HORNYÁNSZKY VIKTORprotestáns vallásos kiadványai.

Az Úr Siona vagy a keresztyén egyház 19 száz éves történelme. Irta Farkas József. Számos képpel. Vászonba kötve 1 írt.

Ó-Szövetségi Történetek.60 kr.

Versben. Irta Jámbor Lajos. 41 képpel kötve

M iatyánk képekkel. A költeményt írta ify 1 frt 80 kr. Selyemkötésben 5 frt.

Szász Béla. Fűzve 80 kr., kötve

YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYyYYYYYYYfYYYYYYYIy

YYYYYYYYYYYYYtYYYYY^ Utánvételes küldésnél a postaköltséget a megrendelő ta rto z ik fizetni

Kálvin János élete. Irta Budai János. Számos képpel. Díszes félvászon- kötésben 1 frt.

A Biblia női a lakjai. Irta Kenessey Béla. 44 képpel. Vászonba kötve 1 frt 50 kr. Díszesebb kiadás 2 frt 40 kr.

Jones M ari vagy hogyan alakult meg a Biblia-társulat. Elbeszélés 22 képpel. Vászonkötésben 60 kr.

Ezeréves hazánk tö rténete . Versben. Irta Jámbor Lajos. Számos képpel. Színes vászonkötésben 1 frt.

Csendes Órák. Segédkönyv a Bibliának az életbe átvitelére. Irta dr. Miller J. R. Fordította Szász Károly. Díszes vászonkötésben 1 frt. Félbőr­kötésben finom papíron 2 frt 40 kr.

Égi manna. Családi emlékkönyv az év minden napjára szóló bibliai idé­zetekkel. Díszes vászonkötésben 60 kr.

Bibliai képek az Ó- és Új-Szövetségből. Versekben. Irta Jámbor Lajos. I. rész Ó- Szövetségi Történetek.

II. » Jézus élete. 85 képpel. Pompás vászonkötésben 1 frt. 20 <kr.

A ki a pénzt előre beküldi, a könyveket bérm entesen kapja meg H onnyánszky V ik to r könyvkiadóhivatalától. Budapest, V., Akadémia-utcza 4.

yYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY

I Hornyánszky Viktor %$ könyvkiadóhivatalában B u d a p e s t e n ( V . , A kad ém ia-u tcza 4 . szám )

VVVf

♦

f

V

ff

♦

V

V

V

kapható különféle kötésű

-a REFORMÁTUS ZSOLTÁROK.

Félbőrkötés, tokkal és rézsajtolással..............................Utánzóit chagrinkötés, rézmetszéssel és tokkal . . .Fekete bőrkötés, sajtolt táblával és finom aranymetszéssel Chagrin bőrkötés, finom aranymetszéssel és tokkal . .

» » kapocscsal és csontkehelylyel . . .» > ezüstözött kehelylvel és szegélyzettel

Fehér lemezkötés, ezüstözött sarkdíszszel . . . . . Utánzott elefántcsontkötés, préselt kehelylyel és kerettel Finom csontutánzatkötés, kehelylyel és művészies tábla

díszszel ......................................................................Fekete celluloidkötés, préselt kehelylyel . . . . . .

» » » finom fes té sse l..........................Fehér » » virágkörzet díszkötéssel és csattal

» » » finom ezüstözött kehelylyel és ka­pocscsal

Fekete celluloidkötés, préselt kehelylyel és zárral, selyem tokban ...........................................................................

Kristálykötés, finom festéssel és virágdíszszel . Bársony » kerettel, kék, barna vagy viola színben

Selyembársony kötés, ezüstözött szélzettel és gyöngyház-

Müelefántcsontkötés, valódi gyöngyházdiszítéssel . . . ,Valódi borjúbőrkötés, párisi verettel és valódi gyöngyház-

Nagy alak. Kis alak .

—.80 —.601 .— —.821. — —.801.40 1.201.70 ' —

2.20 1.962.32 2.052.10 1 .6 8

— 1.50

_ . 1.80— 1.65

2.20 1.90225 2.16

— 2 —

__ 2.252.30 2.042.44 2.162.16 1.922.44 2.16

3. 7ü 3.503.90 3.70

4.80 4.42

Fontos minden gazdának!Gyümölcsészetí egyveleg a gyakorlat és tapasztalás teréről. Irta Liebbald

Béni. Ára 1 frt. A gyümölcstermeléssel foglalkozóknak nélkülözhe­tetlen útmutató!!

Útm utatás a hasznos m éhtenyésztésre, különösen földmívelők és iskola­tanítók számára. Irta Demeter János, ág. ev. lelkész. Ára 40 kr.A pénz előzetes beküldése mellett a könyveket bérmentesen küldi

meg Hornyánszky Viktor könyvkiadóbivatala Budapest, V., Akadémia-u. 4.

f§f

^yty¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥^ Hornyánszky V. könyvkiadóhivatala Budapest, V„ Akadémia-u. 4. ^

¥ ¥ ¥ ¥

¥ ¥ ¥X ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ♦ ¥ ¥

X ¥ ¥ ¥ ¥ ¥¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥¥¥

¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥

Fontos minden mesterembernek.

Mesterségek Szótára.A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta

Preoskay János,Mesterembereink legnagyobb része az általuk használt szerszámoknak,

eszközöknek, különböző fogásoknak stb. csak német elnevezését tudják, mert mindezideig nem volt alkalmuk a helyes magyar kifejezésekkel meg­ismerkedni. Eddig ugyanis nem volt olyan könyvünk, melyben a haszná­latban levő német szavak helyes magyar kifejezéseit, mesterségek szerint csoportosítva, fellelhettük volna. E hiányon segít a «Mesterségek szótára,» mely vállalat a következő mesterségeket öleli fel:

Harisnyakötés.Húros hangszerek készítése

(hegedű, zongora).Hentes és mészáros.Kalapos.Kárpitos.Kefekötés.Kelmefestés, kartonnyomás.Keztyűs.Kerékgyártó (kocsiipar).Kosárkötő.Kovács, szögkovács,

reszelőműves.Kőfaragó.Kőműves.Kőnyomó.

A függelékben:Keményítőgyártás.Papírgyártás és fali kárpit-

készítés.Sörfőzés.Szeszégetés.

Minden mesterség egy önálló füzetet képez,mely magában foglalja az illető mesterségnek elbeszélő alakban való le­írását, annak magyar-német és német-magyar szótárát, Egy-egy füzet ára, tekintet nélkül annak terjedelmére, 10 kr. Ezért a csekély összegért, tehát minden mesterember az *őt érdeklő füzetet megszerezheti. A füzeteket a pénz előzetes beküldése mellett bérmentve küldi meg Hornyánszky

Viktor könyvkiadóhivatala Budapest, V. Akadémia-utcza 4.Utánvételes küldésnél a postaköltséget a megrendelő tartozik fizetni. — Egyes füzetek

utánvéttel nem küldhetők.Az összeg postabélyegekben is küldhető.

Aranyozó és arany verő. Asztalos.Ács.Bádogos.Bodnár vagy kádár.Bőripar (cserző, varga, tí­

már, irhás, szattyános). Csizmadia, czipész és varga. Esztergályos.Fazekas.Fametszés, formametszés és

rézmetszés.Fésűs.Gyertyamártó és szappanos. Gyujtógyártás.Harangöntő (szoboröntés).

Czukorgyártás. Enyvgyártás. Fametszés, rézmetszés. Gázgyártás.Gépészet.

Könyvkötő.Könyvnyomás.Köteles.Lakatos.Mázoló és fényező.Molnár.Órás.Orgonakészitő.Ötvös.Posztós (szűrszabó, csapó) Rézműves.Szíjgyártó és nyerges. Szitás.Szűcs.Takács (fonás, szövés). Vasgyártás.

Téglaégetés.Tűgyártás, tollgyártás. Üveggyártás és üveges. Vasművesség.

HASZNOS K A L A UZ.

Ú T M U T A T Ó

AZ É L E T B E N ELŐFORDULÓ MINDENNEMŰ

TUDNIVALÓKRA, ISMERETEKRE NÉZVE.

MÁSODIK KIADÁS.

BUDAPEST,HORNYANSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA

1899.

EZEN munkával oly könyvet adunk az olvasó közönség kezébe, mely az életben leggyakrabban előforduló tudni­

valók és szükséges ism eretek valóságos tárháza. Ha valaki valamely dolog felől útbaigazítást óhajt, csak lapozza végig e könyv elején látható „Tarta7om “-jegyzéket s ott hamar feltalálja, a mit tudni kiván.

A tudnivalók lehetőleg betűrendbe vannak ugyan szedve, de a mennyiben ez mindenütt még sem volt kivihető, a tá r­gyaknak szakokba való osztása és a tartalom jegyzék könnyű áttekinthetősége egyszerűvé és gyorssá teszi a keresett dolog megtalálhatását.

A főcsoportok, melyek szerint a könyv be van osztva, ezek: 1. Adók. 2. H ázasság i tudnivalók. 3. A nyakönyvveze­tés. 4. K atonaság. 5. Végrendelet, öröklés. 6. Bortörvény.7. M ezőm unkás-törvény. 8. M ezőgazdát illető tudnivalók.9. N évm agyarosítás. 10. K özhasznú in tézm ények ism erte­tése. 11. Egészség, em beri test ápolása. 12. Jószágtartás.13. Gyümölcsészet. 14. K ertészet. 15. Borászat, szőlészet.16. Barom fitenyésztés, m éhészet, ha lászat. 17. Élelm iszerek. 18. Tárgyak tisztítása . 19. Ragasztószerek. 20. Különféle hasznos tudnivalók. 21. A m űtrágyázás ismertetése.

Mindez mutatja, hogy e könyv minden lehetőre igyeke­zett kiterjeszkedni, a mi csak hasznos és szükséges lehet s e tekintetben elmondhatjuk, hogy irodalmunkban a maga nemé­ben páratlanul áll.

És hogy csakugyan szükséget pótoltunk eme könyv ki­adásával, mindennél jobban bizonyítja az a szíves fogadtatás és érdeklődés, melyben a közönség részesítette. Elannyira,— hogy a mi magyar könyvnél nagy ritkaság — egy év alatt első kiadása elfogyott s íme most már a másodikat bocsátjuk közre.

Kívánjuk, hogy emez újabb kiadást is ép oly haszonnal és élvezettel forgathassa a t. olvasó, mint ezt az elsőnél tapasztaltuk.

TARTALOM,

AZ ADÓKRÓL.

LapszámAdóbevallásnál mire ügyeljünk? 14Adókedvezmény a szőlőre . . . 1Általános jövedelmi pótadóról . 10Általános jövedelmi pótadó mire

vethető k i ? .....................................10Általános jövedelmi pótadó hiva­

talos le sz á llítá sa ....................11Betáblázott adósságokról . . . 11Betáblázott adósságok bevallásá­

nak haszna ..................................... 12Első osztályú kereseti adó . . 12F eg y v e ra d ó ..........................................21Fegyveradó alóli mentesség . . 21Fegyver e lt i tk o lá s a ...........................22Fegyverek bejelentése . . . . 22Földadóról........................................ 1Földadó leengedés elemi csapás

e s e t é n ........................................ 2Földadó mire nem vethető ki? . 2Házadóról . .................................... 4Házbérjövedelem eltitkolása . . 7H ázadóelengedés.......................... 8Házadómentesség .......................... 8Ház átalakításának bejelentése . 5Házbér b e v a llá s a ......................... 6Házbéradó megállapítása . . . 6Házbéradó k iv e t é s e .................... 6Házosztályadó fokozatai. . . . 4

LapszámHadmentességi a d ó .......................... 26Hadmentességi adót kik fizetnek ? 26Hadmentességi adót meddig kell

fizetni ? .............................................. 27Hadmentességi adót kik nem

fizetnek? . . . . . . . . 27Hadmentességi adó fizetése mikor

szűnik m e g ? ............................... 28Hadmentességi díjat ki mennyit

f i z e t ? .............................. ..... . 28Hadmentességi adó kivetésére

különféle tudnivalók . . . 29Hadmentességi adó tekintetében

j e le n tk e z é s .................................... 30Hadmentességi adóköteles elhalá­

lozásakor mit kell tenni? . 31Hadmentességi adóköteles más­

hova költözésekor miateendő? 31 Hadmentességi adó kivetése elleni

felebbezés......................................... 32Harmadosztályú kereseti adó. . 13Hivatalos vadászaton való rész­

vétel .............................................. 25Ideiglenes földadómentesség . . 3Kereseti adóról . ................................12Kereseti adóra benyújtandó val-

lomási í v e k .................................... 14Lakbérrovat kitöltése . . . . 15

VI TARTALOM.

Lapszám

Lakbérlevonás gyermekek után. 16Legkisebb kereseti nyereség . . 15Legkisebb kereseti nyereség ha­

szonbérlőknél ................................15Legkisebb kereseti nyereség hen­

teseknél, mészárosoknál . . 16Legkisebb kereseti nyereség ha­

jósoknál . . . . . . . . . 16Legkisebb kereseti nyereség bér­

kocsisoknál .....................................16Legkisebb kereseti nyereség

egyéb adóköteleseknél . . . 16Másodosztályú kereseti adóról . 13Negyedosztályú kereseti adó . 17Ragadozó állatok vadászata és

a fe g y v e r a d ó ................................25Tőkekamat- és járadékadó . . 18

HÁZASSÁGOT ILL]

Lapszám

Ajándékok visszaadása . . . . 47Ágytól és asztaltól való különélés 47Ágytól és asztaltól való elválás 48Á ttérésekről......................................... 53Cselekvőképtelenség alatt mit

értünk ? ......................................... 50Egyházpolitikai törvények . . . 33Eljegyzés . * .....................................34Elvált nő viselheti-e a férje nevét? 47Felmentés a kihirdetés alól . 38Gyermekek v a l l á s a .......................... 51Gyermekek vallása, ha ez iránt

a különböző hitű szülék megnem e g y e z te k ................................52

Házasságról szóló törvény . . . 33Házasságkötési akadályok és ti­

lalmak ...............................................34Házasságot hol kell megkötni ? . 49Házasságkötés halálveszély esetén 39Házasságkötés végbevitele . . 40Házasság érvénytelensége . . . 42Házasság megszűnése . . . . 45Házasság az egyik fél kértére

mikor bontható fel ? . . . . 46

LapszámTőkekamat- és járadékadót meny­

nyit kell f ize tn i? ...........................20Tőkekamat- és járadékadót kik

nem f i z e t n e k ................................18Tőkekamat-jövedelem bevallásá­

nál mire vigyázzunk? . . . 20Vadászati a d ó r ó l ................................23Vallomási ív betöltése . . . . 12Vadászjegy v á l t á s a ...........................23Vadászjegy k ia d á s a ...........................24Vadászjegy elveszése . . . . 26Vadászati adó alól kik mentesek? 24Vadászati jegy 30 napra . . . 25Vadászati jegyek előmutatása . 25Vadászati kihágás büntetése . . 25Üzlet megkezdésének bejelentése 14

TUDNIVALÓK.

LapszámHázasság felbontását mikor lehet

kérni? . . . . . . . . . 45Házasságtörés büntetése . . . 49Házasságbontó akadály eltitko­

lása » . . . . .................... 49Kettős házasság büntetése . . 49Kihirdetés . . . . . . . . . 36Kihirdetésnek hol kell megtör­

ténni? . - ........................ * 38Kihirdetés érvényessége . . . 38Kihirdetés vagy összeadás meg­

tagadása .................... % * . 41Kiskorú gyermekek tartása elvá­

lás u t á n ................................... 47Korlátolt cselekvőképesség . . 51Külföldön kötött és külföldiek

házassága.............................. » 48Lelkészek felelőssége . . . . 50Mikor támadható meg a házasság? 43Némák és siketnemák házassága 40Polgári tisztviselők felelőssége . 49Semmiségi per indítása . . . . 43Szülék vallásváltoztatása és a

gyermekek vallása . . . . 52

TARTALOM. VII

LapszámSzülék, gyermekek vallását illető

egyezségének megváltozta­tása ............................................. 51

Tanúk a házasságkötésnél. . . 40Tartási kötelezettség.................... 47

LapszámTörvényesített gyermekek vallása 53 Törvénytelen gyermekek vallása 53 Jár-e díj a kihirdetés s házasság-

kötésért ? ................................... 41

AZ ANYAKÖNYVEZÉSRŐL.Lapszám

Az anyakönyvezésről.......................... 55Anyakönyvi kivonatokért meny­

nyit kell f iz e tn i? .......................... 56Álnevek h a sz n á la ta .......................... 58B ejelentések ......................................... 55Bejelentésre kik kötelesek? . . 56Bejelentés elmulasztásának bün­

tetése ........................................ 56

LapszámHalálozások bejelentése. . . . 58Születések bejelentése . . . . 56Temetés utáni bejelentés . . . 56Törvénytelen gyermekek elisme­

résének bejegyzése . . . . 58Vallásfelekezeti anyakönyvve­

zetés ............................................. 60Utóházasság bejelentése . . . 58

A KATONÁSKODÁST ILLETŐ TUDNIVALÓK.

Általános ismertetés . .Besorozottak folyamodása ked

vezmények iránt . .Családi tekintetből kik mentbe

tők fel a katonai szolgálat alólEgyévi önkéntesség . .Folyamodni kedvezmény meg

adásáért hogy kell ? .Katonai szolgálat alól kik sza

badulhatnak meg? .Katonai kötelezettség alóli kibu

vás büntetése . . .Kedvezmény megszűnése

Lapszám 62

68

6662

64

63

7166

LapszámKivételes nősülési engedélyekről 73Kivételes nősülési engedélyért

hogy kell folyamodni? . . . 76Ö nkéntességről.................................... 61Öröklött földbirtok tulajdonosai­

nak kedvezménye.......................... 65Reklamálni hogy lehet? . . . 68Sorozásról.............................................. 62Sorshúzásról......................................... 63Sorozás idejének közzététele . . 63Tartós szabadságolást kik nyer­

hetnek ? ......................................... 70

VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS.Lapszám

Illetékfizetés a hagyaték után Illetékfizetés ingatlan hagyaté

kok u tá n ..............................illetékfizetés haszonélvezet után Illetékmentes hagyatékok . ,írásbeli magánvégrendelet. ,Kik tehetnek végrendeletet Kiváltságos végrendelet . .Kiváltságos végrendelet érvé

n y e s s é g e ..............................K itagadás...................................

73

8384 84 797980

8183

Közvégrendelet.........................Közös végrendelet....................Öröklési r e n d .........................Szóbeli magánvégrendelet . .Tanúk a végrendeletnél . .Többek javára tett végrendelet Törvényes osztályrész . . .Végrendelet tartalmáról . .Végrendelet visszavonása . .Végrendelet kihirdetése . . .

Lapszám 80818280818182&>8181

VIII TARTALOM.

BORTÖRVÉNY.Lapszám

Bor erősebbé t é t e l e ...............87Bor d e r íté se ..............................88Borok festése..............................88Borok összeházasítása . . . . 88Borhoz keverni mit nem szabad 88Borhamisítás feljelentése . . . 89B o r v id é k e k ..............................89Borok e ln e v ez ése ....................91

LapszámB o r se p r ő .............................................. 94Csiger, lőre, törkölybor . . . . 93Ellenőrző bizottságok . . . . 97Gyümölcsbor......................................... 94Hatósági borvizsgálatok . . . 96Külföldi b o r o k .................................... 97Ürm ösbor...............................................92

MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.Lapszám

Aratásra s z e r z ő d é s .......................... 98Aratási szerződés módosítása . 100B ü n te té sek rő l...................................107Ha rossz idő hátráltatja az aratást 104Hatóságokról........................................109Megbetegedett munkások gyó­

gyíttatása ........................................103Munkás igazolványokról . . . 99Munkások dologba állása . . . 103

LapszámMunka jogtalan otthagyása . . 104 Munkások elővezettetése . . . 104Munkabér visszatartása . . . 105N ap szám osok ró l..............................106Napszámos meg nem jelenése . 107Szerződések megkötése . . . . 99Szerződés felbontásának esetei . 100Szerződés te lje s íté se .........................102Utalványnyal való fizetés tilalma 103

A MEZŐGAZDASÁGRÓL.Lapszám Lapszám

Birtokhatár megjelölése . . . 111 Kocsihajtási szabályok . . 119Büntetések mezei kihágásokért . 115 Legelői kár díjról . . . . 117Büntetések állategészségügyi ki­ Mezei rendőrségről . . . 114

hágásokért .............................. 122 Mezei közös dülő-utak . . 112Földhitelintézetekről.................... 124 M éh ek rő l.............................. 112H a lá sz a tr ó l................................... 120 Osztatlan közös legelők . . 111Hajtópénzről................................... 118 Ragadós jószágbetegségek elleniH egyközségekről......................... 113 intézkedések.................... 121Katonai gyakorlatok által oko­ Ragadós tüdőlob . . . . 122

zott k á r o k .............................. 118 Szavatosság az eladott jószágért 123Kártalanítás lebunkózott jószág­ Tartási díjak......................... |118

ért ............................................. 121 Vadászati szabályok . . , 119Kártékony állatok és növények Utak befásítása.................... 112

i r t á s a ........................................ 112 Z álogolásról......................... 117

A NÉVMAGYAROSÍTÁSRÓL.Lapszám Lapszám

Anyakönyvi kivonat . . . . . 126 Illetőség és honosság . . . . 127Az új név használata . . . . 127 Kiskorúak névmagyarosítása. . 127Bélyeg a folyamodásra . . . . 126 Mi szükséges a névmagyarosí­Folyamodvány kiállítása . . 126 táshoz ........................................ 126Folyamodási minták . . . . . 128

TARTALOM. IX

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE.Lapszám

Állami sző lő te lep ek .........................135Baromfitenyésztés..............................138Gazdasági tanácsadó bizottságok 132 Halászati felügyelőség . . . . 131 Kertészeti intézmények . . . . 137Kulturmérnökség ..............................130M é h é sz e t .............................................139Növénytermelési kisérleti állomás 131 Oktatás a borászatban és szőlé­

szetben ..........................................136

Lapszám

Rovartani állom ás............................. 133Selyem tenyésztés..............................139Szénkéneg-raktárak.........................135Szőlészeti és borászati felügyelő­

ségek .............................................133Szőlőoltási tanítás . . . . . t 137T ejgazdaság....................................... 137Vetömagvizsgáló állomások . . 131Vegykisérleti állomások . . . 131V ízm esterek ....................................... 131

EGÉSZSÉG, EMBERI TEST ÁPOLÁSA.Lapszám

Alvás a vasúti kocsiban . . . 140Álmatlanság e llen ..............................140Arczbőr finomsága . . . . . 140Ájultat felébreszteni...................141Csuklás ellen ..................................141Daganat e l l e n ...................................141Darázscsipés e llen ..............................141Égési sebekkel való bánás. . . 142Emésztési zavarok ellen . . . 142Érdes arcz- és kézbőr gondozása 142 Fagyott tagok gyógyítása. . . 143Fagydaganat gyógyítása . . . 142Fagycsípte t a g o k ..............................142Fázós lá b a k ........................................143Felpattogzott bőr kezelése. . . 143 Fejfájás és hideglábuság ellen . 133Féloldali f e j f á j á s ..............................143Fogfájás é l l e n ...................................143Fülbe került bogár eltávolítása 143Hajnövesztő v í z ..............................143Hányás e llen ........................................144Hideg lábon s e g í t n i ........................ 144Hónalj izzadása ellen.........................144Kifekvési seb e l l e n .........................144Kólika gyors gyógyítása . . . 144Köhögés e l l e n ...................................144Korpaképződés e l le n ........................ 444Lábikra görcse e lle n .........................145

Lapszám

Láb megfagyása ellen . . . . 145Makacs fejfájás és hideglábuság 145 Méh- és darázsszúrás ellen . . 145Meleg víz gyógyító hatása . . 146 Mérgezéseknél segítség . . . . 146Nátha ellen . 146Napszúrás e llen ...................................146Nyári szeplő ellen ......................... 147Orr vörössége e l l e n .........................147Orrvérzés e l le n .................................. 147Pattanások e l l e n ..............................147Rekedtség e l l e n ............................. 147Rheumatizmus e l le n .........................147Sömör e l l e n ........................................147Szamárhurut e llen ............................. 148Száj kellemetlen szaga . . . . 148Szembe ha mész cseppent. . . 148Szembe esett tárgyak eltávolítása 148 Szédültekkel való bánás . . . 149Szemgyuladás e l l e n .........................148Szemölcsök elpusztítása . . . . 149Szédülés a k ocsib an .........................148Szunyogcsípés e l l e n .........................149Taraczk gyógyhatása . . . . 149Torokfájás ellen.................................. 150T yú k szem p u h ító ............................. 150Vérzés e l á l l í t á s a ..............................150Vörös haj megszőkítése . . . 150

X TARTALOM.

JÓSZÁGTARTÁS.Lapszám

Állati tetvek ellen ..............................151Anyátlan csikó felnevelése. . . 151 Bárányok bélférgei ellen . . . 152Bika ha nem akar hágni . . . 152Borjak ha egymás testét szopják 152 Borjak koszossága ellen . . . 152Csikó-keh e l le n ............................. > 153Égési sebek gyógyítása. . . . 153Előhasi tehenek fejéshez szokta­

tása . . . . . . . . . 153Fagyott répa és krumpli felete­

tése ..................................................163Fehérfolyás e l l e n ..............................166Fejéshez szoktatás..............................153Fejés helyes m ó d j a .........................153Folyvást sárló kancza . . . . 153Folyatás siker nélkül . . . . 155Gilisztásság a malaczoknál . . 162Gyapjurágás ellen .........................154Gyógyszerek beadása a jószágnak 154Hasmenés e llen ................................... 155Hízó sertések étvágyát javítni . 156Idegen marhát összeszoktatni . 156Indítni nem akaró ló . . . . 156Jószág felfúvódása ellen . . . 157Jószág fuladási rohamai ellen . 157Jószág mentése tűzvész alkal­

mával ............................................. 157Koczák fe lb ú g a tá sa .........................158Koszos sertés gyógyítása . . . 158Kólikás lovak gyógyítása . . . 160Lefeküdni nem akaró ló . . . 158Legyek távoltartása a jószágtól 159 Ló farkának megkopaszodása . 159Ló lábának viszketegsége . . . 161Ló lábának megfagyása . . . 160Lóistálló szagát elvenni. . . . 161Ló szőrét fényessé tenni . . . 162

LapszámLovak éjjeli nyugtalansága . . 161Lovak vaktetüjének gyógyítása 160 Lovak köhögése ellen . . . . 160 Lovak nehéz vizelése ellen . . 160Lovak szemgyuladása ellen . . 159Lovak kólikája ellen .........................160Makranczos lovak megszelídítése 162 Malaczok köhögése ellen . . . 162Megsérült tőgy gyógyítása . . 162Mételyesség kezelése.........................163Nyalási b e t e g s é g ..............................163Nyelvét kilógató l ó .........................164Nyereg- és szerszámtörés ellen . 163 Nyilazás gyógykezelése . . . . 160 Patkolása a szilaj lovaknak . . 165Rozsféreg e l le n ...................................164Rugós tehénen segítni . . . . 164Rühetés..................................................165Sárló k a n c z á k ...................................153Sebek k eze lé se ...................................164Sertés, ha gyarapodni nem akar 155Szekér m egterhelése.........................165Szilaj lovak vasalása.........................165Szorulás e l l e n ...................................166Szürke ló t i s z t í t á s a .........................165Tej kifolyása........................................166Tej m eg k ék ü lé se ..............................167Tejelés m eg in d ítá sa .........................155Tej v is sza ta r tá sa ..............................167Tehén hasasságának megisme­

rése ..................................................166Törékeny lópaták lágyítása . . 167Van-e sóra szüksége a jószág­

nak ? .............................................167Véres tej gyógyítása .........................168Vérvizelés ellen ...................................168Vízpók e l le n ........................................168Járomtörés gyógyítása . . . . 156

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.Lapszám

Alma eltartása orosz módon . . 169Aprót termő k örtefa .........................177Aszalás olasz m ód ra .........................174

LapszámBaraczk igen nagyra nevelése . 176Birsalmafa m etszése .................... 169Cseresznyefa elcsipásodása . . 170

TARTALOM. XI

LapszámCseresznye soká eltartása . . . 170Csontár-gyümölcsfák metszése . 170Diófaszaporítás................................... 170Dió eltartása........................................ 170Dióhéj m egfehérítése.........................101Éretlenül lehullott gyümölcs . . 177Fagyöngy kiirtása..............................171Fák sárgasága ellen . . . . . 171Fonnyadt vagy fagyos csemeték 172Fűzfaszaporítás...................................172Gyümölcsfa kérgét pusztító kukacz

e l l e n .................................................. 175Gyümölcsszállítás fagyos időben 175Gyümölcs e l t a r t á s a .........................172Gyümölcsfa nyári oltása . . . 172Gyümölcsfa permetezése . . . 172Gyümölcsérés siettetése . . . . 173 Gyümölcs megránczosodása . . 173Gyümölcsfa trágyázása . . . . 173Gyümölcsnek szép színt adni. . 173Gyümölcsmagvak vetése . . . 175Gyümölcsfát termékenynyé tenni 174 Gyümölcsnek muskotály ízt adni 174

LapszámBab, korai termesztése . . . . 182Bab termőben tartása . . . . 181Begóniagumók kiteleltetése . . 181Borsótermesztés sovány földön . 181Borsó, zöld, igen korai termesz­

tése .................................................. 181Burgonya korai termelése . . . 181Burgonya igen nagy, nevelése . 184Cserepes növények locsolása . . 182Dohánypor rovarok ellen . . . 183Fagysértette növények megmen­

tése .................................................. 183Fagyott zöldség és gyümölcs ja­

vítása . . ........................................ 183Hagymát, igen nagyot nevelni . 184Hangya elűzése kerti ágyakból . 183Kalarábé tavaszra..............................185Káposztahernyó ellen . . . . 185 Káposzta kiteleltetése . . . . 185Kaktuszok átültetése . . . . 187

LapszámHernyók elűzése a fáról . . . 175Kátrány a fasebekre.........................176Kihajtani nem akaró fa . . . 176Kenőcs fagyott fákra . . . . 176Mogyorófa m etszé se .........................177Nagy fák á tü lte té se .........................177Oltógallyak m etszése.........................177Oltóviasz k é s z í t é s e ......................... 178Oltóviasz, hidegen folyó . . . . 175Oltó viasz, áttetsző ..............................169Őszi baraczk levelei megfodroso-

d á s a ..................................................178Ribizli és pöszméte metszése. . 178 Szamócza termékenynyé tétele . 178Szemzés megfakadása . . . . 179Szilva eltartása...................................179Szilvafa nevelés...................................179Tormát szépet termeszteni. . . 179Yértetű ellen ........................................171Vén fák felújítása..............................180Jelzőtáblák . . . . . . . . 179Jégverte fiatal fák gondozása . 180

LapszámKerti utak beültetése . . . . 186Komposztrakások beültetése . . 186Korom földi bolhák és levéltet-

vek e l l e n ........................................186Levágott virág eltartása . . . 186Lóbogár k i ir t á s a ..............................186Lóbogarat melegágytól távoltar­

tani * . . * ..............................187Orgona, télen virágzó . . . . 191Öreg kaktusztövek átültetése 187Pázsit trágyázása..............................187Petrezselyem, t é l i ..............................191Pelargónium. télen virágzó . . 191Pelargónium igen szép és igen

nagy n e v e l é s e ..............................184R etek te rm esz tés ..............................188Rezedafácskák nevelése. . . . 188Rózsafák trágyázása.........................189Rózsafák elfedése télire . . . 189Rózsa lisztharmatja ellen . . . 190

XII TARTALOM.

LapszámR ó z sa sz a p o r ítá s ................. 100Rózsa, hogy soká s bőven virá­

gozzék .............................................190Saláta felmagzását megakadá­

lyozni .................................................. 190Saláta, t é l i ...........................191Spárganevelés óriási nagyságra 187Spárga eltartás......................191Szobai növények védelme fagy

e l l e n ..................................... 191Termékenység és a sorok iránya 195Tököket, igen nagyokat termesz­

teni . . . * .................184Trágyák hatása a zöldség ízére. 192

LapszámUgorkaterm esztés..............................194Vakond elű zése ...................................192Vetemények megvédése madarak

e l l e n ............................................. 193Virágcserepek nagysága . . . 193Virágcserepek férgei ellen. . . 193Virágcserepek téli gondozása . 193Virágcserép szellőztetése . . . 194Virágcserépből férgek elűzése . 183Virágszárítás........................................193Z ellerterm esztés..............................194Zeller, igen nagy termesztés . . 195Zöldségfélék vetési iránya. . . 187

BORÁSZAT,Lapszám

Ánslógos bor javítása . . . . 198Bor és melegségváltozás . . . 197Borkészítés ribizliből és meggyből 197Borkészítés sz ilváb ól.........................197Bor m e g b a r n u lá sa .........................197Bor megfeketedése . . . . 198Bor erősítése........................................198Borderítés.............................................196Bor utóerjedése ellen........................ 186Borseprő eltartása..............................199Bor f a í z e .............................................196Bor le fe jté se ....................................... 199Bordói k everék ...................................203Dohos pinczén segíteni . . . . 202Direkttermö s z ő l ő k ........................ 200Hamisított vörösbor felismerése . 201Kellemetlen szagú boron segíteni 202 Metszése a szőlőfajoknak . . . 211

SZŐLÉSZET.Lapszám

Nyúlós bor j a v ítá s a ........................ 202Penészes hordó tisztítása . . . 202P er m e te ző g é p e k ..............................204Permetezés i d e j e ..............................206Peronoszpora elleni permetezés . 203 Szagos boron segíteni . . . . 202 Szénkénegezés fillokszera ellen . 208Szőlőt, igen nagyszerűt termesz­

teni ..................................................201Szőlő e lta r tá sa ...................................210Szőlő-oltóvesszők megválasztása 215 Szőlőmagból olajat készíteni . . 212Szőlőfajok, legjobbak . . . . 212Szurok boros üvegekre . . . 199Vizahólyag feloldása........................ 216Vörösboros hordók tisztítása . . 216Zavaros bor tisztítása . . . . 215 Zavaros sillerboron segíteni . . 215

BAROMFITARTÁS. MÉHÉSZET. HALASZAT.Lapszám

Aranyhalak etetése . . . . . 217Baromfi korának felismerése . . 217Baromfi d ifte r it isz e .........................217Csíráztatott takarmány barom­

finak .................................................218Darazsak ellen . 219Fagyos tojás javítása . . . . 219 G alam b szok tatás............................. 219

LapszámGalam bhizlalás...................................219Galambok tetvei ellen . . . . 220H a ltá p lá lé k ........................................218Hasmenés a baromfi nál . . . . 220 Kalitkás madarak tartása . . . 221Kalitkás madarak tetvei ellen . 221Kotló tetvei e l l e n ..............................222Költetés a baromfiaknál . . . 222

TARTALOM. XIII

LapszámLágy héjú t o j á s o k .................... 224;Lépek b e r o n d ítá s a .................... 218Libák hasmenése ellen . . . . 224L ú dh izla lásró l.................................. 224Makkliszt a baromfinak . . . 224Méhkaptár melegsége . . . . 230Méhek mézszükséglete . . . . 231M é h fü s tö lő ....................................... 234Méhek e t e t é s e .................................. 224Méhek elrakása telelőre . . . 229Műrajok készítése............................. 231Narancsszín k a n á r i .................... 220Pípbetegség a tyúkoknál . . . 236Rablóméhek elleni eljárás . . 228Rajok b e f o g á s a ............................. 228

ÉTELEK, ITALOKLapszám

Állott hús szagát elvenni . . . 238Bab, borsó, lencse főzése . . . 238Befőttkészítés czukor nélkül . . 238Burgonya ízletessé tétele . . . 244Czitromlé eltartása . . . . 238Debreczeni kolbász készítése . . 239Diópálinkakészítés......................... 239Diót f e lfr is s íte n i.........................240Eczet, zavaros, derítése . . . 240Eczet eltartása .............................. 240Eczetkészítés angol módon . . 240É lesztőkészítés..............................240Füstölt hús eltartása . . . . 241Franczia aszalványkészítés . . 241Gesztenye e lta r tá s a .................... 241Gyümölcseczet-készítés . ' . . 241Halak t i s z t í t á s a ......................... 242Házi szalámi készítése . . . . 242Hordós káposzta megpenészedése

e l l e n ........................................242Húsvéti tojások festése . . . 243Hús eltartása nyáron . . . . 244Húsleves főzése . ' ....................250Hús eltartása japáni módon . . 243H ú sfü stö lé s ................................... 242Kávét, jót, k ész íten i....................250Kenyér megpenészedése ellen . 244Körtelekvár f ő z é s e .................... 244

LapszámRajok elr ia sztá sa .................... 228Rákot élve eltartan i............... 234Tyúkok megkopaszodása . . . 235Tyúkok tojásevése ellen . . . 235Tyúkok szembetegsége . . . . 236Tyúkok lábgörcse.................... 236Tyúktetű e l l e n .........................235Tyúkok meszeslábúsága . . . 235Tyúkhizlalás......................... / . . 236Tyúkoknak téli porfürdője . . 234 Vadgesztenye mint tyúkeleség . 236Vizibékák pusztítása............... 237Jó tojótyúk ismertető je le . . . 237Zöldtakarmány télére a tyúkok­

nak .................................................. 237

, ÉLELMISZEREK.Lapszám

Leölt baromfi eltartása . . . . 245 Málna- és szamóczaszörp készí­

tése .............................................245Megkezdett sonka tartása . . 245 Meleg időben tojáshabot verni . 245M ézeczet-készítés............................. 245Nyári sonka készítése . . . . 245 Paradicsom eltevése télére . . 246 Pezsgőlimonádé készítése . . . 246Régi tejfelből vajat készíteni . 246Sajtkészítés íróból............................. 247Sajtoltó k ész íté se ............................. 247Savanyított ugorka eltartása . 246 Sonka és kolbász nyári eltartása 247 Sonkapácz . . . . . . . . 250Sós húson s e g í t e n i ........................ 248Sóska és spenót eltevése . . . 247 Szalonna megavasodása ellen . 248Tej kifutása e l le n .............................249Tej forralása .................................. 249Tojás frisseségét megtudni . . 249Ugorkasalátát télére eltenni . . 251 Ugorka zöld színét megtartani . 248 Ugorkát nyersen eltenni . . . 251Vaj e l t a r t á s a .................................. 250Zöld paszuly eltevése télére . . 249Zsír k ifőzése....................................... 249

XIV TARTALOM.

TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. .Lapszám

Ablaküveg tisztítása .........................252Ablak izzadása és befagyása ellen 252 Ablaküvegről kitt eltávolítása 257 Aczéltárgyakat rozsdától megóvni 254Ágytollak t is z t ít á s a ........................ 252Aranyozott fatárgyak tisztítása . 252 Aranyrámák tisztítása . . . . 252Arany- és ezüstékszerek tisztítása 253 Aranyozott ércztárgyak tisztítása 252 Bádogot fényessé t enni . . . . 253Bársony felújítása..............................253Bársonyból zsírfoltot kivenni . 253 Befagyott ablak felengesztelése . 253 Bezsírosodott bútorbehuzat . . 253Bútorok új szagát elvenni . . 253Ecset fe lp u h ítá sa ............................. 254Elefántcsont fehérítése . . . . 256 Ezüstnemű tisztítása . . . . . 254Fatárgyak t isz títá sa .........................254Fehérneműből rozsdafoltot eltá­

volítani . . . . . . . . 255Fekete szövet tisztítása , . . 254Fekete bársony színét helyreállí­

tani ...................................................254Fehérnemű m o s á s a .........................254Fekete kasmír tisztítása . . . 255Fehér flanell mosása . . . . 255 Gipsztárgyak tisztítása . . . . 255Hajkefe t isz títá sa ..............................255Kanalak fén y esítése .........................255Kefe t is z t ítá s a ...................................255Légypiszkot letisztítani . . . . 255 Megfoltosodott bútorok fényesí­

tése .................... . . . . . 256

LapszámMegsárgult fehérneműn segíteni 255 Ócska bútor fényesítése . . ! 256Olajos üveg tisztítása . . . . 256 Pecsétvevő folyadék készítése . 256 Petroleumpecsét eltávolítása pad­

lóból ............................................. 256Petroleumos hordó tisztítása . . 257Petróleumlámpa tisztítása . . 257Politúros bútor fényesítése . . 257 Prémek mosása . . . . . . 257Puskacső t i s z t í t á s a .........................257Rézeszközök tisztítása . . . . 258 Rezet rozsdától megtisztítani . 258 Ruhakefe tisztítása . . . . . 258Sárgaréz t i s z t í t á s a .........................258Selyemből penészfoltokat kivenni 259Selyem m osása ...................................258Selyem vasalása .............................. 259Selyemszalagok mosása . . . 259Szines karton mosása . . . . 259Szőnyeg tisztítása ..............................259Tintapecsétet szövetből kivenni . 260Tintafolt eltávolítása fehérnemű­

ből ..................................................260Üvegpalaczkok tisztítása . . . 260Üvegből morzsalékot kivenni . 260Vastag selyem mosása . . . . 260Vasedény t is z t í t á s a .........................260Vérfolt kitisztítása padlóból . . 260Vérfolt kitisztítása szövetből. . 261Zsírpecsétet írásból kivenni . . 261Zsírfolt eltávolítása padlóról. . 261Zsírfoltot lámpafedőről eltüntetni 261

RAGASZTÓ SZEREK.

Általános ragasztószer . . .Lapszám

. 262Borostyánkő összeragasztása . 262Bőr és vas összeragasztása . . 262Érezre való ragasz . . . . . 264Fa és üveg összeragasztása . . 262Fabútorok repedései betömése . 262Folyékony enyv készítése . . . 263

Kaucsukot érezre ragasztani Kőragasztó szer . . . . Mindenre alkalmas ragaszPadlóragaszték....................Takaréktűzhelyre ragasz . Tajtékpipa összeragasztása Üveg és porczellánra jó ragasz

Lapszám263263263263264264265

TARTALOM. XV

Lapszám LapszámÜveges k i t t .................................... 265 Vaskályha-ragaszték.................... 265Üveget összeragasztani . . . . 264 Vöröshagyma-lé mint ragasztó­üveget sárgarézre ragasztani . 2651 s z e r .............................................. 265

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.Lapszám

Ablakot jó záródóvá tenni . . 266Aczél megtisztítása rozsdától . 266A k á c zm a g -v e tés ......................... 266Állóvíz szagtalanítása . . . . 167Ajtóknak újonnan való befestése 267Aranka i r t á s a ...............................267Árnyékszék szagtalanná tétele . 268Baraczkpálinka készítése . . . 268Befagyott szivattyús kúton segí­

teni ............................................. , 268Békarokkás takarmány javítása 269 Berozsdásodott srófok kivétele . 269Bolhák e l le n ........................................270Burgonyaszállítás hidegben . . 270 Búzakeményítö készítése . . . 269Cserépedényt tartóssá tenni . . 270 Csizmatalpat vízhatlanná tenni . 270Dohos gabona javítása . . . . 271Drótféreg irtása 271Erős szagoktól megszabadulni . 272 Ezüstkanalak gondozása . . . 272Falak sárgára meszelése . . . 274Falak nedvessége ellen . . . . 274 Faedények védelme a nedvesség

ellen ................................................. 273Fatuskók k iirtása ..............................273Faoszlopok tartóssá tétele . . . 273Fa épségét megvizsgálni . . . 273Fatárgyak fo lto z á sa ........................ 273Fára tintával ír n i ..............................275Fát tartósabbá ten n i........................ 278Fátyolt k em én yíten i........................ 275Fekete tinta készítése . . . . 275 Féregirtó por készítése . . . . 275 Fűmag-keverék rétek és legelők­

nek ..................................................275Gabona magtári forgatása . . 277Gabona t isz t ítá sa ......................... 277Gazdasági termények apadása . 277 Hajtószíjak összeragasztása . . 277

LapszámHázitücsök e l l e n ......................... 278Homokkő külsejű fa előállítása. 278írás m egaranyozása.................... 279Keményítőkészítés burgonyából . 279Keményítőkészítés vadgesztenyé­

ből ..................................................279Kemény vizet meglágyítani . . 279Kést a nyélbe erősíteni . . . . 280Kocsikenőcs-készítés , . . * . 280Kőszén e l ta r tá s a ......................280Lábbeli-talpat tartóssá ten ni. . 280Lámpaüvegek elpattanása ellen 281 Lámpalángot erősíteni . . . . 281Legyek ellen 281Lószerszámok kezelése . . * . 281Máz a hám kifényesítésére . . 282 Megkeményedett bőr megpuhí-

t á s a .............................................. 282Mezei egerek e l l e n ................ 282Moly e l l e n ............................... 283Molytól megvédeni a szőnyege­

ket ..................................................288Nedves falak szárítása . . . . 283P a d ló fe s té k ............................... 283Padlómáz k é s z í t é s e ................ 284Patkányok és egerek kiirtása a

m a g t á r b ó l .......................... 284Poloskák e l l e n .......................... 284Prémek felú jítása ..................... 285Réti moh kipusztítása . . . . 285Répalevél penésztetvei ellen . . 285Rózsavíz készítése..................... 285Sváb- és muszkabogarak ellen . 286Srófok berozsdásodása ellen . . 286Szappanlé h a sz n a .....................287Szekérkenőcs-készítés . . . . 288Szerszámok megrozsdásodása el­

len ..................................................287Szétszáradt faedény helyrehozása 287Színes tinták készítése . . . . 287

XVI TARTALOM.

LapszámSzíjak és bőrszerszámok jókarban

tartása ........................................ 287Szobai legyek ir tá sa .................... 288Szobapadló bevonása . . . . 288Szú k iir tá s a ........................................288Szúnyogok e l l e n ..............................288Szűrt vízhatlanná tenni . . . . 288Tartós festék v a s r a .........................289Tavaszi gabona páczolása . . . 289Taraczk ir t á s a ...................................289Télen virágzó vadgesztenye . . 290Tinta, fekete, készítése . . . . 280Tinta, színes, készítése . . . . 287 Tinta, arany és ezüst, készítése 267 Tinta, eltűnő, készítése . . . . 272Tuzhatlan máz f á r a .........................290

LapszámÁltalános r é s z ...........................295C sontliszt.....................................300Chilisalétrom................................ 301Emberi tr á g y a ........................... 297Foszfortartalmú trágyák . . . 298Kálitartalmú trágyák . . . . 304Kénsavas am m óniák.................296Légenytartalmű trágyák . . 301M észtrágyák ......................................305

LapszámÜveget könnyen elmetszeni . . 296Vadgesztenye szappan helyett . 290Vakolat lehullása ellen . . . . 290Vasra való fe s té k ..............................289Vászon megvizsgálása . . . . 291V etőm ag-szükséglet........................ 291V etőm ag-n em esítés.........................292Vízhatlan csizmakenőcs . . . . 292Vízmentes m á z ...................................293Járdakészítés....................................... 294Jég olvadását akadályozni . . 294J é g e lta r tá s ........................................272Zsákot tartóssá tenni . . . . 293Zsizsikek e l le n .................................. 294Zsindely éghetetlenné tevése . . 283Zsindelyfedél bemázolása . . . 293

LapszámMésztrágyák használata . . . 297Műtrágya-fajok...................................295Műtrágyázás a különféle növé­

nyek a l á ........................................306Műtrágyázási kísérletekről . . 312Specziális műtrágyák . . . . 297Szárított t r á g y á k ..............................296S z u p e r fo sz fá t ...................................298Thomassalak . 300

AZ ADÓKRÓL

A földadó.A földadó összege egy bizonyos földbirtok után rendszerint

változatlanul ugyanaz mindaddig, míg új kataszteri felvétel, vagy a mívelési ágakban változás nem történik.

Mívelési ágnak azt nevezik, hogy a földet szántás-vetésre, kapáiénak, legelőnek, vagy más egyébképen használjuk-e.

Ha már most valamely ok miatt azt a földet, a melyet eddig szántás-vetésre használtunk, kaszálónak vagy legelőnek akarjuk használni, vagy ha az eddigi kaszálót, legelőt, rétet feltöretjük és szántóföldnek használjuk, akkor változás állott be a mívelési ágban és így változásnak kell beállani a katasz­teri jövedelemben és a földadóban is ; mert több a jövedelme és így adója is a szántóföldnek, mint a kaszálónak, ennek pedig megint több, mint a legelőnek.

Valamint, ha egy addig szántóföldnek használt területet rétnek vagy legelőnek hagyunk, kevesebb lesz a kataszteri jövedelem és így adónk is kisebbedni fog.

Az ilyen változást azonban magunknak kell bejelenteni. Ha ezt nem cseMkedjük, kárát valljuk, akár emelésére szolgál ez a változás földadónknak, akár apadására.

Ha emelésére szolgálna, de nem jelentjük be, akkor adó­jövedéki kihágást követünk el és megbüntetnek érte : ha pedig adónkat kevesbíti a változás és hallgatunk ve le : akkor meg olyan adót fizetünk az államnak, a mivel nem ta r­toznánk.

Adókedvezmények a szőlőre. A földadó alá tartozik a szőlömívelésre használt földterület is.

A szőlőtelepítés körül nevezetes adókedvezmények van­nak, a miket jó lesz megjegyezni.

Hasznos Kalauz. 1

2 AZ ADÓKRÓL.

Nevezetesen, ha valaki olyan területen, a melyen a szo­lok kivesztek, vagy kivágattak, vagy pedig a filloxerának ellenálló homokföldön új szólót telepít: az után hat esztendeig adót nem tartozik fizetni. A ki pedig filloxera által elpusztított szőlője földjét amerikai alanyba ojtott szőlővel, magától term ő (direkt) szőlővel, vagy későbbi beojtásra szolgáló amerikai vesszővel rakja be, az a beültetést követő évtől 10 esztendei adómentességet élvez.

Hanem mindezeket a beültetéstől számított egy év alatt az adóhivatalnál be kell jelenteni, m ert máskülönben az adó- mentesség iránt való jog elenyészik.

Olyan esetben is megnyerhetjük az adómentességet hat esztendőn keresztül, ha a filloxera által k iirto tt szőlőnk földjét egyelőre beültetni nem akarjuk, s az pusztán áll. Csakhogy ebben az esetben már nem elég az egyszer való bejelentés, hanem minden évben be kell jelenteni az adóhivatalnál, hogy a földünk pusztán áll. Ez a kedvezmény azonban hat éven túl nem terjed. (Lásd még a szőlőre a 3. és 4. oldalon elmon­dottakat.)

Földadó leengedés elemi csapás esetén. A földadóból, ha a lábán álló term ést elemi vagy m ás csapás éri, — leenge­désnek van helye.

A leengedés teheti a földadónak egyharmad, vagy két­harmad részét, sőt az egész adó is leengedtetik, a szerint, a mint a termés többé-kevésbbé szenvedett, vagy egészen teljesen tönkrement.

Ha tehát term ésünket jégeső éri, árvíz borítja, fagy, hó, tűz, vagy bármely rovar pusztítja, siessünk ezt elöljáróságunk­nak azonnal bejelenteni, a mely aztán a többit kötelessége szerint megteszi.

A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban és csűrökben levő term ényeknek elemi csapás által tö rtén t megsemmisítése 'esetén adóleengedésnek helye nincs, e ked­vezmény csak a lábon levő term ényekre adatik meg.

Mire nem vethető ki földadó ? Földadó jjem vethető k i :a) a gazdaságilag nem mívelhető és nem használható

term éketlen te rü le tek re ;b) közutakra, állandó dülőutakra, utczákra, közterekre;c) beépített háztelkek és udvarokra;d) a szállításra használható és vízművekre szolgáló csa­

tornákra ;é) a vízjogi törvény oltalma alá helyezett védtöltésekre;f) temetkezési helyekre, míg temetési czélra használtat­

nak, s elhagyatásuk után is 50 évig ;g) közhatósági kezelés alatt álló kertekre, a melyek tudo­

mányos, közhasznú, vagy jótékony intézetek czéljaira szol­gálnak ;

AZ ADÓKRÓL. 3

h) a közhatóságok, gazdasági, erdészeti és más hasonló czélú egyesületek által fentartott faiskolák és szőlőiskolákra, ha azok közczélokra, nem pedig kereskedésre szolgálnak és ha közhatósági felügyelet alatt állanak.

Ideiglenes földadómentesség. Ideiglenesen adóm entesek:a) Azok a földrészletek, a melyek a fennálló törvények

értelmében már ideiglenes adómentességet nyertek, mindaddig, míg e kedvezmény ideje le nem jár.

b) Azok a földrészletek, a melyek a kataszteri munká­latok alkalmával még mint használhatatlanok és így adómen­teseknek voltak felvéve és később költséges vízszabályozási, lecsapolási vagy más munkával hasznavehetőkké tétettek, a használhatóvá tétel idejétől 15 évre.

Ha ezen vízszabályozási, lecsapolási vagy más védműnek a tulajdonos hibáján kívül, árvíz által megrontatnak, akkor az ideiglenes adómentesség a helyreállítási költség arányában meghosszabbíttatik; még pedig öt évvel azon esetben, ha a helyre- állítási költség az eredetileg befektetett költségnek legalább egy negyedrészét teszi, de felét nem éri e l ; tíz évvel azon esetben, ha annak felét eléri, de háromnegyedrészét meg nem haladja, 15 évvel az esetben, ha annak háromnegyedrészét túl­haladja.

Az ilyen meghosszabbításért a pénzügyminiszterhez kell folyamodni, még pedig azon év deczember 31-kéig, a melyben helyreállított védműnek befejezése és műszaki felülvizsgálata megtörtént. Az ezen határidőn túl beadott kérvények figyelmen kívül hagyatnak.

A törvényben tüzetes bizonyítványokkal kell igazolni a védműnek első kiépítési összes költségét, valamint a helyre- állítás költségeit is, továbbá ki kell mutatni azon területeket és azok helyrajzi számát, a melyekre az adómentesség meg­hosszabbítása kéretik.

c) Az erdősítések, ha azokat olyan területeken létesítjük, a melyek másnemű mívelésre tartósan nem használhatók, pl. futó homokon, köves, vagy vízmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon. Az ilyen erdősítésekre, ahhoz képest, hogy kisebb vagy nagyobb nehézségekkel és költséggel lé tes íte ttek , 20-tól 40 évig terjedhető adómentes­ségi kedvezmény adatik.

d) Űj telepítvényeknél a telepítvényhez tartozó földekre, ha a telep legalább ötven családból á l l : hat évre; — ha ötven­nél kevesebb, de legalább tíz családból áll: három évre adatik ideiglenes adómentesség.

e) Oly szőlőterületek, melyeken a szőlő kiveszett, vagy rendes forgón kívül kivágatott, és a melyek a talaj megfor- gatása után újból beültettettek, hat évig részesíttetnek az ideiglenes adómentességben.

l*

4 AZ ADÓKRÓL.

/) Ha a filloxera által elpusztított szőlőterület szőlővel beültethetik, továbbá, ha az addig még nem szőlő alá használt területen amerikai alanyba ojtott európai szőlőfajokkal új ültetések létesíttetnek, valamint az olyan területek, a melyek amerikai szőlőkkel utólagos beojtás végett ültettetnek be, a beültetést követő 10 évre adómentesek.

g) Az olyan új szőlők, a melyek filloxeramentes homok­területen ültettettek, valamint az amerikai szőlővesszőkkel beültetett területek, arra való tekintet nélkül, hogy elébb mi­lyen mívelési ág alá tartoztak ? — szintén hat évig mentesek.

h) E lárasztásra berendezett szőlők, ha a víz egyszerűen bevezettetik, hat évre, ha pedig vízemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazásával történik az elárasztás, akkor 10 évre mentesek az adótól.

í) Ha a íilloxerás szőlőültetvény szénkénegezéssel tarta- tik fenn, az annak területére eső földadóból, mindaddig, míg a szénkénegezés folytattatik, évenkint kétharm adrész adó en­gedtetik el. De a szénkénegezés után nyolcz nap alatt jelen­tést kell a községi elöljáróságnál tenni.

j) A filloxera által pusztává tett, s szőlővel újból be nem ültetett területek hat éven belül, mindaddig, míg pusztán állanak, adómentesek.

k) Adómentesek még a tűz által m egkárosított vagy el­pusztított erdők, a kár mértékéhez képest, ha a terület tovább is erdő gyanánt használtatik, illetőleg újból befásíttatik, az erdő­sítés nehézségéhez, költségéhez és a fanemekkez képest 8-tól 40 évig terjedhetőleg.

A házadó.

A házadó kétféle, úgymint házosztá ly adó és házbéradó.Ha valamely ház, vagy abban levő szoba bérbeadva nincs,

akkor az házosztályadó alá, ha pedig bérbe van adva, akkor házbéradó alá tartozik.

A házosztályadó fokozatai. A házosztályadót a lakrészek, vagyis szobák számához képest és a községek minősége sze­rin t vetik ki.

A kivetés m értékére nézve három fokozat van meg­állapítva.

Az 1-ső fokozatba tartoznak azok a kis- és nagyközsé­gek, a melyekben az összes lakásoknak egy harmada sincs bérbeadva.

A 2. fokozatba tartoznak azok a rendezett tanácsú váro­sok, a melyekben az összes lakrészek egy harmada bérbe­adva nincs.

A 3. fokozatba tartoznak azon kis- vagy nagyközségek

AZ ADÓKRÓL. 5

és rendezett tanácsú városok, a melyekben a lakrészeknek vagyis szobáknak legalább egy harmadrésze bérbe van adva, továbbá a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruhá­zott városok, akár van az azokban levő házak valamely lak­része bérbeadva, akár nincs.

Hogy mit kell fizetni házosztályadó fejében, azt megmu­tatja az alábbi táblázat.

1-ső fokozat 2-ik fokozat 3-ik fokozat

OsztályLakrész

kis- és nagy­községben

rendezetttanácsú

városokbanminden községben és városban, ha a lakré­

(szoba)ha a lakrészeknek (szo­báknak) legalább 1/8 ré­sze nincs bérbe adva

szeknek legalább 1/8-a bérbe van adva, to­vábbá a szabad királyi és törvényhatósági vá­

rosokban

I. 1 . . . .frt kr. —.80

frt kr. 1. -

frt kr. 1.20

II. 2 . . . . 2. 3.— 3.60III. 3 . . . . 4 . - 5.— 6. -IV. 4 - 5 . . . 8. - 10 — 12.—V. 6 - 7 . . . 12. - 1 5 .- 1 8 -

VI. 8 - 9 . . . 1 8 .- 22.— 2 7 .-VII. 10—11 . . 24.— 3 0 .- 3 6 .-

VIII. 1 2 -1 3 . . 30. - 3 6 .- 45.—IX. 1 4 -1 5 . . 3 6 .- 45.— 54.—X. 16 és ennél

több lakrész­nél minden egyes lakrész után . . . 3.— 4 . - 5.—

Olyan házakra, a melyekben valamely nyitott helyiség (bolt, mészárszék, műhely, kávéház, korcsma stb.) van, ezeken a házosztályadó tételeken felül, az ezen nyitott helyiségekhez tartozó minden egyes bolt és szoba után még fizetni k e ll:

1. Kis- és nagyközségben és rendezett tanácsú városban, ha a lakrészeknek legalább 1/8 része bérbe nincs adva, 2 frt.

2. Ha a lakrészeknek legalább V3 része bérbe van adva, valam int a szabad királyi és törvényhatósági városokban 3 forintot.

A ház átalakításának bejelentése. A házosztályadót három évre vetik ki. Az időközben történ t változásokat esetröl-esetre be kell jelenteni az elöljáróságnál.

Be kell jelenteni példának okáért, ha valaki a három

6 AZ ADÓKRÓL.

évre szóló kivetési idő tartam a alatt lakószobája valamelyikét kamarává, vagy más mellékhelyiséggé alakítja át, viszont be kell jelenteni, ha valamely eddig nem lakási czélra használt helyiséget szobává alakíttatunk.

Ha ezt elmulasztjuk, az első esetben magunknak teszünk kárt, m ert olyan adót fizetünk továbbra is, a melynek alapja már megszűnt. A második esetben pedig a bejelentés elmu­lasztásával a kincstárt károsítjuk meg, a mi utóvégre is k itu ­dódik, s érzékeny büntetést von maga után.

A házbéradó kivetése. A házbéradó azon házak, szobák és egyéb helyiségek után vettetik ki, a melyek bérbe van­nak adva.

Ezenkívül házbéradót vetnek ki a házak és szobák után különbség nélkül arra, hogy bérbe vannak-e adva vagy nin­csenek? — mindazon községekben vagy városokban, am elyek­ben a valósággal bérbeadott lakrészek (szobák, boltok) száma az összes lakrészek számának legalább felét teszi.

A házbéradó megállapítása. A házbéradót úgy állapítják meg, hogy a bérösszeg minden 100 forintjából leszámítanak épületfentartási költségre és érték törlesztésre; még pedig:

1. Budapest fővárosban, az ó-budai rész kivételével 20 forintot.

2. Budapest főváros ó-budai részén, valamint az általános házbéradó alá tartozó városokban és községekben 25 forintot.

3. Minden egyéb telepen 30 forintot.A mi ezenkívül fenmarad, azt tekintik tiszta jövedelem­

nek s erre vetik ki a házbéradót.Kivetik pedig úgy, hogy a tiszta jövedelem minden 100

forintja után számítanak:1. Budapest fővárosban, az ó-budai rész kivételével, 22

forintot.2. Budapest főváros ó-budai részén, valamint az általános

házbéradó alá tartozó városokban és községekben 20 forintot.3. Minden egyéb helyen 16 forintot.Az ország községeinek és városainak legnagyobb része

a harmadik fokozatba tartozik, azért erre nézve hozunk itt fel egy példát, a melyikből meg lehet ítélni a házbéradó ki­vetésének a helyes voltát.

Ha én valamely házamat, vagy annak egy részét bérbe­adóm 100 írtért, abból épületfentartási költségre és érték tör­lesztésre levonnak 30 frtot, marad tiszta jövedelem 70 frt. Ennek 16°/0-a annyi mint 11 frt 20 kr.

Tehát 100 forint bérjövedelem után 11 frt 20 kr. házbér­adót kell fizetnem.

Ebből a példából ki lehet számítani, hogy jól van-e k i­vetve a házbéradónk, akármennyi bért kapunkig a házunk után.

AZ ADÓKRÓL. 7

A házbéradót épen úgy, mint a házosztályadót, három évről három évre vetik ki.

A házbér bevallása. Azt, hogy mennyi házbért kap vala­mely háztulajdonos, a hatóság által erre nézve kitűzött időben magának kell bejelenteni írásban és egy erre a czélra készí­te tt rovatos bevallási íven.

Ezen a czifra rovatos táblán bizony egyszerű ember nem igen igazodik e l ; hanem hát ott van az adóügyek kezelésével megbízott községi elöljáró s ha mi ki nem tudjuk tölteni ezt a vallomási ívet, majd kitölti az, csak idejében jelentkezzünk nála s lelkiismeretesen bemondjuk, a mit be kell mondani.

Ha azonban magunk akarjuk a vallomásívet kitölteni, akkor a következőkre legyünk vigyázatosak:

1. A 6. számú rovatba, a melyiknek az a czíme, hogy „Évi nyers házbérjövedelem“ be kell írni minden levonás nél­kül az egész évi házbérösszeget, a mit házunkért vagy annak egy részéért az előbbi esztendőben kaptunk, vagy ha ürese­désben állott — kaphattunk volna.

Még pedig nemcsak a pénzben megállapított bérösszeget kell beírni, hanem ha a bérleti szerződés szerint a bérlő ezen­felül az állami és községi adók, tűzkárbiztosítás, katona-elszál­lásolás és házjavítási költség fizetésére, vagy más egyéb szol­gáltatásra kötelezte magát: ezeknek az értékét is pénzre kell számítani és a bérösszeghez hozzáadni.

Mikor ilyenképen a bérösszeget beírtuk és a többi rova­tokat is kitöltöttük, akkor a vallomás helyes és igaz voltának bizonyságául a 7. számú rovatban aláíratjuk a bérlőnkkel, vagy bérlőinkkel.

A házbérjövedelem eltitkolása. A házbérjövedelem eltit­kolása kihágást képez s ha az eltitkolás és ezzel az adókincs­tá r megrövidítése a házbirtokos és a lakásbérlő közt való egyetértésből származott, akkor mind a két fél, úgy a tulaj­donos, mint a bérlő, az eltitkolt összeg háromszoros megfize­tésével büntettetik.

Ezen büntetés alól azonban felmentetik a bérlő az eset­ben, ha a vallomási ív beadásától 15 nap alatt a törvény meg­szegését ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak.

Az a házbirtokos, a ki a vallomási ívet előre, annak ki­töltése előtt, azaz mielőtt a bérösszeget bejegyezte volna, íratja alá a bérlővel, annyiszor 100 forinttal büntettetik, a hány bérlőnél követte el ezen mulasztást.

Ha valaki a három esztendei kivetési időszak alatt házát vagy annak egy részét, a mely házosztályadó alá van fel­véve, bérbeadja, akkor az arra eső házosztályadó helyett ház­béradót vetnek ki. Megfordítva, ha valamely lakbérlet meg­szűnt, a lakás megüresedett, akkor a házbéradó helyett házosz­tályadót alkalmaznak.

8 AZ ADÓKRÓL.

Az ilyen időközben történt bérbeadást 14 nap alatt be kell jelenteni a községi elöljáróságnál.

Házadó elengedése. A házadót, vagy annak egy részét három esetben írják le, vagyis engedik el, ú. in.:

1. E lem i csapás esetén. Ha tűzvész, árvíz, földrengés m iatt a ház megsemmisült, akkor a házadó azon része, a mely a megsemmisülés idejétől számítva a kivetési időszak végéig még járna, leiratik vagyis töröltetik. Hanem az elemi csapás esetét annak megtörténtétől számított nyolcz nap alatt be kell jelenteni az elöljáróságnál, m ert különben az adóleengedés iránti igény elvész. Az elöljáróságnál a kárfelvételre szolgáló nyom tatványért 2 k rt kell fizetni, a többit az elöljáróság díj nélkül tartozik teljesíteni.

2. Lakásüresedés esetén. Ha házbéradó alá vett ház, vagy annak egy része használatlan maradt, s ezt a tulajdonos az elöljáróságnál bejelenti, azon évnegyedre nézve, a melyben az üresedés beáll, nem adnak ugyan adóleengedést, de a követ­kező évnegyedre már leírják a rávetett adót, s nem követelik mindaddig, míg azt a házat vagy szobát újra bérbe nem adjuk, vagy használatba nem veszszük. Ha pedig újra bérbeadtuk, vagy használatba vettük, akkor az első évnegyedre nem ta r­tozunk arról adót fizetni, a mi nagyon méltányos dolog, m ert az üresedést követő első évnegyedben még fizetnünk kellett, noha a lakás üresedésben vagy használaton kívül volt.

Azon házra vagy lakrészre, a melyről ilyenképen a ház­béradót leírták, az általános házbéradó alá nem tartozó helye­ken házosztályadót vetnek ki.

A lakásüresedést az elöljáróságnál az üresedés megtör­téntétől 15 nap alatt be kell jelenteni, mert az ezentúl te tt bejelentést csak a beérkezés napjától veszik tekintetbe, vagyis az adóleengedést csak a bejelentés megtörténtétől számítva adják meg.

Az ilyen bejelentés elmulasztásával tetemes kárt teszünk magunknak, m ert például, ha két szobánk bérbe volt adva, mondjuk 100 forintért, azután 11 frt 20 kr. házbéradót kell fizetni, míg ha az megüresedett és házosztályadó alá vétetett, már akkor csak 3 frt házosztályadót fizetünk, a mi bizony nem kis különbség.

Ezt tehát ne hanyagoljuk el.3. A ház lebontása esetén. Ha valamely házat a három

évi kivetési időszak alatt lebontattunk, akkor az ezen házra kivetett adót a lebontás idejétől kezdve elengedik.

Nagyon természetes, hogy ha ezen kedvezmény nyel élni akarunk, a lebontás m egtörténtét az elöljáróságnál szintén be kell jelenteni.

A házadómentesség. Ez háromféle, úgymint állandó , ideig­lenes és kivéte les .

AZ ADÓKRÓL. 9

a) Állandóan adómentesek, tehát házadó alá nem tartoz­nak : az isteni tiszteletre szánt épületek, a királyi udvar lak- házai és épületei, állami épületek, országházak, vármegyehá­zak, községházak, dolgozóházak és fegyintézetek, állami, tö r­vényhatósági és községi hivatalos helyiségek, tudományos intézetek, nyilvános tanintézetek, iskolák, lelkészi és tanítói lakások, katonai laktanyák, gazdasági épületek és gazdasági cselédlakások, a gyáros tulajdonát képező és munkásainak bérfizetés nélkül átengedett lakások, gyári vagy ipari épületek azon részei, a melyek nem lakásra, hanem az üzlet folytatá­sára szükségesek, kórházak, szegények ős szegénysorsú tanulók ellátására szolgáló épületek, kolduló szerzetek kolostorai és a halottas házak.

b) Ideiglenes adómentesség az új épületekre adatik, még pedig 10 évre akkor, ha olyan helyen, a hol az előtt ház nem volt, új ház építtetik, vagy ha valamely már meglevő épület addig még nem létezett, emelet felépítésével, avagy toldással olyan gyarapodást nyer, hogy ez által új adótárgy keletkezik, önként értetvén, hogy az ideiglenes adómentesség csak ezen új adótárgyra terjesztetik ki.

N yolcz évi adóm entesség adatik akkor, ha előbb fennállott, de a földszintig lebontott épület helyébe a régi falak, vagy falrészek felhasználása nélkül új épület állíttatik.

Ettől eltérőleg Budapesten, az ó-budai rész kivételével, új épületeknél és toldalékoknál 15 évig, lerombolt házak újból építésénél 12 évig, az ó-budai részen pedig, nemkülönben az általános házbéradó alá tartozó azon városokban, a melyekben legalább tízezer lakos és egyszersmind rendes vágányú vasúti állomás van, új épületek 12 évig, a lerombolt házak helyén emelt épületek pedig 10 évig részesíttetnek adómentességben.

(Rendes vágány alatt, szemben a keskeny vágányokkal, azokat a vágányokat értik, a melyeknek szélessége, a sínek egymástól való távolságát belülről m érve: 1*436 m étert tesz.)

De ezt az adómentességet csak akkor kapjuk meg, ha azért a pénzügyigazgatósághoz közvetlenül, vagy a községi elöljáróság útján írásban folyamodunk.

A folyamodást az építés bevégeztétől számított hat hét alatt, mindenesetre pedig az épületnek használatba vétele előtt kell beadni. Még ezen hat hét lejártától számított egy év alatt is érvényesíthetjük ugyan házadómentesség iránt való igé­nyünket, ha annak előbbi bejelentését figyelemre méltó akadá­lyok gátolták és ha az építés minőségének, terjedelmének megállapítása, valamint az adómentesség kezdetének megha­tározása nehézség nélkül eszközölhető, de azért csak ne mu- laszszuk el a bejelentést hat hét alatt megtenni, m ert annak múltán a kedvezmény megnyerése már a pénzügyi közeg fel­fogásától függ és nagyon bizonytalan.

10 AZ ADÓKRÓL.

Ha a házadómentességi kedvezmény megszűnt, azt a megszűnéstől számított 14 nap alatt be kell jelenteni a köz­ségi elöljáróságnál, mert különben kihágást követünk el, a minek a büntetéseképen a kivetni kellett házadó egyszeresétől nyolczszorosáig terjedő összeget vesznek be rajtunk. Ha pedig nem lehetne megállapítani, hogy a bejelentés elmulasztása m iatt mennyi a kincstár kára, akkor 1 írttól egész 500 frtig terjedhető birsággal sujtatunk.

c) A kivéte les adómentesség csak Budapest fővárosra, Szeged, Zágráb és Fiume városokra és a gyógyfürdőkre te r­jed ki. Más helyeken kivételes adómentesség nincs, annálfogva ezen adómentességről, mint nem általános érdekűről, itt rész­letesen nem is beszélünk.

Az általános jövedelmi pótadó.

Az állami adóknak ez a neme tulajdonképen nem egyéb, mint a földből, házból, különböző keresetekből és foglalkozá­sokból, tőkepénzekből, járadékokból és a bányamívelésből eredő jövedelmek adójának emelése.

Alapját ugyanis az em lített jövedelmekre a folyó évben kivetett adó képezi.

Az általános jövedelmi pótadó a következő százalékokban vettetik k i :

1. A földadóra, a házbéradóra, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára 30 százalékban.

2. A házosztályadóra 40 százalékban .3. A III. osztályú kereseti adónál a következő két foko­

zat szerint, ú. m .:a) 10 száza lékban , ha a kereseti adó alapjául szolgáló

jövedelem a fővárosban 400 frtot, más helyeken 300 frtot meg nem halad.

b) 35 százalékban, ha a kereseti adó alapjául szolgáló jövedelem a fővárosban 400 forintot, m ásutt 300 forintot meg­halad.

4. A IV. osztályú kereseti adónak, a bányaadónak, s a tőkekam at és járadékadónak 35 százaléka.

5. Az olyan ház- és földbirtoknál, a mely ideiglenes adó- mentességben részesíttetik, e kedvezmény az általános pót­adóra nem terjed ki, hanem azon összeg után, a mely a folyó évre ház, vagy földadó fejében kivettetett volna, ha a ház vagy földbirtok adómentes nem lett volna, általános jövedelmi pótadó fejében 20 szá za lék fizetendő.

Mire nem vethető ki általános jövedelmi pótadó? Általános jövedelmi pótadó riem vethető ki:

1. Az I. osztályú kereseti adóra. (Lásd a 12-ik oldalon.)

a z a d ó k r ó l : 11

2. A IV. oszt. keresetadóra abban az esetben, ha az annak alapját képező állandó illetmény a fővárosban 2000 forintnál, más helyeken 1500 frtnál kisebb.

3. A családtagok után kivetett adókra.4. Az adómentesség kedvezményében részesített kereseti

s tőkekamat- és járadékjövedelmekre.5. A földtehermentesítési, szőlődézsmaváltsági, továbbá

a maradvány- és irtványföldek megváltásáért kiadott jelzá­logos kötvények után járó kamatjövedelmekre.

A kivetés alkalmával az alapul szolgáló adót oly módon kerekítik ki, hogy a forinton alóli összegeket teljes forintnak veszik ; ha azonban az alapul szolgáló összeg egy forintot meg nem halad, a kikerekítésnek nincs helye.

Az általános jövedelmi pótadónak hivatalból leszállítása. Ha valamely olyan adónkat, a mely az általános jövedelmi pótadónak alapját képezi, törvényes okokból leszállítják, vagy törölik, akkor az arra kivetett általános jövedelmi pótadót is hivatalból kell leszállítani, illetve törölni. Erre vigyázzunk, s ha a leszállítást vagy törlést elrendelő végzésből azt látjuk, hogy a leszállított vagy törölt adó után eső általános jövedelmi pótadóból megfelelő leszállítás vagy törlés nem történt, annak eszközléséért a pénzügyigazgatósághoz nyomban folyamodjunk.

Az általános jövedelmi pótadó után sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék nem vethető ki.

Az általános jövedelmi pótadó és a betáblázott adósságok. Nagyon fontos dolog a ház- és földbirtokra kivetett általános jövedelmi pótadónál azon körülmény, hogy abból a betáblázott tartozásaink egy esztendei kam atjának 10 százalékát levonják a kivetéskor, ha az ilyen tartozásainkat az arra rendeltetett és a községi elöljáróságtól ingyen kapható bevallási íven leg­később az év .január hava 31. napjáig bejelentjük.

Ezen az időn túl beadott vallomásokat a kivetésnél már nem veszik figyelembe, hanem azért még február 15-ig bead­hatjuk az ilyen vallomást, de már igazolási kérelemmel fel­szerelve, a mely kérelemmel azután úgy bánnak el, mintha felebbezés volna.

Látható, hogy ezen az adófizető javára szolgáló vallomás beadási ideje nagyon meg van szorítva. Épen azért igyekezzünk vallomásunkat január havában beadni, s a beadás megtörtén­téről a községi elöljáróságtól átvételi elismervényt kérjünk, mert megtörténhetik, hogy vallomásunk hivatalos kezelés közben elvész, s az elismervény nélkül nem lennénk képesek igazolni, hogy a vallomást beadtuk, a miből az következik, hogy a törvényes kedvezménytől elesnénk.

Az ilyen átvételi elismervényt a 72.300/1886. számú pénz- ügyministeri rendelet értelmében a községi elöljáróság a fél kivánatára köteles' kiadni.

12 AZ ADÓKRÓL.

A betáblázott terhek bevallásának haszna. Sajnálatos, de országszerte tapasztalható, hogy a betáblázott terheket részint tudatlanságból, részint hanyagságból, részint álszégyenlősség- bol az adófizető polgároknak csak rendkívül csekély része vallja be. Pedig itt törvény által nyújtott jogról, magunk iránti kötelességünkről s fontos érdekünkről van szó.

Világítsuk meg ezt a dolgot példával. Ha nekem olyan összegű, birtokaim ra betáblázott, akár magánostól, akár vala­mely intézettől vagy közpénztárból felvett tartozásom van, a mely után 200 frt évi kam atot tartozom fizetni, akkor, ha a vallomásívet szabályszerűen kitöltve, január hónap végéig a községi elöljáróságnál beadom, levonják az én általános jöve­delmi pótadómból ezen 200 forint 10 százalékát, vagyis 20 forintot.

Tehát 20 írtta l fogok kevesebb adót fizetni, mint azon esetben, ha a bevallást elmulasztottam volna.

A vallomási ív betöltése. A vallomási ív 1. rovatába a betáblázott tőketartozásunk eredeti összegét kell beírni.

A 2. rovatba a kamatlábat, tudniillik azt az összeget, a melyet kam atképen 100 forint után fizetünk.

A 3. rovatba azt az összeget, a mely a betáblázott tőke- tartozásból a múlt év végéig fennállt.

Olyan kölcsönöknél azonban, a melyek hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől vétetnek fel, a 3. rovatba azon összeg írandó be, a mely a kötelezvényben megállapított kam at­láb szerint, kölcsöntőke után egy évre esik.

A többi rovatok felírása elég világosan megmondja, hogy mikép kell azokat kitölteni.

A keresetadó.

A kereseti adó alá tartozik minden olyan jövedelem vagy kereset, a mely kézimunkából, ipari foglalkozásból, kereske­delmi üzletből, továbbá szorosabb értelemben vett szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásból, végre a föld-, ház- és tőkekam atadónál tekintetbe nem vett személyes keresetből származik.

A kereseti adónak négy osztálya van s ahhoz képest neveztetik 1., 2., 3. és 4. osztályú keresetadónak.

Lássuk ezeket sorjában.Az I. osztályú keresetadó. Ebbe tartoznak:1. A cselédek, akár a mezőgazdaságnál, akár gyárakban,

vagy kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban vannak alkalmazva.

2. A házi cselédek.3. A gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és válla­

AZ ADÓKRÓL. 13

latokban alkalmazott segédek és segédmunkások az esetben, ha 40 forintnál több havi fizetésük nincs, vagy ha darabszámra dolgoznak. (A 40 írtnál több fizetéssel bíró segédek és segéd­munkások a kereseti adó 4. osztályába tartoznak.)

4. A napidíjasok, az állandó fizetést nem húzó Írnokok, általában, kik az írásbeli, számviteli, vagy felügyelői teendőket, valamely üzletben, vállalatban, vagy intézetben állandó alkal­maztatás nélkül végzik. Ezenkívül ide tartoznak mindazon egyének, a kik foglalkozásuknál fogva sem az itt felsoroltak közé, sem a keresetadó többi osztályába nem tartoznak.

5. A kézműiparosok, még pedig rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal bíró városokban, az esetben, ha segéd nélkül dolgoznak; kis- és nagyközségekben pedig, ha segédek­kel dolgoznak is.

6. A házalók, ha állandó üzlethelyük nincs.Ebbe az osztályba voltak még sorozva a napszámosok is,

de ezek már az 1883-ik év óta keresetük után adó alá nem vétetnek.

A most elmagyarázott első osztályú kereseti adót külön­ben, meghatározott alosztályok szerint, még pedig négy foko­zatban vetik ki.

A II. osztályú keresetadó. Ezen osztályba tartoznak:a) a föld- és házbirtokosok és a házközösségek fejei;bj azok, a kik tőkekam at és járadékadóval vannak

megróva.(A volt magyar- és horvát-szlavon határőrvidéki részek­

ben a házközösségek fejei, ha egy évi föld- és házadójuk öt forintot meg nem halad, a II. osztályú keresetadó alól men­tesek.)

Ezt az adót a következőképen vetik ki.2 frto t vetnek az ezen osztály alá tartozók közül arra,

a kinek az előbbi esztendei és rendes tartózkodási helyükön kivetett összes egyenes adója 50 írtnál nem több.

3 frto t vetnek ki, ha az adóalap 50 frtnál több, de 100 frtot nem halad túl.

4 frtot vetnek ki, ha az adóalap 100 frtot meghalad.Ezenkívül az ezen osztályhoz sorozott adózók család­

tagjai is adóval rovatnak meg, még pedig két fokozat sze­rint, ú. m.:

1— 1 frtot fizetnek családtagok, ha a családfő a megelőző évben nem fizetett 40 frtnál több egyenes adót.

2— 2 forintot fizetnek, ha családfő 40 forintnál többet fizetett. •

A házközösségekhez tartozó családtagok kereseti adója 56 krban van megállapítva.

A III. osztályú kereseti adó. Ezen osztályba ta rto zn ak :a) a haszonbérlők;

14 AZ ADÓKRÓL.

b) a gyárosok és iparosok (kivéve a segéd nélkül dol­gozó iparosokat, kis- és nagyközségekben pedig a segédekkel dolgozókat is, a kik az I. osztályba tartoznak);

c) a bankárok, kereskedők (kalmárok, szatócsok), gyógy­szerészek, s általában mindazok, a kik valamely haszonhajtó üzletet fo ly tatnak ;

d) mindazok, a kik évi vagy havi fizetéssel, vagy tiszte­letdíjjal egybe nem kötött szellemi, értelmi vagy művészi fog­lalkozást űznek, úgym in t: ügyvédek, mérnökök, orvosok, sebé­szek, szülészek, szülésznők, írók, művészek, magántanárok, magántanítók stb .; végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és igazgatósági tagjai az úgy­nevezett jelenléti jegyekért járó összegekre nézve.

A kereseti adóra benyújtandó vallomási ívek. A III. osz­tályú kereseti adót az adókötelesek által benyújtandó vallo­mási ívek alapján vetik ki. Ilyen vallomási íveket a községi elöljáróságtól kell kérni, a mely azt ingyen kiadni köteles, azután kellőképen kitöltve ugyanoda kell beadni, még pedig mindig január havában.

Ezen vallomási ív kitöltésénél különben annyi mindenfé­lére kell ügyelni, hogy egyszerű, járatlan ember legokosabban teszi, ha a kitöltésre azon községi elöljárót kéri fel, a kinél az ilyen vallomásokat be kell adni. Egyébiránt, ha az adó­kötelesnek az előző évi összes adója 50 frtot meg nem haladt, a bevallást az elöljáróságnál szóval is megteheti, a mely azt elfogadni köteles.

Az üzlet megkezdésének bejelentése. Ha valaki az adózók és adótárgyak összeírása (conscriptio) után kerül a kereseti adó III. osztályába tartozók sorába, akkor üzletének vagy fog­lalkozásának megkezdésétől számított két hónap alatt köteles a vallomást beadni.

Azokat, a kik bevallásaikat a kitűzött határidőben be nem adták, a községi elöljáró vallomásaik nyolcz nap alatt leendő beadására felszólítani köteles. Ha ez idő alatt sem adnak vallomást, akkor az adójuk kirovásának alapját képező kereseti nyereményüket hivatalból állapítják meg.

Adóbevallásnál mire figyeljünk. Jó lesz a bevallásnál a következőkre figyelni.

1. A bevallott jövedelemből csak az üzlet vagy foglalko­zás folytatásához szükséges kiadások vonhatók le, ellenben a családfentartásra szükséges kiadásokat nem lehet levonni, sőt ha bevallás útján, vagy valami más úton arra jön a kivető bizottság, hogy a család fentartása és a háztartás nagyobb összeget emészt fel, ebből azt következtetik, hogy a bevallott jövedelem is nagyobb, és így adót is többet fognak kivetni.

2. A lakbér összegének fontos szerepe van az adómeg­állapításnál, mert a III osztályú kereseti adó alá tartozó üzle­

AZ ADÓKRÓL. 15

tek és foglalkozások legtöbbjénél a tiszta kereseti nyeremény minimumának (vagyis legkisebbjének) megállapításánál ezt veszik alapul.

„ Lakbér “ alatt, — mint ez általánosan tudva van — azon összeget értik, a melyet az ember a lakásért fizet, vagy fizetne, ha a lakást valakitől bérben bírná.

Ennélfogva a vallomási ívben a „lakbér^ czímű rovatot a miatt, hogy lakást nem bériünk, üresen hagyni nem lehet, ki kell azt tölteni akkor is, ha lakbért nem fizetünk, hanem házosztályadóval vagyunk megróva. Ez esetben lakbérül kell venn i:

a) A házosztályadónak ötvenszeres összegét olyan kis- és nagyközségekben, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada bérbeadva nincs. (Lásd a 4—5. oldalt.)

b) A házosztályadó negyvenszeres összegét azon rendezett tanácsú városokban, a melyekben az összes lakrészek egy harmada bérbeadva nincs.

c) A házosztályadó harmincznégyszeres összegét mind­azon községekben és városokban, a melyekben az összes lak­részek legalább egy harmadrésze bérbe van adva.

3. Senki se higyje, hogy a III. osztályú kereseti adót a vallomásban k itett tiszta kereseti nyeremény alapján vetik ki. Akármilyen jó lelkiismerettel teszi is meg az ember a bevallást, mégsem fogadják azt szentirásnak, hanem csak tájé­koztatónak. Meghánynak-vetnek biz a kivetésnél sok minden körülményt. Figyelembe veszik az üzletbe fektetett tőkék mennyiségét, a munkások számát, sőt még az illető vállalkozó ügyességét is. Ezenkívül alkalmazzák az úgynevezett mini­mális (vagyis legkisebb, legalacsonyabb) számítást is.

Mit értenek a „legkisebb" kereseti nyereség alatt? Mini­mális vagyis legkisebb kereseti nyereménynek veszik:

1. H aszonbérlőknél, a haszonbéri szerződésben elvállalt készpénz s egyéb kötelezettségek, terhek, szolgálmányok évi értékösszegének 25 százalékát.

Ha tehát én haszonbérlek egy darab földet évenkénti 200 frtért, azonkívül tartozom a tulajdonosnak két szekér szalmát adni s részére 10 fuvart szolgáltatni, akkor az évi értékösszeg le sz :

k é s z p é n z ................................ 200 frt2 szekér szalma (például) . . . 8 „10 f u v a r .......................................20 „

Összesen 228 frt.Ennek 25 százaléka annyi, mint 57 frt. Ez lesz tehát az

évi tiszta kereseti nyeremény, a melynek ismét 10 százaléka vagyis 5 frt 70 kr. lesz az én évi III. osztályú kereseti adóm.

16 AZ ADÓKRÓL.

2. M észárosoknál, henteseknél. Az adóévet megelőző évben levágott minden darab szarvasm arha utána fő v á ro s b a n ........................................................................ 5 frt10 ezernél több lakosságú k ö z s é g b e n .......................... 4 „2001-től 10,000 lakost számláló h e ly ek en ..................... 3 „2000, vagy ennél kevesebb lakossal bíró községekben 2 „

Megjegyeztetik, hogy 4—4 borjú, 4—4 sertés, 8—8 juh, egy szarvasm arha gyanánt vétetik számba.

3. Teherszállító evezős ha jók tulajdonosainál legkisebb kereseti nyereménynek vétetik a hajók hordképességének minden 100 vámmázsája után 10 frt.

4. Bérkocsisoknál, társaskocsi-tulajdonosoknál legkisebb kereseti nyereménynek tekintetik az adóévet megelőző évben ta rto tt minden darab ló után

a fő v á ro s b a n ........................................................................ 100 frt10,000-nél több lakost számláló községben . . . . 60 „2001-től 10,000 lakossal bíró k ö z s é g b e n .....................40 „2000 vagy kevesebb lakossal bíró községben . . . 30 „

5. Minden m ás , ezen kereseti adóosztály alá tartozó adókötelesnél legkisebb kereseti nyereménynek veszik az adó­köteles által fizetett évi lakbérnek másfélszeresétől nyolcz- szorosáig vett összegét, az üzleti vagy irodai helyiségbérnek 25—100 százalékát a következő fokozat szerint:

a) ha a lakbér 500 * frtnál nem nagyobb, akkor annak lVa—2y2-szeres összegét,

b) ha a lakbér 500 írttó l 1000 írtig terjed, annak 11/2—3- szoros összegét,

c) ha a lakbér 1000 írttó l 2000 írtig terjed, annak 2—6- szoros összegét,

d) ha a lakbér 2000 frtnál nagyobb, annak 3—8-szoros összegét.

Lakbéradó-levonás a gyermekek után. Az adóköteles min­den kiskorú gyerm ekéért a lakbérnek 10 százaléka levonandó, úgy azonban, hogy ezen levonás összege egy gyermekre nézve 50 frtnál és valamennyi gyerm ekre nézve a lakbér 40 száza­lékánál több nem lehet.

Egyéb idevonatkozó tudnivalók. Az üzlet vagy foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete, valamint azon körülmény, hogy az üzlet természeténél fogva az üzlet- helyiségnek a lakással együtt kell lenni, az üzlethelyiség szá­zalékának alkalmazásánál csökkentőleg, az ellenkező körü l­mények pedig emelőleg hatnak.

Ha valaki igazolja, hogy szállásának ta rtására nemcsak az üzletéből eredő jövedelem képesíti, hanem más olyan jöve­delmek is, a melyek már adó alá fel vannak véve, ez a tiszta

AZ ADÓKRÓL. 17

kereseti nyereménynek a szállásbér alapján való megállapítá­sánál mint csökkentő körülmény vétetik figyelembe.

Olyan ipar- és kereskedelmi üzleteknél vagy értelmi fog­lalkozásoknál, melyek két év óta még fenn nem állanak, az itt elsorolt minimális tételek felerészben alkalmaztatnak.

Azok az iparosok, a kik meghatározott és 40 frtot meg­haladó havi díj mellett állandóan vannak egyeseknél vagy vál­lalatoknál alkalmazva, s kizárólag csak azok számára dolgoz­nak, nem róhatok meg a kereseti adó III. osztályában. Ezek a IV. osztályba tartoznak, s csak akkor esnek a III. osztályba, ha másoknak is dolgoznak.

A kereseti adó III. osztályába tartozó adózók családtag­jainak keresetadója épen úgy rovatik ki, mint a II. osztályban, vagyis 1—1 frtban akkor, ha a családfő a megelőző évben 40 írtnál több egyenes adót nem fizetett, 2—2 frtban, ha 40 forintnál többet fizetett.

A IY. osztályú keresetadó. Ezen osztályba tartoznak:a) Az állandó fizetést, nyugdíjat, kegy- vagy tisztelet­

díjat húzó állami, törvényhatósági, községi, egyházi, közala­pítványi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegydíjat élvező özvegyek;

b) állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havi díjt húzó segédek, segédm unkások;

c) állandó fizetést húzó lelkészek, tanárok, tanítók, neve­lők, írók, művészek;

d) a hivatalszolgák.A IV. osztályú kereseti adót az adókötelesek által be­

adandó vallomási ívek alapján vetik ki.Ezt a vallomásívet kellőképen kitöltve, minden év január

havában kell beadni a községi elöljáróságnál.A vallomásba az összes rendes fizetés vagy járandóság

Írandó be, még pedig a pénzösszeg a folyó értékben, a ter- mesztménybeli jövedelem pedig a piaczi középárak szerint kiszámítva.

A kik bevallásukat a kitűzött időben be nem adták, a községi elöljáróság által felszólíttatnak, hogy ezt nyolcz nap alatt tegyék meg. Ha ekkor sem adnak bevallást, akkor adó­juk alapját hivatalból állapítják meg.

A IV. osztályba tartozó adókötelesek a következő kere­setadót fizetik:

100 forint évi fizetés után 1 forintot200 99 n 99 2 „300 99 99 99 3 „400 V 99 TI 99 4 „500 99 99 99 99 5 „ *

Hasznos Kalauz. 2

f

18 AZ ADÓKRÓL.

600 forint évi fizetés után700800900

10001100120013001400150016001700180019002000

77

77

77

n77

77

77

77

f>

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

77

n

Ti

n 77

77 77

n 77

r> 77

n 77

r> 77

77 77

77 77

77 77

» 77

77 77

77 77

77 77

77 77

7 forintot9 77

11 77

13 77

15 77

17 77

19 n

21 77

23 77

25 77

28 77

31 t f

34 77

37 77

40 77

Az ezen osztályba tartozó adózók családtagjainak kereset­adója épen annyi, mint a II. és III. osztályban, vagyis ha a családfő a megelőző évben 40 írtnál több egyenes adót nem fizetett, 1—1 frt, ha 40 írtnál többet fizetett 2—2 írt.

Tökekamat és járadékadó.

Ezen adó tárgyát képezik mindazok a kam atok, oszta­léko k és já ru lé ko k , melyek a következő jövedelemforrásokból erednek :

1. Életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évjáradékból.

2. Kézi vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adós­levelekre, váltókra vagy bárminemű magánkötvényekre kölcsön­adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből.

3. Belföldi földbirtokkal összekötött s földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból (mészárszék-, malom-, vám-, rév- és vásárjog, vadászati és halászati jog, piaczi és hely- pénzszedési jog).

4. Külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, keres­kedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből.

5. Magyar állami és törvényhatóságok által kibocsájtott, s törvényileg adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből.

Kivétetnek ezen adó alól:1. A királyi udvartartás költségei.2. A külhatalm ak követeinek s követségi személyzetének,

valamint3. a külhatalm ak konzulainak s az azokhoz tartozó sze­

mélyzetének, ha azok külföldiek, tőkejövedelme.

AZ ADÓKRÓL. 19

4. Az országban egy évnél rövidebb ideig tartózkodó idegenek tőkejövedelme, ha azon államban, melyhez az illető tartozik, magyar honpolgárok irányában ugyanezen eljárás követtetik.

5. A külföldről folyó jövedelem, ha hitelesen bizonyítta- tik, hogy az után az adó már egy olyan külföldi államban fizettetett meg, mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi.

6. Azon 'tőkék kamatjövedelme, a melyek közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czél- ja ira szolgálnak.

7. Jótékonysági közintézetek tőkéinek kamatjövedelme és az ezek által nyert segélypénzek.

8. Kolduló- és betegápolással foglalkozó szerzetek kam at- jövedelme.

9. Olyan kölcsönök kamatjövedelme, melyeknek adómen­tességét külön törvény biztosítja.

10. Részvények osztalékai.11. Az elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adó-

mentességét külön törvény biztosítja.12. Papnövendékek és más rendes tanulók ösztöndíjai.13. A 315 frto t túl nem haladó kamat, vagy életjáradék,

ha az illető fél összes jövedelme adósságainak levonása nél­kül a nevezett összegnél nem több.

14. Azon kamatjövedelem, melyet az állami, törvény- hatósági és községi tisztviselők és alkalmazottak óvadékaik után húznak.

Nem róható meg továbbá tőkekam at és járadékadóval:a) Az apasági és válóperben biróilag megítélt gyermek-

tartási költség.b) A férj ellen neje részére megítélt tartási költség a

válóper tartam ára.c) Olyan szerződés alapján sem róható ki a járadékadó,

a mely szerződéssel valamely ingatlan használata bizonyos időre azzal a kötelezettséggel ruháztatik át valakire, hogy az az átruházót eltartani, ápolni, adóssága kam atait fizetni és az ingatlan (föld, ház) terheit viselni tartozik.

d) Kiskorúak neveltetésére rendelt és valósággal arra fordított kamatjövedelem.

e) Katonatiszti házassági biztosíték kamatai után adó nem já r abban az esetben, ha a biztosíték a férj saját ingat­lanaira lesz bekebelezve.

/) Ügyvédi munkadíjakból származott s bírói ítélettel megállapított követelések kamatjövedelmei adómentesek.

g ) Ház haszonélvezete után járadékadó nem jár.Adómentesek továbbá:

2*

2 0 AZ ADÓKRÓL.

ht) A nem nyerészkedésre alakult temetkezési egyletek kamatjövedelmei.

i) A bányatársládák kamatjövedelme.j) Ha a váltókezes a váltóadós fizetésmulasztása folytán

a váltót magához váltja, az így származott váltóbeli tőkeköve­telés kam atai után tőkekamatadó szintén nem vethető ki.

A tökekamat- és járadékadó mennyisége. Azon életjáradé­kok után, a melyek özvegyi jog czímén az özvegy ellátására vannak rendelve, valamint azon életjáradékok után is, a me­lyek a szülők részére 'a gyermekeknek vagy unokáknak á t­engedett vagyonért adatnak, 5 szá za lék fizetendő járadékadó­képen. Megjegyeztetik, hogy a férjétől elvált nő részére birói ítélettel, vagy más módon biztosított tartásdíjra nézve ez a kedvezmény nem terjed ki; az ilyen tartásdíj után 10 száza­lék adó fizetendő.

Minden más életjáradék és évjáradék után, valamint a kamatjövedelem után is 10 szá za lék tőkekamat- és járadékadó fizetendő, kivéve a földtehermentesítési, szőlődézsmaváltsági és úrbéri jelzálogos váltsági kötvények kamatait, a melyek után 7 szá za lék vettetik ki.

Ezen adót az fizeti, a ki a tőke- és járadékjövedelmet húzza, kivételt képeznek azonban a magyar államkötvények, az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamata, s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezek után járó tőkekam atadót a kamatélvező rovására az állampénztár, illetve a kam atokat kifizető társulat vonja le és az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

Tökekamat- s járadékjövedelem bevallása. A tőkekamat- és járadékból eredő jövedelmet az azt élvezők által teendő be­vallás alapján vetik ki. Az erre alkalmas íveket a községi elöljáróság ingyen köteles kiszolgáltatni.

A vallomásívet a községi elöljáróságnál kell beadni min­dig az év január hava végéig. Ha ezt elmulasztjuk, a községi elöljáróság még nyolcz napot tűz ki a beadásra, ennek eltelte után, ha vallomást nem adtunk, adónkat hivatalból állapít­ják meg.

Mire vigyázzunk a bevallásnál? A vallomásív kitöltése nem nehéz, minden rovat felibe könnyen megérthetőleg fel van téve, hogy mit kell beleírni. Különösen vigyázzunk azon­ban a következőkre:

1. Ha a tőkeadós, vagy a járadék kiszolgáltatására köte­les fél perbe vagy csődbe ju to tt, vagy a tőke (járadék) és járulékai per tárgyát képezik, ezt a vallomási ív nyolczadik rovatába be kell írni, s a bevalláshoz a csődmegnyitási vég­zést, illetőleg a keresetlevélre hozott bírósági végzést mellé­kelni. Ennek elmulasztása esetén a tőkekamat- és járadékadót

AZ ADÓKRÓL. 21

épen úgy kivetik ránk, mintha a jövedelmet élveznénk, holott a fenti módon te tt bevallás esetén a per befejezéséig adót fizetnünk nem kell.

Ha a per befejezése után az illető kam atok vagy já ra ­dékok kifizettettek, vagy elvesztetteknek bizonyultak, a bíró­sági végzést annak vételétől számított nyolcz nap alatt a kir. pénzügyigazgatóságnál köteles az érdekelt fél benyújtani.

2. A kamat- és járadékélvezményből levonandók azon terhek, a melyeket az alapító, adományozó, vagy hitelező ren­delkezéséhez képest valamely harmadik személy részére kell kifizetni. Például, ha valaki oly kikötés mellett élvez járadé­kot, hogy abból másoknak ta rtá s t adjon, akkor a tartás érté­kének összege, mint a járadékot illető teher, adó alá nem vonatik.

Mi esik még ezen adó alá? A tőkekamat- és járadékadó alá esik még a pénzbetétek átvételére jogosított pénzintéze­teknél, takarékpénztáraknál elhelyezett tőkékből eredő kamat- jövedelem is.

Az ilyen jövedelem után, akár fizettetik, akár a betevő javára a tőkéhez iratik, — 10 százalék fizetendő tőkekamat- és járadékadóul.

Bevallást tenni ezen jövedelemről nem kell; azt az illető pénzintézet köteles évnegyedenkint a királyi adóhivatalnak ki­mutatni, egyszersmind a ráeső adót beszolgáltatni. A pénz­intézet aztán jogosítva van a befizetett adót a kamatokból visszatartani.

A tőkekamat- és járadékadó ezen neme után nem vet­hető ki sem általános jövedelmi pótadó, sem törvényhatósági vagy községi pótlék.

A fegyveradó.Fegyveradót köteles fizetni mindenki a birtokában levő s

vadászatra használható lőfegyverek után, valamint azon lőfegy­verek után is, a melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdők őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő-, vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pász­torok és erdőkerülők birtokában vagy használatában vannak,

A fegyveradó évi összege minden darab egycsövű puska után egy forint, minden darab kétcsövű puska után két forint.

Milyen fegyverek adómentesek? K ivéte tnek a fegyveradó alól az uralkodó család tagjai. Adóm entesek továbbá:

a) A közintézetekben, nyilvános gyűjteményekben és közhatóságoknál őrzött fegyverek;

b) emlék, vagy családi ereklyeként őrzött fegyverek;c) magánosok olyan fegyvergyűjteményei, a melyekben

22 AZ ADÓKRÓL.

már használaton kívül levő régi szerkezetű fegyverek ta r ­tatnak ;

d) a kizárólag czéllövésre használt fegyverek;e) a csendőrök, állami, törvényhatósági, városi és köz­

ségi rendörök, fegyőrök, pénzügyőrök fegyverei;/) a felesketett erdőtisztek és a királyi erdőfelügyelőségi

személyzet szolgálati fegyverei;g) a felesketett s egyúttal a vadászatra való felügye­

letet is gyakorló erdőőrök fegyverei;h) a puskamíveseknél és lőfegyverárulóknál eladásra szánt

fegyverek.Fegyverek bejelentése. Az adóköteles lőfegyvereket annak

tulajdonosa köteles a községi elöljáróságnál minden év június havában bejelenteni.

A bejelentésre egy nyom tatott űrlap szolgál, a melyet a községi elöljáróságnál* ingyen kapunk, de megtehetjük a be­jelentést ugyanott szóval is.

Be kell jelenteni az olyan fegyvereket is, a melyek a törvény értelmében adómentesek, tehát az emlék vagy családi ereklyét képező, a használaton kívül levő régi szerkezetű és a czéllövésre szolgáló fegyvereket is. Az ilyenekről aztán bizo­nyítványt kapunk, hogy azok adómentesek.

Fegyveradó kivetése. A fegyveradó kivetési lajstrom ot nyolcz napi közszemlére teszik a községházánál, s ott azt mindenki megtekintheti, arra felszólamlást vagy észrevételt tehet.

A nyolcz nap elteltével a fegyveradót kivetik, s az arról szóló adóívet minden fegyvertulajdonosnak kézbesítik. A ki­vetett fegyveradót ezen kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell a községi elöljáróságnál befizetni, a mely arról fegyver- adó-igazolványt köteles kiszolgáltatni. Az ilyen igazolvány érvénye augusztus 1-től a következő évi július 31-dik nap­jáig tart.

A ki évközben szerez adóköteles lőfegyvert, tartozik azt a birtokbavételtől számított nyolcz nap alatt bejelenteni a községi elöljáróságnál.

Az ilyen fegyver után annak új tulajdonosa a fegyver­adót egész összegében, s még az esetben is tartozik megfizetni, ha azután előbbi birtokosa a fegyveradót már befizette.

Fegyver eltitkolása. A ki adóköteles fegyverét az adó alól eltitkolja, vagy ez adómenteseknek nyilvánított lőfegyve­reket vadászatra használja, jövedéki kihágást követ el, s az eltitkolt, vagy adó alól elvont minden darab fegyver után 10 forinttól 20 forintig birságoltatik.

Az így bevett birság egy harmadrésze a kihágást fel­jelentő egyént, egy harmada az államkincstárt, egy harmada

AZ ADÓKRÓL. 23

pedig azon község pénztárát illeti, a melynek területén a meg­bírságolt fél lakik.

Ha a bírságpénz az elmarasztaltnak vagyontalansága miatt be nem hajtható, a birság helyett az elzárás büntetése alkal- maztatik, a mikor is minden 10 forint után egy-egy napi el­zárás esik.

A bírságot megállapító végzés ellen, a végzés vételétől 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. To­vábbi felebbezésnek a pénzügyi közigazgatási bírósághoz csak akkor van helye, ha a két első végzés egymástól eltérő.

A vadászati adó.Ezt az adót annak kell fizetni, a ki a vadászati törvény

értelmében a vadászatra jogosítva van és ezzel a jogával akár a maga földbirtokán, akár valamely bérelt területen élni kíván.

A vadászat csak a vadászati adó lefizetését tanúsító va­dászjegy mellett gyakorolható.

Vadászjegy váltása. A ki ilyen jegyet akar váltani, annak a szolgabirónál, városokban a polgármesternél kell jelentkezni, a hol bejelentését egy ingyen kapható nyomtatványon megteszi.

Ezt a nyom tatványt akárki kitöltheti, a ki írni, olvasni tud, m ert nagyon egyszerű. De meg lehet tenni a bejelentést szóval is, a mikor a bejelentési nyom tatványt a hivatalban töltik ki.

Az ilyen bejelentést, ha törvényes kifogás nem merül fel, a szolgabiró vagy polgármester láttamozza és a bejelentőnek átadja.

A bejelentés láttamozása megtagadtatik azoktó l:a) a kik életök 20 évét még el nem érték, kivéve, ha

helyettük apjuk vagy gondnokuk adta a bejelentést;b) a kik elmebeli fogyatkozásuk m iatt a lőfegyverek

biztos kezelésére képtelenek;c) a kik a vadászati törvénybe, vagy a fegyveradóról

és vadászati adóról szóló törvénybe ütköző valamely kihágás miatt jogerősen elm arasztaltattak, a büntetés letelte után há­rom évig;

d) a kik fegyverrel elkövetett bűntettért, rablásért vagy zsarolásért jogérvényesen elm arasztaltattak;

e) a kik külföldiek lévén, kezest nem állítanak.Megjegyeztetik, hogy ha az itt elsorolt okok valamelyi­

kének létezése a vadászati jog kiadása után bizonyul be, akkor a vadászati jegyet azonnal visszaveszik, a nélkül, hogy e miatt annak birtokosa valamely m egtérítést vagy kárpótlást követelhetne.

24 AZ ADÓKRÓL.

A bejelentés láttam ozásának megtagadása, vagy a vadász­jegy visszavonása ellen, a megtagadó vagy visszavonó végzés vételétől számított 15 nap alatt a törvényhatósági közigazga­tási bizottsághoz felebbezni lehet.

A felebbezést a láttam ozásra hivatott, — illetve a vissza­vonást elrendelő hatóságnál kell beadni.

Ha a vadászjegy visszaadását kimondó végzés ellen feleb- bezés adatott be, akkor annak eldőltéig a felebbezőt vadász­jegye visszaadására szorítani nem lehet.

A vadászjegy kiadása. A láttam ozott bejelentési nyom tat­ványnyal a királyi adóhivatalhoz kell menni, a hol ennek elle­nében és 12 forint vadászati adó, továbbá a megfelelő fegyver­adó lefizetése mellett a vadászjegyet kiadják.

A vadászjegy érvénye augusztus hó 1-ső napjától a kö­vetkező év július hó 31-ik napjáig terjed.

Ha valaki a vadászjegyért akkor jelentkezik, mikor már a fegyveradót befizette, akkor a 12 forint díjjal együtt a fegy­veradó igazolványát is adja be a királyi adóhivatalnál, m ert máskülönben ez újra megveszi rajta a fegyveradót, a mikor aztán külön kell folyamodni az előbb már befizetett fegyver­adó visszatérítéséért.

Vadászati adó alól kik mentesek? Kivétetnek a vadászati adó alól az uralkodó család tagjai.

M entesek:a) A külhatalm ak követei és konzulai, valamint az azok­

hoz tartozó személyzet tagjai, ha nem belföldiek. Ezek kellő igazolás után a királyi adóhivataltól ingyenes vadászjegyet kapnak.

b) A vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek.

c) A vadászterület őrzésére és a vadak gondozására al­kalm azott cselédek.

d) A mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott cső­szök, pásztorok, erdőkerülők.

e) A hatóságilag felesketett erdőtisztek, erdőőrök és a királyi erdőfelügyelőség személyzete.

A b), c), d) alatt elsorolt vadászati adómentességre jogo­sultaknak épen úgy kell a vadászjegyért folyamodni, mint az adóköteleseknek. Az ilyenek bejelentési ívén a szolgabiró vagy polgármester az adómentességi jogczímet bizonyítja. Az így kiállított bejelentési ivet be kell adni a királyi adóhivatalhoz, a mely a fegyveradó befizetése után az ingyen vadászjegynek tekintendő fegyveradó-igazolványt kiadja.

Az e) alatt em lített erdőtisztek, erdőőrök és a kir. erdő­felügyelőség személyzeténél az eskübizonyítvány eredetije vagy hiteles másolata szolgál a vadászati adómentesség igazolásául.

A vadászati adómentességgel birók csak azon a vadász­

AZ ADÓKRÓL. 25

területen vadászhatnak, a melyen alkalmazva vannak, s ott is csak a tulajdonos vagy a bérlő engedelmével és a vadá­szati törvény korlátái közt.

Yadászati jegy 30 napra. A kik a vadászatot 30 napot meg nem haladó idő tartam a alatt akarják gyakorolni, ezen 30 napra a vadászjegyet hat forintért megválthatják.

Ragadozók vadászata. Az elszaporodott ragadozó vadakat a birtokos, illetve a bérlő, saját területén elpusztíthatja azon esetben is, ha vadászati jegye nincs.

Hivatalos vadászaton való részvétel. A kit valamely ható­ság által rendezett hivatalos vadászatra meghívnak, abban részt vehet, ha vadászati jegye nincs is. Lenni kell azonban fegyveradó-igazolványának, vagy pedig a hivatalos vadászat intézőjétől nyert írásbeli meghívással kell szükség esetében igazolniok, hogy a vadászatban ideiglenesen használatukba bocsájtott idegen lőfegyverrel részt venni jogosítva vannak.

Vadászjegyek előmutatása. Azokat, a kik akár lőfegyver­rel, akár lóháton és bárminemű ebek használatával vadásznak, kötelesek a csendőrök, állami rendőrök, törvényhatósági köz- biztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök, a vadászati jegy előmutatására felszólítani.

Jogosítva vannak a vadászjegy felm utatását kívánni: a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlői, gazdatisztjei és a mezők, szőlők, erdők felügyeletével megbízott személyek is.

A ki vadászati jegyét az ilyen felszólításra bármi okból elő nem mutatja, tartozik a vadászattal azonnal felhagyni, s ha ismeretlen, a felszólító kívánatéra vagy nevét és lakását megmondani és alkalmas zálogot adni, vagy pedig a felszólítót a legközelebbi község elöljáróságához követni, hogy ott a ki­léte kideríthető legyen.

A Yadászati kihágás büntetése. Azok, a kik a vadászati adóról szóló törvény rendeléseit megsértik, jövedéki kihágást követnek el, a m^ly birsággal büntettetek.

A kihágások esetei és azok büntetése:a) A kinek vadászjegye van, de azt a felszólításra jogo­

sított személyek felhívására elő nem mutatja, a beszámítás mértékéhez képest 1 forinttól 10 forintig büntethető.

b) A ki az arra jogosított fentebb elősorolt személyek felszólítására a vadászattal azonnal fel nem hagy, azoknak nevét, lakását meg nem mondja, zálogot nem ad, vagy a fel­szólítót a legközelebbi község elöljáróságához követni nem akarja, vagy a felszólítónak hamis nevet és lakást mond be; továbbá a ki saját nevére szóló vadászjegyét használat végett másnak adja át, nemkülönben az, a ki a nélkül, hogy vadá­szati jegye volna, vagy pedig a más jegyével, avagy már lejárt vadászjegygyei vadászik, 20 írttól 100 forintig büntethető.

26 AZ ADÓKRÓL.

c) A ki hamisított vadászati jegy használata mellett vadá­szik, 50 írttó l 100 írtig terjedhető birsággal büntettetik.

Ha valaki a vadászjegy felm utatását kivánni jogosultak felszólításának fegyvere használatával vagy azzal való fenye­getőzés mellett áll ellent, avagy más, a büntető törvényben tilto tt cselekményt követ el, ellene külön a bűnvádi eljárás is megindíttatik.

Felebbezés a vadászati birság ellen. A birságot megálla­pító végzés ellen, annak vételétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. A közigazgatási bizottság végzése ellen az utolsó fokban eljáró pénzügyi köz- igazgatási bírósághoz csak akkor van helye a felebbezésnek, ha azon végzés az első fokban hozott végzéstől eltérő.

A vadászati bírságpénzről. A bevett bírságpénz egy har­madrésze a feljelentőt, egy harmadrésze az államkincstárt, egy harmadrésze pedig azon község pénztárát illeti, a mely­nek területén a megbírságolt fél állandóan lakik.

A vagyontalanság miatt bevehetetlen birság helyett az elzárás büntetése alkalmaztatik, a mely esetben a m arasztalt félnek minden 10 forint után egy-egy napi elzárást kell el­szenvednie.

Ha a vadászjegy elvész. Ha valakinek a vadászjegye el­vész, vagy elromlik, adjon be egy 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványt ahhoz a királyi adóhivatalhoz, a melyik az elveszett vagy elromlott vadászjegyet kiállította, s ettől min­dén más fizetés nélkül új jegyet kap.

A jegy elveszése esetén adandó folyamodványhoz azon­ban mellékelni kell a községi elöljáróság hivatalból és, díj nélkül kiállítandó olyan értelmű bizonyítványát, hogy a vadá­szati jegy valóban elveszett; az elromlott jegy megújításáért adandó folyamodványhoz pedig mellékelni kell az elromlott vadászjegyet.

A hadmentességi díj.Ennek az adónak az a czélja, hogy az abból befolyó

összegekből egy olyan országos alap létesíttessék, a melyből segélyezni és eltartani lehessen az ellenség előtt elesett, to­vábbá a megsebesült vagy hadi fáradalmak következtében el­halt katonák özvegyeit és árváit, továbbá a mozgósítás esetén behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartaléko­sok és honvédek gyámoltalan családjait és a rokkant kato­nákat.

Kik. fizetnek hadmentességi adót? Fizetni kötelesek a had­mentességi adót:

1. Azok, a kik a sorozáskor a hadi szolgálatra egyszers-

AZ ADÓKRÓL. 27

mindenkorra alkalmatlanoknak ta lálta ttak és az állítási lajstro­mokból kitöröltettek. Továbbá azok, a kik az utolsó korosz­tályban, vagy ebből való kilépésük után, mint hadi szolgálatra nem alkalmasok, az állítási lajstromokba visszahelyeztettek.

2. Azok, a kik a felavatás törvényellenes volta miatt, vagy pedig elháríthatatlan szolgálatképtelenség okából a tény­leges hadi szolgálatból elbocsájtattak.

3. Azok, a kik katonai szolgálati idejök eltöltése előtt olyan testi fogyatkozás miatt bocsájtattak el, mely az illetőt nem te tte keresetképtelenné és a kinél ez a testi fogyatkozás nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye.

4. Azok a védkötelesek, a kik a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt az osztrák-m agyar monárkiából kiköltöznek.

Meddig kell a liadmentességi adót fizetni? A hadmentes­ségi díjat a 12 évi szolgálati idő minden évében fizetni kell.

A katonai szolgálatból elbocsájtott egyének azonban, csak azon évekre tartoznak ezen díjat fizetni, a mennyi védkötele- zettségök idejéből még hátra van.

A besorozás évében elbocsájtottak az elbocsájtás évében hadmentességi díjjal meg nem róhatók, ezek díjfizetési köte­lezettsége csak a következő évben áll be.

Kik nem tartoznak liadmentességi díjat fizetni? Hadmen­tességi díjat nem kötelesek fizetni:

1. A keresetképtelenek, ha egyszersmind vagyontala­nok is.

2. A közsegélyben részesített szegények.3. Azok a védkötelesek, a kik tulajdonképeni hadi szol­

gálatra ugyan nem váltak be, de a hadi czélokra szükséges másnemű szolgálatokra alkalmasak, valamint a népfelkeléshez tartozók is, abban az évben, a melyre szolgálattételre be­hivattak.

Hadmentességi díjat szintén nem tartoznak fizetni:a) A póttartalékba helyezett védkötelesek. (T. i. a pap­

növendékek és papjelöltek, a tanítók és tanítójelöltek, az örök­lött mezőgazdaságok birtokosai, a családi körülmények miatt mentesek, a kevésbbé alkalmasok és a feles számmal besoro­zottak.)

b) Az elemi népiskolai tanítók, a földmívelési, kereske­delmi, ipariskolai, felső nép- és polgári iskoláknál, tanító- képezdéknél s ezekkel kapcsolatos gyakorló iskoláknál és a felsőbb leányiskoláknál működő tanítók, illetőleg tanítójelöltek.

c) Az állami fegyházakban letartóztatva levő díjkötelesek, a mennyiben letartóztatásuk ideje alatt keresetképtelenek, vagy a mennyiben oly vagyonnal nem bírnak, mely letartóz­tatásuk ideje alatt a hadmentességi díj alapját képezhetné.

d) Azon díjköteles egyén, a ki teljesen munkaképtelen, és csak annyi ingó vagyona (tőkepénze) van, hogy annak

28 AZ ADÓKRÓL.

jövedelme a szokásos közönséges napszámból eredő jövedelmet el nem é r i : a hadmentességi díjkötelezettség szempontjából vagyontalannak tekintendő.

