híd, 1939/4. szám

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-19394-szam 1/52

Pošta r i n a plaćena u gotovom P o i e d i n i bro) 4 đU*

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :

A d y E n d r e : A fekete húsvét — — — — — — — — 113H ozzászólás — — — — — — — — — — — — 114Ösz Szabó J án os: A z utolsó k en y ér — — — — — — 119Szakács Gábor : G o r n j i B r e g •— — — — — — — — 121G ál L ászl ó- M ese (ver s) — — — ' •— — — — — — 124R óz sa M á r t a : N o v a C r n j a — — — — — — — — — 126Sán ta P éter : B eszélgetés — — — — — — — — — 127M i k l ó s I l o n a : G y er mek véd elem — — — — — — — 130

V a r a d i ' J ózsef (székely n épballad a) — — — — — — — 133N épmese — — — — — — — — — — — — — 134Fe k e t e B éla: A csehek E ur ópában — — - — — — — 135D a r v a s J ózsef: G y erm ek éveimből — — — — — — — 140H a j d ú V i l m o s : Csehország bekebelezésének gazdasági követ

k ezmén y ei — — — — — — — —• — — — — 144Á g n es S med l ey : A g e r i l l a hábor úban — — — — — — 145V as B éla: G azdasági szemle — — — — — — — — 150Szán tó Á r pád : V i lágszemle — — — — — — — — 155

F I G Y E L Ő

M oh ács i I r én : H el y z etkép A n g l i áb ól — — — — — — 146S z A . . A m a g v a r kormán yvá l ság ok t i t k a — — — — — 147K . : Budapest — — — — — — — — — — — — 148N .- A k i bí zi k n em csat lakoz ik — — — — — — — — 149

L A P S Z E M L E

A r ch í v f ür B i o l o g i e , Resto del C a r l i n o ; Deutsche A l l g em ei n eZ e i t u n g , V ölk i scher B eóbachter — — — — — — 149

L ' O u v r e , I / O r d r e — — — — — — — — — — — 150

K Ö N Y V S Z E M L E

S z e r b G y ö r g y : F a r k a s a f a rk a sok között ( F a l l a d a ) — — 152K R Ó N I K A — — — — — — — 153

V I. É V F OLY AM • SUBOTICA • 1939 ÁP R ILIS • 4. S ZÁM

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Szerkesztői üzenetekTöbbek kérésére közöl jük az

a l áb b iak at :1. ' M i n d e n a l k a l m a z o t t n a k , a k i a

segédszemélyzet fogalma al á es ik .j og a v a n tú l ó r a d í j r a . K iv étel t k é

peznek azok, a k i k magasabbrendűmunkát végeznek, m i n t pl . üz letvezetők., k ön y velők, pénztér n okok,m é r n ök ök . A tö r v é n ye s m u n k a id ő8 ór a n apon k ént , i l l etőleg 48 ór ahetenként azon vál la latoknál , aholtöbb m i n t 15 mun ká s va n a l k a l mazva, az ok n á l ped ig , ahol 15munkásnál kevesebb d o l go z i k , 10ór a n a p o n t a , i l l etőleg 60 ór a h et en k é n t . I t t m eg k e l l j e g y e z n i ,hogy a legfelsőbb bír óság ál l ás

p o n t j a s z e r i n t csak az az idő szám í t t ú l ó r á n a k , a m i t a m u n k ás h e t i 48, i l letőleg 60 órán túl dolgoz i k . T ú l ó r a d í j r a j o g a v a n m i n d e nm u n k á s n a k , t e k i n t e t né lkül , hogyóránként , naponként , hetenkéntva gy h a v o n k é n t k a p j a fizetését.

A túlóradí j követelésekbőlv a l a m i n t a munkás és m u n kaadó viszonyából származó többiperek , a m e n n y i b e n a per es összegn em h a l a d j a meg a 12.000 dinárt,

a J ó E m ber ek ; B í r ós ág án ak h atás körébe t a r t o z n a k . A b í róságbamitnden--»peres fél egy-egy tagotválaszt, azok közül, a k i k e t a bánih i v a t a l k i je lö l t és a k i k esküt tettek, hogy ezen tisztségüket részrehaj lás né lkü l fog ják e l látn i .

Tú lórad í j követe lésekből , v a l a m i n t a többi mu n k ás és m u n k a ad ó vi szon y ából származó perek ,a m e n n y i b e n ért ékük a 12.000 d i n á r t m e g h a l a d j a a törvényszék

hatáskörébe t a r t o z n a k .A jóemberek bíróságának íté letevégrehajtható és ellene jogorvoslat n a k h e l y e n i n c s , csak keresetnek ,a m i n e k tárgyalására az a járásbíróság il letékes, m e l y n e k te rü le tén a m u n k aad ó l a k i k , i l letőlegahol az ü z e m v an . Ü g y a tö r v é n y szék m i n t a járásbíróság előtt apolgár i per rendtar tás szabálya i é r vényesek. A törvényszék előttm i n d e n k i t ü g y v é d n e k k e l l k é p v i seln ie, mí g ez a J ó E m b er ek B í r ó sága és a j ár ásbír óság előtt n emszükséges.

V i tás a bír óságok előtt az a k ér dés, hogy a munkás v isszamenőlegm e n n y i i dőr e követelhet tú lór ad í j a t . K ez d e tben a m u n k aad ók ah ár om éves elévülésre h i v a t k o z t a k ,azon ban a bír óságok ezt n em fogadták el , m e r t a h ár om éves elé

vülés i idő csak a magasabbrendűsegédszemélyzetre v o n a t k o z i k . M i vel p e d i g a m u n k ás v éd el m i tör vény n em i s emlí t i az elévülést,ú gy k e l l v e n n ü n k , é s e d d i g a bíróságok is ezt az álláspontot fogl a l ták el , h og y i t t i s ér v én ye s apolgár i j ogban érvén y es 32 évielévülés i idő, ami azt j e l e n t i , hogya mu n k ás 32 évr e v i sszamen őlegkövetelheti a túlóradí jat, ha megszakí tás né lkü l e n n y i t dolgozott .

2. A noviszádi legfelsőbb bíróságn e m r é g hozott ítélete s z e r i n t , amunkás csak abban az esetbenkövetelheti a túl órad í j at, h a amunkából való k i lépése és utolsófizetésének felvétele alkalmávalkérte a túlóradíjat és fenntartottaarra való jogát, hogy azt későbbperes úton követelje.

E z é r t m i n d e n m u n k á s n a k a z ttanácsol juk: mie lőtt k i lépne amunkából , lehetőleg másolattal írt

ajánlott levélben, adja tudtára amunkaadónak, hogy a túlóradíjatköveteli. E z e n k í v ü l m i n d e n m u n kás, a m i k o r utolsó fizetését felveszi, követelje a túlóradíjat és gondoskodjék, hogy ezt megbízhatóés szavahih ető tanúk hallják ésszükség esetén a bíróság előtt beb iz on y í ts ák .

3. L egjobb, h a a mu n k ás k i lépésekor s e m m i t n em ír al á. de h a am u n k aad ó m é gi s n yu g tát k í v án ,csak o l y a n n y u g t á t í r j o n a l á,a m e l y be n ben n e v a n az összegam e l y e t felvesz és ama kijelentése, hogy a t úl órad í j at k övetel i .Semmi esetr e se í r jon alá o l y a nn y u g t á t a m e l y be n k i j e l e n t i , hogytovábbi követelése n i n e s . A n y u g tát í r ja a lá mi n d jár t a szövega la t t , nehogy ahhoz még v a l a m i *hozzá lehessen * í r n i .

A ^ Ga zda sági sz em l e* é ̂ V i l ág -

s zem l e^ c i k k e i n k e l e n szám u n k ba nn y o m d a t e c h n i k a i okokbó l ke rü l t ek al a p véée.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A fekete húsvét

Beteg szivem most be tele — nagy,Mi l yen jó v o l n a máskor élni,M áskor s talán máshol:Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét,J a j , itt nálunk, be fekete vagy.

M i k o r halt meg itt a büszkeségS volt jó itt élni nagy szivekkel ,Te l e sz ivekke l?Utat készít itt most a FátumS letépi Húsvét min de n zöld díszét.

H o l magyar százfelé dacolt,Szívós és bolond erejével,Szép erejével,M ely szabadr a tört, ágált mégis

S kinek do lga Isten dolga volt?

Rongy , züllöttség, bomlás és ború,Csoda, hogy még v a n n a k néhányan,Szegény néhányan,K i k n e k ke l l még i l yen országbanSzabadságért a harc — háború.

Beteg szivem most be tele — nagy,M i l y e n jó v o l n a máshol élni.M áskor s talán másho l,M e r t i tt min de n t letép a Fátum:Fényes Húsvét, be fekete vagy.

A d y E n d r e

f i d 1939 8 — 113 —

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Hozzászólás

( E l ső k öz l e m é y )

M ióta kisebbségek vannak, mi óta a kisebbségek ko rmán yt

támogatva, vagy az ellenzék oldalán, több-kevesebb s ikerre l harcolnak jogaikért, fönnállásuk, megmaradásuk és fejlődésük biztosításáért; állandóan nap i renden van a kérdés: egészet képez-ea kisebbség, vagy ugyanúgy osztályokra tagozódott, min t a többséget alkotó nép társadalma? A kérdés m a különös érdekkelbír, megoldása nagy fontosságú a mult mérlegelésére ésannak a megállapítására, hogy a jövőben milyen állást foglalj u nk el a sorozatosan fölbukkanó nehézségekkel szemben. E r r e a.fontosságra val l , hogy a világsajtó — de, ami minket a legközelebbről érdekel — a mi közéletünk is hangos a vitától és azösszes érvek és ellen érvek a fönti kérdés körül forognak, vagyerre vezethetők vissza

H o g y olvasóink számára a fejleményeket összegezhessük é»a nagy zenebonát összhangzóbbá, érthetőbbé tegyük — az alábbiakban megkíséreljük a kérdés tisztázását. Fölsorakoztatjuk azelőadásokban, c ikkekben, nyílt levelekben szereplő nézeteket —megtisztítva azokat a személyeskedés értelemzavaró sal langjai-tól — és egyúttal kifejtjük a mi, helyesnek vélt álláspontunkat-Módot akarunk így adn i a v i ta lefolytatására és annak minélSzélesebbgyökerű eredményességére — az együttműködés valóra-váltására. Hisszük, tudjuk, hogy ez minden — p i l lanatny i lagbármilyen pártállású — becsületes, népe érdekeit szem előtt tartó magyar ember leghőbb óhaja.

„M i kisebbség vagyunk és nem fecsérelhetjük erőnket osztály-harcra, ami különben i s idejét múlta és akkor i s, amikor időszerűvolt, csak nemzetközi zsidók, vagy romlott lelkű, hazaáruló zsidö-bérencek találták k i , hogy a maguk sötét érdekében megmé*telyezzék a békére vágyó és virulni akaró emberiséget. Osztályoknincsenek, csak nemzetegész van , csak sorsközösség van . . /*

Nagyjából így hangzik az egyik nézőpont és meg kell jegyez

nünk, a legtöbbet hangoztatott, legelterjedtebb az összes tévesállásfoglalások között.K isebbségi sorsban élünk — ez tagadhatatlan. De valóban

a n n y i r a helytálló mindaz, mi a fenti állítás szer int ebből következik, különösen a mondat második fele? Látn i fogjuk, hogynem.

E lőször i s: erőpazarlás-e az osztályharc, olyan fényűzés, amitma nem engedhetünk meg magunknak? M ár a kérdés i l y en fe l -állí tása i s hozzánemértést, tudatlanságot árul e l . M iért? M e r tabból a tévedésből i n d u l k i , hogy az osztályharc olyan játék,szórakoztató féle, min t a kuglizás, vagy a moziba menés, amit

ha jól megy a sorunk megengedhetünk magunknak, de ha szűkösen élünk, le kel l róla mond anunk. U gye, mi lye n egyszerű?Azonban az óhaj, minden jámborsága ellenére, csak óhaj marad

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


és hasonlít a megboldogult természetbölcselethez, melynek hívéin természetkutatást elvetve, a természet törvényszerűségeit íróasztaluk mellől akarták kieszelni és az ellenvetésre: jx i i lesz ha-\ ,fölfedezéseik " n em fedik a valóságot — azt felelték: annáfrosszabb a valóságnak!

T u d j u k , hogy a társadalomnak megvannak a maga törvényszerűségei — független ül az egyén i akarattól. A z emberiség, atársadalom, vagy egy osztály — mert ez is van, m i n t azt alábbilátni fogjuk — előrehaladását ped ig éppen ezen törvényszerűdé-rgek kutatása és megismerése biztosíthatja úgy, hogy hozzájukcselekvő módon alkalmazkodva igyekszik azokat a maga javárafölhasználni.

De térjünk vissza a kérdéshez. Vannak-e osztályok? H a i g e n ;vannak-e kisebbségi társadalomban is? És valóban zsidók és hozzájuk hasonló, minden emberi közösségből, kiüldözésre méltó, sötétben bujkálok agyréme az osztályharcnak nevezett bujakor?

A társadalom emberi közösség. A z ember társadalmi lény é*ugyanúgy nem maradthat fenn a társadalmon kívül,\ min t h al a.szárazon. E z vitathatatlan. Ugyancsak vitán fölül áll, hogytársadalom csak termelve, a fölélt javakat újjátermelve létezik'és ezen termelés méretei szer int fejlődik . H a többet termel : h alad, h a kevesebbet: visszaesik. A javak anyagát a természet adja,de azokat használhatóvá a munka teszi.

M i határozza meg a z embert a társadalomban? E lsősorbanmun kája. De a munkához szerszámok i s kellenek és nyersanyagok, vagy ahogy azokat tudományosan mondják: termelőeszközök. M i t látunk a mai társadalomban? H o g y az részekre tagozó

dott. E gy i k oldalon állnak a földbirtokosok, gyárosok, bankárok,stb. — termelőeszközök tulajdonosai a másik oldalon: akik megszabott béréit a termelőeszközök segítségével azo_k_ tulajdonosaiszámára a javakat — az árút — létrehozzák. A két csoport —osztály — között vannak az u. n. kisemberek, akik, h a termelőeszközök tulajdonosai i s, az első csoportba n em számíthatók, mertanyagi helyzetük azokénál sokkal alacsonyabb és a mai viszonyok'között — egészükben — oda nem is emelkedhetnek. I d e sorol juka kisiparosokat, kiskereskedőket és a szabad pályán levőket.

L áthatjuk : a társadalomban elfoglalt hely — osztályhelyzet —attól függ, hogy az illető egyén, vagy csoport a termelőeszközök:;-"kel milyen viszonyban va n . M ásszóval: tulajdonosa-e azoknak,vagy sem? E z a valóság és ezt a m ai berendezkedés keretein belülpusztán szép óhajokkal megmásítani n em lehet, még elkendőznisem. V agy talán akadnak olyan együgyűek, ak ik azt h i sz i k : si kerül nekik a béressel elhitetni , hogy tőle a vele esetleg egyanyanyelvű gazda; a munkással, hogy tőle a vele esetleg e granyanyelvű gyáros semmiben sem különbözik?

..vHát jó — halljuk az ellenvetést — osztályok vannak, de ebiből még nem következik az osztályharc tárgyilagos létezése i s;nem következik annak a megokoltsága, hogy azt nem fölbújtás.

izgatás hozza létre!"M i t i s mond ez a szépen hangzó és sokat hangoztatott állítás!Semmi mást, mint hogy a munkást föl kel l bújtatni, hogy n a -

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


gyobb bért, rövidebb munkaidőt akarjon; hogy a gyárost tüzelni*kel l , hogy minél nagyobb jövedelmet akarjon elérni és adot-tsetben> h a érdekei úgy kíván ják (és mikor n em kívánják?) el lene szegüljön munkásai fentebb kifejezett óhajának é tőle telhetőleg mindent megtegyen, hogy azokat n e kel l jen teljesíteni . H át

ezt ép ésszel, valóban senki se hiheti el .M e r t mi is tulajdonképen az osztályharc, annak lényege? M itesz egy osztályt osztállyá?

Hogy osztályok vannak azt el kell ismernünk, aminthogyezek éppen azért osztályok, mert a termelésben, a társadalomban,a javak elosztásában ellentétes helyeket foglalnak el . E bből avak is láthatja, ha akarja, hogy alpvető érdekeik sem lehetneka z o n o s a k . És az osztályharc, annak lényege nem más, min t a küzdelem ezen érdekek érvényre juttatásáért. E z a küzdelem lehettudatos és nem tudatos. A z osztállyá alakulást éppen ez a különbség határozza meg. A m i k o r egy társadalmi réteg osztály

helyzetének tudatára jön, akkor válik a társadalmat tudatosanformáló erővé — osztállyá. E z t a pontot gazdasági, később po l i t ikai alakulatok, szervezetek, harci szervezetek — ezért osztályharcos szervezetek — megalakulásai j e lz ik .

Azonban tévedésbe esnék, ak i azt hinné, hogy mindez csak amai társadalom velejárója és azon belül is csak a munkásság k i váltsága. Nem.

M i n d e n k i hallott már a céhekről. Ugye milyen ártatlan alakulatok ezek? Ünnepélyes alkalmakkor zászlói alatt föl vonul a-céh, beszédek hangzanak el, a zene szól és utána mindenki megilletődve hazamegy. H át ezek a céhek valamikor a városi iparos

ság gazdasági ós harci osztályszervezetei voltak és a regényesközépkor a történelem lap ja i ra bizony sok véres csatát írt föl,amelyeket a céhekbe tömörült iparosság vívott jogaiért és azoka zászlók nem egy véres ütközetben hirdették a föltörekvő osztály győztes igazát az uralmon lévővel szemben.

Vagy vegyük a gyárosok szövetségét, vagy bármely másmunkaadói testületet. E z e k működése ellen igazán senkinek selehet kifogása. És mégis, ezek az egyesületek képezik az uralkodóosztály fegyver tárán ak egy részét. C sudálatos, senki sem ütközi k íi.eg ezon egyesületek osztályharcos működésén azok közüLakik a munkásság szervezkedésére tücsköt-bogarat kiabálnak.

És itt van a kutya elásva. M e r t mit i s mond csak köznapinyelven a következő állítás?

„ . . . A földműves nép (!) csak része, ha nagyobb része is >nemzetnek, a nemzet minden tagjával azonos törekvésekkel 5?nem osztályelkülönüléssel, külön osztályérdekkel, vagy pláne osztályharccal . . . (és) népünk sorsa attól függ, mennyire sikerüllebontani a különbségeket, kiépíteni a sorsközösséget, köztudattátenni azt, hogy az egyétn élete nem választható el a nemzetegész:életétol . . .u

E s z e r i n t a gazda, a béres, a földbirtokos, a napszámos (föld

művelő nép) egy fogalom. Hogy ez nem igaz, hogy ezt mondan i ,vagy tudatlanság, vagy tudatos ámítás, azt nem kel l külön bizonyítanunk. L ehet-e a 2.400 di náros évi jövedelemmel bíró, r o n -

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


.gyos, éhező, fázó Oravaczeket és a többszáz holdas nagybirtokosokat közös érdekű társadalmi csoportba sorozni? Vannak, akikazt mondják: lehet. Szerintünk nem, vagy legalább i s n em úgy»ahogy a fenti urak gondolják. De gyerünk tovább. Vo jvod inaKmagyar földművesekről lévén szó, tudjuk, hogy azoknak közei

háromnegyedét Oraveczek alkotják és ezért bátorkodunk a „földműves nép" alatt őket érteni. És erre vonatkozólag a fenti idézetnem mond mást, mint hogy az Oraveczek törekvései a z o n o s a k anemoraveczekével.

M i jük n incsen és nem volt az Oraveczeknek? — Földjük. M i jük volt sok évszázadon át és van ma is a nemoraveczek egyszámbelileg k i c s i ny , de annál súlyosabb hányadának? — Földjük.Mit akarnak az Oraveczek? — J obb bért, rövid ebb mun kát és földet.M i t n em akartak adni és ma sem akarnak adni nékik a nemoraveczek? — J obb bért, rövidebb munkát és földet. — J ogtalan , er kölcstelen , ki sebbségellen es az Oraveczek kivánsága? — Nem.

J ogos-e, erkölcsös-e, ha azok megvalósítása képezi törekvéseik<>gy részét? — I gen . És m éi s . „ i O r a v ec zek m a r a d j a t o k n y u g t oné n e l e g y en ek a n em o r a v e c z ek ée l e l l e n tées k íván ság a i t o k ,m e r t a z f ő b e n j ár ó b ű n , n em e zt e gézár u l ás , o s z t á y h a r c . E z t k íván j a t ő i t e k a t i , a n em o r a v ec z ek éel , í óa sz t a l m e l l ő l , k é y el m e-•sen a z o n o s ío t t t ör ek vét e k . Á m en .

Vagy i s a fenti logika szerint a nincstelenek érdeke teljesenazonos, egyenlő a birtokon belül levőkével, másszóval: 0=1-el!"Nem kell számtantudósnak lennünk annak a megállapításához*hogy ez lehetetlen és az előkészítőst i s elbuktatják, h a i l ye t állit-

K i n e k érdekében ágál valóban a fenti idézet? A nemorayecze-

kében, a társadalom uralkod ó rétegei érdekében. D e k i a többség?A jövő építői, maitere és téglái — az O raveczek! K i kn ek az érdek ei fontosak elsősorban kisebbségünk haladásának, fölemelkedésén ek szempontjából? A többségé. M i legyen tehát a kisebbségi j e l szavak elseje? A z Oraveczek kielégítetlen ősi vágya — földet!

M egbomlasztja-e vájjon ez az oly szükséges kisebbségi arcvon al egységét? Nem, hanem még inkább egybeforrasztja, átütőerejűvé teszi. P ed i g ez osztályharc, még pedig .a javából.

Nem akarjuk mondanivalónkat túlhosszúra fűzni, s megelégszünk ezzel az egyetlen példával.

