, oktatási, kulturális
intézmények, valamint a legnagyobb vállalkozások is. A bányászat fénykorában vívta ki
magának Komló ezt a pozíciót, akkoriban sokkal nagyobb térségi szerepkörrel rendelkezett,
ami mára már erősen meggyengült. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt,
1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő
megbízatását13
is. A város központi szerepe tehát vitathatatlan.
Komló központi szerepét érdemben nem képes egy település sem befolyásolni, bár Szászvár,
Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A
felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből.
Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely
intézményei, vagy például a közös szennyvízrendszer telepei is. A népesebb települések
önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen
általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát.
A térség településeinek egymáshoz való viszonyát talán a közoktatási intézmények mikro-
társulásai jellemzik legjobban.
Komló, Magyarszékkel és Magyarhertelenddel, valamint az őket övező apróbb településekkel
tartja fenn Oktatási Központját. Nem csak e feladat ellátása miatt szövetkeztek, 2010-ben egy
13
Mindig a regnáló kormány színeiben.
térségi kerékpárút fejlesztés is történt, melyet Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske közösen
valósított meg.
Szászvár és Egyházaskozár térsége a mai napig külön egységként kezelendő mikrotérség, ám
2013-tól várhatóan megváltozik a helyzet. Szászvár, Szalatnakkal, Köblénnyel, Mázával
Kárásszal, Vékénnyel és Magyaregreggyel tartja fenn oktatási intézményeit, valamint utóbbi
három faluval közös körjegyzőséget alkotnak. Azonban e települések nem szeretnének a
következő évtől Szászvárhoz tartozni (több elszámolási nézeteltérés alakult ki a központi
település és a környező falvak között), így várhatóan Egyházaskozárhoz fognak csatlakozni.
Így a kistérség Komlótól északra fekvő 10 települése várhatóan egy Kozári székhelyű
körjegyzőség alatt fog egyesülni. Szászvár pedig egyedül intézi majd ügyeit.
Hosszúhetény a kistérség második legnépesebb településeként egyedül tartja fenn
intézményeit, s térségi kapcsolataiban inkább Pécshez tendál. A település aktív korú
lakosainak körülbelül 80%-a Pécsre jár dolgozni. Így nem meglepő, hogy a község a
következő évtől a Pécsi járásban szeretné folytatni életét.
A kistérség települései 2005-ben Többcélú Önkormányzati Társulást hoztak létre, melynek
jogelődje 1999-ben Területfejlesztési Társulásként kezdte meg működését. A Társulás célja az
önkormányzati önállóság fejlesztésének elősegítése, a térség, települései együttműködésének
előmozdítása, valamint a térség érdekeinek a településfejlesztési fórumokon való képviselete.
Feladatkörük elég széles, a kistérségi irodával együtt összesen négy társulás által fenntartott
intézményt üzemeltetnek: szociális szolgáltató központ, a családsegítő és gyermekjóléti
szolgálat, valamint az egyik komlói bölcsőde. Ebből is látszik, hogy a szociális szférában a
családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, valamint az adósságkezelést látják el, ill. a
szociális szolgáltató központon keresztül a szociális étkezés, idősek nappali ellátása, házi
segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ill. a hajléktalanok átmeneti szállása is a
feladatkörünkbe tartozik. A Társulás megalakulása óta folyamatosan pályázik hazai és európai
uniós forrásokra egyaránt a települések vezetőinek javaslatát és igényeit figyelembe véve. A
szervezet képes arra, hogy térségi fejlesztéseket valósítson meg, hiszen alapvetően a
települések közötti együttműködés miatt hozták létre e társulásokat. Így ha egy-egy
településcsoport közös cél érdekében szövetkezik egymással, nagy segítséget tudnak adni
számukra a pályázat megírásától kezdve, a lemenedzselésig, a megvalósításig.
A szervezet döntéseit a társulási tanács hozza meg, a végső szót, mindig ők mondják ki. A
társulás tanácsában a legkisebb településnek is ugyanakkora szavazati joga van, mint például
Komlónak. Általában egy-egy döntés meghozatalakor vannak irányvonalak, amit követnek,
de konszenzusos döntéseket szoktak hozni a polgármesterek. Apróbb viták ugyan
előfordulnak, de ezek általában kisebb elszámolási nézetkülönbségekből adódnak.
A térség életében a másik fontos szerveződés a helyi LEADER szervezet. A Komlói és a
Sásdi kistérség összefogásának eredményeként 2006. novemberében létrejött egy
vidékfejlesztési közösség, mely helyi önkormányzati vezetőkből, civil szervezetek
képviselőiből és vállalkozókból áll (194 alapító tag), s e két térség településeit tömöríti, szám
szerint 46-ot. A komlói kistérségben a LEADER+ ciklusban is működött akciócsoport a
Keleti-Mecsek Egyesület munkássága révén, mely 10 települést fedett le (Köblény, Szalatnak,
Magyaregregy, Szárász, Vékény, Szászvár, Máza, Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár). A
komlói kistérség legszívesebben az orfűi térséggel társult volna LEADER Akciócsoport
létrehozására. Sokban egyeztek az elképzelések, valamint turisztikai fejlesztésekben már
együttműködtek korábban, jó munkakapcsolat alakult ki. Azonban egy felsővezetői, politikai
döntés következtében a Sásdi kistérséggel kellett megalakítani a szervezetet. E törekvés mellé
a Sásdi és a Komlói kistérségek vezetői odaálltak, így a mai napig is jó az együttműködés.
A szervezeten belül a döntéseket a munkaszervezet készíti elő, a 10 tagú elnökség pedig dönt
a fő kérdésekben, a pályázatok elbírálásában. 5 főt a sásdi, további 5 főt a komlói kistérség
delegál az elnökségbe. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy egyenlő arányban jussanak a
kistérségek LEADER forráshoz. Az elnökségen belül is kell tartani az egy harmados civil-
önkormányzati-vállalkozói arányt, de a polgármesterek az igazán aktívak.
Komlón 2007 óta működik a „Civil vezetők fóruma”, mely az Önkormányzattal szoros
együttműködésben szervezi a civil életet, lehetőséget biztosít arra, hogy a civil szervezetek
megismerjék egymás munkáját, közös rendezvényeken vegyenek részt. Ez a fórum
hivatalosan nem az Önkormányzat szervezésében valósul meg, bár a hivatal jelentős
segítségével, támogatásával működik (helyszín biztosítása, marketing ügyintéző segítsége a
szervezési kérdésekben, stb.). Ezeken, az összejöveteleken sorozatos előadásokat tartanak,
információkat szolgáltatnak a szektor számára kiírt pályázati lehetőségekről, mely nagy
segítséget jelent a civilek számára. E kerekasztal beszélgetés az egymás közötti szövetkezésre,
közös projektek végrehajtására is sarkalja a résztvevőket.
