híd, 1939/12. szám

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-193912-szam 1/52

Pcjcdím feroj í die.ošterma plaćena u gotovom

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T Á R T A L O M :

l i a j d í i V i l m o s : A s emberi t u d a t és a gazda sági t ényezők — 451

M á t r a i O l g a : L ány ok a lám pagyárban — — — — — — 459

L a t á k I s t v á n : A l s z i k a vár os (ver s) — — — — — — 466

Szabó D ezső: K ar ácsony B r azíl iában (szatír a) — — — — 467P etőfi S án dor : A tü r elemről (ver s) — — — — — — •— 477

•Szakács Gábor: A v o j v od i n a i fölu mu nk asm ozgajom tört énete 47S

D a r v a s Sz i lá rd : Vers pár ezer évr e — — — — — — — • 48Г;

Laták I s tván: Magántu la jdon (novella) — _ _ _ _ _ 484

Pető f i Sándor : Háború v o l t (ver s) — — — — — — — 487

T ak ács I s t ván : M i a hábor ú? _ _ _ _ _ _ _ _ _ 48S

K i i : V i lágszeml e _ _ _ — — — _ — _ — — 489

F I G Y E L Ő :

V I. É V F O L Y A M m S U B O T I C A в 1939 D E C E M B E R n 12. S ZÁ M

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A m eg d u z z a d t k a r ác so n y i l a p o k egéz b i z t o s a n e b b e n a z esz r

téi d ő b e n i s s zív h e z s z ól ó í áso k a t h o z n a k m a j d a z i g a z v a l l ás o s

ság r ól , a k u l t úr ár ól , a c i v i l i z ác i ór ól , a z e m b e r b a r át i sz e r e t e t r ő l .

A z e géz v i l ág o n k i g y úl n a k m a j d a k a r ác s on y i g y e r t yák é a

t e m p l o m o k b a n d u r u z s o l ó z s o l o z sm ák szá l n a k a z é f e lé „D i c s ő

sé a m en n yb en I s t en n ek , bé essé a f öl d ön a j óa k a r a t ú em b e

r e k n e k -.

É v t i z e d e k e n k e r e s z t ü l h a r c o l t a k a j óa k a r a t ú em b e r e k a béé

ét . És ép e n e ze k a j óa k a r a t ú em b e r e k v e s z t e t té m i n d i g a l e g

t öb b e t ; ép e n n e k i k n i n c s s o h a s e m bééük , n y u g a l m u k , A béé

ét k ü z d öt t e k é k öz b e n e l v e s z e t t m e géh e téü k , c sa l ád j u k , s z a b a d

ság u k , ée t ü k . Él e t ü k e t i s a zét v e t t é e l t ő l ü k , h o g y a béé é'

a r e n d e t m eg ő r i z zé.

A bé eh a r c oso k j a v a m ár e l h u l l o t t , b ör t ön ök b e n ü l é m o st ,

a m i k o r m ár e l t a k a r í o t t ák ő k e t , j ön n e k a m ási k bé e , m ási k r e n d

n e véen a h a t a l m a s o k , a n a g y pé z ű e k , h o g y a z em b e r i sée t a z ő

m ás e sz m éy ei k ét v i g yé h a r c b a .És íg y t ör té t , h o g y m a i s m é d ör g ő ág yúk , z úg ó r e p ü l ő gé

m o t o r o k é r o b b a n ó b o m bák h a r so g j ák v i l ág s z e r t e : m i n d e n bée

a k a r a t , m i n d e n á d o z a t h i áb a v a l ó v o l t . F o l y i k a z em b e r vé é

f e g y v e r d ör gée k k özéh a l d o k l ók j a j k i á t ása v e g y ü l . A m i t ő l m ár

k é ét i z ed e r e t t e g ü n k , m a i t t á l a j t ón k e l ő t t é v a l a m i m i n d e

n ek f e l e t t á l ó er ő v el f o g j a át b o r z a l m a s k a r j a i v a l a né e k e t ,

n e m z et e k e t , c sa l ád o k a t , em b e r e k e t . A z i s z o n y a t m eg béí j a az

a g y a k a t , a k o p o n yák b a n k éséb e e se t t t án c o t j ár n a k a sz ü r k e s e j

t e k , vész a g k e r i n g a l e v eg ő b e n , s e n k i sem g o n d o l k o d i k , s e n k i semm er g o n d o l k od n i , c sa k a z új ság o k át k a p k o d j ák é f a l j ák a h a z u g

ság o k a t .. . A f r o n t o k o n p e d i g i s m é k i g y úl n a k a k a r ác so n y i

g y e r t yák .

A p o l i t i k u sok h a z u d n a k , h a z u d n a k a z új ság o k . H o r d j ák a h a

z u g ság o t , m ár e géz h a z u g ság h e g y e t h o r d t a k össze . És a z em b e r

r ek n e m l át n a k e t t ő l a h e g y t ő l . O t t á l e l ő t t ü k é e l t a k a r j a a l át

h a t ár t . S e n k i sem m e r m e g i n d u l n i , h o g y m e g m ássz a , m e r t a h eg y

b en j ó l e l r e j t e t t f e d e zé b ő l gé f e g y v e r e k t o r k a m e r e d a bát o r k o

d ók r a . J a j a n n a k , a k i o d a m e r éz k e d i k . A h e g y m ög öt t p e d i g ú j a b b

h e g y e k k öv e t k e z n e k : széh e g y e k , v a s h e g y e k , p e t r ó l e u m h e g ye k ,

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


h úsh e g y e k , k e n yéh e g y e k , k e n yé, a m i t h a z u g ság é gé f e g y v e r e k

z ár n a k e l .

C s a k k e v e s e k j u t h a t n a k át a t ú l o l d a l r a . A k i k k e zü k b e n o l l ó

v a l é p a p í sz e l e t e k k e l j ár n a k . N e k i k n em k e l l m ás z n i . M e g m u

t a t j ák a p a p í sz e l e t e k e t é p ár n ás k e z ü k e t é k éy el m e s bár so n y ü lée k k e l f e l s z e r e l t f e l v o n ó k r e p í i k át a h e g y e n . G o l y ó t é t e t v e

k e t szá l í a n a k a l e n n m a r a d o t t a k n a k , é n éa g y e r t yák a t , h o g y

i l y e n k o r k a r ác so n y t á án bé e lán g o k a t g y új t sa n a k .

„ éessé a j óa k a r a t ú em b e r e k n ek " . A h e g y e n t ú l g o n o s z o k

ü l n e k é m éi s i t t h áb o r úz n a k . P e d i g t a l án s o h a s em v o l t a k o l y a n

j óa k a r a t úa k a z em b e r e k , m i n t m o st * a l övézár k o k b a n . A V a t i k án

h i v a t a l o s l a p j a a z t í j a , h o g y a z i d é n i n c s s z ü k sé k a r ác s on y i

f e g y v e r sz ü n e t r e . Ú g y i s k e vé a h a l o t t . N i n c s s z ü k sé f e g y v e r s z ü

n e t r e , n i n c s ' s z ü k sé r o v a r p o r r a a fég e k e l l e n , n i n c s s z ü k sé k e

n yé r e , m e r t i t t a z esz m é y: a Bé e, a m iét m a m eg k e l l h a l n i ?

é m é m i n d i g k e vé a h a l o t t .

G y er t y a l án g n á sáp a d t a k , r e m é yt e l e n e k é h a l o t t a s o k a z

a r c o k . N a g yo b b t ű z k e l l e n e i d e . N a g y t ü z e k e t n e m s z a b a d

a h e g y o l d a l áb a r a k n i , m e r t a z k ön n y e n l án g o t f o g . . . M ár

rée n v o l t , h o g y m ág l yát r a k t a k , a h e g y l án g o t f o g o t t é a z o n

a h e l y e n át öm l öt t a p e t r ól e u m . A t ü z e t n e m t u d j ák t öb b é e l o l t a n i .

Üg y m o n d ják , h o g y a z o l l óso k eg y r éz e i s o d a v e s z e t t . M e n e k ü l n ia k a r t a k , d e a k a p k o d ásb a n a z o l l ók e l vág t ák a f e l v o n ó k öt e l e k e t

é a f el v o n ók a z ót a n e m m ű k öd n e k . Ég a h eg y é e g y r e t e r j e d a

t ű z . V a l a k i k i t a l á t a , h o g y a t ü z et c sa k e m b e r e k k e l l e h e t e l o l t a n i .

A z ót a száz e z er szám h o r d j ák o d a a z em b e r i h u l l ák a t .

D e h i áb a r a k n a k h u l l a h e g y e t , a t ü z et n e m t u d j ák m eg á l í a

n i , A t u d óso k a z ót a m ár m eg á l a p í o t t ák , h o g y a p e t r ól e u m á l a t i

m a r a d v án y o k b ó l e r e d é m i n é töb b h u l l át h a l m o z n a k össz e , a n

n á t öb b m esz a p e t r ó l e u m é a n n á m a g a s a b b r a c s a p n a k a l án g o k .

I t t m é n i n c s t ű z . N á u n k v i g yáz n a k a p e t r ó l e u m r a . C s a l i

r e p ü l ő gé ek é a u t ók h a sz n á h a t j ák b e n z i n f o r m ááb a n . A r ep ü

l ő gée k m i n d i g , a u t ó k p e d i g c s a k hék öz n a p . T a k a r éo sk o d n i

k e l l , h o g y a z e géz e t e g y s z e r r e g y ú j t h a ssák f e l a g y ú j t ó b o m bák .

N e k ü n k n i n c s m i t fén ü n k . ' A z o l a s z f a s i s z t a n a g y t a n ác s

ép e n a n a p o k b a n j e l e n t e t t e k i , h o g y a B a l k án b ééé m i n d e n

r e n d e l k e zér e á l ó e sz k öz z e l m e g vé i . N e m s z a b a d h át n a g y l án

g o t g y új t a n i a k a r ác so n y e stéé , m i n d e n k i c s a k e g y s zá g y u fát

k a p , h o g y m eg g y új t h a ssa a r e n d k ív ü l i bé ev i s z on y ok m i a t t k i s sé

m eg d r ág u l t g y e r t y áát .

„ éessé a j óa k a r a t ú em b e r e k n ek /"

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A z emberi tudat és a gazdasági tényező

A z ember ek gondolk odását, a f i l ozófu sokat , a t u dományt márősidők óta i z g a t j a a kérdés: m i l y e n viszonyban áll az ember , a*

^mber gondolkodásmódja a környezettel — a természettel, a társada lommal? A fe le leteket a l a p j u l i b a n véve két nagy csoportba oszth a t j u k , aszer in t , hogy az emberi t ud a to t a környezetből k i i n d u l v aigyekeztek megmagyarázni , vagy f o r d i t v a , az ember gondolkodásmódjától tették függővé a környezet változásait . De annak ellenér e, hogy a tudományok fej lődésével az első csoporthoz tartozó ál-láísfoglalás egyre döntőbb erejűvé vált, egészen a tudományos szo

c ia l i z m us föllépéséig még a legnagyobb szellemek se t u d t a k végleges és k i elégi tő v ál asz t adn i a kérdésre. H a j e l z i k i s a f i z i k a i életföltételek és a l e l k i élet közötti kapcsolatot , a gazdasági tényezők et nem húzzák kellőképen alá. Beszélnek testről, indulatokról, de

a termelési mozzanatokat sohasem elemzik. A X V I I I . század legnagyobb mater i a l i s tá inál , H elvet i u snál és D iderot -nál , — k i k e tM a r x és E ngels m a g u k is becsültek — a gazdasági föltételek hatása a gondolkodásra és t u d a t r a még nem for málódot t k i .

H e l v e t i u s például már k ieme l i ,hogy a t örv ényk ezés, nevelés,„az erkölcsök" hátnak az emberre. A z ember k ör nyezetétől fü gg, el sősor ban a neveléstől. A z ; ,A szell emr ől" c. k önyvében a k övet k ezőket o l v a s h a t j u k : „N em az ember ek r osszasága fölött k e l l sajnál k o z n u n k , hanem a törvényhozók tudat lanságán, a k i k az egyéni érdekeket m i n d i g szembehelyez ik a k özér dek k el . . . M in dmáig a leg

szebb erkölcsi parancsok a népek erkölcsében semmiféle változástn em idéztek elő. A népek hibáit a törvénykezésben k e l l keresnünk."Tehá t sze r in te a törvények a fontosak. Azok és a v nevelés alakít jákaz embert-

H a ta lá lunk i s M a r x és E ngels előtt gondolk odók at, a k i k megérezt ék ezt az összefü ggést , a szerves függés gondol at át nem fedezték föl. M e r t a gondolatok történelmében is vannak fölfedezések. E z abban r e j l i k , hogy te l jes vi l ágossággal először fejezünk k iegy gondolatot , melyet esetl eg előbb, má r mások i s megérezt ék éeezen gondolatnak megadjuk te l jes fontosságát.

I . GAZDASÁGI FÖLTÉTE LE K HA TÁSA A T U D A T R A

„Egy társadalom uralkodó eszméi mind ig az uralkodó osztályok gondolkodását fejezi k i . "„E gy k or berendezését a tulajdon formáitól, azazalapjától kezdve a társadalmi fölépítményig (gondolkodás, világnézet stb.) az uralkodó osztályok teremti k meg."

A szak i roda lomban a gazdasági k ör ül mények et és a t u d a t o t^alapépítmény" és „fölépitmény" elnevezéssel jelöl ik. Az alapépít

mény egy kor termelési v i szonya i t , a fölépitmény pedig ugyanazonk o r erkölcsi , val lási , j o g i , p o l i t i k a i és bölcsészeti fölfogását j e l e n t i

A z ember azt hisz i , hogy gondolkodásmódját és eszméit önmaga

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


t e r e m t i . V al ójába n ezeket többé-kevésbbé k ör nyezetétől k ézenkap ja . . A z ő szerepe csak az, hogy az adot t körülményekhez ésfölf ogások hoz cselek vő, v a gy szenvedő módon alk alm azk odjék ^Nézzük most meg, m i l y e n ez a viszony az életben?

V együk előbb a tört énelmet. A polgár i osztály N yu gateu r ópában a középkor végével j e l en tkez ik . U g y a n a k k o r változnak a t e r melési vis zony ok is . A céhr endszer ál tal korl átozott k ismű helyekhelyén k i a l a k u l a szabad termelésnek j obban megfelelő kézműipara maga nagyobb munkamegosztásával és nagyobb méretű műhelyeivel^ A X V I I I . -század végefelé pedig a kézműipart a gépekkeldolgozó gyáripar vált ja föl . E z e n jelenségekkel párhuzamosan fölfedezik A meri kát , körül hajózzák A f r ik át és í gy bővül az eddigE u r ópára és K özeikeletr e szor i t kozó pia c vi l ágpiaccá. A gyár i parés kereskedelem hata lmas fejlődésnek i n d u l . N a g y p o l i t i k a i átalakulások észlelhetők, melyek h e l ye n k i n t f o r ra da lo m b a n n y u l v á n u l -nak meg, m i n t példáu l F r anciaor szágban 1789-ben. A tár sadalomberendezkedése alapjában megváltozik. A régi formák letűnnek ésú jak ke le tkeznek.

E z lenne az alapépítmény változásának rövidre fogot t vázlata.E r r e az időre esnek a gondolatokban és erkölcsökben végbemenővált ozások i s. A hűbéri k or eszmevil ága összeomlik - A nemesi becsület és lovagiasság, az előjogok, kiváltságok a h a t a l o m r a törő,f o r r a d a l m i pol gár ság nézeteinek , az egyenlőség, t estvér is ég, szabadság eszméinek adják át helyüket. „A vallási és p o l i t i k a i i l l úz i ókba b u r k o l t kizsákmányolás helyébe a n y i l t , szemérmetlen, köz

vet len és s ivár kizsákmányolás kerül ."A b b a n a k o r ban élő emberek szemében úgy tűnik, m i n t h a ők

lennének a vallásban, szokásokban, fölfogásban előállott változások megteremtői, valójában az új termelési módszer hozta m i n d ezeket magával.

E z e n történelmi példa után vegyünk egyet a mai parasztságéletéből.

Vezércikkek, hi tszónoklatok, p o l i t i k a i programmbeszédek hálás tárgya a „régi, jó" paraszterkölcsök pusztulása, a népviseletelhagyása és a patriarkális f a l u s i szokások elüzl etesedése. A z ál

l i tások igazak. Csak a fölöttük való siránkozás és a múltak vissza-kívánása hiábavaló. E z e n változások magyarázatát a f a l u gazdasági körülményeinek átalakulásában (az alapépítményben) k e l l k eresnünk. A földet két kezével és egyszerű eszközökkel m e g m u n ká ló paraszt élete ter melték k i a, még az 1914-es háború előtt i fal u életére i s jell emző szokások at, az u . n . fo l k l o re - t .

A gépnek a földművelésbe való bevonásával párhuzamosan arégi szokások egyre inkább háttérbe szo ru lnak , „elfelejtődnek" éshelyük be új ak kerülnek. M egvált ozik a parasztság mu nk amódja,mások lesznek az életkörülményei és ezekkel együtt megváltozik

a f a l u i s . E gy parasz t -gépész t ipu s j e l e n i k meg. Nálunk ezek a, j elenségek még nem észlelhetők te l jes erejükben. A Szovjetunióbanazonban, ahol a földművelésben a gép ( t r a k t o r , vető-, arató-, csép-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


J őgépek) te l jesen kiszorí totta a nyűgös kézi munkát és џ parasz t n ak engedelmes sz olgá já vá vált , ez a vál tozás teljességében föl mérhető. A ko lhozokban szervezk edett paraszt ság t u datának f e j lődése rövid néhány év a l a t t évszázadokat u g r o t t előre. A m u z s i kmég h a r m i n c évvel ezelőtt középkori viszonyok között élt és t u d a t a, fölfogása is középkori v o l t . Szárazság, sáskák, árviz, vagy m melemi csapások el len papok vezetése a l a t t , t e rnp lomi zászlókkal ,kör menett el „har colt " . E zek a szokások k i h a l t a k . A vál tozást nemcsak a val lásel lenes propaganda hozta létre — az csak magyaráz a to kka l szolgált, — hanem elsősor ban a t ermelés megvál t ozott

módja, Az i sko lákba járó, szak lapokat olvasó parasz t nap-nap u tánt ap asz t a l h a t j a azt az új ás ha t a lm a s erőt, a m i t a gép, a csatornázások és az egész tudományosan megalapozott földművelés bocsájtrendelkezésére; ez az új parasz t n em h i h e t többé babonákban, nemgo ndo lko dha t i k többé úgy, m i n t a cár i Or oszország í r ástu dat lan,

megféleml í tet t pauzs ik ja .A gazdasági viszonyok i l y e n döntő jelentőségű hatását a t u

d a t alakulására csak azzal magyarázhat juk, hogy az ember m u n kájával együtt a természet szerves része és az ember i társadalomalko tó ja . M i n t i l y e n szükségszerűen alá van vetve a természet változásainak, melyekhez cselekvő módon, azaz mu nká jáva l — t e r melési tehnikájával — a l k a l m azk od i k . E z a m u n k a hozza létre atermelést , m e lyne k vál tozásai a lakí t ják a társadalmat , következéskép, a m i n t lá t tuk, az ember i t u d a t o t i s .

V a g y i s a tudományos szocia l izmus megalapí tó inak te l jeseniga z uk v o l t , am i k o r az a k k o r u ra l kodó i dea l i s ta bölcseleti fölfogást, ame ly a t u d a t alaku lásából a k a r t a a gzdasági és társadalmiv iszonyok változásait meghatározni , elvetették és fölál l í tot ták azt-a tételt, hogy a t e r m e l ő er ő k f ej l ő d ée v á t o z t a t j a m eg a z e m b e r it ár s a d a l m a t é e z z e l e g y ü t t a z em b e r i t u d a t o t i s . E z a fölf ogás azT Í I . n . d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s egy ik alapvető tétele.

I I . A T U D A T V I S S Z A H A T Á S A A G A Z D A S Á G I KÖ R Ü L M É N Y E KR E

,.Az embert körülményei formálják, de ő rmga i salakítja körülményeit."

M egál lapí t ot tu k, hogy a gazdasági körü lmények for mál j ák at u d a t o t , de a d i a l e k t i k u s gondolkodás számára a hatás sohaseml e he t csak egyi rányú, m e r t m i n d en hatás el lenhatást vált k i . , E d d i g k izár ólag a gazdasági tényezők h atás ár ól beszélt ünk , mos t ped i g megvizsgál juk az érem másik oldalát: hogyan hat v issza at u d a t a gazdasági körülményekre?

a) A z emberi akarat hatása

„Történelmüket az emberek önmaguk kovácsolják,

de nem. szabadon, a maguk által választott, hanema pilüanatnyilag adott és a múltból örökölt körülmények között."

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A d i a l e k t i k u s gondolkodás összes el lenfe le i , egyetértve ann a k nem egy „magyarázójával" , azt ál l í t ják, hogy a tudományom•zocia l izmus az ember i a ka r a t szerepét semmibe veszi és m i n d e n ta va k természet i és tár sadalmi erők hatásának t u lajdonít . M i semtévesebb ennél. E gy t an , m e ly az ember i társadalom gyökere*

megjaví t ását tűzte k i cél j áu l , az ember i akara t alakító hatásaitEtem tagadhat ja, m e r t akkor tagadná a szervezkedések jogosultsárfiát ós észszerűségét, pedig éppen ezekkel a harc i eszközökkel töre e l j a : az emberiség boldogulása felé.

A gazdasági tényezők hatása nem a u t o m a t i k u s . A z adot t gazdasági körülményeket ember i a ka r a t i t a t j a át , I l y e n értelemben,egyrészt meghatározott a l a k u l a t o k , szervezetek, osztályok, vagy is ,kol lekt ív, másrészt egyének akaratáról beszélhetünk.

1) Kollektív akarat

A z eszme tömegek akcióin keresztül társa&alom-alakító erővé válik."

A hűbéru ra lmat a X V I I I . században az a k k o r f o r r a d a l m i p o l gárság t uda t o s h a r c a i d ön t öt t ék m eg. A X I X . és X X . század m u n kásosztályának tudatos mozgalmai nagy hatással vo l ta k és v a n n a k a tőkés rendszer fej lődésére és változásaira. E z e n t uda t o s cse^tekedetek hatása különösen f o r r a d a l m i változások idején érezhető a gazdasági viszonyokban.

