4o. so~ POI.ITJKAI, KÖZGAZDASÁGI ~TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP

---------------------------· T A R T A LOM: A v6rmegyei borkiállitáa jelent6aége. Dr.

Petro K6lmán orsz. 1Yül. képvilel6, vitéz Sublk Károly kanonok, dr. Up. caey Péter kir. közJeiYZÓ, GrGber Fe­renc és dr. Bra1m B6la sz6l6birtokosok nyilatkozatai.

Borou Mara Hatvan: P~s. szép Pária.

A Nemzeti Egység pmijának azervez6

IJY(lléaei v6rmegy6nkben.

Szent-lvény Ferenc földbirtokos Apc : A M4tra kulcsa.

J(jJnum Sándor, a Magyar kir. Kolkeres­kedelmi Hivatal megbizotlja. München : Paradicsomtermelés és értékesilés az 1932. esztendőben, piaci kilátások az 1933. évre Németorszárban.

Dr. S4rk6zy Ferenc fororvos Hatvan : Vázlatok a logorvoslás e8)'es tá1Jykö­reibc51.

Bal~h latvú. a Heveamegyei Gazdasálli EgyesOlet titkára GyönrYÖI : HerYomlás. árviz, részvények és egyebek. Bemburtr és Nienburtr rémnapjaiból.

Az ujjászervezett hatvani Omke. Surkeazt6i üzenetek.

Dr. T6pay-Szabó L6al6 egy. tanár. iró el6adúa Hatvanban.

Tov4~ hirek, beaz4molók a meiYe min· den r&zéb61.

HATVAN. 1933. J U L I U S HO 1. IV. 2VFOLY AM 12. SZÁM.

Dr. Tápay-Szabó László előadása Hatvan ban.

Az OMKE hatvani fiók.ia folyó évi junius ~5-én vasárnap délután Vig Vilmos kezdeményezésére nagyszabású kulturelőadást rendezett. Az előadást dr. Szabó László egyetemi tanár, a Pesti Napló cs1llagos cikkeinek az irója tartotta.

Csekő Gyulu disztermét az OMKE tagjai és Hatvan község lakosságának minden rétegéből való érdeklődök zsúlolásig meglöltölték. Dr . .Szabó László mindvégig feszült érdeklődésiállandó derültséget keltett rendkivül szellemes, tanulságos előadásávat. Annak dacára, hogy előadása inkább irodalmi értékü volt, mégis mindvégii li gyakorlati kereskedelmi élet problemait 1s enntette es minden kereskerlőre es nem kereskerlőre nézve rendkivül értékes útmuta­lllsul es tanitásul szolgált. Lebilincselő és küzvt~tlen egyéniségével valósággal megbabontizia a közönségél és olyan egyillles hangulatol h~remtelt előado és közönség ko:t.otl, melyet csak kivételes tehetségű müvészek tudnak produkálni.

Megismertük előudásának keretében gazdag élményeit e~:y hosszú és munkában töltött clelpú­lyának, publicisztikai müködesének kulisszalltkmba is belekintést engedeit azokboi az idökböl. amikor az elvek és meggyőződés mellett való k1tartás egész lécfiút kivánt. Megismeriette velünk amerikai utjának és ott lartózkodáslinuk élméu~it és tapusztallilalt. Megtanitott bennunkel arra, .hogy e:1 kereskedelmi szellem: az élelmesség, a kmalkuzó alkalmak ügyes kihasznalása menny1re Ionlos tenyezöje tiZ egeszseges kereskedelemnek es m•lyen lontossággal bir egy nemzet életéb~n. ha e:t. a s:tellern állmlJa a kcres­ked..:lmel es a kereskedoket Az a kereskedő, uki maganak dolgozik, aki Igyekezik hasznot szere:.~ni loglalKoll:ásáool es VtiJlYOllat ~yaraplltuu, aki eztlltal önmagát és családját szolgdlja, uz h&<.lllas kbte,es­séget 1s lelje~nt, rnert az épp ezzel a munl\avul s;,;ol­gálJa legJobban hazáJat.

A közönség allandó lelkesedése kisérle az elő­adást és annak oelejezésevel szünni nem akaró éljenzésseJ és tapsvliJarral ünnepelle a kivaló irót

Az elöadust Blumenthal rléla OMKI:: elnök. vezette be par szóval, az elóadás beleJezlévcl pedig dr. rodor Lajos mondott kös:t.önetet az UM!\1::: és Hatvan közonsége nevében.

A közönség nagyrésze együti maradt az illusztris iróval elutazásáig a leher asztalnál, ahol !)ebök J~~nö es blumenthal béla mondottak lendületes ldköszön­töket, melyeh.re dr. Szabó Laszló meghalva rellektall, kijelenlvén, hogy o mmdenkor szivesen áll a közön­ség rendelkezesére, mert a közónség szerelele és megértese képezi az irónak legszebb lUlalmál és munkájának elismerését. tlarmikor, hivásra szivesen jön közenk,- Hatvan közönsege ped1g mindig szivescn log visszaemlékezni a rendkivül élvezetes előadásra és mmdenkor szivesen is fogja látni körében a csil· Iagos cikkek kedves, közvetien, szórakoo::tutó es nagy­tudományú irójat.

Uj emberbaráti intézménnyel gazdagodott .Eger. Az egn érseki JOgakadémia mtt hazánl{ban egyeuul képvu1eli az t:.gyház löiskoltt-lennlarlási jogút es mint uyen, hathatósabb 1ámogutással es hgyelőbb gonddal s1et seg1tsegére a nehé.t: helyzetben lévű fói~lwlui il­júságnak. l:.bböl a humánus szellembot lakadó szép gondolatot valósitott meg az akadémia vezetösése.

amikor eb-..atározta, hogy az idegenből jött, Egerben tanulmányait folytató jogászifjúság részére intemátust nyit, ahol a bentlakók katolikus szellemű nevelését és tanulmányaik zavartalan művelését biztosítják. Or. Urbán Gusztáv jogtanár fáradhatatlan buzgalma és hite röviden minden kétkedest legyőzve megterem­tetlf'! a ,.Collegium t:mericanum"-ot s ma már a kor követelményemek meglelelően teljesen készen áll & új emberbaráti intézmény. A Collegium a Minorita rendházban nyert elhelyezést, a Minorita rend veze­tése alatt áll s a vezetök szeretetteljes gonddal or­ködnek a fiatulok lelki és tesh fejlődésen. Az intézet tisztan emberbaráti jellegél hangsúlyoz:t'a az is, hogy a havi teljes ellátási dtjal !>tS pengőben állapitottak meg, am1böl :w-:;U szc.u.a.ekos kedvezmény nyerhetó. Kérvények augusztus ~:l-ig nyujthaték be Colleg. l::maricanum, t.ger, Minorita rendház eimre. A szülok bizonyára jó helyen logJök tudni az internátus veze­tése alatt Hjaikat s hwnároslin lel logják ismerni uz új diákotthon husznttl és pedagógiai Jelentőségét.

Megszűnt t1 Kö.zös strand Egerben. Miniszteri rendelkezés értelmében az egri fürdőüzemeknél vá­rosi tisztviselők uem vállalhattak igazgatósági tagságol. A köztisztviseió igazgatósági tagok lemondása után az egcs:.~ igttzgülosilgol ujJaalakitották s az uj igaz­galóság jurMus ~lJ-án tartotta l:.gerbtm első ülését 'Irak Lieza polgurmcster elnöklet~ álalt A gyűlés egyhlm­gúlag ellogudta a polgarmester indítvanyál a strand­lúrdö meiszünietcsere. Az a hir tehát. amely szerint a közös lürdes 1dejél, csak a hét ket utolsó napjára korlátoznák, ily módon alttpját vesztette s a rövid életü közös shundlürdö mint .. Városi uszoda" kizo­róan az egy ncmoehek rendelkezesére log állani oly­kcpeu, hogy kedJ és csutörtök delután kivételével egesz héten a nok használhallák. t::z az Eger város kóznyugalmál eros hullámzásba hozó ugy tehát vitg­leges nyugvópo.mu érkezell az üzemi 1ga2galóság határozatával.

Jegyzögyülés. A hevesvármegyei községi és körjegyzok egyes~lete JUlius hó J án tartJa közgyű­lését Tárgysorozatán az etnötwulasztós, a magán· munkálatok elleni támadás, és a.l uásbeliség elleni kuzdelem szer..:pel iobb pontokkent A gyülés lefo­lyasárol és az ott lelvt!tendő terv~::kröl liipunk leg­közelebbi számában fogunk beszámolni.

Molnár Árpád ptióta uj magassági és idö­tartam rekordja. A gyongytnu Movero lelkes piló­tája, Molnár Arpád a rnult llt:i lolyamán ~ uj rekord­dal gazdagiloilu u gyóngyösi motornélküli renpülök edd1gi nagyszerü !>11\Crcll· A Kckcs lote emelkedve l4UU méter mugassággul uj magassagi re.> korctot állitott lel, junius U-én pedtg ujból lelszalloti u "ljyöngyös 3J .. -al, és "i • l U-tól este l óra 5~ perc tK lartózkodott a levegőben, s illY lU óra l perces időtartammal megdöntötte a budaörsiek 7 óra ;j perces rekordját.

.""'"':':'":-~-:~~:.-.·.-_--:-: ______ - --

A Szarvasi M. Kir. Gazdasálli Tanintézet

a földmívelésügyi minisztérium egyetlen középfokú gazdasági szakiskolája. Itt gazdák, birtokosok, bér­lők négy középil;kolát vegzetl fiait önálló gazdálko­dásru tanitják. Modern tanintézet, kiKinő, o l cs ó konviktus. Elméleli és IlYakorlati oktatás 500 holdas

tanKazdtu;ág. Testnevelés, sport. Katonosógnöl korpaszományos kedvezmény. .Készleles táJékoztatót küld az l g a z g a t ó a ti g.

IV. evfolyum. l ~:;:_t julius l. 12 szám. IIOOl!31!X-

HEVESVÁRMEGYE .................. a.------~-~----------E~---------------PQLJTJKAJ. KÖZGAZDA~ÁGI ÉS TARSADAL\\1 \'ÁR:\\EGYEI L.-\P ---M l·:c;JEJ.I-:\IK ll.·\\ 0\T,\ 1\I:T!'Il:K EIJ;J·I/ETI:SJ ,\!<AK: EGY L\ l< E 1:! PEJ\ G Ü. FU.E\ l~ E li l'f·V;li. \LCY!Jllc\ l< E J I'E\CO

-------------------------------------------------Em .. A vármegyei berkiállitás jelentősége.

A .. Struggl,~ lor lift.". -.. é! ;t'l,;rl ',.;,·. kt;zcit-ll'ln v1litgúl •·l,iuk. A gt!zdw.;;:gl ..!Ptl:nk id;di!P.·"~ kq.•·z<; ternwiti. guzdttlill~c!du:wn s l'lllll'k hu!rll.os<·n u borlcrnw!.-ssc·l f<H,::nl k"/' > n·· sz t• t•n·k h"ss" ú ~:"ra ,·,la pu~":td !c!t·l·rl d l g~\t·;,"'~·~b~·,::-:.,·~l:·Lb :\L.Zl;t. Ill" t fnly· !utja.

\lindenk1nek. dt' ,.;~,ísurb<m ,, k .. , u!,·~ id tul el­lmtott.lknuk nPillC>.i!k fog:u!kt •zt"t~bPII d,• bt·C~Ü!Ptbt'fi kiilt·Jpssége is nli·;dt•i;l t· 1-.i), ..tn1. hug) 11 r::t:~l!t.H.":gi t•lt'lunk pdlért·it ill'pt·ztí. :~ellt'z gordtckk<.: b u h.zú társmt,lmat IL'tk1' mind•·n od<ttsdmtiqd 1<-:mogussa. Nem o•lt"·g :nil l'Sélk becsüll'lt•s· n eh ···~c·;cni :: m~mkitt. mH u ktizldt't ff>rli<tirwk izzú <:~g~ ul lü·il t·l· m·~ozni a hi\ula!c'il:lt·,j t's a hi\Htt~li lwh1st'~.wn hi\ t: l t•l'i,Jtiitl idiibPn 1s tiiprt·n~" agg,,dúss<:l. k,·fl kitt·mwllll 1r ind P n oh illi h-n· t'(. a nw ly t1 \'t•rgridii, [(ondokkul hizdö pol[(cirt ('gyt•nsulyi úllapolúmlk mc~tmtús<:lltln t>lií­se~iti.

:-.tt rnindenkil1l'k it'lül kt'il mulniil lllllllc!!!i!l. eb-be:-~ a h1tlwn híz··, n-:-~wnn~l'l nt.'zünk lé1p~::1k mult sz<:Ü:-"!úimn fol\ l'l<'lt azon terv t•n'dmi·nyes kt\ itt·le eli-, hogy iís.~zel Eg<·rbe:l. u :n eg~<' szt·khel~ (·n. e~y v<!r­megyei borkiüllitú~t rendt•zzünk.

V árnwg) t· nk hirPs nn!-:Y multti:ll rt·ndl'lkt'úí bor ui mi·llisn la~thatnak szúmut mm. h.,;y « h.tz1li b<H­~ia ·.,n nwltú :1lf·,cJ.,n lwl) d f,,gblj.mt:ok 1

Ern' a \ úrlllt'i.l) t• i borktü!!.lc!sw id t· kt·Íil'"":l' hozni nwgftoleltí reldúm st•gilsi·r:t ,.,.j ilZ orszúg t>rdekl<ídö kiiziinst·gt-1. az <~kkor Buda~esll'n iduzií id.:·g<'ll('ket. siíl iiZ illt'lt·kcs s:lt't'. ('k sl'gilst"gi·nl'k igt'n~ b<:-\'elt>lt.'· vel <:z ilkkorra idehozélndú kulliildi nwr<'vonalok utastlit is. Pgy szürt·li mulutsú~o: rendez<'~<· kapcs{m.

Aki csuk Pgv kicsli is ismeri a kullicldiel1 gon­dolkozúsúl. i>l tud.u. hogy uzokal núlunk nem a 1111gy kiít'-J;ületek t•rdeklik. am t> h ek nt' l od11hazu sokkHI kü­lönbeket lüthat. hun Pm il) t• n speciiilis nq.Js:lokitsok látúsa. amelym•k t•mlt'keit a kiúllitús t'rdt'kt•ivel Pg) uti haZél\·iszik. (•s igy \"iilnak iík ..!ö propagandasz('rveve éiZ orszúg <'s a üumegye legfontosabb termt;kt>inek.

Lapunk mull szümübw1 mür bf•szümo:tu nk mrúl. hogy a vctrnl('qye kt.'l vezeliíft:·rfia : dr. Hedry Uírincz főbpún t;s Okolicsélnyi Imre a;isptin a IE g-nagyobb ki·szséqgel késznek nyilatkoztak a ,·ilrm<•gyenkre nézn• nag-y lonlossi1ggéll bíró borkitíllilás lt'rv(·nek sikeres meg\ uló~itúsúban hnthaló~an közreműkiidni.

Öszinl<> örömmel számolunk be a mai szá­munkban azon igen örvendeles körülményröl. hogy az általunk felvetett gondolal a vármegye értékes egyéneinél nemcsak meghallgatásra. hanem odaadó tettrekészségre is talált. A vármegye gondokkal küzdő szölösgazdáinak kivtíló. önzetlen barátai. dr. Petro Kálmán orsz. gyülési képviselő. dr. vitéz Subik Ká­roly kanonok, dr. Lipcsey Péter közjegyző. a szölő-

birtokosok n;széréíl GriíbPr Jpnií és dr. Bm-..m Béla ~zúlulnak meg lapunk mai számilban. <•kiknek nyi­lutkozutail uz dühb;ukbun i~nwrlt'liuK:

Er:i·r. 19:.n. junius 21-én. (gen lisztelt Föszerkesztö Ur.

Kedves Barálom ! A .. HevesváncJeqye" legutóbbi számábun fel­

veklte a hevcsvármt>gyt'i borvidékek borainak Eger­ben való ki<illitilsu h·hetöségd. Ezt él7. eszmél u leg­nugyobb mt>gértéssel és örömmel ü:h-özlöm. különösen azé'rt is. mf'rl u Föszerkesztö Ur bölcs szerkeszkse t dalt illi ó lap mindig nagyon hel' es érzek~ el talalja el azokat a gdz.d,lsági és pénzügy i kérdéseket. ame­lyek virrmegy(·nkel elsösorban érdeklik. Vármegyénk mezögazdasági termelési ügai közöli az egy ik leg­fontosabb lw:yet foglalja el a bortermelés és talán ez a !e[(neh~zebb ,·iszonyok közöli lé,·ö !Prmelesi éig megt•rdemli. hogy azzal kü!örosen fokozottabb mi·rtékben foglalkozzunk. Kivánatos ez. elsö~orban azért. hogy a már csüggedő szöl0~gazdákat lo\·ábbi f•r(i!Pijes í's verseny képt•s munkilra ösztöke lj ük. milsod­!<orbcn pedig azért. hogy a mai !<>hetetlen \'erseny­ben megmutassuk a nngyközönseg es a kereskedelem re!<zére azokal a kiváló borminiísegekel. amelyeket Ht•\"f'sv{:rmegye ösi bon·idékein ma is nagy szere­

lt>llel állitanak e!ö.

Egerben ősszel rendezt>ndii borkitillitason tehát rt;!<ZI kell vennie nen"'<'''::L dL t'~ri boroknak. hanem n [(yöngyösvidéki. különösen a \"isontaí. domoszlói. majd a verpeléti. debröi és kápolr'ai boroknak. de ill kell lenni a esán} i. hatvani. hevesi és az erdö­teik i boroknak is. hogy a nagyközönség es a keres­kt>delem Hevesvármegye gyöng} eit il!. egy helyen n~t>glaltilja. - A borkiállilás alkalmti\·al ki,·ünalos­nak tartanám, hogyha Egerben bornap rendezleinék. amely alkalommal a különbiizö szolómi.J>·elési t•s bortiszali egyesületek közgyülest lartani.nak. amelyen a borgazcla!'ág és a bori·rtekesilés nehézségeit meg­tárgyalnák, esetleg a javulás érdekében tervezetekkel szolgálnának.

Mi Eger városában természetesen a legnagyobb szereleltel látjuk és várjuk nemcsak Hevesvármegye szőlósgazdáit. hanem az egész ország, sőt a küliöld érdeklödó közönsegél és Önnek, igen tisztelt Fös2er­keszlő Ur az eszme lelvetéséért minden hevesvár-

HEVESVÁKMEGYE l Y33. julius l.