é) A keresetképtelen és önálló vagyonnal nem biró csa­ládtag azért, mert a családfőnek vagyona nincs, hadmentes- ségi díjjal meg nem róható.

f) Azok a katonai tisztviselők, a kiknek e minősége nem besorozáson, hanem önkéntes pályaválasztáson, illetve kineve­zésen alapul, csak akkor róhatok meg hadmentességi díjjal, ha állásuktól a rendes díjkötelezettségi idő eltelte előtt meg­válnak.

Mikor szűnik meg a liadmentességi díj fizetésének kötele­zettsége ? A hadmentességi díj fizetésének kötelezettsége meg­szűnik :

a) A díjköteles egyén halálával.b) Ha a díjköteles a közellátásban részesített szegények

sorába jut.c) Az osztrák-magyar állam egyik államterületéről a

másikba való kiköltözés által, azon állam területre nézve, a melyből az illető kiköltözött.

Ki, mennyi liadmentességi díjat fizet? A hadmentességi díj évenkinti összegei a következők:

1. 3 forintot fize tnek a mezőgazdaságban, gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cselédképen alkalmazott egyének, továbbá a vármegyei és városi hajdúk és fogházőrök is.

2. á forintot fizetnek:a) A házi cselédek.b) A gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben, és vál­

lalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 ír t­nál több havi díjat nem kapnak, vagy ha darabszámra dol­goznak.

c) A napidíjasok, az évi vagy havi fizetést nem húzó Írnokok és általában az írásbeli, számviteli, vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmazás nélkül végző egyének.

d) Állandó üzlethely nélkül működő házalók.e) Végül a pénzügyőrök, ide értve a szeinlészeket is,

miután azok zsoldja a napidíj természetével bír.3. 6 forintot fizetnek.a) A segéd nélkül dolgozó kézműiparosok.b) Kis- és nagyközségekben a segédekkel dolgozó kézmű­

iparosok is.4. A ház- és földbirtokosok, a kereseti adó III. osztályába

és a bányaadó alá tartozók, legyenek azok családfők, vagy családtagok, a hadmentességi díjat a családfőre a megelőző

AZ ADÓKRÓL. 29

évben kivetett összes állami egyenes adók és földtehermente­sítési járulékok alapján fizetik a következő fokozat szerint:

3 frtot, ha az adóalap 10 forintnál nem nagyobb5 11 Y) V » 25 11 11 n

8 » n 11 11 5011 11 V

16 V » r> n 100 n 11 71

24 r 11 7) ?? 30011 7) 11

32 17 11 11 11 500 11 11 7)48 11 11 r> 11 800 11 11 11

60 11 11 11 11 100011 11 11

80 11 11 11 11 1200 11 11 11

120 11 11 11 n 1200 forintot meghalad.A hadmentességi díjkivetés alapjául a családfő adóját

veszik akkor is, ha a kiskorú védköteles önnálló vagyonnal bír, de adója a családfő adójánál csekélyebb.

Ha a családfőnek az adója 500 forintnál nem nagyobb, s több díjköteles családtagja van, akkor a hadmentességi díj egész összegében csak egy díjköteles után fizetendő, a többi díjkötelesre a díjtételnek csak fele róható ki.

5. A IV. osztályú kereseti adó alá tartozók hadmentes­ségi díj czimén fizetnek a reájok, illetve a családfőre a meg­előző évben kivetett egyenes államadó és földtehermentesítési járulék alapján:

5 frtot, ha az adóalap 50 forintnál nem nagyobb10 11 11 ii 11 100 11 11 i 120 11 r> n 200 Y) 11 1140 77 n 11 11 400 11 11 1180 11 V V 11 800 11 11 11

100 11 ii 11 11 . 800 frto t meghalad.

Különféle tudnivalók a hadmentességi díj kivetésére nézve.a) Ha a hadmentességi díj alapjául a családfő adóját

veszik, akkor ahhoz a családtagokra külön kivetett adó hozzá nem számítható.

b) A férj hadmentességi díjának megállapításánál a fele­ség adóját irányadóul venni nem lehet.

c) A mostohaapa családfőnek tekintetik olyan díjköte­lesre nézve, a ki noha önálló vagyonnal bír, de I—II. oszt. kereseti adó alá önállólag felvéve nincs. Ha az ilyen díjköteles adója a mostohaapáénál kevesebb, akkor a hadmentességi díj az utóbbi adója után vettetik ki.

d) Családtagnak nem tekinthető a hadmentességi díjki­vetés tekintetében a családfővel közös .háztartásban élő gyer­mek, vagy rokon, ha egészen önálló külön keresete van.

e) Ha a hadmentességi díjköteles a szülei üzletében ren­des fizetéssel és ellátás mellett van alkalmazva, hadmentes­

30 AZ ADÓKRÓL.

ségi díjkirovás szempontjából nem családtagnak, hanem segéd­nek tekintendő.

f) Társas üzletnél a díjkötelesre nem az üzlettárssal közös adóösszeg, hanem annak a díjkötelesre eső része vehető kive­tési alapul.

g) Ha a kivetés alapjául vett adó időközben leírás, törlés útján kevesbedik, a hadmentességi díj is ahhoz képest mér- séklendő.

h) Ha a hadmentességi díj a megelőző évben kivetett egyenes adók és földtehermentesítési járulék alapján le tt ki­vetve, az adóalapba az előző évben kivetett általános jöve­delmi pótadó is betudatik.

i) Az 5. pontban látható díjtételek szerint csak azok rovatnak meg a hadmentességi díjjal, a k ik kizárólag a kere­seti adó IV. osztályába tartoznak. Ha más adóosztályokba is tartoznának, már akkor a 4. pont alatti díjtételek szerint fog­nak megrovatni.

A hadmentességi díjat rendszerint a védköteles tartozik fizetni. A családtagok díját a családfők fizetik.

A mezőgazdaságokban, gyárakban, kereskedelmi és ipar­üzletekben és vállalatokban cselédminőségben alkalmazott egyének, továbbá 40 forintnál több havi díjt nem huzó, vagy darabszám ra dolgozó segédek és segédmunkások, nemkülönben a házi cselédek hadmentességi díjait a munkaadók, illetve gazdák fizetik, de jogukban áll az általuk fizetett díjt az illető alkalm azottnak béréből levonni.

A hadmentességi díj a kivetési év október hava 1-én esedékes és egyszerre fizetendő le. Ha a hadmentességi díj november közepéig sem fizettetik be, akkor hat százalékos késedelmi kam atot szednek a hátralékos összeg után.

A külföldre költözködők tartoznak a védkötelezettség hátralevő éveire a kivetett hadmentességi díjat egyszerre le­fizetni.

Jelentkezés a hadmentességi díj tekintetében. A hadmen­tességi díjról szóló törvény rendelkezései alá eső védkötelesek mindaddig, míg díjfizetési kötelezettségük ta rt, minden év február havában azon községben, a hol állandóan tartózkod­nak, kötelesek bejelenteni polgári állásukat, lakásukat, a sorozó járást, a melyben a szolgálat alól felmentettek, továbbá azon évet, a melytől fogva a felmentés számítandó. Kötelesek ezenkívül ugyanakkor a rájuk az előző évben kivetett állami egyenes adók összegét, adókönyvecskével, vagy hivatalos bizo­nyítványnyal hitelesen kimutatni.

Azok a védkötelesek, a kiknek hadmentességi díját a családfő fizeti, a családfőnek nevét és annak a megelőző évi adóját, — azok pedig, kiknek hadmentességi díját a munkaadó

AZ ADÓKRÓL. 31

vagy gazda fizeti, annak nevét és lakását kötelesek az elöl­járóságnál ugyancsak február havában bejelenteni.

Ezt a bejelentést az itt kapható nyomtatványon kell megtenni, a milyet a községi elöljáróságnál ingyen kap az érdekelt fél, de meg lehet e bejelentést tenni szóval is, a mikor azt az elöljáróság írja be a nyomtatványba.

Ha a munkaadó személyében a bejelentés beadása után változás állott be, ezt a díjköteles tartozik szintén bejelenteni.

A mely díjköteles ezen bejelentéseket elmulasztja, vagy a községi elöljáróság által bekivánt adatokat a kitűzött határ­időben be nem szolgáltatja, azon évre, a melyben a mulasztást elkövette, a beszámítás mérvéhez képest, a rá kivetett had­mentességi díj háromszorosától hatszoros összegéig terjedhető pénzbírsággal büntettetik.

Az elhalt hadmentességi díjköteles bejelentése. Ha a had­mentességi díjköteles elhal, halotti bizonyítványát a szülője, gyámja, esetleg neje, az elhalástól szám ított 30 nap alatt a községi elöljáróságnak beadni köteles. Az e czélra való halotti bizonyítványt az anyakönyvvezetők ingyen és bélyegmentesen adják ki.

A halotti bizonyítványnak a kitűzött határidőben be nem adását 1—5 frtnyi pénzbírsággal büntettetik.

Ha a hadmentességi díjköteles elköltözik. Az olyan véd- köteles, a ki abból a községből, a melyben hadmentességi díjjal megrótták, el akar költözni, köteles a rá k ivetett had­mentességi díjat egyszerre kifizetni és a községi elöljáróságtól az eltávozásra engedélyt kérni. Ha ezt elmulasztja, hadmen­tességi díjának háromszorosától hatszorosáig terjedhető pénz­bírsággal büntettetik.

Ha a pénzbírság az elm arasztaltnak vagyontalansága miatt egészben vagy részben be nem hajtható, a pénzbírság helyett az elzárás büntetését alkalmazzák olyképen, hogy min­den 10 frt után egy-egy napi elzárás esik, a 10 forinton alóli összeg teljes 10 forintnak vétetvén.

Azonban az elzárás leghosszabb tartam a 30 napot meg nem haladhat.

Ha az elzárásra m arasztaltnak fontos családi vagy más ügyei elintézése végett időre van szüksége, halasztást kérhet az elzárás elszenvedésére a törvényhatósági közigazgatási bizottság elnökétől, a kinek 30 napi megszakítás nélkül való halasztásadásra joga van.

Felebbezés a kivetett hadmentességi adó ellen. A hadmen-. tességi díjak kivetési lajstrom át a községi elöljáróság a köz­

ség házánál a helybeli szokás szerint .tö rtén t kihirdetés után közszemlére teszi és nyolcz napig ott tartja. Ez idő alatt azt bárki megtekintheti, s meggyőződést szerezhet róla, hogy helyesen és törvényesen van-e hadmentességi adóval megróva.

32 AZ ADÓKRÓL.

Ha valaki a kivetett díjat sérelmesnek tartja , az ellen a nyolcz napi szemleidő lejártától számított 15 nap alatt feleb- bezéssel élhet. A felebbezés a királyi pénzügyigazgatósághoz adandó, vagy küldendő be, s a felett a törvényhatósági köz- igazgatási bizottság határoz.

Megjegyeztetik, hogy azok, a kik először rovattak meg hadmentességi díjjal, felebbezésüket nem a fenti határidőben, hanem hadmentességi díjkönyvecskéjök átvételét, illetőleg díj­tartozásuknak ezen könyvecskéjükbe történ t bejegyzését követő 15 nap alatt kötelesek beadni.

Két egyező határozat ellen további felebbezésnek helye nincs, kivéve azt az esetet, midőn a közigazgatási bizottság eljárásában a törvény szabályai megsértettek.

Ez esetben, valamint akkor, a mikor a közigazgatási bizottság határozata a kivetéstől eltérő, de a felebbezőt ki nem elégíti, a bizottsági határozat kézhezvételének napjától számított 15 nap alatt felebbezésnek van helye, a melyet a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz kell beadni és a mely felett, most már utolsó fokban, a pénzügyi közigazgatási bíróság határoz.

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

Az egyházpolitikai törvények hány részből állanak ? Azú. n. egyházpolitikai törvények három különböző törvényből állanak, ú. m .:

1. A házassági jogról (1894: XXXI. t.-cz.).2. A gyermekek vallásáról (1894: XXXIII. t.-cz.).3. Az állami anyakönyvekről szóló (1894: XXXIII. t.-cz.). A házassági jogról szóló törvény hogy oszlik fel? Ez a

törvény a következő fejezetekre oszlik:a) Az eljegyzés.b) A házassági akadályok.c) A házasságkötés.d) A házasság érvénytelensége. é) A házasság megszűnése./) Ágytól és asztaltól való elválás.g) Külföldön kötött házasságok és külföldiek házassága.h) A büntető határozatok.i ) Vegyes és zárhatározatok.a) A z eljegyzés.Az eljegyzésből a házasság megkötésére kereseti jog nem

származik.A jegyesek bármely teljesítést kötöttek ki arra az esetre,

ha a házasságot meg nem kötnék, az semmis.Az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül vissza­

lépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házas­ságra te tt kiadások erejéig kártérítéssel tartoznak és köteles a jegyajándékot természetben visszaadni, vagy annak értékét megtéríteni, azonkívül a másik jegyes, vagy rokonai által a kötendő házasság czéljából részére te tt netaláíii ajándékozási Ígéret hatályát veszti.

Hasznos Kalauz. 3

34 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

A ki az eljegyzés alkalmával cselekvőképességében kor­látolva van, kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az eljegy­zésbe törvényes képviselője is beleegyezett.

A kártérítési és visszakövetelési jog csak akkor képezi engedmény, végrehajtás, vagy öröklés tárgyát, ha a jogosult a keresetet megindította. A keresetet az eljegyzéstől való visszalépés napjától számított egy év alatt kell megindítani, különben a kereseti jog elévül.

b) H ázassági akadályok.Kik nem köthetnek házasságot? Cselekvőképtelen személy

nem köthet házasságot.Cselekvőképtelennek tekintetnek pedig ezek:1. A 12 éven alól levők.2. Az elmebetegek, míg ezen állapotuk tart.3. A gondnokság alatt levők.4. A kinek gondnokság alá helyezése előzetesen el van

rendelve.5. A kiknek kiskorúsága meg van hosszabbítva.Fejletlen korú nem köthet házasságot. Fejlett korát a

férfi 18., a nő 16. évének betöltésével éri el.Az igazságügyminiszter azonban felmentést adhat.Kiskorú (a ki életének 24. évét még be nem töltötte)

nem köthet házasságot törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül.

20 éven alóli kiskorú házasságához, ha a törvényes kép­viselő nem az apa vagy anya, szükséges még ennek a törvé­nyes képviselőnek a beleegyezése is; szülő vagy nagyapa nem létében pedig a gyámhatóság jóváhagyása.

Ha a törvényes képviselő, vagy a szülő a beleegyezést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyezése pótolja.

Beleegyezésre jogosult szülő az apa; ha pedig apa nincs, vagy ha a gyermek törvénytelen : az anya.

Ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselése alatt álló gyermekre nézve az anya, vagy ha ezt nem létezőnek kell tekinteni, az apa jogosult a beleegyezésre.

Nem létezőnek kell tekinteni a testi vagy elmebeli fogyat­kozás, vagy távoliét által tartósan gátolt, vagy az apai hata­lomtól, vagy a gyámságtól megfosztott szülőt, kivéve, ha a megfosztás vagyonkezelés okából történt. Azt, hogy a szülő gátolva van, a gyámhatóság állapítja meg.

Örökbe fogadott gyerm ekre nézve az örökbefogadó bele­egyezése szükséges.

Nem köthetnek egymással házasságot:1. Vérrokonok egyenes ágon.2. Testvérek.2. Testvér a testvérnek vérszerinti leszármazójával. Ez

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 35

alól azonban a király az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat.

4. Az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ág­beli vérrokonával. Különbséget nem tesz sem a származás törvényes vagy törvénytelen volta, sem az, hogy a testvérek­nek mindkét szülője, vagy csak az egyik közös.

Nem köthet új házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs.

Nem köthetnek egymással házasságot azok, a kik közül az egyik, a másikkal egyetértve, saját házastársának, vagy a másik házastársának élete ellen tört.

Tilos házasságot kötni annak, a ki ellen elmebetegség, vagy a jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indí­to tt gondnokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt, vagy ha ellene a zárlat elrendeltetett, vagy ha a gondnokság alá helye­zés még nem jogerős ítélettel ki van mondva.

Tilos házasságot kötni a gondnok beleegyezése nélkül annak, a ki mint gyenge elméjű, vagy magát jelekkel meg­értetni nem tudó siketnéma, gondnokság alatt áll.

Tilos házasságot kötni a szülő beleegyezése nélkül annak a kiskorúnak, a ki huszadik évét meghaladta, akkor is, ha törvényes képviselője beleegyezett.

Tilos a házasság az unokatestvérek közt. Ez alól azon­ban az igazságügyminiszter felmentést adhat.

Tilos a házasságkötés, míg az örökbefogadás felbontva nincs:

1. Az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint ennek volt házastársa közt, úgyszintén az örökbefogadott és az örök- befogadónak volt házastársa közt.

2. Az örökbefogadó és örökbefogadott vérszerinti leszár- mazója, valamint ennek volt házastársa közt, úgyszintén az örökbefogadott vérszerinti leszármazója és az örökbefogadónak volt házastársa közt. Ez esetben azonban az igazságügyminisz­ter felmentést adhat.

A származás törvényes vagy törvénytelen volta különb­séget nem tesz.

Az örökbefogadás előtt megszűnt vagy érvénytelenné nyilvánított házasság figyelembe nem jön.

Tilos a házasság a gyám, valamint annak leszármazója és a gyámolt közt, míg a gyámsági viszony tart. A szárma­zás törvényes vagy törvénytelen volta különbséget nem tesz.

Tilos a házasság azok közt, kiket a felbontó ítélet házas­ságtörés miatt az egymással való házasságkötéstől eltiltott. Ez> alól azonban a király az igazságügyi miniszter előterjesz­tésére felmentést adhat.

3

36 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

Tilos házasságot kötni, míg a korábbi semmis házasság meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs.

Tilos holttányilvánítás alapján házasságot kötni, ha a holttányilvánított házastársa, vagy az, kivel házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van, hogy a holttá nyilvánított a vélt elhalálozás napját túlélte.

Tilos házasságot kötni az egyik házastársnak azzal, a ki a másik házastárson elkövetett gyilkosság, szándékos ember­ölés, vagy ezeknek kísérlete miatt, mint tettes, vagy részes elítéltetett, akkor is, ha az ítélet még nem jogerős. A király azonban az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat

Tilos a nőnek új házasságot kötni házasságának meg­szűnésétől vagy érvénytelenné nyilvánításától számított tíz hónap eltelte előtt. Elhárul ezen akadály, ha a nő időközben szült. Nem terjed ki ezen tilalom az olyan nőre, a ki a házas­ság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére, s e miatt le tt a házasság érvénytelenné nyilvánítva.

E tilalom alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot

kötni annak, a ki azon egyház szabályai szerint, a melyhez tartozik, egyházi rend, vagy fogadalom m iatt házasságot nem köthet.

Tilos a [házasságkötés a véderőről szóló törvény értel­mében szükséges nősülési engedély nélkül.

Tilos házasságot kötni szabályszerű kihirdetés nélkül. Ez alól azonban a közigazgatási hatóság felmentést adhat.

c) A házasságkötés.A kihirdetésről. A házasság megkötését kihirdetés előzi meg.A kihirdetés azon polgári anyakönyvvezető hatáskörébe

tartozik, a kinek kerületében a házasulóknak, vagy azok egyi­kének rendes lakhelye, és ennek hiányában tartózkodási helye van. Két ilyen jogosult közt a házasulok választhatnak. Ha kihirdetés elrendelésére több anyakönyvvezető illetékes, a házasulok közöttük szabadon választhatnak.

A kihirdetést az anyakönyvvezetőnél kérhetik a házasulni akarók személyesen, vagy azok törvényes képviselőik, vagy az e czélra külön m eghatalm azottak; azonban, ha az anyakönyv­vezetőnek a kihirdetés kérése végett megjelent személy jogo­sultsága tekintetében kétségei volnának, a házasulók személyes megjelenését is kívánhatja.

Az anyakönyvvezetőnek kötelessége a kihirdetést kérőt a körülményekhez képest arra figyelmeztetni, hogy az, a ki valamely házassági akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére tudva köt házasságot, a fennálló törvények értelmében szigorú büntetés alá esik.

A törvényes képviselő beleegyezésének igazolása az anya­könyvvezető előtt te tt személyes kijelentéssel, vagy közok­

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 37

irattal, vagy olyan teljes hitelű magánokirattal történik, a melyet a törvényes képviselő

a) maga sajátkezűleg írt és aláírt, vagyb) ha idegen kézzel íratott, két elottemezo tanú jelenlété­

ben írt alá, vagy azok előtt az aláírást utóbb sajátkezű alá­írásának ismerte el, vagy

c) ha írni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, — kiknek egyike a törvényes képviselő nevét is aláírja, — szokott kézjegyével lá to tt el.

A szülő beleegyezésének igazolása ugyanezen szabályok szerint történik.

Törvényes képviselői, szülői, illetőleg gyámhatósági bele­egyezést, vagy jóváhagyást nem lehet követelni, ámbár életé­nek 24-ik évét még be nem töltötte i s ;

a) attól, a ki a gyámhatóság által, vagy annak jóváhagyá­sával nagykorúsítva van, kivéve, ha akkép lett nagykorúvá, hogy 18-dik évének betöltése után az apának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart ű z ;

b) attól a nőtől, a ki nagykorúságát házasság által sze­rezte.

A kihirdetés csak akkor rendelhető el, ha a felek az anyakönyvvezető előtt a házasságkötésnek törvényszabta kel­lékeit igazolják.

A jegyesek a kihirdetés kérésekor tartoznak különösen születési bizonyítványaikat felmutatni, a törvényes képviselőnek és a szülőnek a házasság megkötéséhez szükséges beleegye­zését, illetőleg a gyámhatósági jóváhagyást, vagy ha a törvé­nyes képviselő és a szülők a házasságba bele nem egyeztek, ellenben a gyámhatóság abba beleegyezett, — ezen gyámhatósági beleegyezést igazolni. Továbbá a korábbi házasság megszűné­sét, érvénytelenné nyilvánítását, vagy a házastárs halottá nyil­vánítását tanúsító közokiratot, az egyházirend vagy fogada­lom alá tartozók az egyházi felsőbbség engedélyét, hadköteles korban levők s véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedélyt, és a mennyiben az engedély biztosíték- adáshoz van kötve, annak m egtörténtéről szóló okiratot fel­mutatni.

A kihirdetéshez szükséges okiratok bélyegmentesek.Az anyakönyvvezető, ha a kihirdetéshez szükséges tény­

körülmények előtte közvetlenül ismeretesek, vagy hitelt érdemlő módon igazolva vannak, a feleket az okiratok felmutatása alól felmentheti, szükség esetén a házasulóktól esküt is vehet ki.

Az egyházirend és fogadalom alá tartozók engedélyének s a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedélynek, valamint a katonai biztosítékról szóló okiratnak

38 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

felmutatása alól azonban az anyakönyvvezető a feleket fel nem mentheti.

Ha a kihirdetéshez gyámhatósági jóváhagyás, vagy enge­dély kell, s ilyet a házasulok felmutatni nem tudnak, kérel- mökre az anyakönyvvezeto jegyzőkönyvet vesz fel, s azt további eljárás végett a gyámhatósághoz beterjeszti.

A kihirdetésnek hol kell megtörténni ? A kihirdetést abban a községben kell teljesíteni, mely a házasulóknak rendes lak­helye. Ha különböző vagy több rendes lakhelyök van, a kihir­detést mindegyik lakhelyen teljesíteni kell. Ha a jegyesek utolsó rendes lakhelyükön még nem laknak három hónap óta,

,akkor a kihirdetést a közvetlenül előbbi rendes lakhelyükön is teljesíteni kell.

Rendes lakhely hiányában a kihirdetést abban a község­ben kell teljesíteni, a hol a házasulok tartózkodnak, s ha ta r­tózkodásuk három hónapot meg nem halad, ott is, a hol utol­jára három hónapon át tartózkodtak. Ha ilyen tartózkodási hely meg nem állapítható, akkor a kihirdetést teljesíteni kell a házasulok községi illetősége, vagy születése helyén is.

A kihirdetés az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és a községházánál, nyílt helyen, 14 napig tartó kifüggesztéssel történik. E czélra egy külön kihirdetési tábla szolgál. „Háza- sulók kihirdetése** felirattal. Nagy- és kisközségekben a kihir­detést a kifüggesztés ideje alatt két vasárnapon a község­házánál az elöljáróság egy tagja élő szóval is teljesíti.

A kihirdetésnek magában kell foglalnia a házasulok csa­ládi és utónevét, szülőik megnevezését, családi állapotát (nőt­len, hajadon, özvegy, vagy elvált), állását, foglalkozását, korát, vallását, születése helyét, lakhelyét és szükség esetében a házasulok egyéb közelebbi megjelölését, végül azon felhívást, hogy a kinek valamely törvényes akadályról, vagy a szabad beleegyezését kizáró körülményről tudomása van, azt a kihir­dető anyakönyvvezetőnél jelentse be.

A kihirdetés érvényessége. A házasságot csak a kihirde­tés utolsó napjára következő három nap eltelte után szabad megkötni.

Ha a házasságot a kihirdetés utolsó napjától számított egy év alatt meg nem kötik, a kihirdetést ismételni kell.

Felmentés a kihirdetés alól. A kihirdetés alól a törvény- hatóság első tisztviselője, tehát szabad királyi városokban a polgármester, rendezett tanácsú városokban, s kis- és nagy­községekben az alispán ad felmentést (dispensatio).

Felmentés csak akkor adható, ha a házasulok személye­sen, szóval, vagy hitelesített okiratban kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint köztük házassági akadály nem forog fenn.

Ha a törvényhatóság első tisztviselője a kérelmet meg­tagadja, a házasulók a belügyminiszterhez folyamodhatnak fel^

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 39

mentésért. Ha a kihirdetés alól a házasulandók felmentést nyer­nek, a házasság azonnal megköthető.

Az elnyert felmentés hatályát veszti, ha keltétől számí­to tt egy év alatt a házasságot meg nem kötik.

A házasságot hol kell megkötni? A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. Polgári tisztviselő:

1. Az anyakönyvvezető.2. A törvényhatóság első tisztviselője.3. A főszolgabíró.4. A rendezett tanácsú város polgármestere.5. Az osztrák-magyar monarkhia diplomácziai képvise­

lője, konzula, vagy ezek helyettese.Olyan kötés, a mely nem polgári tisztviselő előtt történt,

a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásában sem tekin­tetik házasságnak.

A házasságkötésnél az anyakönyvvezető csak saját kerü­letében, más polgári tisztviselő pedig csak a saját hivatalos hatáskörének területén működhetik közre.

Az anyakönyvvezető saját kerületében eljárónak tekin­tetik, ha egy másik anyakönyvvezető felhatalmazásával ennek kerületében működik közre a házasságkötésnél.

Az 5. pont alatt említett polgári tisztviselő a házasság- kötésnél csak akkor működhetik közre, ha a házasuló férfi magyar állampolgár és az előtte kötött házasság úgy tekin­tetik, mintha Magyarországon kötötték volna.

A házasságot rendszerint azon anyakönyvvezető előtt kell megkötni, a kinek kerületében a házasulóknak vagy azok egyikének rendes lakhelye, vagy ennek hiányában tartózkodási helye van. Az illetékes anyakönyvvezető a házasulók kérel­mére egy másik anyakönyvvezetőt felhatalmazhat a házasság- kötésnél való közreműködésre.

A házasság megkötésénél a polgári tisztviselőnek csak akkor szabad közreműködni, ha a kihirdetés szabályszerűen megtörtént, vagy alóla felmentés adatott, és ha törvényes házassági akadály vagy a szabad beleegyezést kizáró körül­mény nem ju to tt tudomására.

Házasságkötés halályeszély esetén. Kivételt képez azonban azon eset, ha a házasulók egyike közel halállal fenyegető betegségben van, a mikor a házasságot kihirdetés és felmentés nélkül is szabad megkötni, ha mindkét házasuló a polgári tisztviselő előtt kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint köz­tük házassági akadály nem forog fenn, s erre nézve a polgári tisztviselő esküt is vehet ki.

Hogy közel halállal fenyegető betegség esete forog-e fenn? azt a körülmények figyelembe vételével az eljáró polgári tiszt­viselő állapítja meg.

A házasságkötéshez a házasulók szabad beleegyezése

40 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

szükséges. Kényszer, tévedés, vagy megtévesztés kizárja a szabad beleegyezést.

A házasságkötés végbevitele. A házasságkötés úgy tö rté­nik, hogy a polgári tisztviselő a két tanú jelenlétében, szemé­lyesen és együttesen jelenlevő házasulok mindegyikéhez, még pedig először a vőlegényhez, azután a menyasszonyhoz, magyar nyelven, külön-külön ezt a kérdést intézi:

„Kijelenti-e ön (itt megnevezi az egyik házasulót), hogy az itt jelenlévő N. N.-nel (itt megnevezi a másik házasulót) házasságot köt?"

Ha ezen kérdésre mindegyik házasuló személyesen és két tanú jelenlétében igenlő választ adott és kijelentését sem feltételhez, sem időhöz nem kötötte, akkor a polgári tiszt­viselő szintén magyar nyelven a következő kijelentést teszi: „Én tehát önöket ezen egybehangzó kijelentésük alapján a körülmény értelmében házastársaknak nyilvánítom".

Ezután a házasságkötés az anyakönyvbe vezettetik, azt a polgári tisztviselőn kívül a felek és tanúk is a lá írják ; a polgári tisztviselő pedig a feleknek a házasság megkötéséről köteles a bélyeg- és díjmentes tanúsítványt azonnal kiszol­gáltatni.

Tanúk a házasságkötésnél. A házasságkötésnél tanúku l csak olyan egyének alkalmazhatók, a k ik 16. életévöket betöl­tötték és a házasságkötés cselekményét megérteni képesek.

Tanúk egyébként lehe tn ek: magyar honosok, vagy kül­földiek, férfiak vagy nők, és olyan személyek is, a kik a háza- sulóknak, vagy a közreműködő polgári tisztviselőnek rokonai.

Két tanúnál többet alkalmazni, illetőleg a házassági anya­könyvbe bejegyezni tilos.

Tanúkat a házasulok tartoznak állítani. Az anyakönyv­ben alkalmazott személyek, például írnokok, kivéve rokonaik házasságát,, tanúként nem alkalmazhatók.

A polgári tisztviselő a házasság megkötése után a háza- sulókat figyelmezteti, hogy a házasságnak előtte történt meg­kötésével vallási kötelességeiknek m ég eleget nem tettek.

Ha a házasulok m agyarul nem értenek , a polgári tiszt­viselő pedig a házasulok nyelvét nem érti: tolmácsot kell alkal­mazni, ki a polgári tisztviselőnek magyar nyelvű kérdéseit és kijelentéseit a házasulókkal, ezeknek válaszát pedig a pol­gári tisztviselővel közli. A tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést, illetőleg a házasságról felvett jegyzőkönyvet alá­írni tartozik.

Némák és siketnémák házassága. Némák és siketnémák házasságkötése a következőkép történik.

Ha a néma vagy siketnéma írni-olvasni tud, a polgári tisztviselő kérdését élőszóval intézi hozzá, azután pedig írás­ban, mire a házasuló írásban adja meg a válaszát, melynek

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 41

felolvasása -után a polgári tisztviselő a házasság megkötését tartalm azó kijelentését is, miután azt élő szóval megtette, írásban közli az illető féllel.

Ha pedig a néma vagy siketnéma írni és olvasni nem tud, a házasságkötésnél a siketnémák jelbeszédében já rtas szakértőnek mindvégig jelen kell lennie, ki a polgári tiszt­viselő és a házasuló kijelentéseit közvetítve, azokat élő szóval ismétli. A szakértő a házasság anyakönyvi bejegyzését, ille­tőleg a házasság megkötéséről felvett jegyzőkönyvet aláírni tartozik.

Jár-e díj a kihirdetésért s házasságkötésért? A házasság kihirdetése, valamint a házasságkötésnél való közreműködés díjmentes.

A kihirdetés vagy összeadás megtagadása. Ha az anya- könyvvezető, a kihirdetést vagy a polgári tisztviselő a házas­ságkötésnél való közreműködést megtagadja, ebbeli határoza­tá t köteles a felek kérelmére indokaival együtt írásba foglalni és nekik kiadni.

Ha a megtagadó határozatot az anyakönyvvezető, a fő­szolgabíró, vagy a rendezett tanácsú város polgármestere hozta, akkor ez ellen a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (vármegyékben az alispánhoz, törvényhatósági joggal bíró városokban a polgármesterhez) felfolyamodásnak van helye.

Ha pedig a törvényhatóság első tisztviselője, vagy az osztrák-magyar monarkhia diplomácziai képviselője, konzula, vagy ezek helyettese hozott megtagadó határozatot, ez ellen a felek a királyi törvényszékhez fordulhatnak.

Ha a biróság a megtagadás okait valótlanoknak, vagy. törvénybe ütközőnek találja, a megtagadó határozatot hatályon kívül helyezi. Ez esetben az anyakönyvvezető a kihirdetést, illetőleg a polgári tisztviselő a házasságkötésnél való közre­működést ugyanazon okból töbBé meg nem tagadhatja.

Hol történik a házasságkötés? A házasságkötés nyilvá­nosan az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, a mely rendszerint a polgári tisztviselő hivatalos helyisége.

Fontos okból a polgári tisztviselőnek a házasulok kérel­mére a házasságkötésnél a nyilvánosság kizárásával és a hiva­talos helyiségeken kívül is szabad közreműködnie.

Azt, hogy ilyen fontos ok valóban forog-e fenn? a pol­gári tisztviselő állapítja meg. (Ilyen okok lehetnek például: nagy korkülömbség a házasulok k ö z t; testi betegség; ha ma­gas korban levők vagy olyanok kötnek egymással házasságot, a kiket a közhit eddig is házasoknak tarto tt, stb.)

A nyivánosság kizárása esetében a házasulókon és a házasságkötési tanúkon kívül csak azok lehetnek jelen, a kik­nek jelenlétét a házasulok megengedik.

A házasságkötésnél hivatalos helyiségen kívül csak akkor

42 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

működhetik közre a polgári tisztviselő, ha a házasulok beteg­ség vagy más fontos ok miatt akadályozva vannak a hiva­talos helyiségben való megjelenésben.

' A polgári tisztviselőnek a házasságkötésnél a hivatalos helyiségen kívül való közreműködéséből eredő készkiadásait a házasulok fedezni, s ha a polgári tisztviselő kivánja, elő­legezni tartoznak.

A házasság érvénytelensége. Semmis a házasság, ha meg­kötése polgári tisztviselő előtt, de

a) annak nem a saját kerületében, vagyb) ha a törvény azon rendelkezésének ellenére történt,

mely szerint a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt együt­tesen jelenlevő házasulok mindegyike, két tanú jelenlétében személyesen tartozik kijelenteni, hogy egymással házasságot kötnek.

De az a) pont alapján nem semmis a házasság, ha azt, a ki előtt köttetik, a közhiedelem, az illető kerület polgári tisztviselőjének tartotta, kivéve ha az ellenkezőt mind a két házasuló tud ta ; továbbá, ha a polgári tisztviselő a házasság megkötésénél a szomszédos kerületben működött közre, kivéve, ha mind a két házasuló tudta, hogy a polgári tisztviselő nem a saját kerületében já r el.

Ha a polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő háza- sulók mindegyike személyesen kijelentette, hogy egymással házasságot kötnek, és a megkötéstől fogva egy éven át mint férj és feleség együtt éltek: házasságuk a miatt, hogy a házas­ságkötésre nézve előírt rendelkezés ellenére köttetett, nem semmis.

Cselekvőképtelen személyek közt kötött házasság semmis.Nem semmis azonban a házasság, ha azt megszűnése,

vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt a cselekvőképtelen fél cselekvőképtelenségének megszűnte után helybenhagyja. Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e? azt az eset körül­ményei szerint kell megítélni.

Hatálytalan a helybenhagyás, ha a házastársak közt az 1894. évi XXXI. t.-cz. 11. § tf), továbbá a 13. vagy a 12. §. akadálya keletkezett, még akkor is, ha ez utóbbi a helyben­hagyás idején már megszűnt.

Az idézett szakaszok következőkép szólnak :11. §. d) Nem köthet házasságot az egyik házastárs a

másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával, a házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után sem.

13. §. Nem köthetnek egymással házasságot azok, a kik közül egyik a másikkal egyetértve, saját házastársának vagy a másik házastársának élete ellen tör.

12. §. Nem köthet új házasságot az, kinek korábbi házas­sága meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs.

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 43

Semmis a házasság, a mely vérrokonok közt egyenes ágon, vagy testvérek közt köttetett, valamint semmis azon házasság is, a melyet testvér testvérének vérszerinti leszár- mazójával, vagy egyik házastárs a másik házastársnak egye­nes ágbeli vérrokonával kötött.

Semmis továbbá az a házasság, a mely a törvény imént idézett 12. és 13. §-ai valamelyikének ellenére köttetett.

A semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben annak lett nyil­vánítva.

A semmis házasságot megszűnése vagy semmissé nyilvá­nítása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.

Semniiségi per indítása. A semmiségi per indításra jogosítva vannak: a házasfelek, a királyi ügyész, és az, a ki kimutatja, hogy a házasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ.

A semmiségi pert csak addig lehet megindítani, míg a házasság meg nem szűnt.

Mikor támadható meg a házasság? Megtámadható a házas­ság, melyet valamelyik fél a törvény 7. §-a ellenére kötött, T. i. a 7. §. szerint fejletlen korú nem köthet házasságot. Férfi 18., nő 16. évének betöltésével éri el a fejlett korát.

Megtámadható a házasság, melyet valamelyik fél a szülő, törvényes képviselő, vagy a gyámhatóság beleegyezése, ille­tőleg jóváhagyása nélkül kötött meg.

Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt vala­melyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem követ­keztében kötötte.

Megtámadható a házasság tévedés m iatt:a) ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házasságot

kötni és nem tudta, hogy e kijelentésével házasságot kö t;b) ha az egyik házasfél mással kötött házasságot, mint

a kivel akart, és nem tudta, hogy a személy m ás;c) ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állan­

dóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következ­tethette ;

d) ha az egyik házasfél halálra, vagy legalább öt évi fegyházra vagy börtönre, vagy öt évnél rövidebb tartam ú fegyházra vagy börtönre, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra volt ítélve és a másik házasfél ezt nem tudta s alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna;

é) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve, és ezt a férj a házasság megkötése­kor nem tudta;

/) ha a halottá nyilvánított házastárs az új házasság,

44 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

megkötése után jelentkezik és az új házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttá nyilvánított élet­ben van.

Megtámadható a házasság m egtévesztés miatt, ha a meg­tévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdon­ságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva, maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól eredt.

Nem támadható meg a házasság, ha alaposan feltehető, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna.

A megtámadásra jogosítva van :a) A fejletlen korban kötött házasság esetében, a míg a

házastárs fejletlen kora tart, az igazságügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján a királyi ügyész, ezentúl maga a házastárs.

b) A szülő, törvényes képviselő, vagy a gyámhatóság beleegyezése, illetve jóváhagyása nélkül kötött házasság ese­tében a fejlett korát elért kiskorú házastárs és a míg kis­korúsága tart, az ő gyámhatósága.

c) Kényszer, tévedés, vagy megtévesztés esetében a kény- szerített, tévedő, vagy megtévesztett házastárs.

Az a házastárs, a ki fejlett korának elérése után a házas­ságot helybenhagyja, azt a miatt, hogy a szüle, törvényes kép­viselő, vagy gyámhatóság beleegyezése, illetőleg jóváhagyása nélkül köttetett, meg nem támadhatja.

A házasság megtámadásának határideje. A megtámadás határideje egy esztendő.

Ha a házastárs a megtámadás megtételében erőhatalom, vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, míg ezen akadály tart, a határidő folyása szünetel.

Megtámadásnak nincs helye:a) ha a házasság bírói ítélettel fel van bontva, vagy ha

az egyik házastárs holttányilvánítása által megszűnt;b) ha a fejletlen korú kiskorú, kényszerített, tévedő, vagy

megtévesztett házastárs meghalt;c) ha a holttá nyilvánított meghalt, vagy az új házasság

megszűnt.Ha a házasság a megtámadási határidőn belül megtámadva

nem volt, úgyszintén utólagos felmentés, beleegyezés, jóváhagyás és helybenhagyás eseteiben is, a házasság megtámadhatóságát úgy kell tekinteni, mintha fenn sem forgott volna.

Utólagos felmentésnek a fejletlen korú által kötött házas­ság esetében mindaddig helye van, a míg a fejlett korát el nem érte.

Utólagos beleegyezésnek és jóváhagyásnak a szülő, tör­vényes képviselő, vagy a gyámhatóság beleegyezése, illetőleg

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 45

jóváhagyása nélkül kötött házasság esetében mindaddig helye van, a míg a házastárs teljes korát el nem érte.

A helybenhagyás csak akkor hatályos, ha a házastárs oly időben nyilvánítja, a mikor ránézve a megtámadási határ­idő már kezdetét vette.

Felmentésnek, beleegyezésnek, jóváhagyásnak nincs helye, ha a házasság érvénytelenné le tt nyilvánítva, vagy a meg­tám adott házasság megszűnt, vagy ha a házasság bejelentéssel lett megtámadva.

A megtámadható házasságot megtámadás esetében is, megszűnése előtt érvényesnek kell tekinteni, mindaddig, míg megtámadási perben érvénytelennek lett nyilvánítva.

A megtámadható házasságot megtámadása esetében, meg­szűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása avagy bejelentéssel történt megtámadása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.

A megtámadás, a míg a házasság meg nem szűnt, kere­settel, esetleg viszontkeresette!, a házasság megszűnése után a bírósághoz intézett kijelentéssel történik.

A házastárs házasságát csak maga tám adhatja meg, a törvényes képviselőt e jog nem illeti.

A házasság megszűnése után bárki érvényesítheti a házas­ság érvénytelenségétől függő jogait.

Semmiségi, vagy a királyi ügyész által indított meg­támadási perben a biró a házastársak különélését a királyi ügyész indítványára, vagy hivatalból is elrendelheti.

A házasság megszűnése. A házasság megszűnik:á) az egyik házastárs halálával;b) bírói felbontással.Megszűnik a házasság az által is, hogy az egyik házas­

társ a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt; kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánított él, vagy ha az új házasság egyéb okból semmis.

A házasság csak bírói Ítélettel és csak az alább foglalt okokból bontható fel.

Mikor lehet kérni a házasság felbontását? A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek háztartása házasság­törést, vagy természetelleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága míg fennáll, új házasságot köt.

A házasság felbontását kérheti az a házasfél, k it házas- társa szándékosan és jogos ok nélkül e lhagyott:

a) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél a házastársának elhagyásától számított hat hó elteltével bírói határozattal az életközösség visszaállítására le tt kötelezve és e határozatnak a biróilag megszabott határidő alatt igazolat­lanul eleget nem tesz.

46 . a h á z a s s á g i t ö r v é n y e k r ő l .

b) Ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az élet- közösségnek egy év alatt leendő visszaállítására birói hirdet­mény útján felhivatott és e felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz.

A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házas- tá rsa élete ellen tör, vagy a kit házastársa testi épségét avagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan súlyosan bántal­mazott.

A házasság felbontását kérheti az a házasfél, a kinek házastársát a házasság megkötése után halálra, vagy legalább 5 évi fegyházra, vagy börtönre ítélték.

A házasság felbontásának nincs helye, ha a házasfél a bűntettet a házasság megkötése előtt követte el és erről házas­társának a házasság megkötésekor tudomása volt.

A házasság az egyik fél kértére mikor bontható fel? A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél:

a) a házastársi kötelességeket az itt most elsorolt esete­ken kívül szándékos magaviseleté által súlyosan m egsérti;

tí) a házastársak családjához tartozó gyermeket bűncselek­mény elkövetésére, vagy erkölcstelen életre rábírja, vagy rá­bírni törekszik;

c) erkölcstelen életet megátalkodottan fo ly ta t;d) a házasság megkötése után öt évnél rövidebb tartam ú

fegyházra, vagy börtönre, avagy nyerességvágyból elkövetett vétség m iatt fogházra ítéltetett.

Ezen esetekben a házasság csak akkor bontható fel, ha a biró meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok valamelyike következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetet­lenné vált.

A ki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett, vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti.

A kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselek­ményt megbocsátotta.

Megbocsátásnak a per folyama alatt is helye van.A felbontási keresetet rendszerint csak attól a naptól

számított 6 hónap alatt lehet megindítani, a melyen a vétkes cselekmény, vagy a házastárs elleni büntető ítélet a házasfél tudom ására jutott.

Ha a házastárs a kereset megindításában erőhatalom, vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, míg ezen akadály ta rt, a határidő folyása reá nézve szünetel.

A felbontó ítéletben az a házasfél, kinek a hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilváníttatik.

Ha viszontkereset folytán mindkét fél hibájából tö rtén t

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 47

a házasság felbontása, akkor mind a két fél vétkesnek nyil- v án ítta tik ;

A házasságtörés miatt vétkesnek nyilvánított házastárs a felbontó ítéletben eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a kivel a házasságtörést elkövette.

A házasság a felbontó ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg.

Ajándékok visszaadása. Ha az ítélet csak az egyik házas- társat nyilvánította vétkesnek, ez azon ajándékokat, melyeket a házasság fennállása alatt vagy előbb, a kötendő házasság okából házastársától kapott, természetben visszaadni, vagy ha ez nem lehet, értékét megtéríteni köteles.

A visszakövetelési kereset a házasság felbontásától szá­mított egy év alatt elévül.

A tartási kötelezettségről. A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj, vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, a mennyiben ily ta rtásra a nőnek jövedelme elégtelen.

A tartás kötelezettsége a férjnek örököseire is átszáll, de csak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig.

A tartási kötelezettség megszűnik, ha a nő új házas­ságra lép.

Elvált nö viselheti-e férje nevét? Elvált vétkes nő a férje nevét nem viselheti, a nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is m egtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte.

Kiskorú gyermekek tartása az elválás után. A felbontó ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ta rtása felől is határoz a bíró.

Ha a szülők máskép nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak, ezen életkoron túl a nem vétkes szülőnek, ha pedig mindkét szülő vétkesnek nyil­váníttatott, a fiúk apjuknak, a leányok anyjuknak gondvise­lésére bizatnak.

A biró azonban a körülményekhez képest ezen szabályok­tól eltérőleg is intézkedhetik, sőt a gyerm ekeket harmadik személy gondviselésére is bízhatja.

A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mind­két szülő, jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme nem elég.

Veszély esetén mind a biróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás bizto­sítását.

Ágytól és asztaltól való különélés. A házassági válóper tartam a alatt a biró az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles.

A különélés egyébiránt a kibékülés megkísérlése czél-

48 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

jából, rendszerint elrendelendő, s ez csak akkor mellőzhető, ha a házasfelek kibékülése egyáltalában nem remélhető.

Az ágytól és asztaltól való elkülönítést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartam ra szabni, vagy azt ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható.

Ha a házastársak az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házassági életközösséget visszaállítják, vagy ha a különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kérelmezik: a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem kérelmezhetik.

Az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házas­társak együttélésre nincsenek kötelezve.

Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a biró ideiglenesen intézkedik a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szük­séges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt. A nő ta r­tását a bíróság a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz képest állapítja meg, sőt a férjét a tartás alól fel is mentheti.

A szülő a gondviselésére nem bízott gyermekével is rend­szerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. Az érintkezés módját szükség esetén a gyámhatóság állapítja meg, mely az érintkezést a gyermek nyilvánvaló érdekében ki is zárhatja.

Ágytól és asztaltól való elválás. Olyan esetben, midőn a házasság a törvény értelmében felbontható, a házasfél kere­setében, vagy viszontkeresetében felbontás helyett az ágytól és asztaltól való elválasztást kérheti.

Az ágytól és asztaltól való elválás, a vagyonjogi viszo­nyok tekintetében a felbontás joghatályával bír.

Az ágytól és asztaltól elválasztott házasfelek a házassági életközösséget bármikor visszaállíthatják.

Ha a házasfelek az életközösség visszaállítását a perben eljáró bíróságnak bejelentették, a bejelentés időpontjától kezdve az ágytól és asztaltól való elválás jogi következméjiyei meg szűnnek.

Ha az ágytól és asztaltól való elválás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kőt évig tarto tt, bármelyik házasfél kérheti, hogy a biró az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletet felbontó ítéletté változtassa át.

Külföldön kötött házasságok és külföldiek házassága. Kül­földön kötött házasságok érvényességét a kor és a cselekvő- képesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának, egyik tekintetben pedig mindkét fél hazájának tö r­vényei szerint kell megítélni.

A magyar állampolgárt, ha külföldön köt is házasságot, a jelen törvény kötelezi.

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 49

A magyar állampolgárnak külföldön kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni.

Magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság ítélete illetékes.

Magyarországon rendes lakhelylyel bíró kiskorú külföldi részére, ki a házasságkötéshez hazájának törvényei szerint szükséges szülői vagy gyámi beleegyezést önhibáján kívül megszerezni nem képes, a lakhelye után illetékes magyar gyámhatóság gondnokot rendel, és ennek meghallgatása után a házasságkötéshez beleegyezését megadhatja.

Külföldiek házassági perében a magyar biróság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai.

Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapítható, mindazon esetekben, melyekben a jelen tö r­vény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irány­adók, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni.

A liázasságtörés büntetése. A házasságtörés, ha a m iatt a házasság felbontás, vagy az elválás jogerejű ítélet által ki­mondatott, 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

A bűnvádi eljárásnak azonban csak a sértett házastárs indítványára van helye.

Kettős házasság büntetése. A ki érvényes házassági köte­lékben lévén, ismét házasságra lép, úgyszintén azon nem házas is, a ki tudva olyan egyénnel házasságot köt, a kettős házasság bűntettét követi el és 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Az pedig, a ki a vele házasságra lépő felett az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette, 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Házassági bontó akadály eltitkolása. A ki a házasság meg­kötésénél a másik fél előtt valamely bontó akadályt elhallga­tott, vagy a másik felet oly tévesztés által bírta a házasság megkötésére, mely m iatt az felbontatott, vagy semmisnek nyilváníttatott : a családi állás elleni bűntettet követi el, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

A ki a fentebb elsorolt akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére tudva köt házasságot, a mennyiben cselekménye súlyo­sabb büntetendő cselekményt nem képez, vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal és 1000 koronáig te r­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A polgári tisztviselők büntetése. Az a polgári tisztviselő, a ki tudja, hogy törvényes akadály forog fenn. vagy hogy a házasságnál való közreműködés nem jogosult és a házasság megkötésénél közreműködik, vétséget követ el, és a mennyi­ben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, hat hónapig terjedhető fogházzal ős a viselt hivatal elvesztésével büntetendő.

Hasznos Kalauz. 4

50 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

A melyik polgári tisztviselő a fentebb említett cselek­ményt gondatlanságból követi el, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétség miatt 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható.

Az a polgári tisztviselő, a ki tudta, hogy a megkötni szándékolt házasság kettős házasság, s a feleket mégis össze­adja, öt évig terjedhető börtönnel s viselt hivatalának elvesz­tésével büntetendő.

Az a polgári tisztviselő, a kit a kettős házasság meg­kötése körül gondatlanság terhel, vétség miatt egy évig te r­jedhető fogházzal s viselt hivatalának elvesztésével bünte­tendő.

Az a polgári tisztviselő, a ki tudva, hogy olyan akadály forog fenn, mely miatt a házasság felbontható, vagy semmis, s a feleket mégis összeadja, három évig terjedhető börtönnel és viselt hivatalának elvesztésével büntetendő.

Az a polgári tisztviselő, a kit olyan házasság megköté­sénél, a mely fenforgó akadály miatt felbontható, vagy sem­mis, gondatlanság terhel, vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal s hivatalvesztéssel büntetendő.

Az itt elsorolt vétségek eseteiben az eljárás a királyi törvényszék, a kihágások eseteiben pedig a királyi járásbíró­ság hatáskörébe tartozik.

Lelkészek felelőssége. Azon lelkész vagy vallási szertar­tás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadás­nál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték, vétséget követ el, és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ismétlés esetében a cselekményért két hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha kiderül, hogy a házasság a polgári tisztviselő előtt előzőleg m egköttetett, a cselekmény, mint kihágás, háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Nem büntethető a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyi1 félnek közel halállal fenyegető betegségében történt.

Cfc .ekvöképtelenek alatt kiket értünk! A házassági tö r­vény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt érte tnek:

a) a 12 éven alul levők ;b) a kik elmebetegség m iatt vagy egyéb okból eszök

használatától meg vannak fosztva, míg ezen állapotuk t a r t ;c) gondnokság altt levő elmebetegek, vagy siketnémák,

ha m agukat jelekkel megértetni nem tudják;d) a kiknek gondnokság alá helyezése a bíróság által

előzetesen el van rendelve;e) azok, a kiknek kiskorúsága a fentebbi b) pontban

megírt okokból meg van hosszabbítva.

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 51

Kik a korlátolt cselekvőképesek í Korlátolt cselekvőképe­sek alatt é rtendők :

a) azon kiskorúak, a kik az elébb mondottak értelmében nem cselekvőképtelenek;

b) azok, a kiknek kiskorúsága azon okból van meg­hosszabbítva, mert vagy gyenge elméjűek, vagy magukat jelek­kel megértetni tudó siketnémák, s e miatt vagyonuk kezelésére képtelenek:

c) azon teljes korúak, a kik a fentebbi pontban mondot­tak alapján gondnokság alatt állanak.

A gyermekek vallásáról. Bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezethez tartozó házasulok, házasságuk m egkötése előtt egyszersmindenkorra megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az atya, vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek.

A megegyezés csak akkor érvényes, ha királyi közjegyző, királyi járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, a meg­állapított szabályok mellett jön létre.

A kir. járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt a megegyezést a házasulok személyesen vagy különös meghatal­mazottjaik által jelentik ki.

Különösen meghatalmazottul csak az fogadható el, a ki ebbeli megbízatását körjegyzőileg vagy biróságilag hitelesített olyan meghatalmazással igazolja, a melyben határozottan ki van fejezve, hogy a születendő gyermekek valamennyien melyik szülőnek, az apának vagy az anyának vallását fogják követni.

Erről a kir. járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró jegyzőkönyvet vesz fel, a mely a feleknek felolvasandó, az általuk érte tt nyelven megmagyarázandó, s elfogadás után úgy az eljáró köztisztviselőnek, mint a feleknek aláírásával ellátandó.

Az így felvett jegyzőkönyv hiteles másolatát a járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró legkésőbb a felvétel napját követő három nap alatt kiadja a kérelemhez képest az egyik, vagy mindkét házasulónak, vagy azok különös meghatalma­zottjának és megküldi azon polgári tisztviselőnek, a \ i előtt a felek a házasságot megkötni kívánják.

A szülőknek a gyermekek vallásában történt megegyezésé­nek megváltoztatása. Az ilyen megegyezés később csak az eset­ben változtatható meg, ha a különböző vallású felek közül valamelyik a másik házastárs vallására té r át, úgy, hogy a házasság egyvallásúak házasságává válik.

Ez esetben a járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt be kell mutatni az áttérési bizonyítványt, továbbá az ere­deti megegyezést, a házassági anyakönyvi kivonat, s a 7-ik élet­évet még be nem töltött összes gyermekek születési anya­könyvi kivonatait is.

4

52 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

A megegyezés ilyen megválasztatásáról felvett jegyző­könyv hiteles másolata a kérelemhez képest egyik vagy mind­két házastársnak, illetőleg a különös meghatalmazottaknak a felvételt követő három nap alatt kiadandó, azonkívül azon anyakönyvvezetőnek, kinél a felek házassága nyilvántartatik, valamint azon anyakönyvvezetőnek, kinél a 7-ik életévöket még be nem töltött gyermekek anyakönyvezve vannak, hivatalból megküldendő.

A házastársak vallásváltoztatása és a gyermekek vallása.Egyik házastársnak a másik házastárs vallására áttérése ese­tében az a gyermek, a ki a 7-ik életévet már túlhaladta, de a 18. életévét még be nem töltötte, a szülőknek most már közös vallására a gyámhatóság beleegyezésével térhet át.

A beleegyezést a gyámhatóságnál kérheti vagy az áttérni kívánó gyermek, vagy a szülők valamelyike, vagy a gyermek törvényes képviselője.

A kellőképen felszerelt ez iránti kérvényt a gyámhatóság az áttérni kívánó gyermeknek, szülőinek, vagy törvényes kép­viselőjének kihallgatása végett az illetékes polgármesternek, vagy főszolgabírónak adja ki. Az áttérést kivánó gyermeket mindenesetre személyesen, szükséghez képest a szülők, ille­tőleg a törvényes képviselő, jelenlétében kell kihallgatni.

A kihallgatáskor a polgármester, vagy főszolgabíró köte­les meggyőződést szerezni arról, vájjon érett-e már a gyermek annyira, hogy saját vallásos meggyőződéssel bírhat. A kihall­gatás eredménye jegyzőkönyvbe vezetendő.

A gyámhatóság ennek alapján s szükség esetén az áttérni kivánó gyermek kihallgatása után intézkedik, s az áttéréshez a beleegyezést csak akkor adja meg, ha az áttérni akaró gyer­mek az érettségnek oly fokát mutatja, hogy saját vallásos meggyőződéssel bírhat.

Ha a gyermek eddigi vallását elhagyni nem hajlandó, a gyámhatóság beleegyezése megtagadandó.

Az árvaszék határozata ellen az illetékes felsőbb ható­ságokhoz lehet felebbezni.

A gyermekek vallása, ha ez iránt egyezség nem köttetett.Ha a különböző vallásfelekezethez tartozó házasulók szüle­tendő gyermekeik vallására nézve a fentebb előadott módon meg nem egyeztek, akkor a gyermekek szülőik vallását nemök szerint követik, vagyis a fiú az apa vallását, a leány az anya vallását.

Ha a gyermekek érvényes megegyezés hiányában a tör­vény értelmében szülőik vallását követik és a szülők vala­melyike a házasság tartam a alatt más vallásra tér át, az áttért szülő, ha neméhez tartozó, 7-ik életévét még be nem töltött

A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL. 53

gyermeke van, az áttérést, a mikor az megtörtént, az illetékes anyakönyvvezetőnek jelentse be.

Törvényesített gyermekek vallása. Ha az atya azt kívánja, hogy királyi leirattal törvényesített, vagy ő általa elismert, s 7-ik életévét még be nem töltött fiúgyermeke az o vallását kövesse, ebbeli kívánságát a törvényesítést, vagy elismerést követő hat hónap alatt jelentheti ki.

E kijelentés a járásbiró, polgármester, vagy főszolgabíró előtt teendő, s arról jegyzőkönyv vétetik fel.

Ez a jegyzőkönyv a felvétel napját követő három nap alatt az atyának, illetőleg különös meghatalmazottjának ki­adandó és hivatalból megküldendő a születési anyakönyvbe való bejegyzés végett azon anyakönyvvezetőknek, a kik az ilyen fiúgyermekek születését nyilvántartják.

Törvénytelen gyermekek vallása. A törvénytelen gyer­mekek anyja vallását követik, ha ugyan ez a vallás a levettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik.

Ha az anya más bevett vagy törvényesen elismert vallásra tér át, akkor a 7-ik életévét még be nem töltö tt törvénytelen gyermeke új vallásában követi.

A jelen törvényben foglaltakkal ellenkező bármely szer­ződés, vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetben sem bir joghatálylyal.

Az áttérésekről. Többszörös említés leven itt az áttérés­ről, az 1868: Lili. t.-cz. azon szakaszait, melyek e tekintetben rendelkezéseket tartalm aznak, nem lesz fölösleges idézni.

Ezek a következők:2. §. Á ttérni annak szabad, a ki életkora 18-ik évét már

betöltötte. Azonban a nők férjhezmenetelök után, ha e kort el nem érték volna is, áttérhetnek.

3. §, Az áttérni kívánó, bármely egyház tagja legyen, ebbeli szándékát önmaga által választott két tanú jelenlétében, saját egyházközségének lelkésze előtt nyilatkoztatja ki. Ezen nyilatkozattól számítandó 14 nap eltelte után, legfelebb 30 nap eltelte előtt, ugyanazon, vagy más, szintén általa válasz­to tt két tanú jelenlétében, ismét saját f egyházközségének lel­késze előtt jelenti ki, hogy áttérési szándéka melJett továbbra is megmarad.

4. §. Az áttérni akaró, mind az első, mind a másodízben te tt nyilatkozata felől azon lelkésztől, ki előtt áttérési szán­dékát kijelentette, mindkét ízben külön-külön bélyegmentes bizonyítványt kap.

5. §. Ha a lelkész a kívánt bizonyítványt bármelyik eset­ben, akármely okból ki nem adná: mindkét ízben te tt nyilat­kozatáról, külön-külön a jelen volt tanúk adnak bélyegmentes bizonyítványt.

54 A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEKRŐL.

6. §. Az így nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni, bemutatván, — ez által az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebe­lébe felvenni.

7. §. Azon lelkész, kinél az á tté rt bizonyítványait előmu­tatta, tehát a kinél az áttérés befejeztetett, köteles erről értesí­teni azon egyházközség lelkészét, a melyhez az áttért előbb tartozott.

8. §. Az áttörtnek áttérése utáni minden cselekményei azon egyház tanai szerint itélendők meg, a melybe á ttért ; s az általa elhagyott egyház elvei rá nézve ezentúl semmiben sem lesznek kötelezők.

AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRŐL.

Az anyakönyvek vezetése. xV születések, házasságok és halálesetek anyakönyvezését az állami anyakönyvekről szóló törvény életbe lépte óta az állami anyakönyvvezetők teljesítik.

Az állami anyakönyvnek vezetése külön e czélra alakí­to tt kerületek szerint, a meghatározott székhelyeken történik.

Minden anyakönyvvezető a születésekről és halálesetek­ről, s rendszerint a házasságokról is vezet anyakönyvet. De a belügyminiszter több szomszédos anyakönyvi kerületre nézve a kerületek anyakönyvvezetői közül a házassági anyakönyv vezetésével s a házasságkötésnél való közreműködéssel egyet bízhat meg.

• Ez esetben a többi szomszédos anyakönyvvezetők csak a születésekről és a halálozásokról vezetnek anyakönyvet.

Az ilyen szomszédos kerületek a házassági jogról szóló törvény alkalmazásánál egy anyakönyvi kerületet képeznek.

A bejelentések. Minden születés és haláleset azon anya­könyvvezetőnél jelentendő be, és az által anyakönyvezendő, a kinek az a kerületében előfordult.

Vasúton, hajón történ t születés és halálozás, a kiszállás, illetőleg kiszállítás helyén illetékes anyakönyvvezetőnél jelen­tendő be, s az által anyakönyvezendő.

Ha az anyakönyvvezető a kihirdetésnek, vagy a házasság- kötésnél való közreműködésnek megtagadásán kívül, a tö r­vényre hivatkozva, valamely hivatalos cselekményt megtagad, vagy valamely bejegyzést nem a felek kívánságának megfele- lőleg teljesít, az érdekeltek a felügyelő hatóságnál panaszt tehetnek.

Ilyen felügyelő hatóság Budapesten és a törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, felsőbb fokon a belügyminiszter.

56 AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRŐL.

Rendezett tanácsú városokban a polgármester, másod­fokban az alispán, harmadíőkban a belügym iniszter; ha pedig a polgárm ester volna az anyakönyvvezető: közvetlenül az alispán, felsőbb fokon a belügyminiszter.

Nagy- és kisközségekben az illetékes járási főszolgabiró, másodfokban az alispán, harmadfokban a belügyminiszter.

Az anyakönyvi bejegyzések, valamint a rájok vonatkozó tárgyalások díj- és bélyegmentesek.

Anyakönyvi kivonatokért mennyit kell fizetni? Az anya­könyvi kivonatokért pedig az anyakönyvvezető darabonként egy koronát szedhet. Ha a kivonat kiállítása több évi anya­könyvek átvizsgálását teszi szükségessé, minden év után m ég egy íé l korona, számítható, de négy koronánál többet fejszá­mítani nem szabad.

Az anyakönyvvezető minden nap, — az ünnep- és vasár­napokat sem véve ki, — meghatározott hivatalos órákat köte­les tartani.

Ezeket a hivatalos órákat a közigazgatási bizottság álla­pítja meg, s azoknak az anyakönyvi hivatal előtt ki kell füg­gesztve lenni.

A felek kötelessége a születések bejelentése körül. A szü­letést legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt kell be­jelenteni. Ebbe a határidőbe a születés napja nem számíttatik be. A határidő tehát a születés napját követő napon kezdődik. A határidőbe a vasár- és ünnepnapok is beszámíttatnak.

A halva szülötteket, vagy szülés közben elhaltakat a leg­közelebbi hétköznapon kell bejelenteni. Ha tehát a születés szombatra esik, akkor csak hétfőn kötelesség a bejelentést megtenni, de lehet vasárnap is.

Kik kötelesek a bejelentésre ? A születési eset bejelenté­sére fokozatosan az alábbi sorrend szerint kötelesek:

a) A törvényes atya.b) A születésnél közrem űködött bába.c) A születésnél segédkezett orvos.d) Mindazok, a kik a születésnél jelenvoltak.e) Az, kinek lakásában a születés történt.Ezeken kívül a bejelentésre kö te leze tt:1) Az anya, mihelyt erre már képes.A bába a törvényes gyermek születésének bejelentésére,

a mint láthatjuk, másodsorban van kötelezve; a törvénytelen gyermek születésének bejelentésére pedig első sorban köteles.

Ezen kötelességén kívül tartozik a bába minden olyan születést, a melynél segédkezett, az anyakönyvi hivatalnál 24 óra alatt bejelenteni. Az ilyen bejelentéseket az anyakönyv­vezető jegyzékbe veszi, s ezt a jegyzéket aztán az anyakönyvbe való bejegyzésre szolgáló bejelentés ellenőrzésére használja.

Ha az anyakönyvbe való bejegyzésre szolgáló bejelentést

AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRŐL. 57

az arra kötelezett a törvényes határidőben nem teszi meg, azt a bábák bejelentései alapján készített jegyzékből az anya­könyvvezető mindjárt meglátja, s ha ilyképen, vagy más módon tudom ására jut, hogy valamely születésnek bejelentése a tö r­vény által előírt záros határidőben meg nem történt, erről a felügyelő hatóságnak jelentést tesz, egyúttal az illetékes kir. járásbíróságnál a kihágási feljelentést megteszi.

A felügyelő hatóság pénzbírsággal való fenyegetés mellett, rövid, záros határidő alatti bejelentésre kötelezi a mulasztót. Ha ezen eljárásnak foganatja nem lenne, a felügyelő hatóság a pénzbírságot behajtja, s ismét újabb, nagyobb pénzbírsággal való fenyegetés mellett újra felszólítja az illetőt a bejelentés megtételére. — Ez az eljárás mindaddig folytattatik, míg a bejelentést a kötelezett meg nem teszi.

A születésre s annak körülményeire az anyakönyvvezető­nek joga van kihallgatni olyan egyéneket is, a kik nem ta r­toznak ugyan a bejelentésre kötelezettek közé, de a születés­ről, vagy a családi körülményekről felvilágosítást adhatnak.

Ezek az anyakönyvvezető előtt, annak meghívására, meg­jelenni tartoznak, a mit ha nem tennének, ellenök épen azon eljárás alkalmazandó, a mint az fentebb, a bejelentésre kötele­zett m ulasztókra nézve elmondatott.

Ha a születés bejelentését a bejelentésre csak kisebb sor­ban kötelezett végzi, vagy azt valamely megbízott teljesíti, és az anyakönyvvezető azt veszi észre, hogy a bejelentő nem bir kellő tájékozottsággal a bejelentés tárgyát képező körül­mények felől, akkor joga van az ilyen bejelentést elutasítani és a sorrendben előbb kötelezett egyén megjelenését köve­telheti.

Ha az ilyen kötelezett az anyakönyvvezető előtt annak idézésére meg nem jelen, akkor ellene a fentebb elmondott bírságolási eljárás alkalmaztatik.

Az anyakönyvvezetőnek oda kell törekedni, hogy a gyer­mek utóneve, a mely a születési anyakönyvbe bejegyeztetett, a kereszteléskor nyert névvel megegyezzék.

E végből, ha a születésnek az anyakönyvbe bejegyzésekor a keresztelés már megtörtént, bekivánhatja a keresztelési bizonylatot, ha pedig a keresztelés akkor még nem történt meg, egy tanúsítványt állít ki a születés anyakönyvi bejegy­zéséről és azt a bejelentőnek átadva, a bejelentőt felszólítja, hogy azt a gyermek keresztelésekor a keresztelő lelkésznek mutassa meg.

Ha azt észleli az anyakönyvvezető, hogy az anyakönyvbe bejegyzett és a keresztelés alkalmával nyert név egymástól eltér, köteles a felet az ezen eltérésből származható hátrá­nyokra figyelmeztetni.

58 AZ ÁLLAMI ANYAKÖNY VEKRŐL.

Törvénytelen gyermek elismerésének bejegyzése. Ha a te r­mészetes apa törvénytelen gyermekét a születés bejelentése­kor ismeri el az anyakönyvvezetö előtt, vagy ha az elismerést tartalm azó okirat a születés bejelentésekor m utattatik fel, akkor az elismerés magába az anyakönyvi bejegyzésbe, mint annak alkotó része, a bejegyzés végén a „megjegyzés*4 rovatba veendő be.

Ha pedig az elismerés, illetőleg az elismerést tartalm azó közokirat felmutatása nem a születés bejegyzésekor, hanem bármikor később történik, akkor az elismerés a lap szélére jegyzendő.

Utóházasság bejegyzése. Ha törvénytelen gyermek anyja és term észetes apja házasságra lépnek, ez a körülmény bár­mely érdekelt fél kérelmére a születés bejegyzését tartalm azó anyakönyvi lap szóién jegyzendő fel.

Igazolni kell azonban a házasság m egtörténtét házassági anyakönyvi kivonattal.

Ha valamely gyermek utóneve a bejelentés idejében még nem volt megállapítva, az legkésőbb két hónap alatt a szülők, illetőleg a gyám által pótló lag bejelentendő.

Ha ezt elmulasztják az arra kötelezettek, ellenök a fen­tebb leírt bírságolási eljárás alkalmaztatik.

Álnevek használata. Senki sem viselhet más családi és utónevet, mint a mely születési anyakönyvébe be van jegyezve.

Ez a rendelkezés azonban az írói vagy művészi álnevek használatát nem korlátozza.

Halálozások bejelentése az anyakönyvi hivatalnál. Minden halálozást legkésőbb a legközelebbi hétköznapon kell bejelen­teni. Vasárnap a bejelentési kötelezettség szünetel, de azért vasárnapon is lehet bejelenteni a halálesetet. — Ünnepnapokon a bejelentési kötelezettség nem szünetel.

Kik tartoznak a halálesetet bejelenteni ? A haláleset beje­lentésére fokozatosan köte lesek:

1. a családfő;2. a családtagok ;3. az, a kinek lakásában a haláleset tö r té n t;4. a háztulajdonos, ha a házban lakik;5. a bejelentő a bejelentéskor köteles a halottkém által

kiállított halottvizsgálati bizonyítványt felmutatni és erre az anyakönyvi bejegyzés megtörténte az anyakönyvvezető által r áj egyeztetik.

Azonkívül a bejelentőnek tudni kell mindazon adatokat, a melyek a haláleset anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek, úgym int:

1. a bejelentő családi és utónevét, állását, foglalkozását és lakhelyét (utcza, házszám );

2. a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap és óra);

AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRÖL. 59

3. az elhaltnak családi és utónevét, vallását, korát, állá­sát és foglalkozását, lakóhelyét és születéshelyét;

4. az elhaltnak élő, elhunyt vagy tőle elvált házastársa családi és utónevét, vagy annak megemlítését, hogy az elhalt * nőtlen, illetőleg hajadon v o lt;

5. az elhalt szülőinek családi vagy utónevét, állását, fog­lalkozását és lakhelyét;

6. a halál okát.Az anyakönyvvezető a halottvizsgálati bizonyítványt, az

anyakönyvbe történt bejegyzést igazoló záradék rávezetése után visszaadja a bejelentőnek, az eltemetés kieszközlésénél leendő felhasználás végett.

Ha a halottvizsgálati bizonyítvány bármely okból nem m utatható fel, akkor a bejegyzéssel egyidejűleg köteles az anyakönyvvezető az anyakönyvbe történ t bejegyzésről szóló rövid tanúsítványt bélyeg- és díjmentdsen kiállítani és azt a bejelentőnek átadni.

Ez a tanúsítvány, a mely csupán az elhaltra vonatkozó adatokat és az anyakönyvi folyó számot tartalmazza, csupán csak a temetés kieszközlésénél való felhasználásra szolgál.

A haláleset anyakönyvi bejegyzése előtt a temetés csak a községi elöljáróság kivételes engedélyével történhetik meg.

A községi elöljáróság az ilyen kivételes engedélyről az anyakönyvvezetőt haladéktalanul értesíti.

A temetés megtörténte után bejelentett haláleset bejegy­zése. Ha a halálesetet a temetés megtörténte után jelentik be az anyakönyvvezetőnek, arról azonban, hogy a községi elöl­járóság az előzetes eltemetésre kivételesen engedélyt adott volna, az anyakönyvvezető értesítést nem kapott, — akkor az anyakönyvvezető a bejegyzést nem teljesítheti, hanem a bejelentővel jegyzőkönyvet vesz fel, és azt haladéktalanul fel­terjeszti az anyakönyvi felügyelő hatósághoz. — Ezen hatóság engedélye alapján történik aztán meg az anyakönyvi bejegy­zés, még pedig a bejelentő megidézése mellett.

Büntető határozatok. Ha a haláleset bejelentésére kötele­zett, a bejelentést a megszabott határidőben nem te ljesíti— a mennyiben mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik — kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetek.

A bejelentés elmulasztása miatt az eljárás megindításá­nak nincs helye akkor, ha a bejelentés nem ugyan az arra legközelebb kötelezett által, de mégis kellő időben megtörtént.

A bejelentésre kötelezett, a ki tudva valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntettetik.

60 AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRÖL.

A ki más családi és utónevet visel, mint a mely születési anyakönyvébe be van jegyezve (az írói vagy művészi álnevek kivételével) kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik.

A vallásfelekezeti anyakönyvvezetönek kötelessége a szü­letési, esketési és halálozási anyakönyvi kivonatok kiadása körül.Az állami anyakönyvi törvény életbelépte elolt vezetett val­lásfelekezeti anyakönyvekböl közhitelességű kivonatokat az eddigi módon kiszolgáltatni a felekezeti anyakönyvvezetők továbbra is jogosultak és kötelezettek.

A mely felekezeti anyakönyvvezető ily kivonat kiszol­gáltatását megtagadja, egy hónapig terjedhető elzárással, azon­kívül 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

Általános ismertetés. A katonakötelezettség minden állam­polgárra kiterjed, s az arra alkalmasok által személyesen tel­jesítendő.

Kezdődik a katonakötelezettség azon évi január 1-én, a melyben a férfi élete 21-ik évét betölti.

A katonai szolgálati kötelezettség ideje különböző ideig ta rt a szerint, a mint valamely védköteles a közös hadseregbe, vagy a hadi tengerészeibe, vagy a honvédséghez van beosztva.

A közös hadseregnél ta r t :a) három évig a sorhadban és hét évig a ta rta lékban ;b) tíz évig a póttartalékban azokra nézve, a kik abba

közvetlenül soroztattak be.A hadi tengei ész étnél ta r t :a) Négy évig a sorhadban;b) öt évig a tartalékban!c) három évig a tengervédben.A honvédségnél ta r t :a) két évig azokra, a kik közös hadseregbeli szolgálati

kötelezettségük betöltése után helyeztetnek át a honvédséghez;b) tizenkét évig azokra nézve, a kiket a honvédséghez

közvetlenül soroznak be.A kiket január 1-től október 1-ig soroznak be, azoknak

október 1-én kell szolgálatba állani, a kiket pedig október 1-je után deczember 31-ig soroznak be, továbbá az önkénteseknek és a so rs-^ám rendjén kívül besorozottaknak a besorozás napján.

Önkéntes belépés. 1. A közös hadseregbe. Önkéntesen minden belföldi beléphet a közös hadseregbe, a ki Magyaror­szágon vagy Ausztriában honpolgári joggal bír, a szükséges szellemi és testi képesség mellett legalább 155 czentiméter magas és életének legalább 17-ik évét betöltötte.

Azokat, a kik irodai szolgálatra alkalmazhatók, vagy

62 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

mint kézművesek, vagy hajósiegények, a hadsereg számára szükségesek, testi nagyságukra való tekintet nélkül veszik be, ha máskülönben alkalmasak.

Az önkéntes belépésre az atya, vagy gyám beleegyezése szükséges.

Az önkéntes a csapattestet, a melyben szolgálni kíván, maga választhatja meg, feltéve, hogy az illető csapattest ön­kéntesek felvételére jogosítva van, és az önkéntes az abba való belépésre alkalmas.

2. A honvédségbe. A honvédségbe beléphet önkéntesen mindenki, a ki magyar állampolgár, a szükséges szellemi és testi képesség mellett, legalább 153 czentiméter magas és a hadköteles kort elérte.

Kézművesek és irodai szolgálatra alkalmazhatók itt is testi nagyság nélkül soroztatnak be, ha különben alkalmasak.

A kiskorúak önkéntes beléphetésére az atya, vagy gyám beleegyezése szükséges.

Az egy évi önkéntesség. Az egy évi tényleges szolgálat kedvezményére csak azok bírnak igénynyel, a kik a törvény­ben m eghatározott tudományos képzettségöket ki tudják mu­tatni.

Azonban nem csak nyilvános tanintézetek növendékei nyerhetik el ezen kedvezményt, hanem azok is, a kik a meg- kivántató tudományos képesítést magánúton szerezték meg, s abból a hadtestparancsnokság előtt felvételi vizsgát tesznek.

A sorozás. A sorozási előkészületek már a sorozás évét megelőző október hóban megkezdetnek.

Minden községben nyilvános falragaszok útján felhívja az elöljáróság a legközelebbi ujonczállításra kötelezetteket, hogy november havában az összeírás végett előtte jelentkez­zenek.

Erre vigyázni, s a felhívásnak eleget kell tenni, m ert a ki annak, a nélkül, hogy legyőzhetetlen akadályok hátrá lta t­ták volna, eleget nem tesz. öt forinttól száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Mindenkinek ott kell jelentkezni, a hová való illetőségű, kivéve, ha azon időben m ásutt tartózkodik, a mely esetben

, a tartózkodási hely községi elöljáróságánál kell jelentkezni, egyszersmind annál igazolni, vagy sorozási igazolványát is be­mutatni.

A ki egy vagy más okból akadályozva van a személyes jelentkezésben, a helyett a bejelentést szülője, gyámja, vagy más meghatalmazottja is megteheti.

Ha valaki azon sorozó járástól, a melyben eloállani köte­les, huzamosan távol van, vagy azon kívül áll szolgálatban, vagy más sorozó járásban telepedett le, valamint a rendes és nyilvános tanulók is, kérhetik, hogy az utazási költség és az

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 63

időveszteség megkimélése czéljából azon sorozó járásban állít­tassanak elő a fősorozásra, a melyben tartózkodnak.

Az ilyen kérelm et a tartózkodási hely községi elöljáró­ságánál kell benyújtani az összeírásra való jelentkezés alkal­mával, még pedig legkésőbb november hó végéig, m ert az azután beadott ilyen kérelmet elutasítják.

A sorshúzás. A sorshúzásnak az a czélja, hogy meghatá- roztassék az a sorrend, mely szerint az állításkötelesek be- soroztatásuk esetében, saját korosztályukon belül az újoncz- jutalékba, vagy a póttartalékba ajánltatnak, és a hadseregbe, vagy a honvédségbe osztatnak be.

A sorshúzásra az első korosztályú hadkötelesek hivatnak fel. Ezen nem mulaszthatatlanul szükséges a hadkötelesnek magának m egjelenni; mehet helyette a szülője, vagy megbí­zottja, sőt ha senki nem megy helyette, abból sem származik rá hátrány, mivel a helyette való sorshúzásról a sorshúzás vezetője gondoskodik.

A sorozás idejének közzététele. A sorozó járás tisztvise­lője kellő időben hirdetményt bocsájt ki, a mely a község­házánál kifüggesztetik. Abból m egtudhatják a védkötelesek, hogy mely napokon és milyen sorrendben lesz a sorozás. Meg­tudhatják, hogy ott idejekorán és tisztán kell megjelenni, s hogy a meg nem jelenés elmulasztására nézve a törvény nem tudása mentséget nem képez.

Kik szabadulhatnak meg a tényleges szolgálati kötelezett­ségtől? A szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében ked­vezményre a következők tarthatnak igényt:

1. a papnövendékek, a papjelöltek, a felszentelt papok, az alkalmazásban levő lelkészek, segédlelkészek, és a papi jelleggel bíró tanárok ;

2. a tanítójelöltek és tanárok, valamint a tanítóképezdei növendékek;

3. az öröklött mezőgazdaságok b irtokosai;4. a kik a családra nézve nélkülözhetetlenek.Mindezekre nézve a kedvezmény abban áll, hogy a pót­

tartalékba osztatnak be, s béke idején a kivételes tényleges szolgálattételre való behívástól felmentetnek.

A papnövendékek, papjelöltek, felszentelt papok és alkal­mazásban levő lelkészek, valamint a tanítók és tanítójelöltek kedvezményéről itt most nem beszélhetünk, hanem elmondjuk részletesen, hogy kiknek van kedvezményre igényök a mező­gazdák és a családfentartók közül és hogy miképen kell az ilyen igényt érvényesíteni.

Lássuk először az öröklött m ezőgazdaságok birtokosai­n a k kedvezm ényét.

A tényleges katonai szolgálat alól felmentetnek és nyolcz

64 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

heti kiképzés után póttartalékba beosztatnak azok a földbir­tokosok, a kiknek olyan földbirtokuk van, a mely

1. a mezei gazdaságok osztályához tartozik.2. Ha annak birtokába örökség útján ju to ttak (akár roko­

nok, akár idegenek után).3. Ha abban maguk gazdálkodnak.4. Ha ezen gazdaság jövedelme egy öt tagú családnak

önálló eltartására elegendő, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét.

Ennek a jövedelemnek azonban tisztán magából a birtok­ból kell kikerülni, mert ha az derülne ki, hogy az öt tagú család eltartására elegendő jövedelem csak máshonnan, például házból, üzletből, napszámból, fuvarozásból stb. eredő jöve­delemmel együtt véve áll elő, akkor a kedvezményt nem adják meg.

Jó lesz itt azt is alaposan megérteni, hogy a kedvezményre igényt nyújtó birtoknak öröklöttnek, vagy öröklött természetű­nek kell lenni. Nem ér tehát az semmit a szabadulás czéíjára, ha az apa, anya, vagy szüle, vagy más rokon, egy a feltételek­nek máskülönben megfelelő birtokot sor alá kerülő fiára átirat. Ezt sok helyen megteszik hozzá nem értők tanácsára a fiukat szabadítani vágyó szülék, de hát hasztalan, m ert a birtoknak öröklöttnek kell lenni, örökölni pedig csak elhaltak után lehet.

Magától értetődik azonban, hogy az ilyen átírt birtok, ha az utolsó birtokos, a kitől az illető védköteles azt átvette, időközben elhalt és a birtok az örökösödési jog szerint külön­ben is őt illette volna, — öröklött minőségűnek tekintetik.

Azt is tudni kell, hogy ha a védköteles egyik elhalt szülő­jétől a birtoknak csak egyik felét örökölte, a másik felét pedig még életben m aradt szülőjétől vette át, — ez a szerzési mód is úgy tekintetik, mintha örökösödési jogczímből származott volna.

Nem különben a törvényes örökösödéssel egyenlőnek tekintetik az olyan egyezkedés is, ha valamely birtokot a többi örökösök szabad egyezkedés folytán védköteles örökös­társuknak pénzbeli kielégítésük mellett engednek át.

Folyamodás a kedvezmény megadásáért. Az öröklött mező­gazdáknak a kedvezményre való igényért a sorozó járási tiszt­viselőnél kell beadni a folyamodást, még pedig a sorozási év január vagy február havában, legkésőbb azonban a fősorozáskor.

A folyamodást, a mely bélyegmentes, legjobb a községi jegyzővel megiratni, a kinek e tekintetben rendesen már kellő gyakorlata van, de megírhatja azt akármelyik okos ember, csak arra kell vigyázni, hogy a folyamodvány jól és hiányta­lanul legyen felszerelve.

Azok az okmányok, a mikkel az ilyen folyamodást fel kell szerelni, a következők:

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 65

1. A birtok hiteles telekkönyvi kivonata. — Ezt a telek­könyvi hatóságtól kell megszerezni.

Ha a birtok még telekkönyvezve nem volna, akkor a hagyatéki, vagy az illetékes bírósági végzést kell bemutatni.

2. Egy bizonyítvány, a melyet a községi elöljáróságnak és két olyan községbeli embernek kell aláírni, a kiknek fiai a sorozásra fel vannak híva (akármelyik korosztályban), vagy már felavatott szolgálatkötelesek, de a szolgálat alól magukat felmentetni nem kívánják.

Ennek a bizonyítványnak már sokfélét kell tartalmaznia, nevezetesen:

a) A védköteles nevét, a mezei gazdaság megnevezését és mennyiségét mívelési ágak szerint, tudn iillik : szántóföld, rét, szőlő, legelő stb. Ezek kataszteri tiszta jövedelmét, továbbá, hogy hány ház van s mily területű udvarral.

b) A birtokot terhelő mindennemű adónak részletes el­sorolását (házadó, házbéradó, földadó, kereseti adó, általános jövedelmi pótadó) és összes mennyiségét. (A községi pótlékok kihagyandók.)

c) Annak kijelentését, hogy a birtok jövedelme egy öt­tagú családnak eltartására elegendő, de viszont nem haladja túl ezen jövedelem négyszeres összegét, továbbá, hogy a véd­köteles a birtokban maga gazdálkodik.

Mindezeket a két tanú aláírja. Azután jön :d) A községi elöljáróság megerősítő záradéka arról, hogy

a bizonyítvány tartalm a való, hogy a két községi tag aláírása valódi, s azoknak a sorozásra felhívott (vagy már besorozott) fiaik vannak, a kik névszerintis megnevezendők; végül, hogy a védkötelesnek az elsorolton kívül sehol m ásutt birtoka nincs.

Ha a községben nem volna két olyan községi tag, a milyen a fentebbiek szerint kívántatik, vagy ha azok írni és olvasni nem tudnak, avagy ha az írni - olvasni tudó ilyen községi tagok az aláírást alapos ok nélkül megtagadnák, vagy végre ha a sorozó járási tisztviselőnek a benyújtott bizonyítványok­ban foglalt adatok valósága tekintetében kételyei volnának, akkor a sorozó járási tisztviselő az ügy állásáról magának meggyőződést szerezni, s az ügyre vonatkozó vizsgálati ira­tokat a folyamodványhoz csatolni köteles.

Felebbezés. Ha a védköteles kérelmével egy vagy más okból elutasíttatott, szabadságában áll az írásbeli határozat kézbesítésétől számított 14 nap alalt az illetékes sorozó járási tisztviselőnél felebbezést benyújtani, a mely a törvényhatóság útján a honvédelmi miniszterhez terjesztetik fel.

Az öröklött mezőgazdaság tulajdonosa által nyert kedvez­mény további fennállásának igazolása, a kedvezmény elvesztése és megszűnése. Az öröklött mezőgazdaság birtokosa czímén kedvezményt nyert egyének tartoznak jogczímök további fen-

5Hasznos Kalauz.

66 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

állását mindaddig, míg a velők egy sorozási évfolyamba ta r­tozók még tényleges szolgálati kötelezettség alatt állanak, — évenként jú n iu s havában a sorozó járási tisztviselőnél igazolni.

Az igazoláshoz a két községi tag által kiállított bizo­nyítvány megújítása, illetőleg azzal való pótlása szükséges, hogy a védköteles körülményei nem változtak.

A kedvezmény megszűnik:a) ha a jogczím többé nem áll fenn. (Például: a birtok

részben vagy egészben eladatott, avagz a védköteles abban nem maga gazdálkodik stb.);

b) ha a fél a jogczím tovább fennállásának igazolását a sorozó járási tisztviselőtől kapott felszólítás daczára, a fel­szólítás kézbesítésének napjától számított négy hét alatt, kellő mentség nélkül elmulasztja.

Mihelyt a kedvezmény megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedik, azok, a k ik nem mint kevésbbé alkalma­sak és nem sor-számuk szerint ju to ttak a póttartalékba, abból kivétetnek és a sorozási évfolyamukhoz képest esetleg még tartozó tényleges szolgálatra behivatnak.

A családi tekintetekből adandó kedvezmény. A besorozott védköteles hozzátartozói felszólamlására (reklamáczió) a ren­des tényleges szolgálat alól béke idején felmentetik és a pót­tartalékba osztatik nyolcz heti kiképzés m ellett:

1. ha a védköteles keresetképtelen apának egyetlen fia, vagy fiú nem létében egyetlen veje, de ez csak azon esetben, ha a családapa keresetképtelensége a nősülés idejében nem állott fenn ;

2. özvegy anyának egyetlen fia, vagy annak nem létében egyetlen veje, ez azonban csak az esetben, ha nősülése idején az anya még nem volt özvegy;

3. teljesen árva testvéreknek egy fitestvére, vagy fél­testvére. (Féltestvérek azok, a kiknek csak egyik szülőjük közös);

4. atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére.Azonban csak azon egyetlen fiúnak, unokának vagy

fitestvérnek, illetőleg azon egyetlen vőnek van ezen felmen­tésre igénye, a kinek felmentésétől szüleinek, nagyszüleinek vagy testvéreinek, illetőleg apósának vagy anyósának eltar­tása függ és a ki e kötelességét teljesíti is.

Törvénytelen származású fiú hasonlóan részesíttetik e kedvezményben, ha ettől függ az anyjának eltartása és ha ő ezen kötelességét teljesíti is.

Ha a védköteles nem egyetlen fiú, unoka, fitestvér vagy vő is, bizonyos esetekben azokkal egyenlő igényűnek tekintetik.

Ezek az esetek a következők:1. ha a védköteles fivére vagy fivérei, illetőleg sógorai

tényleges katonai szolgálati kötelezettség alatt állanak, avagy

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 67

mint tartalékosok, vagy póttartalékosok, béke idején a had­seregnél vagy a honvédségnél tényleges szolgálatra kivétele­sen behivattak;

2. ha a védköteles fitestvére vagy testvérei, illetőleg sógorai 18 évesnél ifjabbak;

3. vagy ha a fitestvérek, illetőleg sógorok gyógyíthatat­lan szellemi vagy testi fogyatkozások miatt keresetképtelenek.

Egy szóval, ha a védköteles a maga keresetképtelen apjá­nak, özvegy édesanyjának, nagyszüleinek, testvéreinek, ille­tőleg ipának és napának egyedüli tekintetbe vehető gyám ola.

Tudni kell itt a következőkét:a) ha valamely védköteles, mint gyámolításra szorult

szülői vagy rokonai egyetlen támasza, ezt a kedvezményt azon okból kéri, mert egy másik testvére a gyámolítás köte­lessége alól, más helyre költözés, kivándorlás, külön háztar­tás alapítása által, vagy másféle módon kivonja; az ilyen kérelm et e lu tasítják ;

b) ha a reklamáló valamely ellátás élvezetében van, (eltartás, nyugdíj stb.) és ezen ellátás a helyi viszonyokhoz képest, a család fentartására a védköteles gyámolítása nélkül is elegendő: akkor a kérelm et szintén elu tasítják;

c) ha az, a kinek gyámolítása érdekében a felszólamlási folyamodás benyujtatott, az üzlet vagy gazdaság kezelését vezetni, vagy arra felügyelni még ugyan képes, de arra, hogy személyesen munkálkodjék, vagy mellékkereset által magát és családtagjait fentartsa, — többé nem alkalmas, — a ked­vezményre való igény fennállónak tekintetik, ha az üzlet vagy gazdaság kezelésének megváltoztatása folytán, például: haszon­bér, bérbeadás vagy felfogadott munkaerő által a viszonylagos megélhetés lehetetlenné válnék;

d) az nem kívántatik meg, hogy a védköteles és az általa gyámolítandó családtagok közös lakhelylyel bírjanak; de igen is megkivántatik, hogy a védköteles a gyámolítást tényleg és kellő mértékben teljesítse;

e) e kedvezményben nem részesíthetők: a mostoha fiú azon szüle részére, a kivel az csak sógorságban áll, továbbá a fogadott és nevelt fiúk, végül a mostoha fivérek, mivel ezeknek egyik szüléjük sem közös ;

/) törvénytelen fiú a kedvezményben csupán csak gyá­molításra szorult anyja érdekében részesítte tik ; annak más, habár keresetképtelen vagy gyámoltalan családtagja érdeké­ben e kedvezményben nem részesíthető;

g) ha egy törvényes fiúnak apja eltartása tekintetéből való felmentése kéretik, az anyának netán létező törvénytelen fia (tehát ez apának mostoha fia) nem vétetik tekintetbe, s a törvényes fiú jogczíme fennáll;

5 *

68 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

h) egyetlen fiú vagy egyetlen unoka czímén történt fel­szólamlás esetében a vöket nem veszik tekintetbe ;

/) ha valamely felszólamlónak két vagy több. az ő gyá- molítására hivatott hozzátartozója a hadsereghez vagy hon­védséghez fel van avatva, a felszólamló saját választása sze­rint, bármelyikük részére kérheti a kedvezmény megadását;

j) a család teljes vagyontalansága a kedvezmény elnyeré­sére nem kívántatik meg;

k) ellenben az illető családtagok keresetképtelenségéből a kedvezményre igény nem formálható akkor, ha a család birtoka vagy keresete oly jelentékeny és oly minőségű, hogy az a védköteles nélkül is a család eltartására elégséges; ha például a ház bérbeadható, a földbirtok, úgy az üzlet fogadott munkaerők által kezelhető, vagy haszonbérbe adható a nélkül, hogy az ekként megváltozott kezelés a család fentartásának lehetőségét veszélyeztetné.

Hogy mit ért a törvény az „oly je len tékeny és oly minőségű jövedelem “ alatt, a mely a család eltartására a véd­köteles nélkül is elégséges, az szabatosan sem magában a tör­vényben, sem az annak végrehajtása tárgyában kiadott minisz­teri rendeletben, illetőleg utasításban nincs megmondva. De nem is lehet azt általában meghatározni, mert a megélhetésre elégséges jövedelem a helyi viszonyok, társadalmi állás és sok egyéb körülmény szerint változik.

Ezért maguk a sorozó bizottságok sem járnak, nem is járhatnak el egyöntetűleg e tekintetben, mégis, úgy látszik, általában véve a földbirtoknál azon irányelvet követik, hogy a 200 forintnál magasabb kataszteri tiszta jövedelem már olyan, a mely a család önálló eltartására a védköteles nélkül is elég, ily kataszteri jövedelemmel, illetőleg annál nagyobbal bíró család részére tehát a kedvezményt nem adják meg.

Folyamodás (reklamálás) a kedvezmény megadásáért. Acsaládi tekintetekből származó kedvezményért a folyamodást, vagy a mint nevezni szokták, reklamácziót a sorozó járási tisztviselőhöz kell beadni a sorozási év január vagy február havában, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával.

A folyamodványhoz, a mely mellékleteivel együtt bélyeg­mentes, a következő okmányokat kell csatolni.

1. A családi értesítőt. Ezt az illetőségi község anyakönyv­vezetője állítja ki, s abban benne kell lenni a család összes fiú- és nőtagjainak, azok születése, esetleg elhalálozása ide­jével.

2. A községi elöljáró, s két olyan írni-olvasni tudó köz­ségi tag által kiállítandó bizonyítvány, a kiknek az állításra felhívott, vagy már besorozott s szolgálatra köteles, de fel­mentési kedvezményre nem vágyó fiaik vannak.

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 69

Ennek a bizonyítványnak tartalm azni kell:a) A védkötelesek és azon családtagok megnevezését, a

kiknek gyámolítása érdekében a kedvezményt kérik.b) A család ingatlan birtokának kim utatását, a hely és

község, a ház vagy házak, továbbá a telkek megjelölését, ez utóbbiak összegét, területük és minőségük szerint részletezve és összegezve.

c) A keresetmód, üzlet, vagy foglalkozás megnevezését, a melyből a család él.

d) Annak bizonyítását, hogy a családtagok eltartása csak­ugyan a védkötelestol függ-e, s vájjon az eddig is csakugyan megfelelt-e ezen kötelességének.

é) Az ingatlan birtokot, illetőleg az üzletet terhelő min­dennemű országos adóknak (a községi pótlék nélkül) összes és részletes kim utatását.

Mindezeket a két tanú aláírja. Azután következik:/ ) A községi elöljáróság bizonyítása arról, hogy a bizo­

nyítványban elmondottak valók, a két községi tag a bizonyít­ványt sajátkezűleg írta alá; továbbá, hogy a tanúknak a soro­zásra felhívott fiaik vannak, a kik korosztály és névszerint is megnevezendők.

A kedvezmény megadása. A családi tekintetből kért ked­vezmény tárgyában, az állításköteles tekintetbe jövő férfi­rokonai keresetképességének megállapítása után, rendszerint a sorozó bizottság hozza meg a határozatot, de csak azon esetben, ha az állításköteles besoroztatott, ellenkező esetben a folyamodást a félnek visszaadják.

A sorozó bizottság előtt személyesen tartoznak megjelenni mindazon férfirokonok, a kiknek orvosi megvizsgálásától függ keresetképességök megbirálása. Ezek meg nem jelenése ese­tében a folyamodvány elutasíttatik.

Fel vannak azonban mentve a sorozó bizottság előtt való személyes megjelenéstől azon férfirokonok:

1. A kik 70-ik életévöket betöltötték, ha keresetképtelen- ségök a községi elöljáróság által, a köztudomás alapján bizo­ny íttatik.

2. A kiknek nyilvánvaló keresetképtelensége igazoltatik.3. A kik már valamely sorozó, vagy felülvizsgáló bizott­

ság által „mindenkorra keresetképteleneknek“ nyilváníttattak.Felebbezés. A sorozó bizottság elutasító határozata ellen,

annak kézbesítésétől számított 14 nap alatt felebbezni lehet.A felebbezés a sorozó járási tisztviselőnél adandó be, a

ki azt a törvényhatóság útján végleges elintézés végett a hon­védelmi miniszterhez terjeszti fel.

Az elnyert kedvezmény további fennállásának igazolása, elvesztése és megszűnése. A családi tekintetekből nyert ked­vezményt elnyert egyének tartoznak jogczímök fennállását

70 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

évenkint, mindenkor január havában, az illetékes sorozó járási tisztviselőnél igazolni mindazon évek alatt, a melyekben a velők egy sorozási évfolyamba tartozók még sorhadi szolgá­lati kötelezettség alatt állanak.

Az igazolás a két tanú és községi elöljáróság bizonyítvá­nyának olyan értelmű megújításában áll, hogy a védköteles viszonyai nem változtak. Ezenkívül a családi értesítőre is rá kell vezettetni az anyakövvezetövel, hogy a család állása nem változott.

Ha azon egyén, kire való tekintetből a védköteles ked­vezményt nyert, időközben elhalt, de a védkötelesnek a ked­vezményre más jogczíme van, ennek érvényesítése iránt az igazolásra kitűzött idő alatt folyamodhatik.

Például, ha a védköteles mint keresetképtelen apa egyet­len gyermeke nyert kedvezményt, de az apa elhalt, azonban az anya életben maradt, további kedvezményt igényelhet a védköteles: özvegy anya egyetlen gyámola czímén.

A kedvezmény m egszűnik:1. Ha a kedvezményre való igény többé nem áll fenn,

vagy ha a védköteles a kedvezmény feltételeit nem teljesíti.2. Ha az igazolvány (t. i. a megújított reklamáczió) a

járási tisztviselőtől kapott felszólítás daczára, a felszólítás kézbesítésétől számított négy hét alatt elegendő mentség nél­kül be nem adatik.

Mihelyt a kedvezményt megszüntető határozat jogerőre emelkedik, az illető a póttartalékból kivétetik és sorozási év­folyamához képest a még esetleg tartozó tényleges szolgálat teljesítésére behivatik.

A kedvezményre való jogczíinnek a sorozás után való érvé­nyesítése. Ha valakinek vagy mint öröklött mezőgazdának stb. vagy mint családfentartónak, a kedvezményre igénye le tt volna, de azt az ujonczállításkor nem érvényesítette, annak elnyerése iránt bármikor folyamodhatik.

A már leírt módon felszerelt folyamodványt a sorozó járási tisztviselőnél kell beadni.

Időközben keletkezett jo g c ím a kedvezményre. Ha valaki . már tényleges szolgálatban áll, s e közben keletkezik valamely kedvezményre jogosító jogczíme, ennek érvényesítése végett a sorozó járási tisztviselőhöz folyamodhatik, úgy szerelvén fel folyamodását, a mint az fentebb már részletesen elmondatott.

A családi tekintetekből való tartós szabadságolás. Azok az állományba nem vett ujonczok és sorhadi szolgálatra kötele­zett katonák, illetőleg tényleges szolgálatra köteles honvédek, a kik családfentartó czímen a póttartalékba való áthelyezésre igénynyel a törvény értelmében ugyan nem bírnlak, de a kik­nek családi viszonyaik különös tekintetbevételt érdemelnek,

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 71

első katonai kiképeztetésök után béke idejére idő előtt sza­badságolhatok.

Ilyen különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok­nak tekintetik:

1. Az elárvult törvénytelen testvérek eltartása.2. Az ágytól és asztaltól elválasztott anya eltartása.3. A családtagok eltartása, ha egy tekintetbe veendő

eltűnt, vagy elzüllött férfi családtagnak elhalálozása nem iga­zolható.

Az ezen kedvezmény iránti folyamodásokat épen úgy kell beadni, mint a családi tekintetekből póttartalékba helyezés irán ti# folyamodást.

Öröklött mezőgazdaság tulajdonosok szabadságolása. Havalamely védköteles mint öröklött mezőgazdaság tulajdonos kedvezményért folyamodott, de jogczíme a törvény értelmében megállapítható nem volt, annál fogva tényleges szolgálatra köteleztetett, ha már két évet tényleg szolgált és magát jól viselte, kérheti szabadságolását.

Az ez irán t való kérelem a sorozó járási tisztviselőnél nyújtható be.

Büntető szabályok az állítási, továbbá a véd- és a szol­gálati kötelezettségek alól való kibúvás esetére.

1. Igazo la tlanú l késedelm es m egjelenés az ujonczállí­táson vagy íe lü lvizsgálaton . Azon állításköteles, a ki az ujonczállításra, vagy felülvizsgálatra kitűzött időre nem jele­nik meg és késedelmét nem igazolja, 10 ír ttó l 200 ír tig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A bűnrészesek ugyanezen büntetés alá esnek.2. A z á llítá s elől való szökés. A ki azon szándékkal,

hogy magát az állítási kötelezettség alól kivonja, az állításról vagy felülvizsgálatról elmarad, állításköteles szökevénynek tekintetik és mint olyan büntettetik.

Az ilyen állításköteles szökevény az illető ujonczállításnál a korosztály és a sors-szám rendjén kívül állíttatik, és ha utóbb önként jelentkezett és feltéve, hogy mint ujoncz so ro lta to tt be, rendes kötelezettségén fe lü l még egy évet, ellenkező eset­ben pedig m ég ké t évet tényleges szolgálatban eltölteni tartozik.

Ha pedig az állításköteles szökevény, bár csak ideigle­nesen szolgálatra képtelennek találtatik, vagy ha mint „kevésbé alkalmas" avagy mint papjelölt vagy papnövendék, vagy inezei- gazdaság birtokosa, vagy mint családfentartó, a póttartalékba osztatik be, — önkéntes jelentkezés esetében három naptól egy hónapig terjedhető elzárással, azonkívü l ló ír ttó l 150 forintig terjedhető pénzbün te tésse l — ha pedig nem önként je lent­kezett, ha t naptól ké t hónapig terjedhető elzárással és 30-tól 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Ha az állításköteles szökevény a sorozó, illetve felülvizs­

72 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

gáló bizottság előtt azon év végéig sem jelent meg, a mely­ben életének 36-ik évét betöltötte, s így többé utó nem állít­h a tó : 15 naptó l 2 hónapig terjedhető elzárással és 50 f i t tó l 300 forin tig terjedhető pénzbüntéssel büntettetik.

Az állítás elől való szökés bűnrészesei 3 naptól 2 hónapig terjedhető elzárással, és 15 ír ttó l 300 forintig terjedhető p én z­büntetéssel bűntetteinek.

Az állításköteles szökevény az elzárás és pénzbüntetésen kívül, ha mint ujoncz alkalmas, még szolgálati kötelezettsé­gének egy, vagy két évvel való meghosszabbításával is bün­tettetik.

A ki állításkötelezettségét kikerülni törekszik az által, hogy az osztrák-m agyar monarchia területét elhagyja, vagy az ujonczozás folyama alatt külföldön tartózkodik, vétséget követ el, és egy évig terjedhető fogházza l és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ezenkívül az ilyen állításköteles szökevény az illető újonczállításnál a korosztály és sors-szám rendjén kívül állíttatik s szolgálati kötelezettsége egy vagy két évig meghosszabbíttatik.

3. A védkötelezettség alól való k ibúvás ravasz fondor­la tta l. A ki ravasz fondorlatot használ a végett, hogy magát vagy mást a törvényes védkötelezettség alól kivonjon, vét­séget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 2000 ír tig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Az a védköteles, a kinek érdekében a büntetendő cse­lekmény akár maga, akár más által elkövettetett, épen úgy, mint az állításköteles szökevény, a korosztály és sors-szám rendjén kívüli elbánás, továbbá a kedvezmények elvesztése és a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása alá esik.

4. R avasz fondorlatok a szolgálati kötelezettség tekin­tetében m egengedett va lam ely kedvezm ény elnyerése czél- jából. A ki ravasz fondorlatot használ a végett, hogy magának vagy másnak, a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett, de őt meg nem illető valamely kedvezményt kieszközöljön, vétséget követ el és ha t hónapig terjedhető fogházza l és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tettetik.

A védköteles, a kinek érdekében a büntetendő cselek­mény akár maga, akár más által elkövettetett, a korosztály és a sors-szám rendjén kívüli elbánás és a kedvezmények elvesztése alá esik, azonban a szolgálati kötelezettség meg­hosszabbítása nélkül.

A már besorozott védköteles, a ki valamely kedvezmény elnyerése után mondatik ki jogérvényes határozattal a fenti büntetendő cselekvényben vétkesnek, a kedvezmény megszün­tetése mellett, a tényleges szolgálatra kötelezettek osztályába helyeztetik át, és a tényleges szolgálat utólagos teljesítésére

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 73

szoríttatik, de a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása nél­kül. — Ezenfelül az illető a fentebb em lített szabadságvesztés és pénzbüntetés alá is esik.

5. Szándékos öncsonkítás. A ki magát szándékosan meg­csonkítja, vagy olyan állapotba helyezi, melyben a szolgálati kötelezettség teljesítésére ideiglenesen vagy állandóan képte­lenné válik, valamint az is, a ki a védkötelesnek megcsonkítását vagy a szolgalatra képtelenségét eszközli, vagy ebben mint részes közreműködik: vétséget követ el és három évig terjedhető fog­házza l és 2000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Ezen büntetésen kívül az ilyen megcsonkított, valamennyi állításköteles korosztályban, a korosztály és sors-szám rendjén kívül állíttatik és a mennyiben a hadseregnél vagy honvéd­ségnél bár csak alárendelt szolgálatra is alkalmas, a törvé­nyes tényleges szolgálati kötelezettségen kívül még két évet tényleges szolgálatban eltölteni tartozik.

Azon ujonczok és póttartalékosok, a kik az öncsonkítást állományba vételök előtt követik el, a korosztály és sors-szám rendje szerinti kezeltetés kedvezményét elvesztik és a fentebb elősorolt összes büntetéssel sújtandók.

Felebbezés. Mindezen büntetések ellen a büntető határo­zat kézbesítésétől számított 14 nap alatt felebbezni lehet.

Kivételes nösülési engedélyek.A hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el

nem ért, úgyszintén a már besorozott egyének nösülése. Ezek nősülés tekintetében három csoportba oszthatók, ú. m .:

I. Olyanokra, a kiknek kivételes nösülési engedélyre szükségük nincs és a nősülés tekintetében csak a köztörvé­nyek és szabályok alá esnek.

II. Olyanokra, a kiknek csak kivételes engedélylyel lehet nősülni, s ezért a honvédelmi m iniszterhez kell fordulniok.

III. Olyanokra, a kik szintén kivételes engedélylyel nősül­hetnek, s az engedélyt a ka tonai hatóságtól kell kérniök.

Lássuk ezeket külön-külön:I. Kivételes nösülési engedély nélkül nősülhetnek:1. Azok, a kik a sorozó bizottság által „törlendőknek"

vagy „fegyverképteleneknek" nyilváníttattak, arra való tekin­te t nélkül, hogy melyik korosztályba tartoznak.

2. Azok, a kik a hadseregből vagy honvédségből szolgá­latképtelenség folytán elbocsáttatván, ez alkalommal nyilvánít­ta ttak „törlendőknek", vagy „fegyverképteleneknek".

3. Azok, a kik a 3-ik korosztályt, vagyis 23-ik évök betöltése után következő deczember 31-ét túlhaladták, és sem a hadsereghez, sem a honvédséghez be nem soroztattak.

74 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

4. Azok a póttartalékosok, a kik mint papnövendékek és papjelöltek, tanítók és tanítójelöltek, továbbá öröklött mező- gazdaság birtokosai, vagy családfentartók osztattak be, vagy helyeztettek utólagosan át a póttartalékba.

5. Azok, a kik a közös hadseregbeli és honvédségbeli póttartalék nyilvántartásába mint felszentelt papok, alkalma­zásban levő lelkészek és segédlelkészek, papi jelleggel bíró tanárok áthelyeztettek, illetőleg felvétettek.

6. A közös hadseregbeli és a honvédségbeli azon póttar­talékosok, a kik „kevésbbé alkalmasak^, vagy „feles szám úak“ gyanánt soroztainak, illetőleg osztattak be a póttartalékba, ha csak behivatásuk, illetőleg visszatartásuk folytán nem álla­nak kivételesen tényleges szolgálatban.

7. Általában az állományba nem vett hadseregbeli és honvédségbeli póttartalékosok.

8. Azon tartósan szabadságoltak, a kik mint tanítóképez- dei növendékek, illetőleg különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok folytán, mint családfentartók lettek a béke idejére tartósan szabadságolva.

9. Azon tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, a kik sor­hadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak.

10. Azon tartósan szabadságolt honvédek, a kik tényle­ges szolgálatukat még a 3-ik korosztályból való kilépésük előtt lerótták, valamint a kik tényleges szolgálati kötelezettségük károm utolsó hónapjában állanak.

11. A közös hadseregbeli és honvédségbeli tartalékosok, valamint a tengervédhez tartozók is, akárm elyik korosztály­ban álljanak, ha csak a tényleges szolgálatra vissza nem ta r­ta ttak , illetőleg be nem osztattak.

II. Csak kivételes engedélylyel nősülhetnek és ezért a hon­védelmi miniszterhez tartoznak folyamodni:

1. Azok, a kik a hadköteles kort, vagyis azon év január elsejét, a mely évben életük 21-ik évét betöltik, még nem érték el és önként beállás folytán nem állanak katonai kötelék alatt.

2. A kik az állításköteles kort már elérték és a sorozásra még fel vannak híva, s így különösen azok, a kik az első vagy második korosztályban „jelenleg alkalmatlanoknak^ és „visszahelyezendőknek“ nyilváníttattak.

III. A közös hadsereg és a honvédség kötelékébe tartozó egyének közül csakis katonai hatósági engedélylyel nősülhetnek:

1. A tényleges katonai szolgálatban állók.2. A hadsereg és a honvédség állományába nem vett

ujonczai.3. A tartósan szabadságolt sorhad-kötelesek általában a

fentebbi I. 10. pont alatti kivétellel.4. A tartósan szabadságolt honvédlegénység általában a

fenti kivétellel.

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 75

5. A helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdíjas tisztek.6. A katonai rokkantházak helybeli ellátásában elhelyezett

egyének.Mindezeknek a kivételes nősülési engedélyért az illetékes

sorozó járási tisztviselő útján kell folyamodni a hadkiegészí­tési kerületi, illetőleg a honvéd ezredparancsnoksághoz.

A nösülendök összeesketlietésének megítélése. Az anya- könyvvezetők a fentebb mondottak szerint minden akadály nélkül házasságkötésre bocsáthatják:

1. Azokat, a kik a sorozó járási tisztviselő által kiállított bizonyítványnyal, vagy végelbocsátó levéllel igazolják, hogy állítási kötelezettségüknek teljesen eleget tettek.

2. Azokat, a kik születési bizonyítványnyal igazolják, hogy azon év deczember 31-dikét, a melyen életük 23-ik évét betöl­tötték, már túlhaladták.

3. A kik e czélra szolgáló igazolványnyal beigazolják, hogy mint papok, tanítók, öröklött mezőgazdák, vagy család- fentartók, a póttartalékba osztattak be, vagy abba utólagosan helyeztettek át, illetőleg a béke idejére tartósan szabadságol­tattak.

4. Azokat, a kik ajánlati lappal, vagy katonai igazol­ványnyal beigazolják vagy azt, hogy mint „kevésbbé alkal- m asak“ avagy „fölös számúak“ a póttartalékba soroztattak, illetőleg osztattak be, — vagy azt, hogy mint tartósan szabad­ságoltak, szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak, vagy azt, hogy már a tartalékba helyeztettek át.

5. Azokat, a kik beigazolják, hogy mint felszentelt papok, alkalmazásban levő lelkészek és segédlelkészek, vagy papi jelleggel bíró tanárok, a póttartalék nyilvántartásába felvé­tettek.

6. Azokat, a kik a részökre kiadott értesítéssel igazolják, hogy a honvédelmi minisztertől nosülési engedélyt nyertek.

7. Azokat, a kik az illető katonai (honvéd) hatóságtól nyert nosülési engedélyt bemutatják.

Ha az anyakönyvvezetőnek az itt előadottak mellett, egy vagy más irányban még aggályai merülnének fel, és nem bírná elhatározni, hogy a nősülendő ifjú a felsorolt osztályok melyike alá tartozónak tek in tendő: azért a felet el nem u ta­síthatja. hanem felvilágosítás végett tartozik az illető sorozó járási tisztviselőt hivatalosan megkeresni, a ki az ilyen meg­keresésre a felvilágosító választ köteles sürgősen és soron kívül megadni.

Mi kívántatik meg arra nézve, hogy valaki a kivételes nosülési engedélyt elnyerje? A kivételes nosülési engedélyt csak azoknak adják meg, a kik az iránt való kérelmüket külö­nös figyelemre méltó okokkal támogatják, nevezetesen, ha azon családban, a melyhez a nősülendő tartozik, a háztartás­

76 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

hoz, a gazdasszonyi teendők viteléhez szükséges női munkaerő hiányzik, s így azt pótolni kell.

A női munkaerő hiányosnak tekintetik nem csak ott, a hol a családban nő egyáltalában nincs, hanem ott is, a hol a család nőtagjai vagy betegeskedésök m iatt alkalmatlanok a női munkára, vagy férjhez menvén, külön háztartásban élnek, vagy 16-ik életévöket még el nem érték, vagy életök 60-ik évét már túlhaladták.

A kivételes nösülési engedélyért való folyamodást hogy kell felszerelni? A kivételes nösülési engedély elnyerése végett benyújtandó folyamodványok ahhoz képest, hogy a honvédelmi miniszterhez, vagy az illetékes hadkiegészítési kerületi-, illető­leg honvéd-kiegészítő parancsnoksághoz nyujtatnak be, külön­bözőkép szerelendok fel.

I. A honvédelm i m iniszterhez benyújtandó fo lyam od­ványokhoz rendszerint a következő okmányokat kell csatolni.

1. A családi értesítőt, a melyből a nősülendő ifjú korát és családi állapotát, valamint azt a körülm ényt is meg lehet ítélni, hogy a családban igazán hiányzik-e a nősülendő ifjú házassága által pótolni szándékolt női munkaerő.

Megjegyeztetik itt, hogy a fennálló gyakorlat szerint a kivételes nösülési engedély megadásához, ha a női munkaerő szükséges volta igazolva van, a betöltött 18. életévnél nagyobb életkor nem kívántatik.

A családi értesítőt nem szükséges mellékelni akkor, ha a nősülendő ifjú önjogú, például: alkalmazásban levő népiskolai tanító, hivatalnok, önálló iparos, nagykorúsított egyén stb. Ez esetben az életkor keresztlevéllel (születési bizonyítványnyal) igazolandó.

2. Tiszti orvosi b izonyítványt, a családban élő és tekin­tetbe veendő női családtagok egészségi állapotának e l tü n te ­tése, illetőleg munkaképtelenségének igazolása czéljából. (A tekintetbe veendő női családtagok rendszerint a nősülendő ifjú édes anyja, esetleg mostoha anyja, továbbá a családban élő nővérei és fivéreinek nejei.)

Az életök 16-ik évét el nem ért, s életök 60-ik évét tú l­haladt női családtagok tekintetbe nem vétetnek, s így orvo­silag meg sem vizsgálandók.

Csupán csak a tisz ti orvos által kiállított bizonyítványokat veszik figyelembe. Tiszti orvosul, illetőleg ezzel hasonló minő­séggel bírókul tekintetnek:

a) A vármegyei főorvos.b) A törvényhatósági joggal felruházott városok főorvosai.c) A rendezett tanácsú városok főorvosai.d) A járási orvosok.e) A tiszteletbeli vármegyei vagy városi főorvosok.

A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 77

f ) A tiszteletbeli járási orvosok.g ) A nyilvános kórházak orvosai.A férfinembeli családtagoknak, például az apának, a

nősülendő ifjúnak stb. orvosi megvizsgálása és egészségi álla­potuknak előtüntetése ily nősülési ügyekben felesleges, ez csak a költségeket szaporítaná.