… táblázat Érintett szervezeteket bemutató táblázat
Település Szervezet/Intézmény Szektor Befolyás
a
fejlesztés-
politikára
Aktivitás
(nyertes
pályázatok
száma)
Kistérségen belüli
kapcsolatok
(Együttműködés,
konfliktus,
szerződés)
Kistérségen kívüli
kapcsolatok
(Együttműködés,
konfliktus,
szerződés)
Jövő-
kép
(++/--)
hierarchikus
viszonyok
Területi/
strukturális
alá/fölé
rendeltség
Döntéshozatal
módja:
konszenzusos,
többségi,
egyéni
Komló Kistérségi Társulás Közszféra 4 Minden településsel
(2)
Széchenyi
programirodával,
más környékbeli
térségi
társulásokkal (3)
+/- Minden
település
egyenlő
szavazattal
rendelkezik
Konszenzusos
Szászvár LEADER szervezet Civil,piaci,közszféra - Civil, piaci és
közszféra szereplőit
próbálják
összefogni (2)
Baranya megyei
HACS-okkal (3)
- MVH
alárendeltség
Konszenzusos
Komló Közösségek Háza Civil szféra 4 Kultúra terén a
helyi
önkormányzatokkal,
civil szervezetekkel
(3)
Pl. Péccsel EKF
miatt (2-3)
+ Komló város
intézménye
Többségi
Komló Belső Tűz Egyesület Civil szféra 1+2 Cigány közösséget
fogja össze (3)
Pécs - Egy
Hajóban
Alapítvány (3)
+ Többségi
Komló Polgármesteri hivatal Közszféra 21 Főleg a környező
településekkel:
Magyarszék,
Mecsekpölöske,
Magyarhertelend
Pl. német bányász
kapcsolat (3)
Sásd és Pécs
városával
intezívebb
kapcsolat
+ Többségi
Hosszúhetény Polgármesteri hivatal Közszféra 15 Péccsel élénk
kapcsolatok
+ Többségi
Szászvár Polgármesteri hivatal Közszféra 6+ Környező + Többségi
településekkel rossz
viszony (1)
Komló Kökönyösi Oktatási
Központ
Civil szféra 7 Tagintézményekkel
(2)
- Komló a fő
üzemeltető
Többségi
Komló Civil Fórum Civil szféra - Összefogja a civil
szervezeteket (3)
Komló Ratipur Kft. Piaci szektor 6 Rati Kft.-vel és
RÁK-Antenna Kft.-
vel (egy tulajdonosi
kör)
Exportra termel ++ Egyéni
Komló Lakics Kft. Piaci szektor 1+2 Export (nincs helyi
beszállító)
Kaposvári üzem ++ Egyéni
forrás: interjúk, tervdokumentumok, sajtóelemzés
IV. A fejlesztéspolitika helyben
IV.1 A projektek
A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást14
kapott,
melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztési adták. Baranya megye kistérségeihez
viszonyítva, az ötödik legtöbb15
támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési
források 5%-át tette ki. A viszonyítás kedvéért, a Pécsi kistérség az összes hazai és uniós
megyei támogatás 62%-át tudhatja magáénak.
5.1.1. A 2004-2007 időszakban nyertes és megvalósult fejlesztésekről
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül 2004 és 2007 között a kistérségből 198 darab
pályázat érkezett be, melyek közül 108 támogatást is kapott. A nyertes projektek 74%-a az
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kapott pályázati forrást. Ha a
támogatási összegeket vesszük alapul, akkor az összesen 957 millió kistérségbe érkezett
forrás csupán 45%-a biztosította az AVOP pályázatok költségigényeit16
. A majd egy milliárd
forintos keretből a Regionális Operatív Program 23%-al, a Humán Erőforrás-fejlesztési
Operatív Program 20%-al, míg a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program 11%-al
részesült.
A 10 legnagyobb támogatott projekt listáját az x. táblázat szemlélteti. E pályázatok közül hat,
az AVOP keretén belül valósult meg. A 10 legnagyobb projekt az ebben az időszakban a
térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón ás Magyarhertelenden
hasznosult.
14
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) REMEK nyilvános alkalmazás
adatai alapján, adatforrás: hazai támogatások: MÁK, OTMR (2010.05.14), uniós támogatások: NFÜ, EMIR
(2011.11.07) 15
A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában. 16
Az AVOP Leader+ program keretében 71 megvalósult projektet regisztráltak, melyek jellemzően pár milliós
összegű pályázatok, s csak a pályázatok számát növelik, ugyanakkor költségvonzatuk csekély.
..táblázat: A 2004-2007-es időszak legnagyobb 10 projektje17
Pályázó neve Projekt célja Év18
Megvalósítás
helye
Támogatás
(eFt)
Támoga-
tási arány
(%)
Komló Város
Önkormányzata
Komló-Sikonda 65183 számú
összekötő út felújítása 2006 Komló 178 390 90
AGROTERM Kft. 10000 tonnás tároló építése 2005
Magyar-
hertelend 89 549 40
AGROTERM Kft.
Telep felújítás
Magyarhertelenden 2005
Magyar-
hertelend 80 798 40
Magyar Rehabilitációs
Központ Egyesület
Komlói Rehabilitációs
Szolgáltató Központ
létrehozása 2004 Komló 79 886 93
Baranya Megyei
Önkormányzat
"Baranya Paktum" Partnerség
a baranyai foglalkoztatási
helyzet javításáért' 2005 Komló 46 992 100
Magyarhertelend Község
Önkormányzata
Magyarhertelend természeti
értékeinek revitalizációja,
sétányok és pihenők
kialakítása 2005
Magyar-
hertelend 42 000 75
"Lukovics és Társa"
Mezőgazdasági Termelő
Szolgáltató és
Kereskedelmi Kft Gépek beszerzése 2005 Magyarszék 30 013 40
Celesztina Kereskedelmi
és Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társaság
Technológia-fejlesztés és
bővítés Sík János egyéni
vállalkozásában 2004 Komló 25 000 50
Ládás Mezőgazdasági és
Kereskedelmi Kft. Gépbeszerzés 2004 2005 Egyházaskozár 24 905 40
Nagy Gábor jogutódja
Bánusz Kft.
Nagy Gábor Mezőgazdasági
gépbeszerzés 2005 Mánfa 20 226 40
A kistérség 2007 előtti fejlesztési tevékenységeire nagyon homályosan emlékeznek a
megkérdezett szereplők. Egy, számukra fontos fejlesztést azonban szinte mindegyik
válaszadó megemlített: „A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című
projektet. A pályázat az Orfű Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. irányításával a
természeti és turisztikai vonzerők összehangolt fejlesztéseként, kilenc támogatott partnerrel és
huszonhárom projektelemmel valósult meg. A térség összefogását, a hálózatosodást
ösztönözte ez a pályázat, melyben több, a komlói kistérséghez tartozó település, valamint a
Keleti-Mecsek Egyesület is részt vett, azonban a fő fejlesztések Orfűn valósultak meg. Az
összesen 890 milliós pályázat keretében a kistérségben Magyarhertelenden ökoturisztikai
látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült, Magyaregregyen sor került a Máré-vár és
17
A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján 18
Támogatási döntés dátuma
az erdei fürdő rehabilitációjára, Szászváron információs központ és egy vadaspark került
kialakításra, Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki, valamint
Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg.19
A konstrukció tehát
jó volt, viszont a program utóéletét nem biztosították. A tervek között szerepelt hogy a
kialakított turisztikai attrakciók menedzselésére Turisztikai Desztinációs Menedzsment
szervezetet hoznak létre, ám ebből az elképzelésből nem lett semmi. Így jelenleg is
kihasználatlanok az attrakciók a kistérségen belül. Orfűn létrejött ugyan egy TDM szervezet,
ám kizárólag a tóra és közvetlen környezetére fókuszálva végzik marketing tevékenységüket,
a kistérség településeire nincsenek hatással20
.
Fontos megemlíteni, hogy ilyen jellegű kezdeményezésekre a mostani programozási
ciklusban már nem is lehetett pályázni, ugyanis úgy alakították ki a Dél-Dunántúli Operatív
Programban az önkormányzatok számára biztosított turizmusfejlesztési konstrukciót, hogy
maximum 100 millió forintos fejlesztésre lehetett pályázni 20%-os önerő biztosítása mellett, s
csak egy településre vonatkozhatott az elképzelés. Tehát a hálózatosodást nem engedték,
valamint csak nagyobb települések tudtak a pályázaton egyáltalán elindulni, mivel a 20 millió
forintos önerőt kis lélekszámú községek nem tudták biztosítani.
5.1.2. A 2007 utáni fejlesztések jellemzői
A Komlói kistérségnek 2012. novemberéig összesen 9 711 millió forint ÚMFT forrásból
finanszírozott támogatási összeget ítéltek meg. A 339 beadott pályázatból 169 esetben került
sor pozitív elbírálásra, mely nyertes projektek közül számában a legtöbb (89 db) a
Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében valósult, vagy valósul meg. Ha operatív
programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze
a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében
osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP –
1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag
szerényebb összeg jutott.
Az operatív programok közötti forráselosztást a 10 legnagyobb támogatott projekt listája is
szemlélteti. Az megújuló energiaforrások használatát támogató és az épületenergetikai
fejlesztést elősegítő három darab KEOP-os pályázaton kívül, a nagy beruházások mind a
DDOP keretében kerültek megvalósításra.