2 ) E gyéni a k a r a t

r r A nagy emberek sorsdöntő elhatározásai csak azadott körülmények ós a fönnálló gazdasági koretekáltal megszabott korszellem parancsszavát fejezik k i . "

A történelemre egyének is h a tn a k , sőt a gazdasági körülményeke t i s megvál toztath at ják . V együk példáu l N apóleont , ak i az1789-es n a g y f r a n c i a f o r r a d a l m a t , köztársaságát következetesenvál toztat ta át konzu látussá, m a j d császársággá és meghódítottaE u r ó pá t .

De valóban c s a k N apoleon lángesze ál l í tot t a vo lna meg an a g y f o r r a d a l m a t ? E r r e a kérdésra nemmel felelhetünk. Az 1789-es

f o r ra da lo m b a n a polgárság a munkásság és a parasztság segítségével megdönt ött e a hű béru r alomr a támaszkodó k ir ályságot. D eabban a p i l l a n a t b a n , am i k o r a h a ta l m a t megszerezte, elérkezettneklátta az időt a r r a , hogy a f o r r a d a l m a t befejezze. A f o r r a d a l o mtovábbfej lődését mindenáron meg k e l l e t t akadályoznia. E k k o r j e lentkezet t Napo leon . M e g a d t a a f o r r a d a l o m megál l í tásának f o r máját ós megszabta a további u t a t .

A lángeszek nagy szerepet töltenek be a történelemben, annaJ r

formát és i r a m o t adnak, sőt hosszabb-rövidebb i d e i g t a r t ó e l h a j lásokat is előidézhetnek. Azonban , ha nagyobb történelmi időkö-aoket veszünk, látjul í , hogy a fej lődés irányát, alakuláisát még-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


*еш az egyének a k a r a t a szabja meg. A történelmet formáló egyé

neket nem tekintjük úgy, m i n t h a azok a társadalmon kívül ée

felül állanának és az adott gazdasági keretektől függetlenül cse

lekedhetnének. Szerepük elválaszthatatlan azoktól a körülmények

től, melyekbe beleszülettek és melyeket — természetszerűleg —

nem ők választottak meg.

A lángésznek még egy fajtájáról szólunk, a föltalálókról. Hamindenben e l f ogad juk a gazdasági tényezők elsődleges hatását ó»

a gazdasági körülményekről, termelési viszonyokról beszélünk, a

tehnikát sem h a g y h a t j u k számításon kí vül . Tehát a föltaláló t u

dósokról i s meg k e l l emlékeznünk.

A termelő eszközök alakulására a hőtan terén k i f e j t e t t m u n kásság a X V I I I . században nagy fontossággal bír. Csak a gőzgép

nek az i p a rb a , való bevonását említj ük meg. M eg k e l l azonban je

gyeznünk, hogy a gőzgépet nem használhatták v o l n a akármelyik

k o r b a n . A rabszolga k o r b a n a feltaláló süket fülekre talált vo lna .E zt történelmi források is igazolják. Vespazianus római császár

nak egy feltaláló oszlopokat száll ító gépezetet ajánlott. A császár

eet elutasította, mondván: — hogyan bízhatnék i l y e n szerszámot

rabszolgáimra?

A mondottakból kitűnt, hogy a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s nem

t ag ad j a az ember i ak ara t szerepét, hanem csak megmagyarázza azt

ée m e g m uta t j a a n n a k függőségét a kor és környezet viszonyaitól.

1») A fölépítmény belső hatása

Minden szellemi jelenség gazdasági hatóerőknekköszönheti létrejöttét De azontúl további fejlődésétaz önmaga által teremtett belső törvényszerűségekszabályozzák."

E d d i g az egyéni és kollektív a k a r a t szerepét világítottuk meg,

de nem szóltunk azokról a belső hatásokról, melyeket a fölépít

mény f e j t k i e s amelyek magán a fölépítményen belül érvényesül

nek. Megállapítottuk, hogy a fölépítmény kialakulása a m i n d e n k o r i gazdasági körülményektől függ. De vájjon c s a k a gazdasági

körülményektől? N em. M i n d e n kor szel lemi élete, a bölcselet, jog,

vallás, p o l i t i k a , tudomány, i r o d a l o m , st b.i nem csak az illető kor

gazdasági tényezőinek hatását tükrözi vissza, nemcsak annak ve

tülete, h an em szervesen kapcsolódik az előző k o r o k szel lemi áram

l a t a ih o z , azaz a múlt k o r o k fölépítményeihez is.

E gy példával ezt rögtön vi lágosabbá tesszük. Váj jon Descar

tes, a m od er n gondolkodás egy ik megalapozója munkájával csak

л maga környezetét, a X V I I . század F ranciaországát tükrözi v i s z -ezat H a gondo lata inak és eszméinek nagy részét vissza ls vezet

hetjük ide, filozófiáját egészében mégis csak az elmúlt k o r o k ' g o n

dolatvi lágának figyelembevételével magyarázhat juk meg- í gy azókori gondolkodók, a sko l as z t i ka bölcsészete és a reneszánsz ha to t tá? rá., U gyaní gy ha to t t a descarteszi gondolat a későbbi k o r o k böl-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


csészéir e. A z eszmék nek i l y e n hatását nevezzük a fölépítmény be l ső hatásának.

Ismételten láthat juk' a t u d a t n a k a történelemre és a gazdaságikörü lményekre g y ak o r o l t hatását . A tört énelmi örök séggel meggazdagodott gondolatok , szel lemi áramlatok visszahatnak a gaz

dasági és társadalmi alapra.

Ш . A GAZDASÁGI TÉNYE ZŐK É S A T U BÁT K ÖL CSÖNHATÁSA

..Amilyen mértékben a szocialista elmélet a munkásosztályban megtalálja anyagi fegyverét, olyan mértékben válik a szocializmus a munkásosztály szellemi fegyverévé."

M o s t ped ig k ét tényező k ölcsönhat ásár ól szólu nk . A z embermegvál toztath at ja életkörül ményei t . A po lgár ság F r anciaország

bán az 1789-es f o r r a d a l o m előtt tudvalevőleg e lnyomot t osztályw l t . A hűbéruralom gátolta gazdasági felemelkedését.. F o r r a d a l o m m a l r ag ad t a magához a h a t a l m a t és megváltoztatta a gazdasági körülményeket* M e gt e re m t e t t e a mái tőkés termelési és társad a l m i rendszert . Tehá t t uda t o s cselekvésével hozzájárult az újvi l ágrend megalk otásáh oz. E z az ú j ber endezkedés azután visszah a t o t t magára a polgári osztályra és azt ad d i g n em tapaszta l t gazdasági és kul turál is fej lődésnek i n d i t o t t a . I l y e n példákat a történelem fo lyamán nem egyet találhatunk.

A m a t e r i a l i s t a dialekt ikában n em s z a b a d a z eg y i k o l d a l o n k i

zár ól a g c s a k o k o t , a m ási k o n c s a k o k o z a t o t l át n u n k é k e r e sn ü n k .A gazdasági körülmények a t u d a t h o z va ló v i s z o nyukb a n nem csakokok, hanem egyúttal okozatok is . U gy a n ak k o r a t u d a t a gazdasági alaphoz való viszonyában nem csak okozat, hanem ok is .

A továbbiakban három ál láspontot m u t a t u n k be, hogy a kéttényező kölcsönhatását közelebbről megmagyarázhassuk.

a) A z ideal izmus bírálata

.Nem tudatunk határozza meg létünlfet hanem társadalmi létünk határozza mee: tudatunkat/ 4

A mondot tak után vi lágos, hogy nem a t u d a t az egyedüli erő,m e ly a gazdasági v iszonyokat változtat ja. A történelmi fej lődéstn em lehet c s a k gondolatokkal , e lvekkel , egyéni t e t t ek k e l megmagyar ázni . E zért vál t szük ségessé, h ogy az egész mái g i r o t t tör ténelmet i l y e n szempontból birál juk és átétée l j ü k .

A múlt legkiválóbb polgári történészei is a történelmi eseményeket hadvezérek, p o l i t i k u s o k és uralkodók cselekedetein keresztül magyarázt ák . E z a módszer te l jesen e lvont és valószerűtlen.N em követhet jük ezt az u t a t még a gondolatok , művészet, i r o d a l om, bölcsészet, az u . n . „t i szta t ört énelem" ter én sem. M úl hat at

l a n u l szükséges, hogy a t u d a t m i n d en megnyi lvánu lását ke le tke zési kor szakába helyezzük és azon belül magyar ázzu k . P etőfi éaA d y lázadó költészetét csak azzal a f o r r ad a l om m al terhes k o r r a l

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


magyarázhat juk meg, melyben él tek, ugyanúgy m i n t J ók a i k e délyes és r o m a n t i k u s mesemondását a kiegyezést követő idők gazdasági föllendülésével és a társadalmi ellentétek ideiglenes e l l an y -l iu lásával .

b) A mechanists elmélet bírálata

„ A pók művelete hasonlít a szövő Ć I H - Z ésméh vi aszcellámak fölépítésével sok építőmestertmegszegyeníi . A m i azonban a legrosszabb építőmes-lert i s a legjobb méh elé helyezi, az a körülmény,hogy az építőmester a sejtet még fejében fölépítette,mielőtt azt viaszból megépítené. A munkafolyamatvégén az az eredmény mutatkozik, mely a kezdetnélmár a munkás elképzelésében, tehát eszmeileg megvolt

A mechan is ta elmélet szer in t az ember gép. E r r e a gépre, m e lyt u d a t t a l i s rende lkez ik , a gazdasági körülmények k öz v e t l e n ü l éön m ű k öd ő en h a tn a k anélkül, hogy a t u d a t n a k a gazdasági viszon y o k r a bármi lyen befo lyása i s lenne. E s z e r i n t elég a gazdaságikörülmények változása, hogy azt rögtön nyomon kövesse a t u d a t ,a vi lá gnézet vált ozása. E z az elmélet n em i s m e r i el sem a fölépitmény belső hatását, sem annak visszahatását az a lap ra , sem a kéttényező k özt fönn ál l ó k ölcsönh at ást . A z ember is ég tör ténelm e gépszer űen, elhaj lás ok, ki térések nélk ül fej l ődik . A nevelésnek, a v i lágnézeti harcnak semmi hatása nincs , ha az a gazdasági körül

ményekkel nem áll százszázalékos összhangban..E z t a hib ás és k ár os nézetet a mú l t század végével az u . n . r eviz ionis ták épí tet ték k i B er n s t e i n n e l az élükön, rengeteg kárt okozva a munkásmozgalomnak. Szerintük p o l i t i k a i pártok, megmozdulások te l jesen feleslegesek, m e r t csak a gazdasági harcok dönthet i k el a küzdelmet.

E bből a szűkr e szabot t k épből is lát hat ju k , h ogy ez a bölcsészeti i r á n y k i n e k az ér dekeit szolgál ja. A z oroszok k özül főleg B u -ch ar i n n ak vo l ta k a mechanistákkal kapcso lata i . A tudományos szo

c ia l i zmus az élő és cselekvő ember t a társadalomba helyez i , ahol

t u d a t a és eszmevilága ke le tkez ik és k i fejezésre j u t .E zeku tán fölvetődik a k ér dés: a kölcsönösen ható tényezőkközül m e l y i k a döntő érvényességű?

c) A tudat fejlődése

,.A munka elsősorban az ember és a természet közötti folyamat, melyben az ember a természettel valóanyagcseréjét saját tevékenysége álltai közvetíti, szabályozza és ellenőrzi . A z ember magával á természeti anyaggal természeti hatalom gyanánt lép szembe.A testiségéhez tartozó természeti erőket. — karjait,

lábait, fejét és kezeit — mozgásba hozza, hogy a természeti anyagot saját életföltételeinek meigfelelőenvegye birtokába. Am ik or mozgását a rajta kivül аДо

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


természettel szembeni fejti k i , és az t megváltoztatja,,egyúttal saját természetét i s megváltoztatja."

A döntő hatású tényező, a m i n t azt a tudományos szocial izmus,megalapítói vi lágosan kifejtették, a gazdasági. Szerintük a m u n

k a és a létfönntartás szükségleteinek megteremtése alapvető fontosságú. P r i m u m v i v e r e d e i n d e f i l o s o f a r i * ) m o n d j a a l a t i n közmondás. A z i devágó elméleti megokol ást helyszűk e m i a t t csak vázla tosan i smertethet jük.

A z emberiség történelme a létfönntartáshoz szükséges m u n k a eszközök megteremtéséből i n d u l k i . A tör ténelemelőt t i k o r b a n azember csak o l y an ál lat , m i n t a többi . Attól a pi l lanattól kezdve, f

a m i k o r az ember a fennmaradásához szükséges eszközöket mega l k o t j a , megváltoztat ja a környezetét is , amelyben él . K ölcsönhat áske le tkez ik az ember és az általa megváltoztatott környezet között.E bből k iv i lág l ik , hogy a m u n k a ós az emberek között k i a l a k u l d

termelési viszonyok m i l y e n fontosak az ember i társadalom fej lődésére. A z ember i m u n k a és a természet kölcsönhatásának d ia lek t i k u s összetételét mottóul választott idézetünk erőtel jesen fejezi k i .

Befejezésül. A termelési viszonyok és a t u d a t közöt t fönnál láösszefüggés egyrészt elméleti, másrészt g y a k o r l a t i fontosságú.

E l ős z ör : m e g m u t a t j a az ember és a természet között fönnállá•zorcKS kapcso la to t ; k ieme l i , hogy az ember a természettel egy egé-*zet képez és végül rámutat az alkotómunka fontosságára az emberiség tört énetében. E z az át üt őer ejű gondol at megter mékeny ít ia tudományokat, különöskép a társadalomtudományt — az ember

r e vonat k ozó t u dományok at . A z elér t er edmények ezt a tételt te l jes egészében igazolják.M ásodszor : a gazdasági kör ül mények és a t u d a t közöt t i v i

szony megvi lágításával a mozgalom hata lmas erejű f egyver t k a pott- H a a ter melés és a t u d a t közötti viszony szerkezetét megismerjük, a társadalom t uda t o s megváltoztatására való törekvésünkel lenál lhatat lan lendületet nye r . És ne feledjük: m i n d e n g y a k o r l a tf öl t ée l e z i é e l l e n t m o n d ást n e m t ű r ő n k öv e t e l i a m a gáh o z ü l ő e l m ée t e t .

*T u d n u n k k e l l azonban, hogy a történelmi m a t e r i a l i z m u s t d ia

l e k t i k u s a n k e l l a l k a l m azn u n k és kerülnünk k e l l az egy kaptafáraval ó hú zást , a gépiességet és fölü l etes séget E z k ár os és veszedelmes. M i n d e n k o r igyekeznünk k e l l , hogy a helyzetet , a valóságotmegismerjük, földerítsük és leszögezzük. E r r e különösen szükségvan ma, a f oga lmak és akarások zűrzavarában. H i s z tudásunk ésakarásaink végesek és képtelenek v a g y u n k a r r a , hogy a dolgokat, ,történéseket egész valójukban, okozat i sokféleségükben — t e l j es ségükben — föl fogjuk. De m i n d en erőnkkel törekednünk k e l l aminél sokoldalúbb megismerésre, m e r t csak ez a szándék és ennekkövetkezetes keresztülvitele óvhat meg bennünket sikeresen at tó l ,

hogy egyoldalúvá vál junk, e l laposod junk , valamirő l h a m i s szem-

* Előbb élni, azután elmélkedni

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


l e le te t szerezzünk és terjesszünk. Végül sosem szabad f i g y e l m en ;fcivül h a g y n u n k , hogy a d i a l e k t i k a nem h o l t és beí'ejezett t u d o mány, ha ne m napról-napra terebélyesedik; nem dogma, h a n e me»éllem, a m e ly át k e l l , hogy hassa elképzeléseinket és akarásaink a t . Elméleti i sm er e t e i n k gyarapitása pedig , biztosabbá teszi ítéletünket, acélosabbá kitartásunkat és erőt ad a h a r c r a -

Hajdú Vi lmosm Mnnuu HHmHM

Lányok a lámpagyárban

E g y modem Gul l i ver azt hihetné, hogy a Nők Országába té-Ta d t . L e h e t azonban, hogy e l h a m a r k o d o t t megfigyelése e l l en alakosság erélyesen tiltakozna. A lámpagyári munkásnők aligha,lönnének hajlandók a nők országának tekinteni egy olyan közöa-•eget, a m e lyb e n — férfiak u r a l k o d n a k . Közel ezer nő munkájátlegfeljebb egy tucat férfi irányítja. Száz és száz munkásnő között,•Ü knek öltözködését a proletár életszínvonal formaruhakónyszerBeikül is n y o m o t t a n egyhangúvá tesz i , időnként e l s u h a n két-háromférfi-munkaköpeny: az üzemvezető mérnökök; o l y k o r m e g j e l e n i kkárom-négy o la j f o l t o s b a r n a munkakabát r a gépeket javitó Шkarbantartó m e c h a n i k u s o k ; végül négy-öt erősen dekoltált férfi-töikó: a k i f e j e z e t t e n súlyos testimunkát végző napszámosok.

A t e r e m százhetven méter hosszú és negyven meter széles,középen szabályos gy a log ár óvaL J ob br a -b al r a hosszú asz ta lok -

Bál tömött s o ro kb a n ülnek a nők.Gul l iverünk , ak i természetesen a jóindul atú és érdekl ődő középosztál yból jön, a régies-régi i p a r i forradalomról szóló a v u l tkönyvek kísértő emlékei alapján képzeli el a dolgot. L e l k i szemeielőtt úgy j e l e n i k meg a gyári munkásnő, m i n t barázdás arcúproletár családanya,, ak i féltucatnyi éhes gyormekszájat pr óbáljól lakatni s ak i szombat esténként kisír t szemmel ácsorog iszákosférje után a kocsmaajtóban. A gyárban azonban csak f i a t a l leán y o k a t talál, a r c u k o n a tűnő ifjúság g y o r s a n múlandó jegyévelA k l a s s z i k u s mintaképhez igazodó proletár asszony ok már egészenritkák a gyárban. Egy-kettő m a r a d t még meg, m i n t emlék a iátr

pagyártás őskorából, kiszolgált takarítónői minőségben.A m u n k a nagvon szemrontó. E z az egyszerű tényál l ása mu n -

kásfelvótel szempontjából könyörtelen n o r m a . A zt követel i , hogye&ak f i a t a l és kifogástalan szemű munkásnők üljenek a hosszú•Sztalok mellé. 16—24 éves korhatár j e l z i a felvételre való a l k a l masságot. De ak i véletl enül szemüveget v i s e l , akár ne is j e l e n t kezzen, ha mindjárt csak tizenhatéves is. M e r t mi lese, ha m i n d járt szemüveggel a k a r j a kezdeni? K ésőbb úgy is rászorul m a j d - Aszemüveg viselését azonban egy íratlan gyári szabály csaK hároméves gyári m u n k a után engedélyezi. E n n y i idő a l a t t , h i v a t a l o s

beismerés s z e r i n t is, megárt a rádiólámpák gyártása-A lányok alacsony h o k k e d l i n ülnek : mindenfelől áradó, állandó villanyfényben, m e l y a gyártáshoz szükséges, harmincöt

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


foktól ötven f o k i g ter jedő melegben, (nyáron is) , m e ly u gyancsaka gyártáshoz szükséges. Ülnek a h o k k e d l i n , sűrűn egymás m e l l e t t ,csak a benfentesek előtt érthető csoportokban és c s o p o r t j u k n a kmegfelelően végzik a számukra ki jelöl t m o z du la t o t . V a n n a k , a k i kál landóan két hajszálvékony drótot f o r r asz t an ak egybe és v a n n a k ,a k i k u gyancsak hajszál vékony dr ótok at máks zemnyi l y u k a k o nfűznek át, vagy ülnek egy f o l y t o n f o rgó k o r o n g előtt és ennek amélyedéseibe ra k ják be és szedik k i a lámpák at. E z az egyszer űb bmunka . . A z ér telmesebb v iszont abból á l l , hogy ugyancsak lámpák a t r a k n a k különböző műszerekbe, m e l y u g y a n első p i l l a n a t r aigen kompl iká l tnak tűn ik , de hamar osan kiderül , hogy csak egykét gombot k e l l m e gnyo m ni meg két-három k o r ongo t megcsav ar n i ,k i szedn i a lámpát és újat r a k n i a helyébe. Aztán lehet kezdeni azegészet elölről. Gombnyomás, csavarás, újabb leszedés, újabb f e l rakás. A munkásnő e le in te úgy képzel i , hogy m a j d később megtanulja mi ér t ? D e téved. H og y t u d j a az o ko ka t , az t nem k íván ja

tőle senk i , a m u n k a menete legkevésbé M i n d e n e s e t r ea

z a felbecsülhetet len előnye van a drótforrasztás f e le t t , hogyha műszer re ldolgozik , legalább ha t - nyo l c féle m o z d u l a t o t var iá l hat B ár ez tval óban csak az ér tékelh eti, a k i пдаг a két-há?pm mozdulatból.ál ló munkaformát is végigélvezte, hónapokon keresztül , n a p i tiz-

t izenkét órában.A k ezdet már csak távoli emlék. A z ember egy napon, anél

kü l , hogy különös rátermettséget érzett vo lna , a körü lményekkényszerí tő hatása a l a t t j e l en t k ez i k a mu nk ásügyosztál yon. Ak a p u n u g y a n a szokványos f e l i r a t o n k ív ü l , hogy „I degenekn ekt i l o s a bemenet", ál l andóan l óg egy mási k t ábla i s : „M u nk ásfel -

vétel nincs" . E z azonban m e g i n t csak tájékozat lan idegeneknekszól, m e r t ettől függet lenül g y a k r a n l á tn i sorban ál ló lányokat azi r o d a előtt i folyosón. A k i t bebocsátanak, azt egy idősebb érdeklődő úr kikérdezi élettörténete felől s ak i n ek p r o t e k t o r a , vagy j óösztöne megsúgta, hogy le k e l l t ag ad n i a i s k o l a i végzettségét, azmár r emélh et. T ovább mehet egy lépéssel és j e lentkezhe t az e g y i küzemfőnök nél. C sopor tos jelentk ezésnek m egv an az a has zna , h ogyaz embernek nem k e l l órákon át ácsorognia az üzemben, egyedülM e r t a főnök, a k i az i l y e n jelentkezéseknél fokozo t t in tenzi tássalérzi egy szabályos előszoba hiányát, a hiányt szerény képességeihez mérten i gye ks z i k k ipótoln i . E ls ősor ban, h a a legbék ésebbenült is a helyén eredet i leg, a p i l l a n a t b a n , ahogy a felvételre várókmegje lennek, sürgős munkája támad és fé lórára e l tűnik. M a j dvisszatér egy csomó idegen úr társaságában és azok k a l f o l y t a teszmecserét. V égül e el i nt éz v a gy hús z t e le fon t , miközben a lányod— ugyancsak az előszoba hiányában — a f a l n a k dőlve ácsorognak.Leü ln i nem lehet , nemcsak m e r t üres h o k k e d l i úgysem talá lható,rle felvételre várakozás közben gyárszerte aműsy is i l let lenségnek^záimít. -'ö't esztendő a l a t t egyet len esetben akadt egy merész jelentkező, : i k i a vár akozás idejét úgy ü tött e agyon, h ogy k erí tet tegy üres ládát és annak tetején ülve újságot o lvaso t t . E z t a

merészséget az üzemo lyan

m o s o l l ya l kísérte, amelyben többv o l t

a megbotránkozás, m i n t a helyeslés.D élel őtt t í zk or jelent k ezés, délu tán félk ef tők or azt án elkezd©-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


d i k a vizsgáztatás. I l y e n k o r d er ü l k i , h o gy egy m o d e r n üzem azigényeknek m i l y e n skál á ját támaszt ja leendő mu nk ásnőjévelszemben. E lősz ör i s szem vi zsgál at alá v e t i k olymódon, hogy m i n ia tűr be tű t ípussa l n y o m t a t o t t szöveget o l v a s t a t n a k vele. H a eztj ól olvassa, k ip r óbál j ák az í r ását- H a helyesí r ása megfelelő szá

m o l t a t n a k vele. H a még a hár masszab ályr a is emlékszi k, me gkérd i k , t u d - e gyors-gépírást . (Üzemből g y a k r a n kérnek i r o d a i.,egítéet, í gy №61 a kecsegtetés.) H a gép í rn i i s tu d , megkérd i k ,

tud-e német >a, s i ia i genne l válaszol, megkérdik, beszél-e mégegyéb idegen nye lvet . M i n d e z t természetesen azok után, hogy alegelső fórumnál már rég l e tagadta , hogy va la ha i s ko lába i s j á r t

V égül , h a tu dása csak a n n y i , hogy azzal szerencsésebb véletl en esetén kezdő gépírónő l ehete t t v o l n a h a v i negyvenéi t ,elhe lyez ik drótot f o r r a s z ta n i . H a ped ig a n n y i t t u d , h o gy — k i v ál tnémi g y a k o r l a t u tán — m i n t átJ ag tehet ségű kereskede lmi levelező do lgozhatna, helyet kap az i n t e l l i ge ns e b b mu nkakörben ,e lek t romos készülékben vizsgálhat rádiólámpát, a magasabb münk a te tő fokáu l .