Amit edd ig ki fejtettünk, azt bizon yítja, hogy minden társa

dalom, tehát a ki sebbségi i s, osztályokra tagozódott, független ülaz egyén i óhajoktól. T ovábbá, hogy az oszályharc n em izgatás, h a -neín társadalmi berendezkedés eredménye. V égül , hogy az osztálykövetelések kielégítéséért való harc n em bomlasztja, de acélozza a nép igaz érdekeit védő kisebbségi arcvonal egységét ésakcióképességét; míg azok semmibevevése, vagy olcsó szólamokkal való elintézése annak gyöngítésévcl, szétzüllésével jár.

A másik mai divatos jelszó a keresztényi-nemzeti gondolat.H a csak a nevéből következtetnénk a lényegre, szinte semmi kifo

gásolni valót nem találnánk. E mberszeretet, szociális gondolat, azosztályok és osztályérdekek eli smerése, a nemzeti jogokért valóh a r c — de nem más népek rovására, harc a lelki i smereti szabad-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


ságórt, az emberi jogokért, az embernek ember által való k i használása ellen. Akadhat-e elvetemedett, istentői elrugasz-kodott valaki, ak i mindezt nem helyeselné? B i z o n n y a l nem, legalább is nem a dolgozók soraiban, akikért és akiknek ezen eszméknek szolgálniok kellene.

Azonban nézzük csak meg a dolgot n em eszmei elvonatkozásában, de gyakorlatban. Nem távoli országokban, de nálunk és-közvetlen közelünkben. A türelem és megértés helyett türelmetlenség és adáz gyűlölködés. A z egy akol egy pásztor po l i t ika i j e lentését úgy magyarázzák, hogy az egy népet, egy tábort, egypártot, egy vezért j e lent! Göbbels se mon dhatná különben. É s n e mvéletlen, hogy a saját maguk által a nópérdek k i z ár ól a g o s képviselőjévé kinevezett ós csakis ezért a szerepért esizsmáskodó —népiesen — vezér és vezérecskék ideálja Hi t l e r és a náci módszerek Nem véletlen, hogy a népet pajzsára i r t, de az igazi népérdeket semmibevevők a keresztényi eszme nevében borulnak le azok

^lőlt, iakik a világ négy sarkán már meggyújtották az új világ-háborút, a hódító, idegen népeket leigázó háborút. Azok előtt,,akiknek harci módszere a védetlen városok, nők, aggok és ártatlan gyermekek csöppet sem keresztényi bombázása, Guern i ca lerombolása. Azok előtt, akik a szent helyeket meggyalázzák, papokat kínoznak és gyűjtőtáborba hurco ln ak, mert éppen a keresztényi eszmét, K r i sz tust , az elnyomottak, a rabszolgák K ri sztusátszegezték szembe az A n t ik r i sztussal , akit nálunk a k e r e sz té y séVn é! jelszavakat bömbölő, habzó szájúak dicsőítenek A rról n emi s szólunk, hogy M agyaror szág ott vergőd ik az ősi ellenség halálo s ölelésében és ebben nem k i s részük van a mie inkke l hasonszőrűek áldásos működésének. V agy lehet-e a nép nyelvét betiltó,ősi, nemzeti hagyományait tüzzel-vassal tipró „fölszabadítok" előlúttalan utakon menekülők százezreire keresztényi szeretettel aztmondan i : — elnyerték méltó büntetésüket!

Hihetünk-e az anyanyelv jogaiért harcoló olyan vezér őszinteségében és odaadásában, akinek éppen ez a nye lv n em anyanye l v e ! Hihetünk-e szándékainak tisztaságában, ha mindazt, ami e l len i tt harcol , másutt jóváhagyja?

*Nem az elvek fontosak, n em a hirdetett elmélet. A gyakor lat

alapján Ítélünk emberekről, mozgalmakról, pártokról. És ott, ahol

az elmélet és gyakorlat között szakadás állott be, ott az elméletosak palást volt, amit a gyakorlat leszakított, hogy a szándékot &maga meztelen valóságában mutassa meg. H a máshol helyesnek,,á keresztényi és nemzeti gondolat valóra válásának tartom (máskép nem dicsőíthetném) a népek szabadságvágyának durva meg--fojtását, a nemzeti önrendelkezési jogok antidemokratikus megcsúfolását, a hódító háborút, akkor — h a alkalom adódik rá — azeddig csalétkül szánt, fennen hangoztatott, nagy jelszavakat sutbavágva — én is ugyanúgy cselekszem majd . T eszem min dezt azért,mert titkolt célom nem a nép java, hanem a vezérsóg minden áron,v , hatalom és az avval való visszaélés. E z t mon d ják a tények — a:

legkemónyebbfejű dolgok — és a történelem folyamán tapasztalható példák sorozata.Nem a keresztényi eszmékben, n em a nemzeti gondolatban

— U8 —

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


rím a hiba, de a mögéjük húzódó fasiszta valóságban. Nem a keresztényi, krisztusi keresztet kifogásoljuk, hanem annak az árnyékába bújtatott és csak kedvező p i l l anatra váró n y i l a t és j i o r -go t

*M i egységet akarunk a közös célok elérésért, de a külön eszmék és érdekek elismerésével és tiszteletben tartásával. C s a k i s

így, ilyen úton lehet egybeforrasztani kisebbségünket. É s ak i k i je lent i : „...az egységet akarom, de az az egység csak az én mozgalmamat j e l e n t i . . ." az valójában éket ver magyar és magyarközé; az nem demokrata — ha százszor is annak nevezi és nevezteti magát, hanem idegenből mintázott népellenes pol it ikai eszmék fullajtárja-

M i elismerjük minden ember jogát, hogy a maga módján keresse boldogulását, csak ez az út ne menjen a népérdekek rovására*Hajlandók vagyunk mindenkive l együtt dolgozni az összes közös-

nevezőjű célokért, h a csak egy érintkezési pontot is találunk. Deminden erőnkkel és minden fölhasználható eszközzel harco lunkazok ellen, ak i a maguk, vagy egy k l i kk érdekeit, egyéni kis céljait a nép, az egység fölébe helyezik. És különösen küzdünk akeresztényi jelszavak tisztes vértje mögé búvó, nemzetegységrőlprédikáló, parancsuralomról álmodozó népbolondítók ellen, mertbennük látjuk minden igaz, hites jószándékú akarás orgy i l kosait.

í gy követelik tőlünk R ákóczi, K ossuth, P etőfi és A d y szelleme, a magyar népi hagyományok. És a harchoz lendületet, végtelen kitartást ad a demokratikus népszabadságok minden aka

dályon át diadalmaskodó erejébe vetett, meg n em ingatható h i tünk.

A z utolsó kenyér

H a jna l i négy órát kukorékoltak a kakasok. Duda István ásítozva mászott le rongyos vackáról. M eggyú jto tta a füstös üvegulámpát, melynek gyér világánál öt sápadt arcú, maszatos gyermeket lehetett látni. M i n d az öt egy sorban feküdt a pr iccsea.

D u d a lassan magára szedte rongyait. Felesége szakadozott fejkendőjébe beletett egy félkilón y i kenyeret, meg két fej vöröshagymát.

— Pista, mész mán? — kérdezi a felesége.— Megyek. — Azza l a hóna alá fogta a kenyeret és megin

dult. K i n y i totta az ajtót, még egyszer visszanézett. Mondan i akartvalamit, de a szó torkán akadt. M eglátta, az öt sován y gyereket,felesége kócos fejét és rozoga asztalon az utolsó kenyeret. Megfordult és csak annyit mondott: — I s ten áldja. —

— Isten áldjon meg, — hallotta felesége vékony hangjátK i n t hideg márciusi szél sivított. Összébbhúzta magán

rongyos kabátját. E l i n d u l t a város felé. K i n t l akott a várostól egy dűllőnyi re, húsz vagy huszonöt munkatársával együtt,akiket ki lökött i d e a szegénység. I t t kaptak portát, építet-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


tek rá egyszobás viskót, esetleg egy kon yhát i s mellé. D e Dudán akcsak egyszobás lakása volt és abban laktak heten. Most az iseszébe jutott, hogy csak egyszobája van és az asztalon csak egykenyere, az utolsó... Utolsó kenyere a nyári keresetből. És abbóli s elhozott egy félkilónyit, de csak félkilónyit, hogy elég legyei*

hetüknek szombatig. I gen , hétfőtől szombatig.Most elmegy az urasághoz dolgozni. O tt már kezdődik a munka. Mindegy, h a nyolc, vagy tíz dinárt fizetnek is, de most dolgoznia kell. M e r t ha az i r nok úr azt mondja, hogy csak két dinárt ad : akkor i s elmegy. L assan a hídfőhöz ért. M ég sötétvolt, de már álltak ott vagy százan és még mind ig jöttek. A z em berek közé furakodott. Í gy n em érte úgy a szél sem. M eg akartahallgatni miről beszélgetnek. M egtudta, hogy tíz és t izenkér dinárt fizet az uraság, dc legtöbbnyi re csak tízet és vanakinek csak kilencet. Voltak ott tizenkét — tizenhároméves gyere-kek i s A zt mondták, hogy nekik csak öt—hat dinár a napszámuk-

E gy ember mérgelődött, hogy ő sokkal több ganét széthordott,mint egy másik és csak tíz dinárt kapott, amaz meg tizenkettőtE gyszer csak elkiáltotta valaki magát: — J ön az írnok úr ! —

T ényleg jött B őrkabátban és f inom gyapjúkesztyű a kezéa. D u d a önkénytelenül végignézett magán és az i r nok úron. A z ő k a-bátjáról lógott a rongy, dereka egy kötéldarabbal volt összeszorítva M ár a gombok írem akartak megülni rajta. Ú gy nézett k i -mint egy hazátlan csavargó.

M in den ki furakodn i kezdett előre, mert hátha rem kel l az 8-sok munkás. E gy , ak i ott állt legelői már tíz lépésről levette a-kalapját és nagy — jóreggelt — köszönt az írnok úrnak.

— Nézd a, de siet a csősz úr köszönni, mondta valaki a hátamögött.T ehát az a csősz. Ismerte már az i lyeneket, mert csőszök csak

durva emberek szoktak lenni. Ilyeneket az uraság kiválogat hogyhajtsák a munkásokat, mint a kutyákat egész n ap . K iabálnak ésszidják őket, de ha az úr jön arrafelé, akkor hétrét görnyednek ésúgy hízelegnek neki .

Most az írnok úr kiabálni kezd, hogy — hátra, hátra — és e l kezdte lökdösni az embereket.

— Csak az jöjjön, aki a mult héten is volt! — K iabált az írnok úr: — egy, kettő, három.

— T e ne m voltál, n em kellesz. —J ühöskcd ött — mondtam, hogycsak az jöjjön, a k i a mult héten is volt.D u d a gondolkozott odamenjen-e, vagy se E g y p i l l anatra

meghátrált, hátha megismeri az írnok, de aztán szeme előtt megjelent az öt gyerek és .az a ken yér. M uszáj, csikorgatta fogát,mintha valami nehezet emelne. Ő i s odafurakodott a sorba.

A z írnok meg csak tovább számolt: — Ötvenöt, ötvenhat, ötven h ét... T e a mult héten nem voltál, — ordított Dudára.

— D e voltam — hazudta Duda és iigy reszketett, mint a ko -csonnya.

— Nem voltál, hazudsz — ki abált rá a csősz i s.

— Még hazudni mersz, te disznó! — bömbölte az i r nok . —K ülönben még úgy se kellesz!D u da megrémült, majd hogy térdre nem esett és könyörgött?

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


írnok úr jegyen szíves fölvenni, öt gyerekem éhezik.— M e n j i n n e n , nem érek rá. Mondtam, hogy n em ke l l ess

M o s t csak írókat veszem föl, ak ik a nyáron is i tt szoktak dolgozni. M i közöm a gyerekeidhez.

B u d a elódalgott. T u d t a , hogy semmi se használ. M i közöm a

gyerekeidhez — zúgott a fejében. I g e n , az írnok úrnak n i n c s ötgyereke, az írn ok úr még n em látott öt sápadt arcú vézna gyereket éhezni .

Nagy csapat ember indult meg hazafelé, a n y i r k o s penéssza-gú viskókba. A k i k n em voltak a nyáron az uraságn ál tizenöt d i nárért dolgozni.

Most m i lesz? — jutott eszébe Dudának. Otthon csak egy ke n yér vn n és h a az i s e l f o g y . . . N e m mert tovább erre gondolni .V a g y v an más i s, ak i most szegte meg az utolsó kenyeret, vagv1án mag is ette? É s lehorgasztott fej je l megin du lt hazafelé,erősen szorítva hóna alatt a féíkilónyi kenyeret és a két fej vörös

hagymát ősz Szabó J ános

G o r n j i B r e g

Vonatunk zörögve halad a Szenüi—szuboticai vonalon. Úti társaim azt mon d ják, ez azért van , mert gyorsított-személyvonaf-Beszélgetésünkhöz vagonunk kerekének nyikorgása ad j a meg azegyhangú ütemet. M i n tha csak a vidék és a környezet hangula

tát átvette vo lna. E gyfor ma barn a táblák, egyforma fehér tanyák, egyforma emberek, vontatott beszéd a vagonban, útitársai m álmos tekintete, akármer re nézek, nyomasztó egyhan gúságuralkodik embereken és tájon.

Velem szemben egy subarás bácsi ül. M egkérdem tőle, hovautazik?

E lőbb akkurátusan végignéz rajtam és csak aztán felel :— Én f iatal u r ? Bogarasra. ( E tisztelet félcipőmnek, nyak

kendőmnek és simára borotvált arcomnak szólt.)— Én meg Felsőhegyre — mondom.A z öreg kicsinylően néz rám.

— De ez nem áll meg ám csak Bogarason, vagy Zentán, smindjárt hív is, hogy szálljak le Bogarason, majd ő útbaigazítFelsőhegy felé; el is kisér egy darabon.

Szerettem volna az öreggel B ogarasról elbeszélgetni , de m i vel már alkonyodott, hát a városi közönség i ránt különös előszere-tettel viseltető tanyai kuvaszokról szerzett tapasztalataim meg-másították elhatározásom és Szentáig utaztam.

Szántáról köves út visz Gornj ibreg felé. Négy kilóméterhosszú út ez a sínek men tén . M essziről már látszanak a dombkörvonalai s a kiemelkedő templomtorony, mintha azt akarnáelhitetni a közeledővel, hogy falu fog n szeme előtt föltűnn i. P e

d i g n em falu ez, hanem település. E gyi ke azon nyo lc pusztának,amelyek Szentához tartoztak, s amelyek részben még ma is odatartoznak. Valamikor ez a vidék Szenfa város szőlőskertje volt

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Felsőszőlők névvel. A domb körülbelül nyolcszáz méter szélese-kétezer hosszú és harminc-negyven méter magas. A z egyik o l dalát szikes laposok határolják. E z e k legelőül szolgálnak. A főtelepüléstől mintegy háromszáz méterre egy kisebb településalakult k i Gombosfalu néven, de ezt i s Felsőhegyhez számít ják-

A település közigazgatásilag Szentához tartozik. Postája nines-E gy levélhordója v an , ak i az állomásnak kinevezett őrháznál n aponta lebonyolítja a levélforgalmat, de az ajánlott levelek, csomagok és pénzküldemények átvétele és föladása csakis Szentáíieszközölhető. E z nyo lc kilóméternyi gyalogutat jelen t. V al ami kor a településnek rendszeres postaszolgálata volt, amelyet a*-elmúlt években egy óvónő bonyolított le. De áthelyezésével ezminden utánajárás ellenére megszűnt.

A színmagyar településnek 2.200 lakosa van , kb. 560 házzal-Gazdasági összetétele szomorú képet mutat. A lakosság fele földnélküli. A 10—30 holdasok alig vannak öten -hatan . A z öt holdoa

felüli kisbirtokosok száma huszonkettő-huszonöt. A lakosság többi része két holdon alul i törpebirtokos. L eggazdagabb a pap lak :35 hold földje van.

A földnélküliek napszámosok, de tekintve a település szegénységét, a napszámszerzés és napszámbajárás maga is fársztó munka. Így például a földmunkások jelentős része — különösen lányok és asszonyok — a 8—10 kilóméterre fekvő csókái L édére ruradalomba járnak dolgozni. E z napi 16—20 kilóméter gyaloglást je lent 5—10 dinár napszámért. A helyzet májusik tart így.M ájustól kezdve hónapszámra szegődnek el és nem járnak haza-

Városi olvasóim el tudjátok-e képzelni, mit jelent ez? Föl

kelni reggel négykor, gyalogolni 8—10 kilómétert; dolgozni esti g és gyalogolni ugyanannyit vissza 5—10 dinárért. Valóban aL o n d r e s által leírt afr ika i banán-motor sem olcsóbb munkaerő-A z utóbbi évek még jobban megnehezítették a földmunkásokhelyzetét. A környék nagyobb birtokosai a földmunkások 1935—36-os mozgalmainak ellensúlyozására, passzív vidékekről hozatottmunkásokkal végeztetik el az egyszerűbb munkákat (kukor icatörés, répaszedés stb.). E z e k igénytelenségüknél fogva hatalmas-versenytársat jelentenek az amúgy is rövid idény alatt.

A törpebirtokosok helyzete valamivel jobb, mint a földmunkásoké. A jószágnevelés jelentős szerepet játszik létfentartásuk-

ban és a föld is megtermi a konyhára valót, de mindez messzevan attól, hogy egy család akármilyen szűkösen is megéljen belőle. E zért ott vannak ők is majdnem minden mezei munkáuál-mint a földmun kások, különösen a dohánytermelés megszűnéseóta. A napszámba kényszerült törpebirtokosság nagy száma súlyosan érezteti hatását a mezei munkabérek színvonalán. Amí^ra földmunkásoknak érdekük ^ magasabb napszám, a jobb aratásiszázalék, mert hiszen megélhetésüknek ez az egyetlen forrása —veidig a törpebirtokosság a napszámba járást és aratást a létfenntartásnál nem mint egyetlen, hanem mint annak egyik segédeszközét veszi igénybe. Így aztán könnyebben fogadja el a számára

hátrányosabb munkafeltételeket is. Gazdasági helyzeténél fogvaez a réteg igen in gadozó. A válság éveiben , amikor az összestfennálló lehetőségek kihasználása sem adja meg a megélhetéshez

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


legszükségesebb minimumot, ez a réteg vállvetve küzd a földmunkásokkal. De a legkisebb gazdasági javulás elegendő ahhoz*hogy a mai rend erkölcsi alapelvét érvényesítve, a „kaparj kurta*neked i s lesz" jelszó szellemében olcsóbbért mennek el dolgozni-mint a földmunkások. E zért történhetett meg, hogy a tavalyicséplésnél Gornyi-Bregen csak százalékért dolgoztak, mígtőlük néhány ki lóméterre, A dán , ugyanezért a munkáért 3 % —4Wszázalékot fizettek.

A törpe és a kisbirtokosságot nagy csapás érte a monopoligazgatóságának rendeletével, amellyel a vojvod ina i dohánytermelést korlátozták. Így a csókái beváltó-állomás menyiségét 1 8millió palántáról 5 mil lióra szállították le. E z t a menn yiségetL éderer uradalom és néhán y bánáti falu között osztották fel.1936—37-ig a településnek majdnem főforrása a dohánytermeléstvo l t Ezze l szemben az elmúlt évben, kevés kivétellel, dohánytermelésre senki se m kapott jogot. A település életszínvonala-

énnek következtében erősen esett. A nincstelenek nagy része kereset nélkül maradt és ezért vásárló ereje és életszínvonala csökkent. A törpebirtokosok mind nagyobb számban menetelnek terményeikkel Szenta felé, sőt már Szuboticára is ellátogatnak.

A z 1920-as agrárreform áldásaiból a település lakói k imarad tak. A zágrebi Nemzeti Tanács 1918-XI -26-iki határozatával elsőnek mondta k i a kibontakozó új állam területén az agrárr eform végrehajtását, tervbevette „a nagybirtokok kisajátításátföldn élkül i pro letari átus és szegényparasztság telepítése céljából." E z t a határozatot magáévá tette Szerbia és Crnagora Nemzeti T anácsa i s és Sánd or rógens-trónörökös 1918-XII-12-iki kiált

ványában a következőket mondta: „A zt kívánom, hogy azonnalmegkezdődjék az agrárkérdés igazságos elintézése, a jobbágyság és a nagybirtok megszün tetése. A föld eddigi tulajdonosaik igazságos kártalanításával a szegény földművelők között osztassék föl ." I gazságos és pártatlan , val lásra és nemzetiségre tekintet nélküli földreformnak a korvonalai bontakoztakk i , de a szép eszme és annak kivitele, amely ígéretként ragyogott a földre szomjas nép előtt, míg a különböző pol i t ika i áramlatok és pártok dzsun geljén keresztül jutott, számtalan változtatáson esett át és mire megszületett, a vojvod ina i földrevárótömegek nagy része továbbra is föld nélkül maradt.

Szenta város ötezer hold ján ak a felosztiásánál a településrszegényei nem kaptak semmit. M égis a földtúró n épet sajátságával, békés egyetértésben éltek a máshonnan jött települőkkel*skik n em lévén házuk , egész 1926—27-ig közöttük laktak.

Gazdaságilag a lakosság tőle telhetőleg szervezkedik. V aükét gazdaköre, a „kis"- 60, és a „nagygazdakör" 22—23 taggatE z utóbbi összetételére sehogy sem i l l i k a „n agy" jelző, mert h i szen tagjai seinmiesetre sem nagygazdák. Azonban a településkeretein belül annak számít, mert a.„tehetősebbek" idetöm örülnekM űködésük anyagi eszközök hiányában csak tanácsadásra szorul-

A kisgazdakor aktivitásából megszületett fogyasztási szövet

kezet szintén magán visel i a telep gazdasági jellegét. A szövetkezet 120 tagja egy-egy részjegy fölött rendelkezik, amelynekára 10 d inár s az így összejött 1.200 dinár teszi a szövetkezet

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


alaptőkéjét. E h h e z járul még az utolsó választások előtt k i u ta l t5000 dinár állami segély. A kisgazdakőrnek könyvtára is van

250 könyvvel. A település jelentős része a földmunkásság az.