19
http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben-244130 20
Komlón is létrehoztak TDM szervezetet, azonban támogatást még nem nyertek fejlesztéseik megvalósítására.
…táblázat: A 2007 utáni időszak 10 legnagyobb pályázata21
Pályázó neve Projekt célja Év22
Megvalósítás
helye
Támogatás
(eFt)
Támogatás
i arány
(%)
Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt.
Hosszúhetény elkerülő út
(6541.sz. Hird-Szászvár ök. út) 2008 Hosszúhetény 1 423 379 100
Komló Város
Önkormányzata
Kökönyösi Oktatási Központ
kialakítása 2009 Komló 1 247 343 90
Magyar Közút Nonprofit
Zrt.
Térségi elérhetőség javítása a
6543. j. úton 2012 Komló 913 866 100
Komlói Fűtőerőmű Zrt.
Komlói Fűtőerőmű ZRt.
biomassza tüzelésű, 18 MW-os
forróvíz-kazán létesítése
2009 Komló 485 961 37
Egyházaskozár Község
Önkormányzata
Egyházaskozár
szennyvízelvezetés és tisztítás 2009 Egyházaskozár 416 398 90
Komló Város
Önkormányzata
Energiahatékonyság növelése
Komló Város Önkormányzatának
intézményeiben
2010 Komló 294 413 75
Bányászati Utókezelő és
Éjjeli Szanatórium
Épületenergetikai fejlesztés a
sikondai Bányászati Utókezelő és
Éjjeli Szanatóriumban
2011 Komló 248 001 100
Ratipur Gépjárműalkatrész
és Autófelszerelést Gyártó
és Értékesítő Kft.
Ipartelepítés a Ratipur Kft.-nél 2009 Komló 208 099 50
Komlói Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulás Kerékpárút a komlói kistérségben 2009 Komló 196 181 90
Komló Város
Önkormányzat
Helyi jelentőségű vízvédelmi
rendszerek fejlesztése Komló
város területén
2012 Komló 159 810 95
A térség legnagyobb projektje a Hosszúhetényt elkerülő út megépítése volt, mellyel sok egy
sok éves fejlesztési vágy valósult meg. A komlói kavicsbányából ugyanis rendszerint
Hosszúhetényen keresztül teherautók vitték a kitermelt építőanyagot, ami nagy környezeti és
zajterheléssel járt. Így égető szükség mutatkozott a fejlesztés megvalósítására, melyet a
kistérség fejlesztési terve is rögzített. Azonban azt is meg kell említeni, hogy mire elkészült az
elkerülő út, addigra a kavicsbánya megrendelései is jócskán lecsökkentek a gazdasági válság
miatt, s ezzel együtt a közlekedő kamionok száma is. Tehát nincs akkora forgalom, mint
amivel számoltak a tervezés közben.
A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozását is fontos fejlesztésként értékelték főleg a komlói
és a magyarszéki válaszadók. Ez a mamutintézmény összesen 11 tagintézményt fog össze. A
21
A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján 22
Támogatási döntés dátuma
projekt keretében bővítésre, korszerűsítésre kerül a „Kökönyösi Oktatási Központ”
Szakközépiskola Alkotmány utcai épülete, a Gagarin Általános Iskola, a Sallai Óvoda, a
Körtvélyesi Óvoda, a Nagy László Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumi épületrésze, a
Magyarszéki Általános Iskola és az Óvoda, valamint a Ligeti és a Magyarhertelendi Óvoda
mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból. Ugyancsak Komló városa, mint gesztortelepülés,
130 millió forint támogatást nyert a TÁMOP „Kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése,
egyenlő hozzáférés biztosítása a Kökönyösi Oktatási Központban „ című projekt
megvalósítására. A projekt keretében 133 pedagógus vett részt képzéseken az új pedagógiai
módszerek elsajátítása céljából. Alapvetően ezek a pályázatok (a második TÁMOP pályázat
az oktatási központ létrehozásához kapcsolódott, kötelező volt a kompetencia alapú nevelés
bevezetése) az intézmények korszerűbbé tételét, felújítását célozták. A központ kialakítása
nagy összefogásra nem ösztökélte a tagintézményeket. Továbbra is külön-külön intézik
mindennapi ügyeiket, csak a munkáltatói és üzemeltetői feladatok összpontosulnak a
központban.
Az integrált oktatási központ létrehozásával a középiskolák is a központ üzemeltetése alá
kerültek a megyétől, de a Baranya Megyei Önkormányzat is tagja a többcélú, közös
igazgatású közoktatási intézménynek. 2016-ig kötelező a központ fenntartása, ez a pályázat
egyik követelménye. Azonban napjainkra kérdésessé vált, hogy a középiskolákat, általános
iskolákat az város üzemelteti-e tovább. Komló ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem akar
intézményfenntartó lenni. Így az üzemeltetés, ha a város be tudja bizonyítani, hogy képtelen a
feladat ellátására, állami kézbe kerülhet.
Szintén nagy összegű, 197 millió forintos beruházás keretében valósult meg a Sikondát,
Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót összekötő kerékpárút, melyhez az érintett
települések közel 21,5 millió forintos önrészt biztosítottak. A helyiek szerint sikeres volt ez a
fejlesztés, hiszen nagyon sokan igénybe veszik kerékpárjukat a mindennapi munkába járás
során is, tehát a helyi szükségleteket is kiszolgálja, valamint a turisztikai kapcsolatok
erősödését is várják a beruházástól. A közeljövő fejlesztési elképzelési között szerepel a
kerékpárút Orfűig való meghosszabbítása, mellyel tartalmasabb kikapcsolódást kínálhatnak az
idelátogatóknak.
Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur
Kft. nevéhez fűződik. A 65%-ban magyar, 35%-ban osztrák tulajdonban lévő vállalkozás
poliuretán feldolgozásra szakosodott, s jobbára a járműipar számára állítanak elő
autófelszereléseket és alkatrészeket. A cég a regionális operatív program keretében
ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert. Az összes fél milliárd forintos beruházás
keretében egy új üzemcsarnokot építettek, ahol új és korszerű technológiával folytatják a
gyártást. Ennek köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült23
, melynek nagy térségi
hatása ugyan nincs, de mindenképpen új álláslehetőségek nyíltak meg a komlóiak előtt.
Szintén fontos kiemelni a komlói, városi kézben lévő Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a
térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében
biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Az új blokk üzembe
állításával a távhőköltségek csökkenését remélték, mely napjainkig csak korlátozottan
érvényesült.
… táblázat ÚMFT és ÚSZT pályázatok megoszlása a települések között, 2007-201224
Település jogállás Terület
(km2)
Lakó-
népesség
Benyújt
ott
pályáza
tok
száma
(db)
Támo
gatott
pályáz
atok
száma
(db)
Megítélt tám.
össz (Ft)
Támogat
ás/népess
ég (ezer
Ft/fő)
Komló város 46,55 25 020 256 143 7 103 252 517 283,9
Hosszúhetény község 45,27 3 486 30 10 1 660 144 238 476,2
Egyházaskozár község 24,31 792 8 2 449 298 900 567,3
Magyarhertelend község 16,16 627 6 2 258 231 555 411,9
Szászvár nagyközség 21,17 2 334 19 11 234 145 632 100,3
Máza község 10,69 1 226 3 2 147 125 127 120,0
Köblény község 8,04 227 1 1 83 005 098 365,7
Magyaregregy község 26,81 717 3 1 71 053 017 99,1
Magyarszék község 13,86 1 085 8 4 38 184 502 35,2
Mánfa község 27,7 843 3 1 24 704 569 29,3
Liget község 12,07 419 2 0 0,0
Kárász község 8,02 317 1 0 0,0
Vékény község 9,36 145 1 0 0,0
Tófű község 4,34 110 0,0
Szárász község 5,98 25 0,0
Szalatnak község 10,28 330 0,0
Mecsekpölöske község 7,31 412 0,0
Hegyhátmaróc község 7,59 133 0,0
Bodolyabér község 9,09 222 0,0
Összesen 315 38 470 341 177 10 069 145 155 402,4
3000 fő feletti
települések 91,82 28506 286 153 8 763 396 755 11 064,9
500 fő feletti
települések 140,7 7624 50 23 1 222 743 302 1 950,1
500 fő alatti
települések 82,08 2340 5 1 83 005 098 35,6
23
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg-372970 24 Lakónépesség és terület adatok forrása: Helységnévkönyv 2012.