M i k o r aztán az új lány m e g k a p j a a számára ki je lö l t h o k k e d l i t .fájdalmasan, vagy megkönnyebbülve, de hamar osan rá jön, hogyd hármasszabályra, vagy angol t udására a l i g h a lesz szüksége.Szavakat h a l l röpködni: rácsfeszültség, anódáram, m i l i a m p e r . D en em k e l l m eg i j ed n i az új környezetben senk i sem vo l t tudósabbújonc korában. És nem is m i n d f i z i k a - m a t e m a t i k a szakos tanárnő,noha v an köztük az i s D e i n n e n kezdve egészen a pi l isborosjenőisváb paraszt lányig m i n d e n kategória megtalálható és egy semm o n d j a hibásan az e l e k t r o te c h n i ka i műszavakat .

De ez későbbi tapasztalat . , E lőbb át k e l i esni az „újhoz" intézendő kérdések pontos sor r endjén. K i hozta be, m i a papája, m i t„szok " cs ináln i vasárn ap? K i der ül u g y a n i s , hogy kol léganőiszempontból r o p p a n t fontos , hogy k i hozta be az „új at " . H a előkelőpár t fogója va n , j ó lesz vi gyázn i előtt e, m e r t m i n d e n t visszam o n d h a t (A p r o t e k t o r , m i n t o l }an , egyál ta lán nem t i t o k . A fe lvét e l i kérdőíven, neve val lása m e l l e t t n y o m t a t o t t r u b r i k a kérdez i :k i hoz ta be?) De ha az ajánló kevésbé befolyásos úr, a k k o r n y u godtan alk almazh ató a „k i t olás " r ég bevált , de annál bi zt osabbmódszere. E z abból ál l , h ogy bár mi h i b a , vagy kel lemet lenség

adódik m u n k a közben, n y u g o d t a n r á lehet f ogn i az ú j r a. Ú gysemt u d védekezni, m e r t még f oga lma sincs a dolgok menetéről . G y a k o r l o t t kolléganői fül még a k k o r i s meg t u d kü lönböztetn i két fé leváltozatot , ha az új lány befolyásos u r a t nevez meg a f e l ad o t tkérdésre. H a magabiz tosan m o n d j a a párt fogó nevét, a k k o r j ólesz v igyázni , m e r t okvet len személyes ösmerősök. Á m h a b izonyt a l a n k o d i k , a k k o r a ki tolási recept n y u g o d t a n használható, i n e r tcsak közvetve j u t h a t o t t a N a g y N év k özelébe. E b be n az esetbena befolyásos ajánló úgyis ra ga s z ko dn i fog a gyárszerte közismertí rat lan szabályhoz, m e l y szer in t a v v a l , hogy behozta a párt fogásba ajánlot tat , m i n d en kötelezettségének eleget t e t t . H a k ét

hét multán véletlen találkozás közben megösmeri, és köszön n e k i :t ü l Ö n csoda.

A pap a foglal k ozását tar tal mazó k ér dés i s elég jelent ős. A z

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


<fcgósz vona lon u r a l k o d i k u g y a n a „manapság m i n d e n lehetséges!"vezérelve, ennek el lenévé ügyvéd- vagy építési vál lalkozó papátm i n d i g r osszal va fogad a k özvélemény. A z u dvar l óra és a vasá r nap i szórakozásra vonatkozó kérdések azonban már p u s z t a k í v á n csiságból f ak ad n ak és nem is szolgálnak egyéb célt, m i n t h o g yháromtó l n y o l c i g terjedő kézmozdulat unalmát enyhítsék. Későfefeaz ál landó együtt lét úgyis kimerí t i ennek a témakörnek a legapróbb árnya la ta i t i s .

Reggel az ember leül a helyére és végzi az a z na pra k i ró t t mozd u l a t a i t . F elá l l n i a nem k e l l , ha kész va n , mu nk ájá t el szál l í t j aa napszámos és hoz helyébe újat. De szerencsére m el l e t t e ül a tár sa, még hozzá elég szorosan és m i n d e n lehetőség meg van rá, hogykomo ly a rcca l maga elé nézve, (nehogy a fecsegés látszatát k e l t se ) ,a legalaposabban megbeszélhesse vele a maga és a másik magánéletét . E zekből a magánéletből v e t t mesékből aztán h a m a r o s a nm eg lehet t u d n i , hogy a tömegélet önkéntes kaszt r endszere i t t

s*>m m a r a d h a t e l . Az e g y i k réteg a már eml í tet t k ihalófélbenlevő asszonycsoporf . E gyenes leszár mazott ju k a k is l ány, a k i tr en d sze r i n t t izennégyéves korában hozot t be a m a m a , v a g y n a g y néni , és a k i többnyi r e k i fu tó i m in őségben kezdte pályafu tás át .Aztán lépést t a r t v a a k o r r a l és d i v a t t a l , k ant ár os k ötényét éspatent har isn yáját felcser él t e fehér mu nk ak öpenyr e és se l yemh ar isnyára, egy napon mar ikűrözöt t körömmel j e l en t meg és i n n e nmár csak egy lépés џ szőkített h a j i g és a , ,da jer" - ig . ( A n n y im i n t d a u e r w e l l e , azaz „ tar tós hu l lám" , gyár i nye lvhaszná la t szer i n t . ) Időközökben e l t e l i k pár esztendő, h a j d a n i ki fu tó i szerepérőllehetőleg nem beszél, s ez annál is könnyebb, m e r t azóta réges-

r ég v a l a m i e l i t e csopor tban do lgoz ik , sőt lehet őleg fel ügyel őnőAz tán meg lehet ösmerkedni a h a j d a n i t i sz tv ise lőnővel i s .Ő az, a k i a dipl omás hólapát olóval együt t szer epel a k öztu dat ban. R endsze r in t többéves i r o d a i múlttal a háta mögött „építették le" v a l a m e l y i k magáncégnél. Aztán a d d i g jár t befo lyásos ös-merősei nyak ár a, mí g azok tü r elmük et vesztve behozták azüzembe, „ter mészetesen csak i dei glen esen", és „maj d megl át ja ,m i l y e n k önnyű mu nk ára" . P árszor va lóban e l i s h ív t ák i r o d a ikisegítésre a nyári szabadságolások idején, de aztán szépen k i n t fele j tet ték a „k önnyű mu nk án". K özben u tánaszámol t és r á jöt t ,hogy a n y a g i l a g egyál ta lán nem f i ze t rá a gyár i munkára , m e r t

órabéres keresete felér ázzak a m i t egy szegényes irodában k a p ha tna . De azért márt í r arcki fejezését egy p i l l a n a t r a sem v e t i l e.H a t év mu l t án is haj l andó megjegyezn i , h ogy nem b i r j a a kör nyezetet és lehetőleg magának a környezetnek j e gyz i meg Á l ta l á ban k ét k edvenc meséje v a n A z e gy ik i gy kezdődik* „t u dja,szívem, a k k o r még megvo l t a papa bútorgyára" . A másik érzel mesebb f o r m u l a : . . . abban az J döben k ezdt e e ladn i az anyám aszőnyeget és az ezüstöt"

A z ér ettségizett mu nk ásl ányt nem szabad vele összetéveszt en i , az m e g i n t egészen külön kasz t P e d i g a bekerülés körülménye i eléggé hasonl í t anak. É r ctt égi u tán megkér i a pap a az e gy ikigazgatót, a k i v e l üzlet i l eg jóba v an , h ogy tegyen v a l a m i t a k i s l án y er dek ében. A z i gazgat ó megí gér i , h ogy az üzemi felvétel csak

— m —

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


ideiglenes, fő, hogy a kislány bent legyen, a többi m e n n i ío tmagától . i )e van, a k i t n em bánt. h ogy ivii it íelejtették H a m a r o san m i n d e n k i ve l összetegeződik, i s z i k ötóuiKi iek ugyanazon pohárból és örömmel eszi meg a M a n c i k a kétes tisztaságú keze általadományozott süt eménydar abot. K ét hét a l a t t nek i i s van a l u m i -

шшп-lábasa az ebéd idejére, tegnajpról marad t főzelékmaradékkal ,legfe l jebb ezt a lábast o t th o n s ,a l án y" csomagol t a be. E bédidőben így mesél bizalmasabb köreinek: t udod , a mam a ele inte a k a r tadn i szalvétát is, do nem k e l l , m i t h i gyjék , hogy fe lvágok É smint ; vi ccet : tu dját ok, anyámat m i bánt ja a legjobban? H ogy azegész házban a lány, meg én v a g y u n k O T I - t a g o k . Én legfe l jebbazon p u k k a d o k , hogy ő még alsz ik , m i k o r már nekem el k e l ljönnöm ot thonról . I ga z , hogy m i n d en este hétre fürdőt készít éiutána már egyáltalán nem vagyok álmos.

N em tűnik fe l n e k i , h ogy mu nk áj a és magánélete között ad i f f e r en c i a legalább is szokat lan. Az t sem lehet t u d n i , hogy a

kényszerű asszimi láció hoz-e mélyebb átalakulásokat, vagy egyszerűen a női alkalmazkodóképesség címén k e l l e lkönyve ln i !T ény, hogy a lány a k i tegnap Tosca^nini-koncerten vol t , ho lnapnyugo dt a n elf ogadj a a csík osharisn yás, sokszokn yás Zsu zsi k ameghívásáé a fóti búcsúba.. M e r t Zsuzs ika mel le t te f o r r a s z t j a adrótot és kollégát megbántani nem szabad.

Persze az ellenkezőjére mindennek sokka l könnyebben kínálk oz i k példa. Bizonyas, hogy sokkal többen v an n ak , a k i k életükkényszerűségeit v i s e l i k , de n em vál la l j ák . E zek nemcsak az asszimi láció kényszerének ál lnak e l lent , de a l k a l m azk od n i sem h a j landók a legszükségesebb mér téken túl . H a v a l a k i „kint rő l" való,

történetesen h a j n a l i v i l lamoson utaz?k, t a n u j a lehet beszélgetéseknek, m i k o r két hölgy a polgári asszonyélet örök gondját, acselédkérdést l a t o l g a t j a . S nem is képzelné, hogy ezek a hölgyekr ádiólámpák at gyárt anak , talán éppen a legszigor úbb a kko r d -csoportban- N a p p a l akkordmunkás, este a cseléddel toporzékolóházikisasszony. A m e l l e t m a jdne m bizonyos, hogy az o t t h o n i szobalány nem is cserélne kisasszonya nappa l i mu nká jáva l , m e r ta k k o r d b a n dolgozni nem k i f e jeze t ten kényelmes foglalkozás.

P e d i g a gyár legtöbb részén áttértek már e r re a m u n k a f o r mára. Az áta laku lás nagy vona lakban úgy történt, hogy egy iknapon Bözsike odasúgta Icukának: lassan dolgozzon, szívem, a z t

hiszem, i t t a stoppoló É s B özsik e nem tévedett . A z egy ik oszlophoz dőlve, lát szólagos ha ny agsággal vadonat új fehér k öpenvbonál l dogált egy i degen úr . K eze a zsebében, zsebében az ór a,m el yr eészrevétlen pil lantásokat ve te t t , nézdegélés közben. E z, m i n t mesélik, 3gyéní specialitás, a gyár e detektívmódszero nem ad különmegbízást, ám a számításokat végző úr, okos pszihologiávál jólt u d j a , hogy az áldozat, ha szemtől-szembe f i g y e l i k megnehezítia k alk u lációt : szándékosan lassí t . H a számításai nagyjáb ól márkészen v an n ak , úgyis leül pár percre, szemben a megf igye l t alany-,nyal és elnézegeti még egy darab ig , hogvan dolgozik a másik.

I l y e n k o r . a gyárszerte közismert d e m o k r a t i k u s szellem valósággala m e r i k a i méareteket kezd öl teni , a kalkuláns és a munkáslányIcölcsönösen mondják egymásnak a véleményüket, nem ép a leg-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


u dv ar iasabb formában. Bár a „stoppoló 4' in k ább hu mor i zál <*s el nézően mosolyog, t u d j a , hogy n ek i lesz igaza. „H a többet dol gozik , többet keres" , — o l y an kccsegtetés, amel lye l m inde dd .g ellehetet t ér ni a k ellő er edményt . í gy szület ik meg az egyénia kko r d .

H a v o n t a egyszer osztályértekezlet van a munkásotthonban,ahol a főbizalmi előadásából meg lehet t a n u l n i , hogy a k a p i t a l i z m u s n em szentiment áli s, h ogy védek eznünk k e l l a k izsákmá-oyolás el len, úgy , h ogy szakszervezetbe t ömör ül ün k A val óságpedig í gy a l a k u l : Bözsike és I l i k e becsületesen f i z e t i k a het inegyven f i l lér tagsági dí jat és erősen t i l t a k o z n a k a „stoppolási"rendszer ellen- Á m egy napon v a l a m i csekélység m i a t t összevesznek, m i r e Bözs i he t i elszámolásában várat lanul két f i l lér emelkedés m u t a t k o z i k óránként. E r r e M a n c i méregbe jön s a következő héten már négy f i l lérrel többet keres óránként, m i n t a más ik , m e r t meg a k a r j a m u t a t n i , hogy ő is van o lyan ügyes. M i r e

a h a r m a d i k héten újra megje len ik a kalku láns a s topperórával ,újabb számításokat végez és nehogy a szabadverseny túlmérete-ződjék, megalakít ja egy-egy csoport kere te in belül a „kol lekt ívak k o r d o t " .

M i r e a l ány ok r áeszméln ek az eseményekr e, már k i is a l a k u l tbelőlük a legmoder nebb ember t í pus. N álu k j obban senki semt u d j a j obban ért ékelni a percek fontosságát. „E lőr e vagyok hár omperccel, k imegyek k i c s i t lógni a mosdóba," sú gják egymásn akidőnk ént. V áj j on van-e még másik foglalk ozás, ahol eszébe j u taz embernek, hogy három perc olyan időegység, a m i t f el lehethasználni pihenés céljaira.

I ga z , hogy ezek a l opo t t percek j e l e n t i k a napból a magánéletet- A m agánélet a W . C -be ny í l ó mosdófül k ében z a j l i k l e,ami a n agy lát ogat ott ság u tán í télve, feltétlen a legkel lemesebbhe ly az épületben. Üres ládákon ülve kényelmesen nekitámaszth a t j a a hátát az ember a fűtőtestnek, szabadon nevetgélhet, vagya r ádiózenére k or csolyázók at nézheti az ablakon át tél időben.N y á r o n pedig ugyancsak az ab lakon át ki látni a Dunára és abuda i hegyekre s p i l l a n a t o k a l a t t be l e r i n g a t j a magát az ember avasár napi t úr a és evezőspart ik emlék eibe. N em beszélve ar r ól,h ogy i t t f u t n a k össze az összes napihírek. E t u s f iújától és Sári

bu ndái nt ói k ezdve egészen a f a l r a függesztett hirdetményig,melyen a legközelebbi értekezletre tömeges és pontos megjelenéstkér a b i z a l m i testület . I t t ösmer kedett meg a gyári lán y m i n d azokkal , a k i k csopor t ja kere te in túl élnek, a démonnal, aki tájékoztat a mu lat ók szok ásair ól, .az előadőművésznővel. a k i a f űtőtestnek támaszkodva A d y t szaval, a műkedvelő szubre t te l , a k ikívánatra el játsza egyik-másik operet t tánc- és dalbetétei t . I t tösmerkedett meg az ember az egész gyárat behálózó kereskedelm i élettel i s : k iderü l , h ogy cu kr ászsüteménytől k ezdve púder igés rúzsig m i n d en kapható H a m i n d en órában f e l b u k k a n a mosdóban ugyanaz a két arc, ak k o r feltétl en üzletfelek. A z egy ik

m i n d en valószínűség szer in t manikűrösnő vo l t „előző életében", smost részletben, sőt részletre ápolja a kolléganők körmeit M i r evége az üzemidőnek, a kolléganő körme ugyanúgy virít , m i n t h a

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


manikürszalónból kerül t vo lna k i .M i n d e z t persze szi gor úan üldözik. N emcsak az üzleti életet,

hanem magát a mosdóban való g y a k o r i tartózkodást is, A t i l a l -

mak érvényét pénzbünt etések szentesít i k. Ú gy bel etörődtek , h ogymár nem is a büntetés tényén, legfel jebb az összeg nagyságán

háborodnak fel . H úsz f i l l ér t vál l vonogatással int éznek el , de apengős büntetést már sírás kíséri.í gy telnek a napok a lélektelen m u n k a s a magánügyet

számára el lopot t percek között, reggel héttől este h a t i g , v a g ysok m u n k a esetén nyo lc ig . A tél i hónapokban sötétben érkeznek,sötétben mennek haza és napközben soha nem j u t n a k tú l a gyáru d v ar on . A z első időben in k ább k i l óméter eket u t a z i k a legtöbb,csakhogy a m u n k a u tán felmérhetet len távol ságba k erü l j ön agyár t ól. A zt án ah ogy múli k az idő, gyengü l az el lenáll ás és egynapon kiköltözik a gyár közelébe. És ettől kezdve, akárcsak T h o mas M a n n Varázshegyének szanatóriumában, élesen kezd ket téválni a „kint" és „bent" fogalma.

Ül az ember a helyén, for raszt , vagy hegeszt, vagy csav ar ja akorongot . Reggel hétkor már az^.ebédidőt várja és félnégy utánazt számolja, m i k o r lesz este. C süt ör tök ön a k özelgő sz omba t n akörül , (akkor csak dél i g v an üzemi dő), Szent I st vánk or ped igmár szemrebbenés nélkül meg t u d j a m on d an i , m i l y e n n a p r a esikkar ácsony. A t ömegir ígység t ár gya az öl t özőbel i takar í t ónő, ak iazontúl, hogy kisöpri az öltözőt és megtisztít ja a rezet, egész napo lvashat és kézimunkázhat, főnöki és felügyelői asszisztencia nélkü l . H a v a l a k i ebből azt a lélektani következtetést akarná' l e vo n n i ,

hogy mindez a nők t i t k o s vágya „vissza a főzőkanálhoz", a nna kmeg k e l l jegyeznünk, hogy ez a vágy egyáltalán nem t i t k o s . E z avágy heves és n y i l t .

H a időnként arról olvasnak; hogy a Dolgozó Nő n y i l a t k o z i k ,vál lat vonnak és nem értik. A dolgozó nő f oga lma n e m a m u n -kásnő életk ör ül ményeiből va n megszerk esztve. A gyár i l ány okminden kasztrétegződése fölött van egy m i n d e n k i számára közösvágyódás: k i m a r a d n i ! Időnként tör ténik i s i l y e n szenzáció s agyár i lányból , a k i t egy háromszázpengős orvos vagy mérnök v e t tel , legendás alak vá l l i k . M e r t a háromszázpengős jövedelem társadalmi szín t jén ak ár már „dolgozó n ő" i s lehet v a l a k i . . .