2.

megyei szőlősgazda, bortermelő és borkereskedő neveben csak a legnagyobb és legőszintébb köszö­netet tudom ez alkalommal is tolmácsoini auaL ho~y meg vagyok győződve arról. hogy nemcsak vármegyé;n és városom vezetősége, hanem annak minden. a bortermelés irán! t;rdeklödő köziinsége a legnagyobb agilitással fog az életrevaló gondolat megvalósitásában közrcműködni.

fogadja mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur őszinte nagyrabecsülésern kifejezését. alllt'llyel vagyok

pincékben lévö bormennyiséget a belföldi fogyasztás !elvenné. ha korlátlanul lehe~ne árulni. d~ a ~) fillé-' res borfo'{yaszlási adó mind~n :-;zúmitásl irreálissá tesz. Nemcsak az adó nagysága, de u termé'lok és , a fogyasztóknak ör.i:ú)s zaklatása miatl is. Hiciba jön a megr~nd~lés, nem sokat (·r. ha a bort knn<>ll·si áron alul kell adni. Az Orszá~o~ Sziílií (os B""Jrgnz­dasági Tanúc-;, a ,.,z íiős~azdúk c;rckkkr'•pvisele!e hiába em~li fel sz't\'.t!, l,~gliibbször süket fiiiPkre talál va:,:.· c-u:\ i•,:'r,~te',, ~t kap. N,~mzelkiizi v(•chlmct kPll biztositani a bornuk. B:knvért adnak mind.~n m3.sodik külföldi hotelbe;t, de az u bor nem is látta Eger!. S:úat lehetne b~szélni a borváls't~rúl. !\1ind:•n­es~lre mno~ni kell. annak, aki t;lni nkm.~ a kiúllttús ebben jelenthet vc~lamil.

igaz hi\·e: Dr. Petru Kálmán

orszuggy. kcvp. Sziílőlermclök Orszú,(os Egyesülelé­

nek igoz;.{Hiósági lttKitl.. Mc~gym Szölöbírtoko'<Jk Or'Ztlf.(OS

Szövelségc•nck túrsclnöke.

Dr. vitéz Subik Károly kanonok a le:~nagyobb érdeklődéssei hallgalla meg előterjesztésünket és az ügy iránti bensőséges szerelet hangján jelenlelte ki. hogy szívvel. lélekkel, kész örömmel hajlandó lámo­gaini a nagyfontosságú ügyel. nemzelmentií munká­nak deklarálván a kétségbeesetlen küzdő termelők megsegítésében való részvételt.

Dr. Lipcsey Péter kir. közjegyző, kormányfő-tanácsos nyilatkozata :

.. A hevesmegyei szőlőtermelők mulasztást kövel­nek el. amikor nem használják ki a propaganda esz­közeii. A hegyaljai borvidék pl. nemcsak márkájúvaL hanem a reklám erejével is elénk került. pedig az egri bikavér mindig hires volt. Ma azonban a foko­zott üzleti verseny egyenesen megköveteli. hogy hangoztassuk is értékeinket. Ügyes (·s energikus szervezés mellett nagy jelentősége van egy borkiállí­tásnak Ha csak szűkebb körben terjed el a ható ereje, akkor is meg kell lenni az eredményének. Nekünk piacol jelent Felnémel és Füzesabony is, nemcsak a külföld. A siker azonban csak ugy biz­tositható, ha sokan jelentkeznek. akik megadnák a készletben lévő mennyiségel és árakat. Az árakat nem szabad magasan kalkulálni, nehogy a vásárló­kedvel elriasszuk. A kiállilás nyilt lenne, merl hiszen nagyobb mennyiséggel szerepelnének a kiállítók s igy a titkosságnak semmi értelme. Nagyobb meny­nyiségre van szükség azért is, mert borkostolóval lenne egybekötve, tehát több fogyna. Jó üzlet: a bornapról többnyelvű prospektus! nyomatni s azt elküldeni a külföldnek is, cégeknek. hotelek­nek s ezzel az ő érdeklődésüket is felkelteni. Ered­ményes lenne akciót inditani a kormánynáL hogy a borkiállilás tartamára - esetleg mondjuk, 3 hónapra ielfüggessze, vagy enyhitse a devizakorlátozásokat. Jó előkészités mellett én optimistája vagyok az egri bornapnak." ·

Dr. Braun B?lo sz!ílöbirto!ws is a kurmánytúl várja a segitségcl. Ez,•ket mondja: A bornap m~~g­rendezésének prop.l~ativ f'r,•jc k:;h,;gkiv,il niH!\' és nem lebecsülcndlí. uzonban anyagi t•redmr'·nyekhen nem leh:~t ma n,lg\' YiÍt·a 1.-oz:i-;:>'dwl n0t.ni t•ldc. Azok, akik jclentlíst;g-ct tulajdonitunak az t~rkiilcsi eredményeknek is, btzonnyal m:~Jjt•lennek. Csuk l 0 évvel ezr-liítl is nagy szolgúlatot Ica a bmn tk egy propn~:mda kiúliiLis F·~'.· b:xki:íllitiJs utún tiimc~ges me;rrendeú~seket kaptunk a leng\·d pi;~cn.,l (•s Auszt­riábóL ma azoninn a IE'Iyt.t't rn ~gvjto;:oll. krmé­szetesen a term:~lii kitrúra. A lwlyzl'lel az Pxporl­lehetiíst;gek mcgnyitüsit t~nyhiten:\ azonban u jt•len­lcgi politikai nehézsr'·g ·k nyo·n•'tn m.ltatkozú l.(azda­súgi elz:'trkúzús ezt le1ekJ!,•nn<; f,•szi.

Pro t;s kontril t·t.t•k a v:·le;n,··ilyek. A latusz­talat állapilja rn:'g hr·lyess(·c.:ükt'l. M 'rt a tapasztalat ez: mindcn munk't eliitt atwdülyok P:n~lkednc~k t··s sokszor a siker s.·m k(~cseglel. Azonbem a kitarló akarat. az eshetiíségek hideg rnr;rlcgt~ll·st'•vel is olyan ercdmenycket hozhut,arnc>lyt'kre ne· 11 is gondolhnttunk. Az élet köshegyre menií vt•rsenyt··ben eleve lemaradt az. aki lemondott a küzdelcmben vulú részvdelriíl. Minden .eszköz jó, ami az igaz embenessél.( koriútain belul celra vezet. Mindnyújan tudjuk. a ct'·l nem kevesebb minl az élet. amely elsenyved n mozdu­latla_ns~gban ... S. ezt a mozdulatlansúgol c~ak egy kevesse meglorlll 1s - eredmény.

Ezuttal is kérő szóval fordulunk vimnegy(•nk lakosságának a nagyfontosságú ügy iránt melcgen érzií lagjaihoz, hogy a nagyhorderejű terv megvaló­sításának sikere érdekében száljanak az ügyhöz, hozzák nyilvánosságra gondolataikat. tcrveiket. hassa át őket is a vármegye rögének izzó szeretele. és ve­gyenek részt a mások. mindnyájunk jövőjéért folyó önzetlen rnunkában ! ----

• Halálozás. Radványi és sajókazai báró Rad-

Gröber Jenö szölőbirtokos szeríni is életrevaló eszme megvalósulása a borkiállitás, de a bajok orvoslásában a gyökérig kell menni s egy kiállítás legleljebb csak pillanatnyilag jelentene segítséget. A kormánynak moslohagyermekei a szölösgazdák. A

v~ns~ky __ Antal cs. és kir. karnarás, v. orsz. gyülési kepv1selo juni~s. hó 19_-é? . Budapeslen elhunyt. A megbold?~ul! ~rtekes. ktvalo alakja volt a régi ma­~y~r pohll~al eleinek. és az evan~élikus egyháznak 1s. 1gen eros oszlopa volt. Az elhunytban báró Rad­va?szky ~lbert felsőház~ lag testvérbátyjál gyászolja, a~ll a _gyaszesel alkalmaval az ország minden részé­boi szamosan kerestek fel részvétnyilatkozataikkal.

1933. julius l. HEVESVÁRMEGYE 3.

Páris, szép Páris. lrta: Boross Mara.

A minden szépérl, müvészelérl, kulturáérl rajongó lelkes ember h;vta fel a figyelmemet a ..!illéres·csere" vonatra. Akit c~ak ismer, akire Cl'ak emlékszik, felráz, biztat, hiveket sznez ~zerelmesének, - az idegen· forgalom iellendít{~sél szolgáló filléres cserevonatnak.

Igazságtalan volnék, ha csak ez egyoldalú be· állításban világítanám meg az idegenforgalom sike­réért törtető tevékenységet, mely .. a cél su n lesiti az el'zközt" jelszC:.val ell't'íwrben a mag)ar testvéreink· nek teszi lehetövé a külföld megismerését a csere· vonatok lrgideálifabb megnndezésében. A küllöl­diekPI w dig-. kik asziveslúlo!!alil~t-- mi lt>rmé~>zetes­viHzetcl_,c" k. cll-:onH a huléÍ~zlás:yis. ciledelli:s me· seorl>zi.gca, hol a wmantikusan iehö Vajdahunyad váránDk varáz8á\ól eltelve, a magyaros vendégsze· retö fogadtatástól teljesen lenyügözve, megnyeri, Ma­gyarországhoz kapcwl;a a kül!öld szivél. Ennek a mesleri munkúnak Miklós Elemér dr. miniszleri !aná· csos a lelke.

Úszinte elismerés kiséri Rusznyák József igaz­gató nehéz munkáját. ki a Pesti Hirlap részéről in· tézi n cserevomt\ok me~rendt'Zt;sét.

V ,;g ül h n il•rfire leht>l étllw!mazni az .. elragacó" jelzéit. nkkor Pml<~nyi Culyils Béla· dr-t ez meltóan me gillet i. mPrl ltgydmc!', kiirüllt·kintií gonclo~kcdál'á· vu l c·g,·sz€ rre megnyeriP u z cgl>~z vonat bizalmát és szerPietf'ot.

Ily nogyszerű perspektín"tkkal indullé.m el ál­mom világübét. Pé'trisbn, tek lett a lel hm az ott ál· élt. uz ott kapott impre~l'z:ókknl. bevallom kikivánko­zik bt•lölem a sok-sok if-ny. amivel Páris t'lkápn:iz· ln tolt. sütki·r,.zem t' ragyogásban és szerrlném lel­ke:> sz<tHtKiwl bu7Ciítnni emLl't\Í!rl'aimél\. hegy aki csal< ll'hdi, utazz{·k c csodll\·onallal az úlmok bi­rodalmába.

Mintha ma \'Ol na, pedig múr négy ht te is el­mult. hogy u csere\'onal ringatott bPnnünket. u bú­zavirágos m11gyar nim:.kon, idt>gen orsZéÍ!-!okon ke­resztül. hol d>rcn ül"'c.doz\'él, a termt:~zeli c~odák kepeitől meglllal'och il g~ i! n~ iirkiidtünk u hóval bo­rított len séges ht'gyek bP n, u nap sugaraitól ki·k szín­bPn tündöklií hPgycsúcsokb<m. majd pedig a sok látni\'allitól Pll<úbulnt l'~zre\ d len ül m{·h· álomba me· rültünk.

RPggclrt' frissen c's \·id{tman éh·pz\ük lovitb b _a színt·s. il \'t;gtelennek tcll'zií tm·ak csillogi!~át. a pii­Iunatonkl·nt 'últnkoziÍ [l1.tnoritmitt. míglen uli g 31 órai utazils ut it n eg~ szerre n nagy messzPségből int !elénk uz EiHt·l·tnrony kimagasló orma. 1:1 minden képzelett'l m•·grcml•g\p\{í. ragyogúnn lü:-tiis csodás Pitris. - óh Püris lürul elt'·nk. Ujong uz l'gész vonal, egy <tz l•rzt'·se mindPnkinek, hogy beteliesülte~ az álmok. hogy eh•rtük az PlérhPtetlennPk lei!'ZO\. ~ mü\'é!'z«'l< viiFigitt : u köllt'szetben. a dalban annyl­szor ml'gt•nt•kelt Sznjna partjitt: a Louvre!, a Champs· Ely:>t•es-i. VPrsuilll-~·1, Fonlaincblau~ és a szivekbe markoló, elbüvöliíen lenst'gl's lnvahdes-templomot : a Héisök-Híís•··nek. az Emberek-Emberének emelt sír· emléket. amely előtt eláll az embernek a Iéieszele a meghatódottságtól és amely síremlék méltó szimbo· luma Napoleon ama híres modásának. hogy "meg· hódítottam az egész világot" !

Ez alkotás folytalása Napoleon életének -ezt elfelejteni soha nem lehet.

Csak egyel - egyetlen egyet szerelnék kitörölni emlékeimböl. Azt a hideg márvány asztalt, azt a

gyászos, fájdalmas valót. melyet védöbáslyával kel­lett körülvenni az indulatok kitörése elöl. amely a 320 magyar szemé! könnyre !akasztotta, kezét ököl be szorítolla, a lelkekbölleltörö fájdalmat kiváltotta. Kár volt ezt megmutatni, nem lett volna szabad a lel­keket megbolygalni.

Ne vigyék el soha. soha a magyarokat Trianonbal

A Nemzeti Egység pártjának szervezö gyülései vármegyénkben.

A nemzeti egység pártja, kitűzött programmjá­hoz hiven, n egkezdte szervezö munkájál vármegyénk­ben is. Edd:g három kerületböJ futottak be hozzánk a h1rek. amelyekről az aiM biakban tájékoztatjuk ol­va~óir.kat.

A hatvani kerületben Hatvanban junius hó 18.­án tarlották meg az alakuló gyülést, dr. Niedermüller Ferenc. a helyi szervezet elnökének vezetése alatt.

A gyűlésen két naRyvonalú beszéd hangzott el: az ülést vezetö elnöké, aki beszéde keretében he­i}esen mulatott reá azon kötelességre, amellyel mindenki tartozik támogaini a miniszlerelnököt a nemzeli egység megteremtésére iráryuló nagy mun­kájában.

Szinyt )·Mnse Jenő országgyűlési képviselö nagy lel~zesstl fogacolt fel~zólal<Osában vis~zapillanlást vetett a törtérelmi multba, s a jelen sivü helyzelé· vel foglalkez va, heh esen állépitotta meg, hogy Itt elsösmban a~ egyes lelkekben, - a nemzetek fiai lelkében kell a válaszfölélkat lebontani, hogy azután a nerr.zetek hi:t.ö\1 lévö n~laszlalak is lebonthatók legyenek, A magyar ir.venciózus faj, - mondta, -csak nincs benne kitartás.

A hibákél meg kell vitatr unk és a ne:nzetne­velés nagy munkájál a helyes irányelvek szemmel­lartá~ával már a család kerdében kell megkezdenünk.

A RYÜlt's végén Hiriing Gyula, m. kir. kormány· fötunác~os, kerületi elnök lelkes szavakkal mutalolt reá a miniszterelnök ujjáeritő 'lagy munkájára és inditvány ára a gyűlés egyhangú lelke~edésf el üdvö· zol te Gömbös Gyula miniszlerelnököt és Sztranyavszky Sándort, a párt orszállOS elnöke!.

A pá~zlói kerületben junius hó 15.-én, Urrapján tartották meg a ~Zelvezögyűlésl, Gorove Arpád elnök vezetése alatt. Kohuth Adorján képviselö felszólalása uttin lvády Béla, a kerület c rsz. gyül. képviselője tartolle meg nag) ke r.lC!JClóju beszédét. A beszéd keretében reámutaloti Gömbös Gyula miniszlerelnök­nfk a mai hihetetlenül nehéz helyzetben kikjlett nagy, nemzelmeniéi munkájára. Hang;ulyozta, hogy a mai krilikus hehzetben csedákai nem lehet várni, de a miniszterelnök, minl a nemzel rátermett, hiva· toll vezére, akit minden ll'nykedésében a puritán önzetlenség és a tiszta hazaszeretel vezetett, eddigi munkájával is méltán kiérdemelte, hogy a nemzel laai osztály, felekezel és rangkülönbség nélkül mel­léálljanak!

Hasonló értelemben ::;zólott Gorove Arpád elnök és vitéz Ágasváry Lajos is.

A megjelenlek lelkesen ünnepelték lvády Béla országgyűlél!i képviselőt. ugy ezen a gyűlésen, vala­mint a pásztói klub 10-én megtartott bankettjén is.

A hevesi kerületböJ vett érlesülésünk szerint Gáspárdy Elemér országgyülési képviselö sorra járja a kerület községeit és mindenütt meleg ovációkben részesitik a községek lakósai pártkülönbség nélkül.

2. HEVESVÁRMEGYE 1933. julius l.

megyei szőlósgazda, bortermelő és borkereskedő neveben csak a legnagyobb és legőszintébb köszö­netet tudom ez alkalommal is tolmácsoini az.:al. hol(y meg vagyok győződve arról. hogy nemcsak vármegyé.n és városom vezetősége, hanem annak minden. a bortermelés irán! (;rdeklödő közön~>ége a legnagyobb agilitással fog az életrevaló gondolat megvalósitásában közrcmüködni.

Fogadja mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur őszinte nagyrabecsülésern kifejezését, amellyel vagyok

igaz hive : Dr. Petro Kálmán

országgy. kCvp. Szölól<'rmclök Or.•zil;~os E~ycsülclc·

nek i~nz!.{atósdgi tu~iH, M"~Y"' Sztilöbirloko•ok Orszá!.(os

Szö\·elsc~cnck lürsdnöke.

Dr. vitéz Subik Károly kanonok a le~nagyobb érdeklődéssei hallgalla meg előterjesztésünket és az ügy iránti bensóséges szerelel hangján jelenlelte ki. hogy szívvel. lélekkel. kész örömmel hajlandó támo­gaini a nagyfontosságú ügyel, nemzelmenl<í munká­nak deklarálván a kétségbeesetten l<üzdö termelök megsegítésében való részvételt.