Támogatási adatok forrása: EMIR Letöltve: 2012. november 22.
A 2007 után a kistérségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források több mint 70%-a Komló
városában realizálódott, holott a népesség 65%-át tömöríti. Hosszúhetény is kiemelhető a
települések sorából, hiszen második legnépesebb településként Komló után a legnagyobb
támogatási összeget tudta lehívni, közel 2 milliárd forintot. A két település együttesen a
kistérség fejlesztési forrásainak 87%-ával rendelkeznek. Fajlagosan, népességszámra vetítve a
legtöbb támogatást Egyházaskozár kapta (szennyvízberuházás), közel 570 ezer forint
fejlesztési forrás jutott egy főre. Szászvár, mint nagyközség ugyan sok pályázatot nyert el, ám
ezek nem voltak nagy összegűek, így népességszámához viszonyítva kevés támogatást tudhat
magáénak.
Sokat mondó tény, hogy a kistérség 19 települése közül 9 egyáltalán nem tudott támogatást
lehívni. E falvak népessége nem éri el az 500 főt, s jellemzően beadott pályázattal sem
rendelkeznek. E kistelepülések sorából Köblény kiemelkedik, hiszen 227 fős lélekszáma
ellenére 83 millió forintos beruházást (belterületi vízrendezés) tudott végrehajtani
támogatásból.
ÚMVP pályázatok
Jelen programozási ciklusban, mezőgazdasági és vidékfejlesztési európai uniós pályázatokra
az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében lehetett forrást lehívni. E forrásból
többnyire a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodást ösztönző támogatásokat
biztosították. De az állattartó telepek korszerűsítésére és géppark fejlesztésre is viszonylag
nagy, több tíz, akár 60 milliós támogatásokat is le lehetett hívni. A komlói kistérségben
jellemzően négy nagy mezőgazdasági vállalkozás (Lukovics És Társa Kft., Agroszász Kft.,
Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. és Mindszentgodisai Agroterm Kft.) hajtotta
végre a legnagyobb beruházásokat.
20 legnagyobb nyertes ÚMVP pályázat
Pályázó neve Jogcím Év
Megvalósítás
helye
Támogatás
összege (Ft)
Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2009 Szászvár 108 483 308
Mindszentgodisai
Agroterm Kft.
EMVA állattartó telepek
korszerűsítése 2009 Magyarhertelend 62 942 958
Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2011 Szászvár 58 068 157
Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2010 Szászvár 50 717 598
Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2012 Szászvár 45 922 575
Lukovics És Társa
Kft.
EMVA állattartó telepek
korszerűsítése 2009 Magyarszék 43 906 617
Agroszász Kft.
EMVA - Agrár-
környezetgazdálkodás 2012 Szászvár 40 423 164
Agroszász Kft.
EMVA - Szárítók
támogatása 2010 Szászvár 39 591 059
Ládás
Mezőgazdasági és
Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás 2010 Hegyhátmaróc 39 488 900
Mindszentgodisai
Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2012 Magyarhertelend 38 580 757
Mindszentgodisai
Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2009 Magyarhertelend 36 766 552
Agroszász Kft.
EMVA - Agrár-
környezetgazdálkodás 2011 Szászvár 35 869 603
Ládás
Mezőgazdasági és
Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás 2009 Hegyhátmaróc 35 866 507
Mindszentgodisai
Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2010 Magyarhertelend 34 169 208
Mindszentgodisai
Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2011 Magyarhertelend 33 459 350
Lukovics És Társa
Kft.
EMVA állattartó telepek
korszerűsítése 2011 Magyarszék 32 759 528
Mindszentgodisai
Agroterm Kft.
Önálló, építéssel nem járó
gépek, technológiai
berendezések beszerzése 2008 Magyarhertelend 32 604 937
Ládás
Mezőgazdasági és
Kereskedelmi Kft.
Önálló, építéssel nem járó
gépek, technológiai
berendezések beszerzése 2008 Hegyhátmaróc 28 546 087
ÚMVP-s forráshoz kapcsolódva, a kistérségben LEADER Akciócsoport működik, mely a
Sásdi és a Komlói kistérség 46 települését tömöríti. A lefedett területen található három város
(Komló, Sásd és Mágocs), akik például a III. tengely pályázataiban nem vehetnek részt. Így a
szervezet tevékenysége a falvakra koncentrálódik. A LEADER program keretében nyújtott
támogatások azonban olyan csekélyek, hogy igazán dinamizáló hatást nem tudnak kifejteni.
Ugyanis a helyi szervezet a lefedett 46 településre a 2007-2013-as ciklusra körülbelül egy
milliárd forint fejlesztési forrást kapott, amiből a III, és IV. tengely helyi pályázatait
finanszírozták. Ha ezt összehasonlítjuk pl. a Komlón megvalósult Kökönyösi Oktatási
Központ létrehozását célzó 1,3 milliárd forintos beruházással, látható milyen kicsi LEADER
„büdzséről” beszélünk. A helyi szervezet nagy hangsúlyt fektetett a mikrovállalkozások
megsegítésére, melynek keretében 300 millió forintot osztottak ki a településeken. A falusi
turizmus fejlesztése is kiemelt cél volt a LEADER pályázatok kapcsán, nagy volt az
érdeklődés e konstrukció után. Ám amióta bevezették azt a törvényi szabályozást, hogy
800 000 forint éves árbevétel alatt is kell adózni a szállásadóknak, drasztikusan visszaesett a
vállalkozói kedv. Kevesen foglalkoznak már a térségben falusi turizmussal. A törvény
megszületése következtében sokan adták vissza pályázatukat.
A pályázatok térségi megoszlását figyelve a szervezet véleménye szerint, míg a vállalkozók
szempontjából a sásdi térség aktívabb, addig az önkormányzati pályázatok inkább a komlói
kistérségből érkeznek, s onnan is a stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkező településekről (a
46 település közül 10 nem hátrányos helyzetű, ők a húzó települések: Hosszúhetény, Máza,
Szászvár, Kárász, Magyaregregy, Magyarhertelend, Mánfa, Magyarszék). A hosszúhetényi és
magyarszéki önkormányzatok, polgármesterek nagyon aktívak és a vállalkozókat is próbálják
a fejlesztésekbe bevonni.
IV.2 A fejlesztések szervezése
A Komlói kistérségben megvalósult fejlesztések zömmel a közszférát érintették, melynek
hátterében az önkormányzatok, s a polgármesterek állnak. A fejlesztések terén ők a
legaktívabb szereplők. Ahogyan az előző fejezetben bemutatásra került, a legtöbb pályázatot a
népesebb települések tudták megvalósítani, élükön Komlóval. A kistérségi központ
kiemelkedő szerepe a fejlesztések szervezése terén vitathatatlan. A település nem csak
közvetlen pályázatai terén bír koordinációs szerepkörrel, de a különböző városi működtetés
alatt lévő intézmények és önkormányzati tulajdonú cégek fejlesztési tevékenységét is
összehangolja, valamint biztosítja a támogatásokhoz szükséges önerőt. A város az egyes
pályázatok kapcsán rendszerint kikéri az érintett szereplők véleményét, s csak az után
döntenek a támogatási kérelem benyújtásáról. A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása
előtt például egyeztető megbeszélések zajlottak, melyen a fejlesztésben résztvevő települések
polgármesterei és a bevonandó intézmények vezetői ültek le megvitatni elképzeléseiket a
projekttel kapcsolatban. E pályázatot a város koordinálta le, s egy külső cég segítségét vették
igénybe a pályázat elkészítésénél, hiszen egy nagy összegű, speciális projektről volt szó. A
pályázat elszámolását és az adminisztrációs feladatokat a város Gazdasági Ellátó Szervezete
végezte. Komló, a nagyobb horderejű pályázatok esetében rendszerint külső pályázatíró
cégekkel dolgozik, mely számukra egyfajta biztonságot jelent a pályázatok elbírálásánál is.