3. K özségi bizonyítványt. Ezt a községi elöljáróságtól kell kérni. Ebben az előforduló esetekhez képest a legkülön­bözőbb viszonyok és körülmények igazolhatók, a melyek a nősülés iránti kérelem elbírálására befolyással bírhatnak.

Ebben igazolandó nevezetesen a tekintetbe jövő, de a családtól különélő női családtagok külön lakása, avagy külön háztartásban élése.

Ebben igazolandó, hogy a nősülendő ifjú mint gazda, bérlő, tanító vagy hivatalnok, családjától különválva, vagy más községben él, gazdaságot önállóan vezet, ipart önállóan űz, nagykorúsítás által önjogúvá vált stb., s így háztartás és családalapítás végett szüksége van arra, hogy nősülési engedélyt nyerjen.

A községi bizonyítványban mutatandó ki a család ingat­lan birtoka, s esetleg egyéb jövedelme és keresetforrása.

A családi birtoknak ilykép a községi bizonyítványban való kim utatása elegendő, ahhoz külön kataszteri vagy telek­könyvi kivonatokat is mellékelni nem szükséges;

A birtok és vagyon hiánya magában véve nem szolgál­hat alapul a kivételes nősülési engedély megtagadására, ha egyébként annak megadását tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyok és körülmények indokolják.

4. Mellékelni kell még, ha az önjogúság alapján kéretikaz engedély, tanítóknak, hivatalnokoknak: & kinevezési okm á­nyokat, a nagykorúsítottaknak: a nagykorúsítási á rvaszéki végzést, önálló iparosoknak: az iparhatósági igazo lványtilletőleg engedélyt.

5. Szükséges az á llítá s i la jstrom kívonat is olyanok kér­vényhez, a kik valamely felhívott korosztályba tartoznak, de ezt a sorozó járási tisztviselő hivatalból mellékeli a kér­vényhez. A folyamodást a sorozó járási tisztviselőnél kell beadni.

II. A hadkiegészítési kerületi, illetőleg a honvédkiegé­szítő parancsnoksághoz benyújtandó folyam odvány okhoz, — a melyek szintén a sorozó járási tisztviselőnél adandók be, — a következő okmányokat kell csatolni:

1. A vőlegény keresztelési (születési bizonyítványát).2. A menyasszony keresztlevelét.3. Ha a jegyesek kiskorúak, az apának, gyámnak, vagy

gondnoknak és a gyámhatóságnak az egybekeléshez a polgári törvények értelmében megkivántató beleegyező nyilatkozatát.

78 A KATONASÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

4. A menyasszony erkölcsi bizonyítványát, a melyben annak is benne kell lenni, hogy a menyasszony hajadon vagy özvegy-e.

5. Ha az egyik, vagy mindkét fél özvegy: az elhalt férj, illetőleg az elhalt feleség halotti bizonyítványát.

6. A menyasszony vagyonáról, vagy hozományáról szóló kim utatást, esetleg községi bizonyítványt arról, hogy a nosü- lés a vőlegénynek érdekében áll.

Ha a katonai hatóság a kért engedélyt megtagadja, az ellen fe li o lyam odásnak van helye a területi had-(hadtest)- parancsnoksághoz, illetőleg a honvédkerületi parancsnoksághoz.

Bélyegzési szabályok. A kivételes nősülési engedélyek iránti ügyekben a következő bélyegek használandók.

1. A folyamodványokra 50 krajczáros.2. Az elutasító határozatok ellen adott felebbezésekre 1

forintos.3. A családi értesítőkre, akárhány születési, esketési és

halálozási eset van is bennök felsorolva, — ivenként 50 kr.4. A folyamodványokhoz mellékelt egyéb okmányokra a

szabályszerű bélyegjegyek alkalmazandók (bizonyítványokra 50 krajczáros, mellékleti bélyeg alá esőkre 15 krajczáros).

Az állítási lajstrom kivonatokra bélyeg nem kell, mert azokat hivatalból mellékelik.

Meddig tart a nősülési engedély érvénye ? A katonai ható­ságtól nyert engedély érvénye csak a megnevezett meny- asszonynyal való egybekelésre érvényes. Ha tehát a jegyesi viszony felbomlott, vagy a menyasszony meghalt, újra kell kérvényezni.

Ellenben a honvédelmi minisztertől nyert kivételes nősü­lési engedély érvénye az engedély keltétől számítva egy évig tart. Ha tehát az engedély alapján megnősült egyén özvegy­ségre jut, ezen egy évi özvegységen belül újabb engedély kieszközlésére szüksége nincs, hanem az elébb nyert engedély alapján ismét megnősülhet.

Ugyanez áll a házasság törvényes felbontása esetében is.Viszont az engedély érvénye ezen egy évi idő előtt is

megszűnik akkor, ha az illető akár mint önkéntes a had­seregbe belép, akár időközben állításköteles korba jutván, besoroztatik.

A kivételes nősülési engedély a védkötelezettség fentar- tásával adatik meg. A ki kivételes nősülési engedély alapján állításköteles korba jutása előtt, vagy mielőtt hadkötelezett­ségének eleget te tt volna, megnősül, — ha állításköteles korba jutván, az ujonczozás alkalmával besoroztatik: a tényleges szolgálattételre csak úgy köteles, mintha meg nem nősült volna.

A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS.

Kik tehetnek végrendeletet? Vagyonáról mindenki szaba­don rendelkezhetik, csakis a törvényes osztá lyrészt és az özvegyi jogo t kell figyelembe venni.

A 12. életév betöltése előtt azonban senki sem tehet vég­rendeletet, de a 12. évet betöltött, azonban 18 éven alóli kis­korúak csakis közvégrendeletet tehetnek.

Nem tehetnek általában véve végrendeletet a hibás elmé- jűek s azon siketnémák, a kik sem írással, sem jelekkel nem képesek m agukat megértetni. A kik azonban erre képesek, azok olyan közvégrendeletet tehetnek, mint a 12—18 év közöt- tiekröl volt mondva. (Közvégrendeletről lásd a 80-ik lapot.)

Az írásbeli magánvégrendelet kellékei. Ha az egész vég­rendeletet az örökhagyó saját kezével írta és aláírta, akkor két tanú kell, ha pedig nem maga írta, négy tanú folytonos és együttes jelenléte szükséges. Nem lehet tanú, a ki 18. évét még be nem töltötte, vagy a ki siketnéma, vagy hibás elméjű, vagy bűntett miatt el volt ítélve.

Ha az örökhagyó végrendeletét maga írja, akkor a tanúk közül legalább az egyiknek írni és olvasni kell tudni, egyéb esetben pedig legalább két tanúnak, hogy a végrendeletet alá­írhassák. Az írni nem tudó tanúk kézjegyeiket (kezük kereszt­vonását) teszik a végrendeletre, nevüket pedig az írni tudó tanú írja oda.

Ha a rendelkező maga írta a végrendeletet, akkor nem szükséges, hogy a tanúk annak tarta lm át ismerjék, elég, ha a rendelkező szóval kijelenti, hogy ez az ő végrendelete, a mit a tanúk a végrendeleti íráson igazolnak.

Ha azonban az örökhagyó nem maga írta a végrendeletet, akkor a tanúknak ismerni kell annak tartalm át. Ilyenkor mindnyájuk jelenlétében fel kell azt olvasni, az örökhagyó pedig szóval kijelenti, hogy ez csakugyan az o végakarata,

80 A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS.

mire az írni tudó tanú az örökhagyó nevét, mint névaláíró aláírja s annak kézjegyével ellátja. Mindezek megtörténte pedig a végrendelet papirosán, a tanúk által igazoltatik.

Mi szükséges még az írásbeli magánvégrendeletekhez ? Az, hogy odairassék: mely évben és napon, s melyik községben kelt. Ha pedig a végrendelet több ívből állana, úgy kell azt összefűzni és megpecsételni, hogy abból se el ne lehessen venni, se pedig hozzáfűzni.

Egy végrendeletben hányán rendelkezhetnek? Csakis egy ember, kivévén a házastársakat; különben érvénytelen lenne a végrendelet.

A tanúknál mit kell még figyelembe venni? Azt, hogy ha a tanúk közt olyan is van, a kinek vagy magának, vagy roko­nainak a javára szintén szó van a végrendeletben valami ha­gyományról, akkor az előbb em lített tanúk számát, annyival szaporítani kell, a hány tanú részére hágy valamit a végren­delkező. Czélszerűbb különben ilyen tanúkat nem is hívni.

A szóbeli magánvégrendelet kellékei. Ha nem írásos a végrendelet, hanem az örökhagyó csak szóval jelenti ki aka­ratá t, akkor négy tanú előtt kell azt élő szóval elmondani, midőn nyilván ki kell jelentenie, hogy ez csakugyan az ő vég­rendelete. Ha ezen négy tanú közt is volna olyan, a kinek javára rendelkezés történik, akkor itt is úgy szaporítani kell a tanúk számát, mint előbb el volt mondva.

Meddig érvényes a szóbeli végrendelet ? Ez feltétlen érvé­nyességgel csak akkor bír, ha az örökhagyó elhalálozása a végrendelet megtételétől számított három hónap alatt bekövet­kezik, ha csak az örökhagyó olyan állapotba nem jutott, hogy újabb rendelkezésre képtelen, m ert ez esetben három hónapon túl is érvényes lesz szóbeli végrendelete.

Közvégrendeletek és közjegyzőnél letéteményezett magán­végrendeletek. Közvégrendeletet a királyi közjegyző, vagy ennek hiányában a királyi járásbiróság vezetője előtt lehet tenni. Mivel a magánvégrendeletekben gyakrabban fordulnak elő különféle hibák, melyek miatt később sok baj származhatik, rendesen czélszerűbb a végrendeletet az em lített hivatalos személyek segítségével tenni. Az ilyen végrendelkezések mód­járól részletesebben beszélni felesleges volna, mivel azon hiva­talos személyek annak idején úgy is megadják a feleknek a szükséges utasításokat.

Kiváltságos végrendeletek. Ezek különös esetek idején vannak engedélyezve. Nevezetesen ha pestis, vagy más vészes lefolyású járvány dühöng; hajón vagy tengeren való utazáskor; háború idején, attól kezdve, midőn a csapatokat hadi lábra állították, a katonákra s mindazokra nézve, a kik a csatatér helyétől legfeljebb 8 kilométer távolságban tartózkodnak.

A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS. 81

Miben áll a kiváltságos végrendelet? Abban, hogy ennek érvényességéhez nem kívántatik annyi, mint a közönséges vég­rendelethez.

Nevezetesen: a sajátkezűleg írt végrendelethez tanú nem szükséges, egyébként készült végrendelethez pedig csak kettő kell s ha valaki a 14-ik életévét betöltötte s máskülönben a fentebb elmondottak értelmében kifogás alá nem esik, már lehet tanú.

A ragályos betegségek alkalmával te tt végrendeletnél, a tanúknak folytonos és együttes jelenléte sem szükséges.

A kiváltságos végrendelet érvényessége. Az ilyen végren­delet csak abban az esetben bír feltétlen érvényességgel, ha készítője, a kiváltságos időtől számított 3 hónap alatt csak­ugyan elhalálozik. Ezentúl is érvényben marad azonban két esetben, nevezetesen: 1. ha a hagyományos bebizonyítja, hogy a végrendelkező a 3 hónap letelte utántól, elhalása idejéig nem volt olyan állapotban, hogy más végrendeletet tehetett vo lna ; 2. ha a végrendelkező törvény szerint holtnak nyilvá- níttatik.

A végrendelet tartalmáról. A végrendeletben a rendelkező valódi végakaratának kell nyilvánulni, ezért az olyan végren­delet, mely erőszak, fenyegetés vagy tévedés következtében jö tt létre, tehát a rendelkező igaz akaratának meg nem felelő,— semmis és érvénytelen.

A végrendeleti intézkedés továbbá nem ellenkezhetik a törvénynyel és erkölcsiséggel, m ert úgy önmagától érvénytelen lenne.

Többek javára tett végrendelet. Ha az örökhagyó többek javára rendelkezett és pedig bizonyos hányadrészekben és ha a vagyon nem futja ki ezen hányadrészeket, vagy ellenkezőleg a vagyon több, akkor aránylagosan osztatik meg a hagyaték.

Közös, vagy kölcsönös végrendelet. Ez csakis házastársak által alkotható, de ugyanazokat, a melyek fentebb a tanúkról stb. el voltak mondva, itt is pontosan meg kell tartani. Ha a házastársak egymást feltétlenül kölcsönösen örökösökké tették és kikötötték azt is, hogy ezen végrendelet visszavonhatatlan,— akkor az ilyet az egyik fél maga vissza nem vonhatja.

A végrendelet visszavonása. Az örökhagyó végrendeletét bármikor visszavonhatja, a minek legegyszerűbb módja az, hogy új végrendeletet készít, a melyben újabb akaratát elmondja. De természetesen itt is meg kell mindazon szabályokat tartani, a melyeket a végrendelet készítésénél már elmondtunk.

A közvégrendelet az által, hogy az ember a közjegyzőtől visszaveszi, korántsem szűnik meg. Erre nézve új okiratot kell a közjegyzővel készíttetni.

A végrendelet kihirdetése. Minden írásbeli és szóbeli vég­rendeletet ki kell hirdetni. A szóbeli végrendeletek tartalm át

6Hasznos Kalauz.

8 2 A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS.

az ott jelenvolt tanúk kihallgatása alapján a bíróság megálla­pítja s kihirdeti. A kihirdetés czéljából mindenki köteles az őrizetére bízott végrendeletet a járásbíróságnak bemutatni, a mint az örökhagyó haláláról értesül. Szóbeli végrendelet ese­tén is a beállott halál után a tanúk azonnal kötelesek bejelen­teni, hogy az elhunyt szóbeli végrendeletet alkotott.

A kihirdetésről a bíróság az érdekelt feleket, vagy kép­viselőjüket értesíti.

Az öröklési rend. A törvény bizonyos sorrendet állapít meg, melynél fogva az öröklésre jogosultak, végrendelet nem létében, következnek.

Az öröklési rend más a szerzett és más az öröklött vagyonra nézve.

A szerzett vagyonnál örökölnek első sorban a leszám lá­zok, t. i. gyermekek, unokák, ha pedig ezek nem volnának, akkor a túlélő hitvestárs, azután a netalán meglevő atya vagy anya, ha ezek sem élnének, a nagyapa vagy nagyanya pedig ha m egvolnának: hát ezek örökölnének.

Az öröklött (ági vagy családi) vagyon, leszármazók hiá­nyában arra az apai, vagy anyai ágra száll vissza, a melyik­ből a vagyon eredt. A melyik ágon ilyen rokon nem él, akkor ez a rész a túlélő hitvesre száll, vagy ha ez sincs, akkor a szerzeményi örökösre.

Ha sem rokon, sem hitves nincs, akkor mindenféle hagya­ték a koronára hárul.

Törvényes osztályrésznek neveztetik a hagyatéknak azon része, a melytől az arra jogosultakat az örökhagyó — a k ita­gadást kivéve — meg nem foszthatja. A törvényes osztályrész fele részét teszi annak, a mit az arra jogosultak, az örökhagyó halála után, ennek végrendelet nélkül történt halála esetén kaptak volna.

Ugyanis valaki végrendelkezhetik ugyan vagyonáról te t­szése szerint, de a törvényes osztályrészre tekintettel kell lenni. Ha nevezetesen gyermeke van s a vagyona 100 forint, ennek a 100 forintnak csak fele részét hagyhatja tetszés sze­rint másra, de a fele részt, vagyis 50 forintot a köteles-részre vonatkozó törvényes rendelkezés védi.

Kivételt képez a kitagadás, melyről később szólunk.Az ajándékozás sem képez e tekintetben kivételt.Nevezetesen, valamely szüle megtehetné, hogy egyik gyer­

mekének ajándékozhatná vagyonát, a többiek törvényes osz­tályrészének megrövidítésével, vagy akár más czélokra is tehetné az ajándékozást, de a törvény a törvényes osztályrészt így is védi. Nevezetesen, ha a megrövidített örökösök bebizo­nyítják, hogy a valaki részére te tt ajándékozás az ő köteles­részüket megcsonkította, az illető kedvezményes tartozik a hiányt visszafizetni.

A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS. 83

A kitagadás alatt, a törvényes osztályrészből való kizára- tást értjük. A szülő kitagadhatja gyermekét, ha az ellene te r­hes és nevezetes méltatlanságot követett el, ha ellene bűnvádi feljelentést te tt, ha a szülők életére tört, ha a szülők akarata ellen gonosz emberekkel czimboráskodott s tékozlott.

Viszont a gyermek kitagadhatja szülőjét: tékozlás miatt, a vagyon pusztítása m iatt; ha őt a törvényes kor betöltése után házasságra lépni nem engedte, végre, ha vétkezni kény­szerítette.

Illeték vagy százalékfizetés a hagyaték után. Akármikép száll valakire örökség, hagyaték, az után az állam kincstárnak bizonyos illetéket, vagyis a mint köznyelven mondani szoktuk, százalékot tartozik fizetni.

Ezt pedig különböző m érték szerint vetik ki. Neveze­tesen :

1. Ha szülőktől törvényes gyermekeikre, vagy ezek utó­daira száll a vagyon, akkor 1 százalékot kell fizetni, vagyis minden 100 forint érték után 1 forintot.

2. Ha a gyermekekről a szülőkre száll valami, ezután is ugyanannyi illetéket, t. i. 1 százalékot kell fizetni.

3. Ha a vagyon törvénytelen gyermekekre és ezek utó­daira száll a szülékről, akkor 1 és 3/10 százalék fizetendő, vagyis minden 100 frt után 1 frt 30 kr.

4. Ugyanannyi fizetendő, ha mostoha és örökbefogadott gyermekek és ezek utódai örökölnek, valamint akkor is, ha

5. törvénytelen, mostoha, vagy örökbefogadott gyerme­kektől száll az örökség az illető szülőkre.

6. Szintén ennyi illetéket fizet a hátram aradó házastárs is, ha ez törvényesen el nem volt választva.

7. Oly személyekre nézve is, a kik az örökhagyóhoz szol­gálati viszonyban állottak, s ha a hagyaték 500 forintnyi tőke­összeget felül nem múl, az illeték szintén 1 és 3/io százalék. Ha pedig a hagyomány az ilyenekre nézve 500 forinton felül van, akkor az illeték oldalrokonoknál 5 százalék, idegeneknél pedig 10 százalék.

8. Oldalroktfnok az unokatestvérekig 5 százalékot, vagyis minden 100 forint után 5 forintot fizetnek.

9. Minden egyéb örökösödési esetben 10 százalék az illeték, vagyis minden 100 forint után 10 forint.

Az eddig felsorolt illetékek a hagyatéknak a terhek levo­nása után fenmaradó tiszta értékéről fizetendők. \

Ingatlan hagyaték után fizetendő illeték. Ha az örökség ingatlan, vagyis ház, föld, szőlő, akkor a fentebb elmondott illetékeken kívül, minden 100 forint érték után még 1 frt 50 krajczár fizetendő, ha ezek az ingatlanok szülőkről törvényes gyermekekre és ezek utódaira szállottak, vagy emezekről szál­lottak a szülőkre.

6S

84 A VÉGRENDELET, ÖRÖKLÉS.

Minden többi elmondott esetben pedig, a fentebb elsorolt illetékeken kívül minden 100 forint után még 1 forint 90 kraj- czárt kell fizetni.

Haszonélvezés esetén fizetendő illeték. Ha valaki a hagya­tékot csak haszonélvezet gyanánt örökli, akkor az illeték kö­vetkező szabályok szerint fizetendő:

Ha a haszonélvezet élethossziglan, vagy legalább is 10 évre terjed, akkor a haszonélvező az illetéket a hagyaték érté­kének csak fele részétől fizeti, még pedig olyan arányban, a mint ez a rokonsági fokokról fentebb részletesen el volt mondva, Az illeték másik felét pedig az fizeti, a kire a hagyaték tulaj­donjoga ruháztatott.

Ha a haszonélvezet 10 évnél rövidebb időre szőj, akkor a hagyatéki tárgy egész értékének öt száztólija egy évi haszon- élvezet értéke gyanánt vétetik és ezen érték a haszonélvezet egész időtartam ára kiszámíttatván, ezen alapon a haszonélvezet összes értéke megállapíttatik s ettől az illeték a haszonélvező terhére megszabatik. A tárgy értékének azon részösszege után járó illetéket pedig, mely az említett módon kiszám ított haszon­élvezeti értékösszeg levonása után fenmarad, azon fél fizetendi, ki a kérdéses tárgy tulajdonjogát öröklötté.

Illetékmentesek az oly hagyatékok, a melyek szülőkről gyerm ekekre és ezek utódaira szállnak, vagy viszont, továbbá azok, a melyek a házastársra, törvénytelen, mostoha vagy örökbefogadott gyermekre jutnak, ha az örökség a 100 frtot meg nem haladja.

Illetékmentesek továbbá a közjótékonysági czélokra te tt hagyományok.

A BORTÖRVÉNY.

A mesterséges bor készítésének tilalma. A bortörvény első paragrafusa vagyis pontja szerint mesterséges bort készíteni, úgy szintén ilyen bort eladni tilos. ^

A legcsekélyebb büntetés, melyet az olyanra mérnek, ki ezen törvény egyes szakaszai ellen vét: 25 forint, de a biró 300 forintig is büntetheti, és ezen felül még két hónapig te r­jedhető fogházbüntetéssel is sújthatja.

Mit. nevezünk mesterséges bornak ? Mesterséges a bor, ha az nem egészen szőlőből, vagyis mustból k észü lt; de m ester­ségesnek kell a bort a törvény értelmében akkor is tekinteni, ha ahhoz víz, vagy más anyagok kevertetnek.

De azért a törvény az olyan bortermelő embert, a ki érti a borkezelést és a ki a m ustját vagy borát javítani akarja, ebben meg nem akadályozza és a törvény második szakaszá­ban világosan kimondja, hogy a szőlőből készített mustnak javítása, valamint a boroknak helyes kezelése nincs tilalmazva.

Mit értünk a must javítása vagy helyes, okszerű kezelése alatt? A mustban levő czukorból lesz a bornak szesze vagyis ereje, ha a m ust kiforr. A nem eléggé szeszes bor nem tartós, így ha a must nem elég édes, azaz nincs meg benne a meg- kivántató mennyiségű czukor, a mustot közönséges fehér czukorral édesebbé teheti a boros gazda, midőn aztán bora is természetesen erősebb, jobb, tartósabb lesz.

A must czukrozásáról. Hogy az ember a musthoz mennyi czukrot adjon, az attól függ, hogy milyen édességű mustja van? Rendesen annyit kell hozzáadni, hogy a must olyan édességű legyen, a milyen az jó években szokott lenni. Rossz évben tehát valamivel többet, mint a középszerűben, vagy jó­ban. Középszámítással azonban egyre-másra egy hektoliter közepes jóságú m ustra három, — gyenge minőségűre pedig hat kilogramm czukrot is számíthatni.

86 A BORTÖRVÉNY.

A czukrot leghelyesebben úgy olvasztjuk föl a mustban, hogy minden mustos hordóra vagy kádra külön lemérjük a hozzákeverendő czukormennyiséget és azután következőképen cselekszünk:

A megczukrozandó hordóból a mustnak például egy negye­dét, nagyobb hordóból annak egy hatodát tiszta kisebb kádba öntjük és tiszta fűzfakosárba tevén a czukrot, a kosarat úgy m ártjuk bele a kádban levő mustba, hogy a kosár feneke 3—4 ujjnyira belemerüljön. A kosarat a fülén átdugott rúddal a kád szélén megerősítjük. Ily módon a sz ú k o r hamar fölol­vad a mustban.

Ha a kosárba helyezett czukor mind fölolvadt, akkor a kádban leró czukros mustot föl kell kavarn i; azután a hordó­jába visszaöntjük és a többi m usttal jól összekeverjük.

Mivel nem szabad a mustot édesíteni? A törvény szerint nem szabad mustot édesíteni vízzel kész íte tt czukorlével, sem pedig sziruppal, sem az úgynevezett „invert czukor“-vd\, sem pedig krum pliczukorral.

A must megédesítésére a tőppedt szőlő vagy aszúszőlő is használható, továbbá a tokaji borvidék kivételével, az ország többi részeiben term ett mustok édesítésére szabad még hasz­nálni a külföldi mazsolaszőlőt is, de ennek a czukrosságát nem vízzel, hanem csak musttal vagy pedig borral szabad belőle kivenni, vagyis kiáztatni.

Megbüntetik azt is, a ki a külföldi mazsolaszőlővel készí­te tt bort „tokaji“, „hegyaljai44 vagy „szomorodni44 elnevezés alatt adja el.

Sem a töppedt szőlőt, aszúszőlőt, sem a külső országok­ból hozatott mazsolaszőlőt nem szabad vízbe áztatni, mielőtt a mustba tennék, továbbá azt is tiltja a rendelet, hogy tisztán csak mazsolaszőlőből és vízből borhoz hasonló italt készítsen valaki.

A főtt mustról. Ez úgy készül, hogy réz-üstben például 40 liter mustost addig főznek, míg 20 liter nem lesz belőle, azaz a m ustot így megsürítvén, hordóra töltik. A törvény az ilyen főzés által sűríte tt mustnak készítését, eladását és kimé­rését is megengedi.

A must savanyúságának elvétele. Van rá elégszer eset, hogy a must, valamint az ebből kiforrt bor, a kelleténél sava­nyúbb, és az igen savanyú bort kevés ember szereti, az ilyenre nehéz vevőt is találni. Hogy tehát a mustnak ilyetén hibáját megorvosolják, el szokták venni a savanyúságát. Rendesen az a must túlságos savanyú, a melyikben kevés a czukor. Ha czukrozással javítjuk a mustot, az egyszersmind azután azt is okozza, hogy a bor, mely abból válik, nem lesz oly gyenge.

A BORTÖRVÉNY. 87

A must savanyúságának az elvétele is meg van ugyan engedve, de ha ez szükséges, jobb azt a boron megtenni.

Tudni kell azt, hogy a savanyúság egy része a borból erjedés után, mint borkő kiválik, de erjedés alkalmával pusz­tul is el belőle, csak hogy mennyi, azt az ember előre nem tudhatja. Ezért is jobb, ha bevárja a gazda, míg a must egé­szen kiforrt és azután szája íze szerint mondja m eg: túlságos savanyú-e a bor vagy sem.

Ha az ember a kész bort igen savanyúnak gondolja és szükségét véli annak, hogy felesleges savanyúságát elvegye, óvatosan járjon el. A savanyúságot ugyan teljesen kiveheti borából, de akkor az már nem is bor, m ert akkor olyan vál­tozást okoz benne, mely nem válik hasznára, mert a bor kel­lemetlen sós ízűvé lesz. Tehát a bor savanyúságát csak mód­jával lehet megcsökkenteni, de egészen elvenni nem szabad.

A törvényen alapuló rendelet a savanyúság elvételére megengedi a „szénsavasz mész“ használását. Szénsavas meszet legkönnyebben szerezhet az ember, ha egészen fehér márvány igen finom porát veszi meg. Kapni lehet pedig ezt a patikában, vagy a droguistáknál és ezt a szert ott „calcium carbonicum purum “ neve alatt kérje, a kinek szüksége van rá.

Kréta, vagy közönséges mészkő pora a bor savanyúságá­nak elvételére nem használható, mert a bor ezektől rossz szagúvá lehet.

A bor savanyúságának elvételére ezen finom márványpor­ból egy hektoliter borba 7, — legföljebb 14 dekát használjunk.

A bor savanyúságának elvételét igen gondosan és kellő elővigyázattal kell végezni; az em lített port csak apránként hányja az ember a borába és a hordóba töltött port mindig jól el kell keverni. Különben pedig tanácsos, hogy mielőtt a savtalanítást nagyobb hordó borban végrehajtaná a borosgazda, elébb próbálja ki kicsinyben, hogy meggyőződjék arról: vájjon a bor savanyúságának csökkentésével javul-e borának minő­sége és íze, vagy sem?

Ha a must nem elég savanyú. Arra is van eset, hogy a must, valamint az ebből való bor nem elég savanyú. Az ilyen bor javul, ha a kellő savanyúságot megkapja, Ezt pedig úgy éri el az ember, ha az ilyet savanyú borral keveri, vagyis, mint mondani szokták, ilyennel házasítja. A hiányzó savanyú­sága a bornak borkővel is pótolható.

Ezen elmondottakat szabad a törvény értelmében, a must javítására megcselekedni.

A bor erősebbé tétele. Hazai borainkat külföldre is szál­lítják; s tapasztalásból tudjuk, hogy hidegebb országok lakói­nak kedvesebb az igen erős, szeszes bor, azért oda ilyet keres­nek ; a melegebb országokban pedig a nem elegendően szeszes bor könnyen megromlik. Hogy tehát észak felé a bort köiiy-

88 A BORTÖRVÉNY.

nyebben és jobb áron el lehessen adni, a meleg vidékekre vele szintén kereskedni lehessen, megengedi a törvény, hogy a borba szesz, vagy pedig úgynevezett „konyak" vegyíthessék.

A bor szemezése azonban csak tiszta — és olyan szesz­szel van megengedve, mely száz részben 95 rész szeszből áll, azaz, mint mondani szokás, 95 fokos.

A ki szeszt akar borába keverni, vigyázzon, hogy túlságba ne menjen. Nem szabad könnyű, gyenge bort olyan erőssé tenni, mint az igen erős boraink a milyenek. Közönséges borok­hoz nem szabad sok szeszt adni, m ert a szesz ízén kiérzik és mindenki azonnal „spirituszos"-nak fogja a bort mondani.

Tanácsos, hogy 100 liter borra egy, vagy legfeljebb két liter szesznél többet senki se keverjen a borába.

A bortörvényhez kiadott rendelet a must szeszezését is megengedi, de a musthoz se keverjen többet a bortermelő gazda, mint a mennyit az imént mondottunk.

A bor derítéséről. Mindenki tudja, hogy vannak olyan borok, melyek hamar megtisztulnak, mások csak igen sokára, míg némelyek teljességgel nem akarnak megtisztulni. A két utóbbit meg szokták tisztítani és ezt a borok derítésével érik el.

A borok derítését a törvény megengedi és erre a keres­kedő vagy bortermelő gazda a következő szokásos, de csakis a hozzá értő ember kezében ártalm atlan szereket használhatja, ugyanis: a vizahólyagot, zselatint, tojásfehérjét, tejet és a spa­nyolföldet, ezeken kívül még a csersavat.

A bort csakis akkor szabad deríteni, ha az már teljesen kiforrt, m ert különben a munka kárba vész.

Egyébiránt a bor ilyetén derítése sok gyakorlatot és isme­retet kíván, azért legokosabb az egyszerű borosgazdának ezzel nem is vesződni, hanem fejtse le a zavaros borát a seprőjéről tiszta hordóba, töltögesse gyakran, hogy meg ne virágosodjék, azután adja el.

A bor festéséről. A törvény alapján kiadott rendelet a vörös bor festését, valamint a fehér bornak vörösre való fes­tését megtiltja, tehát semmiféle festőszert használni nem szabad.

A borok összeházasítása. Meg van a törvény által is engedve egyikféle bort a másikféle borral összekeverni, a mint mondják „házasítani". Azonban a valódi bort csak valódi bor­ral szabad keverni, ellenben bort törkölyborral, csigerrel (lőré­vel), avagy gyümölcsborral keverni, vagy házasítani nem szabad.

Miket nem szabad hát a borhoz keverni? Az elsoroltak azon eljárások, melyeket a törvény és az ennek alapján kiadott miniszteri rendelet megenged. Minden másféle anyagnak, víz­nek, az édesítő sacharinnak, festő anyagoknak, kátrány-fes­téknek a borba keverése tiltva van.

A BORTÖRVÉNY. 89

Tiltja továbbá a törvény az úgynevezett szaliczilsavnak, gliczerinnek, tamarinda-kivonatnak, bármiféle esszencziának! szagosító olajoknak, de egyéb folyadékoknak is, a minők a mesterségesen készült borzamatok, a borba való keverését.

Nincs megengedve, hogy a borosgazdák a törvény és az ennek alapján kiadott miniszteri rendelet szerint a bor javí­tására fölhasználható és elsorolt anyagokból eltérő minősé­gűeket használhassanak, például más minőségű szert, czukor- féléket, ként, a savanyúságot pótló, vagy a bor savanyúságát csökkentő anyagokat, derítő szereket stb. Ilyen s másforma szereket a musthoz, illetőleg a borhoz keverni nem szabad, vagyis ezeket must vagy a bor kezelésénél fölhasználni tilos, m ert az így kezelt borok m esterséges boroknak tekintetnek.

A borhamisítás feljelentése. Ha valamely bortermelő észre­veszi, hogy bárki m esterkélt, tilto tt módon kezeli borait, vagy épen mesterségesen csinál bort, ta rtsa polgári kötelességének, hogy az ilyent a járás főszolgabírójának, városban a rendőr- kapitánynak följelentse, mert a hamisító mindnyájunknak árt : a fogyasztónak az által, hogy egészségét rontja meg, a term e­lőknek pedig azért, m ert azon vidék borainak hitelét rontja.

A borvidékek. A bortörvény intézkedése szerint tilos a bort oly vidék neve alatt árulni, a hol nem term ett, de az sem szabad, hogy oly szőlőfajta neve alatt próbálja valaki eladni, mely a bor készítéséhez nem használtatott. Például nem mondhatja az érmellékit tokajinak, vagy a vegyes szőlő­ből készült bort bakatornak.

Megengedi azonban a törvény, hogy különböző vidéken term ett, vagy különféle szőlőfajták mustjából erjedt borok kevertessenek, megengedi azután azt is, hogy az összeháza­sításból származó bor oly borvidék elnevezése, illetőleg oly szőlőfajta neve alatt árultathassék, a mely vidék vagy „fajbor“ jellegének a keverék tényleg megfelel.

Az alább megnevezendő tokaji borvidék borai azonban ismét kivételt képeznek. Ha a tokaji borvidéken term elt borhoz más, bárhol term elt bort kever a pinczetulajdonos, az így összeházasított bort „tokaji“, „hegyaljai" vagy „szomorodni" elnevezés alatt, vagy pedig a tokaji borvidék vagy ebbe ta r­tozó valamely község vagy hegy megnevezése mellett forga­lomba hozni tilos.

Az ország tehát borvidékekre osztatott és ezek a követ­kezők:

1. Ruszt—sopron—pozsonyi borvidék;magában foglalja: Sopron, Pozsony, Moson, Vas és Nyitra

vármegyék területét.2. Pest—nógrádi borvidék ;k ite rjed : Budapest székesfőváros Duna-balparti határ-

részére, továbbá: Pest-Pilis-Solt-Iviskun vármegye váczi felső,

90 A BORTÖRVÉNY.

váczi alsó, pesti alsó, pesti közép és pesti felső járásai és Nógrád. Hont és Bars vármegyék területére.

3. Buda—sashegyi borvidék;magában foglalja: Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-

Solt-Kiskun vármegye Duna-jobbparti részeit.4. Somlyói borvidék;ide tartozik: Veszprém vármegye következő négy köz­

sége, ú. m.: Dóba, Kis-Jenő, Nagy-Szőllős és Somlyó-Vásárhely és Vas vármegyéből a sági hegy.'

5. Neszmélyi borvidék;kiterjed: Esztergom, Komárom, Fejér. Győr és Veszprém

vármegyék területére, Veszprém vármegye enyingi, devecseri és veszprémi járás kivételével.

6. Eger -v isonta i borvidék;magában foglalja: Heves vármegye területét, továbbá

Borsod várm egyéből: Andornok, Ostoros, Kis-Tálya, Noszvaj, Novaj és Szomolya községeket.

7. Miskolcz—abauji borvidék;magában foglalja: Borsod vármegyét a 5. pont alatt fel­

sorolt hat község kivételével, továbbá Gömör-Kishont és Abauj-Torna vármegye területét, kivéve Abauj-Torna vár­megyéből Abauj-Szántó község határát.

8. Tokaji borvidék;ide ta rto zn ak :a) Zemplén vármegyéből: Bekecs, Erdő-Bénye, Erdő-Hor­

váti, Golop, József-falva, Károly-falva, B.-Keresztur, Kisfalud, Legyes-Bénye, Mád, Monok, B.-Olaszi, O-Liszka, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, S.-A.-Ujhely, Szegi-Long, Szerencs, Szől- lőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kis-Toronya, Vámos- Újfalu, Vég-Ardó, Zombor, B.-Zsádény, összesen harmincz köz­ség határa.

b) Abauj-Torna vármegyéből: Abauj-Szántó község területe.9. Szerednye—ungvári borvidék;magában foglalja: Ung vármegye területét.10. Beregszász—nagyszőllősi borvidék ;magában foglalja: Bereg és Ugocsa vármegyék egész

terü letét és Zemplén vármegyének a tokaji borvidéknél meg nem nevezett részét.

11. Érmelléki borvidék;k ite rjed : Szilágy vármegyére, továbbá Bihar vármegyének

központi, béli, belényesi, élesdi, érmihályfalvi, magyar-csékai, margitai, szalárdi, székelyhídi, tenkei és vaskohi járásaira és Szatmár vármegyének, erdődi, nagybányai, nagysomkuti, szat­mári és szinyérváraljai járásaira.

12. Ménes—magyarádi borvidék ;magában foglalja: Radna, Paulis, Ménes, Gyorok, Kuvin,

Kovaszincz, Világos, Galsa, Muszka, Pankota, Magyarád, Agris,

A BORTÖRVÉNY. 91

Aranyág, Draucz, Silingyia, Apatelek, Boros-Jenő és Boros- Sebes területeit.

33. Versecz—fehértemplomi borvidék;kiterjed : Temes- és Krassó Szörény vármegyékre és Toron-

tál vármegye alibunári járására.14. Szegzárdi borvidék;kiterjed: Tolna vármegyére.15. Villány—pécsi borvidék;magában foglalja: Baranya vármegye egész területét és

Somogy vármegyének a 17. pont alá nem tartozó részét.16. Badacsonyi borvidék:magában foglalja: Zala várm egyetapolczaijárását,továbbá

Meszes-Györök községet és Keszthelyt.17. Balatonmelléki borvidék;kiterjed: Zala vármegye többi részére, Veszprém vár­

megyének veszprémi, enyingi és devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi járásaira.

18. Erdély—marosmenti borvidék;magában foglalja: Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda

vármegyéket.19. Erdély—kisküküllom enti borvidék ;kiterjed: Nagy- és Kis-Küküllő vármegyékre.20. Erdélyi borvidék;magában foglalja: Besztercze-Naszód, Fogaras, Kolozs,

Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vár­megyéket.

21. Alföldi borvidék;magában foglalja: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a

2. és 3. pont alá nem tartozó részét, továbbá Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csanád, Csongrád és Bács-Bod- rog vármegyék egész területét. Torontál vármegye egész te rü ­letét az alibunári járás kivételével, továbbá Arad vármegye területét a 12-ik pont alatt fölhozott 18 község kivételével, Szatmár vármegye nagykárolyi, máté-szalkai, fehérgyarm ati és csenged járásait, s Bihar vármegye derecskéi, berettyóújfalui, cséffai, mezö-keresztesi, nagyszalontai és tordai járásait.

22. Fiumei borvidék;kiterjed: Fiume város területére.Az elmondott borvidéki beosztásban a törvényhatósági

városok abban a területben foglaltatnak, a melyhez földrajzi­lag tartoznak.

A borok elnevezése. Az ide vonatkozó miniszteri rendelet, a borvidékeket illetőleg még következően intézkedik:

Minden term észetes bor, ha az azt termelő gazda, a keres­kedő vagy az azt kimérő nem érné be általános elnevezések­kel — mint például „első“, vagy „másodrendű asztali bor“, vagy „ ó - b o r „ v ö r ö s bor“ vagy „pecsenye-bor “, — hanem

92 A BORTÖRVÉNY.

azt származási névvel is megkívánja jelölni, — csak azon bor vidék, helység, vagy hegyszerinti elnevezéssel árulható, mely borvidék, helység vagy hegy szőlőtermeléséről tényleg szár­mazik.

Ezen általános szabály alól azonban ismét a tokaji bor­vidék borai annyiban képeznek kivételt, a mennyiben a „tokaji", „szomorodni", „hegyaljai*' vagy általánosságban a „tokaji bor­vidéki" vagy abba tartozó valamely község vagy hegy meg­nevezése azon borok forgalomba hozatalánál vagyis eladásánál, melyek külföldi mazsolaszőlő hozzáadásával készülnek, még akkor sincs megengedve, ha az illető borok csakugyan a tokaji borvidéken term eltettek.

A síkon könnyebben, kevesebb költséggel tenyészthető a szőlő, ennek megmunkálása, trágyázása sokkal olcsóbb és az itt term elt bor nem olyan értékes, mint a hegyi bor, és ezért a borvidékre való beosztás czélja a hegyi borok védelme. Azért oly borok, melyek a borvidék területein ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy hom oki sző­lőkben term ettek, va lam ely borvidéki név alatt, vagy bor- vidéki elnevezéssel egyálta lán nem, hanem csak „kerti bor“, vagy .homoki bor“ jelzéssel hozhatók forgalomba, adhatók el, vagy mérhetők ki.

Végezetül az is tiltva van, hogy valaki külföldi bort hazai bor, hazai borvidék, vagy hazai termelési hely neve alatt áruljon. Tehát pl. az olasz bort magyar gyanánt- eladni nem szabad.

Hazai és külföldi borok összeházasításából előállított keve­rék hazai term ésű bor gyanánt, vagy hazai borvidékeknek vagy termelési helynek neve alatt csak abban az esetben árusítható, ha a keverékben oly mennyiségben van hazai bor, hogy a keverék a hazai term ésű bor, vagy az illető borvidék vagy hegy borának jellegével egyenlő és ha az idegen bor a keverékben nem több annak egy negyedénél — tehát, ha 100 literben legföljebb csak 25 liter külföldi bor van.

Az, a ki a bort valamely borvidék, vagy szőlőfajta sze­rint való elnevezés alatt árulja vagy kiméri, a panasz alapján eljáró hatóság fölszólítására tartozik annak származását, számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajó-fuvarlevél kim utatásával, esetleg egyéb alkalmas módon igazolni.

Ritkábban használt borféle italok. Némelyek még külön­féle italokat készítnek, a melyek szintén e törvény alá tartoz­nak. Ilyen pl. az ürmös. Ürmös kétféle van, úgym int: főtt must, ehhez ürmöt adnak és ezt édes ürm ösnek vagy főtt íirmösnek nevezik; készítenek azután olyat, melyet „rácz ürm ös“-nek mondanak.

Az ürmös borok készítésére és kezelésére nézve csak azon szabályokat kell követni a bortermelő gazdának, melye­

A BORTÖRVÉNY. 93

két a must és ^ bor kezelését illetőleg mint szem előtt tartan- dókat már elmondottunk.

A törkölybor, csiger, vagy lőre. A törköly bort csinálhatja a gazda fehér, vagy akár fekete szőlőből. Ha fehér szőlő tö r­kölyéből készít valaki törkölybort, akkor leszűri az édes mus­tot, és kipréselvén a törkölyt, jól elaprózva, kádba teszi, azután vizet önt rá. Ezt a vizet tanácsosabb előbb megczukrozni és pedig ezzel úgy ‘ cselekedjék a törkölybort készítő, mint azt már a must czukrozásánál elmondottuk.

Ha vörös bor törkölyéből akar valaki törkölybort csinálni, az a must kiforrása után leszűri az új bort, a törköly alól ezután a törkölyre hamarosan rátölti a megkivántató mennyiségű czukrozott vizet.

Hogy a törkölybor, mely friss törkölyből, tiszta, jó vízből és ebben fölolvasztott fehér czukorral készül, — jó legyen: ennek hamar meg kell forrni, miről majd mindjárt szólunk.

Jó a törköly, ha friss és meg nem eczetesedett; a víz pedig akkor lesz jó, ha abban 100 literre 10, — a ki pedig erősebb bort kiván: 14 kiló czukrot olvaszt föl.

Mint az előbb mondánk, szükséges, hogy a czukros vízzel kevert törkölyben a forrás gyorsan bekövetkezzék, miért is — ha hűvös az idő — fűtött helyen ta rtsuk a kádat. Ha pedig nincs alkalmas fűthető helye a borosgazdának, akkor a tö r­kölyre öntendő czukros vizet kell annyira fölmelegíteni — forró víznek hozzákeverésével — mint a jól befűtött szoba melege a milyen.

Forrás alkalmával azután gondozni kell a törkölyboros kádat és ha a törköly a fölszínre kerül, napjában többször le kell meregetni, hogy meg ne eczetesedjék. így aztán 3—4 nap múlva szűrhetni a törkölybort; ezt azután hordóba kell helyezni, kisajtolni a törkölyt és ennek levét a törkölyborhoz keverni.

A szőlőtörkölyből azonban csak egyszer szabad törköly­bort készíteni, többször nem.

A törvény azonban csak azt engedi meg, hogy a borter­melő csak a saját terméséből készíthet törkölybort vagy csigert, ellenben nagyban, iparszerűleg törkölybort készíteni nem sza­bad. Továbbá nem szabad törkölybort csinálni az olyan tö r­kölyből, mely három napnál rég ibb; az ilyen, valamint az eczetesedésnek indult vagy bármiképen megromlott törköly­ből készült borszerű italok mesterséges boroknak tekintendők és ezek készítőjét vagy elárusítóját megbüntetik.

A törkölyborra és zsigerre nézve a miniszteri rendelet még a következően intézkedik:

A törkölybor készítésénél vagy kezelésénél csak a must czukrozására megengedett czukorneműeket szabad használni, ellenben az aszúborokhoz hasonló édes italt a törkölyborból készíteni tilos.

94 A BORTÖRVÉNY.

A törkölybor készítésére és ennek kezelésénél külföldi mazsolaszőlőnek a fölhasználása el van tiltva és a mazsola- szőlő törkölyéből sem szabad törkölybort csinálni.

A víz használása csak a törkölybor és csiger (lőre) készí­tésére van megengedve, ellenben a már kész törkölyborba vagy csigerbe vizet keverni szintén tilos.

A törkölybort törkölyborral — csigerrel — keverni sza­bad; de nem szabad azokat összevegyíteni, házasítani, sem term észetes borral, ürmössel, sem pedig gyümölcsborral.

Azokat az anyagokat, melyeket a természetes bor keze­lésénél használni tilos, a törkölyborba vagy csigerbe sem szabad belekeverni és ki ezt megcselekszi, büntetésbe esik.

Hogy azután minden úgy történjék a törkölyborral és csigerrel, a mint a miniszteri rendeletben meg van szabva, kötelesek a községi elöljáróságok, városokban a tanács által ezzel megbízott tisztviselő, minden községben, melyben szőlőt mívelnek, a szüret folyama alatt, de a legkésőbb a szüret befejezését követő öt napban összeírni, hogy: minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi törkölye van? A községi elöljáróság köteles a szőlőtörköly felhasználását, valamint azt is ellen­őrizni, hogy a szőlőbirtokos szőlőtörkölyét csak egyszer hasz­nálja föl törkölybor készítéséhez.

Vasutak és hajóállomások főnökei pedig kötelesek, ha törkölybor érkezik, az elsőfokú hatóságnak azonnal ezt beje­lenteni és jelenteni egyszersmind azt is, hogy a törkölybor- szállítmányt hol, ki adta föl, hány hordóból áll, mennyi a hordók tartalm a és kinek a czímére érkezett?

A borsepröröl. A borseprő felhasználását kétfélekép engedi meg a törvény, nevezetesen: a jobb bor seprőjével, gyöngébb minőségű bort öntvén reá, ezt ez által zamatosabbá lehet te n n i; másodszor lehet belőle égetni seprő-pálinkát.

A borseprőből a benne levő bort ki szabad préselni, de sem ebből, sem a pálinkafőzéskor visszamaradó moslékból borhoz hasonló italt készíteni vagy általában az ilyen bor­moslékot borkészítésnél fölhasználni nem szabad, mert az így készült italt mesterséges bornak tekintvén, készítőjét meg­büntetik.

A gyümölcsbor. A különböző gyümölcsökből is csinálnak bort s van almabor, körtebor, ribiszkebor, pöszmétebor stb.

Ha almabort készít az ember, az erre szánt almát, vagy valami tiszta vályúban, malomkőhöz hasonló almazuzóval, vagy erre a czélra készített zúzógéppel töri össze, aztán az így előállott kását a présbe, vagyis a sajtóba juttatja.

Az almaié kipréselésére használt sajtónak úgy kell készítve lenni, hogy az almakása és az ebből kipréselt lé a sajtó vas- részeivel ne érintkezhessél^, m ert különben a lé megfeketedik és megromlik.

A BORTÖRVÉNY. 95

A jól megért, leves almákból készült kása megvizezése nem szükséges. Az éretlen és nem leves almák kásájához, ennek minden 100 literjére 25 liter vízben fölolvasztott 8 kiló czukorral készült czukorlevet öntenek és azzal a kását jól fölkavarván, pár óra múltával kisajtolják.

Az almalevet sajtolás után azonnal hordóba szűrik és a hordó szájába erjesztőkészüléket alkalmaznak.

Mentol gyorsabban forr ki az almaié, annál jobb és egy­úttal tartósabb almabor lesz belőle, azért ezt is, ha csak lehet, olyan szobában erjesztik, melyben kályha van, hogy szükség esetén 14 fokra föl lehessen melegíteni.

A lé kiforrása után azt mielébb le kell fojtani és ezt gummicsővel, vagy ha lehet borfejtő géppel végezze az ember, m ert ha edénynyel fejt, akkor az almabor igen megsötétül, és kevesebb értékű lesz.

Körtéből ritkábban készítenek b o r t ; egyébiránt a készí­tése épen olyan, mint az almaboré.

A miniszteri rendelet szerint bármely gyümölcsbor készí­tésénél és kezelésekor is kerülni kell minden olyan eljárást, melynek az lehetne a következménye, hogy a gyümölcsbort a vevők a természetes borral összetéveszthessék. Azért ennek készítéséhez a gyümölcsbor mellett szőlőt, mazsolaszőlőt, szőlő mustját, friss szőlőtörkölyt, továbbá borkövet használni tilos, úgyszintén tilos a gyümölcsbort természetes borral, törköly­borral vagy csigerrel keverni (házasítani). *

A term észetes borba nem keverhető anyagokat a gyümölcs­borba sem szabad belekeverni. Ellenben meg van engedve a tiszta czukorral való czukrozás, a m érsékelt szeszezés, sav- talanítók használása, élesztő belekeverése, a különféle gyümölcs­borok összeházasítása és azon műveletek, melyek a gyümölcs­borok tartósabbá tételére szolgálnak, de csak úgy, hogy idegen anyagok, melyek a gyümölcsborokban nincsenek meg, azokba ne juthassanak.

A ki ezek ellen vét, a már közlött módon büntettetik.A borok megnevezése. A törköly és gyümölcsborokra

nézve a termelő, kereskedő és a kiméréssel foglalkozók még a következő rendelkezésekhez kötelesek alkalmazkodni:

Valamennyi ital, melyek eddig megemlíttettek, csakis a törvény s az ennek alapján kibocsátott rendeletben megálla­pított elnevezésekkel raktározhatok és áruitathatnak.

A törkölyboros hordóra akár eladásra ta rtja a gazda, akár pedig maga fogyasztja, a pinczében a hordó külső oldalán levő fenékre fel kell a hordó színétől elütő festékkel könnyen olvas­ható és vízzel le nem mosható nagy betűkkel írni „Törköly- bor“, ha pedig „Gyümölcsbor" van a hordóban, akkor ezt kell a külső oldalán levő fenékre fölírni.

Még a betűk nagyságát is meghatározza a rendelet és pedig:

96 A BORTÖRVÉNY.

tíz hektoliternél kisebb hordóra a betűknek legalább hat czenti- méter magasnak és egy czentiméter vastagnak kell lenniök, ennél nagyobb hordóra tíz czentiméter magas és két czenti­méter vastagságú betűkkel kell a fölírást megcsinálni.

Ha valaki a törkölybort vagy a gyümölcsbort ledugaszolt palaczkokban árulja, akkor a palaczkokra papir-czímlapot kell ragasztani, mely tíz czentiméter hosszú és nyolcz czentiméter szélességű legyen. Ezen czímlapon rajta kell lenni, hogy mi­lyen bor van benne.

Ha valaki törkölybort, akár gyümölcsbort nyitott edények­ben mér ki, az edényeken rajta kell lenni — akár bevésve, bele préselve vagy égetve — annak az italnak a neve, a mit benne adnak. Az is el van rendelve, hogy a törköly és gyümölcs­borokat, a kik ezeket fogyasztják vagy elárusítják, külön ta rt­sák, még pedig a kereskedő egészen külön pinczében, a boros gazda és korcsmáros pedig a pinczének léczczel vagy deszká­val elrekesztett részében. A pinczét vagy raktárt, a melyben ilyen borok vannak, 20 czentiméteres betűkkel „Törkölybor" vagy „Gyümölcsbor^ fölírással lássák el.

Azokban a vendéglőkben, kereskedésben vagy bárminő ivószobákban, melyekben törkölybort vagy gyümölcsbort mér­nek ki vagy árusítanak el, szembeötlő helyen legalább 20 czenti­méter magas betűkkel ki kell írni „Törkölybor eladás" vagy „Törkölybor kimérés", „Gyümölcsbor eladás^ vagy „Gyümölcs­bor k im érést

A ki pedig ezek ellen vét: 25 forinttól 100 forintig bün­tethető.

A hatósági vizsgálatról. Ha valakit borkészítés vagy hami­sítás miatt följelentenek, a hatóság a kihágási eljárás meg­indítására kiküldi egyik közegét, a községi elöljáróság egyik tagját és a mennyiben szükségét látná, egy vagy két alkal­mas szakértőt, sőt jogosítva van valamely vegykisérleti állomás vegyészét még sürgönyileg is meghívni.

Az eljárásnál m egállapíttatik: követtetett-e el kihágás, nem használtattak-e tilto tt anyagok az illető gyanúsított által? Az egész eljárásról pontos jegyzőkönyvet kell az eljáróknak fölvenni.

Ha gyanús italneműek találtatnak az eljáráskor, ezekből két-két liternyi mintát kell venni félliteres palaczkokban és ezeket le kell pecsételni úgy, hogy a palaczkok a pecsét meg­sértése nélkül fölbonthatók ne legyenek. A minták ezután elbírálás czéljából az illetákes állandó borvizsgáló szakértő bizottságnak küldetnek be.

Figyelmeztetni kell a megvizsgált készlet tulajdonosát, hogy ha annak a bornak, melyből a minta vitetett, hijja lesz, és a borvizsgáló bizottság a mintát hamisítottnak találja,

A BORTÖRVÉNY. 97

köteles leend a hiányzó mennyiség értékét a helybeli szegény­alap részére megfizetni.

Szakértő borvizsgáló bizottság most két helyen működik, és pedig: Budapesten, s Kolozsváron.

Ezen bizottság, mely termelőkből, kereskedőkből, vegyé­szek és tisztviselőkből áll, a melynek a tiszti főorvos is tagja, szakvéleményt mond azokban a kérdésekben, a melyekre nézve az eljáró elsőfokú hatóság a törvény és az ennek alap­ján kiadott utasítás értelmében és korlátái között hozzá fordul.

Ezen vélemény alapján já r el azután az elsőfokú hatóság és meghozza ítéletét; ha ez fölmentő, a bortulajdonostól vett minták neki visszaadatnak, ha marasztaló, akkor az ítélet meghatározza mit kell a törvénynek meg nem felelő itallal cselekedni. Gyakran utasítva lesz a hatóság, hogy az italt „denaturálássak4 élvezhetetlenné tegye és ez az ítélethez képest, vagy sóval, vagy eczettel történik.

Ellenőrző bizottságok. Miniszteri rendelet szerint minden főszolgabirói járásban és minden rendezett tanácsú városban, „borellenőrző bizottságokat* kell szervezni; ezekbe két tagot a törvényhatósági bizottság választ, két tagot pedig és az elnököt vármegyékben és törvényhatósági joggal felruházott városokban a főispán nevezi ki.

Ezen „borellenőrző bizottságw-ok minden egyes tagjának föladata, hogy azon területen, melyen a bizottság működik, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és boreladási viszonyokat, hogy azok megfelelnek-e a törvényeknek?

Ha meg nem felelőt lát, ha gyanúra okot talál, vagy tilto tt cselekményt tapasztal, ezt jelenti és ezen jelentés alap­ján kell azután a hatóságnak az eljárást megindítani.

A külföldről behozott borokra nézve érvényes-e a törvény? Igen is, a törvény határozmányai nemcsak a belföldön készí­tett, hanem külföldről behozott mesterséges borokra is egész terjedelmükben alkalmazandók, még akkor is, ha azok mint mesterséges borok vannak megjelölve.

Hasznos Kalauz. 7

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

Ezen, 1898. január 28-án szentesítést nyert fontos törvény, rendkívüli érdekkel bírván úgy a gazdaközönségre mint a mezömunkásokra nézve, ism ertetjük annak a feleket közvet­lenül érdeklő részeit a következőkben:

A inunkásigazolványokról. 1—5. §. Annak, a ki nem cse­lédminőségben gazdasági munka teljesítésére szerződik, igazol­ványnyal kell bírnia. Az igazolványt a munkás állandó lak­helyének községi elöljárósága állítja ki. Az igazolvány kiállí­tásáért az elöljáróság díjat nem szedhet. Az elveszett, vagy megsemmisült igazolvány másodlatának kiadásáért a községi segélyalap javára egy korona díj fizetendő (lásd erről a 109. oldalon a 71. §.). A munkásigazolványok bélyegmentesek.

A munkaszerződések megkötéséről. 6. §. A szerződési fel­tételek megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya. A szerződő feleknek a törvénynyel, vagy a törvényhatóság szabályrendeletével ellenkező megállapodásai egyáltalán nem érvényesíthetők.

7. §. Közös m unkára ugyanazon szerződés által elszer­ződött munkások a törvény vagy szerződés alapján fizetendő kártérítés és eljárási költségekre nézve, ha a szerződés más megállapodást nem tartalm az, egyetemlegesen kötelezetteknek tekintetnek.

8. §. A ratást, hordást, nyomtatást, cséplést s általában bármely gazdasági m unkát nem cselédminőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződés mindig írásban és a 17., 30., 40. §-okban foglalt esetek kivételével a munkaadó, annak intézkedésre jogosult megbízottja, vagy a mnnkások többségének lakhelyén illetékes községi ellőljáróság (tanács) előtt kötendő meg. (Lásd 13. §.)

9. §. Az aratási szerződésben a term ények neme a terület nagyságának hozzátevőleges megjelölésével mindenkor kitün-

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 99

tetendő. Ha pedig a munkaadó gazdaságában az aratás egy részét hozzátartozóival, alkalmazottjaival, cselédjeivel vagy napszámosokkal kivánja végeztelni, ezen körülmény a szerző­désben, az ily módon learatandó term ények nemének s a te rü ­let nagyságának hozzávetőleges megjelölésével, szintén kitün­tetendő.

10. §. Ha az aratási, hordási, cséplési, nyomtatási munka­bért a szerződő felek a remélt term és bizonyos hányadrészé­ben állapítják meg, akkor a szerződésben a munkabér vagy­lagosan a munkaadó azon évi átlagos term ése minőségének megfelelően a termény bizonyos súly szerinti mennyiségében vagy pedig készpénzben is megállapítandó. (Lásd 36. §.) Ha a szerződésben a munkaadó arra kötelezi magát, hogy a mun­kásokat maga élelmezi, a szerződésben megállapítandó a napi élelmezés pénzértéke is. (Lásd 31. §.)

11. §. Ha a szerződéskötéskor a munkásoknak foglaló vagy előleg adatik, az a munkabérbe beszámítandó s annak visszaadása a szerződés érvényét nem szünteti meg.

12. §. Ha a munkások a szerződés teljesítésének, illetve a munkaadó esetleges kárának biztosítására készpénz vagy értékpapírban biztosítékot adnak, az, a szerződéskötésnél eljárt községi elöljáróságnál letétbe helyezendő. (Lásd 60. §.) Ha a munkások ingatlanra való bekebelezés által nyujanak a m unka­adónak biztosítékot, a jogügylet, a biztosíték nyújtására, ille­tőleg törlésére vonatkozó okirat, a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvények, mellékletek bélyeg- és illetékmentesek.

13. §. A 8. §. szerint a községi elöljáróság előtt kötendő s két példányban írásba foglalandó szerződési aláírás előtt köteles a községi jegyző az elöljáróság egy tagja jelenlétében a felek előtt felolvasni, azok jogait és kötelességeit a felek anyanyelvén megmagyarázni s őket a szerződésszegés törvé­nyes következményeire figyelmeztetni. A szerződő felek által a szerződési okirat mindkét példánya a jegyző és elöljáró társa jelenlétében aláírandó. Az írni nem tudó fél kézjegyét használja, s nevét a jegyző mint névíró jegyezze fel.

14. §. A szerződés aláírása után köteles a jegyző, elöljáró társával együtt, a szerződési okirat mindkét példányára ráve­zetendő záradékban a felolvasás és megmagyarázás megtörtén­té t bizonyítani, az aláírásokat hitelesíteni. A záradékolt szer­ződési okirat egyik példánya a munkaadónak, másik példánya a munkások által a szerződésben megnevezendő megbízottnak azonnal átadandó.

15. §. Egy-egy szerződési okirat megmagyarázásáért, fel­olvasásáért és hitelesítéséért a jegyző a következő díjakat szedheti: a) ha a munkások száma a huszonötöt meg nem haladja, 1 koronát; b) ha az ötvenet meg nem haladja, 2^ko- ronnt; c) ha az ötvenet meghaladja, 3 koronát. A szerződés

7*

1 0 0 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

láttam ozásáért díj nem jár. (17. §.) A szerződéskötés költségét a munkaadó fizeti.

16. §. Ha a jegyző arról szerez meggyőződést, hogy a szerződés a jelen törvény 9. és 10. §-ában foglaltakat figyel­men kívül hagyja s általában, ha a szerződés a törvénybe vagy szabályrendeletbe ütközik, a szerződéskötésnél közrem ű­ködnie tilos. Tilos továbbá közreműködni különösen akkor is, ha a szerződéskötés czéljából megjelent és az igazolvány hasz­nálatára köteles munkások igazolványnyal nem bírnak, vagy ha már ugyanazon m unkára más munkaadóval, tudomása sze­rin t szerződést kötöttek.

17. §. A közigazgatási bizottságnak, a törvényhatóság- területén működő mezőgazdasági bizottság, vagy gazdasági egylet meghallgatásával te tt előterjesztésére, a földmívelés- ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg egyes törvény- hatóságokra vagy járásokra nézve kivételkép megengedheti, hogy a gazdasági munkaszerződéseknek az elöljáróság előtt való megkötése mellőztessék, s a két példányban írásba fog­lalandó szerződések aláírás után az elöljáróságnak csak látta- mozás végett m utassanak be. (18., 15. §§.)

18. §. A 17. §. szerint csak láttamozandó szerződést köte­les a munkaadó azon község elöljáróságának, melyben a szer­ződés léttrejött, láttamozás végett bem utatni; köteles továbbá a munkaadó a szerződés megkötését, — ha azok az igazolvány használatára kötelesek, — a szerződött munkások igazolvá­nyába bejegyezni, s a szerződési okirat egyik példányát a munkásoknak, illetőleg megbízottjuknak átadni. (60. §.)

19. §. Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés feltételeit egyetértőleg módosítani kívánják, min­den tekintetben azon eljárást kell követni, melyet a törvény az eredeti szerződés megkötésére nézve megszab. (8. 13. és 18. §§.)

20. §. A megkötött munkaszerződés, ezen törvény 22. és 25. §-ában felsorolt eseteken kívül egyoldalúlag jogosan fel nem bontható, hanem a törvényes következmények terhe alatt mindkét fél által teljesítendő. (60., 62., 63. §§.)

21. §. A gazdasági munkaszerződések bélyeg- és illeték- mentesek.

A szerződés felbontásának eseteiről. 22. §. A munkaadó jogosult a munkaszerződést azon munkással szemben felbon­tani, a ki a szerződés megkötése utáni időben: a) a munka­adót, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottját tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete, vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el, vagy ilyet m egkísért; b) a munkaadónak, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbízottjának tulajdonában szán­dékosan k árt okozott; c) bűntett vagy nyereségvágyból eredő

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 1 0 1

vétség m iatt elítéltetett; d) ezen törvény 65. vagy 66. §-ába ütköző kihágás m iatt e líté lte te tt; e) a munka teljesítésére kép­telenné válik.

23. §. A munkaadó a 22. §-ban felsorolt bármely eset miatt csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha ebbeli elhatá­rozását a felbontás okául felhozott eset tudom ására való ju tása után 24 óra alatt a munkással szóval vagy ezen időn belül feladott ajánlott levélben közli. Ha a munkaadó e közlést elmulasztja, a szerződést utóbb, ebből az okból fel nem bont­hatja.

24. §. Ha a munkaszerződés a 22. §. d) pontja alapján felhozott okból a munka tartalm a alatt bontatik fel, a munka­adó köteles a munkás megszolgált m unkabérét készpénzben az illetékes hatóságnál három napon belül letétbe helyezni a ugyanazon időn belül kárkövetelését érvényesíteni. (59. §.) A letétbe helyezett munkabérből a hatóság a munkaadó jogerő­sen m egállapított kárkövetelését kifizeti, a fenmaradó összeg a munkásnak visszaadandó. Ha a szerződés a 22. §. a), 5), c) és e) pontjában foglalt okból bontatik fel, a munkásnak meg­szolgált bére a 41. §. rendelkezéseinek alkalmazásával meg­fizetendő. (60.§.)

25. §. A szerződött munkás az esetben jogosult a szerző­dés felbontására: a) ha a szerződés megkötése után a munka­adó családja vagy tisztje a munkás erkölcsét veszélyezteti, a munkást tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete vagy vagyona ellen irányuló büntetendő cselekményt elkövet, vagy ilyet m egkísért; b) ha a munkaadónál a szerződésm egkötése és a teljesítés megkezdése közötti időben mint cseléd vagy napszámos szolgált s ezen szolgálata után járó bért vagy járan­dóságot a munkaadó jogtalanul v isszatarto tta; c) ha a szerző­dés megkötése után az elvállalt munka teljesítésére betegség miatt képtelenné válik; d) ha azon időre, melyben a szerző­dést teljesíteni kellene, katonai szolgálatra behivatik.

26. §. Ha a munkás a 25. §-ban felhozott bármely eset m iatt a szerződést felbontani óhajtja, köteles ebbeli elhatáro­zását a munkaadóval a felbontás okául felhozott eset bekövet­kezte után 24 óra alatt szóval vagy ezen időn belül feladott ajánlott levélben közölni. Ha a munkás e közlést elmulasztja, a szerződést utóbb azon esetből kifolyólag fel nem bonthatja.

27. §. Ha a szerződés m ár a téljesítés tartam a alatt bon­tatik fel, akkor a munkaadó által a 25. §. a) pontjában foglalt esetben a munkásnak biztosított teljes munkabére és járandó­sága, a 25. §. b). c) és d) pontja alatti esetekben pedig csak tényleg megszolgált bére és járandósága fizetendő ki. (60. §.).

28. §. A munkaadó, ha a szerződést ő bontotta fel, vagy ha a szerződés közös megegyezéssel bontatott fel, s akkor is, ha a szerződésnek a munkás részéről való felbontása miatt

102 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

panaszt emelni nem akar, — tartozik a szerződés felbontását az ok megjelölése nélkül az igazolvány használatára köteles munkás igazolványába bejegyezni, viszont a munkás köteles ily czélból igazolványát a munkaadónak átadni. (59., 61. §§.)

29. §. Az a szerződő fél, a ki a szerződés felbontását jog­talannak tartja, panaszát a hatóságnál a felbontás közlése után 48 óra alatt jelentheti be. A hatóság határozatát csak birtokon kívül lehet felebbezni.

30. §. Az a körülmény, hogy a munkaadó egy vagy több munkással szemben a munkaszerződés ezen törvény szerint jogosan felbontotta, a többi m unkást a szerződés felbontására vagy a teljesítés megtagadására fel nem jogosítja, valamint az egyes munkásokkal szemben érvényesített bontó okok sem jogosítják fel a munkaadót arra, hogy a szerződést a többi munkással szemben is érvénytelenítse. Ha a munkaadó által egy vagy több munkással szemben, vagy a munkaadóval szem­ben egy vagy több munkás által a szerződés felbontatott, az ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen szerződött mun­kások, a k izárt vagy kilépett munkás, illetve m unkatársak helyettesítéséről gondoskodni jogosultak. A mennyiben a mun­kások olyan munkaképes és megbízható m unkástársat ajánla­nak, a ki ellen a 22. §. szerint felbontási okok nem forognak fenn, a munkaadó az ajánlott helyettest elfogadni kö te les; ha azonban az együttesen szerződött munkások a helyettesítésről 48 óra alatt nem gondoskodnak a munkaadó szegődtetheti a szükséges munkaerőt. A helyettesül felfogadott munkással a szerződési okirat két tanú jelenlétében aláírandó s az igazol­vány használatára kötelezett munkás igazolványában a munka­adó által a félfogadás bejegyzendő. (59. §.) Ha a munkaadó a kizárt vagy kilépett munkás helyettesítésétt nem kívánja s helyettest nem fogad fel, az esetben, — a mennyiben a muká- sok munkabére a termés hányadrészében állapíttatott meg, — a kikötött hányadrész a munkásnak levonás nélkül kiszolgál­tatandó. (60. §.)

A szerződés teljesítéséről. 31. §. Köteles a munkaadó, ha a munka megkezdésének időpontja a szerződésben meg nem határoztatott, a m unkásokat megbízottjukhoz intézett, szó- vagy írásbeli felszólítás által, vagy pedig közvetlenül, a munka tel­jesítésére, a mennyiben a szerződés egyéb megállapodást nem tartalm az, legalább 48 órával előbb felhívni, a szerződött mun­kásokat elfogadni, a munkások munkabérét pontosan kifizetni, azok járandóságát a szerződési megállapodások szerint a köte­lezett mennyiségben és egészséges minőségben, pontosan kiszol­gáltatni, az igazolvány használatára kötelezett munkások igazol­ványában a szerződés teljesítését igazolni, a munkások bizto­sítékának kiadására, törlésére az engedélyt megadni s általában szerződésszerű kötelességeit teljesíteni. Ha a munkaadó szer­

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 103

ződési vagy törvényes kötelességét bármely módon megszegné, a hatóság által a 60. §. szerint alkalmazandó büntetésen felül annak teljesítésére s a munkásoknak okozott kár és eljárási költség megfizetésére kötelezendő. Ha a szerződést, vagy a jelen törvény határozmányait, tilalmait a munkaadó szegné m eg: a büntetés a megbízott ellen alkalmazandó, a kártérítési köte­lezettség azonban ebben az esetben is mindenkor a munkaadót terheli. (58., 59., 60., 64. §§.) Ha az élelmezés hiányos vagy egészségtelen minőségben való kiszolgáltatása következtében, a munkás panaszára a hatóság a munkaadót az élelmezés pénzértékének kiszolgáltatására kötelezi: a hatóság határozata ellen felebbezésnek nincs helye. (20. §.)

32. §. A munkások munkabérét, élelmezési járandóságát szeszes italokkal, vagy árúczikkel egészben vagy részben meg­váltani, bárminemű utalványnyal fizetni, a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeiket, eszközei­ket a munkaadónál, vagy az általa kijelölt egyénnél vásárolják, a munkásoknak adott előleg után kam atot szedni, az előleg értékéről váltót tenni, a termés biztosítási díját a munkások béréből levonni, tilos. (58. §.)

33. §. Köteles a munkaadó a munkaközben megbetegült idegen községbeli munkás gyógykezeléséről és ellátásáról leg­feljebb nyolcz napig gondoskodni s ha a betegség nyolcz napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett értesíteni. (60. §.) A járványos vagy ragályos betegülési ese­tekre vonatkozólag az azonnali bejelentés kötelezettségét ezen §. rendelkezése nem érinti.

34. §. A szerződött munkások a szerződésben meghatá­rozott időpontban, vagy a munkaadónak a 31. §. szerint közölt felhívására kötelesek a munkaadó által megjelölt helyen és időben s ha erre szerződés szerint kötelezvék, munkaeszkö­zeikkel, segédmunkásaikkal megjelenni, a munkát megkez­deni, azt a munkaadó utasításai szerint pontosan teljesíteni, a munkaadó által gazdaságra nézve m egállapított rendet meg­tartani, s általában szerződés szerinti kötelezettségeiket telje­síteni. (63. §.)

35. §. Ha az aratási, hordási, nyomtatási, cséplési munkabér a termés hányadrészében és a 10-ik §. értelmében vagyla­gosan a termény bizonyos, súly szerinti mennyiségében állapít­ta to tt meg s a munkások munkabérüket nem a termés hányad­részében kívánják megfizettetni, ebbeli elhatározásukat az illető munka befejeztével jogosultak és kötelesek a munkaadónak tudom ására adni. A mennyiben pedig a szerződésben a munka­bér a termés hányadrészében s a 10. §. szerint vagylagosan készpénzben állapíttatott meg, azon esetben, ha a szerződés erre más kikötést nem tartalmaz, a munkabér fizetésének tekin­tetében a munkások elhatározásukat szintén az illető munka

befejeztével jogosultak és kötelesek a munkaadóval közölni. A munkások azt, hogy a munkabér az illető munka eg\ része után a term ény hányadrészében, más része után pedig c. te r­mény bizonyos mennyiségében, illetve készpénzben fizettessék ki, — nem követelhetik, s általában az illető munka után a fize­tésnek csak egy módját választhatják s a munkaadóval közölt elhatározásukat meg nem másíthatják. Ha a munkások egyér­te lm ű ig megállapodni nem tudnak, az együtt szerződött mun­kások többsége, szavazategyenlőség esetén pedig sorshúzás dönt. Ha a munkaadó a hordást az aratási munka folyama alatt kivánja megkezdeni, — a részkijelölés szokott módon eszközlendő.

A részkijelölés a m unkásoknak azt a jogát, hogy a vagy­lagosan megállapított munkabér fizetésének módja tekintetében az illető munka befejeztével nyilatkozhatnak, — nem érinti. Ha a munkások megbízottja a részeléshez meg nem jelen: a részelést a munkaadó maga foganatosíthatja.

36. §. Ha az elvállalt munka az időjárás m iatt meg nem kezdhető vagy megakad, a munkások a munkaadó beleegye­zése nélkül el nem távozhatnak, s ha a szerződésben magukat erre kötelezték, tartoznak a munkaadó által kijelölendő más gazdasági m unkát teljesíteni, viszont pedig a munkaadó, ha a szerződésben az élelmezés vagy élelmezési járandóság kiköt­tetett, köteles a munkások élelmezési járandóságát vagy élel­mezését a munka szünetelése esetére is kiszolgáltatni. (60.,63. §§.)

37. §. Ha a munkások a munka helyén igazolatlanul meg nem jelennek, vagy a munkahelyről jogtalannl eltávoznak, s a jogtalan eltávozását a községi elöljáróság a munkaadó kérel­mére igénybe veendő kényszerezközök felhasználásával meg nem akadályozhatta volna, az elsőfokú hatóság a munkaadó­nak a szerződés felm utatása mellett, előadott szó- vagy írás­beli kérelmére, késedelem nélkül köteles a munkásoknak a munkahelyre karhatalom mal való kivezetését határozatilag elrendelni és rögtön foganatosítani. A munkások kivezetésére vonatkozó határozat ellen felebbezésnek helye nincsen.

38. §. Ha a munkások a munka megkezdését vagy foly­tatását, s általában a szerződés teljesítését, a szerződés jogos felbontásának a 25. §-ban felsorolt esetein kívül megtagadják, ellenük a 62. §. alapján az eljárás azonnal megindítandó. Ha ez elsőfokú hatóság a helyszínén meg nem jelenhet, a mun­kásokat kivételesen elővezettetheti. Az eljárás mindenesetben megszakítás nélkül folytatandó, az ítélet nyomban kihirdetendő s a netáni felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végre­hajtható.

39. §. Ha a munkások szerződési megállapodás daczára alapos ok nélkül munkaeszközeik vagy segédmunkásaik nélkül

104 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 105

jelennek meg, vagy ha a m unkát a munkaadó nyilvánvaló megkárosítása czéljából, illetőleg azért, hogy a szerződéstől való felmentésüket, vagy a bérfizetések megjavítását ily módon csikarják ki — szándékosan rosszul teljesítik, szerződésszegők­nek tekintendők s ellenük a 38. §. szerint eljárás alkalma­zandó. (63. §.) Ha az eljárás a munka rossz teljesítése miatt indíttatik meg, a hatóság köteles a felek által megnevezett szakértőket meghallgatni.

40. §. Ha a szerződött munkások közül egy vagy több, vagy valamennyi a munkahelyen meg nem jelen, továbbá, ha a munkások vagy közülök egy vagy több a munka megkez­dését vagy folytatását megtagadja, valamint a 39. §. eseteiben is a munkaadó a szerződésszegő munkás vagy munkások helyébe jogosítva van azonnal más m unkást szerződtetni. A szerződés alakszerűségére nézve a 30. §. harmadik bekezdése irányadó.

41. §. A munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkások munkabérét, egyéb járandóságát, biztosítékát, ingóságát visszatarthatja, köteles azonban k ár­követelésének megállapítása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt, a visszatartás után 3 napon belül megindítani. (60. §.) Más jogczímen fennálló követelésének fedezésére a munkaadót a munkásokkal szemben visszatartási jog nem illeti meg. (60. §.)

42. §. Ha a munkásoknak a munkaadó ellen a munka­helyen való megjelenésük után panasza van, a hatóságnál panaszukat szóval, meghatalmazott két megbízottjuk által jelenthetik be. Az elsőfokú hatóság a panasz vételétől számí­to tt 48 órán belül köteles az eljárást megindítani. Ha a mun­kások panaszuk bejelentése végett többen, vagy valamennyien eltávoznak a munkahelyről s a jogtalan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadó kérelmére igénybe veendő kényszer­eszközökkel meg nem akadályozhatja, ellenük a 37. §. szerinti eljárás alkalmazandó. A m unkásokat panaszuk bejelentése a szerződés teljesítésének megtagadására fel nem jogosítja, s a mennyiben annak teljesítését megtagadnák, ellenük a 38. §. szerinti eljárás alkalmazandó.

43. §. A munkásnak a munkaszerződésből eredő köve­telései — ide értve biztosítékát is — sem kincstári, sem magánkövetelés czímén végrehajtás alá nem vonhatók.

44. §. Ha az ingatlan tulajdonosának vagy birtokosának (birlalójának) személyében az aratási, hordási, cséplési és nyom­tatási munka teljesítésére vonatkozó munkaszerződés meg­kötése után. de a munka teljesítésének megkezdését megelő­zőleg, bármily okból változás áll be, a jogutód jogelődje által kötött munkaszerződéseket a községi elöljáróság útján a munka megkezdését hat hónappal megelőzőleg, kártérítési kötelezett­

I

ség nélkül felbonthatja, ez esetben is azonban tartozik a munka felvállalása következtében felmerült költségeket és kiadásokat a munkásoknak megtéríteni. Hasonlóképen a munkások is jogosultak a munkaadó személyében történt változás okából a szerződést, de ugyancsak legfölebb a munka teljesítésére megszabott időpontot hat hónappal megelőzőleg kártérítési igény nélkül felbontani. Ha a jogutód vagy munkások a fel­bontás e jogával nem élnek, a jogelőd által megkötött munka- szerződés a feleket egész terjedelmében kötelezi. Ha pedig a jogutódlás oly időben követhezik be, midőn az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási szerződés a jelen §. rendelkezései szerint már fel nem bontható, a jogutód a jogelőd által a munkaszer­ződésben elvállalt, bár a jogutódlás beálltának időpontjában már lejárt kötelezettségekért — a jogelőd elleni visszkereset jogának fönmaradásával — a munkásoknak a jelen törvény rendelkezései szerint mint egyenes adós felelős.

A gazdasági napszámosokról. 46. §. A múnkaadó és a napszámos között a szerződés szóval is megköthető. A szer­ződési feltételek megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya. A törvénynyel vagy a törvényhatósági szabályrende­lettel ellenkező megállapodások azonban érvénytelenek. Az a szerződés, melyet a munkaadó olyan egyénnel köt meg, kinek munkás-igazolványa nincsen, — bárha annak használatára köteles vona, — a közigazgatási hatóság előtt nem érvénye­síthető.

47. §. Napszámost a munkaadó intézkedésére jogosított megbízottja, vagy felügyeletre használt alkalmazottja is szer­ződtethet. A napszámos megbízottja által is köthet szerződést, ha az által munkásigazolványát a munkaadónak átadja.

48. §. A napszámos, ha a felfogadó kívánja, félfogadásakor köteles munkásigazolványát átadni. A munkaadó köteles az átvett igazolványt megőrizni s a munka befejeztével azt a munkásnak visszaadni. (60., 63. §§.) Ha a munkásigazolvány a munkaadó kezén vesz el, a másodlat kiállításának költsé­geit a munkaadó köteles viselni.

49. §. Ha a munka tartam ára nézve más világosan ki nem köttetett, mindig csak egy napi munka értendő. A napszámos munkanapja, ha az iránt a felek között más megállapodás nem létesült, napkeltétől napnyugtáig számíttatik. mely időre a napszámosnak délben egy egész órát, ápril 15-től szeptem­ber 30-ig pedig reggel és délután is egy-egy félórai szünidő számíttatik. (60. §.)

50. §. A napszámos köteles a munkát, a melynek telje­sítésére felfogadtatott, vagy ha ez a munka bármely véletlen akadályozó körülmény miatt nem folytatható, a munkaadó által meghatározott más gazdasági munkát teljesíteni. Ha a munkaadó napszámost így foglalkoztatni nem képes, vagy

106 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 107

nem akarja, akkor a tényleg munkában töltött idő aránya szerint, a kikötött munkabérnek egy-, két- vagy háromnegyed része fizetendő, s ha étkezés is k iköttetett, a délelőtti munka után az ebéd, a délutáni munka után pedig az estebéd is kiszolgáltatandó. (60., 63. §§.)

51. §. Ha a napszámos munkája legalább egy havi időre biztosíttatott, a kikötött munkát megakasztó bármely körül­mény beálltával a mennyiben más világosan ki nem köttetett, a felfogadott jogosítva van a napszámost más gazdasági mun­kára felhasználni, mit a napszámos teljesíteni köteles. Ha azonban az akadály folytonosan legalább egy hétig tart, ez esetben mindkét fél visszaléphet a szerződéstől. (60., 63. §§)

52. §. Ha a szerződést vagy a törvény rendelkezéseit a munkaadó szegné meg, a hatóság által kötelességének telje­sítésére, a m unkásnak okozott teljes kár — és eljárási költség megfizetésre kötelezendő s a 60. §. szerint megbüntetendő. Ha a szerződést vagy a törvény rendelkezéseit a munkaadónak intézkedésre jogosult megbízottja szegné meg: a büntetés e megbízott ellen alkalmazandó, a kártérítési kötelezettség azon­ban az esetben is mindenkor a munkaadót terheli.

53. §. Ha a napszámos a meghatározott időben igazolat­lanul meg nem jelen, vagy a megkezdett m unkát abbahagyva jogtalanul eltávozik, az első fokú hatóság által — a munka­adó írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe vett szóbeli kérelmére elő- leges tárgyalás nélkül a munkahelyre, kényszereszközök alkal­mazásával is, — kivezetése határozatilag elrendelendő. Ha pedig a m unkát a munkahelyen önként megjelenve vagy kivezetés után sem kezdi meg, illetve nem folytatja, a 38. £. megfelelő alkalmazásával a 62. §. szerint megbüntetendő.

54. §. A napszámos a kárért, melyet utasítás ellenére végzett munkájával, cselekményével vagy mulasztásával a munkaadónak okozott, — felelős s az okozott kár erejéig a munkaadó m unkabérét visszatartani jogosult. Köteles azonban a munkaadó, ha a munkás a visszatartásban meg nem nyug­szik, bérkövetelésének megállapítása végett az illetékes ható­ságnál az eljárást a visszatartás után három napon belül meg­indítani. (60. §.)

55. §. Ha a felek között a kifizetéskor a napi bér nagy­sága tekintetében vita merül fel, s a megállapodás ki nem deríthető, a hatóság a napi bért oly összeg szerint állapítja meg, a milyent azon időben és helyen vagy annak legköze­lebbi vidékén hasonló m unkáért rendszerint fizetnek.

56. §. A 31-dik §. tilalma a napszámosokra is kiterjed. (Lásd ezeket a 103. oldalon).

Büntető határozatok. 58. §. 30 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó: a) a ki a munkás vagy napszámos kivezetését

108 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

törvényes alap nélkül eszközölteti (37. és 53. §§.); b) a ki ezen törvény 32., 56. §-aiban foglalt tilalmakat megszegi. Ugyan­ezen büntetessél büntetendő az a gazdasági alkalmazott, a ki a munkásoktól félfogadásukért magának anyagi előnyöket köt ki, vagy ily előnyöket elfogad.

59. §. 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, a ki — igazolványnyal bíró munkással szem­tan — a munkaadó kötelességeire vonatkozólag a törvény 28. §-ában, továbbá a 24. §. első és a 30. §. harmadik bekez­désében foglalt rendelkezéseket, tilalm akat megszegi.

60. §. 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a jelen törvénynek a munkaadó kötelességeire vonat­kozó többi rendelkezéseket, tilalmait megszegi. (12., 18., 20., 24.,27., 30., 31., 33., 36., 41., 48., 49., 50., 51., 52., 54. §§.)

61. §. 15 napig terjedő elzárással és 100 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás vagy napszámos, a ki : a) ezen törvény 1., 28 §-ának rendelkezéseit m egszegi: b) egy időre több munkaadóhoz szegődik el. Ily esetben a munkás vagy napszámos azon munkaadóval köteles szerző­dését teljesíteni, a kivel először szerződött, a többi munka­adónak kártérítéssel tartozik, kivévén, ha ezek a munkaadó előző szerződéséről tudva kötöttek vele szerződést.

62. §. 60 napig terjedhető elzárással büntetendő az a mun­kás vagy napszámos, a ki: a) a munkahelyen önként meg nem jelen, vagy ott önként megjelenvén, avagy kivezettetvén, a m unkát meg nem kezdi, szakadatlanul nem folytatja, vagy a 39. §-ban megjelölt czélból szándékosan rosszul teljesíti (38.,39., 53., §§.); b) a munkahelyen a szerződés ellenére munka­eszközök vagy segédmunkások nélkül jelenik meg. (39. §.)

63. §. 15 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig te r­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás és napszá­mos, a ki ezen törvénynek a munkás és napszámos köteles­ségére vonatkozó többi rendelkezéseit, tilalmait megszegi. (20.,34., 35., 36., 49., 50., 51 §§.)

64. § .1 5 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig te r­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki más által elsze­gődtetek m unkást vagy napszámost azon időtartam alatt, melyben annak más munkaadóval szemben kötött szerződését kellene teljesítenie, e körülm ényt tudva, felfogad vagy előnyö­sebb Ígéretek által munkaadójától elcsábítani tö rek sz ik ; b) a ki munkásigazolványt zálogba vesz, vagy arra hitelez.

65. §. Nem bírnak hatálylyal sem azon összebeszélések, melyekkel a munkások azt czélozzák, hogy közös munkaszü­netelés által a munkaadókat magasabb bér megadására kény­szerítsék s általában tőlük előnyöket csikarjanak ki, sem azon egyezmények, a melyek által azoknak, a kik az érin tett össze^ beszélések mellett megmaradnak, támogatása, azoknak pedig,

A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 109

a kik az összebeszéléssel szakítanak, megkárosítása czélozta- tik. 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki: a) az ily összebeszélések és egyezmények létesítése, terjesztése, vagy foganatosítása czéljából a munkásokat, napszámosokat, cselédeket, szabad akaratuknak érvényesítésében akadályozza, vagy akadályozni tö reksz ik ; b) ily összebeszélések, egyezmények létesítése, te r­jesztése vagy foganatosítása czéljából a szerződött munkások között álhireket terjeszt, pénzt gyűjt, a szerződött munkások­kal összejövetelt tart, ily összejövetel czéljaira helyiségét áten gedi, s ily összejövetelben részt vesz.

66. §. 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig te r­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki: a) a gazdasági munkásokat, napszámosokat arra ösztönzi, hogy munkásiga­zolványt ne szerezzenek, a szerződéskötésnél a megszabott alakszerűségek megtartásától tartózkodjanak, a bármely módon létrejött szerződést ne teljesítsék; b) az elszerződött vagy elszerződésre hajlandó munkást, napszámost, cselédet ezért fenyegeti, szóval vagy tettel bántalm azza; c) a szerződésszegő munkást, napszámost, cselédet nyilvánosan feldicséri, vagy annak javára adományt gyűjt. Ugyanezen büntetés alá esnek azok is, a kik azon a helyeken, a hol a munkások dolgoznak, a munkaadó vagy megbízottja lakása s illetőleg tartózkodási helye előtt összecsoportosulnak a végett, hogy a munka meg­kezdését vagy folytatását megakadályozzák, vagy pedig a mun­kásokat a munka elhagyására bírják.

68. §. A munkások ellen kiszabott szabadságvesztési bün­tetések, ha a munkaadó az elzárási büntetés végrehajtásának elhalasztását kiyánja, csak a szerződési munka elvégzése után hajtandók végre.

,69. §. Az esetben, ha a munkaadó kész a 38. §. szerint elítélt s a munka teljesítésére hajlandó munkásokat vissza­fogadni, a munkaadó és a munkások együttes kérelmére a munkásokat a hatóság a körülmények mérlegelésével szabad­lábra helyezheti. Ha az ily módon szabadlábra helyezett mun­kások a munkát teljesítik és önkényű megszakítás nélkül be is fejezik, a folyamatba te tt eljárás megszüntetendő s a bün­tetés végrehajtása mellőzendő, valamint abban az esetben is, ha a munkások a munkát az eljárás befejezése, vagy az ítélet foganatosítása előtt megszakítás nélkül teljesítik.

71. §. A befizetett pénzbüntetésekből minden községbe a gazdasági munkások és napszámosok érdekében segélyalap létesítendő. A segélyalapok szervezetét és kezelését a tö r­vényhatóság, a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával, sza­bályrendelettel állapítja meg.

A hatóságokról és az eljárásról. 72. §. Mindazon ügyekre nézve, melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést

110 A MEZEI MUNKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY.

kivannak, s az ezen törvényben megállapított kihágások meg­torlására, nemkülönben az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelés elbírálására, 1. elsőfokú h a tó s á g :^ vármegyékben a főszolgabíró; b) törvényhatósági joggal fel­ruházott városokban a tanács kijelölt ta g ja ; r. t. városokban a polgárm ester; c) Budapesten a kerületi elöljáró; 2. másod­fokú hatóság: a közigazgatási bizottságnak külön albizottsága;3. harmadfokú hatóság: a földmívelésügyi miniszter. Két, érdem­ben egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincsen. A sértett fél akkor sem felebbezhet, ha a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság által kiszabott büntetést súlyosbította; valamint a vádlott sem felebbezhet, ha a másodfokú hatóság az ő büntetését enyhítette.

73. §. A 100 koronát meghaladó kártérítés iránti ügyek, továbbá az ezen törvényben előírt alakszerűségek m egtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdések elbírálására a rendes bíróságok illetékesek.

74. §. Az ezen törvény szerint a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyek minden fokozaton mindenkor soron kívül tárgyalandók s intézendők el.

75. §. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy oly községekben, melyekben annak szüksége mutatkozik, a 72. §. 1. pontjában felsorolt elsőfokú hatóságokat a jelen tö r­vény alapján megillető hatáskörnek egyes részeit a községi elöljáróságokra átruháztassa vagy az elöljáróság egyes tag­ja it megbízhassa. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy egyes törvényhatóságokra vagy járásokra nézve, az ott lakó munkásokat, napszámosokat, — a mennyiben azon tö r­vényhatóság, illetve járás területén teljesítendő munkára vállal­koznak, — az igazolvány kötelező használata alól felmenthesse.

76. §. A törvényhatóságok felha ta lm azta lak , hogy a munkaadó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyoknak a jelen törvény által nem érin tett és a helyi viszonyoknál fogva fontossággal bíró részei iránt a törvényhatósági terüle­ten működő gazdasági egylet véleményének meghallgatásával külön szabályrendeletet alkothassanak.

MEZŐGAZDASÁG.

Az 1894. évi XII. törvényczikk 1. §-a kimondja, hogy mezei birtokát a törvény korlátái között gazdaságilag min­denki szabadon használhatja. Ez korlátozást ott szenved, a hol a nyomásos gazdálkodás fentartását a birtokosok elhatá­rozták.

Ha a birtokosság birtokarány szerint számított többsége a szabad gazdálkodást mondja ki, akkor az egyátalán többé meg nem változtatható. Ha pedig a nyomásos gazdálkodás fogadtatott el, ez sem változtatható meg hat éven belül, de ennek letelte után a birtokosság VlO -része annak megszünte­tését kérheti. Különben a nyomásos gazdálkodásba nem kény­szeríthetők az önálló puszták, tagosított határokban az önálló tagok, továbbá az állandóan bekerített vagy szőlővel beülte­te tt területek tulajdonosai, más területek is kivonhatják ma­gukat, ha ez által a többi birtokrészen e nyomásos gazdálko­dás meg nem nehezíttetik.

Az osztatlan közös legelőknél az érdekelt birtokosok köz­gyűlése állapítja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, az állat- tenyésztés és az apaállattartás (bika, mén stb.) módozatait.

Az osztatlan közös legelők csak akkor oszthatók fel, ha ahhoz a földmívelési miniszter az engedélyt megadta.

A vízmosásos vagy vízmosás veszélyének kitett területe­ken a legeltetés egészben is eltiltható. Ha már keletkeztek vízmosások és ezek másnak birtokát is veszélyeztetnék, a hatóság elrendelheti a befásítást és egyesség hiányában a költ­ségek viselésére az érdekeltség arányában határoz.

Kendert és lent áztatni csak a hatóság által e czélra ki­jelölt helyeken s megállapított módozatok mellett szabad.

Be nem keríte tt helyen csak kellő felügyelet mellett szabad legeltetni.

A birtokhatár megjelölése. A földbirtok határai minden

112 MEZŐGAZDASÁG.

birtokos által látható módon megjelölendők. Hogy minő határ­jelek használhatók, azok hol s mikor állítandók fel, erre nézve a megyei szabályrendelet intézkedik. A határjelek felállítása, kijavítása s megújítása körül felmerülő vitás kérdésekben a község elöljáróságához kell fordulni.

A határjelekre nézve a községi elöljáróságnak felügyeleti joga van s ha azokat a felek a megyei szabályrendelet értel­mében föl nem állították, vagy a m egrongáltakat meg nem újították, jogában áll — ha a felszólítás sikertelen m aradt — a tulajdonos költségére azokat fölállítani s megújítani.

Mezei közös dülőutakról. A mezei közös dülőutak arra valók, hogy más utak hiányában a község határán az egyes birtokokhoz hozzá lehessen jutni. Az ilyen út csinálásához és jókarban tartási költségeihez mindazok tartoznak haszon­arányban hozzájárulni, a kiknek érdekében az út fentartatik, Űj mezei közös dülőutak czéljaira vagy a létezők kiszélesíté­sére szükséges területek . kisajátítás útján is megszerezhe­tők. A kisajátításhoz az engedélyt a földmívelési miniszter adja meg.

Minden községben meg kell határozni azokat az utakat, a melyeken szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések stb. szaba­don hajthatók.

Az utak befásítását a vármegye határozza meg, neveze­tesen, hogy az utak minő határidő alatt fásíttassanak be, az úttestre vagy azon kívül és egymástól minő távolságban legye­nek a megjelölt fanemek ültetve. Ezen rendelkezés által a régebbi törvény hatályon kívül lett helyezve, mely szerint a fák az útárok külső szélétől egy méterre voltak csak ültet- hetők.

A kártékony állatok és növények irtása s a hasznos álla­tok oltalmazása. Minden birtokos köteles legkésőbben márczius hó végéig fáit és bokrait a hernyóktól, hernyófészkektől meg­tisztítani és azokat elégetni. Ügy tartozik egész területén a szerbtövist virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal kiirtani. Lóhere- és luczernamagvakat is forgalomba hozni tilos, ha azok nem arankamentesek.

A ki a kártékony állatokat és növényeket a meghatáro­zott időben irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöl­járóság köteles végeztetni, a mulasztó költségére.

A hasznos madarak pusztítása, azok fészkeinek és tojásai­nak elszedése tilos. A hasznos madarak árulásba hozása is csak hatósági engedély alapján gyakorolható. Hasznos mada­raknak leginkább az apró éneklőket nevezzük s a melyek fő­tápláléka férgekből, bogarakból áll.

A méhekröl. A méhraj tulajdonosa, ha raját két nap alatt nem kereste és el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy a ki azt elfogta.'

MEZŐGAZDASÁG. 113

Ha valamely méhesben a ragadós költés-rothadás ü t ki, a beteg törzsek azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasz- tatnék, a község elöljáróságának jogában áll a megsemmisítés iránt intézkedni.

A hegyközségekről. A szőlőmívelés előmozdítására állítta­to tt vissza a hegyközségi szervezet. A hegyközség alakítását az érdekeltek birtokaránya szerinti egyharmada már kimond­hatja, azon esetben, hol egy határban legalább száz kataszteri hold összefüggő terület létezik, mely eddig is szőlőnek hasz­náltatott, de a fillokszerra elpusztította, vagy más okból hever parlagon és ezen terület legalább 20 birtokos kezén van. Ha a száz hold terület összefüggését egy vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészek szakítják félbe, melyek eddig sem használtattak szőlőmívelésre, a hegyközség meg­alakulását ezek nem gátolhatják, hanem ezen területek bir­tokosai akaratuk ellenére is a hegyközség kötelékébe bevo­natnak.

A száz holdnál kisebb összefüggő terület birtokosai hegy­községgé csak úgy alakulhatnak, ha az érdekelt birtokosok kivétel nélkül a hegyközség alakítása mellett vannak.

Ha valamely községben két vagy több határrészében egész különálló szőlőterületek vannak, ezek is egy hegyközséggé alakulhatnak, ha a különálló szőlőterület mindegyike legalább ötven kataszteri hold nagyságú és az legalább húsz birtokos kezén van.

Ugyanazon törvényhatóság több községben fekvő szőlő- területek tulajdonosai is alakíthatnak egy hegyközséget, ha ezek egy összefüggő területet képeznek, de itt már a többség határoz s ha a szavazatok egyenlők: a külön hegyközség meg a közös hegyközség iránt ez esetben a hatóság határoz, melyik alak lépjen életbe.

A hegyközségek kötelesek intézkedni:1. A közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt.2. A fillokszera által elpusztított szőlők felújításának,

továbbá a peronoszpora ellen való védekezésnek előmozdí­tása iránt.

3. Minden egyéb fellépő szőlőbetegség elleni közös véde­kezés iránt.

4. Az okszerű szőlőmívelés, szüretelés érdekében szüksé­ges vagy kívánatos közös gazdálkodás és nevelés iránt.

A hegyközségek a költségeik fedezése végett hegyköz­ségi járulékot vethetnek ki. Az őrzési költségekhez azok a birtokosok is hozzájárulnak birtokaránylag, a kinek a hegy­községhez tartozó területeik nincsenek szőlővel beültetve. A szőlofelújítási vagy szőlő ültetésének előmozdítására és a pero­noszpora, vagy szőlőpenész elleni védekezés elősegítésére szük-

8Hasznos Kalauz.

114 MEZŐGAZDASÁG.

séges költségekben azok a birtokosok vesznek részt, kiknek területe valósággal be van ültetve szőlővel, illetve szőlőiket felújítják vagy új szőlőket létesítenek. Az okszerű szőlőmíve- lés és szüretelés érdekében szükséges vagy kívánatos a közös gazdálkodásra, pl. a közös pinczék fentartására, a hegyközség az összes tagokat rászoríthatja.

A hegyközség ügyeit ezek intézik:1. A hegyközségi közgyűlés, hol a szavazatok többsége

határoz. Nyolczszáz négyszögöl vagy ennél kevesebb terület birtokosa bír egy szavazattal, az ennél nagyobb terület birto­kosa pedig annyi szavazattal bír, a hányszor nyolczszáz négy­szögöl területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szava­zatainak egy negyed részénél több szavazatot azonban saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat.

A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rendtartást, meg­állapítja a működési tervet, az évi költségvetést, megvizsgálja a számadásokat s határoz mindazokban az ügyekben, a melye­ket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rend­tartásban meghatározandők a tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány és az elöljáró kötelessége és hatás­köre, az ügyrend, a csőszök félfogadásának és alkalmazásának módja és feltételei, a nekik adandó utasítás és általában mindaz, a mi a hegyrendészet érdekében szükséges.

2. A hegyközségi választmány, mely a közgyűlés által elfogadott hegyközségi rendtartásban ráruházott feladatokat végzi.

3. A hegybíró, ki a hegyközség végrehajtó embere.A megalakult hegyközségek csak megalakulásuk után

három év múlva oszolhatnak fel. És pedig a 100 holdas vagy * ennél nagyobb hegyközségek akkor, ha az e czélra összehívott közgyűlésen az összes birtokosok birtok- és számszerinti három­negyed részét túlhaladó többség úgy kívánja, A 100 holdnál kisebb hegyközségeknél a feloszlás megtörténhetik, ha azt az illető birtokosoknak, birtok- és számszerint való többsége akarja.

A mezei rendőrségről.Törvény értelmében a községek kötelesek a határ őrize­

tére mező-, a hegyközségek pedig hegyőröket alkalmazni. Kisebb községek szövetkezhetnek közös mezőőr tartására, ha a főszolga­bíró ezt megengedi. Ez azonban csak akkor lehet, ha a határ 300 kát. holdnál nem nagyobb, vagy ha a határban 100 holdas hegyközség is van és többi külbirtok 300 holdnál nem nagyobb. Ez esetben a hegyőr láthatja el a felügyeletet.

A mezőőr fizetése az érdekelt birtokosokat terheli. A kinek egy vagy több község határában legalább 100 katasztrális hold

MEZŐGAZDASÁG. 115

birtoka van, az külön mezőőrt ta rtha t s ekkor községi mezőőr tartási költségeihez nem köteles hozzájárulni. A mezőőr vagy hegyőr szegődményébe a befolyó büntetéspénzekből x/4 rész átengedhető.

A mezőőröket felesketik és jelvényt kapnak. Fegyverze­tük a revolver, de a főszolgabiró megengedheti, hogy puskát tarthassanak.

A mezőőr mezőrendőrségi kihágási ügyekben te tt vallo­mása rendszerint teljes bizonyítékot képez, ha oly dologról tesz vallomást, a mit saját maga tapasztalt. Az ellenkező bebi­zonyítása azonban meg van engedve. A mezőőr megzálogol- hatja, vagy a községi elöljárósághoz bekísérheti azt, a kit mezei lopáson vagy rongáláson rajta kapott, ha az előtte ismeretlen vagy állandó lakhelye nincsen. Más egyént csak akkor tartóz­ta that le, ha a felszólításnak ellenszegül, őt gyalázó szavakkal illeti vagy nagyobb kárt okozott.

A földbirtokosnak, bérlőnek, családtagjainak vagy alkal­mazottjainak joguk van a lopáson vagy rongáláson ért egyén­től a lopott tárgyakat vagy az eszközöket lefoglalni, a tilos­ban talált állatokat behajtani, kötelesek azonban a tárgyakat vagy állatokat, — ha azokat 3 nap alatt ki nem váltották, — a község elöljáróságának átadni.

A tilosban talált baromfi, ha a behajtása nehéz vagy lehe­tetlen volna, el is pusztítható.

A kóbor ebeket és macskákat saját birtokán mindenki szintén elpusztíthatja.

A mezőrendőri kihágások által okozott károk megbecs­lése a mezőőr kötelessége. Ha a felek azzal megelégedve nin­csenek, 3 nap alatt új becslést kívánhatnak, mit foganatosí­tani a községi elöljáróságnak kötelessége.

A kihágások büntetése. 200 koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő a z :

a) a ki gazdasági term ényeket gyümölcsös kertből, szőlő­ből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak, a föld­től el nem választott term ékeit jogosulatlanul leszedi, levágja, avagy ellopja, ha a dolog értéke a 60 koronát meg nem haladja;

b) a ki magán határ- és tilalmi jeleket jogosulatlanul szán­dékosan megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy k iá s ;

c) a ki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy gyümölcseit rongálja, levágja, kitördeli, legallyazza vagy kiássa, ha a kár 60 koronát meg nem halad.

Ez esetekben a büntető eljárást csak a károsult pana­szára indítják meg.

Kihágást követ el továbbá és ^00 koronáig terjedhet a büntetése annak:

a) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket,8*

116 MEZŐGAZDASÁG.

hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket jogosulatlanul ron­gál, megsemmisít vagy más helyre áttesz, ha a kár 50 koro­nát meg nem halad ;

b) a ki jogosulatlanul zálogol ;c) a ki a jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, ha cse­

lekménye súlyosabb beszámítás alá nem es ik ;d) a ki mezei közös dülö utat jogosulatlanul megszűkít,

másfelé irányít, elszánt vagy Inegrongál;é) a ki, bár tulajdonát képező szabadban lévő kórót, trágyát,

tarlót, avart, nádast, tőzeget stb. oly helyen gyújt meg, hogy abból másnak kára tám adhat és azt felügyelet nélkül hagyja;

f) a ki másnak területén jogosulatlanul legeltet;g) a ki apaállatot (csődört, bikát stb.) tenyészigazolvány

nélkül másoknak párosításra átenged, vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt.

h) a ki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon m arhát hajt át;

i ) a ki a vetésforgóra és legeltetésre megállapított ren­delkezéseket nem tartja meg;

k) a ki nem arankamentes luczerna- vagy lóhere-magot elvetés czéljából elád;

l) a ki a kendert vagy lent nem a hatóság által arra kijelölt helyen s. módon áztat.

Az eljárás a b), e), /), h) esetekben csak a károsult fel­jelentésére, a többiben pedig hivatalból indítandó meg.

100 korona erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntette- tik a z :

a) a ki idegen földről, rétről, legelőről, kertből, gyümöl­csösből vagy szőlőből füvet, trágyázó vagy fűtő anyagot jogo­sulatlanul szed ;

b) a ki állatokat felügyelet nélkül legelte t;c) a ki ott, hol a nyomásos rendszer van elfogadva, enge­

dély nélkül külön csordákban legeltet:d) a ki a közutakon, tereken vagy utczákon levő szeder­

fákról selyemtenyésztési czélra a lombszedést jogosulatlanul megakadályozza vagy a lombot valamikép használhatlanná te sz i;

é) a ki a szántóföldön hátrahagyott mezőgazdasági eszkö­zöket jogosulatlanul használ;

f) a ki idegen területre jogosulatlanul megy vagy azon átjár és onnét felhívás folytán el nem távozik, vagy a ki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlanul megy vagy azon átjár, ha ugyan cselekménye a büntetőtörvény szerint súlyosabb beszámítás alá nem e s ik ;

g) a ki másnak mívelés alá vett földeire állatokat gon­datlanságból bemenni enged, vagy betiltott mezei u tat használ;

lí) a ki jogosulatlanul tarlóz vagy böngész;i ) a ki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot,

MEZŐGAZDASÁG. 117

döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz vagy elás; avagy ha másnak földjén gödröt ás, vásznat fehérít, ruhát szárít vagy kendert á z ta t;

k) a ki a káros állatokat, illetőleg növényeket a ható­ság figyelmeztetése ellenére is a kitűzött határidő alatt irtani elm ulasztja;

l) a ki a homok-, agyag-, kő-, mész-és egyéb gödröket vagy a kutakat betakarni a hatóság utasítása ellenére elmulasztja;

Z22) a k i a rábízott állatokat kellő felügyelet nélkül hagyja;n ) a ki az utak vagy bekerített földek elzárására szol­

gáló kerítéseket, sorompókat, kapukat jogosulatlanul kinyit;o) a ki a hasznos m adarakat pusztítja, azok fészkeit és

tojásait, fiait elszedi vagy azokat hatósági engedély nélkül árulja;p) a ki a rothadásos méh törzseit, a baj fölismerése után

azonnal meg nem semmisíti;r) a ki saját területén bárminemű döglött állatot tudva

elásatlanul hagy, vagy bármely területen elásott döglött állatot jogosulatlanul kiás.

A büntető eljárás az a), e), /), g ), /?), i) és n) pontok alatti esetekben a károsult panaszára, a többiben pedig hiva­talból indíttatik meg.

Ha a kár 60 koronánál nagyobb, a fenti kihágások a büntetőtörvény alapján birálandók el. A károsult panaszára megindítandó ügyekben azonban, ha a károsult igényét 60 koro­nára leszállítja, a mezőrendőri ügyekben illetékes hatóság ítél.

A mezőrendőri kihágásnál a cselekmény súlyosabb beszá­mítás alá esik, ha a kihágás vasár- és ünnepnapokon vagy azo­kat megelőző hétköznapon, ha éjjel, ha bekerített helyen követ- te te tt el, vagy ha mezei lopás elkövetésére valaki szekérrel jelent meg. Visszaesés esetén a legmagasabb büntetés két­szerese is megállapítható.

A mezőrendőri pénzbüntetésekből felerésze az országos alapot, fele pedig az illetékes községet illeti meg. Ha a mező­rendőr szegődményébe a büntetéspénzek x/4 része engedtetett, ez esetben legelébb is az elégítendő ki a befolyó összegekből.

A zálogról. A községi elöljáróság a zálogként behajtott és neki átadott marha tulajdonosát és a károsultat 48 óra alatt értesíti, hogy ha 8 nap alatt igényét nem érvényesíti, a marha a tulajdonosnak kiadatik. Ha a felek között a kiegye­zés nem sikerült, a községi elöljáró meghatározza az állat- tartási díjakat és leteendő biztosíték nagyságát s ezek lefizetése, mellett az állatot gazdájának kiadja. Ha az állat tulajdonosa 8 nap alatt nem jelentkezik, vagy más biztosítékot nem nyújt, vagy ha tulajdonjogát igazolni nem tudja, kellő közhírré tétel után a zálogba vett állatok nyilvános árverésen eladandók. Hasonló eljárás követendő a zálogul lefoglaTtTegyéb tárgyakkal.

A legelői kárdíjról. A legelőn befogott jószágokért követ­

118 MEZŐGAZDASÁG.

kező kárdíj van megállapítva: 1 db. lóért, öszvérért, szam árért vagy szarvasm arháért 1 korona, 1 kecskéért 70 fillér, 1 ser­tésért 50 fillér, 1 juhért 30 fillér, 1 lúdért 10 fillér, 1 darab más baromfiért 5 fillér.

A hajtópénz lovak és sertéseknél 40, a szarvasmarháknál, szamaraknál, öszvéreknél és kecskénél 20, egyéb gazdasági állatnál 10 fillér. Éjnek idején a hajtó pénze kétszeresen jár. 20 darabot meghaladó csapatnál az első 20 darabon felül a hajtópénznek csak fele jár.

Mezei kihágás esetén tehát a kárttevö elm arasztaltatik:1. a kárösszegben, vagy ha a károsult a kárdíjjal beéri, a kárdíjban; 2. a megfelelő büntetéspénzben; 3. lefizetni tartozik a hajtópénzt; 4. az állattartási és eljárási költségeket. Vagyon- talanság esetében a büntetéspénz átváltoztatik vagy elzárásra, vagy közmunkára.

Tartási díjak. A befogott jószágok után következő leg­nagyobb magasságra szabhatók meg a tartási díjak: ló és szarvasm arha után télen 1 korona, nyáron 60 fillér, sertés és birka után télen 20, nyáron 10 fillér.

Családtagok, továbbá gyámság vagy gondnokság alatt álló egyének által elkövetett károkáért a családfők, gyámok és gondnokok, a cselédek által okozott károkért pedig gazdáik felelősek, ha a felügyeleti jog gyakorlásánál őket mulasztás terheli. A cseléd ellenében azonban a gazda számára fenmarad a visszkereseíi jog. Az állatok által okozott károkért azok gazdája felelős.

A mezei kárnak érvényesítése 6 hónap alatt évül el.

A katonai gyakorlatok alkalmával okozott károkról.

A katonai gyakorlatok idejének és helyének meghatáro­zásánál kellő tekintettel vannak ugyan arra, hogy a mező- gazdaság és erdőmívelés lehetőleg ne háboríttassék. A katonai igazgatás azonban a törvény által fel van hatalmazva, hogy a gyakorlatokhoz szükségelt földterületeket akadálytalanul hasz­nálhassa. A gyakorlat bevégezte után az okozott kárt és haszonveszteséget egy vegyes bizottság deríti ki, mely vegyes bizottság áll a katonai igazgatás képviselőiből s a közigazga­tási hatóság tagjaiból. Az eljáráshoz a földbirtokosok meg­hívandók és a mennyiben velők az egyezség létre nem jöhet, a kártalanítási összeget meghitelt szakértők meghallgatása után a vegyes bizottság állapítja meg. Az így megállapított teljes kárpótlást a katonai igazgatás a legrövidebb idő alatt ta r­tozik az illetőknek kifizetni.

MEZŐGAZDASÁG. 119

Kocsihajtási szabályok.A közutakon hajtás és kitérés következőleg van meg­

állapítva:a) Minden kocsival, szekérrel balra kell hajtani; a szembe­

jövőnek pedig balra kitérni, az előtte haladónak jobbról kell eléje kerülni; hidakon azonban eléje hajtani tilos.

b) Udvari-, katonai-, posta-, tűzoltó- és mentő-járművek­nek, úgy a szembejövő, mint az előtte haladó kitérni tartozik.

c) Oly utakon, hol egy nyom van, az a) alatti szabályok követendők, megjegyezvén, hogy az üres járm ű a személyszál­lító vagy terhesszekérnek tartozik kitérni, hasonlóképen a lej­tőről lefelé jövő a felmenőnek, végre sík pályán az egyenlő minőségűek egymásnak félnyom szélességre tartoznak kitérni.

Nyájakkal, csordával vagy falkákkal való találkozásnál minden járművel lépésben kell hajtani, a hajcsárok pedig ta r­toznak a megállás nélküli elhaladásra elégséges utat nyitni. Kisebb állatcsoportokkal csak az út felét szabad elfoglalni, egyes állatok pedig pányván vezetendők.

Üres vagy terhelt járm űveket az útpályán hagyni, vagy ott álldogálni nem szabad; ha a megállás elkerülhetetlen, az út egyik oldalára kell állni, hogy mellette két egymással szembejövő kocsinak a közlekedésre helye maradjon.

A kocsisnak a hajtás alatt aludni, kocsiját elhagyni, vagy egyszerre több járm űvet hajtani tilos.

Mindennemű járm űvet éjjel és sötét időben vagy lámpá­val kell világítani, vagy a vonó állatoknak egyikét csengővel kell ellátni.

A járműh&z hátul kettőnél több állatot, a vonó állatok mellé pedig két állatnál többet kötni tilos. Az ezek ellen vétők 20 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők.

Az út s tartozékainak rongálása 30—100 forintig terjed­hető pénzbüntetéssel büntettetek.

Vadászati szabályzatok.Saját birtokán a tulajdonos vagy az, a kinek megengedi, sza­

badon vadászhat : 1. ha egy tagban vagy összefüggő részekben legalább 100 katasztrális holdat bír; 2. ha a birtoka kisebb is, de kertileg míveltetik s be van árokkal, sövénynyel kerítve. Ter­mészetes azonban, hogy ezeknek is kell vadászjegyet váltani, általában azokat megtartani, a mik a 23—26-ik lapokon rész­letesen fel vannak sorolva. Egy tagban legalább 50 holddal bírók összefüggésben levő földjeikre a vadászat gyakorlására egyesülhetnek. Egyéb földbirtokon és a községek tulajdonát

120 MEZŐGAZDASÁG.

képező területeken a birtokosok a vadászatot hat évi tartam ra bérbe kötelesek adni.

A szarvas, dámvad által okozott mezei és erdei károkért a vadászat birtokosa kártérítéssel tartozik. E végből azonban szükséges, hogy a kár elkövetésétől számított 8 nap alatt a hatóságnak bejelentessék.

Az általános vadászati tilalom február 15-től augusztus 15-ig tart. De tilto tt időben szabad a vadásza t: a seregekben vonuló vadludak- és kacsákra, keselyűk, sasok, kányák és vércsékre, végül holló, szarka, varjúk és verebekre. Seregélyre csak a szőlős- és gyümölcsös-kertekben.

Ragadozó vagy kártékony állatokat, úgymint medvét farkast, rókát, hiúzt, vadmacskát, borzot, vaddisznót, tengeri nyulat, hörcsögöt, ürgét, menyétet stb. saját birtokán a tulaj­donos mindenkor elpusztíthatja, akkor is, ha a vadászat bérbe van adva.

Éneklőmadarakra vadászni sohasem szabad.A vadászati területen talált házi macskát és kóbor ebe­

ket a vadászatra jogosult elpusztíthatja. Idegen vadászterüle­ten a sebzett vadat űzni nem szabad.

A halászatról.A halászati jog a meder tulajdonosát illeti. Árvizek kiön-

téseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek birtokát az árvizek borítják. Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését azonban akadályozni tilos.

A ki halászni akar, tehát a tulajdonos is, tartozik éven­ként halászjegyet váltani (maga személyére 2 írtért, segédek s munkások számára pedig 50 k ré r t) ; elmulasztása 5 forint, illetve 25 frtig büntethető.

Nyílt vizeken, a leggyakoribb halfajok közül tilos halászni; süllőre, kecsegére. sőregre és vizára április 1-től június 15-ig, pontyra április l-től július 15-ig, lazaezra, pisztrángra szeptem­ber 15-től január 31-ig.

Nagyon apró halakat sem szabad kifogdosni.A rák szintén védelemben részesül. Április l-től május

15-ig tilos fogni s nyolcz czentiméternél kisebbek a vízbe vissza- bocsájtandók.