Mátrai Olga

A z em b e r a f öl d f e l ü l e t t e r m é e. E z n e m c sa k a z t j e l e n t i , h o g ye n n e k a f öl d n e k a g y er m ek e , p o rán a k p o r a , h a n e m a z t i s , h o g ya fö l d t e r em t e t t e ő t m e g , céo k a t t ű z öt t k i e lée , a m e l y ek el éééj h e z o l y a n a k a d á y o k a t k e l l e t t l e k ü z d e n i e , a m e l y ek t e s té m e g e d z e t t é , s z e l l em é k i éesíe t t é .

A művészet az ember legfenségesebb hivatása, m e r t a gondolkodásnak az a gyakorlása, m e l y a vi lágot megérteni és megértetn i k ívánja. (R odin )

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


Alsz ik a város

(Éjjeli rádiózás után haza)

Valak i más tán lopott csókkal indul haza.Csetiő-botio lábbal kiséri az éjszakaS mire hónát lel i,Lehet, már elfelejti,Milyen jó a csók szaga.Mert el iramlik az élet jószágaS terjeng halál-gázak rontó i l lata.

Valak i tán most keveriTiszazugi módra a mérget.Hogy rossz házasságának vetne véget —Mig az ártatlanság bárányka]a béget

Gonoszak kezében már fenve a kések.Lomb alig moccan,Kő, bogár se percen,I tt semmi se mozdul e percben,Pedig úgy lehetMost lép mérföldesetA világtörténelem.

Meredt szemekkel.Nyitott, zúgó fülekkelBaktatok át a városon.

Mint ak i bűnt követett el ,Mert titkokat hallgatott k iS gyújtó üzenetekkelÁtoson —

Kávénénikék most fordulnají egyetA csipkés vánkosán.Holdfényben csillogó aszfaltokHúzódnak sároson.Nagy, vicsorgó ebekŐrzik a magántulajdont.A z ájult csendnek ágyat bont

A z idegesen vibráló lélek.A csend mélyén mormolás réved.Horkolnak kisvárosi ^Gazdák és cselédek.Bizonytalan fénypászmákbanTemplomok öreg baglyaS néhány denevér szárnyal —Valami roppant bénultságban,Önfeledt vademberek gondtalanságávalA hold mélységesen álmosFényében, beteg aluszékonysággalAlszik, hortyog

a város . . .Í1939. őszénVLATÁK ISTVÁN

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


S Z A B Ó D E ZS Ő szatírája

Karácsony Braziliában

Űj jabban fa j ta lanság i aggodalmaim vo l ta k . M e r t m i n d e n k i r erájön az az idő, hogy megboronál já lelki ismeretét. És i l y e n k o rmindenféle apróbb-nagyobb giz-gazok akadnak a borona fogaiközé. A H al ál ped i g vár és néz a csal i t mélyén. A t a t a i szenetp e d i g csak v i s z i k -v i s z i k a pokolba.

H o v a men jek? M i t cs iná l j ak? H ogy v a l a m i i r ány í t ás t k a p j a k , m e ly mégis inkább felfelé vezet a fűtetlenebb boldogságokfelé- — E l m e g ye k a M a g y a r Élet szerkesztőségébe, mondék végre.— O t t szeret ik a H o n t ós meg tudják m on d an i , hogyan lehetekakku rá tu s f a j i ságú m a gya r .

V e t t e m nyo l c t a n tus z t és már v i t t is ;a .Beszkár-rozogáíny

tájékozottabb f a j i önt u datom felé. A szik r ától fu tó kocsi megállt egy nagy ház előtt.Beléptem a k a p u n s egy folyosónak a második a j ta ján kopog

t a t t a m . K opogtatás omra n em jöt t válasz. B e n y i t o t t a m . M i k o rbeléptem ügyet sem vetet tek rám. M i n d e n k i mély munkában v o l telmerülve. A befejezett c ikkekért már j e l en tkez tek is a nyomdász-i nasok . A z egy ik munk atárs , ak i egy k e felevonato t jav í t gato t t ,észrevett . K ezembe n y o m t a a korrektúrát és szerénységtől e l t i k k a d t hangon m o n d t a :

— K egyeskednék véleményt m on d an i k o n s t r u k t í v nemzetpo l i t i k a i cikkemről .

A lenyomatról a következő sorok v i t t e k új elemeket az őss z e m - t r a g i k u m b a :

A k éz ü l ő sa j t ót ör véy h e z

— N ag y igazságminiszt erünk nek alázatos t i sztelétemet j e l e n t ve —A magyar géniusz ú j a lkotásra n y i l a t k o z i k meg nagy igaz-

ságügymini iszterünkben, ] k i n e k méltóságos sógora jóságos keresztanyjában vo l t szerencsém egy protestáns zsúron a Z r i n y iI lonkához, R ozgonyi C eci l i ákhoz mél t ó ma gya r nagyasszonytm eg i sm er n i . N e k e m adato t t az a történelminek mondható rendkív ü l i szerencse, hogy azt a kockacukro t , me lye t az igazságügyiál lamti tkár úrral beszélgetve, k i n e k j o g i tudását és magas igazságérzékét méltán t i s z t e l i egész E u r ópa, l ee j ten i mél tóz ta to t t :fe lvehettem. Természetesen, vo l t a n n y i jóneveltségem és keresztény morálon t i s z t u l t érzésem, hogy nem t e t t e m kávéjába.

A z i t t következő j a va s la t o kb a n nem én ak ar ok szerénytelenüli rány í tásokat adni a m i jóságos mini szter ünk nemzetmentő m u n ká jához. T ávol t őlem! E gy i l y e n kis porszemtől arcát lanság v o l n avéieményt a l k o t n i o lyan dolgokról , m e l y fölött dicső n a g y j a i n kgondolkoznak. E j a va s la t o k a H onszer etet ben szűr ődtek le, ebben az izzó, f a n a t i k u s és i n t ra ns z ige ns magyarságú, tu rán i mi l iő

ben nagyszerű vezéreink hatása a la t t , a k i k , ha nem volnának,E u r ópa s í rva kérdozné: — H o l va nna k szel lemóriásaim? — Ésiég í gy is csak ú gy mer jü k e j av as l a t ok a t a m i K e gy es j ó

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


U r u n k szemei elé t e r j esz ten i , m i n t v . magy ar nép kenyérnél iségetőbb szü k ségeit : <

1. Csak az lehessen iró, akiről az a n y j a már születése előttn y o l c hónappal beje lentet te , hogy í róvá i gye ks z i k szülni . A z i l y e nkijelölt egyeden már csecsemő korában o l y an szem operációt k e l l

végreha j tan i ; m e l y egész életére lehetetlenné teszi , hogy nemzet ilétünk tényeit o l y an csoportosításban lássa, m e ly az osztályéi-lenes üzgatás, v ag y nemzetgyalázá s is mérv ét J kimerít ik.

2. A z i l y e n író-csecsemő pelenkája m i n d en nap hatósági lagmegvizsgálandó. Azok a csecsemők, k i k n e k pelenkája szélsőségesen élénkszinű: az írástól örökre e l t i l tassanak .

3.. E zek nek az iró-jelölteknek t izennegyedik születésnapjukonbe k e l l je lenteniök: hogy miről a k a r n a k í rni életük folyamán.Csak 'a z ekkor be je lentet t és ügyészségileg nem fdfogásolt témákról szabad í rn iuk.

4. A z ír ók k ötelesek hetenk ént kétszerj e l en tkezn i

at i s z t i

orvosoknál . A m e l y i k e t az orvos m el an k o l i k u s , s zan g v i n i k u s , v a g yk o l e r i k u s vérmérsékletűnek talál: csak h ivata losan fe ladot t t émákró l í rhat . I l y e n témák lehetnek p l d . :

A j e l e s f ő i s p án -A k e l l e m e s f ő s z o l g a b í ó .

M i ét n em é ez i k n á u n k s e n k i ?S z á a s i F e r e n c éet e é k o r a a s er d ü l t e b b i f j úság szám ár a .

A H on s ze r e t et m i n t a j o gász t ár sa d a l o m e g y et e m e s l e l k i T áb o r a .M a g y a r o r s z ág , a h e l y e s é e géz sée s f öl d m e g o s z lás m i n t a k ée .

5. H ogy a velünk bar átságban ál l ó N émetországot ne sér tsük

s a belső rendet ne veszélyeztessük: a hatóságok csak a német-vérű anyák csecsemőit engedélyezzék íróvá.

6. A z eddig i magy ar i rodalomból az osztály és felekezet ell en izgató vagy nemzetgyalázó művek elkoboztassanak és n y i l vánosan hóhér keze által elégettessenek. Például:

H e l t a i meséiK a t o n a B á n k B á n j a (a l jas f rá ter )Fazekas M ihá ly L u d a s M a t y i j a

P et őfi összes mű vei (disznó)T o m p a és A r a n y megfelelő versei

B r . E ötvös J ózsefM agya r or sz ág 1514-ben és a F a l u jegyzője c. regényei(méltatlan a r i s z to k r a ta és rossz m a g y a r ! Él jenek a F es t et i c h é

Pál f fy -Daun gró fok! )Mikszáth több műve,

M adách: A z ember t r agédiája,M ó r i c z Zs igmond megfelő művei,

A d y őszes költeményeiJ u h ász G y u l a , Tóth Árpád megfelelő művei ,

Szabó Dezső összes műveiazzal az engedéllyel, hogy a M a g y a r Élet néppol i t ikai okokból

belőle nikotekszezet t részleteket k iadagolhasson.7. A nácik, bármily keresztesek, N e m z e t i - a ka rno ko k , m a gya r párt iak, Rákóczi -kurucok s tb. eset leg hazaf ias okokból elkövetett

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


vétsége vagy bűne azoknak számítt assék be bünt etés célj ából,a k i k a magyarságot a velük barátságban ál ló Németország, vagya n n y i r a hű honi németségünk el len i zgat ják .

8. A büntető eszközök közé kérjük újból fe l venn i a spanyo l csizmát, a hármas koronát, a nyujtópadot és a máglyát.

9.M i n d e n

írói összejövetelen a kötelező megnyitó és záró éneka következő l egyen:

H a a f öl d I s t e n k a l a p j a ,

Üg y H a zán k b o k r éa r a j t a .

O l y s zé o r s zág , o l y v i r íó ,S z em e t , l e l k e t a n d a l í ó .

M ár m i n d en k i n ek r a j t a m vol tba szeme a szerkesztőségi szobában. M i n d e n k i n e k m i n d a négy szeme. A két külső szeme, m e l ybarátságot és t i sz te le te t mondot t . És, a két-belső szeme, melyek eztmondták: — M i l y e n szép honfájdalmas temetést rendeznénk ne

ked. Te leszel a leggusztusosabb, a legkiadósabb h u l l a M a g y a r országon.É n k i t á r t a m k a r j a i m s hangom a mélyebb források melegével

buzgo t t elő:— H o n n a k Szerelmesei! Nemzetes U r a i m ! H e j , R á k ócz i , B e r

csényi ! B ezer édy! M ondját ok meg nekem N u m i T ár e m é V o t a ntaták szerelmére, honnan kaphatn ék bizt os ért esülést faj is ágomtisztaságának miként i tényál ladékárók

A z a r c o k r a büszke ör öm derü lt . H üm ér r egős, a k i a bonyhádiF l e cke ns t ein - O nd törzs utolsó fel turánlása v o l t , i h l e t v e u g r o t t f e l .A for r ó népszer űségit k ölt ő ódáját až Á tl ényegül éshez m i n d en

bajtársi szövetség h i v a t a l o s himnuszává fogadta. Az első vers -.szaka e mély történelmi megnyi latkozásnak így szólt :

M a g y a r , h o g y h a n e h é ét e d ,M a g a d ár j ává c ser éed .B e f o g a d a n ác i bár k a ;A p e n g ő né j o b b a m ár k a .

M o s t az annunciáció mély ihletével szólt a költő:— J er , elviendünk M éhely professzor színe elé!V e l e m jö t t m i n d e n k i . O l y a n ünnepélyesen v i t t e k , m i n t h a E u

rópai K u p a l e t t e m vo lna egy footbal l-zsűr i k ezében. T öbb k i sebbszoba után egy ékesen díszített terembe értünk. A t e r em közepénv gy s z u m i r zsámolyon a na gy F aj t u dó: M éhey professzor ü l t . A ggfejét f e l t a r t o t t a , szemei szent homállyal merengtek a múl tbaJ obbkezében egy k öt őt ű v o l t . Balkezében egy kötőtű v o l t . J ob btérdén egy tálacska vo l t . Baltérdén egy tálacska v o l t ,

J obblába előt t a t e rem betonburkolatán pásztortűz égett .M e l l e t t e egy ár va t i l i nk ó önmagában t i l i nk ózott B al l ába előttegy áldozati szent kövön v a l a m i zsinórféle. L eh e t e t t v o l n a b a r n avil lanyvezeték, öreg alsó elhasznált korca. E z E mese köldökzs i -n ó r a v o l t . E r r ől lógott a magyar ság a történelembe. H üm ér r e

gős jobb mutatóu j ját a bal orr l ikába d u g t a , ba l mu ta tóu j j á t va l a h o l maga mögött kvártélyozta e l . Háromszor megha jo lv a a tárogatók mélyebb zengésével szólt:

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


— Szent T u dónk, ó w el tberümter R assenkenner í V égzet T u dója, vér T u dója, orr cimpák I smerője, ádámcsut kák L át ó ja; i m :egy szerény halandó jött szemeid és tűid ítélete elé.

A z agg Tudós a j k a i megreszket tek. A l i g hal lhatóan szólt :— V ár jat ok. M in djár t v isszatérek a reges hajdankor ból . Csak

Balambérnak adom vissza a p a k l i gyu fá já t .Nemsokára megrázkódott . És már úgy köldökön szúrt a jobb

kezében levő tűvel, hogy felkiáltottam. O l y a n ügyesen csinálta,hogy egy csepp vérem éppen a jobbtérdén levő tálacskába esett.

Ének-szerü h a l k mormolással kezébe vet te a tálacskát. K ör ü lk ötöt te E mese köldökzs i nór jával . A k k o r áz ősz- táltos fe lemel kedet t , a tálacskát a pásztortűz lángja s a t i l inkó t i l inkózása felé t a r t o t t a . A magyar humusz legmélyéről látszot tak jönni s z a va i :

— N u m i Tárem! H adúr ! Tős - Tő l - K inn - Csüng! Banzá j ! H e i l !Meg i smer ed véred?

L e h u n y t a szemeit. P e r c n y i mély hal lgatás után különös bor

zongások f u t o t t a k át testén. A zt án l e te t te a tálacskát s v a l a m icsonton-velőn átr iadó uj jongással dobta k a r j a i t a levegőbe:— U r a m , elbocsáthatod vén szolgádat!A k k o r ra jongó diada lmas kacagással térdrevetette magát

elém, átölel te lábszáraimat:— F e jede lem, k i r á lyom, m i n d i g vár tam tu rán i l e l k em mélyén

e megígért na po t ! Dicső Vezérem, t u d d meg, hogy vér edben Á r -pár apánk , Szent H onal apí t ónk egy csép vérének het venötezer-száztizennegyed része kereng. Szi t t yák r eménye, B endegúz gyü mölcse háj l ! Ál l B u d a , él magyar még!

Ü gy n ek em estek ünn epeln i, h ogy k i s szobákon, szer kesztő

ségen, f a j i megnyi latkozásokon át k i s za l ad t am az uccára. H a z a érve, halálos fáradtan r o g y t a m a divánr a. M élyen e l a l ud ta m .H át éjfél felé csak a r r a ébr edek, h ogy a vérem h an gosan

m o n d j a :— H onalapí tó f i a , honalapí t ónak k e l l lenned.B elátt am, h ogy nem térhetek k i az átöröklés e tüzesebb r o

ha m a előtt. De m e r t m i n d i g g y a k o r l a t i ember v o l t a m s t u d t a m ,hogy csak az a lelkiség ér v a l a m i t , amely ik ' gubát is hoz a k o n y hár a, sőt a szobár a i s, h ogy az előszobát ne i s eml í t sem: gon dol ko d n i kezdtem. H a honalap í tó vagyok, o lyan h e l y r e k e l l v i n n e m

népemet, ahonnan nem jön vissza. M e r t ha visszajön, nem vagyolchonalapít ó. F r anciaor szágból visszajön. N émetar szágból vis szajön. Abesszínia sem elég ragadós. M eg va n !

A F i d z s i szigetekr e vezetem népem! O t t a kan nib álok m egeszik őket. És ak ik e t megesznek, azok nem jönnek soha vissza.

M égsem l ehet ! H i s z e n ak k o r nem honalapí tó vagyok, h a n e m :ekszkr ementu m-alapitó N em honfoglal ó, ha ne m : perváta-foglaló.

É s ekkor jöt t az i s ten i su g a l l a t . E l em be v i l l a n t egy brazí l iaimezőgazdasági ügynökség hirdetése, melye t két évvel ezelőtt látt am s amely a Brazi l iába szál l í tot t élő földmunkás-hús ki lójáért

17 = ti zenhét fi l lér át la gár at ígért . — H o n t alapí tok, h on t alap í t o k ! — énkelte a szívem. — L esz gu ba, lesz gu ba ! — dú dolt ák azsebeim.

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


M ásnap délelőtt dróttal an úton megk ötöt tem az a l k u t B r a z i l iával . H a t a l m a s hajóraj ja l fog ránk várni H a m b u r g előtt.

V e t t e m egy óriási nemzet isz in zászlót és n y o m a t t a m egy hata lmas plakátot . A plakáton ez ál lot t ;

M a g y a r tes tvére im!

T örpe gazdák, Zsel lér ek, F öld telének! M indenféle szegény M a g y a r o k !B r a z i l i a szent földjén, melyet halálos ágyán mái nagy ősöm,

a honfoglal ó Á r pád a jövő M agyar ors zágnak nevezett : föld, k enyér, m u n k a , jó lét , portor ikó sz ivar vár m i n d en m ag y ar r a . L e s zszép termőföldetek, tágas, nagyablakú, többszobás házatok, ál lat a i t o k . Gyermeke i teknek lesz jó teje, j ó l evegője, dús t ápl álék a,iskolája, pénze könyvre, tanulásra. Szép munkás, vidám ember igifit.'Vár ott m i n d e n m a g y a r r a Nemcsak jó üzlet számotokra, nemcsak m i n d en érdekeitek parancsa az, hogy oda menjetek. H a n e m :kimélet a Szent H a z a , kötelességtel jes í tés a T örvények i r ány ában. A m í g i t t va gy t o k a mgszűkül t H on határai közöt t : unos-ún-t i g a l k a l m a t adtok a t i t k o s bo lsev is ta és destrukt ív szándékúíróknak, hogy úgy csoportosí tsanak benneteket, m e l y csoportosí tás az osztájy és felekezet el len i izgatás s a nemzetgyalázás tény-á l ladókat k imer í t i . Nahát : mi t fognak őkelmék csoportosítani, hat i m i n d Brazi l iában lesztek? így véget vet tek minden f o r r a d a l m i destr u kciónak s M agyar ors zág végre végleg a j obbo l d a l i k e-r esztény-pogány konst r u kt ív v i lágnézet u r a lmába kerül . Szál l í tás olcsó! É l j en a haza. Él jen a katona, a polgár és a paraszt és-a h u n g a r i z m u s g y a k o r l a t a !

K ibér el t em egy ör eg teherau tót. E lejér e ki tű ztem a plakátot ésa nemzeti lobogót. így kezdtem bejárni csonka H o n u n k t e re i t éss ík ja i t .

Csodálatos hatása vo l t megjelenésemnek mindenütt . Tízezri -vel sza ladtak a parasztok zászlóm alá egész család ju k k al E népvándorlási je lenetek kezdték hi t té sűrűsí teni bennem árpádháziságom ele inte fé lénk tudatát . M e g v e t t e m azt az ócska fehér l o va t ,m e ly N emes tördemicen a tököt száll í totta be a határró l . A f a l v ak ban e r r e ültem és i l y e n k o r tényleg vereckei domborodása vo l ta mel lemnek. H ír em szétment egész E u r ónába. E ot h er m er e l o r dötezer fontot küldött egy bronzszobrom esetleges költségeire-

E g y hónap mú l va hár om mi l l ió ember — férf i , asszony, serdü l t , gyermek , csecsemő — élén i n d u l t a m H a m b u r g felé A bú csúzás Budapes ten fe le j thete t len történelmi esemény vo l t s a v i lág összes képeslapjai hozták. Ott vo l t m i n d e n k i , a k i s zám ít M a gyarországon és m i n d e n k i , aki nem számít . Az i smere t len katonas í r jához v o n u l t a mérhetetlen menet, élén egy óriási nemzeti zászlón ez a fel írás ál lott:

— N em M áb a n h a l t á m eg .

Én nyalkára meszel t l ovamon ül t em s egészen t ágyi l agos aza megál lapításom, hogy Árpád késői ivadéka nem ve te t t homályt

a fragy ősre- — M i l y e n s t r a m m ! — sóhajt otta a főpolgármest erszobalánya. P e d i g annak jelent ékeny t apasztalat ból szűr ődött ösz-sze a szakismerete.

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A z ünnepséget Zalaváry S eh i t t en h e l m E de Diák ha t a lm a sódája n y i t o t t a meg. T úr án e késői V átesze, m i n t maga a megtestesült Történelem dörögte oda a r op p an t tömegnek:

T i , m i n t D z s i n g i sz k án h ő si m ása :Z úd u l t o k új h o n f o g l a l ásr a ,Z i z i , Z u z a , Z o z o , Z a z a !A z út l e g y e n b ár m i l y p o r o s ,T i m en t e k ! — K ü n n tág a s, b e n n s z o r o s ! —K i á t j a A n y án k : e H a z a .

H a l á vár rát o k v a g y k e n yé:A m a g y a r v i s s z a s o h s e t é!B ü s z k e K o s s u t h o k l e g y e t e k !L e g ye n l e vét e k bár m i l y l ő r e :E l ő r e c s a k , m i n d i g e l ő r e !

Eze r g o n d vée t e k h a i s s z a :T i m ése m tét e k s o h a v i s s z a !P á! Á - d j ő ! I s t e n v e l e t e k !