Dr. Lipcsey Péter kir. közjegyző, kormányfő­tanácsos nyilatkozata :

.. A hevesmegyei szőlőtermelők mulasztást követ­nek el. amikor nem használják ki a propaganda esz­közeit. A hegyaljai borvidék pl. nemcsak márkájával. hanem a reklám erejével is elénk került. pedig az egri bikavér mindig hires volt. Ma azonban a foko­zott üzleti verseny egyenesen m~gküveteli. hogy hangoztassuk is értékeinket. Ügyes (•s energikus szervezés mellett nagy jelentősége van egy borkiálli­tásnak. Ha csak szükebb körben terjed el a ható ereje, akkor is meg kell lenni az eredményének. Nekünk piacol jelent Felnémet és Füzesabony is, nemcsak a külföld. A siker azonban csak ugy biz­tosítható, ha sokan jelentkeznek, akik megadnák a készletben lévő mennyiséget és árakat. Az árakat nem szabad magasan kalkulálni, nehogy a vásárló­kedvet elriasszuk. A kiállilás nyilt lenne, mert hiszen nagyobb mennyiséggel szerepelnének a kiállitók s igy a titkosságnak semmi értelme. Nagyobb meny­nylsegre van szükség azért is, merl borkostolóval lenne egybekötve. tehát több fogyna. Jó üzlet : a bornapról többnyelvű prospektus! nyomatni 8

azt elküldeni a külföldnek is, cégeknek, hotelek­nek s ezzel az ő érdeklődésüket is felkelteni. Ered­mén~~s. t:nne akciót inditani a kormánynáL hogy a bm~1alhtas tartamára - esetleg mondjuk, 3 hónapra felfuggessze, vagy enyhitse a devizakorlátozásokat. Jó előkészi~.és mellett én optimislája vagyok az egri bornapnak

Gröber Jenö szölöbirtokos szeríni is életrevaló eszme megvalósulása a borkiállitás, de a bajok orvoslásában a gyökérig kell menni 8 egy kiállilás legleljebb csak pillanatnyilag jelentene segítséget. A kormánynak moslohagyermekei a szőlösgazdák. A

pincékben lévéi bormennyiségel a belföldi fogyasztás !elvenné, ha korlátlanul lehe~ne árulni. d~ a !) fillé­res borfogyasztási adó mind Jn szúmilást irreálissá lesz. Nemcsak az ad rí nagysága, dP a term!•lok cs·, a fogyaszlóknak ör;i~ös zaklatása miall is. Hiába jön a megr<!nd~lés, nem sokat ér, ha a bori kmwh'si áron alul kell adni. Az Országo~ Sziílií é~ A-1rgaz­dasági Tanác,;, ll ~z íiösqazdúk érd:~kk•'pvisclet~ hiába em~li fel sz:n·."t!. J,~qtiibbször sükt>l fiiiPkre talál \'a~ y c.-;:tk ig:"rete:< ~t kap. N,~mzelközi \ l'd.~lmct k('li bizto:-lilani u bornak. B:kavérl adnak mind.~n m:isodik külföldi hotelbea, de az n bor nem is lllita Eger!. S3'mt lehetne b~szélni a borvüls'qnil. Mind:~n­es3lre mnogni kell. annak. aki élni akar.~ u kiállilás ebben jelenlh~t vc~larnil.

Dr. Braun Bila sztílilbirlo!ws is a lwrmúnylcil várja a segitségel. E7.c•kel mondja: A bornap m:'g­rendezésének prop.lgativ Pr,•je k:•ts.•g-kiYLil nm~\· és nem lebec.-;ülcndií. dZonlmn anyag-i c•rpdmr'·nyt~kb!'n nem Ich:~! ma nc1qy ,·<lmko.-.Ct.;o\lwl newi t·lt'·je. Azok, akik jelentüst~;.:el tulujdDnitunak az <~rkölcsi eredményeknek is, b!zonnyal m:~~jc~lennck. Csak l 0 évvel ez~liítl is na\{y szolg-úlatol ,,~a a bm n :tk egy propag-anda kiüllit::is. Eg-y lxJrki:.íllit<'l'; ulim liim:~ges me~rendezc'seket kaptunk u leng-Yd piacrúl <'s Auszl­riáböl. mu azoninn a h·.•ly~:t•t rn ~g\' ilo~:otl, t.•rmé­szelesen a termciii kúrüra. A ht•lyzl'!et 111: c~xporl­lehetiíségek m~gnyit;ísél enyhíten:-., m!:~lllbun u jt>len­legi politikai nehézsc·'L( ·k nycrn:in m..Jiutkoz<i !.(azda­sági elzárktizús ezt k1ekt!,•nnc• l<'szi.

~ro ~·~ konlm t·z••k u y:·le:nc··;tyPk. A tup:tsz­lalat allapttJa m:~g h!•lyess<.'L(Ükct. M ~rt a lapasztalat ez: mindcn munka eliítl nknditlyok t>:nelk~dn(~k <··s sokszor a siker s.·m kPcsegtel. Aznnb:m 11 kitarló akaral. az eshetösc•g-ek hideg m••rlegcl<'s(•vel is olyan eredmenyeket hozhat. amelyekre m·n is g-ondolhnltunk. Az élet kcshegyre menö vt•rsenyt·~b~n eleve lemaradt az, aki lemondott a küzdelemben valci részvételről. Mi~_den _eszköz jó, ami az igi-lz ~mbcriesség koriútain belul celra vezet. Mindnyitjan tudjuk. a cd nem kevesebb mint az élet. amely elsenyved él mozdu­latla_ns~gban ... S. e_zt a mozdulatlansitgol nak egy kevesse megform 1s - eredmény.

Ezutlal is kérő szóval fordulunk vitrmcgyl'nk lakosságának a nagyfontosságú ügy iránt melegen érző lagjaihoz, hogy a nagyhorderejű terv megvaló­silásának sikere érdekében szólianuk az ügyhöz, hozzák nyilvánosságra gondolataikat. tcrveikct. hassa át őket is a vármegye rögénPk izzó szerelele, és ve­gyenek részt a mások. mindnyájunk jövőjéért folyó önzetlen rnunkában !

Halálozás. Radványi és sajókazai báró Rad­v~ns~ky _A~tal. cs. és kir. karnarás, v. orsz. gyülési kepv1selo JUnJ~s. hó 19_-é? . Budapeslen elhunyt. A megbold?!lul! ~rtekes. k1valo alakja volt a régi ma­!fY~r pohh~al eleinek, és az evangélikus egyháznak 1s. 1gen eros oszlopa volt. Az elhunytban báró Rad­va?szky ~lberl felsőház~ lag testvérbátyjál gyászolja, a~1l a _gyaszesel alkalmaval az ország minden részé­boi szamosan kerestek fel részvélnyilalkozataikkal.

1933. julius l. HEVESVÁRMEGYE 3.

Páris, szép Páris. lrta: Boross Mara.

A minden szépérl, müvészelérl, kulturáérl rajongó lelkes ember h;vta fel a figyelmemet a "!illéres·csere" vonatra. Akit c~ak ismer, akire c~ak Emlékszik, felráz, biztat, hiveket sznez ~zerelmesének. - az idegen­forgalom iellenditi·sél szolgáló filléres cserevonatnak.

Igazsúgtalan volnék, ha csak ez egyoldalú be­állításban világítanám meg az idegenforgalom sike­réért törtető l~vékenységel. mcly .. a cél su n tesiti az e~zközt" jelszüval cll'iísorben a mag)ar lestvéreink­nek teszi lehelövé a külföld megismerését a csere­vonatok lrgideáli~abb m(•gnndezé8ében. A kül!öl­diekc·t pedig. kik asziveslúlo!Zalil~t-- mi lermé~zetes­viHzt:ul_i k. ell~onu u hul<i~zLiu;!y{s. ciledelli:s me­seorl>zt.gl:u, hol él re;mentikuum iehő Vajdahun)'é1d várának varázl'álól eltelve. a magyaros vendégsze­rető fogadlatástól teljesen len y űgözve, megnyeri, Ma­gyarorszóghoz kapcwl;a a kül!öld szivél. Ennek a mesleri munkának Miklós Elemér dr. míniszleri taná­csos a lelke.

Úszinte elismerés kiséri Rusznyák József igaz­gató nehéz munkájéit. ki a Pesti Hirlep részéről in­tézi <t cserevonatok megrendez<'~·a;t.

V ég ül h n ft>rlire le hd ullw!nwzni oz .. elragacó" jelzöt. étkkor Pad(,nyl Gulyús Béla· dr·t ez mt'ltóan me giiiPti. mert [Jgyf'lmes, kiirül!t·kintií goncoskcdásá­val c·gyszf rrt· megn)'t'rle u z q~(,~z vonal bizalmát és SZPfPfpf(>f_

Ily rwgyszerű rl!'rspektí\ r'1kkal indulté.m el ál­mom viiágú ba. Pr'trisbn, tel1· lett u lelkf m ez ott ál­élt. uz ott kapott imt,res~Z:Cikkal. bevallom kikivánko­zik beliiiPm a sok-sok lény. amivPI Péiris t'lkápráz­lutott. sütk!•rt•zt·m !' rag) ogásbttn és szerrlném lel­kes szn,·uKiwl bu7Ciítuni embPrtúr~aimat. hrgy aki csal{ fpfwti, utuzzi·k e csodavonullal az úlmok bi­rodalmába.

Mintha ma \ol na, pedi!{ múr négy ht te is el­mult. hogy a cser<"vnnal ringatott bennünket. a bú­zavírúgos mug~ ö r nin!Jkon. idPgen arszéigokon ke­resztül, hol ~- hrt n ül~cdm.\·a, u term.: •Z<" li csodák képeiföl meglltu~odm g~ i:n~ iirkiidtünk u hóval bo­rit ott !cn~éges hPgyt'kben, n nap sugaraitól ki·k szín­ben tundökléí hcgycsúcwkbém. mujd pedig a sok látnivalótól Plkúbulnt é~zreü·tlenül mi·h· álomba me· riiltünk.

Rpggeln· fris.~en i·s , idúman eh-t'ztük tovitbb a szincs. ;l· végtelennek td~zii tm·ak csillogi::-:át. a pil­lanut(lnkt'·nl -\ ültnkozú panorümüt. mígft.n alig 3~ ówi uluzús ul ú n ep~ szerre n nagy me~szesé)..!biíl int !Pit'nk uz EiHt•l-toronv kimngusló orma. a minden képzeldPI m('gremt•gÍetií. ragyngóun lü~tiis csodils Pilris. - óh Püris tiuul ell•nk. IJjong uz t•gész vonal. t'!lY éiZ érzt·st• míndPnkinl'k, hogy bt'teljesülte~ az álmok. hogy ek·rtük az elérht'tetlennl'k tet~zot. ~ müvé:o:zt>k vil;ígát ; a költt;szetben. a dalban annyt-11zor m!'!-(!;nekPlt Sznjna partj<it; a Louvre!, a Champs­Elyst•es·t. Yersaillt·s-t, Fonlaineblau~ és a szivekbe markolcí, elbűvöliíen lenst;ges lnvahdes-lemplomot: a I-liísök-lliist-·nek. az Emberek-Emberének emelt sír­emléket. amely eliitt eláll az embernek a lélegzete a meghatódottságtól és amely síremlék méltó szimbo­lu~a Napoleon ama hires modásának. hogy .. meg­hóditollam az egész világot" l

Ez alkotás folylalása Napoleon életének - ezt elfelejteni soha nem lehet.

Csak egyet - e1,ryetlen egyet szerelnék kitörölni emlékeimbőL Azt a hideg márvány asztalt, azt a

gyászos, fájdalmas valót. melyel védőbáslyával kel­lett körülvenni az indulatok kitörése elől. amely a 320 magyar szemét könnyre iakaszlolla, kezét ököl be szorilolla. a lelkekből feltörő fájdalmat kiváltotta. Kár volt ezt megmutatni, nem lelt volna szabad a lel­keket megbolygalni.

Ne vigyék el soha, soha a magyarokat Trianon ba!

A Nemzeti Egység pártjának szervezö gyülései vármegyénkben.

A nemzeti egység pártja. kitűzött programmjá­hoz híven, n egkezdte szervező munkájál vármegyénk­ben is. Edd:g három kerületből iulottak be hozzánk a h1rek. amelyekrőt az aiM biakban litjékozlaljuk ol­val>óír.kat:

A hatvani kerületben Hatvanban junius hó 18.­án tarlották meg az alakuló gyűlést, dr. Niedermüller Ferenc. a helyi szel\·ezet elnökének vezetése alatt.

A gyűlésen két nagyvonalú beszéd hangzott el: az ülést vezető elnöké. aki beszéde kerelében he­hesen mutatolt reá azon kötelességre, amellyel mindenki tartozik támogaini a miniszlerelnököt a nemzeli egység megteremtésére iráryuló nagy mun­kájában.

Szinyt} -M~; rse Jenő országg} ülési képviselő nagy tetszésstl logacotl iel~zólalésáben visl'zapillantást velell a törtér elm i multba. s a jelen si vir helyzelé­vel foglalkc2va, hehesen álltpilolla meg, hogy Itt elsősot ban a~ egyes lelkekben, - a nemzelek fiai lelkében kt·ll a válaszfalakat lebontani, hogy azután a nerr.zelek ~ö:<.öll lévő ,-álaszialak is lebonthaták legyenek, A ~agyar ir.venciózus faj, - mondta, -csak nincs benne kitartás.

A hibákél meg kell vitatr unk és a nemzelne­velés nagy munkáját a helyes irányelvek szemmel­lartá~ával már a család kerdében kell megt<ezdenünk.

A RYúlés végén Hiriing Gyula. m. kir. kormány­főtunácws, kerületi elnök lelkes szavakkal mulalott feá a miniszlerelnök ujjáerilö nagy munkájára és indítványára a gyűlés egyht~ngú lelke!'edés~el üdvö­zolie Gömbos Gyula miniszterelnököt és Sztranyavezky Sándort, a párt orszá!los elnöke!.

A pál'ztói kerületben junius hó 15.-én, Urrapján tarlották meg a ~zervezőgyülésl. Gorove Arpád elnök vezetése alatt. Kohuth Adorján képviselö felszólalása utim lvády Béla, a kPrülPt c rsz. gyűl. képviselője tartotta meg nag) k1 r.lqA.:Jóju beszédét. A beszéd keretében reámutalolt Görnbös Gyula miniszterelnök­nek a mai hihetetlenül nehéz helyzelben ki~ejtelt nagy. nemzelmentö munkájára. Hangmlyozta, hogy a mai krilikus helyzetben escdákai nem lehet várni, de a miniszlerelnök. minl a nemzet rátermett, hiva­tolt vezére, akit minden ténykedésében a puritán önzetlenség és a tiszta ha2aszerelel vezetett, eddigi munkájával is méltán kiérdemelte, hogy a nemzel i1ai osztály, felekezel és rangkülönbség nelkül mel­léálljanak!

Hasonló érlelemben szálott Gorove Arpád elnök és vitéz Ágasváry Lajos is.

A megjelentek lelkesen ünnepelték lvády Béltt országgyűlési képviselőt. ugy ezen a gyűlésen, vala­mint a pásztói klub 10-én megtartolt bankeltjén is.

A hevesi kerületből vett értesülésünk szerint Gáspárdy Elemér orszásgyülési képviselő sorra járja a kerület községeit és mindenütt meleg ovációkben részesitik a községek lakósai párlkülönbség nélkül.

4. HEVESVÁRMEGYE l !l: l:.~. juliu<> l.

A Má tra. kulcsa.. lrta: Szent-lvány Ferenc.

V ármegyénk életében eg-yre jobba_n szi'r~phez, érvényre jut. - hogy úgy mondjam, dtvatb:t jOn -végre valahára. a Mátra Sok sz~'n~pontbCJ! örvend~­tes ez, h1szt>n vármeg-yénk m:nde !lele sz~mpo~tbol elvitathatatlan. leg-nagyo:Jb tőkt~je, kincse. kid~nazal· lan aranyhányá i a ez az erdő borította. l, <l "nal?otta, csodás szép he ~y ség. Annál örv~nrle,tes ~o 1J ten ti -~ kezdő l\1ittrakultusz. m1vel ahhoz, no~/ masok Js megismerjék. illetve másokat is idevonzzon megyénkbe. elsősorban magunknak kell azt megismerni, tudnunk kell, mink van, másodsorban a Mátrát kt;p:-ssé kell tenni arra. hogy ha mások is élvezni, meg1smerm akarják. azokat kellő lelkl;szültséggel, a m:li igénye­ket kielégitően tudja fogadni. Tehát úgeredm _;ny ben a Mátra ·felfedezése. kiépülése az egész M=ítravidé­ken életet indít. munkaalkalmat teremt. kereseti 1~­hetőséget fokoz.

Szinte hihetetlen iramban fejliídik ki a tulajdon­képeni mag, a \1átraháza környékén a Mátra, 1_1:int üdülő. gyógy-, szórakozó-. nyaraló-, sporttelep. Jolor­mán gombamódra nőnek ki a földb51 a c;irHH:tbb­nál csinosabb. sőt monumentális épületek. mind jobban és jobban szaporodik láto;ptotts:í.ga, ezzel együtt nő rajongóinak száma is.

A kezdeményezés érdem~. elvitathata!la;"~ul il­letí a M:í.tra legjobb ismerőjét, legnagyobb rajo.1gójál. dr. Puky Árpád, Gyöngyös város nag-yko:-~c~p:;iójú. fá­radhatatlan, törhetetlen akaratú. bízni, hin:-~i Judó, alkotni képes polgftrm~,;lerét. Tulajdanképen O az. aki nekünk és az egé .. ;z or..;zúg sz á 11 ira a \Lítrát felfedezte. mig m'!jd m:z:i Í.''Zi. a·nire m ;~t<!n (~rd~mes 1

Minden elismerés és k i.;ziin~! m ':,:illé~li Ot ·n 1r ed­digi óriási munkájál;r, is. cm nál is inkeibb. m;v ~1 biz­tosak lehetünk. hogy m~g ig t~ n s:>k sz 2 p. u d v i'· nag-y terv. elgondolá~ fog elindulni n g~· Jn\l'\"iisi p.>~~~:1rmes­teri csöndes dolgozó~zobából.

Mindenest~!re a \1 'tl!kt kulc~a. dönyii.; f.~kvést;­nél fogva, de arravalóságMrt is. k•+;,··g-tclenúl Gyiin· gyös. Ebben a kérd:;.;ben -- s'l)nos -- '''nytelen vagyok ell.~n!mondani talán töb'Jekn·~:,. kik a \hira .. Poprádfelkújává" Pásztó! óhajtan'tk m~~t<~nni. Min­denese!n~ az éí elgondolúsuk ro;))Tll dic.;é~r,~!es. Púsz· tól l&tr"·b 'n t;rintö. azonban s~.:er,'.Iy nt;;:clem szeríni először is elkéset!. m!t-;odszor szinte ulopisz!ikus.

Ugyanis a:nire Pásztó készül. azt m'tr Gyiingyiis mcgvalrísí!ol!a. Gyöngyös neve a Múlrú ;,d m 'tris uny­nyira egybeforrt. hogy t•zt az ciiinyi most mór nagyon nehéz volna téile elhódi!ani l Azonkivül Gyiingyiis már r(~ gen b:-r~ndezk:'~(!!t arra. ho~\ n Mitlrn .. Poprád­felkúj·t·' lt··~v:•n. amir,, t•lvi!<t 1hatnllan jo ~a vm, tiibb oknúl iog-·vil is.