A halak védelmére szolgál továbbá, hogy minden oly eszköz (háló, kosarak, varsák stb.), melynek nyílásai négy czentiméternél szűkebbek, úgy olyan állandó készülékek (re­kesz, zárháló), melyek a vízfolyás felét elfogják, tiltva vannak. Nem szabad kábító, mérgező, vagy robbanó szereket (maszlag, oltatlan mész, méregfű. dinamit), alkalmazni. Az éjjeli halászat napnyugtától keltéig; a gátaktól és zsilipektől 30 méternyire

MEZŐGAZDASÁG. 121

lefelé és felfelé — horog kivételével — halászni, vagy a vize­ket a bennük levő halak kifogása végett lecsapolni tiltva van. Ezen tilalmak áthágása 100 írtig, a kábító, mérgező szerek és dinamit alkalmazása 200 frtig büntethető.

A halászatra jogosultak, ha vadászati jegyük nincs is, lőfegyver nélkül elpusztíthatják a halakra nagyobb mérvben kártékony állatokat, úgymint: vidrát, csonttörő sast stb.

A ragadós vagy járványos jószágbetegségek elleni törvényesintézkedések.

Ha gyanú merül fel valami ilyen baj kiütése iránt, akkor a hatóság kiküldi a helyszínére a hatósági állatorvost, ki meg­állapítja a betegség jellegét és kipuhatolja, hogy a betegség mikor és milyen úton jö tt a községbe Sürgős esetben már az orvosnak jogában áll a megbetegedett vagy gyanús állatok elkülönítését és őrizetét elrendelni. Az elkülönítés alá helye­zett állatok birtokosa köteles arról gondoskodni, hogy az álla­tok a kijelölt helyet el ne hagyják s más állatokkal ne érint­kezhessenek. A ragadós betegségben lévő, vagy fertőzés gyanújában álló állatok istállója elzárandó, úgy azok a tá r­gyak is, melyek a vészt elhurczolhatnák. Vész idején a kutyák kóborlása tilos, úgy tilos a járványlepte udvarokban vagy istállókban az állatok gondozásával megbízottakon kívül más­nak tartózkodni. Ha a zár alá helyezett állatok a részükre rendelt helyen kívül találtatnak, a hatóságnak jogában áll azokat, — a mint hivatalosan mondani szokták — kiirtani, vagy lebunkóztatni. A beteg vagy gyanús állatok által elfog­lalt istállók vagy egyéb helyek, továbbá a beteg állatokkal érintkezésbe jö tt eszközök, tárgyak valamint a velük érint­kezésbe jö tt személyek ruhái is fertőtlenítendők s a zárlat a vész megszűntével csak annak megtörténte után mondható ki.

E szigorú eljárást a következő betegségeknél kell alkal­mazni :

1. a keleti marhavész, 2. alépfene, 3. veszettség, 4. takony­kor, illetőleg bőrféreg, 5. ragadós száj- és körömfájás, 6. raga­dós tüdőlob, 7. jub-himlő, 8. lovak tenyészbénasága s a ló-, valamint a szarvasm arha nemzőszervén keletkező hólyagos kiütések, 9. rühkór, 10. sertés-orbáncz és vész.

A kártalanítás. Ha ragály miatt hatóságilag le kell a jószá­got bunkózni, azért némely esetben nem jár kártalanítás, más esetben pedig já r ; még pedig:

K árta lan ítás nem já r :A kiirto tt állatokért a birtokos kártalanítást nem kap,

ha az állat takonykór, illetve bőrféregben vagy veszettségben találtato tt betegnek.

122 MEZŐGAZDASÁG.

K árta lan ítás já r :a) A becsérték (a közönséges p ia czi ár) felének erejéig :

1. ha az állat más. mint a felsorolt ragadós betegség miatt öletett meg; 2. ha takonykor, illetve borféreg gyanújában álló állat leöletett s az ekkor is csak gyanúsnak találtatott.

b) A becsérték kétharm ada jár, ha az állat a többi fel­sorolt ragadós betegségek miatt öletett meg s az állat leöle- tése után is csak gyanúsnak bizonyult.

c) Az egész becsérték m egtéríttetik, ha az állat a bon- czolás után egészségesnek bizonyult s csak tévedésből öle­te tt meg.

Egész becsérték já r a hatóságilag megsemisíttetni rendelt vészt terjesztő tárgyak után is.

A becslést kőt kéttagú bizottság eszközli, kik közül az egyiket az érdekelt fél jelöli meg, másikat a hatóság rendeli ki. Véleményeltérés esetén az ajánlatba hozott összegek átlaga képzi a becsértéket. A becslés lehetőleg az állatok élő álla­potban ejtendő meg.

A marhavész, a lépfene, a veszettség, a juh-himlő és a sertésorbáncz betegség vagy annak gyanúja miat leölt állatok húsának, tejének vagy más terményeinek felhasználása tilos. Ezek szőröstől-bőröstül alkalmas módon megsemmisítendők. A ragadós tüdővész és száj- és körömfájás miatt leölt állatok húsa orvosi ellenőrzés mellett, a beteg részek kivételével, fel­használható.

A büntetések. A ki a marhavész terjedése ellen elrendelt zárt vagy egyéb szabályokat megsérti, 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A ki az állatok belső megbetegedését föl nem jelenti, 300 forint erejéig büntethető. Egy hóig te r­jedhető elzárással és 100 forint birsággal sújtandó az, a ki a szabályrendeletek kikerülésével levágott állat húsát emberi élelemre árulja vagy adja; a ki elhullott vagy levágott beteg állat húsát emberi eledelre használja vagy másoknak adja. A törvény vagy a hatóság által kiadott utasítások intézkedései­nek áthágása esetében 300 forint, 200 forint és 100 forintig terjedő büntetések vannak kiszabva. A hamis marhalevelekkel szállított állatok elkoboztatnak.

A ragadós tüdölobra nézve eltérés van a fent elsorolt rendelkezésektől. Ugyanis, az ezen betegség elfojtása czéljából hatóságilag levágott m arháért az állat birtokosa a teljes becs­érték (a helyi piaczi árak) 9/10 részének megfelelő kárpótlást kap. A kártalanítási költségeket, valamint az irtás és fertőt­lenítés költségeit az állam viseli. Ezen betegség kiirtása czél­jából levágott á lla tokért azonban kárpó tlás nem a d a tik : a) olyan m arháért, mely hat hónapnál rövidebb idő óta lett az országba behozva és az itt tö rtén t befertőzés be nem bizonyít­h a tó ; b) nagy ipari vállalatok és gyárak hizlalóiban ta lált

MEZŐGAZDASÁG. 123

beteg állatokért; c) állatvásárok istállóiban vagy a vásártéren ta lált beteg szarvasm arháért; d) ha az állat megbetegülését a tulajdonos azonnal be nem jelentette és e), ha a betegség behurczolása és elterjedése ellen te tt intézkedéseket és rende­leteket éppen nem, vagy hanyagul teljesítette.

A ragadós tüdőlob fertőzésének gyanújában álló szarvas- marha hott hónapon át zárlat alatt tartandó. Az ilyen m arha­levágását a minisztérium elrendelheti.

Fertőzés gyanújában áll az a marha, mely ragadós tüdo- lobban levővel érintkezett vagy vele ugyanazon istállóban, udvarban vagy majorban állott, avagy közös legelőre egy gulyában járt.

A mint a betegség jelenségeit észlelik vagy gyanítják, a község táviratilag tudósítja a szolgabirói hivatalt s egyúttal a beteg vagy gyanús állat elkülönítéséről gondoskodik. Az első­fokú hatóság azonnal kimegy a helyszínére állatorvosával és az állami állatorvossal s a gyanús állatokat levágatja.

A mint a levágott állaton a ragadós tüdőlobot az állat­orvos megállapította, a becslés megejtése után a beteg állatok levágatása azonnal foganatosítandó.

Az irtás befejezése után a zárlat a teljes fertőtlenítés után még nyolcz napig fentartandó s csak ezen idő lejárta után szabad a zárlatot feloldani, s az istállóba új m arhát beállítani. Oly fertőzött udvarban vagy majorban, hol a fertőzés gyanújában levő állatok nem lettek mind kiirtva, a szabályszerű fertő t­lenítés utáni nyolcz nap múlva lehet az istállóba állatokat behelyezni; de ily majorban a zárlat hat hóig még fentartandó s az ellenőrzés czéljából a beállított állatok szőrnyirással meg- jelölendők.

Szavatosság az eladott jószágért.Szavatosságnak nevezzük azt, hogy bizonyos jószágbeteg­

ségekért, melyeket a vásár alkalmával a vevő észre nem vehe­tett, az eladó bizonyos ideig felelős. Ez pedig különböző. Neve­zetesen :

Lovaknál:Taknyosságért . . . . . 15 napigGyanús o rrtakárért . . . 15 „K e h e s s é g é r t ......................... 15 ,.Csökönyösségért . . . . 30 .Buta-csiráért . . . . . .B ő r f é r e g é r t ..................... . 30 ..Havi v a k s á g é r t .................... . 3 0 „Fekete hályogért . . . . 30 „

124 MEZŐGAZDASÁG.

Teheneknél:Franczia kór s ágér t . . . . . 30 napig

Ju h o kn á l:H i m l ő é r t ............................... . 8 r>R ü h é r t .................................... . 8Férges tüdőnyavalyáért . . . 60Métely, m ájrothadásért . . . 60

Sertéseknél:B orsókáért............................... . 8

Ha a vevő a jószágon az em lített bajok valamelyikét fel­fedezte, az eladót erről rögtön értesítse, a jószágot állatorvos­sal vizsgáltassa meg s birói szemlét is eszközöltessen. Ha aztán az eladó vonakodnék a hibás jószágot visszavenni, akkor forduljon a vevő a bírósághoz.

A földhitelintézetekről.Ha a gazda pénzkölcsönt akar felvenni földjére, óvakod­

jék mindenféle sokat ígérő ismeretlen firmákkal összeköttetésbe lépni; legjobb, ha a megbízható országos, vagy elsőrendű hitel intézetek valamelyikéhez fordul, a melyek földbirtokra adnak kölcsönt. Ezek rövid ism ertetése íme itt következik:

1. A m agyar fö ldhitelin tézet (Budapest, Bálvány-utcza). A földhitelintézet csak oly birtokra ad kölcsönt, a mely Magyar- országban fekszik (ide értve Erdélyt is ) ; rendszeresen telek- könyvezve van ; legalább 20 holdból áll 1200 öllel számítva, és értéke az intézet által legalább kétezer forintban elfogad­ható. A legkisebb kölcsönösszeg ezer forint A kölcsön zálog­levelekben állíttatik k i ; azonban a záloglevelek, egyes rend­kívüli eseteket kivéve, nem adnak a kölcsönvevő kezeibe, hanem azok eladásáról, a felek érdekében, az intézet maga gondosko­dik s a kölcsönvevővel készpénzben számol le. A kölcsönfolya- modáshoz szükséges minták az intézet iktató hivatalában kap­hatók 20 krjával és kívánatra postán is megküldetnek akár utánvét mellett bérmentetlenül, akár a 20 krnyi postadíj bekül­dése mellett. Ezen folyamodvány-minták fölhasználásával a kölcsönkérő maga is fölszerelheti és beadhatja folyamodását. Közbenjáróra nincs szükség; az intézet egyenesen a kölcsön­kérő birtokosokhoz küldi leveleit.

2. A kisbirtokosok országos földhitelintézete (Budapest, Károlykörút) 3372 vagy 17 évi törlesztésre fel nem mondható kölcsönt ad legfeljebb 10,000 frt erejéig kisbirtokokra. Kér- vényürlapok 30 k ré rt az igazgatóságnál kaphatók. Minden kölcsön-ügylet legczélszerűbben úgy hajtható végre, ha a köl­

MEZŐGAZDASÁG. 125

csönkérő az intézettel szövetségben levő s az illető lakhelyé­hez legközelebb eső vidéki pénzintézet vagy mezőgazdasági előleg-egylethez, avagy az e czélra külön kirendelt s az illető telekkönyvi hatóság székhelyén megtudakolható intézeti meg­bízotthoz fordul, a kik az intézet által megállapított csekély díjakért bonyolítják le az egész ügyletet.

3. A m agyar je lzálog-hitelbank (Budapest, Erzsébettér), mely a kölcsönt szintén záloglevelekben adja 40 évi törlesztésre. A kölcsönfolyamodások nyom tatott mintáját az igazgatóság megkeresésére bárkinek megküldi.

4 A p e s ti m a g yá r kereskedelm i bank (Budapest, Do- rottya-utcza) vagy készpénzben, vagy 50/o-os záloglevelekben adja kölcsöneit 30 évi — esetleg rövidebb — törlesztésre is, Legkisebb kölcsönösszeg 1000 frt. A kölcsönkérvény mintája s a szükséges okmányok felől való tájékozás az igazgatóság­nál megszerezhető.

5. A p es ti haza i első takarékpénztár-egyesület (Buda­pest, Egyetem-utcza) készpénzkölcsönt ád földbirtokokra (erdők kivételével) 51/4% —5 72% kam at és V^/o kezelési költség mel­lett 10—20 évi törlesztésre; a 32 évi törlesztés évi 7°/0 kam at mellett történik. Az eljárási szabályzat az intézet részéről bárkinek megküldetik.

6. A z osztrák-m agyar bank (Budapest, József tér 4.). A kölcsönért való folyamodványhoz melléklendő: a telekkönyvi kivonat, hitelesített kataszterívek, bevallási és földkönyvi kivo­nat, a tiszta földadót feltüntető adókönyv. — Kölcsönügyle­tek megkötésére közbenjáró nem szükséges. A kölcsönérték a bank bécsi jelzáloghitelpénztárnál vagy kívánatra a budapesti főintézetnél, avagy a bank valamelyik fiókjánál szolgáltatik ki. Megkeresés folytán szintúgy a részletfizetések a bank minden intézeténél teljesíthetők. A bank részéről felmondás csak akkor történik, ha a jelzálogérték minősége oly változást szenved, hogy a bank követelése alapszabályszerűleg biztosítva többé nincsen.

A ki tehát nem intézetek valamelyikétől kölcsönt kíván felvenni, előbb kérje ki tőlük eljárási szalyzataikat s a szükséges mintákat, aztán belátása szerint cselekedjék.

Különben mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy a kölcsön­felvételekkel általában nagyon óvatosan bánjék. Sokkal magát meg ne terhelje, mert ez a meglevő földjét is könnyen elvinné. Sok jó gazda elpusztult már a kölcsönök miatt, mert a ka­matot biztosan-meg kell fizetni, de a föld termése nem mindig biztos s csak egy rossz esztendő legyen is, már ez pótol­hatatlan bajt okoz az olyan embernek, a ki birtokát nagyon megterhelte. Inkább legyen kisebb földünk tisztán, mint na­gyobb, adóssággal terhelve.

A N É V M A G Y A R O S Í T Á S R Ó L .

Igen sokan vannak még hazánkban, a kik jó magyar em­ber létükre is idegen, sokszor nagyon különös hangzású nevet viselnek, a mit szeretnének m agyarra változtatni, de az eljá­rást nem ismervén, akaratuk ellenére is a réginél maradnak. Hogy tehát a névmagyarosítás dicséretes és hazafias szándé­kát megkönnyítsük, íme ism ertetjük az ehhez szükséges tudni­valókat.

Mi szükséges a névmagyarosításhoz ? Névmagyarosításhoz — a legegyszerűbb esetben — anyakönyvi kivonat és illetőségi bizonyítvány k íván ta tik ; egyéb semmi.

Az anyakönyvi kivonatról. A névmagyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, születési bizonyítvány) kívántatik. Ha egy apának több gyermeke van, akkor minden gyermekről külön anyakönyvi kivonat állítandó ki. Az úgyne­vezett „Családi értesítő* névmagyarosítás czéljaira nem hasz­nálható. Anyakönyvi kivonatnál, az illető anyakönyvi kötet, lap és sorszám feljegyzése okvetlen szükséges.

Mennyi bélyeg kell a folyamodásra ? A folyamodásra teendő bélyeg 50 kr. minden nagykorú személy, valamint egész család u tá n ; ha azonban nagykorú családtag is van, az után külön kell az 50 krajczárt fizetni. A törvény értelmében egy kérvé­nyen többen is folyamodhatnak, sőt egész községek is, de a bélyeg minden nagykorú után fizetendő. Külföldi anyakönyvi kivonatokra még külön 15 krnyi magyar bélyeg teendő.

A folyamodvány kiállításáról. A folyamodvány igen rövid le h e t; azonban nem szabad kifelejteni az aláírás- és lakáson kívül a foglalkozást is kitüntetni. Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban a tanácshoz, kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíróhoz kell intézni s beadni a folyamodványt, a melyben az illető hatóság felkérendő, hogy a kérvényt pár-

A NÉVMAGYAROSÍTÁSRÓL. 127

tolólag terjeszsze fel (a főszolgabíró az alispán útján) a m. kir. belügyminisztériumhoz.

Az illetőségről és honosságról. Illetőséggel mindenki ott bír, a hol két éven át lakik s adót fizetett. Kiskorúak min­dig szüleik lakhelyén bírnak illetőséggel. Oly külföldi, a ki öt éven át az országban, bár különböző helyeken lakik, adót fizetett és valamely választási névjegyzékbe bejegyezve van: magyar honpolgári joggal bír.

Az illetőségi bizonyítványon a hatóság az illető erkölcsi magaviseletéről is nyilatkozhatik, mi által az eljárás és keze­lés szintén gyorsabb és egyszerűbb lesz. Illetőségi bizonyítvány élőszóval is kérhető ; ha azonban írásban kéretik, tartozik a fél a hatósághoz intézendő beadványt 50 krajczáros bélyeggel ellátni.

Közszolgálatban álló egyéneknek illetőségi bizonyítvány nem szükséges. Tartoznak azonban ezen minőségüket okmány­nyal, vagy a hivatal főnökének bélyegzőjével ellátott nyilat­kozatával igazolni. Ugyanez áll tanítókra nézve is.

Kiskorúak névmagyarosítása. Van rá eset, hogy az apa kiskorú gyermekének megengedi a magyarosítást, de ő maga nem változtatja meg nevét. Ilyenkor legegyszerűbb, ha az apa folyamodik a kiskorúak nevében.

Önálló kiskorúak, kik saját keresetűk után tudnak meg­élni és erről bizonyítványt felmutatni, az illetékes árvaszéktől kérhetik nagykorúsításukat. Nagy kor úsítás esetében aztán ön- állólag folyamodhatnak.

Kiskorú árvák névmagyarosítása. Kiskorú árvák szintén megmagyarosíthatják nevüket, melyhez az anya, mint term é­szetes gyám, vagy törvényes gyám beleegyezése kívántatik. Itt is legczélszerűbb, ha a gyám folyamodik, és pedig legelébb az illetékes árvaszékhez bélyegtelen kérvényen s ennek enge- delmét kikéri, melynek megnyerése után lehet csak, annak csatolása mellett, a névm agyarosítást kérelmezni. — Ugyanez az eljárás követendő kiskorú mostohagyermekek, valamint kiskorú törvénytelen gyermekek névmagyarosításánál is.

Egyebek névváltoztatása. Elvált asszony is kérelmezheti a névmagyarosítást, a kérvényhez az utóbbinak a harmadfokú bíróság végzését is kell csatolni; ha pedig gyermekei lennének, az azok részére az árvaszéktől kieszközlendő engedélyt is.

Külföldön tartózkodó hazabeliek kellőleg felszerelt kérvé­nyüket vagy illetőségi hatóság útján, vagy pedig közvetlen a m. kir. belügyminisztériumhoz terjeszthetik be.

Horvát-Szlavonországban tartózkodó, de Magyarországbaji illetőséggel bíró egyének, folyamadásukat szintén vagy illető­ségi hatóságuk útján, vagy pedig közvetlen a m. kir. belügy­minisztériumhoz terjeszthetik be.

128 A NÉVMAGYAROSÍTÁSRÓL.

Az új név használata. A belügyminisztérium a névváltoz­tatási engedélyt a hivatalos „Budapesti Közlönyében hirdetteti ki, azonban az illetékes hatóságot is értesíti, e hatóság pedig a folyamodót tudósítja.

Az új név viselése csak a hivatalos lapban történt közzé­tétel után van megengedve; a ki előbb használja, az kihá­gást követ el.

Az új név rávezetése oklevelekre vagy okmányokra, vagy telekkönyvbe való feljegyzése stb. felesleges; ily esetekben, csupán a miniszteri végzés másolata csatolandó. — Másolato­kat a miniszteri végzésről az alispáni hivatal, illetve városi tanács állít ki.

Hogy kell a folyamodást megírni? Erre nézve hadd álljon itt egy pár minta.

Tegyük fel például, hogy Koncsik Pál nevű földmíves, ladányi lakos, a kinek Pál és István nevű kiskorú fiai vannak megunván nem éppen ékes hangzású idegen nevet, azt magyarra, még pedig Kovács-ra akarja változtatni, folyamodását ilyen for­mán írja meg:

50 kros bélyeg helye.

Tekintetes főszolgabírói h iva ta l!K oncsik P á l ladányi illetőségű lakos a sa já t, valam int

kiskorú P ál és Is tvá n gyerm ekei nevében kéri a tekin tetes főszolgabírói h iva ta li, hogy nevének „Kovács“ névre törté­nendő m agyarosítása végett, ezen kérvényt három darab m ellékle tével együtt, a nagym éltóságú m. kir. belügym inisz­tériumhoz pártolólag fe lterjeszten i m éltoztassék.

Ladány, 189Tisztelettel

K oncsik P á l, m. k.földm íves.

Kívül pedig a folyamodás hátára, a következőket írja Koncsik P á l:

A tekin tetes főszolgabírói h iva ta lnak(Ide kell írni a szolgabiró székhelyét.)

kérelm e

Koncselc P á l ladányi illetőségű lakosnak , m elyben engedélyt kér a sa já t, valam int kiskorú P ál és István gyerm ekei nevének „Kovács^ névre való m agyarosítására.

(Csatolmány három darab okmány.)

A NÉVMAGYAROSÍTÁSRÓL. 129

Ha azonban a folyamodó valamely nem szolgabiróság alá tartozó városban lakik, akkor a folyamodást a városi tanács­hoz hell czímeznie.

Ha valamely szülő kiskorú fia nevét akarja megmagya­rosítani, akkor — mint mondva volt — az árvaszék engedé­lyét tartozik megszerezni s ezen engedélyt kell aztán a név­magyarosítás iránti kérvényhez csatolni. Az ilyen folyamodást következőkép kell megírni, feltevén például, hogy az illető gyermek mostani neve Ricsák Pál s azt Réti-re kívánnák ma­gyarosítani :

Árvaügyben bélyegmentes.

Tekintetes árvaszék!A lólírt beleegyezem abba, hogy kiskorú R icsák P ál

fíam nevét „R é ti“ névre m agyarosíthassa és kérem a tekin­tetes árvaszéket, hogy ezen beleegyezésem hez hozzájárulni szíveskedjék .

A csatolt szü letési b izonyítványt haszná la t után vissza­küldetn i kérem.

Ladány, 189.................... ..................

Tisztelettelö zv . R icsá k Bálintné , m. k.

Megjegyzendő, hogy ezen folyamodáshoz a fiú kereszt- levelét, vagyis születési bizonyítványát is mellékelni kell.

Hasznos Kalauz. 9

K Ö Z H A S Z N Ú I N T É Z M É N Y E K I S M E R T E T É S E ,

Az országgyűlés évenként bizonyos összegeket bocsát a kormány rendelkezésére, hogy azok segélyével a mezei gaz­dálkodás haladását előmozdító intézkedések létesíttessenek. Ezen intézmények szép számmal állanak fenn s rendkívül hasz­nosak lehetnek a gazdákra nézve, ezek nagy részének azon­ban tudomásuk sincs ezen intézmények létezéséről, természe­téről, miért is azok rá nézve haszontalanul maradnak. Ezért e tekintetben fogjuk most az olvasót tájékoztatni, felsorolni az említett közhasznú intézményeket s azok előnyeit a követ­kezőkben :

A kuiturmérnökség.Czélja ennek a talajjavítások, nevezetesen vízlecsapolás,

öntözés és alagcsövezés, valamint rizstermelő-telepek beren­dezésénél segítségére, tanácsára lenni a gazdáknak. Ezenkívül a kuiturmérnökség közreműködik még: a községek egészséges ivóvízzel való ellátása (ártézi kutak fúrása), községi vízveze­tékek, csatornázások tervezése és elkészítésének vezetése, egészségi szempontból szükséges lecsapolások tervezése és a munkálatok vezetésénél.

Azon birtokosnak, a ki valamely talajjavítást akar végre­hajtani, a földmívelési miniszterhez 50 krajczáros bélyegű folyamodványt kell benyújtani, mire a minisztérium egy kultúr­mérnököt a terület megszemlélésére, a tervek elkészítésére és a munkálatok vezetésére ingyen ki fog küldeni.

A vízmesterek.A kuiturmérnökség mellett segédszemélyzetként úgyne­

vezett vízmesterek működnek, a kik a kassai m. kir. vízmes­teri iskolában képeztetnek ki. A tanfolyam tartam a két év s az előadások november 1-én kezdődnek s április utólján vég­ződnek.

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE. 131

A felvételt sajátkezüleg írt folyamodással kell kérni. Fel­vételi feltételek ezek :

1. Legalább 18 éves kor, a mit keresztlevéllel kell iga­zolni. 2. Egészséges, erős testalkat. 3. Kifogástalan erkölcs.4. A népiskola jó sikerrel végzése. 5. Kiskorúság esetén a szü­lök vagy gyám beleegyezése.

A felvételi kérvények az országos kultúrm érnöki hiva­talhoz Budapestre intézendők.

Az iskolában állami alapítványi helyek vannak s az ide felvett tanulók ingyen ellátásban részesülnek, míg mások az ellátásért és tan ításért havonként 25 forintot fizetnek.

Az országos halászati felügyelőség.Igen sok haltenyésztésre alkalmas terület van hazánkban,

a melyek most semmi hasznot sem hajtanak, de haltenyésztés által kincsesbányákká lennének változtathatók. A haltenyésztő berendezését azonban mentői hevesebben értik s éppen erre való a halászati felügyelőség, hogy a gazdákat e tekintetben tanácscsal, útm utatással segítse. Teszi ezt pedig ingyen azok kértére, a kik hozzáfordulnak. Az országos halászati felügyelő székhelye Budapesten, a földmívelésügyi palotában van. Ha valamely m unkálat kivitele érdekében szükség volna a halá­szati szakembernek a helyszínére kimenni, akkor ez iránt 50 krajczáros bélyegű kérvényben kell a földmívelésügyi minisz­terhez fordulni.

A növénytermelési kísérleti állomás.Ez Magyar-Óváron van. Azon gazdák, a kik valamely új

növénynyel k ísérletet akarnak tenni, a kik czélszerűbb míve- lési és trágyázási módot kívánnak megismerni, vagy valamely

j nekik ajánlott növény vagy trágya felől bővebb tájékozódást szeretnének szerezni, azok ezen állomás vezetőjéhez fordul­hatnak, a kitől a kívánt ú tm utatást minden költség nélkül megkapják.

A vegykisérleti állomások.Ilyen több van, ú. m. Magyar-Óváron, Keszthelyen, Kas­

sán, Debreczenben, Pozsonyban, Lőcsén, Kolozsváron. Ezen intézetek feladata, hogy különféle anyagokat, pl. földet, takar­mányféléket, tápszereket, italokat stb. megvizsgáljon vegyileg, hogy mi azok tartalm a, illetőleg, hogy nincsenek-e más anya­gokkal keverve, hamisítva. Teszik pedig ezt magánosoknál is az előre megszabott díjazásért.

9 *

132 KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE.

A nevezetesebb anyagok vizsgálati díja a következő:A föld-(talaj-)vizsgálatoknál minden egyes alkatrész minő-

leges kim utatása 1—1 forint; szükséges pedig vizsgálatra 2 kiló földet beküldeni.

A trágya minden egyes alkatrészének mennyileges meg­vizsgálása 1—1 forint. Beküldendő pedig fél kiló.

Takarmányféle minden egyes alkatrész mennyileges meg­határozása 2—2 forint. Beküldendő fél kiló.

Ivóvíz megvizsgálása egészségi szempontból 6 frt. Bekül­dendő 1 liter.

Tej vizsgálata 4 frt. Beküldendő 1 liter.Szeszes italok vizsgálata egészségi szempontból 4 forint.

Beküldendő 1 liter.Mustban a czukor meghatározása 1 frt. Beküldendő 1 liter.Víz vizsgálata ipari czélokra való használhatóságra 5 frt.

Beküldendő 5 liter. Vízjavítási utasítás 10 frt.Ásványvizek teljes elemzésénél minden egyes alkatrész

mennyileges meghatározásáért 5—10 frt. Beküldendő 25 liter.Á díjak a vizsgálandó tárgyakkal egyszerre küldendők be.

Állami vetőmag-vizsgáló állomások.Magvizsgáló állomások vannak: Budapesten (Rottenbiller-

utcza 31. sz.), Magyar-Óváron, Kolozs-Monostoron, Keszthelyen, Kassán, Debreczenben a gazdasági tanintézeteknél.

Ezen állomások czélja: a magvakkal való kereskedést ellenőrizni, hogy a gazdák meg ne csalassanak stb.

Az állomások a term elők által beküldött magvakat azok kívánságára, különböző tekintetekből vizsgálják meg. Neveze­tesen, hogy a mag csakugyan annak a növénynek a magja-e, a minek képében a kereskedő eladta, továbbá, hogy idegen magvak és gyomok nincsenek-e közzékeverve, aztán, hogy milyen a csirázóképesség.

Megvizsgálják továbbá az olaj-pogácsát, korpát, darát, minőségre, tisztaságra nézve, valamint azt is, hogy valamely szénában milyenféle fűfajok vannak.

A heremagot megvizsgálják arankam entességre nézve is.Végre a káros gyomok és növényi élősdiek meghatározá­

sán kívül, az azok elleni védekezésre is u tasítást adnak.A vizsgálatokat a gazdáknak ingyen végzik.

A gazdasági tanácsadó bizottságok.Hogy a gazda, különféle gazdasági ügyekben (kivévén az

olyasmiket, a milyeneket eddig felsoroltunk s a melyekre külön állomások vannak felállítva), szakértő férfiak tanácsát meg­nyerhesse, a kormány a magyar-óvári, keszthelyi, kassai, deb-

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE. 133

reczeni és kolozsmonostori gazdasági tanintézetek tanáraiból oly bizottságokat alakított, melyek a hozzájuk forduló gazdák­nak a kért útbaigazítást megadják. így nevezetesen: gazda­ságok berendezésére, vetésforgók megállapítására, eladó vagy bérbeadó birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződések te r­vezetének elkészítésére, számadások felülvizsgálatára, állat­beszerzési forrásokra, tejgazdaságok berendezésére stb.

A ki a tanácsadó bizottságok működését óhajtja, a hozzá legközelebb esőhöz forduljon. Az írásban adott tanácsok, te r­vezetek stb. ingyenesek. Ha azonban szükséges volna vala­melyik tanárnak a helyszínére leutazni, akkor annak útikölt­ségei és rendes napidíjai fizetendők.

A mezőgazdasági rovartani állomás.Ez Budapesten van. Czélja, hogy minden kártékony fér­

get tanulmányozzon s az ellenök alkalmazható legbiztosabb irtószert megállapítsa. Ha tehát a gazdák, kertészkedok stb. az állomáshoz fordulnak, onnan minden útbaigazítást díjtalanul megnyernek. Ha valamely vetést vagy fákat pusztító ismeret­len rovar merül fel valahol s az illetők m utatványt küldenek be belőle, az állomás azt is meghatározza s tanácsot ad: mikép lehet legjobban pusztítani. Az állomás kisebb, közhasznú nyom­tatványokat is ad ki, melyeket bárkinek, ha kéri, ingyen meg­küldi. Ilyen megjelent füzetek eddig: 1. A permetező készülék a kertészet szolgálatában. 2. Útmutatás a sáskairtásra. 3. A fillokszerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítő kezelése. 4. A gabonazsizsikről. 5. Védekezés a kártékony rovarok, ellen. 6. A vetésfehérítő bogár.

Szőlészeti és borászati felügyelőségek.Ezek feladatát a szőlészeti és borászati ismeretek te r­

jesztése képezi. E czélból ezen intézeti felügyelők időszakon­ként a fillokszera elleni védekezés módjairól egyes községek­ben előadásokat, szőlőojtási, szénkénegezési stb. tanfolyamokat ta rtanak s a közönségnek szívesen megadják minden idevo­natkozó kérdésekben a kívánt felvilágosításokat és tanácsokat.

A szőlészeti s borászati felügyelők kötelesek a közönség­nek hozzájuk intézett kérdéseire ingyenes feleleteket adni.

Ezen szőlészeti s borászati felügyelőségek több kerületre vannak osztva, mindenikhez bizonyos országrész lévén be­osztva. Közöljük ezt, hogy ki-ki tudhassa: melyik kerülethez tartozik s esetleges tanácsért hova fordulhasson.

Tehát a beosztás következő:1. kerület. Ehhez tartozó te rü le t: Fejér vármegye, Pest­

megyéből a pesti alsó-, felső-, pilisi alsó- és felső- és váczi

134 KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE.

alsó- és felsöj árások. Székhelye e kerületnek Budapesten, Rottenbiiler-utcza 6/a szám alatt van.

2. kerület. Székhelye: Szegzárd. Ide tartozik Tolna vár­megyének dunaföldvári, központi, tamásii és völgységi járása.

3. kerület. Székhelye: Pécs. T erü le te : Baranyamegye.4. kerület. Székhelye: Gyönk. Ide tartozik Tolnamegyének

dombóvári és simontornyai járása, valamint Somogy vármegye.5. kerület. Székhelye: Csáktornya. Ide tartozik Zala vár­

megyének Csáktornyái, alsólendvai, kanizsai, letenyei és novai járása.

6. kerület. Székhelye: Tapolcza. Ide tartozik Zalamegyé- nek tapolczai, sümegi, szent-gróti, keszthelyi, egerszegi és pacsai járása.

7. kerület. Székhelye: Pápa. T erü le te : Komárom-, Gyor- és Veszprémmegye.

8. kerület. Székkelye: Sopron. T erü le te : Sopron- és Vas- megye.

9. kerület. Székhelye: Pozsony. Területe: Pozsony és Moson vármegye.

10. kerület. Székhelye: Nyitra. Ide ta r to z ik : Nyitra-, Trencsén- és Barsmegye.

11. kerület. Székhelye: Esztergom. Ide tartozik: Eszter­gom- és Hontmegye.

12. kerület. Székhelye: Szirák. T erü le te : Nógrádmegye.13. kerület. Székhelye: Eger. T erü le te : Hevesmegye.14. kerület. Székhelye: Mezö-Kövesd. Területe: Gömör-és

Kis-Hont- s Borsodmegye.lő. kerület. Székhelye: Tarczal. T erü le te : Zemplén- és

Abauj-Tornamegyék.16. kerület. Székhelye: Beregszász. Területe: Ung- és

Beregmegyék.17. kerület. Székhelye: Szinyérváralja. T erü le te : Szatmár-

és Ugocsamegye.18. kerület. Székhelye: Szilágy-Somlyó. Területe: Szilágy

vármegye.19. kerület. Székhelye: Érdiószeg. T erü le te : Biharmegye.20. kerület. Székkelye: Ménes. T erü le te : Aradmegye.21. kerület. Székhelye: Fehértemplom. Területe: Temes-

és Krassó-Szörénymegyék.22. kerület. Székhelye: Debreczen. Területe: Hajdú , Sza­

bolcs- és Jász-Nagykún-Szolnokmegyék.23. kerület. Székhelye: Kecskemét. T erü le te : Pestmegyé­

nek kecskeméti alsó- és felső*, Kiskún alsó- és felső-, pesti közép-, solti alsó-, fe^o- és középjárásai. Csongrád-, Békés- és Csanád vármegyék.

24. kerület. Székhelye: Szabadka. Ide ta rto zn ak : Bács- Bodrog- és Torontálmegyék.

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE. 135

25. kerület. Székhelye: Nagy-Enyed. Területe: Alsó-Fejér-, Hunyad-, Szeben- és Fogaras vármegyék.

26. kerület. Székhelye: Dicső-Szent-Márton. T erü lete: Kis- Küküllő-, Nagy-Küküllő- és Udvarhely vármegyék.

27. kerület. Székhelye: Torda. Ide ta rto zn ak : Torda- Aranyos-, Kolozs-, Szolnok-Doboka-, Besztercze-Naszód- és Maros-Tordamegyék.

Ha tehát például egy hajdumegyei embernek valami sző­lészeti dologban tanácsra volna szüksége, mondjuk: azt sze­retné tudni, hogy milyen fajú szőlővesszőket ültessen, vagy hol kaphat oltványokat, permetezőt stb., akkor először is megnézi, hogy Hajdumegye melyik kerülethez tartozik s lát­ván, hogy a 22-ik kerülethez, melynek székhelye Debreczen, ír az ottani szőlészeti s borászati felügyelőnek s megkérdezi, a mit akar. És a felügyelő minden díj nélkül meg fogja neki írni a szükségeseket. Ezen módon já rh a t el term észetesen az ország bármelyik vidékének lakója is.

Állami szölötelepek.Ezek czélja az, hogy rajtuk a fillokszerának ellenálló

amerikai szőlővesszők nagyban term eltessenek s a szőlősgaz­dáknak m érsékelt áron kiszolgáltassanak, ugyanitt szőlőojtási tanfolyamok is ta rta tnak s eladásra szőlőojtványok készíttet­nek. A vesszőket ezen helyekről tavaszszal adják ki, de a minisztérium az eladandó fajokat s azok árát már őszön köz­hírré szokta tenni. Ilyen telepek vannak : Farkasdon, Szendrőn, Székesfehérváron, Fehértemplomban, Peéren, Nagy-Károlyban, Tarczalon, Kecskeméten, Nagy-Enyeden, Tordán.

Apaulis-baraczkai szőlőoltvány-telep roppant sok oltványt készít és ád el évenként s kívánatra a közönségnek árjegyzéket küld. Székhelye ennek Ménes; és állami felügyelet alatt áll.

Szénkéneg-raktárak.Hogy a fillokszerás szőlők kezelésére szükséges szén-

kéneget a szőlőtulajdonosok minél könnyebben és jutányosab- ban megszerezhessék, a kormány az ország különböző részein szénkéneg-raktárakat állíttatott fel. Ilyen rak tárak vannak: Budafokon, Érdiószegen, Ménesen, Tarcalon. Ezenkívül Balassa- Gyarmaton, Beregszászon, Kaposváron, Neszmélyen. Sopronban, Tatán, Veszprémben, melyeket az illető megyék gazdasági egyesülete kezel. Továbbá vannak még rak tá rak Egerben, Gödöllőn, Keszthelyen, Medgyesen, Pápán, Pakson, Pécsen, Szegszárdon, Tapolczán és Váczon, melyeket leginkább az illető elöljáróság kezel.

i36 KÖZHASZMÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE.

Oktatás a borászatban és szőlészetben.

Erre nézve több rendbeli tanintézet van, ú. m .:* a) A lsó fokúak , melyekben egyszerű vinczellérek, szőlő-

munkások tan ítta tnak ki. E czélra szolgálnak a ménesi és tarczali vinczellériskolák. A tanfolyam tartam a egy év. Föl­vétetnek olyanok, a kik m unkára alkalmas testalkattal bírnak s katonai kötelzettségüknek eleget tettek, vagy az alól fel­m entettek; magyarul írni és olvasni tudnak; szőlőmunkával már foglalkoztak; feddhetetlen életüket községi bizonylattal igazolják. Az ellátásért 130 forint fizetendő, azonban vagyon­talan folyamodók a fél vagy egész díj alól is felmentetnek. Ruházatról s ágyneműről mindenki maga gondoskodik.

A felvétel iránti folyamodások, 50 krajczáros bélyeggel felszerelve, az illető vinczellériskola igazgatóságához küldendők be. Hogy mikor ? azt évenként minden őszön ki szokták hirdetni.

Ezen állami iskolákon kívül fennállnak még a tapolczai és munkácsi vinczellériskolák, a melyekbe való felvételi fel­tételek az illető igazgatóságoktól tudhatok meg.

b) K özépfokúak. Ilyen iskolák vannak Budapesten, Nagy- Enyeden, Érdiószegen. Itt már a tanfolyam 2 év. Felvételi kellékek: a 16 éves kor betöltése, mit keresztlevéllel kell igazolni; iskolai bizonyítvány a népiskola teljes befejezéséről; m unkára alkalmas testről s himlőoltásról orvosi bizonyítvány; községi erkölcsi bizonyítvány; a tanuló szüleinek vagy gyám­jának beleegyezése s abbeli kötelező nyilatkozata, hogy a tanuló az intézetet évközben nem hagyja el.

A fentemlített okmányokkal felszerelt folyamodások éven­ként augusztus hó végéig, az illető vinczellériskola igazgató­ságához nyújtandók be.

A tanulók lakást és teljes ellátást kapnak s ezért a saját költséges tanulók következő díjakat tartoznak fizetni: a budapesti vinczellériskolában az első évben 100 forintot, a másodikba 80 forintot. A másik két vinczellériskolában éven- kint 150 forintot.

A szorgalmas tanulók számára egész és fél ösztöndíjas alapítványok vannak.

c) Felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam Budapesten. Ennek czélja, hogy a benne résztvevők annyira kiképeztesse- nek, hogy akár saját czéljaikra, akár uradalm aknál stb. levő nagyobb szőlőket és pinczéket önállólag tudjanak kezelni.

F elvételi fe lté te le k : Valamelyik hazai gazdasági tanintézet jó sikerrel tö rtén t bevégzéséről szóló bizonyítvány; egészséges testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány. A tanfolyam tandíj- mentes s tartalm a 1 év, illetve két félév.

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE. 137

Szölöoltási tanfolyamok.Minden vinczellériskolánál és állami amerikai szőlőtelepen

évenként egy fás és egy zöldoltási tanfolyam tartatik , mely­nek idejét az érdekeltségnek közhírré szokták tenni. Ezen­kívül a szőlészeti és borászati felügyelők, a területükhöz ta r­tozó községekben is tartanak oltási tanfolyamokat, a hol erre alkalmas oltóanyag már van. A kik ily tanfolyam tartásá t óhajták, forduljanak az illető felügyelőhöz.

Kertészeti intézmények.a) A m. kir. kertésze ti tan in tézet Budapesten. Ennek

czélja: ügyes kertészek, faiskola-kezelők és szaktanítók kép­zése. A tanfolyam 3l/2 év.

Felvételi kellékek: Legalább 16-, legfeljeb 26 éves kor; egészséges testalkat; jó erkölcsi viselet; 4 középiskolai osz­tály sikeres végzése. A pályázók tartoznak a íoldmívelési miniszterhez intézett kérvényeiket évenként augusztus hó 15-ig az intézet igazgatóságához beküldeni.

Az intézet benlakással és közös élelmezéssel 30 tanulóra van berendezve, ezért évenként 200 forint fizetendő négy részletben. Van 4 ingyenes hely is, melyekre jó viseletű, szor­galmas tanulók pályázhatnak s ez esetben a többi bizonyít­ványokhoz még szegénységi bizonyítvány is csatolandó.

Ezen intézetnél ta rta tik férfiak és nők számára gyüm ölcs­értékesítési tanfolyam is; mely 4 napra terjed. Ez ingyenes s a tanfolyam kezdetén szóval, vagy írásban az igazgatónál kell jelenkezni. Tanítják itt a gyümölcs és zöldség aszalását, csoma­golását, befőttek stb. készítését, gyümölcsbor-, eczet-, pálinka­készítést. E rövid tanfolyamon minden állású felnőtt egyén részt vehet. Tartatik pedig évenként szeptember hó elején.

b) Fatenyésztési és gyüm ölcsész éti vándortanítók Fel­adatuk ezeknek a közönséget tanácscsal s gyakorlati útm uta­tással ellátni. Ezért székhelyük környékén időnként körutakat tesznek, a mit az illető községekben előre hírül adnak, s ez alkalmakkor az érdeklődőknek a kívánt tanácsokat, útm uta­tásokat megadják. Különben a hozzájuk fordulóknak egyébkor is kötelesek a kért tanácsokat megadni. A vándortanítók szék­helyei: Ungvár, Máramaros-Sziget, Bentelke, Borgo-Grund, Szuczány, Miskolcz.

Tejgazdaság.1. A z országos te jgazdasági felügyelőség. Ennek fel­

adata: tejgazdaságok, tej szövetkezetek s egyéb tejgazdasági vállalatok létesítésénél a gazdaközönséget útm utatásokkal segí­teni. Ezen felügyelőség a földmívelési minisztériumban van,

138 KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE.

tehát az illetőknek oda kell fordulniok, ha valami tejgazda­sági dologban útm utatást kívánnának.

2. M. kir. te jgazdasági iskola. Ezen iskola Láncz nevű pusztán van Vasmegyében, másfélórányira a sárvári állomás­tól. Czélja ezen iskolának, hogy olyan m unkásokat képezzen, a kik a tej, sajt, vaj kezelését alaposan értsék és azután meg felelő gazdaságokban alkalmazhatók legyenek, de alkalom ada­tik itt önálló gazdának is magát sajtkészítésben s minden­féle" tejkezelési dolgokban kiképezni.

A tanfolyamra olyan tanulók vétetnek fel, ú. m.: leendő „kezelők^ (munkások) és leendő „üzletvezetők" (felügyelők).

A kik tanulók óhajtanak lenni, a tanévkezdete előtt leg­alább 30 nappal küldjék be folyamodásukat.

Felvétetnek pedig az üzletvezető i tanfolyamra, a kik 20 évesek elmúltak s egészséges testalkatnak s valamely gazda­sági iskolát végeztek; ha pedig az illető kiskorú, írásos nyilat­kozat szükséges a szülőktől vagy gyámtól, melyben ezek köte­lezik magukat, hogy a tanulóért fizetendőket teljesítik.

A kezelő i tanfolyamra való felvételhez megkívántatok: betöltött 17 éves életkor, erős testalkat s himlőoltási bizonyít­vány, írni-olvasni tudás, erkölcsi bizonyítvány, továbbá, ha az illető kiskorú, a szülő vagy gyám olyan nyilatkozata, mint fentebb mondva volt.

Minden évben két tanfolyamot rendeznek, nevezetesen január 15-től május 31-ig, és augusztus 15-től deczember 31-ig.

Vendéghallgatók is részt vehetnek az előadásokon. Eze­ket bármikor felveszik az iskolába.

Teljes ellátásért fizetnek az üzletvezetői tanulók és ven­dégek havonként 26 forint 66 krajczárt, a kezelői tanfolyam tanulói pedig 20 forintot,

Vannak azonban ingyenes helyek is, a melyekért a tan­folyam kezdete előtt 30 nappal folyamodni kell még pedig a földmívelési minisztériumhoz czímezve, a tejgazdasági iskola igazgatóságához küldendő be a folyamodás.

Baromfitenyésztés.

Az országos baromfitenyésztési egyesület által, a föld- mivelési minisztérium évenként tenyészanyagot osztat ki nemes baromfiakból, lelkészek, tanítók, kisbirtokosok' és parasztgaz­dák közt. A kik ebben részesülni akarnak, azok az „Országos baromfitenzésztési egyesületihez forduljanak Budapestre. Ezen egyesület aztán, a jelentkezők sorrendjében, javaslatot tesz a miniszternek az iránt, hogy a kiosztható mennyiséghez képest, mely folyamodók kapjanak baromfitörzseket.

KÖZHASZNÚ INTÉZMÉNYEK ISMERTETÉSE. 139

Méhészet.Hogy az okszerű méhészet minél jobban terjedjen, arra

valók a méhészeti vándortanítók, a kik kötelesek a hozzájuk fordulóknak, minden méhészeti dologban a kért útm utatást, levélben vagy szóban megadni. Ezenkívül időnként egyes köz­ségekbe is elmennek, hol ingyenes előadásokat tartanak, melye­ken mindenki megjelenhet. Ezen előadások időpontját az illető községekben előre hírül adják.

Az ország 6 vándortanítói kerületre van osztva, ú. m .:I. kerület. A tanító székhelye : Jászberény. Idetartoznak:

Bács-Bodrogh-, Csongrád-, Heves-, J.-N.-Kún-Szolnok-, Krassó- Szörény-, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún-, Temes- és Torontálmegyék.

II . kerület. Székhelye: Szegszárd. Ide tartoznak : Baranya-, Fehér-, Győr-, Mosony-, Sopron-, Somogy-, Tolna-, Vas-, Vesz­prém- és Zalamegyék.

I I I . kerület. Székhelye: Léva. Idetartoznak: Árva-, Bars-, Esztergom-, Hont-, Komárom-, Liptó-, Nógrád-, Nyitra-, Pozsony-, Trencsén-, Turócz- és Zólyommegyék.

IV . kerület. Székhelye: Bábonya. Ide tartoznak: Abauj- Torna-, Bereg-, Borsod-, Gömör- és Kis-Hont-, Máramaros-, Sá­ros-, Szepes-, Ugocsa-, Ung-, Zemplénmegyék.

V. kerület. Székhelye: Szalonta. Ide tartoznak: Arad-, Békés-, Bihar-, Csanád-, Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár-, Szilágy­megyék.

V I kerület. Székhelye: Nagy-Enyed; e kerülethez ta r­toznak az erdélyrészi megyék.

Ezenkívül van még „Méhészeti felügyelőség* Budapesten,I., Krisztina-körút 91. sz. a.

Szegényebb lelkészek, tanítók, erdő- és gátőrök, a föld- mívelési miniszter által létesített alapból, 102 forint kamatta- lan, 10 év alatt évi részletekben visszafizetendő kölcsönt is kaphatnak. Ez iránt a kérvények, az illető kerületi vándor- tanító útján indézendők a földmívelési miniszterhez.

Selyemtenyésztés.Ennek előmozdítására szolgál legfőképen a Szegszárdon

székelő országos selyemtenyésztési felügyelőség.A ki selyemtenyésztéssel kíván foglalkozni, ezen felügyelő­

ségtől ingyen kap petét (tojást), valamint a selyemtenyésztésre, eperfanevelésre vonatkozó utasítást. Továbbá 2—3 éves eperfa­csemetét községeknek, magot pedig akárkinek szintén ingyen ad, a term elt selyemgubókat pedig méltányos áron beváltja.

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

Alvás a vasúti kocsiban. Ha az ember utazás közben a vasúti kocsiban aludni akar, vagy ha gyereket akar ott lefek­tetni, nagyon fontos a fekvés iránya. Azért is, ha t. i. van módunk benne válogatni, jó a következőket szem előtt ta rtan i: Mindig úgy igyekezzünk feküdni, illetőleg a gyereket fektetni, hogy a fej a gép felé essék. Mert ezen helyzetben a vér a vonat mozgása következtében inkább a lábak felé áramlik, a mi könnyű és édes álmot idéz elő. Míg ha a láb van a gép felé fordulva, akkor a vér a fejbe tódul, minek következménye álmatlanság, sőt fejfájás is lehet.

Álmatlanság ellen. A kiknek nyugtalan álmuk van, ha ugyan nem valami komolyabb bajban rejlik az ok, azoknak nagyon ajánlatos az, hogy nyitott ablaknál aludjanak, gondos­kodván azonban kivált a hideg időszakban arról, hogy az ablak le legyen függönyözve. Ez az egyszerű eljárás m ár sokaknak édes és üdítő álmot biztosított. Mondani sem kell, hogy az ágy úgy feküdjék, miszerint a légvonat azt ne érhesse.

Álmatlanság ellen. (Más.) Erre nézve egy hires külföldi orvos a következő egyszerű eljárást ajánlja. Az álmatlanság­ban szenvedő állítson az ágya elébe egy friss vízzel megtöltött edényt, nyomja bele abba a tenyerét, azután ezzel simogassa gyengén a hasatájékát. Ezt vagy 10—15 perczig gyakorolva, az álom be fog következni.

Arczbör finomsága. Az arczbőr finomságát nagyon elő­segíthetjük a következőkép: készítsünk borax-vizet s azzal minden reggel, rögtön felkelés után nedvesítsük meg az arczot s vagy 4 perczig hagyjuk letörlés nélkül s csak ezután végez- zü a rendes mosdást, azonban jól * megjegyezve: szappan nélkül. A borax-viz egyszerűen úgy készül, hogy 20 rész vizet összekeverünk 1 rész boraxszal. A kinek igen zsíros, fénylő

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA. 141

az arczbőre, az jól teszi, ha esténként, különösen a rendesen legzsirosabb részt, az orrot, bedörzsöli hígított kölni vízzel, vagyis olyan folyadékkal, melyben 1 rész kölni víz van 4 rész destillált vízzel keverve. A kinek arczán, különösen orrán ott alkalmatlankodnak azok az apró fekete pontok, a melyeket magyarul is csak „m itfresser“-eknek szoktunk nevezni, — nyomkodja ki körömmel ezeket a kis pontokat s az említett hígított kölni vízzel dörzsölje be jól, aztán a rendes mosdás után törölje le. Ezután is használni kell még olykor a hígított kölni vizet (de nem mindennap) s a m itfresserek nem igen fognak többé jelentkezni.

Az elájultat feléleszteni. Az ájultat úgy kell fektetni, hogy a feje valamivel lejebb essék a testénél, azért pedig, hogy így a vér jobban az agyvelőre mehessen. Ezt azonban csak akkor kell így tenni, ha az arcz halovány, színtelen, míg ha piros, akkor a fejet inkább feljebb kell emelni mint a test többi része, m ert ekkor épen a vér túlságos bősége az agyban okozhatta a bajt. A lefektetés után a ruhákat rögtön ki kell gombolni, megtágítani, gallért, nyakravalót ledobni, hogy a vérforgást semmi se akadályozza. Az arczot be kell fecsken­dezni hideg vízzel, ugyancsak ezzel mosogatni a halántékokat, torkot és szívtájékát. Ha eczet van kéznél, akkor czélszerű a vizet azzal vegyíteni. Szagoltatni kell aztán az ájulttal kölni­vizet vagy kám forspiritust, vagy Hoffmannféle cseppet avagy szalmiák-szeszt (ammoniakot), mire az illető rendesen magá­hoz fog térni. Ha erős az ájulás, akkor még locsoljuk s dör­zsöljük hideg vízzel a hátat, karokat és lábakat is. Ha vala­kinél gyakrabban előfordul az ájulás, akkor okvetlen orvos­hoz kell fordulni, hogy a baj tulajdonképeni okát puhatolja ki.

Csuklás ellen. Ha az embert erős, szűnni nem akaró csuk­lás veszi elő, akkor rendesen használ az, ha egy darab fehér czukrot boreczetbe m ártunk és azt eszszük meg. Az is szokott használni, ha egymásután 10—15 korty vizet iszogatunk meg gyorsan egymásután, mialatt füleinket ujjainkkal bedugjuk. Az ita tást term észetesen másnak kell végezni. Ajánlják a kö­vetkezőt is: egy csipetnyi sót tegyünk a nyelvünkre s enged­jük azt ott lassan elolvadni, mire a csuklás nemsokára meg­szűnik. Sokszor az is jó, ha meleg borogatást alkalmazunk a gyomor tájára.

Daganat ellen. Németországban általános gyakorlatban van, hogy vajat és kenyeret rágnak össze s azzal kötik a daga­natot, hogy érlelődjék s a fájdalma csillapodjék. Még jobb ennél, ha petrezselyemlevelet apróra vagdalva, kavargatás közben disznózsírral összefőzünk, midőn aztán kihűlt, a daganatot ezzel borogatjuk. Ez igen jó érlelő és gyógyító szer.

Darázscsípés ellen. A darázscsípés által okozott égető fájdalmat enyhíthetjük, ha a szúrás helyét hideg sósvízzel

142 AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

borogatjuk. Szintén jó hatást tesz, ha egy darab ruhát tejbe m ártunk s evvel borogatjuk a fájós helyet.

Emésztési zavarok ellen. Néha ilyen esetben jó t tesz az, ha ebéd előtt beveszünk egy pár evok^iál jó sós vizet. Nem mindig használ s a ki ezt venné észre, az hagyja abba a sós víz vételét.

Égési sebekkel való bánás. Ha megégett valamely test­rész, a fájdalmat nagyon lehet csillapítani, ha szódavizet (szi­font) fecskendezünk rá. Az égési sebekre nagyon jó a kétszer szénsavas nátrium, melyet a sebre teszünk s nedves vászonnal beborítjuk. Ha az égés helye sebes lett, akkor olajjal, vagy összevert tojásfehérje és olaj habjával kell bekenni. Ha a fáj­dalom nagy és daganat is mutatkozik, akkor a beolajozott sebre tiszta vásznat borítunk, erre pedig hideg borogatást rakunk. Ha sav vagy lúg égetett sebet, evvel szintén így bánunk el, csakhogy előbb a sebet jól kimossuk. Ha gyufa feje ejtett sebet, olvaszszunkfel vízben szódát s ebbe dugjuk bele a sebes tagot, vagy pedig ruhát áztassunk bele s azzal borogassuk a sebet.

Égett sebekre. (Más.) Égési sebekre nagyon jó a közön­séges só, olyanformán, hogy a megégett helyet vízzel meg kell nedvesíteni, azután pedig lágy sót hinteni rá.

Érdes arcz- és kézbőr gondozása. A bor érdességén leg­jobban segíthetünk tejjel, édes tejfellel, vagy buzakorpával való bekenés által, ez utóbbit megnedvesítve használván. Ha a bor a hideg miatt cserepesedett ki, akkor az illető tagokat hideg vízbe kell nyomni és hóval dörzsölni, vagy e helyett ólomeczet-borogatást alkalmazni. (4 gramm ólomeczet másfél liter vízzel keverve.)

Fagydaganat gyógyítása. Áztassuk meg jó forró timsós vízben a daganatot, aztán használjuk a következő kenőcsöt, mely 5 krajczár ára spermaczet, 3 krajczár ára kámfor, 3 kraj- czár ára fehérviasz és 4 deka mandulaolaj összeolvasztása által készül. Ezzel a kenőcscsel kenjük be esténként a fagyos tagokat, azután ta rtsuk meleg kályha közelébe, hogy jól beivód­jék. Ezen eljárást többször kell ismételni, m ert a fagyáltali sérülés nem egykönnyen szokott gyógyulni. Megjegyzendő, hogy ha a fagydaganat már kirepedt, akkor nem kell ezt a kenő­csöt használni, hanem a timsós fürdő után gliczerinnel kenni be a sérült helyet.

Fagycsípte tagok kezelése. Vágjunk ketté egy czitromot s a megfagyott testrészt szelíden ezzel dörzsölgesstik; a fáj­dalom apránként enyhül, majd egészen elmúlik. A következő is igen jó eljárás: oldjunk fel fél kiló timsót 4 liter forró víz­ben és esténként, a lefekvés előtt ebben áztassuk a fagy­csípte tagokat, olyan forrón, a mint csak elbírjuk. Ezt gyakorol­juk vagy nyolcz napig, a mihez ugyanazon víz használható,

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA. 143

csak épen fel kell melegíteni. Ezáltal nemcsak a fájdalom szűnik meg, hanem a bor is visszanyeri természetes szinét.

Fagyott tagok gyógyítása. Csináltassunk a gyógyszertár­ban 1 gramm klórmészből és 9 gramm paraffinból kenőcsöt s ebből egy-egy kis darabkát dörzsöljünk el a fagyos te st­részen, minek jó hatása nem fog elmaradni.

Fázós lábakon segíteni. Meg kell mosni a lábat szappan­nal, egész hideg vízben, aztán jól meg kell dörzsölni valami durva szövettel. Midőn már a bőr egész száraz lett, akkor venni kell egy kevés sárga vazelint s avval a lábat, de külö­nösen a lábujjakat jó erősen be kell dörzsölni— masszírozni, aztán pedig száraz ruhával letörölni annyira, hogy csak kevés vazelin maradjon a lábon. Ezután tiszta, száraz harisnyát kell felhúzni, a csizma vagy czipő talpába pedig négy rét újság- papirost betenni. így aztán még a legkényesebb láb is könnyen fogja tűrni a hideget.

A felpattogzott bőr kezelése. Ha az ember kezén a bőr felpattogzik, vagy megdurvúl, legegyszerűbb szer ez ellen, míg a baj csak a kezdetén van az, hogy olyan eső- vagy folyó­vízzel mosogassuk, a melybe egy kevés mézet kevertünk. Ha már nagyobb mérvű a felpattogzás, akkor meleg esővízben mossuk meg a kezet s miután gondosan szárazra megtöröltük, akkor igen finom keményítőliszttel dörzsöjük be. Ez eljárást több ízben gyakorolva, a kipattogzás el fog múlni.

Féloldali fejfájfc ellen. Féloldali fejfájásnál gyakran kitűnő eredménynyel jár, ha a halántékokat, a fülek mögötti részt s a fejhátulját jó spiritusszal bedörzsöljük.

Fogfájás ellen. A fogfájásnak különféle okai lehetnek, ennélfogva a gyógyítása is különféle. Azonban többféle okból keletkezett fogfájás ellen jónak bizonyult azon háziszer, mely szerint a repkény gyökerét eső- vagy lepárolt vízben megfőz­zük s avval öblögetjük a szájat, mire a fájdalom gyakran azonnal megszűnik.

Fogfájás ellen. (Más.) Egy amerikai orvos a fogfájás csilla­pítására azt ajánlja, hogy fahéjat (czirnet) kell rágicskálni. Szin­tén sokszor használ az is, ha a gyógyszertárban nátrium bicar- bonatumot veszünk, ezt langyos vízben feloldjuk s így veszszük a szájunkba.

A fülbe került bogár eltávolítása. Ha valami bogár talált a fülünkbe mászni, azt úgy távolíthatjuk onnan el, hogy egy finom ecsetet óvatosan a fülbe dugunk s kis idő múlva kihúz­zuk. A bogár az ecset szálaiba kapaszkodik s így azzal együtt könnyen kihúzható. Ha azonban így nem siherülne a dolog, cseppentsünk a fülbe néhány csepp mandula-olajat vagy glicze- rint, mire a bogár magától ki fog mászni.

Hajnövesztő víz. A mindenféle hirdetett és méregdrága hajnövesztő szerek vajmi keveset érnek, s bizonyára semmivel

144 AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

sem többet, mint mindjárt leírandó, a mely aránylag kevésbe kerül. Az pedig így készül: össze kell keverni 880 rész 68%-os alkoholt, 4 rész sósavas chinint, 10 rész tannint, 10 rész kőris- bogár-tincturát, 60 rész gliczerint, 40 rész kölni-vizet, 5 rész szantal-faport és Vio rész vanillint.

Hajkenő víz korpaképződés ellen. Veszünk 50 gramm des- tillált vizet, 1 gramm borakszot, 2 gramm kölni vizet, össze­keverjük ezeket; s a hajat, illetőleg a fejbőrt, naponként, míg szükségét látjuk, ezzel dörzsöljük be. Egy másik recept a következő: keverjünk össze 50 gramm kénéther-borszeszt, ugyanannyi benzoe-tincturát, 1/2 gramm vanillint, l r/2 gramm heliotropint és 1 gramm geránium olajat s ezzel a folyadék­kal naponta egyszer, egy darab szivacs segélyével dörzsöljük be a fejbőrt.

Hányás ellen. Ha igen erős, szűnni nem akaró hányás veszi elő az embert, az ellen dr. Davis azt ajánlja, hogy a hátgerincz alsó részére jégdarabokat kell tenni, mire a hányás rendesen azonnal megszűnik.

A hideg lábon segíteni. Gyakran megesik, kivált gyengébb nőknél, hogy lefekvéskor, "bármennyire betakarják is lábaikat, órák hosszáig jéghidegek azok, úgy, hogy aludni sem tudnak miatta, Ezen a kellemetlen bajon úgy lehet segíteni, hogy az ilyen lábat lefekvés előtt hidegvizes ruhával addig dörzsöl­jük, míg csak ki nem vörösödik s meg nem melegszik, ekkor jó szárazra letöröljük s vastag gyapjúharisnyát húzunk rá.

A hónalj izzadása ellen. Némelyeknél igen kellemetlen az, hogy hónaljuk nagy mértékben izzadni szokott, minek követ­keztében sokszor még a ruha is egészen átnedvesedik. Segí­teni lehet pedig ezen kellemetlenségen úgy, hogy a hónaljat napjában kétszer szappanos vízzel kimossuk, aztán tiszta bor- szeszszel jól bedörzsöljük.

A kifekvési seb ellen. A kik betegség miatt sokáig kény­telenek feküdni, sokszor megesik, hogy e miatt egyik-másik testrészük kisebesedik. Ennek elhárítására vagy enyhítésére ajánlatos a következő s z e r : vagy 8 szem birsalmamagra önt­sünk 2 evőkanálnyi vizet s engedjük addig állani, mig nyál­kás folyadék képződik. Ezzel ecseteljük aztán be naponként kétszer a veresedni kezdő testrészeket. így a veresség hamar elmúlik, a bőr megerősödik s meg lesz előzve a kifekvés veszedelme. Mindjárt kezdetben jó ezen eljáráshoz folyamodni, ámbár gyakran még akkor is használ az, ha a test emitt-amott már sebesedik is.

A kólika gyors gyógyítása. Vegyünk elő egy kendőt vagy egyéb fehérruhát, m ártsuk be azt forró vízbe s gyorsan kivéve, tegyük rá a fájó hasra.

Köhögés ellen. Ha a köhögés meghűlésből származik, nagyon enyhíthetni azt a következő szer használatával. Össze

kell aprítani hat almát héjastól, erre rá kell önteni egy liter jó forrásban levő vizet, hozzá kell keverni 50 gramm tiszta mézet és két czitromnak a levét. Ezt a keveréket egy jó óra hosszáig a meleg tűzhelyen kell befedve tartani, azután pedig leszűrni s a tiszta folyadékból jól megmelegítve, időnként iszogasson a beteg.

Szer a köhögés ellen. (Más.) Egy öreg erdész a köhögés ellen azt ajánlja, hogy közönséges zabszalmából kell teát főzni. Ha ebből a teából naponta többször iszik a beteg, a köhögés, az öreg erdész állítása szerint, legkésőbb iiárom nap alatt tel­jesen meg fog szűnni.

A lábikra görcse ellen. Ha ez a kellemetlen baj meglepi az embert, rendszerint elegendő, ha a sarkat jó előre nyújtjuk, vagy pedig egy kulcsot, vagy más vasdarabot a lábikrára kötünk. Az erős dörzsölés is gyakran segít. Néha azonban, kivált idősebb személyeknél, makaesabb a baj, midőn szükséges lesz a lábikrát reggel és este közvetlen a lefekvés előtt hideg vízzel derekasan megdörzsölni. Ha ez sem használna, akkor ezt tegyük: valami fehér ruhát áztassunk hideg vízbe, aztán facsarjuk ki s így tekerjük rá szorosan a fájós lábra, felül pedig ezen nedves ruhára szárazát csavarjunk és hagyjuk így, míg csak a nedves ruha is ki nem szárad. Ezen utóbbi eljárás, a test egyéb részeinek fájdalmai ellen is sokszor rendkívül jó hatással szokott lenni. Néha a lábikra görcse altesti fájdal­makkal szokott együtt já rn i; ez esetben este csak igen könnyű és kevés vacsorát szabad enni s tele gyomorral egyáltalában le nem feküdni.

A láb megfagyása ellen. Nedvesítsünk meg egy darab^ itatós papirt vagy vásznat spirituszban, vagy pedig a kapczát,” harisnyát áztassuk bele. Erre 1—2 levél száraz papirt csava­runk s felhúzzuk a csizmát vagy czipőt. De az is használ, ha a lábfejet és alsó lábszárat közönséges irópapirral begöngyöl­jük s harisnyát húzunk rá. így akkor egész nap kin lehetünk a hidegen, vagy lovagolhatunk s még sem fog megfagyni a lábunk, kivált ha a papirt kétszeresen alkalmazzuk.

Makacs fejfájás és idült hideglábúság. Ez ellen nagyon jő sikerrel lehet a talpfürdőt alkalmazni. Ez abban áll, hogy valami dézsába, csak két czentiméternyi magasságra, hideg vizet öntünk és a talpainkat beleállítjuk, miközben a lábakat összedörzsöljük. Az egész művelet csak két perczig tartson. Ezt a talpfürdőt legczélszerűbb este, közvetlen a lefekvés előtt venni s utána jól be kell takarni a lábat.

Méh- és darázsszúrások ellen a szájban. Gyakran megtör­ténik méz- vagy gyümölcsevés közben, hogy az embernek egy-egy méh vagy darázs is a szájába kerül s vagy ott, vagy épen a nyeldeklőben fájdalmas és veszedelmes szúrásokat okoz. Mihelyt ezt az ember észreveszi, rögtön nedvesítsen

10

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA. 145

Hasznos Kalauz.

146 AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

meg kevés vízzel egy kanálnyi lágysót és lassanként nyele- gesse le azt, mire úgy a daganat, mint a fájdalom rövid idő alatt el fog múlni.

A meleg tíz gyógyító hatása. Egy angol orvos szerint kisebb fejfájás azonnal meggyógyul, ha egy időben a nyakra hátul meleg vizes ruhát borogatunk s a lábakat is meleg vízbe dugjuk. A kólika is rögtön megszűnik, ha valami szal­vétát vagy egyéb vászonszövetet forró vízbe m ártunk s azt gyorsan összehajtva, a gyomorra nyomjuk. Ugyanezen eljárás némely fogfájás és a rheuma ellen is használ.

Segítség a mérgezéseknél. Ha ilyen szerencsétlenség tö r­ténik, gyorsan orvost kell hivatni, de a hol közelében nincs, magunk is próbáljuk meg rögtön a segítséget, a következők szerint: Ha a mérgezés vitriollal, választóvízzel vagy sósavval történt, akkor adjunk be a betegnek szódát; meszet vízzel fel­keverve (a milyennel meszelni szoktunk), vagy szappanos vizet. Ha lúgeszencziával, lúggal esett a 4 mérgezés, akkor eczetet vagy czitromlevet adjunk be. Kékgáliczmérgezésnél igyekez­zünk hányást előidézni ujjúnknak a torokba való dugásával, vagy meleg víz itatással, hányás után pedig nyers tojásfehér­jé t adjunk be. Pokolkőmérgezésnél nagyon sós vizet adjunk be. Ha, gyufaméreggel van baj, akkor hányást idézzünk elő. majd adjunk be tojásfehérjét. A karbolsavmérgezésnél szintén hánytatót adjunk, majd jeget és meszet vízzel hígítva. Gomba­mérgezésnél hánytatószert és fekete kávét adjunk, miközben a beteget hideg vízzel locsoljuk s borogassuk. Ha széngőztől le tt valakinek baja, vigyük friss levegőre s locsoljuk és boro­gassuk hideg vízzel. Dohány mérgezésnél adjunk a betegnek pálinkát s melegített erős bort, a testet pedig száraz, meleg ruhával dörzsöljük. A bürökkel való mérgezés esetén szintén így kell tenni.

Napszúrás ellen. Tegyük a beteget "hűvös szobában félig ülő helyzetbe, fejét mentői hidegebb vízzel vagy jéggel boro­gassuk, a testét pedig dörzsölgessük.

Nátha ellen. Egy kávéskanálnyi kám forspirituszt öntsünk bele egy szűkes edénybe, melyet forró vízzel félig formán tö lt­sünk meg. Az edény szájába aztán állítsunk be egy papir- tölcsért, melynek felső részébe egész orrunkat beledughassuk, így aztán szívjuk be 10—15 perczig a meleg kámforgőzöket s ezt 4—5 óra múlva ismételjük. Ezen eljárásnál rendesen már a harmadik beszívásra elmúlik a nátha.

Nátha ellen. (Más.) Gyakran használ azon egyszerű eljá­rás, hogy jó erős sós vizet csinálunk, mely olyan melegségű legyen, mint a kifejt tej, s az ilyen sós vizet aztán tenye­rünkbe véve, abból reggel és este szívjunk fel jócskán az orrunkba. Különösen szokott ez használni akkor, ha mindjárt alkalmazzuk, mihelyt a nátha kezdetét észrevettük.

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA. 147

Nyári szeplő ellen. Jó mosdóvizet készíthetünk, ha 2 gramm tiszta sósavat, 1 gramm levendulaspirituszt és 120 gramm párolt vizet (mindez kapható a gyógyszertárban) keverünk s azokat jól összerázzuk. Az így nyert folyadékkal reggel és este bekenjük a szeplöket, hanem ilyenkor egy óra hosszáig szük­séges a szobában benmaradni. A szeplők nem fognak ugyan teljesen eltűnni, de nagyon meghalványodnak.

Az orr vörössége ellen. Sikeres szer az orr kellemetlen vörössége elleti az, ha gyakrabban megmossuk olyan folyadék­kal, a mely 2 gramm boraxból, 1 unczia rózsavízből és 1 unczia narancsvirágvízből van összekeverve. A mint ezen folya­dékkal az orrot megmostuk, ne töröljük le, hanem hagyjuk ott megszáradni. Nagyon czélszerű azonban az orrot közben- közben még kámforspirituszszal is megmosogatni.

Orrvérzés ellenszere. Ha valakinek az orravére elindul s nem akar elállani, akkor ketté kell vágni egy fej vöröshagy­mát s annak felét a tarkóra kell nyomni. A ta rkó t különben hideg vízzel is jó mosogatni.

Pattanások ellen jó a következő szer: 10 gramm benzoe- tink tu rá t rázzunk össze jól 100 gramm tiszta spirituszszal s ezt öntsük bele — de folytonos keverés közben — 1/b liter vízbe, mire az olyan tejes kinézésű fog lenni. Ezzel a folya­dékkal dörzsölgessük aztán be a pattanásos arczot vagy kezet, egy darab vatta segítségével, még pedig mindig mosdás után.

Rekedtség ellen. E bajban a hideg víz úgy külsőleg, mint belsőleg alkalmazva nagyon hasznos. Az illető, reggel öltözés közben igyék meg egy pohár friss vizet, de nem egyszerre s napközben is gyakran iszogasson egy-egy kortyot. Este lefek­vés előtt pedig áztasson vízbe egy asztalkendőt, vagy más ilyen ruhát, facsarja ki azt, aztán kösse körül vele a nyakát, felül pedig a nedvesre megint kössön egy száraz kendőt. Ekkor feküdjön le s takarózzék be, vigyázván, hogy meg ne hűljön. Ezt a gyógymódot használni kell, míg eredménye lesz.

Rekedtség és torokfájás ellen. Rekedtség és torokfájás ellen igen jó, ha egy pohár forró vízben egy kis kanálnyi tiszta glicerint keverünk fel és a torkot azzal több ízben gar­garizáljuk.

Rheumatizmus ellen igen jónak mondják a következő egyszerű eljárást: Vegyünk annyi porrá tört ként (büdöskö­vet), a mennyi hüvelyknyi vastagságú csővé varrt vászonba belefér, s kössük ezt az illető helyen a meztelen testre, mire a rheumatizmus már egy nap múlva is megszűnik. Másik jó szer e baj ellen az eczetáther, melylyel a fájós helyet minden 12 órában jól be kell dörzsölni, azután pedig az ágyban jól betakarózni.

A sömör ellen. Egy maroknyi köleskását tiszta boreczet- ben meg kell főzni s rátölteni valami tiszta vászonra, ezután,

10"

148 AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

a milyen melegen csak kiállja az ember, rá kell borítni a sömörös helyre, bekötve s így hagyni 5—6 óra hosszáig. Levéve a kását a testről, megkenjük azt tiszta, sótalan zsirral, de a kezet megmosni nem szabad. Ezt ismételni kell kétszer-három- szor, mire a bor le fog hámlani, de a mosásától mindaddig óvakodni kell, míg csak teljesen meg nem gyógyult.

Szamárhurut ellen. Jónak mondják a következő árta l­matlan szert: Nagy vöröshagymákat vékony szeletekre kell vágni és új kasztrolban gyenge tűzre tenni zsír nélkül s leta­karva addig lassan párolni, a míg nedvet eresztenek, de nem szabad megbarnulniok, sem megpörkölődniök, ekkor vékony, ócska vászonruhába tekerve a beteg gyermek talpára kell kötni, olyan melegen, a mint kiállhatja, mire a beteg nem­sokára elalszik. Reggel leveszszük a borogatást és a hurut ereje rendesen meg lesz törve, s a felgyógyulást nemsokára vár­hatjuk.

Szamárhurut enyhítése. A gyermekek szam árhurutját nagyon enyhíti, ha egy-egy darab boreczetbe itato tt fehér czuk- rot adunk nekik.

A száj kellemetlen szaga. Ezen baj ellen eddig a legjobb­nak ismert szer a falmangánsavas-káli. Ebből egy pár morzsát feloldunk egy pohár vízben, hogy az halvány violaszinű s át­látszó legyen; ezzel kell aztán a szájat öblögetni.

Ha mész cseppent a szembe. Ha valakinek mész cseppent a szemébe, óvakodjék azt vízzel kimosni, hanem cseppentsen a sérült szembe tiszta olajat, vagy ha kéznél van: szirupot; ez utóbbi még jobb.

A szembe esett tárgyak eltávolítása. Ha valami apróság a szembe kerül, azt úgy távolíthatjuk el, ha egy pár lenmagot a szemhéj alá tolunk s ott hagyjuk. Egy idő múlva aztán meg­mossuk a szemet tiszta vízben, mire a baj rendesen elmúlik.

Szemgyuladás ellen, ha a varrásnál, olvasásnál vagy egyéb ilyen munkánál beállott megerőltetésből származott, nagyon jó eljárás az, hogy színig megtöltünk egy poharat olyan meleg- ségű vízzel, a hogy azt a szem elállja, s abban a szemet naponta háromszor megfürösztjük, úgy hogy a szemet a vízbe nyom­juk, miközben úgy teszünk, mintha pislognánk. A szem katarrhus ellen a híres Kneipp még a következőt a ján lo tta : egy kanál meleg vízbe néhány csepp tiszta mézet kell keverni s ezen folyadékból pár cseppet a beteg szembe cseppenteni, még pedig lefekvés előtt. S ezt néhány napon át — a mint a szükség m utatja — kell ismételni.

Szédülés a kocsiban. Sok embernek az a sajátsága, hogy kocsizás alatt, nevezetesen ha háttal kell ülnie a kocsishoz, visszafelé, a mint mondják, rosszul lesz, szédül, gyomra fel­háborodik. Pedig sokszor kénytelen így ülni. Hogy tehát az ilyen kellemetlen érzésen segíteni lehessen, annak egyszerű

AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA. 149

módja az, hogy egy csomó petrezselyemlevelet kell kocsizás alatt a gyomorra tenni. Ugyancsak jó hatással van az is, ha gabonapálinkába áztatott itatós papirt borítunk a gyomorra.

Az elszédültekkel való bánás. Fektessük le a beteget hű­vös, tiszta levegőjű szobában, gyorsan tágítsuk meg ruháit, rakjunk fejére jeges borogatást s ha lehet, hashajtót is adjunk be, ezenkívül a tarkóra m ustárt is tehetünk, vagy reszelt to r­mát. Ha a szájon habzó nyál kezdene kijönni, akkor erős bort vagy egy kevés jó pálinkát kell beadni. Megjegyzendő még, hogy ha a beteg arcza vörös, akkor a fejét magadra fek­tessük, ha pedig sápadt, színtelen, akkor a feje alját alacsonyra kell vetni. Különben oly esetben rögtön orvosért kell küldeni, m ert nem tudhatjuk, hogy nem valami veszedelmes jelenséggel van-e dolgunk.

A szemölcs elvesztése. Ezt kétfélekép is eszközölhetjük, a mi nem sokba kerül s mégis biztos. Az egyik az, hogy a gyógyszertárban feloldatunk 25 gramm collodiumban 1 gramm sublimátot s a szemölcsöt ezzel naponta egyszer ecset segé­lyével bekenjük, de vigyázva, hogy a kenőcs a bőrt is ne érje. A másik mód még egyszerűbb s annyiból áll, hogy veszünk töm ör salétromsavat, melybe egy kis hegyes fapálczikát belemártva, ezzel a szemölcsöt naponként néhányszor megérintjük, itt is vigyázva azonban, hogy a sav a test egyéb helyét ne érje.

A szemölcs elvesztése. (Más.) A szemölcsöket el lehet pusztítani úgy, ha közönséges szódát oldunk fel kevés vízben s azzal a szemölcsöt benedvesítjük s rajta megszáradni enged­jük. Ezt az eljárást gyakran ismételjük, míg csak a szemölcs el nem múlik.

Szunyogcsípés ellen. Legjobb csillapító szere ennek, vala­mint más rovarcsípéseknek is a közönséges só. Olvaszszunk fel sót vízben, még pedig jó sokat s ezzel kenjük be többször egymásután a fájdalmas helyet. Az is használ, ha a csípés helyét szappannal jól bedörzsöljük s az ott tám adt szappan­habot megszáradni engedjük. Erre is hamar elmúlik a csípés kellemetlen fájdalmassága. Ha szalmiák-szeszt, vagy faolajat cseppentünk a csípési helyre, az is használ, sőt szükség esetén jó szolgálatot tesz, ha nedves földet is nyomunk a csípésre. A szúnyogot különben távol ta rthatjuk magunktól, ha ru ­hánkra néhány csepp levendulaolajat cseppentünk; míg ennek a szaga egészen el nem párolog, kerülni fognak bennünket a szúnyogok.

A taraczk gyógyhatása. A mező ezen alkalmatlan gyomja győgyerővel is bír. Nevezetesen, ha a taraczk hosszú gyökereit tisztára megmosva, megszárítva és apróra vagdalva teának megfőzzük, ez a gyermekek szam árhurutja ellen igen jó hatású szokott lenni. De hasznos az sok egyéb bajnál is, mint pl. a katarrhus, vizelési nehézség s szorulás ellen.

150 AZ EGÉSZSÉG ÉS EMBERI TEST ÁPOLÁSA.

Torokfájás ellen. Ezen kellemetlen bajnál sokszor rend­kívül jó hatással van az, ha a fájós torkot gyakrabban jó sós vízzel öblögetjük, gargarizáljuk.

Szer a tyúkszemek ellen. A tyúkszemet előbb kellőleg kivágjuk, azután, pedig collodiummal (kapható a gyógyszertár­ban) bekenjük minek következtében huzamosabb időre érzé­ketlenné válik, s nem fog fájni.

Tyúkszem-puhító. Hogy a tyúkszemet könnyebben eltávo­líthassuk, szükséges azt elébb jól kipuhítani. Ez pedig a lég* egyszerűbb módon úgy eszközölhető,hogy lefekvés előtt kössünk rá a tyúkszem re egy több rét összehajtott vizes vászondarabot, aztán hogy a nedvesség hamar el ne párologjon, valami víz­hatlan anyaggal, mint viaszos vászon, puha bőr vagy efféle, borítsuk be, aztán erősítsük meg úgy, hogy le ne eshessék. így reggelre a tyúkszem, ha jól csináltuk a dolgot, egészen meg fog puhulni, úgy, hogy néha életlen bicskával is egészen kife­szíthető lesz.

A vérzés elállítása. Hogy a vágott seb vérzését elállítsuk, vegyünk elő vattát, mártsuk azt forró vízbe és gyorsan borít- * suk rá a sebre.

Yörös haj megszökítése. Ha az újszülöttek vörös hajjal jönnek a világra, azon a híres Kneipp szerint úgy lehet segí­teni, hogy a hajat állott tejjel jól meg kell mosogatni, mire a vörös haj szép sárgásszőke szinűvé válik.

HASZNOS TUDNIVALÓK

A J Ó S Z Á G T A R T Á S R Ó L .

Állati tetvek ellen. Épen oly egyszerű mint hatásos, s lovaknál, szarvasm arhánál és disznónál egyaránt használható, ha petróleum ot és lenolajat egyenlő arányban összerázunk s azzal egy gyapjú-rongyot beitatva, s így a tetves részeket megkenegetjük. A tetvek ugyan rögtön elpusztulnak, de azért az eljárást néhány nap még ismételni kell. Végre a bekent helyeket meleg vízzel és zöld szappannal jól lemossuk. Ezen szer használatától a szőr nem fog kihullani.

Az állati tetvek ellen. (Más.) Sok mindenféle szert ajánl- gatnak és árulnak ezen élősdiek elpusztítására, én azonban — mondja egy régi gazda — hosszas tapasztalatom után leg- czélszerűbbnek tartom a petróleum használatát. Nem úgy azon­ban, hogy a petróleumot tisztán alkalmazzuk, mert ez ártalm as lehetne, sőt esetleg veszélyes is, hanem úgy, hogy keverjük a petróleumot tíz annyi vízzel s ezzel kenjük a jószágot azon helyeken, a melyeket a tetvek elborítottak s bizonyára min­den egyéb pancsolás nélkül czélt fogunk érni ezen egyszerű házi szerrel.

Anyátlan csikó felnevelése. Ha a csikó anyátlanul marad, vagy a kanczának nincs elég teje, az esetben jónak bizonyult a csikónak az anyatej helyett lefelezett tehéntejet adni. Egy liter lefelezett tejbe egy evőkanálnyi czukrot teszünk, s a tejet fel kell melegíteni enyhősre. Hogy mennyit adjunk a csikónak, ezt literszám ra bajos meghatározni, minden esetre annyit, a mennyit megiszik. Az itatás napjában 4—5-ször tö r­ténik. Kezdetben ajánlatosabb kis adagokat adni többször s csak később, ha a csikó idősebb lesz, itatunk kevesebbszer. Sohase hagyjuk a csikó előtt állni a tejet, hanem minden itatás után távolítsuk el a mi megmaradt, m ert a hideg ital ártalmas a fiatal állatnak. A negyedik héten egy kevés zúzott

152 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

zabot és jó vékonyszálú szénát teszünk a csikó elé. Ily etetés mellett anyatej nélkül is szépen fel fog nőni a csikó.

A bárányok bélférgei ellen. Vegyítsünk össze 40 gramm vizet, 15 gramm chinosolt, 120 gramm rozslisztet, 25 gramm porrátö rt czukrot, 100 gramm tiszta mézet, s ezen keverékből naponta kétszer-háromszor kenjünk egy-egy késhegynyit a bárány nyelvére, vagy ostyába takarva adjuk be neki.

Ha a fiatal bika nem akar hágni. Ezen úgy kell segíteni, hogy adjunk neki naponként 1—2 kiló zabot abraknak, aztán ereszszük a legelőre üszők s fiatal tehenek közé, valamint az istállóban is ezek közé kössük. Nem árt az ilyen bikának egy- egy kis repczepogácsát is adni, a mi szintén elősegíti a nemi ösztön felébredését.

A borjak járványos hasmenése ellen. Nagyon jónak mond­ják a következő eljárást. Mihelyt a bajt észreveszszíik, azon­nal el kell választani a borjút az anyjától, hogy ne szophas­sák. Ezután rizst főzünk egészen nyálkás péppé s ebből adunk a borjúnak naponta ötször, fél kilónyít, ugyancsak ilyen rizs­főzettel naponta kétszer megklisztérozzuk a borjút. Ha a has­menés már nagyon heves, akkor az elmondottakon kívül még egy késhegynyi szaliczilsavat, vagy e helyett 15 csepp ópiu­mot is adunk be az állatnak. A leírt eljárást három napon át folytatjuk, mire a hasmenés rendesen megszűnik. Ugyanez a módszer a csikóknál is sikerrel alkalmazható.

A borjúk koszossága ellen. Ezen baj ellen, melyet sömör- nek is neveznek, jó sikerrel alkalmazható a következő eljárás: Fakátrányból és kénvirágból 500—500 grammot, zöld szappan­ból és borszeszből 1000—1000 grammot, porrá tö rt krétából 125 grammot kenöcscsé keverjünk össze, azután a koszos helyeken képződött vart friss repczeolajjal kenjük be, hogy megpuhuljon, majd langyos szappanos vízzel és kefével jól le­mossuk, aztán az em lített kenőcscsel, szintén kefe segélyével jól bedörzsöljük. Egy hét múlva lemossuk ezt meleg szappa­nos vízzel. Ez alatt a borjút jól letakarva kell tartani, hogy ne nyalhassa magát. Ha a baj nagyobb, akkor a bekenést ismé­telni kell. Az esetben, ha a kosz egyes ritka foltokon m utat­kozik, csak ezeket és környéküket kell bekenni, máskülönben pedig az egész testet.

Ha a borjak egymás testét szopják. Gyakran van a borjúk­nak olyan rossz szokásuk, hogy egymás fülét, nyakát vagy más testrészét szopogatják, a mi pedig azért veszedelmes, mert így egymás szőrét is kitépik és azt lenyelik. Az így lenyelt szőr pedig csomókat képez idővel a gyomorban, a mi halálossá is válhat a jószágra nézve. E rossz szokás ellen leg­biztosabb orvosság, ha egy-egy kis sót adunk a borjúknak. Ugyanez használ az olyan baromfiaknál is, a melyek egymás taraját, vagy fejét szokták csipkedni.

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 153

Csikókeli ellen. Tiszta, szellős istállóba állítsuk a csikót, ta rtsuk jól szénával s az abrak egyik része helyett adjunk neki sárgarépát, vagy ha nem volna, közönséges répát. Napon­ként dörzsöljük le jól, hűvös időben pedig takarjuk le pok- róczczal s a meghűléstől általában óvjuk. Ha szorulásba esnék a csikó, adjunk be neki vagy 50 gramm keserűsót, melyet legjobb e czélra vízzel és liszttel galuskává gyúrni.

Égési vagy forrázási sebre. Az ilyen helyet mindjárt, mihelyt a baj megesett, kenjük be sózatlan vajjal, vagy tojás- fehérjével és szorgalmasan borogassuk mentői hidegebb vízbe m ártott ruhával. Ha hólyagok képződnek, ezeket ki kell szúrni, hogy a vizök kifolyjék. Ha pedig eleven seb támadt, akkor azt ólomeczetes faolajjal (a patikában lehet csináltatni) ázta­to tt ruhával borítsuk be s erre alkalmazzuk aztán az említett hideg borogatást, míg csak a gyuiadás szemlátomást elmúlik.

Elöhasi tehenek hozzászoktatása a fejéshez. Legjobb az üszőket már a hasasság alatt úgy szoktatni, hogy az első fejésnél ne nyugtalankodjanak. Ezt pedig elérjük, ha pár héttel az elles előtt a tőgyeket többször napjában megtapogatjuk, a csecsbimbókat meghúzkodjuk, term észetesen nyugodtan és csendesen járva el, hogy az állatot szelíddé, bizalmassá tegyük. Ha azonban valamelyik üsző mégis ellenkeznék, csökönyös volna, annál erőszakkal, megkötözéssel stb. nem sokra megyünk. Először is próbáljuk meg az állat figyelmét másra irányozni, pl. azzal, hogy valaki, a kit már ismer, egy bottal a szarvát csendesen veregeti, vagy jó hideg vízbe m ártott pokróczot teszünk a derekára. E két móddal már gyakran értek el eredményt. Ha azonban az állat mégis nyugtalankodnék, nem marad egyéb hátra, mint rövidre kötni, s egyik lábát fel­emelni, azután lassan, csendesen az állatot folytonos csitít- gatva hozzákezdeni a fejéshez. Természetesen, ha az egyik első lába fel van emelve, hátul nem rúghat, de azért ennél az eljárásnál is a legnagyobb nyugalmat ta rtsuk szem előtt.

A folyvást sárló kanczán segíteni. Néha megesik, hogy egyik-másik kancza, úgyszólva szakadatlanul sáriik, a mi igen kellemetlen és hátrányos a gazdára nézve. Ezen biztosan segít­hetni, ha eczetsavas vasoldatot adunk be a lónak, naponként egy evőkanálnyit egy veder vízben itatáskor s ezt mindaddig folytatjuk, míg a sáriás elmarad. A mondott szernek gyógy­szertári neve: liquor ferri acetici.

A fejés helyes módja. A fejés alá fogott csecsbimbók sor­rendjét tekintve, háromfélekép lehet fejni: 1. két ugyanazon oldalon levő (tehát egy mellső és egy hátsó) csecsbimbót egy­szerre; 2. egyszerre a két mellső vagy két hátsó csecsbimbót; és 3. az egyik oldalon a mellső, a másikon a hátsó csecsbim­bót egyszerre, tehát keresztben. Ezt az utóbbi módot Svájcz- ban szokták gyakorolni általánosan, habár nálunk is több vidé­

154 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

ken láthatni, s a két első mód felett főleg azért érdemel első­séget, m ert a keresztben való fejésnél inkább gyúratik egyszerre az egész tőgy. Ez az utóbbi pedig azért fontos, m ert ez által a tejmirigyek csatornácskáiban levő zsírgolyócskákat és egyéb tejalkatrészeket kényszerítjük arra, hogy jobban csúszszanak le a tőgybe, illetőleg a csecsbimbókba. Maga a term észet is utal arra, hogy fejés alatt jó a tőgyet minél jobban meggyúrni. Figyeljük meg csak a szopó borjút és látni fogjuk, hogy lök- dösi az orrával a tőgyet, ha a csecs már kezd ürülni, s úgy látszik, hogy ez a lökdösés és nyomás a tehénnek nem fáj, csak akkor, ha a tőgy már üres.

A gyapjúrágás ellen. Ez a juhoknál fordul elő s ha jelen­ségét látjuk, igyekezzünk a juhokkal hüvelyes vetemények, mint bükköny, borsó stb. szalmáját etetni, vagy here-, luczerna- szénát, abraknak pedig bükkönymagot, konkolyt. Sózni is rendesen kell a juhokat; azokat pedig, a melyek a gyapjú­rágásra már rászoktak, ki kell szakítani a falka közül s men­tői többet kün, a szabadban járatni.

A gyógyszer beadása az állatoknak. Ez nem könnyű dolog, a mint ezt mindenki tudja, a ki próbálta. Ilyen alkalmaknál a következőkre kell figyelemmel lenni. Ha pornemű orvossá­got akarunk a jószágba vízben vagy egyéb folyadékban beön­teni, vagy petróleumot, terpentinolajat s más effélét, akkor nagyon vigyázni kell, nehogy a folyadék a lélegző csőbe téved­jen, m ert ez az állat elpusztulását vonhatná maga után. Leg- czélszerűbb egy szarútülkön keresztül önteni be az orvosságot, vagy ennek hiányában valamely erős (pezsgős, sörös) üveget vegyünk elő, s abból öntsük be a folyadékot. A szélesszájú edény, mint fazék, köcsög stb., azért kerülendő, mert így köny- nyen a lélegző csőbe ju thatna az orvosság. Igen rossz szokás a beöntés alkalmával az állat nyelvét megfogni s kihúzni, nem­különben a beteg jószág orrát befogni. Ez utóbbi eljárás kivált a lóra nézve felette rossz, minthogy csak az orrán át tud lélegzeni, ha tehát befogjuk neki, addig nyugtalankodik, eről­ködik, míg az orvosság biztosan nem jó helyre megy. A beöntő edényt (szarútülök, pezsgős, sörösüveg stb.) a jószág szájának fogatlan részénél, tehát oldalt kell a szájba bedugni és a folya­dékot a szabadon hagyott nyelvre jó mélyen önteni, hogy azonnal lefolyjék. Ezért az illető jószág fejét is fel kell emelni, de nem túlságos mértékben, mert így meg nem tudna aztán nyelni. Szorongatni sem szabad az állat torkát,* a mint az némelyeknek szokása. A nagyon keserű, vagy rossz szagú orvosságot csak folyadék alakjában kell a szarvasm arhának beadni, nem pedig mint lapdacsot, mert ez esetben a böndőbe jutva, annak tartalm át kellemetlen szagúvá, ízűvé tenné s az állat nem kérődzné meg, a miből ismét emésztési zavarok szár­maznának.

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 155

Ha a tehén siker nélkül folyat. Ha azt veszszük észre, hogy a tehén vagy üsző, ámbár már többször is felvette a bikát, még sem kapott borjút, akkor a következőket tegyük vele: A bika alá való bocsátás előtt egy darabig tartsuk szűk koszton a jószágot s engedjünk neki elegendő mozgást a sza­badban. Aztán mikor már a bika alá akarjuk ereszteni, elébb jártassuk meg jól a tehenet. Nagyon tanácsos ezenkívül másik bikát választani, nem pedig azt, a melyik már eddig meg­folyatta. Némelyek sikerrel alkalmazták azt az eljárást is, hogy a jó erőben levő, de semmikép megtermékenyülni nem akaró tehénen közvetlenül a bika alá való bocsátás előtt eret vágtak.

Hasmenés ellen. Ha öregebb jószágnál következik be, akkor ne hagyjuk sokat inni és száraz takarm ánynyal tartsuk, napjá­ban pedig kétszer egy-egy összemarék jól megpörkölt és darált rozsot, ha pedig a jószág ezt megenni nem akarná, akkor víz­zel feleresztve öntsük bele ; a nagy marhába egy összemarékkal, a juhba, disznóba pedig ennek egy negyedrészét. A beteg jószág­nak különben nagyon jó a hasát is valami pokróczczal bekötni. Ha az említett pörkölt rozs két nap alatt nem használna, akkor főzzünk fiatal fűzfakérget mindaddig vízben, míg ez jó barna szinű lesz, s ebből adjunk be a nagy jószágnak naponta kétszer1—1 liternyit, a juhnak és disznónak pedig negyedlitert, de ezenkívül pörkölt rozsot is adjunk nekik. Ha már régi a hasme­nés, akkor jó száraz takarm ánynyal tápláljuk a jószágot, abrak gyanánt darát vagy zabot adjunk neki, de e közé annyi pörkölt roszot keverjünk, a mennyit megeszik. E mellett következő gyógyszert adjuk: 10 gramm tarnicsgyökérport és ugyanannyi csersavat naponként négyszer öntsünk a jószágba vízzel keverve, de a juhnak és sertésnek csak negyedrésznyit. A jószág hasa- tá ját kámforszesz és terpentinolaj-keverékkel csapkodjuk be s csutakoljuk le jól, aztán jó meleg pokróczczal kössük be. A szopós borjak hasmenése ellen igen jó az ópium tink tura melyből a borjú nagyságához képest 3—4—5 grammot adjunk be egyszerre vízzel vagy tejjel vegyítve, még pedig naponta kétszer. Ezenkívül ta rtsuk a borjút melegen és szárazon s ne engedjük se sokat szopni, se sokat inni.

Ha a tehén tejelése nem akar megindulni. Ha a tehén tejét csökönyösen visszatartja, arra nézve Amerikában azt az eljárást használják, hogy összetörnek egy fél marék kömény­magot és borókabogyót (borovicskát) s azt egy abraknak való korpával vegyítve, ivós alakjában este odaadják a tehénnek, mire az reggelre szépen íe fogja adni a tejet.

Ha a sertés nem gyarapodik. Olykor tapasztaljuk, hogy a sertés jól eszik, még sem igen akar gyarapodni, ezenkívül a jószágon bágyadtság vehető észre. Oka ezen jelenségnek rend­szerint az, hogy sok bélféreg van a sertésben, a melyek elűzé­

156 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

sere adjunk a sertésnek gyakran tököt, ugorkát, savanyú almát s retket, a mi sok háznál úgyis felesleges mennyiség­ben van a kertben.

Hízósertésnek étvágyát javítani. Megesik olykor, hogy a hízóba fogott sertések elvesztik étvágyukat s annak következ­tében soványodnak; hogy ez ne történjék, adjunk nekik min­dennap két összemarékkal zabot, egynek-egynek, mit a követ­kező módon készítünk e l : Annyi zabot, a mennyi két napra szükséges, rétegenként kell fazékba vagy dézsába rakni, min­den réteget sóval behinteni és annyi langyos vizet ráönteni, hogy a zabot elborítsa. Minthogy azonban a zab a vízben meg­dagad, az edényt nem kell egészen m egtölteni; 24 óra alatt kell ezen besózott zabból minden sertésnek két marékkai adni naponta, akkor az egész hizlalási idő alatt mindig jó étvágy- gyal esznek, bármit adnak elébük. Minden héten egyszer lehet a zab közé antimoniumot is keverni, még pedig minden ser­tésre egy-egy késhegynyit számítva.

Idegen marhát összeszoktatni. Ha vásárban vett m arhát kötünk a többi közé, ezek amazt rendesen öklelik, rúgják s elverik a jászoltól, sőt néha súlyosan meg is sebesítik. Ezen legegyszerűbben s legbiztosabban úgy segíthetünk, ha a vett jószágot a régi jószágok friss ganéjával jól bekenetjük s éjsza­kára kötjük be a többi közé. így az új jószág olyan szagú lesz, mint a többiek s csakham ar megbarátkoznak vele, azután pedig letisztíthatjuk. Ez a módszer, a hol megpróbálták, min­denütt czélszerűnek bizonyult.

Indítani nem akaró ló. Az ilyen csökönyös jószágot gyak­ran észretéríthetjük a következő eljárással: Fogjuk be a lovat egy kocsiba a rendes helyre, egy másik, jól húzó lovat pedig a kocsi hátuljához. Aztán az utóbbi lovat indítsuk meg, mire az a kocsit odább húzván, az elől fogott csökönyös lovat is húzza. Erre ez elébb igyekszik megállni, majd pedig maga is húzni kezd. A mint már ennyire ment, csak hajtsuk előre, míg a hátulsó lovat ne engedjük húzni, csak ha amaz megint csökönyösödni kezdene. Addig próbálgassuk pedig ezt, míg a csökönyös ló rendesen húzni fog. Legtöbb lónál sikerrel já r ez az eljárás, a melyiken azonban egyáltalán nem akar fogni, azzal hiába vesződnénk tovább.

A járomtörés ellen. Ha m egtörtént ez a baj, akkor néhány napig okvetlen hevertetni kell az ökröt s a tö rést ólomecze- tes vízbe m ártogatott ruhával kell borogatni. Ez az ólomecze- tes víz pedig úgy készül, hogy 100 rész vízben 20 rész ólom- eczetet keverünk el. Ha már erősen gyuladt daganat támadt a törés helyén, akkor sűrűn kell azt hideg vizes ruhával boro­gatni, ha pedig a gyuladás szűnik, úgynevezett huszárzsirral (kapható a patikában) kell bekenni. Ha látjuk, hogy a daganat

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 157

meggennyedt, a tövén ki kell szúrni s kinyomni belőle a geny- nyedtséget.

A jószág fuladási rohamai ellen. Ha valamely jószágnak torkába szorul a takarm ány s fuladozni kezd, akkor fecsken­dezzünk hideg vizet a jószág füleibe. Ez az állatot arra kény­szeríti, hogy fejét igen hevesen mozgassa, rázza, miközben rendesen megszabadul a torkába rekedt tárgytól.

A jószág felfúvódása ellen. Egy állatorvos a következő szert ajánlja, melyet mindig készletben tartson a gazda: Két fej fokhagymát apróra vagdalva, egy liter tejben fel kell for­ralni s az így származott folyadékot jól bedugaszolt üvegekben eltenni. Minél régibb az ilyen folyadék, állítólag annál hatá­sosabb. Ha aztán a jószág elkezd fúvódni, akkor a folyadékból negyedliternyit kell beletölteni és ezt ismételni negyedórán­ként, míg látjuk, hogy a veszedelem elmúlt,. Ha nagy a jószág s a felfúvódást nem mindjárt vettük észre, akkor félliternyit is önthetünk bele, míg kisebb jószágokba kevesebb is ele­gendő.

Jószág mentése tűz alkalmával. Ez legjobban azoknak sike­rül, a kik az állatokat naponként etetik, gondozzák, még pedig olyformán, hogy a lovakat felszerszámozzák, az ökröket és tehe­neket pedig összelánczolják és kivezetik. Csökönyös és oly állatoknak, melyek a tűz folytán megvadultak, bekötik elébb a szemét. A juhakolban legelőször a vezérürüt kell megfogni és kituszkoini az ajtón, a többi juhot pedig hátul az ebekkel szoríttatjuk kifelé. Ha azonban az akol azon oldalára piroslik a tűz fénye, a melyen az ajtó van, semmi áron sem lehet a juhokat kihajtani az akolból, ilyenkor lehetőleg gyorsan lyu­kat kell ütni az akol falába s azon hajtani kifelé a birkát. A sertéseket leginkább a kondás vagy más oly cseléd, a ki őket naponként eteti, hajthatja ki az ólból, de ha ennek sem sike­rül a dolog, nem marad egyéb hátra, mint egyenként a fülük­nél és hátsó lábuknál megfogva vonszolni ki. Mentés közben nem szabad lármázni, sem más olyasmit tenni, a mi az álla­tokat még inkább zavarba hozná.

A jószág sebe kezelése. Ha a jószágon seb esik, még ha csekélynek látszik is az, azonnal mossuk ki tiszta vízzel, s ha erősen véreznék: tegyünk a vízhez egy kevés timsót is. A gennyedés megakadályozására a sebet collodiummal vonjuk be, a melyet minden gyógyszertárban kapni s minden háznál készletben kellene tartani. Mihelyt a collodium a levegővel érintkezik, vékony, de tömör hártyát képez, mely elzárja a sebet és megakadályozza, hogy ahhoz akár levegő, akár egyéb tisztátlanság hozzáférhessen és gennyedést okozzon. A védő takaró alatt azután, a melyet időről-időre meg kell újítani, a gyógyulás zavartalanul folyik.

158 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

Koszos sertés gyógyítása. Kenjük be a kosz által meg­lepett részt kenőszappannal, melyet 24 órán át hagyunk rajta, s azután meleg vízzel jól lemossuk, hogy a var fellágyuljon, melyet erre valamely bádogkanállal óvatosan lekaparhatunk. Ezután három napon át naponként egyszer bekenjük az illető helyeket oly kenőcscsel, melyet egy súlyrész kreozot — (kapható a gyógyszertárban) — nyolcz súlyrész kátrány-, nyolcz súlyrész kenőszappan-keverékből készítünk. E kenőcs három napi hasz­nálata után újra kezdjük a kenőszappannal való bemázolást s ennek meleg vízzel való lemosását, utána pedig ismét három napig a kenőcsöt használjuk s ez eljárást folytatjuk mind­addig, míg csak az állat meg nem gyógyul. A szappan- és kenöcs-bedörzsöléshez jó durva kefét használunk. A baj tovább­terjedésének megakadályozása végett, az egészséges sertéseket gondosan fertőtlenítjük a betegektől, a koszos sertések istálló­jától a szalmát és faanyagot eltávolítjuk és elégeljük, az istállót gondosan fertőtlenítjük és újra meszeljük. Ha csupán fából készült ólaink vannak, ezeket a fertőtlenítő folyadékkal erő­sen be kell itatni. Fertőtlenítésre 10%-os karbolsavoldatot hasz­nálunk. Míg azonban az ól jól ki nem száradt és szellőzött, addig nem szabad a sertést belerekeszteni.

A koczák felbúgatása. Tanácsos dolog a koczát mindjárt ellés után kan alá ereszteni. Mert ez a már meglevő malaczok- nak is egészségére válik. Ugyanis a legtöbb kocza mindjárt az ellés után elkezd búgni, és ha kan alá nem bocsátjuk, akkor malaczai hosszabb ideig hasmenésben fognak szenvedni, mi miatt nagyon elcsigázódnak, sőt néha el is pusztulhatnak. Ha pedig hamarjában felbúgatjuk a koczát, akkor a malaczai is egészségesen fognak fejlődni. Ez esetben is megtörténhetik ugyan, hogy a malaczoknál hasmenés jelentkezik, de ez néhány nap múlva minden ártalom nélkül el fog múlni.

Lefeküdni nem akaró lovak. Nem ritkán van olyan lovak­kal dolgunk, a melyek sohasem feküsznek le, hanem mindig állva alusznak és nem pihenik ki magukat sohasem oly töké­letesen, mint azok, a melyek lefeküsznek. Ezenkívül az előb­biek lábaiknak állandó megerőltetése miatt idejekorán haszna­vehetetlenekké válnak. A lovaknál ez nem csupán rossz szokás következménye, hanem mindig valamely belső okból szárma­zik. Sok ló mellbeteg, s ha lefekszik, nehezebben tud lélegze­tet venni; másoknál gyuladásos folyamatok vannak a gerincz­agyban, vagy a lágyékcsigolyák nőttek össze, vagy a hátsó részek izmai meg vannak merevedve, s az ilyen lovak érzik, hogy ha lefeküsztek, csak nagyon nehezen vagy épen nem képesek felkelni s ezért kerülik a lefekvést. Az ilyen lovat aztán, ha csak az elsorolt bajokat meggyógyítani nem lehet, hiába is igyekeznénk lefekvésre bírni. Azonban lehet a le nem fekvésnek más oka is, mely nem a ló betegségében rejlik, pl.

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 159

nagyon szűk állás, vagy más ok. Ha valami ily ok miatt szo­kott rá a ló a le nem fekvésre, akkor arról legjobban leszok­ta thatjuk úgy, ha szabadon, megkötetlenül, valami üres ólba zárjuk éjszakára, melyet azonban egészen bealmoztunk. Ilyen helyen a ló — ha egyáltalában gyógyulásra képes — mielébb megint rászokik magától a lefekvésre.

A legyek távoltartása a jószágtól. Nyári időben tudvalevő­leg rendkívül sok kellemetlenséget okoznak állatainknak a különféle legyek, melyek százával, ezrével lepik és kínozzák, kivált az igába fogott jószágot, a mely nem is védheti magát. Hogy ezen alkalmatlan rovarokat, legalább nagyjából távol tartsuk , erre nézve azt kell tennünk, hogy úgy az állatokat, mint azok szerszámait olyan anyaggal kenjük be, a melynek szagát a rovarok nem tűrhetik s a mellett a jószágra nézve nem veszélyesek. Ilyen anyag több is van használatban. Leg­egyszerűbb pedig ezek közül az egérfarkkóró, a mely minden­felé vadon előforduló ismeretes, meglehetős erős szagú növény. Ezzel csak azon nyersen, a mint letéptük, bedörzsöljük a jó ­szágot s annak szerszámát, mire a legyek nyugton fogják hagyni. Különösen nagy sikerrel alkalmazható a gyógyszer- tárakban kapható borókaolaj, melyből elégséges pár csöppet az állat azon részeire kenni, a hol a légy leginkább szokta lepni, mivel pedig az orr is ide tartozik, ne felejtsük azt ete­tés előtt lemosni, m ert különben a jószág azt hinné, hogy a takarm ány borókaszagú s nem fogna belőle enni. Ugyanezen módon jól lehet használni egy rész petróleumból és két rész halzsirból készült keveréket is. Szintén jó az aloesből készült főzet, mely 10 gramm aloesnek egy liter meleg vízben való föloldásából készül.

A lovak szemgyuladása ellen. Vegyünk elő egy tojást, törjük fel vastagabb végén annyira; hogy egy kávés kanál nyelét beledughassuk, öntsük ki belőle a fehérjét s kever­jünk közé annyi sót, míg egészen szilárddá nem válik, ekkor helyezzük szénparázsra s hagyjuk rajta addig, míg egészen meg nem sül. Mikor kihűl, törjük össze finom porrá s ebből naponta egy csipetnyit fújjunk a gyuladásos szembe.

A ló farkának megkopaszodása. Ez attól szokott származni, hogy a rossz takarítás miatt odatapad a piszok a ló farka- szőre közé s viszketeget okoz, a mi m iatt aztán a ló minden untalan dörzsöli a farkát, a hova csak tudja, meg aztán a szőr apránként lekopik s a jószág — a mint mondani szok­ták — patkányfarkúvá lesz. A mint e bajt tapasztaljuk, leg- elébb is langyos szappanos vízzel, kefével jól megmossuk a farkat, aztán dörzsöljük be 6%-os kreolinos faolajjal; mind az említett mosagatást, mind a kenegetést addig folytatván, míg csak a baj meg nem szűnik.

160 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

A ló lábának megfagyása. Ha a ló jeges vízben, havas sárban áll, megesik, hogy megcsípi a fagy a csűdjét. a hol aztán a bőr püffedt, meleg lesz, majd repedéses sebek is kelet­keznek, melyekből később gennyedtség is szivárog, sőt bőr­darabok is leválnak. Ilyenkor kenjük be a ló lábát, mihelyt a fagyási észrevettük, 10%-os ólomeczetes faolajjal. Ha pedig már ki is sebesedett a láb, 4%-os karbolsavas olajjal kenjük.

A ló köhögése ellen. Kössük be a torok táját vízbe m ártott, de jól kifacsart ruhával, melyre felül ismét száraz ruhát kös­sünk úgy, hogy a nedvest egészen elfedje. Inni az ilyen lónak nagyon hideg vizet ne adjunk, enni pedig korpából készült moslékot s zöldtakarm ányt vagy répát. Gondunk legyep arra is, hogy a lovat gyakrabban lecsutakoljuk és léghuzamtól mentes, de tiszta levegőjű istállóba állítsuk.

A lovak kólikája ellen. A lovat járatni kell, ha pedig lábán nem tarthatnánk, legalább attól igyekezzünk óvni, hogy túlságosan ne hánykolódjék. Hashajtót is kell neki beadni, neve­zetesen 3—400 gramm keserűsót s ugyanennyi faolajat, a vég­bélbe pedig hideg vizet kell befecskendezni, aztán az egész hasát, hátát vízzel jól meg kell csutakolni, vlügre pedig pok- róczczal jó melegen körülkötni. Ha azt gondoljuk, hogy a kólika meghűlésből származott, akkor töltsünk a lóba egy liternyi melegített — de nem forró — bort. Ha nagy fájdalmai volnának a lónak, úgy folyton melegített pokróczot rakjunk a hasára. Ha már huzamosb ideig nem vizelt a ló, akkor ez lehet a baja s ily esetben haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulni, nehogy hólyagrepedés következzék be.

A ló megnyilazásán segíteni. Ha mindjárt észreveszSzük, hogy a kovács a lovat megnyilazta, vetessük le mindjárt a patkót, a patát vagyis a körm öt pedig hideg vízbe m ártott ruhával^ kössük be s szorgalmasan öntözzük ezután is hideg vízzel. így pár nap alatt biztosan meg fog gyógyulni. Ha már régebbi a nyilazás, a patkó levételénél vigyázzuk meg, hogy melyik szeg okozta a bajt, — az ilyen szeg véres vagy geny- nyedéses — és ta rtsuk tisztán ennek a szegnek a lyukát, hogy ott a vér, gennyedés kiszivároghasson, aztán szorgalmasan borogassuk hideg vizes ruhával a beteg patát, úgy, mint fen­tebb el volt mondva.

A ló nehéz vizelése. A lovak nehéz vizelése ellen igen czélszerűen lehet használni a petrezselymet, még pedig az évszakhoz képest akár a petrezselyem zöldjét, akár a petre­zselyem-gyökér vagy mag forrázatát, melyekhez egy kevés glaubersót keverünk s melyet félóránként adunk be. Szintén czélszerű a hegedügyanta, melyet porrá törve, egy evőkanálnyi mennyiségben a takarm ányra hintünk.

A ló vaktetüjének gyógyítása. A vaktetű, vagy csűdsömör a ló csűdjén szokott előfordulni, még pedig leginkább a kesely

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 161

lábon. Kezdetben a csűd megdagad, a bor rajta keresztránczo- kat vet, mely vörös lesz s az állat fájlalja. Pár nap múlva apró hólyagok mutatkoznak a csűdön, melyek felpattanván, híg, sárgás folyadék szivárog ki belőlük. Ha mindjárt észre- veszszük a bajt, akkor elegendő a csűdöt sótalan zsírral be­dörzsölni és tiszta csepűvel (kóczczal) bekötni. Ha akkor vesszük észre a bajt, midőn már gennyedni kezd, akkor ólom- eczettel kenjük és szintén csepűvel kössük be. Közben azon­ban hevertetni kell a lovat. A betegség különben sokára gyógyul meg. Ha a baj már régebbi volna, akkor állatorvos­hoz kell fordulni.

A lovak éjjeli nyugtalansága. Megesik néha, hogy lovaink az istállóban éjjelenként nyugtalankodnak s nem tudunk rá­jönni a baj okára. Ilyenkor vegyük tekintetbe, nincs-e az istálló közvetlen szomszédságában baromfiól, galambdúcz, vagy fecskefészek, a melyek rendszerint bizonyos poloskaszerű fér­gek tanyáját is képezhetik, melyek aztán éjjel a lovakra men­nek át és ezeket nyugtalanítják. Az ily férgek valóságos éjjeli ragadozók, melyek nappal rejtekükben maradnak. Ha a dolgot megvizsgálva tapasztaljuk, hogy csakugyan ezek a férgek az okai a lovak nyugtalanságának, akkor természetesen az emlí­te tt fészkeket kell első sorban eltávolítani. A lovakon a fér­gek által okozott kiütéseket vízzel kevert benzinnel való mosás által könnyű eltávolítani.

A lóistálló szagát elvenni. Sokszor a lóistállóban szörnyű erős, csipős szag van, a mely szintúgy eszi az ember szemét. Nem egyéb ez, mint a ló hulladékából képződött ammóniák, mely nemcsak a ló szemét és tüdejét is igen rontja, hanem az istállóban levő bőrszerszámokat is mentői hamarabb tönkre­teszi. Ezt az ártalm as gázt eltüntethetjük úgy, ha az almot a ló hátuljánál minden tisztításkor behintjük pár marék gipsz­porral, mivel pedig ez ritka helyen van kéznél, máskép is segíthetünk a dolgon. Ugyanis akaszszunk fel az istálló bolto­zatára valami nagyjából összeütött kalitkafélét, a mit lazán töltsünk meg gyalúforgácscsal, még pedig olyannal, a melyet elébb vízzel felhígított kénsavba (vitriolba) beáztattunk volt. Ez mind magába szívja a fejlődő ammoniakot. A forgácsot aztán időnként frissel kell felváltani, a régit pedig a trágya közé keverni, mert az ammóniák igen jó növénytáplálék. Meg­jegyzendő, hogy ha kénsavat hígítunk vízzel, sohasem a vizet öntsük a kénsavba, hanem a kénsavat a vízbe, m ert amúgy szétfrecscsenne s veszedelmes égési sebeket ejthetne az emberen, vagy ruhájában tehetne kárt.

A ló lábának viszketege ellen. Kivált nyári éjjeleken a lovak sokszor erősen dobognak lábaikkal, toporzékolnak, a minek oka rendesen az, hogy a hátsó lábak alsó részén visz­ketést éreznek. A viszketést pedig az okozza, hogy vagy apró

11Hasznos Kalauz.

