· web viewa műszaki ismeretek tantárgy az általános fizikai ismeretek mellett a műszaki...

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

az

54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUSSZAKKÉPESÍTÉSHEZ,

valamint aXV VEGYÉSZ

ÁGAZATHOZ

A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült.

Készítette: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Nonprofit Kft.Vegyész kerettantervi ajánlásokat fejlesztő munkacsoport

2012.

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁSaz

54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a

XV. VEGYÉSZ ÁGAZATHOZ

A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült.

A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza.

Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

54 524 02 Vegyipari technikus54 524 01 Laboratóriumi technikus

I. A szakképzés jogi háttereA szakképzési tantervi ajánlás

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– az 54 524 02 Vegyipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alap-adatai

2

A szakképesítés azonosító száma: 54 524 02

Szakképesítés megnevezése: Vegyipari technikus

Szakmacsoport: 8. Vegyipar

Ágazati besorolás: XV. Vegyész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Tárgyi feltételek

V. A szakképesítés óraterve – nappali rendszerű oktatásra

Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +160 +1120 = 2540 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9-12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 160 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1140 óra érettségi után).(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a

3

szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

Ebből az szvk-ban előírt elmélet-gyakorlat arány alapján – elméleti óraszám: 1524 óra– gyakorlati óraszám: 1016 óra

A szabad sáv (8-10%) nélkül a szakmai órák száma: legalább 2286, de legfeljebb 2337 a jelen tantervi ajánlás által meghatározott tartalmú és tantárgyi struktúrájú szakmai óraszám.

4

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

5

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9.70ögy

10.105ögy

11.160ögy

12. 1/13.160ögy

5/13 és 2/14.heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy10097-12Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság (elmélet) 3

Munkaszervezési ismeretek (elmélet) 1

10098-12Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi gyakorlat 2 70 3 105 3 160 3Vegyipari eljárások és számítások (elmélet) 2 2 1 1

Kémia (elmélet) 1 1 2

Fizikai kémia (elmélet) 2 2 4Alkalmazott kémia (elmélet) 4

Műszaki ismeretek (elmélet) 1 2 3

Általános laboratóriumi gyakorlat 8 40

Analitikai laboratóriumi gyakorlat 4 80

Szerves laboratóriumi gyakorlat 4 40

Általános és szervetlen kémia (elmélet) 4

Szerves kémia (elmélet) 3Vegyipari számítások (elmélet) 2

10093-12Üzemeltetési és mérési feladatok

Vegyipari műveleti gyakorlat 4

Műveleti számítások (elmélet) 2

Mérés és irányítástechnika (elmélet) 2

6

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9.70ögy

10.105ögy

11.160ögy

12. 1/13.160ögy

5/13 és 2/14.heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gySzakmai idegen nyelv (elmélet) 2

10094-12Vegyipari műveletek, technológiák és irányításuk

Vegyipari műveletek (elmélet) 5

Vegyipari technológia (elmélet) 4

Műszeres analitika elmélet 2

Műszeres analitika (gyakorlat) 3

Szabad sáv 1 1 1 1 3 3Összes óra 3 2 3 3 4 3 7 3 16 16 25 7Összes óra 5 6 7 10 32 32

A táblázatban szereplő heti óraszámok összessége a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedik.

7

Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni úgy, hogy az alábbi heti óraszámok teljesüljenek:

1/9. évfolyam: 6 óra2/10. évfolyam: 7 óra3/11. évfolyam: 8 óra4/12. évfolyam: 11 óra5/13. évfolyam: 35 óra1/13. évfolyam: 35 óra2/14. évfolyam: 35 óra

8

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakképzésóraszáma

Ágazati szakképzésóraszáma

Ágazati szakképz

ésösszes

óraszáma9-12.

évfolyam

Szakképesítés-

specifikus szakképzésóraszáma5/13. és

2/14.