(;mng,iisréil Indult el a Mútra-gondolal. (jyiin­gviis s"k llt'ht>z úldozat"t is hozott ,-.~ folvt":losun h;JZ 1;;,·g mindig u \1ittrú:·r!. olt fut k•'rt'szÚil tiibb uu!I"Jbus?iiÍra!. Pes!riíl c·•~\t'llPSt'n il Múkun szidlitvún a ktJZiln~t;gd. Vili! kt~sk·~nyvú~~únyu vc~súlJil il Mitt­rára. G~ iingyiis szúlht f,,, mindt•n szüks,~gest il iel­t•pült h~ lepnek. villúknuk. Gviingyiisrr• je • orszúgúlon akaditly!alanúl jut ilZ autós. mig Púsztti felé m.ír Aszódtól járhatutlan az til. Núgrádmegyp jóvoltából. - Gyöngyös Pgy mindjohban kir-püléi csinos. modern. városka. még a mai viszonyok kiiz! is élénk. rugal­mas üzleti. kereskedelmi t;lcttel. modern. niv;)s üz­letekkel. szállodákkal. t:.ltermekkel. kereskedelmi csar­nokkaL bankokkal, kelléíszámú bt;rau!öval. stb. egy-

szóval mindenképen alkalmas arra. hogy a Mátrút látogatö lerándúljon ide. vagy odnr.;Pnet mPg:'-1hen: jen ·itt. akár szórakozni. akár bl'vasarolm. vagy uzleh ügyeit elintézni.

Pásztónak mindezt ck·rni ~- nem tulhaladn i .. ~­meqgyőzödéscm szerint lt>ht>tetkn. nemcsak c~:yl'lore. de egváltalóban.

. N c~ m kev(;sbé llélf!'\' ~r(iss<·ge !ovúbbú m(·g. G,·:in­gyösnek az. hogy rujt;t kerPsziül vc~;d a mmdtnku~b i~rthúditú rtultibusz. ilietvP uuhíú! lorgalor~ Pmad fürdüre is. lgy Gyöngyris l'okozu!osan Pmádlürdii kul­csává vúlik.

Azonkívül Pnnek az adot!súgnak. munkünak. befekleksnek az előnye távolnil sPm riigtiinható és igy arra. hogy egy fejlödés(;ben elakadt vitrus_kúllé_tk - mint Pásztú is IPndült'!c! adjon. Pgyal!,tlan nem is alkalmas.

Hiszen ismerek Gyiingyiisiin rs sok riividlútci embert, aki Ide van pdnusszal a Mútm ki('pült~se ellen, aki u Mútrúban ell.~nst··gP!. siil iizl<'li t~rdek('­nek egyenesen megron!újú! lilltiL Vitn, ilki p:lnasz­kodik. hogy a Mútru mind:•n lor~idrna!. fJ(:~zt. ··l:·kl felszív, minclen id•'•~Pnl m•1gúlwz c.<1bit. l ermt'·sze­te:;cn a jcdt~n szempon!jábr'JI IgdZél is ldw!. Azonban ez a k·~zdet I.I;.!Ynl.:vczett nehr'·zs,~ge. ffi(~lvt>l Gyiin­gyiis már elég eriís lel\üzd<'ni. ktb(Jj!iilni. A :VIú!ra kulcsúnuk cltiny(~! Gyiin:~)·iis is csak L'se!leg t"·vek mulva fogja szi'trnotteviíleg rnegt··n~zni, azonban ha egy vitrallan gazd;1súgi f.·llt>Jl(Liles jiinrw. (búr már itt volna!) azonnal t··rezh·'lm".

Al a munka. amit m 1 ().-iingyiis u l\1ú!ra i~r­dekében tdj.'sÍI. az az úldozat. ilinil hoz. k('ts(··gkiv:il egy alaposan ú!gondolt. pompc.ls .iiiviijLÍ haszno~ be­lek!~!,;.;, a:nt'ly a biisr'·g. ·; karn-1lok<1l ontani logja, h.t djii.l it'- idPje. Az. ho~. rno:n ·n lit n n Pm t'n'zlcti üdvös h'tlús<'tl. ho:,:y nc~m :n:Jia!koz:k rn('g il sc·Jvár­gott. lürelrnc!lenül nir! Pn•dm(··ny. lll' lr'\'l'SSZl'll meg azonbctn s:'nki!. Az Í!>(dz: <'r"d n,'m· C·Htk 11 ki!m!(Í, szivú-;. ct'ltucla!o.-;. neh(;zs,·· .{<'t rwm is:1wréi. úldoz:tlot hozr'1 mtJnka jutnlma mind,,nlwr. rnt·l~ ha k''"ik is. d,, el hizonvt)Sélll rwrn mar:td 1

Púsztúnak a Mútmk,'rd<·sl)(' Vdlú bPkapcsolri­dásra kt~!s~:gkivül il/. Ujonnun ,··pülií huliti orszúgúl adott impulzust. dzonban lu il:t. ujonniln t'tllilií ut sok rem _-,ll\ r,~ IS jogosi!, d,• il Mú!rú! (_j, iin~yiisliil elhódi!uni ~''mrniPselrP o;:·m alkalmas. dP n•·rn IS fogja. Kür ,·olna Prrc Pú.;zkllwk n·nH·~nykt•des! -egyebet m'~g !·~ppen - fJil'.molni.

Púsz!ú dalweil szekere-·! szprt'·nv rwzP!t•m sze· rinl kd dolog Villl hivatva ki~t·gi:r·ni i; kúlyLJbtil. Et.!vik a SZ!;n. a mc'1sik il gyümiilc-;. t\1rndl\ ·!t(í e>rr<ls JO\ eiJií, bdú!hH!atlun twrsp~'klivújiJ. nlt'ly•·k 1\IIZiil ilii csak egy is sikt>nil. Úl!Y Pitsz!t'J ttc·rn szorul ilffiL h•Jl!V a hizonyLdnn .. hmlii\'ilros". \'il~\ pf,·l•· ·~ondedntol<kitl fogi ill k ozzon

Vilúgos !>t-·ldakt-' 1J ·n nllilll'lk P,rsz:e·J t•ltít! S d•(tÍ· turjún. NHg-vb:'t!ony. Bizon\, ha l>."m\'ilt "" nt•m 'o Inn ezPknek. akkor ii 1\ S!'ITI úlliuh·mak ktil llllwn Púsz!t'J· nál. Hiszl'n az idiik vitltozúsüt SiiJilos se'lllllll. senki mct{ nern akus.dhn!ja. h('le k('ll nyugodni l'Zl'k­nek él hPlys(;gt~knek nhbtt. hogy n Fel~id<·k l'lswki­lásúval az ö jelenliis(•l(ük. m<~ly('l az iÍ!vonultl f()rl.(a­lom adott. eréiscn megcsappant. mondhatjuk a mini­málisra csökkent. m,•lynck lolyomúnyakt'•pen hanyat­lásuk lermt;szt>tes. hncsak fel nem ismerve a helyzetet. kellően nem alkalmazkodnak a sanyarú vitliozoli körülmén y ekhez.

1933. julius l. HEVESVÁRMEGYE f>.

Azonkivül, mint a r.!gi ielj.!Jf.i:S~~k mondják, valamikor Pásztónak igen jelentős ezüstbányászala is volt. N~m tudom, vajjon ma ezek üzen ben van­nak-e, de ha nem, talán érdemes volna ezeket iel­ujitani! Hiszen ami a boldog bék<!évekbi!n nem volt rentitbili ~ esellt>l-{, az ma círiitsi haszonnal járhat !

A Mittra kulcsa azonban elvilázhatatlanul Gyön­gyös, nemcsnk jogosnn és érdeme szerint. de a fen­tebb fPlsoroltak alapjitn. téíle PZI az előnyét Pásztó soha múr (•!venni nem fogja, bármennyire is törekedne arra. Gyöngyös nemhiúba n(·z bizakodva az erdőbo­ritotla. pompiis sziklabt>rcek felé. minl egv jobb jövő zálogitra.

A '!'llliol t! "li;l !ul: ~~ '.!Yi"•:l'.!\·iisi J;o:C(c"lrm<'steri

hivatal iráasztala mellöl. sok, szinte leküzdhetetlen akadályt kellett megvivnia, sok hitetlenkedést, két­kedést meggyőznie, sok kicsinyességel, ellenérvel megcáiolnia, de a törhetetlen akarás, hit végre mégis győzött, életel hozott az elhagyott erdők, regényes bércek közé, biztos kézzel megvetvén alapját egy szebb, jobb jövőne!<, amely a Mátrárói log alászál­lani a városra.

A Mátra sorsúl Gyöngyös inditolla el a fejlődés utján t~s amint a legjobb példa is mutalja, jó kezek­ben van az ! Ebből a kézből nemcsak, hogy nehéz volna a siker e1nrészél kicst~varni. de talán méltány­talun is lenne. Haladjon kiki a maga útján, a bol­dogulitsa felé, melyel mindnyájan őszinti-n kivánunk t'·: Hmt~lyw az lsten áldilsfil kérjük. -

A paradicsomtermelés és értékesítés az 1932. esztendőben,

piaci kilátások az 1933. évre. lrta: Kálmán Sándor.

Ni.ncsen olyém beviteli cikkP a némel fiízelék­piacr.~ll. mPiyw·k nwnn~ is/·'.!b"!; fpn•<·~o(>g[l n pma­dw'"ll:<··nid l:il!-()<·hh \'Oli;,, 1 ,. 1:inn•: 11 ob: n t'XJ.<•r:­cikiH• 1.1 lilit~\ ill 1--rtlll·l:'·s:·~ k. nH·I\ erth• . .-tt-11• 'l m<it!on Pg<.'"'/1'11 il l ;~u:,.:,l.i :d,,l;rc: ::nn' .r~J<·IIwll\'il',r•lll•·nn~. m..J\ illll::-r 1 liin)•' :r~t·il .. :t n·:n\r nwlliiz.'·sb ·n re~ze­.nill ,.,,Jnn, minl <'Jlfll'll U!~\i.lllt·z>· H p<rr.rdin<•rnl·.

;\rn:l,or ~~~·il,·s<•k,·n, ;dlwlriiÍ kiizguzdúszokt<il lú,;l.lo:, t'S IJ,.,.,.IIyt··szt·\1 fJfO'.!fillllll10k f<mn(.jú!;iin trnos­urdul.m h<~lljuk. hog\ lt·rm••l,·~iinld\t·l út lu~lln\t'rgt·lni. 1<-r·n,·l•;~llllk:H'k olkii:III<IZkodr:lil kl'il él lo!·:. as/t<'>pi­éll'ok i:~···ll\ .·i11:·z. okiil ,·.s ll 'l\ lwll ft.rnwlri i111múr, élilll :w:! ~· '~·;,., !;:li;!. n<·m ,,,-·dig- 11111i nd link k,·d­vcs, ~a dLl" ·ni !:.til.~· •k 111t'l~.it>!i>lni HZ uti.~l. d rnúc!ot. az •·szk >Ziik··l. nwly,•k igt;nyiH'ú·ll'l<· nwlktt u IN­ml'i<i ··z ulrnul<d(,:, :lapjilll úhly<·r<l<'~lll'l. \'It ri bizony sok kt•ll il 1iwz. hm:~ r{•gi krm1·ksi nH'>di<rinll. t'SZ· kiiz,-:nk uj~,klwl <'Sl'l. li<·~st·nl'll ki. Eh.mdJan min­dig il>l><•gi l' -zl·:iJ,:i'.!c ll''""' ú l j.".r:.:ú hitr· l. ~:<.!:. bizH­Iom. lllt·gt'·rli·., .1 I•f-nzinl<'·z· kk n··szniil. n:,·l\l'k nú­lunk IÚ\'olról st'm ki' únjúk ebben u formüb<m a '.!é\ Z·

dasúgi ,·.il'll'! ulunt·ntúlni. sok ú.i i~mPrd alerml'llí rl;szé­riil <··s houú nH.'g bl•vúrni l'gy-lld \ ii'.!Y több ,·.,.il!. mig úgy il b ·f,•ld ·ll'll unyagi Pszkiizök. minl munlw. tu­dús eredmt•nye !Prml's. hozam alakjúban jelenlkt•zik.

J)p hogy mi kt•ll a pméiClicsomlr>rmel<;shPz mind­ezen kllt'ft>lt•kbiíl. l11szen mindPn ismertdi-s<'m. min­den becsült>lt's klvilágosíhí uljuim. előaditsaim kap­csán valósúggal begyúrni kívilnl útmutatásom dacára sem tudtam k<;zze!iogható eredményt Plt'rni. máig sem tudom.

Hogy töKe alig szükst'ges Phhez, hogy ennek a termelésnek azonnali hozama is megvan. ezek tények és tény az is, hogy a szerény, előbb igen rosszul megfogotitermelési hisérletek vagy a legutóbbi évben már kisebb látszaleredményt mutató szállítá­sok, melyeket sajnálatosan a késői megjelenés nem lett rentabilissá, nem engedik meg, hogy e cikkről magyar vonatkozásban, mint exportcikkről beszéljünk.

Midön azután igy az illetékes részről jelentös­nek jelzett 1932-es esztendő, a kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán, néhány törekvő termelő szépnek igérkezett eredményeit nem hozta meg, míg ugyan­akkor a versenyállamok hatalmas arányú exportja. melyek azá"'szerúségét majd ismertetem. földrajzi távolság, költség stb. dacára valósággal, éppen e cikk

által. nagy arányokban javilolia meg az exportáló é'tl!arr.ok kercskedt>lmi mérlt>gét. mi a mi 12 kis wag­gon"cs"ön~ !ml iiZ ldt'ny \'t~gén. büstm bc·üllitva. már rsé,k u hel) i éÍrü versenyél próbúltuk siker!elenül kivenni. Az<'ll n h•·b i ilrúi·rl. me l:.- v<im t;s nagyobb fuvar nt··lkül púr úra ulatl kel!ö i·r••llségi fokon szál­lillnh·ún. i-rllfZ< ll be ide.

A pmadicsornnnk. ennek 11 Némelorszélgban oly n n Ionlos sHlútucikllnPk. mujd nyers fog~ asztás túrgyúl kc;pezií inúnuk. fiípiacrt l\'lüncht>n, akúr mint bl'lt•pö úl!on-1;,.,, akilr mint helyi logydszlúpiac.

És míg uti rniH többször, nem akmva megérteni n puwdicHJm renckltl'li•st•t ill. éi m1 ,·iz•:s, c'·des, köny­n~ l'll wmló, puhu és formitjóbn" sem kedvelt ,.Rip­penlomu!Pn·ünkkd kisérletczg<:ltunk és nem tudtuk rnt•g(·rleni, hogy ill •·ppen uzrrt nem megy ez árú. amiért ná!unk kcd,·elt. ekcsz!ettük azt a piacol. me­lyd un nak ideje'• n j{•bzi könn) edsi•gge) hódíthattunk ,·olrw meg magunknoll. Csa:, kis munka. ki~:~ törekvés. krs szorga!om és mi, nem Üh'<zorszcíg. Hollandia, Algir vt·zelnének ill m•'g nkkor st'm. ha tlz t'lrú egy részl'. dl' nem főtömc•ge korúbban jömw éghajlati VÍl->Zon) ok [oly.tún. mint a miénk.

De nem törlént semmi. Ami törlént a legutóbbi hitrom évben, nem egyéb mint ldsérlet, melyre hivat­kozni lehet, de nem L ::,:Gld, melyel exportsiker kel­lett. hogy kisérjen. Ha nem magszélosztás, melyet a h<'lyi kereskedelem talán régen tároló magkészleté­nek sürgös elhelyezése tett szükségessé. ha nem jegy­zökönyvek e szélosztott magok .. eredményeiről" a néhány községben, han<'m unnak a tipusnak mag­be~zerzése, melynek ill oevöje van, annak a tipus­nak hatalrtas arányú akár kényszerlermelése, mint az olasz vidékeken (hol az egyetlen Franeavillát hagy­ták meg a nem kdveit Rippentomaten t. rmelöhe­lyének). ha a szakszerű berakás, kellő érettségi fok mellett való szállítás hatásos ellenőrzése, szigorú osz­tályozás stb. követte volna a kérdés elméleti letár­gyalását, akkor mí nem 12 kései waggonnal szeren­csétlenkednénk e cikk legnagyobb világpiacán, ha­nem ott állanánk sorban azon a helyen, mely ben­nünket meg kellett volna, hogy illessen.

Abból, hogy néhány jóakaratú termelő a maga bőrén, a maga meglátásai alapján becsületes törek­vést mutat a helyes irányú termelésre. még e cikket megillető arányú exportunk nem lesz, de meg a

6, HEVESVÁRMEGYE 1933. julius l.

hosszadalmas kisérletek minden élan nélkül arra vezetnek, hogy az időközben Iökéfeiesbedő verseny­államok termelése mögöll messze elmaradunk és nem jövünk tekintetbe azokon a piacokon, hol mi még csak a verseny már megélte kezdeti lör~kvések­nél tartunk.

A mi termelő területeink: Gyöngyös, Hatvan, T ura. Fóth. Kecskemét, Kiskunmajsa s kél éven ál láttam árút az adony-cikolai uradalombóL

A versenyállamok : Olaszország. (Scicli. Sira­cusa. Milazzo, Napoli, Imola, Bologna. Franc:tvilla etc.) Hollandia (májustól novemberig) Kanáriszigetek (télen át) Spanyolország, ujabban Belgium. Dánia és szerepet játszik még Algír.

A helyi árúk eredete: Bajor, Pfalz, Baden, Mag­deburg. Braunschweig, Hessen.

Az olasz árú 1932-bC)n jú1ius 6-án jelentkezett waggontételben. Minden eredetű árú ugynevezell hollandi magú paradicsom. Rippentomalenja csakis Francavillának van és ez jó néhány pfenniggel min­dig a normális típuson alul értékesüL Az olasz kor­mány mindent elkövetett e nagy jelentőségű cikk ter­melésének előmozdítására és bár nagyobb tőkeősz­szegek e célra nem szükség,~lletnek. az agrúr karn3-rák utján minden eszközl rendelkeúsre bocsájtolt a termelőknek, kötelezvén őket a N é :n ~lorszá:~b:tn megkívánt típu~ term~lésére. m'Í>részt az lslilulo Nazionale útján kérlelhetetlen szigorral ellenörizle az árú o>ztályozásál és éreliségi fDkál a kiszé.llílás· kor. Igy azután úgy kötésekre. mint egy~~ tételek vételére a vevőne!\ b:zto> b:ízist tcrem:ell &,; al. egye; vidék~k szítllilásra a!k:tlm:ts paradic.;omé.nak s?.álli­tási időpcmlját ism "5áliapilani m1gárnk ta rio !la fenn. Igy ma nür az olasz Jnudic,o:n m ~gb:zh1tóüga csaknem egyen~rtékű a holla1dióval. m'Í">r(•,;zt a~ állam ilyen törekvcs~ sok exportőrl még a~ úllum intencióinál mes~zebbmenö. min:í,;r>gil~g töblJ •t nyujtú törekvésre ambicionált. A?. utóbbi kedvt•z:'í évek­ben. vagyis 1932-ben már olyan szinle túlo; osztá­lyozást láttunk. hogy a legig<-'ny,•sebb vev() kényes ízlése is megtalálta a maga .. Sort~"-ját. A. AA, AAA. majd B. BB ... ami részint minőség~l jelenlelt ... majd ládikákban hollandi díszes úllványokban, ki­sebb nagyobb csomagolásokban került iorgulomb:J az aru. Mindenütt a cég neve, m~lynek ig-y az itrú becsületére vált. Olasz premiumról n~m tudok. de va­lószínűnek tartom, hogy ilyen prémium az olaszok­tól most kövelett rendszer alapjún kioszlúsra kerül.