162 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

állatkák (atkák) vannak a borben, vagy pedig csak a bőrön összegyűlt piszok okozza a viszketést. Ez utóbbi eset külö­nösen akkor áll be, ha a ló napközben piszkos, iszapos vizen ment keresztül s a víz elpárolgása után a szilárd részek a bőrhöz tapadva m aradtak s e miatt viszket aztán a láb. Ha ez a baj, akkor ennek elejét vehetjük az által, ha a ló lábát este, munka után tisztára lekeféljük. Bajosabb a dolog, ha a viszketegség aktáktól származik. A bőr e m iatt varas, repe­dezett lesz, utóbb megvastagszik, sőt kinövések is tám adhat­nak e helyeken. A ló ilyenkor nagyon sokat rugdalózik, kapá­lózik, különösen éjjel. Ellene pedig azt tehetjük, hogy a ló szőrét a megtámadott helyen lenyírjuk, minden este gyökeresen lekeféljük s felmelegített 2°/0-os lysololdattal megnedvesítjük.

Hogy a ló szőre fényes legyen. Minden tavasz és ősz kez­detében hetenként kétszer egy-egy lóra egy maroknyi len­magot 10 liter vízben megfőzzünk, és ezen lével még langyos állapotban a lovakat négy héten át naponként itatjuk. Ennek következtében a lovak szőrüket igen könnyen fogják változ­tatni s új szőrük szép fényes lesz.

A malaczok köhögése ellen. Igen jónak* bizonyult az a keverék, a mely 50 gramm édes gyökérből, 50 gramm ánizsból és 50 gramm mézből áll. A két elől em lített szert az össze­keverés előtt porrá kell törni. Ezen keveréket aztán úgy hasz­náljuk, hogy abból naponként egy diónyi nagyságút kenünk a köhögős malacz nyelvére.

A malaczok gilisztái ellen. Ha észreveszszük a malacznál ezen bajt, segítsünk rajta, m ert könnyen belepusztulhatna. Adjánk tehát egy-egy gilisztás süldőnek 20 csepp szarvasszarv- olajat, 8 gramm czinavirággal (kapható a patikában), egy kis mézzel és liszttel összegyúrva kenjük ezt a malacz szájába, még pedig naponkint 2—3-szor. Pár nap múlva aztán adjunk még neki vagy 40 gramm keserűsót hashajtónak.

Makranczos lovak megszelídítése. Rossz indulatú, makran- czos lovat meg lehet szelídíteni úgy, ha egy kendőt petrezse­lyem-olajjal (oleum petroselinum) megnedvesítünk s azt a ló orra elébe tartjuk , hogy a szagot beszívhassa. Ettől a ló úgy megjámborodik, hogy aztán csendesen engedi magát felszerszá- mozni, vagy felnyergelni. Ha ezt az eljárást több ízben ismé­teljük, akkor állítólag állandóan megszelídül a ló. Ilyen olajat a gyógyszertárakban lehet kapni.

Megsérült tőgy gyógyítása. Ha a tőgyet, vagyis inkább a csecset szopás közben megsérti a fiatal jószág, akkor előbb langyos vízzel mossuk tisztára a sérült helyet, azután össze­dörzsölt tojássárgája és mézkeverékkel kenegessük. Jó külön­ben az ilyen helyeket, megmosás után, kollódiummal vagy egy olyan keverékkel is bekenni, a mely egy rész karbolsav­ból, 20 rész gliczerinből és 20 rész faolajból áll.

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 163

A megfagyott répa s burgonya feletetése. Ezen takarm á­nyok, ha megfagytak, a mint a tapasztalás bizonyítja, nem tanácsos azon fagyosan feletetni, de akkor sem, ha már felen­gedve sokáig állottak, mert ez utóbbi esetben hamar romlás­nak indulnak, előbbi esetben könnyen veszedelmes gyomorbajt okozhatnának a jószágnak. Legczélszerűbb tehát a megfagyott takarmányból egyszerre csak annyit engesztelni fel, a mit a jószág pár nap alatt elfogyaszthat.

A mételyes juhon segíteni. Eddig semmi biztos szert nem ismerünk a métely ellen s nem is tehetünk vele egyebet, mint jó táplálékkal s étvágygerjesztő szerekkel erősítjük a jószágot, hogy addig el ne pusztuljon, míg a métely a májból eltávozik s a birka megszabadul tőle. A rendes eleség mellett tehát csináljunk következő keveréket, melyből darával vegyest, na­ponként egy-egy juhnak egy evőkanállal adjunk: tárnics- és kálmus gyökérporból két kilót, zöldgáliczból V2 kilót, sóból öt kilót, mely anyagokat jól össze kell keverni.

Nyalási betegség. így nevezik azt a különös bajt, midőn a tehén s borjú, de olykor a disznó, kecske és juh is, nagy mohósággal nyal és rág sok olyan dolgot, a mi különben nem megenni való. így különösen a falakat, jászolfát, követ, bőrt, rongyot s más effélét. Ennek a betegségnek pedig rendesen az az oka, hogy a jószág nem ju tha t elégséges ásványi anyag­hoz, vagy pedig túlságos sok savanyúság képződött a gyom­rában. Ennek az orvossága az, hogy égessünk meg akármiféle csontot, törjük azt finom porrá és ebből hintsünk naponta két evőkanálnyit a jószág takarm ányára, ezenkívül még egy evő­kanálnyi sót is. S ezt pár hónapig, vagy addig, míg teljes sikerét nem látjuk, így folytassuk. Ez egy felnőtt, nagy szarvas- m arhára van értve, míg a mondott szerekből borjúnak, vagy apróbb állatoknak felényi vagy kevesebb is elegendő. Ha az említett bajt m indjárt a kezdetén így kezdjük orvosolni, akkor meggyógyul az, de ha már nagyon megrögzött a jószágban, akkor állatorvoshoz kell folyamodni.

Nyereg- és szerszámtörés ellen. Ha egyszer a nyereg vagy szerszám feltörte a ló testét, annak gyógyulása rendesen soká elhúzódik, kivált ha nem látunk idejekorán az orvoslásához, mivel ha egyszer a ló háta már meg van sérülve, minden újabb nyergelés vagy hevederfeltétel még jobban izgatja azt és fokozza a bajt, pedig heveder nélkül mindjárt leesik a lóról a pokrócz. Ilyenkor úgy segítünk magunkon, hogy a pokrócz aljára elől és körülbelül az ötödik-hatodik bordánál egyik oldalra csatot, a másikra pedig pántot varratunk, úgy hogy azt a ló hasán össze lehessen csatolni, s így hevederre nem lesz szükség. A csatot és pántot természetesen nem közvet­lenül a pokrócz szélére, hanem ennél jóval beljebb alkalmaz­zuk, hogy azt tetszés szerint össze lehessen húzni, vagy

11*

164 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

tágabbra venni. Magát a törést különféle módon kezeljük. Ha csak nyomás van, akkor sok esetben elegendő lesz a hideg víz, ha pedig a törés kisebesedett, arnikát, Goulard-vizet, a karbolt, jodoformot vagy vaselint használhatunk. Fő dolog mindig a törés okának azonnali eltávolítása és a seb megtisz- togatása.

Nyílt sebek gyógyítása. Gyakori dolog, hogy az állat kisebb vagy nagyobb sebet kap s az ilyen sebeket rendesen bagólével s más effélékkel szokták a cselédek bekenni. Ez azonban hatá­rozottan hibás eljárás s leghelyesebb a nyilt sebet azonnal friss tiszta vízzel kimosni, azután pedig bekenni karbolsavas olajjal, a mit gyógyszertárban vehetünk. Ezután a sebet naponta vagy kétszer tisztára mossuk ki langyos vízzel s utána ismét k a r­bolsavas olajjal kenjük be, midőn is a seb mentül hamarább szépen be fog gyógyulni.

Nyelvkilógatás a lovaknál. A nyelv kilógatása a lovaknál vagy arra mutat, hogy a nyelv meg van bénulva, a mikor nem segíthetünk rajta, vagy pedig csupán rossz szokás, a mikor könnyen le lehet róla szoktatni a lovat. Ilyenkor nem szükséges egyebet tenni, mint munka közben oly zablát adni a lónak, a melynek közepén egy 3—4 hüvelyknyi kis láncz van megerősítve. Ez a lovat arra fogja ösztönözni, hogy a lánczot rágja és rágás közben azután elfeledkezik a nyelv kilógatásáról, úgy, hogy pár hét alatt egészen leszokik róla.

A rozsféreg ellen. Igen jó szer e baj ellen, ha a lónak pörkölt rozsot adunk abrak helyett. A rozsot valamely rostán tűz felett jó barnára megpörköljük s úgy adjuk a jószágnak, igen kevés széna mellett. Ha eleinte nem akarná a ló enni, akkor mindaddig előtte hagyjuk s vízen kívül egyebet semmit sem adunk neki, míg csak rá nem fanyalodik. Az ilyen pörkölt rozs etetése közben könnyen megesik, hogy a ló kólikát, vagy egyéb emésztési bajt kap, m iért is az etetésnek vigyázva, apró adagokban szabad történni. Jó, ha ilyenkor a ló vagy semmit, vagy csak keveset dolgozik. Több napon át folytatva a rozs­etetést, időközönként nehány napra ismét a rendes etetés­módra térünk át, hogy aztán megint a pörkölt rozsetetéshez fogjunk, mindaddig, míg a bélférgek tömegesebb távozása után mutatkozó szünet be nem következik. Ezen szeren kívül, vagy ezzel egyidejűleg, az ürm öt is néha sikerrel alkalmazzák, még pedig szárítva és elaprózva a szemes eleség közé kell keverni s úgy megetetni a lóval. Mindezen szerek alkalmazása után czélszerű az állatnak hashajtót beadni és az adagot csak a hashajtó hatása után megismételni.

Rugós tehénen segíteni. Egy gazdának volt egy tehene, mely fejéskor annyira rúgott, vágott, hogy lehetetlen volt gúzsba kötés nélkül megfejni. Megpróbálta a szép bánásmódot is, de hiába, az állat a legszelídebb beszéd, simogatás, sőt

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 165

elébe te tt kedvencz eledelére is rúgással felelt. Végre is meg­kötötte a tehenet fejénél fogva úgy, hogy idestova nem ugrán­dozhatott s azután egy jó vesszőt elővéve, hozzáfogott a fejős­hez. A tehén természetesen most is rúgott, a gazda azonban minden rúgáskor jól végighúzott a rugó lábon. Egy darabig így ment a dolog, végre az első fejősnek szerencsésen vége lett. A következő fejőskor már csak egy pár ütésre volt szük­ség, azután pedig a tehén oly jámbor lett, mint a bárány. A tehenet sohasem szabad olyankor rúgásért ütni, mikor szabad­ban van, m ert akkor elfut és elvadul, azonkívül minden rúgásért csak egy ütést szabad neki adni.

A sertések rühetése. Ha a kocza nem akar rühetni, adjunk neki takarm ányába zabot s egy pár kanálnyi kendermagot, mire a rühetési kedv nemsokára feléled. A megmalaczozás után vagy mindjárt, vagy 4—5 hót után szokott a rühetési kedv feltámadni. Ha ez a malaczok elválasztása előtt követ­kezik be, akkor ne bocsássuk még a koczát kan alá, mert megfogyatkozik, de ha nagyon erős a rühetési vágy, mégis inkább csak búgassuk fel, a mint fentebb is volt már említve.

A szekér megterheléséről. Nem mindegy, hogy helyezzük el a terhet a szekéren. így nevezetesen a teher egyenletes eloszlatása könnyebbé teszi a szekeret, mintha a terhet mind az első tengely fölé rak tuk volna, ha pedig a terhet lehetőleg főkép a hátulsó tengely fölé rakjuk, akkor még kevesebb erőbe kerül a jószágnak a húzás. Az is nagy különbség, hogy az istráng rövidebbre vagy hosszabbra van-e eresztve, mert az első esetben könnyebb lesz a húzás, a hosszabb istrángnál pedig nehezebb.

A szilaj lovak vasalása. Az ilyen lovaknál igen jónak bizonyult eljárás az, hogy az illető lónak a patkolás előtt nem adunk inni. Ez idő alatt többször felemeljük a ló lábát, kalapácscsal rá-ráütünk, miközben az itató vedret a ló elé tartjuk , de ha rúgni készül, azonnal elvonjuk előle. Patkolás közben azután nyájasan beszélünk a lóhoz, időnként egy-egy darab czukrot vagy kenyeret adunk neki, a mi azután bizal­masabbá teszi az állatot. Különben az ily állattal mindig barátsá­gosan bánjunk. Nem szabad a patkót tüzesen próbálni fel és ráégetni a patára, hanem mindig az üllőn kell a pata alakjá­hoz igazítani. Egy másik mód, mely biztosan használ még a legjavíthatatlanabb lónál is, abban áll, hogy a lovat egészen felemeljük a földről, olyformán, hogy két erős pántot áthú­zunk a ló hasa alatt, s ezeken egy fölötte alkalmazott csigá­val felemeljük, közben barátságosan simogatva a lovat és beszélve hozzá. Mihelyt a ló a földet elveszti lábai alól, tel­jesen megadja magát s azt lehet vele tenni, a mit akarunk.

A szürke lovak tisztítása. Tudvalevőleg a szürke s fehér lovak szőre sárgás, kellemetlen szint vesz fel olyan helyeken,

166 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTASRÓL.

a hol a trágyával, vagy vizelettel hosszabb ideig érintkezik, a mi pedig az istállóban természetesen nagyon könnyen meg­történhetik. Hogy ezt a színt eltüntethessük, következőleg járunk e l : törjünk össze faszenet finom porrá s keverjük össze azt vízzel pépsürűségűvé. Ezzel aztán kenjük be a sárga foltot s hagyjuk azon megszáradni. Midőn ez megvan, dörzsöl­jük le a szenet szalmacsutakkal, majd kefével és pokrócz- darabbal, mire a sárga folt nyom nélkül eltűnik s a szőr ere­deti színe helyreáll.

Szorulás vagy székrekedés ellen. Egy-egy nagy jószágnak adjunk be naponként kétszer fél-fél liter lenmagolajat, juhnak disznónak pedig ennek csak egy negyedrészét. Ha pedig a mondott olajunk nem volna, akkor adjunk a jószágnak jól megfőzött sűrű korpahabarcsot, de kétszer annyit, mint a mennyi olajat mondtunk és pedig kétszer vagy háromszor is naponta. Ha nagyon makacs a szorulás, akkor a fent em lített szerek alkalmazása mellett alkalmazzuk egyszersmind a Priesz- nitz-borogatást is, a mi abból áll, hogy ruhát vízbe mártva, de kifacsarva, kössünk keresztül a jószág hasán, de ezen ned­ves ruhára felül száraz ruhát kössünk jó szorosan, hogy a nedveset teljesen elfedje.

A tehén hasasságának megismerése. A tehenek hasas voltát a tejről is fel lehet ismerni. E czélból a frissen fejt tejet egy pohár tiszta vízbe csepegtetjük ; ha a tejcseppek szétfolynak és a vízzel összekeverednek, akkor a tehén nem fogamzott, ha ellenben a cseppek egészben hullanak a fenekére, ez a hasasság jele. Az előhasi üszőknél a tőgyben levő folyadékból pár cseppet tegyünk a nyitott tenyérre s ujjainkkal szétmor­zsoljuk. Ha a folyadék szívós, tapadós, számíthatunk arra, hogy az üsző vemhes, ha ellenben a folyadék vizenyős és híg, ez arra mutat, hogy az üsző nem fogamzott.

Tehenek és kanczák fehérfolyása. Ez nehezen gyógyítható baj. Megpróbálhatjuk ellene, hogy 2°/0-os timsós vízzel napon­ként 2—3-szor fecskendezzük ki az állat hüvelyét. Ez a timsós víz úgy készül, hogy 100 rész vízben két rész timsót olvasz­tunk fel. Ha pedig ennek egy-két hétig sem látnánk sikerét, vegyünk a patikában csersavat, ebből oldjunk fel két részt 100 rész vízben s ezzel fecskendezzük a hüvelyt eleinte napon­ként kétszer, később háromszor is.

A tej kifolyása ellen. Jó tejelő teheneknél nem ritkán megesik, hogy csecseikből a tej magától is kifolyik. Ezen úgy segíthetünk, hogy tölgyfakérget főzünk meg vízben s mikor ez kihűlt, akkor a folyadékban többször megfürösztjük a csecse­ket, minden fürdetés után azonban szárazra megtöröljük a csecseket s a tőgyet. A fürösztés igen egyszerűen úgy tö r­ténik, hogy az em lített folyadékot valami bőszájú edénybe

HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL. 167

töltve, azt a tehén alá tartjuk úgy, hogy abba a csecsek egé­szen beleérjenek; ha pedig a tehén nyugtalan természetű, akkor csak locsolgatni kell. Azt is szokták, hogy a csecsekre gummigyürűket kötnek vagy húznak. (Ilyen gummiszalag kap­ható most már a rőföskereskedésekben is.) Megjegyzendő azon­ban, hogy csak igen gyengén szabad a gumminak a csecset szorítani, mert különben baj lehetne belőle.

A tej megkékülése. Olykor megesik, hogy a tej sajátságos kék szint vesz fel, minek következtében használni sem lehet. Legtöbben a baj okát a tehénben keresik, azt gondolván, hogy ennek van valami betegsége, miért is mindenféleképen kuru- zsolják, nem is említve a megrontásról regélő babonás hiedel­met. Pedig hát a tej megkékülésének semmi köze a tehénnel. Nem abban van az ok, hanem apró szervezetek, az úgyneve­zett baczillusok okozzák a z t ; ezeket kell tehát elpusztítani, ezek szaporodásának gátat vetni, a mi úgy érhető el, ha a tejes edényeket s mindent, a mi a tejjel érintkezésbe jöhet, nevezetesen a tejeskam rát, továbbá az istállót kénnel erősen ki kell füstölni, azután azok farészeit, még falait is jól meg kell tisztogatni forró lúggal, végre pedig bemeszelni, míg a tejes edényeket többszörösen erősen ki kell forrázni s a leg- szorgosabban kitisztogatni.

A tej visszatartása. Némely tehénnek megvan az a rossz szokása, hogy fejéskor a tejet le nem adja, visszatartja. Ez ellen sokszor használ az, ha a tehén szarvát kopogtatjuk vagy vizes zsákot teszünk a hátára, avagy nyomást gyakorlunk a keresztcsontnál a háta gerinczére.

A törékeny paták lágyítása. Némely lónál oly törékenvnyé lesz a pata (köröm), hogy azt megpatkolni nem is lehet s nagyon könnyen pattogzanak, morzsolódnak le egyes részei úgy, hogy e miatt a ló hasznavehetetlenné válik. Ezen a bajon nagyon jól lehet segíteni az által, ha a lenmagot megtörjük lisztté és aztán megfőzzük vízben péppé. Ezzel a péppel köt­jük aztán be néhány órára a törékeny patákat, mire ezek rendszerint annyira meglágyulnak, hogy a megpatkolás is lehetségessé válik.

Tan-e sóra szüksége a jószágnak ? Igenis v a n ; bár sokan ezt még most sem akarják beismerni. A sószükséglet azonban nagyon különböző. Ha nyalósó gyanánt a jószág elé teszszük, akkor egy évi szükségletre körülbelül ennyit szám íthatunk: 1 lóra 2—5 kilót, 1 szarvasm arhára 5—12 kilót, 1 juhra vagy sertésre V /2—3 kilót. Ha pedig kézből sózunk, vagyis a sót darálva a takarm ányra hintjük, akkor naponkint számíthatunk 1 lóra 7 — 14 grammot, 1 szarvasm arhára 15—25 grammot, 1 juhra vagy sertésre 4—6 grammot. Megjegyzendő, hogy fiatal növendékjószágnak, továbbá igás lovaknak s fejős tehe­neknek inkább többecske sót adjunk, mint a hízóknak vagy

168 HASZNOS TUDNIVALÓK A JÓSZÁGTARTÁSRÓL.

heverősnek. A jó, szikes legelőn járó jószágnak, mondhatni, hogy a sózás szinte felesleges, valamint azoknak is, a melyek ilyen helyen term ett takarm ánynyal élnek, míg némely föld­nek a füve, takarm ánya olyan, a mely okvetetlenül megköve­teli a sózást, a mit azonban a gazdának a tapasztalás m utat meg legjobban, csak figyelemmel kell rá lenni.

A véres tej gyógyítása. Ha a tehén véres tejet ad, akkor ajánlatos egy evőkanálnyi salétromot egy liter vízben felol­dani s ebből a tehénnek 2—3 napon át, reggel és este kell beadni annyit, a mennyi egy kis ivópohárba fér. Ezenkívül süssünk meg pár fej vöröshagymát vajban s azt szétdörzsölve, kenjük be vele a tehén tőgyét jól. Midőn ez megvan, akkor burkoljuk a tőgyet nedves ruhába, erre felül ismét száraz, többszörösen összehajtogatott ruhát tegyünk s azt kötözzük rá jól a nedvesre. Ezt a leírt borogatást pedig minden 6— 7 órában újítsuk meg.

Vérvizelés ellen. Ezen baj esetén különös gond legyen arra, hogy a jószág jó takarm ányt és tiszta vizet kapjon, adjunk neki sűrűre főzött korp^ivóst és savót s ha van len­mag, annak a főzetét is. Ha az ágyéka féjdalmas lenne a jószág­nak, fecskendezzünk hideg vizet a végbélbe, az ágyékra pedig hideg vízzel nedvesített ruhát borogassunk. Jó az is, ha fiatal fűzfakérget vízben megfőzünk s ezen vízből napjában kétszer nagyobb állatba egy, kisebbe pedig egy negyedliternyit be­öntünk.

Vízpókok, vízdaganatok a jószágnál. Ha ezt a bajt mind­já rt eleinte észreveszszük, mielőtt még a daganatok gyuladtak volnának, szorgalmasan borogassuk hidegvizes ruhával s akkor remélhetjük, hogy a vízpókok elmúlnak, később azonban ez a baj már alig gyógyítható, a miből az következik, hogy mind­já rt eleinte a leírt mód szerint gyógykezelés alá vegyük.

G Y Ü M Ö L C S É S Z E T , F A - T E N Y É S Z T É S .

Az alma eltartása orosz módon. Az oroszok az almát kö­vetkező sajátságos módon tartják el: az érett ép gyümölcsöt tisztára megmosván, miután újra megszáradt, tiszta hordócs­kába rakják, míg egészen tele lesz, akkor leöntik sós vízzel, úgy, hogy ez a gyümölcsöt egészen fedje. Ekkor befenekelik a hordócskát, és míg a fagyos idők be nem állanak, beteszik a jégverembe, azután más valami hideg helyre. Az említett sós víz úgy készül, hogy 25 liter vízben egy közönséges ivó- pohárnyi sót oldanak fel, az egészet felforralják s miután megint lehűlt, ráöntik az almára. Némelyek a 25 liternyi ivó­vízhez egy kiló rozs- vagy búzalisztet is kevernek, a mi az almának savanyú ízt is kölcsönöz, mások pedig, a kik inkább édesíteni akarják az almát, a liszt helyett mézet vagy czukrot kevernek a sós vízhez.

Áttetsző faviasz. A vazelint, mely oly sok mindenfélére használhatóba gazdaságban nagyon jól fel lehet használni mele­gen folyó faviasz készítésére is. Az eljárás arra, hogy egészen a borostyánhoz hasonló faviaszt készítsünk, a mely szép á t­tetsző, a következő: Világos gyantát összeolvasztunk sárga vazelinnel, mely utóbbiból a gyanta mennyiségének 15- 20 szá­zalékát veszszük. Az így nyert faviasz teljesen hasonló ahhoz a gyantához, a mélyet a fák ki szoktak izzadni, és az a jó tulaj­donsága van, hogy nincs benne terpentin, a mely egyátalán nem hasznos a nem esített részek forradására és tovább növe­kedésére nézve. Azonkívül az így készült viasz olcsó és kevés is kell belőle, m ert nagyon vékonyan lehet kenni.

A birsalma metszése. Ezen bokor metszésénél nagyon vigyázni kell s annyiból álljon az csak, hogy a túlságos sűrű vagy száraz, beteges gallyakat kivagdaljuk. De a gallyak hegyeit nem szabad el csipkedni, m ert a virágok éppen itt szoktak fejlődni, ha tehát ezen részeket lemetszük, akkor egyszers­mind a termés jó részét is semmivé tettük.

170 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

A cseresznyefák csipásodása ellen. A cseresznyefák csipá- sodásának, vagyis gyantafolyásának meggátlására a leghatha- tósabb szer a közönséges fekete szappan. Az eljárás igen egy­szerű, a mennyiben a szappanból sűrű keveréket készítünk, ezzel a fának megtámadt héját bekenjük, aztán bekötözzük, mire a fa rendesen meggyógyul.

A cseresznyefák elcsipásodása ellen. (Más.) A cseresznye- fák elcsipásodását rendszerint meg lehet gátolni, ha mindjárt kezdetén, mihelyt észreveszszük a bajt, a csipásodó helyeket meleg vízzel tisztára lemossuk, hogy minden csipa eltávolod­jék. Ha már a fa maga is meg volna sérülve, messük ki a sérült részt éles késsel, a sebet pedig kenjük be oltóviaszszal.

A cseresznyét sokáig friss állapotban eltartani. Szedjük le a legszebb, teljesen érett cseresznyéket szárastól, de fér­gesnek nem szabad közte lenni, azután rakjuk bele egy üvegbe, melyet dugaszoljunk be és pecsételjünk le jól, azután így ássuk el a földbe jó mélyen. Az üveget csak akkor ássuk fel újra, midőn tartalm át fel akarjuk használni. Az így eltett cseresznye egész frissen és jóízűen eláll egész novemberig, deczemberig.

Csontár-gyümölcsfák metszése. Az úgynevezett csontáro- kat, a milyenek a szilva, meggy, cseresznye, baraczk, az ülte­tés első évében nem szabad metszeni, legfelebb csak a gally- hegyekből lehet 4—5 szemet elcsípkedni, míg az alakító met­szést a következő évre kell hagyni.

Diófaszaporítás. A diófát nem czélszerű ültetés által sza­porítani, mert ez a fa teljességgel nem szereti az átültetést és azt nagyon sokáig meg szokta sínyleni. Legjobb a diófát magról vetni, oda arra a helyre mindjárt, a hol gondoljuk, hogy állandóan maradni fog. A magról kelt fa igen gyorsan és erőteljesen fog fejlődni s ha pl. egy 5—6 éves csemetét átültetünk, mellé pedig egy szem diót vetünk, az erről kelt fa amazt néhány év múlva nemcsak eléri, hanem el is fogja hagyni, azonkívül pedig mindig egészségesebb lesz. Vetőmagot azonban mindig csak olyan diófáról vegyünk, a melyet ren­desen term őnek és szép gyümölcsöt hozónak ismerünk, míg term éketlen fáról magot ne vegyünk, m ert a származó fa is ilyen lenne.

A dió kitűnő eltartási módja. Tudvalevőleg a dió bele nem­sokára összecsigázódik, megszárad vagy megpenészedik. Hogy ezt elkerüljük, próbáljuk meg a következő eltartási módot. A diót mindjárt a leszedés után rakjuk bele olyan virágcsere­pekbe, a melyeket előzőleg jól kitisztítottunk,*az alsó lyukait pedig betömtük. Midőn a cserepek megteltek dióval, akkor ráillő fedővel szorosan befedjük s a kertben körülbelül két lábnyi mélységre elássuk. Innen aztán a szükséghez képest egymásután felszedjük a cserepeket, melyekben így a dió

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS. 171

meglepő épen. romlás nélkül eláll. Ugyanezt az eljárást a mogyorónál is sikerrel lehet alkalmazni.

A dióhéj megfeliérítése. Mindenkinek feltünhetik némely előkelőbb csemege-kereskedésben az ott áru lt dió héjának szép, fehér szine, a mi az áru t nagyon ajánlatossá, kívánatossá teszi s a kinek vevő szándéka van, az bizonyára inkább az ilyen szép dió­ból fog vásárolni, mint a közönséges, mocskos-barna szintiből. Jól tudja ezt a kereskedő is s szívesebben veszi s jobban fizeti a termelőnek az előbbit, mint az utóbbit. A termelőnek pedig nagyon szükséges ezt tudni. Azonban mit tegyen hát, hogy a diója olyan szép színű legyen ? Azt, a mit a francziák, tiroliak stb. Ezek ugyanis, a mint a dióról a zöld héjat eltávolítják, megmossák azt tisztára, azután megszárítván, kénnel megfüs­tölik; a mi úgy megy végbe, hogy a diót rostélyra rakják jól elzárható szekrénybe, melyben egy kevés ként égetnek el. Itt hagyják a diót vagy 10 perczig, aztán szellős helyre kiterítik. Ezen egyszerű eljárással szépen megfehéredik a dió.

A fagyöngy kiirtása. A fagyöngyöt, míg az fiatal, úgy egy éves körül, addig könnyű a fából kipusztítani, olyanfor­mán pedig, hogy azt a részt, a hol a fához tapad, jó mélyen kivágjuk, aztán a sebet oltóviaszszal bekenjük.

A famohok letisztítása. Közönséges fa-hamuból nem na­gyon erős lúgot készítünk, ebből 10 litert egy negyedkiló kar­bolsavval keverünk össze, a keveréket felforraljuk, és melegen egy seprű segélyével kenjük a fára. Néhány nap alatt a moh a legutolsó szálig leesik a fáról s azon év alatt nem is je lent­kezik újra a bemázolt helyeken. A lúg a fa egészségére a legkisebb káros hatással nincs.

A fák sárgasága ellen. Különösen az akáczfáknál fordul elő gyakran, hogy leveleik egészen sárga szinűek. Ez ellen legjobb szer a közönséges zöldgálicz (vasgálicz, vasvitriol). Ezt úgy alkalmazzuk, hogy köröskörül lyukakat ásunk le egész a fa hajszálgyökeréig s azokba egy pár maroknyi gáli- czot beszórunk, a lyukakat pedig megint betemetjük. A gálicz apránként oldódik fel s a fa visszakapja zöld szinét. Hogy ez hamarabb bekövetkezzék, ajánlatos a lyukakba előbb vízben feloldott gáliczot önteni. Nagyon jó különben az ilyen fákat árnyékszéktrágyával is megtrágyázni, a mi úgy megy, hogy az em lített lyukakba vízzel jól felhígított árnyékszéktárgyát öntünk bele.

A fák vértetüje ellen. Tegyünk 3—4 liter forró vízbe 3/4 kiló közönséges dohány t; az így készült forrázat sűrű barna folyadékot képez, melyhez a dohánylevelek kiszedése után rendes nagyságú három pohárnyi 5 V0 karbolsav-oldatot öntünk. Miután a fának ama részeit, melyeken vértetűk vannak, gon­dosan levakartuk, azokat a forrázattal jól bekenjük kefével vagy ecsettel, a magasabb ágakon pedig rúdra kötö tt szivacs­

172 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

csal. A levakart vértetves kéregdarabok azonnal elégetendők; a vékony és szintén vértetű-lepett ágakat legczélszerűbb le­vágni és szintén elégetni. A leírt szer az évnek bármely sza­kában sikerrel alkalmazható ; legczélszerűbben azonban mégis, ha a fertőzött fákat márcziustól augusztusig kenjük be vele. A földből kibúvó vértetíík felmászását a fákra az ismeretes lépgyürűkkel lehet megakadályozni.

Fonnyadt vagy fagyott csemeték kezelése Ha a távolabbi helyről hozatott csemete vagy egyéb efféle növény útközben megfagy vagy kiszáradt, akkor elültetés előtt így kell bánni v e le : Ha megfagyott, akkor pinczébe kell tenni, hol 5—10 nap alatt magától kienged. Ha pedig megszáradt a növény, akkor fagymentes helyen gödröt kell ásni, meglocsolni, a növényeket beleállítani s földdel betakarni. Itt néhány nap alatt megtelik a csemeték héja nedvvel s akkor aztán el lehet ültetni. Gon­doskodjunk azonban róla, hogy az ilyen csemetéket elültetés­kor is jól meglocsoljuk.

Fűzfa-szaporítás. A fűzfát tudvalevőleg dugványozás által szaporítják, hanem hogy ez jól sikerüljön, a következőkre kell ügyeln i: a dugványozáshoz lehetőleg egyéves hajtást hasz­nálunk, melyet jó éles késsel vágunk le. A dugvány-vessző, melyet a hajtás alsó részéről metszünk, 25—35 czentiméter hosszúságú legyen s ezt olyan mélyen nyomjuk a földbe, hogy csak épen a felső metszési felülete lássék ki.

A gyümölcs eltartása. Olvaszszunk össze 1 rész tiszta faggyút 8 rész viaszszal s midőn ez gyenge melegre lehűlt, akkor az illető gyümölcsöt egyenként m ártogassuk bele. Majd kivevén a gyümölcsöt, a mint a rátapadt keverék megkemé­nyedett, göngyölgessük finom papirosba, azután pedig korpa közé, hordóba csomagoljuk el.

A gyümölcsfák nyári oltása. Nemcsak szemezni, hanem ággal oltani is lehet nyáron, csak úgy mint tavaszon, kivévén a kajszin-és őszibaraczkot. A nyári oltás épen úgy megy végbe mint a tavaszi, azonban a nemes gally leveleit rögtön le kell szedni. A megforradás csakham ar szépen bekövetkezik, azon­ban a nemes azon idén már nem hajt ki, hanem csak a követ­kező tavaszon. Az ilyen oltásnak az az előnye, hogy ha esetleg meg nem fakadt volna, a vadon ez a következő tavaszon megint beoltható.

Gyümölcsfák permetezése. Midőn már a fa rakva van éretlen, fejlődő gyümölcscsel, nagyon jó t teszünk vele, ha meg- gyűjtött eső- vagy folyóvízzel korán reggel bepermetezzük úgy, hogy a vízből a lombok is, a gyümölcsök is mindenütt kapjanak. Ez által a gyümölcsök gyorsabban növekednek, szebben fejlődnek és az éretlenül való lehullás is nagy részben elmarad. Még szembetűnőbb lesz a hatás, ha a víz közé vas­vitriolt (vasgálicz, zöldgálicz) is keverünk, még pedig ebben

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS. 173

az arányban : 100 liter vízre 1 kiló zöldgálicz; ez utóbbi anyag minden fűszerkereskedésben kapható. Permetezésre legjobban használhatjuk a közönséges peronoszpora permetezőgépet.

A gyümölcsérés siettetése. Ha azt akarjuk, hogy a gyümölcs a rendes időnél korábban érjen meg, akkor egy német ker­tész utasítása szerint, a következő módon tegyünk: Az illető gyümölcs rendes érési ideje előtt hat-nyolcz héttel ássuk ki a földet a gyümölcsfa körül vagy 4 méternyi átmérőjű kör­ben, le egészen a gyökerekig, úgy hogy azokat csak 5—6 centiméter vastag földréteg borítsa s a nap a földet jól átm ele­gíthesse. Természetes azonban, hogy száraz időben a bőséges locsolásról megfeledkezni nem szabad. Ilyen eljárás mellett mindenféle gyümölcs legalább is két héttel korábban érik meg, mint rendes körülm ények közt.

A gyümölcs érését siettetni. (Más.) Hogy a gyümölcs a rendes időnél korábban érjék, a franczia kertészek azt szok­ták tenni, hogy a gyümölcsfák földjét tavasztól kezdve meleg, vagyis inkább enyhős vízzel locsolják, mely czélra különösen jó a mosásnál megmaradt szappanlé, melynek egyúttal trágyázó hatása is van.

A gyümölcs megránczosodása ellen. Némely alma- és körte­fajnak az a tulajdonsága, hogy állás közben hamar megrán- czosodik. Az ilyen fajokat legjobb hordóban eltenni, még pedig úgy, hogy a gyümölcsöt rétegenként rakjuk, közé pedig szá­raz polyvát vagy homokot hintsünk, azután a hordót hűvös, de fagymentes helyre állítsuk.

A gyümölcsfák trágyázásának idejéről. Erre nézve nagyon különböző a gyümölcsészek véleménye. Általában azt tartják , hogy a tavaszi trágyázás a fa növekedését segíti elő, míg a nyári trágyázás, a növekedési időszak vége felé, a gyümölcs- term ést szaporítja. Erre nézve megjegyzendő azonban, hogy ha augusztusban és szeptember elején ejtjük meg a trágyá­zást és ekkor az időjárás kedvező, akkor a fa újabb növeke­désnek indul, minek következtében éretlen gallyak keletkeznek,

# melyek télen el fognak fagyni. Az utóbbi időben megejtett számos kísérlet különben azt bizonyítja, hogy általában, de főkép a term ékenység előmozdítására legjobb az október havi trágyázás.

A gyümölcsnek szép színt adni. A gyümölcsök szép színét előmozdíthatjuk úgy, ha az illető fa földje közé, a hol a gyö­kerek elterülnek, a következő vegyüléket keverjük el: 1 rész korom, 3 rész mész, 2 rész szénpor finomra törve és 20 rész közönséges kerti föld. Ezeket keverjük jól össze s ezzel a vegyítékkel tö ltjük meg a fa gödrét s abba ültetjük a fát. Hogy az em lített „résza-ek milyen tömegűek legyenek, az attól függ, hogy milyen nagyságú gödröt akarunk megtölteni s azt kiki a szükséghez képest könnyen eltalálhatja, megje-

174 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

gyezvén. hogy az em lített keverékrészeknek, épen nem szük­séges valami hajszálpontosságnyira egyezni, csak úgy hozzá­vetőleg. Az ilyen földbe ü ltetett fák gyümölcsei rendkívül szép, élénk színűek fognak lenni.

A gyümölcsnek muskotály ízt adni. Mindenféle gyümölcs­nek kellemes, muskotály ízt adhatunk a következő módon. Szedjünk annak idején orgona-és fehér jázmin-virágot, melye­ket árnyékos helyen gondosan megszárítva, nagy befőttes üve­gekbe elteszünk s hólyagpapirral bekötünk. Midőn aztán vala­mely gyümölcsnek muskotály ízt akarunk kölcsönözni, akkor azt rétegenként ilyen szárított virág közé rakjuk valami kis ládába vagy dobozba s 1—2 hétig így hagyjuk. Ez alatt a gyümölcs finom m uskotályossá válik.

Gyümölcsaszalás olasz módra. A gyümölcsöt, mely lehet alma, körte vagy szilva, legelébb is szépen meg kell hámozni, de úgy, hogy a szára rajta maradjon, aztán egy készen ta r­tott, forró vízzel te lt űrbe helyezni s ott vagy öt perczig főni hagyni. Ekkor kiszedjük, egymásmellé szépen tepsibe rakjuk s gyengén fült kemenczébe teszszük. A mint így a gyümölcs egészen meglágyult, kiveszszük a kemenczéből, egyenként megforgatjuk s egymáshoz megint lehetőleg közel rak juk s most már valamivel melegebb kemenczébe helyezzük, hol mint­egy hat óra hosszáig benhagyjuk. Ekkor kiszedjük a gyümöl­csöt s valami szellős helyen tiszta deszkára, papirosra lerak­juk, hogy ne érintsék egymást. így marad 3—4 napig, mialatt naponként kiválogatjuk a legszárazabbakat s ezeket minél szorosabban egymás mellé, tiszta cserépfazékba vagy ládikába rak juk s száraz helyre elteszszük. Megjegyzendő még a fent elmondottakhoz, hogy az almának s körtének magvát is ki kell szedni; a szilvát pedig nem teszszük forró vízbe, csak jól szétrakva 1—2 napig a napon aszaljuk s azután a fent leírt módon kemenczébe teszszük.

Gyümölcsfákat termékenynyé tenni. Az illető gyümölcsfa néhány ágát kössük keresztül sodronynyal (dróttal) olyformán, hogy. kora tavaszszal, midőn a nedvkeringés megindul, az illető ágat, vagy szőlővesszőt, melyet kiválóan term ékenynyé akarunk tenni, háromszorosan tekerjük be vékony, de erős vassodronynyal s a sodrony végeit fogóval összecsavarva úgy, hogy a kötés se fel ne oldódjék, se le ne csúszszék. Tavasz­szal azután, ha a virágzás már m egtörtént s azt látnók, hogy az illető helyen nem képződött gyümölcs, a kötést ismét le kell venni, hogy a héj annak helyén újra beforrjon, s azután a következő évben ism ételhetjük az eljárást ugyanazon fán vagy tőkén, a nélkül, hogy ez azt megsinylené, az átkötésre azonban más helyet kell választan i; tanácsos továbbá, hogy virágzás idején a fák gyökereit erősen öntözzük meg. A fejlő­désben levő gyümölcs lehullásának megakadályozására czél-

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS. 175

szerű a fa törzse körül szalmát vagy lombot halmozni fel, hogy a napsugarak ne érjék közvetlenül a földet.

Gyümölcs szállítása fagyos időben. Hideg időben könnyen megfagy a szállított gyümölcs, mit hogy elkerüljünk, töltsük meg a szállításra használt kosár vagy láda oldalait, fenekét egy ujjnyi vastagon mohával vagy közönséges ócska papiros­sal s így rakjuk belé a gyümölcsöt, aztán felül is ugyanilyen módon burkoljuk be. Ha azonban mohát használunk, még ezt is be kell fedni papirossal. így nagy hidegben sem fog meg­fagyni a gyümölcs. Ha azonban a gyümölcs megérkezett, akkor pár napig fűtetlen helyiségben, pinczében, vagy olyan helyen kell azt tartani felbontatlanul. Soká felbontatlan hagyni azon­ban szintén nem szabad, mert megpenészednék s rothadásnak indulna.

A gyümölcsfa kérgét pusztító kukacz ellen. Ha a fa alatt vereses, fürészporhoz hasonló anyagot találunk, az bizonyos jele annak, hogy a fát kukacz rágja, még ha amúgy szemünkbe nem tűnt volna is annak a lyuka. Meglátván a veres fűrész- porszerü anyagot, keressük meg mindjárt annak felette vala­hol a féreg lyukát a fa derekában s akkor annak nyitját egy kissé megtágítván, hogy a most már mindenütt kapható Zacherlines üveg fújtató csapját oda bedughassuk és midőn ezt megtettük, párszor e porból befuvatunk, aztán a lyukat nedves földdel benyomjuk, miáltal elzártuk a féregtől a leve­gőt. Ki fog tehát igyekezni a lyuk nyitásához, de a Zacherlin- port ott találván, ez múlhatatlanul megöli.

A gyümölcsmagvak vetése. Ez legczélszerűbben így tö r­ténik: Márczius végén, vagy április elején áztassuk be a magot sós vízbe s abból 2—3 nap múlva kiszedve, teregessük ki véko­nyan, hogy egy kissé megszikkadjon, azután mindjárt vessük el. Az igy kezelt gyümölcsmag már május elején szépen ki­kel, ha azonban száraz idő járna, a locsolásról nem szabad megfeledkezni.

Hernyók s más férgek elűzése a fákról. Főzzünk össze 12 liter vízben fél kiló szappanalját, fél kiló szódát, fél kiló dohányt s ezt aztán, ha jól összefőtt, szaporítsuk fel még 12 liter vízzel. Megszűrvén ezt a főzetet, fecskendezzük, vagy permetezzük meg vele a fa féregtől ellepett részeit, mire min­denféle rovar, legyen az hernyó, levéltetű, vagy egyéb, mind el fog pusztulni, ha ez a folyadék megérinti.

Hidegen folyó oltóviíRz. Oltóviaszt, mely hideg állapotban is folyékony marad, következőleg készíthetünk : vegyünk 1 kiló terpentint és 1/A kiló marhafaggyút, olvaszszuk össze ezeket gyenge tűzön, aztán keverjünk közé 200 gramm spiri­tuszt. ügy is készíthetünk még hidegen folyó oltóviaszt, hogy 830 gramm tisztított terpentint, 15 gramm fekete szurkot, 30

176 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

gramm juhfaggyút olvaszszunk össze, azután öntsünk bele 90 gramm spirituszt és keverjünk közé 35 gramm szitált fahamut.

Horgany-jelzőtáblák. Igen tartós kerti jelzőtáblákat ké­szíthetünk úgy, ha vékony horgany-(zink-)lemezeket veszünk s azokat tetszés szerinti nagyságra elvagdaljuk, egyik olda­lukon hígított sósavval kifényesítjük. Midőn a táblák megszá­radtak, akkor horgany-tintával írhatunk rájuk. A horgany­tinta pedig így készü l: egy kanálnyi sósavban egy darabka rezet mindaddig benne tartjuk , míg látjuk, hogy gázok fej­lődnek, vagyis pezsgés mutatkozik, a mit melegítés által gyor­sítani lehet. Az igy nyert folyadékot aztán kétannyi esővízzel vagy destillált vízzel föleresztjük s használatig üvegben eltesz- szük. Ha ezzel írunk a horganylemezre, azt semmiféle eső le nem mossa.

Hogy nevelhetünk igen nagy baraczkot? Ha a baraczkot azon időben, mikor annak a magja még lágy, egy finom pen­géjű éles késsel éppen közepén átszúrjuk, ennek következtében a mag nem fog továbbfejlődni s az a tápanyag, a mit külön­ben a mag használt volna fel, most mind a gyümölcs javára fog szolgálni, minek folytán az rendkívül nagyra fejlődik.

Kátrány alkalmazása fasebekre. A nagyobb fasebek beke- nésére igen alkalmas a kátrány, de nem minden időszakban, így nevezetesen tavaszon s nyáron, szóval midőn erős a nedv­keringés, nem tapad jól a kátrány a sebre s hiányosan zár, míg őszkor és télen, midőn különben is napirenden van a fák tisztogatása, akkor a kátrány jól behatol az ejtett sebek felü­letébe s habár az ottani szerveket elpusztítja is, de az alattuk levőket annál inkább megvédi a későbbi elkorhadástól, meg- gombásodástól.

Kenőcs a fagy által károsult fákra. A gyümölcsfákon a téli fagy által okozott repedések és sebek gyógyítására követ­kező módon készített kenőcsöt alkalmazzunk: Vegyünk két­harmadrész kátrányt és egyharmadrész közönséges kopál-lak- kot, a minőt minden kereskedésben kaphatni, ezeket főzzük össze és hidegen használjuk. Az egészet csak rövid ideig kell főzni, s kihűlve oly sűrű kenőcsöt képez, hogy ecsettel épen fel lehet mázolni. A kenőcs évek során át te tt tapasztalások szerint sikeresen használható, m ert melegnek-hidegnek jól ellenáll, a sebeket jól elzárja, s az egészséges részeknek nem árt, tartós és sűrű.

Kihajtani nem akaró fa. Néha megesik, hogy újonnan ülte­te tt fa még nyár közepén sem akar kihajtani, pedig látszik, hogy él, sőt sokszor szinte duzzadni látszik az egészségtől. Az ilyen fán úgy segítünk, hogy kiássuk megint, a gyökerei végeit éles késsel megmetszszük, aztán a fát néhány órára bele­állítjuk egy dézsa olyan vízbe, mely egy darabig már a napon állott s kellőleg átmelegedett. Ekkor megint elültetjük a fát

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS. 177

a helyére gondosan s meglocsoljuk jól, mire mielőbb szépen ki fog hajtani.

Körtefa termését javítani. Ha a körtefa igen apró és repe­dezett héjú gyümölcsöket kezd teremni, azon úgy segíthetünk,

jó sok vízben keverjünk fel aprójószág-trágyát s ezzel öntözzük meg jó bőven az illető fát, még pedig virágzás előtt, a gyümölcs zsendülése előtt és ősz felé. A locsolás olyan bő legyen, hogy a gyökereket jól átjárja, m ert a felületes öntö­zés keveset használ.

A lehullott gyümölcsök. Az éretlenül lehullott gyümölcsöt ne hagyjuk a fa alatt heverni, hanem minél előbb össze kell szedni s disznóval feletetni vagy másképen felhasználni. Azért pedig, mert ezek a gyümölcsök épen azért hullottak le rend­szerint, mert valami gyümölcs ellenség beléjük petézett s a mint a gyümölcs földre esett, a petékből fejlődött kukaczok mihamar kibújnának s a földbe rejtőznének, hogy ott kifej­lődve, majd ismét a jövő évi term ést tehessék tönkre. Ha azonban a lehullt gyümölcsöt idejében megsemmisítettük, akkor egyszersmind elpusztítottuk vele a kártékony férget is, tehát ez már a jövő termésben nem tehet kárt.

A mogyorófák metszése. A mogyorófát vagy bokrot sohase messük késő őszön vagy télen, midőn még nagyobb hide­gek várhatók, m ert ez iránt a mogyoró igen érzékeny. De tavaszon, midőn a tenyészet megindul, akkor sem tanácsos a metszés, mert ekkor a mogyoró épen úgy könyezik, mint a megmetszett szőlő és sok nedvet veszít. Legjobb tehát a mogyorót tél utolján vagyis kora tavaszon metszeni, midőn erős hidegek már nem várhatók, de a tenyészet még nem indult meg.

Nagy fák ültetése. A kinőtt, vénebb fák ültetése rendesen ritkán sikerül, a min azonban segíthetünk úgy, ha az átül­te tett nagyobb fa derekát, sőt vastagabb ágait is mohával vagy szalmával kötjük vékonyan körül és ezt a meleg évszakban időnkénti meglocsolás által nedvesen tartjuk. Ugyancsak szor­gosan kell gondoskodni a fa gyökereinek kellő nedvesen ta r­tásáról is, miért nagyon czélszerű a korona alatt a földet apró szalmás trágyával, mohával, vagy szecskával behinteni, a mely anyagok a föld gyors kiszáradását megakadályozzák,

Az oltógallpak szedése. Erre nézve legjobb idő január és február hónap, a későbbi szedés már nem tanácsos. A sze­désre lehetőleg száraz, enyhe napokat válaszszunk ha pedig hideg fagyos időben kell dolgoznunk, csakis keztyüs kézzél fogjuk meg a gallyakat, mert különben a kéz melegségével nagy kárt tehetnénk. Oltási czélra legalkalmasabbak a fa déli oldaláról szedett gallyak, melyek tollszárnál ne legyenek vas­tagabbak, szemeik pedig eléggé közel álljanak egymáshoz. A gally középső része legjobb oltani, mert ott a rügyek legerő-

12Hasznos Kalauz.

178 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

teljesebbek, legfejlettebbek. A megszedett gallyakat az oltás idejéig a szabadban árnyékos helyen, kétharmadáig homokkal vagy földdel bevermelve tartsuk, vagy pedig jó szellös pinczé- ben. Ha a gallyak oltás idejére megfonnyadtak, akkor oltás előtt pár napra állítsuk nyirkos földbe vagy pár órára vízbe, de hogy a nedvességet jobban felszívják, az alsó végükből vágjunk le egy keveset.

Oltóviasz készítése. Olvaszszunk fel gyenge tűzön 1/2 kiló fehér viaszt s öntsük bele egy mély tálba, keverjünk közé 150 gramm főt lenmagolajat és V2 kiló sárga ockert, melyekkel a meleg viaszt addig kell keverni, míg teljesen összevegyültek. Az ilyen olcsó viaszt azonban használata előtt meg kell mele­gíteni. Azonban hidegen használhatóvá is lehet ezen viaszt tenni, ha belőle pl. ljA kilónyit felolvasztunk és ebbe 75 gramm spirituszt belekeverünk.

Az öszibaraczkfák leveleinek megfodrosodása. Ez ellen egy franczia gyümölcsész azt ajánlja, hogy 100 liter vízben oldjunk fel 150 gramm vasvitriolt (zöldgáliczot) és ehhez kever­jünk még 300 gramm rézvitriolt (kékgáliczot). Ezzel azután permetezzük meg a beteg fát jó erősen, vigyázva arra, hogy az említett szert használat előtt mindig jól összekavarjuk. Azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy ha a levelek és haj­tások még gyengék, fiatalok, akkor a folyadékot még ugyan­annyi vízzel fel kell hígítani, nehogy a gyenge növényben kárt tegyen. Az említett mértékek csak például vannak felhozva, a kinek kevés fája van, kevesebbet, a kinek pedig több van, többet készít; az arányokat a felhozott példa szerint könnyen kiszámíthatja.

A ribizli- és pöszmétebokor metszése. Ezek a cserjék gyü­mölcseiket az egyéves fán hozzák és pedig a legszebb szeme­ket az ág alsó részén. Ezért az évi hajtásokat 5—6 szemre vissza kell metszeni, hogy jobb gyümölcstermést érjünk el. A régi ágakat és azokat, a melyek a bokor belsejébe benyúl­nak, mind ki kell vagdalni. Ha a bokrok hajtása egy idő múlva gyengének mutatkozik, ez az elvénülés jele, midőn is megifjításról kell gondoskodnunk. Ez pedig abban áll, hogy vágjuk le tőből az egész bokrot, azután a majd fel verődő új hajtásokból a legerőteljesebbeket hagyjuk meg. Ilyenkor azonban trágyázni is szükséges. Legjobb trágyának bizonyult pedig ezen cserjékre a hamuval kevert árnyékszéktrágya, melyet a bokrok töve körül ásott árkocskába kell földdel vegyítve eltemetni.

A szamóczát termékenyebbé tenni. A szamócza vagy földi­eper termékenységét nem kis mértékben elősegítjük azáltal, ha a növények közé szénport, vagy koromport kapálunk be. A szamócza is nemcsak bővebben terem, hanem gyümölcse hamarabb érik és sokkal nagyobb szemű lesz, mint különben.

GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS. 179

A szemzés megfakadása. Sokkal biztosabb a szemzés meg- fakadása, ha a szemet a vadgallyon, közvetlenül egy szem alá, vagy pedig valamely görbületbe helyezzük be, mert ilyen helyeken erősebb a vadfa nedveinek áramlása, minélfogva a fakadás is gyorsabb, erőteljesebb és bizonyosabb lesz.

Szép tormát termeszteni. A torm ának szánt földet őszön megtrágyázzuk, jó érett trágyával, aztán jó mélyen megfor­gatjuk. Tavaszon aztán előveszszük a tavalyi termés után kiásott nem használni való vékony gyökereket s ezeket 30 centiméternyi hosszúra vagdalva s az oldalgyökerektől megtisztítva, ültető fával előre elkészített lyukakba ültetjük, még pedig az egyes dugványokat egy már is minden irányban 50 centiméternyi távolságra. Azonban a dugványozást nem a rendes módon ejtjük, hanem hogy a torm agyökerek rézsutosan feküdjenek, úgy hogy felső végük 1 centiméternyire kiálljon a földből, az alsó végük meg a föld alatt. Ültetés után a földet egy kissé hozzá tapossuk a gyökerekhez. Ezután a gyomoktól kapálással óv­juk a dugványokat. Június utolján következik az ú. n. heré- lés, mely abból áll, hogy a sorokat egyik oldalon kibontva, s a dugványokat a földtől elhúzva, a rajtuk képződött oldal­gyökereket letisztogatjuk, olyanformán, hogy a dugványokat egy tenyerünkbe fektetett posztódarabbal végig húzkodjuk. A legalsó 3—4 gyökeret azonban, a melyek a mélységbe men­nek lefelé, sértetlenül meghagyjuk. Ezután a dugványokat újra leföldeljük. így a torma gyönyörű szép simára s vastagra fog kifejlődni s november elején kiszedhető lesz, a mit sokkal job­ban megfizetnek a piaczon, mint a közönséges módon te r­mesztettet.

Szilyafa-nevelés. A magról nevelt szilva igen nagyra megnő ugyan, de állandóan keveset terem, azért jobb a szilvát csak gyökérhajtásokról szaporítani.

A szilva eltartása. Egyike a berczenczei vagy magvaváló szilva a legkitűnőbb gyümölcsöknek, csakhogy nem sokáig áll el nyersen. Van azonban módja ennek is. Nevezetesen, akkor szedjük le a szilvát fájáról, midőn az épen megért s midőn szép, száraz idő van, vigyázva, hogy a gyümölcs meg ne sérüljön; még pedig szárastól szedjük le s ekkor valami szellős, száraz helyen rakjuk ki szalmára, de úgy, hogy a szilvaszemek egy­mást ne érjék, sem pedig egymás tetején ne legyenek; így hagyjuk 2—3 napig. Azután egy kis hordóba berakjuk búza­liszt közé, de itt is úgy, hogy a szilvaszemek egymást ne érint­sék s minden szem egészen liszt közt legyen; felül is liszttel hintsük be egy ujjnyi vastagon, a melyre ismét a másik réteg szilvát rakjuk azon módon, mint előbb, míg a hordó tele lesz. Ekkor felül megint egy ujjnyi lisztréteg jön, aztán a hordót jól záró fenékkel letakarjuk. Mikor később aztán a szilvát használatra kiszedjük, akkor a lisztet letöröljük róla és szitába

12*

1 8 0 GYÜMÖLCSÉSZET, FATENYÉSZTÉS.

rakjuk, melyet egy perczig forró víz gőze fölé tartunk, de nem felette közel. Aztán engedjük megszikkadni, mire aszilva egé­szen friss kinézésű lesz. Ilyen módon a szilvát 2 —3 hónapig is el lehet tartani.

Jégverte fiatal fák gondozása. A fiatal fák megsérült k é r­gét úgy a törzsön mint az ágakon agyagból és marhaganéj- ból készült péppel mázoljuk be jó vastagon, még pedig minél hamarabb, mielőtt a finom sejteket a nap heve kiszárítaná. Őszszel azután mikor a levelek már lehulltak, de még a fagyok beállta előtt, hozzálátunk, hogy a sebeket a fagy és a téli időjárás egyéb viszontagságai ellen megvédelmezzük. A fiatal, megsérült törzseket szalmakötéssel védelmezzük. A sebeknek, legyenek azok akár egészen, akár félig betegedve, a burkolata még olyan puha, hogy azt a fagy könnyen felszívja. A még egészen be nem hegedt sebeket fakátránynyal mázoljuk be, azután az egészet újra bevonjuk a 1/3 rész agyag és 1/3 m ar­haganéj keverékéből álló mázzal. A nagyon megsérült ágakat ahhoz képest, a hogy megsérültek, vissza kell nyesni olyan­formán, hogy azután a legszélső szemből a koronához illő új hajtást nevelhessünk. A vágások helyét ne mulaszszuk el be­kátrányozni.

A yén fák felújítása. Sokszor van olyan idősebb gyü­mölcsfával dolgunk, melyek főleg a csúcsokon félreism erhetet­len jeleit m utatják a megromlásnak, vagy legalább valami betegségnek. Az ily fát, többnyire még meg lehet mentenünk. Először is vigyázva eltávolítjuk a száraz ágakat, ezek sebeit bekenjük kátránynyal, az odvas lyukakat kitisztogatjuk és czementtel töltjük meg. Azután keressük a baj tulajdonképeni okát. Leggyakoribb ok az, hogy a feltalaj ki van merülve, az altalaj pedig áthatlan és semmi tápanyagot nem tartalm azó, míg sokszor mindezen bajok együtt lépnek fel. Vizsgáljuk meg ezenkívül magokat a gyökereket, melyek gyakran már rothadni kezdenek, vagy mindenféle gomba által el vannak lepve; az ily beteg gyökereket gondosan el kell távolítani, s szintén oly gondosan ügyelni annak a kevés jónak fentar- tására, a mely megmaradt. Az elhasznált, kizsarolt földet el kell távolítani, a mennyire csak lehet, a nélkül, hogy a fának ártanánk, a lyukakat jó komposzttal vagy erdei földdel töl­teni ki s a gyökeret abban kézzel gondosan elhelyezni. A koro­nából az összes száraz ágakat oly módon kell eltávolítanunk, hogy a víz a sebekben meg ne állhasson. Gyakran használ egy jó trágyázás is érett trágyával, komposzttal vagy hamuval, ilyenkor azonban a földet előbb fel kell porhanyítani, hogy a trágya a gyökerek közé hatolhasson.

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

A bab termőben tartása. Hogy a babot hosszabb időn át termőképesen tartsuk , ne engedjük rajta a hüvelyeket nagyon kifejlődni, hánem még fiatalon szedjük le. Magának a lesze­désnek is vigyázattal kell történnie, nehogy a növényt kimoz- gassuk a földből. Esős időben a hígra feleresztett folyékony trágya, szárazabb időben a többszöri öntözés nagyon növelik a term ést. Legczélszerűbb naplemente után öntözni, mikor az idő már hűvösebb lett. Az így kezelt bab késő őszig folyvást fog teremni.

A Begonia-gumók kiteleltetése. Hogy a gumók télen át el ne pusztuljanak, sőt erőteljesen teleljenek ki, a következő eljárás ajánlatos: Szeptember közepétől fogva lassanként abban kell hagyni az öntözést, mire a növényszár apránként el fog halni. Ekkor az elhervadt szárat le kell vágni, mintegy 6—7 czentiméternyire a gumó felett, azután a cserepeket télére, homályos, fagymentes helyre eltenni. Márcziusban kivétetvén a gumók, szépen megtisztítják és új földbe elültetik. Különben a gumókat már őszön is ki lehet szedni és megtisztogatni, s tavaszig száraz homokban tartani, akkor pedig a szokásos módon elültetni.

Borsó sovány földön. Hogy a borsó sovány földön is bőven teremjen, keverjünk a föld közé fahamut, de ne tú lsá­gos bőven, hanem csak annyit, a mennyi a talaj felszínét jól elborítja, pl. egy fél czentiméternyi vastagságban; ezt aztán vetés előtt kapáljuk össze jól a földdel, hogy a közt teljesen eloszoljék. Rendkívül jó a csontot kemenczében megégetni, finom porrá törni s azt is a mondott módon a borsóföldbe keverni.

Korai zöldborsó termesztése. Ezt a görcziek, kik e tekin­tetben nagy mesterek, a következőképen eszközük. Szeptem­ber második felében, vagy október elején szokták, lehetőleg

182 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

napos, védett helyeken a ta lajt jó mélyen felásni s egyenle­tessé gereblyézni. Azután 40 czentiraéter távolságban mintegy 10 czentiméter mély barázdákat és ezeket félig rövid, de jó korhadt trágyával töltik meg. A magot ügy rakják bele, hogy 15 czentiméterre 5—6 szem jut. A beültetett barázdákat leg­feljebb hat czentiméter vastagon takarják földdel. A mint a borsó kikelt, fenyőgallyakat dugdosnak a sorok mellé, hogy a nyulak és hónyomás ellen megvédjék. A fenyőgallyakat korán tavaszszal, a mint az időjárás megengedi, eltávolítják, a borsót megkapálják s karókkal ellátják. A borsó közé a kapálás után, hogy a ta lajt jobban kihasználják, rövid sárgarépát (ka- rottát) vetnek ritkán. Ily módon pünkösdre mindig sok zöld­borsót nevelnek. A borsó learatása után a karókat eltávolítják, a kikelt karottát, a mennyire kell, m egritkítják s megkapál­ják, hogy őszkor ugyanarról a földről még egy term ést szed­hessenek.

Korai burgonya termelése. Az időjáráshoz képest, február utolján, márczius elején, valamely korai faj gumóit rakjuk egymás mellé — de nem egymásra — egy ládafélébe s helyez­zük el egy délnek fekvő, napos, de fűtetlen helyiségben, mely azonban mégis fagymentes helyen legyen. Itt hagyjuk azután — megint az időjáráshoz képest — április elejéig vagy utol­jáig, míg t. i. a talaj jól át nem melegedett. Ezalatt a bur­gonya a déli fekvésben már erős csirákat vert, melyekre, hogy le ne tördelőzzenek, a kiültetéskor gondosan ügyelni kell. A mint a talaj kellőleg átmelegedett, ültető lyukakat készítünk bele s a gumókat, csiráikkal felfelé, vigyázva és nem mélyen elültetjük. Körülbelül 6—7 hét múlva az így k iültetett burgo­nyák eleje már élvezhető gumókat ad.

Korai bab termesztése. Korai babot a szabadban is te r­melhetünk, ha a magot cserepekbe vetjük s vagy melegágyban, vagy pedig valami melegebb helyiségben tartjuk, május elején pedig meleg helyre kiültetjük a szabadban. Természetesen az ily babot hidegebb éjszakákon be kell takarni vagy cserepek-- kel, vagy pedig a sorok közé vert czövekekre erősített gyé­kénynyel. Legalkalmasabb erre a fekete szerecsen bab.

A cserepes növények locsolása. Sokan a legnagyobb gon­dosság mellett sem tudnak cserepes növényekkel sikert elérni s kedvencz virágaik vagy kisárgulnak, vagy épen ki is vesz­nek. Ennek a jelenségnek az oka pedig legtöbb esetben a locso­lás helytelen eszközlése és különösen azok az alsó tányérok, a melyeket a cserepek alá szoktak tenni s melyeknek az a föladatuk, hogy a cserépben levő földön keresztülszivárgó vizet fölfogják. Sok virágkedvelő abban hibázik nagyot, hogy túlságosan bőven és gyakran alkalmazza a locsolást, azt hivén, hogy ezzel jó t tesz a növényeknek. Pedig épen ellenkezőleg áll a dolog, mert ez nem hogy javára szolgálna a növénynek, sőt

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 183

inkább azt eredményezi, hogy a levelek megsárgulnak, a gyö­kerek pedig megrothadnak. Minden növényt, kivéve a vízi­növényeket, csak akkor kell mérsékelten megöntözni, ha a földje felül már száradni kezd, attól pedig óvakodni kell, hogy a növény folyvást sáros, egész mocsárszerűen nedves földben álljon. A fentebb em lített alsó tányérokra is nagyon kell vi­gyázni, mert az ezekbe beszivárgó víz könnyen rothadásba megy át, a mitől aztán a növény gyökerei is rothadást vagy egyéb betegséget kapnak. Mihelyt tehát az ilyen tányérban nedvesség gyülemlik össze, azonnal ki kell azt önteni, s magát a tányért is legalább hetenként egyszer gondosan kimosni, hogy holmi, a növény gyökerére veszedelmes apró szerveze­tek tanyát ne verhessenek s el ne szaporodhassanak benne.

A dohánypor haszna. A dohánysziták, dobozok stb. fene­kén sok dohánypor szokott összegyűlni, a mit rendesen mint haszontalan szemetet kiöntenek. Pedig rovarok ellen nagyon jól lehetne azt használni a kertészetben. Különösen levéltetvek s földibolhák ellen hatásos. Midőn a növény harmatos vagy az esőtől nedves, akkor kell a dohányport vékonyan ráhin­teni, mire a kártékony férgek mihamar eltágulnak. Ha száraz Volna az időjárás, akkor előbb megpermetezzük a növényeket s úgy hintjük rájuk a dohányport.

A fagy által sértett növények. Ha valamely becsesebb növényünket megcsípte a fagy, rendesen segíthetünk még azon úgy, ha sötét, hűvös, légvonatmentes helyre beállítjuk s hideg vízzel megfecskendezve, lassanként ott hagyjuk föl­engedni. Aztán fokozatosan melegebb helyre állíthatjuk.

Fagyott zöldség és gyümölcs. A fagyott gyümölcsöt s zöld­séget jóvá tehetjük a következőképen. A fagyott növényt és gyümölcsöt olyan hideg vízbe teszszük, melyet hóval és sóval vegyítettünk; hűvös helyre állítjuk, a vizet négy óra múlva leöntjük róla, s a zöldséget, gyümölcsöt szellős helyen megszárítjuk. A gyümölcsöt legjobb kendővel megszárítani s oda tenni el, a hol a megfagyástól óva van.

Férgek elűzése a virágcserépböl. A különféle férgek gyak­ran sok kárt tesznek a cserepekben, miért is szükséges azo­kat onnan elűzni. Ez pedig úgy megy végbe, hogy a locso­lásra használt vízbe egy kevés karbolsavat keverünk, még pedig egy litebe 2—3 cseppet. Többet nem szabad, mert így a növényeknek is ártana, nemcsak a férgeknek.

Hangyák elűzése a kerti ágyakból. Ha a hangyák vala­mely ágyat nagyon ellepnek, könnyen elűzhetők úgy, ha apró darab fákat kőszénkátrányba mártva, az ágy különböző részein szétszórunk. Ennek a szagát a hangyák teljességgel nem szen­vedhetvén, el fognak onnan tágulni. E czélból különben jó, ha halzsírral vagy karbolsavval beitatott rongydarabokat ra­kunk szét.

184 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

Igen nagy hagymákat nevelhetünk könnyű, homokos ta la­jon a következőképen. Tavaszon minél korábban porhanyóra megmunkáljuk a földet, azonban nem nagyon mélyen, mert az aljtalajanak keményen kell maradni. Az őszi trágyázásból fenmaradt szalmaszálakat szorgalmasan kigereblyézzük azzal a felporhanyított földet gyengén letapossuk s a hagymát bele­vetjük vagy ültetjük. így munkálkodva, hagymáink a szokott­nál jóval nagyobbra fognak nőni.

Igen szép és nagy pelargoniumok nevelése. Az angol kertészek rendesen meglepően szép pelargoniákkal szoktak a virágkiállításokon megjelenni, ezt pedig igen egyszerű módon érik el. Ugyanis azt a pelargoniumot, a melyen feltűnő szép virágokat szándékszik nevelni, jő kövér földbe ültetni, hol nyáron át a legnagyobb gonddal ápolja. Midőn a növény bim­bózni kezd, időről-időre a bimbók nagy részét letördeli s min­den erős hajtáson csak egy-egy bimbót enged kifejlődni. A mint a bimbó fejlődésének közepére jut, könnyű tüll-zacskót húz rá lazán a kertész, hogy a rovarok netaláni károsításától megvédelmezze. Ilyen kezelés mellett a virágok nemcsak igen szépek, hanem óriási nagyságúak is lesznek.

Igen nagy burgonya nevelése. Nagy burgonyát nevelhetni oly módon, ha középnagyságú burgonyát ültetünk el, mely­nek minden szemét, kivéve a legfelsőbbet, kiveszszük. Az angol kertészek ily módon nevelik a kiállításokra szánt burgonyát. Más mód mely czélhoz vezet, az, hogy a burgonya hajtásait vagy szárait, ha már arasznyira nőttek, kihúzzuk legfeljebb kettőt hagyván meg.

Igen nagy tökök termesztése. Minden fajtájú tököt rend­kívül nagyra lehet nevelni, ha azt következőleg kezeljük: A magvakat már igen korán, február végén vagy márczius ele­jén kiültetjük egy ezen czélra készített gyeptéglába, melyet jó tömötten benőtt gyepből metszünk ki 5—6 hüvelyk széles­ségben ; a hosszúság az elültetendő magvak számától függ. A gyeptéglát egy megfelelő nagyságú szekrénybe teszszük (mely vízlevezető lyukakkal van ellátva), még pedig a gyepes részé­vel lefelé fordítva. A tégla felső részén azután késsel körül­belül 2 hüvelyk mély bevágást teszünk s ebbe helyezzük a tökmagot hegyével lefelé fordítva, és azután a nyílást ismét elzárjuk, finom földet hintvén rá. Ily nyílásokat egymástól2—2 hüvelyk távolságra készítünk. Meleg helyre állítva, a magvak pár nap alatt csíráznak, mikor is azután a gyeptéglát valamely melegágyba helyezzük, a hol a meleg és mérsékelt nedvesség behatása alatt a növénykék annyira fejlődnek, hogy mikorra a hideg éjszakák elmúlnak, már tetemes nagyságot értek el. Ekkor mindegyik növényt, a hozzá tartozó gyöke­rekkel együtt, késsel kivágjuk a gyeptéglából a nélkül, hogy a gyökereket megrongálnánk s kültetjük azokat a szabadba,

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 185

jó friss trágyával megtrágyázott földbe és lehetőleg napos helyre. Mikor már a kiültetett növények jól meggyökereztek, köze­lükben oly módon állítunk fel egy vizes edényt, mely folyto­nosan töltve van, hogy abból a víz huzamosabb időszakon át lassanként csöpögjön a tő közelében a gyökérzetre. Ily módon meglepő nagyságú tököket állítunk elő, melyek néha m éter­mázsánál is nehezebbek lesznek.

Kalarábé tavaszra. A vén, elfásult kalarábét a tavasz ide­jére, a mikor úgy sem lehet friss főzelékhez jutni, a következő igen egyszerű módon így tehetjük el. A kertben vagy akár a pinczében egy méternyi mély gödröt ásunk és ennek alját, főleg ha a talaj nedves, homokrétegekkel húzzuk be. Erre a kalarábékat, miután leveleiket és száraikat előbb levagdaltuk, a gödörbe rakjuk, előbb néhány napig a levegőn szárítjuk, arra pedig különösen figyelnünk kell, hogy a levelek lemet- szésekor magát a kalarábét meg ne vágjuk, mivel különben könnyen elrothad. Tavaszkor, mihelyt a fagy ezt megengedi, a gödröt megbontjuk és belőle egy főzésre való kalarábét kiszedünk, a többieket pedig a következő főzésig földdel ismét betakarjuk, hogy levegő ne érhesse. A télen át ily módon eltarto tt kalarábé nemcsak igen ízletes lesz, hanem a fásult­ságot is teljesen elveszti.

A káposzta kiteleltetése. Káposztát, valamint kelt télen át is nagyon jól el lehet tartani a következő módon: Ássunk a kert szárazabb helyén 80—90 czentiméter mélységű és ugyan­olyan szélességű árkot, melynek a feneke sima legyen. A hosz- szaság a szükséghez képest tetszés szerinti lehet. Midőn aztán a káposzta megért, lehetőleg száraz időben gyökerestől kivag­daljuk az elteendő káposztákat s miután azokat rothadt vagy hibás leveleitől megtisztogattuk, egymás mellé beállogatjuk az árokba, még pedig úgy, hogy a fejek alól álljanak, a gyökerek pedig felfelé. A hol nedvesebb term észetű a föld, ott tanácsos előbb száraz szalmát hinteni az árok fenekére és úgy rakni rá a káposztát. Az eltett káposzták aztán így maradhatnak addig, míg a fagyok kezdenek beállani, csak épen arra vigyáz­zunk, hogy addig az árokba bele ne hatoljon — legalább nagy mértékben — az eső, amit deszka s más efféle felrakásával aka­dályozhatunk meg. Midőn aztán a fagyok jelentkezni kezdenek, akkor földdel vékonyan befedjük az árkot, a földburkot foko­zatosan vastagítván, a mint a fagyok erősödnek. Legfelül külön­ben már a föld helyett szalmát is tehetünk, még pedig kemény télen többet, enyhe időben kevesebbet. így a káposzta késő

v tavaszig nagyon jó állapotban eltartható.A káposztát károsító hernyók ellen. Tudvalevőleg a ká­

posztát sokszor meglepik s nagy mértékben pusztítják a her­nyók, melyek ellen egy német gazda azt ajánlja, hogy a káposzta­növényt meg kell hinteni sóval, mire a hernyók vagy elpusz-

186 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

tulnak, vagy eltágulnak. Az illető ezen czélra olcsó m arha­sót használ, melylyel a káposztás táblát este hinti meg, hogy a harmatban feloldódjék, mire a siker nem fog elmaradni. Az időjáráshoz, illetve az eredményhez képest aztán ezt az eljárást esetleg meg lehet ismételni.

Kerti utak készítése. Igen jó és olcsó utakat csinálhatunk a kertben a következő módon. Kiásván sekélyen az útnak való helyet, legalább 6 czentiméter vastagon kihasznált timár-cserrel töltjük meg. A timár-cser, a hol kapni lehet, rendesen igen olcsó, az u tat elég szárazon ta rtja s nem engedi, hogy az úton a gyom kikeljen s mindamellett még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy nem porzik, tehát a legnagyobb hőségben sem kell öntözni. Az ilyen utak igen tartósak, a járás jól esik rajtuk, kivált ha minden tavaszkor friss tim ár-csert terítünk rá.

Komposzt-rakások beültetése. A komposzt-rakások rende­sen nem szolgálnak valami szép látványul, de ezen könnyen segíthetünk, ha tökkel beültetjük, a miből még az a hasznunk is van, hogy igen szép, gyönge tök terem rajtok ; egy-egy bokron 8—10 tököt hagyhatunk meg s valamennyi szép nagyra fog nőni. Ha minden bokor mellé egy ócska fazekat állítunk, a melyből egy kis nyíláson folyton egy kis víz csöpög a növényre, úgy óriási nagyra nőnek a tökök. A komposzton való tenyész­tésre legalkalmasabb az angol Vegetable Marrow nevű tökfaj, mely különben is igen finom húsú.

Korom földibolhák és levéltetvek ellen. A kémények- és kályhacsövekből gyűjtsük össze a kormot és törjük össze jó finomra. Tavaszszal azután, mikor a földibolhák meglepik a veteményt, először vízzel megöntözzük azt, aztán ráhintjük a koromport, a mitől a földibolhák el fognak távozni.

Levágott virágok eltartása. A tövéről levágott virágot huza­mosabb ideig üde állapotban tarthatjuk el, ha azt egy edény vízbe állítjuk, a melybe egy csipetnyi chilisalétromot tettünk. De egész tiszta vízben is sokáig épen eláll a virág, ha annak a szára alsó végéből egy-egy darabkát naponta éles késsel lemet­szünk. Legjobb pedig ezen metszést úgy eszközölni, hogy a víz alatt ejtjük meg a vágást, nehogy a levágott részt a levegő érje. A vízből naponként kiöntünk egy részt s azt frissel helyettesítjük, miközben arra ügyelünk, hogy a víz körülbelül olyan melegségű legyen, mint az esővíz, tehát se nagyon hideg, se meleg, továbbá a víz leöntése alkalmával a virág szárának alsó vége ki ne kerüljön a víz alul egy perezre sem.

Lóféreg kiirtása. Hogy ezen kártékony féregtől megszaba­duljunk, erre nézve egy franczia kertész azt ajánlja, hogy őszszel vagy tavasz felé 30 czentiméter mélységű gödröket ássunk a kertben, töltsük meg azokat friss lótrágyával s a kiásott földdel födjük be. A karókkal megjelölt gödröket azután egy derült tavaszi napon felbontva, a trágyát talicskába szed­

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 187

jük ki. A trágya rendesen tele lesz lóféreggel, melyeket így könnyen meg lehet semmisíteni. A dolog magyarázata az, hogy a lóbogár igen szeretvén a meleget, hidegebb időben a trágya­csomókba húzódik, a hol különben is szeret tartózkodni.

Milyen irányban vessük a zöldségféléket. Apró vetemé- nyeknél nem sokat határoz a sorok iránya: déltől északnak, vagy keletről nyugatnak terjed-e, hanem a magasabb vagy fel­kúszó növényeknél, a milyen pl. a borsó, felfutóbab stb. egé­szen máskép áll a dolog. Ez esetben tehát a következők ta r­tandók szem előtt: ha a talaj nagyon kötött, nedves és hideg természetű, akkor a veteményes ágyaknak, illetőleg a növény­soroknak délről északnak terjedő irányt adjunk, hogy a déli nap annál jobban behatolhasson a sorok közé és a ta lajt átmele­gítse. Ellenben jobb, ha a sorok keletről nyugat felé futnak, mert így a forró, déli napsugár nem képes a talajt annyira kiszárítani, mivel a növények árnyéka odavetődik.

Óriási vastagságú spárgát növelni. A mutatkozó hajtás fölé helyezzünk egy zöldszinű üvegcsövet vagy palaczkot. A spárgahajtás az üvegbe belenövekedvén, ott rendkívüli nagy­ságot és vastagságot fog elérni. Igaz aztán, hogy legtöbbször az üveget össze kell törni, m ert máskülönben a roppant vastag spárgát nem lehetne belőle kiszabadítani. Mindazonáltal szen­vedélyes spárgatenyésztőknek igen érdekes mulatság ez.

Lóbogarat a melegágytól távoltartani. A lóbogarat a meleg­ágytól, egy tapasztalt kertész állítása szerint, úgy lehet távol­tartani, ha a melegágyhoz használt trágyához juh trágyát is vegyítünk.

Öreg kaktusz-tövek átültetése. A nagy, kinőtt kaktuszokat igen tanácsos, legalább minden harmadik évben, új földbe átül­tetni, mert így nemcsak szebben tenyésznek, hanem sokkal több virágot is hoznak. Az átültetés legalkalmasabb ideje a tavasz. Ekkor a kaktusz földjét annyira ki engedjük szikkadni, hogy az lehető könnyen kihulljon a gyökerek közül úgy, hogy ezek meg ne sérüljenek, mert ezt a kaktusz egyáltalában nem szereti, miért a gyökereket nem is szabad megmetszeni. Az újonnan való elültetésnél is a gyökerekre nagyon vigyázzunk, hogy azok se meg ne sérüljenek, se össze ne bonyolódjanak, hanem lehetőleg az előbbi helyzetben maradjanak, ezért száraz, pornemű földet folyassunk apránként a gyökerekre aztán vízzel úgy iszapoltassuk le. Különben megjegyzendő, hogy a kaktusz nem szereti az erős locsolást, tehát a locsolással, kivált a hűvösebb időkben, nagyon óvatosan kell bánni.

A pázsit trágyázása. Igen szép a jól sikerült, sűrűn záró gyeppázsit, de hogy sokáig szép is maradjon, folytonos gon­dozást kíván s épen ennek a hiánya okozza azt, hogy kisebb kertekben vajmi ritkán látunk — kivált a vidéken — igazán szép pázsitot. A szorgalmas locsoláson kívül főkép a trágyá­

188 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

zást szokták elhanyagolni, pedig e nélkül tartós pázsitról szó sem lehet. Ugyanis a pázsitot tudvalevőleg gyakran nyírják vagy kaszálják, miáltal a talaj ereje apránként nagyon megcsök­ken s a fű aztán kiritkul, különösen ha a talaj már term é­szettől sem valami kövér. A trágyázás legegyszerűbb módja az, hogy őszszel a pázsitterületet jó érett istálló trágyával behintjük, melynek tápanyagait a hóié, esővíz apránként le­mossa a füvek gyökerére, de m ásrészt a kifagyás ellen is oltalmazza azokat. Azonban ismételjük, hogy e czélra csakis érett trágya használandó, m ert az éretlent nemcsak hogy egyenletesen elteríteni nem lehet, hanem a közt még sok csira­képes gyom-mag is van, melyek kikelvén, a pázsitot elgyomo- sítanák. Továbbá a friss trágya kedvencz tanyája lévén min­denféle féregnek, már csak azért is óvakodjunk a pázsitra friss trágyát használni. Kerülni kell a nagyon heves trágya­szerek használatát is, milyenek az emberi-, aprójószág- és birkatrágya, valamint a kőszénhamu sem ajánlatos erre a czélra. Ezen egyszeri trágyázás azonban még nem mindeirtalaj- ban elég s legtöbbször nagyon jó, ha az év folyamán át is több ízben trágyázunk. így nevezetesen február közepétől kezdve 5—6 heti időközökkel egy-egy utántrágyázást ejthetünk meg. Az ilyen utántrágyázásra pedig nagyon alkalmas a megbízható m űtrágya kereskedésekben kapható pázsittrágya, melyből 1—2 kiló 100 □-m éternyi területre egyszer elég. Ezen trágyaszer kihintésére azonban mindig száraz időt válaszszunk, és ha épen nincs kilátás esőre, a kihintés után locsoljuk meg jó bőven a pázsitterületet.

Rezeda-fácskát nevelni. A rezeda-tőből, megfelelő gondo­zással, valóságos kis fácskát lehet nevelni, mely sokáig elél. E czélból cserépbe ültetjük át a tövet s minden egyes bimbó­ját, mihelyt csak mutatkozik, kitördeljük, őszszel pedig lenye­segetjük minden felesleges ágát, hogy növényfa-alakot vegyen fel. A harmadik évben már kérget is kap a kis törzs, midőn aztán a bimbókat nem kell többé kitördelni. A mint növek­szik a fácska, időnként nagyobb cserepekbe, jó kövér földbe szükség átültetni, télen meleg, világos helyre állítani és a ren­des, mérsékelt locsolásról meg nem feledkezni.

A retek-termesztésről. A retek porhanó, jó táperőben levő, mélyen megmunkált, eléggé nedves földet és meleg fek­vést kíván. E földnek azonban nem szabad frissen trágyázott- nak lenni, különben a retek keserű és foltos lesz, m iért is azt a trágyázás után a második nyomásban szoktuk termelni. A nyári re tke t április közepe táján vetjük egymástól 20—20 czentiméter távolságra álló fészkekbe, a téli retket pedig június­ban egymástól 60 czentiméter távolságban levő fészkekbe, az ültetéshez pedig dugófát használunk, ezzel két czentiméter mélységű lyukakat'készítünk s minden lyukba 2—3 szem ma­

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 189

got vetünk; ha a föld az ültetésnél száraz volna, öntözni kell. Mikor a növények már kikeltek s a földi bolha támadásain szerencsésen átestek, minden fészekben a legszebb példányt meghagyjuk, a többit ellenben kihúzzuk. A nyár folyamán a retket többször kell kapálni, valamint kétszer töltögetni és gyakran öntözni, mert a gyakori öntözéstől függ a retek jósága. A nyári re tke t a szükséglethez képest szedjük ki a földből, a téli re tke t pedig őszszel a fagy beállta e lő tt; utóbbit letiszto­gatjuk, zöldjét valamivel a gumó felett levágjuk s a retket pinczében homokba teszszük. Magtermelés czéljából a nyári retekből egy párt virágzani és magba menni engedünk, míg a téli retek kétnyári növény lévén, tavaszszal pár jól fejlődött és áttelelt re tket kiültetünk, mint magrépát. A retekmag 5—6 évig csirázóképes marad s a vetés után 8—10 napra kel ki.

A rózsafák elfedése télire. A rózsafák elfedésének legjobb ideje október vége, november eleje. Első dolgunk legyen elfe­dés alkalmával a leveleket lecsipkedni, a mit sokan elmulasz­tanak, pedig e miatt a rózsagallyak könnyen megpenészednek, megfüllednek, azután a rózsabokor tövétől elhányunk egy kis földet, hogy könnyebben lehajthassuk, különben m egtörtén­hetnék, hogy megpattanna a rózsa törzse és könnyen a rózsa életébe kerülhet a fedés. Ha homokos a talaj, akkor a rózsá­kat egész a föld alá takarjuk, ha pedig agyagos vagy pedig a rózsák gyeppázsitban állanak, melyet kár volna feláskálni, akkor elég a rózsát lehajtani, és fakampóval a földhöz erősí­teni s úgy fedni be. Ha a talaj nedves, akkor a rózsák koro­náját előbb gallyal fedjük (legjobb a fenyőgally) s úgy borít­suk be szálas trágyával vagy falevelekkel. Nagyon vastag törzsű rózsákkal, melyeket már lehajtani nem lehet, úgy bán­junk el, hogy a törzs körül, a menyire csak lehet hányjuk fel a földet, a többi részeket pedig náddal vagy fenyőgallyak­kal burkoljuk be. Szalmát ne használjunk erre a czélra, m ert abban az egerek szivesen tanyát ütnek s összerágcsálják a rózsa ágait. Legkényesebbek a tearózsák, melyek a hideg és nedvesség iránt nagyon érzékenyek. A hol tehát alkalom van rá leghelyesebb ezeket őszszel kiásni és olyan fagymentes helyen, melegházban vagy pinczében teleltetni ki, a mely eléggé szellős és világos, hévmérséklete pedig ^nem emelkedik sokkal felül a fagyponton.

A rózsák trágyázása. A rózsák dús virágzását nagyon előmozdítja a hígtrágyázás és a száraz időben való bőséges locsolás. Mert, szárazságban és sovány talajon, igazi szép rózsákra nem számíthatunk, viszont pedig bármi rossz legyen is máskülönben talajunk, ha bőven trágyázunk és a szükség­hez képest locsolunk, mégis gyönyörűen fejlett rózsáink fog­nak lenni.

190 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

A rózsa lisztharmatja ellen nagyon hatásos, ha egy liter vízben 20 gramm kékgáliczott és 20 gramm kristályos szódát feloldva, ezzel a rózsákat esténként néhányszor bepermetezzük. Ezt az eljárást azonban korán kell alkalmazni, még mielőtt a leveleket a lisztharm at teljesen ellepte volna.

Hogy a rózsa sokáig és bőven virágozzék, erre nézve a trágyázáson és locsoláson kívül egy híres kertész a követke­zőt ajánlja. Csinálni kell apró fakampókat s azokkal a rózsa vesszeit le kell fogatni a földhöz. Ez az eljárás nemcsak a hónapos, hanerp a remontáns és tearózsáknál is nagy sikerrel jár. Kinőtt rózsabokroknál, melyeket a mondott módon tavasz- szal le akarunk kampózni, a régi fát eltávolítjuk, az új haj­tásokat pedig megrövidítjük.

A rózsa szaporítása oltás nélkül. Június hóban kiválasz­tunk egyes 12—15 czentiméter hosszúságú, még teljesen zöld el nem fásodott hajtásokat s azokat a régi hajtásról nem kés­sel metszszük le, hanem egyszerűen lerepesztjük s egy jól készített kerti ágyba, védett helyre ültetjük csak oly mélyen, hogy épen szilárdul álljanak. További előkészítésnél a dugvá­nyokra nincs szükség, de igenis arra, hogy a mint reggel a dug-

# ványokat elraktuk, m ert ez azok elrakására a legjobb idő, a földet körülöttük meg kell öntözni, és minden egyes dugványra egy virágcserepet borítani, melyen a fenéklyuk nyitva marad, 14 nap múlva a dugványok meggyökereznek s vidáman tenyész­nek tovább. Mihelyt meggyőződtünk, hogy meg vannak gyö­kerezve, a borítócserepeket azonnal el lehet távolítani. Az ilynemű gyökereztetésre minden fb:^i¥táns rózsa alkalmas, de lehet ily módon a nehezen gyökei ;,ő finom cserjéket is gyö- kereztetni.

A saláta felmagzását megakadályozni. Erre nézve legbiz­tosabb, ha a salátatövet ásó> segélyével megemeljük, a mi így megy végbe. Az ásót körülbelül tenyérnyire a salátatőtől rézs- útosan a földbe szúrjuk, aláfelé irányozva s midőn már a tő alá ért, akkor megnyomjuk az ásónyelet, hogy a saláta fel­emelkedjék. A mint ez megvan, megint kihúzzuk az ásót s a növényt engedjük helyére visszazökkenni. E miatt a salátában semmi baj sem esik, hanem növekedésében mégis annyi zavar áll be, hogy a felmagzás elmarad. Ezt a műveletet azonban még akkor végre kell hajtani, midőn a felmagzásnak még nyoma sincs.

A saláta felmagzása ellen. (Más.) Hogy fejes salátánk szárba ne hajtson, azt úgy akadályozhatjuk meg, hogy mikor a saláta már egészen megfejesedett, akkor éles késsel vágjuk be a torzsáját, épen a fej alatt, félig. Ha még ezenkívül a salátát *a nap legmelegebb részeiben valamivel be is árnyékol­juk, akkor az eredmény még jobb fog lenni.

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 191

Téli saláta. Hogy salátát télen is bármikor ehessünk, késő őszszel, midőn már a fagyok beálltától tartani lehet, fedjük be a ‘kései salátatöveket falombokkal, a melyek a ta lajt por- hanyóan ta rtják s a levelek elfagyását is megakadályozzák. Ezt a lombfedőléket aztán annak idején könnyű a salátától félrehárítani, midőn a szükséges salátát kiszedhetjük.

A spárga eltartása. A spárgát igen jól el lehet tartani a következő módon: A frissen lem etszett spárgát anélkül, hogy megmosnánk, a metszési végén gondosan megszikkasztva, réte­génként légmentesen záródó hordócskába rakjuk, melynek aljára előzőleg vagy 8 czentiméternyi, kevés száraz sóval kevert, jól kiszárított korparéteget hintettünk. A mint egy réteg spárgát erre leraktunk, erre ismét vagy 5 czentiméter vastag sós korparéteget terítünk s így folytatjuk, míg a hordó egé­szen megtelik. Midőn a hordó tele van, akkor az egész fölé olvasztott, de már majd egészen megfagyott faggyút öntünk, hogy az a levegőt egészen elzárja. A hordót aztán fagymentes, száraz helyen tartjuk . Az így eltett spárga egy évig is jól eláll, csak ha egy hordót megkezdünk, akkor mielőbb el kell annak tartalm át fogyasztani.

A szobai növények védelme fagy ellen. Ha attól tartunk, hogy ablakban levő cserepes virágaink meg tdTálnak a fagy miatt sérülni, a gyanús idő tartam ára fedjük be a növényeket ujságpapirossal, a mi teljesen elegendő arra, hogy gyengébb fagyok ellen biztos oltalmat nyújtson. Ugyancsak tehetjük azt is, hogy ilyen időben vízzel telt edényeket rakunk szét a csere­pek közt, a mi szintén növényeink megmentésére szolgál, mert addig, míg csak a tíz felülete be nem fagy, nem tarthatunk tőle, hogy virágaink megfagyjanak.

Téli petrezselyem. Hogy télen át is folyvást friss zöld petre­zselyem álljon rendelkezésünkre, egyszerűen ültessünk petre­zselyemtöveket virágcserepekbe, vagy fazekakba. Igen érdekes különben a hordóba való ültetés, mely úgy megy végbe, hogy a hordó oldalain turkáljunk körül lyukakat s a petrezsely­meket úgy ültessük, hogy azok zöldje ezen lyukakon legyen kénytelen kibújni. így aztán igen csinos zöldségeshordóra teszünk szert, midőn a petrezselyemtövek kihajtottak* Külön­ben akár edényekbe, akár hordóba ültessünk, állítsuk azt valami elég meleg és világos helyiségbe.

Télen virágzó orgonabokor. A ki erre vágyik, november utolján, deczember elején, ültessen nagy cserepekbe vagy más alkalmas edénybe rügyekkel te lt orgonabokrocskákat, melye­ket aztán állítsunk be világos, meleg helyiségbe és locsolgassuk enyhős vízzel szorgalmasan. így aztán nemsokára ki fognak hajtani és még a tél folyamán virágzani.

Télen virágzó pelargonia. A téli virágzásra szánt pelar- goniát a tavaszi dugványok közül válogassuk ki s fíyárára

192 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

nagyobb cserepekbe ültetve, szabad, napos helyre állítsuk ki, azonban elegendő ritkán, hogy mentol szebben fejlődhessenek. A mint azonban valamely virágrügy mutatkozik, mindjárt, késedelem nélkül el kell azt távolítani. Az így kezelt növé­nyeket aztán szeptember hóban födél alá ju tta tjuk , de csak októberben állítjuk fel fűtött helyiségben, a melyet gyakorta szellőztessünk. Ily módon a téli virágzásra kitünően alkal­mas növényeket állíthatunk elő.

A trágya hatása a zöldség ízére. A zöldség jóságára igen nagy befolyása van annak, hogy milyen trágyát használjunk alá? így nevezetesen : A fejeskáposzta, a sertés-, juh- és emberi trágyától legédesebb ízűvé fejlődik, a tehéntrágyától valamivel rostosabb és kevésbé leves lesz, a lótrágyában még levetlenebb minőséget ad. A kelkáposzta az emberi trágyától igen keserű ízű lesz, a lótrágyától szintén, de nem ily nagy m értékben; a sertés és egyéb trágyáktól édes ízűvé fejlődik. A ze ller a disznótrágyában fűszeres szagú és ízű, de kissé finom; ember­trágyában kicsi marad, száraz és rossz ízű, lótrágyában nagyon leves és jó ízű lesz. A czékla vagy vörösrépa juhtrágyától a legédesebb, legkellemesebb és legfinomabb, ló- és disznótrágyá­tól finom és kellemes, tehéntrágyában silány, em bertrágyától pedig kellemetlen ízt kap. A petrezselyem lótrágyától szag­talan, laza, finom; juhtrágyától igen jó, fűszeres ízű, disznó- trágyától annak ízét és szagát átveszi, embertrágyától pedig majdnem szagtalan, de rossz ízű lesz. A kalarábé juhtrágyán vagy embertrágyán tenyésztve, nyersen jó leves és édes ízű, disznótrágyán meglehetős. Nem trágyázott kerti földben igen nedvdús, édes és gyöngéd, lótrágyán közepes ízű és száraz, tehéntrágyán leginkább gyöngéd és nedvdús. — Megfőzve a tehén-, ló- és embertrágyáról, úgy mint a trágyázatlan föld­ről valók, egyenlően gyengédek, szagtalanok és kellemes ízűek, a disznótrágyán term esztettek, még ha többször hidegvízzel leöb líte ttek is, kellemetlen szagúak, a juhtrágyáról való pedig a legsilányabb lesz. — A póréhagym a ember- és lótrágyán tenyésztve, igen gyöngéd és jó, kellemes szaggal, tehéntrágyán durva és keserű ízű, a juhtrágyának szagát felveszi, disznó­trágyán keserű, csípős, rossz ízű lesz. A re tek tehén- és ember­trágyáról a legfinomabb, legjobb és legkellemesebb, kezdetben édeskés, csípős ízű. Disznótrágyában csak* közepes; juhtrágyán sokkal silányabb, míg lótrágyán a legsilányabb és kellemetle­nebb szagú term ést adja. A vöröshagyma ló trágyán előbb édes, de aztán igen erős ízű és erős szagu, juhtrágyán nem oly édes, de jó és finom ízű, tehéntrágyán és em bertrágyán előbb édes, azután erősebb lesz.

A vakoml elűzése a kerti ágyakból. E czélra a petróleu­mot ajánlják olyanformán, hogy a vakondtúrásba karó segé-

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 193

lyével lyukat csinálunk, ebbe öntünk egy kevés petróleumot, mire a lyukat megint betömjük. A petroleumszag elűzi az ágyból a vakondot a nélkül, hogy elpusztítaná. És ez a leg­jobb mód, m ert máskülönben a vakond igen hasznos állat, melyet kár volna megölni, csak épen el kell riasztani, hogy olyan helyeken, a hol turkálásaival nem aggat, hadd folytassa rovarpusztító tevékenységét.

Vetemények megvédése madarak ellen. Legsikeresebb eljá­rás e tekintetben, ha az ágyak két végére oly hosszúságú deszkákat alkalmazunk, a milyen szélesek az ágyak s a desz­kák két végét ferdére vágjuk le. Hogy a deszkák biztosabban álljanak, azokat a földbe vert 40—50 czentiméter hosszúságú karókhoz erősítjük. A deszkák felső szélébe, valamint oldalt is, szegecskéket verünk egymástól öt czentiméter távolságra úgy, hogy egy kissé kiálljanak s azután az egész ágy hosszá­ban, egyik szegtől a másikig, vékony zsineget húzunk. Ha a zsinegeket előbb főtt lenolajba m ártjuk, akkor több éven át eltartanak. Az ily módon készített hálózat biztos takaró t képez mindenféle szárnyas ellen.

A virágcserepek férgei ellen. A férgek, különösen a földi giliszták, sok alkalm atlanságot csinálnak olykor a virágcsere­pekben. Ez alkalmatlan vendégeket úgy lehet onnan kiűzni, hogy az öntözővízbe egy kevés karbolsavat keverünk, még pedig egy liter vízre 2—3 cseppet számítva. Többet a világért sem szabad, m ert akkor a növény maga is megsínylené. A mondott mennyiség azonban nem árt. Ha azzal öntözzük meg az illető cserép földjét, akkor a férgek egymásután kibújnak a földből a felszínre, hol aztán könnyen megsemmisíthetek.

A virágcserepek nagysága. Nagyon fontos a virágok tenyé­szetére nézve, többek közt a cserép nagysága is, nevezetesen általában véve sokkal helyesebbnek bizonyult a növényt fiatal korában nem mindjárt nagy cserépbe ültetni, hanem előbb csak kicsinybe s úgy kell aztán később nagyobbá és nagyobbá áthelyezni.

Érdekes virágszárítási mód. A virágot természetes alak­jának és szinének teljes megtartásával ki lehet szárítani a kö­vetkezőképen : Egy liternyi fehér, mosott, száraz és finoman megszitált homokhoz, 190 gramm alkoholban feloldott három gramm stearint, három gramm paraffint és három gramm sali- cylsavat keverünk, azután megszárítjuk és megszitáljuk az fey nyert anyagot. A mint ez megvan, a kiszárítandó virágo­kat állítsuk fel valami skatulyában vagy ládikában s az emlí­te tt port vigyázva öntsük rá úgy, hogy a virágoknak minden részével érintkezésbe jöjjön s azokat teljesen elfedje. Ekkor aztán az egészet, a virág húsosságához képest, egy vagy két napig jó meleg helyen tartjuk , pl. valami kemenczén vagy olyan helyiségben, a hol a melegség 30—40° C. körül van.

13Hasznos Kalauz.

194 KERTÉSZETI TUDNIVALÓK.

Végre a port lefolyatjuk a virágról, midőn is gyönyörködve láthatjuk, hogy az korábbi alakját és színét m egtartotta ugyan, de azért teljesen kiszáradt s bármeddig eltartható lesz.

A virágcserepek téli gondozása. Télen gyakran megtörté­nik, hogy az ablakba állított virág, mely teljesen egészséges, egyszer csak hirtelen, minden látható ok nélkül, elhervad. Ennek oka pedig az, hogy valamely ablakrésen át hideg lég­vonat szabadul be, mely a cserépben levő földet s ez által a gyökereket is úgy lehűti, hogy azok, mint télen künn a szabad­ban, működésüket megszüntetik. A levelek azonban, melyek a szoba melegebb levegőjében vannak, működnek tovább s az előbb felszítt nedvességet elpárologtatják. Ügy de a működni megszűnt gyökerek most már nem adhatván fel több vizet, a hervadásnak be kell következni. Hogy hát ezt meggátoljuk, egyszerűen a gyökerek kihűlését kell meggátolni az által, hogy a cserepet beljebb teszszük onnan, valami alkalmasabb helyre, a hol a légvonat nem éri, vagy legczélszerűbb úgy cselekedni, hogy a cserepet egy nagyobb üres cserépbe állít­juk bele s a két cserép közét mohával kitöltjük. Kivált kis cserepeknél ez ajánlatos, m ert ezekben a föld nagyon hamar ki szokott hűlni.

Virágok és szellőztetés. Mikor a szobát szellőztetjük, neve­zetesen hidegebb időben, vigyázzunk arra, hogy az ablakban álló cserepes virágainkat a légvonat ne érje, m ert ez nekik szerfelett ártalmas és sokszor pusztulásukat okozza. Ilyenkor tehát előre le kell a cserepeket az ablakból szedni és olyan helyre állítani, a hol a légvonat nem érheti őket.

Visszahatása a sorok irányának a termékenységre. Hogy a vetemények sorának iránya a term ékenységre befolyással van, azt régóta sejtik a kertészek. Most azonban már legalább két növényre, a burgonyára és borsóra nézve bizonyost mond­hatunk e tekintetben. Egy jeles term észetbúvár ugyanis rend­szeres kísérleteket te tt a különböző növényekkel s arra az eredményre ju to tt, hogy az északról délre húzandó sorokban a növények jobban fejlődtek ki, mint azokban a sorokban, a melyek keletről nyugat felé haladtak. így pl. a borsó- és bur­gonyával te tt kísérletek a következő eredményt adták: 600 gramm vetőborsó 20 cm. sorközben 2050 gr. mag- és 5560 gr. szalmatermést adott az északról délre húzódó sorokban. Míg hasonló sorközben a kelet-nyugati irányban haladó sorokban csupán 1850 gramm mag- és 5120 gramm szalmatermés ére­te tt el. Az eltérés a két irány között eléggé tetem es: a mag­nál 200, a szalmánál pedig 400 gramm. A rózsaburgonyával te tt kísérlet pedig a következő eredményt tüntette föl. A korai rózsaburgonyából 36 növény az észak-déli irányban húzódó sorokban 393 gumót 13.220 gramm súlyban te rm ett; ugyan­annyi növény a délnyugoti irányban haladó sorokban ellenben

KERTÉSZETI TUDNIVALÓK. 195

csak 347 gumót 12.840 gramm súlyban termett. A különbség tehát 46 gumó 571 gramm súlyban. Ezen kisérlet által kitün­te te tt súly- és terménykülönbözet világosan az észak-déli irány­ban való ültetés előnyét bizonyítja. Többé-kevésbbé hasonló eredmény m utatkozott egyéb növényeknél is.

Bőséges ugorka-termés. Hogy az ugorka igen sokat terem­jen, gyakran meg kell azt vízzel felhígított trágyalével locsolni, azonkívül pedig, a mint az indák nőnek, több helyen is földet kell azokra itt-o tt tenni, mert az inda ott gyökereket fog eresz­teni és a növény annál erősebben táplálkozván, még bővebben fog teremni. Fontos dolog az is, hogy mihelyt az ugorka kellő nagyságúra megnő, azonnal le kell azt szedni, hogy ne húzza tovább feleslegesen a tő erejét, mely így azonkívül még nagyobb term ékenységre is sarkaltatik.

A zeller termesztése. Igen szép és nagy zellert lehet te r­meszteni, ha augusztus vége felé elkaparjuk a földet a zeller­gumóról egészen a főgyökérig, és ez alkalommal mindenféle mel­lékgyökeret szépen letisztogatunk, az előállott gödröt pedig jó komposztfölddel töltjük meg. Nagyon jó aztán, ha valami ócska hordóba vagy kádba fahamut és kormot keverünk fel víz­zel s ezzel a növények töveit minden héten egyszer, szeptember havában, meglocsolgatjuk. Ezt a locsolást este hajtsuk végre, de ha másnap meleg, napos idő lenne, akkor délelőtt ismételjük még a locsolást tiszta vízzel. Az így nevelt zeller nemcsak rendkívül nagy és szép lesz, hanem mentes mindenféle rozsda­folttól, azonkívül az íze is különös jósággal fog kitűnni.

Nagy zeller nevelése. Igen nagy zellert növelhetünk, ha a zellernek, midőn félig kifejlődött, mintegy 10 czentiméterrel a gumó felett a szárát háncscsal úgy összekötjük, hogy az azontúl következő levelek ne tudjanak áttörni. Ezáltal azt érjük el, hogy a gyökerektől fölszívott tápanyag egészen a gumó növelésére használtatik föl, minek következtében ez a rendesnél jóval nagyobbra nő. De nemcsak a gumó lesz nagyobb, hanem a kötés m iatt benszorult levelek is olyan gyöngédek lesznek, hogy kitűnő saláta készíthető belőlük.

1 3 ’

B O R Á S Z A T É S S Z Ő L Ő T E R M E S Z T É S .

Borderítés. Rossz színű, zavaros bor színét megjavíthatjuk úgy, ha fél kiló gelatint 12 liter vízben folytonos keverés köz­ben addig főzünk, míg a gelatin egészen felolvadt. Ekkor tiszta faedénybe öntjük s midőn kihűlt, a tisztítandó borba öntjük, a melylyel nagyon jól összekeverjük, összezurboljuk s úgy hagyjuk, míg a bor leülepedett, megtisztult, midőn aztán az üledékről lefejtjük a bort. Fél kilogramm gelatin körülbelül 15 hektoliter borra elegendő.

A bor utóerjedése ellen. Némely bor 1—2 éves koráig nagyon hajlandó az utóerjedésre s ez évenként kétszer-három- szor is megtörténhetik. Ezen a bajon úgy segíthetünk, ha a bort meleg időben kiviszszük a napra hordóstul s ott nedves rongygyal beterítjük, nehogy a donga menetei kitáguljanak. Három-négy nap alatt a bor teljesen kierjed és lefejtve többé nem jön erjedésbe. Ez az egyik és a legtermészetesebb mód a bor utóerjedésének meggátlására. A másik mód abban áll, hogy minden hektoliter borra veszünk egy decziliter cognacot, ebben feloldunk egy gramm szaliczilsavat, az egész oldatot elkeverjük 5—6 liter borral, pzzel egy tiszta hordót kiöblí­tünk s az erjedésre hajlandó bort a hordóba fejtjük át. De ez utóbbi csak akkor alkalmazható, ha pl. ú tra készíttetik elő a bor nyáron s nincs már idő az előbbi eljárás végrehajtására. Szoktak kénezést is alkalmazni ily czélból, de ez már egész­ségi okokból nem ajánlható, de különben is a kénezés hatása nem soká tartana.

A bor faíze. A bornak ez a kellemetlen hibája akkor áll be, ha új hordóba töltjük vagy abban erjesztjük ki. A hordó fájában ugyanis különféle anyagok vannak, melyeket a bor apránként feloldva magába vesz s ebből származik az ismert faíz. Némelyek úgy gondolják ezt elkerülni, hogy m ustot erjesz­tenek ki az új hordóban, a mi használ is, de nem egészen,

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 197

mert a fakivonat anyagának egy része mégis megmarad s rontani fogja a bor ízét. Az em lített bajt legbiztosabban úgy lehet elkerülni, ha az új hordót használat előtt többszörösen és jól kiforrázzuk, ügyelvén rá, hogyha forró vízgőzök mentül alaposabban átjárhassák a dongákat. így megszabadul a hordó az oldható anyagoktól s veszély nélkül fejthetjük bele a bort. Néha a palaczkra szedett boron is érezhető némi faíz, a mi a dugóktól szárm azik; használat előtt tehát tanácsos a dugókat mindig jól kifőzni.

A bor megbarnulása. Ha észreveszszük, hogy a fehér bor a levegőn megbámul vagy megfeketedik, akkor keverjünk az ilyen borhoz 5—10 százalék friss seprőt, a melyet valamely egészséges hordóból vettünk ki. (Tehát 1 hektoliter hibás borra 5—10 liter seprőt szám ítva; mentői barnább a bor, annál többet.) Evvel a seprővel aztán a bort többször felkeverjük, két hét múlva pedig lefejtjük. Tejjel is meg lehet tisztítani, derítni, az ilyen bort. Ez azonban nem minden bornál használ, azért előbb mindig kicsiben próbát kell tenni, ilyenformán: egy jó félliternyi bort üvegre húzva, ebbe egy kávéskanál friss tejet keverünk s naponta néhányszor felfordítjuk a nélkül, hogy nagyon összeráznánk. Aztán két napig állni hagyjuk. Ekkor, ha látjuk, hogy a bor szépen megtisztult, akkor nagy­ban is alkalm azhatjuk a tejjel való tisztítást, olyan formán, hogy egy hektoliter borba egy liter friss tejet keverünk.

A bor és a hévmérséklet-változás. Általában ismeretes, hogy az a bor, mely a pinczeajtó közelében van elhelyezve, a rom­lásnak jobban ki van tétetve, mint azok a hordók, a melyek távolabb, a pincze belsejében állanak. Ennek pedig az az oka, hogy az ajtó körül levő hordót jobban érik a hévm érséklet ingadozásai, a hideg és meleg változásai, a mi a borra nézve felette k á ro s ; hiszen azok a legjobb pinczék, a melyekben a melegség majdnem mindig egyenletes. Ezért ha lehet, hordót az ajtóhoz közel ne állítsunk fel, vagy pedig valami szalma­zsákkal, gyékénynyel, vagy ilyes valamivel igyekezzünk a hideg behatolását megakadályozni.

Bor készítése szilvából. A jó érett szilvát (a berczenczei vagy magraváló legjobb e czélra), rakjuk bele egy hektoliteres, tisztára kiforrázott boros hordóba. A hordót félignél feljebb töltsük meg szilvával, aztán öntsünk rá 2 liter tiszta alkoholt, tegyünk bele 2 deka szegfűszeget és fahéjjat, végre töltsük tele a hordót vízzel s gyengén dugaszoljuk be, aztán tegyük le a boros pinczébe, hol 3—4 hónap alatt kész lesz a szép sötétpiros színű szilvabor, melyet aztán üvegekre lehúzhatunk s használatba vehetünk.

Borkészítés ribizliböl és meggyből. A hol ez a két gyü-ömlcs bőven van, ott igen jó és kellemes ízű bort lehet belőlük készíteni, a melyet bárki is szívesen megihat. Az eljá­

198 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

rás a következő: összezúzzuk a ribizlit s a levét egy edénybe kinyomjuk, ugyanezt tevén a megygyel is. Ekkor a kétféle levet a következő arányban összevegyítjük: 1 liter ribizli-lé és fél­liter meggy-lé, a mely keverékhez még két liternyi ivóvizet öntünk és 1% kiló fehér czukrot adunk, a mely am in t felol­dódott, kész a must. Ez épen úgy ki fog forrni mint a szőlő­ből készült must, csakhogy a kiforrása jóval tovább tart, miért tanácsos lehetőleg meleg kam rába vagy pinczébe ju tta tn i a forrás gyorsítása végett. Az ilyen bor ősz végére rendesen már annyira megtisztul, hogy akár üvegre is lehet fejteni.

A megfeketedő boron segítni. A megfeketedő boron követ­kezőképen lehet segíteni: A kérdéses borból öntsünk 1—1 liternyit különböző edényekbe s mindegyikbe tegyünk porrá tört borkövet, még pedig egyik edénybe többet mint a másikba, mindazonáltal pontos mérték szerint s jegyezzük fel, hogy melyik edénybe mennyit te ttünk? Két napi állás után aztán megvizsgáljuk, hogy találunk-e köztük olyat, a melyekben a bor már nem feketedett meg. Ha esetleg nem találnánk, akkor még több edénybe veszünk bort s ezekbe az eddigieknél több borkövet teszünk, míg végre eltaláljuk, hogy a bor nem feke- tedik meg. Ekkor aztán számítást teszünk s annyi borkövet teszünk a hordóba is, a mennyi az edénypróba szerint ele­gendő lesz a hordóban levő bor megfeketedését megakadá­lyozni. Vigyázzunk azonban, hogy kelleténél több borkövet ne alkalmazzunk. Ezen eljárás rendesen használ, ha pedig nem használna, akkor már csakis többszöri derítéssel segíthetünk a bajon.

A meggyengült bor erősítése. A meggyengült bort úgy erősíthetjük, ha abba tiszta borszeszt, vagy cognacot keverünk, nagyon vigyázva arra, hogy akár szeszt, akár cognacot hasz­nálunk, mindenik tiszta legyen, mert különben a bort is elron­taná. Hektoliterenként elégséges 3—4 liter szesz vagy cognac, melyeket a borral jól össze kell keverni. Az így megerősített bor nem élvezhető mindjárt, m ert kellemetlen az íze, hanem állani kell hagyni legalább is 3 hónapig, midőn ismét vissza­nyeri term észetes borízét.

A nagyon megánslógolt borok javítása. A túlságosan ánsló- gos bor erős fejfájást okoz s különben is egészségtelen. Azért segítni kell rajta, a mi pedig következőleg történik: A bort czinezett, vagy legalább teljesen tiszta rézüstbe töltjük s jól égő tüzet teszünk alá, hogy a bor a nélkül hogy forrna, jól felmelegedjék. A bort még melegében vissza kell önteni a hor­dóba s nem várni, míg az üstbe hűl ki. Megjegyzendő, hogy ezzel még nincs teljesen segítve a bajon, szükséges tehát a bort minél többször szabadon lefejteni, míg végre el fogja vesz­teni túlságos kénessav tartalm át.

BORÁSZAT ES SZŐLŐTERMESZTÉS. 199

Borosüvegre való szurok. Vegyünk 1/4l kiló sárga viaszt, 60 deka fejér szurkot és 65 deka kolofoniumot, melyeket olvasz- szunk össze. Midőn ezen anyagok egy tömeggé összeolvadtak, akkor kész a szurok, a melybe csak bele kell mártani s meg­forgatni az üvegek nyakát.

A borseprö eltartása. Nagyon jó, ha az embernek újig van friss borseprője, hogy az esetleg megbámult, vagy egyéb hiba folytán újra erjesztendő bort erjedésbe lehessen vele hozni. Ha a sűrű seprőt, mely az új bornak lefejtése után szárma­zik, egyszerűen csak összegyűjtik egy hordóba s ezt a pin- czében állni hagyják, a seprű rendszerint már rövid idő alatt felbomlásnak indul, rothadni kezd. A seprőt azáltal lehet hosszabb ideig eltartani, hogy közvetlenül a bor lefejtése után, egy előzetesen jól kimosott és megkénezett hordóba töltjük s annak száját egy ráragasztott papírral elzárva, a hordócskát jégverembe helyezzük, hol hiba nélkül eláll.

A bor lefejtéséről. Legtöbbször az idején való lefejtéstől függ a bor tartóssága és jósága. Ezért arra mindig kiváló gon­dot kell fordítanunk. Az első lefejtésnek az a czélja, hogy a bort a gorombáb seprőről elválaszszuk, minélfogva meg kell várni, míg a seprő jól leülepedett, m ert a túlságos korai lefej­tés czélhoz nem vezetne. De más ok miatt is óvakodni kell a nagyon korai lefejtéstől. Ugyanis az első forrás után még sok borban marad czukor, a minek szintén ki kell forrni, ille­tőleg szeszszé átalakulni, már pedig ezt az erjedést nagyon elősegítik a seprőben levő erjesztő gombák, melyeket azonban a korai lefejtéssel eltávolítottunk volna. Ezenkívül azt is vehette észre akárki, hogy a seprő hol barnább, hol fehérebb szokott lenni. S ezt a barna szint, a borból vonza le magába a seprő, a mi ismét óv a korai lefejtéstől, hogy a seprőnek ideje legyen a bor színét is javítani. És valójában a tapasztalt borász, ha barna színű bort lát, már mindjárt tudja, hogy azt a bort bizo­nyosan kelleténél korábban fejtették le. De viszont a nagyon kései lefejtés szintúgy helytelen. Mert ha soká benhagyjuk a seprőt, akkor a bor hamarább megvirágosodik s a bor kelle­metlen szagot kaphat. Mikor legyen tehát a lefejtés leghelyesebb ideje? Erre nem lehet olyan egyszerűen megfelelni, m ert ez főkép a bor természetétől függ, továbbá hogy milyen a pincze, milyen volt a forrás, milyen az időjárás? A Rajna vidékén sokszor esztendeig is rajta hagyják a bort a seprőn, m ert ezen borokban sok a czukor, azontúl ott nagyon későn szüretelnek, a m ust tehát hidegen kerül a pinczébe s a pinczék is hidegek, úgy, hogy az erjedés igen lassan folyik. Ha tehát korán lefej­tenék a bort, megszakítnák a forrást és az tavaszon újra kez­dődnék, még pedig seprő hiányában rosszul. Viszont, a hol a must gyenge, ott korán szokták az első lefejtést végezni. Ezek így állván, legczélszerűbb, ha az ember időnként borából egy-

2 0 0 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

egy üveggel lehúz, azt meleg szobába állítja s ha látja, hogy a bor egészen kiderül, akkor elérkezett a lefejtés ideje, ha ellenben zavaros marad, sót légbuborékok is szállanak fel benne, akkor a lefejtéssel még várni kell. Különben hogy az ilyen próbáknak mikor van ideje, arra nézve ta rtsuk figyelemmel a következőket: A gyenge borokat már újév táján le kell fejteni, kivált ha meleg időben esett meg a szüret s a bor hamar k iforrott; középerejű borokkal várhatni februárig is, de csak ha a pincze nem meleg, m ert ez esetben itt is koráb­ban kell a fejtést megejteni. Az erősebb borokat ritkán kell márczius előtt fejteni. Ezeken kívül azt is vegyük tekintetbe, hogy az első forrásnak mikor volt vége, minél hamarabb tö r­tént ez meg, annál hamarabb lehet a fejtéshez fogni. Azonban, ha az első forrás bevégződött ugyan, de azért a bor még nem forrta magát ki egészen és sok a czukortartalm a, akkor ne fejtsük le, hanem a seprőt kavarjuk fel benne. Sőt ha meleg a pinczénk, akkor az ilyen bort seprőstől lefejthetjük ugyan­csak a régi hordójába, minek czélja az, hogy így levegő keve­redjék közé, a mi a kiforrást aztán siettetni fogja. Legtöbben az első lefejtés után néhány héttel másodszor, majd olykor még harmadszor is le szokták a bort fejteni. Czélszerű ezen utófejtéseknél a bort elébb edényekbe húzni s csak úgy tö l­teni a hordóba, a minek czélja az, hogy így a bor minél több levegővel keveredjék s a szénsava is elillanjon; nevezetesen az erősebb boroknál, míg a gyengébbeknél már ez elmaradhat a második lefejtés alkalmával, m ert ezekben jó t tesz a szén­sav, mely az ilyen bornak üde ízt ad s némileg még tartó- sabbá is teszi.