M i k o r G l a t t f e l d e r , H a n a u e r , Schw oy, H ász , B r e u e r , E o t t N á n dor és Gr osz püspök ök megáldották a k iván dorl ókat, hár omszázzenekar zendítette meg V örösma r t y mély zok ogású hi tv al l ását :

A n a g y v i l ág o n e k ívü lN i n c s e n sz ám o d r a h e l y .

M i n d e n k i sír t. A z érsekek és püspökök , az al t ábor nagyok és

tábornokok, a fő-, közép- és alpolgármesterek, a m i n i sz t e r ek , m i n den főfő-urak úgy sírtak, hogy még a felvevő f i lmgépek is nedvesek l e t tek tőle. — Szegény kegyelmes és méltóságos u r a k , csaknehogy megrepedjen az a jóságos könyörülő szívük, — sóhajtottákaz elszándékozó parasz t i népek.

M o s t a ma gya r F őváros na gy búcsúja követk ezet t . B a y e r ,B e dna rz , B i e b e r , B i t t d e r , B o l z e n h a r d t , D o r n e r , E r n s t , F r i e d r i c h ,F r ü h w i r t , H a r r e r , H ed er , H o ch e n b u r ge r , H u f n a g e l , H ü t t l , K i r c h -I I er , K u n z e , L a m p e l , M ü l l e r , P a u l h e i m , P a y r , Schaner, S p u r ,S t a u t , Szemann városatyák v o n u l t a k a Névtelen K a t o n a s í r jához.

E gy hosszú fekete ládát ho z t a k : t izenkél , t izenkét városatya vo l ta láda mindkét oldalán. M o s t Czet t l e r J enő lépett a ládáh oz, fe l n y i t o t t a . A ládában föld v o l t , magyar fö ld. A nagy T i t k o s T a n á csos ha ng ja sírástól vo l t nedves, m i k o r az első rögöket k i m a r k o l t a. Szó l t :

— V i g y e t e k m ag at ok k a l a H a z a szent földjéből egy pár rögöt. H azát védő, H azáért har coló őseit ek porából ál lt ak össze. K everjétek el o t tan i t emetőit ek földj ébe, h ogy a honi föld álmáta l u d j a a messze nyu gvó m a gya r . H a d ú r menjen ve le tek!

Száz eiülál ló paraszt közt szétosztotta a láda tartalmát. E gy et l en zokogás vo l t az egész B u dapest . E gy ör eg paraszt könnyezve

sóhaj to t t f e l :— L ám, mégis megér t em, h ogy földhöz j u t u n k M agyaro r szá gon!

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


H a m b u r g b a n a kikötőben h e t ek i g t a r t o t t a k ivándor l ók lemázsálása. A hár ommil l iókétszázt izenhétezer ötszázhatvanhár oni(3,217.563) paraszt — m i n d e n k i t egybevéve — százötvenhétmil l ió-ötszázhatvanezerötszáznyolcvanhét ki lót — (157,560587) n y om ot t .E n n y i v el könnyebbítettem szent H o n u n k sorsán. E z , k i lónként t i zenhét (17) f i l lér élősúlyt számítva: huszonhatmil l ióhétszáznyolc-vanötezerkétszázkilencvenkilenc pengő és hetvenk i lenc f i l lér t je l en te t t . (26,785.299.79 P .)

A he t ve nk i l e nc f i l lér t átadtam K asza Sándor bátyámnak, a k i tn k iván dorl ók legfőbb bölcsüknek választottak meg. H u szonk étévig vo l t bír ó M onostor apát i n, ér tett a kor mányzáshoz. K i s be- -széd keretében je leztem, hogy ez a hetvenk i lenc f i l lér jelképeskezdet egy leendő általános r o k k a n t a l a p megvalósí tására, melynek kasszáját szívesen fogom kezeln i brazí l iai tartózkodásom a l a t t .

T u d n i i l l i k : én visszatérhettem vo lna H ambu r gból , szerény,

de becsületes nyereségem felvétele után. De honalapító szerepemstí lusegysége megkívánta, hogy egy időre velük menjek a homályos sor sú vidékekr e. M eg aztán neken sz ívem van: nem t u d t a mazonnal o t th a g yn i azokat, a k i kn e k sorsát egész életükre megalap í to t tam v M ár hú sz éves vo l tam, miko r v a l a k i eltaposott előttemegy svábbogarat . H ónapoki g k i b u g g y a n t a könnyem, ha visszajött szemembe ez a szörnyű je lenet .

A u g u s z t u s végén érkeztünk meg és minden ment , m i n t a ka rikacsapás. Öriási földek vártak ránk a végtelen erdők t isztásain,melyeket a parasztok potom áron vet tek meg, va gy r i t k ábban:béreltek. És a rengeteg m u n k a a l k a l o m ügye is el vo l t rendezve.

A legtöbb n i u n k a b izony nem embernek való bar om i robot v o l t ,de így legalább kész mechan izmust talál t ak derék p ar asz t j a i n k ban .

A földek ügye s az elhelyezések is, hoztak, ha nem is c s u r r a nó, de cseppegő tíz mil l iócskát a konyhámra. M e r t az i rányí tásember fe le t t i munkájának úgyszólván önzet lenül dobtam oda magamat . A parasztok először is templomokat a k a r t a k építeni Apénzügyi részét ennek is én vállaltam s a jó I s t e n n em h a g y t a• j u t a l m a t l a n u l k egyes fár adozásaim. A zt án egy ór iási t i sztást,a k k o r a vo)t , m i n t két legnagyobb vármegye együttvéve, l e f og la l t am a ma gyar sá g egyetemes t emetőjének és elvál la l t am a magy ar

halál adminisztr álását i s . I gazán e lm o ndha t o m : a l e l ke v o l t a maz egész vállalkozásnak.

A templomok épültek, a m u n k a f o l y t , a parasztok h u l l o t t a k .K i t t i t k o s láz puszt í to t t , k i t kü lönös bogár cs ípet t meg, k i t f u r csa víz vagy más ezer leskődő s u n y i halál ragadot t t o rk o n . Anagy Temető-t isztás kezdett k i s ha lm o kb a domborodni s m i n djobban szaporodtak a magyar fe l í rású fe j fák, keresztek, kop ja fák.M ély meghatot t ságot ér eztem, h ogy im ádott n emzetem nyel véti s hódít ani lát t am egy délamerik ai r engetegben E gy h a lo t t paraszt után, akár csecsemő, akár gyermek , akár felnőtt , akár hím

nemű, akár nőnemű v o l t : öt dollár jövedelmem vo l t M Z örök n y u galom elint ézése kör ül . N em n ag y pénz, de én is t a r t o m koszorúskö l t őnk : A r a n y J ános ör ök t isztaságú elvét:

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


F öl d i em b e r k e vése l b eé i :Vág y a i t h a k e v e s e b b r e m éi

T e l t ek a napok, múltak az emberek.N em ak ar ok senki t u n t a t n i a halálzápor mindennapos részle

tes leírásával. December huszonnegyedikére, karácsony szombat

jára készen vo l ta k a templomok, több m i n t ötezer' V o l t k a t o l i k u s , görögkatól ikus , kálv in is ta, lu teránus t em p l om , még egyun i tár ius i s . És h a l o t t vo l t m i n d a hárommil l iókétszázt izenhét-ezerötszázhatvanhárom magy ar parasz t i élet. A z új m a g y a r H a z acsendes vo l t a délamerikai rengetegek elörvénylő hal lgatásában.A z általam alapított H o n b a n n em k e l l e t t rendőr, csendőr, f o l y am őr , honvéd, jáger, utász, huszár stb a r e n d fentar tására. M égkivételes sajtótörvényekre sem vo l t szükség. Szeretném én azt azelvetemül t í r ót látn i , a k i i t t osztá ly- va gy felekezet e l len i i zga tást, vagy nemzetgyalázást t u d n a előidézni. Csend, n y u g a l o m чa kötelességeit ismerő t isztes polgár kel lő magatartása van az

egész új magy ar B i r o d a l o m b a n .O l y a n szép vo l t most az egész végtelen tisztás., zsúfolásig t e l

ve a sok pzázezer kis dombbal , f e j fákka l , keresztekke l É s m i n den f ej fán és minden kereszten a magy ar szó szel id d i ad a l a v i l á golt . E z a br azíl iai t i sztás, n em r ég még v ad őserdő ku szált zűr zavara : m a a l eghata lmasabb magyar nyelvemlékt ár az öt v i lágr észben! É s én val ósít ott am meg a magy ar k u l t ú r a e leghata lmasabb diada lá t ! E x egi M o n u m e n t u m , aere p e r e n n i u s !

A z ú j templomok pedig csak ál l tok, ál l tak a h a l o t t ország ésa hal lgat ó erdők csendjében. A z úi ha ra ngo k n em k o n d u l t a k , az

új orgonák nem zendült ek. H í vek és pásztor ok együt t va nna k azörök E gyházban, ahol nincsen mise, zsoltár úrvacsora: csak föld,föld, földdé omló emberi szivek s a f o l y to n formáló Élet t i t k o serői.

E r r e a K ar ácsony-estér e r op p an t karácsonyfát á l l í to t tam aT emetőors zág k özepébe- T e l e r a k a t t a m sz ínes gyertyákkal , a r a n y dióval, elámult szöszke babákkal, ezüst p a p i r lenge hajával .H a d d lássák a föld alá ment parasztok, h ogy az úr a T emetőbeni s úr s n em sajnálja a költséget a szegényektől. A karácsonyfatövébe diszes jászolt készít tett em a T i szt a-A ny ával , az ölébenfekvő k i s M egvál t óval , a hár omki r ál l yal s a jászol su gár zásaFelé ámuló édes-buta ál latokkal

H a t a l m a s tűznél fe jede lmi vacsora készült . Az utolsó Árpád -f i bűcsűvacsor ája ör ök r e megalapí tot t országától . P ezsgők és v i lághírű borok áhítatosan várakoztak díszesre öl töztetett üvegekben. Ötven szakácsot, i nas t , szolgát fogadtam e r re az estére F e l

ha jszo l tam a városban egy magy ar cigányt, egy rücskös,füstös, üst ös k épű ösztövér dádét. B agó J a n cs i n ak hívták ési s m e r t e a szárazfa m i n d en lelkét.

E s t e a h o l d gályája szélesre bon t o t t ezüst v i tor lával i n d u l t el ah a b ta l a n tengeren. Az éjszaka, m i n t egy gigászi anya-hol ló ki tárt

szárnya: védő, meleg-és jóságos v o l t . A cs i l lagok fénye puhánh u l l t az alvó erdők fekete l o m b j a i r a . A körü lá l ló árva t e m p lo mok o lyan gyermekrévetegül , o lyan i j e d t kérdéssel nézték a H o l d

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


és az É jszak a összevegyül t vi zében uszó T emetőor szágr a, m i n t h amondanák:

— Bács i , m e r r e l a k i k a m i ház i u ru nk , a j ó I s t e n , ak inek m iszelíd házai v a g y u n k ? Ü gy félü nk egyedül , mi ért n em jön h ozzánk l a k n i ?

A t űz diada lmasan lobogott be az éjszakába s megvilágítottaa magy ar honfoglalás történelmi lerögzítését, melyet fen készít e t t e m óriási a r a n y betűkkel egy ha t a lm a s mérványtáb lára :

H i s z e k eg y I s t e n b e n , h i s z e k eg y h a l á b a n ,

H i s z e k m i n d e n m a g y a r e l n ém u l ásáb a n .

H i s z e k :

h i s z e k a T e m e t ő ör ök h a t a l m áb a n *

O t t ültem egyedül az éjszakában és Árpádvilági nehéz pogány t o r t ültem. A hús le lke, a bor l e lke , a tűz l e l k e át jár t &nagy vigasságok karcsú dámái r o p ta k táncot bennem. Néztem,néztem új b i r od a l m am at .

H o l d o n és éjszakán át a kis fefják visszanéztek engem. O l y a nszelídek v o l t a k , o l y an gyermek ien, zavar , félelem nélkül valók.L á m , l ám, m i l y e n egyszerűek az élet híres nagy problémái. Csakmerészség k e l l hozzájuk s a kezdeményezés f r i s s szelleme Századokon át m en n y i bo lond mozgás, m e n n y i hűhó és hangos betűtörtént a magy ar paraszt úgynevezett problémája körüL DózsaGyörgy a patet ikus, ponyvaregényes, izzó trónjával és mumusos-nagybot ú L őri ncével . A ztán századokon át éhenkórász betű r ágósenk ik , a k i k m a g u k a t í rónak t i t u lá l ják , j a j g a t t a k össze m i n d en

féle sötét dolgokat a magyar paraszt ságr ól . U tóbbi időben m ársz inte abból éltek ezek az í róféle mitugrászok, hogy mutogattákki felé a parasz t i áll apotokat , csak hogy hasajgassák a szegényu r alk odó osztál yok szívét H azánk gyalázásaval a k ül föld előtt .M i l y e n gyorsan, m i l y e n szépen, m i l y e n gyökeresen el intéztemén ezeréves b a j t , mer t vo l t szí vem és szemem hozzá. E zek má rsoha vissza nem térnek, hogy nyugtalanség és zavar okai legyenek h on u n k ban . M i l y e n csendes ez az ú j M agyar or szág, m i l y e nn y u g o d t és nincsenek gond ja i . És nemzetgazdasági szempontbóli s menny i nehézség v a n elin tézve. H o gy csak egyet m o n d j a k :m e n n y i t k e l l e t t szegényeknek verejtékükből v i l l a n y r a , petrólen m r a , mil igyertyára. faggyúgyertyára, o la jméesesre k i a d n i u k ,hogy esti sötétben lássanak egy ide ig . M o s t örök világosság fényesked ik n e k i k s tüdejüket nem n y o m j a rossz fotogén, rosszkanóc füst je M o s t a L egelvetemült ebb ír ó sem m o n d h a t j a őketföldnélkülieknek és semmi szükség a r r a a büdös szociográfiára,vagy, hogy h ív ják .

M ár közel vo l t éjfélhez, m i k o r fehér l ovon hírnök jött éspihegve szólt : — U r a m , ez a paksaméta címedr e jöt t . — Á t adot t egy hata lmas csomagot. Tízezer példány n y o m t a t vány vo l t benne: a magy ar püspöki kar mély fakadású atya i i n

te lme a parasztokhoz az E g y k e el len. N e k e m a Honszere te t j óságos vezetősége küldte meg. Megpar ancso l tam a szolgának, hogykössék a példányokat a fejfákra. H a d d lássa a K ül föld, hogy a

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


magy ar Szociál is Gondosság ide is elér f i a i h oz .M i k o r ^magamhoz ébredtem: a hamvába r o s k a d t parázs fe

hér karcsú lánya dúdol t v a l a m i panaszos éneket. H ű vös ek éskönnyesek v o l t a k a rengeteg fái . N y u g o d t és panasz tal án a T emető-K ánaán.

H a r m a d n a p reggel ü l tem hajóra imádot t H o n o m felé. Szív em odaúj j ongta a haj ó a lá tar aj l ó h a b o k n a k :

T i e d v a g y o k , t i e d , H a z ám ,E sz ív , e l éek !

A z egész ország u j j o n g v a várt s a l apok te le v o l t a l i dicsőségemmel . A ha jón a k ül önböző r észvényt ár saságokt ól és ban k okt ólháromszázt izenöt távi ratot k a p t a m . Megválasz to t tak igazgatóság it ag n ak , elnöknek s más eféle jutányos dolognak. A P e & t i N a p l ószázezer pengőt ajánlott fel élményeim közléséért. A német ne m zet i szoc ia l i zmus egy ik magyarországi vezére: Szálasy meghívot t

T á r s -E gy et l e n -F ej n ek annak a három tájékozat lan kefekötőnek azélére, k i k sz ívvel - lélekk el csa t lakoz tak hozzá. A H o n s z e r e t e t és aT E S z ar anytábl ár a vésve kü ldték meg nekem Cze t t l e r J en őn ekegy cikkét, m e l y a belső telepítésre vonatkozólag i gen s c h i t t e n -h e l m i a ra nygo ndo la t o ka t t a r t a l m a z o t t .

Hazaérkezésem nem is örömünnep, hanem valóságos d e l i r i u mv o l t . H etvenöt f ootbal lmeccset , százt íz b oxv er sen yt , ötezer p i n g pong küzdelmet, ötszáz vízipóló ha rc o t rendeztek a t i s z t e l e t em r e .K u l t ú r á n k n a g y M i n i s z t e r e százkét jeles b a j n o k o t húzot t k i a v í z ből.

Dicsőségem úgy h a r a p o t t szét az országban, m i n t tűz az őszifüvön. T egnap vet tem a h í r t , hogy je lö l tek a Nobe l -a lap í tványnépgondozási dí jára. A T u r u l ma este fog d i szdominu sznak v á l a sz tan i .

A M éhely professzor megál l apít ása sem m a r a d t következmények nélk ü l E ngelmeyer -E kés Gy örgy derék kéményseprő egyreggel o l y an fej fájással ébredt, hogy E g yet l en F e j n e k érezte magát és pártot alapított . A párt belőle, a ki f l ikihordó B r a n d e n s t e i nM u ki ból és a gyengcelméjű R opogós F er i ből á l l , a k i a pár t ár tat lansági hátterét j e len t i . M i n t uto lsó árpádházi t je lö l tek a m a g y a rt r ónr a az É l t ető J ózsef k ocsmá jáb an hár om hosszúlépés m egiv ás au tán. M ár e lhatározták, hogy angol f o n t o k a t hamis í tanak a győzelem f inansz í rozására. E n gel mey er lesz a d ik tát or , B r a n d e n s t e i na gazdasági m i n i s z te r , F e r i t a kultúra vezéri székébe szánták-

D e nekem n em k e l l a k o r o n a s a vi lág egyéb hívságai . N e k e maz üzlet k e l l , a forró emberüzlet , m e l y egyesí t i magában a vadászk al an dj át és a sas lecsapását az élő hú sr a. E g y nemzet k özi h a t a l mas lányk ereskedelmi tr öszt , m e l y az egész vi lágot behálózza,fe lk íná l ta nekem a vezér i széket óri ási r észesedéssel. E b b en v a nfantáz ia, va n sz ív, van k ockavetés . E gy pár h ónap mú l va B u enos-A i r e s b e n fogok kikötni szomorú szemű szép lányokkal .

Ü j tört énelmi lépésem előtt még k í ván t am lát ni az or szá got:'azokat a s íkokat , dombokat , f a l v a k a t és tanyákat , m e lye ke t én egy

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


ezeréves pr oblémát ól k önnyebbí t ett em meg. L evegőbe d u g o t t fél k a r r a l , barna-ingesen, hor ogk eresztes l obogóval min denüt t der ékhazai németjeink f ogadtak , új vidám telepítései a velük újból benépesül t H azán ak . A hál a és ör öm csak ú gy c s o rdu l t belőlük felém.Országos banket te t rendeztek t i szte letemre. A z egész Csonk aország o t

körü l rak ták asz ta lokka l , hosszú p ad ok k a l s m i n d en ú j f a l u , azegész ország ot t ül t e temérdek asztalnál. H ár om n a p i g f o l y t azétel, az i t a l , a tószt, a s r a m m l i zene. É s m i k o r végr e én ál lot t am f el :szerény, de le lkes szavakban köszöntem meg a bár megérdemelt, demégis túlhabzó ünneplést. Szav a im után felál lot t a végtelen aszta lmel l e t t m i n d e n k i , felá ll ott az egész ors zág. ÍJ s m i n t egybeszakadottNiagarák vi lágteremtéses zuhogása: felzúgott m i n d en a j ak on aH o r s t W essel. A z ének o m l o t t , m i n t le j tőre földrengetett tenge*irtózatos görgetege š harsogó hullámaival bezuhogta az egész Csonkaországot. K i c s a p o t t E r délyr e, a F e lv idékr e, a Délvidékr e, N y u gatmagyarországra. E lzúzó hu l l ámai elbor í t ot t ák a s íkokat , he

gyeket, temetőket, templomokat , m i n d en m a gya ro ka t és ezer évm i n d en akaratát , m i n d en sírását és m i n d en dalát.,

( S z a b ó D e zső f ü z et e k , L u d a s M át yás k i a d ás , B u d a p e s t )

A türelemről

Türelem te a birkák s aSzamarak dicső erénye,Tégedet tanuljalak meg?Menj a pakol fenekére!

Hogyha mint koldus iárod beA földet s kérsz menedéket:Kérj akárhol, csak ne tőlem,Szívem nem fogad be téged.

S ha bejárod, mint hódító.Diadal la l a világot:Lesz egy szikla, s ez szivem lesz,

Melyre nevedet nem vágod.

Türelem, kicsépelt szalma.

Melyet a bárgyú világnakTelt kalászokként árulnak.K i k magodból jóllakának:

T e üres fazék, melyből aMacska a tejfölt kiette.S a szakácsné most szájtátva,Fejcsóválva áll mellette

Türelem te... nem tudom, m i ?Mint gyűlöllek, mint útállak!Mert ahol v an kezdeted, ottVége van a boldogságnak.

O h _ a föld boldog lehetne.Hogyha rajta te nem volnál,S míg te rajta lészsz, mindadd igMegmaradunk a nyomornál.

E l veled, te élet átka.E l veled, le a pokolba!Nyeljen el , k i rút pofádatE i r e a szép földre tolta.

Petőfi Sándor

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A vojvodinai földmunkásmozgalomtörténete

( B e f e j e z ő k öz l e m éy )

A z 1928-as év — annak ellenére, hogy a kereset i vi szonyokf o l y t o n rosszabbodtak — békésen t e l t el . V o l t a k kisebb megmozdulások, de ezek a megmozdul ások jelent ősebb eredmények etn em m u t a t t a k f e l .

M i v e l magyarázható a földmunkásság (tétlensége ebben azévben? Szervezete elég f e j l e t t vo l t ahhoz, hogy egy komolyabbbérmozgalmat levezessen^ A mezőgazdasági válság fokozódásas az ebből eredő m i n d nagyobb munkanélkül iség életviszonyaitsúlyosbította, keresetét a létminimum alá sül lyesztette.