Hogy fogalmat nyujtsak c cikk arányai felől. 1932. évben ebben a kietlen. guzdasúgilag sivár év­ben Olaszor~zág Münchenbe rt-'szben helyi fogyasz­tásra. részben lranzilra összesen 256() wuggont azaz kettőezerötszázhatvan . waggonl dl/ugos 6().5.5 kg. súlyban küldött be. Es értékesítette olyan árakon, melyekről nekünk a mi 1-2 filléres tömegárainknál csak álmodnunk szabad.

Igy közlöm ez okból az olasz paradicsom ár­mozgalmál:

Junius 6-án 70 pfennig, másodrendű 61 pfennig kilója, milazzói árú ; június 10-én 60 pfennig 5 kgos. l~dikákban brutto netto,. nyilott rekesz 52 pfennig, a R1ppenlomaten 4 pfenmggel olcsóbb.

Június 13-án 48 pfennig, kisebb csomagolások 50-52 pfennig kilója, június 17-én 52 pfennig. Rip-pentomaten 48 pfennig. ·

Július l-én 32 pfennig. a standokon 36 pfennig. Július 4-én 36 pfennig, a standokon 38-40

pfennig.

Július 5-én Münchenbe 58 waggon érkezik olasz paradicsom. 6-án 32. 7-én .25 waggon. mégis az ~r állandóan 32 pfennig, a R1ppenlomalen ekkor mar csak 24-26 pfenni~ már slandon.

Július 8-án Münchcnbe :!7 waggon érkezik, Imolaárú 40 pfennig. Sziciliai :34 pfennig. Július 9-én Münchenbe 63 Wllggon (·rkezik és mégis: milazzói árú 30-3:! pfennig. Július ll-én Franeavilla Rippen már :!6 pfennig, Siracna 28 pfennig. Bolognavidéki ;!Q pfennig standokon n 1gyban cea 1 pfenniggel ma­gasabban.

12-én Rippen nem kell. t 4-én Münchenbe ;)9 wagl(on l•rkt~zik, Iti-ú n

66 waggon. 20-éin 6~) waggon, az ár lem:~gy Pgl~szcn 18-22 pfennigig, ab waggon Ifi pfennig. rnr•rl már helu i árú iden ik meg, b:1dr·ni nettosulyb :ln :!O p[r~n­nig. Július ;!.\{.{m {:!2-l;n Ö l waggon l-'rkezik) m:•gszi­lárd JI a piu c és ek· r 26- :!K pfPnniggpl.

Július 29-(·n sziléird ::() -]2 p[Pnniqn·•l. aul(usz­tus 20-ún újra szilúrd MünclwnbP l•kk:>r m:;q l:: olasz wuggon érkezrk. i\uguszl us 2·~ 2.)- r·· n lwlyi sú·p árú (Pflaz) rnJ.r ll l() n'•tto>úl)ban. az olasz rnr'g mindig elér l:! -):l pfenniq:~l. Au~usztus 21i-ún rnt··g­mindig 1 wwm<>n o: t 'lZ rnradicmm jiin t 2 pf.,nnig, gye1gébb árú azonban m :ü K ---1 O p[enniq. Aul(usz­lus 31-én mÉ'~ van olasz m<;rarlr'·k K pf,•nnig- kilúja, de a helyi:trú 6 -S plf'nnig n •llo>uk~nn.

E nr•künk Plkt;pzt•lhctPtiPn tnr'll'ltJisé<J,.~::<illítlÍ.~i farfam m:!!il'lt c·ul" nzt kP!I m<;g tPkinl,.llw vt•nnünk, hogy a p :l r d 1ic.;o:n il jt•lt':l!t·gi rvmr•l \ úmlmifa alupulvdelc ml·llc!l u it•,Jiú.~('/,', h 'ilhc'.'ILI cihl? l-'s nagy w ~~~gon n nk (cea 7d,J:) kg-) julillc>kr,s Plwlit >núl is iisszkiillség-c~ 7 p[,•rmig-. kis w tgg:Jlln il (ce<t :)0[)0 kg.) K pfennig- .. , u-() ;nr~ zr• n kiillst;g,·k m ·r(iinPk fel a mi szúl\ítitsuinknúl r~.

A hollandiai úrú ill íg,•n kt·:lvc·lt. rnerl kPmr-'ny. vizimialm-l c-; ·1\l··ty. o.;z:úlyo/.Ú~it i·-:,·rr p:~:d"s. c.;o­magolúsu kifogústalnn.

Compll'!t Wii'.:!L(On ídt• t !JT!-l)['n ~!J <'·rk,~zl'!t llol­landióbr'll. dc m··ltt;kküld,•mt··nykt'·nl íg-<'n st•k úru czr~nkívül.

Tt·rmt'·szdszPrÜPn úmi kii1·l'!rk n kilnÜrísztqcli. illetve h·siíbb az olasz úrü úrhullé'tmz;'tsúL

A Kanáriszigeti purmLc.;:,:n n~Jv,•rn 1 J:•rl<íl jú­niusig kerül szú'litúsra. Kiz tr,·>litl(rJs piuca Pddig- llam­burg voll. ujabban kiizvetl•nül i..: szüllitnnak N<·rnet­qrszág bels,•jr;be, Mozqalm<'mak tnl;rclei hntalm:rs:tk. Ertékesit1•sc kizúnílctg az uukcitik tilj;in tiirk·nt ed Iig. minöségi osztiilyoz(tsa ponto-;. IPtűzr'ssPI hrlt'·nik. Kétléle csom:tgolúsi módja van : Lódikúk !iizP~opnor­zsalékkal úgyazva fi -7 k~, rwtlolmltlornmal. vagy ugynPvczell Wannt~nb,•n (kúclszerü rt•kc.;z), mely brutlo für netlií kr~rül elad;ism. l !l:l2-br•n cea fi m<'trka ládikája, l 9J:l-ban lanvhúbb <'s Li -;) m;üka. de néha puhább árú :1 -'l.:) múrka is.

A spanyol kist•rle!Pk 1 !J l2-bcn nem sikerültek! épen így kevéssl; sikerült az idén a belga t'·s a dá.­kisérletek. A minéiség melyel nyujtottak nem felni meg a némel kíwínalmaknak.

Évekkel ezelőtt láttunk még ill pozsonyi árki is, de ezt már az olas~ és hollandi árú teljesen eú szorílolta. Ez annak idején ömlcszlve érkezett és kedvező fogadtatásra talált.

Kanáriszigeti árú comple/ waggonokban .52 waggon érkezett és ezenkívül csaknem naponta fő­leg az aukciókat kövelő napokon mellékrakományok HamburgbóL belga ·l waggon, dán l waggon, spa­nyol l waggon eddig.

1933. julius l. HEVESVÁRMEGYE 7.

A magyar árú termelése körüli kisérletek csak az t 932. évben jutottak volna szerephez és pedig két kisérlet biztatott sok eredménnyel : az egyik a báró Hatvany uradalom kísérlete, má11ik peciig a Sciotto budapesti olasz cég kiskunmajsai kísérlete ... mindkettő azzal a lipussal. mely ill kedvelt és mind­kettő azzal az a!aposssággal, melyel töke, munka­készség. szakismeret, összeköttetés lehelóvé tesz. De részint az időjárás sajáto~ alakulása. részint pe· dig az árú nem kellő érettségi foka mellett való be­rakása, músrészl talán a magyar talajviszonyok be­folyásolta vizes volta. az árúnak nem hozhatta meg a kivánt eredményt. Tény az. hogy mindkét kisér­lel hatalmas haladást mulalott. Mert oszlál!-lozoll árút kaptunk, szBkszerü. kellő csomagolásban. Sőt a halvani uradalom tovább menl és minl a hollan­dok sokszor. a paradicsomol rövid szárral s21itllította, mely kedvező fogadtatásra talált. De olyan későn jöttünk. az árú olyan érett állapotban érkezett, hogy minden törekvés hiábavaló volt.

Az els6 mau1-1ar waggon Kismkunmajsáról au~Juszlus 7-én érkezik és 22 p[ennigel ér el. Az elsti halvani wuggon. illetve ugyanezen uradalomtól Hortról auyuszlus 17-én érkezik. Ez utóbbi tovább­megy Frankiurlba, de olt sem érhet el eredményt. épen az említell okoknál fogva. Ide salálának való keménl-l áru kell é.~ addig silwrünk nem les::, mig e::l ki nem ho:::lwljuk.

Az elséi halvani waggon ide szeplember /4-én érkezik inkább bemutalúsru, minl üzletre. Elér 1:3 p[e>nni!-(el. ami akkor, mikor a helyi szép kemény árú nello 12 picnnigel (·r el. megbecsülését jelenti az ilrúnak. A loV<ibbi waggonok mür késön jönnek, mind túli•r<•ll úrll, búr csomagolüsn i!-(en gondos. osz­t<ilyozú!-la ig••n dicsi·rc-les, de a kt·dvPz(ítlen idő foly­tán úlmt'neld<'g elmaradt. n híís<·gre bőségesen i-r­krzií lwlyi itrú is fi nlr•nnigig !-lZúll le <~;; m: utolsó wng!-(onol~. majsai ,~s hatvani <'tnik. eluJha!atlunok úgyszólvún. Igy c szúlliti•sl inkúhb kisérlelk<;nl. mint normális idiíb,•n ,·alcí küld 'mt'-ny('kkén! krll tekin-tenc•m.

l!{y Hzu!ún ide iisszpsen 12 wa~gon érkezett es pPdi!-( l Kt·cskemdriíl. J Kiskunmajsúról. l Hort­ról. 7 Hulvan búl. Ez ut <ib 1i helyrííl az utolsó s:::ep­l!'miJ<'r 2: J-ci 11.

Az <"lrr ul! évekbPn <·r kezPti id P kPI wa!{qon a sú·kc>sfö,·úros adom·i b!•rlt•!éről. m<'lyrííl. szemben az eliízií <;\·ek küldcm~nyeivel. elismer(•s-;d kell szóla­nom. (•rkezett i-1.~ Pl;·íbb n<"•hüny waggon mindent diszkn~dit,".!vu F<ithrúl. arn<'ly valamikor központi pa­mdicsO'nl<-rmdíí vidt"•künk volt. érkt•zc!! gyengébb árú Gyiingviisriíl.

Ezek ér!ékesi!(·se akkor müst mint "Minderer­lőst" nem jelentett.

A hatvuni és kiskunmajasai !lokatigérö kisérlet után megvan u reml'ny. hogy tnlán sikerül. a kellö tipus! megtalálnur~k. kellíí időben. kellő formában jönnünk lirúkkal. talán koraibb fa.ildkkal, de mindig szem elölt tartva, hogy Némelország mási. minl hol­landi magú, keménl-l árút nem kíván.

Megkeresést kaptam olyan irányban. hogy és mit lehetne a hajdúszoboszlói me/eg forrásokkal a téli paradicsomtermelés céljaira elérni.

Minthogy itt, mint jeleztem, csakis egyetl~n v~r­sennyel, a kanáriszigeti paradicsom versenyevel al­lunk szemben, ennek árhullámzását. ellenállóképes­ségét, osztályozását, költségeit és forgalmát . kell ~~~­pul vennünk, melyre nézve fóleg a hamburgi aukc1ok

jelentései mérvadók. Tény azonban az. hogy a tő­zegmorzsalékban csomagolt árú utóbbi idöben nem kedvelt. Merl egyrészt nehezen állapítható meg a nettotartalom, másrészt pedig általános a hiedelem. hogy a tőzegmorzsalék szaga az árút átjárja. Ez utóbbi okból tértek a kanáriszigetiek a .. Wannen "cso· magolásra.

Nem mulaszthatom el. hogy épen a kilejtell okoknál ne térjek rá a premium kérdésére. me1yet egy olyan tessék-lássék rendszernek tartok. Ebben a lormájában éppen e cikknél nem látom a prémium célját. Mi még mindig a mennyiséget premizá/juk, nem pedig a honorálni érdemes exporllörekvéseket. a kül!öld1 vevő kívánta tipusok. osztályozás, minőség. etc. juialmazása nem ion!os. nálunk, de igenis kitün­tetjük a filléres árúnál csaknem azonos értékű pre­miummaia válogatás nélkül berakó!: én ebben mást mint szemfényvesztő de feltétlenül káros és nem nevelő hatású jutalmazását nem contstatálhatom egy lát­szalexporlnak. Itt az volna a helyes, ha a megfelelő árú félpremiurnát a termelő, félpremiumát pedig az az exportőr kapná, aki piacképes árút szállít.

A némel helyi lörekvéseknll, azok arányairól több ízben tettem jelentést illetékes helyen. Mégis a hlimatikus viszonyok még mindig módot nyujtanak rentabilis importra. Hogy meddig, nem tudni ... Tény az. hogy a németek nagy lépésekben halad­nak előre és ma már. ha még drágák is, de már majusban versenytársai a kanáriszigeti és holland importnak. Igy meg kell emlékeznem mint korai árú­ról a gros.•;um:slalli (Hcssen) állomi birtok nagyszerű erl'dmPnveiröl. Sikerült olyan kemény, kis víztartalmú paradics~mot melegházi termelésükkel kihozniok, hogy ez úrú ill kedJező fogadtatásra talált és pedig 70--90 p[enni~es úron kilogrammonként. nel!osúly­ban, mikor a ,:(Jlland i 3 belekerüli 60 p[ennigbe. Ké­söiJ':-> B1cbn. Pi:1lz etc. szállítanak iöleg "Sp:mkorb"­okban uszttilyuzott igen szép árl;t.

Igy azutan látva e hatalma!'~ versenyt, melyben azért nekünk sem szabadna lemaradnunk, talán jö­het idő, mikor a mi paradicsomunk lesz keresett, kdönösen akkor. ha a nyers paradicsom élvezete általéinosabb lesz : végig kell mennem azokon a le­he!éíségeken, melyeket az 1933. évre a paradicsom­termel:;s és paradicsompiacok nyujtanak.

Vagy magunk is bl'lépünk vagy. lanúi leszünk, egy Intalm :.s párbaj nak. melyet a két nagy impor­táló üllam. Olaszorszúg és Hollandia fog ez eszten­dííben lefolytatni.

Az előjelek szeríni e két fötermelö állam közölt ige>n heves harc várható. Valamikor Hollandia volt az európai paradicsompiac uralkodója. Olaszország pe­dig olyan árút termelt, mely a magas belértékű hol­landi árúhoz akár a iajtát. akár a csomagolás! ille­tiileg még megközelítőleg sem jöhetett. Két esztendő óta Olaszország olyan erőfeszítést lejt ki. hogy Hol­landiát túlszárnyalja, hogy ez minden képzeletet felül­J'Tlúl. Elsősorban a mag hel!-JI!S megválasztását vette pro!{rammjába és mindazokat a [ajtákat, melyek az európai piacon nem kedveltek. egyáltalán nem is terme/i. Az elmult 1932. évben pedig az olas:: Ex­porlintézel szigorú el6írásokat teremtett a csomago­lás terén és a csomagolás! úgyszólván egységesítette. Most az 1933. évben az olasz termelők már jól fel­szerelve. harcra készen állanak. hogy minden erő­vel küzdjenek a holland árú versenyéveL

Hogy tisztább képet alkossunk, ime azoknak az országoknak beviteli táblázata. melyek a paradi­csombehozatalnál tekintetbe jönnek :

8. HEVESVÁRMEGYE 1933. julius l.

Métermázsákban Tomaten-Einfuhr: 1929 1930 1931 1932 Deutschland 921 200 884 760 76-l 808 683 7 -ll England lil98 071 1550 477 l-19:! 055 1:!-10 581 Frankreich l :!8 200 170 2í'O 2-14 600 212 260 Schweiz 37 -106 ·18 609 52 31-lö 53 699 Oesterreich 25 700 22 77 -l 28 -WO 18 íOO Belgien 7 l ~7 l O 0~:3 l O 352 2-l ~34 Tschcchoslowakei7 869 8 -ItU lU -li:JU 9 610 Polen 2 726 2 160 -l 278 2 257 Sktmdintlv. Liindcr 16 !76 17 710 26 270 l :J 396

Németország szükségiPI<'I foL•q llollandiáhól és Olaszorszá:.:ból r~dezi t•s csak m:nt ien~t-hb em­lítetlem. l'qf kis részél a 1\.anáriszig,•lc>kr;íl.

AnHolors:.ág szükséglete 50 /c-:tt él 1\.nnári szi· gelekr5l. -10"/·-ál a Csatonwlizigetcluöl. a többit Hol­landiából.

Franciaor.~:.cíy elsösorban marokkúi t•s 11lgiri paradicsomol Vt'SZ. a többit SpanyolországbóL

Awdria főleg él rég'i Dum\monarchiu itllnmui­ból vásárol. meg Olaszországból és ú.iabbtm Bulgá­riáb01 is.

Svá.ic kb. egyenlö mennyiségeket vesz Algir· ból. SpanyolországbóL Holland 1úból és Oluszorszúg­ból.

Belgium csaknPm mindenl a szomszi·dos Hnl­landiálól.

Csehország kt•tharm~:~dot Ob-;zorszúgbúL egy harmadol HollandiábóL

Lengyelország föleg Olaszországból. Skandináv ors::cígok fdet közvellt>nül Hollan­

diábóL másik felét Némelországon ál Hol!andiúból. Olaszorszúgbúl és a Kanáriszigetekröl.