A direkt termo szőlőkről. így nevezzük azon am erikai szolőfajokat, a melyeket nem szükség beoltani, mert így is használható gyümölcsöt teremnek. Ezért sokan zavarban van­nak, hogy nem jobb volna-e hát ilyen szőlőt ültetni, mint a drága oltványt? Ezért erről is rövid ism ertetést közlünk. Nem lehet a direkt term őket általánosan ajánlani s ha az oltványok többe kerülnek is, mégis csak jobb azokkal betelepíteni sző­lőinket. A direkt term ők gyümölcse ugyanis valami kellemet­len ízzel bír, olyanformával, mintha valami poloska akadna az ember foga alá, vagy pedig földi eper ízt érzünk. Az Izabella nevű fekete szőlő már még a fillokszera előtti időkből sok helyen ismeretes nálunk, a milyen ennek az íze, olyan a direkt termőké is, és ez a különös, kellemetlen íz átszármazik a borra, annál nagyobb mértékben pedig, mentői tovább áll a must törkölyön. Azért a ki netalán direkt termő szőlőt tenyészt, szüretkor arra vigyázzon, hogy a mustot mentői hamarább levegye a törkölyről. Igaz, hogy ha gyakran lefejtjük a bort, akkor ezen ízt nagyrészt elveszti, de azért még sem lesz a mi szájunk íze szerint való. Ezenkívül tudni kell azt is, hogy

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 2 0 1

a direkt termo szőlőfajták nagyobb része nem is áll ellene jól a fillokszerának s nem sokára erőt vesz rajta az ártalmas féreg, habár nem épen olyan könnyen is, mint a mi régi faj­táinkon. Direkt termo különben többféle van, melyek közül legismertebbek a Herbemont, Jork-Madeira, Kanada, Jaquez és Othello. Ezek közül a fillokszerának legkevésbbé áll ellent a Kanada és Herbemont, a melyek mentol hamarabb kipusz­tulnak, teh::,t szót sem érdemelnek. A Jork-Madeira már job­ban ellent áll, de ez meg keveset terem és a gyümölcse is rossz. Az Othello sem áll jól ellent, ezt is nagyon megtámadja a fillokszera, de megvan az az előnye, hogy sokat terem, az az em lített különös íze nem valami erős, gyümölcsei pedig igen szép kinézésűek. Még legjobban ellentáll a Jaquez, a mely a neki való talajon igen sokat is terem, de gyümölcse aprószemű s nem sokat mutat. Bora különben nagyon sötét­vörös.

Dohos pincze kitisztítása. Először seperjünk le minden­féle penészt, port a falakról s egyéb tárgyakról, akkor a hor­dók dugóit erősen beverjük, a pinczén mindenféle szelelő lyukat, ablaknyilást betömünk, egy edénybe a pincze közepére 1—2 kiló sót teszünk, melyre kénsavat öntünk, — 1 kiló sóra 12 kiló kénsavat számítva. — Ekkor azonban gyorsan el kell hagyni a pinczét, m ert mérges gáz fejlődik ki s a pinczeajtót is rögtön be kell zárni. így marad aztán a pincze néhány óráig, midőn az Ablakokat, ajtót megint megnyitjuk s a pinczét jól kiszellőztetjük, mely ilyenformán a dohosságtól megszabadult. Most még ismét leseperjük, törölgetjük a falakat, ászkokat, hordókat s addig szellőztetünk, míg a kifejlett gáz erős szaga egészen eltűnik.

A hamisított vörös bor felismerése. Hogy a vörös bor színe hamisított-e vagy eredeti, következő eljárás szerint ism er­hetjük meg: Egy darab simára reszelt, égetett mészre, csep­pentsünk néhány cseppet a borból s ha azt látjuk, hogy a mész néhány perez múlva sötét-sárgásbarna lett, akkor a bor színe természetes, ha ellenben a mész ibolyaszinű lesz, akkor a bor mályvával van hamisítva, ha rózsaszínű lesz a mész, akkor a bor fuchsinnal van festve, ha sötét-ibolyaszin lett a mész, akkor a bor bersenynyel van hamisítva, míg ha a mész sárgás-vereset mutat, ez annak a jele, hogy a bort alkörmös- sel festették meg.

Igen nagyszemű szőlőt termeszteni. A rendesnél sokkal nagyobb szemű fürtökre tudunk szert tenni, ha a fürt szemeit, m indjárt a virágzás után, mihelyt az apró szemek láthatók lesznek, — valami hegyes ollóval megritkítjuk. így aztán a megmaradt szemek rendkívül buján és szépen fognak fejlődni s a szokottnál jóval tetemesebb nagyságot érnek el. Vigyázni kell azonban, hogy csipkedés közben a kocsányokat meg ne

2 0 2 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

sértsük. Az így nevelt fürt valódi dísze lesz az asztalnak, sót a kinek ideje s kedve van az ilyesmivel való foglalkozásra, ilyenformán még a piacz számára is jól megfizetett fürtöket nevelhet.

Kellemetlen szagú boron segítni. Ha valamely bor csáva, vagy záptojás szagot kezd kapni, akkor azon gyakran lehet úgy segíteni, hogy a bort egészen friss szénen csorgatjuk, vagyis szűrjük keresztül. így a bor szinét elveszti ugyan, de ez nem oly nagy baj, mintha a kellemetlen szag használhatat­lanná tenné.

A nyúlós bor javításáról. A bor nyúlósságát egy bizonyos parányi gomba okozza, mely a borban levő czukrot olyan gummi- féle anyaggá alakítja át. Ez a nyúlósságot okozó gomba pedig leginkább az alkoholban szegény, tehát gyenge boroknál hatal­masodik el, kivált ha még egyúttal a szőlőben is sok rothadt volt, a pincze pedig nem jó ; de elősegíti a nyúlósságot az is, ha a bor jól ki nem erjedt és ha a seprőn sokáig hagyjuk, míg a bornak nagyobb csersav és szesztartalm a akadályozza az em lített gombák kifejlődését, tehát a megnyúlósodást. Eze­ket tudván, önként következik, hogy mit tegyünk a nyúlósodás elkerülésére. Vagyis ha a sokak által gyakoroltatni szokott és kétségtelenül leggyökeresebb m ódszerhez: a mentői hamarabb való megiváshoz folyamodni nem akarunk, — hát akkor először is erjeszszük meg a mustot a szőlő héján és kocsányán, hogy minél több csersavat szedhessen magába, adjunk még a mustba valamelyes czukrot is, hogy szesztartalm a nagyobb legyen, aztán gondunk legyen rá, hogy az erjedés jól végbe mehessen, végre ne hagyjuk a bort sokáig a seprőn, a mint pedig ez nagyban divatozik különösen olyan vidékeken, a hol a borok a nélkül is nagy hajlandósággal bírnak a megnyúlósodásra. Ha már egyszer a nyúlósodás bekövetkezett, akkor vagy adjunk hozzá tiszta szeszt, vagy pedig hektoliterenként keverjünk közé 25—30 grammnyi csersavat, jól felkavarva ez alkalommal a bort. Ezután megvárjuk, míg a borban levő nyák leülepedett, midőn is a bort lefejtjük és derítjük.

Penészes hordók tisztítása. Helytelen eljárás az, hogy a penészes hordót egyszerűen kiforrázzák, m ert így a leforrázott penésztől kellemetlen szagot és ízt kap a hordó. Helyesen úgy járunk el, ha a hordót elébb kefével és hideg meszes, — szó- dás, vagy kénsavas vízzel jól megtisztítjuk, kiöblítjük és csak azután forrázzuk ki.

Penészes hordók tisztítása. (Más.) Egy tiz hektoliteres hordóba 100 gramm m ustárlisztet kell tenni és arra tiz liter forró vizet önteni s a hordót légmentesen bedugaszolni. Egy idő múlva észre lehet venni, hogy a hordó dongái izzadni kez­denek, s úgy látszik, mintha a fán átnyomulna a nedvesség. Midőn meghűlt, ki kell a vizet ereszteni és többször, előbb

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 203

meleg és aztán hideg vízzel kiöblinteni a hordót. így elveszti minden penészszagát és tökéletesen megtisztul.

A peronoszporáról. Szőleink legnagyobb csapása a fillok- szera után a peronoszpora, a mely ellen azonban permetezéssel biztosan lehet védekezni. Csakhogy ennek is tudni kell a módját, m ert különben a teljes siker elmarad. Ezért ism ertetjük itt az idevonatkozó legfontosabb tudnivalókat :

A bordói keverék. így hívják azt a folyadékot, a mely legalkalmasabb a peronoszpora ellen való permetezésre s a mely rézgáliczból (kékkő), mészből és vízből készül. E keve­rékből negyed holdnyi szőlőre a tavaszi permetezéshez elég lenne 1 hektoliternyi s a készítésnél így járunk el:

Előveszünk egy faedenyt, például egy tisztára kimosott petróleumos hordót és bele mérünk 1 hektoliternyi tiszta vizet. Azután előveszünk egy dézsát s ebbe 1 kilogramm tiszta ége­te tt meszet rakunk be. Ha ezt megtettük, a petróleumos hor­dóból annyi vizet merünk a meszes dézsába, folytonos keverés között, hogy a mész necsak megoltódjék, hanem jól felhiguljon. Ha így a meszes vizet, vagy a mint ezt nevezni szokták, a mésztejet, elkészítettük, állani hagyjuk, hogy kihűljön.

Most előveszünk 1 kilogrammnyi rézgáliczot, — a mit kékkőnek is szoktak nevezni — bekötjük ezt egy darab zsák- vászon-zacskóba, melynek nyakára zsinórt kötöttünk, s a zsi­nóron át beeresztjük a kékköves zacskót a petróleumos hor­dóba annyira, hogy a zacskó úgy nyakig a vízbe lógjon. S hogy a zacskó így maradjon, egy a hordóra te tt szőlőkaróra a zsinórt megerősítjük.

A kékkő 3—4 óra múlva a vízben szépen feloldódik, s a már üres, legfeljebb némi szemetet tartalm azó zacskót félredobjuk.

Most egy tisztára mosott szőlőkaróval előbb ezt a kékkő­oldatot jól felkeverjük s azután a mésztejet lassan a petró- leumtSs hordóba öntjük, ennek tartalm át folytonosan keverve. A meszes dézsa alján rendesen kavics vagy homok gyűlik össze, ezt ne öntsük a petróleumos hordóba, hanem öntsük félre.

Ha a mésztej a petróleumos hordóban a kékköves vízzel jól összekeverődött, gyönyörű fehéreskék folyadékot kaptunk, a mely egy perczen tes bordói keveréknek neveztetik. Egy per- czentesnek azért, m ert készítéséhez 1 hektoliter'vízre 1 kilo­gramm égetett meszet használtunk. Az ilyen egy perczentes keverék használandó mindig a szőlő ta va szi első befecskende­zésére.

De készíthetünk erősebb, két vagy három perczentes ke­veréket is. A két perczentest akként készítjük, hogy 1 hek­toliter vízre 2 kilogramm kékkövet és 2 kilogramm égetett meszet számítunk s ép úgy bánunk el velük, mint az egy per­czentes keverék készítésénél. A két perczentes keverék a szőlő nyári perm etezéséhez használandó.

204 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

Akár a két perczentes vagy több perczentes, akár az egy perczentes keverék, ha hosszabb ideig nyugodtan állni hagyjuk, kinézését megváltoztatja. Ugyanis a keverék egy része mint kékszinű sűrű anyag leülepszik a hordó fenekére s e fölött majdnem tiszta víz foglal helyet.

Ha a keverék leülepedése megtörtént, a hordó felső részé­ből egy pohárral kimerítünk. Ha a pohárba m erített víz nem kékszinű, akkor a keverék jól van elkészítve s a fecskende- zéshez használható ; ha azonban kékszinű, úgy a keverékhez még hideg mésztejet, úgy egynegyed kilogramm égetett mész- ből készültet kell önteni.

Az eljárás épen olyan, mint a hogy leírtuk, csakhogy most már természetesen az égetett mészre nem a petróleumos hordóból merítünk, hanem arra tiszta vizet öntünk. A meg­javíto tt keveréket biztosság kedvéért a leülepedés után ismét megvizsgáljuk, habár, ha jól m értük le a meszet, a legritkább esetek közé (csak ha a mész nagyon tisztátalan és már elmá- lásban volt) tartozik, hogy egy kilogramm kékkőre ugyanannyi mész elegendő ne legyen.

Nagyon egyszeri! ily módon megvizsgálása annak, hogy a keverék jó-e vagy nem? De ha valaki rövidebb úton akar erről bizonyságot szerezni, ezt is könnyen megteheti.

Ugyanis három krajczárért minden gyógyszertárban kapni néhány vékony szelet veres lakmuszpapirost. A midőn a mész­tejet a kékköves vízhez hozzáöntöttük s az egészet jól felke­vertük, bemártunk ilyen veres lakmuszpapir-szeletet a kész bordói keverékbe s megnézzük, hogy veres marad-e, vagy meg- kékül? Ha megkékül, akkor a keverék jó ; ha veres marad, akkor olyan módon, mint elmondottuk, még mésztejet kell a keverékhez önteni s ezután a veres lakmuszpapírral új próbát tenni.

Ha a bordói lét már elkészítettük; akkor hozzáfoghatunk a szőlő bepermetezéséhez, de mielőtt kifecskendeznénk a bordói lét, azt mindig előbb jól fel kell keverni. Ez nagyon fontos dolog.

Mind a tiszta kékkő-oldat, mind a már elkészített bordói lé a vasat, vasedényeket megtámadja, azért sem a bordói lé elkészítéséhez, sem annak merítéséhez vasedényeket vagy kanalakat ne használjunk, mert ezek elromlanák. Legjobb a mondott czélokra fa- vagy cserépedényeket használni, habár a rézedények is bátran használhatók.

Permetező gépek. Ha csak kertünkben volna néhány szőlő­tőkénk, akkor nem volna érdemes valami fecskendező készü­léket vennünk, hanem a bordói lét (a melyből ilyenkor term é­szetesen nem is kell egy hektoliternyi) egy kis czirokseprővel ráfecskendezzük a szőlőre. De az ilyen munka a bordói lé nagy pazarlásával já r s a mellett lassú és nem is elég töké­

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 205

letes; ha tehát valaki nagyobb, csak egy negyedlioldnyi szőlő­vel bírna is, annak fecskendőkészüléket kell beszereznie.

ilyen fecskendők, az úgynevezett permetezők, mai napság már szőlővidékeken minden vaskereskedésben kaphatók. Per­metezőknek azért nevezik ezeket, m ert olyan finoman (sőt még finomabban) lehet belőlük a bordói lét kifecskendezni, mintha csak az eső permeteznék. A szőlő befecskendezésének munkáját is közönségesen permetezésnek nevezzük.

Permetező gép sokféle van, de itt csak azokat a kis gépe­ket említjük meg, a melyek az országos gazdasági egyesület által rendezett permetező versenyeken az első díjjal lettek kitüntetve.

Egyik az Éclair nevű, mely kétféle nagyságban készü l: a nagyobbá 15 liter lé fér be, a kisebbe csak 10 liter; bár­melyiknek ára 21 forint. E gépeket a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest) árulja. A hegyoldalakon lévő szőlőkbe ajánlatosabb a kisebb permetező, m ert a nagyobb czipelése a m unkást kifárasztja, míg a síkfekvésű szőlőkbe a nagyobb jobb szolgálatot tesz, mert a töltögetés és az ide-oda menés nem kíván ennél annyi időt, mint a kisebbnél.

A másik gép magyar gyártmány, Maranics Rajmár pécsi géplakatos Villám nevű permetezője. E gép puttonyába 15 liter fér be és ára 20 forint.

A gépekkel való bánásmódra megjegyezzük, hogy a munka végén minden nap meg kell a gépet (legalább úgy negyedéig) vízzel tölteni s a vizet kipermetezni belőle, hogy a víz a gépet jól kimossa. Akkor pedig, ha a permetezés időszaka bevégző­dött, a ki- és lemosáson kívül minden csapot, minden csavart be kell olajozni, hogy a gépet összeállítani és szétszedni min­dig könnyen lehessen.

A permetezés végzésénél a következő szabályokra ügyel­jünk : 1. A szőlő minden hozzáférhető zöld részét be kell per­metezni. Tehát a leveleket ép úgy, mint a fürtöket. A szőlő lombozatát felkavarni azért nem szükséges.

2. A szőlősorokat mindegyik oldalukról be kell permetezni.3. A munkás a permetező végét ne ta rtsa közel ahhoz a

tőkéhez, melyet permetez, m ert ilyenkor csak kevés lombot és ezt nagyon beperm etezi; álljon a munkás vagy két lépés­nyire attól a tőkétől, melyet maga előtt permetez. Nem szabad úgy permetezni, hogy a leveleken egészen borsószemnagyságú cseppek legyenek. Mert a nagy cseppeket a szél megszára- dásuk után* könnyen letördeli s a zápor is könnyebben leveri. A jól permetezett szőlő levelein nem látni csak legfeljebb mákszem-nagyságú cseppeket, de ezek legyenek az egész levélen egyenletesen elosztva.

4. Ne permetezzen egy tőkét oly hosszú ideig a munkás, míg azt megkékülni látja, m ert a kellő módon perm etezett tőke

206 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

első pillanatban olyannak látszik, mintha közönséges vízzel fecskendeztük volna be, s csak akkor kékül meg, ha a lé a lombozaton megszáradt, mi napos időben úgy egy negyedóra múlva áll be.

5. Ha a szőlő nagyon meredek, a munkás lefelé ne per­metezzen, m ert így becsületes munkát nem végezhet. Igaz, hogy így sok idő vész kárba, de jobb, ha ezt az időt nem saj­náljuk, mintsem rossz munkát végeztessünk.

6. A mint a túlságos permetezéstől óvakodjunk, úgy óva­kodjunk a fukar permetezéstől is. Előre sohasem lehet kiszá­mítani, hogy mennyi lére lesz szükségünk, azért a gazda min­dig több kékkövet és meszet tartson készletben, mint a meny­nyit körülbelül szükségesnek tart.

7. Esőben, vagy ha esőre áll az idő, ne permetezzünk, de viszont különösen záporeső után fogjunk azonnal a perme­tezéshez, mihelyt a lombozat megszáradt, mert a záporok utáni idő a legveszedelmesebb.

8. Közvetlen a kötözés után ne permetezzünk, hanem várjunk 2—3 napot, míg a megbolygatott szőlőlevelek term é­szetes helyzetet vesznek fel.

Mikor és hányszor permetezzünk? Sem azt, hogy mikor, sem azt, hogy hányszor permetezzünk, pontosan kiszámítani nem lehet, az mindig főleg attól függ, hogy minő az időjárás. Egy szabályt azonban el ne felejtsünk, s ez az, hogy az első

'perm etezést minéi előbb, ha csak az esőzések nem akadályoznak ebben, végezzük el még május hónapban és mindenek előtt még a virágzás előtt.

Ha az első permetezést a virágzás előtt elvégeztük, a virágzás után, az első permetezést követőleg úgy 4—5 hétre (június-júliusban), végezzük el a második permetezést. Míg az első permetezéshez mindig csak egy perczentes bordói lét használjunk, m ert ilyenkor a lombozat még gyengébb, miért a gyenge levelek egy része könnyen leperzselődik, addig a második permetezéshez használjunk két perczentes lét, m ert ilyenkor az egészen fiatal levelek is erősebbek, mint a tavaszi fiatal levelek.

Legalább kétszer okvetlenül szükséges permetezni.' De az esetben, ha azt látjuk, hogy az egyre előtörő fiatal leveleket a betegség erősen megtámadja, vagy ha látjuk, hogy a nem permetezett szőlőkben a betegség erősen jelentkezik, vagy ha erős esők a bordói lét lemosták volna, szükséges a harmadik permetezés is (július-augusztus hónapban).

De a csemege- vagyis ennivaló szőlőket július végén túl ne permetezzük, m ert szedésükkor esetleg még nyomai lesz­nek rajta a lének, s az ilyen szőlő undorító, azt nem veszik meg; sőt a korai (már augusztus közepe tájában érő) csemege- szőlőket július elején túl sem tanácsos permetezni. A bornak

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 207

szánt szőlőt azonban bátran permetezhetjük egész augusztus­ban, sőt ha nagy melegek volnának s a betegség erősen je lent­kezik még mindig, úgy ezeket szeptember hóban is (főleg a hajtások jó kiérése tekintetéből) bátran permetezhetjük.

Az elmondottakból következik, hogy a szőlőt legalább kétszer, a legtöbb esetben háromszor s esetleg négyszer is kell permetezni, a mi mindig az időjárástól függ. Esős meleg időben, a mikor a betegséget okozó gomba buján fejlődik s a mikor a bordói lé jobban lemosódik, többször, ellenkező idő­járásban kevesebbszer kell permetezni.

A permetezésnél nagy gondunk legyen a fiatal ültetvé­nyekre s a szőlő- és oltványiskolákra. A fiatal ültetvényeket legalább háromszor és esetleg négyszer kell permeteznünk, m ert ezeknek nagy szükségük van a dús és jó egészségben lévő levélre, ép úgy a szőlő- vagy oltványiskolákban lévő növényeknek is.

A hordói keveréken kívül használnak e más permetező szereket? Igen sokfélét; melyek közt legismeretesebb az azurin. De mindezeknél jobb és olcsóbb a bordói keverék, maradjunk tehát csak e mellett.

Ennek a keveréknek főhibája az, hogy salakja sokszor eldugja a gép finom lyukacskáit. Hanem ezen segíthetünk úgy, hogy a keveréket sűrű rézszitán megszűrjük és csak azután öntjük bele a gépbe.

Mennyi hordói keverék kell egy hold szőlőre? Ez külön­böző és a tőkék számától függ.

Továbbá még a mívelésmódtól is fü g g ; a hol pl. csapok mellett szálvesszőket is hagynak, nagyobb a szőlő lombozata, s így több permetező anyagra lesz szükség, mint oly szőlőben, melyben (feltéve, hogy a tőkeszám itt is akkora) csak csapo­kat metszenek.

Olyan szőlő permetezésére, melyen kataszteri holdanként vagy 6000 tőke v a n :

az 1-ső permetezéshez 3—4 hektoliter, a 2-ik „ 5—6 „a 3-ik „ 6—7 „ lesz körülbelül

szükséges.Ártalmas-e a permetezés az egészségre? Ha valaki úgy

permetez, a mint mi ajánlottuk, nyugodt lehet a felől, hogy se gyümölcse, se bora nem lesz megmérgezve.

Mondottuk, hogy a bornak szánt szőlőt még szeptember­ben is lehet permetezni. Az a kérdés merülhet fel tehát, hogy nem árt-e a mustnak, meg a bornak az, ha a szőlőt a perme­tező anyaggal belépetten szüreteljük?

Erre is azt felelhetjük hogy nem, még pedig főleg azért, mert a réz a fürt nyelére, a kocsányokra s a bogyók héjára van tapadva, s így legnagyobb része benmarad a törkölyben

208 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

s csak egy kis része megy át a mustba, a mi sem meg nem árt, sem a m ust ízén észre nem vehető. S mivel a mustból még az a kevés mennyiségű réz is leülepszik a seprűvel, a mi benne volt: a borban rendesen nyoma is alig marad a réznek.

Míg a nem perm etezett szóló bora savanyú és gyenge, a megtörésre és egyéb bőrbetegségekre hajlandó, a perm etezett szolok bora olyan, mint a milyen a teljesen egészséges szóló bora szokott lenni.

A peronoszpora és a szőlőfajták. Hazai szőlőfajainkat mind megtámadja a peronoszpora, de néhány am erikait nem. Ilye­nek: a Ripária-szőlők, a Salonis, továbbá a Rupestris, hazánk­ban mindannyian már jól ism ert alanyszőlők, melyeket a pero­noszpora a legtöbb esetben teljesen megkímél, s ha megtámadja is, k á rt bennök nem tesz. Ezeknek az em lített amerikai alanyszőlőknek telepeit tehát bátran permetezetlenül hagy­hatjuk.

A kékkő jósága. Sajnos, nagyon ham isítják már ezt a szert is s néha ezért látszik a permetezésnek nem kielégítő sikere. Ezért kékkövet csakis teljesen megbízható nagykeres­kedésből kell beszerezni.

A szénkénegezésröl. A fillokszerának ugyan legjobb orvos­sága az, hogy homokba ültessük a szőlőt, a hol ez a féreg nem tenyész, vagy pedig az amerikai alanyokba való oltás. De a mi régi honi fajta szüleinket is szépen fenn lehet szénkéne- gezés segélyével tartani, a mint ezt igen sokan teszik is nagy sikerrel, többek közt a Balatonmellékén, Fehérmegyében s másutt.

A szénkénegezés magyarázata az a gyérítő eljárás, hogy a fillokszeralepett szőlő talajába bizonyos mennyiségű szén- kéneg fecskendeztetik, minek következtében a szőlőgyökereken tanyázó fillokszerák száma megkevesbíttetik, „ meggyérítte- tik u s a szőlőtőkék továbbra is termőképes állapotban fentar- tatnak.

A szénkéneg záptojás szagú, színtelen folyadék, mely a víznél nehezebb, a szabad levegőn gyorsan elpárolog és épen olyan gyúlékony, mint a petróleum. Azért szigorúan óvakodni kell a szénkéneghez égő gyertyával, szivarral, pipával stb. közeledni; a gyérítést végző munkásoknak a dohányzás meg­tiltandó.

A gyérítő eljárás alkalmazását azonnal el kell kezdeni, mihelyt valamely szőlőben a fillokszera jelenléte megállapítta- tik. Nem szabad vele addig várni, a mikor a szőlőn a pusz­tulás jelei már külsőleg is mutatkoznak, m ert ilyen esetben több év kell, a míg a szőlő magához jön és ismét rendes te r­mést ad.

Újonnan ültetett szőlőket, melyeket az ember fillokszerás

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 209

talajban, vagy flllokszerás szolok közelébe telepített, már a kiültetést követő ősztől vagy a következő tavasztól fogva gyérítő eljárással kell kezelni.

A gyérítő eljárás évenkint egyszer alkalmazandó és pedig rendesen vagy őszszel szüret után, vagy kora tavaszszal a szőlő fakadása előtt.

Oly túlságosan nyirkos és kötött agyagtalajnál, mely ősz­szel és tavaszszal nem bír eléggé kiszikkadni, a gyérítés inkább nyáron, a szőlő elvirágzása és érése közé eső időszakban vég­zendő.

A szőlő talaja ne legyen átázva, m ert akkor a szénkéneg párái nem terjedhetnek el benne egyenletesen és nem érhet­nek el minden gyökérszálat. E m iatt esős időben vagy sáros talajban soha nem szabad gyéríteni.

A kezelendő szőlő talaja legalább 30 czentiméter mély­ségű legyen; a hol a sziklás altalaj ennél csekélyebb mélység­ben van, ott a gyérítés nem vezet sikerre.

A szénkéneg 25—30 czentiméter mélységre fecskendezte- tik a talajba. Rigolozott vagy lazább talajba a fecskendő egy­szerűen leszúratik s a kellő adag belöveltetik ; kemény, kötött vagy köves talajnál azonban, melyben a fecskendő csak nehe­zen szúrható lemezéi szerű a lyukakat vasfúróval előbb meg- fúratni.

Az egy-egy lyukba fecskendezendő adag nagysága attól függ, hogy mekkora távolságban állanak egymástól a szőlő­tőkék. A fő az, hogy minden négyszögméternyi területre átlag mintegy 24 gramm szénkéneg jusson és hogy minden egyes tőke körül (de tőle legalább 15 czentiméter távolságra) leg­alább négy lyuk kerüljön. Ilyen adagolás mellett egy katasz­teri holdra körülbelül 140 kilogramm szénkéneg szükséges.

A szénkéneg-fecskendőknél különösen arra kell ügyelni, hogy azok a kívánt szénkéneg-adagot, — melynek nagysága a dugattyúkra alkalmazott rézgyűrűkkel szabályoztatik, — pon­tosan adják ki Azért a fecskendőket tisztán kell tartani és kellő gondozásban részesíteni. A rra is kell ügyelni, hogy a fecskendők munka után minden este kiüríttessenek és vízzel jól kiöblíthessenek. Éjjelre ne maradjon a fecskendőkben szén­kéneg. A fecskendők egyes részeinek kenésére ne használjunk se olajat, se más kenőcsöt, hanem csak vazelint és gliczerint.

Hogy a talajba fecskendezett szénkéneg kárba ne vesz- szen és q1 ne párologjon, a lyukakat a fecskendezés után azon­nal gondosan be kell tömni.

A gyérítés mindig legalább két héttel előbb vagy utóbb történjék, mint a szőlőtők téli befedése vagy tavaszi nyitása.

A gyérítő eljárással kezelt szőlők átlag minden három évben jó bő trágyázásban részesítendők.

A fecskendő gépek közül legelterjedtebb a Gastine-féle14Hasznos Kalauz.

210 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

és VermoreLféle „Select“ és „Excelsior“ nevű, melyek ára 25—30 forint körül van.

Egyébiránt mindezeknek, valamint a szükséges szénkéneg- nek a megrendeléséért, valamint a szükséges ú tm utatásért a fentebb elősorolt szőlészeti s borászati felügyelőségekhez, szén- kéneg-raktárakhoz lehet és tanácsos fordulni.

Egy hold szőlőnek egy évi szénkénegezése körülbelül 35—40 forintba kerül, de a hol értékesebb bor terem s trágyá­val is győzi az ember, mégis nagyon kifizeti magát.

A szőlő eltartása. A szőlőt korpa közt nagyon szépen el lehet tartani a következő eljárás szerint: A leszedett, ép és nem nedves vagy harmatos szőlőfürtöket olyan tiszta cserép­fazékba rakjuk, a melynek az aljára előbb ujjnyi vastagon korpát hintettünk. Erre rakunk egy sor szőlőt, erre ismét kor­pát, majd megint szőlőt és így tovább, míg a fazék tele lesz. Legfelül ismét korpa jön. Ekkor a felső korparéteget befed­jük egy levél papirossal, fedővel beborítjuk a fazekat s be- szurkoljuk a fedő széleit, aztán az egészet hűvös helyre el- teszszük.

A szőlő eltartása. (Más.) Salomon, egy híres franczia sző­lész már évek óta foglalkozik az alább leírandó módon a szőlő eltartásával és pedig oly nagy sikerrel, hogy ezért nem csak aranyérm et kapott, hanem a franczia kormány a becsületrend lovagjává is kinevezte. E ltarto tt szoléi pedig nagyon kereset­tek s a fogyasztók igen jól fizetik. Salomon eljárási módja igen egyszerű és a következőkben á l l : Az eltartandó fürtöket az első szem fölött 12—15 czentiméter hosszú vesszővel metszi le a tőről s úgy teszi a vízzel telt üvegekbe, illetőleg poha­rakba, melyekbe egy-egy darab diónyi nagyságú szenet is tesz. A poharakat a női ruhakereskedésekben használatos nádbábuk­hoz hasonló léczállványokra aggatja fel, köralakban, egymás fölé több sorban. Pontosan megtartandó szabályok aztán, me­lyektől a siker függ,-a következők: 1. Az eltartásra szánt szőlőnek teljesen érettnek kell lenni s az eltevéshez csak igen száraz időben fogjunk. 2. Azon helyiségnek, hol a szőlőt elhe­lyezni akarjuk, északi fekvésűnek és légmentesen zártnak kell lenni. 3. Minden olyan helyiségben egy hőmérőnek és egy ned­vességmérőnek — hygrometer — kell lenni; az előbbi 4—12 fokot, az utóbbi pedig 67—72 fokot mutasson. 4. A szőlőt gyakran meg kell vizsgálni s a netalán romlott szemeket ki­csipkedni. 5. Ha a hygrometer 72-nél több fokot mutat, oltat­lan meszet kell a kamrába berakni, hogy a nedvesség keve- sedjék. 6. Ha penészszag érzik, ként kell a helyiségben elégetni7. Ha az üvegben már csak annyi a víz, hogy a szőlővessző-, nek csak egy része ázik benne, akkor a vizet pótolni kell8. Sok világosság és levegő nem jó a szőlőre, sok nedvesség-

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 211

ben meg hamar elpusztul. 9. A helyiség tisztántartására nagy gondot kell fordítani.

Á szőlő eltartása turfa segélyével. Ha chasselas vagy egyéb keményhéjjú szőlőt úgy rakunk egy deszkaládába, hogy a fenékre egy réteg szitált turfa-port hintünk, erre egy réteg szőlőt rakunk, erre ismét egy réteg turfát és így tovább, míg a láda tele lett, akkor a ládát elteszszük egy közönséges hideg kamrába, szőlőnk egész tavaszig igen szépen eláll.

A szőlő eltartásának egy újabb módja. Egy franczia gazda, a mint őszön állani való szőlőt rako tt el, néhány fürt egy spirituszos kamrába került véletlenül s o tt is maradt. Midőn aztán később ráakadtak ezekre a fürtökre, meglepetve vették észre, hogy azok teljesen épek, telt szeműek, mintha csak egészen frissek volnának. Ebből kifolyólag aztán kísérletet tettek a szőlőnek spirituszos levegőben való eltartására, még pedig a következő módon: Készítettek téglából a szőlő befoga­dására alkalmas helyiséget, bevonva annak belsejét czementtel, ajtót pedig jól zárót alkalmaztak rá. Ezen helyiségbe a szőlő­fürtöket gyalúforgácsokra rakták és egy szélesszájú, alkohollal megtöltött nyitott üveget állítottak be a helyiségbe. A kísérlet igen jól sikerült, m ert a fürtök még áprilisban is teljesen friss kinézésűek, levesek voltak, míg a padláson, pinczében régi módra elhelyezett hasonló fajú szőlők csak deczemberig voltak tarthatók, de már akkorra is megránczosodtak, megfonnyad­tak. Az elmondott eljárás olyan egyszerű és kevés költséggel járó, hogy megpróbálása nagyon ajánlatos.

A szölöfajok metszése. Rendkívül sok függ a term ékeny­ségre nézve a szőlő metszésétől, mert míg az egyik csak csa­pos, vagy hosszú metszés mellett terem sokat, addig a másik a rövid metszést szereti stb. S hiába kezeljük jól a szőlőt, ha a metszést nem helyesen ejtettük, akkor bő term ést hasztalan várnánk. Ezért is kell az egyes szőlőfajokat külön ültetni, leg­alább soronként, hogy az ember metszéskor el ne téveszsze a dolgot. Hogy melyik szőlő milyen metszés mellett terem leg­többet, azt ime felsoroljuk, megjegyezvén, hogy némelyik fajta két, sőt háromféle metszés mellett is jól terem ; az ilyet hát szintén feltüntetjük, odaírván az illető faj után mindazon* inet- sffésmódot, a melyet az a faj szeret, mindenkor legjobb azon­ban az a metszési mód, a mely az egyes fajokra nézve előbb olvasható. Pl. a Mustaferszőlő után ott látjuk bejegyezve, hogy az rövid, csapos és hosszú metszés szerint is jól terem, de legjobban mégis a legelői em lített rövid metszés szerint.

A legalkalmasabb metszési módok tehát az egyes fajokra nézve így következnek :

a) Fehér fa jtá k : Alexandriai muskotály csapos, Bakar csapos és hosszú, Bálint csapos és hosszú, Beregi rózsás rövid és csapos, Csomorika rövid és csapos, Erdei csapos és hosszú,

1 4 *

212 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

Ezerjó rövid és csapos, Fehér gohér (Bajor) csapos. Furm int csapos és hosszú, Fügér csapos, Hárslevelű rövid és csapos, Hosszúnyelű rövid, Juhfark rövid és csapos, Járdovány csapos és hosszú, Kovácsi rövid és csapos, Kövér szőlő hosszú és csa­pos, Kövi-dinka rövid és csapos, Lisztes fehér rövid és csapos, Mirkovacsa rövid,'^fustafer rövid, csapos és hosszú. Muscat- lunel csapos és hosszú, Olasz rizling rövid, csapos és hosszú, Piros veltelini csapos, Rakszőlő rövid, Rajnai rizling hosszú, Sárfehér rövid és csapos, Sauvignon hosszú és csapos, Sémik Ion hosszú és csapos, Slankamenka rövid és csapos, Tramini hosszú és csapos, Vörös dinka rövid, Zöld veltelini csapos, Zöld szilváni csapos és hosszú, Zöld dinka rövid.

b) Vörös fa jták . Carbenet hosszú és csapos, Kék gohér csapos és hosszú, Kis burgundi hosszú, Kék pürcsin rövid és csapos, Kadarka rövid és csapos, Ködös-kék rövid és csapos, Lúdtalpú kadarka rövid és csapos, Merlot, hosszú és csapos, Malbec hosszú és csapos, Mézes fekete rövid és csapos. Nagy burgundi hosszú és csapos, Oporto csapos és hosszú, Sárfekete rövid és csapos, Sz.-Lőrincz hosszú és csapos, Török kadarka rövid és csapos, Verdot hosszú és csapos.

A szölömagból olajat készíteni. Egy híres franczia szőlész azt mondja, hogy a szőlőmagból, mely különben sok helyen haszontalanul ott vész, sok és jó olajat lehet készíteni, neve­zetesen minden 100 kiló mag 10 kiló olajat ad. Az olajkészí­tés módja a következő: az előbb jól m egszárított szőlőmagot jól összezúzzuk s akkor 10 liternyi ilyen zúzott magra 25 liter vizet öntve, ezt a keveréket folytonos kavarás közben erősen melegítjük, míg csak észre nem veszszük, hogy olajat kezd izzadni. Ekkor rögtön sajtóba teszszük a tömeget és kisajtol­juk. Az így nyert olaj szép sárgás színű, teljesen szagtalan és asztali czélokra is jó, csak az a baja, hogy nagyon köny- nyen megavasodik.

A legajánlatosabb szőlöfajok. Az új szőlőtelepítéseknél nagyon fontos dolog, hogy a tem érdek szőlőfaj közül melyiket válaszszuk. S azt is tudni kell, hogy sokszor egy bizonyos faj szőlő, a melyek egyik borvidékre igen jól lehetnek, a má­sikra épen nem valók, s megfordítva. Felsoroljuk azért az egyes borvidékekre nézve legajánlatosabb fajokat, a szerint, a mint a loldmívelési minisztérium szakemberei által megállapít­tatta. (Hogy mit kell „borvidék“ alatt érteni, arról fentebb már szóltunk a 89-ik lapon.)

Az egyes borvidékekre nézve legalkalmasabb fajok tehát így következnek:

1. A ruszt—Sopron—pozsonyi borvidékre.Fehér bort term ők: Furm int (Zapfler), Rakszőlő, Ezerjó

(Zierfandl), Muscat Lunel (Weisser), zöld SvJvani, Olasz rizling,

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 213

zöld Veltelini, piros Veltelini Rotgipfler, Ruhlándi, Mézes fehér, piros tramini.

Vörös bort term ők: Nagy burgundi, Oporto, Cabernet, kék frankos.

2. A pest—nógrádi borvidékre :Fehér bort term ők: Mézes fehér, S^^e’hér, Olasz rizling,

Juhfark, Ezerjó (szátoki, korponai), zölcHSylvani, piros dinka, piros tramini, fehér frankos, fehér dinka.

Vörös bort term ők: Nagy burgundi, Merlot, Kadarka, Oporto.

3. A buda—sashegyi borvidék:Fehér bort term ők: Mézes fehér, Olasz rizling, Sárfehér,

Juhfark, Budai zöld, Rakszőlő.Vörös bort term ők: Kadarka, nagy burgundi, Merlot, Ca­

bernet.4. A Somlyói borvidékre:Fehér bort term ők: Furmint, Juhfark, Mézes fehér, Sár­

fehér, Budai zöld és kivételesen rajnai rizling.Vörös bort term ők: E borvidékre nem ajánlhatók.5. A neszmélyi borvidékre :Fehér bort term ők: Juhfark, Sárfehér, Apró fehér (Bálint),

Mézes fehér, Olasz rizling, budai zöld, piros Veltelini, Sárfehér, Hárslevelű, Ezerjó (szátoki, zierfandl), Furmint, vörös dinka, Semillon, Sauvignon, zöld Sylvani.

Vörös bort term ők: Nagy burgundi, kék frankos, Caber­net, Merlot, Kadarka, Oporto, Szent-Lőrincz.

6. Az eger—visontai borvidékre:Fehér bort term ők: Rakszőlő (fehér frankos), Bakator,

Juhfark.1Vörös bort term ők: Kadarka, nagy burgundi.7. Az abauj—miskolczi borvidékre.Fehér bort term ők: Furmint, Hárslevelű, Sárfehér (bátai),

Muskat Lunel, Olasz rizling, Mézes fehér, Erdei, zöld Sylvani.Vörös bort te rm ő k : Kadarka, Nagy burgundi (kék frankos),

Oporto, Cabernet, Merlot.8. A tokaji borvidékre.Fehér bort term ők: Furmint, Muskotály, Hárslevelű.Vörös bort te rm ő k : Kizáratnak.9. A szerednye—vinnai borvidékre.Fehér bort te rm ő k : Furmint, Olasz rizling, Szerémi zöld,

Erdei (fehér bakar), Járdovány, Rajnai rizling, zöld Syívani, Zselenicza.

Vörös bort term ők: Nem ajánlhatók.10. A munkács—nagyszőlősi borvidékre.Fehér bort term ők: Furmint, Olasz rizling, Szerémi zöld,

Erdei (fehér bakar), Járdovány, Bakator, Hárslevelű, Mézes fehér, zöld Sylvani.

214 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

Vörös bort term ők: Nem ajánlhatók.11. Az érmeléki borvidékre.Fehér bort term ők: Bakar, Erdei, Juhfark, Alant termő,

Olasz rizling, Rajnai rizling, Kövi dinka, zöld Sylvani, Sze- rémi zöld, Járdovány (Rakszőlő), Kövér szőlő, Mézes fehér, Furmint.

Vörös bort term ők : Kadarka (Jenei fekete), Nagy bur­gundi, Kék frankos, Oporto.

12. A ménes—magyarádi borvidékre.Fehér bort te rm ő k : Mustos fehér, Bakator (ménesi rózsa),

Apró fehér, Olasz rizling. Sárfehér, Sauvignon, Semillon.Vörös bort term ők: Kadarka, Kék frankos (Nagy bur­

gundi), Oporto, Cabernet, Merlot, Malbec, Lagrein, Ceinseau festő boroknak.

13. A versecz—fehértemplomi borvidékre.Fehér bort te rm ő k : Bakator, Mustos fehér, Apró fehér,

Olasz rizling, Szlankamenka, Kriacza, Szerémi zöld, Fehér dinka, Furmint, Fehér burgundi, Ortliebi.

Vörös bort term ők: Kadarka, Nagy burgundi.14. A szegszárdi borvidékre.Fehér bort term ők: Olasz rizling, Sárfehér, zöld Sylvani,

Mézes fehér, piros tramini, Alexandriai muskotály, Zöld fehér (Bálint), Kövi dinka, piros dinka.

Vörös bort term ők: Kadarka, Nagy burgundi, Merlot.15. A Villány—pécsi borvidékre.Fehér bort term ők: Furm int (kéknyelű), Járdovány, (pécsi

tökös), Csomorika, Olasz rizling.Vörös bort term ők: Kadarka.16. A badacsonyi borvidékre.Fehér bort term ők: Budai zöld, Zöld fehér, Világosi Juh ­

fark, Fehér szőlő, Muscat Lunel, Kéknyelű, Auvergnas, Furmint, (sziget), Olasz rizling, Rajnai rizling, Fehér burgundi.

Vörös bort term ők: Nem ajánlhatók.17. A balaton-melléki borvidékre.Fehér bort te rm ő k : Formint (sziget), Sárfehér, Olasz riz­

ling, Budai zöld (Ezerjó), Zöld fehér, Világos, Juhfark, Fehér szőlő. Kéknyelű, Auvergnas.

Vörös bort term ők: Nagy burgundi, Kadarka, Oporto.18. Az erdélyrészi borvidékekre általánosságban.Fehér bort term ők: Leányka, Formint (Som), Járdovány,

Vékony héjú, Kövér szőlő, Király szőlő (Lampor), Olasz rizling, Rajnai rizling, zöld Sylvani, piros tramini, Sauvignon, Semillon, Muscadelle de Bordelais (Nagy Sauvignon), Ruhlándi, Fehér burgundi.

Vörös bort term ők: Cabernet, Malbec, Merlot, Verdot, Kadarka (Lúgosán).

Mellőzendők általában minden borvidéken: a fehér és

BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS. 215

piros ágasfark, a fekete járdovány, a királyfekete, a kübeli, a bolyhos, a barátcsuha, a mohácsi, a rókafarkú és a sokicza.

Szölöojtó yesszök megválasztása. A szőlőojtványok meg- eredésére, fejlődésére és tartósságára nézve az ojtóvesszo minőségének igen nagy befolyása van. Az ojtóvesszo teljesen ép és egészséges, vagyis minden állati és növényi ellenség vagy az időjárás által okozott betegségtől, illetőleg károsodás­tól ment és teljesen k iérett legyen. Tehát nem alkalmas az ojtás czéljaira az olyan vessző, a mely oly tőkéről származik, s melyen a fillokszerapusztításnak külső nyomai észlelhetők. De nemcsak a fillokszera, hanem más rovarok által megtáma­dott tőkéről szedett vesszők sem ajánlhatók az ojtás czéljaira, Ilyenek például a cserebogár pajorja által gyökereiken meg­tám adott tőkéről szedett vesszők. Nem alkalmasak az ojtás czéljaira azon vesszők sem, a melyek oly tőkékről szedettek, a melyek gyökerein a szőlőpenész élősködik, vagy a mely tőkék sárgaságban szenvednek. Nem tanácsos az ojtóvesszőt szedni az olyan szőlőből sem, a melyben a peronoszpora pusz­tított, hacsak a betegség ellen a permetezés teljes sikerrel nem alkalm aztatott. Nem alkalmas az ojtásra az olyan vessző sem. mely jégveréstől, fagytól stb. szenvedett. Az ojtóvesszo inkább több éves, mint fiatal tőkéről szedessék és e czélra se a túlvastag, se a nagyon vékony vesszők ne szedessenek. Végül ojtóvesszőnek az a vessző a legalkalmasabb, a mely nem a tőkefejből, agyszemből, hanem csapból nőtt ki.

Zavaros bor tisztítása. Ezt kaolinnal, vagyis porczellán- földdel eszközölhetjük. Ha kevésbbé zavaros a bor, akkor 100 literre 1 kiló kaolint számítunk, ha zavarosabb, akkor többet, egész öt kilóig, sőt tovább. Az eljárás annyiban áll, hogy a kaolint egy kis borral kásává kavarjuk s ezt erős keverés közben a hordóba öntjük.

Zavaros sillerboron segíteni. A sillerborok makacsabb zavarodásának kétféle oka lehet. Az egyik az úgynevezett bám ulás következménye, mi ellen gyenge kénezés és ezután következő tisztítás rendesen segít. Másik esetben a baktériu­mok azok, melyek a bort az em lített állapotban tartják , bele­jutván abba az első vagy másodforrás alkalmával gondatlan kezelés folytán. Ez esetben először fel kell a bort melegíteni, új állásra helyezni, s azután újra iskolázni (lehúzással és eset­leg derítéssel). Vagy hagyjuk a bort jövő őszig nyugodtan, akkor adjunk hozzá frissen sajtolt zöld törkölyt (térfogatának egy tizedrészét) és 1—2 kiló czukrot. Ekkor a bor újra for­rásnak s erjedésnek ered, s azután, ha csak végkép el nem volt romolva, szépen meg fog tisztulni.

Zavaros üveges bor kezelése. Ha a palaczkokra lehúzott bor zavarodni, sőt eczetesedni kezd, akkor porrá tört, égetett gipszet kell belekeverni, jól felrázni vele az üveget s néhány

216 BORÁSZAT ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS.

óráig pihenni hagyni. Mikor letisztult a bor, akkor az üledék­ről óvatosan le kell tölteni

A yizahólyag feloldása. A borderítésre szánt vizahólyagot következőleg oldhatjuk fel könnyű sze rre l: Miután a hólyagot előbb megtisztítás czéljából pár óráig vízben áztattuk, minél apróbb darabokra összevagdaljuk és egy porczelláncsészébe téve, súlyának százszorosán megfelelő mennyiségű borral önt­jük le és üvegpálczával keverve, folytonosan melegítjük. Midőn az oldat kissé langyos lett, akkor hozzátehetünk még a száraz vizahólyag súlyának megfelelő mennyiségű porrá tö rt borkő­savat i s ; de ez el is maradhat, és inkább savban szegény boroknál ajánlható. Midőn a vizahólyag teljesen felolvadt, az egészet finom vászonruhán átszűrjük s a kihűlt oldattal a bort megderíthetjük. A folyadék egész kocsonyaszerű kinézést fog nyerni, melyből egy hektoliter borra 5—7 decziliter ily oldat lesz szükséges. A felesleges oldatot jól elzárjuk palacz- kokba s hidegen eltarthatjuk későbbi derítésekhez. Vigyázni kell az oldásnál, nehogy a keverés abbanhagyása m iatt a viza­hólyag megkozmásodjék, azért legjobb, ha a porczellánedényt egy vízzel te lt nagyobb edénybe, pl. fazékba állítjuk, mert így a víz melegítvén a csészét — s nem közvetlenül a tűz — a vizahólyag nem kozmásodhatik meg.

Vörös boros hordók kitisztítása. Ha a vörös bor után fehé­ret akarunk a hordóba tölteni, akkor mindenekelőtt szükség a hordóból a vörös bor benm aradt festanyagát tökéletesen kitisztítani, m ert az különben megrontaná a fehér bor szinét, sőt ízét is. Ezért ilyen hordóban, ha csak lehet, egyáltalán ne is ta rtsunk fehér bort, de ha elkerülhetetlen, akkor követ­kezőkép járjunk el: Mossuk ki a hordót forró vízzel, azután ezt csurgassuk ki teljesen, midőn pedig kicsurgott, hányjunk a hordóba apró darabokra tö rt oltatlan meszet, minden hekto­liter űrtartalom ra egy kilót számítva. Közben a hordót hen- gergessük meg úgy, hogy a mész a hordó belső falait egészen átjárja. Ezután öntsünk a hordóba néhány liter vizet, dugjuk bejól, hengergessíik meg s engedjük így állni. Pár óra múlva mossuk ki a hordót több ízben is vízzel s ha ezután kiszáradt a hordó, akkor már bátran bele lehet ereszteni a fehér bort.

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

Az aranyhalak etetéséről. A szobadíszül ta rto tt aranyhalak egészséges tenyésztésére nézve okvetlenül szükséges, hogy a halakat nagyon bőven ne etessük, sőt időnként több napon át koplaltatni kell ezen csinos, apró állatkákat. Különben is nagyon kevés eleséget kivánnak, mert egy olyanforma tömegű eleség, mint egy szúnyog, két-három aranyhalnak ugyanannyi napra is elegendő. Különben legalkalmasabb eleség az arany­halak számára a hangyatojás és a közönséges fehér ostya.

A baromfi korának felismerése. A vén tyúkot arról lehet megismerni, hogy lábain a pikkelyek durvák, a csőr alsó része kemény és nem hajlik, a taraj vastag, érdes, míg a fiatalnál a pikkelyek fényesek, simák, üde színűek, a körmök finomak, élesek, a czoinb puhább, a taraj vékonyabb, simább. A vén pulyka lábain durvábbak a pikkelyek, a talpon keményedések vannak, a taraj pedig a fejről lelóg. A vén lúd lábai durvák, csőre vastag, erős, nem hajlik, bőre is vastagabb, míg a fiatal lúd bőre a szárny alatt és a szárny hegyén igen finom. A vén és fiatal ruczát ugyanezen jelekről lehet megismerni, ezenkívül a fiatal rucza csőre a fej szélességéhez képest, sok­kal hosszabb, mint a vénnél. A vénebb galamb lábai vöröse­sek, a fiataloké halványabbak és simák, az egész fiataloknál pedig a tollak közt elszórva, itt-ott még sárga pelyhek is lát­hatók.

Baromfiak difteritisz betegsége. Ezen bajnál a baromfi a nyakát folyvást előretartja, száját kitátja s levegő után kap­kod, nehezen lélegszik, sokszor különös sípoló hangot ád, a szájában túrós, gennyedéses sebek képződnek, az orrlyukakból sárgás nedvesség szivárog; a szemei beragadnak, sokszor a szemgolyó kinyomul, a taraj halvány lesz, hasmenés áll be s a beteg baromfi hamar elpusztul, bár néha két hétig is elsa- nyarog. Ezen betegség felette ragadós, tehát a betegeket a

2 1 8 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

többitől el kell különíteni, az ólat pedig gyökeresen kitisztítni s karbolos vízzel belocsolni annak minden részét. A kezdődő betegségnél különben adhatunk a hasmenés ellen következőleg készült keveréket: 20 gramm kékkövet, három gramm timsót egy liter vízben felolvasztva, ebből egy baromfiba egy kanál­nyit öntsünk be, a kisebbekbe kevesebbet. A kitóduló gennye- dést, varokat tisztítani kell, a szemeket 2%-os kreolinos fa­olajjal kell kenni, a szájüreget pedig 8%-os kreolinos borszesz- szel kiecsetelni.

Berondított lépek tisztítása, Ha az ú. n. vérhasba esett méhek az üres, de máskülönben jó lépeket télen összerondít­ják, azért nem szükség azokat eldobni, de viszont ilyen álla­potban a kaptárban hagyni is hiba volna. Kiszedjük tehát az ilyen lépeket, egy darabig tiszta, langyos vízben áztatjuk, majd leöblítjük s azután szellős helyen megszárítván, megint vissza­rakjuk a kaptárba.

A cserebogár mint halhízlaló táplálék. A halastóban csak úgy növekszik meg gyorsan és hízik meg a hal, ha neki való eleséggel tápláljuk, m ert a halat is csak úgy etetni kell, mint bármily más jószágot, ha gyors növekedését és fejlődését kívánjuk. Egyike pedig a legjobb és legolcsóbb haltakarm á­nyoknak a cserobogár. Ez tudvalevőleg némely évben óriási tömegekben lepi el a fákat, midőn is nagyon helyes dolog összeszedni, nemcsak hogy pusztításaiktól a fák meneküljenek, hanem hogy haleleségnek felhasználhassuk. Hogy pedig az összegyűjtött cserebogár meg ne rothadjon, megszárítjuk, meg­aszaljuk sütő kemenczében vagy rendes aszalóban, s így zsá­kokba szedve tesszük el s apránként a halastóba szórjuk. A halak csakham ar megszokják ezt az eledelt, s ha rendes idő­ben etetjük, már akkor seregestül ott fognak várni a tónak azon a részén, a hol a cserebogarakat egy bizonyos órában be szoktuk a vízbe szórni. A ki nem próbálta, nem is hinné, milyen hasznos ez a halaknak s mennyivel gyorsabban nőnek tőle, mint ha táplálék nélkül engedjük őket tengődni.

Csíráztatott takarmány a baromfiak számára. Egy híres német állatorvos, négy éves tapasztalatára hivatkozva, azt állítja, hogy sokkal nagyobb sikert érünk el, ha a baromfinak a szemes eleséget, t. i. árpát, tengerit stb. nem nyersen, ha­nem csíráztatott állapotban adjuk, kétségtelenül azért, mert így az emésztés sokkal gyorsabban és tökéletesebben megy végbe. Különösen a tojásra és hízásra van a csirás eleség rendkívül jó hatással s az em lített orvos azt állítja, hogy ugyanannyi csíráztatott takarm ánynyal 2000 tojást kap akkor, midőn a nyers szem etetéssel csak 1300-at. A hízás is felette gyorsan megy, kivált csirás tengeritől, a mit ilyen állapotban majdnem felényi idő alatt megemészt a baromfi. Ezért csirás eleség mellett gyakrabban is kell etetni, illetve tömni, mint

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET. HALÁSZAT. 219

amúgy. A tojó tyúkoknak a csirás árpát ajánlja az orvos leg­jobban, a mivel meglepő sikert lehet elérni, kivált ha egyszers­mind némi zöldséget is adunk a tyúkoknak, a felhasznált tojáshéjakat pedig összetörve, szintén elébük adjuk. A csiráz- ta tást pedig így viszi végbe: elővesz két edényt, melyekben a fenékhez közel csap van alkalmazva. Mindenik edény olyan nagyságú legyen, hogy három napi takarm ány elférjen benne. Az edények egyikét három negyedrészig megtölti a csírázta­tandó szemmel, aztán annyi langyos vizet ö n t'rá , hogy az edény megteljék; 36 óra múlva kiereszti a csapon a vizet, mire a mag nemsokára csírázni kezd, ha t. i. — a mint szük­séges — meleg helyen istállóban vagy szobában áll az edény. A mint a csírázás beállott, elkezdi az edény tartalm át etetni, a másik edényt pedig a mondott módon előkészíti a csírázás­hoz, s így váltogatja egyik edény a másikat, hogy a csirás magból ki ne fogyjon^

Darazsak ellen. Ősz felé olykor erősen ostromolják a darazsak a m éhkaptárakat, miközben sok méhet meg is ölnek. Legkönnyebben megszabadulhatunk pedig a rabló darazsaktól, ha a kaptárak körül néhány czukros vízzel vagy sörrel félig megtöltött üveget állítunk fel. A méhek nem szállanak ezen folyadékra, hanem a darazsak annál mohóbban keresik fel és tömegesen fulladnak bele.

Fagyos tojás javítása. Ha a tojás megfagy, megint hasz­nálhatóvá tehetjük azt úgy, ha olyan friss kútvízbe állítjuk bele, a melybe egy kevés sót is kevertünk. Ez a víz kevés idő múlva tökéletesen kiszívja a fagyot a tojásból.

Galainbszoktatás. Ha valamely dúczot galambokkal aka­runk benépesíteni, erre nézve legjobb, ha anyányi galambokat használunk, olyanokat, a melyek még fészkükből nem repültek ki, de enni már tudnak. Az ilyen fiatal galambok könnyen abba a dúczba szoknak, a honnan először kirepültek s a hol enni kaptak. Sokkal nehezebben megy a vén galambok meg- szoktatása, m ert ha ezeket hetekig bezárva ta rtják is az új dúczban, mégis gyakran megszöknek, sokszor még olyankor is, midőn már a fogságban tojtak. Ha tehát vén galambokat akarunk megszoktatni, akkor függeszszünk fel a dúczban egy ánizsolajjal beitatott rongyot, vagy pedig keverjünk a galam­bok takarm ánya közé néhány ánizs-szemet. A galambok rend­kívül szeretik az ánizst és annak szagát s így bizonyára oda fognak szokni az új dúczba.

Gralambliízlalás. A hízott fiatal galamb nemcsak kitűnő pecsenyét szolgáltat, hanem a nagyobb városok piaczain is jól megfizetik. A galambhízlalást a francziák a következő mó­don gyakorolják : A fiatal galambot 25—30 napos korában ki­szedik a fészekből s aprószemű, vízben jól megáztatott ten­gerivel naponként négyszer-ötször megtömik. Tömésre különben

220 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

tengerin kívül áztatott bükkönyt és ta tárkát (hajdinát) is hasz­nálnak. A tömés után alkalmas kosarakba helyeztetnek a galambok; a kosarak fenekére puha szalma legyen alom gya­nánt elterítve, a tisztaságról szorgosan gondoskodni kell. így ta rtva a galambot, 5—6 nap alatt pompásul kihízik az. Rend­kívül finom ízűvé lesz' a galamb húsa, ha a tömésre használt takarm ány közé néhány szem szétzúzott ánizst vagy koriandru- mot keverünk, ha pedig ugyancsak a takarm ány közé a boro­vicskának vagy fenyőnek néhány levelét szétdörzsölve vegyít­jük, akkor a galamb húsa kiváló zamatos és a vadgalamb húsához hasonló lesz.

A galambok tetvei ellen. A galambduczokban levő tetvek ellen egy rész ánizsolajat tíz rész faolajjal kevervén, ezzel kenjük be a galambok tolláit, vagy pedig egy evőkanálnyi olajat egy liter vízzel keverve permetezzünk rájok. Magában a duczban 10 százalékos karból- vagy naftalin-oldatot használ­junk. Az előbbit egyszerűen úgy készítjük, hogy 10 rész víz közé egy rész karbolt keverünk, az utóbbit pedig oly módon, hogy naftalint forró borszeszben feloldunk és tízannyi vizet öntünk hozzá. Az így származó folyadékot minden újabb hasz­nálatbavétel előtt jól felrázzuk.

Hasmenés a baromfiaknál. Ezt a bajt megfázás, deres fű idézheti elő, vagy ha az aprójószág túlságos sok férget, pondrót eszik. Ilyenkor bágyadt, ürüléke fehér-sárgás, a begy tele van. Ha a bajt észreveszszük, adjunk az aprójőszágnak pörkölt árpát megdarálva vagy mozsárban törve, egy kevés krétaporral felkeverve és vízzel habarva, ta rtsuk a betegeket száraz helyen, inni pedig olyan állott vizet adjunk nekik, a melybe vasdarabokat rak tunk már előbb. Töltsünk beléjük égy kis vörös bort is, továbbá fűzfakéreggel főzött vízből na­ponta egy kávéskanálnyit. Nagyon hatásos ezek helyett a pati­kában kapható 5—6 csepp ópium -tinkturát is adni.

Hogy lehet narancsszín tollú kanárikra szert tenni í Nagyon egyszerűen, a mit azonban nálunk még kevesen tudnak. Az egész eljárás abban áll, hogy midőn a kanárik vedlenek, akkor tö rt paprikát keverünk az eleségük közé. Ettől az új tollazat szép pirosas, vagyis inkább narancsszínűvé lesz. Az ilyen szinű m adarakat különösen Angliában kedvelik nagyon s ott a fen­tebb em lített eljárást székében is gyakorolják. Ha a követ­kező vedléskor a paprika adagolását elhagyjuk, akkor a kaná­rik ismét visszanyerik eredeti sárga színüket, de ily esetben, t. i. ha az egyszer már paprikázott madártól megvonják újabb vedléskor a paprikát, akkor a madár több oldalról te tt tapasz­talat szerint elbetegesedik s rendszerint elhull. Ha tehát egy­szer p ap rik áz ta lak a kanárik, folytatni keli azt azután is minden vedlés alkalmával.

A kalitkás madarak tervei ellen. Legtöbb m adártartó nem is sejti, hogy mennyit szenvednek kedvenczei a tetvek miatt, különösen a kanárik. Hogy tehát kínzóiktól megszabadítsuk őket, a következőleg járjunk el: szedjük ki a kalitból a ren­des állólakat, melyeken a m adarak állani szoktak és helyet­tesítsük azokat vékony nádszálakkal. A tetűnek az a sajátsága, hogy szeret a nádba beleköltözni s a mint a nádszálat reggel kiveszszük a kalitból és kétfelé hasítjuk, meggyőződhetünk róla, hogy mennyi tetű húzódott bele. Tehát minden nap új nádszálakat rakunk be a kalitba, a régieket pedig elégetjük, így apránként egészen megszabadulnak madaraink a féregtől. Ugyancsak a férgek elszaporodása ellen szükséges a kalitban mindig száraz homokot is tartani, hogy abban a madár, mikor neki tetszik, megfürödhessék.

A kalitkás madarak tetveinek kiirtása. (Más.) Erre nézve a következő eljárást ajánlja egy madártenyésztő: Este fenyő­lombokat kell a kalitkába rakni, az egész kalitkát pedig kívül­ről fehér ruhával beborítani. Reggelre a tetvek legnagyobb része mind ott lesz a ruhán, honnan aztán tűzbe rázhatok, vagy máskép megsemmisíthetők. Néha az ilyen ruhán százával találjuk a tetvet. Ha ez eljárást néhányszor ismételjük, a te tű végkép kipusztul madarainkból. De azért pár hét múlva ismé­telni kell ezt, hogy a tojásból azóta kelt tetvek is elpusztul­janak. A dolog magyarázata az, hogy a tetű nem szereti a fenyőszagot s menekülni igyekezvén, a ruhaszövetre veszi magát, melynek azért kell fehérnek lenni, hogy az ember job­ban megláthassa rajta a fogást.

A kalitkás madarak tartása. Sok helyen nagyon ham ar elpusztulnak a kalitkában ta rto tt m adárkák, vagy folyton ked­vetlenek s nem fütyölnek. Ennek pedig leggyakoribb oka a helytelen tartás. Nevezetesen mindig gondolni kellene arra, hogy az olyan énekes madarak, a melyek szabad állapotukban rovarokkal is táplálkoznak, ettől az eledeltől a fogságban se legyenek megfosztva. A hol könnyen kapható, jó ennek pótlá­sára az ú. n. hangyatojás, de adhatunk e helyett mindenféle férget, bogarat, legyet, midőn pedig ideje van, a kövér pillan­gókat. Különben szükség esetén ezeket is pótolhatja a sovány marhahús, akár nyersen, akár főve, valamint a keményre főtt tojás is apróra vagdalva vagy megreszelve. Legjobban szeretik pedig főve és reszelve a marha-, borjú- vagy juhszivet. Nagyon szükséges az emésztéshez a mész és homok is. Ezért adjunk madaraink elébe mindig apró morzsalék közönséges m altert vagy czementet, a mint az a falakról lepattogzott. Szintén jó az apróra tördelt tojáshéja is A friss levegő szintén nélkülöz­hetetlen kis énekeseink egészségének fentartásához, ezért a kalitkát szép időben minél gyakrabban akaszszuk ki félárnyé­kos helyre a szabadba vagy fák közé. Rendkívül jó t tesz a

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 221

222 BAROMFIT ENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

m adárkák egészségére s elvesztett szabadságukat is némikép pótolja, ha nemcsak minél nagyobb kalitkát adunk nekik, ha­nem a szobában is megengedjük, hogy röpködhessenek. Ezt csakhamar megszokják s utóbb maguktól is szépen visszatér­nek kalitkájukba.

Á kotló tetvei ellen. Nagyon megkínozzák a kotlót a tet- vek s gyakran épen ez az oka, hogy a tyúk nem jól ül, sót a fészket is ott hagyja. Úgy tegyünk tehát, hogy a tyúkfészek szalmáját hintsük meg jó bőven kénvirággal, nemkülönben a tyúknak hasát és szárnyaalját is.

A költetésröl. Hogy a költetés lehető jól menjen végbe, és hogy a származó ivadék is erőteljes, egészséges legyen, szükséges a következőket szem előtt tartan i:

Ha csak tehetjük, szaporításra két-három éves tyúkokat és kakasokat használjunk, m ert ezek után legtöbb tojás kikel és legerőteljesebb ivadék származik.

A tojásokról meg kell jegyezni, hogy kotló alá két hetes­nél idősebb tojást lehetőleg ne használjunk, addig pedig, míg a sor rájuk kerül, legjobb a tojásokat szecska vagy polyva közé elrakva tartani. De ennél még fontosabb az, hogy az el­ültetésre szánt tojások rázkódást ne szenvedjenek, mert akkor nem fognak kikelni. Innen magyarázható az a tapasztalati tény, hogy a postán hozatott fajbaromfi-tojásokból olyan kevés szokott kikelni, sokszor száz darabból hetven-nyolczvan is zápon marad. Ilyenkor aztán a tenyésztőket szokták okolni, pedig azok nem hibások, mert hiába küldik a legjobb, meg­term ékenyített tojásokat, ha azok útközben nagyobb rázkód- tatásnak vannak kitéve, még sem fognak kikelni.

Ezért, ha pl. másik tanyáról hozatunk is kotló alá való tojást, ne kocsin vagy szekéren szállíttassuk, hanem polyva, szecska, korpa vagy fürészpor köze csomagolva, — lassan járó gyalogember által.

Kotlának lehetőleg idősebb tyúkot válaszszunk, m ert ez sokkal nyugodtabban és biztosabban ül, mint a fiatál. A külön­féle tyúkfajok korántsem egyformán alkalmasok kotlónak. Rendszerint legjobbak a Langshan, Dorking, Cochin és Ply- mouth-fajták, valamint a közönséges magyar házi tyúk is. A ' francziák pulykát is gyakran használnak tyúktojások kikölte- tésére és pedig jó sikerrel.

A kotlák számára, hacsak lehet, valamely külön, csendes helyiséget kell berendezni, hogy ott háborítatlanul ülhessenek. E helyiségnek ezenkívül homályosnak kell lenni, a kellő szel­lőztetésről pedig gondoskodni szükséges. Legczélszerűbb a deszkából készített költőfészek, mely olyan négyszögletes ládá­ból áll, melynek egyik feneke ez oldala ki van véve. Ezt egy­szerűen a földre helyezzük s fenekét szénával vagy a mi leg­jobb : gyephanttal kirakjuk. Ez utóbbi eljárást nem lehet eléggé

ajánlani, bármi különösnek tetszhetik is az első pillanatra; a gyephant ugyanis bizonyos fokú nedvességet legjobban meg­tart, a mire pedig a tojások kikelésénél nagy szükség van. Ezenkívül az ilyen fészekben a férgek sem szaporodnak úgy el, mint máskülönben. Ez utóbbi szempontból ne alkalmazzunk kotlófészeknek fonott kosarat sem, m ert azok hézagaiban igen jó helyet találnak az élosdiek. Sőt midőn a fentebb említett deszkafészekben is kikölt a kotló, ne mulaszszuk azt el szal­malángon azonnal kiperzselni, hogy a netalán belevonult fér­gek megsemmisüljenek.

Szükséges a költőhelyiség valamelyik sarkában homokot vagy ennek hijában port is tartani, azért, hogy midőn a kotló tojásáról enni és inni leszáll, egyszersmind porfürdőt is vehes­sen, a mi neki nagyon jó t tesz.

Miután a kotló már 18 napig ült a tojáson, akkor igen ajánlatos a tojásokat megnedvesíteni, a mi nagyon szükséges a jó kikelés könnyítésére és biztosítására. Mert ha a tojás héjában nincs elegendő nedvesség, akkor a fehérje megsürű- södik s a fehérjehártya is úgy hozzászáradhat a. fejlődő csir­kéhez, hogy az mozdulni nem lesz képes, nem vághatja ki magát a tojásból és belefullad. A tojást úgy nedvesítjük meg legegyszerűbben, hogy a mondott időben enyhe vízzel mérsé­kelten megpermetezzük, azután megforgatjuk, hogy a héj min­den részéhez hozzájuthasson a nedvesség. Némelyek magát a kotlót fürösztik meg s úgy teszik vissza a tojásra.

A tyúktojás kikelése az elültetés után való 21—24-ik napon szokott bekövetkezni s ekkor már nem tanácsos a kotlót a tojásról leemelni, inkább a fészken adjunk neki enni és inni. Ha ilyenkor száraz az időjárás, feltehetjük, hogy a tojáshéjak nagyon kemények s nehezen bírja a kelő csirke keresztültörni. Ha ezt észleljük, akkor segítni kell a kelésen a tojáshéj ki­tördelése által, azonban nagy óvatossággal; s teljesen elegendő a csirkének csak a fejét kiszabadítani, a többi részét ne bánt­suk, m ert könnyen sérülést szenvedhetne a gyenge állatka.

Az első napokban főkép a nedvésségtől s közvetetlen napsütéstől kell óvni a csirkét, eledelül pedig legjobb neki a tejbe áztatott köleskása.

Végül megemlítjük még, hogy némely tyúk, midőn már kiköltött is, nem akarja elhagyni a kotlást s minduntalan visszaül előbbi fészkére s ül akkor is, ha tojás nincs alatta. Az ilyeneken úgy segíthetünk, hogy a fészek helyére egy víz­zel te lt alacsony edényt állítunk, a melyet szalmával befödünk. A kotló, a mint újra el akarja helyét foglalni, belelép a vízbe s azonnal ott hagyja a nedves fészket. Ha még ezután esetleg más fészekhelyet keresne magának, ismételni kell itt is a mon­dott eljárást, mire aztán abbanhagyja a meddő kotlást.

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 223

224 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

A lágyhéjú tojások. Sokszor megesik, kivált kora tava­szon, ha nagy a hó és nem kapargálhatnak a tyúkok, hogy a tojások lágyhéjúak lesznek. Ennek a jelenségnek a ma­gyarázata a következő, a tojás héjában igen sok a mész, a melyet a tyúk nagyobbára kapargálás közben szedeget fel és emészt meg, hogy abból aztán tojáshéj képződhessék. Úgy de midőn a tyúk a hosszasan tartó nagy hó m iatt nem kapar- gálhat, nem kaphat elegendő meszet, nagyon természetes, ha a tojáshéj képzésére nem ju t mész, minélfogva nem csoda, ha a tojás is lágyhéjú lesz. Ismervén az okot, az orvoslást ma­gunk is eltalálhatjuk. Nevezetesen adjunk a tyúkok elébe dirib-darab m altertöredékeket, mészmaradványokat, a melyek­ből, látni fogjuk, hogy a tyúkok mohón szedegetnek s mivel ilyenformán mészre te ttek szert, a lágyhéjú tojások elmarad­nak s ismét rendes keményhéjú tojást tojik a tyúk.

A libák hasmenése ellen. Ezen bajnál sikerrel lehet azon eljárást alkalmazni, hogy egy pár tölgyfamakkot elaprózva, azt vörös borral leforrázzuk s abból fél evőkanálnyit a libák szájába öntünk langyosan, sőt ha a liba már nagyobbacska, akkor többet is lehet beletölteni. Ha makk nincs kéznél, a fiatal tölgyfa kérge feldarabolva ugyanazt a hatást teszi, mint a makk, csakhogy sem a makkot, sem a kérget nem kell a libába beletölteni, hanem csak a bort, a melyben a makkot vagy kérget megforráztuk.

Lúdhízlalás. A ludak hizlalásánál nagyon ajánlatos az eleség közé finom porrá tö rt faszenet keverni, kis mennyiség­ben. Ezáltal nemcsak az emésztés segíttetik elő, hanem a hús és kövérje is fehérebb, gyengédebb és ízletesebb lesz.

Makkliszt mint baromfitakarmány. Szárítsuk meg a mak­kot, azután őröljük lisztté. Ezt a lisztet legczélszerűbb langyos vízben felkeverve adni az aprójöszágnak, vagy pedig egyéb liszttel keverve apró czipókat gyúrni belőle s ezeket megint megszárítva, további használatig szellős helyen eltenni. Hasz­nálatkor az ilyen kenyeret apróra tördelve s langyos vízben megáztatva adjuk a baromfinak. Azonban ezen eleségen kívül más élelmi szereket is szükséges adni, midőn is a tyúkok, a mint állítják, igen jól fognak tojni. Érdemes ezen póttakar- mánynyal próbát tenni ott, a hol könnyen lehet a m akk­hoz jutni.

Méhek etetése. A méhészetben igen fontos dolog annak idején az etetés, csakhogy nagyon sokan nem tudják ennek a helyes módját. A helyes időben és helyes módon gyakorolt etetés olyan, a mely százszoros kam attal téríti vissza a ráfor­dított költséget. Elmondjuk azért, hogy mikor és miképen kell helyesen etetni.

Tehát őszön, mihelyt látjuk, hogy már a méheknek alig van mit hordani s hogy már csak legfeljebb a napi élelmüket

szerezhetik be, megemelgetjük sorban a meghagyni való kaso­kat s a melyikről tapasztaljuk, hogy könnyű, tehát hogy kevés a méze, azt megjegyezzük, m ert azt fel kell etetnünk.

A feletetés pedig így megy végbe: egy olyan tárnyérba, a mely könnyen a kas alá fér, mézet teszünk, a melyet egy keveset vízzel is felhigítunk, hogy könnyen folyó legyen, ne pedig túlságos sűrű. Azután vagdalunk apró, tiszta, gallyacs­kákat, vagy nádszálból hasogatunk szilánkokat és azokat sűrűn a méz szinére terítjük, a mi azért szükséges, hogy majd a méheknek legyen min inegállani, nehogy beleragadjanak s bele- fuladjanak a mézbe.

Ekkor aztán, mindig csak este, mikor már a méhek nem járnak, aláteszszük a tányér mézet a kasnak, még pedig a szükséghez képest annyira felpolczkolva, hogy a méz az alsó léptül ne legyen messzebb egy pár ujjnyinál. Ha az idő hűvös volna, akkor jó a mézet gyengén megmelegíteni, hogy enyhos legyen.

A mint a mézet alátettük a kasnak, akkor egy kicsit megkopogtatjuk a kas tetejét, hogy a méh felébredjen, s ma­gára hagyjuk.

A méhek észrevevén a mézet, rögtön egymásba kapasz­kodva leereszkednek a mézre s azt, akármilyen nagy tányérral is, pár óra alatt felhordják sejtjeikbe. Reggel aztán az üres tányért eltávolítjuk. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg gondoljuk, hogy most már a méhnek elegendő méze van.

Hogy pedig mikor lesz elegendő a méz, ahhoz hozzávet­hetünk olyformán, hogy egy kas méhnek a kitelelésre, bele­értve a kora tavaszi fogyasztást is, legalább is 6—8 kilónyi méz szükséges. Ha tehát pl. úgy veszszük észre, hogy a kas­nak nincs több 3 —4 kiló mezénél, akkor tányérban annyit adogatunk be, míg gondoljuk, hogy a szükséges, mondott mennyiségre felszaporodott.

A rra azonban rendkívül kell vigyáznunk, hogy az etetés alkalmával valamikép el ne csorgassuk a mézet, ha pedig el találna cseppenni: menten feltisztítsuk, — m ert máskülönben a szomszéd kasok méhei oda találnak csődülni s rablás törne ki a méhesben, a mi pedig igen veszedelmes dolog. Ezért kell az etetést is este tenni, vagy pedig ha nappal teszszük, csakis esős, hűvösebb időben tegyük, midőn a méhek egyáltalában nem járnak.

Az este betett tányért pedig másnap reggel mindjárt megnézzük és ha valami oknál fogva a méhek fel nem hordták volna, akkor is kivegyük onnan s csak este tegyük ismét vissza, szintén pedig azért, nehogy az idegen méhek a szagra oda csődüljenek.

Az így, őszön felhordott mézet a méhek még szépen elhelyezik, elraktározzák sejtjeikben s télen és kora tavaszon

15

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 225

Hasznos Kalauz.

nem kell aztán etetésükkel vesződni. Mert ez nem csak kelle­metlen, de igen káros is a sok háborgatás m iatt a méhekre nézve s nagyon sok bajnak az okozója szokott lenni.

Kivált a téli etetés olyan, a mely mellett rendesen a méz is pocsékba megy, mégis a méh is elpusztul vagy legalább nagyon elgyöngül.

Másik etetés a nyári etetés.Erre nézve némelyek bizonyára kételkedni fognak, hogy

hát ugyan mirevaló lenne már az, ki hallott ilyesmit? Pedig van rá eset, midőn ez épen olyan szükséges mint a téli etetés s épen azért pusztul el annyi tem érdek rajunk évenként, m ert a nyári etetést nem gyakoroljuk.

Ugyanis a rajok legnagyobb része — tudvalevőleg — már akkor szokott kijönni, midőn a nyári forróság és szárazság nem sokára beáll s ha ez csakugyan hirtelen bekövetkezik, mielőtt a raj még jól felmézelhette volna magát, akkor — nem tudván a szárazság miatt miből gyűjteni, kevés mézét miha­marabb felemészti, azután pedig apránként az egész raj elhull az éhség miatt, vagy mindenestől megszökik, vagy legalább is nagyon megnéptelenedik.

Később aztán, mikor megint megindul az esőzés s elkezd a tisztesfű és egyéb mézelő növény virágzani, akkor — megint bezzeg lehetne már miből gyűjteni, csakhogy nincs m inek! Míg ha annak idején segítettük volna a rajokat, most ugyan­csak telnének a lépek, utána pedig mézes edényeink s a sok drága rajunk se ment volna veszendőbe.

Ez a két etetés múlhatatlanul szükséges, de van még ezenkívül egy harmadik is, a mely nem olyan múlhatatlan, mint emezek, hanem azért igen hasznos.

Ez pedig a tavaszi etetés, a mit akkor teszünk, midőn kora tavaszon a méhek már kijárnak ugyan, de még gyűjteni valójuk nincs, vagy ha van is, de közben kellemetlen, hűvös esős idők járnak, midőn a méh nem gyűjthet.

Ilyenkor nagyon jó a méhnek ismét mézet adni, csak hogy ez alkalommal már nem adunk be nekik olyan sokat, mint az előbb leírt etetések alkalmával, hanem csak keveset: kasonként pár kanálnyi jól felhigított mézet, hanem ezt aztán naponként, vagy minden másnap, szintén estenként s az el- csepegtetéstől óvakodva.

Ennek az etetésnek a czélja pedig a következő:Tudvalevőleg a legtöbb vidéken a fő mézelő növény az

akáczfa, arra kell tehát minden erővel törekednünk, hogy mire ez a fa virágzik, akkorára kasaink olyan népesek legyenek, a mint csak lehetséges, m ert csakis a jó népes kasok képesek sokat gyűjteni s egy ilyenben több haszon van mint tíz nép- telen kasnak a munkájában.

Hogy pedig a méh kora tavaszon is mentői gyorsabban

226 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET. HALÁSZAT. 227

szaporodjék, arra való az említett etetés. Mert a mint a mé­hek a sejtekbe felhordják a nekik beadott mézet, ezt az anya mindjárt észreveszi s azt hívén, hogy munkásai már kívülről gyűjtik ezt az új mézet: nagy mértékben elkezd tojni s a méhek rohamosan felszaporodnak. Midőn pedig rossz idő áll be, akkor a méhek megijedve, elkezdik a fiasítást kihúzgálni, mi által a szaporodásban megint hiba áll be. Hogy tehát ezt elkerüljük, azért szükséges a kasnak kellemetlen időben egy- egy kis mézet beadni.

Azt mondhatná ezekre valaki, hogy hiszen így valamennyi mézet elpocsékolnánk a méhekre s akkor aztán a méhészet­nek mi haszna?

Hanem ez igen hibás gondolkozás. Mert igaz ugyan, hogy így évenként néha sok mézet fel kell etetnünk, és szükséges is minden jó méhésznek mindig tetemes mézének készen lenni ezen czélra, de azt kell meggondolni, hogy méheink ennek a feletetett méznek a sokszorosát vissza fogják nekünk még azon évben hordani a virágokból s egy kiló feletetett méz után 3—4 kilót vagy többet is kapunk, tehát bizonyára szép nyereségünk lesz belőle.

Különben így bánnak ezzel a tanult, tapasztalt méhészek mindannyian s van is aztán, jó és rossz esztendőt összevéve, évenként 8—10 forint tiszta hasznuk kaptáronként, a mit más­képen csak ritka szerencsés évben lehetne elérni.

Végül megemlítjük még, hogy némelyek sült tyúkot s más effélét szoktak a méhkasba betenni, hogy a méhek azt megegyék. És sokan el is hiszik, hogy az ér valamit.

Pedig hát ez tiszta haszontalanság, mert a méh az ilyes­mit ugyan soha meg nem eszi.

Van ugyan olyan ember, a ki erősen állítja, hogy a méh csontig lerágja a sült tyúkról a húst; s az igaz is, hogy lerágja valami, csakhogy nem a méh, hanem igenis a hangya, mely észrevevén a pecsenyét, csakugyan hamar elbánik vele.

Szintén ilyen haszontalan, sőt káros a tejjel való locso­lás s más efféle parancsolás is. Az ilyesmikkel csak ártunk a méhnek, de épenséggel nem segítünk rajta. Csak olyan az efféle, mintha a tyúkot szénával akarnánk etetni. Bizony nem sokat tojna tőle.

Vannak, a kik lisztet is szoktak adni a méhnek, tö rt paprikával vegyest, vagy a nélkül.

Ez már megint helyes dolog s ajánlatos is kora tavaszon, míg a méh künn elegendő virágport nem kap.

Csakhogy a lisztet nem teszszük a kas alá, mint a mé­zet, hanem a kasok elébe, néhány lépésnyi távolságra, valami kis ládába vagy tányérba, a szélére pedig pár csepp mézet cseppentünk az első nap, hogy észrevegye a méh.

15:

228 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

Nemsokára észre is veszi s ezrével fogja ellepni a lisztes edényt és szorgalmasan behordja annak a tartalm át.

Lisztet vagy lisztes paprikát aztán mindaddig adhatunk a méhnek, míg csak észre nem veszszük, hogy már a virágo­kon is kap elég neki való port, a mit arról tudunk meg, ha észreveszszük. hogy méheink hátulsó lábain ott vannak azok a kis sárga, piros s egyéb szinű, lencsealakú testecskék, a melyek virágporból állanak s a hasítás táplálásához szüksé­gesek.

Hogy azonban a liszt a mézet pótolná, azt nem kell hinni, m ert azért a méz szintoly szükséges neki.

A méhrajok befogása. A rajok befogását nagyon meg lehet könnyíteni úgy, ha a méhes előtt 25—30 lépésnyire egy rúdra ócska méhkast állítunk fel. Ennek a kasnak a csúcsát is levágjuk, úgy, hogy ilyenformán mind a két végén nyilt legyen, aztán vízszintesen állítjuk fel a rúdra, úgy, hogy az egyik nyílása a méhes felé nézzen. A felállítás előtt azonban szalmalángon kipörköljük a kas belsejét, részint azért, hogy a benne levő pókhálótól s egyéb piszoktól megtisztuljon, részint pedig, hogy a kas belső falaira tapadt régi lépmaradványok megolvadván, kellemes szagot terjeszszenek. Az így előkészí­te tt kast még a rajzások megkezdődése előtt fel kell állítani s folyvást ott hagyni, hogy a méhek hozzászokjanak. Nagyobb méhesnél több ilyen kas felállítása is tanácsos. Nagyon jó még a rajzások idején* az ilyen kasok belsejét egy kis méhfűvel is meg-megdörzsölni, ha pedig mélifű nincs, akkor legalább a kasokat időnként jó egy kis szalmalánggal újonnan kipörkölni, de mindig csak korán reggel. Az így elkészített ócska kasokba, ha nem minden raj is, de mégis sok fog megszállani.

A méhrajok elriasztása. A rajzó méhnek az a természete, hogy a hová már egy raj megszállott, arra a helyre azután a következő rajok is szeretnek megszállani. Ez nem volna ugyan baj, hanem baj lesz akkor, ha valamelyik raj alkalm at­lan, nehezen megközelíthető helyre talál megszállni, honnan aztán befogni nagyon nehéz. Hogy tehát több raj az ilyen alkalmatlan helyre ne szálljon, dörzsöljük meg azt a helyet jól ürömmel, vagy akaszszunk oda egy csomó ürmöt, minek szagát a méhek nem szeretvén, nem is fognak odaszállni. Ha üröm nem volna, akkor bürök vagy egyéb rossz szagú növény is megteszi.

A rabló méhek ellen. Ha valamelyik kaptárunkra rákap­nak a rabló méhek, azokat következőleg riaszthatjuk el leg­biztosabban: Egy liter forrásban levő vízbe tegyünk 50 gramm kristályos karbolsavat, 50 gramm gliczerint, áztassunk belé ezen folyadékba egy darab szivacsot (spongyiát) s helyezzük ezt a rablást szenvedő kaptár röplyuka elébe olyan módon, hogy csak kicsiny nyílás maradjon szabadon, a melyen a mé­

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 229

hek ki- s bejárhassanak. Ekkor a rabló méhek távol fognak maradni s nemsokára abbanhagyják a kaptár ostromát. Ha mindjárt kezdetben észreveszszük a rablást, míg az nagyon el nem hatalmasodott, akkor az is elégséges, ha az említett folyadékkal a röplyukat vagy röpdeszkácskát bekenjük.

A méhek elrakása telelőre. Méheinkben semmi sem okoz­hat olyan nagy pusztítást, mint ha hibásan rakjuk okét el telelőre. Azért halljuk tavaszon azt a sok panaszt, hogy annyi kas méh pusztult el télen át.

Először is .csak olyan kasokat tegyünk el telelőre, a me­lyeknek elég mézük van, hogy kitelelhessenek; ha pedig azt vennénk észre, hogy a méz kevés, akkor adjunk be annyit, a mennyi a kitelelésre elég lesz.

Másodszor fö-fögondunk legyen rá, hogy a méhek télen át ne fázzanak. Mert tudni kell, hogy ha fázik a méh, annál többet eszik, a mi nemcsak a mézpocsékolás miatt baj, hanem főkép azért, m ert így a méhekben nagyon meggyűlik a bélsár s könnyen megkapják az ú. n. vérhast, midőn is lépeiket össze­vissza rondítják, sőt maguk is seregestől elpusztulnak.

Az olyan méh, a mely nem fázik és háborgatás nélkül töltheti a telet, alig fogyaszt egész télen át valamit s jobban csak tavasz felé kezd már enni, midőn a szaporításhoz, fiasí- táshoz hozzáfog.

Ha tehát a kas fala vékony, akkor jól be kell azt csa­varni zsákokkal vagy más olyasmivel. Czélszerű és jónak bizo­nyult eljárás különben, ha az embernek több kas méhe van, a következőkép bánni a dologgal:

A kasokat a mondott módon beburkoljuk, aztán kinézzük azt a helyet, a hová majd telelőre elrakatnak. Ide deszkákat rakunk le a földre, annyit, a mennyire a kasok elférnek. Akkor aztán a kasokat sűrűn, kétsorjában egymásmellé rak ­juk, de úgy, hogy minden kasnak a lyuka kifelé essék. Az így felállított kasok közti té rt aztán kitömjük apró szalmával, felül is teszünk szalmát s az egészet gyékénynyel vagy va­lami ponyvával letakarjuk, midőn úgy fog kinézni, mint egy kis kazal.

Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy a lyukak vala­hogy el ne duguljanak, hanem igenis nyíltan, szabadon állja­nak, nehogy a méhek befulladjanak.

Ha attól tartunk, hogy a lyukakba a nap besüthet, akkor minden lyuk fölébe alkalmazzunk egy kis darab deszkácskát, hogy az a nap sugarait oda ne bocsássa, de azért a levegő a lyukon szabadon járhasson be. A napvilágot pedig azért kell a lyukaktól távol tartani, mert a jó teleléshez szükséges, hogy a méh mindig sötétben legyen s nehogy enyhe idő esetén a napfénytől csábíttatva, ki találjon repülni, m ert az biztos veszte lenne.

Az ilyenformán elkészített méhrakomány körül aztán, jó vastagon, úgy egy ujjnyira, hamut hintünk el, még pedig leg­alább egy jó arasz szélességben. Ez arra való, hogy az egere­ket távol tartsa,

Az egér ugyanis télen át nagyon szereti a méheket ostro­molni. S ha hozzájuk juthat, akkor aztán végére já r a kasnak De a hamun nem szeret keresztül menni, mert ha ezt meg­próbálja, belesüpped s a hamu az orrába megy, a mit pedig ki nem állhat. Ezért kell a kasok körül a hamu.

De ezenkívül csináljunk még néhány csapdát, állítsuk fel azokat a kasok körül s gyakrabban vizsgáljuk meg, hogy nem fogtak-e egeret.

Végre fontos dolog, hogy a méh egész télen át a legna­gyobb csendességben legyen, azért olyan helyet válaszszunk ki telelőnek, a hol semmiféle zaj, rázkódás nem érheti a méhet.

Mert a zaj, rázkódás felébreszti szendergéséből és rögtön evéshez fog, zúg, nyugtalankodik, a minek pedig az a követ­kezése, hogy a méh nagyrészt elpusztul.

Ezért helytelen a méhet télére olyan ház padlására tenni, a hol alól emberek laknak vagy állatok tartózkodnak, vala­mint olyan kamrába is, hol az ajtót gyakran nyitogatják. A pinczébe tenni sem jó a méhet, m ert ott a lépek könnyen inegpenészednek s a levegő is rekedt, egészségtelen.

Ha rendes méhesünk van, természetesen ott legjobb el­rakni a méhet, de ott is vigyázzunk, hogy midőn meglátogat­juk őket, az ajtót csendesen nyissuk és csukjuk, aztán nesz nélkül járjunk-keljünk, hogy a méhek fel ne ébredjenek. A kasokat pedig ne emelgessük, ne koczogtassuk, mint némelyek­nek ez már szokása.

Ha az elmondottakat szigorúan megtartjuk, biztosak lehe­tünk róla, hogy nióheink jól fognak telelni.

A méhkaptár melegségének haszna. Igen sok méhésznek eszébe sem jut, hogy mily nagy fontossággal bír az, ha méhei jó, a hideg ellen kellőleg védett kaptárakban telelhetnek. Kísér­letet te ttek ugyanis azon tekintetben, hogy mennyit fogyaszt a méh télen át hideg és mennyit kevésbbé hideg helyen? S ezen kísérletekből kiderült, hogy egy középszerűen erős kap­tá r a szabadban, ha a kaptár vékony falú és nincs betakarva, októbertől április 1-ig öt és fél kiló mézet fogyaszt, míg ha a kaptár fala vastag, vagy ha be van takarva, akkor már beéri négy kiló mézzel is. Ha pedig zárt méhesben, a hideg­től védett helyen megy végbe a telelés, akkor egy kaptár két kiló mézzel is kitelel. Ezenkívül pedig figyelembe kell venni, hogy a mely méhcsalád fázik, abból azonkívül, hogy sok mé­zet fogyaszt, igen sok méh elpusztul, ha ugyan az egész csa­lád is tönkre nem megy, míg a jó, eléggé meleg kaptárban nagyon kevés a halandóság. Aztán a hideg által elcsigázott

230 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

méh a költéshez is későn és csekély mértékben fog hozzá, a mi pedig nagy baj, m ert így aztán, mire a fő gyűjtési idő, az ákáczvirágzás bekövetkezik, még néptelen lesz a csa’lád s nem bírja a dús mézforrást kihasználni, vagyis méhészkedésünk nem sikerült. Ezért hát soha ne bocsássuk méhcsaládainkat rossz, vékonyfalú kaptárakban telelőre, hanem ha kaptáraink ilyenek volnának, akkor segítsünk a dolgon azáltal, hogy takargassuk be a kaptárakat ócska zsákokkal, ponyvákkal s más effélével, m ert ez a csekély fáradság a következő méz­szüret alkalmával nagyon ki fogja magát fizetni.

A méhek mézszükséglete. Tudni kell a méhésznek azt is, hogy méhei körülbelül mikor és mennyit fogyasztanak s melyik hónapban mennyiforma mézre van szükségük? Egy rendes erő­ben levő méhkas tehát az egész éven át mintegy 24 kiló mé­zet fogyaszt el, még pedig januárban fél kilót, februárban fél kilót, márcziusban egy és fél kilót, áprilisban három kilót, májusban négy kilót, júniusban négy kilót, júliusban három kilót, augusztusban két és fél kilót, szeptemberben két kilót, októberben egy és fél kilót, novemberben fél kilót, deczem- berben fél kilót. (Lásd azonban ide vonatkozólag a fentebb mondottakat).

Mürajkészítés. Mire való tulajdonképen a műrajkészítés, minek a rajzolást erőltetni, nem jobb volna-e azt a term é­szetre hagyni?

Erre nézve azt lehet felelni: a derűre-borúra való raj­készítés csakugyan káros, igazi méhész ne tegye, hanem annál inkább gyakorolja akkor, mikor annak ideje van.

De mikor van ideje? Csakis akkor, midőn a méhek te r­m észeti'ösztönüknél fogva is rendesen rajozni szoktak és az időjárás is kedvező hozzá. Mert kora tavaszon, midőn még here nincs, hiába erőltetnők a rajzást, szintúgy ősz felé, midőn a raj már nem tudna eleget gyűjteni, de hiába erőltetnénk a legnagyobb term észetes rajzási időben, május, június, júliusban is, ha ekkor szárazság vagy jégverés miatt vagy egyéb te r­mészetes okból nincs virág, m ert ilyenkor a raj úgyis el­pusztulna.

Hanem mikor minden kedvező a rajzásra és a méhek még sem akarnak hozzáfogni, akkor van aztán helye és értelme a műrajkészítésnek.

Minden méhész tapasztalja, hogy gyakran a kasok, midőn már teljesen készen volnának a rajzásra, napokig, sőt hetekig készülődnek, mialatt folyton ott kell őket lesni és sokszor mégis semmi sem lesz a rajzásból; minden látható ok nélkül abban hagyják. Pedig nem csak ennek az elmaradása lehet kár, hanem az is, hogy míg a méhek rajzási készülődéseikkel voltak elfoglalva, addig a mézgyűjtés s építkezés is szünetelt. Tehát kétszeres a kár, nem is számítva a méhész boszúságát,

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 231

232 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

a ki esetleg hetekig hiába várta a raj kivonulását. De ha csak­ugyan m egtörténik is a rajzás, hányszor megesik, hogy a raj a legnagyobb vigyázat daczára is megszökik vagy pedig olyan helyekre száll meg, a honnan — kivált kezdő vagy gyakor­latlan méhésznek — nagyon nehéz befogni.

Tehát arra való a műrajkészítés, hogy mindezeket el­kerüljük s méhtörzseink számát kényelmesen, tetszés szerint szaporíthassuk.

A m űrajkészítésnek igen sok módja van, itt azonban ezúttal csak egyet mondunk el, a mely nagyon jól szokott sikerülni s mivel hasonlít a természetes rajzáshoz, ezzel rend­szerint fel is ér, sót annál nem ritkán határozottan jobb.

Ha tehát a méhek minden készülődésük daczára nem akarnak rajozni, vagy egyáltalában jobbnak látjuk m űrajt csinálni, akkor következőleg já runk el.

Egy épen oly külsejű kaptárba, mint az, a melyikből a m űrajt kivenni szándékozunk, beaggatunk vagy 14, lépkezde- tekkel ellátott keretet — országos keretm éréseket értvén — s az anyakaptár helyére állítjuk, míg emezt odább teszszük a méhes másik részébe. Most az anyát kikeressük az anyakap­tárból és azt azzal a léppel együtt, a melyen találtuk, beakaszt­juk az em lített üres keretbe s még ezen kívül 2—3 fiasításos lépet is kiveszünk azért, hogy azokról a rajtuk levő fiatal méheket az anyához söpörjük. Ezután a lesöpört lépeket vissza- teszszük megint az anyakasba.

Ezzel tulajdonképen meg van a m űraj; az egy anyatörzs­ből kettő lett- Hogyan? Egyszerűen úgy, hogy az anyatörzs­helyére állított üres kaptárba fog szállni valamennyi kinn dol­gozó méh s ott találván anyjukat, nem sokára lázasan hozzá kezdenek az építkezéshez, épen úgy, mint a term észetes raj, az anya pedig az új építménybe elkezd petézni, a mit az átsöp- rö tt fiatal méhek kellő gondozás alá fognak. Mindenféle műraj közt ez hasonlít legjobban a term észetes rajhoz és ez pompá­san is fog gyarapodni. Megjegyzendő, hogy e műveletet délelőtt 10—11 óra tájban legczélszerűbb végrehajtani, m ert ekkor a legtöbb dolgozó méh künn van, melyek megrakodva térnek haza s erős rajt alkotnak. Különben az anyakasból ezután kirepülő méhek is majdnem kivétel nélkül szintén ide, régi helyükre fognak szállani s a ra jt erősítik.

Említettük, hogy az anyát az öreg kaptárból kifogva, azzal a léppel együtt kell az üres, új kaptárba beakasztani, a melyiken épen találtuk, tehát ezt a lépet másnap az új kap­tárból megint ki kell venni s lesöpörvén a rajta levő méheket, vissza kell akasztani az öreg kaptárba. Erre pedig azért van szükség, m ert ha benn hagynánk az új kaptárban, vagyis mű­rajban, tapasztalás szerint könnyen rágondolhatná az magát, hogy szépen kirajozna, a mi pedig m unkánkat semmivé tenné.

Hát az anyakaptárral mi történ ik? Ennek öreg kijáró méhei mind a régi helyre, az új kaptárba, vagyis a műrajhoz szállván az anyakaptárban költésnél és fiatal, még ki nem járó méheknél egyéb nem marad, ennélfogva ez a kaptárunk néhány napig kihaltnak látszik, de fiatal méhei egymásután elérvén azt a kort, midőn kijárókká lesznek, ennek a kap tár­nak a népessége is nemsokára csak úgy fog járni és hordani, mint a többi kaptárok népe. Eddig az ideig azonban itatni szükséges ezt a törzset. Mert a méh, kivált midőn a kaptár- fiasítás van, igen sok vizet szükségei, úgyde nem lévén ki­járó méhei, vízhordói sincsenek, minek következtében term é­szetesen nagy szomjúságnak kellene a kaptár népe közt beállani. Itassunk tehát, a mi legegyszerűbben abban áll, hogy egy vízzel m egtöltött üres lépet beakasztunk a inéhfészek közelébe, vagy pedig egy kis fecskendő segélyével naponta megfecsken­dezzük gyengéden a hátulsó lépeket, a hol hasítás nincs. S ezt mindaddig folytatjuk, míg nem látjuk, hogy már kaptárunknak elegendő kijáró méhe van.

De nem kell még felejteni a következőt sem : Midőn az öreg kaptárból az anyát kivettük, a benmaradt fiatal méhek csakhamar észreveszik anyátlanságukat és a fiatal dolgozó álczák közül néhányból anyát kezdenek nevelni, illetőleg, ha már volnának anyabölcsők, ezeket ápolják tovább. Mindkét esetben azonban több anya készülvén, biztosra vehetjük, hogy a törzs ki fogna rajozni, a mi egyáltalában nem volna kívá­natos. Hogy tehát ezt meggátoljuk, az anyabölcsőket egyen kívül vagdaljuk ki mind. De azért különösen szemmel ta rtsuk a törzset, m ert könnyen megtörténhetik, hogy valamelyik anyabölcső elkerüli figyelmünket, egynél több marad s a ra j­zás mégis meg fog történni. Ez esetben tehát, ha csakugyan kijönne a raj, fogjuk ki annak az anyját, öljük meg, mire a raj megint szépen vissza fog a kaptárba menni.

Ezt az elmondott műrajkészítési módot legkönnyebben ingó szerkezetű, helyéről könnyen mozdítható kaptárnál lehet alkalmazni. Míg ha az ingó kaptár helyéről nem mozdítható ki, — pl. be van falazva — akkor az összes lépépítményt ki kell szedni s az anya kifogása után egy másik, távolabb eső üresbe beaggatni. Az így kiürített kaptárt lépkezdetes kere­tekkel felszereljük, az anyát beeresztjük s néhány keretről fiatal méheket söprűnk hozzá, mint ez fentebb el volt mondva. Különben is mindenkép úgy bánunk a dologgal, mint az előbb elmondott műrajkészítésnél s itt is ugyanazokat ta rtjuk figye­lemben.

Ingatlan szerkezetű, vagyis ú. n. parasztkasnál, ezt a módszert azért nem lehet így alkalmazni, mert az anyát nem olyan könnyű belőle kifogni, mint az ingó szerkezetű kap tár­ból. Itt tehát más módhoz folyamodunk, még pedig legczél-

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET. HALÁSZAT. 233

234 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

szerűbben a minden méhész által ismert doboláshoz, a mit akkor alkalmazunk, ha rajképes anyatörzsünk a legjobb idény alatt vonakodik önként ra jt verni. A kidobolt ra jt aztán az anya­kas helyére állítjuk, ezt pedig máshova. Az anyakast éppen úgy itatjuk, mint fentebb el volt mondva.

Megjegyzendő végül, hogy a műraj sikerülésére nézve nagyon fontos, hogy a két kaptár külseje teljesen hasonló legyen egymáshoz, m ert így a méhek sokkal hamarább meg­barátkoznak az új renddel s a mint a munkáról hazatérnek, habozás nélkül vonulnak be az új kasba, ha annak külseje olyan, mint a régié volt, míg ha ez a külső különböző, akkor sokáig haboznak, bemenjenek-e, sőt sokan nem is mennek be, hanem inkább a szomszéd kasokba kéredzkednek be, a minek az lesz következése, hogy a műraj vagy egyáltalában nem sikerül, vagy nagyon gyenge, néptelen lesz.

Méhfüstölö. A méheket rendes szokás szerint dohányfüst­tel szokták füstölni. Ez azonban helytelen eljárás, m ert a dohányfüsttől a méhek nagyon elgyengülnek s erős füstölésre munkakedvüket olykor napokra elvesztik. Sokkal czélszerűbb tehát a füstölésre dohány helyett fűzfapudvát használni, a mit az ember odvas fűzfákból eleget gyűjthet. Természetesen azon­ban előbb jól ki kell szárítani.

A rákokat élve eltartani. Hetekig életben lehet a rákokat tartani, ha azokat valamely lyukacsos halászbárkába, vagy egyéb ilyes faedénybe helyezzük s aztán egy folyóvízbe ki­pányvázzuk. A tartóba azonban minden két-három nap néhány megölt vizibékát kell betenni, vagy pedig baromfibelet s más efféle húshulladékot. Ez alkalommal egyszersmind megvizsgál­juk a rákokat, nincs-e köztük döglött vagy beteg, a melyeket esetleg eltávolítunk. Ha csak néhány napig szándékozunk a rákokat eltartani, akkor egy folyóvízzel telt félfenekű hordóba rakjuk őket, intézkedve, hogy ki ne mászhassanak, aztán ele- ségül egy kis aludt tejet vagy buzakorpát hintünk időnként a vízbe, azonkívül még egy csomó csalánt is dobunk bele, a hordót pedig pinczébe állítjuk.

Téli porfürdő a tyúkoknak. Legtöbb gazdasszony nem is sejti, hogy mily fontos a tyúkokra nézve, hogy olykor-olykor porban megfürödhessenek, a mi főkép azért szükséges nekik, m ert a férgek elszaporodását gátolja. Nyáron fürödhetik is a tyúk porban tetszése szerint, de nem így van ez télen, midőn fagyos vagy havas a föld. Ilyenkor a gazdasszonynak magá­nak kell a porfürdő előállításáról gondoskodni. Jó porfürdőt pedig úgy állíthatni elő, ha száraz homokot vagy port össze­keverünk hamuval, dohányporral s egy kis ánizs- vagy izsóp­porral, — a hol t. i. van — s mindezt valami lapos ládába téve, alkalmas helyen felállítjuk és időnként felújítjuk.

A tyúktetü ellen. Tyúktetű ellen legegyszerűbb és leg­hatásosabb a tollak közeit persa féregporral vagy zacherlinnel befujtatni, a mely szerek a legtöbb nagyobb fűszerkereskedés­ben kaphatók. Hogy pedig a tetvek elszaporodását meggátol­juk, az ól tisztántartásán kívül tartsunk ott mindig fürdőport, a mely finom, száraz homok- és hamukeverékből áll, melybe még egy kis kénvirág (büdöskőpor) is van vegyítve.

A tyúkok meszeslábúságának orvoslása. Néha a tyúk lábát különös képződmény lepi el, mintha valami meszes anyaggal vastagon be volna vonva. Ezen a bajon, melyet különben pa­rányi élősdiek okoznak, úgy segíthetünk, ha a beteg lábát párszor petróleummal bekenjük, azután másnap meleg szappa­nos vízzel, valami élesebb kefe segélyével ledörzsöljük.

A tyúkok megkopaszodása. Nem ritkán megtörténik, hogy a tyúk fejéről és nyakáról kihull a toll. Ennek pedig az az oka, hogy bizonyos igen apró, szabad szemmel láthatatlan élős- diek elszaporodtak rajta. Hogy tehát a bajnak elejét vegyük, ezen élősdieket kell elpusztítanunk, már csak azért is, hogy a többi aprójószágra is át ne származzanak. Kenegessük be tehát a beteg tyúkok fejét és nyakát a következő szerrel: pérui balzsam, ugyanannyi spirituszszal felhígítva, vagy egy rész petróleum, 20 rész olajjal keverve. Nem árt ezen szerek­kel az udvarban levő többi tyúk fejét és nyakát is megkene- getni, habár még a kopaszodás nyomait nem látnánk is náluk, m ert valószínű, hogy azért már azokra is átterjedtek az élős­diek. Fődolog még ezenkívül a tyúkól gyökeres kitisztítása, nevezetesen minden szemetet gondosan ki kell onnan tiszto­gatni, aztán a falakat, ülőket stb. petroleumos mészszel be­meszelni s ugyancsak ilyen folyadékkal az ól földjét is meg­locsolni. Mindezt korán reggel kell tenni, hogy az ól éjszakára jól kiszellőzhessen.

A tyúkok tojásevése ellen. Olykor megtörténik, hogy vala­melyik tyúk rákap a tojásevésre s azután nagy mohósággal mindenütt felkeresi s kivagdalja a tojást. Ez a példa pedig ragadós szokott lenni s ha egy elkezdi, rendesen a többi is apránként eltanulja. Hogy tehát az ilyen tyúkot a torkoskodás­ról leszoktassuk, következőleg járjunk el: Vegyünk elő egy tojást s mindkét végén kilyukasztván azt, fújjuk ki a ta rta l­mát, aztán az egyik lyukat gipszszel vagy egyébbel tömjük be. Ekkor kevés vízben főzzünk össze paprikát és borsot s ezzel töltsük meg a tojáshéjat, mire a másik lyukat is töm­jük be. Az így elkészített tojást aztán tegyük bele abba a fészekbe, a hová a falánk tyúk torkoskodni odakapott. A mint a tyúk odasettenkedik ; kivágja a paprikás tojást, de annak csípős tartalm ától úgy megijed, hogy többé nem igen fogja bántani a tojást, kivált ha még egyszer így jár.

BAROMFITENYÉSZTÉS. MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 235

A tyúkok szembetegsége ellen. Ez a baj úgy képződik, hogy a tyúk szemei előbb elkezdenek könyezni, majd geny- nyedés támad, mely utóbb a csőr lyukain is folyik, de ellepi az állat to rkát is, midőn aztán megvakul s elpusztul. Nem egyéb ez tulajdonképen, mint a difteritisz egy fajtája, a mely a gyermekek, közt is oly nagy pusztítást tesz. A mi a gyógyí­tását illeti, ez csak a baj legkezdetén biztathat némi sikerrel. Nevezetesen szerezzünk be a gyógyszertárban klórvizet s ezzel mosogassuk a beteg szemet s aztán ecseteljük be vele a csőrt (az orrát) is kfvül-belül, valamint a csőr lyukait, nemkülönben a to rkát is, naponként kétszer. Táplálékul pedig a betegnek valami lágy eleséget adjunk, áztatott darát s ilyesmit. Fődolog azonban, mivel ezen baj ragályos, hogy a beteget az egészsé­gesektől el kell különíteni, az ólat pedig, melyben a betegség kiütött, mindjárt alaposan kitisztítani s a falakat, ülőkéket s még az ól földjét is három százalékos karbolsavval bekenni, belocsolni.

A tyúkok lábgörcse ellen. Olykor gyakrabban jelentkezik a tyúkoknál a görcsös lábfájás, kivált a tojásképződési idő­szakban. Ennek orvosszere gyanánt egy jeles tenyésztő azt ajánlja, hogy mentői gyakrabban kell sóská t adni a tyúkoknak. A tyúk ezt a növényt* különben is szívesen veszi s nemcsak lábbaja marad el tőle, hanem máskülönben is igen vidám és egészséges lesz. Az egész eljárás nagyon egyszerű és nem kerül semmibe, jó lesz tehát vele alkalomadtán próbát tenni.

Tyúkízlalás. A tyúkot gyorsan és nagyon szépen ki lehet hizlalni, ha előzőleg darával, korpával, főtt krumplival etetjük, azután pedig a tulajdonképeni hízlalási időszak alatt, mely 10—14 napra terjed, hajdina-(tatárka-)lisztet tejjel tésztává gyúrva adunk neki. Ha ta tá rka nincs, akkor a zab vagy búza­liszt is jó, míg a tengeri sokkal kevésbé alkalmas. A hizla­lás vége felé tanácsos az em lített takarm ány közé kevés disznó­zsírt is keverni. A tyúkot tömni nem kell, hanem hadd egyék annyit, a mennyit akar. így ta rtva a tyúk, rendkívül zsírossá hízik meg.

A tyúkok „píp“ nevű betegsége. Az ezen betegségbe esett tyúk egészen elveszti étvágyát, napokig éhezik a nélkül, hogy csak egy szemet is ennék, hirtelen lesoványodik és tönkre­megy. A szárnyasok ezen betegségét közönségesen „píp“-nek nevezik s a beteg állat nyelve hegyét le szokták csípni, a mi különben egészen helytelen. Minden beteg állatnak, épen úgy, mint az embernek is, ha beteg, nyelve szennyes fehérszínűvé lesz; nem használ ennélfogva még az sem, ha a tyúknak fél nyelvét kitépjük is. A „píp“ voltakép májbajból szárm azik; és pedig ez a máj baj örökölhető s egyik állatról a másikra tovább átterjedhet. Bonczolásnál a gyomor többnyire bizonyos zöldes s bűzös anyaggal teltnek, a máj túlnagynak és gümős

236 BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT.

fekélyekkel m egrakottnak találtatik. Baj kezdetén idejekorán alkalmazva, néha segíthet, ha a gyógyszertárból Nuxvomicát véve, ebből a betegnek néhány cseppet naponta beadunk.

Vadgesztenye a tyúkoknak. Ha a vadgesztenyét megfőzzük, igen szívesen eszi a tyúk és ettől jobban is tojik, a főtt vad- gesztenyét apróra kell vagdalni s a többi eleség közé keverni, így a jó hatás nem fog elmaradni.

Vízi békák kifogdosása. A békák a halastavakban felette sok kárt tesznek, ezért a haltenyésztő jól teszi, ha kifogdossa őket. Ez pedig legegyszerűbben megy kihorgászás által, a következő módon: A legapróbb fajta halászó horgokra kicsiny, fehér, vörös vagy sárgaszinű rongydarabkákat erősítünk s így felszerelve, az esti órákban kimegyünk az illető halastó part­jára, hol, ha csak lehet, valami^bokor mögött elrejtőzünk s azzal a horgot szokott módon vízbe hajítjuk s a rongyot oly­kor a víz színén megmozgatjuk. Nem soká kell várnunk, mert a falánk béka minél hamarabb bekapja a horgot s fogva van. Ily módon rövid idő alatt temérdek békát elpusztíthatunk.

A jó tojó tyúk ismertető jelei. Az első ismertető jel e tekintetben a taréj és szakáll. Minél pirosabbak ezek a tojás időszaka alatt valamely tyúknál, annál jobb tojó szokott az rendesen lenni. A középszerűen és a rosszul tojó tyúkoknál a taréj és szakáll rendesen csak halvány pirosak, míg a fül­karim a piszkosfehér és sárgás rózsaszín szokott lenni. Ha a baromfi takarm ánya közé elegendő mennyiségű tojáshéjat vagy meszet keverünk, a tyúkok nemcsak mohóbban fogják enni a takarm ányt, mint egyébként, hanem jobban is tojnak. Ez annál fontosabb, m ert akármily jó legyen is a baromfi takarm ánya és akármily jó tojó különben a tyúk, ha nem kap elegendő meszet a tojás hójának képzésére, nem is fog jól tojhatni.

Zöldtakarmány télen a baromfinak. Nem lehet ezt eléggé ajánlani, nemcsak az egészség fentartása szempontjából, hanem azért is, m ert a zöldtakarmány aránylag olcsóbb lévén, általa a drágább szemeleséget kíméljük. De kivált a tyúkoknak na­gyon hasznos a téli zöldtakarmány, m ert így jóval többet toj­nak. Jó téli zöldtakarmány a pinczébe vagy verembe elrakott selejtesebb káposzta, de pótolja ezt meglehetősen a répa is. Különben term eszthetünk ilyen zöldtakarm ányt télen át is a következő módon: Minden másodnapon megtöltünk két meg­felelő nagyságú ládát homokkal és gabonamag-keverékkel, melyet azután jól megnedvesítünk és a ládákat meleg, helyre állítjuk, közel a kemenczéhez. Négy nap múlva a búza-, árpa­vagy zabmagvak kicsiráznak és gyökeret vernek, a mikor a homokot rostán át a csirás magvaktól elválasztjuk és a mag­vakat a tyúkokkal feletetjük.

BAROMFITENYÉSZTÉS, MÉHÉSZET, HALÁSZAT. 237

HASZNOS TUDNIVALÓK

AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

Az állott hús szagát elvenni. Ha a húsnak már kellemet­len szaga van, ezen segíthetünk úgy, hogy felforraljuk, a hab­já t leszedjük, aztán, a vízbe néhány darab tüzes szenet vetünk. A szén a hús kellemetlen szagát csakhamar magába fogja venni.

Bah, borsó, lencse főzése. Ezeket az ú. n. kemény vízben — a milyen rendesen a kútvíz is szokott lenni — nehéz meg­főzni, a min úgy segíthetünk, hogy a főző víznek egy literjére egy deczigramm szódát olvasztunk fel a vízben.