Szakszervezetének szelleme harc ias v o l t . A háború u tán ú j

jászervezett jugoszláv munkásmozgalomból el tűntek a különböző r e f o r m i s t a eszmék. E zt bi zonyí t ja az ország mu nk ásmozgalmának elszakadása a második internaeionálétól, amelynek vezetői úgy a háború kérdésében, m i n t a háborút követő mozgal mas i dők ben a mu nk ásság l eghar ciass abb rétege el len f o r d u l t a k , í gy a ju goszl áv mun k ásmozgalom „függet l en" néven szerepel a C R SV J - ben (J u goszláv Szakszervezet i M u nk ások K özpon t iT anácsa) később az Obznana meghozatal a u t án a C R SO J -ben( J u gosz láv Szakszervezet i M un kásság K özpont i B izot t sága) . Aszakszervezeti tanács ugyanúgy, m i n t később a szakszervezeti

bizottság, nem vo l ta k t ag ja i a r e f o r m i s t a eszmékkel átitatottmásodik internacionálénak. A f o r r a d a l m i hu l l ám elmúl t ával aháború előtt i r e f o r m i s t a áramlatok ú j ra j e l en tkez tek . Szervezet ierejük azonban gyenge vo l t és csak 1929 után erősödtek, ami-k o r i s a diktatúra megszüntette a független szakszervezeteket.

A fü gget l en szak szervezetek az ors zág északi r észén ú gyszervezeti leg, m i n t m o z ga lm i l a g a legerősebbek vo l ta k . E z ek b ena mozgalmakban • sok esetben a földmunkásságé vo l t a döntő szó.A (szakképzett mu ii k ásság csekély számánál , íogva V oj vod i n á-ban n em vo l t o lyan p o l i t i k a i tényező, m i n t a földmunkásság.(Az 1920-ban Noviszádon a l a k u l t földmunkásszövetségnek 20 ezer

t ag j a vo l t és ennek beti l tása után a Szuboticán a l a k u l t szövetség taglétszáma is fölülmúlta az i p a r i munkásságét.)

M eg k e l l még emlí teni a földmunkásmozgalmak sajátos j e l legét. A földmunkásság gazdasági ha rc a elüt a szakképzett m u n kásság har cától . A z i p a r i munkások bérmozgalmai leg inkábbegyes műhelyekre, vagy gyárakra kor látozódik. E zzel szembena földmunkásság bérharca egész járásokra te r j ed t k i , sőt néhaegész országrészekre. M o z g a l m u k ennél fogva p o l i t i k a i je l leggeli s bí r . A fö ldmunkás-szt rá jkoknál , m i n t ahogy számtalan példai s bizonyítja, az uralkodó réteg rendszer in t h a t a l m i szerveit

mozgósítja, mert a kiéhezett nincste len fö ldmunkás sokka l h a r ciasabb', mint ipar i munkástársa, a gyár i munkásságot k ivéve.1928-U an a földmunkásmozgalom azért nem m u t a t föl na-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


gyobb bérharcokat, m e r t a mozgalma inkább p o l i t i k a i je l legetöltött , m i n t gazdaságit . A z 1927-es választási küzdelmekben akt i v a n résztvevő földmnnkásság néhány községben — m i n t ahogymár í r tuk is — győzelmet ara t o t t és több község képviselőtestületében a második vagy a h a r m a d i k helyet f o g l a l t a el . E z a

p o l i t i k a i előr etör és a földmu nk ás szakszer vezetek fok ozott abbméretű üldöztetését vo n t a maga után. A diktatúra előszele márérezhető vo l t ebben az évben. A z u r al k odó r éteg n em t u d o t t bel e nyugo dn i a munkásság p o l i t i k a i győzelmébe. A községi jegyzők és jszol gabír ák u gyan úgy jár tak el a földmu nk ássággalszemben, m i n t ahogy azt háború előtt i kol légáik tették. A haj sza m e g i n d u l t és M a l i I gyoson , B a n a t s z k i Tordán, Pacs í ron ,Csantavíren, N o v a K anyi z sán , P adejon , C s u r u g o n , I t ebe j en kezdetét vet te a házkutatások sorozata és a földmunkásság k i e m e l kedőbb vezetőinek letartóztatása. A földmunkássággal szemben

a lka lmazo t t elnyomás szétforgácsolta annak erejét és a rossz v i -szonyok ellenére n em vo l t módjáb an na gyobb gazdasági megmozdulást levezetni . A z 1929 jan u ár 6-án bevezetett dik tat úr apontot t e t t a földmunkásmozgalmak háború utáni szakaszára. Afüggetlen szakszer vezetek et beti l tot ták . A földmu nk ásság véd--telenül állt a n ag y b i r t ok osok k a l szemben. A vi lág gyáripari t e r melésének válságbajutásával k i r o b b a n az 1924 óta húzódó voj-vod ina i mezőgazdasági válság.

A mezőgazdasági vál ság a V ojv odi n ába n már 1924 óta t a r tott ugyan, de te l j e s valóságában csak a vi lágválság kitörésekortárul elénk. A munkanélküliek száma 1928-ban 34.124 vo l t . E z aszám 1931-ben k b . 100.000-re emelkedett . H a ehhez hozzávesszükaz i p a r i munkábó l k iese t t 50.000 főnyi tömeget, kitűnik, hogyV o i v o d i n a lakosságának 11%-a munkanélkül v o l t . E z a szám, h amindjárt h ihetet lenül i s h an g z i k , a legnagyobb munkanélkül i ségi arányszámokhoz t a r t o z i k az egész vil ágon . (A mer ik ában 10%,Németországban 7.5%\

A földm u nk áss ág, ker esetének csökk enéséhez a vál ság évei ben sok m i n d en hozzá járu l t . Az i p a r i munkásság nagy tömegenem t u d o t t munkakörében elhe lyezkedni és ezért a mezőgazdasági munkálatoknál igyekezet t keresethez j u t n i . Vo ivod inában

04.643 családnak 2% h o l d agrár fö ld je v o l t , 68190 család 1—3 ho ld ,44809 pedig 3—5 h o l d földdel b i r t , E zek a családok a válságéveiben (sokkal i nkább vo l ta k a búza al acsony ára m i a t t )kénytelenek napszámmal biztosí tani fennmaradásukat, m i n t aválság előtt. M o n d a n i sem k e l l . hogy ez a megnagyobbodottmunkáskinálat a földmunkás-bérek rovására ment .

D e közre játszot t i t t még más is .A vál ság éveib en tör ténő vált ozások a mezőgazdasá gnál i s

hasonló jelenségeket váltanak k i , m i n t a gyár iparban . I t t i s ér vényesül a termelő eszközök t u l a jdo no s a ina k törekvése, hogy

az ár út mi nél olcsóbbá tegyék . A z árú t olcsóbbá t enn i pedig csakú gy lehet , ha racional izálnak, v agy i s a kézierő he lye t t géperővel munkáltatják meg a földet és a rendelkezésre álló géperőt a

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


lehető legnagyobb mér tékben ki használ j ák. A váls ág t ehát ma ga után vo n t a a t ermelés n agy obb fok ú gépesí t ését . 1931-ben amezőgazdaságu nk ban 26.247 k ül önböző mezőgazdas ági gépen k í vü l 3.438 arató- és° 1.056 morzsológép vo l t mun kában. E zek a gépek pr imi t ívebbek u g y a n , m i n t az E gyesü l t Á l l amokban vagy a

Szovjetunióban használatos szerszámok, de mégis nagy tömegéttették mu nk anélk ül ivé a földmű nk ásságnak . A vetőgépek és gépekkel vont ekék 147.169 mu nk ás t , az ar at ó-, a k aszál ó- és a szénaforgató-gépek 173-753, a motormorzsolók ped ig 21.120 m u n kást vetet tek k i a mu nk ából. A gépek mu n k áj a összesen 342.042munkás t t e t tek feleslegessé a mezőgazdasági munkálatoknál.

A 75.831 k i m o n d o t t a n földnélk ül i földmu nk ás család (ezekk özül 44.820 ház nélkü l) életn ív ója a ny omor gás s zí nvona lá r asüllyedt. A napszám 10.— din ár koszt nélk ül . A z arat ási ker eset1931-ben (a v o j v od i n a i földmunkásság át lagkeresetét számítva)

117.—

dinárnak felel meg. A kukoricatörésnél a kereset 20.—

d i nár koszttal.) A földmu nk ás évi jövedelm e tehát át lagban 650dinárnak felel meg. A 44 ezer háznélkül i fö ldmunkás-pro letárélete vo l t a legroszabb ezekben az időkben. K er eset hí já n a házbért nehéz vo l t összeku porgatni és nagyrészük ist ál l ókb an, ba-rakokban húzódott meg. Élelmezésük ezek u tán elképzelhető m i l yen v o l t . Soha an n y i mezítlábas és rongyos a lako t nem lát takV o j v o d i n a f a l v a i , m i n t ezekben az években. A nélk ül özések V o j -vodina földmu nk ásságának életét évtizedek r e t önk r e tett ék. A tü dővész féktelenül dühöng és ara t még ma is ezekben a nyomorgó

tömegekben.A függetl en gazdasági szak szervezetek vet élyt ár sával , aföldmu nk ás proletar iát u s védtelenül ál l az őt alk almazó földb i r t o k a i szemben. V o l t u g y a n egy másik födmunkás-szövetségi s , m e ly rövid idővel a diktatúra előtt a l a k u l t meg, de ebben aszervezetben a földmunkásságnak csak elenyésző töredéke vo l tbeszer vezve. E z a szer vezet az U R S S J (E gyesü l t M unk ásszakszervezeti Szövetség) t a g j a v o l t , m i n t i l y e n a második i n t e r n a cionálé keretébe t a r t o z o t t . M egalk u vó pr ogramm jáva l ez a szervezet nem t u d t a maga köré gyűjteni a harc ias fö ldmunkás

ságot.E z a szövetség a diktatúra h a r m a d i k évében kezd ak t í vabbmunk ába. E bben az évben földmu nk ásokat tobor oz F r anciaországés N émetor szág r észér e. 1931-ben 5.000 t a g j a vo l t ennek a szervezetnek, de( az a szám sem képviselt m o z ga lm i erőt, m e r t a szervezetnek csupán munkaközvet í tő szerepe v o l t .

A válság ide je a l a t t ki éhezett , ler ongyolódot t földmu nk ástömeg 1934-ben újra szervezkedni kczd. t A j u gosz láv mu nkás mozgalom előretörése példát nyújt a földmunkásságnak. Beözön-lésükkel a fennál ló földmunkás szervezetbe megváltoztat ják an

nak szellemét is. A szervezet központja továbbra is o p p o r t u n i s t avezetés a l a t t m a r a d , de a vidéken alak u ló csoport ok har ciass á-m u j a b b lök ést ad a föl dmu nk ásm ozgal omn ak . 1935-ben 25,

— m —

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


1936-ban 159 a k t i v csopor t j a v a n a szövets égnek . 1937-ben má r211 csoport összesen 22.734 tagga l rende lkez ik .

A szervezet erősödésével párhuzamosan emelkedik a s i k e r r e lvégződő gazdasági mozgalmak száma és fordítva, a sikeres moz

galmak erősítik a szervezetet. 1936-ban v o n u l vég ig V o jvod iná-ban a háború u táni mozgalmak legerősebb hul láma. A földmunkásság ezre i mozdulnak meg. A sztrájk-hul lám legerősebb a sztá-r ibecse j i \ j á r á sb an v o l t , ahol a földmun kások megmozdu lásamagával sodorta az i p a r i mu nk áss ágot i s. 1936 má j u s 4-én tízezer főnyk tömeg verődött össze a járás székhelyén. M o n d a n isem k e l l m i l y e n hatást gya ko ro l ez a tárgyaló paritásos b i z o t t ság gazda- tag ja i ra és az egész dik tat óri k u s k özigazgatásr a. Atömeg tüntetéséhez csat lakoztak az üzletek és a műhelyek a l k a l mazot ta i , ú gyh ogy a becsej i földmu nk ásság megmozdul ása általános sztr ájk k á fej lődött . N agyob b megmozdul ások v o l t a k m égK i k i n d á n , ahol a bérjavítást követelő téglagyári munkások letartóztatására t ízezer téglagyári munkás sztrájkkal fe le l t . Aszubot ica i jár ásban szintén n agy ar ányok at öl t ött a mozgal om.I t t 5—6.000 földm u nk ás gyű l t össze a mu nk ásot t hon előtt n agyobb napszámot és a m u n k a v i s z o n y o k megjavítását követelve.

A földmunkásság e k o m o l y megmozdulása nem múlt el eredmény nélk ül . E gyes helyeken a válság időtartama a l a t t felszaporodo t t robotot te l jesen eltörölték, de m a j d n e m mindenütt csökkentették. A napszám 10 dinárról 15—20—25 dinárra emelkedet tés emelkedett az arat ási ker eset i s. A földmu nk ásság k eresetének eme emelkedése persze még nem j e l en te t te a jólétet. A nagy arányú bérmozgalommal csak va lame lyes t javí to t t helyzetén.E gy földmunkás átlagkeresete 1936-ban (ha m i n d en munkálatbanrésztvett) 1.500 dinár körüli összeget t e t t k i . E z t e l osztva öt csa

l ád tagra nap i 0.98 p a r a j u t személyenként . (K ereset i különbözet1931 és 1936-os év között fejenként 30—40 p a r a naponként.)

A földmunkásságnak ez a szép megmozdulása m e gt o rpa n tközpont jának bürokrat ikus és sok esetben munkásel lenes magatar tásán Az 1937-es szt rá jkoknál már m e g m u t a t k o z t a k a mozg a l m ak a t elgáncsoló törek vések. E bb en az évben k özel 50 s zt r áj í

v o l t , de a vezetőség magatartása m i a t t ezeknek nagyr észét el vesztették. A szövetség t itkára sok esetben (Petrovgrád, Sz rp -szki E l em ér , B a j s a ) , a munkásság hátamögött egyezkedett a m u n kaadókkal . Az i l y e n tevékenység aláásta a szövetség tekintélyét.E z t legjobban a melencei eset bizonyí t ja . A földmu nk ások aztí rták központ juknak, hogy „sztrájkba léptünk, de a központtólne jö j j ön k i senki , mer t m i m a g u n k t u d u n k leg jobban e l járn iügyünkben." A földmunkáscsoportok vezetőségei, hogy egészséges életet v igyenek a szövetségbe és hogy megőrizzék azt a széthullástól, az 1937 november 21-én m e g t a r t o t t kongresszuson a

régi vezetőség leváltását követelték. A földmunkásokkal egyáltalán nem rokonszenvező központi bürokratikus vezetőség azonban o l y an messzi re ment a pozíciókh oz val ó r agaszk odásában,

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


hogy fölrúgva a munkásszervezetek d e m o k r a t i k u s e lve i t , megt ag ad t a a szövetség központjának átadását. A kongresszust hatósági közegekkel feloszlattatták és m i n t h a m i sem történt vo lna ,továbbra is kezében t a r t o t t a az ügyek vezetését, a v iharos kongresszus után pedig k i zá r ta mindazokat a kiküldötteket, szám sze

r i n t 21-etj a k i k bírálni merészkedtek a vezetőség munkáját . A tagok kizárását a csoportok kizárása követte. És az i l y e n , t i sz táraosztál yár u ló tevék enység odavezetet t, h ogy rövi ddel a k ongr esz-szus megtartása után a szövetség 211 csoportja közül 162 megszűnt működni .

A földmunkásság, látva a központi vezetőség alávaló m u n ká já t , o t t h a g y t a a szervezetet. É s ez megpecsétel t e a sors át i s. A zújra szervezetlenné vált földmunkásság keresete egyre csökken.M ár i t t - o t t ú j r a ha l la t szanak hangok a 10 dináros napszámról.A z aratási kereset szintén esett. A H I D aratás i ankét ja 1938-ban

az átlag keresetet 1.800—2.000 di ná r ban ál l apí t ja meg, m í g az1939-ben l e f o l y t a t o t t ankét már csak 1.500—1.700 dináros kereset et m u t a t k i . é

A z utóbbi hónapokban történő áremelkedések, de különösenaz élelmiszerárak emelkedése m i a t t a földmunkásság u g y a n o l y a nhelyzetbe kerü l t , m i n t a yálság idei.» a la t t .

A v o j v od i n a i földmunkásság mozgalmának h a r m a d i k fázisában nem a reakció, hanem a szervezetének élén ál ló osztályárulóvezetőség végezte a l egromb olóbb mu nk át . M agát ól ért etődik,hogy az osztályárulókat a nagybirtokosság erősen támogatja és

a szervezetek tagságával szemben hatósági védelemben részesíti.A tények azonban bebizonyít ják, hogy szervezetlenül a föld-munkásság m i n d i g k i v au téve az u r alk odó r étegek k orl átokatn em ismerő kapzsiságának és haszonszerzési vágyának. F on t o s aktehát a szervezetek és a szervezési munkák.

A z egyedüli kiút ebben az ellentétes helyzetben az, hogy avidéki csoportok, ha nem i« formálisan, de lényegében mégis a központt ól függet lenül m űk ödjenek. A csopor t okat tehát meg k e l lerősíteni , h ogy mu nk áju k ban ^ a k özpont i vezetőségre, hanemsaját erejükre támaszkodhassanak.

E r r e már van példa és a g y a k o r l a t bebizonyította, hogy azönálló működés «okkal szebb eredményeket ért el. m i n t a központformális és tényleges irányítása a l a t t ál ló m u n k a .

Szakács Gábor

A b át or ság a n n a k i s m er e t e , h o g y m i t ő l k e l l é m i t ő l n em k e l lfén i . ( P l a t o )

A z elmélet csak an n y i ban h a to l h a t a tömegekbe, amenny ibena tömeg szükségleteinek a megvalósítása.

T e r e f e ré k k i l e n c t i z e d e c s a k a r r a sz o l gá , h o g y i g a z i g o n d o l a t a i n k a t e l t i t k o l j u k , v a g y h o g y a z o k t éy l e g e s sz e géyséé e l r e j t s ü k . G O R K I

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


Vers pár ezer évre

Késő tudós a messze századokban,k i titkot kerget ősi rokonán,

a gépkorszakból üzenek tenékeds örökbehagyom rád a koponyám,a vén világnak tűnő roncsain

halld, mit zenélnek sárgult csontjaim.

*. . . A z élet akkor csúnya rettegés volt,

az űzött ember nem leié hónát,zsákmányra lesve ugráltak a fákonöt-h&tszázéves szörnyű babonák,

emberi hangra, za j ra várva lents k i arra tévedt, a halálba ment.

H a jött az este s hozta a sötétet,a félelem lelkünkre ráborult,

a néma réten láttuk tekergőznia tátott szájú, ronda háborút,egy-egy országot játszva megevett

s szétszórta csontunk, mint a szemetet

Beállt a tél és sorsunkat röhögveutánunk nyúlt a jeges, csupasz ág,futottunk már, de utunkat elálltaa dülledtszemű lomha butaság,mázsás súlyától reszketett a földés megőrült az, ak it meg nem ölt.

A nagy folyó, a gyűlölet kiöntötts mindannyiunkat messze vitt az ár,az égre néztünk Istenért üvöltve,

de zúgva-búgva jött a griffmadár,még láttam szállni véres két kezem

és semmi többre nem emlékezem . . .

*Késő tudós, a messze századokban,e bús zenétől el ne zárd füledés ne rugd félre sárga koponyámatmin ott vigyorog még az őrület,hadd higyje ő, k i i r ta ezt a dalt.

hiába élt, de nem hiába halt,

D A R V A S SZILÁRD

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


Magántulajdon

V a g y húsz-huszonöt évig érezte, hogy kősziklák súlyával nehezedik v a l a m i a gyomrára, míg el topogott Papné az orvoshoz r

ak i már könnyen megál l apí t hat t a: gyomorr ák . A z orvos esi l l ap í -tószert rende l t az öregasszonynak, meg azt ajánlotta, hogy köny-nyű , fűszernélküli ételeket egyék és igyék sok te je t .

— M o s t f o r d u l az orvoshoz, vén z s u g o r i . . ,M i n t szür ke pók élt P apn é sötét, vizes lak ásában. A z al acsony

gerendás helyiségben szakadt papucsokban csoszogott h a lk an . N e mjárt sehová és a l i g evett v a lami t . S h a evett is, jó fűszeres k o l bászt, mérges p i r o s paprikát hozzá, te jet v iszont sose i v o t t .

A szőlőbe már évek óta nem já r t k i P apné. I dősebb f i a, P ét e r , — a k i gyermekte len, özvegyember v o l t , azelőtt útkövezőmun-

kás, — o t th o n l a k o t t , ő végezte a szőlőbeli munkát. Papné pedig ,b á r m i l y lassan és csoszogva jár t -ke l t i s , árus í tgat ta a b o r t a ör -nyékbel i csavargóknak, a l i g e t mun kak erülő kár tyásainak és akörnyékben lakó rengeteg toprongyos k o l d u sn ak . A pi rosas buckáib o r r a betért egyik-másik napszámos is. Sokszor nyo lcan- t i zen i si s zogat tak i t t egyszerr e, ül dögélve a ház előtt i n y i s z l e t t padon,nagy , piszkos tar i sznyáik on és a k üszöbön. K ét gyer eke vo l t P a p -nénak. J ános, P éter öccse, — hatgyermekes családapa, tőkenélkülikőművesmester — nem is beszélt a bátyjával , m e r t az betelepedett a k i c s i n y b i r t o k b a s azt gondo l ta róla, hogy a szőlő jövedel

mét él i re r a k j a .A z igazság pedig az v o l t , hogy míg az öregasszony enni t u dott rendesen, b izony a l i g vo l t elég a jövedelem a kettejük kosz t j á r a . M ár r uházkodásra a l i g ford í that tak v a l a m i t . A z on b an m i k o r napok is elmúltak, hogy közben az öregasszony harapást seevett , vagy h e t ek i g csak egy-egy f a l a t o t , akkor k i c s i t j obban t e l tPéternek r u h a d a r a b r a is és ki javí t tatta rozoga házuk nádtetőjét .

E r r e is szóbeszéd érte:— B iz t o s a n magának a k a r j a a házat, azért javí t tat ja most a

közösből, 'P e d i g előre nem tudhatták a testvérek, hogy fe lezik szét a j u s -

sot. A n y j u k r á j u k m o r d u l t , h a óvatosan a végrendeletet eml egették: !