Az önkormányzat munkatársai, beleértve a polgármestert is, folyamatosan figyelik a
támogatási kiírásokat, illetve a velük kapcsolatban lévő pályázatíró vállalkozások is
informálják a várost. Így szinte nincs olyan pályázat, melyről ne tudnának a hivatalban.
Nem csak külső szakemberek bevonásával születnek pályázatok a komlói önkormányzatnál.
A Közösségek Háza, mint a város és kistérsége kulturális és civil életének egyik legfőbb
koordináló intézménye, saját pályázatíró szakembert25
foglalkoztat. A városi intézmény már
2010 óta saját maga készíti és menedzseli le pályázatait kulturális területen, főleg TÁMOP
források igénybevételével.
A Komló városában megfigyelhető pályázati struktúra a többi népesebb település esetében is
hasonlóan szerveződik, tehát a főbb pályázatok elkészítésénél külső szakember segítségét
veszik igénybe. A hivatalok szinte mindegyikénél aktívan figyelik a pályázati rendszert, s
naprakészek e téren, de külön szakembert erre a célra nem tudnak foglalkoztatni.
…. táblázat Egyes kiemelt szereplők fejlesztéspolitikai döntésének jellemzői
Szervezet: Önkormányzatok Kistérségi társulás Fejlesztésben aktív
civilek
Egyéni pályázók
(főként gazdasági
szereplők)
Döntés jellege
(konszenzusos/t
árgyalásos
(demokratikus?)
/vezetői)
A képviselőtestület
jóváhagyása,
többségi döntése
szükséges egy-egy
pályázaton való
elinduláshoz.
A 19 polgármester
konszenzusos
döntése.
Általában a
szervezetek vezetői
döntenek a tagok
jóváhagyása mellett.
Vezetői döntés.
Döntésbe
bevont
szereplők
(érintettek,
vezetői)
A pályázat jellege
szerint az érintettek
általában csak
javaslatokat
fogalmaznak meg.
Az adott fejlesztés
érintett szereplői,
szintén csak
javaslatokat
fogalmazhatnak
meg.
Egyesületi, civil
szervezeti tagok.
Gazdasági, ágazati
vezetők javaslatokat
tehetnek, de döntést
ők nem hoznak.
Fejlesztés
tervezettsége:
(komplex
(összekapcsolód
ó rendszerek/
stratégiai
(tervszerű)/ad
hoc („él a
lehetőséggel”
A polgármesterek
fejében általában van
egy irányvonal, terv,
amely mentén
próbálják
becsatornázni a
fejlesztési forrásokat.
De alapvetően a
legszükségesebb
feladatok
megoldására
pályáznak. A
pályázatokon való
elindulás fő
meghatározó
tényezője az önrész.
A minél kevesebb
Igaz van elfogadott
fejlesztési
koncepció, mely a
szükséges
fejlesztéseket gyűjti
össze, de rendszerint
a pályázati struktúra
adta lehetőségekkel
élve adják be
támogatási
kérelmüket. Például
három település
összefog egy
fejlesztés érdekében,
biztosítják az önerőt
ehhez, s a társulással
megszavaztatják a
Ad hoc jellegű
fejlesztések, de egy
tématerületen belül.
Belső Tűz Egyesület
pl. folyamatosan
támogatásokból
működteti Tanoda
programját,
egymásra épülve,
tervszerűen.
Tervszerűség
megfigyelhető a
fejlesztések
megvalósításában,
melyben a
legnagyobb profit
elérése, a jobb
technológiai
színvonal elérése a
cél.
25
A pályázatíró munkatárs egy sikeres, a Háznak íródott pályázata kapcsán került az intézményhez, s áll azóta is
foglalkoztatásban.
önerejű projekteket
részesítik előnyben
az önkormányzatok.
pályázat beadását,
mely a társulás
munkaszervezetén
keresztül kerül
megvalósításra.
A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás.
A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi
polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A
térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék
mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan
közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési
ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a
megvalósításban is segítenek. Persze konszenzusos döntés születik a Társuláson belül az
egyes projektekről, melyet nagy többségben támogatnak a polgármesterek. A támogatás
önerejét ugyanis a fejlesztést megvalósító település biztosítja, így a többire nézve nem jelent
költséget, tehát nem ellenérdekelt. A munkaszervezeten belül alkalmazott pályázatíró készíti
el nagy többségben a Társulás saját pályázatait, de a települések saját projektjeiknél is
igénybe vehetik a szakember segítségét.
A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói,
de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek
és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt
tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket
tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések
következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben
szerepköre egyre jobban csökken.
A helyi civil szervezetek is folyamatosan részt vesznek a fejlesztéspolitikában, igaz nem
olyan aktívan, mint az önkormányzatok. Csak Komlón körülbelül 120 civil szerveződés
működik, de a nagyobb településeken is sok az aktív, önszerveződő polgár. A civilek
többsége részt vesz pályázatokon, melyet nagy részben a működési költségeik támogatására
adnak be. De vannak például nagyobb Európai Uniós projekteket is végrehajtó egyesületek és
alapítványok, melyek rendszerint saját maguk írják meg pályázatukat. A helyi vélemények
szerint a pályázási rendszerbe először „bele kellett szokni”, meg kellett tanulni ezt a
tevékenységeit is, melyet az évek során egyre jobban elsajátítottak. Ma már
gördülékenyebben intézik az elszámolásokat, könnyebben meg tudják valósítani a projekteket.
A helyi civilek szervezetek közül kiemelkedik a Belső Tűz Egyesület aktív pályázói
tevékenysége révén. Már 2005-től folyamatosan pályáznak Tanoda programuk
működtetésére, eddig három sikeres több tíz milliós támogatást sikerült elnyerniük. Az
Egyesület tagjai roma származású értelmiségiek, akik nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos
helyzetű cigánygyerekek továbbtanulási esélyeinek növelésére. A szervezeten belül születnek
a pályázatok, melyek mindig hatalmas feladat elé állítják a munkatársakat, mind a megírás,
mind a megvalósítás terén. Az Egyesület jó kapcsolatot ápol a komlói önkormányzattal,
illetve a helyi oktatási intézményekkel, ami elengedhetetlen a program sikeres megvalósítása
terén. A szervezet vezetőjét például több telep-felszámolási vagy képzési programba bevonták
már a térség önkormányzatai.
Fontos megemlíteni, hogy a térségben tevékenykedő civil szervezetek összefogására, a szférát
érintő kérdések megvitatására Civil Fórum működik, illetve ülésezik szinte havi
rendszerességgel. Ezeken a megbeszéléseken többek között meghívott előadók adnak
információt a szektor pályázati lehetőségeiről.
Nem csak civil, hanem vállalkozói fórum is működik a városban. 2010-ben megalakult a
Komlói Vállalkozók Klubja, a helyi vállalkozások közös érdekérvényesítése, együttműködése
és összefogása céljából. A Klub rendszeresen tart összejöveteleket, melyeken meghívott
szakemberek tartanak előadásokat többek között adó- és munkaügyekről, vagy az Új
Széchenyi Terv pályázati rendszeréről és az elérhető pályázati lehetőségekről. Több
alkalommal tartottak kerek asztal megbeszélést, melyen a helyi polgármestert kérdezhették a
város tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseiről. A Klub a helyi mikro- és kisvállalkozásokat
tömöríti.