1905-ös nagy mezőgazdasági sztrájkhullám óta gazdasági szervezet nélkül áll

Kultúrintézményei 1 iskolából, melyben kevés a tanító és 1keresztes-egyletből állanak. Az utóbbi célja az ifjúságot maga

köré gyűjteni, de működése a sakkozáson és bálák rendezéséi

nem ter jed túl. E z z e l szemben 6 kocsma virágzik a település te

rületén.

Szakács Gábor

4 t l l l l l l D a i l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l i g i H I B 9 B a E 1 5 S I I I I H 3 E D I i g a S l i ! I B l l l l l l l l j

M e s e

A cipőjüket madzaggal kötözték,nadrágjuk elól térdük vigyorog.S ebben az édes, márciusi fényben,foguk vacog.

C savargó ked vük semmi semver i ,üres tarisznya, ház, meleg, világi.Csak ballagnak és füttyük hangossass a rongyos gomblyukban virág.

A z országúton találkoztak nemrég,az egyik szörnyű büszkén pöffögött.Cs ik l i t szedett, nagyon sokat talált,hármat, négyet, ötöt.

Oszt megkínálta, akit fölszedett,az országútnak másik vándorátus füstös orr l ikka l szítták ám a szót,a vándorsors savanyú borát.

H át csak mentek, lassan, vonakodvaés fogylak hosszú ezerméterek.S ahogy meséltek kuckót, munkát, sorsot,kevés napszámot, életet.

Az egyik így: te is csak senki vagy,akárcsak én,komám, mert én is az vagyok.Nincsem semmim se, de ezt felezem,úgy vedd, ahogy adok.

A másik is lelkesen esküdött:

i l yen komám nemvolt még sohasem.A m i m csak lesz, a fela a tiéd,a szeretőm, a kenyerem.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A z utolsó csikl it is elfelezték,és csók közeiről szedtek parazsat.Csak koldus lehet testvér igazána cirfra-gőgű napsugár alatt.

És lám az úton boldog fényességgel,k i tudja, k inek a zsebéből szökött —,nyugodt kevélyen láttak heverészni,egy valódi, egy igazi ötöst.

Az egyik i s: hű, ez most az enyém!A másik i s: de ejnye, én találtam!Ég birkóztak i s már a pénz fölött,gyilkos, goromba ellenségre váltan.

M ár vérzett egyik és vérzett a másik,a pénz a földön bizton röhögött.K ié a pén z? T iéd? Nesze, komám!Ütött, ütött, s a másik felnyögött.

Tiéd talán? S az ökle messzi lendülts a testvér roppant csöndben elterült.B e ájultan és félhalálra válva,ez is melléje ült

S ahogy agyuk még csúnyán kábult,

kerékpár porzik már feléjük:— N i n i , ötös! E z t még ma esetea kis kocsmában elzenéljük.

A ztán , késéhb, magukhoz térteks az egyik búsan felnevet:ládd-é, komám, az ötforintosmost már a tiéd is lehet.

Oszt, h a akarod, hát tovább megyünk,az országutat megint fölvehetjük.

De ami örtént, mi két szamarak,ne feledjük.

Sose feledjük mi nk , két kódisok,mert az igazság és mert az örök:ha mi nk , két kódisok verekszünk,a harmadik , az úri felröhög.

Gál L ászló

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Nova C r n j a

A község a falu legidősebb embere szer int 1761—62-ben létesült. A telepesek Apátfalva, Dorozsma, A lmás és a szomszédos

C sősztelek melletti elpusztult faluból jöttek. A község lakosaimagyarok. A vezetékenevek is nagyobb részben magyar eredetreval lanak, min t : K erekes, Szabó, Szántó, Fazekas, de vannak n evek, melyekről nem tudom megmondani milyen eredetűek. I l y e nek : Vidáes, Zsiga, Bicok, Fr i c ska , vagy Gyermán.

A köztudat szer int gróf Chekon i ch (aid akkor még nem voltgróf), kezdeményezte a települést. A házak szétszórtan, olyan helyeken épültek, ahol partosabb volt a föld, mert 1870-ig mocsarasvolt a környék. E d d i g a községet három elemi csapás érte: 1816-ban és 1866-ban a ko lera; 1873-ban sáskák lepték el a földet.

A lakosság, melynek egy barázdányi saját földje sem volt,

pásztorkodással is foglalkozott, de fő jövedelmi forrását a dohánytermelés képezte. A k i az uraság el len valamit szólni mert, k iker gették a házából és így a faluból is el kellett mennie. (A háztetőt elvihette magával!)

K ezdetben c sak magyar i parosok voltak, de később több német mester is került a faluba. Volt két zsidó család i s. A z egyikföldműveléssel foglalkozott, mint a többi parasztok.

A háztelkék 1879-ben, vagyis száz évvel az idetelepülós utánváltak a lakók örökös tulajdon ává és ugyanakkor kaptak 600négyzetméternyi szőlőnek való földet. Szántóföldet árendába kaptak az uraságtok De akkor sem annyit, amennyit akartak és n em

mindenk i . Ak inek vo l t egy háztelke, kapott 8 holdat, akinek kettő,16-ot. A bér eleinte 8 bankó-forint volt, de később egyre több lett,10, 16, 20, 26, 28. A zon kívü l az uradalomnak nngyon so k robotmunkát kellett végezni. E r r e már én i s emlékszem. T öbbet kellettaz uraságnak dolgozni, mint amennyit saját földjükön végeztek.E zt a munkát „niuszáj"-nak is mondták. És már, ahogy a szó ismutatja az^uradalom pan dúrjai hajtották a népet, h a még olyansürgős volt i s saját mun kája; h a búzakazalja darabban állt is,ott kellett hagyni és muszájba menn i . Hogy a „muszáj" menny ivolt, bizonyítja az, hogy egy telkes gazdának nyolc hold árendásföld mellett négy lovat kellett tartania. M a viszont négy lóvalharminc holdnál is többet elvégezhet. Vo l t „muszáj"-ban: aratás,hordás, muharvágás, trágyázás, acatolás, kenderhordás, vadhaj tás, papszénavágás, betakarítás. E n n e k 1909-ben lett vége, amikora község megörökült, vagyis fölszabadult. A zért i r o m : megörökölt, mert i tt úgy mond ják.) E z alkalommal minden telkes gazda12 holdat kapott örök áron . A z örökváltságot 60 év alatt kellettki f izetni .

A féltelkesek, a nincstelenek n em kaptak semmit. Azonkívülvagy tíz telkes gazda jutott erre a sorsra. E g y közülük azért,mert n em szavazott az uraságra, a többit meg bevádolta a jegyző,

hogy nem bírnák f izetni a váltságot. A község határa ezidőtájt12.400 katasztrális hold kiterjedésű volt. Ugyanebben az évbenszin tén gróf C hekon ichn ál örökült két német község i s. Német

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


C s e r n y e és C sősztelek. (Nemacska C r n j a és C sesztereg). Német Cser-n ye egy telek után 17 holdat kapott, tehát öttel többet, mint i t t ;C sősztelek pedig 21-et. C sípősen jegyezte meg egy német ember,mikor kérdezősködtem, hogy ez azért volt, mert az uradalomnakmég ezután is kellett a béres, a magyar faj pedig szapora.

K özségünket uradalmi szántók vették körül és így a nép n emvásárolhatott földet, ha akadt olykor kis megtakarított pénze.1911-ben — ahogy beszélik — az egyik uraság elkártyázta ittenibirtokát. A T emesvári Földbérleti és P arcellázó B a n k r. t. azt-hosszú lejáratú kölcsönnel eladta. A nép kevés pénzzel belevágottés kamat kamatra jött. A k i a háborúig kitartotta és maradt v alaki otthon, a korona elértéktelenedése folytán, könnyen kifizethette adósságát.

1912-ben a falu végén egy új település keletkezett. A kincstárha-tvan házat építtetett, amit részletekben kellett kif izetni. A háború után a község k i s legelőjéből osztottak házhelyeket.

A mi a művelődést i l leti — n em di csekedhetünk. A háborúelőtt volt egy gazdakör k i s kön yvtárral és olcsóbb italméréssel.Vo l t egy önkéntes tűzoltó egyesület, ez ma is megvan és többszörrendez műkedvelő előadásokat. 1927-ben megalakult a földmunkásszervezet, de nem sokáig működött. 1936-ban újjáalakult, volt kétszáznál több tagja. M a egész ténykedését a paritásos bizottságkinevezése képezi, munka szezon id ején . K ét éve fönnáll a mezőgazdák egyesülete és az idén tartott néhány fölolvasást. V a n még-egy ifjúsági sport egylet, amely elég szép munkát végez.

M a a község lakosainak száma háromezer lélek, javarészeföldnélküli . C supán egy gazdának van 100 holdja, nyolcnak 50,tizenkettőnek 30. Nagyobb számban vannak a 20 holdasok, de afölddel bírók legtöbbjének 5—6 holdas birtoka v a n . E z e k n e k k i srésze a közeli új telepesektől bérel pár hold földet. A nincstelen ek nagyobb része, különösen a fiatalabbak — úgy férfiak, mintnők — a közeli német községekbe mennek szolgálni.

R ózsa M árta( a l e g n a g y o b b s eg í séem r e v o l t a k :i d ő s b b S z a b ó A n t a l é S z a b ó P á )

BeszélgetésIgen , asztalos inas vagyok már két éve, feleli az iskolából

.jövő inascsoport egyik zömök, barnaképű tagja. Na, és jó helyedvan? E z a kérdés, mintha zavarba hozta voltna, az okos kinézésűlegénykét s tanácstalanul néz társaira, majd rám. Na, biztatom,hát nem tudod, vagy talán úgy vagy te is mint az a két kanászgyerek, akik azon tanakodtak: hogyan élnének, ha királyok l e n nének?

A kör összébb szorul körülöttem, úgy látszik jó húrt tapo

gatok. A szurtos ruhába bújtatott pajkos csoport elcsendesedik,a szemükből kíváncsiság csil log felém. A z agyamon gondolat su -i ian át. — Hát ez az a vásott, a mineden rosszra képes inasbanda-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


akinél egy egyszerű mese korvonala kiváltja a gyermeklélekigazi sajátságát, a naivitást?

No és mit kívántak — mondja már el — unszoltak többenI s a körből?

Hát az úgy volt: két kanász gyerek fogadott, hogy melyiK

tudna jobban élni, ha király lenne. A z egyik azt mondta, ha énkirály lennék, minden este friss szalmát terítenék magam alá,a vöröshaj mának csak a szívét enném és soha sem enném megaz avas szalonnát. Hát te mit tennél — kérdi a társát? Én-e? —M ajd hosszabb hallgatás után megszólal. — Hát mit is kívánhatok, amikor te mind kiszedted a javát és nekem nem hagytálsemmit. — Talán te is úgy vagy — fordulok az én asztalosinasomhoz — a n n y i r a megszoktad már ezt az életet, hogy nem i studsz jobbat elképzelni?

T u d j a az ördög — pattan k i belőle a szó, mi ci jét a feje búbjára tolva — h a n em kellene vásárokra járni, nem volna semmi

panaszom. D e mikor megjön a vásárok ideje, csináljuk a teknő-ket minden n ap reggel hattól este tízig, tizenegyig, szombatonéjjel meg vásárra megyünk.

N a és rossz vásárokra járni?Hogy rossz-e? Próbálná csak meg, majd meglátná. H a fene

ketlen sárban, majdnem forgácson élő asztalos lóval, éjjel kellene mennie, nem tudná, hogy sírjon-e vagy káromkodjon. E g y szer M arton osra mentem a köves úton, de a vásárt elhalasztót*ták a keresztúri vásár miatt. A faluban azt mondták, n i n c s azmessze, legfeljebb egy jó óra járás túl a T iszán . Neki is vágtam,de ahogy átmentem a töltésen, a T i s z a mentén kegyetlen rosszútra jutottam. A z eső esett, a ló minden tizenöt-húsz lépésmegállt. C ipőmet levetettem és mezétláb, a térdig érő, hid€g sárban toltam a kocsit. így kínlódtam át, vagy fél kilométert; közben besötétedett. A sötétben egy gödörben megrekedtem. Visszafordulni nem bírtam, a kocsit n em hagyhattam ott. M i t tehettem mást, mint, hogy összekuporodtam a kocsi ülésén ós a szitá-!ó esőben ott vlr asztottam reggeli g. M i re át vergődtem a T iszánés a faluba értem, tíz óra lehetett. T ermészetesen n em adtam elegy teknőt sem. M i k o r hazaértem, a mesterem megpofozott, merthogy tönkre tettem a portékát, a lovat agyonkínoztam, meg másmindenfélét előszedett- Persze n em szorulok, ha párszáz dinártiszta pénzt hozok. Sőt, akkor meg is dicsért volna, hogy milyet*ügyes vagyok.

E gyszer meg Szentára mentem éjjel és kétszer is fölfordultam. A teknőket szétrakni, a sárban a kocsit magamnak ta lpraállítani és újra felpakolni jó két órát vesz igénybe. A másodikesetben már hamarabb végeztem. A z utánam jövő suszterok,kofák, pokrócosok és más vásárra járó népek kocsi ja i , mivel nénikerülhettek k i , össze torlódtak. R övid i d e ig a kocsikról kiabáltak — senkinek s incs ínnyére taposni a térdig érő őszi sarat —de azután csak kigubóztak pokrócaikból, mert látták, hogy így

bizony n em jutnak el a vásárra. M ielőtt a segítéshez hozzá l áttatvolna, egy suszter mester a többiek megelégedésére két hatalmaspofont adott a sártaposás és időveszteség fejében. A vásárt, mé£

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


néhány elakadás után úgy délkörül értem el . A mesteremtől —a k i vonalon utazott oda — megkaptam a magamét, mert márszéledezett a nép és alig adtam el valamit. Visszafelé, büntetésből a kocsi mellett köllött gyalogolnom és vigyáznom, hogy fölne boruljon.

No és amikor M oravicára mentem, az se kiskutya. A k k o r megÍ Í kerékszög tört el és a két első kerék kiszaladt a kocsi alól. Ateknők rám borultak és ha valamelyiknek az éle a fejemet érintőst al igha mesélnék itt magának.

A piacra járás se jó dolog. Nyáron még csak hagyján, detélen rossz gúnyában, lyukas cipőben félnapokat álldogáln i apiacon, nem tréfa dolog. E gyszer mesterem elad ta a lovat a^egyik piacon és a kocsit a teknőkkel együtt nekem kellett haza-húznom. Soha még úgy n em éreztem magam, mint akkor. A szívem, azt hittem, kijön a torkomon, a lábaim reszkettek, a házakés az emberek mintha táncoltak vo lna a szemem előtt. A m i k o r

már nem bírtam tovább, elmentem szóln i a gazdámnak. Nem ta láltam otthon. E g y órai keresés után megleltem az egyik kocsmában. J avában itták az áldomást. Amikor elmondtam, hogynem bírom tovább, rám förmedt: „Nem szégyenled magad? Ér*amikor inas voltam . . És mesélt egy csomó hőstettet az ő i n a séletéből. A többiek helyeseltek, hogy bizony úgy volt az régemÍ I Z ő idejükben és zavartak is kifelé, hogy húzzam tovább. Szerencsére a kocsmárosné a pártomat fogta és belátták ők i s, hogymégis csak n em vagyok olyan erős mint egy ló.

N a és k i ruház, kérdem tőle. L átom nagyon rongj^os vagy.A z anyám, de ő meg beteg és a nagymamámnál él. Én ma

gam veszek néha valamit az ócska piacon a borravalókból, néhameg kapok, a gazdámtól vagy valaki mástól használt ruhákat.

H o l alszol, van-e legalább rendes lakásod?T akaróm az van elég. V an két lópokróeom és ha az se elég

ia bútorpakoláshoz használt rongyokat i s magamra szedem. H a nem ágyam az nincs, a forgácsban alszom. N em vo lna az rossz-De tudja az asztalos műhelyben sok a bolha, engem meg szörnyen szeretnek. O ly an is az inge in , meg a gatyám, mint mikora. piktor a falat összespricceli.

A gazdája házához érve elváltunk. A ho g y bemegy a kiska

p u n , utána nézek. — Sokat szenvedsz kis embertársam, min tahogy szenvedtek elődeid és szenvedni fognak az utánadjövök is-amíg a mások munkaerejéből kipréselt pénzszerzés lesz a társadalom rugója.

Sánta Péter

t i f t f l I t R I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I l l l l l l l l l I B B H R I l l l B I I S I I I I I E I I I I V I I I I I I I l S I i

S o k k a l t öbb e t én e é a v i t a étéé em e l n é h a a n y i l ván o s

ság e l ő t t l e f o l y ó s z óh a r c b ó l o l ya n f og a l m a k a t , m i n t em b e r sé,

c i v i l i zác i ó, n em z et k öz i b i z a l o m k i k a p c so l n án k * A z i l y e n k i f e j e zé

sek n á u n k e g yá t a l án n em k e l t e n e k b i z a l m a t . ( D r . G öb b e l s 1 9 3 9 .

m ár c i u s 21 )

H i d 1939 9m —

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Gyermekvédelem

i tt van előttünk Szlobodan Vidakovics-könyve a gyermekvédő-lemről, melyet a Szerb T udományos A kadémia aranyéremmel

tüntetett k i . E rről a mind ig aktuális kérdésről nálunk már sokszó esett, de a megoldása még mind ig várat magára. A z illetékesek leginkább a körül vitatkoznak, hogy hol kezdődjön és. meddigterjedjen a társadalmi gyermekvédelem. A kriminalisták és különböző humanisták a gyermekvédelem alatt csak a hajléktalan,elhagyott gyermekek védelmét értik, akiknek a száma nálunk200.000-re tehető.

V idakov ics furcsának találja, hogy a társadalom csak akkorérdeklődik a gyermek sorsa iránt, ha lop, uccalánnyá lesz, vagylehetőleg minél nagyobb testi vagy szellemi fogyatékossága van .E k k o r lép közbe az államhatalom és a kiskorú tolvajt javítóinté

zetben, a f iatal uccalányt bukott lányok intézetében helyezi el .E z a helytelen ,,gy érmek védelem" olyan színben tűnik fel, minthaa társadalom előnyben részesítené a silányabbakat, a jók és egészségesek kárára. Ezze l szemben Vidakovics jogosan követeli, hogya tervszerű gyermekvédelem terjedjen k i ar ra a több m i n t négyés félmillió 18 éven alul i gyermekre, akik rá vannak szorulva atársadalom rendszeres komoly támogatására, hogy egészségesemberekké fejlődhessenek.

A szerző könyvében a városi és kisvárosi gyermekek helyzetével foglalkozik. Szükséges vo lna a falusi gyermekek egészségiés társadalmi helyzetét szintén megismerni. E nélkül nem nye

rünk tiszta képet az összes gyermekek helyzetéről. De az a kép,amit így is nyerünk, nagyon sötét és szomorú. A városi dolgozólakosság széles tömegeinél a gyermekek ellátása mennyiségile fgi s elégtelen és 21%-kai a tudományosan megállapított min imumalatt van . í gy p l . Szuboticán az iskolás gyermekek 20%-a, P etr ov-grádon 25%-a, a hivatalos kimutatás szerin t k i van éhezve. A laká#viszonyok még rosszabbak. Errő l V idakov i c s így ír: „Anapfényés ablakok nélküli teljesen sötét és nedves, földes, poloskás ésfélig rothadt deszkafalú lakásokkal való találkozás gyakori j e lenség volt, amelyre az adatgyűjtő bizottság ráakadt. A legsző-rősebb szívű c in ikusnak is nehezére esett ezekben a kutyaólhozhasonló „lakásokban" apró, sápadt, kiéhezett, angolkóros gyermekcsoportokat látn ia, a tüdő vész e csöppnyi áldozatait, amelya nedves kunyhók — amiket városainkban „munkáslakásoknak"neveznek — minden sarkából leselkedik reájuk. E nyomorult szo-bácskákban éreztük a fr iss sírok leheletét" A személyenként 20köbméterben megállapított szükséges tér helyett városaink munkáslakásaiban csak 9 mM ől (B eográd) 15 m 3-i g (Sztara K an j i zsa)hely jut átlag egy személyre.

E z e k után nem csoda, h a nálunk a gyermekmegbetegedésekszáma 35%-kal magasabb, mint a nyugati és északi országokban.

Tüdűvészben nálunk nyolcszor annyi gyermek hal meg, mintDániában, 16-szor annyi, mint az E gyesült Államokban ! A V o j -vodinában, különösen V e l i k a K ikindán (az összes halálesetek 20%)

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


és B e l a Crkváu ( 3 0 % ) magas a tüdővészben elhunyt gyermekekszáma. Általában magas a gyermekhalandóság. így ezer elhunytközül 14 éven aluli gyermek Szomborban 273, P etrovgrádon 289,Szuboticán 338, V e l i k a K ik in dán 365. A gyermekhalandóság a válság éveiben állandóan növekedett. E gyászos statisztika élén a V o j -

vod ina áll. 1933-róJ 1934-re a gyermekhalandóság az egész országban 9% -kai emelkedett, ugyanakkor a Dunabánságban 25%-kal. E téren csak R omán ia és M agyarország áll előttünk.

„M in den második sírt nálunk gyermek részére ássák, mindennegyedik gyermek meghal a nyolcad ik életéve előtt, ötpercenkéntvesztünk el egy gyermekéletet."

A gyermekhalálozási statisztikát elemezve arra a megállapításra jut a szerző, hogy ez az óriási halálozási arányszám n em agyermekek „veleszületett életképtelenségére", hanem a lakosságtársadalmi és gazdasági helyzetére vezethető vissza. L eszögezi,hogy pl. Beográdban a lakosság 60%-a nem keresi meg a létminimum felét sem. P e d i g éppen ezek a társadalmi rétegek, amelyeka létminimumot sem tudják a családjaiknak biztosítani, a sokgyermekes családapák és családanyák, mert amig egy munkáscsaládra 4.6, addig egy gazdag családra qsak 1.3 gyermek j u t átlag.