A termelőországok közül a Kanóris::iuetelmd? különlegPs helyzetük van, merl méir októberben szál­lítani tudnak és júniusban végeznc·k. A letmt'liik 75•/"-a az angol igényekre rendezkedik be. mt'rl olt esik a CsalornaszigPil'k versenyc;vel kell számolniuk. már pedig ezek tulHJdonkt'p:•n nl'm is \'f~rsenylúr­sak. mt'rl olt akkor kezdődi!' az idt>ny, mikor u Ka­náriszigetek végeznek. Vagy1s juniusbán. Ami p~dig a fajiéikat illeti. a Kanárisziqelek termelése az angol szájízre van berendezve. ahhoz idomul. Ezzel szem­ben a Csalornaszigeti árú lassanként kiszorifja a hol­land árút.

Hollandia főleg meleg és hidegházakban ter­mel. melyek felülete az 1912. évi 210 hektárról 19:30-ban 1800 hektárra emelkedett. A kb. egymillió mé­termázsányi évi produkcióból a lehelő legtöbbet ex­portálni kivánja Hollandia. 1929-ben 801,815 mázsál, 1930-ban 798.289 mázsál, 1931-ben 8-13,135 mázsál, 1932-ben 735,-160 mázsál exportált.

1932. tehát a holland paradicsomra nézve te­kintélyes visszaesést mutat s ez a visszaesés az 1933. évben valószinüleg még nagyobb lesz. Kere­ken 55"/o-a a holland paradicsomexportnak Német­országb3 irányul. kb. ..JO százaléka Angliába és Ir­országba. 1932-ben Hollandia az angol piacon előbbi exportjának 40 százalékát elvesztette. Mint már je­leztem, a holland kivitel május kezdetétől novembe­rig tart.

Olaszország, május végén kezd és pedig Szi­ciliából. Az üvegházi termelést Olaszország nem is­meri. Termelése horribilis: 1929 23,174,000 mázsa, 1930-ban 9.489.000 mázsa, 1931-ben 6,462.000 má­zsa, 1932-ben 8.423.000 mázsa. 1929-ben volt a nagy

olasz paradicsomkrach, akkor a rn~velé~i . fel~lelt•l csökkentették és akkor kezdiPk a nemet tmnyu ll'r­melésre átnyergelni. A kivitel ·115.:378 ~?zs.úrc!l. ~~!Y 1930-ban volt !elmutatható. 1931-ben J;l:l.28ö, IJJ2-ben 269.129 mázsára ment vissza. Tehát alig leld éri el a holland exportnak Megjegyzendö, hogy az utóbbi években az előírások szigorú betarli1sa foly­tán t>rtékben emelkedés törlt'nl. Az olasz kivitd H százaléka Nt'melorszilg fel6 irimyuL R liibbi Svüjc Ausztria stb. relé.

Spcm,llolors:cíl} HJ:ll-ben m,·,,~ fi!l.IOII mitzsill tudolt exporbl;~i c•s Jwdig ,it'Jr,··szl t\ngol< •r,zit!.! t'•s Frnnci;wrsz:,g f,.J,;. A·1ti<'JIH <\n,~o ,.;·,z<.1'~ b.,.,./ .. !!·· él

p•_Hi!d;csom,·(pnot. Spunyolt.r:;z(t!-( b,·,·it·_·l·· l.: l.::, '"'ll ~J.illfi m.:rzsit•il sülycdl. Igy az illlg'ol J!1i1C Spi!rl\ol­ttrsútg "··sz,··~~· júlorrnún elveszdt. nwrl otl ti'tiJk• \'Prs •n' kc;p .. s nem lehPI.

i,/c,ic>r kh. 100.000 múzsút visz ki c··vt"nkr ·nt •·s Deciig ·,·lscí;orban Frilnciaorsútghu. Nm·c·mlwrtc_íl l;czcL.' S/.ú!l:t~J :1. l litrom m;tl;':sil ,·;:n: No. :·;:1b •ri< l janu(nig. ,·,prilistcíl mú.iusit( ,·.s i11liu·Y·! il :·:uvi~J~ig. .Ais..:i<'r!liiK 111<~!.! rli!C!)flilb kil:'t!."t~il \'dll. '"'nt OtdS/.­

orszúgrwk iiZ c•tHÚJl 11 pi,l('ok nw~:,,·,dii,',si1:- t. nwrt korúbban szidlit ,·.s Pliími"ts 11 klirnilliku~ l1t'l,z<'lc•.

1 \ (\C!Iol'llu.~:i•!c'lt•l;n<'l.- kt'ckt·zií klinwlikus \i­szon\ai Vi:trwk <·s An·~!iú!c'•l twm l;iili'nlili ,.J ,·it:n­h-11éÍ;, oknn t lc'•n\'. llll'ivcot " ~iihhi lt>rni<'!iílt,·l, ··k egyike "''11; c;l\'l'Z. T"húl ;. szigt'tc·k t·k rnc-,dji1hiln nm 111. nngol piilntt júniustúl kc•z,kc> tc•ts.,i· . .; sz•·rinl PllttthHini.

Amint Ic~ hit! il tüLiúzitiiH',J ll) ,il-(111\ ;rk•. s,·,'tjc (os R·lgium kivt··t..!c'·\·c·l. mind··n \ itsúrlr'• corszit<~ fJil· mdicsomlw\ it,•l<' csi'•kkt·nt.

Ez a csiikk,·nc'·s l!JTl-lm:t m•·s..: <'lrn···lyiil. i111núl PlkP~<'rc·<Hkbh I<'>'Z Ic· !tit! n hmc lloll;mdiil r·s ()l: s~­orsútg kiiziitl, f,'ílt·!~ j[tlius ,-.~ i!U!.(USZtiiS it•'JlliiJl"kh.tn A hmliszint.'·r r-.;,-.nll'tw•" .·1'! 1, ·,q_

Oluszorszú~.{nuk :n,'!..!\"dll il:t. d Ild~~ t·l/"nyt· Ilf)~~ kis !l'rrnPic'·.~i J,,·,lt,;,··~"· i!L.c<llrl'. munkadijil ut:l. !'Z­zel szl•mlwn llo:landia k.·m·lt·hh f,·kszik c~s kis··hb u lu\df•líja. 1\.Lizd.·n;,. kt·ll llo'li!ndi<.ll1i1 11 il s'lil<~<li­núv ,•s S\'Újri piacok···rt i!<. J),. <'Z•'IIn•·k il j,·IPntc'ísc'·gc csekélv.

Élíírt•lúthat',lét~ !!'húl minl kiiz\·Ptlt•n kii\·t'II,PZ­rn{•nyl. alacsony úrukat fogunk ez id···n lútni. llollitn­diábun múr most érl'zlwtcí il/. úmk ilyen lt·ndr·nciúja. búr Olaszor.~zéÍg a kiviiPlt mt'·s..: nl ig k<>z<-IIP mcs.:.

A mi szerepünk keltcis okbúl csPki·ly. Mt>nnyi­ségünk nincs t'•s nem is lt•sz júidPig. itrúnk nlig is­mert l's búr lerml'lt•si költst'·geönk szinl{·n alanljürók, közönyünk. ha szünik. é!lkotókPdvünk miu csnk üt­közetbe visz. hol igen gyengék leszünk.

Járási tűzoltóverseny Egercsehiben. Az egri járás tűzoltó szervezeteinek ezidei tűzoltóversenye junius 18-án zajlott le Egercsehiben. A versenyen megjelent Breznay Imre vármeKyei tűzrendészeti fel­ügyelő is, aki a sikeres iYakorlatok után kiosztotta a díjakat és elismerő jutalmakat. A benevezett ll tűzoltótestület közül Egerellehi önkéntes tűzoltói elsö dijat nyertek, a második Verpelét lett, de minden csapat kivált technikai ügyességben és a lelszerelés gyors kezelésében. A versenyek után bankett volt a megjelentek tiszteletére. ---BJrdeaseD a HBEVESVIIRMEG')'~H-bea·

biztos sJ"ert ér ell

19:.i3. julius l. HEVESVARMEGYE 9.

Vazlatok a fogorvoslás egyes tárgy­köreiböl.

lrta: dr. Sárközy fprenc.

A fogak és a s:t:áj itpolásúval iletölcg patholo­giáJával (kórtanávul) foglalkozva rengeteg téma tárul a c1kkíró dé <'•s bizony csak hosszas iejtörés utim tud válogatni a sok, egyenlc)cn elsőrangú fontosságú és mindennnp eiéiforduló kázusok közötl. míg végül a .. pr imus inlt•r p:.res •· elve ulapjún mégis a fogszut (curielO) i·s u gyökérkezPlést szPmeli ki mugának. A túrg-ykiirük óriúsí <' kis ismerlelés terjedelme azonban korlú:ozott <·~s ky csak igen k··vés. de legkö1.iinsége­sebben ismPrt részideire fogok kitérni. Elöre is bo­csimutol k<'r,•k tehüt. ha a nkk<~mbPn foglaltak e kt"•t küzuo;t nem iiiPiik lel teljesen és sok hiúnyolni Yak,t ha~o nak ma~uk u lim.

.. Doktor úr ki'rL·m mi ez n barna itt él logaim kiiziilt '! Csúnya is. utnc•llett kt•llemellen <'rzés is ilyen logilkkHI szil:adgúlni a vililgban, legyen szives és ~z··dw It>.··

l lill bizony ez igen gyakran a kezdcídéí lo;.:szu. Ifa pPdig u beteg kivételesen nt•m ü fogszúra hibá­zolt \ol nél r ú. Ú !lY logkií. amely alatt. vag-y m<'llt>lt azonban núnden eselben olt találjuk a kt·zdödö ca­ri••sl. N;ncsen szúj i•s nincs<'n kivélt-l e szabály alól, IPgL·IjPhb ha mülogsorml n•nddkezik az illetö. Kü­liin<is,•n gyakori ez <'~vmi1ss<1l iorinlkPzií fogak egy­mú~n<tk túnuszlwdú. wn npn•zell aproximalis n;szein (os il rúg,·,tdüH<'n külrlniiskt'(wn akkor. hi! él rágó­bmúzdúk mdy<'k. kanymgúsak i•s liibb kis ttprú bu­rúzdn júrul hozzújuk.

En rwk <~Z m: "lw, ho!{y l'Z<'k<•n u lwlyt>kt•n a fog<~k cinlisztulúsi kt·pesst;g,·* csiikkenl. minek kiivl'!­kt>zl«Lwn uz otlhugyotl ,··tP!mmmlc'•kok chPmini CS<'re­humhsHik kttfJCSilll sm·at lt-rrn.·ln,•k. ami a fo!{zomún­C'itl ,•lpuszlil\·il utal ll\ ll 'l s/.irjllélktc•rium florújúnak a j,··~ lwis<'.\1' ft·l.··.

1\.dt•ll\t'SZ!t'St'K t'S llllt\lllSZÍ\!IJJikus \'iZS!{d!dtuk­k;d nw~."dlitpilo~' -'rk. hogy tiibb. 11 szújlmn l'liifurduló bakl•'rru::J:r.rk kii<h-t•m· dúlordulúsi rwin• n szuvüs foL: tin·v. Ez<·kk,·l azutún (f,íl,•l( a sm·kJ•pzíí strepló­c"nrss;d) n:•·skrs<··gls<·n is tudink io!'S:~út c•l!,idt•zni. A fogsZtúlilk "i"'l'lirlis !,akt, r.unHI uzo:rban nmcsen.

ll<"~'- 11 baki<'· l it lllJOk mosl mür rmkqwn rom­bolj; lk !•>,·ilhh il fog,tl. az! mindt•ziclc·i~ nt'ill ludlt'1k pnnl<l<ilhllilll 1.: ··~;lillúrozni. Vc~nnak ak1k .:1gy l(on­doliitk. !ro,;:) lwl-urjÚn/.illltlk d lll"sl múr kPvt··sb<' Pllt·nit!l,·, f"·~r,··tq.:b<· c·s ,·,·.:y f,•jtik 1\i" lw!i1sukut. mú­sok. lt<l':'> lllf'~:nm;Hh il il JHisztulc', klük•t,•n rlldguk is;.;;~\ .d t> :1-·l.·:· .,!,l'.rk ,." ~o!H'st>ljirk <r fogirllornúnyl.

1-.,;:c•sz,•n rovid,·n él fogsúr útnwn<'li formúi él kti­\ c·lk< ·z• dc l) A fogl'lszin<·zciclt'•s:•. A szuvds szinvúl­lo:' ':st il IP>..di·,,~ilbl~ lwtirrok kozi,tl lillitijuk mozogni. A lt',:I•·IH•r sz.inlúl il solt-l lumúig- mindt·rr t'rrn\ Hla! klw!st·c:t'S. Ez n•sJ:f)l'n il nwszk1oldas. re . .;zlwn p:·dig 11 bakkriumok l'!lronwg<··n (fpslt'kki·pzií) hnlúsün. lk a köv<'lkPzmt'·n~ <'. :2) Cst>ppfolyúsodúsil. A sm w!;'ts fl'l­lt'·p<.'st··n•l kPzd<'lc;l Vl'SZI il m<··szsúk kioldúdúsa. A delllill i!llomúnva mindi!{ puhúbb (os puhább lesz. mig v<'gül ldoldúdv~l léln•jiin a .. luk." Ez mindig nagyobb <'s nugyohbü \'illvél vi·giil is communicúl él gyiikér­kamrÚHII. A szubuddü \·ált gyiikérkamrában. de sok-

•(lnhszluliisi ~l'hil<•l t1 lo!{tlk nyt•l\·i-. t1jki- <'s rt'rl{ci~<·lszint'n \'ttn. nhol n nyl'lv. t1Z nink mnz~lisni <'< t1Z del mel{rtil{tisn kttp­c~lin ti ~nl{ru lttpnoti •'lt•hnnruclt>knk sth. ll'cliirzsiil<iclnl'k. szinle ll'mnrtidnnk rtiln

szor már a szúvas dentinen ker.esztül ís fertőzött és imitált ideg-, ércomplexum először gyulladásba jön (pulpités), majd üszkösödési baktériumok (bacillus gangr. aenph.) által fertőzödvén gangraenássá, üsz­kös:~é válik. A fog közben az állományában is rom­lik tovább és tovább míg végül is letörik a koronája s olt marad a gyökér egy jókora gennyzacskóval a vi•gén, lüktető kibírhatatlan fájdalmakkal. fiszluláival, dagadt arccal slb.-vel kombinálva.

E kilérés után folytassuk azonban a beteg el­látását. Ráilleszljuk a sokszor alilllátható kis szuvas pontra a fúró!, megnyomjuk ... reccs! Abban a pil­lanatban a túró a mélybnn ül, egy óriási üreg közepén. A zo:n ·mchasábok m ~lyek össze:illúsál a savhatás me;.:lazítolta, szilárd lekvesét pedig az alatta lévő lámasztószövet, a dentin szuva~ szétroncsolódása folytán elvc•sztelte, szerl.~ paltannak és nehezen kita­kurílhalu, sokszor gyök·'rkezelés nélkül meg sem löm­h<•lö fogszúra bukkanuni\ .

liát kl>rem ez igen nagy hiba ! T ö :nj ük meg azt a iogat m(~g a logszú f.utal korában ! A fiatallogszú me~tömésének semmin<•mű hátránya pusztán csak eliinyer vannak. Pro primo: Rende:wbben ki tudJuk alukitani a cavilúsl (él tömés üre~ét) és emellett csak csekély anyagveszteséget jelent a fognak. Pro secundo: A belegnek anya!{ilag elönyösebb, mert elkerül! az eselleg szükségessé váló gyökérkezelés~ (erröl még kösóbb). knronúzást, foghúzást és ezt követé> hídpót­lást, amely a legjobb esetben is müfogpótlást és tíz­szeres árat jelent. Pro tertio: Sorban utolsó, de je­IPnlííségben első a lolytono:-;sági hiánnval rendelkező logukon át liirténö fertözés.

A gme~!.;:,mdulákal últalánosságban úgy isme­nk. minl a lt>rt..íések legföbb kapuját. Azt azonban még kL'VL'S''" tudjci.k. hogy ugyanez megtörténhetik a fo~akon ker,~sztül is. Mrért kiizvetíti a mandula a be­tegst;!{eket '! :\1erl litlongó nyirokrései, csomói és ulai fel"zippantják az odakerülö baktériu:nokat. Mint szorgahms n} irokszerv liinkre is tesz annyit, ameny­nyit r.ir. l L..1 azo.tb,m u baktérium virulenciája (ak­cicierf'je) marad lt•!ül. ú!{y a nyirok PZPken át bele­kerülve a vérkörbe. ü7. egész szerv~:t:Ptd megfertöz­lwti.

\lit:•rl kii·-.,.-,,t!Jj u loq a belt-~s(•g,~ket '! Minden iul! g, ikérc;;atornájúban ér,- id<' g hálózal van. A gyü­k,·r ,·.,_ él kamra erei ü full táplálkozását hajlják végre, az id~ghúlúzul pedig, a dentinben levö számtalan csatormicskába bujli!lva idegvé!{zödPseil. a külsö in­!.Wrekd Vl~szi üt. illetöleg n fog lmphicus (tápltilkozási) viszonyait szabúlyozza. E!~Yt;bk<;nt t•zek a l~ís idPg­n~ lilvúnyok az okai liibbek kiiziill a fog fur<is köz­beni (•rzc'kenysC:~gt;nPk is. Minél számosabbak es H1S­Iagubbiik. múss~:úvul mim•l közelebb kerülnek az idel(kamrához. annúl iújdalmasabbélk. T<>rmészetsze­rült•g individu.ilisan vül!oL.ik <'Z is. Akinél számosab­bak. nagyobbnic unnúl ,;r.t.ek,•nyebbe-k. ebbt>n éiZ

t'st';D<'il d:•nlinérzi•kl•nysc•~r<il ,··s mPgiordítva. <'rze­kPtl•·n~[·grcil beszelünk. Ezt>ken a tátongó denlincsa­lornúkon csak ugy röpül keresztül a sok baktérium. anwlyek azutún u vérpúlyüba kerülve a szivbo.itól a reumúig. él vesegyulladástúl a különbijző bőrbajokig mindenl elöidézhetnek. Legujabban például a dys­hydrozis nevű betegségel nagyrészt a rossz fogak­nélk tulajdonilják a börgyógvászok.

Ennek él megjelenési formája káros izzadás, amely főkepén a lábon és a hónaljban jelentkezik. Term<'szetesen mindezek fok01:ottabb mértékben ál­lanak a bennhagyolt ~yökerekre. azonban ezekhez

10 HEVESVÁRMEGYE

~-----------------------1933. julius l.

még igen sokszor kellemetlen szájbűz is járul. nem !érve ki a végén lévő granulonél (genny­zacskó) egyéb pathogen következményeire. Na· gyon szerelném tehát, ho igen lisztelt olvasóírn a közismert mandulatheorid való és igaz l«;nyei mellé megjegyeznék azt is. hogy a legtöbb embernek csak 2 mandulája, de 32 foga van. Mert bizony megtör­lénhetik nem szükségképen, hanem véletlenül. hogy az a kis elhnnyagolt. vagy talé,n nem is sejlelt fog­szú okoz valami súlyos komplikációl a szervezetben.