A piaci szféra szereplői közül a nagyobb beruházásokat természetszerűleg a helyi (komlói)
középvállalkozások hajtják végre. Aktívan részt vesznek a pályázati rendszerben, s többnyire
külső pályázatíró cégekkel dolgoznak, hiszen elég speciális és nagy szakértelmet igénylő
pályázatokról van szó több 100 milliós, vagy milliárdos pénzösszegben. A pályázatok
előkészítését és megvalósítását persze az adott cég munkatársai is figyelemmel kísérik, s van
ahol a megvalósítást teljes egészében a vállalkozás saját feladatkörében végzi. A helyi
interjúk során arra is fény derült, van olyan több száz embert foglalkoztató cég, mely
pályázatíró referenst alkalmaz, aki a fejlesztés egész életútját végigvezeti. Így nincs szükség
külső segítségre. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy 2004 óta beletanultak a pályázati
rendszerbe. Az első projektek megvalósítása sok problémát okozott, de ma már sokkal
gördülékenyebben visznek végig egy-egy pályázatot.
IV.3 Fejlesztéspolitikai példák: sikerek és kudarcok
Komló, Magyarszék, Mecsekpölöske – DDOP 5.1.1
Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske először 2007-ben nyújtotta be pályázatát, a
településeket összekötő kerékpárút megépítésére a regionális operatív programon belül. A
Magyarszékről induló elképzelés ötletét a szomszédos két település is jónak ítélte, így mint
mikrotérségi pályázat a Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társuláshoz fordultak pályázati
igényükkel. A projekt megvalósításához szükséges önrészt a három érintett település állta, így
a Társulás könnyedén megszavazta a pályázaton való elindulást. A Társulás munkaszervezete
készítette és adta be a pályázatot, mely sikeres elbírálást kapott. Ám a megvalósítás előtt több
probléma is adódott: eredetileg úgy tervezték a kerékpárút nyomvonalát, hogy végig
önkormányzati területeken haladt, amit az engedélyeztetési eljárás során módosítani kellett,
így az út már magánbirtokokat is érintett. A legtöbb tulajdonossal sikerült időben
megegyeznie az önkormányzatoknak a területvásárlást illetően, azonban egy földbirtokos
család tétovázása miatt a települések végül kicsúsztak a határidőből, vissza kellett adni
pályázatukat26
.
2009-ben újra beadták pályázatukat, s már felkészültebben várták a megvalósítás szakaszát: a
tervezett nyomvonalon minden érintett földtulajdonossal megállapodtak. El is kezdődött a
beruházás, de több tényező késleltette a megvalósítást. Első körben a közbeszerzésen nyertes
kivitelezőt kellett kizárni a pályázatból, s megbízni egy másik céget. Másodsorban a már
megkezdett útépítést a sok esőzés miatt fel kellett egy időre függeszteni, a gépek ugyanis nem
tudtak felhajtani a felázott talajra. A bajt csak tetézte, hogy szintén az esőzések miatt
megáradt Kaszárnya-patak, mely mellett futott a kerékpárút kissé átrajzolta a földhasználati
terveket, újabb engedélyeztetési eljárásokra volt szükség. Ám végül 2010 októberére elkészült
a 12 km hosszú kerékpárút, melyet a helyiek véleménye szerint sokan használnak pl. a
mindennapi munkába járás során is.
A pályázatot a megírástól kezdve a megvalósításon keresztül a menedzselésig a kistérségi
Társulás végezte, s beszámolójuk alapján az eljárásrenddel és az elszámolással kapcsolatban
nem adódott problémájuk. Inkább a hatósági ügyek, a sorozatos engedélyeztetési eljárások
nehezítették és késleltették a megvalósítást. A pályázat közben folyamatos egyeztetések
26
http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458
zajlottak a települések és a Társulás között, így a problémák ellenére végül sikeresen
megvalósították a projektet. Továbbá tervezik a kerékpárút Orfűig való meghosszabbítását is.
Vékény – DDOP 5.1.3
A település a DDOP-n belül a közúti közlekedés biztonságosabbá tételére (a település be- és
kivezető útjain forgalomcsillapító járdaszigetek elhelyezése) pályázott, s nyert is körülbelül
24 millió forintot, melyhez a településnek 5%-os önrésszel kellett hozzájárulni. Ezt a falu
vállalta is, ám az utófinanszírozás miatt a beruházásra a NFÜ körülbelül a támogatás 25%-át
tudta volna előlegként biztosítani. A többi költséget pedig a településnek kellett volna hitelből
fedeznie, de akkoriban Vékény éves költségvetése 20 millió forint volt, tehát kevesebb, mint a
tervezett beruházás. A hitelintézet ugyan adott volna pénzt a megvalósításra, ám e költsön
kamata több millió forintot jelentett, amit az önkormányzat kevés kis költségvetéséből nem
tudott volna kigazdálkodni. Így sajnos vissza kellett mondani a pályázatot.
V. A megvalósult projektek eredményei
Közszféra
…. táblázat A fejlesztések kapcsolata az igényekkel
Prioritás Prioritás leírása a 2005-ös
tervben27
Megvalósulás (2012)
(2007 előtti fejlesztések)
Településkép megújítás - Településközpont rehabilitáció
- Közösségi színtér létesítése,
kialakítása
- Parkosítás, közterület rendezés
- Térburkolatok
ÚMVP, illetve közmunka forrásból
AVOP Leader+ keretében
településképmegújítás
Turizmusfejlesztés - Termálturizmushoz kapcsolódó
fejlesztések
- Egyéb fürdők fejlesztése
- Ökoturizmushoz kapcsolódó
fejlesztések
- Kerékpárutak létesítése
- Túraútvonalak és kapcsolódó
létesítmények
- Tavak létesítése, rehabilitációja
- Szálláshelyek fejlesztése
- Üdülőterületek kialakítása
- Magyarhertelendi élménypark
kialakítása
- Hosszúhetényi malom szolg.fejl.
- Kerékpárút építése: Komló,
Magyarszék, Mecsekpölöske
- Mecsek gyöngyszemei pályázat28
- AVOP Leader+ keretében
szálláshelyfejl. Magyarhertelenden,
Hosszúhetényen, Egyházaskozáron
- Magyarhertelenden sétányok
kialakítása
Intézményhálózat fejlesztés - Épület rekonstrukció
- Energetikai korszerűsítés
- Kökönyösi Oktatási Központ
létrehozása keretében
27
A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005 28
Magyarhertelenden ökoturisztikai látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült,
Magyaregregyen sor került a Máré-vár és az erdei fürdő rehabilitációjára,
Szászváron információs központ és egy vadaspark került kialakításra,
Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki,
Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg
- Akadály-mentesítés épületrekonstrukció
- Épületenergetikai fejl.:Komló,
Hosszúhetény
- Akadálymentesítés Komló
(polg.hiv., idősek otthona, bíróság)
Infrastruktúra - Térségi közlekedési infrastruktúra
- Gázberuházás
- Szennyvízberuházás
- Ivóvízellátás
- Vízelvezető rendszerek
- Villamos hálózat
- Útfejlesztés Komlón
- Hosszúhetényi elkerülőút
- Közlekedés biztonság fejl.:
Magyarszék, Szászvár
- Szennyvízkezelés: Egyházaskozár
- Vízrendezés: Köblény, Mánfa,
Máza, Magyaregregy,
Hosszúhetény, Komló
Lakásgazdálkodás Körzetközpontban a telepszerű
lakókörnyezet rehabilitációja
-
Telkesítés Új lakótelkek kialakítása, és azok
közművesítése
-
Informatika - Közigazgatási és közszolgáltatási
rendszerek alkalmassá tétele a
teljes e-ügyintézésre
- Lakossági hozzáférés támogatása
-
A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok
mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő
módon, ahogy az a táblázatból is kitűnik, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját
hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. E térség más
szegmenseinek, szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, szükségleteit nem tükrözi a
dokumentum.
Azonban az elmondható, hogy az önkormányzati fejlesztések terén a nagyobb települések
(Komló, Hosszúhetény, Szászvár, Magyarszék) elég sikeresen tudták az Európai Uniós
támogatásokat lehívni. De Magyarhertelend is a turisztikai beruházásai kapcsán fejlődést
tudott indukálni. Főleg Komlón valósultak meg a nagyobb beruházások: a főbb
önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, akadály mentesítése, a Kökönyösi
Oktatási Központ létrehozása, s ez által oktatási intézmények felújítása, útfelújítások,
kerékpárút kiépítése, vízrendezés megvalósítása.