A z an yagi viszonyok leromlása miatt a széles néptömegek isbelátták, hogy képtelenek annyi gyermeket felnevelni. (A z élveszületettek száma 1930-ban 489.000, 1934-ben 460.000.) A természetes szaporulat szintén csökkent, a legnagyobb mértékben a Duna bánságban. M i n t látjuk, a gyermekek helyzete a családfenntartógazdasági leromlása következtében anny i ra rosszabbodott, hogy

okvetlen társadalmi beavatkozásra v an szükség, amig nem késő!M i t tettek városaink eddig a gyermekekért? 85%-a semmités a többi i s keveset. Szombor városa pl. 100.000.— dinárt költévente gyermekvédelemre. Min t V i dakov i c s írja, városaink nagyrésze, sőtmindezideig maga az állam is helytelenül a községi szociálpolitika alatt a lecsúszott minden gazdasági támogatást nélkülöző öregekkel szembeni jótékonyságot értette. E z a szociálpol i t i ka „téli segélyekből" és „szegényházak" fenntartásából áll. Atizenöt legnagyobb városunk évente átlag 32 dinárt, a többi 450város és kisváros átlag 4 dinárt költ egy gyermekre, így azutánaz összes gyermekek 96%-a nálunk minde'n védelmet nélkülöz.

M i k a társadalom elemi kötelességei a gyermekvédelem terén?V idakov ics egy mindenre kiterjedő ötéves gyermekvédelmi tervetkövetel. E z t egy gyermekvédelmi törvény keretein belül kívánjamegvalósítani, ahol a kezdeményezés az államra, a végrehajtása községekre hárulna. Minden gyermeknek 18 éves koráig a község védelme alatt kellene állnia. M i n t Dániában és Norvégiában,minden gyermeknek volna egy egészségi l ap ja (kartotékrendszer),amelyben a gyermekeket állandóan felülvizsgáló orvosok az ösz-szesi észrevételeiket bejegyzik. M in den községnek kellene gyermekvédelmi osztályt megszervezni. E z e k hatáskörébe tartozna:

1) az elhagyott, ellátatlan és szegény gyermekek védelme és szükség esetén a község költségén való eltartása; 2) anya- és csecsemővédelem és g7/ógykezelés, csecsemők és kisgyermekek napközi

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


otthonokban való elhelyezése és nyaraltatása; 3) az iskolás gyermekek egészségi felügyelete, menzák fenntartása, az iskolás gyermekek nyaraltatása.

V idakov ics ezen kivül a következő intézményeket ajánlja: 1)anyák és terhes nők számára tanácsadókat és szülő-otthonokat;

2) a gyermekek jó tejellátását biztosító intézményeket; 3) tüdővészellenes gyermekgondozókat; 4) alkohol ista gyógyító intézeteket és az alkohol ista családjának védelmét; 5) napközi otthonokat (a munkásvédelmi törvény 26. paragrafusa elrendel i, hogyminden 100 munkásnál többet alkalmazó vállalat tartozik napközi otthont a vállalat közvetlen közelében felállítani); 6) korszerű gyermekotthonokat (Dr . D j u r a J ovanovié, a Dun abánságanya- és gyermekvédelmi osztályának főnöke kijelentette, hogySzuboticán, Noviszádon , Szentán, Sztára K an ji zsán , B e l a Crkván,stb. ezeket az otthonokat minden szakértelem nélkül vezetik és agyermekek kétharmad része trahomás); 7) egészséges iskolák terv

szerű építését; 8) erdei és kerti iskolákat; 9) a dolgozó gyermekek és a munkanélküliek gyermekeinek védelmét; 1.0) olcsó ésegészséges munkáslakások építését; 11) gyermekkórházak építését (Vojvodinában egy sincs!); 12) gyermeknyaraltató kolóniákat; 13) ideges és neurotikus gyermekek védelmét; 14) a családokszámára tanácsadókat.

Hogy mindezt elérhessük, Vidakovics Szlobodan azt ajánlja,hogy a több min t 34 ezernyi pénzmágnásra vessenek ki az állam,i l letve a községek külön gyermekvédelmi pótadót, azonkívül külön illetékeket a fényűzési c ikkekre , bálákra, tenisz, golf és h a

sonló J ukszusjátékokra, lukszuslakásokra, stb. Szükségesnek tart jamég a gazdag egyházak anyagi hozzájárulását a gyermekvédelemkiszélesítéséhez és ezzel kapcsolatban az egyházi kolostori javaknak gvermekek számára való kisajátítását.

Összegezzük az eddigieket: „a betegségek és halál tömegesenviszik el gyermekeinket, különösen a szegény és középosztályhoztartozó szülők gyermekeit. E n n ek okai a minőségileg és menny i ségileg gyenge táplálkozás és a siralmas lakásviszonyok, egyszóval a szülők alacsony életszínvon ala. E z azt j e lent i , hogy a gyermekvédelmi kérdést nem lehet elválasztani a lakáskérdéstől és anincstelen tömegek általános életszínvon ala megjavításának a

kérd ésétől." E nélkül lehetetlen egy egészséges, mindennel megbirkózni tudó f iatal nemzedék felnevelése.

Miklós H o n a

» • • • • ^ • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • » • • • • • • • • • • • • « a i . B a B a i i H f l B i i B a a B

P I E R R E C O T : A legszorosabb együttműködés L ou donná iV arsóval, M oszkvával és Washingtonnal a béke megőrzéséneklegbiztosabb záloga. Ahelyett, hogy az időt fecsérelve haj long adiktatúrák előtt, Franciaországnak a demokrata államok felé kellene fordulnia, hogy velük együtt a békében és a békéért megteremtse a szabadság Szent Szövetségét.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Váradi J ózsef(Székely népbal lada)

Tüzet fúj a pej par ipa ,

Úgy vágtat a tiszt úr rajta.— „Hová megyén hadnagy uram? —— „L ovagolok , édes f iam!"—— „E z sem igaz hadnagy uram,A k i megyén lovagolni,E gy-két legényt viszen az csak.I tt pedig v an tizenkettő,K i k i jedet kísérgeti" _— ,;E gy pajtásom bujdokol i tt,Azt indultam megkeresni .Nagyot vétett urak el len,

De én hozom a kegyelmet.Nem tudod-e, merre leve?Váradi az igaz neve" —— „Hogyne tudnám, hogyne tudnám!O tt a falu felső végénL a k i k az ő violája,L eghamarább ott találj a"P ásztorlegény úton marad.Hadnagy uram továbbhalad.A kics i ház ott fejérlik,Abba l ak ik R ófajiné,

A Váradi szeretője,Most is ott vagyon mellette.

— „Szép jó estét, R ófa ji n é!0 —— „Adjon I s ten, vitéz ura m! " _— „Udvarodon van-e vállú?

Ihatnék a kis pej lovam" —— „Ha ihatnék, megitatom,H a ehetnék, ábrakolorMegy a hadnagy a sz aa ,Váradit ott megtalálja.

— „Add meg magad, te gazember!"A katonák megrohanják,K ezét-lábát megvajazzák .

Hát ez a fa miféle fa?Hogy egy betű sincsen rajta.F z a fa biz' afféle fa:Váradit akasszák rajta.

I f jak, lányok ügyeljetek!

A németnek ne higyjetek!Mer t a német csúffá leszen,Akasztófa alá viszen.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


NépmeseA H ÍD novemberi számában közöltük Ortutay Gyula „P araszt

ságunk élete" című könyvének egy részét a magyar népmese k i alakulásának társadalmi okairól. B iztosan mindenki érdeklődéssel olvassa az alábbi mépmesét, amit mutatóba közlünk Ortutaynépmesegyűjteményéből. „Nyiri és rétközi parasztmesék" címenadta k i e gyűjtemén yét a Szegcdi Fiatalok M űvészeti K ollégiuma.

E c c e r el indult egy orosz pap barna kenyeret keresni, mert a.fehéret már megunta enni. Találkozik két vándor emberrel. A zt

kérdezik: „Hova megy tisztelendő úr ?" „M egyek barna kenyeretkeresni, mer a fehéret meguntam már enn i . " E k k o r összenézetta két vándorló s azt mongya az egyik csendesen: „Vedd ki a kötőféket a táskából. V ágd csak ennek a papnak a fejéhez." Odavágta a fejéhez, a pap egy nagy lónak változott. M egyén arraegy szegényember. K érd ik, hová megy? „M egyek a vásárra egyiovat venni. S ok gyermekem van, nem bírom tartani ." „Na v iddezt a lovat, eggy esztendeig használd. De ennek n em szabad egyebet adni, csak gyalult forgácsot. Esztende ig használd, akkor i ttleszünk, hozd vissza i de . " Visszavitte a szegényember esztendőmúlva. O tt vót a két vándor ló. A zt kérdezték tőle: „M i t kerestél

evvel a lóval, szegényember?" A sz mongya, hogy: „K erestemmár eggy lovat." „No vidd vissza még egy esztendeig és keressrajta. D e n e m szabad neki adni semmit, csak gyalult forgácsot."A l ikor letőtt az esztendő, újra megkérdezték: „M i t kerestél ra j ta?" „K erestem még eggy lovat. E v v e l három v an ." No v iddvissza még eggy esztendeig, még keress rajta." Keresett mégesztendeig eggy szekeret. A kko r azt mongya az egyik vándorló:„No v idd el ezt a lovát ebbe a faluba. K ösd be az orosz pap i s tállójába." Bekötötte az ember a lovát az istállóba. D e mán KAorosz papné igen szegény vót. Nem vót neki csak eggy rossz tehénke. K i m e n t a papné jókor reggel fejni a tehénkét, hát a ló

odafarol és odapiszkol. K ap ta az orosz papné a vasvillát és arossz lovat jól megvillázta. A d d i g dörzsölgette a ló a fejéhez akötőféket, hogy kidörzsölődött a fejéből. Visszavált papnak. B esnegyen a házba, azt mongya a felesége: „Hát te ember h un vó-tál?" „H un vótam? T e i s végig vertél a vasvillával. L ó vótamén három esztendeig. N em ettem csak for gácsot." L e vót soványodva a kövér pap.

Mondotta : K api tány M ih ály, 76 éves, dohányos, Tiszabereel.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A csehek E urópában

A franciaországi Champagne vidéke, a szelíd Marne folyó táj a, a világháború nagy marne-i csatája előtt ezerötszáz évvelvált először világtörténelmi rónává. 451-ben, június utolsó napja

iban, ezen a síkságon, szekértáborának torlaszai mögött előszörgondolt testi halálra, s népének széthullására, örök elmerülésére,a nomád hun birodalom u r a , A t t i l a király. Történelmi korszakok szönyű, eget-földet rengető valóságára, embernek, népnek,sorsnak, életnek, jövendőnek, múltnak a p i l lanat örökkévalóságranyíló örvényében mutatkozó, villanásnyi fényre először eszmélhetett A tti la ; éltető és temető látnoki jóslatokra, teljesülésekre,századok hadakútjára, világok születésére és haláltusájára, önlét-nek örök elmúlására és az örök nemlétben egyéni életének határtalanságára gondolhatott az „isten ostora", míg üvöltött körülötte-a catalaunumi síkon hun, gepida, keleti gót, alán, római és n y u

gati gót seregek ezernyi hősi regimentje. Népek vére s lelke szertefolyt a földön és újjászületett újra s újra más kristályosodásban és más népek véredényeiben ú j életet sugározva; a marneisíkság A t t i l a és Aet ius viadalában fátumos kaput nyitott a történelemre, a megújuló halálra és életre s majd 1.500 év multánvilágháborús marne-i ütközetben nyugati és keleti gótokból lettfrank birodalom két népe, franciák és németek, nagy számadásában ismét tornádó süvöltött a történelem ?lhaló és újjáéledő népeire és örök útjaira. Újból elkövetkezett nagy átalakulásoknak kora-új halál és örök újjászületés a pi l lanat örökkévalóságrára ny i l>örvényében: elmerülést és szétfolyó vérű népeknek átlényegült

néppé válása.K ülönös játéka a történelemnek: a marnei csata következményeiben újjáteremtette a cseh nép államát, annak a népnek államát, amely éppen ta catalunumi csatának — a történelemtudományban mai nap ig i s elhatározó hatásaiban teljességben fe l n emjnért csatának évében, — 451 -ben telepedett le európai hazájában,a Moldva part ja in — a germán eredetű markomannok helyén-A pannon síkságon két év múlva, At t i l a halála után már megdőla Tisza mellől kormányozott és huszonhat országot magában egyesítő hun birodalom; nyugaton, Európa nagyobb felén németnyelvű frankok alakítottak nagy királyságot, hadakoztak és formál

ták E urópa arculatát, úgy hogy még ma is, a I X - i k századbankottékszakadt frank birodalom két része (Verdun i szerződés: 843-augusztus): Franc ia - és Németország között folyik az örök ésöröklött harc és, tizenkét évszázad multán ma harc indult újból 3-nagy frank királyok, Nagy K áro ly d e még inkább ?\ agy OttáT X - i k századbeli római-német szent birodalmának feltámasztására.

A. történelem egyetlen szerves élet folyamata.A k k o r és most egyaránt, a környező kis népek felszívódását

és az államok népi önállóságának megszűnését jelentette a frankos a német-római szent birodalom fejlődésével beköszöntő hűbé

riség vi rágzása; a k i s népeknek a megújuló német birodalombavaló behódolása, a hűbériség újjászületését je lenti ma is. Hűbéresállamok és vazallus országok vannak kialakulóban ma, akár tiz é*

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


tizenkét évszázad előtt, mi végre volt hát a népvándorlások k o raóta eltelt ezerötszáz esztendő előrenéző és folyton haladó irányútörténelmi menete, h a csaknem ellenállhatatlan erő vissza akarjazuhantain E urópát a hűbéri rendszer virágkorába. — A hűbérség— mint Adams angol történész mond ja a Feud alizmusról szólónagy művében — „durva kézzel rendbentartott zűrzavar volt" A

hűbériség külső arca vészes rokonságot tart a nemzeti szocializmus néven ismert államelv belső és külső szerkezetével.A csehek a V I I - i k században, a germánok szomszédságában

már államot alkottak, 627-ben egy S a m o nevű frank kereskedőa cseheknél királyi rangra emelkedett és királysága csak az őhalála után, 662-ben bomlott fe l . N a g y Kár o l y , a frank birodalom nagy uralkodója, (771—814) „a szászok hóhéra" tűzzel-vas-sal terjesztette a kereszténységet, cseh területen is, sőt a maiM agyarországon a Dun áig terjedő vidék népei között. — Nagytömegekben a csehek 845-ben keresztelkedtek meg. A keresztségét felvett csehek és morvák a K árp átok vidékére és délnek, egé

szen a Ba laton ig len yújtották „életterüket" és e területen 32szláv egyházat létesítettek ; ők voltak megalapozói a magyarvármegye-rendszernek. (M áln ási : A M agyar nemzet őszinte története). A morvák 836-ban jelentek meg a Balaton partján és Zalavár központtal P r i v i n a fejedelmük alatt nagy szláv birodalmatalapí tottak. K ülön nemzeti szláv keresztény egyházat létesítettek s a délszláv görög-keleti egyháztörténet két nagy szentje,C i r i l é M e t h o d püspökök 862-ben a pannóniai szláv lakosság között terjesztik az evangéliumot, lat in és német helyett, szlávnyelven. A magyar l iturgia nyelvében meghonosodott szláv szavak (malaszt, vecsernye) e kor pannóniai szláv nyelvemlékei. —

P r i v i n a pannóniai uralmát Szvatopluk döntötte meg és megalakította Nagy-M or vaországot, mely magában foglalta M agyaro r szág felvi dékét i s. — Szvatopluk birodalmát Árpád kardforgatómagyar népe szétporlasztotta, a honfoglaló magyarok a pannonszlávok nagy részét elvándorlásra késztették, csakúgy a vágvöl-gyi szlávokat is,

I I I . L eó pápa 800-ban, karácsony npján koronázta meg NagyK árolyt, aki már 805-ben bekebelezte a cseheket a frank birodalomba. Nagy O ttó, szász ki rály birod almának i s része volt acseh hercegség, és ekkor már Ostmark (Ausztria) is a Német-B i roda lom tartománya volt. A nagy germán birodalom szom

szédságában ott élt a rettegett magyar lovasnép, függetlenül-szabadon, még ázsiai zabolátlanságban, félelmetesen, izgalmasanés veszélyesen. A magyar kalandozások, harci portyázások megrendítették még az akkor leghatalmasabb német birodalmat i s.S p i t i n i e v cseh fejedelem felhasználva a keletkezett viszályokat,erős cseh országot épített k i , ő volt a P r z e m i s H d a cseh nemzeticliruiszüa megalapítója. — Szent Vencel a német császárnak hűalattvalója volt és hű szolgája a katol ikus egyháznak.

C sehország geopol it ikailag úgy ékelődött a német birodalomtestébe, hogy csaknem gátolta ennek vérkeringését. Berlinbőlkeletre minden út P rágán keresztül vezetett, A i d C sehországnak

ura, az u r a E urópán ak: így fogalmazta meg B ismarck a némettörekvést, amely a Hrads inon át E urópa gabonavidékei felé irányult. B ismarck előtt évszázadokkal így volt s nap ja i nk törté-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


nelmi változása a Mo l dva partján: iszonyatos világrengetés volt,.századok erjedő törekvése egyetlen éjszaka eseményévé csúcsosodott és ma már olyan egyszerű minden , ami történt, itt játszódott le a szemünk előtt. M árci us 15-ikén, töbo mini ezer év vére,lüktetése, szabadsága és szolgasága a pi l lanat örökkévalóságranyíló örvényében mutatkozott s ma már túl -vagyunk rajta.

Felmérhetetlenül nagy csatát vesztett a világ: nem a cseh önállóállam megszűnése miatt, nem egyedül emiatt, hanem sokkal i n kább a legteljesebb hanyatlás felé indulás miatt, Európa csaknem egyetlen éjszaka alatt visszazuhant, meredeken, egészen aNagy Oíto-i hűbéri korba.

C sehország, a germán hatalom szorongatásában már a X -i k ,X i - i k században a fejlődő gazdasági és kulturális élet útirányafolytán,' másrészt, főképpen földrajzi-katonai helyzete miatt azősnémet keleti terjeszkedés ővvonalába esett (a Bécs—BreSlau iautóútat Benes távozása után kezdték építeni) úgy, hogy a mi ndig nagy dinamikus erővel hódító német birodalom új és uj rohamainak fáradhatatlan, következetes és konok támadásoknaksúlya alatt már az első nagy német császároknak behódolni volt-kénytelen. A cseh királyok német iparosokat, kézműveseket, kereskedőket hívtak be országukba (szudéta-területek), ak ik ott »városi kultúrának vetik meg alapját.

István, a magyar szent király ismervén a német királyok hódító terveit, a pápának ajánlotta fel a magyar hon feletti védnökséget; s bár ő maga is telepített országába németeket, a pápaságiránti hűséggel védehneztette népét a német terjeszkedés ellen. Acseheknek n em volt,.amikor nagyon kellett, egy István-szerű nagy

uralkodójuk, aki pol it ikai éleslátással és apostolisággal védte voln a őket a német betolakodók el len. M eghódoltak hát a keletre terjeszked és első lökéseire. K ésőbb, többször i s, megkísérelték a német függőség megszüntetéséi, igy Boleszláv herceg 935-ben elszakadt a német birodalomtól, mindazonáltal a cseh önállóság a központosító és hódító uémet gondolat ellen nem sokáig maradhatottfenn. Nagy O ttó császár képviselte először azt a gondolatot, amelyet majd ezer évvel utóbb, napja inkban, ismét életre keltett a d i namikus német nemzeti erő: a középeurópai német nagybirodal mat, egész K özépeui ópa elnémetesítését és német érdekkörbe vonását, a német „élettér" előretolását a K eleti -tengertől a Fekete

tengerig.1038-ban Bratiszláv herceg kísérelte meg az elszakadást a né

met birodalomtól, három év mulya azonban, amikor a prágai püspök és a cseh nemesség elpártolt tőle, hűbéri esküt tett Henrikcsászárn ak és C sehország ismét hűbérese lett a német birodalomnak. R övid id őre, csak két évig, 1044-től 1046-ig M agyarország ishűbéri birtoka lett a német császárnak, H e n r i k n e k , de a magyarok sohasem tudtak úgy megtörni, mint a csehek. E z t a hűbériséget is — Péter király árulását — hamar lerázták magukról.

A cseh és a magyar nép történelme a németségnek keletre

törő akaratában mind ig gát volt, a harc ias és fegyveres magyar,a magyari magyar, soha meg nem szűnt a németesítés, a gazdasági és kulturális hűbériség el len harcolni . A cseh, kevésbbé ke-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


mény és ellenálló nép, erőteljes német támadásra hamar össze-csuklott. K ülönös, hogy a történelem folyamán sohasem találkozott a két nép közös arcvonalban, a közös veszélyben, amely minda kettő létét ezer éven át fenyegette és pusztította.

A cseh-lengyel harcok után I I . H en r i k német császártól a cseh

hercegek ekkor nyerték el először a királyi koronát. A Przemys-l i da család számára végleg 1212-ben I I .Fr igyes császártól I . Ottokár herceg kapta meg a cseh koronát. E n n e k unokája, I I . O ttokár,az utolsó Przemyslida, egyben a legtehetségesebb uralkodó ebbena di nasztiában. A z ő jogara alatt egyesült nemcsak a cseh ésmorva föld, hanem Ausztria, K a r i n t h i a és K r a j n a is. A csehországi gazdag ezüstbányák felfedezése nagy gazdasági fellendülésteredményezett. E z merész álmokra csábította O ttokárt. Nagy csehbirodalom terveit szövögette, a magyar trónra is igényt tartott,mert anyai ágon rokonságban állott az Árpádokkal. A magyarokidegen uralkodót nem kívántak maguk fölé, K ún L ászló ki rályezért Habsburgi R udolf és Ottokár háborújában az osztrák melléállt és magyar h adaival R udolf javára döntötte a M orva-mezeicsatát. A z utolsó nagy nemzeti cseh király meghalt, a diadalhoza magyarok segítették az első Habsburgi uralkodót. A vereségután Ottokár fia, V en cel megtartotta C seh- és M orvaországot,Rudol f f ia i hűbérül kapták A usztri át, S tájerországot és K rajn át.Ilyenformán magyar segítséggel alapozták meg a Habsburgokkésőbbi vi lághatalmát. K étszázötven év múlva, 1526-ban, a Habsburgok kerülnek a magyar trónra és C sehország fölött i s éppen1526-tól uralkodnak a Habsburgok, 1526 augusztus óta, M ohács óta..