V ég ül pedig a nyaki cariesrőL a tömés számára lege arlis kialakitandó szabályos cavitásról (ürPgről) és a tömőanya~ megvúlasztásáró (t~z első és az utolsó különben érdekes téma) kellene még megl•mlékez­nem. miulán azonúan szerelnék még pár szól írni a gyökérkezelésrőL ezeket mellőzöm.

(Folytaljuk)

Hegyomlás, árviz. részvények és egyebek .. ..

Bernburg és Nienburg rémnapjaiból. Irta : Balogh István.

Május végén különös természeli jelenség leple meg a németországi Saale völgy lakóit. A Saale. mely eg} bővizű, Thüringiából eredő szép. ha.iózható folyó, és amelynek völgyében a fejlett ipar mellett virágzó magasfokú mezőgazdasági kultura és gyümölcster­melés is folyik. eddig csak áldasa volt az .. általa öntözött kies völgynek". hogy szabatos geográfia i ki­fejezéssel éljünk.

Bernburg városa ódon kulturájával és maclern iparával (a fél világ müvirágál és genilia figuráját ill készítik). valamivel nagyobb város Egernél és amióta fellegvárából az utolsó rablólovagok is kiköltöztek. pol~árai a legbékésebb nyug:tlomnak örvendettek. Most azután nagy meglepelések érték Bernburgol t:•s a Saale völgy lakóit.

A Saale parl.ián. egy kü:önösen festői é~ nagy­szabású kanyarodóban, ahol eddig a folyó habjai enyhe csobogással húzódtak lova a szikli!k aljim. az lsten tudja hány évezrcdes mészl1ősziklák egv Tl~sze holmi mohamedánhoz illő meggondolással, mely szerint jobb ülni. mint állni. de legjobb feküdni: ott­hagyta_ régi helyét és minlegy 200 méter hosszúsüg­ban. :lÜÜ méler széle~tségben belefeküdt a Saale medrébe.

Az ilyen bcfekvés, ha többszáz méteres d imen· ziójú kegyuraságokról és s/ázezer köbméteres kiter­jedésekről van szó: elég ribillióval szakot! tiirk~nni. s az udvarias némel hegy ezt nem ukármikor telte, hanem a középkorai reggeli órákban. amikor már az e~ber u~a~ágok felkeltek. felöltöztek. siíl dolgaikhoz !attak. Szoval nem olyan alföldi betyár tempóval. minl a Tisza n<~vű iolyónk ll'szi. hogy mindég (~jjel töri át a gátat. De nem is gátat tört a n(~mel testvé-r, hanem gátat emelt a folyóban keresztbe. Ezt annál alaposabban lelte, hogy a Saale folyása megállott a gáton alóli rész vize elfolyt. a gáton feliili ·része~ pedig elkezdett gyűlni.

Nagy volt a megdöbbenés, mikor tisztázódott a helyzet, hogy a Saale folyása meg lett állitva. Elő­~zör a hajó~·ok lármáztak. hogy tönkre megy az ő Iparuk. de ugyanekkor a bernburgiak egy része ör­vende.tt. hogy ime, a régóta proponált duzzasztógátat a~ Urislen maga megadta nekik és most ingyen vi­~Ie_reJuk ~esz az ed~igi drága kőszén helyett. Ezt az oromel Sielett lelujm a város főmérnöke, mondván,

hogy ha a gátat hamarosan meg nem csapolják, a megállitott Saale vize egész biztosan olyan szépt'n felduzzad. hogy vize nemcsak a városig fog felemel­kedni. de a város legértékesebb belső r~szeil úgy el­önti. hogy élZ emeletről csónakba lehet szállani.

Míg a derék bernburgiak ezen tanácskoztak és a jövőt latolgatták. az említell és belemelell kanya­rodón alul a Saale mellell fekvéí másik kies város, Nienburg lakói arra jötlek rá. hogy a Saaleban cl­fogyott a víz. a hajók leültek az üres folyú súros iszapjába <'s ha a Bode nevű kis palakocslw nincs, hát szt'gyenszt'mrP talán mt··g pocsolya S('Jn nwmdt volnu 11 Silide medr<'lwn.

A lt•zuhan t meszhegyekel a nr~ nw! Soh <~Y \hí­vek bán y úsztük ~s haszmíltük fel Ilii L!\ on hilsznos m«idon mindenfélc Vl'L:yszerek kc'szíl«•sr·n·. usztvún ezzel munkút a lakosságnak. osztal,.kot a Sokuy részvényt•seknek, bűzös gáz:okal Nienburg bcnsztiliit­teinck. lanliC'mel az igazgalc">súgnak l's mt'g klludja kinr•k mil. Ezek döbbentek IPgelr'ís~iir luclitlma élnnuk, hogy nem babra megy a jál«~k. ivlcrt nPkill mt;szlwgy is kell. az üzemhez viz is kell. az <tnyagok szúllitü­sára haj«Jzús is kell, szú\ c. l núnden úgy kell. uhogy eddig volt. mieléítt a hegyek lefeküdtek volna.

Mit lesz ilycnl~<•r egy j<ik,lc rt;szn~nyliÍrsasiÍg gondos vezeliíst~ge. Fell<"trmázza nz nnhalti lmlomúnyi kormányt (Bernburg Anhaltban van) nzutün sürgii­n;iiz Berlinbt' a birodalmi kormúnyhoz. élulól fizet a V. B. {g-ypng('bbek kedV«.~érl Viilkischer Beob11chter. Kampfblatt der N. S. 8.) egyik ('p pen rát-réí riporter('­nek. ulá~zokot kér a hadiiPrüiPii pilmncsn(Jks(lglól, munkanélküli oszingokat az S. S. SZ<'rvezetliil. Köz­ben rúf'r a léízsdPi lególis magitnforgalomban hird vinni. hogy a Solvuy·nak bl'ir>llegzell. 11 mr~szhegyek­nek fuccs, az egé~;z üwm lehetetlenn(' vúlt. Igy a részv(·nwk úm esik és esik. u cklutúni V. B. rnúr hozza az újnbb nemzf'li szercncsdlens«;g mPL:rPndítii hírét <~s n gyúrigazgaiúsúg megny uglnlúsm irán vu ló, de anniti nyugtalanítóbb hir«'il. mire u Solvély · m~g tovább esik.

Bernburg pedig a d·~ldiílli bdH.'s /tlmodozúsbúl harcl<~rrt~ alukul. csupatok i<'lenn«'k mPL:. munlwosz­lagok loborz:c">clnak. pl<lkútolwt TiiL:aszlat 11 polgúr­mesler. az eL:yik G(Jebbcls helwtks megjelenik (·s a főtéren mcgnyuglalúsm a V ez~ r üzenelet hozza. s kiviig eL:y músff'kmis mikrofonos bt'SZ«;clel. moziope­mléíriik aul1íznak t's valami mPgr<>nditíil ken·snek. miközben borudommal konslutálja mindPnki. hogy egy embPr(·ld s«'m ~:sei! <"ddozntúl. s!ít m('g \"t'l«''l«'· nJ! <>gy lcmell:s sincs 11Zndp 11 vúrosbitn amil a mozisok pár mélcren befotogmfülhatnúnnk. lly«'n pech!

A környékbeli paraszl~itg is megill<'liidvc figyeli az eseményeket t'S sajnüljük. Pgyüllt:T<'ZnPk 11 \ú rosi lakossüggal. dt> együlll;rzésükt>l lll;mi nyuL:Iulansúg is kisé·ri. merl nd11iny m~rniikiil Iültuk <·gy«'sPk 11

grosse Auc nevű pélskomok ir1"tnyúban rn<;regP!ni. Mit ukarnak azok arra'? ·

Bizony a rossz sejidem músnupm valóm vált. A derek mérniikök kimérték és kiszúmílollúk. hogy ha Bernburgból nem szabad víz ulalti várost csinálni (ami egyesek s~erinl nagyban fokoznit az idegPnfor­galmat). akkor a Saale vizét közvetlen a város szé­lén ki k,e~l ~'ezet~i a szá~tóföldekre és a Pünköslhegy m<'gkerulesevel alvezelm az előbb már említell Bode völgyébe. Igy a vizek lefolypalnak veszély nélkül. Bernburg meg lesz mentve. Es már hajnalban a sok közerő és katonaság vigan ásott csatornál a grosse Aue felé. estére pedig szépen ki is lépell a Saale az eddig tőle gondosan őrzött tájakra.

1933. julius l. HEVESVÁRMEGYE ll.

Ugy látszik, nagyon jól érzi ott magát, szépen kényelmesen halad erre és arra csavarogva, szélesen elterül ill-olt, szigeleket formál. Közben elszállította a frissen kaszál! rétek szénájál, ellepte a vetéseket. a már érés előtt levő szamócál, a foglyok és társu­lati fácánosok keltctőtl.

Vége lett egyszerre a falu és a váro~ békéjének, mosl múr jöttek a mezögazdasúgi egyesületek em­berei és a mL;rnökök számolgalásai után ők lllzámol­tak nem l{evésbbéo hatásos eredménnyel : másfél mil­lió márka a kisgazdák kúra! VI ost múr ezek rohantak Berlinbe, Hu!-{cnbt'rghez, aki nem tudván hirtelen, miréíl van szó, mindenl megigért nekik, s mcrl azt mondottúk, hu a viz gyorsan lemegy, a kár fde meg­térül. hát közb,!njúrt a had ü g} .ninisztcrnéol és u köz­munkaügyi miniszlernél. A közbenjárás aztán meg is hozta a kivtini ert'dménvt. több ezer embPr, excava­lor gi·pek t!s mfls jó feiszerelésck kerültek clö 24 órún belül. ezek nekimentek a Bode patak völgyé­nPk é•s bcL,szabadilotlak a Snale eddig terjengő vizét ebbe a patakba. A pataknak annyira me;{daguszlolla önc'rzP!(·I a folycí·tal való egyesüli·s lénye. hogy örö­mi,bt•n a m:tr szinti·n c n litcll Nienburgol. mely eddig viz hiúnyúban szenvedetl, biís(,gesen kúrpé.toltu a ne­húny napi szúruzsúgérl s jól kiöntött a vúros !eivé­gén, vagy 100 húwt viz alú téve.

A balsikerű v.~dt•kezésPk egymúsutánja minden jóakarat mdlett is kihívlel az érdekeltek jogos krili· kújál. a guzdúk utún m('g a halúszok is jelentkeztek, konslatúlva, ho\(\' n h11lak elli.":ntek. ha pedig vissz:~­jönnek. úgy u h~,gyombs m ~szlürmclékei miall fcr­töziill vizben d fognak pusztúlni. ig-y ök keny<'rükel vesztik. Vé·gül a viz nem menl le a purasztok !öld­jeiriíl sem. igy rnosl ít:t. a hch:t.el, hogy azon az e~-:y tényen kivül. hogy Bt>rnbur!-{ n<!m került viz alá (ami idegL•nforgalmiszempontból h.:ilrúnyos jelenség), semmi scm tiirknl úuy. <tho!{Y kellcll volna.

Azaz. hogy valami mégis úgy lörtt•nt, ahogy kellPlt: a Sohray r(•szvényci remekül lcestek. olcsón lehetelt öket wnni. mig uzlún a részv(·nytúrsaság központi tanúc:-~a nagyobb bizottságo! vezetell a rész­v(~nyesekböl alukult alkalmi lanilcs kebeléből a bern­bur~-:i gyártelepPkre. S olt kiderült. hogy a Solvay tel!"pc>i a Saale másik oldalún feküsznek. hogy egész más mészhegy!"kböl táplálják az üzemel, hogy saját rendezöpályaudvaros vasúti összeköttetése van : dic­Ium-factum a Solvaynak egészen közömbös. hogy lörli•nt-e hegyomlás a Saale völgyében vagy nem !

A Saalt> !JeJig folyik mosl a régi medrében is, az uj medreiben is, dagaszlia u Bode patakot. a mész­víz dögleszti a halakat, az emberek számítják a ká­rukat. gondolkoznak. vajon kin leh<'lne valamil be­vasalni. a hajók állanak és végül ... a folyóba feküdt sziklák jóízűen alusszák háborítatlan álmukat a régen óhajtoll kényelmes, puha ágyban. Annál nyugtala­n'Jbbúl forognak ágyaikban azon tőzsérszellemű rész­vényesek, akik az első rossz hirekre rohantak a Solvay részvényeket eladni, s mosl drágán vehetik vissza azokat, ha ugyan egyáltalán vissza tudják venni.

Merl ahogy hírlik. a Saale mészhegyeínek meg­mozdulása végre sikeresen befejezte a Solvaynál régóta dúló majorizálási harcol.

Uj jogtudományi doktor. Ifjabb Orosz Ernöl. · Orosz Ernö, gyöngyösi h. polgármester fiát a buda­

pesti tudományegyetemen junius hó 17-én avatták a jogtudományok doklorává.

Az ujjászarvezett hatvani OMKE. Müködésének tíz éves évfordulójál ünnepelte a

hatvani OMKE. f. hó 18-án megtartoll közgyülésén. Az ünnepség lefolyása, a megjelenlek súlya, a kiváló és értékes szónokok előadásai mind, mind azt bizo­nyitják, hogy a lelkes OMKE. tagok intenziv szervezö munkája folytán mosl jutolt a hatvani OMKE. hiva­lásának igazi magaslatára. Ezen körülményt fényesen igazolták az azóta lefolyt események is, a dr. Tápay­Szabó László egyetemi tanár előadása, és a !. hó :!9 én mPglartoll taggyülés is, ahol a hatvani keres­kedőtársadalom számottevö, értékes tagjai úgyszól­ván kivétel nélkül megjelentek.

A 18-án megtartoll jubiláris közgyűlés esemé­nyeiról az érdekeltek a sajló utján már értesülést szerezlek. Azon bensőség~s szerelel, amellyel mi a a regenerált OMKE. SZ(!rvezési munkájál hathatósan segitetlük. mégis kötelességünkké teszi, hogy a köz­gyülés lefolyúsáról néhúny sorban megemlékezzünk.

Az egyhangú választás megejlése után Vig Vil­mos választási dnök üdvözölte a megválasztolt tisz­tikar!, élén a tíz év óta nagy tevékenységet ki!ejlő Blumenthal Béla elnökkel.

Blumenlhal Béla elnök válaszában körvonalazta a kereskedők eminens érdekeit érintő, s annak min­den ágúra kiterjedő programmját.

Dr. Balkányi Kálmán, az OMKE. központi igaz­gatója rendkivül hatúsos be!lzédben mutatott rá a kereskedőtársadalom súlyos bajaira, úgy ő, valamint a miskolci ktreskedelmi és iparkamara elnöke, Fodor Dezső meleo ovációk megnyilvánulás.:~. mellett !og­lalkoztak a kereskedőket érintő legfontosabb kérdések megoldásávd.

Dr. Szinyei-Merse Jenő országgyülé1.i képviselői felszólalása ulkalmából n.eleg ovációban részesitették a parlament legutóbbi ülésein elhangzott s a gyülé­sen újból megismételt. a kereskedők ügyét szivesen felkaraló beszédéért.

Ring Gyula, a hatvani ipartestület elnöke nagy­hatású beszédében mutatoll rá a kereskedők szer­vezkedésének életbevágó fontosságára. felszólalásál a jelenvoltak tüntető éljenzése és tapsa kisérle.

Dr. Braun Bertalan. az ujonan megválasztoll ügyész értékes felszólalás keretében köszönte meg a megválasztottak nevében a megtisztelő bizalmat és mindannyiuk nevében szívesen tell igéretet!, hogy az elnököt fáradságos munkájában minden erejük­kel támogaini fogják.

Alább közöljük a megválasztolt tisztikar név­sorát :

Elnök : Blumenthal Béla, társelnök : Hajdú Ár­min, alelnökök : Heidrich János és Schwarcz László, ügyészek: dr. Braun Bertalan és dr. Fodor Lajos, pénztáros : Klang Sándor. ellenőr : Kovács Pál, ház­nagy : vitéz Járomy Árpád, főtitkár : Groszmann Ig­nácz, litkár: Weil Tibor, számvizsgálók: Fehér Jó­zsef. Heller Izsó. Gang Lajos és Sándor Elemér, válaszimányi tagok: Angeli István, Bartos Károly, dr. Bende Béla, Sindfeld Aladár, Burger Vilmos, Duchony Árpád. Friedmann Lajos, Haász Jenö, Holf­mann M. L.. Horváth Lajos, Kálmán József. Keleti Gyula. Klein Pál, Karn Gábor, Krieger Béla, Lőwy Jónás, Marssó Mihály, Pekár Károly, Rosenberg Fe­renc, Schmiedl Miklós, Szende István, Vig Ferenc. Weisz Lajos. id. Weisz Miksa és Zámbó István.

12. HEVESVÁRMEGYE l !Ui. ju~ius l.

SC.E'RKESC.TŐI UC.ENETEK.

Kérem szereleltel ...

nyájas előfizető olvasó ..->s nyájas elő ne~ ii7;etö olvas.), lapunkat nagy és kc•llemes nli.'!Jler;ete~> _er~e. Vagy mondjuk ugy. kellemes meulc:wte.;ek ertek. SaJnO!', csak két darab meglept>1és. d: mmde~es~lre feljogosit a többesszám jobban !wn~zo h<~sznulatma.

~-;ével a szt•rkt>szl<íst;giwz fordult. Es h<~ l;,i,b _Liói:<'ill"l van. mint u jelen t>st•lbPn I<Pitéí is. , .u.gy nwr ne~ ,·ctlukit t;rddH·I. hani'm ,·ulul.okct. l oblwke~. Az ilvPsmi lokozZil 11z ii1H•rzeld. Es nztún uz t>lso fecs­k;_•wl megjiin a liibbi is. Hoqync' jc~!~.IW ... hHW'Il t'l~d1g nem ludtilk nn't,jas p)(j ,·,s nPill t>lcohz,•lo oh-nsc.~mk, hogy ill ÜZL'Ilt'ld is !Phl'l IHqJili. A kt·dwzotiPn arányszám él kimlú iíszinll' örnmc'T!' PZL'n az ainpon is múdosulni log Pgt•szen biztman.

T essé!t eloondolni kére 'll alássan : két levelei kaptunk. Olya; két levelet, amiben l~!lácsot kt>rnek tőlünk és ugy kérik. hogy a szerkeszto1 uz~netekbt;n válaszoljunk. Sőt. Je/ige alatt válaszoljunk. Nohat. És mégegyszer Nohát. Három ie l kiáltó jellel: nahát!!!