— M ár elevenen szeretnétek s í r bal ökn i . . . ,í g y e l h a l l g a to t t P éter i s , J ános i s .J ános egy magaösszeütött e va ko l a t l a n házban l a k o t t . E g y h e

lyiségből állt az egész épület, a l i g vo l t nagyobb egy rendes szo

bánál . H ár om ágy vo l t a helyiségben és a szomszédok, ha bejött ek , csudálkozva nézdelték, hol férnek el m i n d a nyolcan- E g y r ozoga, törött lábú szekrény, repedezett asztal , néhány tákolt szék

és r a k o t t tű zhely egészí tették k i a bút orzatot . É pítk ezés, még k i sebb i s , nagyon r i t k á n ak ad t a körn yék en. Csak r eperál gatások bóltengődött J ános a csal ádjával

— Ш —

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


J ános asszonyát a sok gyerek, a nyomorúság betegesen i r i g y -gy é t e t t e s ezért f o l y to n s a r ka l ta fér jé t :

— A te kedves Péter bátyád m i n d en t föleszik a k özösből. Ü gy^viselkedik, m i n t h a m i n d e n az övé lenne. P e d i g kettőtöké lesz az,

I s t e n és ember t u d j a . M ér t n em kérsz az anyádt ól te is?— Énnekem nem jár , azt mond j ákw É}n n em mu n k ál om a sző

lő t .— Adnák át neked, — vágott vissza az asszony, — m a j d m u n

ká lnád te! N e k i k könnyű , k e t t en v an n ak , de m i n k nyo lcan.— Í gy is elegem va n i t t h o n , — m o r d u l t föl J ános, — te meg

az anyám egy házban! Attól mentsen meg a sorsom!Péternek jól fűszerézve elújságolták az i l y e n szóbeszédeket a

fülelő szomszédok s nem állt szóba testvérével, m e r t gazdagodássa l gyanús í tgat ták , m i k o r a l i g élhettek.

E sténk ént ül tek az émelyí tő ételszagú asztalnál* k e t t en az<>reg, n agy k ar székekben; P apn é, a betegségtől összeszáradt asz-szon y és idősebb f i a, a sok m u nk át ól összeszár adt fér f i . B o r t szo

pogat tak a sovány vacsora után. összeszámolták a ko ldus o k , csa

vargók, napszámosok i talért h u l l a j t o t t pénzdarabkáit s utánarossz okulárokat föltéve, v a l a m i régi újságot f o r g a t ta k .

— H o g y m i l y e n érthetetlen bo lond ez a vi l ág, — szólt néhaPapné, ha vélet lenül újabb újság akadt a kezébe.

H a Péter te j i vás ra serkentet te anyját, az öregasszony cs ip i -szeket m u t o g a t o t t a f iának.

M i k o r nyárele jén h a l d o k l o t t Papné a csíkos h u z a t u d u n y h a -ban , Péter a h a r a g ellenére is elment öccséért.— G yer e, J ános, anyán k hal ódik , — szólt hozzá békésen.J ánost is megr endített e a hí r , bár a vég vár hat ó vo l t már ré

gen. A kis száraz öregasszony mégis a v a l a m i k o r szép, f i a t a l a ny j u k v o l t . Odaszólt m i n d i g zsörtölődő feleségének:

— E óza, hozd rendbe egy k i c s i t a gyerekeket és gyer e odavelükw I

M i r e hazaért ek, a nehéz szagú szobában a szomszédass zonymár lezárta Papné szemei t és gyertyát gyúj tot t .

A temetésig a testvérek közt egyetlen bar áts ágtalan szó sehangzo t t . J ános felesége i s t a r t o t t a éles nyelvét. Ct is elkábítottaa halál körüli szegényes, fekete pompa.

De a temetés utáni napon, az o t t h o n i nyomorú ságban már k i szólt belőle a szűkösség kicsinyeskedése:

— E r e d j , csak a bátyádhoz, kérdezd meg, m e n n y i pénz mar a d t . I l y e n öregasszonyok szoktak úgy a fejük a l a t t gyűj tögetni .

— Péter azt m o n d t a nekem és én> is körülnéztem, hogy semmipénz se m a r a d t , m e r t az e lmaradt adót most , nemrégen t isztázták.A temetési költséget is egy régi ha lo t tas társaság nyugdí jas köny

vére kapta- Anyám még a háború előtt és a l a t t f i ze tget te be.De nem m a r a d t békén az asszony.— M ér t nem egyezkedtek? A z t se t u d o d m i a r észed!

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


— M ár beszél tem P éterr e l . A zt mondta , hogy m a j d a h a g y a téki tárgyaláson, a közjegyzőnél tárgyalhatunk. A d d i g nem veszekszik sen k i v e l . Ü gy lesz, ah ogy a t örvény m o n d j a . . . F el e zn ü n kk e l l va lahogy . . .

P éter egyszerűen l ezárt a a k i s házat öccse előtt . E gyetm ásteladogatot t a házból . E gy r égi var r ógépet a padlásr ól , ot t rozsdásodott , k i t u d j a , mióta. E l a d t a a t r agacsok E gy r égi ágyat .U g ya n cs a k a padláson találta. E l a dot t egy csomó hordót és rége lh a l t a p j u k öreg, k i k o p o t t szerszámait. Cserzővarga vo l t áz öreg^va laha.

Gy or san eladta a még meglévő bor t . A tol lból , ágyneműből i seladogatot t s a szőlőből a venyigét, meg a hulladékfát.

A hagyatéki tárgyaláson i zzadtak a közjegyző is, az orosz i ro dis ta , P éter és J ános is . Összeszólalk oztak azon, h ogy k ié l egy en

a ház. A közjegyző k i j e l e n t e t t e : m i v e l h o g y végrendelet nélkülh a l t el az örökhagyó, az örökösök egyenlő arányban osztozkodnak.F él ház és a szőlőföld fele j u t egyre-egyre.

J ános azt szeret t e vo lna , ha báty ja k a p j a a házat és a szőlaegyharmadát . K örü lbe lü l i l y e n ar ányban fele ér téket k épvisel tv o l n a egy rósz. Péter egyre erősködött, hogy öccsének van f o g l a l kozása — m e r t h a u t a k a t n em is csin álnak , de épület ja ví t ások atmég o l y k o r - o l y k o r t a l áln i — J ános h a g y j a nek i a nagyobb darát*szőlőt.

— Te új házat t u dsz építeni a te lken, ha ledöntöd. V i d d aházat.

A r r a gondolt Péter, hogy a szőlőbel i kunyhót k i c s i t kireperál*-va, lakóházzá alakít ja át és ak k o r nincs szüksége a házra. E gy maga megfér k i n t is . Hosszú huzavona után megegyeztek abban,,hogy J ános k a p j a a házat és a szőlőföld h ar madát . Ü gy gon dol t aJ án os , hogy k i c s i t kiformázza az öreg viskót, túlad r a j t a , s a magáéhoz vesz téglát, hogy megnagyobbítsa. S ha m a r a d n a még pénze, k i s k r u mpl if öldet , va gy épen k i s szőlőcsk ét r agaszt még.

D e m e l y i k harmadát k a p j a J ános? I t t f önnakadtak . P éte r l e g szívesebben átengedte vo lna a szőlő északi , k evésbbé t er mő, do mb tetős részét, de ott vo l t a k u nyhó. J ános viszont n em t u d t a , h o g y

a szőlő n y u g a t i oldalát kérje-e, — ott va nna k a jó gyümöl csfák ;de a k e l e t i o lda lon meg legjobbak a tőkék. A nagy huzavonábólveszekedés l e t t . Összevissza kiabáltak.

A z is csábító gondolat v o l t , hogy a fák termését szedheti m i n d jár t , aki a szőlő n y u g a t felé eső részét k a p j a ; a tőke meg csakv a l a m i k o r ősszel f iadz ik .

M á r n e m i s f i g ye l t e k egymás szavára., K özbevágta k m i n d u n t a l a n és mérgesen el lenkeztek o lyan kérdésben is, amiben m á relőbb megegyeztek.

— N e m fogsz becsapni! — hangoskodtot Péter. — N e k e m a

k u n y h ó k e l l ! í gy a n y u g a t i oldalát nem adhatom egész végig.— É n se estem a fej em l ágyár a, h ogy egy jő gyü möl csf ámse l egyen!

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


K ést rántot tak n agy hevületük ben. E r r e a közjegyzőt is elhagy ta."hidegvére. K i v e t t e Í róasztalából a revo lver t , míg az i r o d is ta szétválasztotta a haragosokat .

— Rendőr t h iv a t o k , ha még egy goromba szót h a l l o k ! — fe

nyegette meg őket a közjegyző. E r r e lehűlt a testvérpár dühe.— H a veszekesznek és p e r r e v isz ik a dolgot , — f o l y t a t t a a közjegyző, — rosszabbul járnak, m i n t h a akárhogy is megegyeznének.Én a békés megegyezést ajánlanám...

J á nos i s elgondolta, ha a pör v isz i el az egészet , meg n em m a radhat az asszonytól. Péter is r i a d t a n gondol t a r r a , hogy pörös-ködésre költse el a kis hagyatékot.

S néhai özvegy Pap Simonné, született H o r n y i k Borbá la hagyatékát nagyn ehezen k étfelé osztották . P éter k a p t a a szőlőföldkéthar madrészét, mí g J ánosnak egyharmada, a n y u g a t i fásabbrész, nem egészen a kunyhóig, (ott egy kis csücsök marad t észak on a kunyhóhoz) —- és a kis ház jutotta A ház belső berendezését: néhány darab penészes bútort szintén megfelezték.

De a mérnök által meghúzott határmesgyén, szögesdróttal ker ít ette el egymás t ól föld jét a k ét t estvér .

LATÁK ISTVÁNMMwM nmnHnH

Háború volt

Háború volt mindig éltemLegszebb gondolati a,

Háború, hol vérét a szívSzabadságért ontja.

E gy szentség r a n a vi lágon,Melyért fegyverünkkel.Sírunkat megásni méltó,Melyért véreznünk kell.

I J z a szentség a szabadság!őrültek valánakMindazok, k i k más egyébéitÉltet áldozának.

Békét, békét a világnak,De ne zsarnok kénytől.Békét csupán a szabadság"Fölszentelt kezéből.

Majd, ha így lesz a világonÁltalános bébe,Vessük akkor fegyverünketTenger fenekére.

De míg így nincs, addig fegyvert,

Fegyvert mindhalálig!Tartson bár a háború azítélet napjáig!H ^ í f o '' PE TŐF I SÁNDO R

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


Mi a háború?

A pusztító tűzvész idegén, mely már-már az egész földgolyót fenyegeti, nem lesz hiábavaló, ha közelebbről megnézzük, hogy t u l a j

donképen mi is a háború, fogalmat a lk o t u n k magánknak a háborútermészetéről. M iért verek ednek, pusztí tanak , hódítanak az emberek,illetőleg az államok? Vitézség, szabadságvágy, bosszú, vagy hata lomkiélése mozgatja a harcolókat? A v g y , amin t most g ya k r a n h a l l j u k ,más népek szabadságáért indítják meg a nagy gyilkoló gépezetet? Atörténelmi eseményekben valóban heves érzések, nagy indu la tok , pompázó elképzelések, az ösztönélet hatalmas és sötét kirobbanásai n y i latkoznak meg, de a háborúnak tudományos meghatározása, törvényszerűségeinek kimutatása csakis akkor lehetséges, ha alapját, gyökerét a gazdaságban ismer tük fel . A háború ezek szer int nem va lami

önálló, valami véletlen dolog, hanem az emberi gazdaság fejődésénekkisérő jelensége, egy-egy mozzanata. E zek szerint minden korszak háborújának épúgy, min t gazdaságának más-más jellege van.

H o g y a háborút a gazdasági fejlődés egyik mozzanatának nevtz-tük, ebből csak lát szólag k övtk ezik az a .ború látó vélemény, hogyaz ember igaz természete az erőszak és a gyilkolás. M e r t a gazdasági fejlődésnek vannak olyan korszakai , melyekben a társadalmi szervezetek békét akarnak és nem háború t. A z egészen pr imi t ív népekcsak anny i t vo l tak képesek termeln i , amennyi a legeleniibb szükségletük vol t . Nemigen érezhették nagy kedvet egymás céltalan l e g y i l kolására. Békés munkájuk eredménye, a termékfölösleg viszont k ésőbb okává válhatott annak, hogy rablószándékkal megtámadják őket.íme a példa, hogy egymást követő korszakokban más-más a társadalom beáll ít ottsága a háború val szemben. A z ember célja, hogy k i termel je azokat a javakat , amelyejkre szüksége van. És csak ha ezrendes úton nem sikerül, akkor nyúl a háború eszközéhez. M e r t aháború nagy károkat okoz, melyek még a hóditó számára is nagyobbak lehetnek a haszonnál. H ogy mégis h ábor úsk odnak , annak oka,hogy az osztály áll amban „más szenvedi a k ár t és másé a j övedel em"— mu t a t rá találóan Szabó E r v i n , akinek idevonatkozó munkájára támaszkodunk ezekben a fejtegetésekben. A termelőerőknek bizonyos fo

kán a háború az uralkodó osztály számára az egyetlen mód jövedelemszerzésre vagy a jövedelem megosztás megváltoztatására, míg másfokon maga az u r alk odó osztály számára is gazdaságtal anná váli k .A háború eképen gazdasági érteleimben a békés gazdasági válsággalegynemű jelenség. M eg va n benne a közgazdaság zavar ának mindentünete a gyöngék elpu sztu lásától és az erősek még nagyobbmér vűmegerősödésétől k ezdve a háborúban esetl eg beáll ó jó konju nk túr akilátáság. A tőkekoncentrációt ha l la t lan lendülettel előhbtrevivő háborús foyamat egyúttal nagy lendítője a társadalmat megváltoztatóharc i erőknek is.

A gazdaság és a háború viszonyának eBbW általános jellemzésevil ágosabbá vál ik , ha ezen összefüggéseket a tár sadalmi fejl ődésegyes korszakaiban külön-külön és ugyanakkor fejlődésükben t e k i n t -

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


jük . A pr imi tí v társadalmakr ól már szólottu nk. A monopol iszt ikusföldjáradékra felépített társadalom fejlődését a földmegmunkáló erő— mqlyet az ókorban rabszolgának, középkorban jobliágynak nevezt ek — megszerzése és lekötése je l lemzi . Róma hódít, hogy a leigázottszabad paraszt adót fizessen neki , rabszolgájává váljék. A hódítástmindtovább ki ter jeszt i , nemcsak azért, hogy mégtöbb rabszolgája legyen, hanm azért is, hogy a rabszolga ne t ud jon idegen földre el menekülni és a hódító így esetleg elessék a földjáradéktól. A kezdetleges r abszolgaság -kü lönböző ok okból пед1 biztosítja a földjáradékbiztonságát, nem teszi lehetővé a földj ár adék emelését. U tóbbi r a egye

dül i módsizer a rabszolga röghöz kötése. E zér t a rabszolgát a feu dál i s gazdálkodás „érdekeltté tet te munkája hozadékában'*. A feudálistársadalom továbbfejlődése megszünteti a jobbágyok eladhatóságát,elhajtását, a rablóhadjáratokat a szomszédok ellen, és a rabló-rajta-esapásokat a kereskedőkre, másrészt a földjáradék gyakran kevesebb,

min t a költségek; más jövedelmi forrásokra kel let t szert tenni . E za középkor örökös háborúskodásainak oka.Takács István

( F o l y t , köv.)

Világszemle

A nyugat i harctéren a háborúskodó felek még egyetlen említésreméltó támadást sem ha j to t tak végre. A két földalatti védővonal mögött hősi védekezésre elszántan állanak a hadseregek és valószínű,hogy még hónapok, talán évek is el fognak múlni a nagy várakozásban, hogy a másik támadjon. M e l y i k fél fog támadni ? H a a hadvezetőségektől függne, talán egyik sem. V áj j on a föld belsejében i si l y en tétlenek az ellenfeleké K i t ud ja? Lehetséges, hogy a földalattiaknák hosvszú kilométereit ássák egymás véderoővezete alá és hata l mas robbantások fogják majd az igazi harc kezdetét jelenteni. H a1 0 0 kilométerek hosszában egész városokat, vasúti hálózatokat vi t teka föld alá, úgy 30—40 k il ométere^ ak nafolyósók k iásása nem ütk öziknagyobb nehézségbe és idő is van hozzá. Természetesen ezek a gon

dolatok csak a fantázia szüleményei, de már az elmúlt világháborúban nem egy esetben aknázták alá az ellenséges hadállásokat, tejiátkézenfekvő', hogy ha az ellenfelek a föld felett n em mer ik nekikül-deni csapataikat az ellenfél vonalainak, lejhetséges, hogy a föld alat tfogják megkísérelni „a lehetetlent." E gyelőre 1—2 szakasznak a fe l der ít ő őrj ár at a már feltűn ést keltő esemény a har ctéren. V agy pedigaz ellenfelek nem is a szárazföldön fogják a döntést k ics i ka rn i ?

Talán a levegőben?A lengyel polgári lakosság megismerkedett a ,,totális" háború

val . Városokat, fa lvakat , sőt tanyákat is bombáztak a német repülők. V iszont halálbüntetés vár most a r r a a német repülőre, aki nyíltvárosra bombát mer dobni. A szövetségesek sem mer ik a totális há-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


borút kezdeni. É rt hető ez a kölcsönös lovagiasság, saját vár osai tfélti mindegyik ellenfél, mert t ud ja , hogy a másik a kölcsönt vissza,t u d j a f izetn i . A kölcsönös félelem nem engedi „elvadulni* 4 a háborút.De j a j annak a résznek, amelyik valami lyen окпаГ fogva légi had erejét nem tudná használni! A kölcsönös kímélet az egyoldalú és a

legnagyobb kíméletlenségbe csapna át.#Talán a tengeri háború hozza meg a kivánt döntést?'K ötve hi sszük. B r avúr ok a háborúk ban m i n d i g voltak és lesznek.

És ha a németeknek sikerült is — hosszú o r r t mutatva az angoloknak — a Brement hazahozniok, a tengeri utakat mégis elj&árták elő-lük, viszont az akna és a tengeralattjáró háború még sem t u d j a A n g l i a tengeri forgalmát és uralmát a tengereden megbénítani. És bármennyi re is tudná Németország a tengeri háborúnak ezt a módjátf o l y ta tn i , a kívánt célt nem tudná elérni.

A n g l i a blokádja Németország ellen szörnyű fegyver lenne , .ha N émetor szág határ ai a semlegesek felé nem lennének n y i t v a ésazon felül a Szovjetekkel való kereskedelmi megállapodások hosszas

tárgyalás után a befejezéshez nagyon közel állanak. A' blokád legqlső-sorban a semleges államokat érinti. Nagyon kel lemet lenül ér W i . . .*

Ü gy néz k i a dol og, hogy a Szövetségesek gazdasági t éren a k a r ják a döntést kierőszakolni. Hosszú évekre szóló terv, ami , ha siker ü l , a Szövetségesek r észére nem is rossz üzlet. R osszu l fejeztük k imagunkat . A Szövetségesek tőkés osztálya r észére. E gy p i l l ana t ra

se felejt sük el, hogy ez a hábor ú k izár ólag a tőkés osztályok háborúja és a munkásságnak, földműves szegénységnek csak annyi közevan hozzá, hogy ő hozza a legnagyobb áldozatot.

M i a Szövetségesek ter ve?' A F öld egész ipar át és k ereskedelmét— mar amennyire és ahol az lehetsége-s — ellenőrzésük alá venni. AFö ld minden nyersanyagát felvásárolni, hogy minden állam, melybármely cikkben behozatalra szorul , csak a Szövetségeseknél vásárolhasson. Minden szállítmányt, mely német származású, elkoboznakés elárvereznek, már pedig az árveréseken az árú értéken a l u l szo

kot t gazdát cserélni. J óval ér téken a lu l . És így az angol és f ranc ia

árverezők még külön is fognak a háborún keresni .•

A z egész vonalon keresnek. A nyersanyagok felvásárlásával monopolizálják a nyersanyag-piacot. A semleges államok lakossága,akarva nem akarva hozzá fog járulni a háború költségeinek megtérítéséhez. De ennél sokkal nagyobb veszély fenyegeti a semleges

államokat.Németország élet-halál harcot vív. A m i n t láttuk, a harc egy

előre nem a harcmezőkön f o ly ik . E bben a borzasztó gazdasági há borúban minden eszközzel védekeznie kel l . Hogyan védekezzék? O a kúgy, hogy az őt körülvevő semleges államokból a háború folytatá

sához és a lakossága élelmezéséhez szükséges mezőgazdasági és részben i p a r i termékeket be t u d j a szerezni. I ccén ám de a semleges államok nyersanyagszükségleteiket előbb-utóbb csa'c a J SzövetségeseknoT

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


fogják t u d n i beszerezni és biztosra vehető, hogy a Szövetségesek idővel azt a semleges államot, mely N émetországnak „segít ", k i f ogjazárni a „vevői " közül . N e számít son egy ál lam sem ebben a véger edményben öldöklő harcban kíméletre. Se;m az egyik, sem a másik oldalról. A legokosabb az lenne, ha a semleges államok a háború t a r

tamára fütyülnének az egész külkereskedelemre és azt mondanák:Abból élünk, amir ik vau, nem adunk el semmit és nem is veszünksemmit, csak hagyjatok békében T u d j u k , hogy angolok, franciák ésnémetek együtt és külön-külön a világ els% nemzetei vagytok, k u l túrátok és civilizációtok igazán a legelsőbb, ra j ta tok kívül csak bar_bárok élnek ezen az e lvadul t földön, de hagyjatok bennünket mostegy pár évig barbárságunkban és elmaradottságunkban békében ésakkor jelentkezzetek megint, ha már megmentettétek az európai k u l tú rát és civil izációt. E gyelőr e elegünk van belőletek, mert nagyoni s félünk, hogy a „kultúra ós civilizáció" szolgálatába fogtok ben

nünket ál l í tani. És akkor nagyon, de nagyon meg fogjuk érezni ezta sokat emlegetett kultúrát és civilizációt.*

Dej h ag y j u k a jövőt és inkább figyeljük a je lent, amelyből a jövőre úgyis sok következtetést lehet levonni . A legérdekesebb Olaszország vi selkedése. E gyrészt szidja az oroszokat, m i n t a bokrot , másrészt nem győzi eleget hangoztatni, hogy a tengely az ő részére nemszűnt meg, sőt a tengely Olaszország szemében „erősebb, mint v a laha." E!ZJ olyan ny i t i - c suk i po l i t i ka . Olaszország azt az ajtót fogjaa kellő p i l lanatban becsukni, amelyik az adott esetben érdekeinekmeg f og fe lelni . H a németbarát , úgy n em vicsor ít hat ja a fogait azoroszok felé, ha meg ellensége a szovjeteknek, úgy a németek fejénem vhangoztathatja a nagy barát ságot. K ül önösen aláhiízzák az olaszpo l i t i kusok Olaszország nagy érdekeltségét a Balkánon.