I I I . E ndrével kihal t az Árpád -ház férfi sarja, leányágon I .Béla unokája, Vencel cseh királyfi jutott a magyar koronához,ő csupán három évig uralkodott, 1301-től 1304-ig. A Przemysl ida-dinasztia kihalása után tevékeny német gyarmatosítás i ndul t mega cseh földön, különösen az északnyugati és északi országrészeken,ahol iparos németség telepedett le . C sehországban ekkor a L u x e m burg-grófok kerültek trónra. Nagy L ajo s magyar király korábanL uxemburgi Káro ly uralkodott, (1347—1378) „a legjelentékenyebbés legkiválóbb valamenn yi L ux emburg között." Német császárrái s választották és mint i lyen, I V . K ároly néven a legnagyobb német uralkodók között örökítette meg nevét. P a r i s és Bolognaegyetemein tanult és P rágában, 1348-ban ő alapította meg az elsőnémet egyetemet. (1939 márc iusában a P rágába bevonuló n émetbirodalmi haderő ezt a tényt önigazolásul fel is említette a többitörténelmi jogcím között). A I V . K áro ly alapította egyetem koralegkiválóbbjai közé tartozott. E bben a korban C sehország gazdasági és kulturális téren hallatlan lendületet vett. A városi kultúravirágzásnak indult , a nagyparasztok megvagyonosodtak, a jobbágyrendszer szigorúsága meglazult, a kisnemesség, ha fenn akartmaradni , arra kényszerült, hogy a jobbágyságot régi kötött helyzetébe visszaszorítsa, vagy földosztás kivívásával segítsen a hely

zeten. A társadalmi szerkezet alapjaiban megrendült, a megrázkódtatást a nagybirtokok felosztásával lehetett volna egyensúlyozn i , ez azonban nem következett be, hanem a nyugtalanságot

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


még jobban jobbágyi szolgálmán yok bevezetésével növelték. Agazdasági eln yomatásban tengődő nép még n em találta me g amaga forradalmi útját, misztikus és vallási reformáció felé, eretnekségbe menekültek, szektákba, a sivár, vigasztalan valóság elől,,amely valóság nem akart enyhülni. ( I lyen jelenségekkel ma is

találkozunk: ahol a nemzeti, gazdasági vagy kulturális elnyomatásra a nép nem telelhet ellenszegülő erővel, sőt tovább menve,forradalmi megmozdulással, ott a vallási misztikum ősi katakombáiba búvik a nép és vallási rajongás, eretnek hitek útvesztőiben forrja ki magát, amig ki nem törhet egyetemes, fegyveres,megrázó forradalommal.) A X I V - i k század második felében,C sehországban fellépő vallási mozgalom a nemzeti érzés felébredésével párosult, sőt azonosult és a hi ttudomán yi vezér, Huszegyúttal nemzeti szellemi vezér is volt. A nemzeti érzés fellobbanását elősegítette a városokban, különösen , P rágában mind n agyobb gazdasági előnyhöz jutott németség elleni cseh nemzeti

elkeseredés. A nemzeti ellenállás a hódító német gazdasági éskulturális befolyással szemben a X I V - i k században robbant k i ,először messzeható és példamutató le lki forradalomban, későbbpolgárháborúban, majd ádáz háborúban, amely C sehország határain is túl jutott. K ülönösen a magyar Felvidék vált a huszitaháborúk terévé.

Husz J ános, prágai theológiai tanár Wycl i f fe oxfordi tanárhittéleit, szabadabb szellemű egyházi tanait hirdette olyan lángoló hittel és buzgósággal, hogy az egész cseh népet felrázta aközépkori katol ikus E gyház világi hatalma ellen. M i n t nép, a

cseh, lázadt fe l E urópában először, a német—római szent birodalomban legbiztosabb támaszt találó E gyház ellen. Husz, mesterénél nagyobb hatást ért el, Wycliffe volt az indulás, a prágaipap a Wycl i f fe- i gondolatot forradalmasította, mozgalmából polgárháború lángja csapott fel, a huszita mozgalom a szabadabblevegőjű "kereszténységet akarta megteremteni, illetve visszatéríten i az evangéliumi kereszténységhez a vi lágot. A rad ikálishusziták továbbmentek, a táboriták a keresztény kommunizmusmegvalósulásáért harcoltak. Husz J ánost a konstanci zsinat eléidézték és annak ellenére, hogy Zsigmond német császár, magyarés cseh király menlevélben biztosította szabadságát, ez a zsinat

halálra ítélte és máglyán elégette.( F o l y t a t ása k öv e t k ez i k )

Fekete Béla

G a z d a g p éz z e l , s z egéy és z el m e g y v a l a m i r e .

K e n t k e r é k ön n y en m eg y .

E l e g e t ét a s z egéy , h a k o r án m e g h a l t i s .

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Gyermekéveimből

Apró örömök és nagy szomorúságok árnyékában születtem.Életünk egyhangú volt, mint a táj, amelyet szülőföldünknekmondtunk. Síkság, ahol az aprócska vakondtúrás vagy szélhordta

halom i s égreszökő hegynek látszik és elnyelő szakadéknak a sekély kis gödör. Halmok és gödrök. A pró örömök és nagy bánatok: titeket idézlek most, hogy megmutassam az egyszerű emberek életét. R i t k a ünnepek és sanyarú hétköznapok: jöjjetek elémhosszú-hosszú sorban és tegyetek tanúságot a dolgozók igazáról.

Nyáron szombat volt az ünnepünk. Bátyáim már napszálltaelőtt hazajöttek a tanyák közül, aratásból, cséplésből- I l y en k o regyütt volt az egész család. Ó, menny ive l más volt ez az együttlét, mint a farkaskergető téli napok munkátlan, kényszerű összezártsága, mikor anyámat és testvéreimet szinte óránként csúnyaveszekedésekkel ugrasztotta egymásnak a kenyértelen szűkösség.Most munkából jöttek és naptól barna bőrükbe ivódva hozták akenyeret ígérő kalászok fülledt szagát.

R eggel már korán fölkeltünk. Anyám k iv i t t néhány tojást < ipiacra, hogy vásárolni tudjon a vacsorához. H a kevés volt azösszegyűjtött tojás, egész délelőtt az ól ajtaját lestem, hogy mi kor bújik elő hangos kotkodácsolással valamelyik tyúk. A kipoty-tyantott tojással azon melegen szaladtam a boltba, hogy néhánydeka sót vagy cukrot hozzak, mert mindig hiányzott valami.

Anyám már k o ra délután neki látott a vacsorakészítésnek.Lepényt vagy rétest sütött, hogy ünnepi étek várja a munkából

hazatérőket.Napszállta felé megállt házunk előtt a munkásokat hozó kocsi. Énekelve jöttek, vidáman és kalapjukat lengették, akár aberúgott lakodalmas vendégek. T alán az egynapos szabadság örömétől részegedtek me g. A z egész házsor k itódult az ajtók elé*mert minden házban vártak valakit. Szegény munkásembereklaktak arrafelé mind .

— E n n i szeretnénk — mondták a bátyáim, hogy lerakták aszerszámokat, meg a ken yereszsákot. A z étel már asztalra téve,párologva várta őket, de ezt min d ig elmondták: enn i szeretnénk.E z volt a köszönésük.

K ezükről, arcukról lemosták a rátapadt rengeteg port azasztalhoz ültek. Én már előbb jóllaktam, hát csak a földre kuporodva néztem őket, hogy i n as, barn a kezükben hogy súlyosodika zsírosan csillogó tészta.

Az udvaron, a sárból rakott katlanon már hatalmas üstbenmelegedett a víz, mosakodáshoz. A zt mindig vacsora után szokták. K özben megjött Veréb J an i bácsi i s a szomszédból és falábával végigkopogott a téglás pitvaron. í gy szombaton este mind ig át szokott jönni, kics i t elbeszélgetn i a bátyáimmal. A n yámmegkínálta a sütöttél, úgy is ritkán, mások jóvoltából jut csaki lyesmihez szegény.

— Nem való az i lyen haszon nélkül való embernek — mentegetődzött mind ig . — Vesse szomszédasszony inkább a kutyának.A z is többet használ, min t én, a féllábammal...

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


M i n d i g így szabódott, de azért mindig elfogadta és sajátnyomorúságán elérzékenyülve, kikönnyesedett szemekkel majszolta a r i tka csemegét.

Anyám is mind ig egyféleképpen vigasztalta:— Maga legalább visszajött, ha féllábbal is. Nem úgy, mint

az én szegény apjnkom . . .Persze, n em mind ig társalogtak egymással i l y en szépen, jó

ságosan. Néha, mikor J an i bácsiék csirkéje átbújt a két udvartelválasztó, rozzant kerítésen és kikaparta a veteményünket, csúnyán összeszólalkoztak. A n yám ilyenkor azzal fenyegette, hogyelüti a másik lábát is, ha nem vigyáz a jószágukra. De most ün nep volt, kenyeret ígérő, dolgos hét vége és a szavak is ünnepigúnyába bújtak.

Veréb J an i bácsit a becsületes nevén tulajdonképen Hata l aJ ánosnak hívták. Féllábát a háborúban hagyta. Ű gy mesélték*,hogy hónapokon át a feleségével se váltott egy szót se. Semmitnem dolgozott, még a ház körül se, csak ült, ült és nézett maga

elé mereven. E g y reggel azután, ahogy kiszállt az ágyból: falábnélkül, ingben-gatyában, féllábon ugrálva kisántikált az uccáraés nagy nevetések között bekiabált minden udvarra :

— Veréb lettem ... nézzék c s a k . . . veréb lettem . ..A k k o r elvitték a bolondok házába. 2P ái év múlva hazajött, gyógyultan , de — a V eréb név "or ökr ca

va jta maradt. M i , gyerekek, már csak így ismertük: Veréb J an ibácsi.

Most, hogy megette a lepényt, cigarettát kért F e r i bátyámtól. R ágyújtott és kéjesre torzult képpel fújta a keserű füstöt.

Vacsora után kimentünk mindnyájan az udvarra és körülültük a katlant Csöndesek voltak a nyári esték és fejünk fölöttItalkan suttogott a bólogató akác. A n yám ide-oda szaladgált:rakott a tűzre, tiszta ruhákat hozott k i , teknőt készített elő.A ho g y néha rávetődtek a vörösen fellobbanó lángok, olyan volt.m int a fény körül szédülten bukdácsoló, kopott szárnyú kispillangó.

J an i bácsi kötelességének tartotta, hogy meghálálja anyámvendégszeretetét, hát dicső szónoklatba kezdett az apámról, bátyáimhoz intézve a rengetegszer elmondott szavakat:

— M i l y e n derék ember volt szegény megboldogult! Hogy tu dott az dolgozni! Nem hiába: szerették is a gazdái. Tudom, egyszer együtt arattunk. Béreséknél. Próbáltuk, hogy melyikünk bírj a jobban. Három renden keresztül hajtottuk egymást. E gyi kün kso tudta elhagyni a másikat. A többiek messze elmaradtak ...

B átyáim szótlanul hallgatták N em voltak beszédesek, megkívülről tudták már az egész legendát.

Anyám közben kiürítette a zsákjukat. A darab száraz kenyerek mellett néhány cső tejes kukoricát is talált, amit a tanyákközül hoztak magukkal. M in dgyárt n yásrat faragtam, ráhúztamés a parázsnál sütögettem. J óleső örömmel hallgattam, hogy h atalmas durrogással repedeztek az érettebb szemek és a közeli él

vezetre ígondolva, összefutott számban a nyál.— Hallottátok? — hajolt a bátyái mhoz óvatos suttogássalVeréb J an i bácsi . K özben még lopva körül is nézett, nehogy v a -

- m -

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


lak i illetéktelen kihallgassa a titkot. — A zt mond ják, jönn ek arománok. Újra kezdődik a háború. Visznek benneteket i s . . . M égmajd oda maradtok, mint szegény apátok...

E zt i s elmon dta min den alkalommal, ugyan i lye n titokzatossággal. A z enyéim n em i s ütköztek meg ezen. Általában a körülöttem élő emberek mindig ismételgettek, mikép egész életük sevolt más, mint egyforma napjaik szakadatlan ismétlése.

Hogy bátyáim nem feleltek. J an i bácsi még megkérdezte:— Hogy' fizet holdja?E zt már a gabonára értette, hogy mennyi terem.A zután nemsokára elköszönt és elment. A csöndes estében

még az uccáról is visszahallottuk a suta faláb biccenő koppaná-sait, mintha így taktusozott volna: ve-réb... ve-réb...

Bátyáim megmosakodtak, tisztát vettek és lefeküdtek, n y u -gosztani egész héten eltörődött testüket. R övi d az éjszaka és hol n ap délután újra előáll a kocsi, hogy vigye őket az új hét nehézrobotja elé.

Anyámmal, a mozgalmas nap izgalmaitól újra éhezve, elmaj-szolgattuk még a sült kukori cát és egy-egy darab tésztát. M ígevett, messzire nézett és két falat között ki csúszott belőle egymegelégedett sóhajtás:

— A z idén talán megkeresik a ken yérn ek valót. E lég szépenfizet a búza, mondja Mihály . . .

E szegettünk és hallgattunk. Csend volt, már a lombok i saludtak /és köztük a fészekre lelt madarak, csak valahol a szomszéd fán kurrogott esőt jövendölőn egy level i béka. A nyári esteöléről ezernyi i l lat tódult felénk és szédítő magasságban, ünne-piesei) ceremóniáztak a csillagok. A megpihenés órái voltak ezek.A szélesre tárt konyhaajtón kiszűrődött a bátyáim jóízű, egyenletes szuszogása.

— Fáradtak lehetnek .szegények — mondta anyám végtelenjósággal, mintha a hangjával akarná őket megsimogatni.

E gyszerre csak kifordult a szájából a falat és utána a csendes sírás.

— Szegény apátok hogy ezt n em érhette meg . . .K eservesen sírdogált. P e d i g határozottan tudtam, hogy bol

dog, megelégedett napja i kévésének egyike ez a mostani, merttalán lesz elegendő kenyér. A k k o r az anyám sírásából éreztemmeg először, hogy nekünk még az örömünk se lehet tiszta, háborítatlan, mert sötét kar ja iva l fölöttünk hadonászik valami k e gyetlen ellenség . . .

Nyáron, mikor szünetelt az iskola, az volt a dolgom, hogy l e geltettem kisszámú, jószágain kat A n yámn ak szenvedélye volt a*jószágnevelés. T ágas udvarunkon m ind ig szaladgált néhány káráló tyúk, gágogó l iba és legalább egy malac, h a akkora i s, mintaz öklöm Sokszor n em tudott nekik enni adni, mert elfogyottminden eleség és pénzünk se volt . I lyenkor sírva hallgatta éhe^T tönyörgésúket és megfogadta, hogy soha többé n em tart belőlük

egy darabot se. Persze a fogadalom csak keserű szó maradt.T avasszal, nyáron még csak könnyű volt őket ellátni. A faluszéli árokparton nőtt a fű. T éptünk belőle néhány kosárral é*

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


jóllakott az egész állatállomán y. J úliusban érn i kezdett az eperés sárga tarlók nyúltak már a horizon tba. K i haj tottam a libákat, a malacokat és este eltelve térhettek nyugovóra.

R égi vág\ a volt anyámnak, hogy egy hasas kocája legyen.— E l h aj tj a az ember a kanhoz s négy hónap múlva már me?

i s szaporodik — mondogatta mindig. — Csak k i s szerencséje le

gyen az embernek, hatot-hetet i s pottyanthat. E setleg n yolcat i s-A kismalacnak mindig jó ára van . , .Nem nyugodott, míg egyik malacot addig nevelte, hogy alkal

mas lett az anyai hivatás betöltésére. Örömünnep voU az a njn>*amik j r elhajtottuk a kanhoz. Utána néhány napig aggodalmasan figyelte.

— Nem búg az — újságolta mindenk inek örömmel. — Megfogta elsőié . . . A terhes anyát nem őrizhetik olyan féltő gondossággal, mint ő a disznóval tette. M ár azt i s eltervezte, hogy a-malacok közül kettőt meghagy, szép lassan etetgeti őket, hogytélire legyen hízó. A többieket eladja, mert a pénz is kell.

így, ilyen jövőt színező tervek között éldegélt.E gy júliusi reggelen kihajtottam a disznót legeltetni. Szokásaszerint végigszaladta az összes árokmenti eperfák alját, hogy fölhabzsolja a széltől levert vagy éretten lehullott gyümölcsöt.E zért nagyon haragudtam rá, mere rövid lábaimmal soha semértem utói. M i r e odaérkeztem a fához, ahol lakmározott,* már futott is tovább a következőhöz, én pedig ki ful ladva, kacskaringóskáromkodással utána. \ égre nagynehezen megelőztem és fölkapaszkodtam a fára, hogy rázzak neki epret. M ezítelen lábszáramon végighasítottak az elszáradt gallyak, rongyos ingemet mégcafatosabbá tépték a kiálló, hegyes csonkok és a bőrömből i s sza

kítottak hozzá egy darabot, de én kikönnyesedett szemmel elkeseredetten ráztam az ágakat és hívogató szavakat kiabáltam a disznó felé:

— C a, ca, koca! T de te!A z pár percre megállt a fa alatt, futtában fölkapott néhány

szem epret és már szaladt i s át a kocsiúton a másik árokpartra. Amohó éhség szédületében észie se vette, hogy éppen akkor robogel az úton veszett csörömpöléssel egy megvasalt parasztszekér. Akerekek csattogásától nem is hallottam a disznó sikítását, csak aztláttam, ho^y fetr mgve marad a i-orban A kocsis észrevette a szeren csétlenséget, d«» nem állt meg. 1 auem még jobban csapkodtaa lovakat.

Úgy szíven markolt a rémület, hogy majdnem leestem a fáról. M agam se tudom, hogy értem földet. Odaszaladtam a disznóhoz. K eser ves sivalkodással csúszkált ide-oda az út porában, denem tudott talpraállni. Hátul folyt belőle a víz, hogy egész sártócsa keletkezett a faránál.

— M i lesz most 0 — döbbent belém a rémület.Ügy éreztem, ronggyá szakad a horizont é összekuszálódik

körülöttem minden. T alán i tt a végső ítélet ideje, mert ez utánmár nem következhet semmi borzalom. K i szakad t belőlem a sí-

rás, de a szakadó könnyek árja most n em könn yített rajtam.(folytatása következik)Darvaa J ózsef

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


C sehország bekebelezésén ek gazdaságikövetkezményei

A március 15 és 17-ike között le

zajlott események nem csak polit ika i lag fontosak, de gazdasági téren i s nagy hord erejűek. A néhaiC sehország rövid időn belül bekapcsolódik a Német birodalomgazdasági és társad almi rendszerébe. Mi nden nehézség ellenére,amit az egymástól sokban különböző két gazdasági rendszer egybehangolása okoz, Németországmár ina rengeteg, azonnal értékesíthető előnyt szerzett. Ide számítjuk a cseh Nemzeti B an k Prá

gában maradt aranykészletét és acseh hadsereg elsőrangú fölszerelését. A cseh szén, arany, ezüst, vasés ólombán yák, az erős fémip arGöring négyéves fegyverkezésitervéjiek valóra váltását nagybanelőmozdítják.

M ásrészt a közel hétmi lli ónyi ,maoas életszínvonalhoz szokott l a kosság fokozni fogja a német közellátás nehézségeit. E h h e z hozzákell számolnunk a fejlett és főlegkiv itelre dolgozó üveg, porcelláin,teksztil és bőripart, amelyek termékei eddig sem Németországbantaláltak vevőt. Mindezek a körülmények a n émet közgazdaságotujabb nehéz feladatok elé állítják,biztosítani kell a lakosságnak éle.lemmel való ellátását és ugyanak-' n v piacot kell találni a könnyűi<ar termékei részére.

Ezek a tények — a már eddig i sfenmállóakkai együtt — kényszeríti k a Harmadik B i roda lmat, hogymég elszántabban folytassa ismertkivüeli politikáját.

Mi l yen kihatással lesz Csehország bekebelezése a n émet-jugo-szláv gazdasági kapcsolatokra?

A m i n t említettük a liberáliscseh gazdaság a német hadi gazdálkodás „ellezőrzése" alá kerültA német gazdasági törvényhozásezentúl C sehországra i s érvényes.E z

igen nagy jelentőséggel bír ajugoszláv külkereskedelem további alak ulására és az országban

működő külföldi tőke új eloszlására.

K ükereskedel műnkben Németországnak az edd iginél i s nagyobbsúlya le3z. A z alábbi táblázat eztszemléltetően mutatja:1938-ban k i v i t t . - . t n > / b e n ; < e h o a t a l u n k b a n

résztvettNémetországAusztr iaC sehország

366

%;-ban

összesen 50Németország eddigi

327

1150"

részvétele

külkereskedelmünkben a kiv i te l42 és a behozatal 39 százalékát tette k i . C sehország elfoglalása utánez a szám kb. egész kü lkereskedelmünk felére rúg majd.

De sokkal nagyobb jelentőségűek az események a külföldi tőkenemzeti megoszlása tekintetében.M ár Ausztr ia és a szudéta vidékelfoglalása i s Németország javára,billentette a mérleget. 1937-ben anémet tőkebefektetések J ugoszlá

viában 55 millió dinárt tettek k i *amely összeggel Németország ai^-ik helyen volt. 1938 végén —Ausztr ia és a szudéta vidék elfoglalásával — ez az összeg 800 m i biióra emelkedett és Németországa harmadik helyre jutott, mindjártAng l i a és Franciaország mellé.M árcius 15 után a volt cseh tőkenémetté lett. A cseh eredetű tőkeszerepe J ugoszláviában óriási jelen tőségű. A 805 mi lli ó d in ánn yi

külföldi bankbefektetések 28%-a•?seh kezekből származott. A z öt éstel milliárd értékű külföldi gyáriérdekeltségek ranglistáján Csehország 12%-al a harmadik helyenállt. A mai helyzetet az alábbiláblázat mutatja:

(táblázat a következő oldaloin)A m i n t látjuk, egy év leforgása

alatt Németország a bankoknál atizennegyedikről az első helyreugrott és ma a külföldi banktőke45%-a fölött rende lkez ik ; az i p a r vállalatoknál ugyancsak az elsőhelyet foglalja eb

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


a külfölditőkebefektetések megoszlása %-ban

b a n k o k iparvál lalatok

Németország 0.1 0.9Ausztr ia 17.0 5.9C sehország &8,1 11.9

Nagy Németország 45.2 18.7Fran ci aország 16.7 17.0A n g l i a 3.6 14,1

*Ezek nagy vonásokban Csehor

szág bekebelezésének gazdaságikövetkezményei.