A nagyobb népességszámú települések tehát jól igazodtak a támogatási rendszerhez, kitűzött
céljaikat az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén
meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti
kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési
elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok
kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg
falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló,
ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből.
Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében tényleges és viszonylag jól
fókuszált fejlesztési elképzelések vannak, van ahol ez fejlesztési tervben foglalva van
megfogalmazva, igaz nagyon ritka esetekben. A települések próbálnak e terv mentén forrást
találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között
tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb
meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb
támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP
konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek.
Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a pályázatok, hiszen kényszerből, ilyen típusú
pályázatokon mernek elindulni a települések.
A táblázatban ismertetett pályázatoknak igazán térségi hatásuk nem volt. Ezek többsége
infrastrukturális, intézmény rehabilitációs projekt volt. Talán a kistérségi kerékpárút
megépítése, vagy a Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása tudott nagyobb településhatárt
átlépő hatással bírni, azonban csak Komló közvetlen környezetében. Vagy talán a „Mecsek
gyöngyszemei” turisztikai pályázat bírt igazán térségi hatással, ám e fejlesztés hatása ma már
Magyarhertelenden kívül nem is érzékelhető a kistérség településein, hiszen e projekt utóélete
egyáltalán nem volt biztosítva. Az említett községben jelen ciklusban is nagy figyelmet
fordítottak turisztikai fejlesztésekre, hiszen a ROP-os pályázathoz kapcsolódva fedett
élménypark kialakítására került sor, valamint vidékfejlesztési támogatásból dísztavat és
ifjúsági tábort hoznak létre a településen, s több szálláshely kialakítására is sor került.
Civil szféra
A civil szféra szereplői lehetőségükhöz mérten főleg a TÁMOP egyes konstrukcióiban tudtak
támogatási forráshoz jutni. A kulturális pályázatok terén kiemelhető a komlói Közösségek
Háza szerepe, hiszen több megvalósított projekt kapcsán nem csak felnőttoktatási
intézménnyé nőtte ki magát, hanem aktív kulturális életet (hangversenyek, színházi estek,
alkotóház) is biztosít nem csak a város, de az egész kistérség számára.
A kistérségi civil szféra szerepét bemutatva kiemelhető a Komlói Belső Tűz Egyesület
munkája, akik 2004 óta segítik a helyi cigány diákok, fiatalok, idősek oktatását, valamint
érdekképviseletet nyújtanak számunkra. Az egyesület folyamatosan pályázik európai uniós és
civil forrásokra, így már 2007 előtt, a HEFOP kiírásban kétszer, illetve ebben a ciklusban is
sikerült támogatást elnyerniük a TÁMOP-ban Tanoda program működtetésére, ahol a
halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány diákok részére biztosítják a szellemi
fejlődést. Programjuk sikeresen működik, egyre több gyermek tanul tovább és szerez érettségi
vagy szakmunkás bizonyítványt.
A civilek mellett önkormányzatok illetve vállalkozások is bekapcsolódnak képzési és
humánerőforrás fejlesztési programokba, ám e támogatásoknak a helyi szereplők véleménye
szerint nincsen nagy hatása a térségre nézve, hiszen munkahely hiányában a résztvevők nem
tudnak elhelyezkedni. Bár leszögezték, hogy ilyen programokra is szükség van abban az
esetben, ha az álláslehetőség is e mellett biztosítva van, különben csak pénzkidobás plusz egy
tanúsítvány megszerzésének támogatása.
Piaci szektor
A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT
források csupán 23%-a29
szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd
forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította.
Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése
hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról
összecsengtek.
A helyi vállalkozások által megvalósított pályázatok néhány DDOP-n belül finanszírozott
komlói telephely-fejlesztési és ipartelepítési (Ratipur Kft.) projekten kívül nagy térségi
hatással nem bírtak. Bár kétség kívül a gazdaságfejlesztés lehet az a szegmens, ami a térségre
pozitív hatást gyakorolhat. A helyi szereplők nagyon fontosnak tartják a munkahelyteremtést,
ami főként e pályázatok révén lehetne biztosítani.
V.1 Sikeresnek tartják-e magukat helyben a fejlesztésben és a fejlesztéspolitikában?
Ha objektíven nézzük a kistérség teljesítményét az ÚMFT/ÚSZT fejlesztési források
lehívásában, azt a megállapítást tehetjük csupán a számok tükrében, hogy az országos átlagtól
jóval elmaradt a kistérség e tekintetben. A hazai átlagot nézve 2012. novemberéig egy
kistérség körülbelül 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a
Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott.
29
DDOP telephelyfejlesztés és ipartelepítés konstrukció, valamint GOP pályázatok.
A helyi szereplők véleménye sok féle álláspontot tükröz e tekintetben. A nagyobb települések
vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is
igazolnak. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú
munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen a fejlesztési
rendszer ebben nem támogatta őket.
„A foglalkoztatás terén véleményem szerint nagyon kicsi és részeredményeket tudtunk elérni
az elmúlt időszakban. Nagyobb befektető, amely komolyabb munkaerőt szívott volna fel nem
jött se Komlóra, se a térségbe. Komló és környéke alapvetően a bányászatra épült és a
bányászat és a hozzá kapcsolódó cégek adták a foglalkoztatásnak a 80-90%-át. Ezt12 évvel
ezelőtt, mint a hokedlit kihúzták a lábunk alól, és az óta valójában nem történt semmi érdemi
változás. Tehát 2000 óta ez a térség nem kapott semmilyen olyan kiemelt segítséget,
támogatást annak érdekében, hogy egy szerkezetátalakításnak nevezett folyamatot
végrehajtson.”- fogalmazta meg álláspontját Komló város polgármestere.
A kisebb települések egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett
ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a GOP-ban nem is pályázhattak,
vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre. Így pár
milliós épület-felújításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak
támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a
vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett, hiszen a
települések nem hogy fejlődni, stagnálni nem voltak képesek.
A vidékfejlesztési források szerepénél maradva szót kell ejteni a helyi Leader szervezet egyre
fogyatkozó szerepéről. Véleményük szerint a Leader+ programban sokkal jobban tudtak
működni, hiszen csak 10 település tartozott az akcióterülethez, ahol jobb és hatékonyabb
projekteket tudtak generálni, pusztán a nagyobb odafigyelés, jobb együttműködés által. 2007-
től azonban 46 településen kellett ellátni a szakmai feladatokat, ami nagy kihívást jelentett a
szervezetnek. Úgy hidalták át a problémát, hogy Sásdon, Magyarhertelenden, Szárászon és
Mágocson is irodát tartottak fenn, ami biztosította az együttműködést és a jelenlétet a
térségben. Ám a működési költségek megnyirbálásával mára már a felére apadt a
munkaszervezet létszáma, s csak Szászváron működik iroda. Egyre nehezebben lehet
megszólítani és bekapcsolni az embereket a fejlesztésekbe. Az alulról indukált, közös
tervezésen és együttműködésen alapuló program elvesztette ezen értékeit, s napjainkra a helyi
szervezet is az „MVH kinyújtott karjaként, kifizető ügynökségeként” funkcionál csupán.
V.2 Fejlesztési lehetőségek értékelése
A helyi, fejlesztéspolitikában érdekelt szereplőkkel készített interjúk során kivétel nélkül az a
megállapítás hangzott el, hogy a térségnek munkahelyekre van szüksége. Ez a legfőbb cél,
melynek minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. Hiszen a bányabezárások
következtében megnövekedő munkanélküliség problémáját a térség a mai napig nem tudta
leküzdeni. Nincs a kistérségnek megfelelő gazdasági potenciálja, az állástalan néptömeget a
helyi kis és középvállalkozások nem tudják felszívni. Minden településen, beleértve Komlót
is, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, ami meglehetősen torz munkaerőpiaci
helyzetre utal. Így a legfőbb kívánalom a helyi gazdaság erősítése, a minél szélesebb körű
gazdaságfejlesztési támogatás biztosítása. A helyi megkérdezett vállalkozók véleménye
szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene
irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi
problémáira.