Az állott vajat ismét frissé hogy lehet tenni? A vajat kinyújtjuk s néhány órára édes tejbe teszszük, abban jól ki­gyúrjuk, kimossuk és ismét megsózzuk. Ilyen eljárással a vaj megint visszanyeri előbbi friss ízét.

Beföttkészítés czukor nélkül. A befőzendő gyümölcsöt vízbe téve a tűz mellé állítjuk és keverés nélkül felforraljuk, arra vigyázva, hogy szét ne főjjön. A mint a gyümölcs fel­forrott, elveszszük a tűztől s a már készen ta rto tt és mele­gített üvegbe gyorsan beleöntjük, úgy, hogy a gyümölcs fölébe, az üveg nyakába egy kevés lé is jusson. Ekkor az üveget be­dugjuk már előre megforrázott parafadugóval, annyira, hogy a dugó a levet érje. Midőn pedig így megvagyunk, a dugóra olvasztott paraíint öntünk, hogy azt ellepje. A mint az üveg annyira lehűlt, hogy a parafin megkeményedett, tegyünk az üveg szájára parafinba m ártott vászondarabot s hogy jól oda­tapadjon, még kössük is oda. Az így eltett gyümölcs czukor nélkül is jól eláll. Megjegyzendő, hogy a legelői em lített víz mennyisége, a miben t. i. a gyümölcsöt megfőzzük, attól függ, hogy milyen leves az illető gyümölcs? Levesebbhez kevesebb, levetlenhez pedig több víz szükséges.

A czitromlé eltartása. Kisebb helyeken* nem lehet mindig czitromot kapni vagy c^ak d rágán ; hogy tehát czitromost bár­

mikor ehessünk, tegyük el a czitrom levét. Mikor télen igen olcsó a czitrom, akkor vásároljuk be a kellő mennyiséget, vagdaljuk kétfelé s a levét facsarjuk bele egy tiszta porczellán- edénybe, arra vigyázva, hogy húsa és magja ne hulljon belé. Ezután finom szűrőn szűrjük meg a levet s hagyjuk így állani néhány óráig, például egy éjjel, s reggel aztán a lé felszínére szállott habot tisztítsuk le, aztán a tiszta levet töltsük apró üvegekre, most is vigyázva, hogy a ló alja fel ne zavarodjék. Az üvegeket aztán dugjuk be s pecsételjük le jól, majd állít­suk nyakig egy üst vízbe, melyben egy óráig lassan főzzük. Erre levéve az üstöt, így mindenestől engedjük kihűlni. Mikor kihűlt, az üvegeket leszedvén, szárazra törölgessük meg s tegyük el az éléskamrába. így a czitromlé esztendőnél is tovább jól eláll, azonban ha egy üveget használatra felbontunk, akkor a czitromlé pár hét múlva már megromlik s ezért is czélszerű czitromlevet apró üvegekbe szedni.

A czitromot sokáig frissen eltarthatni úgy, ha cserép­edénybe rakva vízzel leöntjük s a vizet rajta naponként meg­újítjuk.

Debreczeni kolbász készítése. A különféle kolbászok íze és zamatja, a hozzájuk használt fűszerektől is függ ugyan, de ezeken kívül nagyon fontos az, hogy milyen kövérségű húst használunk és hogy milyen nagyságú darabokra vágjuk a töl­teléket. Ha nagyon sovány húst veszünk a kolbászhoz és azt túlságos apróra megvágjuk vagy épen megőröljük, akkor ma­gyar ízlés szerint nem jó lesz a kolbász. — Mert nekünk — ki­véve természetesen a kiveendőket — gorombábbra vagdalt töltelékű kövér vagy félkövér húsból készült kolbász tetszik leginkább. Ilyen pl. a híres debreczeni kolbász, mely következő módon készü l: Az 1/3 rész kövéressel kevert 2/3 rész sovány húst először is valamely asztalon diónyi nagyságú darabokra vagdaljuk, majd teknőbe téve, jó éles késsel, folytonos forga­tás közben lencsényi, borsónyi darabokra metéljük. így nem vész el a hús zamatja. Ezután kellőkép megsózva a húst, megborsozzuk, vagy apróra vagdalt fokhagymával keverjük s a jól megtisztított bélbe beletöltjük.

Diópálinka készítése. Igen jó diópálinka készíthető a kö­vetkező módon: Vegyünk 12 zöld diót, olyat, a melynek a csontárhéja még nem kem ényedett meg, de a bélét képező tömeg már ne legyen híg, vegyünk továbbá 18 gramm fahéjat, 200 gramm fehér czukrot, 30 darab szegfűszeget, három liter tiszta, kifogástalan törkölypálinkát, a mely 16 fokos (40%-°s) legyen, vegyünk még friss narancshéjat, melyből a belső fehér részt kidobjuk s csak a sárgáját használjuk fel, mintegy 35 grammot. Ezen anyagokat összekeverve, két hétig hagyjuk a napon, napjában többször felrázva, végre pedig itatós papiro­son átszűrjük s kész a diópálinka. Ebből aztán diólikőrt is

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 239

240 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

csinálhatunk oly módon, ha kőt kilogramm fehér czukrot fel­oldunk egy liter meleg vízben, melyet kihűlés után három liternyi diópálinkával keverünk s 2—3 napi állás után szűrő­papíron ism ét áteresztünk.

Rég dió felfrissítése. Ha a dió bélé már nagyon össze­száradt, akkor rakjuk azt valami félfenekű hordóba vagy ilyes edénybe, öntsük le erősen sós, forró vízzel s hagyjuk abban egészen kihűlni, aztán szedjük ki s szabad levegőn szikkasz- szuk meg, A dió bele később így rendkívül sokat nyer jóság­ban s majdnem olyan ízű lesz, mint a friss.

Az eczet eltartása. Ha az eczetben olyan undorító kiné­zésű nyálka képződik, a mit „borjúdnak szoktak mondani, hogy ez nagyon el ne hatalmasodjék s tönkre ne tegye az eczetet, így járjunk el vele: töltsük le az eczetet üvegekre, aztán állítgassuk bele egy vízzel telt üstbe, mely alá tüzet rakjunk. Ha az eczet 30—35 perczig így főtt, akkor oltsuk ki a tüzet s engedjük az eczetet, úgy a hogy van, a vízzel együtt kihűlni. Ekkor szedjük az eczetet apróbb üvegekbe vagy kő­korsókba s dugaszoljuk el erősen, midőn is az eczet esztendő számra hiba nélkül fog elállani.

A zavaros eczet derítése. Ez igen egyszerűen eszközölhető lefölözött tej segítségével. Ha az illető eczet színtelen, akkor keverjünk hozzá — egy literjéhez számítva — mintegy 10 grammnyi súlyú fölözött tejet,^ ha pedig pirosra volna festve eczetünk, akkor 2—3 annyit. Ügy egy óra múlva aztán szűr­jük meg a folyadékot tiszta lenszöveten, töltsük üvegre s dugaszoljuk be erősen.

Eczetkészítés angol módra. Nagyobb mennyiségű eczetet olcsón következőkép lehet készíteni: Vegyünk 25 liter tiszta esővizet, melyhez három liter szirupot öntünk s keverjük össze jól, aztán töltsük bele egy hordóba, melyben időnként rázogassuk fel. Ezután kenjünk egy szelet pirított barna ke­nyérre három evőkanál élesztőt s ezt tegyük bele szintén a hordóba. Ekkor tegyük meleg helyre a hordót s hagyjuk így vagy két hétig nyugodtan állni. Ezután tegyünk még néhány kanál szirupot a hordóba szintén pirítosra kenve, a hordó száját pedig ruhával takarjuk be. Erre a hordót állítsuk mér­sékelt meleg helyre, mire az eczet néhány hónap múlva el­készül.

Élesztökészítés. Élesztőt többfélét lehet készíteni. Sörből így csinálunk élesztőt: Melegítsük meg a sört annyira, hogy épen csak langyos legyen, akkor egy kevés élesztővel és liszttel keverjük össze s 12 óráig engedjük meleg helyen állni. Komlóélesztő: Egy maroknyi komlót egy liter vízben addig főzzünk, míg jól szétázik, ekkor keverjünk belé egy tojás­fehérjét, 25 deka búzalisztet s egy deka tö rt fehér czukrot. így aztán gyúrjuk addig, míg tészta lesz belőle. Ezt a tésztát

nyújtsuk el laposra, vagdaljuk darabokra s szárítsuk meg a napon. Mentol hamarabb meg tudjuk szárítani, annál jobb. Az ilyen élesztő soká eláll.

Franczia aszalvány készítése. Finom franczia aszalt gyü­mölcsöt következőleg lehet készíten i: A szép, épen akkor le­szedett gyümölcsöt rakjuk forró vízbe s hagyjuk ott mind­addig, míg kellőleg meg nem puhult, vagyis míg a szalmaszál könnyen keresztül nem megy a héján. Ekkor kiszedjük a gyümölcsöt s egy tiszta szitára rakjuk, alá pedig tálat teszünk, a melyben porrá tö rt czukor van, hogy a gyümölcs leve ide­csurogjon. Midőn a gyümölcs leve kicsurgott, akkor rakjuk rá szépen az aszaló kasra vagy deszkára és kenyérsütés után tegyük be a kemenczébe, melynek száját bedugván, a gyü­mölcsöt 24 óráig ott hagyjuk. Ekkor a lecsurgott czukros levet kellő sűrűségűre főzve, a gyümölcsöt belemártogatjuk s vagy a napon, vagy gyengén fűlt kemenczében megszárítgat- juk. Ha látjuk, hogy a czukor megkeményedett rajta, akkor puha, finom papir közé rakjuk el a gyümölcsöt skatulyákba, dobozokba, melyeket aztán szellős, hűs helyre tegyünk el.

Füstölt hús eltartása. Némely kamrában nagyon könnyen és hamar megpenészedik a füstölt hűs. Hogy ennek elejét vegyük, keverjünk össze lágysót (porrá tö rt sót) annyi vízzel, hogy pépsürűségű legyen, ezzel aztán bekenjük a húsdarabo­kat s rendes helyükre megint felakasztjuk. Megjegyzendő, hogy a bekenés előtt a húsokról a penészt le kell tisztítani. Midőn aztán az így eltarto tt húst használatba akarjuk venni, előbb a rászáradt sóréteget ledörzsöljük.

A gesztenye eltartása. A gesztenyét igen soká friss álla­potban el lehet tartani, ha deczemberben vagy januárban ki­válogatott, ép gesztenyét vagy hordócskákba, vagy cserép­edénybe, száraz homokba rakunk és fagymentes helyre tesz- szük. Szükséges azonban alul-felüljó vastag réteg tiszta homo­kot alkalmazni.

Gtyümölcseczet-készítés. Ha sok az alma s körte és más­kép nem lehet értékesíteni, csinálhatni abból használható ecze- te t a következő módon: Összetörjük a gyümölcsöt s félfenekű hordóba öntjük, mint ez a szilvaczefrénél szokás, vigyázván rá, hogy a hordó félignél feljebb ne sokkal legyen. Most eczet- ágyat készíthetünk, a mely nem egyéb, mint szőlőtörköly, a me­lyet közönséges eczettel jól megsavanyítunk. Ezt aztán bele­téve valami hordóba, az említett czefrét rátöltjük, ha t. i. a czefre már megerjedt, de a hordót csak félig töltjük meg, aztán állítsuk meleg helyre, hol egy-két hét alatt a czefre leve átalakul eczetté. E közben a hordó száját jó ritkás zsákdarab­bal be kell fedni, de nem bedugni, hogy a levegő szabadon hozzá­juthasson. Ha észreveszszük, hogy a czefre már jól megecze- tesedett, akkor a tisztáját lopóval leszívjuk, a mi már hasz-

16

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 241

Hasznos Kalauz.

2 4 2 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

^nálható eczet lesz. Megjegyzendő, hogy édes gyümölcsből több és jobb eczet lesz. mint a savanyúból.

A hal tisztítása. A hal pikkelyeinek letisztítása, kivált némely fajtánál, meglehetős időtöltéssel jár. Siettethetjük azon­ban a dolgot úgy, ha a halat előbb egy perezre forró vízbe m ártjuk és $gak így fogunk hozzá a letisztításához.

Házi szalámi készítése. Vagdaljunk össze igen finomra öt kiló sertéshúst, két és fél kiló marhahúst, két és fél kiló juhhúst, két és fél kiló szalonnát, keverjünk köze 12 fej finomra tö rt fokhagymát, egy kávéscsésze fekete borsot, ugyan- enyi szegfűborsot, mind finomra megtörve, azután az egész tömeget sózzuk meg, a mennyire szükséges, akkor dagaszszuk vagy félóráig az egész keveréket, míg szinte habos lesz. Ekkor tömjük bele jól tisztított vastag marhabélbe, ezután állítsuk bele olyan vízbe, a melybe sót, fokhagymát s egy kis salétro. mot kevertünk, úgy, hogy a víz a szalámit egészen ellepje. Itt 48 óráig engedjük ázni a szalámit, aztán pedig kivéve, két napig szellős helyre akaszszuk fel s miután itt megszikkadt, tegyük fel a füstre, a hol, ha kellőleg megfüstölődött, készen van az ízletes s aránylag nem drága szalámi.

A hordós káposzta megpenészedése ellen. Alkalmas helyen, ha kellőleg tisztán tartjuk a hordót, nem sok bajunk lesz a penészszel, de alkalmatlan helyen annál több kellemetlenség van vele. Ilyen esetben tanácsos a kövekező eljárás : Tisztít­suk le a legfelső, nagyon penészes káposztaréteget, aztán önt­sünk rá egy kis ivópohárnyi jó pálinkát vagy tiszta spirituszt, aztán vegyünk elő egy darab tiszta vásznat, azt is áztassuk be spirituszba vagy pálinkába s azt borítsuk a felső káposzta- rétegre. Ezt a ruhát minden két hétben levegyük, kimossuk, kiszárítva megint azon módon bánjunk vele, t. i. áztassuk pálin­kába vagy spirituszba s borítsuk a káposztára. Folytonosan így élve a dologgal, megszabadulunk a penésztől.

A húsok füstöléséről. Hogy a füstölt húsnemű ne csak jóizű, hanem tartós is legyen, szükséges, hogy a füstölendő hús a leölt állattól melegen vétessék el és azt azonnal egy már elkészített s egy rész porrá tört salétrom, és 25 rész konyhasóból álló keverékben kellőleg meglientergessük, azután rozskorpával behintvén, vagy úgy mint van, vagy papírba göngyölve, mielőbb a füstre akaszszuk. A korpával való bevo­nás arra szolgál, hogy a füstnek kozmás alkatrészeit vissza­ta rtsa és egyúttal megakadályozza a húsnak a melegség miatti erős kiszáradását. Az így előállított füstölt hús igen szép piros színt nyer és sokkal jobb ízű és tartósabb a közönséges mó­don készítettnél. Mások tapasztalásai után, hogy jó és sokáig el tartható füstölt húsra tegyünk szert, már a hús besózásánál arra kell figyelnünk, hogy a só tetemesebb mennyiségű borssal legyen keverve és a hús idő előtt a sóból ki ne vétessék;

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 243

legalább 2—3 hétig kell tehát ezt így a sóban hagyni s köz- ben-közben a lefolyt hús levével gyakrabban megöntözni. Mihelyt aztán a füstölőkamarába kerül, azon legyünk, hogy elegendő füst érje és a füstölés még sem tartson sokáig. Ha már kellő­leg átfüstölődött a hús, akkor papírba göngyölve, ládába rak ­ju k olyformán, hogy a ládának fenekére egy réteg tiszta bükkfa-hamut, asztán a húst s ennek a tetejébe ismét hamut hintünk. Használat előtt az ily módon elrakott hús kefével megtisztítandó. Végre a húsfüstölésre nézve jó még a követ­kezőket tudni: A marhahús előbb jól megszárítva, vászonba bevarratik, de nem szabad nagyon erős füst fölé állítani. Nem sok füstölést kiván a nyelv, mely igen ízletes lesz, ha m arha­bélbe dugva akasztatik a füstre. A nyelvet két rész salétrom, egy rész konyhasó-keverékkel sózzuk be és porrá tört roz­maringgal, majoránával, bazsalikommal erősen bedörzsöljük és így 10 napig sóban fekve hagy juk ; 10 nap múlva kivesz- szük a sóból és a fűszerekkel együtt a marhabélbe kötjük és így akasztjuk a füstre. A sonkát legjobb füstölés előtt, mihelyt a páczból kivettük, buzakorpában jól meghentergetni. Mihelyt a sonka sárgára füstölődött, a füstről leveszszük és hűvös, szellős, száraz kamarában felakasztjuk. Épen így teendő el a füstölt kolbász is. A kis malaczok papírba göngyölgetve akasztatnak füstre. Borjúnak szügyét és czombját 14 napi besózás után már lehet füstölni, hanem csak gyenge füst mel­lett. A lúd és kacsa mellét, miután 3—4 napig sóban hagytuk, rozs- vagy búzakorpában meghentergetve, fanyársra kötjük s gyönge füstre akasztjuk, nyolcz nap múlva leveszszük s három napig szellős helyen felakasztva, a korpát róla ledörzsöljük, a húst pedig szellős, száraz helyre elteszszük.

Húsvéti tojás festése. A közönséges módon megfőzött tojás héját kenjük be tojásfejérjével s szárítsuk meg, azután tegyük bele a festőfolyadékba, a mely tetszés szerinti színű anilinnak alkoholban való feloldása által készül. Ilyen szerek minden gyógyszertárban kaphatók. A tojás pedig a szerint maradjon hosszabb vagy rövidebb ideig az említett festőfolya­dékban, a mi szerint sötétebb vagy világosabb színűre kíván­ju k festeni. A tojás igen szép színt nyer, ha a festőfolyadékba egy késhegynyi timsót vetünk, vagy pedig a tojást utólag szalonnával megdörzsöljük.

A húst friss állapotban eltartani. Erre nézve legegyserűbb ugyan a jégverem, de hát azzal nem mindenki rendelkezik, azért jó tudni a japániak által gyakorolt húseltartási módot is. Ez pedig abban áll, hogy beleteszik a húst egy porczellán- edénybe, forró vizet öntenek rá, annyit, hogy a húst tökéle­tesen befedje, a víz felszínére pedig olajat töltenek. A forró víz a húsban a rothadást előidéző anyagokat megsemmisíti, az olaj pedig a rothadáshoz szükséges levegőt elzárja a hústól.

1 6 *

244 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

A hús eltartása nyáron. Néhány napig egészen jó állapot­ban eltartható a hús a következő m ódon: a húsdarabon ke­resztül egy zsinórt húzunk át és e zsinórnál fogya egy-két perczig annyi forró zsírba m ártjuk, hogy a zsír azt teljesen ellepje. Azután szép lassan kihúzzuk belőle és hűvös helyen felakasztjuk. Ilyen módon a hús a legforróbb időben is e ltart­ható 3—4 napig.

Nyári sonka készítése. Néha megesik a gazdaságban, hogy az eladásra hizlalt sertést, egy vagy más oknál fogva forró nyáron le kell vágn i; midőn aztán nem igen van vele mást mit tenni, mind az egészet épen úgy ahogy lehet, eladogatni. Azonban a legbecsesebb részt, a sonkát, eltarthatjuk a leg­nagyobb melegben is a következő módon: összekeverünk — 4 sonkára számítva (5—6 kilós sonkát értve) — 2 kiló konyha­sót, 1/4 kiló salétromot és egy maroknyi porrá tört borsot, ezeket megmelegítjük annyira, a hogy csak a kezünk el bírja állani, azután pedig jól bedörzsöljük vele a sonkát. Ha a többi húsrészeket is el akarjuk tartani, ezeket is ugyanolyan módon bedörzsöljük, csak épen a salétromot hagyjuk el. Erre az egészet berakják a páczoló hordóba, a sonkákat legalól tevén. Második nap kiszedjük a húst s ugyanoly módon dörzsöljük be megint *s ugyanannyi keverékkel, mint az első nap. A har­madik nap már levet ereszt a hús s ekkor megkóstoljuk e levet. Ha úgy találjuk, hogy az jó sós, akkor csak ezzel locsol­juk a húst, ha pedig nem eléggé sós, akkor még egyszer bedör­zsöljük az egészet meleg sóval. Negyedik nap füstre teszszük a húst s éjjel-nappal addig füstöljük, míg teljesen készen nem lesz. Az így készített nyári sonka igen gyöngéd és porhanyó lesz és tavaszig is hiba nélkül elállhat.

A kenyér megpenészedése ellen. A kenyeret megpenésze- dés nélkül sokáig jól el lehet tartani úgy, ha a kemenczéből kivéve, tiszta zsákba rakjuk, azután bekötjük a zsákot és szellős helyre felakasztjuk. Használatkor a kenyeret egy nappal előbb kiveszszük, nedves ruhával megtörölgetjük, hogy a héja ismét puha legyen, mire olyan lesz mint a zsíros kenyér.

Korai burgonya ízletesebbé tétele. A nagyon korán fel­szedett burgonya még éretlen lévén, nem a legjobb ízű szokott lenni, a min azonban segíthetünk úgy, ha a burgonyát utó­érésnek teszszük ki. Ez pedig így tö rtén ik : A kiásott új bur­gonyát száraz homokba takarjuk el, a melyet néhány napig a napra kiteszünk. Legjobb e czélra valami üres ferslógot használni, a melyet, miután burgonyával és homokkal meg­töltöttünk, esőtől védett helyen állítunk fel. így a burgonya víztartalm a felesleges részét elveszti, parázs és ízletes lesz.

Körte-lekvár főzése. Midőn sok és olcsó a nyári körte, szintúgy készíthetünk abból lekvárt, mint akár a szilvából. E czélból teljesen megért körtét vagdaljunk kétfelé, száraiktól

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 245

megtisztítván a tiszta üstben kevés vízzel addig főzzük, míg 'a körte annyira meglágyul, hogy sűrű rostán át lehet törni. Az így á ttö rt tiszta körtehúst aztán olyan sűrűre főzzük, mint a lekvár szokott lenni. Megjegyzendő, hogy a ki szereti, kever­het ezen lekvár közé egy kis fahéjat, szegfűszeget, vagy czit- romhéjat is.

Leölt baromfi eltartása. A levágott baromfit hosszabb ideig romlás nélkül el lehet tartani úgy, hogy a baromfinak már a levágás előtt vagy 15 órával nem adunk enni, leölés után pedig megtöltjük belső részét friss faszénnel. így nagyobb távolságra is bátran lehet a leölt baromfit szállítani, hűvös, szellős helyen pedig napokig is eltartható.

Málna- és földieper-szörp készítése. Igen kellemes hűsítő italt lehet málnából s földieperből (szamócza) készíteni követ­kezőképen : A válogatott, szép, érett gyümölcsöt, melyben csak egy szem hibás vagy rothadt se legyen, egy tiszta porczellán vagy cserép tálban gyúrjuk össze jól és öntsünk rá forrásban levő czukrosvizet (1 liter vízhez 1 kiló czukrot számítva). Még pedig annyit, hogy az összetört gyümölcsöt elfedje; aztán keverjük össze jól, takarjuk be és engedjük kihűlni. Ha pedig egészen kihűlt, ritkás ruhán szűrjük át, de nyomogatni nem szabad. Legegyszerűbb ezt olyanféle zacskóban megejteni, a milyenben a tú ró t le szokták csorgatni. Megjegyzendő, hogy a tartósság kedvéért szükséges egy igen csekély mennyiségű szaliczilsavat a gyümölcshöz keverni, még mielőtt a czukros­vizet rátö ltö ttük volna. Az így nyert szörpöt azután befőttes üvegekbe töltjük, hólyagpapirral bekötjük s száraz szellős helyre elteszszük, hol egy évig is eláll. A zacskóban maradt sűrű részt czukorral felforralva kompótnak lehet használni.

A megkezdett sonka frissen tartása. A megkezdett sonka teljes frisseségében és zamatosságában fogytáig megmarad, ha, a mint azt a következő használatig félre akarjuk tenni, egy kis sonkakövérével bekenjük a metszési helyen.

Meleg időben tojáshabot verni. Minden gazdasszony tudja, hogy meleg időben milyen nehéz tojáshabot verni és sokszor negyedóráig is kell vesződni vele, míg sikerül. Ezen így segít­hetünk: Ha van jegünk, akkor tegyünk abból pár darabot egy kanálnyi sóval hideg vízbe és vagy öt perezre állítsuk bele a tojásfejérjét tartalmazó edényt; akkor fogjunk hozzá a habveréshez, midőn is nagyon hamar fog az most sikerülni. Ha jég felett nem rendelkezünk, akkor hűtsük le a vizet sok só hozzákeverése által, hintsünk a tojásfejérjére is egy csi­petnyi sót, néhány perez múlva álljunk vele olyan helyre, hol egy kis légvonat van, mire a hab felverése megint könnyen fog sikerülni.

Mézeczet-készítés. Mézből igen kellemes ízű eczetet lehet készíteni, mely a legjobb boreczettel versenyez, a következő

246 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

m ódon: 5 liter vízre 1 kilónyi mézet veszünk s addig melegít­jü k ezt a keveréket, míg épen oly sűrűségűvé válik, hogy egy bele te tt friss tojás annyira siilyed benne, hogy a vége csak egy krajczárnyi nagyságra álljon ki a folyadékból. Ha mélyebbre sülyed a tojás, akkor még mézet teszünk a keve­rékbe, ha pedig nem sülyed a mondott mélységre, akkor víz­zel hígítjuk. Midőn ilyenformán a keverék kellő sűrűségét megállapítottuk, akkor egy kevés élesztőt teszünk bele s az egészet hordóba töltjük, melyet enyhe és levegőjárta helyre állítunk. A folyadék aztán forrásba jön, miért is a hordót */8 résznél nem szabad jobban megtölteni. A hordó száját mos- liczák s egyéb rovarok ellen tüllel be kell fedni.

A paradicsom eltevése télire. Ez legegyszerűbb módon így megy végbe: A teljesen érett paradicsomot tiszta törlővel megtörölgetjük, szitán áttörjük nyersen. A tűzhelyre téve, egy arra való mázas edényben addig főzzük, míg a habját teljesen elfőtte. A paradicsomos üvegeket már előbb meleg helyre kell tennünk, mivel a megfőtt paradicsomot oly forrón, a hogy csak az üveg állja, tölcsérrel az üvegekbe töltjük, be­dugaszoljuk és beszurkoljuk. így éltévé a paradicsom romlás nélkül eláll, színe és jó íze tökéletesen megmarad.

Pezsgölimonádé készítése. Vegyünk 540 gramm finom porrá tö rt fehér czukrot, kilencz gramm porrá tö rt czit- romsavat, 10 csepp keserű mandulaesszencziát s 18 csepp czitromesszencziát. A czitromsavat oldjuk fel 600 gramm me­leg vízben s folytonos kavarás közben keverjük hozzá a czuk­rot. Midőn ez a keverék teljesen kihűlt, akkor hozzákeverjük a mandula- és czitromesszencziát is. Ha aztán ezen keverék­ből egy jó kanállal egy nagy pohár vízbe öntünk és egy ke­vés kétszerszénsavas nátront töltünk bele, igen jó és ízletes, házi használatra alkalmas pezsgőlimonádét nyerünk, a mely igen kellemes italt ad.

Régi tejfölből jó vajat készíteni. Kisebb gazdaságban gyak­ran megesik, hogy csak néhány hét alatt gyűl össze annyi tejföl, a mennyi a köpüléshez szükséges, minek következtében a vaj kellemetlen, kesernyés ízű szokott lenni. Ennek teljesen elejét lehet venni azáltal, hogy a tejfölbe időről-időre egy kevés sót teszünk. Ezáltal a vaj nemcsak kellemes ízűvé, de tömö­rebbé, keményebbé is válik. A tejföl megsózása a köpülést is könnyebbé teszi.

A savanyított ugorka eltartása. A savanyított ugorka (nem az eczetest értve) tudvalevőleg nem sokáig áll el, m ert csak­ham ar megpenészedik s ellágyul. Van azonban módja az eltar­tásnak. Nevezetesen a fazékban rendesen besavanyított ugor­kára helyeszünk egy darab üveget, a mi a fazék száját elfedje s körülragaszszuk rá azt szépen olyan gittel, a mit az ablako­sok szaktak használni. Ekkor ássunk valahol a kertben göd-

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 247

rőt, állítsuk bele a fazekat, az uvegboritékra tegyünk még egy darabka deszkát, aztán az egászet temessük be földdel, így éltévé az ugorka akár egész tavaszig ügy eláll, mintha épen akkor savanyítottuk volna be.

Sajtkészités Íróból. Az íróból, ha sok van, jó, apró házi sajtot állíthatunk elő a következő módon: Mindjárt a köpülés után az üstbe öntjük az írót és forrásig melegítjük. Midőn a savó mint tiszta folyadék tűnik fel, melyben fehér turópelyhek úszkálnak, akkor az üstö t eltávolítjuk a tűzről s az egész tömeget addig hagyjuk állani, míg csak a túrós részek mind le nem ülepedtek. Ekkor a tiszta savót leöntjük s a túrótöm e­get ritka vászonzacskóba öntjük s felakasztjuk, hogy a savó kicsepegjen belőle. A kicsepegtetés inkább ajánlható, mint a kisajtolás, m ert az előbbi módon legtökéletesebben távolodik el a savó. A tú ró t ezután fa teknőben kézzel jól meggyúrjuk s tiszta kendővel leborítjuk s nem nagyon hűvös helyre, télen pedig kemencze közelébe teszszük, míg meg nem szilárdul és bizonyos csípős ízt nem vesz fel, am i rendesen 5—6 nap alatt történik meg. Ez idő alatt naponként meg is gyúrjuk e sajtot. Végül a tömeg minden kilogrammjához 30 gramm sót s kevés köménymagot teszünk, és 24 óra lefolyásával s ismételt át- dagasztás után az ú. n. kézi sajtokat készítjük belőle, melyek ekkor mindjárt használhatók. Még kellemesebb ízű sajtot kap­hatunk, ha a sajttöm eget naponkénti átdagasztás mellett vala­mivel tovább hagyuk erjedni s azután erős szegfűkivonatot, fahéjat és kevés cognacot teszünk abba. A kézi sajtot savóval megnedvesített kendőkbe burkolva, födött agyagedényben ta rt­juk el.

Sajtoltó készítése. Vegyünk egy szopós báránygyomrot, ezt tisztára mossuk meg, igen apróra vágjuk össze s tálba téve keverjük össze egy liter tiszta korpával, öntözzük meg jó boreczettel, hogy jó leves legyen, azután tegyük egy új fazékban kilencz napra az éléskamrába, mire készen van. Ez évekig is eláll s ha az eczet már lefogy róla, lehet újat ráön­teni. Öt liter tejhez ebből az oltóból egy kanálnyit veszünk, melyet beleteszünk egy tüllbe és úgy facsarjuk a langyos tejbe, kifacsarás után pedig az oltót visszatehetjük a többihez.

A sonka és kolbász nyári eltartása. Hogy a nyárára ma­radt sonkát és kolbászt a megpenészesedéstől és túlságos k i­száradástól megóvjuk, kenjük be azokat jól szalonnafelsővel, a mit 6—8 hetenként ismételvén, holmink igen szép friss álla­potban fog elállani.

Sóska és spenót eltevése télire. Szedjük szeptember hóban az ép sóskaleveleket, tisztítsuk meg száraiktól, mossuk meg, aztán rakjuk tiszta szitára, míg a víz róla egészen lecsurog. Most vagdaljuk össze s tegyük bele mázos kasztrolba, mely színig tele legyen. Ekkor addig főzzük lassú tűzön, még pedig

248 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

víz nélkül, míg sűrű péppé v á lik ; gyakran kavargassuk azon­ban, hogy meg ne kozmásodjék, ugyanezért a tűz se lángoljon alatta. A mint így megy a dolog, vegyük le a tűzről, várjuk meg, míg kihűlt s töltögessük bele apróbb befőttes üvegekbe, de úgy, hogy felül egy egy ujjnyi üresség maradjon. Most önt­sünk ezen ürességre kevéssé sós olvasztott zsírt, mely ha megfagyott, kössük be az üvegeket erősen hólyagpapirral s tegyük száraz, szellös helyre, hol egész télen jól eláll. Apró üvegeket azért kell használni, m ert az egyszer felbontott sóska, ha fel nem használjuk, hamar elromlik. A spenóttal szintén így kell elbánni, csakhogy ennek levelei minél fiatalabbak legyenek s a befőzésre valót csak június közepén kell elvetni. A spenótra ezenkívül jobb zsír helyett tiszta és friss olvasz­to tt marhafagyút önteni.

Sós húson segíteni. Ha a füstölthús vagy sonka nagyon el van sózva, azon következőkép segíthetünk: Áztassuk be a meg- fozés előtt egy éjjelre olyan langyos vízbe, a melybe egy csi­petnyi finomított szódát tettünk. Mikor pedig a sonkát vagy húst főzzük, a vizébe tegyünk egy hanálnyi tö rt czukrot. Meg­jegyzendő még, hogy ha sonkát vagy füstölt húst főzünk, a mint megfőtt, nem kell azt a vízből mindjárt kivenni, hanem ott kell kikűlni hagyni a főzővizében, így sokkal porhanyóbb és ízesebb lesz.

A szalonna megavasodása ellen. A füstölt szalonna-olda­lakat a felakasztás előtt vízzel megmossuk, hogy a rajta ki­ütött só leolvadjon róla. Ekkor szellős és száraz helyen felakasztjuk a szalonnát, hol egy hét alatt megszárad és meg- jegeczesedik. Némelyek papírba is szokták a szalonnát bur­kolni, de ez nem ajánlható.

A télre eltett ugorka zöld színét megtartani. Hogy az eczetes ugorka szép zöld színét megtartsa, ezt leginkább az által szokták elérni, hogy vagy rézüstben melegítik az ugor­kához való eczetet, vagy égy darab rezet tesznek az eczetbe, a minek csakugyan megvan a sikere, csakhogy a réz mérges s az ilyen rezes ugorka szerfelett ártalm as az egészségnek. Ezen eljárást tehát mellőzni kell. Sokkal okosabb és helyesebb az ugorka szép zöld színét a következő módon megőrizni; Öntsük le az ugorkát forrásban levő sós vízzel s miután azt rövid ideig rajta hagytuk, öntsük le róla, ekkor rakjuk bele az ugorkát tiszta cserépedénybe s forró eczettel öntsük l e ; az edényt aztán fedjük be s állítsuk meleg helyre, az eczetet azonban minden harmadnap öntsük le az ugorkáról, forraljuk fel s úgy ismét öntsük vissza. Ezt az eljárást addig ismétel­jük, míg az ugorka eredeti szép zöld színe vissza nem állott, a mint pedig az megvan, akkor a régi eczetet eltávolítjuk s rendes módon készült friss eczetet öntünk az ugorkára, melyet szokott módon elteszünk.

A tejforralás. Forralás közben a tej könnyen megkozmá- sodik vagy kifut. Hogy ezt elkerülhessük, következőleg lehet eljárni: Vegyünk elé egy kellő nagyságú kasztrolt, töltsük meg azt félig vízzel s ebbe állítsuk bele lefedve a tejesedényt, így tegyük aztán a tűzhelyre, midőn biztosak lehetünk felőle, hogy a tej sem ki nem fut, sem meg nem kozmásodik.

A tej kifutása ellen. Ezt a kellemetlenséget nagyon könnyű elkerülni a következő eljárással : Egy főzőkanál nyelét olyan hosszúra szabjuk, mint a tejes-lábas s mikor a tejet beleön- töttük, fölteszszük a tűzhelyre forralni, ráteszszük a rávaló főzőkanalat és ekkor ott lehet hagyni egész bátran. A tej el­főhet akár egészen is, de még sem fog kifutni.

A tojás frisseségét megtudni. Ez igy lehetséges : Egy liter vizben fel kell oldani 12 deka sót s ezt egy nagyobb edénybe beletéve, bese kell rakni a tojásokat. Az egynapos tojás egé­szen leül a sós vízben, a két napos már nem száll egész a fenekére, a háromnapos még annyira sem, míg az öt napos vagy régebbi egészen kiemelkedik a vízből.

Zöld paszuly eltevése télére. A zöld paszulyt télére igen jól eltehetjük a következőképen: a hüvelyeknek, melyeknek azonban nem szabad nagyon kifejlődötteknek lenni, rendesen meg tisztítjuk, aztán nehány pillanatra forró vízbe vetjük. Ki­véve a vízből, mikor a hüvelyek lehűltek, valami edénybe rakjuk azokat rétegenként, még pedig úgy, hogy az edény fenekére szőlőleveleket terítünk (melyek tiszták és egészsége­sek legyenek) aztán erre rakunk egy tenyérnyi vastagságú paszulyréteget, erre ismét szőlőleveleket, majd újra paszulyt és így tovább, míg az edény meg nem telik. Legfelül is szőlő­levelet teszünk s az egészet valami súlyos testtel lenyomat­juk és sós vízzel leöntjük olyanformán, hogy az egészet ellepje. Ha idővel a sós víz párologni kezd, újra feltöltjük, hogy a víz mindig magasabban álljon, mint a paszuly.

A zsír kifözése. Hogy a zsír jó tiszta ízű legyen, nagyon sok függ annak a kifőzésétől, illetőleg kiolvasztásától. Hogy tehát a lehető legjobb ízű zsírra tegyünk szert, így bánjunk az o lvasztással: az olvasztás előtt mintegy negyedkilónyi darabokra vagdalva a szalonnát vagy hajat, forró vízbe hány­juk körülbelül annyi időre, a mennyi idő alatt a híg tojás meg szokott főni. Ekkor kiszedjük és ki engedjük hűlni s azután kiolvasztjuk. A ki még finomabb zsírra akar szert tenni, a mely vaj gyanánt is használható, az így tegyen: öntse a mon­dott módon kiolvasztott zsírt azon forrón, egy hideg vízzel te lt tágas faedénybe, miközben azonban felette óvatosan járjon el, mert a zsír erősen serczegni szokott, miért is szemére, kezére vigyázzon az ember. A víz az edényben a szélétől leg­alább jó arasznyira legyen. A vízbe öntött zsír előbb leül, mi­közben átmosódik s úgy jön fel megint a felszínre, hol meg­

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 249

alszik. Nagyon jó még a zsír ízére nézve, ha olvasztáskor, minden öt kiló zsírra, körülbelül fél liter jó, tiszta tejet öntünk s aztán ezzel együtt olvasztjuk ki. Hogy a bélzsiradékot a finom zsír közé nem szabad keverni, azt mondani sem kell.

Jó sonkapácz 10 kiló húshoz vegyünk 1 kiló sót, 46 gramm salétromot, ugyanannyi sárgaczukrot és 6 liter vizet. Természetesen, a bepáczolandó hús mennyiségéhez képest, ilyen páczot, a mondott arány szerint, többet vagy kevesebbet ké­szítsünk, felforraljuk s midőn kihűlt, a dézsába rako tt húsra öntjük, arra vigyázva, hogy a pácz a húst egészen befedje. A 3 kilósnál nagyobb darabok vagy 6 hétig maradnak páczban, az apróbbakat azonban hamarabb kiszedjük. Nagyon jó a Mote- siczky-féle pácz is, mely következőben á l l : Négy nagy sonkára vegyünk két maroknyi sót 3 darab megtört koriandrumot, ugyan annyi borókamagot, egy kevés összevagdalt fokhagymát s két lat tö rt salétrom ot; ezeket jól összekeverve, dörzsöljük be vele a sonkákat, rakjuk dézsába s hagyjuk így egy éjszaka. Másnap aztán 1 kiló sót forraljunk fel 8 liter vízben s miután ez lehűlt, öntsük le vele a sonkákat egy dézsában s tiszta kövekkel nyomtassuk le.

Jó ízű húsleves főzése. Sokan félkiló húsból is jobb levest tudnak főzni, mint mások egy egész kilóból, a minek oka az, hogy egyik jobban ért hozzá mint a másik. Jó levest tehát úgy főzünk, hogy a húst ne meleg, hanem hideg vizbe tegyük s így kezdjük főzni. Erősen főzni nem szabad a húst, hanem egyenletesen, m ert különben a hab is bele fő a levesbe s rontja annak jóságát. Zöldségfélékből következőket tegyünk a levesbe: petrezselyem gyökerét és levelét, sárgarépát, paszti- nákot, egy kis vöröshagymát és póréhagymát, pár szem borsot s a ki szereti, még egy kevés gyömbért és szerecsendió-virá­got is tehet bele.

Jó kávé készítése. A ki nemcsak jó kávét akar inni, ha­nem takarékoskodni is akar vele, a$ a következőket ta rtsa szem előtt: Ne pörköljük a kávét feketére, hanoin csak gesz­tenyeszínűre, m ert a túlságos pörkölés által épen legbecsesebb alkat részei elpárolognak, megsemmisülnek, a kávé pedig kel­lemetlen, keserű ízt kap. A megpörkölt kávét nem szabad azon forrón eltenni, hanem előbb szitán, vagy valamely na­gyobb lemezen elterítve, teljesen ki kell hűteni s csak így eltenni aztán, jól záró bádogedénybe, a melyet pedig száraz, de nem meleg helyen tartsuk. Egy csésze jó kávéhoz vegyünk körülbelül 8 gramm pörkölt kávét, a mit lehető finomra da­ráljunk meg, nem pedig olyan durva darabosra, mint általában szokás. Az is nagyon fontos, hogy a kávét soha sem szabad főzni, hanem csak forró vízzel leforrázni, azután pedig szűrő készüléken csurgassuk le. Azt is tudni kell, hogy mentői

250 HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL.

tovább áll a kávé elkészítve, annál többet veszít zamatjából, illatjából.

A vaj eltartása. A friss vaj jól kiszárított sóval össze­gyúrandó s azután abba az edénybe, melyben eltenni akarjuk, erősen benyomkodjuk s az edényt hólyaggal lekötjük. A rra azonban nagyon kell ügyelnünk, hogy a vajtömegben sem üregek sem léghólyagok ne maradjanak. Tanácsos ezenkívül a vaj felületét valamely ritka szövettel b e takarn i; erre azután még egy réteg száraz sót kell hinteni és az egészet egy vá- szonrongygyal bekötni. Az így megtöltött vajas bödönből a vaj — a sós réteg levétele után — vízszintes irányú szele­tekben vétetik ki, s hogy a levegő behatása a bödönben ma­radt vajtól elvonassék, a megmaradt vajra friss vizet kell önteni.

Ugorka-salátát télére eltenni. A legkésőbbi termésből való fiatal ugorkát száraz időben kell leszedni és miután 3—4 napig állott, szokott módon felszeletelni, de nem kinyom ni; aztán megsózzuk, kevés boreczetet öntünk rá, megforgatjuk s berakjuk befőttes üvegekbe, de felül vagy két ujjnyira üres helyet hagyunk, melyet aztán hibátlan táblaolajjal töltünk tele s hólyagpapirral bekötjük, aztán fagymentes száraz helyre elteszszük. Mikor az ilyen salátát használni akarjuk, az olajat, eczetet leszűrjük róla s friss eczettel, olajjal rendes módon elkészítjük. Az ilyen saláta tavaszig eláll, azonban eltevéséhez csak kisebb üveget kell használni, mert az egyszer megbontott üveg tartalm a hamar megromlik.

Ugorkát nyersen eltenni. Szedjük le az egészséges fiatal ugorkát száraz időben, vigyázva, hogy semmiféle sérülés vagy törődés ne essék rajta, aztán kenjük be mindjárt jól tojás­fehérjével, aztán szárítsuk meg s puha papírba göngyölve, száraz, hűvös helyre tegyük el. Ezenkívül így is sikerül az eltartás. Rakjuk bele az ugorkát egészen száraz homok közé egy cserépedénybe, melyet tökéletesen ráillő fedővel zárjunk el, azután az edényt ássuk el valamely száraz földbe úgy egy méternyi mélységre, hogy a víz hozzá ne férhessen. így az ugorka szép frissen sokáig el fog állani.

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZEREK ÉS ITALOK KÖRÉBŐL. 251

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA.

Ablaküvegek tisztítása. Ha nagyon piszkos, homályos az ablaküveg, akkor oldjunk fel egy kevés szódát meleg vízben s azzal mossuk meg az ablakot. Kevósbbé tisztátalan ablaknál az is elegendő, ha az üvegjét vízzel megnedvesítjük, azután puha itatós papirossal addig dörzsöljük, míg egészen tiszta és száraz lesz.

Az ablak izzadása és befagyása ellen. Hogy télen az abla­kok kellemetlen izzadását és befagyását elkerüljük, keverjünk össze 26 rész gyenge spirituszt és egy rész gliczerint s az ablaktáblákat valamely puha bőrdarabka segélyével ezen folya­dékból dörzsöljük be.

Aranyozott ércztárgyak tisztítása. Olvaszszunk fel egy liter vízben 30 gramm boraxot s ezzel dörzsöljük be gyengén a megtisztítandó tá rgya t; azután öblítsük le tiszta vízzel s száraz, puha vászonnal töröljük le. Ha az aranyozás nem igazi, hanem hamisítás, akkor nem tanácsos boraxos vizet használni, hanem csak tiszta vizet. S ha kétséges, hogy valódi-e az aranyozás, akkor előbb csak egy kis részen tegyünk pró­bát a fent em lített boraxos vízzel.

Aranyozott fatárgyak tisztítása. Ha füst fogta be az ilyen tárgyakat, azokat pálinkás rongygyal tisztíthatjuk meg. Egyéb piszoknál pedig úgy, ha szappanos vízbe vagy ammóniákba áztatunk ruhát s ezzel dörzsöljük be az illető tágyakat. Ha azonban ammoniakot használtunk volna, ez esetben rögtön le kell az aranyozott tárgyat tiszta vízzel öblíteni.

Aranyráma tisztítása. Ez legczélszerűbben így megy végbe: Keverjünk össze jól négy rész klórkáli-oldatot 11 rész tojás- fehérjével s az így származó folyadékkal kenjük be a rám át egy kis kefe segélyével szépen, egyenletesen és vékonyan, mire a rám a visszanyeri eredeti fényét. Megjegyzendő azon-

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. 253

bán, hogy előbb a rám át az esetleg rátapadt légypiszoktól vagy egyéb szennytől alaposan meg kell tisztogatni.

Arany- és ezüstékszerek tisztítása. Forraljunk fel tiszta vizet, melybe finom szitán fahamut szitáljunk s ezzel keféljük aztán az ékszereket, míg azok eredeti fényüket, tisztaságukat visszanyerik.

Agytollak tisztítása. A tollat a párna-czihából kiszedvén,3—4 napon át gyenge, langyos mosószóda-oldatban áztatjuk, azután szitákra rakva, a folyadékot róla lecsurogni engedjük, aztán jól leöblögetjük tiszta vízzel mire a tollat valami háló­félére kiterítve megszárítjuk.

Bádogot ragyogó fényességűvé tehetünk, ha azt egy gyapjút rongy segélyével hamulúggal megmossuk, aztán egy száraz rongyra finomra tö rt sót veszünk s azzal a bádogot jól meg­dörzsöljük.

Bársonyból zsírfoltot kitisztítani. Vágjunk kétfelé egy vereshagymát s szőr ellenében dörzsöljük be ezzel a bársonyt, azután engedjük, hogy jól megszáradjon. Ezután fonákáról megnedvesíteni, ugyanitt húzzunk végig egy meleg vasalót. A színes bársonyt azonban fektessük külső színével a vasaló párnára s ne nagyon meleg vassal így vasaljuk ki.

A bársony felújítása. Ha a bársony pl. nagy nyomás által ú. n. tükrö t kapott, vagy megázás következtében megkemé­nyedett, következőkép hozzuk helyre: a bársony fonákát vízzel megnedvesítjük s egy felállított forró vasalón vigyázva végig húzzuk, de rendes módon a bársonyt vasalni nem szabad. A fentebb leírt eljárásnak az a magyarázata, hogy a víz, a mivel a bársonyt megnedvesítettük, a meleg vasaló által gőzzé válik, mely átjárja a bársonyt s ennek összetapadt finom szálait ismét szétválasztja, vagyis a „tükröt^ és összekeményedést megszünteti, minek következtében az eredeti állapot helyreáll.

Befagyott ablakok felengesztelése. Oldjunk fel egy fél liter vízben két evőkanál sót s keverjünk még hozzá egy kevés gliczerint is. A mint ez a keverék megvan, m ártsunk abba egy szivacsot s dörzsöljük meg vele az ablaktáblákat, melyek­ről ezután a jég csakhamar el fog tűnni. A mint pedig ez megtörtént, azonnal dörzsöljük szárazra,az ablak üvegeit.

Bezsírosodott bútorhuzat tisztítása. Ha a bútorbehuzat a hozzátámasztott fejtől bezsírosodott, ki lehet azt tisztítani úgy, hogy először jól kiporoljuk, kikeféljük, azután forró vízben velenczei szappant oldunk fel s ebbe m ártott kefével mossuk meg a szenyes helyet, mire tiszta vízzel jól leöblítjük. Ezután forró vízben timsót oldunk fel (egy liter vízre öt grammot számítva) s ebbe m ártott spongyával megdörzsöljük a meg­tisztított behuzatot, mire az egészen új kinézésű lesz.

A bútorok új szagát eltüntetni. Sokan nem szeretik az új bútorok szagát, a mi valóban nem is kellemes. Ezt azonban

254 KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA.

könnyen el lehet tüntetni úgy, ha az illető bútor fiókjaiba egy-egy edény fórró tejet teszünk s azt ott kihűlni engedjük. Ezután kisúroljuk a bútor belső részeit szódával s hagyjuk megszáradni. így a bútor kellemetlen új szagától megszabadul.

Ecsetek felpuhítása. Ha a mázoló ecset használaton kívül áll, anyira összeszárad, hogy nem lehet használni, s kimosni is nagyon bajos. Segíthetünk azonban rajta nagyon könnyen és alaposan úgy, ha egy lapos tányérba egy kis terpentin­olajat töltünk s azt m eggyújtjuk; de csak addig hagyjuk égni, míg jól megmelegedett, mire a lángot eloltjuk. Ekkor bele­m ártjuk az ecsetet, mire ez csakham ar felpuhul, épen csak ujjunkkal kell szétmorzsolni.

Ezüstnemű tisztítása. Legelőbb is vízben mossuk meg s szárazra töröljük le az ezüstöt, aztán törjünk k ré tá t finom porrá, vegyünk elő valami ócska keztyűbőrt, nyomjuk bele a krétaporba s így dörzsöljük meg vele az ezüsttárgyat jól, aztán pedig tiszta kendővel törölgessük le. Ha az ezüsttárgyon vésések, czifrázatok vannak, akkor a krétapor bedörzsöléséhez kefét használjunk.

Fatárgyak tisztítása. Hogy faedényeket, festetlen konyha­székeket, asztalokat stb. szép fehér színűvé tisztíthassunk, ehhez nem szükséges sem szappan sem szóda, mert sokkal jobb eredményt érünk el, ha az illető fatárgyakat kő-fürész- porral súroljuk meg, azután előbb forró, majd hideg vízzel kiöblögetjük. így a tárgyak szinte vakító fehérségűek lesznek. Kő-fürészpor pedig kapható a kofaragoműhelyben.

Fekete szövet tisztítása. Reszeljünk meg néhány krum plit (burgonyát), gyengéden nyomjuk ki a levét, melyet keverjünk langyos vízzel s ezzel mossuk ki a piszkos szövetet minden­féle szappan nélkül. Azután öblítsük ki jól friss vízben és óvatosan vasaljuk ki.

A fekete bársony színét helyreállítani. Ha a fekete bársony megszürkült, vagdaljunk meg vöröshagymát apróra s ezzel dörzsöljük meg, mire a bársony eredeti színét visszanyeri. Megjegyzendő, hogy a hagymával való bedörzsölést szőr ellen kell eszközölni.

Fényes aczéltárgyakat a rozsdától megoltalmazni. Bőszájú üvegben, melyet forró vízbe állítunk, olvaszszunk fel 15 gr. paraffint, aztán öntsünk ahhoz 45 gramm petróleumot. Ekkor az üveget bedugaszoljuk s mindaddig rázzuk, míg lehűlés köz­ben egyenletes tömegű kenőcs képződött belőle. Ebből egy keveset gyapjúszövetre veszünk s vele az aczéltárgyat bedör­zsöljük, ezután pedig tisza rongygyal megint letöröljük.

Fehérnemű mosása. Igen nagy hasznát vehetjük itt a boraxnak, melylyel nemcsak könnyebb és szebb lesz a mosás, hanem szappan is kevesebb kell. Az eljárás az, hogy a mosás­hoz használtatni szokott szodához keverjünk ugyanannyi vagy

\

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. 255

legalább félannyi boraxot, mitől a ruha fehérebb lesz s a mosó keze sem sebesül ki, mint az erős szódalugtól.

Fehérneműből a rozsdafoltot úgy lehet eltávolítani, ha az ember egy ezüst evőkanálba egy czitrom levét belefacsarja, aztán egy spirituszlám pa felett melegíti. A mint a czitromlé főni kezd, belenyomjuk a rozsdás foltot, mire az pár perez alatt nyomtalanul eltűnik.

A fehér flanell mosása. Néhány kanál tiszta búzalisztet langyos vízzel összehabarunk, egy darabig állni hagyjuk és abban mossuk ki a finom fehér flanellt, ezen eljárást addig ismételjük, míg a flanell szép fehér színét visszanyeri.

Gipsztárgyak tisztítása. Ha valami gipsztárgy bepiszkoló­dott, kenjük be azt búzalisztből készült csirizzel s tegyük ki a levegőre, míg megszárad. Ekkor a csiriz lepattog s magával viszi a piszkot is.

Hajkefe tisztítása. Ez legjobban úgy sikerül, ha a sertés részét tojássárgájával egészen benedvesítjük, úgy, hogy min­den részét érje s így meghagyjuk egészen száradni, míg meg­keményedett. Ekkor ki kell dörzsölni, forró vízben kimosni és megszárítani, midőn is a kefe teljesen tiszta lesz. Más módja a kefék tisztításának az — s ez ruhakefékre is jó — hogy egyenlő mennyiségű szódát és boraxot olvaszszunk fel meleg vízben s állítsuk bele a kefét sertéjével lefelé úgy, hogy a víz ellepje ugyan, de a fáját ne érintse. Ekkor egy idő múlva a keféből jól ki kell csapkodni a vizet s felfelé fordítva sertés részével, a levegőn meg kell szárítani. így a kefe kifogástalan fehér és tiszta lesz.

Kanalak fényesítése. A közönségesen használatban levő pakfong, khinaezüst s más efféle kanalak tisztítására legjobb szer a stearinolaj. Ezzel kenjünk be a kanalat, azután dörzsöl­jük meg finom porrá tört mészszel. Az így kezelt kanál olyan fényes lesz, mint az ezüst.

Kitűnő pecséttisztító szer, melyet minden eddig ismertnél jobban dicsérnek, következőleg készül: Levendulaspirituszt, kénaethert s ammoniakot egyenlő arányban összekeverünk, mely keveréket aztán úgy használjuk, mint a benzint szokás, t. i. benedvesítjük vele a pecsétes foltokat s lekeféljük.

Légypiszkot könnyen letisztíthatunk a politúrozott búto­rokról, ha petróleumot öntünk egy posztódarabra s ezzel dör­zsöljük le a bepiszkolt tárgyakat. Ez a politúrnak nem árt, sőt határozottan előnyére szolgál.

Megfoltosodott fekete kasmír szövetet egészen új színűvé lehet tenni, ha az ember panama- vagy quillajakérget főz meg s ennek a levében mossa ki a kasmírt. A mondott szerek rendesen minden gyógyszertárban vagy droguistánál kaphatók.

Megsárgult fehérneműt még fehérebbé tehetjük, mint klór­mész által, a következő egyszerű módon: rázzunk össze jól

256 KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA.

három rész erős spiritust és három rész tisztított terpentin­olajat, vegyünk ezen keverékből két evőkanálnyit egy-egy akónyi kékítős vízre, vagy keverjünk keményítő közé s hasz­náljuk úgy, akár a kékítős vizet, akár a keményítőt, mint rendesen. A kimosott fehérneműt aztán vagy a napon szárít­suk ki, vagy padláson, de ez utóbbi esetben a kellő világos­ságról gondoskodni kell, mert különben a fehérnemű nem lenne elég szép. Ezen eljárásnak az a nagy előnye is megvan a klórmész használata felett, hogy nem rontja a szövetet úgy, mint amaz.

Megsárgult elefántcsont-tárgyat megint szép fehérré tehe­tünk úgy, ha az illető tárgyat vízzel megnedvesítvén, üveg­harang alatt a napfényre kiteszszük, mire előbbi szép színét nemsokára visszanyeri.

A megfoltosodott bútorok fényesítése. Ha a politúros bútoron emitt-amott homályos foltok támadnak, nevezetesen a miatt, hogy a víz érte, akkor következőleg járjunk e l : Hint­sük be a homályos helyet sóval, aztán csepegtessünk rá vizet s hagyjuk így egy darabig. Egy idő múlva aztán száraz rongy- gyal töröljük le tisztára. Mikor ez megvan, vegyünk elő egy puha parafadugót s azzal dörzsöljük, míg csak a bútor eredeti fényét vissza nem nyeri.

Ócska bútor fényezése. Ha a politúrozott bútor ócskasága miatt elhomályosodott, előbb vizes ruhával dörzsölgessük, mosogassuk tisztára, azután csináljunk következő szert: spiri­tuszban oldjunk fel sellakot s keverjünk hozzá sandalfa-for- gácsot és nagyon kövér kinruszt. Ebbe m ártott rongygyal dörzsöljük erősen a bútort, mire az szép fényes lesz ismét.

Olajos üveg tisztítása. Mossuk ki az üveget meleg lúggal vagy hamuval és meleg vízzel, miközben jól megrázogassuk, annyiszor ismételve a mosást, míg csak a kiöntött mosólében olajos foltok mutatkoznak.

Petroleumfoltok eltávolítása. Petroleumfoltot a szobapadló­ról úgy távolíthatunk el, ha egy kis szénsavas nátront vízzel péppé keverünk s így a foltra rákenjük. Néhány óra múlva a folt teljesen eltűnik, vagy ha még nyoma maradna, akkor ismételjük az eljárást. Ezután a padlót mossuk fel.

Pecsétvevő folyadék készítése. Pecsétvevő folyadékot, mely a legkényesebb színeknek sem árt, készíthetünk a következő m ódon: Vegyünk 26 gramm tisztított terpentinolajat, 157 gr. igen finom rektifikált borszeszt, ugyanannyi kénaethert és 15 csepp czitromolajat, rázzuk össze jól ezen anyagokat, azután használatig jól dugaszolt üvegekbe tegyük el. Használat alkal­mával megnedvesítjük a pecsétes helyet a leírt folyadékkal, melybe egy darab itatóspapírt belemártva, ezen papírral dör­zsöljük meg jól a pecsétet, mire az el fog tűnni.

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. 257

Petroleumos hordó kitisztítása. Ezen jó, erős hordókat sok mindenre lehet használni, ha a petróleumtól teljesen meg tudjuk tisztítani. Ez pedig sikerül a következő módon: Tölt- sük tele a hordót egészen vízzel, aztán tegyünk bele félkilónyi oltatlan ineszet s hagyjuk így a hordót néhány napig állni, miközben azonban naponként többször valami seprűvel fel­kavarjuk a vizet, a hordó oldalait pedig megdörzsölgetjük. A petróleum olyan kocsonyás állományt fog a hordó oldalán képezni, mely könnyen eltávolítható lesz. Néhány nap múlva kiöntjük a vizet, jól kisikáljuk, kiöblítjük a hordót és a sza­bad levegőn hagyjuk. Ha még azután is éreznénk a petróleum szagát, akkor a fent leírt eljárást még egyszer ismételni kell, mire bizonyára teljesen megtisztul. Hasonló módon lehet az üveg- vagy bádogedényeket is a petróleumtól megtisztítani, csakhogy itt természetesen, az edény kicsinységéhez képest, ineszet is sokkal kevesebbet kell alkalmazni, nevezetesen egy literes edénybe elég csak egy kis mogyorónyi nagyságú oltat­lan mész is.

Petróleumlámpák tisztítása. Petróleumlámpát vagy főző­készüléket leggyorsabban és legalaposabban megtisztíthatunk száraz fahamuval, a mivel a lámpát vagy készüléket kívül- belül egy puha papírdarab segélyével, minden víz használata nélkül megdörzsöljük. Minden olyan lesz, mint a tükör, csak még egy száraz rongygyal kell utándörzsölni. Munka közben tanácsos valami ócska kesztyűt felhúzni, hogy az ember keze egészen tisztán maradjon. Ez az egyszerű tisztítási eljárás minden más módnál jobb és czélszerűbb.

Politúros bútor fényesítése. Melegítsünk meg petróleumot s oldjunk fel ebben egy kevés földviaszt (cerezin). A mint ez a keverék kihűlt, kenjük be vele az illető bútort, másnap pedig flanellrongygyal dörzsöljük meg, míg csak kifényesedik, gy a bútor egészen új fényt kap.

A puskacsö tisztítása. Ez igen egyszerű. Abban áll, hogy ha nagyon meg van a belseje rozsdásodva, töltsünk bele ecze- tet, hagyjuk úgy egy éjen át, másnap pedig az eczetet kiönt­vén, a csövet langyos vízzel mossuk ki, azután rongygyal jól kitörüljük s szárazra dörzsöljük.

Prémek mosása. A prémet megszűrt, langymeleg szappa­nos vízbe merítjük, azután dörzsölés nélkül kinyomogatjuk belőle a nedvességet. Miután ezt egymásután több ízben ismé­teljük, esővízben jól kiöblítjük a prémet, majd pedig szabad levegőn kiszárítjuk.

A ragasztó eltávolítása az ablaküvegről. A régi, odaszáradt ragasztékot, kittet, az ablaküvegről egyszerűen úgy távolíthat­juk el, hogy petróleumot öntünk rá, mire az csakhamar meg­puhul és akkor könnyen el lesz távolítható.

Hasznos Kalauz. 1 7

258 KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA.

Kezet a rozsdától megtisztítani. Ha a rézeszközt meglepte a zöld rozsda, keverjünk egy kevés lisztet eczetbe s ezzel nedvesítsük be a rozsdafoltot és engedjük vagy öt perczig így állani. Ezután súroljuk meg a tárgyat finom homokkal, majd tiszta, száraz gyapjúrongygyal dörzsöljük be.

Rozsdát aczélról letisztítani. A rozsdát az aczélról legjob­ban úgy el lehet távolítani, ha az illető aczéldarabot egy edénybe helyezzük, a melyben keroninolaj van, vagy azt egy ezen olajjal beitatott rongyba csavargatjuk és 24 óráig abban hagy­juk s erre a rozsdát téglaporral ledörzsöljük. Ha a rozsda már nagyon beette volna magát, a bedörzsölésre sót és forró eczetet használunk. Ezeknek m egtörténte után a téglaport vagy sót gondosan letisztogatjuk az aczélról, azt jól megszá­rítjuk s faolajjal megcsepegtetett tiszta flanelldarabbal lecsi­szoljuk.

Ruhakefe tisztítása. Sokára ezt is ellepi a piszok s szük­séges tisztítani. Ez pedig így megy végbe: Egyik kezünkkel tartsunk oda egy levél papirost az asztal élére, másik kézzel pedig a kefét le s felhúzgáljuk rajta, közben ki is cserélvén a papirost, ha az bepiszkolódik. S ezt mindaddig kell folytatni, míg végre a papir tisztán marad.

Sárgaréz- és rézeszközök tisztítása. Semmivel sem lehet a sárgarézeszközöket olyan könnyen és szépen kitisztítani, mint savanyú káposztalével. Ha az illető eszköz már nagyon piszkos, akkor tegyük bele rövid időre a főtt savanyú káposzta leszűrt levébe, azután csiszoljuk finom fahamuval, míg ragyogó fényességű lesz, a mi igen hamar bekövetkezik. Ezen eljárás mellett az olyan foltok is eltüntethetők a sárgarézről, a me­lyek minden tisztítási kísérleten kifogtak. A vörösrezet pedig ragyogó fényességűvé tehetjük, ha sóskával vagy eczetes rongygyal jól megdörzsöljük. Ugyanezt elérhetjük az által is, ha a rézeszközt a hering sós levével egy gyapjúrongy segé­lyével sikáljuk.

Sárgaréz tisztítása. (Más.) Az amerikai Egyesült-Államok műhelyeiben a rézből készült tárgyakat kizárólag az alábbi egyszerű s igen jónak bizonyúlt módon tisz togatják : 1 rész közönséges salétromsav és fele annyi kénsavból keveréket készítenek s egyúttal egy dézsában friss vizet, egy ládában pedig fürészport tartanak készen. A réztárgyakat először hirte­len belemártják a savba, azután pedig az öblögető vízbe s végül a fűrészporral leszárítják. Ezen eljárás mellett a sárga­réz tárgyak gyönyörű fényt kapnak. Az esetleges piszkos része­ket azonban előzetesen le kell mosni felmelegített erős hamu­zsír- és szóda-oldatban.

A selyem mosása. Ne szappannal mossuk a selymet, ha­nem krumplilével, a mit úgy nyerünk, hogy a krum plit (búr-

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. 259

gonyát) megreszeljük, aztán kisajtoljuk. Ha ebben mossuk a selymet, színét nem veszti, sót bizonyos fényt is kap.

Selyemszövetből penészfoltókat úgy távolíthatunk el, ha egy súlyrész ammoniákot és 16 súlyrész vizet összekeverünk s ebbe a foltos részt bemártjuk. Kevés dörzsölés és tiszta vízzel való leöblítés után a penészfolt eltűnik.

A selyem vasalása. Hogy a selyemszöveten a gyűrődések kisimuljanak, feszítsük ki a selymet simára és ereszszünk rá forró vízgőzt. Erre a szövet szépen kisimul vasalás nélkül is, ha pedig még itt-ott ránczok, gyűrődések maradnának rajta, olyan helyen papiros közt vasaljuk meg könnyedén nem nagyon meleg vasalóval.

Selyemszalagok mosása. Ezt marhaepével és szappannal mossuk ki, még pedig esővízben, hogy pedig fényt adjunk neki, oldjunk fel vízben sárga czukrot és tragantmézgát s ezen húzzuk keresztül néhányszor a szalagot, aztán megszá­rítva, nem nagyon forró vassal két tiszta papírlap közt ki­vasaljuk.

Selyemfátyol mosása. Mossuk ki a fátyolt meleg szappanos vízben, gyengéden facsarjuk ki, hideg vízben tisztázzuk, ha szükséges, kékítjük, aztán tenyér közt addig veregetjük, míg félig szárazzá lesz, akkor aztán száradni kiterítjük. A fekete fátyolt tisztázni is meleg vízben kell, hogy pedig a fátyolt megkeményítsük, olyan vízbe kell azt mártani, a melyben egy kevés gummit olvasztottunk fel.

A színes karton mosása. Vászonzacskóba tegyünk búza­korpát, főzzük azt egy kis ideig, aztán a levét nyomjuk ki. A kartont aztán, előleges kiáztatás nélkül, tegyük ezen lan­gyosmeleg korpalébe, mossuk ki, a mit így még egyszer ismé­teljünk, aztán hideg vízben kitisztázzuk és szellős, árnyékos helyen megszárítjuk. A tarka kartont mosás és kifacsarás után jól szét kell rázni, hogy meg ne csíkosodjék. A rra is vigyázni kell, hogy nagyobb hideg alkalmával ne szárítsuk a ruhát, m ert különben a színéből veszítene, míg ha a fent el­mondottakat pontosan m egtartjuk, a karton színe igen szépen megmarad.

Szőnyeg tisztítása. Ennek legszokottabb módja az, hogy a szőnyeget előbb a portól jól kikeféljük, kiverjük, aztán lágy kenyérbéllel, felülről lefelé megdörzsöljük. A gyapjúszőifyeget olyan vízzel lehet mosni, a melybe marhaepét kevertünk. A zsírpecsétet a szőnyegből úgy távolítjuk el, hogy egy spongyiát, tiszta terpentinolajjal vagy benzinnel megnedvesítve, ezzel a zsírfoltot óvatosan dörzsölgessük. A tin tát pedig úgy vehetjük ki, hogy a tin tát hamarjában felitatjuk itatós papirossal, azután pedig tejet cseppentünk rá, melyet vattával felitatunk; s ezt az eljárást ismételjük addig, míg csak a tintapecsét le nem tisztult.

17*

2 6 0 KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA.

Tintapecsétet szövetből kivenni. A pecsétes szövetet m árt­suk forró marhafaggyúba, a mit aztán engedjünk rajta meg­fagyni. Körülbelül egy óra múlva mossuk le aztán a faggyút — mely azalatt a tin tá t egészen magába vette — forró vízzel és szappannal. Alizarin-tintánál ez az eljárás nem használ, ott faggyú helyett borkősavat használjunk.

Tintafolt eltávolítása fehérneműből. Ha a fehérruhára tinta cseppent, hirtelen olvaszszunk fel sok sót kevés vízben és késedelem nélkül ezzel dörzsöljük a tintapecsétet. Ha azonnal csináljuk a dolgot, a tinta rendesen teljesen le fog tisztulni.

Üvegpalaczkok tisztítása. Gyakran nehéz az olyan palacz- kot jól kitisztítani, a melyikben valami folyadékot tarto ttunk s annak részei erősen az üvegre tapadtak. Igen jó szolgálatot tesz ily esetben, ha krum plit apró darabokra vagdalva, azzal az üveget félig megtöltjük s aztán egy kis vizet öntve rá, az egészet jól megrázzuk, mire az üveg szépen megtisztul, csak még egy párszor tiszta vízzel után kell öblíteni.

Üvegbe hullott morzsalék kivétele. Boros, befőttes, vagy egyéb ilyen üvegeknél gyakran megesik, hogy felbontáskor belehull egy morzsa dugó vagy pecsétviasz, mi a ló vagy bor romlását sietteti. Hogy a hulladékot könnyen eltávolíthassuk, egy kis tiszta üvegcsövet, melynek felső nyílását hüvelyk­ujjunkkal befogjuk, belem ártunk; a légnyomás által beleszí­vódik a lével együtt a belehullott morzsa, melyet aztán köny- nyen kivehetünk.

Yastag selyem mosása. A brokátot, dainaszt és atlaszt úgy mossuk, hogy tojássárgájával előbb bedörzsölvén, langyos vízben kimossuk, majd hideg vízben leöblítjük s megszárítjuk. Ezután olvaszszunk fel tragantgum m it olyan vízben, melynek fele boreczet, ez oldat jó híg legyen s ezt szűrjük át vászon­ruhán. A mi így lecsepegett, abba m ártsuk bele a fent leírt módon kimosott szöveteket, hogy egyenletesen átnedvesedje­nek, aztán facsarjuk ki, feszítsük ki szépen simára valamely deszkán s gyorsan szárítsuk meg vagy kályhánál, vagy a napon.

Yasedények tisztítása. A vasból készült edényt úgy tisz­títhatjuk meg szépen, ha fahamut olajjal kásasürűségűvé össze­keverünk s ezzel az edényt bekenve, aztán gyapjúrongygyal addig dörzsöljük, míg ragyogó fényes nem lesz.

Yérfolt kitisztítása padlóról. Öntsünk apránként négy rész vízbe egy rósz angol kónsavat (vitriolt) s a véres foltot ezzel súroljuk fel. Ezután ne szappanos, hanem tiszta vízzel mossuk még fel a vérfolt helyét.

Yérfolt kitisztítása szövetből. Keverjünk össze búzakemé­nyítőt kevés vízzel péppé s ezt a pépet kenjük rá jó vastagon a vérfoltra. Mikor megszáradt, akkor a szövet ellenkező olda-

KÜLÖNFÉLE TÁRGYAK TISZTÍTÁSA. 261

Ián veregessük le a keményítőt, aztán pedig keféljük ki. Ha a vérfolt nem volt régi, úgy már egyszeri ilyen kezelés után is egészen el fog tűnni, míg a régebbi foltnál m egkell az el­já rá s t ismételni. A tisztításnak ezen módja azért is czélszerű, m ert a szövetet egyáltalában nem rontja s annak színében sem tesz kárt.

Zsírfoltokat a lámpafedöröl letisztítani. Ha a lámpaborítót vagy tejüveggömbjét befogja a zsírfolt, azt úgy távolíthatjnk onnan el, ha égetett magnéziát benzinnel tésztává összegyúrunk, melyet egy jól zárt üvegben ta rthatunk el. Használat alkalmá­val aztán ebből az anyagból egy keveset vászonrongyra ve­szünk s azzal a zsírfoltot bedörzsöljük, mire a folt hamar el fog tűnni.

Zsírpecsétet írásokból eltávolítani. Keverjünk össze égetett magnéziát és benzint, dörzsöljük együvé ezt a két anyagot, míg porlós tömeggé lesz. Ezzel aztán óvatosan bedörzsöljük a zsírpecsétet, aztán a morzsácskákat elfújjuk onnan. A friss pecsét rögtön eltűnik, a régit azonban több ízben kell a leírt módon kezelni. Ezen eljárás a legfinomabb papírnak sem árt.

Zsírfoltok eltávolítása a padlóról. A szoba padlójáról az odakerült zsír- vagy olajfoltokat úgy távolítjuk el, ha az ilyen helyet nedves agyaggal vastagon bekenjük s egy darabig így hagyjuk. Mikor pedig az agyagot eltávolítottuk, mossuk fel a foltot szappanos vízzel. Ha a folt erősebben beivódott a padlóba, akkor terpentinolajjal itassuk be a foltot, aztán pedig hamu­ból készüli lúggal súroljuk fel.

Zsírfolt eltávolítása a padlóról. (Más.) A zsír-, olaj- vagy petroleumfoltot, mely a szobapadlót ékteleníti, úgy vehetjük ki, ha jó süsü, friss mészszel bekenjük, azután felsúroljuk. Ha egyszerre nem tűnnék el a folt, akkor az eljárást megis­mételjük.

RAGASZTÓSZEREK ISMERTETÉSE.

Általános ragasztószer. Tűz és vízálló, majdnem mindenre használható ragasztószert készíthetünk következőképen: negyed liter forró tejbe addig csepegtessünk boreczetet, míg a tej összefut, akkor rögtön el kell venni s még azon forrón jól összehabarni. A mint ez kihűlt, két tojásfehérjét fel kell verni s a fent em lített eczetes tejbe habarni, aztán annyi oltatlan mészport keverni közé, míg sűrű, kásás pép nem lesz belőle, a mit aztán jól össze kell törni, gyúrni. Ezzel többek közt porczellánt, tajtékot, cserépedényt stb. ragaszthatunk meg, olyanformán, hogy a törési helyeket bekenjük a ragasztókkal, a tö rt lapokat egymásra nyomjuk s előbb a levegőn engedjük száradni, aztán pedig meleg kályhánál.

Borostyánkő összeragasztása. Ha a borostyánkő-szopóka vagy egyéb ilyes tárgy eltörik, úgy lehet azt ismét össze­ragasztani, ha a törési helyeket maró kálival bekenjük és jól egymásra szorítjuk.

Bőr és vas összeragasztása. Ha bőrt és vasat össze aka­runk ragasztani, kenjünk a vasra ólomfehért, azután, ha ez megszáradt, erre a következőkép készült kenőcsöt: asztalos- enyvet vízben megduzzasztván, gyenge melegítés közben eczet- ben olvaszszuk fel. Ehhez keverjünk egyharmad terpentin- olajat. E keveréket azon melegen kenjük rá a vasra, melyre aztán a bőrt erősen nyomtassuk rá.

Fa és üveg összeragasztása. Vegyünk a gyógyszertárban eczetsavat s oldjunk fel ebben gelatint úgy, hogy az állomány olyan legyen, mint a tészta s ha kihűl, megkeményedjék. Ezt a ragasztószert melegen kell használni, midőn is rendkívül erősen fog.

Fabútorok repedéseinek betömése. Erre legalkalmasabb a következő keverék: 20 deka oltatlan meszet hagyjunk mind­addig a levegőn, míg az porrá nem válik, ekkor keverjük

RAGASZTÓSZEREK ISMERTETÉSE. 263

össze 40 deka rozsliszttel és firnájszszal gyúrjuk tésztává. Ezzel betömvén a repedéseket, tökéletesen czélt érünk, m ert ezen keverék jól tapad és kőkeménységűvé lesz.

Folyékony enyv készítése. Áztassunk be közönséges tiszta enyvet vagy 12 óra hosszáig eső- vagy folyóvízbe, azután any- nyira melegítsük, hogy az enyv felolvadjon, azonban felforralni nem szabad. Ekkor annyi vizet kell közékeverni, hogy sűrű mézszerűvé váljék, mire ismét annyi eczetesszencziát vegyünk bele, míg egészen felhígul, mint a jó híg méz vagy olaj. Egy kevés boraxot kell aztán még hozzáadni, egy liter enyvre egy grammot, azért, hogy meg ne penészedjék. Ekkor kész a folyé­kony enyv, melyet üvegbe elteszünk s jó erősen bedugaszo­lunk. így sokáig eláll s különféle ragasztásokhoz használható.

Kaucsukot érezre ragasztani. Erre néha szükségünk lehet s ez így megy végbe: egy rész sellakport áztassunk fel 10 rész legerősebb ammóniákban (szalamiakszesz). Az így képződő kocsonyaszerű tömeg csak 3—4 hét múlva lesz folyékony és ekkor lehet használni. Az ezzel bekent kaucsuk (köznyelven gummi) meglágyul s megszáradás után igen erősen fog az érezre tapadni.

Köragasztószer. Keverjünk össze egyenlő mennyiségben finom porrá tö rt égetett meszet és ezukrot vízzel, hogy rendes czementsürűségű legyen. Ezzel nemcsak követ lehet igen erő­sen összeragasztani, hanem még üveget is.

Mindenre jó ragasztószer. Mindenre alkalmas ragasztószert következőleg lehet készíteni: Vegyünk két rész tisztított gummi- arabicumot, egy és fél rész finom keményítőt, fél rész porrá­tö rt fehér ezukrot, keverjük ezeket olyan módon, hogy előbb a gummit oldjuk fel kevés vízben, azután a keményítőt és ezukrot keverjük jól közé. Ezután az egészet addig főzzük vízfürdőben, míg tiszta, egyenletes tömeg áll elő. Szükséges ezen ragasztószerbe egy kevés kám fort vagy szegfűolajat is keverni, azért, hogy tartósabb legyen, m ert különben könnyen megromolnék. Vízfürdőnek nevezzük azt, midőn valamit nem közvetlenül a tűzön, vagy a takaréktűzhely lemezén melegí­tünk, hanem egy másik edénybe téve, a melyben vizet mele­gítünk.

Padlóragaszték. Uj padlókban gyakoriak a repedések, melyeket a következő módon készült ragasztókkal kelhetünk be: Vegyünk egy kiló kölni enyvet, töltsünk arra annyi vizet, a mennyi azt ellepi, hagyjuk így vagy 24 óráig, míg egészen szétázik ; azután vegyünk egy kiló okkert, melyet vízzel tész­tává gyúrjunk s az enyvvel egy üstben összekeverve, addig melegítsük, míg keverés közben egészen egynemű állománynyá lesz. Mikor ez megtörtént, vegyük le a tűzről s egy kiló finom fürészport lassanként keverjünk az enyves okkerhez, szükség esetén még egy kis vizet is adva hozzá, hogy gyúrható álló-

264 RAGASZTÓSZEREK ISMERTETÉSE.

mányt nyerjünk. Ha ez a ragasztók kihűlt, akkor használhat­juk, azaz bevonhatjuk vele a hasadékokat, hol pár nap alatt egészen meg fog keményedni.

Ragasztószer elpattant takaréktüzhelylemezekre. Ha a t aka­réktűzhely (sparherd) vaslemeze elreped, a következő ragasz­tókkal segíthetünk ra jta : 20 rész vasreszeléket, 12 rész juh- faggyút, 30 rész égetett gipszet és 10 rész konyhasót csak amúgy szárazon keverjünk össze jól, aztán pedig annyi marha­vérrel gyúrjuk össze, hogy kemény tésztanemű anyag legyen belőle. Ezzel aztán rögtön nyomkodjuk, kertjük bejó l a repe­dést. A vér helyett azonban még jobb, ha a gyógyszertában vízüveget veszünk s azt alkalmazzuk, mert a vérnek eleinte igen kellemetlen a szaga.

Porczellán- és üvegragasztószer. Ragasztószer porczellán és üveg számáta így készül: Vegyünk két krajczár ára fehér gelatint és öt krajczár ára eczetsavat. Ez utóbbiban oldjuk fel a gelatint, a mi midőn m egvan: a ragasztószer is elkészült. Másik ilyen, szintén igen jó ragasztóanyag készül, ha porrá­tö rt osztriga hójját és vízüveget egyenlő részben összekeverünk. Egyszerre azonban csak annyit kell csinálni, a mennyire épen szükségünk van, m ert a keverék, hosszabb állás után kő­keménységűvé lesz.

Ragasztószer éreznek. Ércztárgyakat mindenféle más anyag­gal össze lehet ragasztani a következő módon: Vegyünk jó kölni enyvet, áztassuk be s főzzük, hogy olyan legyen, mint a hogy az asztalosok szokták használni, ezután folytonos kavarás közben keverjünk közé annyi finomra szitált fahamut, míg egyenletes, nem nagyon sűrű tömeg állott elő. Ezzel azon melegen mázoljuk be s préseljük egymáshoz jól az össze­ragasztandó tárgyakat és hagyjuk így összeszorítva, míg csak az enyv meg nem szárad.

Tajtékpipa összeragasztása. A pipa tö rt részeit hintsük be finom porrátört gummilakkal, aztán a tajtékot láng felett vigyázva megforgassuk, míg látjuk, hogy a gummilakk megol­vadt ; ekkor az eltört részeket hirtelen erősen összenyomjuk, mire a pipa szilárdul megragad.

Tört üveget összeragasztani. Tördeljünk össze 3 levél gelatint, tegyük bele egy szűk edénybe s öntsünk rá egy evő­kanál közönséges spiritust s ugyanannyi 90 fokos spiritust, erre fedjük be az edényt s állítsuk meleg kályhára, míg a gelatin fel nem olvad. Midőn ez megtörtént, melegítsük meg az összeragasztandó üvegrészeket, kenjük be a még meleg ragasztóval s gyorsan nyomjuk össze jól. A mi ragasztók ilyenkor az összenyomott üvegdarabok közül kiszorul, azt töröljük le rögtön meleg vízbe m ártott, de kifacsart rongygyal, m ert később az ilyen ragaszt nehéz volna eltávolítani.

RAGASZTÓSZEREK ISMERTETÉSE. 265

Vaskályhákra való ragasztószer. Mindenféle vaskályhára kitűnő tapaszt készíthetünk a következő egyszerű és bárki által is könnyen gyakorolható módon: Közönséges szárított és porrá tört két kiló agyaghoz egy fél kiló boraxot veszünk és vízzel nyulékony tésztát gyúrunk belőle. E keverékkel betapasztjuk azonnal a hézagokat. Ha jól megszáradt, mikor a kályha befűttetik, e tapasz oly keménynyé válik, hogy szinte teljesen összeforr, egy tömegűvé lesz a vassal, úgy hogy véső­vel is bajos volna eltávolítani. Ezenkívül megvan még a leírt módon készült és* alkalmazott tapasznak azon jó tulajdonsága, hogy igen sokáig nem kell felújítani, mert nagyon soká eltart. Boraxot minden droguista-üzletben, vagy nagyobb fűszerkeres­kedésben is be lehet szerezni. Megjegyzendő még, hogy az ezen czélra használandó agyag kavicsos, homokos ne legyen, hanem egészen tiszta, azonkívül pedig nagyon finom porrá kell törni, leghelyesebb még átszitálni is.

Vöröshagymalé mint ragasztószer. Ha valamely ércztárgyra papirczédulát akarunk ragasztani, erre nézve sok ragasztó­szernél jobb a közönséges vöröshagymának a nedve. Az egész eljárás abban áll, hogy az illető ércztárgyat mosószódával lemossuk, aztán a hagyma kinyomott levével a kellő helyen bekenvén, a papirt rányomjuk, mire az szilárdan oda fog ragadni.

Üveges kitt. Olyan kittet, vagy ragasztokot, a melyet az üvegesek használnak, így készíthetünk: 2 rész ólomfejért, 1 rész krétát vegyítsünk össze s lenolaj-firniszszel gyúrjuk azt tésztává, mindaddig folytatva a gyúrást, míg a szükséges keménységet, egyenletességet el nem értük.

Üveget sárgarézre ragasztani. Oldjunk fel enyvet jó sűrűre vízben s ehez keverjünk V6 rész velenczei terpentint, melegít­sük meg s azon forrón használjuk, olyanformán, hogy a sárga­rezet ott, a hol ráragasztani akarunk, elébb salétromsavval kenjük be, majd leöblítvén, melegítsük meg erősen a rezet, szintúgy a felragasztandó üveget is, s a rezet az enyves te r­pentinnel bekenvén, nyomjuk rá az üveget.

K Ü L Ö N F É L E H A S Z N O S T U D N I V A L Ó K .

Az ablakot jól záródóvá tenni. Kivált a régi összeszáradt ablakok egyáltalában igen rosszul záródnak, minek következ­tében azok közelében mindig léghuzam van. Hogy tehát ezt megakadályozzuk, vegyünk közönséges lámpabelet, mázoljuk be az ablakrámákat gummi-arabikummal, illeszszük rá a belet erősen, egyik végétől a másikig, azután tegyük bejól az abla­kot s biztosítva leszünk a léghuzam ellen. Néhány nap alatt a bél úgy odaszárad a rámához, hogy az ablakot bátran ki­nyithatjuk meg becsukhatjuk. A bél aztán egész télen át ott marad.

Aczél megtisztítása rozsdától. Az aczélt a rozsdától meg lehet tisztítani, ha felolvasztott bórsavval bekenjük, egy óra múlva posztódarabbal jól bedörzsöljük és ezt addig ismételjük, míg megtisztul.

Akáczmag-vetés. A vetés ideje körülbelül á kukoriczáéval esik össze, azaz akkor eszközlendő, mikor már erősebb fagyok­tól nem kell tartani. Vetés előtt a . mag egy-két pezczig olyan meleg vízbe helyezendő, a mit a kéz jól kibír és azután meg­szárítandó. A vetés negyven czentiméter széles sorokba oly- formán történik, hogy kapával két czentiméter mély árkocskát csinálunk és abba a magot sűrűn belevetjük és azt lazán be­takarjuk földdel. A mag 8—14 nap alatt kikel. Első esztendő­ben a művelés csakis arra szorítkozik, hogy a mint gaz kezd mutatkozni, rögtön megkapálandók a csemeték, annyiszor, a mennyiszer szükséges. A csemeték gyorsan nőnek, úgy, hogy őszre már körülbelül 40 czentiméter magasságot érnek el és ha a szükség úgy kivánja, már ekkor ki is ültethetők a cse­metekertből állandó helyükre. Ezt a munkát addig lehet vé­gezni, f míg az erősebb fagyok be nem köszöntenek.

Álló vizet szagtalanná tenni. Kertekben gyakran vannak vízmedenczék, melyek eső- vagy kútvíz által tápláltatnak, s

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. . 2 6 7

különösen nyár vége fele olyan párákat terjesztenek, melyek nemcsak orrunkra kellemetlenek, hanem nagyon egészségtele­nek is. Ha úgy akarunk magunkon segíteni, hogy az ilyen medenczét kim erjük, akkor is még hosszú ideig kell ama rossz szagot éreznünk. Legjobb szer ez ellen: a faszénpor, melyet a vízbe kell szórnunk s ezzel összekeverünk. Rövid idő múlva ez fenékre száll s a rossz szag azonnal eltűnik. Egy köbméter vízhez egy fél kiló szénpor elégséges.

Ajtóknak újonnan való befestése. Ha valamely olyan ajtót vagy egyéb ilyes tá rgyat akarunk újonnan befesteni, a mely korábban már be volt festve, de felpattogzott, megtáskásodott, akkor előbb a régi festést élesszemű homokkal és vízzel dör­zsöljük meg, a régi festékkel fedett felületnek érdesebbé tétele által az új mázolás felpattogzása .meggátoltatik. Ha például oly ajtó festendő be, a melyről a régi festék teljesen felpat­togzott, úgy hogy az egy helyen meglazult réteget nagy dara­bokon le lehet fejteni, akkor először is e laza festékréteget távolítsuk el, azután a fent em lített súrolást foganatosítsuk. Az így lesúrolt régi festékkel fedett felületre csak vékony rétegben szabad az új festéket felmázolni, a mit legkönnyebben úgy érhetünk el, ha a festéket firnájszszal jól felhígítjuk.

Arany- és ezüsttinta készítése. A ranytintát így készítünk: Vegyünk aranyfüstöt vagy mussiv aranyat, melyet finom vé­kony hártyaalakban árulnak, ezt mozsárban vagy sima kövön egy kevés mézzel addig dörzsöljük, míg az aranylemez lehető tökéletesen szétment. Ekkor tegyük valami vékonyfalú üvegbe és vízzel felkevervén, főzzük. A mint az aranyrészek a fenékre leülepednek, töltsük le róla a vizet s ismét főzzük s megint töltsük le a vizet, ezt mindaddig tegyük, míg csak a mézet tökéletesen el nem távolítottuk az arany körül. Az így nyert tiszta aranyport aztán egy rész kálivízüveggel s egy rész fehér gummi-arabikumnak négy rész destillált vízben való oldatával dörzsöljük jól össze. Ha ezüsttintát akarunk készí­teni, akkor ehhez az említett aranyfüst helyett ezüstlemezt használunk. Ha aztán ezen tintákkal írunk és az írást fényes, sima aczéllal megdörzsöljük, akkor az írás még szebb, fénye­sebb lesz. Különben ezen tin ták nemcsak írásra alkalmasak, hanem festésre s képrám ák és más effélék bevonására* is.

Az aranka ellen. Az aranka irtására ajánlják a következő módot: Á trostált és minden szalmás résztől megtisztított árpa- polyvát vagy puhafa-fürészport áztassunk 3—4 napig trágya­lében, melyhez vizet kevertünk volt, azután terítsük ezt az aranka által ellepett területre 5—6 hüvelyk vastagságban s 2—3 lábnyival szélesebben az arankás folt szélén túl, mivel valószínű, hogy futó arankaszárak már tovább is haladtak a föld színén. A luczerna vagy here lassanként át fognak nőni

2 6 8 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

ezen a takarón, az aranka azonban megfullad alatta s végkép elpusztul.

Árnyékszék szagtalanná tétele. Másfél kiló vasgáliczot old­junk fel 10 liternyi meleg vízben s ezt öntsük az árnyék­székbe, a mit a szükséghez képest, időnként ismételni kell. Nagyon jó még olykor az árnyékszékbe egy kevés nyers kar­bolsavat is önteni, különösen ragályos betegségek idején.

Baraczkpálinka készítése. Ennek egyik legjobb módja a következő: Előveszünk egy egészen tiszta és legkisebb dohos­ságtól és penésztől is ment hordót, a melybe a lerázott baracz- kot gyűjtjük. Gyűjtés közben ügyeljünk arra, hogy a hordó mindig jól be legyen fedve. A magokat a baraczkból ki is szedhetjük, de benne is hagyhatjuk. Mikor a hordó már egé­szen megtelt, egy heti állás után a baraczkot valamely tiszta kádba kiborítjuk és ott teljesen széttapossuk, hogy egy baraczk se maradjon meg egészben. Az így származott czefrét egy ajtó­val ellátott, szintén egészen tiszta hordóba öntjük, még pedig úgy, hogy a hordó 3/4 résznyire teljék meg. Akkor egy pár liter vizet öntünk a tetejébe, a hordó ajtaját bezárjuk, de az ajtón levő csaplyukat nyitva hagyjuk, hogy a keletkező gázok ott kitódulhassanak. Ezután a hordót egy hűvösebb kamrába, vagy ilyes helyre teszszük félre. Mintegy 3 hét múlva tiszta rúddal vagy gereblyével jól felkavarjuk a czefrét s ezt min­den háromhetenként mindaddig ismételjük, míg a czefre édes ízét elveszti és szeszes, pálinkás ízűvé változik. Midőn a czefre ilyen állapotba jutott, akkor hozzáfoghatunk a kifőzéséhez, a mi következőképen történik: Az üstbe, — mely természetesen tiszta legyen — beleöntjük a czefrét, minden 10 liter czefré- hez még 1 liter vizet öntve. Az üstöt csak 2/ 3 részéig töltsük meg és arra különösen vigyázzunk, hogy a czefre az üst fene­kéhez ne égjen, mert akkor már előre vége lenne a jó pálinká­nak. Hogy pedig ezt elkerüljük, úgy tegyünk, hogy az üstöt valami oiyan pléhlemezre állítsuk, a melyre egy újjnyi vasta­gon homokot terítettünk. így legbiztosabban elkerülhetjük, hogy a pálinka kozmás legyen. A mint így elkészítettük az üstöt, hozzáfogunk a tüzeléshez, meg nem feledkezvén róla, hogy a hűtőkádban mindig jó hideg legyen a víz. Az üstben levő czefrének mindig csak egy harm adát szabad lepárolni, mire már használható pálinkát nyerünk, ha pedig még egy­szer lepároljuk, természetesen még erősebb lesz a pálinkánk. A kész pálinkát legjobb kisebb új hordókban tartani, m ert itt legjobban megérnek és szép, kellemes sárga színt kapnak. Az új hordót azonban használat előtt jól kiforrázzuk. Vagy két év múlva lehúzhatjuk a pálinkát a hordókból üvegekbe, melye­ket aztán jól ledugaszolva, enyhe és világos helyen tartsunk, mert ilyen helyen jobban érik és nemesedik a pálinka.

Befagyott szivattyúk. Befagyott szivattyúkat következő-

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 2 6 9*

kép lehet leghamarabb kiengesztelni: vagy tíz liternyi forró vizben oldjunk fel egy jó marok sót s ebből apránként öntöz- gessünk a befagyott szivattyúba, a melyet ez alatt egy ember úgy igyekszik mozgatni, mintha rendes működésben volna. Nagyon erőltetni azonban nem kell. A szivattyú ilyenformán nemsokára kienged és megint működni fog.

Berozsdásodott srófok kivétele. Ha valamely sróf (csavar) annyira berozsdásodott, hogy semmiképen sem lehet kivenni, akkor több ízben is cseppentsünk vagy kenjünk rá petróleumot s egy kis idő múlva valószínűleg már úgy megtágul a sróf, hogy ki lesz csavarható. Ha azonban ez még most sem követ­keznék be, akkor melegítsük meg a sró fo tjó l s a mint lehűlt, megpetróleumozva és egy kis ideig várva, most már biztosan ki fog jönni a sróf. Ha a sróf úgy fekszik, hogy tűzbe tenni nem lehetne, akkor tüzesítsünk meg egy darab vasat s azt nyomjuk a sróf fejéhez, hogy így melegedjék át.

A békarokkás takarmány javítása. A békarokka, vagy más néven súrló-fű, nagy csapás azon gazdaságon, a hol elhatal­masodik, m ert ezt a növényt nem csak hogy meg nem eszi a jószág, de miatta még a legjobb takarm ányt is otthagyja. Van azonban egy mód, a melynek segélyével azt a veszedelmes gyomot is használható takarm ánynyá lehet tenni. Olyaformán pedig, hogy besavanyítjuk, a mint azt a kim aradt csalamádéval s más effélével szoktuk tenni. A besavanyítás által olyan ked­vező változáson megy át a békarokka, hogy a jószág szívesen megeszi és elég jó erőben is lesz tőle. Ajánlatos tehát a béka­rokkás takarm ányt besavanyítani, a mely művelet különben az ilyen takarm ány között lenni szokott lósóskát, folyófüvet s más egyéb gyomot is nagyon megjavít s használhatóvá tesz. Csak arra kell figyelemmel lennünk, hogy az ilyenféle növé­nyeket termő rétet idejekorán megkaszáltassuk, hogy a kórók el ne vénüljenek és meg ne keményedjenek, m ert akkor a besavanyítással is csak fél eredményt érnénk el. Különben a békarokkás szénán valamennyire segíthetünk úgy is, ha azt etetés előtt villán jól megrázogatjuk, a mi áftal a gyom merev, törékeny és szúrós részei kihullanak, míg a takarmány jobb része a villán marad.

Búzakeményítö készítése. A szép tisztára mosott búzát tegyük valami edénybe, dézsába, kádba stb., míg az egészen meg nem puhult, fel nem duzzadt. Ezután zsákba rakván, egy dézsa vízben mindaddig gyúrjuk, tapossuk, míg a keményítője a vízbe ki nem ment. Ezután megvárjuk, míg a keményítő a dézsa fenekére leülepedett, midőn is a vizet leöntjük róla, a keményítőt pedig kiszedvén, vászonra téve, megszárítjuk. Ugyancsak így nyerjük a keményítőt a korpából is, melyet előbb meg kell reszelni.

2 7 0 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

A bolhák ellen. Az olyan helyiségekben, a hol a. bolha nagy mértékben elszaporodott, legczélszerűbben igy járunk el: Vagy 40 liternyi jó fo rró ’vízbe öt krajczár ára nyers karbol­savat keverünk s ezzel a padlókat s* minden egyéb fatárgyat felmosunk, de úgy, hogy jól átnedvesedjenek. Egy darabig engedjük, hogy a karbolos*víz hadd szivárogjon be jól, aztán mindent hideg vízzel jól felmosunk. Ezt az eljárást egy-két nap múlva még kétszer-háromszor ismételjük, mire a bolhák nagy tömege el fog pusztulni.

Búzapáczolás üszög ellen. Minden hektoliter búzára 180 gramm réz-(kék-)gáliczot veszünk. Ezt apróra megtörjük, víz­ben feloldjuk s egy kádba 86 liter víz közé öntjük úgy, hogy az oldat még mintegy 10 czentiméternyire elborítsa a magot. A búzát ezután jól felkavarjuk, a felületen úszó magvakat lemerjük s ezután 12—16 órán át a búzát a kádban állni hagyjuk, majd kiszedjük, sekélyen kiteregetjük s szorgosan átforgatjuk. Pár óra múlva a búza annyira száraz lesz, hogy kézzel s 24 óra múlva géppel is lehet vetni. Olcsóbb és töb- betéro ez mindenféle boltbeli drága páczolószernél, ha mégúgy dicsérik is. Megjegyzendő, hogy a bepáczolt búza sem emberi eledelül, sem jószágnak nem használható, mert a rézgálicz mérges tulajdonságú.

A burgonya szállítása hideg időben. A burgonya tudva­levőleg nagyon érzékeny a hideg ellen s szállítás közben igen könnyen megfagy. Hogy tehát hidegben is veszedelem nélkül szállíthassuk, arra nézve nagyon jó az alábbi mód, mely Német­országban széltében divatozik. Mártsuk be azt a zsákot, a mely­ben a burgonyát küldeni akarjuk, hideg vízbe, aztán töltsük meg burgonyával rendesen s kössük be, a mint szokás. Midőn így megvan a dolog, kívülről megint locsoljuk meg a zsákot hideg vízzel. Ez az eljárás nagyon különösnek látszik, pedig igen természetes. Ugyanis a víz a zsákszövet hézagait kitölti és a kívülről képződő jégkéreg megakadályozza a hideg be­hatolását, minélfogva a burgonya nem fagy meg. Különben úgy is szoktak a dologgal elbánni, hogy a burgonyát száraz zsákba öntik s erre húznak rá egy másikat, a melyet a mon­dott módon előbb hideg vízbe beáztatnak.

Cserépedényt tartóssá tenni. Az új, mázatlan cserépedényt kenjük be kívülről felolvasztott enyvvel és meleg helyen szá­rítsuk meg. Ezt ismételni kell még vagy ötször, mindig be­várva az előbbeni bekenés megszáradását. Midőn aztán a leg­utóbbi bekenés is megszáradt, lenmagolajjal kell az edényt bemázolni, mire az rendkívül erős és tartós fog lenni.

Csizmatalpakat vízhatlanná tenni. Egy kevés gummi-elasz- tikum ot apróra vagdalva, forró vízben felolvasztunk, aztán egy mázos belsejű edényben kevés kátrányt keverünk közé. Most az edényt gyenge tűzre teszszük s ott egy fakanállal

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 271

szorgalmasan kevergetjük, míg a tömeg teljesen egyenletesen összeolvadt. Ekkor késhegyni vastagságnyira bemázoljuk ezen folyadékkal a talpat s mire az megszárad, teljesen vízhat­lanná lesz. #

Dohos gabona kezelése. Gyakran megesik, hogy a gabona nyirkosán kerül a magtárba és dohos szagot kap. Az ily nyirkos gabona kiszárítására ajánlható a friss égetett mész, a melyet egy kis kosárban vagy valamely más, a levegőt könnyen átbocsátó burokban a nyirkos gabonahalom közé helyezünk el s azután az egész halmot ponyvával vagy zsá­kokkal letakarjuk. Egy ily esetben 80 mérő dohos rozs közé egy és fél mérő oltatlan meszet helyeztek s három hét múlva a rozs sima szemű és jó fogású lett, dohos szaga eltűnt s a szemek megkapták a kellő fényt. Szintén jónak bizonyult a nyirkos és dohos gabonának faszénnel való keverése; a szenet azután a szeleid rostán könnyen el lehet távolítani. Ha a dohos szag a gabonában már nagyon erős, úgy minden hektoliterre veszünk egy kiló finomra tö rt ánizst, ezt körülbelül 15 liter vízzel keverjük s azután kerti locsolóval megöntözvén a gabo­nát, azt napjában kétszer-háromszor átforgattatjuk, hogy min­den szem megnedvesedjék. A gabonának azonban nem szabad vastag rétegben feküdni s az illető helyiségnek, a hol ezt a műveletet végezzük, szellősnek kell lenni. Ezt az eljárást két­szer-háromszor ismételvén, a gabona kellemes szagot kap. Sörárpánál azonban azért nem lehet így eljárni, mert a sör is megkapná az ánizsszagot. Itt tehát a faszénnel való keverés lesz legczélszerűbb. A zabnál azonban, mely a legkönnyebben dohosodik, ez az eljárás igen jó szolgálatot tehet.

Drótféreg irtása. E kártékony féreg ellen, mely nem egyéb, mint a fekete pattanóbogár álczája, igazán sikeres irtó­eljárást nem ismerünk ugyan, de azért számukat tetemesen fogyaszthatjuk úgy,, hogy az általuk ellepett foltokra krumpli­szeleteket szórunk el s azokat másnap a rájuk gyűlt férgek­kel együtt összeszedjük. A drótféreg ugyanis nagyon szeretvén a krum plit — burgonyát — a szeletekre csődül s így meg­semmisíthető. Aprólékos munka, de a .kinek ideje van rá, jól teszi, ha megpróbálja. De ekéveMs szépen lehet e férget irtani. Ugyanis a drótféreg legalább három évig él a földben mint álcza; ezen idő alatt körülbelül november hóban beszünteti a táplálék felvételét és a következő tavaszig nyugodtan áttelel. Ha a drótféreg teljesen kinőtt, akkor fehér bábbá válik. Ez az állapot jobbára három hétig tart, úgy, hogy augusztus hó­ban bogárrá válik a báb, azonban majdnem még egy egész évig a bábburokban benmarad. Ha a bogarakat ezen idő alatt erőszakkal kizavarjuk a burokból, elpusztulnak. Ez történik, ha akkor felszántjuk a földet. Azt ajánlják azért, hogy a föl­det július 20-tól szeptember 10-ig legalább 15 czentiméternyire

272 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

fel kell szántani és jól meghengerezni. A bogár és az álcza sohasem tartózkodik mélyebben, mint 15 czentiméternyi mély­ségben, tehát ily módon sok elpusztítható belőle.

Eltűnő tinta készítése. Oldjunk fel egy rész kékgáliczot alkoholban, egy rész chromsavas kálit nyolcz rész desztillált vízben s e két folyadékot összeöntve, kész a világosbarna színű eltűnő' (szimpathetikus) tinta. Ha ezzel írunk, az a papi­roson láthatatlan lesz, ha azonban a papirt egy kissé meg- inelegítjk, az írás mindjárt olvasható lesz, de kihűlés után ismét eltűnik. Sötétkék ilyen term észetű tin tára tehetünk

-szert, ha vízben feloldott közönséges vasgáliczczal írunk a papirosra. A mint megszárad, ez sem látszik meg, hanem ha vízben feloldott sárga vérlúgsóval leöntjük, akkor az írás sötét­kék színben azonnal elő fog tűnni. Fekete színű ilyen eltűnő írást úgy állíthatunk elő, ha higított kénsavat kevés gumtni- arabikummal vegyítünk s ezzel írunk a papírra; ez is teljesen láthatatlan lesz, de mihelyt megmelegítjük a papirt, azonnal szép fekete színben fog előtűnni az írás. Ha közönséges czit- romlével írunk, azzal is elérjük ezt az eredményt.

Egyszerű jégeltartás. Mindenféle nagyobb költség és munka nélkül következőkép lehet a jeget eltartani: Hűvös, árnyékos helyen kerekítsünk a földön egy 5—6 méter átmérőjű kört, melyet rakjunk ki jó vastagon szalmazsuppal s erre rakjuk aztán a jeget. Az alsó jégréteget azonban úgy szét kell verni, hogy a jégdarabok legfeljebb ökölnyi nagyságúak legyenek. A jégrakást aztán felfelé haladva, mindig keskenyítsük, hogy a jégrakomány kúpalakot nyerjen. Helyes dolog a jeget több napon át rakni s este a csomót megöntözni, hogy reggelre egy tömeggé fagyjon, miért is ezen működésre hideg időt kell választani. Mikor kész a rakomány, apró szalmával borítsuk körül, mely alul legalább 130 czentiméter vastag, felül pedig méteres legyen és erősen szorosra kell taposni, nyomtatni s még nádkévékkel is körültámogatni, beborogatni. Midőn aztán nyáron jeget veszünk ki, ezt kora reggel tegyük a hűvösön, kibontván a takarót, melyet aztán ismét gondosan betapossunk.

Erős szagoktól megszabadulni. Néha olyasmivel dolgozik az ember, a minek szaga sokáig megérzik a kezén, hiában mossa közönséges szappannal és vízzel. Ily esetben rendesen czélt érünk, ha porrá tö rt m ustárliszttel dörzsöljük meg a kezet jó erősen. De edények s egyéb tárgyak szagát is eltün­tethetjük a mustármag-liszttel való dörzsölés által.

Ezüstbanalak gondozása. Hogy a ritkán használt ezüst­kanalak szép fényüket el ne veszítsék, nem szabad azokat — mint általában szokás — selyem- vagy itatóspapírba bur­kolva tartani, m ert így elhomályosodnak, hanem az. ismert staniollemezekbe kell azokat jó szorosan begöngyölgetni, midőn eredeti fényüket meg fogják őrizni.

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 273

Faedény védése a nedvesség ellen. A faedény pinczében vagy más nedves helyen rendesen megpenészedik, meggom- básodik. Hogy ezt elkerüljük, készítsünk 3 rész kolofonium- ból és 1 rész lenmagolajból keveréket, a melylyel a faedényt, miután azt előbb jól kiszárítottuk, langyos melegen kenjük be. Ez által az edény külső részén fényes, erős máz szárma­zik, melyen a penész nem tud elhatalmasodni s általában az edény sokkal tartósabb lesz.

Fatuskók kiirtása. A hol sok a fa és kevés a munkaerő, vagy sziklás a talaj, ott a fatuskókat czélszerű az amerikai módszer szerint kiirtani. Ez pedig így megy végbe: Őszszel vagy tél elején, a tuskó nagyságához képest, több, 5—6 czenti- méteres lyukat fúrunk a tuskóba, te le tö ltjük azokat koncent­rált salétromsavval, aztán parafa dugóval bedugdossuk. Télen át a salétromsav bele eszi magát a gyökér minden részébe. Tavaszszal aztán petróleumot öntünk a lyukakba s meggyújt­juk, mire a tuskó a gyökerekkel együtt szépen ki fog égni.

Faoszlopok tartóssá tétele. Hogy a kapufélfák, czulápok s egyéb ilyesmi a földben el ne rothadjanak, arra nézve biztos a következő eljárás: Az illető oszlop alsó részébe, a földszintől pár hüvelyknyi magasságban, jó vastag fúróval fúrjunk ferdén lefelé menő lyukat, úgy, hogy az körülbelül az oszlop közép­pontjában végződjék. Ekkor töltsünk a lyukba felolvasztott kékgáliczot, hogy a lyuk majd egészen tele legyen, aztán egy kivehető fadugóval dugjuk be. Ezt az eljárást évenként pár­szor kell ismételni s az oszlopok igen soká teljesen épen fognak a földben maradni.

A szálfa épségét megtudni. Ha gerendának vagy egyéb ilyesminek való fenyőszálat vásárlunk, természetesen nagyon szükséges megtudni, hogy ép-e az belől? Mert sokszor az ilyen fa kívülről teljesen hibátlannak látszik, holott belől rothadás, vagy egyéb hiba van benne. Hogy tehát ezt megtudjuk, nem kell egyebet tennünk, mint fülünket a szálfa egyik végére tartani, míg a másik végét valakivel egy nagy kulcs, vagy egyéb vastárgy segélyével megütögettetjük. Ha a fa ép, akkor tiszta erős kongású, szinte csengő hangod hallunk, míg ellen­kező esetben csak tompa pufogást. A teljesen ép fa végét meg-megütögetni sem szükség, csak megkapargálni, már annak a hangja is világosan fog halatszani, ha bár a fa akár 10—15 öles hosszúságú volna is.

Fatárgyak foltozása. Ha valamely fatárgyon lyuk vagy repedés támad, azt következőképen foltozhatjuk ki igen egy­szerűen : Vegyünk jó bükkfából való finom fűrészport s kever­jük össze enyvvel. Az így nyert péppel tömjük be a lyukat vagy repedést jól, úgy, hogy a fatárgy előbbi alakját ismét visszanyerje. Ekkor hintsük be még jól a fürészporral s ver- dessük be jól. Miután az egész megszáradt, dörzsöljük, illető-

18Hasznos Kalauz

274 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

lég csiszoljuk meg jól üvegpapirossal, vagy horzsakővel simára. A betömött és megszáradt fűrészporpép olyan kemény, hogy bármely szög megáll benne.

A fal sárgára meszelése. Egy kiló vasgáliczot olvaszszunk fel 4 liter vízben s ezt keverjük a meszelésre szánt mész közé. Különben minél több vasgáliczot teszünk a mészbe, annál sötétebb lesz tőle a fal. Szokták a falat okkerrel vagy egyéb­bel is sárgára meszelni, de a fent elmondott mód szerint sok­kal tartósabb lesz a fal színe és kevesebbe is kerül.

Falak védelme a nedvesség ellen. Ha a fal valamelyik része nagyon ki van téve az eső csapkodásának, akkor úgy tegyünk vele, hogy szappanos vízzel meszeljük be, m ert ez beleveszi magát a falba s nem engedi oda az esővizet behatolni. Megjegyzendő, hogy ez az olyan falnedvesség ellen nem hasz­nál, a mely a földből szívódik fel s száraz időben is kiadja magát.

A falak nedvessége ellen. Sok épületnél tapasztaljuk, hogy a falak, bármit tegyünk is velük, felnedvesednek, minélfogva nem csak igen csúf kinézésű lesz a fal, hanem a lakást is felette egészségtelenné teszi. Hiába vakoljuk be újra az ilyen falat, csak megint át fog az nedvesedni nem sokára, tehát más orvoslási módhoz kell folyamodnunk. Ugyanis a fal ned­vessége attól származik, hogy az építő anyag rossz, likacsos természetű, a mely aztán a föld nedvességét magába felszívja. Legjobban szemlélhetővé és könnyen érthetővé tehetjük ezt, ha előveszünk egy darab fehér czukrot és azt ráteszszük egy olyan tányérra, a melyben egy kevés víz van. S mit fogunk tapasztalni? Azt, hogy a czukor elkezdi a vizet felszívni, mind- jobban-jobban, míg végre az egész darab a tetejéig átnedvese­dik. Tehát ugyanez történik a fal nedvesedésénél is. Ha a fal rosszulégetett, likacsos téglából vagy vályogból van építve, ez a likacsos anyag épen úgy felszívja a vizet, mint a czukornál láttuk, tehát átnedvesedik. S az ilyen nedves falat hiában igyekszünk úgy kiszárítani, hogy a tapaszát levakarjuk s újon­nan bevakoljuk. Ez nem ér semmit, mert az elmondottaknál fogva a fal teste csak nedves marad s mentői előbb lerúgja vagy átnedvesíti a vakolatot megint. Hogy tehát a fal nedves­ségét elkerüljük, olyan anyagból kell annak az alapját rakni, a mely nem likacsos, a milyen pl. a jól kiégetett, vasas tégla. Azonban a hol ez nem kapható vagy sokba kerülne, ott más­kép is segíthetünk a dolgon, olyanformán, hogy egy csomó közönséges téglát kátrányba m ártunk s a földszinénél ilyenből rakunk a falba egy pár sort, A kátrány a vizet fel nem veszi, ennélfogva, ha a földalatti falrakás elkezdi a föld vizét fel­szívni, a nedvesség nem haladhat a kátrányos rétegnél feljebb és így a fal felső része szárazon marad. Ha azonban már készen álló nedves falat akarunk kiszárítani, akkor úgy kell

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 275

tennünk, hogy az illető nedves falat alól részletenként egészen kivágjuk s a régi anyag helyett a lyukat az em lített vízhatlan anyagok valamelyikével rakjuk ki s így tovább, míg csak az egészszel készen nem vagyunk. Mindez nem kerül valami tú l­ságos sokba s a munkát akárm elyik jó kőmives könnyen végre tudja hajtani.

Fára tintával írni. Ha azt akarjuk elkerülni, hogy a fán a tinta szét ne folyjék, hanem olyan szép legyen, mint a jó papiron, akkor a fát, mielőtt írnánk rá, dörzsöljük be finom porrá tö rt gyantával, melyet aztán letörölvén, az írást meg­kezdhetjük.

Fátyolt keményíteni. Egy tiszta lenkendőt jó minőségű, tiszta gabonapálinkával megnedvesítünk, azután a megkemé- nyítendő fátyolt a kendőnek egyik felére fektetjük és a másik felével letakarjuk. Ha erre a fátyol is teljesen megnedvesült, papir közé rakva kivasaljuk.

Fekete tinta készítése. Jó és olcsó fekete tin tát készít­hetünk a következő módon: Vegyünk hat rész porrá tö rt gubacsot, négy rész gummi-arabikumot, négy rész vasgáli- czot, öt rész meleg esővizet vagy destillált vizet és 50 rész jó boreczetet. Ezen anyagokat üvegbe téve, vagy nyolcz napig meleg helyen tartsuk , miközben többször felrázogassuk. Nyá­ron jó a folyadékot az említett nyolcz napig a nap sütésének kitenni.

Féregirtó por. Nagyon jó a persa rovarirtó por, az ú. n. Zacherlin, mindenféle féreg ellen, csakhogy drága. Meglehetősen helyettesíthetjük ezt vadrozmarinnal, melyet legjobb virágzása alkalmával gyűjteni.

Fümagkeverékek rétek és legelők számára. Ha réte t (állandó kaszálót) vagy legelőt akarunk vetni, akkor a következő mag­keverékeket használhatjuk, — az itt feltüntetett magmennyi­séget katasztrális holdanként é r tv e :

1. Nehéz , hideg talajú rétekre:

Mezei komócsin . . . . . . 7 kilóCsomós e b i r .................... . . . 4Taraczkos tippan . . . .. . . 4 D

Magas réti csenkesz . . . . . 3 VAngol p e r j e ......................... . . . 3Franczia p e r j e .................... , . . 3Elegy faj h e r e ..................... . . . 3 VSzarvas kerep . . . . . . 2 ??Fehér here ..................... . . . 2

1 8 ’

276 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

2. Lápos rét ek számárai :Mezei komócsin . . . . . . . 7 kilóTaraczkos tippan . . . . . . 6 11Franczia perje . . . . . . . 6 V

Pelyhes czirokfű . . . . . . 4 n

Parlagi ecsetpázsit . . . . . . 4 11Elegyfaj h e re .................... . . . 2 n

Fehér here .................... 2j?

S zarvaskerep .................... . . . 2 n

3. Száraz, könnyű ta lajú ré tek szám ára:Réti bugás perje . . . . . . 7 kilóFranczia p e r j e .................... . . 4 11

Angol p e r j e ......................... . . 3 11

Nagylevelű csenkesz . . . . . 4 11

Agrostis vulgáris . . . . . . 2 n

Puha r o z s n o k ..................... . . 3 n

Mezei z a b ............................... . . 2Szagos kéthim-pázsit . . . . . 1 V

K om lóhere.............................. . . 2 11

Fehér here .......................... . . 2 11

Sövény bükköny . . . . . . 2 VMezei b ü k k ö n y .................... . . 1 n

á. Árnyékos fekvésű ré tek szám ára:Közönséges perje . . . .Franczia p e r j e .................... . . 6 11Csomós e b i r ......................... . . 6 11

Pelyhes czirókfű . . . . . . 3 V

Angol p e r j e ......................... V

Olasz p e r j e ......................... . . 2 11

Szagos kéthim pázsit . . . . . 2 11

Vörös h e r e ......................... . . 2 11

K om lóhere.............................. . . 2 11

Fehér here ......................... . . 1 11

5. Legelők szám ára nehéz, nedves talajonMezei komócsin . . . . . . . 6 kilóKözönséges perje . . . . . . 4 11Taraczkos tippan . . . . . . 3 11Parlagi ecsetpázsit . . . . . . 3 11Pelyhes czirokfű . . . . . . 2 nTarajos czinczor . . . . . . 2 V)

Magas réti csenkesz . . . . . 2 ii

Elegyes here . . . . . . . . 4 V

Fehér here . . . . . . . . 4 n

K om lóhere.................... . . . . 1 11

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 277

6. Legelők szám ára száraz, hom okos talajon :Nagylevelű csenkesz . . . . . 4 kilóRéti bugás perje . . . . . . 4 ?5Agrostis vulgáris . . . . . . 3Angol p e r j e .......................... . . 3Taraczkos tippan . . . . . . 2Bromus e r e c tu s ..................... . . 2 VTarajos czinczor . . . . . . 2 V

Elegy h e re ............................... . . 3Fehér h e r e .......................... . . 4K om lóhere............................... . . 3

A gabona magtári forgatása. A gabonaféléknek a m agtár­ban való forgatása igen fontos munka, a melynek az a czélja, hogy a gabonát szárazon ta rtsa s meggátolja annak felmelege­dését, megdohosodását is. Helytelen dolog volna azonban na­gyon a gabonát esős időben forgattatni, mivel ezáltal a halmokba nedves levegőt ju ttatnánk, a mi a megnyirkosodást előmozdí­taná. A forgatásnak száraz, hűvös időben kell történnie, nyá­ron át a kora reggeli órákban, m ert a száraz levegő okvetlen szükséges ahhoz, hogy a gabona egészséges maradjon.