Hajdú V i l mo s

A g e r i l l a háborúban

A japán flotta blokád' alatttartja K í n a part ja i t és a legfontosabb kikötők: T i encs i n , Cs i ng -tau, Sangha i , A m o y és Kantom j a pán kézen vann ak . E nn ek ellenére a harc huszadik hónapjábann em kerül nagy nehézségbe amegszállott partvidékről K ín a belsejébe utazn i. C sak k i kell keresn i a térképen egy olyan pontot atengerpart mentén, amit eddig ajapánok m ég n em szállottak meg.Ilyeai sok található, még Sanghaiközvetlen közelében i s. J apánura lma ugyanis csak a központiki kötőkre szor ítkozik , a „megszállott" tartományokban pedig anagy városok és a modern forgalmi utak állnak őrizet alatt. A hódítók által elfoglalt fcónákon kívül a kínai központi kormány azegyetlen elismert tekintély. Ezze l

magyarázható, hogy a kínai kormány engedélyével a part többpontján lehet kikötni és az óriásiorsizág belsejében ! háborítatlanulutazgatni, még a „megszállott44

területeken keresztül i s. A z ilyeroengedély egyúttal lehetővé teszi. 'hogy a gerilla csapatok segítséfgével a japán vonalakon keresztül.- a megszállott területek belsejébe teljes biztonsággal juthasson« E ember. így el lehet jutni a

parti zán ősapátok had iszáilásairaig# ahol a japánokat kivéve m i n denk i biztonságban van .

Éppen i l yen úton vagyok és túlzás nélkül állíthatom, hogy ezena vidéken — kivéve a vasútvonalakat — még béke id őben sem l e hetett biztonságosabban és gyorsabban utazmi, mi n t mo st.

A nyolcadik hadsereg egyiktisztje erre vonatkozólag nemrégiben a következő felvi lágosítással szolgált: „A háború kezdetekor előre megmondtuk, hogyÉszakkínában a japánoknak gyorselőrehaladásuk ellenére is mar ageri l la harcoknál meg ke l l tor -panaiiok. H a megszállják Hopejt,akkor m i visszavonulunk Sanszi -ba; ők követnek benn ünket S an -sziba, de ugyanakkor m i megint

visszamegyünk Hopejbe. A japáí-nok mosolyogtak eze\n a jóslaton.Időközben azonban bizonyára elment a kedvük a nevetéstől, merta kín ai központi kor mányn ak ameghódított területeken is jól fe l fegyverzett ési jalaposan megszervezett népmozgalmi központjaivannak. A japámok hódításai kizárólag la városokra, vasútvonalaki;r a és katonai utakra szorítkoznak".Helyőrségeiket és az általuk felállított bábhatóságokat azonbanmég itt is állandóan támadják ageri l la csapatok.41

A középkínai tartományok partmenti gerilla-csapatai váratlanul,de rendszeresen ellátogatnakSanghai külvárosaiba. I l y e n a l kalmakkor már sokan jutottakakaratuk ellenére Sanghaiból,Nankingból, vagy Peipingből agerilla-zónákba. így, egy hómapjatörtént, hogy egy olasz, bízva szövetségesének hatalmában. P e i

pingből ki merészked ett és éppenegy arra portyázó gerilla csapatkarja iba került. A szabadharcosokmagukkal vitték és hónapokonkeresztül tartó vándorlásuk alattmeggyőződhetett a japán „hódítás14 valóságáról. Gyakran hatoltak'a „megszállott44 területeken keresztül anélkül, hogy egy hajukészála i s meggörbült volna. IdöVközben az olasz követség lépése*ket tett, hogy honfitársát megsza

badítsa. E lőször természetesen ajapán megszálló hadsereg főparancsnokságához fordult, mikor 1

H i d 1939 10 — m —

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


pedig itt nem ért célt, egy közvetítő útján a gerilla-csapatokhoz. Aközvetítő tízezer dollárt tett leváltságdíj fejében. Azonban ez semvezetett eredményre. Végre a kín ai központi kormányhoz forduld

tak, amely elrendelte, hogy a foglyot bocsássák szabadon, mire agerilla-osztag az olaszt visszaszállította Peipingbe, visszaadva atízezer dollár váltságdíjat is.

De nem okvetlen szükséges,hogy i lye n kaland os utakon ju ssunk a kín ai ko rmán y fennható*,sága alatt álló területekre. M i n taféle utas, cókmókommal felszállok egy partmeaiti gőzösre, melyolasz zászló alatt hajózik és nem

egész két nap alatt biztos trév-ben vagyok. A tulajdonképpeniutazás csak pár napig tart, A második nap a kínai ellenőrzéssel ésa kikötőbe való behajózással te l ikel . Micsoda elégtétel a zár alatttartott vizeken egy kínai katonákk al megrakott csónakot látni,amint a kikötőtől tisztes távolságban horgonyt vetett hajóhozúszik, amely bebocsájtást kér.A kikötőből semmit semlátni, pa-talmas sziklafal választja el ha

jónktól. Az út szikláktól övezett-Gőzösünk egy révcsónaktól vezetve lassan halad előre a kacskaringós, szirtes szoroson keresztül.I tt a természet maga emelt erődítményt, mely gúnyt űz a japánhajóágyúkból. A szorongatott emberek mégis kénytelenek voltakbiztonságuk emelésére a parttólaz ország belsejébe vezető gyönyörű autóutat mérföldnyi hosszú-•»••••••••••••••••••••••••••••••••••I

ságban dinamittal felrobbantani.A japán stratégák úgy számí

tottak, hogy Kínának a J angcsafolyótól északra eső részéből másod i k M and zsúriát csin áln ak, mihe ly t T i e n c s i n— P uk a u , N a nk i ng -

Shanghai és Sanghai—Hangcsat ivasútvon ali zónákat megszállják.Nem vették azonban figyelembe,hogy a vasútvonalakon kívül isvannak kínaiak által lakott területek. A geri l la-ezredek, mint arendes kínai katonaság része, aa néptől támogatva megakad í-lyozzák a megszállt területek p i-cifikálását. A japán helyőrségekközötti összeköttetéseket megszakítják, felfegyverzik a népet é3

megteremtik az összeköttetést amegszállott és szabad területekközöt. A kínai nemzetet fegyver,be állítják azokon a területeken,ahova az ellenségnek sikerült betörnie és hatalmas erődítményeket emeltnek a megszálló ellenség háta mögött. Állan d ó tevékenységük arra kényszeríti a japánokat, hogy Északkínában m i l liós hadsereget tartsanak állandókészenlétbein a városok, útvonalakés központi kikötők védelmére.

így kötik le a japán haderők javát a partizán csapatok és ezzellehetővé teszik a központi k o r mánynak, hogy az ország délnyugati és északnyugati részében ha^talmas, erős hadsereget szervezzen és hogy nyugodtan élőké*-szíthesse a kínai nép győzelmén ek ügyét.

Ágnes Smedley

Figyelő

Helyzetkép Angliából

A z angol élet jelszava most:„Down", ami magyarul azt j e len ti , hogy: „Le". M i n d e n k i menekül„le" a földbe, még pedig minélmélyebbre. Az emberek vermekben

bujkálnak. Hiába próbálnak a miniszterek eazel a tömegőrülettelszembesaállni, „lehurrogják őket.

A z egész ország züllik „le ufelé.E gy fél év, azaz a müncheni k a

pituláció óta az angol kormánykomolyan igyekszik az országotelőkészíteni a háborúra, de az angol közönség, munkások, liberálisok, konzervatívok egyaránt, a

kormán y előkészületeit kon tárko dásnak minősíti. Hiába mond ja élChamberlain egymásután beszédeit,

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


hiába v a n álland ó mosoly az arcán, a pánikot nem tudja leszereln i , mert a népnek sem hozzá, semmunkatársaihoz bizalma nincs. Aképviselők többsége sem azért támogatja, mert bízik benne, hanem

azért, mert fél az utána következőkáosztól, pttől a K özépeurópábólíenyegető állandó felfordulástól{permanens káosz) fél az ellenzéki s, mely ép oly tehetetlen az eljövendő br i t po l i t ika kérdéseivelszemben, mint a mostani kormány.

Évszázados angol hagyománybevánn i az esemén yek és dolgokközeledését, azután elhárítani, desohasem kezdeményezn i. E zértn em tudott A n gl i a a támadó fasizmus el len, mindjárt valami h asonlóan hatásosat szembeállí taniés ez okozza az angolok gyengeségét. A z angol békeszerető, jóittrdulatú, de a pénzéért akar i s va lamit. Abba belenyugszik, hogy§00 millió font az i de i költségvetéá, de azzal n e m elégszik meg.hogy ekraz i t bombák ellen bádog-állványok, légi bombázás ellen

.gázálarcok és gázbombák ellentérdigérő lövészárok legyen a vé

«fcelem. K étségbeejtővé teszi a helysetét a 2 millió munkanélküli ésmenekült kegyetlen versengése isE gy hajón üln ek és egy örvény

-felé haladnak, mégis azon vitatkóznak, hogy k i érdemel több szaunáimat. Á jóindulatú emberekegyformán akarnak segíteni a

TOunkainélkülieken, csakúgy mi n tB a i l e Szelasszién és a németcseh és spanyol menekülteken,vagyis egy hatéves rövidlátó po l i

t ika összes áldozatain . De m i n d nyájan a nagy és tehetetlen egyházak és a k i s és tehetetlen segí-K ibizottságok egyformán tudják,hogy a közeledő viharral megbirkózni nehi tudnak.

E z e k n e k a harcoknak , segítoak-< soknak, felvonulásoknak, tüntetésekn ek , kop orsó pr ocesziónak.gyűlésekn ek jelképe a naponk i n t látható lövészárok, amely

-senkit k i n em elégít, el len

iben a volt katonákat életük leghosszabb idejére emlékezteti. Hiá-* a akar ja a sajtó sport és társa

dalmi események leírásávalizgalmat csillapítani. T u d j a m i n denk i , hogy az emberi ség dönto^élet halál harca kezdődik, de .*közvélemény szer int erre a harcrajobban kellene előkészülni.

A fasizmus lényege a besza-míthatatlanság és kiszámíthatatlanság és ez el len nem használ a*esernyő. A „demokrácia 44 hopjp-mesterei rendeznek még ünepsóge-ket az udvarnál, par lamen tiü lés egyházban, d e n em törődi k velamár a nép. M ást akar. VédelmétiM élyebb f árkokat, mélyebb ver meket. A nép most i r igy l i bányászait, mert azok pár száz métermélyen va nna k a föld alatt és

„védettebbek"? M ohácsi I rén

A magyar kormányválságok titka. I mrédy bukását a sajtó egy -része félreértette, az t adva m a gyarázatul, hogy a bukás Imrédy„zsidóvolta miatt*' következett beNemcsak az Imrédy kormány, han em általában a magyar kormányok (jelenlegi! & ű r ü váltakozására ad választ Szentessi Károly az„Uj Hang" egyik legutóbbi szá

mában „Belső harc a fasizáláskörül14 című cikkében. Többek között az alábbiakat fejti k i :

A magyarországi po l i t i ka eseménye i élesen rávilágítanak arra,hegy az uralkodó osztályok körvében nézeteltérések vannak, hogy,a nagytőkések és a nagybirtokosokmindedd ig n e m tudtak megegyezn i abban, hogy a jövőben mi ly eft*eszközökkel biztosítsák osztályk iváltságaikat, mi l yen mértékben és

mi lyen eszközökkel idomítsák hozzá M agyarországot a róma-berlin itengely fasiszta rendszeréhez. Anyilvánosság előtt folyó po l i t i ka iharcok belső kérdései ezek voltak:nyí lt fasiszta diktatúra legyén-*,vagy olyan messzemenő engedrixényéket kapjon-e a fasizmus, amikmár elmossák a határt a nyílt fasiszta diktatúra felé, vagy megmarad janak a nagybirtokosok ésnagytőkések uralmának eddig i

fermái, ha egyre jobban fasizálé*dó tartalommal i s?* Szemmel látható, hogy az ura l -

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


kodó osztályok, elsősorban a nagybirtokosok attól tartanak, hogyegy fasiszta jellegű tömegmozgó^sítás a po l i t i ka i erőviszonyoko lyan mértékű eltolódását vonhatj a maga után, amely a nagybirto

kot és a nagytőkét arra kényszerítené, hogy érdekei képviseletétsaját kezéből k i a d j a és a fasisztatömegszervezetek vezetőire bízza.

A legnagyobb nyugtalanságot azuralkodó osztályokban Imrédynekaz a bejelentése keltette, hogyújabb háziszabály revízióval a„törvényhozás ütemét" akar jameggyorsítani, hogy rendeletekkelakar kormányozni , hogy a par la menti pártok helyett fasiszta tö

megpártra akar támaszkodni. In>rédynek ez a szándéka felkeltettea nagytőke és a nagybirtok gyanúját, hogy Imrédy fasiszta diktatúrával, a hatalom közvetlen gyakorlásából ki akar ja zárni azuralkodó osztályokat és fasisztakormányzást ki akar ja v o n n i anagytőke és a nagybirtok közvetl en ellenőrzése alól. Imrédy nemtudta a magyar uralkodó osztályok döntő részeinek olyan mesz*

szeme no és osztatlan bizalmátmiegnyerni politikája számára,hegy ezekre támaszkodva elnyomhatta vo lna a politikájával szemben megnyilvánult ellenállást.

S z. A.

Budapest. — A vasesztergályosfcúsz^évvel ezelőtt kapta a haslö-vóst, aminek következtében aR ózsa ucea 95. számú házban levő lakásán meghalt. H úsz esztend őn k e

resztül hordta hasában a golyót,amelyet valahol az orosz harctéren kapott egy ütközet alkalmaival. K özben véget ért a háború, k i tört a béke, államok omlottakössze és újak alakultak és m i n d ezen a kavargáson keresztül Albert J ános vasesztergályos hasában őrizte a golyót, amelyet nemtudtak eltávolítani belőle. Aránytlag békésen élt ezzel a bizarr emlékkel együtt, esztergályozott, havolt mit, hazavitte a kevés bért,

vagy végezte a munkanélküliekbús sétáját, amikor n em dolgozhatott és mindezekéin az ut ja in el

kísérte a harctéren kapott golyó*.Néha figyelmeztette Albertet a

golyó, hogy ő is a világon v a n r

sőt kényes és kr i t i ku s he lyen .Felesége elmondotta, hogy férje nemvolt ugyan beteg, de a harctéri

golyó minden esztendőben egyszervagy kétszer életjelt adott magáról. I lyenkor a vasesztergályostsürgősen kórházba kel let szállítan i , ott az orvosok fejcsóválva é&tanácstalanul lefektették és cs i l lapítókat adtak neki . Arról is beszéltek óvatosan, hogy a golyót jóvo lna mégis ki ven n i A lbert hasaiból, de erre egyik orvos semvállalkozott, mert úgy érezték, hogyez a beteg életébe kerülhet. A golyó tehát k o no k u l és kajánul feküdt, sőt uralkodott a vasesztergályos hasában, sőt magán avasesztergályoson is.

Valószínű, hogy azóta nem isvolt zavartalan napja Albertnek. Avasesztergályosoknak, m i n t bérmunkásoknak mostanában aműgy-i s ritkán akad önfeledten vidámnap juk , de ezenfelül Albert hasában ott súlyosodott a szörnyű ésgyötrelmes emlék, amely ki nemirthatóan befészkelte magát a testébe. Sőt, ezzel együtt az agyába,az egész életébe is. Gondoskodottarról a golyó, hogy gazdája l>i-zcnytalan legyen földi léte t ek i n tetében.

K özérzete n agyjából hason lítottE urópa állapotához. K örűibe!ü?egyszerre is kezdték el ezt. Albertn ek és E urópának ugyanaz a baj a : az, hogy annak idején eg>~katona valahol elsütött egy puskát, másik oldalról visszalőttekettől az időtől kezdve mind Albert,m i nd Európa sorsa jelentékenymértékben aggasztóvá vált.

Albert nembirta tovább. A golyó következtében 54 éves korába;*jobblétre szend erült. A rán ylag fiatalon halt meg s lehet, hogy agolyó nélkül eléldegélt vo lna a vasesztergályos/ok végső korhatáráig.De a goiyó nem hagyta továá*élni. Végül mégis megölte.

Európa még birja, ő még él a

golyóval a hasában.iMteddig?

- l lS -

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A k i b i z i k , nemc sa l a t koz i k

C H A M B E R L A I N 1938 október 3-án: Kernelem és hiszem,lio£y az új biztonsági rendszerben az új Csehszlovákia mindeneddiginél erősebb támaszra lel.

H O A R E S A M U E L 1938 októben 3-án: Merem állítani, hogy

<az út, amelyet kijelöltünk, lehetővé teszi a Csehszlovák köztár

saság önálló, független életét . . . Hiszem, hogy a nemzetközi

biztosítékok, m e l y e k b e n A n g l i a is résztvesz, fontosabbak C s e h o r szág számára, m i n t a harcászatilag jelentős határok elvesztése.

I N S K I P T H O M A S : A n n ak ellenére, hogy a határok még

n incsenek véglegesítve, az angol királyi kormány a cseh nép előtt

erkölcsileg felelősnek tek i n t i magát, hogy az adott biztosítékokat

xi maga számára kötelezőnek i smer je el. — N. —

L a p s z e m l e

A z „Archív íür Bio logie undR asscn wis&snschaít" c ikket közöl alégibombázás hasznosságáról agyökeres kiválasztás (szelekció)ós közegészség (higiena) szempontjából.

„A legsűrűbben lakott kerülete <szenvednek legtöbbet. Ezeket a.kerületeket szegény emberek lak

ják, k i k nek nemvolt sikerük azéletben. Ilyenmódon ezek el fogn ak tűnni.

Sőt mi több, a sok halott mellett a hatalmas bombák robbanása sokaknál elkerülhetetlenül azideg működés zavaraihoz vezet. Agymg(v idegzetű emberek ezt nembírják elv iseln i .

A bombázás, tehát, segítségünk-;re lesz, hogy leleplezzük és a társadalmi életből eltávolítsuk az

id eggyengcségben szenvedő egyéneket. Ha majd egyszer gondotfordíthatunk ezekre a betegekre,A Z egyetlen amit értük tehetünka sterilizáció (magtalanítás). E zfogja a gyökeres kiválasztást biztosítani/1

„R esto del C a r l i n o " (6. I I .),.lía az abesziniai hadjárat azolaszok győzelmét jelenti 52 nemzettel szemben , ak ko r a spanyol'háború a fasiszta O laszország

győzelmét jelenti Franciaországfölött. Az elvesztett háborúkértífizetffii kel l . Annál többet kel l fi

zetni, minél több oiyan tisztázatlan kérdés áll fönn, mint ami lyenKorz ika , T un i sz, N izza, S zavoj a.Dzsibuti, Szuezi csatorna stb. kérdése. Hogy P a r i s a tisztességtelenúton szerzett vagyont megvédjeL o n d o n szolidaritására hivatkozik.Csakhogy, vájjon akarja-e C hamberlain bölcs kormánya megsemmisíteni az együttműködést Olasz

országgal és az angol népet és azangol birodalmat egy konfl iktusbarántani? E z az a kérdés amitmi Angliának fölteszünk.

„Deutsche AUgeme ine Ze i tung(1. I I . ) „A Führer kijelentései fordulatot jelentenek, mert a hatavlomrajutás utáni években vezet5köreink olyan reményeket tápláltak, hogy az önellátást az élelmezésben sikerül biztosítanunk. AFührer beismerte, hogy az élelmi

szertermelésnek a német talajoma német paraszt törekvésének ellenére megvannak a maga határai".

Völkiischér Beobachter ( j an . 29,):A z ókori R ónia megtan ította Olaszországot, hogy Pannónia mi nda d d ig délibáb, míg K artágó erős ésmíg Itália nem válik a Földközitenger urává.

A történelem megmutatta, hogyNémet- és Olaszországnak együtt

kel l menetelniök Nyugat és K e l e tellen, különben legázolják őket.Ők ketten hivatottak arra, hogy

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


szerepeiket bölcsen megosztva végrehajtsák azokat a föladatokat,amelyeket E urópában senki másn em tölthet be*

A szankciók el leni háború utánO laszországnak szükségszerűen a

Földközi T en ger n yugati fele, azazFranciaország ellen kellett forduln ia , mert Franciaország a maiR óma K artágója. M i n t a másodikPúin háborúban, az összecsapásmost i s Spanyolor szágban kezdődött. Csak azután, hogy az Ibériaifélszigeten győzött, tudta RómaK artágót megsemmisíten i.

Spanyolország, mint az At lant iÓceán, a Földközi Tenger és ÉszakA f r i k a őre lehetővé teszi Olaszors

zá gn ak az előnyomulást Gibral táron át. O laszország Spanyo l ország szövetségével letörhetiFranciaország hatalmát a Földközi Tenger nyugati részén és megvetve lábát a Baleári szigetekenés a Spanyo l M arokkóban, elvághatja Franciaország közvetlenkapcsolatát afrikai katonai tartalékaival.

„L 'O uvre" (8. I I .) je lent i , hogy af iz ikai Nobel dijat E u r i k o F e r i n i

római egyetemi tanár kapta meg.akinek Stokholmból való visszatértekor ' ün nepélyes fogadtatástkészítettek elő (többek között arórnai ki rályi akadémia tagjáulakarták k inevezn i ) . Időközben k i tudódott, hogy édes-anyja zsidó.

ami miatt az egész előkészületet*xemondtáK . Sőt m i több hivata la -san jelentették neki Stockholmba, ahol a diploma ünnepélyes-átvétele miatt tartózkodik, hogymég ^katedrájától is megfosztják.