Igaz, itt, olt használtunk szerkesztői . üze~e­teket, de ezt azért tettük. merl nekünk volt ra szuk­ségünk. Holmi "kézirat közlések késöbb kövelkeznek helyszüke miatt'' stb. Szóval ahol mi lakarithattunk meg postabélyegel. De kérem, kére!)1 szere'ellel : akkor senki sem kérle az üzenetei. Es Jelige alatt üzenni ! Ilyen boldog~ág !

És nagy megtiszteltetés. Az ö:>meretlenség homá­lyába burkolt, a jelige titokzatosságával oly jól ~éd~tt embertársunk bújára, gondjára. élete nagy es k1s. fontos és mellékes, lelki és lesti. szellemi és fizikai, esetleg gasztronomiai - vagy ki tudja mil vet fel az élet - kérdéseire elmélyedni a szerkesztöi asztal mellett és szerkesztöi üzenetet küldeni: ennél nagyobb megtiszteltetés egy szerkesztöt igazán ne;n érhet.

Nagy és őszinte. és mindenekfelett közös örö· münk első virágszálai éppen teljes pompájukban készültek virányaikat kibontani, mikor a nagy katasz· trófa bekövetkezelt : ki válaszoljon ? Ki küldje a szerkesztői üzeneteket. Utóvégre egy ilyen lapnál minl a mienk, van egy néhány szerkesztő és mun­katárs, al. ik hol igy, hol ugy, néha mindenképpen. más· kor alig-alig jutunk szóhoz. Merl annyi a köztekin· tély, annyi a fontos ember, akinek a nyilatkozatát közölni a lapnak fontos. Mert sajnos. az igen tisztelt és nyájas fentebb már mf'gkülönbözletelt olvasók inkább ezekre a nagy emberekre. mondásaikra, szán­dékaikra és készülödéseikre kiváncsiak, mint a mi mondanivalóinkra. Ezekután érthető. hogy mi nem igen jutunk szóhoz. Hol itt beszélgelünk valakivel. hol olt, ami érdekesel hallunk, azt nem szabad meg­irnunk, ami minket nem érdekel, de a nyájas olva­sót lokálpatrióta mivoltában érdekelne. azt éppen nt•m szabad megirnunk. Csupa korlátozás kérem szere­lettel ! Majdnem rémes. Aztán sok az ünnepély, az ünnepélyes megmozdulások. azok elöké:>zitése és utóhangja. A közérdekü feladatolt . . . Hja. amil mi magunk szerelnénk irni kérem alásan, az nem fér a lapba.

Nos. hogy visszalérjünk a tén.1beli kérd"sre: szerkeszlőségünk más lapokhoz viszonyitottan bé­kés légkörét, a kialakult bensőséges e!{yelérlést, teljes megbomlással fenyegetie az a kérdés : ki válaszoljon a szerkesztői üzenetekb~>n meglele­lendő kérdésekre. Merl ez kérem alásan nem olyan egyszerű dolog. A szerkeszlöi üzenet, az már rovat. Aki ezt megkapja, az már rcwatvezet6. Annak a minden példányban va!ó megjelenése már biztositva van. Az már irha!. Es hozzá milyen szerenesés helyzetben van.

Amil ir. mindig biztos, hogy érdekel valakit. Hogyne kérem szerelettel. persze hogy érdekel. V ala­kit. Azt az egy valakit egész bizlo!!an, aki a kérdé-

)gv lti>r<'m s~:erelcllel, nagy"n Ionlos rovul les~ ez u ;,;j lupunklJ<m. l hgy u~y mond.1uk. az t•ls_o rovul. Vft•rl .t>ddiq nem rovatoltunk. !}• most. mm elkezdjük. Es igy rovatvezeiéi kPII. Dl('sf'rl'lunkr: legyen mondva ebbfOn a lu•rdl;slwn. hogy roviti\"<'Zeto kell. teljesen <'qyeh•rtetlünk.

És a rovatv.·zelii kérdl··st"•nck él rnegol~úsa is olwm vo!l, mint a n~ úri zivnt'lr. Amil u gazdak n:-~ sierelnek. Sok menllydör!{és. villámlás. t•gv k1s Jt'g és meg ki!!ebb eső.

M1kor l:.>gjavüban mennydörögtünk .~s lw~o~­lattuk egymás hlilán szt>llemi (•rvelésün~ J~gvercs~l. főszerkesztönk e!{yszerücn megoldotta a kerdesl. MaJd_: nem olyan jól. hogy az egész rovalvezP!és az o nyakába szakadt volna. Elment mindnyújunknak a ked•·e az ügytől.

Kiderült. és főszerkesztőnknek igaza volt t"•s sajnos van. hogy a szerkesztöi üzeneteknek van ugyan rovatvezetöje, dc• az tartozik szerrnyen uz ismeretlenség homályúl;mn mt•ghúzódni, neve nem szerepe/ u rovat élén. {::s szélkkt"·rdése~ben ~zakem~ berhez kell fordulnia. Es mindcn levt:lre völaszolm is kell. Akár a lapban, Akár levélben. Es jöhet n1laki azzal. hogy beküld ide a szerkesztöst;gbe egy. her­nyót, hogy állélpilsuk me!{ azt. milyen hernyo ez, milyen idős lehet. mikor háho:ik be. mikor lesz lepke belőle. mikor kt>l szárnyra a pillangó óh pillangó, -· mikor t;s hm·a rakja le a tojásait. Hol és hogy leh<'l t>zeket e/pu.~:lituni. VIikor t;s miv(•I? Belsö méreyge/ Vélgy h6rmére~wel '! Vlelyik jobb. a Dendrin vagy él Neodendrin. Az mzolö vagy a kar­cola ... Vagy kérem egy bonyolult jogi csel. Va!aki örököl. és keresi az iiriikséget és csak adússa_gol talál ... És ehhez hasonlók ... Kit vesz fel u MAV. (no ez könnyü. csuk oki .it'mwt ní/1). VIikor vannak az erdés:eli vi:::.~ydk.. . Alkalmas leánynevelií inté­zet-c a senliilt"í ha.iudonrwk Cellumpéi felsííbhlokú tyúkászali és mt;ht;szeli irányú ~>::uhmliskolu ... Köszvény ellen mus::cíj-e Pöslyt;nybe menni t;s ha igen, hogy kap ttz ember wlutcit . . . Aztán nt;hány tucat vers, mállih néhánv tucat nOI'<'Ila . . . csak elolvcmá~>m t'ml kis<'hh regénH. sajnos gép hiimyá­ban kézzel irva, mil szöl hozzú szerkt>!!Ziíí ur?

Huh k~r~m. Ez mind igaz. Én tudqm, merl már láttam. Es ök is tudtúk. A többiek. Es kC::·rem. a főszerkesztő is tudta. És egyszerre mindenki be­látta, hogy e:t nekem kell csinálni. Hiszen Tc egy oh·an kis polihiszlor vagy. Lexilwnod i!! van. Ha valami fogali kérdés van, csak szólj bátran. mi -~C'yileni fogunk. Meg aztán nézd csak. itt allszonyok is. lányok is irnak leveleket. Neked nincs feleséged. Nem kockáztathatjuk a dolgot. Hazavisz az ember egy ilyen levelet . . . kész c1 baj. Be kell látnod, hogy ezt neked kell csinálni.

Hát kérem igy törlént Nekem kell csinálni. Nos hát csinálni is fogom. Nem én akartam,

ölt akartdlr. Azok a bünöaek benne, akik elhatároz· ták, hogy nekem kell csinálni. Rendesen és ponto· san fogom csinálni. De kikötéseim vannak, mélyen tisztelt és nyájas, megkülönböztetésnélküli olvasók. Adóügyet kikapcaolok. Jogi és perea ügyben ügy· védhez küldöm Ma1ukat. A rovartani intézel cimét már moat elöljáróban közlöm : m. kir. Rovartani Kiaérletütyi állomás, Budapest II. Kitaibel Pál utca l. Közéleti kiválóságok cirnci tekintetében elöljáróban utalok a budapesti m. kir. posta telefonkönyvr.e, mely nekem is egyedüli segélyforrósom lesz ebben az irányban. Szinmüvészet és mozihiresaég~k életkora stb. tekintetében abszolút zárkózott vagyok. A többi jöhet.

Jöhetnek kérem a levelek, jöhetnek a versek, a novellak, a regénykéziratok, o mély és aulyos lelkiproblémák, a meg nem értés, a boldogtalon azerelem, a közéleti viaszásságok, a sértett ambició, a tehetség mellőzése, o fönökök kegyetlensége, o kenyéririgység; és ·eJrYéltalán minden, amire véle· ményemet akarják. Nos, kérem, meg logják kapni.

Az első két levél kedves írójától pedig bocsá· natot kérek, hogy nekik csak a következő számban fogok válaszolni. Utóvégre ilyen lelzaklatott állapot· ban nem is lenne célszerü éppen nekik vélaszolnom.

Nekik. akiknek ezt a gyönyörü rovatvezetést köszönhetem.

Bérmálás Kálon. J unius 6.-án osztotta ki a káli hiveknek a bérmálás szenlsé1ét Krislon Endre egri lelszeniell püspök, okit megérkezésekor Ficsór Béla bíró üdvözölt a közsé1 nevében. A bérmáláJ után dr. Mezey Lészló főjegyző, egyházközségi világi elnök, köszöntötle meleg szavakkal a közsé11i és egyház­községi képviaelőteslület, valamini az összes tár&a­dalmi ei(Yeaületek neveben a :14 év elötti káli káp­l6nt, aki moat, mint apostoli utód jött a közaégbe és a hivek köszönetél, háláját tolmácsolta. A megbér­mAltak nevében pedig Mezey Klárika mondott háléa köszönetet a bérméló püspöknek, aki meghatva kö­szönte meg a hivek megnyilvánuló azeretelét, a vallá­sukhoz és hazájukhoz való ragaszkodáara buzditotta őket.

LátJa. látJa megint elfelejtette az elöflzetéei eliJal beküldeni. Sietve hozza helyre a hibát.

A ,.Heveev4nnqyét" ne csak olvassa, hanem flzeeaea la ela reá l

1220/tk. 1933. szám.

Ánerisi hirdet11ény-kivonat. Cslike András (képv. dr. Vajda Lipót ü. Hat­

van) vé~rrehajlatónak Pádár Illés és Reje Fodor Ág· nea végrehajtási azenvedök ellen indiloU végrehaj· tési üayében a t~lekkönyv1 halólág végreh~tási ár: verést 116 peng6 6l filJer tökekövetelés és Járulékm behajtésa végett a hatvani kir. járásbíróság terülelén levő Cllány közsé~&ben lekvő a a csányi 1775. sz. tkvi.' belétben A 1. l-l aoraz. 303915, :J039i78 hrsz. alatt fo1dalt Pádár Illés és neje Fodor Ágnes nevén átló ingatlanra 4125 penlfő kikiállási árban el~ndel~e.

Az árverést l !UJ. évi július hó 24. napJán del· után 5 órakor Caány közaéaházánál foKják melfar­tani.

Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltéai ár kélharmadánál alacsonyabb áron nem adható el.

Az árvereini szándékozók kötelesek bánatpén· zül a kikiáltási ár 10 sz6zalékát készpénzben, vaq

az 1881 :LX. t.·c. 42. §-ában mCKhatérozolt árfo. lyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöUnél letenni, ho11Y a b4nalp6nznek _,.,letes birói ·lelélbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni. és az érverétai lekMaitket alta­írni (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170; §§; 1908: LX. t.-c. 21. §.). · · ·

Az, aki a~ ingatlanért a kikiáltás 4rnál maga­sabb igéretel lett, ha többet ígérni senki sem akar. köteles nyomb8f1 a kikiálléai ár sz6zaléka ezerint megállapított bQriatpénzt. az általa iséd ár ugyan­annyi százalékáig kielféaziteni (1908 : XLI. 25. §.).

Hatvan. 1003. évi február hó 20 napjén. Dr. Berecz s. k.

kir. wúbíró.

Csongrádvármegyei Általános TanitóeJZyesiilet iidülólláza,

D y i l v á D o s étterme és szátlodája Mátrafüred (Bene) Bérlő : WICKL PÁL Telefon: Málrafüred!2.

Egész éven át nyitva. Elaőrendü azálloda,l6 tágas, világos déli lek­véaü csendes szobá­val. Mínden szabában folyó viz. Külön fü~­dőszobák. M i n d e n

igényl kielégitő kénye­lem. Modern étterem, napozó. __:_ Penzió. Di~ élés koszt: SzólŐkura. Szolid árak. Figyelmea kiszolgál~·· Elő-éa~tP­idényb.en en11edmény.

l klaaJIIAIIAsl ref. ildJ-reAigll1á&lul illlrld&aalla a következő iskolai évre 80 tanuló vehető fel. A reál­gimnáziumban a francia nyelv a kötelező. Az internátus a reálgimnáziummalszemben két holdas beléaitott telken , fekszik, modern berendezésü, külön háló, tanuló, étkez6 és olvuó termei vannak ; lovábbá vizvezetéke, zuhany­fürd& hideg és meleg vízzel. lenniszpályája, külön torna és játékudvara van. A lanulményi leiÜIIYelelel és az órákra való előkészítést három bennlakó tanár látja el.

Az évi teljes e IliiláB (ölliZöri étkezéssei naponta) dija 600 P. pengó, mely havi 60 pengós részletekben is fizethetó. Indokolt e~~etben kedvezményt is kaphatnak a növendékek·

Felvéleli kérvények az elózó évi bizonyilvánnyal és 10 pengő lelvételi dijjal egyült junius hó folyamán nyujtandók be a református Horthy-reálgimnázium igaz1atóság6boz. A hely biztosilása érdekében kivánatos a mielőbbi jelentkeúe.

~újegyzést ellot~ad, • Tájékoztatót" küld és mindennemü lelviláloaitiisl kéiZIIéliael od o reálgimázium jga:~q~alóúla.

A szerkesztésben résztvesznek: &gerbon: Or. lirlaclt lánaor, Syangyösön: Dr. Katries Káimán, 'l'iszafüreaen:Or.l)ég}t,g6zsef Mevesen; Giftglctr 6eza, P4sztón: vitéz ar.

Ssll4gyi SAnaor. Felelős szerkeaztc'S éa kiadótulajdonoa :

l>ig l>ilmos, Xatvan, 1'elefon: 81. · Tánszerkesztc'S : lialog It Sstván 6yöngyös.

Kéziratok, előlizetési éa hirdetési dijak a kiadóhivatal eimére Hatvaoba küldendc'Sk. Hirdetések dijuabú aerint.

•

E.gyes se:ám ára 50 fillér.

i&;:;;:;d-;;ré~;;;;ti l : részvenytarsasag i j épületfa kereskedő eegnel li li1 & leimodernebb kivJieliJ tili

Bristol •.. Bristol .••

Iili cementárúk es mükövek ~ lit beszerezhetök. lal liil Hatvan. 1 eleton JU. Q: ............. IMl~UQ~C!A.~~~.,..~ u ,:.:··~··1 .x. ................. .A .... .A. ..... u

fi B1umenll)a1 aéJu. 't pt épüleüa- .ll.eresked'-:se es ~

Bristol Szdlló Budapest Dunapart

á r b a n és szolgáltatásban vezet l

Szoba teljes ellátással

személyenként napi 12.". pengöért. f1 cewentwyara. ,. .Hatvan . .1e1e1on 1.9. ~ ~~-~~·~~~~~ ~ i:Jsörendl.i cemeruarúk l ~

====·-= ==-:.:::·-··==::; Ji~!!~ ltH~_~ósj fl Mmdenneml.i epuottnyélg : ~~

C&öWC.lU1 lCöla1 ~::,ClC..:}J1 u ... u.~ 1 h.V,l-U! :,LU. 'l;

~ a legjobb mmősegben llapiullo. ~~ V..,.&.,..,.;. .. .......,., ..... _._,., ..... - ......... .;..~ • .......... .., _..,...,.. .l.J ---·--·-·-- ....... --·-·-··-·

..,..... ________________ _ !l<OGt:PCt.G

Budapest VU. Akaela utca lJ. lrógépek oU pengotöa, J<e­mmgton J<oyal, .:muth Uh ver olcso arusJIUliél JOldllas mel­!ell . .Szak:szerl.i J ti v u om u ut:ly.

J ó m u n k á é r t ki t ü n l e t v e.

Vlg Ferenc órás és ékszerész

üzlete HATVAN.

Legolcsóbb bevásárlási forrás, bazárárúkban is.

1\ot.pouli u oda :

lliOl IJUJJ.JU i'Ai.flu•.r Ut.t..U

.L"llagy es .klsméretu ! géptegJa, .llorayo.ucs~rép i

1\.l!tUh.:fwlll ,,

!L,.LJ•t•:\.

Olcsó arun,­cészlc1ji ... e1éscciskup.#jutó!

~"i ~ _ _.._.._.;-~r:; .. --:r:. """"' '- '"'"' ..... "'"'"'"""".

[t:gta es cserep­~yara.

l\·1 a t r a ú e r c c s k e . ---~ .. -.. ·-·~-----....

A gondos hil:.:iaaszonynuk

CSÜÍOi-16k.ön els<i lcendüJc, hogy lelkeresse

HAJDU A.KltiJ:N ---------·----------·· -··

_... ____ .. ___ _ ----...--

~._! _ _!_.!__t _e_t -~ ---·----·-··---··'"--.w----··--uhol iriss piirkölesü elsőrendű

' d' : st a n d a r ~ ko p ..... '"'""'"' iuon ! - !Je no­l rádiókészülékek ,"; turült szcs:.: llü!{ylxm és kicsiny-

l lll· ' B :.1- l Gen! - V1ddü mcgrcnd,_ieseket

k.ávet ... es e ;;a 1 r pontosom c:s:.:kü;dök l Sujtit t'r-~ radiószaküzietébcn ; " deke paruncsolJu, hogy ~gyszer ~ E!{Cr. Teldon : 2JO. l

i;i;r-~-.------------~~-~~::;:~"~.~~· .. Pw~u·~~!~~sa~;•e•g~·~~~-.~ .. Mss .. -.3 ... ~ -A hatvani vasuti ldiilj"ró alatt az állumashuz vczctö ut mdlctt, l emeletes saját házában n y 1 t o t t a m c g m ~í J us c ls e .1 é n

szdllodájá1 és é1termét

CSEKÖ G l' lJ C. .ll. A gyönyörü árnyas kerthelyiség valós;~tgg·al üdüióhely. A meg)•ebcliek csak egyszer prób<ilják meg! Álljanak meg aut,·>ikkal! A legizlete­sebb ételek és italok sz :J l i d p o l g á r i á r o n lesznek kiszolgál va.

Olcsó menU és pen;;eió rends;;:;erl