A gabona tisztítása. Üszögös, földes gabonát nagyon jól meg lehet tisztítani fürészporral. Ez azonban ne fenyőből való legyen s lehetőleg aprószemű és száraz. Ha a gabona nagyon tisztátalan, akkor egy hektoliter búzára vagy két liter fűrész- port számítunk, melyet a gabonával jól összelapátolunk, aztán kirostáljuk. Különösen az üszögtől lehet a gabonát így jól megtisztítani, de csak használatra vagy eladásra, míg a vető­mag csávázását nem szabad elmulasztani.

A gazdasági termények apadása. Minden termény többet vagy kevesebbet veszít állás közben súlyából, száradás követ­keztében, nevezetesen egy év alatt körülbelül ennyit:

Búza és rozs . ..................... 1 százalékot.Zab és árpa . ..................... 2 ??Hüvelyesek ..................... 2 1/, VSzéna . . . .....................8—10 ?JRepcze . . . .....................12—15 n

A burgonya súlyából deczember végéig 3x/2 százalékot, márczius végéig hét százalékot, április végéig kilencz százalé­kot vészit.

Hajtószíjak összeragasztása. A szétszakadt hajtószíjakat chromenyvvel lehet jól és tartósan összeragasztani. Egy öt czentiméteres szíjat a két végét 10—12 czentiméternyire he­lyezve egymás fölé, összeragasztottak s az összeragasztott részek 560 kiló megterhelés m ellett csak 24 óra múlva men­tek szét. Ha az ily ragasztott szíjak végfelületeit még egy

278 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

kevéssé átvarratjuk, a szíjak még hosszú ideig elszolgálnak. A chromenyv előállítására 100 rész enyvet körülbelül 12 órán át tetszés szerinti mennyiségű hideg vízben feláztatunk, a felesleges vizet szintén leöntjük, a felázott enyvet vízfürdőben megolvasztjuk, két százalék gliczerint és három százalék chromsavas-kálit teszünk hozzá és ebben felolvasztjuk. Ezzel a még forró oldattal gyorsan bemázoljuk a szíjvégeket, melye­ket előbb ráspolylyal érdesekké tettünk, s azután az össze­ragasztott szíjat két kemény deszka közt jól összepréseljük s vagy 24 óráig így hagyjuk. Vízfürdőben való olvasztás alatt azt értjük, hogy az enyvet nem szabad tűzön melegíteni, ha­nem az enyvet tartalm azó edényt egy másik, forró vízzel telt edénybe állítva.

A házi tücskök ellen. Hogy ezen alkalmatlan féregtől sza­baduljanak, némelyek csalétket szoktak ellene alkalmazni. Ugyanis valamely fényes, sima felületű mosdótálat vagy egyéb ilyes edényt a szoba padlójára tesznek s homokkal úgy öntik körül, hogy az szineljen a tál szélével. A tál közepébe aztán sörbe vagy tejbe áztatott rongyokat tesznek, minek a szaga odacsalja a tücsköket, melyek a síkos tálba belemennek, de kimászni nem tudnak. A vén, szárnyas tücskök közül azonban több kirepül, m iért is gyakran meg kell nézegetni a tá lat s a fogoly tücsköket megöldösni. A tücsök a falak, padlók stb. repedéseiben lakik s petéit is ide rakja. Itt tehát őket leg­könnyebb megsemmisíteni, úgy, hogy ide valamely irtószert fecskendezünk vagy fújtatunk be. E czélra legjobb a Zacherlin rovarpor.

Hogy lesz a fa tartósabb? A mely fát gerendának, desz­kának vagy effélének kiszemeltünk, azt május havának elején, a mikor még teljes nedvében van, foszszuk meg háncsától (héjától), s a héjától ilyenkép megfosztott fát őszig vagy a tél kezdetéig hagyjuk így állani, csak akkor vágjuk le s fűré­szeljük fel deszkákká és gerendákká. Ezáltal hasonlíthatatla­nul keményebb, tömöttebb, szilárdabb fát nyerünk, mint a minő rendesen télen, a háncscsal együtt levágott fa. A bükkfa, mely rendesen, igen hamar férgessé szokott lenni, épületfának általában nem alkalmas. Egy erdész azonban, hogy a bükkfát épületfának sikeresen használhassuk, az itt következő eljárást tanácsolja: A tél végével vagy tavasz kezdetén a iának főgyö­kereit a földben elvagdaljuk s ha szükségesnek mutatkozik, a törzset támaszokkal látjuk el. Eleintén tengődik még a fa, de a favágás idejéig teljesen kiszárad és keménységre nézve a tölgyfával versenyez, a nélkül, hogy megvetemednék. H ajó tartós szőlőkarókra akarunk is szert tenni, akkor az ennek szánt ágakat már kora tavaszon foszszuk meg héjuktól s csak tél elején vágjuk le és hasogassuk fel karónak.

Homokkő kinézésű fa előállítása. Valamely fatárgyat a

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 279

homokkőhöz egészen hasonló külsejűvé tehetünk úgy, ha az illető fát vékony olajréteggel kenjük be, erre pedig tisztára mosott homokot hintünk. Száradás közben az apró homok­szemek a fasejtekbe hatolnak s úgy odatapadnak, hogy meg- száradás után a fa homokkőhöz lesz hasonló. Az így elkészí­te tt fa ezenkívül az idő viszontagságainak is jól ellenáll és igen tartós lesz.

Az írás megaranyozása. Ezt következőkép eszközölhetjük: Keverjünk a közönséges tintához egy kis enyvet s írjuk le vele rendesen, a mit akarunk. Mikor az írás megszáradt, rak ­junk rá aranyfüstöt (a mit nagyobb kereskedésekben olcsón kaphatni) s egy posztódarabbal nyomkodjuk rá, egy kis idő múlva pedig a felesleges aranyfüstöt ecsettel seperjük le. így az írás olyan lesz, mintha csupa aranynyal volna írva.

Keményítökészítés burgonyából. A burgonyából (krumpli­ból) házilag könnyen lehet keményítőt előállítani a következő m ódon: A burgonyát tisztára meghámozzák és azon nyersen lereszelik, a reszeléshez körülbelül ötször annyi vizet adnak s az egészet kendőn átszűrik. Az így nyert üledéket még egy párszor vízzel kitisztítják s kész a használatra a keményítő. Kevésbbé ismeretes dolog, hogy a keményítőről leöntött vizet felforralva vagy hidegen a mosáshoz lehet használni, főleg a festett vászonnemű és selyem mosására, melyeknek színét ez a víz nem támadja meg; ha a keményítővízben megmosott selymet nem öblögetik ki más vízzel, az fényes és kemény fog maradni.

Keményítökészítés vadgesztenyéből. A vadgesztenyéket meghámozzuk, azután összezúzzuk, tiszta vizet töltünk rájok és néhányszor jól összekavarjuk. Körülbelül 12 óra múlva a keveréket zsákba teszszük és ebből folytonos kavarás és a víznek rátöltése mellett a vadgesztenyéknek liszttartalm át a zsák alá helyezett edénybe szorítjuk. Ha a zsákból már csak tiszta víz ömlik ki, akkor 'ez jele annak, hogy a keverék több lisztet nem tartalmaz. Az edényben megülepedett lisztről a vizet 24 óra elmúltával leszűrjük s a lisztre tiszta vizet ön­tünk. Ezt kétszer-háromszor ismételjük. Ha a vizet utoljára leszűrtük, a lisztet néhány óra múlva deszkákra rakjuk és megszárítjuk. A teljesen megszáradt lisztet megszitáljuk és mint a közönséges keményítőt használjuk. A vadgesztenyéből készült keményítő főleg a finom fehérneműnek igen szép fényt kölcsönöz.

A kemény víz lágygyá tétele. A kemény víz tudvalevőleg sem mosásra, sem hüvelyes vetemények főzésére nem igen alkalmas, segíthetünk azonban rajta olyanformán, ha egy kis mosószódát teszünk bele. Hogy m ennyit? az a víztől függ s a próba mutatja meg. Tájékozásul szolgáljon, hogy 10 liter

280 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

vízbe egy deka szóda rendesen elég, melynél olykor — a mint a próba m utatja — hol többecske, hol kevesebb szükséges.

A kést a nyélbe erősíteni. Ha a kés pengéje kitágult vagy épen ki is esett a nyeléből, igen könnyen és egyszerű módon segíthetünk a dolgon magunk is. Vegyünk ugyanis két rész finom porrá tö rt kolofóniumot és egy rész finom krétaport, melyet jól összekeverve a kés nyéllyukába töltjük, aztán a kés­penge illető nyélrészét megtüzesítve, hirtelen belenyomjuk.

A kést nyelébe erősíteni. (Más.) Ha a kés nyeléből kitá­gult, nagyon jól beerősíthetjük azt megint, ha fehér szurkot téglával összetörünk s az így származott porral a késnyelet megtöltjük, a kés vasnyelét pedig megtüzesítvén, belenyomjuk mire az szilárdul oda fog ragadni.

Kitűnő fekete tinta készítése. Egy kilogramm m egtört aleppó-gubacsot két liter szeszbe teszünk és 40—60 foknyi meleg helyre állítjuk. Ha a szesznek körülbelül fele elpárol­gott, akkor három liter tiszta lágy vizet öntünk hozzá, az egészet jól összekavarjuk s szintén egy lenrongyon keresztül szűrjük. Az ekként nyert folyadékhoz 25 dekagramm glicze- rint, ugyanannyi föloldott vasgáliczot adunk, az egészet né­hány napig időnként megkavarjuk és végül palaczkokba tö lt­jük, melyeket jól el kell dugaszolnunk. Hogy a tintának a megpenészedését megelőzzük, ajánlatos néhány csöpp karbol­savat vegyíteni hozzá.

Kocsikenöcs készítése. Jó és olcsó kocsikenőcsöt ad a faolaj, a melybe télen át való használatra egy kevés grafitot keverünk s ezt minden kenés előtt jól felkavarjuk; nyárára azután a faolajat ugyanannyi olvasztott marhafaggyúval kever­jük s e keverékbe teszszük a grafitot. A grafitból azonban sohase szabad túlságos sokat használni, mert különben a ke­nőcs hamar kiszárad s a kerék nemcsak nyikorog, de meg is gyulladhat. Ez a keverék, melyet mindig híg állapotban hasz­nálunk, nemcsak jobb, de legalább felényivel olcsóbb is, mint bármily, boltban vásárolt kocsikenőcs.

A kőszén eltartása. A kőszenet sokan fedetlen, nyilt he­lyen tartják , hol az idő minden viszontagságainak ki van téve. Ez pedig igen helytelen eljárás, m ert a kőszén ilyen­formán tüzelő erejéből igen sokat veszít. A kőszenet tehát mindenesetre fedél alatt kell tartani.

A lábbeli-talpat tartóssá tenni. Mindenféle bőrtalpat na­gyon tartóssá lehet tenni a következő eljárással: Mikor még új a talp, használat előtt bekenjük azt firnájszszal s miután ez félig megszikkadt, finom, tiszta fehér homokot szórunk reá, mely homokból, a mi oda nem ragadt jól, azt lesöpörjük. Meg- száradás után megint befirnájszoljuk és behomokozzuk a ta l­pat, mint előbb s ezt teszszük még néhányszor, végre utoljára megint befirnájszoljuk s aztán pár napig száradni engedjük.

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 281

Az így előkészített talp két-három annyi ideig is eltart, mint rendesen.

A lámpaüvegek elpattanása ellen. Hogy a lámpaüveg köny- nyen ne pattanjon, a mint megvettük, állítsuk bele hidegvízbe s így tegyük a tűzhelyre, hogy lassan felforrjon a víz. Mikor felforrt, vegyük el a tűztol s így mindenestől engedjük ki­hűlni, miközben az üveg érintetlenül benne marad. A mint a víz kihűlt, kiveszszük az üveget, szárazra megtöröljük s készen van az egész mesterségünk. így az üveg olyan belső átválto­záson ment át, hogy sokkal erősebb lesz, mint azelőtt volt. Ugyanezen eljárást sikeresen alkalmazhatjuk minden másféle üvegnél is.

A lámpalángot erősíteni. Ha a petróleumba egy kevés kámfort teszünk, sokkal fényesebb lánggal fog lámpánk vilá­gítani, mint máskülönben. A kik ezen eljárást gyakorolják, egy félliternyi petróleumba mogyorónyi nagyságú kám fordara­bot szoktak tenni.

A legyek ellen. Ezen alkalmatlan férgek távoltartására vagy elpusztítására többféle módot ajánlanak, melyek közül megemlítjük azt, a mit sokan erősítnek, hogy ha virágcsere­pekben riczinust tenyésztünk s ezt ablakainkban tartjuk, akkor a légy állítólag nem fog az ilyen szobákba betódulni. Legsike­resebb eljárások egyike az enyves náddal, gallyakkal stb. való fogás is, mely abban áll, hogy nádszálakat, gallyakat papír­darabokat stb. bekenünk valamely ragadós anyaggal s az emlí­te tt tárgyakat oda teszszük, a hova legtöbb légy jár. A legyek rászállnak ezen tárgyakra s odaragadva elpusztulnak. Ilyen légyenyvet következőleg készíthetünk: 32 rész kolofóniumot olvaszszunk össze hat rész repczeolajjal s midőn már össze­olvadt, keverjünk még hozzá hat rész czukorszirupot. Méreg­mentes légyvesztő papirt pedig porrá tö rt fekete borsból ké­szíthetünk, ha azt czukorsziruppal lágy tésztává keverjük és szürke itatós papírra felkenjük. Az ilyen papirt aztán úgy használjuk, mire a közönséges boltbeli légyvesztőt szoktuk használni.

Legyek ellen. (Más.) Ha meszelés alkalmával a mészbe egy kevés timsót kevernek, akkor az ilyen falat kerülni fogja a légy s a szobában sem fog szívesen tartózkodni. A timsó ilyetén használata az emberi egészségre nézve legkevésbé sem ártalmas.

A lószerszámok kezelése. A lószerszámokat rendesen víz­zel szokták megmosni, a mi igen rossz szokás, mert a bőr nagyon megkeményedik s aztán feldörzsöli az állatokat. Hogy ez ne történjék, vegyünk egyenlő mennyiségű lenmagolajat és szappant s olvaszszuk fel tűzön. E kenőcscsel kenjük be a szerszámokat azon az oldalon, mely a testhez ér. Ha a

282 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

kenést többször ismételjük, akkor e szerszámok jó karban maradnak s a nedvesség hatásának is ellentállnak.

Máz a hámszerszámok kifényesítésére. 3 és x/2 dekagramm jó enyvet vízben áztatunk. Ezen még meleg oldathoz 5 deka­gramm, szintén a tűz fölött vízben feloldott közönséges szap­pant töltünk és jól összevegyítjük. Az egésznek föloldásához körülbelül 1 és V2 liter víz szükséges. Ha a két oldat jól össze­vegyült akkor öt, egész hat dekagramm előbb pálinkában vagy eczetben párolt firnájszt és három és 1/2 dekagramm búzából készült keményítőt (mely utóbbit a föntebbi arány- fa n készített hideg, szappanos vízben fel kell oldanunk), adunk hozzá és az egészet jól összekeverjük. Erre a keveréket szén- tűzre helyezzük és a vizet elpárolgatjuk. A keveréket külön- ban még mielőtt a víz elpárolgott volna is, használhatjuk : az elpárolgást a kemenczében vagy a napon eszközöltethetjük, mely czélra ajánlatos a keveréket lapos edényekre tölteni. Használat előtt a megszáradt mázat sörben vagy vízben kell föloldanunk. Az ezen mázzal bekent hámszerszámok egészen újaknak látszanak. Megjegyzendő azonban, hogy a hatás annál kedvezőbb lesz, minél vékonyabban mázoljuk be a hámszer­számokat.

Megkeményedett bőrnemü megpuliítása. Gyakori eset, hogy ha a csizma, vagy általában bármi bőrből készült lábbeli vagy egyéb tárgy átázik s azután egy darabig használaton kívül hever, annyira megkeményedik, hogy használni sem lehet. Az ilyen tárgyat következő egyszerű módon puhítjuk meg újra: néhány órára vízben áztatjuk, majd ruhával megtörölgetvén, szikkadni engedjük, aztán langyos zsírral vagy olajjal jól bedörzsöljük. E kezelés után olyan puha lesz a bőrtárgy mint a bársony.

A mezei égerek ellen. Egy magyar gazda a következő egyszerű eljárást ajánlja a mezei egerek elpusztítására: Elő kell venni jó nagy, alól hasasodó, belől mázos fazekakat s azokat elásni azon helyeken, hol leginkább mutatkozni szoktak az egerek. Ügy kell pedig elásni, hogy a fazék felső széle épen szineljen a föld felszínével; ha pedig az idő esős, akkor nagyobb­részt be lehet a fazekat fedni, csak épen hogy egy kis nyílás maradjon. Midőn ez így megvan, szalonnából töpörtőt pörkö­lünk s néhány darabot a fazekakba teszünk. Ezen csemege szagára csapatostól mennek az egerek a fazékba, de onnan kimászni nem tudván, könnyen megsemmisíthetők. A fazeka­kat aztán gyakran sorra kell vizsgálni, a megfogott egereket megsemmisíteni, a felfalt tepertőt pedig újjal pótolni. Hogy különben az egerek hamar fel ne falják a tepertőt, illetőleg sokat el ne fogyaszszanak, még czélszerűbb úgy tenni, hogy szalonnazsírban apróra vagdalt parafadugót pörkölünk meg, a mi tovább ta r t és kevesebbe is kerül mint a tiszta szalonná­

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 283

ból előállított tepertő. Ha már huzamosabb ideig szolgált a fazék, akkor jó lesz forró vízzel kimosni, hogy az egérszag nagyon ne érezzék rajta, mert az gyanakodóvá tenné az egere­ket. A pörkölt parafadugót is jó naponként frissen készíteni s a fazekakban is felújítani, hogy a szag annál jobban érezzék s annál tömegesebben csalja oda az egereket.

A moly pusztítása ellen. Hogy a szőrmeféléket a moly pusztításaitól megóvjuk, tegyünk borszeszbe kámfort és papri­kát s állítsuk az egészet meleg helyre, míg a kámfor feloldó­dott. Az így előállított folyadékot ruhán szűrjük át s perme­tezzük be vele egyenletesen a szőrmét, aztán göngyölgessük össze s csomagoljuk be sűrű vászonba. Ha jól jártunk el a dologgal, biztosak lehetünk, hogy a moly nem fog a szőrmébe bele kapni.

A nedves gabona eltartása. Ha aratáskor és csépléskor kedvezőtlen idő járván, az ember kénytelen a szemet nedvesen a magtárba hordani, ilyen esetekben legjobb a gabonát poly vás- tól együtt beraktározni, mert így egy-két hét alatt magába szívja a polyva a nedvességet. Midőn ez megtörtént, a meg- nedvesedett polyvát szelelő rostán el kell a magvaktól válasz­tani, a következő napokban pedig a gabonát erősen meglapá­tolni, olyanformán, hogy szemeket a levegőbe felszórjuk, hogy a levegővel lehetőleg minél jobban érintkezésbe jöhessenek.

Nedves falak kiszárítása. Olyan helyeken, hol a falakhoz könnyen hozzáférhetni, a fal hosszában vékony árkot kell húzni egészen az alapmélységig, ezen árkot azután tele kell tölteni oltatlan mészszel s darabos szénnel oly módon, hogy körülbelül 30 czentiméter vastag rétegre 10 czentiméter vastag szénréteg jöjjön. Az oltatlan mész mindenhonnan magához ragadja a vizet, s minthogy máshol nem kaphatja, a falból vonja el. Ez által a fal egyre szárad, a mész pedig megoltatik. A közte levő szénnel az oltatlan mész aztán olyan réteget képez, melyen keresztül a talaj vize nem hathat a falhoz, úgy, hogy az tökéletesen kiszárad.

Olcsó padlófesték. Szedjük össze dióéréskor a zöld dió- kopáncsokat s rakjuk csomóra valamely esőtől védett helyen és hagyjuk úgy, míg megfeketednek s meglágyulnak. Ekkor addig főzzük a kopáncsot vízben, míg a leve sűrűsödni kezd, midőn is szitán átszűrjük meg. Ez lesz a padlóra való festék, me­lyet következőkép használunk: Súroljuk fel a padlót szép tisztára s várjuk meg, míg tökéletesen felszáradt; ekkor be­mázoljuk forró dióhéjlével s a mint ezt beitta és megszáradt, még egyszer ismételjük abem ázolást, de most már nem vár­juk, míg teljesen megszáradt, hanem jól bekenjük lenmagolajjal. Ez a padlófestés igen tartós szokott lenni s ha a padló bepisz­kolódik, akkor csak vizes ruhával mossuk le, néha pedig len­magolajos rongygyal megdörzsöljük.

284 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

Padló-máz. Padló-(pádimentom)-mázt következőleg készít­hetünk: S á rg á t: hét és fél rész marónátronlúgot s két és fél rész sárgaviaszt főzzünk össze s keverjünk hozzá V2—2 rész finom porrátört okkert, míg az egész egynemű tömeggé válik. Vörösbarnát: keverjünk a fentebbihez még két rész finomra tö rt umbrát. D iófaszinűt: egy fél rész orleant, egy rész égetett umbrát és egy rész sárga ocker a fenti módon keverve, megadják a kívánt színt. A kész anyagot aztán, miután kihűlt, annyi forró vízzel keverjük fel, míg híg méz sűrűségűvé lett, akkor aztán durva ecsettel rámázoljuk a padlóra s a tökéle­tes megszáradás előtt durva kefével megdörzsöljük. Az első kenés rendesen keveset ér, hanem ugyanezen módon ismételni kell még ezt másodszor is. Egyszerre nem szabad nagy dara­bot bekenni, m ert igen hamar szárad s azután a kefével nem lehet jól működni. Később a padlót gyapjúrongygyal kell meg­dörzsölni, a minek következtében szép, bágyadt fényt fog nyerni.

Patkányok és egerek kiirtása a magtárból. A magtárból az egeret legkönnyebb kiirtani azon időben, midőn a magtár kiürült. Az irtási eljárás a következő: keverjünk össze egyenlő arányban lisztet és tö rt czukrot s helyezzük el azt apró desz­kákon szanaszét a m agtár különböző helyein, mindenik csomó mellé oda állítva egy tányér vizet is olyan alacsony szélű tányérban, hogy az egér könnyen hozzá férjen. Ezt ismételjük4—5 napon át. Ez alatt a patkány egészen rászokik a czukros lisztre s megtanulja a vízre való já rást is és utóbb már gyanút- lanúl, mohón fog enni és inni. Midőn ennyire van a dolog, az em lített liszt és czukor közé még egészen friss, égetett mészport is keverünk, ugyanolyan arányban, mint a lisztet és czukrot, a vizet pedig ugyancsak oda helyezzük most is. Az egér s patkány most is tömegestől fog sietni a rendes etetőre, tele eszi magát, nagyot iszik rá, hanem ekkor aztán vége is lesz, m ert a mésztől felpuffad, mihelyt iszik rá. Mind­já rt az első napokban azért nem volna jó meszet tenni az eleségbe, m ert kivált a patkány nagyon óvatos és gyanakodó s észrevenné a veszedelmet s tá jára se menne többé a csal­éteknek, míg emígy már tapasztalásból tudván, hogy vesze­delem nélkül ehetik, most is bátran tele fogja magát — vesz­tére — enni. Általában jó megjegyezni, hogy akármiféle mérgezett anyaggal igyekezzünk is a patkányt vagy egeret elpusztítani, ugyanazt az anyagot elébb néhány napig méreg nélkül szór­juk a bizonyos helyekre, hogy ezek a kártékony állatok meg­szokják s azután a mérgezett anyagot is gyanú nélkül falják.

A poloskák ellen. A poloskák ellen az eczetsavat kitűnő­nek mondják, mivel ez a szer igen kis mértékben használva is megöli az alkalmatlan férgeket. Kis kézi fecskendővel pedig a bútorok legkisebb repedékeibe is könnyen be lehet perme­tezni. A hol már nagyon elszaporodott a poloska, ott a híg

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 285

asztalosenyvet ajánlják ellenük. Ezt ugyanis minden résbe, repedésbe be lehet ecsetelni, dörzsölni s a mint megszárad, a benrekedt poloskák többé kimászni nem tudnak, de tojásaik is megsemmisülnek. Csak a kenés alkalmával lefolyó cseppeket azonnal le kell törölni nedves rongygyal, nehogy oda szárad­janak s a bútort eléktelenítsék. Padlóréseket s más olyan helyeket is be kell ezen szerrel dugnunk, a hol csak poloskát sejtünk.

A prémek felújítása. A prém, ha sokáig nem használ­juk, gyakran egészen összenyomódik, s ennek következtében elviseltnek látszik. Az ily prémet a következő módon lehet felfrissíteni: Korpát vagy fürészport egy serpenyőben meg­melegítünk, a nélkül azonban, hogy megpörkölnénk, s ezen meleg korpát, illetőleg fürészport kezünkkel a prémbe jól bedörzsöljük. Ezt kétszer, sőt háromszor ismételjük, azután pedig a prémet jól kiporozzuk és megkeféljük. A prém ennek következtében a portól is egészen megtisztúl s ismét igen szép lesz.

A répalevelek penésztetvei ellen. Ha a répaleveleket nagy mértékben ellepi a penésztetű, akkor ennek elpusztítására a következő keveréket sikerrel használhatjuk: 4 liter forró vízbe keverjünk 175 gramm házi szappant és nyolcz liter petróleumot s midőn ez a három anyag jól összevegyült, akkor szaporítsuk fel 20 annyi vízzel, azután közönséges locsoló vagy permetező segélyével öntözzük meg vele a répát, mire a tetvek csakhamar elpusztulnak.

A réti moha kiirtása. A nagyon nedves réteket rendszerint ellepi a moha, a mi pedig a szénatermést tönkre teszi. A föladat ilyen réteknél kettős, ú. m. először boronálás útján a levegőnek a talajba való behatolását elősegíteni és másod­szor a talaj term őerejét megfelelő trágyázás által emelni. A boronálásnak lehetőleg alaposan kell végbevitetnie, úgy, hogy a rét ezen műtét után úgy nézzen ki, mintha teljesen fel volna szaggatva. Felületes boronálás mitsem használ, mert a mohot ki nem irtja. Azon állítás, mintha a mély boronálás a tak ar­mánynövényeket k iir tan á : semmi alappal nem bír, mert ha egyes növények csakugyan kiránthatnak is, a talajban marad­tak annál gyorsabb fejlődésnek fognak indulni. A moha ren­desen silány talajú réteken bírja csak a rétet ellepni, minek következtében az erősen felboronáit rét trágyázását nem szabad elmulasztanunk. A rét trágyázására leginkább m űtrágyát szok­tunk használatba venni. Boronálás alkalmával e szerint egy hold földre legalább öt métermázsa Thomassalakot és ugyan­annyi kainitot hintünk el. Ezen trágyaszerek^ különösen tele- vénydús réíiföldeken minden esetben kitűnő sikerrel alkal­mazhatók, ha ugyan nem túlságosan nedvesek, mely esetben

286 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

a rét először lecsapolandó. A m űtrágyák legczélszerűbb elhin- tési ideje kora őszszel van.

Rózsavíz készítés. A rózsa virágának szirmait (leveleit) sóval jól összegyúrjuk s bőszáju üvegbe nyomkodjuk, hol pár hétig marad. Ezután az így előkészített rózsaszirmot — egy kilóra hat liter vizet számítva, — lombikba teszszük s a víz felét róla lepárologtatjuk. Ez lesz a rózsavíz.

A srófok berozsdásodása ellen. A srófok beolajozás után is könnyen és igen erősen berozsdásodnak, ha melegségnek, vagy nedvességnek lesznek kitéve. Hogy ilyenkor mily keser­ves a srófot kicsavarni, sőt hányszor elszakad az, azt min­denki tudja. Hogy ezt a bekövetkezhető bajt megelőzzük, az igen egyszerű. Nevezetesen készítsünk graphitporból és fagy- gyuból hig kenőcsöt s ezzel mázoljuk be a srófot becsavarás alkalmával. így ez is nemcsak könnyebben fog menni, hanem az ilyen srófot évek múlva sem lesz nehéz kicsavarni.

A svábbogár kiirtása. Ezen nagy, feketés színű, lapos testű éjjeli bogár, melyet muszkabogárnak is neveznek, rendkívül alkalmatlan ott, a hol nagyon elszaporodik, m ert nemcsak nagyon undorító, hanem felette nagyon torkos is s pinczékben, kamarákban, szobákban összemászkálnak mindent, a mint az éj beálltával százanként, ezrenként, előbujnak rejtekeikből. Van azonban ennek az alkalmatlan bogárnak egy igen egyszerű, de mégis sikeres pusztításimódja, am elynek segélyével könnyű szerrel ki lehet irtani. Ez pedig az, hogy azon helyiségekben, a hol a bogár meg szokott jelenni, éjjelre jó mély és meredek szélű tálakat, fazekakat, vagy ilyes edényeket állítunk fel, a melyeket megtöltünk közönséges szappanlével, a milyen mosás után szokott maradni, úgy azonban, hogy az edények ne legyenek egészen tele, hogy majd, ha a bogarak bele hulla­nak, ki ne kapaszkodhassanak ismét. A mint az edények ki vannak rakva, akkor mindegyikhez oda tám asztunk rézsút egy pár darab deszkát vagy kemény papirtáblát, hogy azon a bogár fölmászhasson az edény széléhez. S csakugyan, a mint a nekik kedves szappanszagot megérzik, seregestől vonulnak föl az edényekhez, hol a szappanlébe belepotyogva, elpusz- túlnak. Másnap megint fölállítjuk a fazekakat, mindaddig, míg csak a bogarak végkép el nem vesznek. Szappanlé hiányában lehet levesmaradékot vagy vízzel fölhigított tejet vagy m ara­dék sört is használni.

Sváb- és muszkabogarak irtása. (M ás) Ezen alkalmatlan férgeket nagy sikerrel pusztíthatni úgy, ha rozs- vagy búza­lisztet finom gipszporral keverünk s ezt tányérokban vagy akár a földre kiszórva, olyan helyre teszszük, a hol a bogarak mászkálni szoktak. A mondott keveréket nagy mohósággal fogják enni, de a gipsz megkeményedik bennük, minélfogva tömegestől fognak elpusztulni.

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 287

A szappanlé haszna. Mosás után a szappanlevet, mint haszontalan szemetet rendesen kiöntik valami félreeső helyre, pedig nagyon jól fel lehet azt használni. Nevezetesen jó trágya­szer az gyümölcsfákra, szőlőre, rózsabokrokra stb. A vete­ményes ágyakra vagy virágcserepekre locsolva pedig, kihajtja onnan a gilisztákat, midőn is azok könnyen össszeszedhetők. Megjegyzendő azonban, hogy ha a mosáshoz khlórmeszet is használtak, akkor a szappanlé a mondott czélokra nem alkal­mazható. Jó sikerrel lehet még a szappanlevet a hernyók, földi bolhák és levéltetvek elűzésére is alkalmazni, úgy, hogy az illető helyeket vele meglocsoljuk vagy bepermetezzük.

Szekérkenöcs zsír nélkül. Szekérkenőcsöt zsiros anyag nélkül úgy állíthatunk elő. ha egy rész kátránynyal négy rész megfőzött és szétdörzsölt krum plit keverünk jól össze. Ez ugyan nem lesz olyan jó kenőcs mint pl. a háj, mindazonáltal szükség esetén kielégítőleg használható.

A szerszámok megrozsdásodása ellen. A földmivelési eszkö­zök rozsdásodásának megakadályozása egyszerűen úgy tö r­ténhetik, ha azokat szalonnával és gyantával bevonjuk. Erre a czélra három rész szalonnát összeolvasztunk egy rész gyan­tával s a keveréket egy kefével vagy ruhadarabbal felmázol­juk. Ily módon megóvhatunk a rozsdától minden vas- vagy aczélalkatrészt, a legfinomabbtól kezdve a legdurvábbakig. A kenőcsöt ta rtsuk mindig készletben s a tél beállta előtt, mikor elteszszük az eszközöket, alkalmazzuk.

Szétszáradt faedény helyrehozása. Ha dézsa, hordó vagy egyéb faedény annyira szétszárad, hogy e miatt már használ­hatatlan, sőt összedüléssel fenyeget, akkor tömjük meg szal­mával s öntsünk rá vizet, a mennyi kell, míg t. i. a szalma egészen nedves lett. A szalmát aztán nyomtassuk le kővel s hagyjuk úgy, míg csak az edény helyre nem állott.

Színes tinták készítése. Vörös tin tát úgy nyerünk, ha egy rész gyémántfuchsint 150 rész forró vízben oldunk fel. Violaszin tintát, ha egy rész anilinviolát 300 rész vízben oldunk fel. A sárga tintához egy rész pikrinsav és 150 rész víz kell; zöld tintához egy rész jodzöld és 100 rész forró víz; k é k tintához egy rész vízben oldható, „bleu de nuit“ és 200 rész forró víz. Ezek az elsorolt szerek a droguista-üzletekben s részben a gyógyszertárakban is kaphatók. Megjegyzendő, hogy e tintához destillált vizet kell használni, a mi mindig kapható a patikában, vagy legalább tiszta esővizet.

A szíjak és börszerszámok jókarban tartása. Hogy a lószerszámot az istállókban kifejlődő gáz káros behatása ellen megvédjük, a szerszám kenésére használt olajba egy kevés gliczerint vegyítsünk, mely a bőrt jó állapotban ta rtja meg és azt hajlékonyabbá és jóval tartósabbá is teszi.

288 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

A szobai legyek irtása. A gyógyszertárban kapható porrá tö rt quassiafa (lignum quassiae) az, a mely a legyek ellen jól és gyorsan hat, s ezenfelül a rovarokon kívül másnak nem ártalmas. Ezt vagy úgy használjuk, hogy a faport egy lapos tányérban czukros vízzel vagy tejjel leöntjük és időnként pótol­juk az elpárolgott folyadékot, vagy pedig következőleg készít­jük azt el: 66 gramm quassiafát és 33 gramm tö rt borsot fél liter vízben felényire elfőzünk és 16 gramm szirupot teszünk hozzá, esetleg spiritust is s ezt lapos tányérra töltjük, a melyre előzetesen egy ív vastag itatóspapírt terítettünk. A zöld borőstyánolaj egy tányérra töltve szintén jó szolgálatot tesz, valamint a helyiség kifüstölése' és parázsra hintett tök­levél által is.

A szobapadló bevonása. A padlót (pádimentomot) úgy vonhatjuk be, ha az elébb tisztára felsúrolva, minden repedé­sét beleülő deszkaszilánkokkal betömjük, aztán paraffint össze­törve, terpentinolajban feloldjuk. Midőn az oldat készen van. ezzel ecset segélyével bekenjük a padlót és pedig többször is egym ásután; ha pedig megszáradt, kemény kefével jól fel­dörzsöljük és terpentines rongygyal fényesítjük. Ha azt akarjuk, hogy a padlónak színe is legyen, akkor az em lített oldatba sárga festéket kell keverni. Az ily módon bevont padló tisztán­tartása könnyű, mert azt naponként csak nedves ruhával kell feltörölni, ha pedig fényét veszti, akkor újra terpentines rongy­gyal dörzsöljük meg.

A szú kiirtása. A szút valamely fatárgyból úgy pusztít­hatjuk ki, ha a szú által fúrt lyukakba benzint öntünk vagy fecskendezünk be, azután pedig finom anyaggal vagy egyéb ilyesmivel betömjük. A benzin a szút mind meg fogja ölni. Vigyázni kell azonban, m ert a benzin felette gyúlékony, miért is a mondott mívelet alatt, nem szabad az illető szobában sem égő lámpával járni, sem gyufát gyújtani, vagy dohányozni.

A szúnyogok ellen. Egy darab papírra egy csöpp ánizs- olajat öntünk s ezzel úgy az arczot, mint a kezeket megdör­zsöljük. E papír heteken át használható, anélkül, hogy hatá­sát elvesztené.

Szőnyegek megvédése a molytól. Ha észreveszszük, hogy szőnyegünkbe a moly bele fészkelt, akkor, hogy a további pusztításnak elejét vegyük, borítsunk a szőnyegre egy vizes ruhát s tüzes vasalóval néhányszor húzgáljuk végig. Az ez által kifejlett vízgőzök megölik a molyt minden költésével együtt. Ezen egyszerű eljárást, mindenféle molyirtó szernél hatásosabbnak mondják.

A szűrt vízhatlanná tenni. A szűrt, vagy egyéb ilyes felsőruhát is, teljesen vízhatlaná tehetünk a következő mó­don: Tegyünk harmincz liter vízbe egy kiló timsót, másik 30 liter vízbe pedig másfél kiló ólomeczetet. Miután ezek felolvad-

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 2 8 9

tak, összeöntjük, engedjük leülepedni s erről az üledékről a tiszta folyadékot leöntve, ebbe m ártsuk bele a szűrt, azután pedig szárítsuk meg. Az így elkészített szűr a legnagyobb eső­ben sem fog átázni.

Tartós festék vastárgyakra. A vaseszközöket a rozsda marásától úgy lehet legegyszerűbben megóvni, ha valamely alkalmas festékkel bevonjuk azokat. E czélra legjobb a len­olaj. Hogy pedig ennek lehámlását megakadályozzuk, bernázo- lás előtt mossuk meg az illető vastárgyat jól s miután meg­száradt, úgy alkalmazzuk a lenolajjal való bedörzsölést. Ha a vastárgyak olyan kicsinyek, hogy könnyen izzóvá tehetők, akkor jobb azokat izzítani s úgy dobni be a lenolajba. így oly erősen fog az olaj a vasra tapadni, hogy onnan sem a leve­gőnek, sem a víznek, vagy fagynak behatása alatt nem fog leválni, vagy lepattogni.

Tartós máz öntöttvasra. Szinte elpusztíthatatlan mázt adhatunk az öntöttvas-kályhának a következő módon: Először is mossuk meg a kályhákat valami gyenge savval, pl. sósav­val, vagy vízzel kevert kénsavval, szárítsuk meg, azután húz- gáljunk végig rajtuk egy reszelőt, drótkefét vagy más érdes tárgyat, hogy simává legyenek. Ekkor az illető vastárgyakat többször nyers petróleummal mázoljuk be s mindannyiszor hagyjuk megszáradni. Ezután keféljük meg erős szőrkefével, miáltal sötét fényt kapnak, mely hőségben is megmarad. Ké­sőbb elég, ha az illető vastárgyakat néha petróleummal bemá­zoljuk, s azután megkeféljük.

A taraczk kiirtása. Legbiztosabban kiirthatjuk ezen alkal­matlan gyomot, ha a taraczkos földön erősen beárnyékoló növényeket tenyésztünk. A taraczkon azonban, mint a tapasz­talás mutatja, nem lehet könnyen kifogni, még luczernával sem, Kövér talajban ugyanis a taraczk sokszor a luczerna fölé nő. Erősebben képes ellene hatni a csalamádé, mely között a taraczk visszamarad növésében, elsárgul és végre elhal. A sűrű csalamádé legbiztosabban kiöli a taraczkot. A csalamádé lekaszálása után meg kell a földet vasfogassal járatni, a kiszak- gatott taraczkot gereblyével összeszedve eltávolítani s azután a kérdéses területet repczével vagy őszi rozszsal bevetni. Ily módon bárhonnan ki lehet a taraczkot már a második eszten­dőben irtani.

A tavasziak páczolása üszög ellen. Az árpában, zabban, kölesben, sőt helyenként a tengeriben is kárt tehet az üszög, azért a hol szüksége mutatkozik, ezeket is szükséges páczolni. A kölest és tengerit kék gáliczczal páczolhatjuk úgy, hogy egy kiló kékgáliczot forró vízben feloldva, hozzákeverünk 100 liter vizet s azután ebbe öntve a magot, az egészet jól össze­keverjük s úgy hagyjuk vagy hat óra hosszáig állani. Az árpának és zabnak azonban erős volna ez a pácz, ezeket tehát

19Hasznos Kalauz.

290 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

gyönge kénsav-(vitriol-)oldattal páczoljuk, még pedig úgy, hogy 100 liter vízbe öntünk egy liter kénsavat s ebben áztat­juk a magot 6—8 óra hosszáig. Megjegyzendő, hogy mindig a kénsavat kell a vízbe önteni és pedig lassanként, nem pedig a vizet a kénsavba, mert így szétfrecsosenne s a ruhát vagy az emberi testet megégetné. A mint az említett páczokből ki­szedtük a beáztatott gabonát, szétteregetjük azt valami alkal­mas helyen, hol néhány óra a latt kellőleg megszikkad, midőn is vethető lesz. Az így páczolt gabona azonban csak vetésre jó, emberi vagy állati eledelül ártalm as volna, miért óvakodni kell kelleténél többet bepáczolni.

Télen virágzó vadgesztenye. Ha azt akarjuk, hogy kará­csonykor vagy újévkor is virító vadgesztenye-ágban gyönyör­ködhessünk, a következő egyszerű eljáráshoz folyamodjunk: Vágjunk le úgy november-deczember hónapban egy szép nagy vadgesztenye-ágat s azt a szobában langyos vízzel te lt edénybe állítsuk, megújítván ezt a vizet minden 2—3 nap. Olykor nem árt az egész ágat is langyos vízzel leönteni, a mi minden nagyobb kellemetlenség nélkül eszközölhető, ha a gallyat valami öblös dézsa vagy ilyes edény fölé állítjuk. így bánva el a dologgal, nem sokára duzzadni kezdenek a bimbók, rügyek, majd pedig a virágok is kinyílnak. Ugyanezt több más fával is meg lehet tenni, különösen pedig a meggyfával, mely szin­tén könnyen kivirágzik. Megjegyzendő, hogy a kinyílt virágok jó sokáig épségben megmaradnak a vizes edényben.

Tüzliatlan máz fatárgyakra. Timsó és vizahólyag spiritusz­ban feloldatik, — annyi legyen e két anyagból, a mennyit a spiritusz képes feloldani — ezen oldattal többször be kell má­zolni a fatárgynak azon helyét, mely a tűz hatásának ki van téve, s ez nem fog megégni.

Vadgesztenye szappan helyett. A vadgesztenyét vászon- vagy gyapotneműek tisztítására szappan gyanánt is lehet hasz­nálni, olyanformán, hogy a vadgesztenyét meghámozzuk s megreszeljük, aztán egy liter folyó vagy esővízre két gesztenye reszelékét keverve, azt vagy 10 óra hosszáig állani hagyjuk, így a víz fehér és babos lesz, melyet aztán leszűrve, jól fel­melegítünk és szappanos víz helyett mosásra használunk, még pedig — ha a ruha nem nagyon zsíros és szennyes — igen jó sikerrel. Ha nagyobb mennyiségű ruhát akarunk így mosni, akkor érdemes a vadgesztenyét reszelés helyett előbb meg­szárítani, aztán megőrölni. Megjegyzendő, hogy a fent leírt módon kiáztatott gesztenye-reszeléknek vagy lisztnek is hasz­nát lehet venni, ha azt még vízben jó sokáig ismételve kiáz­tatjuk, hogy keserű ízét elveszítse, azután korpával keverve, a baromfinak igen jó eleségül fog szolgálni.

A vakolat lehullása ellen. Ha valamely falról a vakolat minduntalan lehull, azon így segíthetünk: Vakarják le azon

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 291

helyeket, a honnan a vakolat le szokott válni, tisztára, jó mé­lyen kivakarván még a téglák közt levő részeket is. Ezután forró szurokkal bemázoljuk a helyet s durvaszemű homokkal készült vakolattal vonjuk be, jól elsimítva a vakolást.

A vászon megvizsgálása. Sokat hamisítják a vásznat pa­muttal ; hogy tehát ezt megtudhassuk, m ártsunk egy darab vásznat olajba, melyet aztán kifacsarunk. Az olaj a lenszála­kat áttetszővé teszi, míg a pam utszálak fehéren maradnak. Még biztosabb jele a hamisítás felismerésének, ha egy darabka vásznat kimosván, szalmiák-szeszben megáztatjuk, majd pedig ismét kimossuk. Ekkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a szal- miák-szesz a pam utszálakat elpusztította, azok helyén tehát hézag maradt, még pedig annál több, minél jobban meg volt a vászon hamisítva.

Tetömag-szükséglet. Az ismertebb gazdasági növényekből egy katasztrális holdra ennyi vetőmag szükséges. Az előbb álló számok a legkisebb, a hátrábbi számok pedig a legna­gyobb mennyiséget jelentik, mely két szélsőség közt aztán a vetőmag mennyisége, a körülményekhez képest, változhatik. Nevezetesen soványabb földbe bővebben, kövérebbe szűkebben vetünk; ha a vetéssel elkésünk, akkor is valamivel sűrűbben kell vetni. Kell tehát:

Őszi búzából.......................... ..... 70— 110 kilóTavaszi b ú z a .......................... 95— 120 55Őszi r o z s ............................... . 65— 90 55Tavaszi r o z s .......................... 9 0 - 120 55Őszi á r p a .................................... 70— 100 55Tavaszi á r p a .......................... 8 0 - 110 55Z a b ............................................... 70— 110 T) *T e n g e r i .................................... 20— 40 55K ö l e s ......................................... 7— 10 V

T a t á r k a .................................... 20— 50 V

Lencse ......................................... 30— 80 r>B ü k k ö n y .......................... 50— 90 ?>Őszi r e p c z e ............................... 6— 10Tavaszi r e p c z e .......................... 8— 14M u stá r......................................... 5 - 12M á k .............................................. 2— 4

V

Vörös here ............................... 9— 13 >?Luczerna . . . . . . . . 14— 25 ?>B altacz im .................................... 60 — 120 j?Fehér h e r e ............................... 6— 9 55Bibor here ............................... 15— 20 55Csalamádé . . . . . . . 190— 210 55Burgonya . . . . . . 700—1100 55C s ic s ó k a .................................... 500—1000 77R é p a .......................................... 7— 9 55

1 9 *

292 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

C z i k o r i a .................................... 4— 7 kilóLen (fo n a ln a k ).......................... 125— 160 „Len ( m a g n a k ) .......................... 65— 100 „K en d er......................................... 50— 100 „

Vetőmag nemesítése. Valamint az állatoknál magnak a legszebbeket, legjobbakat hagyjuk s így az ivadékot apránként nemesítjük, ugyanilyenformán lehetséges ez a gabonaneműek- nél s általában a növényeknél is. Erre nézve pedig a körvet­kezőket vegyük figyelembe: A szemlélődő gazdának bizonyára feltűnik, hogy gabonatábláinak egyes részein sokkal szebben áll a termés, erőteljesebb a kalász, több a szem egyes kalá­szokon és a szemek is szebben fejlődöttek. Sőt ha jobban átvizsgálja vetéseit, bizonyára azt is fogja látni, hogy vannak egyes tövek, melyekből alig 2—3 szál kalász bújik fel, míg ismét vannak olyanok, melyeken 5—10, sőt néha még jóval több kalász is van. Mindez azt mutatja, hogy az egyes tövek vagy kedvezőbb körülmények közt fejlődtek, vagy pedig erő­teljesebb magból származtak. S lehetőleg az ilyen magokat kellene vetőnek használni. Igaz, hogy a gazda nem ér rá kiválogatni táblájából a legszebb töveket egyenként s azokból szerezni be a vetőmagot, de némileg mégis megteheti ezt, s pedig úgy, hogy a táblának azon részét, melyen aránylag legszebb, legegyenletesebb a gabona, kijelöli s azt külön arat- tatja. Ennek learatására sokkal nagyobb gond fordítandó mint a tábla többi részeire. Mindenek előtt tudni kell, hogy a sárga, érésben levő gabona legalkalmasabb a letakarításra. De egy nagyobb táblán nagyon term észetes ezt nem lehet egészen szigo­rúan keresztülvinni, m ert nem egyenlően érnek az egyes kalá­szok; de a vetőmag nyerésére kijelölt területeken ez mégis sokkal jobban keresztülvihető, s épen ezért, mihelyt a kijelölt gabona aratható, mindenek előtt ezt arassuk le s csak azután a többit. A vetőmagnak szánt gabonát jobb lenne sarlóval mint kaszával vágni, m ert kevesebb mag pereg ki belőle és rendesebben lehet végezni az aratást sarlóval mint kaszával. A cséplését, ha *csak lehetséges, kézi cséppel végeztessük el, m ert a géppel csépelt gabona m agvainakjó része többé-kevésbbé megsérül, a mi csak a vetőmag hátrányára lenne. Cséplés után a leggondosabb rostálás szükséges, m ert a legszebb kalászban is lehet néhány selejtes mag. Az így kirostált és tisztíto tt magot a vetésig külön helyen kell tartan i s azt néhányszor átlapátolni. Vastagon összehányni nem szabad, nehogy megdohosodjék. Ezt a nemesítési eljárást azonban nemcsak egyszer kell alkalmazni, hanem következetesen évek során át, m ert csak így érhetünk el számottevő és állandó sikert.

Vízhatlan csizmakenöcs készítése. Keverjünk össze fél liter jó lenolajat, 30 gramm halzsírt, 45 gramm sárgaviaszt, 30

KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK. 293

gramm szurkot és 30 gramm terpentinolajat, tegyük gyenge tűzre, olvaszszuk meg, de vigyázva, hogy meg ne gyuladjon. A csizmát jól kenjük be vele s aztán tegyük melegre, hogy meg­száradjon. A bekenés előtt azonban tanácsos a csizmát vízzel tisztára megmosni s mikor megszikkadt, csak azután tenni a kenőcscsel való bekenést.

Vízmentes máz készítése. Oroszországban, Khinában és Japánban oly módon szoktak szalmafonatokat, hordókat, ládá­kat s más efféléket vízhatlanná tenni, hogy azokat bemázol­ják egy olyan híg anyaggal, melybe négy rész porrá oltott meszet s négy rész vért kevernek össze, a vért előbb erősen kiverve, s a keverékhez azután egy kevés timsót tesznek. A bemázolást kétszer-háromszor ismétlik. Khinában például az ily módon kezelt szalmakasokat főleg olajszállításra szokták használni.

Üveget elmetszeni. Üveget könnyen elmetszhetünk úgy, ha egy szál kenderfonalat beitatunk terpentinnel és azt ott feszítjük végig az üvegen, a hol épen elmetszeni akarjuk. Midőn ez így megvan, akkor meggyújtjuk a terpentines fonalat s midőn az elégett, akkor az üveg azon részét minél hidegebb vízzel leöntjük, vagy befecskendezzük, mire az üveget gyenge nyomással is szépen el tudjuk választani.

A zsákokat tartóssá tenni. A gabonás, vagy bármi egyéb zsákok tartósságát nagy mértékben növelhetjük következő- képen: Jó sok tölgyfakérget főzzünk egy negyedóráig, vagy tovább is vízben, az így származott kéreglevet aztán szaporít­suk fel vagy tízszer annyi vízbe s a zsákokat aztán mintegy 20 óra hosszára áztassuk bele. Ezután pedig a zsákot mos­suk ki jól tiszta vízben és szárítsuk meg. Természetes, hogy ilyen módon nem csak zsákot, hanem bármi más hasonló szö­vetet is tartósabbá tehetünk.

Zsindelyfedél éghetetlenné tevése. Erre nézve legegysze­rűbb eljárás az, hogy a még felveretlen zsindelyt forró, enyves vízzel vonjuk be és pedig többször egymásután, míg csak a fa az oldatból valamit felszívni képes. Ezután sűrűbb enyvvel kenjük be a zsindelyt, melyre még nedves állapotában olyan keveréket hintünk, mely egy rész anyagból és hat rész vas- gáliczból áll, mindenik finom porrá törve és jól összekeverve. Az így elkészített zsindely nem lesz ugyan teljesen éghetetlen, de a tűznek mégis nagyon ellent áll és nem fog lánggal égni, ezenkívül pedig tartósabb is lesz.

A zsindelyfedelek bemázolása. A zsindelytető sokkal ta r ­tósabb lesz, ha azt alkalmas anyaggal bevonjuk. Ily mázat lehet készíteni három rész kőszénkátrány — és egy rész fakát­rány keverékéből, melyet négy rész finom, száraz, porrá tört mészszel keverünk. Egy másik ily máz áll három rész száraz iszapolt agyagból, két rész fa- és kőszénhamuból és

294 KÜLÖNFÉLE HASZNOS TUDNIVALÓK.

egy rész finom homokból, mely anyagokat firnájszszal addig keverünk, míg az egész a felmázolásra alkalmas állapotba nem jut. Ezt a czementszerű mázt először híg folyóson mázol­juk fel s az első felmázolás megszáradása után másodszor sűrűbb mázat alkalm azunk; a levegő és világosság befolyása mellett az egész igen kemény lesz. Angliában, Francziaország- ban és Hollandiában a következő eljárást használják a zsindely- tetőknek nem csupán a rothadás, hanem a tűzveszély ellen való megvédésére is: A fát gondosan megtisztogatják, szappan­lúggal lemossák, forró koszénkátránynyal bemázolják s ezután porrá tö rt és átszitált téglaliszttel behintik, a bemázolást és behintést pár nap múlva ismételni kell.

A zsizsik ellen. Ezen kártékony bogár elűzésére a mag­tárból, nagyon jó szerül azt ajánlják, hogy ürüm-ágakat kell a gabonára rakni, a melynek szagát ezen apró férgek nem szenvedhetvén, inkább elhúzódnak a magtárból. Sokba nem kerül, tehát nem árt vele próbát tenni. Megjegyzendő, hogy az ürm öt időnként fel kell újítani, hogy erős szaga mindig meglegyen.

A jég olvadását akadályozni. Hogy pl. a betegszobában ta rto tt darab jég hamar el ne olvadjon, úgy járjunk el, hogy varrjunk össze egy darab flanellt tölcsérformára és annak a csücskét állítsuk bele valami üres edénybe, de úgy, hogy a csücsök az edény fenekét ne érje. A flanellzacskóba vagy tölcsérbe rakjuk bele aztán a jégdarabokat, végre pedig a jég tetejére megint tegyünk egy flanelldarabot. A flanell, — mint rossz melegvezető — óvja a jeget a gyors elolvadástól, hogy pedig az apránként mégis olvadó víz a zacskó csücs­kén át az alátett edénybe lecsoroghat, az által a jég ta rtó s­sága megint nagy mértékben biztosíttatik, mert a víz olvasz­taná legjobban a jeget. Hogy a víz leszivárgását gyorsítsuk, tanácsos lesz az em lített csücskön egy kis lyukat is fúrni.

Jó járda készítése. Jó és olcsó ta lajt folyosók, pinczék, üvegházak, stb. számára úgy készíthetünk, ha szitált kőszén­hamut és oltatlan meszet egyenlő részekben jól összekeve­rünk, aztán pedig vízzel m altert csinálunk belőle és két-három ujjnyi vastagon kenjük az illető helyre, de ezen tömeget rög­tön el kell simítani simító fával, m ert hamar megkeményedik; ha azt akarjuk, hogy vízhatlan legyen, akkor még egy rész czementet és homokot kell közé keverni. Igen czélszerű, ha az illető ta lajra előbb kavicsot hintünk és azt leverjük, aztán pedig a fent leírt anyaggal bevonjuk.

A MŰTRÁGYÁKRÓL.

A műtrágyázásról általában. Ha sokáig term esztünk vala­mely földben, tapasztalat szerint kisoványodik az, ezért a föld term őerejét pótolni kell. Teszszük pedig ezt legfőkép az istálló­trágyával, csakhogy ez nem minden gazdaságban van elegendő, miért is pótolni szokták ezt az újabb időkben az úgynevezett m űtrágyákkal, vagyis olyan trágyaszerekkel, a melyek erre alkalmas anyagokból mesterségesen készülnek. Ilyen műtrágya igen sokféle van, melyek közül csak az ismeretesebbeket és gyakrabban használtakat ism erte tjük ; elmondván azok alkal­mazási módját is.

Röviden előrebocsátjuk azonban, hogy azon növénytáp­láló anyagok, a melyek a földből leghamarabb ki szoknak a termelések közben fogyni, tehát a melyeket pótolni kell, tudo­mányos elnevezéssel ezek : légeny , foszfor és káli. Mindezek benne vannak az istállótrágyában, habár a foszfor kisebb mér­tékben, mint kellene. A műtrágyákban azonban ezen em lített anyagok közül rendesen csak egyik van meg nagyobb mennyi­ségben, a mihez képest aztán az illető m űtrágyát légeny-, foszfor- vagy kálitrágyának mondjuk, habár a közéletben nem ezen neveken ismeretes is, a mint ez különben majd alább kellő módon meg lesz magyarázva.

A nevezetesebb mütrágyafajok ezek:A csontliszt. Összeszednek mindenféle állati csontot, azok­

ból kiveszik gőz által a zsiradékot, a tiszta száraz csontot lisztté megőrlik s ez adja aztán a csontliszt-trágyát.

A csontliszt-szuperfoszfát. A csontliszt lassan bomlik fel a földben, a miért hatása is nem eléggé gyors. Mert tudni kell, hogy a m űtrágyák is csak úgy táplálhatják a növényt, ha előbb felbomlanak s vízben feloldódnak. Hogy tehát ezt a felbomlást gyorsítsák, a csontlisztet az ismeretes kénsavval, vitriollal szokták meglocsolni s az így nyert trágyaszer nevez­tetik aztán csontliszt-szuperfoszfátnak.

2 9 6 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

A Thomas-salak. A vasérczek salakját megőrölve Thomas- salaknak nevezik. Ez egyike a leggyakrabban használt és leg­jobb műtrágyáknak, csakhogy nem valami könnyen és gyor­san oldódik fel a földben, miért is mentői korábban a talajba kell juttatni, hogy ideje legyen a feloldódáshoz.

A szuperíoszfát-gipsz. Ezt az anyagot a szuperfoszfát gyártása alkalmával nyerik, nagyobb része gipsz, míg kisebb része foszfortartalmú. Ezen anyag különösen az istállói trágya javítására rendkívül becses. Az istállótrágya nevezetesen na­gyon könnyen elpárologtatja legbecsesebb részét, az úgyneve­zett ammoniákot (légenytartalom), s ennek a megakadályozá­sára felette alkalmatos ez a szuperfoszfát-gipsz, a melyből, ha egy keveset ráhintünk az istállótrágyára, hát akkor nem engedi annak az ammoniákját elpárologni, elszökni, hanem szépen visszatartja s ez által a trágyát természetesen sokkal értékesebbé, hatásosabbá teszi.

Az eddig elsorolt műtrágyafajok főalkatrésze a foszfor, azért ezek mind a foszfortrágyák csoportjába tartoznak, bár a csontlisztben légeny is szépen van. A légenytrágyák csoport­jába ezek tartoznak:

A chilisalétrom. Kinézése olyan, mint a tö rt sóé, fehér poralakú test, a mely azonban nagyon hamar teleszíjja magát vízzel s nyirkos lesz, mint ez a sóval is megtörténik. Meg­jegyezzük itt, hogy a chilisalétrom az állatokra nézve mérges hatású, mert már több ízben tapasztalták, hogy a jószág el­pusztult, vagy legalább megbetegedett, ha olyan vízből ívott, a melyben történetesen chilisalétrom volt feloldódva. Vigyázni kell hát vele, hogy a jószág hozzá ne férhessen.

A kénsavas am m óniák . Ez is fehér vagy sárgásszinű. poralakú sóféle test, a melyet a gázgyártásnál előállott hulla­dékokból készítenek.

A szaruliszt. A fésűsök s más szaruból dolgozó m ester­emberektől gyűjtött szaruforgácsot összeszedik, porrá őrlik s ez adja a szarulisztet.

A száríto tt m arha - és disznótrágya. A nagy hizlalókban összegyűlt temérdek trágyát megszárítják s részint darabosan, részint megőrölve bocsátják kereskedésbe. Jó trágyák ezek is, de olcsóbbaknak kellene lenniök.

K á litrá g yá k a kénsavas k á li és a khlorkálium . Tört só kinézésű testek, a melyeknek az a tulajdonságuk, hogy nagyon könnyen teleszívják magukat a levegőből nedvességgel s hamar összeállanak, összecsomósodnak.

A kainit. A kainit vöröses vagy fehér szinű sóféle anyag, a melyben valóságos konyhasó is igen sok foglaltatik.

Bár nem tulajdonképeni műtrágya, de mégis itt említjük meg a ham ut. A közönséges hamu, származzék az bármiféle növény elégetéséből, szintén igen becses trágyaszer s gondos

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 297

összegyűjtése és trágyául felhasználása nagyon fontos, különösen káli-tartalm a sok.

A m észtrágyák. Tulajdonképen ezek sem műtrágyák, de azért rendesen mégis csak ebben a sorban emlegettetnek. Ide tartozik az égetett mész, a gipsz, a márga. Ezek voltaképen nem is maguk táplálják a növényt, különösen ott, a hol úgyis elég mésztartalmú a talaj, hanem inkább csak a földben levő növényi tápanyagokat bontják fel, hogy a növény könnyebben, gyorsabban felvehesse. Ezért a mészféle trágyák egyidöre elő­mozdítják ugyan a termékenységet, de annál jobban ki is csigázzák a ta lajt hozzá nem értő ember kezében, a miről különben később még szólunk.

Készülnek még úgynevezett specziális trágyaszerek is, a melyek az egyes növények természetéhez képest vannak több­féle műtrágyából vegyítve. így nevezetesen árusítanak répa­trágyát, dohánytrágyát, szőlőtrágyát, kendertrágyát stb., a melyek mind jók lehetnek ugyan, s kicsiben próbát is lehet velük tenni; de hát, a mint majd később meglátjuk, tulajdon­képen nem azt kell keresnünk, hogy az egyes növények miféle tápanyagokat kívánnak, hanem inkább azt, hogy a talajból milyen tápanyagok hiányzanak, mert ha ezeket pótoljuk, a növény majd megleli aztán a magáét.

Szintén itt említünk még meg egy hatalmas, de nálunk alig használt trágyaszert is ez s az a,z emberi trágya.

A khinaiak már évezredek óta nagyban használják ezt s a nyugoti népek, a francziák, németek, angolok, szintén fel­használják trágyázásra az emberi hulladékot. Sőt van már hazánkban is néhány kiváló gazda, a kik a birtokukhoz közel eső városok árnyékszékeit költséges munkával rendesen kitaka- rítta tják s azok tartalm át földeikre hordatják. És mesével határos szép sikereket érnek el okos munkájuk által. Van olyan, a ki ilyenformán, 8-ik osztályú földjén, több búzát te r­meszt, mint a bánáti gazda a maga híres legelső rendű földjén.

Legegyszerűbb ezzel az anyaggal úgy elbánni, hogy a régi árnyékszékek helyett csináltatunk a szokott ülőhely alá egy kerekekre alkalmazott csebret vagy hordót, a melybe az ürülék hull, ezt aztán rövid időközökben, hogy a szag kelle­metlenséget ne okozzon, kitolatjuk a trágyacsomóra, hol kiöntve, szalmás trágyával befedjük. Lehet a cseberben vizet is tartani, hogy majdan könnyebben kiönthető Jegyen az anyag, a hol pedig turfa kapható könnyű szerrel, ott helyes annak a porával időnként behinteni, a mi tökéletesen elveszi a szagot is. Szin­tén nagyon jó e czélra a tim ár-cserliszt is.

A műtrágyák használatáról. Hogy miképen kell a mű­trágyákat legjobban hasznunkra fordítani, azt egyszerűen elmon­dani nem lehet. Ha a föld mind egyforma volna, akkor igenis azt mondanánk, hogy a búza alá kell ilyen meg ilyen fajta

298 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

műtrágya, kell belőle ennyi meg ennyi, zab vagy árpa alá ennyi is ilyen stb. Csakhogy száz meg százféle a föld, változó nemcsak az országban, hanem egyes határokban, sőt gyakran egy gazda birtokában is, s ha az egyik fajta földre nézve jó volna a reczept, a másikra nézve lehet, hogy már épen semmit sem érne.

A magyarországi termőföldekben általában a foszfor nem szokott elegendő mennyiségben meglenni, a termelés által leg­hamarabb ez fogy ki, leggyakrabban ezt szükséges pótolni. Azután következik a légeny, erre is gyakran nagy szüksé­günk van, míg a káli leginkább csak a homokon, lápos vagy tőzeges, továbbá a szikes talajokon lehet hasznos, más tala­jokon használata csak ritka esetben fizeti ki magát. A mész- trágyára is aránylag ritkán kerül sor. Leginkább kifizeti magát olyan helyeken, a hol nagyon sok sóskát meg útifüvet látunk tenyészni, m ert ez azt mutatja, hogy ott a talaj mészben szegény.

Ezen hiányzó, megfogyott anyagokat aztán a megfelelő m űtrágyák által pótolhatjuk.

A foszfortartalmú trágyákról. Mint mondva volt, hazai talajaink általában leginkább foszfortartalomban szűkölköd­nek, pedig hát a foszfortartalom rendkívül fontos, különösen a gabona szemeinek megnövelésére úgy, hogyha máskülönben igen kövér is a föld, de ha foszfor kevés van benne, már akkor nem lehet jó term ésünk, m ert a gabona szára megnőhet ugyan akár öles magasra, vagy megdőlhet a kövérség miatt, de szem mégis mentői kevesebb fog a kalászaiban teremni, igen, m ert hiányzott a szem képződéséhez szükséges foszfor.

Ilyen jelenséget láthatunk eleget, többek közt az olyan táblákon, a melyek gyakran és bőven részesülnek istállói trágyában. Hajtja az ilyen föld a szalmát ugyancsak, de csép- léskor aztán annál gyengébben fizet szemre. Ennek a gyakori jelenségnek tehát az az oka, hogy kevés a foszfortartalom a földben, a mi nem is csoda, m ert hiszen mondtuk, hogy az istállói trágyában is aránylag kevés a foszfortartalom.

A foszfor-műtrágyák alkalmazásmódja, azok term észeté­hez, az illető talajhoz és növényhez képest különböző.

a) A szuperíoszfát. Ez mihelyt a földbe kerül, nem sokára elkezd a talaj vizében feloldódni s a növény gyökere mindjárt hasznát veheti. Míg a Thomas-salaknak már sokkal több idő kell, hogy ilyen állapotba juthasson. Azért a szuperfoszfátot elegendő csak közvetlenül a vetőszántás előtt elhinteni s úgy leszántani.

Könnyen oldható tulajdonságánál fogva a tavaszi vete- mény alá tavaszon is elhintjük a szuperfoszfátot, nevezetesen répa vagy tavaszi gabona alá, mivel azonban ma már tavasziak alá nem igen szokás szántani: ráhintjük a szuperfoszfátot az őszi szántásra vetés előtt s jó vasboronával úgy fogasoljuk alá.

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 299

Jobb azonban rendszerint a szuperfoszfátot tavasziak alá is még őszszel elhinteni, m ert ekkor a hatás nagyobb lesz, habár könnyű term észetű talajoknál ismét tanácsosabb a tavaszi elhintés, m ert a szuperfoszfát könnyen oldható lévén, feloldott részeit az őszi esőzések s kora tavaszi csapadékok könnyen lemoshatják az altalajba, a hol aztán a növény gyökerei nem igen érik el.

A szuperfoszfátot kihintésig száraz helyen kell tartani, de legjobb, hacsak lehet, mindjárt agyárból való megérkezése után mentői hamarább elhinteni. Ez különben több más fajta m űtrágyára nézve is áll.

Ha azonban összecsomósodott volna, akkor így nem szabad kihinteni, hanem ha bár fáradságba kerül is, szét kell mor­zsolni azokat a csomókat s átrostálni, m ert nagyon fontos dolog az, hogy a m űtrágya mentői apróbb és finomabb részek­ben jusson a talajba.

Az elhintés géppel, vagy kézzel történik, mint a gabona­vetés. A műtrágyából kevés esvén nagy darab földre, bajos azt egyenletesen eloszlatni, azért igen tanácsos az elhintés előtt száraz homokkal vagy porral összekeverni; így aztán bátrab­ban belemarkolhat a hintő ember s egyenletesebben el tudja a főidőn teríteni.

Az elhintés különben épen úgy megy, mint a gabona kézzel való vetése s egy gyakorlott ember naponta 8—10 hol­dat is behinthet.

A szuperfoszfátot, de egyéb m űtrágyát is csak szélcsen­des időben kell elhinteni, m ert nagyon finom poralakú test lévén, igen sokat elhordana belőle a szél.

Hogy mennyi szükséges egy hold földre a szuperfoszíát- ból? Erre pontosan felelni nem lehet, némely ta lajra sokkal több kell, a m ásikra sokkal kevesebb. Nevezetesen a melyik eléggé gazdag már a term észettől fogva foszfortartalomban, abba kevés, vagy épen semmi foszfortrágya sem szükséges (ilyen talaj azonban alig van már hazánkban). Mentői szegé­nyebb viszont a talaj foszforban, annál több szuperfoszfát szükséges bele, hogy jó term ést adhasson.

Igen, de honnan tudhassa ezt az em ber? Azt bizony csak próba, összehasonlító kísérletek útján lehet kipuhatolni, a miről majd később fogunk beszélni. Hanem úgy általánosságban el lehet mondani, hogy egy kataszteri hold földre mintegy 150 —200 kilogramm szuperfoszfátot számíthatni. Legtöbbet a répa alá, kevesebbet a gabonafélék alá, legkevesebbet pedig a bur­gonya (krumpli) alá.

Hány évig ta rt a szuperfoszfát hatása a földben? Erre nézve azt mondhatjuk, hogy tulajdonképen csak egy évig, vagyis a fohasznot az első évben adja s bár a második, sőt harmadik évben is van még látszatja, de már ez kevés.

3 0 0 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

b) A Thomas salak. Ez sokkal nehezebben oldódik a talajban, mint a szuperfoszfát, azért nem közvetlenül a vetés előtt kell a talajba juttatni, mint a szuperfoszfátot, hanem jóval elébb. Nevezetesen az ősziek alá még a keverőszántás előtt jól elhinteni, ha azonban ezt nem tehetnénk, ilyenkor a vetőszántás előtt is elhinthetjük, mert hiszen bízhatunk benne, hogy az őszi, téli és kora tavaszi nedvesség s a közbeeső néhány hónapi idő elegendő lesz rá, hogy egy részét legalább oldhatóvá tegye tavaszra, midőn a vetés a növekedésnek neki indul.

A tavasziak alá is múlhatatlanul már őszön kell a Tho- mas-salakot kihinteni és leszántani, de semmi esetre sem tavaszon, m ert akkor nem bírna már feloldódni s a növény úgyszólva semmi hasznát sem venné, csakis majd az utána következendő. Ha tehát a Thomas-salakot tavaszi vetemény alá valami oknál fogva nem tudnánk őszön kihinteni, akkor hagyjuk el azt s használjunk helyette szuperfoszfátot.

Egyébiránt a Thomas-salak elhintésénél is ugyanazokat kell szem előtt tartanunk, a melyeket a szuperfoszfát elhin- tésére nézve elmondtunk.

Thomas-salakból sokkal több szükséges ugyanazon nagy­ságú földre, mint a szuperfoszfátból. S ha, a mint mondtuk, rendesen kell egy kataszteri földre 150—200 kilogramm szu­perfoszfát, akkor, ha e helyett Thomas-salakot akarunk hasz­nálni, szükséges lesz ebből ugyancsak egy kataszteri holdra legalább is 300—400 kilogramm.

A Thomas-salak is, ha tudniillik idejében volt kihintve és kedvező idő járt, az első veteményben adja ki a hasznot, azonban utóhatása is van a második, harmadik évi vetésre is, több mint a szuperfoszfátnak, a mi nehezebb oldékonyságából magyarázható.

A Thomas-salakról tudni kell még, hogy ha valamely tábla földet épen istállótrágyával megtrágyáztunk, a Thomas- salakot nem szabad erre a trágyára ráhinteni, mert annak az egyik igen becses alkatrészét megsemmisítené. Ez esetben tehát úgy járjunk el, hogy vagy szántsuk le elébb a Thomas- salakot és úgy trágyázzunk az istállótrágyával, vagy elébb szántsuk le az istállótrágyát s úgy hintsük el a második szán­tás előtt a Thomas-salakot.

Különben ha istállótrágyát is kap a föld, akkor elég lesz kataszteri holdanként 150—200 kilogramm Thomas-salak is, m ert hiszen az istállótrágyával is kerül valamennyi foszfor a földbe.

c) A csontliszt. Ez a hormadik, leginkább használtatni szokott foszfortrágya, habár már ezt korántsem alkalmazzák nálunk olyan gyakran, mint a két előbbit. A csontlisztnél is szem előtt tartandók a fentebb elmondottak s ezt is jó előre

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 301

kell kihinteni és leszántani, mint a Thomas-salakot. A már elmondottak szerint szükséges belőle egy kataszteri hold földre 300—350 kilogramm.

A légenytartalmú műtrágyákról. Nálunk leggyakrabban használtatni szokott légenytartalmú műtrágyák a chilisalétrom és kénsavas ammóniák.

a) A chilisalétrom. Ez a leggyorsabban működő trágya­szer a világon. Ott, a hol valójában szükség van rá és ha alkalmas időben használjuk, néhány nap alatt már kis mennyi­ség is sokszor csodálatos hatást eredményez, úgy hogy az ember saját szemeinek is alig hihet.

De ismételjük, csakis ott mutatkozik ez a jó eredmény, a hol valójában szükség van rá, a hol tehát a talaj légeny- tartalomban szegény, továbbá olyankor, ha a roszsz időjárás, fagyok stb. nagyon elcsigázták a vetést és az a folyton tartó alkalmatlan idő miatt nem bír erőre vergődni.

A hol azonban elegendő dégenytartalom van a talajban, ott a chilisalétrom alkalmazása teljesen haszontalan, sőt olykor egyenesen káros. Ezért ezen trágyaszerrel nagyon óvatosan kell bánni. Haszontalan annak alkalmazása ott is, a hol a többi növényi tápanyagok, például a foszfor, nincsenek meg kellő mennyiségben a talajban.

Hogy különben melyik talajnál fizeti ki magát és hol kivánatos a chilisalétrom, általában a légenytárgyak alkalma­zása, ezt főkép megint csak a kísérletek mutatják meg, de sokszor hozzávetőleg, nagy valószínűséggel előre is meg tudjuk azt mondani.

Nevezetesen: az olyan talajokra, a melyek gyakran része­sülnek bő istállói trágyázásban, nyilván nem fog kelleni légeny- műtrágya, m ert hiszen az istállói trágya, ha ugyan jól van kezelve, felette gazdag légenytartalomban és sok légenyt ju t­ta to tt a talajba. Továbbá az olyan táblákra sem kell légeny- trágya, a melyek nagyon televényesek s tapasztalás szerint nagyon meg szokták hajtani a szárat, a szalmát, habár szemre nem valami jól fizetnek is. Ez annak a jele, hogy ott gazdag a talajban a légenytartalom. Az ilyen helyekre inkább a fosz­fortrágya szokta magát jól kifizetni.

A chilisalétromnak az a természete, hogy rendkívül gyor­san feloldódik, s ha ez az oldata bele ju to tt a talajba, ott nem marad meg, m ert ha csak a növények gyökerei fel nem szív­ják, fel nem dolgozzák, az esővíz nagyon könnyen kiáztatja, kimossa s leviszi a talaj alsó részébe, az altalajba, a hol aztán a növény gyökerei el nem érhetik s így hasztalanba vész. ,

Ezért soha sem kell a chilisalétromból többet adni a földnek, mint a mennyit az azon vetésű növényzet felddolozhat s ezt a mennyiséget is akkor kell adni, mikor a növény már

302 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

javában neki indult a növekedésnek, tehát gyorsan, erőteljesen szívja és dolgozza fel a tápanyagokat.

Ugyan ezért őszi vetések alá nem kell adni őszön, mert a hidegek beálltáig úgy sem bírná már feldolgozni a növény, a maradék chilisalétrom pedig tavaszig, mire a növény megint a növekedéshez fogna, mind lemosódnék az altalajba, tehát a vetés semmi hasznát sem venné továbbra. Különben is, hogy vetésünk őszön túlságos buján fejlődjék, arra semmi szükség, sőt káros, mert az ilyen jobban ki van téve akipállásnak is. Csakis azon esetben használhatunk őszön is egy kevés chili­salétromot, ha teljeséggel légenyhiányban szenved a föld, úgy, hogy e miatt a megbokrosodás s a fejlődés se mehetne meg- kivántató módon előre.

A chilisalétrom kihintésének legjobb ideje a tavasz, még pedig akkor, midőn már a növény erősen növekedésnek indul. Előbb ne, nehogy hasztalanul lemosódjék az altalajba, de nagyon későn sem, m ert ez csak új szárak és levelek hajtását ered­ményezné, de a szemtermést csökkentené.

Legczélszerübb a chilisalétromot gabona alá április máso­dik felében, az északibb vidékeken május elején kihinteni. Különben itt az időjárás s a növény állapota legyen a döntő, ahhoz képest, a mint elmondtuk.

Most már azonban a chilisalétromot nem is egyszerre szokták kihinteni, hanem két, sőt három adagba is osztva, a miben megvan az a czélszerűség, hogy így azt a keveset, a mit egyszer-egyszer adtunk, könnyen felveheti a növény mind s nem tarthatunk attól, hogy a még fel nem szívott részt, mielőtt még rá kerülne a sor, lemossa az eső az altalajba. E szerint tehát, ha, a mi legajánlatosabb, két ízben akarjuk adni a chilisalétromot, akkor a trágyamennyiség felét hintsük ki kora tavaszszal, de mikor már a növény ugyancsak növe­kedésnek indult, a másik részt pedig hintsük el késő tavasz­szal, úgy április utolján, május legelején.

A chilisalétromot soha sem szántjuk le a talajba, hanem csak egyszerűen ráhintjük a vetésre, a melyet vele fel aka­runk segíteni s hagyjuk azon módon; az eső majd bele ju tta tja a földbe, hiszen olyan a természete, hogy még a harmattól is megolvad.

Chilisalétromból a gabonafélékre kataszteri holdanként 40—60 kilogrammot, a répa alá 10—10 kilogrammal többet adhatunk. Ez a mennyiség egész évi trágyának értendő, ha tehát két ízben akarjuk használni, akkor a mondott mennyi­ségnek egyszer-egyszer csak felét veszszük.

Ez, a mint látjuk, oly darab földre aránylag igen kis mennyiség, s ezért egyenletes kihintése nem igen könnyű dolog. Pedig ehhez nagyon kell ragaszkodnunk; az egyenetlen kihintés czélhoz nem vezetne, m ert míg egyes helyeken sovány

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 3 0 3

maradna a vetés, addig más helyeken akár meg is dűlhetne. Hogy tehát egyenletesen hinthessük ki ezt a nagyhatású trágyaszert, először is, ha összecsomósodott volna, törjük porrá megint, aztán száraz homokkal, porral keverjük össze, szapo­rítsuk fel jól, hogy nagyobb tömege legyen, m ert így aztán sokkal egyenletesebben tudjuk a földön elosztni.

Mondtuk, hogy a chilisalétrom az elcsigázott, elsanya- rodott vetésekre csodálatos hatást gyakorol, hanem ez ne ejtsen bennünket tévedésbe. Mert vannak olyan term észetű földek, a melyek bár elég légenytartalommal bírnak is s jó erőben vannak, mégis hideg term észetüknél fogva májusig is alig mozdul bennük a vetés, s csak akkor kezd aztán nagy gyorsasággal a növekedéshez fogni. Az ilyen földre ne hintsünk chilisalétromot, mert fölösleges és hasztalan lenne, lévén itt a növények nehezen nekiindulásának az oka, nem az elcsigá- zottság, nem a soványság, hanem a talaj hideg természete. Minden gazda ismeri a maga földjei természetét, a kinek tehát ilyen földje volna, az el ne felejtse a most mondottakat.

Sorrahintésre is szokták némelyek a chilisalétromot alkal­mazni, nevezetesen répánál. Ez úgy megy, hogy nem az egész répaföldet hintik be chilisalétrommal, hanem csak a répa­sorokat, ha tudniillik sorba van vetve a répa. így természetesen sokkal kevesebb kell belőle s gyakran már 10—12 kilogram­mal is igen szép sikert érhetni el holdanként. Ha így akarunk tenni, még akkor is jobb a salétromot két részletben adni, nevezetesen az elsőt mindjárt a vetés után, — sokan egyszerre is vetik a magot a trágyával, hogy a kikelő parányi növény azonnal dúsan táplálkozhassék, — míg a második részlettrágyát néhány héttel későbben adhatjuk. Cserepesedésre hajlandó földben azonban csakis a répa kikelése után alkalmazzuk a chilisalétromot, mert tudni kell, hogy ennek a trágyának az a természete, hogy a talaj cserepesedését elősegíti s ezért a répa kelését is hátráltathatja, különösen, ha bővebben találtuk volna használni.

Különben, ha a gabonaféléknek chilisalétrommal való felültrágyázása után észrevennénk, hogy a talaj megcserepe- sedett, akkor nagyon tanácsos lesz a vetést megboronálni, a mi annak különben is csak javára válik.

A hol a talajban a légenytartalom kevés, ott mindenütt igen hasznos a chilisalétrom, de a pillangós virágú növények alá — milyenek a luczerna, here, baltaczim, borsó, bükköny, bab, lencse — még ilyen helyeken se alkalmazzuk. Mert ezek a növények azon képességgel bírnak, hogy a nekik szükséges légenyt képesek a levegőből felvenni. Azért ezekre kár volna a chilisalétromot, vagy általában akármiféle légenytrágyát vesztegetni. Épen olyan buján tenyésznek ezen növények a nélkül is, csak aztán a többi növényi tápanyagok legyenek

3 0 4 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

elegendő mennyiségben a talajban, akkor megszerzik azok maguknak ingyen a légenyszükségletet.

b) A kénsavas ammóniák. Ez a második leggyakrabban használt légenytartalmú műtrágya.

Ez is könnyen feloldódik a talajban, de mégsem olyan rendkívüli gyorsasággal mint a chilisalétrom, ezért ezt taná­csos valamivel elébb elhinteni mint amazt.

Máskülönben épen úgy kell vele bánni, mint a chilisalét­rommal s egy hold földre körülbelül annyi kell belőle mint amabból.

A chilisalétromot, mint mondtuk, még csak leboronálni sem kell, de már a kénsavas ammoniákot, ha bár nem mul- hatatlánul is, de lehet boronálni, sőt a leboronálását czélszerű- nek is mondják.

A kálitartalmú műtrágyákról. Kálitartalmú m űtrágyára sokkal ritkább esetben lehet szükségünk mint foszfor- vagy légenyműtrágyára s leginkább a homok mutatkozik olyannak, a mely kálitartalom ra nézve szegény.

Ha valahol, úgy a kálim űtrágyákra nézve kell először kísérletet tennünk kicsinyben s egy-egy kis kálitrágya felhin­tésével megkérdezni magától a földtől, hogy ugyan van-e szük­sége rá s kifizeti-e magát rajta a kálitrágyázás? Ezt már a föld maga tudja legjobban megmondani s a mit ez mond, ahhoz tartsuk aztán magunkat.

Legajánlatosabb nálunk a kálitrágyák közt a kénsavas kálium. Ezt a vetés előtt jóval el kell hinteni, mert ha köz­vetlen a vetés előtt hintenénk el, akkor kárt tehetnénk vele, minthogy elősegíti a talaj cserepesedését és a kikelést késlel­teti. Ezért és még más okoknál fogva is a tavasziak alá már őszszel vagy legkésőbb télen kell kihinteni, az ősziek alá pedig olyan korán, a mint csak lehet. Ezt a trágyát a talajba le kell szántani és azzal jól összekeverni, ha azonban tavaszi alá hintjük el őszszel, akkor elég a talaj felszínén kihintve hagyni s csak tavaszon szükséges aztán lefogasolni vagy leszántani. Ha rétet trágyázunk vele, a rét is megfogasolandó u tánav

Ügy 80 kilogrammot alkalmazhatunk belőle egy katasz­teri holdra.

Körülbelül ugyanezek állanak a másik ismertebb kálisóra, klorkálira nézve is.

A ka in it. Ezen műtrágyából két-három annyi alkalma­zandó egy hold földre, mint a kénsavas káliból, az illető talaj­hoz s a rajta term esztett növényhez képest, a minek eltalá­lására megint csak a kísérletek vezetik rá a gazdát.

A ham u . A hamut nagy kálitartalmánál fogva a kálitrá­gyák közé lehet számítani, habár foszfor is van benne nem kevés. Gyűjtsük meg tehát nagy gonddal s használatig ta r t­

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 305

suk olyan helyen, hogy se a szél el ne hordhassa, se az eső­víz hozzá ne férhessen, hogy legértékesebb részeit ki ne áztassa. Legjobb a hamut a rétekre vagy herésekre, luczernásokra felhasználni, még pedig késő őszön, vagy télen a hóra kihintve. Vastagon hinteni nem kell, csakhogy épen vékonyan lepje a felületet. Különösen ha rétre használjuk, nagyon tanácsos lesz oda egyszersmind Thomas-salakot is hinteni.

Legtöbbet ér a fahamú és aztán egyéb növények hamuja is, míg a kőszénhamu már csekély értékű, de azért ha ingyen ju thatunk hozzá, ez is megfizeti a kihintés fáradságát.

A mésztrágyákról. Nem nagyon gyakori az olyan talaj, a mely mésztartalomban olyan szegény volna, hogy a hiányzó meszet mésztrágyázással kellene pótolni, s a növények is nagyon különböző mértékben kívánják a meszet, így nevezetesen a gabonafélék, a fűfélék kevés mészszel megelégszenek, míg a here, luczerna, bükköny, baltaczim nagyon megkívánják a meszet.

A mésztrágyázást, a hol márga van közelében, ennek fel­hordása s szétterítése által eszközölhetjük, vagy pedig a közön­séges égetett mészszel, a mely utóbbival való trágyázás a következőképen tö rtén ik : apró kupaczokba szétrakjuk az ége­te tt meszet a megtrágyázandó területen s földdel befedve egy darabig úgy hagyjuk. A mész a talaj, vagy eső nedvességétől nemsokára megoltódik s porrá omlik. A mint ezt az állapotot észreveszszük, — a mi a nedvesség fokához képest hamarább vagy később következik be, — akkor egyenletesen szétszórjuk ezt a mészport s azonnal leszántjuk. A mészből egy hold földre 8—10 métermázsát szoktak számítani.

A mész ugyan maga is táplálja a növényt, de főképen az által hat, hogy a talajban elszórva levő, nehezen oldható növényi tápanyagokat szétmarja, feloldhatóvá teszi, hogy aztán a növények gyökerei táplálkozhassanak vele. Ezért, ha ugyan egyéb trágyát is nem adunk, sovány, szegény földön vajmi csekély a mész hatása, igen, m ert ott nem igen van neki mit feloldhatóvá tenni.

De jobb földön is szerfelett vigyázni kell a mészszel, mert, a mint mondtuk, feloldhatóvá teszi ugyan a talajban az ott lappangó növényi tápanyagokat, de ezzel természetesen ki is veszi a talaj meglevő erejét, úgy, hogy vigyázatlan meszezés- sel tökéletesen kisoványíthatjuk, tönkre tehetjük talajunkat. Azért ha meszezünk, gondunk legyen rá, hogy istállótrágyá­val is gyakran és bőven elláthassuk az illető talajt.

Még legbátorságosabb a meszet olyan talajra használni, a mely sok televénytaHalommal bír, de a mértéken itt sem szabad túl menni. A nehéz agyagtalaj is jobban bírja a meszet, mint a könnyebb talajok. Különben a meszezést csak legfeljebb minden hatodik esztendőben szabad ismételni.

Hasznos Kalauz. 20

3 0 6 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

Legczélszerűbb őszön meszezni, ha pedig tavaszszal ten­nénk, akkor mindig jóval a vetés előtt ejtsük meg.

Megjegyzendő még, hogy a répa, ámbár szereti a meszet, de abban az évben, a melyben répát vetünk, ne meszezzük azt a tábla földet, hanem előtte egy-két évvel alkalmazzuk oda- az előző növények alá a mésztrágyát.

A gipszről is itt emlékezünk még meg. A gipsz mészből és kénsavból (vitriol) áll és körülbelől olyanformán kell tekin­teni mint a meszet, ez is inkább a földben levő növényi táp­anyagok felbontása által hat. Azért evvel is épen úgy kell vigyázni, mint az égetett mészszel, mert különben szinte tönkre tenné a ta lajt s általában használatánál ugyanazon szempon­tok szerint kell intézkedni, mint a hogy a mésznél el volt mondva. A gipsz kiválólag a baltaczimnél, hereféléknél, bük­könynél, borsónál, babnál szokott jó hatást felmutatni, míg a gabonafélékre rendesen semmit. A nedves réteken sem hasz­nál, a szárazabb term észetieken azonban olykor jó hatása van.

A gipsz elhintésének ideje a tavasz, midőn a növény tenyészete már megindult, s ehhez a mennyire lehetséges, meleg, nedves időjárást kell választani; egy holdra 3—5 métermázsát ajánlanak. Homokon, valamint hideg, nedves agyagtalajon is nincs a gipsznek emlitésre méltó haszna.

A műtrágyák használata az egyes nöyényfaj oknál. A mint elmondtuk, a műtrágyák használatára nézve nem lehet pon­tos reczepteket adni, mert biz ott magának kell számíthatni, próbálgatni a gazdának az előadott ism ertetések nyomán, hogy mit és miként tegyen.

Mindazonáltal bizonyára nagy könnyebbségére fog szol­gálni a kezdőnek, ha néhány példát lát maga előtt s azokat véve kiindulási pontul, úgy próbálja maga részére a legjobbat eltalálni. Felsorolunk hát itt néhány tájékoztató adatot az egyes nevezetesebb növények m űtrágyázására nézve. Az alább követ­kezőkben m utatjuk be ezen műtrágyázási tervezeteket, egy magyar (1200 n -ö les) holdra értve a szám ítást:

1. Őszi búza és rozs alá.

aj Sovány , agyagos földön:125 kiló szuperfoszfát, (vagy e helyett250 kiló Thomas-salak

50 kiló chilisalétrom (vagy helyette 40 kiló kénsavas ammóniák).

Ha szuperfoszfátot használunk, úgy a vetőszántással szánt­suk le, ha pedig Thomas-salakot alkalmazunk, ezt még a keverő-szántás előtt hintsük ki. A chilisalétromot két részlet­ben használjuk fel, nevezetesen felét hintsük rá a vetésre kora tavaszon, a mint a búza már megmozdult, a másik felét pedig

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 3 0 7

hintsük ki ápril utolján vagy május legelején. Ha chilisalétrom helyett kénsavas ammoniákot használnánk, ezt az egészet egyszerre kihinthetjük mindjárt kora tavaszon; még a búza megindulását sem kell bevárni, s míg a chilisalétrommal, a mint azt kihintettük, semmi további dolgunk nincs, addig a kénsavas ammoniákot tanácsos a vetésbe lefogasolni, habár ez sem múlhatatlan. Mondani sem kell azonban, hogy az eset­leges fogasolást ne sáros időben végezzük, hanem midőn arra a talaj egészen alkalmas, mert különben több kárt tennénk, mint hasznot.

b) Sovány, homokos földön:Ugyancsak ezen elősorolt trágyaszereket adjuk, mint az

agyagos földnél és úgy is bánjunk el a dologgal, csakhogy ezenkívül próbáljunk meg még 50 kiló kénsavas kálit is adni, a melyet szintén még a keverőszántás előtt hintsünk el.

c) Légenygyűjtő növények után:Fentebb elmondtuk, hogy némely növény, mint a here,

luczerna, bükköny s egyéb úgynevezett pillangós virágúak, légenytartalm ukat a levegőből veszik s ennélfogva m arad­ványaik által azt a talajt is, a melyben állottak, légenyből gazdagon hagyják hátra, minélfogva az ilyen talajok, ha ugyan az em lített növények buján, gazdagon tenyésztek, annyi légeny- tartalommal bírnak, hogy légenytrágyázásra rendszerint nem szorulnak. Azért tehát az ilyen talajnak, ha búzát vagy rozst akarunk bele vetni, csak foszfortrágyát adjunk, még pedig vagy 250 kiló Thomas-salakot a tarlóra hintve és aztán leszántva, vagy felényi szuperfoszfátot a vetőszántás előtt.

d) Istá llő trágyás földön:Ha valamelyik darab földünk bőven kapott istállótrágyát,

akkor rendszerint itt sincs szükség légeny- vagy kálitrágyá­zásra, hanem a foszfortrágya annál inkább ki szokta magát fizetni. Adjunk tehát neki Thomas-salakot vagy szuperfoszfátot, ugyanolyan mennyiségben és módon, mint a hogy az imént elmondtuk.

e) Ha istá lló trágyát is a lka lm azunk:Ha úgy jön ki a sorja, hogy jónak látjuk a búza alá

istállótrágyát adni, akkor így já rhatunk el: adjunk a talajnak vagy 12 szekér istállótrágyát és ezenkívül vagy 80 kiló szuper­foszfátot.

2. Tavaszi búza alá.A tavaszi búza alá épen olyan mértékben és módon adjuk

a különféle m űtrágyákat s ugyanazokat ta rtjuk szem előtt, mint az őszi búzára és rozsra nézve elmondottuk. Ha azonban a foszfortrágyázással tavaszra maradnánk, foszfortrágyának soha se használjunk Thomas-salakot, hanem csakis szuper­foszfátot. A chilisalétrom egyik részletét a kikelés után pár hétre, a másik részletet május elején hintsük ki.

20*

3 0 8 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

3. Árpa és zab alá.

a) Sovány agyagos földön:100 kiló szuperfoszfát (vagy helyette200 kiló Thomas-salak),50 kiló chilisalétrom (vagy helyette 40 kiló kénsavas

ammóniák).b) Sovány homokos talajon:Ugyancsak a fenti trágyaszerek és még ezenkívül60 kiló kénsavas káli.c) Jó is tá lló trágya erőben levő talajon :100 kiló szuperfoszfát (vagy helyette 2—2V2 annyi Tho­

mas-salak).A m űtrágyák alkalmazásánál itt is, valamint mindenféle

növényeknél ugyanazokat kell szem előtt tartani, a melyeket már előbb ismételve is elmondtunk, csak azt jegyezzük meg itt különösen, hogy az árpánál s zabnál a chilisalétromot fele részben április elején, fele részben pedig május elején kell adni, bár sok tekintetben ez is az időjárástól függ, m ert ha nagyon korán beáll a tavasz s idején elvetjük az árpát, akkor a chilisalétromozást is elébb kell adni.

4. Tengeri (kukoricza) alá.

140 kiló szuperfoszfát (vagy e helyett300 kiló Thomas-salak),

80 kiló chilisalétrom (vagy helyette60 kiló kénsavas ammóniák).

Ezenkívül homoktalajon meg lehet még próbálni:60 kiló kénsavas kálit is.

Az egyes műtrágyákkal itt is úgy bánunk el, mint a fen­tebbi növényeknél, a chilisalétromot pedig az első kapálás után szórjuk el.

Különben tengeri alá rendesen istállótrágyát szoktunk adni s ez esetben elmaradnak aztán a légeny- és kálitrágyák, csak épen a szuperfoszfátot adjuk meg. Megjegyzendő, hogy bő adag szuperfoszfát a tengeri érését sietteti.

5. Csalamádé alá.

Itt is ugyanazon m űtrágyákat adjuk, mint a tengerinél, csakhogy még bővebb mértékben, nevezetesen vagy egy negyed­résznyivel, s megjegyezvén, hogy a csalamádénál, még ha istállótrágyába vetettük is, sokszor kifizeti magát, ha azon­felül még vagy 40 kiló chilisalétromot is adunk a csalamádéra, midőn az már olyan tenyérnyi magasságúra növekedett. Az eddigi tapasztalatok szerint a csalamádé úgy fizet legjobban, ha istállótrágyát is kap.

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 3 0 9

6. Repcze és mák alá

Ezek alá is rendszerint istállótrágyával trágyázunk s ezenfelül adjunk még a talajnak:

150 kiló szuperfoszfátot (vagy két annyi Thomas-salakot),50 kiló klórkálit vagy kénsavas kálit.

7. Répa alá.

200 kiló szuperfoszfát,100 kiló kénsavas ammóniák.Alkalmazhatjuk a répánál a m űtrágya sorra való vetését

is, midőn sokkal kevesebb fog kelleni, habár aztán a répa után következendő növénynek nem is marad semmi.

Sorravetésképen egy holdnyi répára elszórunk 15 kiló chilisalétromot s 50 kiló szuperfoszfátot, habár ez utóbbit mégis sokkal tanácsosabb a fentemlített mennyiségben még vetés előtt a talajba juttatni.

Tanácsos kálitrágyával is kísérletet tenni, nevezetesen adhatunk vagy 80—100 kilónyit.

Igen jónak bizonyult sorrahintésre a káli-ammoniák-szu- perfoszfát nevű összetett műtrágya, a melyből e czélra hol- dankint 30 kilónyi elégséges.

8. Burgonya (krumpli) alá.

300 kiló Thomas-salak (vagy felényi szuperfoszfát),100 kiló chilisalétrom (vagy 80 kiló kénsavas ammóniák).Ezenkívül különösen homoktalajra 80 kiló kénsavas káli.A chilisalétromot vetéskor rászórjuk egyenletesen az

egész táblára.9. Dohány alá,

80 kiló szuperfoszfát,100 kiló kénsavas káli,100 kiló chilisalétrom.A két előbb említett m űtrágyát tavaszi szántás előtt hint­

jük ki, a chilisalétromot pedig plántálás előtt. Különben, ha úgy ismerjük az illető talajt, hogy az nagy, gazdag leveleket terem, akkor a chilisalétrom elmaradhat, ha pedig agyag a talajunk, akkor a mondott kénsavas kálinak fele is ele­gendő lesz.

Tudni kell még. hogy a kálitrágya a dohányt könnyű égésűvé teszi, míg a közvetlen foszfortrágya nehezíti az égést s e tekintetből ajánlják a foszfortrágyát jó bőven a dohányt megelőző növény alá adni, hogy a dohány számára is marad­jon. Némelyek szerint a foszfor közvetlen adása sem nehezíti az égést. Bizonyára ez a különböző term észetű talajoktól függ.

3 1 0 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

10. Lóhere alá.300 kiló Thomas-salak.Ha mészben, valamint káliban szegény a talaj, akkor még

10 métermázsa mész s 100 kiló kénsavas káli. Ezen trágyák öszszel adandók.

11. Luczerna alá.400 kiló Thomas-salak.Próbálhatunk még hozzá 300 kiló gipszet s 100 kiló kén-

savas kálit.A vetés utáni harmadik évben kora tavaszon behinthet­

jük a luczernát újra 150 kiló szuperfoszfáttal, a melyet erősen lefogasoljunk, szintén eképen adhatunk még homokos te rü ­leten 100 kiló kénsavas kálit is.

Olyan talajon, a mely mészben és káliban bővelkedik, nincs szükség sem a gipszre, sem a kénsavas kálira.

12. Egyéb pillangós virágúak aláA bükkönynél, borsónál, babnál, baltaczimnél, lencsénél

s a különféle heréknél, általában körülbelül azok az irányadók, a melyeket a lóherénél s luczernánál elmondottunk s abban különösen mind megegyeznek, hogy légenytrágya alájuk nem szükséges.

13. Rétekre, kaszálókra.a) N edves helyeken :300 kiló Thomas-salak,100 kiló kénsavas káli,

60 kiló kénsavas ammóniák.A két előbbi m űtrágyát kora tavaszszal elhintjük, mihelyt

a hó elment, a mint pedig á talaj eléggé megszikkadt, foga- soljuk meg a rétet erősen. A kénsavas ammoniákot május eleje táján hinthetjük ki.

Nagyon nedves réteken a m űtrágyák hatástalanok. A gyakori vizáradásoknak kitett rétekre is kár volna vesztegetni a műtrágyát. *

b) Száraz helyeken:150 kiló szuperfoszfát,100 kiló kénsavas káli,60 kiló kénsavas ammóniák.

A m űtrágyákkal itt is úgy bánunk, mint fentebb le volt írva. Agyagos helyen a kénsavas káli rendszerint elmaradhat.

14. Szőlő alá.a) H om oktalajon:100 kiló szuperfoszfát (vagy 200 kiló Thomassalak),80 kiló kénsavas káli,

100 kiló gipsz.

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 311

Ezeket őszszel fedés előtt hintsük el egyenletesen a szőlő talaján, vagy pedig télen és kora tavaszon a szőlő sora közé, hogy majd nyitáskor a föld alá kerüljenek.

Ha szőleink vesszeje apró, sovány, akkor tavaszszal a szőlő virágzása előtt hintsünk el még mintegy 60 kiló chili- salétromot vagy kénsavas ammoniákot.

b) A gyagos talajon:100 kiló szuperfoszfát,50 kiló kénsavas káli,

100 kiló gipsz.Ezekkel is úgy bánunk el, mint a homoktalajnál, s ha a

vesszők soványak, itt is ugyanannyi légenytrágyát almazunk, mint amott.

Ha szálvesszős-mívelésre dolgozunk s nem annyira finom, mint nagy term ésekre törekszünk, akkor a műtrágyákból jóval többet, kétannyit is adhatunk, mint itt mondva volt.

15. Gyümölcsfák alá.

Idős fákat úgy trágyázunk legczélszerubben, hogy a törzstől a korona kiterjedésének megfelelő távolságban 60—80 czenti- méter mélységű lyukakat fúrunk, a fa nagyságához képest többet, s ebbe öntjük bele a trágyázó anyagot.

Hogy mennyi m űtrágyát kell alkalmaznunk, az függ a talajtól s a fa nagyságától. Tájékoztatásul annyit lehet mon­dani, hogy egy négyszögméternyi megtrágyázandó területet véve fel, alkalmazható */4 kiló szuperfoszfát, V5 kiló chilisalétrom vagy kénsavas ammóniák s ugyanannyi klórkáli vagy kén­savas káli.

E trágyaszereket jó bő vízzel felkeverve öntsük az emlí­te tt lyukakba, mégpedig a szuperfoszfátot és kálitrágyát június vagy július hóban, a légenytrágyát pedig márczius utolján vagy áprilisban. A légenytrágyának elég csak felét a lyukakba önteni, a másik felét pedig jobb a talaj felszínén elhinteni s gyengén bekapálni.

A csemetéknél nem szükség lyukat turkálni, elég ha a trágyákat a fácska koronájának megfelelő nagyságú területre kihintjük s egyszerűen lekapáljuk.

Ha nem egyes fákat,hanem gyümölcsöst akarunk trágyázni, akkor olyan helyekre ejtsük a lyukakat, a meddig gondoljuk, hogy a fák vékony, s z ív ó gyökerei kiterjednek, a mi körül­belül a fa koronája terjedelmének felel meg. így sűrű állás mellett, nagy lombú fáknál egy és ugyanazon lyukba a két szomszédos fának való trágyát is beönthetjük.

Nagyon jó a fáknak az is, ha trágyalevet jól felhígítunk vízzel s még kannánként 1—1 kiló szuperfoszfátot keverünk bele s úgy öntjük a lyukakba.

3 1 2 A MŰTRÁGYÁKRÓL.

Ezt a trágyázást, ha sikerét látjuk, évenként ismétel­hetjük.

A műtrágyázási kísérletekről. Az egyes növények mű­trágyázására fentebb elmondott példák, ismételjük, csak épen tájékoztatásul szolgálhatnak, de igazán mindent a próba mutat meg. A leghelyesebbet tehát kinek-kinek próbák, kísérletek által kell megállapítani. Legegyszerűbb eljárás valamely vetéstábla közepén, pl. egy fél vagy egy egész holdnyi területet kihasítani s azt műtrágyával az elmondottak szerint megtrágyázni, s aratáskor a trágyázatlan részből is egy épen olyan nagyságú darabot külön vágni, külön csépelni, a szem és szalma term é­sét külön mérlegelni s így összehasonlítani aztán, hogy a mű- trágyás rész termett-e többet és mennyivel? Ámbár legtöbb­ször már csupa szemmértékkel is megítélhetjük, hogy kifi- zeti-e magát a műtrágya és melyik az, a melyik legkívánato­sabb talajunkra.

Azonban, hogy mentül nagyobb bizonyosságot szerezzünk, járjunk el ilyenformán:

Hasogassunk el egy tábla földet több egyenlő, például negyedholdas részletekre. (Természetesen lehet kisebbet vagy nagyobbat is venni.) Az egyiket hagyjuk trágyázatlan, a másik­nak adjunk csak légenytrágyát, a harmadiknak csak foszfort, a negyediknek csak kálit. így már, ha csak egyre, nevezete­sen vagy csak légenyre, vagy csak foszforra, vagy csak kálira van szüksége a talajnak, akkor azt így feltaláljuk, m ert lát­juk, hogy melyik gazdagította meg a termést. Csakhogy meg­lehet ám, hogy a talajnak nem csak egyre van szüksége, hanem kettőre is, s akkor még az ilyen kísérlet nem elég.

Tovább kell tehát folytatnunk a próbát, s ekkor egy részletbe adjunk légenyt és foszfort, egy másikba légenyt és kálit, ismét egy másikba foszfort és kálit. De még az is meg­lehet, hogy mind a három tápanyagra van a talajnak szüksége, azért egy részletnek adjunk foszfort is, kálit is, légenyt is.

Az aratási eredmény aztán meg fogja mutatni, hogy tulaj­donképen melyik műtrágya is hát a mi talajunkra hasznos, és azután ahhoz képest fogunk jövőre cselekedni, illetőleg ha a haszon kétségtelennek mutatkozik, a nagyban való műtrágyá­zást megkezdeni.

Midőn valamely műtrágya-fajnak a mi talajunkra való hasznossága felől megbizonyosodtunk s azt már nagyban is alkalmazzuk, azért kicsinyben még mindig tovább folytathatjuk a kísérletezést, arra nézve, hogy ha abból a bevált műtrágyából többet vagy kevesebbet adunk, hasznosabb-e? Vagy például ha látjuk, hogy a foszfortrágya bevált, akkor arra nézve: melyik lenne jobb, a szuperfoszfát, vagy Thomas-salak-e ? És más hasonló dolgokra nézve is folyvást intézhetünk kísérletek által kérdéseket földünkhöz, a mi nem csak haszonnal jár,

A MŰTRÁGYÁKRÓL. 3 1 3

hanem a törekvő gazdának bizonyára nagy gyönyörűséget is okoz.

Az említett kísérleteknél mindig szem előtt kell azokat tartani, a melyek fentebb, az egyes műtrágyafajokról s azok alkalmazásáról el voltak mondva.

A kísérleteknél azonban könnyen érheti csalódás a tapasz­talatlan em bert; azért, hogy ezt elkerüljük, szükséges az elmondottakon kívül a következőket is tekintetbe venni:

a) A kísérletre szánt terület, a mennyire csak lehet, egy­forma minőségű legyen, tehát vagy egyaránt agyagos, vagy egyaránt homokos s az altalaja is hasonló legyen.

b) Legyen egyforma erőben. Tehát nem olyan, hogy az egyik része csak tavaly, vagy harmadéve kapott istállótrágyát, a másik része pedig már 6—7 esztendeje színét sem látta.

c) Kísérleti térnek egy és ugyanazon növény tarlóját válaszszuk. Vagyis helytelen volna, ha egy részén előzőleg például búza, a másikon pedig répa vagy egyéb volt mívelve. Hiszen tudjuk, hogy magában véve is nagy különbség a z : mi után vetünk valamit? Mert minden trágyázás nélkül is egészen máskép sikerülhet valami búza után mint répa után. így hát ha nem egy növény tarlójában végeznénk a műtrágyázási kí­sérletet, könnyen csalódásnak, tévedésnek lehetnénk kitéve.

d) A kísérleti tér minden részletét egy nap szántsuk fel s egy nap vessük és munkáljuk e l ; m ert hiszen azt is tud­juk, hogy sokszor 1—2 napi különbség is mit eredményezhet a vetésben, kivált ha időközben eső is esik.

e) A műtrágya csakis akkor táplálhatja a növényzetet, ha elég nedvesség van hozzá. Száraz időjárás alkalmával tehát megeshetik, hogy a m űtrágyának kevés, vagy semmi hatását sem látjuk, a chilisalétromba pedig a sok esőzés is nagyon hátrányos. Ez azonban nem a műtrágyának, hanem az időjárás alkalmatlan voltának tudható be. Azért egy évi tapasztalaton egész biztosan még ne építsünk, s ha a rossz idők miatt sikert nem arattunk, még abból ne következtessünk a műtrágya haszontalan voltára.

Hasznos Kalauz. 21

^ Hornyánszky V. könyvkiadóhivatala Budapest, V., Akadémia-u. 4.y| '”♦♦ Protestáns Árvaházi Képes Naptár

Huszonhatodik évfolyam.

Szerkeszti

KENESSEY BÉLA,az erdélyi ev. ref. egyházkerület főjegyzője s a kolozsvári ev. ref.

theol. fakultás igazgatója.

Magyarországon alig van naptár, mely oly gazdag tartalommal di­csekedhetnék, mint a «Prot. Árvaházi Képes Naptár,» s ép ennek köszön­heti óriási elterjedését. Evenkint közel 30,000 példányban jelenik meg. Ára 30 kr. Kapható minden könyvkereskedőnél és könyvkötőnél, valamint a kiadónál: Hornyánszky Viktornál Budapesten, V. Akadémia-u. 4.

f

*

f

f

❖YYYfYYYYYY

YY

Mutatványszámokat bármily mennyiségben ingyen és bér- mentve küldYfY

YYYYYYY

Téli Ú jságHuszonegyedik évfolyam,

^ Megjelenik deczember, január és február hónapokban mindenYfYYYYYYYYYYYYYY

szerdán.Felelős szerkesztő B U D Á É I J Á N O S , b.-böszörményi ref. lelkész.

Előfizetési ára 26 kr.,ha egy csomagban legalább 10 példány küldhető; kevesebb számú pél­

dányoknál példány önkin t 39 kr.

Hazánk legelterjedtebb protestáns néplapja. Az 1898/99. évben 25,000 előfizetője volt.

H ornyánszky V ik to r könyvkiadóh ivatalaBudapest, V., Akadémia-utcza 4.

Hornyánszky V. könyvkiadóhivatala Budapest, V., Akadémia-u. 4.

A Magyar Prot. írod. Társaság népies kiadványai. Koszorú.

1. Ócska Biblia (20 oldal) . . . . . 4 kr.2. A gályarabok története (24 oldal) . 4 >3. A Barkóék árvája (23 oldal) . . . 4 »4. A vízözön. Légy hív mind halálig

(15 o l d a l ) .................................... 4 *5. Bethlen Gábor fejedelem (23 oldal) . 4 >6. A talált gyermek (20 oldal) . . . 4 »7. A vége jó, minden jó (32 o.). Az

igaz és a hamis gyöngy (15 o.) . 6 »8. Huszár Gál (28 o ld a l) .......................... 4 *9. Dévai Biró Mátyás (15 oldal) . . . 4 »

10. Testámentum (24 oldal) . . . . . 4 »11. A bibliás asszony (23 oldal) . . 4 »12. A vadosfalvi pap (32 oldal) . . . 4 >13. Nádasdy Tamás grófék háztája (22

o ld a l) ......................................................4 >14—15. A vasárnap megünnepeléséről

(40 o l d a l ) ..........................................8 »16. Két püspök anyja. Névtelen hősök (22

o ld a l)................................................... 4 >17. Ilonka (24 oldal) . . . . . . . 4 »18. Egy öngyilkosjelölt (16 oldal) . . . 4 »19. Egy eltépett biblialevél. Földi menny­

ország (16 o ld a l) ............................... 4 >20. Livingstone Dávid utazásai és felfede­

zései (23 oldal). . . . . . . 4 *21. Nővérek (19 oldal)........................ 4 *22. Aranka története (16 oldal). . . . 4 >23. Gusztáv Adolf és a <Gusztáv Adolf* -

egylet. Bálint Mihály (24 o.) . . 4 >24. A Lorántffyak (28 oldal) . . . . 4 »25. Az új biró. Ötödik parancsolat (31 old.) 4 *

f * * " Megrendelésnél elegendő az il

26. A falu árvája (20 oldal) . . . . 4 kr.27. Jó az Isten (23 o ld a l ) .................... 4 »’28. A képviselő úr beszámolója (24 oldal) 4 »29. A <kék gólya* családja (23 oldal) . 4 *30. A mi hitünk (24 oldal)................. 4 »31—32. Hitért és hazáért (51 oldal) . 8 »33. Dőre Márton felekezetnélküli akar

lenni (22 o ld a l ) ........................4 »34. Dezső pap látomása (19 oldal) . . 4 »35—37. Rajzok egyházunk múltjából (68

old al)........................................... 12 >38—40. Bibliai Kalauz. (77 oldal). . . 12 »41. Az öreg pap hagyatéka (20 oldal) . 4 *42. Hágár: bibliai kép (16 oldal) . . . 4 >43. Angyal és ördög (24 oldal). . . . 4 »44. Tóth Pál János csutorája (20 oldal). 4 »45. Barcsay Ágnes (23 oldal) . . . . 4 »46. Bálint úr. — Tékozló fiú (24 oldal). 4 »47. A jezsuita rend feloszlatása (19 oldal) 4 >48. A nagyasszony (16 oldal) . . . . 4 »49. A szocziálista (24 oldal). . . . . 4 >50. Az igaz hit (20 o ld a l ) ............................ 4 >51. Romlásfalva (12 o ld a l) .......................... 4 »52. Az aranyásó (26 oldal).................... 4 »53. Klárika neveltjei (28 oldal) . . . 4 >54. Zsugori Peti végrendelete (20 oldal) 4 »55. Az angyalok Mamréban (20 oldal) . 4 »56. Cserey Ilona (32 oldal) . . . . 4 *57. Szent hangok (24 oldal) . . . . 4 >58. Tar Gábor históriája (24 oldal) . . 4 »59. Az ezüst szív (26 oldal) . . . . 4 *60. A hatvágás (28 o ld a l) ....................4 »

füzet számának megjelölése,

Protestáns Családi Könyvtár (Koszorú).I- kötet. Tartalma: Bethlen Gábor fejedelem. Irta Vajda Ferencz. — A vados-

lalvi pap. Irta Csengey Gusztáv. — Egy öngyilkosjelölt. Irta J.-né Székely Lilla. — Egy eltépett biblialevél. Irta Túri Farkas Imre. — Földi mennyország. Irta V. Krüzselyi Bálint. — Az|öreg pap hagyatéka. Irta Béri Gyuláné.-

II. kötet. Tartalma: Nádasdy Tamás grófék háztája. Irta Payr Sándor.— Két püspök anyja. Irta Vajda Ferencz. — Névtelen hősök. Irta Csekme Ferencz.— A bibliás aszszony. Irta Kalocsa Róza. — Livingstone Dávid utazásai és felfedezései. ifta Szabó Aladár. — Bálint úr. Irta Szentkuti Károly. — A tékozló fiú. Irta Szabó Géza.

Egy-egy kötet ára d íszes kötésben 3G kr.A pénz előzetes beküldése mellett a könyveket bér mentve küldi meg Hornyánszky

Viktor- könyvkiadóhivatala Budapest, V., Akadémia-utcza 4. Utánvételes küldésnél a wstaköltséget a megrendelő tartozik fizetni.

A\\ ‘

t y t y ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥¥ ¥¥ Hornyánszky V. könyvkiadóhivatala Budapest, V., Akadémia-u. 4.¥¥¥¥f¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥

Protestáns imakönyvek.1. Ev. reformátusok részére.

Lelki h a rm a t. Elmélkedések és imák az év minden napjára. Irta Szabó Aladár. Díszes vászonkötésben 1 frt.

A vándor ú tja Istenhez. Imádságok keresztyén családok számára. Irta Papp Károly. Vászonkötésben 1 frt. Chagrinbőrkötésben 2 frt. 40 kr. Velinkiadás borjúbőrkötésben 3 frt 60 kr.

Hit, remény és szeretet. Irta Gsiky Lajos. Vászonkötésben 1 frt. Bőr­kötésben aranymetszéssel és tokkal 2 frt 40 kr.

Buzgóság szárnya. Irta Fördős Lajos, Papirkötésben 30 kr. Vászonkö­tésben 60 kr. Bőrkötésben 80 kr. Fehér lemezkötésben 1 frt 10 kr. Bársonykötésben 1 frt. 20 kr.

Keresztyén Tan ítások és Imádságok. Irta Szikszay György. Félbőrkö­tésben tokkal 1 frt 20 kr. Bőrkötésben tokkal 1 frt 80 kr.

Az áh ita tos hölgy. Elmélkedések és imák művelt hölgyek használatára. írták Fördős Lajos és Szívós Mihály, ref. lelkészek. Vászonkötésben l frt.

2 Ag. hitv. evangélikusok számára.¥ Ő rangyal. Imakönyv protestáns ifjak és leányok, különösen konfirmáltak¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥

számára. Irta Sántha Károly. Vászonkötésben 1 frt. Bőrkötésben 3 frt.

Imádságok és buzgólkodások. Evang. prot. keresztyének számára. Irta Székács József. Vászonkötésben 2 frt 50 kr. Chagrinbőrkötés 4 frt. Borjúbőrkötésben 5 frt. Bársonykötésben 7 frt. Plüs-kötésben 9 frt.

¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥

A pénz elöleges beküldése mellett a könyveket bérmentesen ¥' küldi meg

Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatala %Budapest, V., Akadémia-utcza 4 . ^

Utánvételes küldésnél a postaköltséget a megrendelő tartozik fizetni.

¥¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