A híres tudós, mélyen csalódva elhatározta, hogy elfogalja az E gye*sült Államok lelkes meghívását'és, hogy nem is tér vissza hálátlanhazájába, hanem családjávalegyütt azonnal az új világbamégy.

„L 'O rd re" (28. I I .) jelearti, hogyO laszországon keresztül osztrákcsapatokat szállítottak Abessziniá-ba. A z elszállí tás előkészületeitlegnagyobb titokban tartották. A z

embereket a négybétig tartó katon ai gyakorlatok után mozgósították. C salád jaik n em sokkal későbbAddis-Abeba-ból keltez Mt level eketkaptak- tőlük. Feleségeik és anyái k több ízben tiltakoztak a munkásbörzéken, ahol segélyeiket kapják.

E z az Abessziniába küldött osztrák katonaküldemény. úgylátszik büntető rendszabály azokkalaz elemek kel szemben ak i k még:

n em hódoltak be a rendszernek.E föltevést az a tény i s igazolja,hogy az A];>esziniába küldöttosztrák tiszteket megfosztottákrangjuktól és a legnehezebb mu n kákat, mint közlegények végzi k ..

Gazdasági szemle

(Németország és O laszországgazdasági nehézségei)

. A hat éve uralmon levő nemzetiszocial izmus gazdálkodása, a következő képet mutatja:, 1933-ban a Reichsbank arany

készlete 800 mi ll ió márka értékűvolt, ma 70 millió. A külföldi tartozások fizetését beszün tették ésújabb külföldi kölcsönre, amelyreá fegyverkezési programhoz o ly

nagy szükség lett volna, n em voltsemmi ki látás. így pénzügyi ésfazdasági téren is a belföldi erők

mozgósítása vált szükségessé. Azsid ók vagyonát lefoglalták. T o vábbi pénzügyi akciókináb olyaneszközökhöz kellett folyamodni,hogy az egész vi lág minden ár nyalatú közgazdásza képtelen voltezek helyességében h i n n i . A gazdálkodás nem volt tervszerű smajdnem évenként változott, aszer int , hogy az adósságok mi kén thalmozódtak. A gazdasági élet a>

kül- és belpol it ikai élethez vankötve. M iután n em volt elegendőpénzügyi erő a hatalmas állami

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


szállításokat készpénzben fizetni — ,gondoskodni kellett megfelelő h i telről.. A z első eszköz a váltó volt-De az állami szállítások halmozódásával, a váltók men nyisége i sszaporodott és h a az esedékesség

napján az állam nem fizet, bekövetkezhet egy n em kívánatos i n fláció. E zért áttértek a bón -ren d-szerre. A bón hat hónar> lejártával vált esedékessé, kamatot n emhozott és leszámítolni sem voltszabad. A váltók és bonok, csak azállami szállítás fizetési eszközevolt. E zenk ívül még kon szolidációs stb. kölcsön (ami minden állampolgárra köteles volt) cimén an émet állam adóssága több m i n t40 mi lliárd márkára szaporodott,n em számítva a párt, állami vállalatok, városok stb. adósságait-É s amikor az adóterhek és államkölcsönök a német gazdasági életet megbénítják, egy új bón-rend-szert találnak k i . A z új bonokkalaz állam a szállítások 40%-át f i zeti és 60%-ot készpénzben ad . K étíip usú bón kerül forgalomba. A zelső tipus mint fizetési eszköz,

"forgalomba is kerül, de nem hozkamatot. A másodi k n em kerül

het forgalomba, de elzálogosíthatóés 4% kamatot hoz. Hogy ezek akülönböző váltók és bonok milyenkövetkezménnyel járhatnak egyl av ina esetén, azt az 1918-as eseményekből láthatjuk. Hogy ez bene következzen, külföldi, hogyenyhén szóljun k, ,J hadizsákmány-nyal '4 igyekeznek megszerezni azt,amit a nép már n yújtani képtelen.

Ausztr ia volt az első állomása a külföldi terjeszkedésnek. A bécsi bankok miinden:• ranykészletét Németországbavitték. Vo l t tehát anyagi lehetőség a fegyverkezés fo lytatására.De mindent elkövettek más téren"s. az osztrák független ség teljesfelszámolásaira. A legnagyobbosztrák iparvállalatok mint pi azAlpine Mcntangesellschaft, a D. D.S . G . (Donaudampfschiffahrtsge-sellschaft) a Dunamedence legna

gyobb hajózási vállalata, stb. mi nda Hermann Goer ing ál lami ko n -cernbe olvadt. Hogy a dohány jö

vedék és más állami monopol,*Németország birtokába került,csak természetes.

A 680.000 négyzetkilométer terjedelmű és 86.500.000 lakosú N émetország iparban most rendkí

vü l gazdag, de két fontos c i k k ehiányzik: élelmiszer és petroleum.T a n k , repülőgép, tengeralattjáró,hadihajó stb. csak ócskavas benzi n nélkül és érthető, h a Németország minden f igyelme Romániafelé fordult. R ománi a az egyetlenközeli ország, amely ezekkel anyersanyagokkal rende lkez ik és amárciusi viharos napok után Németország mek isére lte a vi lágoti tt is kész tények elé állítani. A

nyugati hatalmak és O roszországközbelépésének köszönhető, hogyNémetország egyenlőre megelégedett az 1938 novemberi szerződésfelújításával, azzal az eltéréssel,hogy szabad területen német mérnökök is eszközölhetnek kutatásokat és fúrást. A z így felfedezettolajat csak Németország* vehetnéát. T ud n un k kel l azonban, hogy]angol, holland és amer ika i mérnökök min den talpalattnyi helyetmár régen felkutattak és valószínűtlen, hogy a német k o n k u r r e n -ciának egy gyűszűnyi petróleumotis hagytak. A romániai forrásokazonban apadnak. A z 1937-es7.15 millió tonnával szemben1938-ban már csak 6.6 millió tonn a volt a termelés, és ha Németországnak minden ellenállás dacára, sikerülne az egész menny i séget megszerezni, ezzel évi szükségletének csak a felét fedezné.Lehet, hogy normális kereskedel

mi megállapodásokkal Németország megoldhatn á ezt a két kér dést is. azonban a benzin, de mégorősehbon az élelmiszer hiánya éspénzügyi nehézségei o ly nagyok,hogy íürgős kiutat kell találnia.E urópára *még komoly napok várnak.

*Az olasz hivatalos körök, mm-

lent elkövetnek, hogy kereskedel mi mérlegük passzivitását meg

szüntessék. 1937-ben "O laszországmérlege 5 milliárd l i r a passzívával zárult. E z súlyos teherkémt n@-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


hezedett az ország egész gazdasági életére. K én ytelenek . voltakkülönleges tételeket mozgósítani(mint pld. az Abesszin háborúraadományozott értékeket). (Szigorúintézkedésekkel igyekeztek a k i v i

telt fokozni, de a nyersanyagbanszegény Olaszország eredményt elérni (nem tudott. 1938-ban 2.7 mi l liárd lírával csökken t ugyan akereskedelmi mérleg passzívája,de ezt nem a kiv i te l növekedésével, hanem a behozatal csökkenésével érték el. Így pl. 1.1 milliárdértékű búzával kevesebbet vásároltak, ami a kenyér minőségénekterhére ment. E z , valamint másélelmiszer-behozatal csökkentéseazonban n em olyan tényező, am i -

K ön yvszemle

vei hosszabb ideig számolni lehet.C sökken tették továbbá a pamutgyapjú behozatalt i s. E melkedettviszont a fegyverkezéshez szükséges nyersanyagok és félgyártmányok behozatala. Németországból

a behozatal 200 millió lírával csökkent. J apánn al az egész kereskedelmi forgalom jelentéktelen. A 'külkereskedelmi forgalom csökkent még J ugoszláviával, R omán iával, M agyaror szággal, a (nyugati államokkal, Észak és Délamerikával. A fenti adatok az olaszhivatalos statisztika jelentése éstükre O laszország bel és külpo li t ikai helyzetének.

V as Béla

H a n s Fallád a: Farkas a farkasokközött.

M ai német regény, két nagy kötetben. M ivégre ez a nagy felkészültség, n eki gyűrkőzés? A z első

kötet még n ormális terjedelmű. E zlényegében egy sokat megpróbált,szegény lány és az 1922 évi németzüllesztő rendszerben megingottjellemű, kártyás úrfi esetét írja le.A lány rokonszenves, szép elképzelés. Ahbgy l egén y ségi 'és asz;-fizonyi kettős kiszolgáltatottságában a híres német kispolgárirend és képmutatás meg akar jafojtani, de mégis fennmarad. Ekét embernek meglátása izmosírói tehetség, n lélyre néző szemhatározott nyomait mutatja. D e atehnika, ez a történet folytonosságát mindunta lan megszakító, atörténés helyeit és személyeit ide-oda cikáztató módszer* n em sokjót sejtet. A z íróinak úgylátsziktebbet kell elhallgatni, mint amitelmondhat. M áskép máshová jutn a. E zéi i úgy tesz mintha csakleírna: a francia natural izmusszcnvtelenségét szedi magára. Amásodik kötet testes. Ormótlan

arányok, torzonborz, esetlen elgo?i-dolás. L ényegében egészen más v i lág, mint az első kötet, más em

berek sorsa. Valóságos rémregény,mely végtelen folytatásokban jöhetne. A szerző ócska romant ikusmódszerekkel borzongatja az ölve sót. L esz még rosszabb i s, j e l en -ti be például egy fejezet szörnyűséges végén." L ezüllött j unker csal i d, idegbeteg, akaratnélküli, vagygonosz emberek, a szabad csapatok puccsa, megszökött fegyencekés cselédlán yok dorbézolása az e l hagyott kastélyban, ördögi i n a sáltai megszöktetett és tönkrementnemes kisasszony stb. stb. A hőstulajdonképpen egy „páratlanulerős, jeges tekintetű detektív"A k i — tulajdonképen a pucsszolgálatában — kíméletlenül ül

döz minden „gazságot44

, vasmarkával szétmorzsol, Inéha elismer,tesz-vesz, mint valami földi Zeusz.K önyörtelen, jéghideg, de — tisztelt olvasó — muszáj észerevenn i,hogy a mord, erőszakos külsőalatt érző szív dobog, vagyis h o g /ő jelképe a nagy változásnak,mely hajdan minden német embert i lyen vasmarokkal fog megfogni és rendre tanítan i. K özbena szerző jól odamondogatja a

junkereknek, akik el len, úgylátszik, több ki fogása v an , mi n t a h i vatalos körökn ek. P éldául meg-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


3cpo kép: hogyan foszt k i egy vénírástudatlan asszonyt vo n Teschowtitkos tatnáesos, oz egész környékur.a, a biró és a pap jelenlétébenegyszerűen elszedvén tőle „a széptarka képecskéket'4, vagyis a do l

lárokat, melyet kivándorolt f ia il e lk i t ek nek i . Valóban pokol i je len e t : az asszony ezalatt buzgón hálálkodik, mert megígérik n e k i .Tíogy közköltségen kijavítják düledező v i t y i l l ó j a !

Fa l lada a „M i lesz veled ember-

Krónika

— A l ondon i keresztényszocial ista fogadóiroda most közzétettadatai szer int a mult év folyamánkerek 100 milliárd dinárt vesztettek a különböző fogadásokon azangolok. E bből a veszteségből alegtöbb természetesen a mun kásokra jut .

— M i n t a lengyel távirati ügynökség je lent i Varsó és Moszkvaközött a közel jövőben légi forgalom indul meg.

— E gy n éhán y hét óta a f ran c i a R iviérán üdülő mil l i omos egynewyork i étteremtől kábel útjánlíérte el egy rákfajta különös elkészítésének receptjét. A távir atért annyit f izett k i , hogy abbólnéhány többgyermekes munkás*család hónapokig megélhetne.

— F r a n c o távirati ügynöksége

.kijelentette, hogy bizonyos nagy,hatalmak versenyeznek, hogy mel y i k adjon a .,nemzeti l t Spa nyo l országnak több kölcsönt. De Spa nyolország nem a d j a magát olcsón el . (A han gsúly az olcsónvan).

— A Havas ügynökség je lent iM oszkvából, hogy az orosz T ud ományos Akadémia Schmidt profe-ssprt, a híres sarkkutatót alelnökévé választotta. UgyanekkorP a p a n j i n Iván lett az északi tenger i járat központi igazgatóságánakfőnöke, helyette pedig Sirsov P e -

ke t k c. könyvében még egész máskép gondolta el ugyanezt a kort .Addig boncolgatja, magyarázgatjaa w e i ma r i Németország utolsóéveit, míg n em i s találja majdsemmi más értelmét, m i n t hogy

i l yen „páratlanul erős, jeges te kintetű 44 rendszer vegye át a helyet. J u n ke re k, lezüllött katonatisztek, detektívek jeges tekintete? H át F a l l a d a mem dermedtmég meg tőle?

Szerb György!••••••••••••••••••••••••••••»•»•••<

tar, mindaketten a tavalyi északsarki expedíció résztvevői.

A községek és a po l i t ika i v iszo nyo k rendezése.

P o l i t i ka i életünk rendezésénekszükségszerűségéről és a n n a k módozatairól szól Dr. Miha i l o H i es a„Politika*4 márc. 13-iki számábanmegjelent c ikke: „'K özségeink és a.po l i t ika i viszonyok rendezése nál unk 44 , melyben kiemel i , hogy aközségek úgy is, m i n t közigazgatási vegységek és úgy i s, m i n t ön kormányzati területek népi és pol i t ika i életünknek egyik legfontosabb alapját képezik és, hogy ez;szer int a po l i t ika i v iszonyok r e n dezését az országban n e m lehetnekeresztül v i n n i , h a az f előzőleg aközségekben keresztül n e m v i sz ik .Azonban, annak ellenére, hogy aközségekről szóló törvényeinketa fönnálló po l i t i ka i törvényhozási rendszernek megfelelően alkották, amelyet pedig e l kel l hogyvessün k, úgy a po l i t ikusok k i j e

lentései, mint azon felhatalmazások alapján ítélve, melyeket a pol i t ika i törvények megváltoztatásár a kértek, senk i sem gondolt etörvények megváltoztatására.

Hogy a községekről szóló törvény megváltoztatásának szükségességét bemutassa D r . I l i c s k i f e j tette a választási rendszer főbbalapjait a falusi és városi közsé^gékben és a n n a k lehetetlenségét,bogy e törvén yek érvényben ma

rad janak akkor , amikor az ország po l i t i ka i életének gyógyításába kezdünk.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


— Olaszország felhívást intézetta, K orzikán élő mintegy 20-000olaszhoz, hogy térjenek visszaO laszországba. A z ajjacioi olaszkövetség nagy erőfeszítései ellenére azonban eddig csak 800 sze

mély tett eleget a felszólításnak.— E gy amer ika i képvi selő tör -̂vényjavaslatot nyújtott be, a pártegyenruh ák és fegyverviselés betiltásáról. A képviselő kijelentettehogy a javaslót elsősorban a német nácik ellen irányul.

— M i n t a „Hrvatski D n e v n i k "i r j a 19 horvát po l i t ika i elitéltfeltételes szabadságot kapott. E z e két a po l i t ika i elitélteket márelőbb szabadon kellett volna en

gedni a törvény szellemében, deaz eddigi kormányok, éppen úgymi n t a jelenleg szabadon még nembocsájtott többi pol i t ika i elítélteket, továbbra i s törvényellen esenfogvat ártották

— M lácius 18.-tól ápr i li s 24.-iga beográdi >Knez P avl e múzeumban bemutatják a f ranc ia képzőművészet 100 évét.

— „Az amerikai forradalom lán y a i " című előkelő egyesület n em

engedte meg egy néger énekesnőnek, hogy az egyesület helyiségében han gversen yt adjon . R oosevelt eln ök felesége, az egyesülettágja, ezért ki lépett az egyesületből, de az egyesület ennek ellenél e sem változtatta me^ határozatát.

— Goebbels, német propagandaminiszter nagy cikket írt a „Völ-kischer Beobachterben" a kávénénikék ellen. K ülönösen élesentámadta azokat a német polgárokat, ak ik a ber l in i üzletek előtthosszú sorokban vártak kávéra,úgy hogy „az idegenek olyan be nyomást nyertek, hogv a németpolgárok kenyérért és krumpliértáynak sorba". Goebbels szeméreveti a kispolgárságnak „hogy n emelég megértő akkor, amikor Németor szág gazdasági fen állásáértharcol"..— A z E gyesült Államo k 1938-

ban Oroszországba 70 millió dol

lár értékű árút ex portáltak, am iaz előző évhez képest 62%-os emelkedést jelent.

— A z olasz lapok hírei szer intFranco Olaszországnak a háborústámogatásáért 8 mil li árd lír ávaltartozik.

— Grizobudova asszony lett azoroszok nemzetközi légi flott áj á-

119k közigazgatási főnöke.— M i n t a „J apán C h r o n i c l e " j e lenti, a március elején J apán hetvenezer templomában a K ínábanelhullott katonalovak lelkiüdvéértrendezett emlékünnepélyon száznyolcvanezer pap működött közre.

— A kultúrát védő f ranc ia irókegyesülete k iad ja a modern mémetírók műveit. A yorozat első köteteW i l l i B r e d e l : „T alálkozás az E b -rónál'1 című regénye. A másod ik

kötet H e i n r i c h M a n n : „Bátorság1

-című könyve.

— A német kormány feíhívta akülföldön dolgozó állampolgárait,hogy térjenek vissza Németországba, mert ellenkező esetben Né*-metországban elő családjuknakpénzbüntetést kell fizetniök. E r r ea felhívásra 20 ezer Hollandiábanélő német nevelőnő felhívást intézett a hol land férfiakhoz, hogykössenek ve lü k házasságot, hogyezáltal hol land állampolgárok legyenek.

— a „Politikin Zabavn ik n -banolvassuk, hogy azalatt az idő alatt{1 perc), amíg Németországban $teherautó külömböző anyagot horda Sigfried vonal megerősítésére,addig Oroszország 1.800.000 dinárértékű használati c ikket tennél-

— A usztri ában bevezették a háborús időkből i mert népszerűtlen

zsír-, kenyérv Mb jegyeket.— T i tulescu, volt román külügy

miniszter ki jel öntetté, hogy n e mszeretne 1939-ben zsidó, 1940-benkatona és 1941-ben S . A legétnyl enn i ,

— J ugoszlávia a külföldről behozott teksztilárúkért évente átlag2 milliárd dinárt fizet k i , pedigmég az analfabéta is tudja, hogya földművelő országokban, m i n tamilyen a mienk is, a tekszti l ipar

gyorsan kifejlődhet és, hogy abbólnem, csak a nagytőkének, hanem*az egész népnek haszna v a n .

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


Vi lágszemle

Immár negyedik éve tombol az új imper ia l ista háború. S a n g hajtól a Gibraltárig mintegy 500 millió embert sodort újabb bor

zalmakba, pusztulásba. E urópa, Ázsia és A f r i k a térképeit erőszak-kai változtatják m eg. A háború-utáni egész u. n . „béke-rendszer"alapjaiban megrendült.

A z 1929-ben kitört gazdasági válságot 1934-ben depresszió váltotta fel . E z a pangás 1937-ig tartott, amikor ujabb válság j e le lmutatkoztak Észak-Amerikában, majd Angliában és F r a n c i a o r szágban, ami különösképen a munkanélküliség számának emelkedésében jelentkezett 1934-ben a munkanélküliek száma 30 millióvolt, 1936-ban 14 millióra csökkent, de 1938-ban már a 18 milliótérte el. A fasiszta államok had i iparuk féktelen fejlesztésével ed

dig elkerülhették a válságot, de hogy ez a látszólagos prosperitásminden alap nélkül lóg a levegőben, azt legjobban az aranykészletek állandó csökkenése mutatja. Németország, O laszország ésJ apán készleteit összehason lítva a Szovjetun ióéval, ki tűni k, hogya három fasiszta államnak együttvéve n incs annyi aranya, mintOroszországnak.

A z első imper ia l i s ta világháború után A n g l i a , Franciaországés-az U S A által di ktált versaillosi békeszerződések Németországra.,mint vesztes félre, hátrányosak voltak, de n em elégítették k iOlaszország gyarmati igényei t sem. í gy azután O laszország 1935-ben megkezdi az új világháborút, amely n em kereskedelmi, h anem gyarmati háború jellegét ölti magára. E bben az évben rátörtAbessziniára. 1936-ban Németországgal együtt megszervezi a span y o l felkelést és elfoglalják spanyol M arokkót. J apán 1937-bettM andzsúria elfoglalása után betör K ín ába. 1938 elején Németország meghód ítja A usztriát., 1938 végén J apán elfoglalja K í n aparti tartományait, a németek megszállják a szudéta-vidéket, 1939elején J apán el foglal ja Hainan szigetét, a németek bevonulnakCseh- és M or vaországba, ráteszik kezüket S zlovenszkóra, visszacsatolják Memel t és az olaszokkal együtt legyőzik a spanyol köztársaságiakat.

A z új imper ia l ista háború jellemző sajátossága az, hogy mégn em vált egyetemes világháborúvá. A háborút a támadó államokvívják, minden tekintetben veszélyeztetve a nem-támadó államok,A n g l i a , Fran ciaország és az E gyesült Ál lamok érdekeit, míg ezeklépésről-lépésre hátrálnak, engedményt engedmény után adva atámadóknak. A világnak újra való, n y i l t felosztása fo lyik széniünk előtt a nem-támadó államok rovására.

Hogyan magyarázható meg az új világháborúnak ez a sajátsága? Hogyan lehetséges az, hogy a nem-támadó államok a legkisebb ellenállás nélkül feladják állásaikat és egymásután cser

benhagyják kisebb szövetségeseiket! A nem-támadó államok gyöngeségével magyarázható talán ez? N em. A z ú. n . demokrat ikusállamok együttvéve úgy gazdaságilag, mint katonai lag kétségkí-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


vül erősebbek, mint a fasiszta államok. De ha így van, mivel magyarázható mégis, hogy a n n y i engedményt adnak a támadóknak?