Ugyancsak a gazdaságfejlesztési forrásoknál maradva, a helyi vidékfejlesztési szereplők
kiemelték, hogy nagyon hátrányosan érinti a falvakat az ÚMFT és ÚMVP közötti lehatárolás.
Hiszen e miatt a kisebb települések vállalkozásai nem pályázhatnak a GOP kiírásaira, elesnek
a támogatásoktól. A vidékfejlesztési források pedig érdemben nem tudják kompenzálni az így
kieső fejlesztési forrásokat.
Az önkormányzati szférából érkező vélemények szerint nagyon hasznosak voltak az
infrastrukturális fejlesztések, több településen energetikai korszerűsítés zajlott, melynek
hatására a működési költségek csökkentnek. Ezt a mai nehézkes fenntartás mellett hasznosnak
ítélték. Azt is leszögezték, hogy szükség van például képzési támogatásokra annak érdekében,
hogy az álláskeresők szakképzettebbek legyenek. Ám munkahely hiányában csak felesleges
pénzkidobásnak értékelik például a TÁMOP vagy TIOP ez irányú konstrukcióit. Persze ilyen
jellegű támogatásra is szükség van, de álláslehetőség biztosítása mellett.
Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott
komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók
kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a
fejlesztési források felhasználhatóságát.
Eljárásrend negatívumai (pozitívumai)
A térségi vélemények egybehangzóan a fejlesztési rendszer túlzott bürokratikusságát
hangsúlyozzák. Véleményük szerint a közreműködő szervezetek részéről nagyfokú
bizalmatlanság mutatkozik, még a 10 sikeresen megvalósított projekt után is. A pályázókra
nagy teher nehezedik a sok papírmunka miatt, amit sok esetben feleslegesnek éreznek az
érintettek. Teljesen rugalmatlannak ítélik a rendszert: a pályázónak minden határidőt be kell
tartani pl. egy-egy hiánypótlás kapcsán, ám ugyanez nem mutatkozik a közreműködő
szervezet felől, sokszor előfordult, hogy késtek a kifizetésekkel.
Összességében a pályázók jónak értékelik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
kapcsolattartóinak felkészültségét, s általában probléma menten együttműködésről számolnak
be. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról ellentétben egy pozitív vélemény sem
hangzott el. Inkább akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi
IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal,
Szászvár és Hosszúhetény esetében bírósági ügy is lett az elszámolási nézetkülönbségekből.
A helyi LEADER szervezethez is sorozatosan érkeznek a panaszok a vidékfejlesztési
forrásokat kezelő szervezet ellen, nagyon megnehezítik a „kis” pályázók dolgát is. Sokan
emiatt nem is vállalkoznak arra, hogy ilyen pályázatokon elinduljanak.
Szintén a rendszer hibájaként fogalmazódott meg a pályázatok hosszas elbírálása. Nagyon sok
idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s gyakran a
körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell.
A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A pályázók
többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből
fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön
felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó
zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagy arányú adósságot halmozott fel.
…. táblázat A fejlesztéspolitika megítélése
Fejlesztési rendszer
pozitívumai
Fejlesztési rendszer
negatívumai
Fejlesztési rendszerrel
kapcsolatos változtatási
javaslatok
Rendelkezésre állnak fejlesztési
források. Bürokratikus eljárásrend
Utófinanszírozás Nagyobb arányú előleg
biztosítása.
Nagyfokú bizalmatlanság a
pályázóval szemben.
Azon pályázók esetében, akik
már többször bizonyították
sikeres pályázói
tevékenységüket, könnyebb,
gyorsabb eljárásrend
biztosítása.
ÚMVP/ÚMFT lehatárolás
5000 fő alatti települések is
részesüljenek a
gazdaságfejlesztési forrásokból.
Kis összegű pályázatok
esetében könnyített eljárás
alkalmazása.
ÚMVP-n belül III.és IV.
tengelynél született egy
rendelkezés, miszerint a
fejlesztési források 45%-át
gazdaságfejlesztésre kell
költeni.
Az ÚMFT-vel kapcsolatban:
nagyobb arányú
gazdaságfejlesztési forrás
biztosítása. Munkahelyteremtés
ösztönzése!
V.3 Javaslatok a fejlesztéspolitika alakítására
A térségi szereplők nagyrészt tisztában vannak, érzékelik a területfejlesztései intézmények
leépülési folyamatát. Kezdve a Regionális Fejlesztési Tanácsok, majd saját kistérségük
területfejlesztési tanácsának megszűnésével. De ugyanez mondható el a helyi Leader iroda
működésével kapcsolatban is, ahol mind az alkalmazottak számában, mind a működési
költségek tekintetében visszaesés tapasztalható. Ezáltal hatékonyságuk is csökkent az évek
alatt.
Pár válaszadó véleményéből kitűnik: bíznak abban, hogy minél hamarabb feláll a megyei
apparátus, s képviselni tudja a térséget a fejlesztéspolitikában. Fontosnak ítélik, hogy a térségi
vélemények hangsúlyosan szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál.
A helyi Leader szervezet elnökének javaslata szerint az akciócsoportokat meg kellene tartani
a fejlesztéspolitika számára. Nem csak a vidékfejlesztési szereplőket tudnák összefogni,
hanem az egész térségben aktívan közreműködhetnének a fejlesztések összehangolása
érdekében. Hiszen e struktúra már ki van alakítva, létezik, talán nagyobb bizalommal
fordulnának hozzájuk az emberek, mint egy teljesen új koordinációs hálózathoz. Persze ehhez
teljes lefedettség és nagyobb humánerőforrás és pénzügyi tőke kell, hogy aktív szereplőkké,
generátorokká váljanak. A helyi akciócsoportok önállóságát is biztosítani kell, s tisztán az
alulról építkező kezdeményezéseknek kell teret engedni.
Szintén a szervezet elnökének javaslata, hogy a területiségnek sokkal nagyobb szerepet kell
adni. Nem csak azért, mert az Európai Unió kifejezetten ezt támogatja a plusz 10%-os
társfinanszírozással, hanem azért is, mert a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten
hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. A területfejlesztés
két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a
tervezés időszakában. Különben nem lesz kézzel fogható változás.
VI. Forrásjegyzék
VI.1 Hivatkozott szakirodalom
- Gyenizse Péter – Szabó-Kovács Bernadett: A természeti környezet és a település
kölcsönhatása Komló példáján In.: Földrajzi Értesítő 2008, LVII. Évf. 3-4. füzet, pp.
273-288.
Internetes források
- Dunántúli Napló online felülete Baranya megye híreivel: www.bama.hu
http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg-
372970
- Komló város hírei online felületen
http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229
http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458
- Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben-
244130
VI.2 Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok
- Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013
- Baranya megye Területfejlesztési Programja 2003
- A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005
- Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület)
- Komló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009
- „ A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél-dunántúli régióban”
c. vizsgálat összefoglalója, Dél-dunántúli régió – 2005. július
VII. Mellékletek
VII.1 Táblázatok
VII.2 Térképek
VII.3 Helyi döntéshozói interjú összefoglalása
Vidák Krisztina – LEADER-szervezet (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület)
vezetője; Szászvár
Dr. Finta István –Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER) elnöke, Vékény
alpolgármestere, MTA RKK (Pécs) munkatársa
Varga Zsolt – munkaszervezet vezetője; Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati
Társulás Komló
Bék János - polgármester; Szászvár
Kárpáti Jenő – polgármester; Magyarszék
Dr. Polics József – országgyűlési képviselő, kistérség elnök, Komló város
polgármestere
Dr. Csörnyei László – polgármester; Hosszúhetény
Dr. Hoppa József – főigazgató; Kökönyösi Oktatási Központ Komló
Orsósné Tomics Annamária – egyesületi vezető; Belső Tűz Egyesület Komló
Aranyos László – pályázatíró, művelődésszervező; Közösségek Háza Komló
Illés Erika – gazdasági igazgató; Ratipur Kft. Komló
Lakics Péter – ügyvezető igazgató; Lakics Gépgyártó Kft. Komló