K ül önös helyzetbe került a B alkán. V i l ágpoli t i kai jelentőségrete t t szert. A Szövetségesek kereskedelmi küldöttségei sorra jár ják aBalkán államait: felvásárolni minden lehetőt és ehetőt a németekelőli Bizonyos, hogy egyébről is fo lynak tárgyalások ott, ahol mári l yen tárgyalásokra alkalmas a ta l a j . T örökország a Szövetségesekmellé áll t. M agyar or szág és J u goszlávi a között egyr e erőteljesebb abarátság. Görögország kibékült Olaszországgal. Megoldat lan „helyi"

probléma a román-magyar és a román-bolgár ellentét. A nagy kérdés ott van, hogy ezek az ellentétek „helyi" vagy világviszonylatbanfognak elintézést nyern i . H og y eizeket az ell entéteket el ke l l intézni,abban egyetért mindenk i — kivéve a románokat, ak ik azon a nézet en vannak, hogy í gy j ó, ahogy most van . B iz onyos, k ogy a B alkánösszes p o l i t i k u s a i r a a legnagyobb felelősség hárul a béke megőrzését illetőleg. Rossz szomszédság török át ok. M ár pedig egy háborútviselő állam, mégha jóindulatú is. nem a legjobb szomszéd.

*R á ke l l mu t a t n u n k a Balkán roppant nagy stratégiai jelentősé

gére is, mély egy p i l l ana t ra sem engedi, hogy a háborút viselő államok szemükeit levegyék róla.A Balkánon keresztül vezet az út — stratégiailag úgy B e r l i n r

— Ш —

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


m i n t London felé. London felé azért, mert a Szuezi csatornához aBalkánon keresztül . lehet hozzáférkőzni . . . minden jótét lélek dicsérje az U r a t . A Balkán államok békepolitikája csak akkor j u t h a tigazán érvényre, — az érdekük meg csak a béke politikája lehet —h a szorosan összefognak és azonosítják érdekeiket. A „hejyi" problé.

mákat vagy oldják meg a legsürgősebben békésen, vagy tegyék azok at félr e „jobb i dőkr e", nehogy k i s családi ügyeik miat t tönkremenjenek.

*F in nor szág háztetegére felszáll ott a p i ro s kakas. A f inn-orosz

háború a világ összes tőkés államait — a demokrat ikusokat épp úgy,m i n t a kevésbibé demokrat ikusokat — a tajtékzásig feldühösítette.Ol y an sajtó- és rádió-hadjárat i n d u l t meg a Szovjetek ellen, amilyenta vi lá g még nem látott. M i az, hogy J apán megtámadta K ín át?Semmi. M i az, hogy N émetország és O laszország vérbefojt ott a a spanyo l népköztársaságot? Semmi. M i az, hogy O laszország megszállt aAlbániát? Az min d semmi. De az orosz beavatkozás olyan fürgévéte t te a Népszövetséget, min t h a ez a születésében már k iöregedet t ,.angol-francia fennhatóság alat t álló intézmény a legszebb korát élné.A Népszövetség kirekesztet te tag ja i sorából a Szovjeteket, a k i r e kesztők között vol tak a lengyelek is (a szegény Négustól beszedtéka tagdíj ak at , de bei sem engedték az ül ésterembe). J a ezen a v i l ágoncsak a szabadalmazott és mindenk i to l jóváhagyott hódítóknak szabad valódi és képzelt érdekeiket megvédeni.

Mindenesetre gondolkodóba e j t i az embert az a tény, hogy a nép

szövetségi ülésen olyan tagállamok is resztvettek, атеДуек a Szovjettel barátságos viszonyban állanak. Sőt, m i töbíbi, fü ggnek a Szov

jetuniótól! — hogy csak a bal t i államokat ós K i ná t említsük meg.H a tehát a Szovjetunió mindenáron a Népszövetségben akar t vo lnamaradni , azt ezeken az államokon keresztül elérhette volna. T u d o t tdolog, hogy a népszövetségi határozatok csak akkor jogerősek, haegyhangúak. M i h e l y t egyetlen tagállam a felvetett javaslat el lenszavaz, az intézmény határozatképtelen. Mlármost, a Szovjetuniónaknem került vo lna sokba valamely ik tőle függő államot a r r a b í rn i ,hogy a N épszövetségben a ki zárási in dít vány ellen szavazzon. A z

egész világ polgári sajtója előre látta ezt és már be is jósolták, hogyismét csak félmunkát fognak G enfben végezhetnj. N em így történt.É s hogy nem í gy tör tént, az nemcsak a n y u g a t i nagyhatalmaktól,hanem.a Szovjettói is függött.

t T gy látszik , a szovjet kül polit ik a szakít a r égi módszerekkel,o t t h ag y j a a J íépszövétséget és tal án a paktumok polit ikáját is, deazt a következtetést l evonhat juk, hogy a Szovjetunió ejég erősnekérzi magát új külpolit ikai programjának, mely a lengyel háború ótaHatározott irányt muta t , keresztülvitelére.

*M i történt ott a csikorgó északon? Csak nem i jedtek meg a Szovjetek a k i s F inn országtól? T ényleg szükséges vol t a Szovjetek részé

ről a f innekkel ügyeiket így tisztázni?'

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


A kis Finnország nem is olyan kicsi. Területe pontosan 388.217négyzetkilométer. A Szovjetekkel kb. 1200 km. közös szárazföldi határa van. A Meyers Universal Atlaszában így emlékeznek meg F inn országról: Politikai-földrajzilag Finnország, mint Európa, de különösen Középeurópa fellegvára játszik nagy szerepeit a bolsevizmusellen . . . Hát emiatt a szerep miatt tört k i az egész f inn kérdés.Igaz, hogy Európában a vezető hatalmak ezidő szerint egymás hajátcibálják, így egy bizonyos ideig a munkások államát nem fenyegetiveszély, azonban a Szovjetek tárgyalásai a Szövetségesekkel elég sokadatot szolgáltattak arra nézve, mit várhatnak az oroszok adott esetben Európától. A Szovjeteket nagyon i 9 érdekli, milyen álláspontotfoglalnak el szomszédjaik egy szovjetellenes háború esetén. Már pedig egy 1200 km-es front-többlet sehogyan sem lejhetett ínyére a vörös vezérkarnak. A finnek nem akarták megérteni, hogy Európábanúj korszak vette kezdetét és hogy Finnország nem lehet többé az eu

rópai tőkés társadalom fellegvára, hanem fordítva: már az ő határainál kell megtorpannia egy szovjetellenes támadásnak VagyisFinnország megtámadásával lelhet csak a Szovjetek ellen a háborútészakon is megkezdeni. A z idők szavát a háború utáni győztes f innellenforradalmi vezérek nem tudták és nem i s akarták megérteni. A zeseményejk aztán gyors egymásutánban következtek.

A harc kimeneteléhezkétség nem fér, erre nem i s terjeszkedünk k i , csak önkéntelenül isolyan alkalom kívánkozik a spanyol polgárháborúval való párhuzamtételre, hogy ezt nem is volna szabad elszalasztani.

*A spanyol Népköztársaság nem volt még árnyalatában sem bol

sevista. Demokratikus népköztársaság volt, becsületes és kevésbbébecsületes polgári politikusok köztársasága volt ez, mely választásokalapján nyert nagy többséget. Franco tábornok úr fellázadt a hivatalos kormány ellen és német, meg olasz segítséggel háborút indítottsaját hazája ellen. A Népszövefség fővédnökei, Francia- és Angolország óriási ravaszságuk teljes igénybevételével megteremtették abenemavatkozási bizottságot és megtiltottak úgy a kormány, mint

Franco részére mindennejmü szállítást. E z t a tilalmat a franciák ésaz angolok be is tartották, de nem akadályozták meg, hogy az olaszok és németek teljes erejükkel ne támogassák Francét, amíg a Népköztársaság hősies harc után el nem bukott.

Bezzeg Finnország esetében másként jártak el. Felszólították azegész világot, mindenki úgy segítse a finneket, ahogyan csak tudja.A világ összes tőkés államai megmozdultak, jajveszékelésük betöltia világegyetemet! Mentsétek meg Finnországot!

Szerezz előfizetőket lapunknak!

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


Nem volna teljes a beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg arról.a hatásról, melyet a kizárás Szovjetoroszországban váltott k i . A Szovjeteket a kizárás nem lepte meg. Megállapították, hogy a kizárásmellett leszavazott országok összlakossága nem tesz k i többet, mint

132,000.000-t, viszont aSzovjetek lakosainak aszáma 188,000.ooo teszk i . ANépszövetség ezzel a határozattal — szerintük — megadta saját magának a kegyelemdöfést, végleg bebizonyítva, hogy a Népszövetség Angl ia és Franciaország vak eszköze. A kizárás a Szovjeteketteljesein felszabadította még a legcsekélyebb felelősség alól is és mostszabad a kezük. Hogy mit értenek szabad kéz alatt, azt nehéz megmondani. Bizonyos, hogy a Szövetségesek nem üzenték meg a háborút a Szovjeteknek, sőt nem i s szakították meg adiplomáciai vi-

szonyt sem. Kérdés, hogy erre a lépésre, sor fog-e kerülni. A Szövetségesek egyelőre nem nagyon óhajtják a háborút a Szovjetekkel, v i szont a kizárás óta a Szovjetek hangoztatják, hogy a Szövetségesekés Törökország közötti megállapodás egyik titkos pontja egy közel-keleti hadsereg felállítását írja elő. Ezen hadsereg létszáma 7—800.000legyen és célja kimondottan szovjetellenes.

Inenü a Török Köztársaság elnöke épp most megy Törökországkeleti határára inspekciós kőrútra és más fontos és nem nagyon fontos jelenségek i tt i s, ott i s kisebb nagyobb fellegeket vonultatnak fela keleti égre... Vihar van készülőben? Ü j vihar, mely méreteibenmég nagyobb lesz, mint az eddigi összes viharok? Vagy csak kulisz-szákat tologatnak?1 Kulisszákat, hogy azeljövendő eseményekhez

megteremtséka

szükséges hangulatot?

Közben sehol egy jel, mely a béke lehetőségére engedne» következtetni! A m i megmutatkozott, az is tragikomikumba fulladt. A holland—német határon a németek elfogtak 2 angol „ügynököt", az angol kómszolgálat két emberét — a németek szerint. Viszont ezen kétúri embernek a szerepe nem is lejhetett annyira a hadititkok kipisz-kálása, mint inkább titkos diplomáciai szolgálat, ők azt mondják,iriiiiiNiiiiiiiiiimiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiRiai

t e r j e s z d a J u g o sz l áv i a i

m a g y a r d o l g o z ó k

e g y e t l e n f o l y ói r a t át

a J í d - a t f

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


hogy a békekötés miatt volt valami zavaros megbízatásuk, a különösa , dologban az, hogy Hol land ia egy ezredest adott melléjük kíséretnek. Kémek mejlé, még angol kémek mellé sem adnak a semlegesek

katonai kíséretet. Az egész ügy nagyon homályos, volt ott lövöldözés

is, meg emberrablás i s . . . Modern békekisérlet, ahol a közvetítőketelhurcolják? Vagy valami nagy félreértés történt? Vagy a.münchenimerényiejt borította fel a szép tervet?

És ha az ellenfelek tényleg ki akarnának békülni, miért titokban?K inek nem szabad tudni, hogy hirtelen ki is „törhet" a béke? Talánez is a magyarázata annak, hogy a Szovjetek fittyet hányva a bor

zalmas sarki hidegeknek, minél előbb a népkormányt akarják látniHelsinkiben.

R i l

•вмввввавввавааввввввввввмвввввавававввавввввамввввввввввввввввввввваввт

Figyelő

A f ö l d

„A paraszt födéhsége é& a munkás kultúrszomja a iöveindő magyar história a lap ja i " — írta J uhász Gyula egykor és mondatátma talán úgy i s módosíthatjukhogy a paraszt föiidéhségének ki

elégülése a feltétele annak, hogy ajövendő magyar história legyen.

Előttünk egy nagyszerű és emberséges hódítás feladata áll: népünket meghódítani a nemzet) egésze számára s népünknek utat engedni arra, hogy hazánk földjétmeghódítsa a maga számára. Kisnépek imperial izmusa befelé mutat — és ennek a befelé való imperializmusnak cljső és talán

egyetlen anyagi feladata, hogy engedtessék meg a magyar főidnekmeghódítása a magyar paraszt által, e szép hódítás, melynek nyomán nem prefektusok érkeznek ésnem tisztogatás következik, hamemkertek teremnek, porták v i r u l j a kk i . házak vidámodnak, arcok gombol vednek és kis magyar családokbizakodóbban néznek a jövő elé.Mily tüntetően szép és meghatóanemberséges feladat Lenne ez a mai

világban, mi ly csodálatos és magyarnak való feladat akkor „amikor mimílen törik szakad" itt. ren

det csinálni ebben a százados kérdésben, melynek társadalmi igazságtalansága ainnvi történellmiigazságunkat teheti súlytalanná з

melynek léte nemcsak néni jólé-tünket, hanem nemzeti szabadsá-

gunkat is veszélyezteti.Nézzenek magukba a kiváltságo-

sak, vessék ki magukból a régifrázisok mákonyát és fontoljákmeg egyszerűen .a kérdést: mi erő-sebb bástya inehéz időkben: a társadalom egyensúlyozottsága, vagyaz előjogok papírfalai? Tartsanaklelkiismeretvizsgálatot amíg tarthatnak és fontolják meg a merevség és maradiság: minden lehető

következményeit és gondolják vé-gjg, hogy milyen világban élünk,mily cin szorítások között, s menynyire teljesedett - az utolsó hóna-nokban minden, ami valószínűtlenvolt s mennyire elmaradt mindannak a bekövetkezése, amit valószínűinek tartottak. Nézzenek E urópa térképére s benne a kisdedMagyarországra, mérjék meg ajövő lehetőségeit s ne i llúziók szer int! És voniák le a következteté

seket, lehető hirtelenséggel s amit— elég szomorú ez — nem csinálnálak meg emberségből és előre-

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


látásból^ csinálják meg legaláb bfélelemből.

Ideje letnne megérteni, hogyegyetlen időtálüó előrehaladás vans ez a parasztoké, a k i k földet

vesznek és szaporodnak. Mert azállamhatárok ideiglenesek és. módosíthatók, de a népi határok, melye-két erős, földjén álló és ahhozhű nép tart állandó végvári őrségben, állandóak.

H azát a d az , a k i földet ad . E z taz egyet soha tnem szabadna felednünk. Minél! nagyobb próbákelőtt áll! a k i s magyar haza —, annái' kevésbbé. Kics i t furcsa és szomorú, hogy a kezdő, nagyon i skezdetleges lépésnél!, mely a földkérdés megoldása körül most i n dul — a társadalom felső részemeglehetősen közönyös, mert nemtudja, hogy az ő bőréről van szó.Pedig valóban az ő dolgáról v anszó, nej adja Isten, hogy ezt mégnehezebb pillanatokban kelljen belátnia azzal, hogy mikor e kérdésmeg nem oldásáról döntött e kérdés tétova és elégtelen orvoslásátelégnek tartotta, tulajdonképpen amaga sorsáról döntött. S nem kedvezően. Még van idő. sok azonbanmár nincsen árra, hogy megoldják bár viharban, amit szélcsönd-ban kellett volna, hogv rendbehozzák, bár félelemből, amit becsületből kellett volna.

Most általában a vizsga idejétéljük, emberek, rétegek, csoportokvizsgáznak emberségből, magyarságból! és e vizsgájuk válaszaiban

jövendő sorsukról döntenek. A ma-evar társadalom ki váltságosai ésszerencsései is vizsgáznak. A legjobb akarattal sem lehet azt mondani, hogy kitűnően vizsgáznakabból a tárgyból, melyet az időkM I egértésének és a nemzeti szükségletek ismeretének lehfct kievez

ni . Nem látszik, hogy önként mozdulnának olyasmire, aminek amegtételét mosit már nemcsak be-csüliet, hanem az ész is narancsol-j a. N em hal lunk arról, hogy fiók-

Széchenyiek akadnának hpnuinkszebb lelkű gazdái közt s h anem i s akadémiát,, de legalább egyparasztakadémiához házat ajáni -tak s nem hal lunk arról, hogy exponált vidékekén nagybirtokosoktelepítenének, vagy telepítésre önként alkalmat e?dnának. Pedigamíg az alapos földreform teendői t el nem végezték, amíg a magyarnemzet törzsét parasztságát, a magyar haza amyagával, földjével

meg nem erősítették, add ig n agyon keveset tettek azért, hogy 'tta jövő jobb s egyben magyarabblegyen s a nemzet nagvobb belsőszilárdsággal nézhessen a förgetegelébe.

Talán nem lesz céltalan 193$őszén idézni egv tardi birtok talánföldműves gyermekének ievelét1935-ből. E zt.í r ta: „Hétfőn reggelettem kocsonyát délbe káposztátesie káposztát. Kedden regerei k enyeret*, délre kenyeret, estére sóskamártást- Szerdán reggel kenyeret, délre kenyeret, estére tésztát.Csütörtökön reggel kenyeret, délrekenyeret, estére tésztalevest. Pénteken délre kenyeret estére kenyeret. Szombaton reggel kenyeret, délre kenyeret, estére vöröshagymát kenyérrel. Tejet nem ettem egész hónapban, mert nincstehenünk, osztán drága és n incs

reá pénz."Olvassák ezt és aztán tekintsenek végig Európa hírein. Voltakidők a történelemben, mikor a szociális igazság nem a nemzeti szabadság mellett, hanem az ellen érvényesült

Szabó Zoltán

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


I D E G E N S Z A V A K M A G Y A R Á Z A T A :

A u t o m a t i k u s = önmű köd őadm in isztr áci ó = igaz gatás, keze

lés

D e l i r i u m — láztól zavarodottságd o m i n u s z = ú rd estru ktí v = romb olód ekoltált = k i vágottE x k r e m e n t u m = ki vál asztás, ür ü

lék

exeg i mon um entu m aere pc r enn i -u s =s ércnél mar ad and óbb em léket emeltem

el i t = kiválasztott, előkelő

F ant ázi a = képzelet, k épzelő erőf a n a t i k u s = rajongót, va k b uzg ó

G éni usz = lélek, sze l lem

I n t r a n z i e e n s — engesztelhetetlen,ha j t hat at lam

intenzív — belter jes mélvreható

K onstr uk tív = építő

kalkulác ió — k iszámításk o l e r i k u s = lobb anékonv , heves

vérű

k onc entr áci ó = összpon tosítás

M u z s i k — orosz paraszt

mat e r i a l i s t a = anyagelvűmorál — erkölcs.mi l j ő = kör nyezetm e l a n k o l i k u s = mélabúsm e c h a n i k a = erőműtanmonopölisztikus = egyedárúságiN u r i Tárom = egyik pogány i s ten

O b z n a n a == a ju goszl áv ál la mv éde l m i törvény

F r e f e k t u r a = felügyelőségR eneszánsz == a tu d omán yok és

mű vészetek új jászü letése a középkori elposványodás után

S k o l a s z t i k a = isk ol ás böl csészetspecia li tás = k ül önl egességszentimentális — érzelgősszat í ra — gúnyirats z a n g v i n i k u s = hevesvérű, vérmesGzumi r = ókori c iv i l i záció jú nép

Túra — út, körút

Votan = ger mán pogány stenvá tesz = j ós

va r i ál =*= vá ltoz tat , cserélget

Csűri a= bírálób20t**«

Munkáskönyvtárak részére rendeljétek meg feláron a

realista magyar próza vajdasági képviselőjének L A T Á K

ISTVÁNNAK elbeszélő kötelét a „Szürke i*apok"-at

J el en számunk második cikkének címébe sajnálatos nyomda

i i i ba csúszott be. A c ikk címe: „z em ber i h i d a t é a ga zd a sági

iéyező", helyesen „éyezők " .

7/28/2019 Híd, 1939/12. szám


k H I D E L Ő F I Z E T É S ! DI J A :

J u goszlávi ába n :

E gy évre 36.—, félévre 20.—, negyedévre 10.— diná

E gy es szám ára 4.— dinár .

M a gya r o rszágon :

E gy évre 5.—, félévre 2.50, negyedévre 1.25 pengő.

E gyes szám ára 50 f i l lér .

Be f i ze tő l a p u n k ür es t úl o ld a lán kéjük fe l t ü n t e t n i a k ül d öt t összeg r en d el t etéé

A H I D 58.297 sz. postatakarékpénztár! csekkszámlájára küldje

előfizetését a mellékelt befizetési l ap on !

A z e l m a r a d t el ő f i zetéi d ía k a l a p o t é e lő f i ze tő in ke t egy fo r

m án t e r h e l i k . E zét l ejá a t k o r a z o n n a l újísa meg el őf i zetéé!

Kéi r a t o k a t csak a po r tó előzetes bek ü ld ée m el l et t k ü ld ünk

vissza. Csak te l jes nével é cím m el el l áo t t kéir a tok a t ve-

özünk f i gyel em be. L a p u n k b a n m eg jelen t m i n d e n egy es ci k kéi

íója fe le lős . L evelek é kéi r a t o k Adm i n i s t r a c i j a i r e d a h -

c i j a HÍD Suho t i c a , post, fah 88. cím r e k ü ld en d ők .

„ H I D " üterarni časopis, i z laz i deset p u t a godišnje.

Odgovorn i n r e d n i k i i zdavae: M ayer O t t m a r , Subot ica ,

V I I . K r a g u j e v a e k a 4.

híd, 1939/12. szám

Documents