E gy i l y en magyarázat lehet az, hogy a nem-támadó államokfélnek a forradalomtól, mely könnyen kitörhet, ha háborúba keverednek. Félnek attól, hogy a háború általános világégéshez ve

zetne A polgári politikusok látják, hogy a világháború forradalmat hozott az egyik legnagyobb országban, félnek tehát, hogy amásod ik vi lághábor ú más országokban i s hason ló eredménnyeljárna. De jelen esetben nem ez az egyetlen és nem is főoka a demokrat ikus államok engedékenységének.; A nem-támadó államok, elsősorban A n g l i a és Franciaország'feladták a támadókkal szembeni kollektív béke-biztosítást és ehelyett a „benemavatkozás", a „semlegesség" álláspontjára helyezkedtek. A benemavatkozás politikája ezekkel a szavakkal fejezhető k i : „M in den ország véd je magát külön-külön a támadókkalszemben, ahogy az neki tetszik és ahogy bírja. E z ránk n em tar

tozik. M ajd mi mindkettővel, úgy a támadóval, mint az áldoaat-tal tárgyalni fogunk." A valóságban azonban a benemavatkozásmagát a háborút és á támadót segíti és így ténylegesen az új v i lágháborút mozdítja elő. A benemavatkozás politikájában ott húzódik a mohóság, hogy mit se tegyenek, meg ne akadályozzák atámadókat. P l . Németországot abban, hogy belegázoljon E urópaügyeibe, hogy egymásután elfoglalja a kisállamokat, de különösen abban, hogy megtámadja a Szovjetuniót, vagy J apánt abban,hogy megtámadja K ín át és háborút in dítson a Szovjetun ió ellen.A z e l v : semmit sem tenni az el len, hogy az egyes államok összeverekedjenek. Csali mikor már elvéreztek, kimerültek, jönnek a

'.,benemavatkozók" és diktálják a békét, olyant, amilyent ők akarn ak , . .

És ez a főok.E z a módszer olcsó és minden bizonnyal célravezető. A m i k o r

J apán' megtámadta K ín át, A n g l i a és Franciaország mit sem tettek. A japánok elfoglalhatták S anghajt, K anton t, H ain ant, ámipedig már francia birtok, Hong-Kongot is veszélyeztethetik, pedig tudjuk, hogy ez angol kézen van . N em a támadók bátorítása4z? V agy vegyük például Németországot. A n n a k ellenére, hogya nyugati államok Ausztriát oly hangosan védték, a kisuj jukat

m m mozdították meg. amikor a nácik bevonultak. Odaadták aszudéta-vidéket, C sehszlovákiát, ezzel egyidőben pedig a nyugatisajtóban egyre-másra jelentek meg c ikkek arról, hogy „gyengeaz orosz hadsereg", „az orosz légi-hacierőt demorali zálták", a„Szovjetunióban lázadások vannak." M in debből tisztán látszik,hogy Németországot szinte csalogatják kelet felé;

E g y r e világosabban bontakozik k i a nyugati hatalmat am atörekvése, hogy a támadó államok hódító erejét kelet felé vezessék le . E rősítik Németországot, hogy O roszországgal összeugrasztva a lehető legnagyobb vérveszteséget okozzák mindkét államnak és utána megteremtsék a saját szájuk-íze szerinti „békét,"

Csakhogy ezt a fasiszta államok is kezdik fel ismerni és Németország részére a kelet fele való terjeszkedés csak azért szük-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


séges, hogy egyrészt a belső elégedetlenség előtt győzelmeketcsillogtasson meg, másrészt, hogy erős alapokat építsen k i keletén a nyugat elleni támadáshoz.

A z év elején mindenk i azt hitte, hogy olasz-francia ellentétek robbannak k i . A z elgond olás az volt, hogy Olaszország minderélyesebben fog fellépni Franciaországgal szemben, Németország komolyan felkészül egy nyugati összecsapásra, e célbői Spa nyolországban közösen előkészítik a talajt és Franciaország végül is engedni fog az olasz követeléseknek, a németek pedig*őszig. várn ak C sehszlovákia megszállásával. I genám, de N émetország még n em merte ezt megkockáztatni. Háta megett ott álltegy mesterségesen felbolygatott C sehszlováki a, az ukrán kérdésés L engyelország, melyet mindenáron a semlegességre szeretettvo lna bírni és amelynek magatartása még nem volt teljesen tisztázott. Beck ugyan mindig hangoztatta a német barátságot, desemlegességét a lengyel-magyar határtól és az ukrán propagan

da megszüntetésétől tette függővé. A nácik jobban bíznak a*erőszakban, mint a barátságban. Cseh- és M orvaország megszállása után azonnal megszállták a M emel-vid éket. M emeí megszállása nem ütközött nehézségbe, jóformán senkinek sem volt elleneki fogása. H a vesszük a n ácik eddigi programmját, ennek a megszállásnak tulajdonképen nyáron kellett volna történnie. Csehország elfoglalásának fényes eredményéből ugyanis körülbelüleddig tellett volna. J ún ius-júliusban újabb győzelemre lett volnaszükség és Memelnek fényes keretek között történő visszacsatolása ismét kamatozott volna őszig. Berl innek azonban fontosábbvoit L engyelország ós most, amikor az északról, nyugatról és dél

ről német harapófogóba került, sokkal szelídebb szomszéd, mintazelőtt.

L engyelország megrettent és in gadozik. M aga előtt látja anyugati szövetségesek állhatatlanságának, szószegésének példáját,látja, hogy egy szláv állam a nyugati demokráciák árulása folytán eltűnt E urópa térképéről. N em mer tehát ny i l tan egy esetleges nyugateurópai német-ellenes blokkhoz csatlakozni. M ár biztosabb kilátásokkal kecsegtetne egy keleteurópai szöveteégi rend szer megteremtése L en gyelországgal, R omán iával, esetleg M agyarországgal és a balkáni államokkal szövetkezve. E n n e k ablokknak természetes alapja O roszország támogatása lenne. Alengyel tőkések azonban a német támadást kisebb veszélynektartják, mint az orosz barátságot. Azonkívül közismert tény, hogyM agyarország ber l i n i utasítások alapján R uszin szkó elfoglalásaután mozgósított R omán ia el len. Romániát pedig már kikezdtea német terjeszkedés. E gyelőr e gazdasági téren .

C sehszlovákja elfoglalása Németországra nézve a hadászatielőnyöktől eltekintve, n em jelen t valam i n agy gazdasági megerősödést. A lefoglalt 3000 had i-repülőgép elsőren dű ugyan, aSkoda-művek is hatalmasan előrelendítették a német had i ipart ,emellett az ország gyarapodott a cseh és morva könnyűiparral-

de ismét csak termőföldek nélküli vidékekhez jutott. A Harmad ik B i r oda l om tehát ezzel sem tudta megoldani gazdasági-poli-tfltájának középpontjában álló régi, égető kérdéseit.

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A m i k o r Németország gazdasági vezetői a Harmad ik B i r o dalom „életteréről" beszélnek, minden takargatás nélkül a Duna -Mnedencére céloznak. D r . F u n k a tengely nyelvén határozva megNémetország gazdasági poli tikáját a B alti-T en gertői a Fekete-Tenger ig nyúló gazdasági „tengelyről" beszélt.

P ár nappal C sehszlovákia megszűnése után E omán ia elfogadta a , német gazdasági ultimátumot. Németország a következőketkövetelte: 1. A z országban meg kel l akadályozni az i par továbbifejlődését, különösen az olyan iparágakét, melyek a német tőkének konkurrenciát jelentenek. E ománi ának i para mindjobban a l kalmazkodjék az ország agrár ellegéhez. 2. A petróleumot, agrártermékeket, élelmiszereket csak Németországba lehet k i v i n n i .Ü R omán ia had ian yagszükségletét Németország fedezi. 4. H a R o -iaiánia teljesíti ezeket a feltételeket, akkor Németország hajlandógarantálni az ország függetlenségét.

R omán ia nagyszerűen egészítené k i gazdaságilag Németor szágot. Mindazok a nyerstermékek fellelhetők ebben az országban, amiknek a nácibirodalom már régóta hiányát érzi. Bővibenvan mindenféle mezőgazdasági terméknek, hatalmas erdői van nak, az ország i par i l ag gyengén fejlett és ritkán lakott. Ezze l aszerződéssel egész gazdaságát náci ellenőrzés alá helyezte. I gaz,hogy mindez csak a jóváhagyás után három hónap múlva lépéletbe. A z angol lapok megjegyzik, hogy Románia most már^sak ebben az időben bízik . H átha ezalatt megváltoznak a v i szonyok.

A n g l i a és Franciaország — eltekintve egy-két rendkívüli i n

tézkedéstől — a régi, bevált módszerekkel dolgoznak tovább. A zeurópai közvélemény nyomása alatt a z angol kormány kénytelen volt ugyan hangoztatni, hogy C sehszlovákia elfoglalása n emtörtént M ünchen szellemében és, hogy a németek kijátszották ademokráciák hiszékenységét, valójában azonban semmit sem tesz,hogy a fasizmus további előnyomulását megakadályozza. N em-teszi ped ig a már említett okok miatt. A z első pil lanatban úgylátszott, hogy az angol konzervatív po l i t ika i vonalvezetés megtört és ennek az iránynak exponensei , Chamberlainnal az élükönlevonva a következtetéseket át fogják adn i helyüket másoknak.E gy e s angol lapok hoztak jelentéseket arról is, hogy koncentrációs kormány alakul, mely hivatva lesz az összes nemzeti erőket egybefogni. D e a C i t y , úgy látszik, az egyre veszedelmesebbéváló helyzetben i s megtartotta vezetőszerepét. A n g l i a a ti ltakozáson kívül még azt sem tette meg, mint a z U S A , hogy gazda

gsági nyomással igyekezzen Németországot megfékezn i. E z m u tatja azt, hogy a nyugati demokráciák élén állók, a leghalványabb jelét sem akarják kimutatn i a Hasjnad ik B irodalommalSzembeni néheztelésüknek. A z É szakamerikai Ál lamok azonnalfelemelték a német árúk vámját és ezzel majdnem lehetetlennétették ezeknek behozatalát. H a A n g l i a i s hason lóképen cselekszikA

megnagyobbodott Harmad ik B i roda lomnak visszavonulót kel lett volna fújn ia. E gyedül a Szovjetun ió lépett k i erélyesen éinyíltan. M árcius 19-i jegyzéke i g y hangz ik : „M egkaptuk értesí-

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


lésüket, hogy C sehországot a Német B i r o d a l o m magába olvásította és egyben védnöksége alá vette.

A Szovjet-kormány lehetetlennek tartja, hogy e jegyzékükfelett némán elhaladjon s ezzel azt a hamis benyomást keltse,mintha érdektelen magatartást tanúsítana a csehszlovák eseményekke l szemben. E zért szükségesnek tartja, hogy válaszul ejegyzékre az említett eseményekkel szemben valódi magatartásátkifejezze. 1. Azok a po l i t ika i és történelmi felfogások, melyeketa német jegyzék a történtek okául és igazolásául felhoz s főlegaz az állítás, hogy a C sehszlovák állam léte álland ó n yűg talajaság és E urópa békéjét fen yegető veszedelmek forrása, további,hogy C sehszlovákia n em életképes és Németország külön ös gondoskodására v an szüksége, n em fogadható e l helyesnek és a£

•€gész v i lág előtt tudott tényeknek megfelelőnek. A z igazság az,hogy Csehszlovákia volt a világháború után egyike azoknak akevés európai államoknak, amelyekben a belső nyugalom és békés külpolitika valóban biztosítva volt. 2. A Szovjet-kormánynem ismer egy olyan alkotmányt, mely felhatalmazná az államfejét, hogy a nép beleegyezése nélkül fe lad ja az állam önállóságát. A f. hó 15-ik i berl in i szerződés aláírására Haehának*C sehszlovákia elnökének népe n em adott felhatalmazást és ami kor ezt megtette, határozottan a csehszlovák alkotmány 64. és 65.pont ja i ellen vétett. E n n e k következtében az említett szerződéén em tekinthető érvényesnek. 3. A népek önrendelkezési jogának,.amire a német kormány gyakran h ivatkoz ik , előfeltétele a népakarat szabad megnyilvánulása, amit n em lehet bármilyen magas állást betöltő egy, vagy két egyén aláírásával helyettesí

teni. 4. A cseh nép akaratának megnyilvánulása nélkül Csehország megszállása és a német kormán y ezt követő cselekedetein em tekinthetők másnak, min t önkényesnek, erőszakosnak és támadónak. 5. E z e k a megállapítások teljes egészükben vonatkozn ak Szlováki a helyzetének megváltoztatására i s. 6. A fentiekettekintetbe véve a Szovjet-kormány sem Csehország, sem Szlovák i a búrmilyen formában történő beolvasztását a Német B i r o d a lomba n em ismerheti el törvényesnek és a nemzetközi jognak ésigazságnak, vagy a népek önren delkezési jogának elméletéveiösszeegyeztethetőnek. 7. A Szovjet-kormány véleménye szerint anémet kormány akciói nemcsak, hogy n em csökken tették az álta

lános békét fenyegető veszedelmet, hanem ellenkezőleg, megteremtették és növelték ezt a veszedelmet, veszélyeztetik a közép-európai po l i t ika i egyensúlyt, növelték a már előbb megteremtetteurópai r iadalmat és újabb csapást mértek a népek biztonságérzetére."

*A benemavatkozási po l i t ika a földközi-tengeri kérdésben i s

sikereket ért el. F r a n c o , éppen most gyümölcsözteti ezeket a si kereket. A spanyol árulók minden feltétel nélkül kiszolgáltattáka népet a fasiszta lázadóknak és külföld i szövetségeseiknek. M árc ius 28-án, F r a n c o generális csapatai bevonultak M adr i d ba, melya hősiességnek és önfeláldozásnak a világtörténelem egyik log-saebb példáját nyújtotta. A lázadók tisztogatnak. E z r e k kerülnek

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


börtönbe, vesztőhelyre. A köztársaságnak a nép érdekében tettminden intézkedése hatályát vesztette. A felosztott földek visszakerültek régi birtokosaik kezébe, a nemzetiségek elvesztik szabadságukat, a felszabadult parasztok és munkások visszasüllyednek középkori tudatlanságukba és Spanyolország megint Európa

leg vi sszamar adottabb, legsötétebb része iosz, ahol a vallás és vérőrület*, az emberi butaság, sötétség üli torát.

A spanyol kérdés azonban még n em in téződött e l teljesen.A n g l i a most kezdi el gazdasági birokját a fasiszta beavatkozókkal . J uan M a r c h , a lázadók pénzügynöke már megnyitotta i rodáját Londonban , de Musso l in i egy szóval sem tett eddig mé^.említést a spanyolországi olasz csapatok visszavonulásáról.

A z európai helyzet napról-napra aggasztóbb. M in den ütt lá^zas készülődések történnek. A n g l i a és Franciaország az utóbbiesemények hatása alatt őrületesen fokozzák fegyverkezésüket. De

a fasiszta, államok sem tétlenek. L egújabb hí rek szerint titkoscsapatmegmozdulások- történtek a hatalmasan megnövekedőitNémet Birodalomban. A közlekedést, pósta-szolgáiatot, átszervezik. A Brenner-hágón keresztül óriási tömegű hadiszert szállítanak, O laszországba, ahova nagy számban* utaznak német katonaii straktorok i s.

E z e k semmiesetre sem biztató jelek. És ha a demokratikushatalmak az utolsó pi l lanatban férfiasan, becsületesen szembenem néznek az eseményekkel, E urópa ú jabb katasztrófába sodródik. E gye tl en , még eredménnyel biztató tit: visszatérni a ko l lektív biztonsági rendszerre, béke-blokkokat teremteni úgy K elet-,

m i n t Nyugat-E urópában.Szubotica, 1939. április 3.

Szán t ó Á r p ád

H E R R I O T : Szabad nemzet nem tárgyalhat a határairól, han em védi azokat. Néhány hónap múlva megüljük ani jak az időnek emlékünnepét, amikor a mezítlábas katonák az egyesült ön

kényuralommal szemben megvédték Franciaország szabadságát.Ne feledjük el, hogy m a a legerőszakosabb múlt ököljogát

képviselő rablólovagok törnek előre. És már most békében semtartják be a szerződéseket és ígéreteiknek sin csen semmi komolyabb jelentősége. A po l i t ika i és vallásszabadság sárba t ipo rva :a légkor az emberre rendezett haj tó vadászatok hal lali jától han gos. A jog halódik és veszedelem fenyegeti a humanizmus, aszentírás és a filozófiai gondolkodás eredményeit.

— m —

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


I D E G E N S Z A V A K MAGYARÁZATA

A k a d é m i a — t u d o m á n y o s egyesületak tu á l i s — időszerűa l k o h o l i s t a — iszákos, részegesakc ió — cselekvés, cselekményanalfabéta — í rn i -o lvasu i i nemtudéB ón — kötelezvényM ó k á d — zárlat, megszállásblokk — tömbC i v i l i z á c i ó — polgárosultságc i n i k u s — más ok ít életével, meg

botránkozásával nem törődőD i k t a t ú r a — p a r a n c s u r a l o m

dzsungel — bozóttal sűrűn benőttmocsár

d i n a s z t i a — uralkodó családd i n a m i t — robbanó a n y a gd i n a m i k u s — mozgató, hajtó erő

vel rendelkeződepresszió — sül lyedés, lehangol t

ságd i p l o m a — oklevéld emora l i z á ln i — elzülleszteniE x p o n e n s — képviselőexpedíc ió — utazó, ku tató tár saság

exportáln i — k i sz á l l í tan i (az országból)

e k r a z i t — robbanóanyagF á t u m — sors, balsors, végzetf e u d a l i z m u s — hűbériségf lo t ta — hajóhadf i lozóf ia — bölcsészetG a r a n t á l n i — biztosítanig e r i l l a — kis ha rc , portyáz ó sza

badcsapatH u m a n i s t a — az emberiesség ápo

ló ja , terjesztője

h u s z i t a — H u s z J á n os h í v «h o r i z o n t — láthatárI n s t r u k t o r — oktatói n f lác i ó — pénzhígításJ u n k er — (német) nemes, földbir

tokosK r i m i n a l i s t a _ bűnügyekkel fog

la lkozókartotéka — törzslapk o l ó n i a — telep, település, g y a r m a tk a t a k o m b a — földalatt i folyosókonszol idác ió — megsz i lá rd u lás ,

megerősödésk o n c e r n — pénzcsoport, i p a r i v á l l a la t o k gyesülése

k o n k u r r e n c i a — v erseny

k onc ent rác i ó — öszpontositáskatasztrófa — szerencsétlenségk o n f l i k t u s — v i sz á lyk a t e d r a — tanszékkábel — h u z a l , d r ó tk a p i t u l á c i ó — behódolásk onz erv at ív — m a r a d ikáosz — z ű rz av arL a v i n a — hógörgetegl u k s z u s — fényűzésl i t u r g i a — t e m p l om i szertai 'tásoS

összessége

l i berá l i s — szabadelvűM o n o p o l — egyedárúságm e n z a — d iákétteremm i s z t i k u m — t i tokzatosságN a i v i t á s — egyszerűség, természe

tesség, korlátoltságn e u r o t i k u s — idegbetegn o m á d — v á n d o r l ó (nép)n a t u r a l i z m u s — természetességet

követő művészeti i rányP r o g r a m m — mű sor , m u n k a t e r v ,passz iv i tás — tétlenség

passzí va ••— ad óssá gpuccs — c s i n y , ál lamc s ínyprosper i tás — fe l lendülés, virágzásp r o p a g a n d a — t a n o k , elvek r e n d

szeres terjesztésepar t i z án — szabadharcospac i f i k á lás — megbékítés, lecsfü-

desítésp e r m a n e n s — ál land ó , folytonosReformác i ó — átalak ításr a d i k á l i s — alapos, gyökeresr o m a n t i k u s — regényes

rev íz i ó — fe lü lv izsgálásrecept — előí rásStratéga — hadvezérS z a n k c i ó — megtorló intézkedés,

jóváhagyásszekta — kis felekezetsz o l i d ar i tás — együttérzésT e x t i l — szőttest i p u s — m i n t a k é pt o r n á d ó — pusztító erejű szélteológia — h i t t u d o m á n yt a k t u s — ütem

t r a h o m a — szembajU l t i m á t u m — utolsó felszólításV a z a l l u s — hűbéresZ ó n a — szakasz

7/28/2019 Híd, 1939/4. szám


A H I D E L ŐFI ZE T É SI DI J A :

J u g o s z láv i áb a n :

E gy évre 36.—, félévre 20.—, negyedévre 10.— dinár.

E gy e s szám ára 4.—- dinár.

M a g y a r o r s zág o n :

E gy évre 5.—, félévre 2.50, negyedévre 1.25 pengő.E gy e s szám ára 50 fillér.

B e f i z e t ő l a p u n k ü r es t úl o l d a l án k éj ü k f e l

t ü n t e t n i a k ü l d öt t össz eg r en d e l t e téé

A H I D 58.297 sz. postatakarékpénztári csekkszámlájára küld je

előfizetését a mellékelt befizetési l apon!

A z el m a r a d t e l ő f i z etéi d í a k a l a p o t é éő f i z e t ő i n k e t e g y f o r

m án t e r h e l i k . E zét l e j ár a t k o r a z o n n a l új i t s a m e g e l ő f i z e tééi

K éi r a t o k a t c s a k a p o r t ó e l ő z et e s b e k ü l d ée m e l l e t t k ü l d ü n k

v i ssz a . C sa k t e l j e s n év e l é c ím m el e l l át o t t k éi r a t o k a t v e

s sü n k f i g y e l e m b e. L a p u n k b a n n eg el e n t m i n d e n eg y e s c i k k ét

í ó j a f e l e l ő s . L ev el e k é k éi r a t o k A d m i n i s t r a c i j a i r e d a k -

c i j a H I D S u b o t i e a , p o s t , f a h 8 8. c ím r e k ü l d en d ő k .

„ H I D " i i t e rarn i časopis, izlazi deset puta godišnje.

Odgovorn i u redn ik i izdavač: M a y er O t t m a r , Subotiea,

V I I . K ragn jevaöka 4.

híd, 1939/4. szám

Documents