A két évfolyamos szakképzés

összes óraszáma

1/13+ 2/14.9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1009

7-12

Mun

ka- é

s kö

rnye

zetv

édel

mi,

mun

kasz

erve

zési

fela

dato

k

Vegyipari biztonság (elmélet)

96 96

Munkavédelem 44 44Tűzvédelem 20 20Környezetvédelem 32 32Munkaszervezési ismeretek (elmélet)

32 32

Jogi ismeretek 8 8Munkavállalói ismeretek 10 10Gazdasági és vállalkozási ismeretek

14 14

1009

8-12

Ve

gyip

ari m

űsza

ki

alap

fela

dato

k

Laboratóriumi gyakorlat 72 70 10

8105

108

160 96 719

Általános laboratóriumi gyakorlat 9.

72 70 142

Általános laboratóriumi gyakorlat 10.

108

105 213

Analitikai laboratóriumi gyakorlat 11.

108

160

268

9

Szerves és analitikai laboratóriumi gyakorlat 12.

96 96

Vegyipari eljárások és számítások (elmélet)

72 72 36 32 212

Általános laboratóriumi eljárások 9.

36 36

Vegyipari számítások alapjai 9.

36 36

Általános laboratóriumi eljárások 10.

36 36

Vegyipari számítások a szervetlen kémiában 10.

36 36

Analitikai eljárások és számítások 11. 36 36Szerves és analitikai eljárások és számítások 12.

32 32

Kémia (elmélet) 36 36 64 136Általános kémia 36 36Szervetlen kémia 36 36Kémia a környezetünkben és az iparban

64 64

Fizikai kémia (elmélet) 72 64 144 136 144Fizikai kémia 11. 72 72 72 72Fizikai kémia 12. 64 72 64 72Alkalmazott kémia (elmélet) 128 128Kémia 14. 64 64Fizikai kémia 14. 64 64

10

Műszaki ismeretek (elmélet)

36 64 108 100 108

Gépelemek és szerkezetek 11. 36 38 36 38

Anyag előkészítés és szállítás 12. 64 70 64 70

Általános laboratóriumi gyakorlat

288 40 328

Általános feladatok 48 0 48Oldatkészítés 80 20 100Szervetlen preparátumok készítése

80 10 90

Minőségi elemzés 80 10 90Analitikai laboratóriumi gyakorlat

144 80 224

Gravimetria 32 0 32

Titrimetria 112 40 152

Ipari mérőműszerek 0 40 40Szerves laboratóriumi gyakorlat

144 40 184

Szerelési gyakorlat 48 0 48Szerves preparátumok előállítása

96 40 136

Általános és szervetlen kémia (elmélet)

144 144

Általános kémia 60 60Szervetlen kémia 84 84

11

Szerves kémia (elmélet) 108 108

Szénhidrogének 30 30Heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek

78 78

Vegyipari számítások (elmélet)

72 72

Vegyipari számítások a kémiában

36 36

Vegyipari számítások a laboratóriumban

36 36

1009

3-12

Üze

mel

teté

si é

s m

érés

i fel

adat

ok

Vegyipari műveleti gyakorlat

128 128

Anyag előkészítés, szállítás 32 32

Ülepítés, szűrés, centrifugálás 16 16

Hőcserélők vizsgálata 24 24

Bepárlás és szárítás 24 24Desztilláció és extrakció 24 24

Vegyipari reaktorok kezelése 8 8

Műveleti számítások (elmélet)

64 64

Hő- és anyagmérleg számítások 32 32Vegyipari diagramok és táblázatok használata

32 32

12

Mérés és irányítástechnika (elmélet)

64 64

Vezérléstechnika 18 18Szabályozástechnika 16 16

Egyszerű szabályozási feladatok

12 12

Műveletek szabályozása 18 18

Szakmai idegen nyelv (elmélet) 64 64Műszaki alapok 12 12Kémiai alapok 32 32Vegyipari műszaki alapok 20 20

1009

4-12

Veg

yipa

ri m

űvel

etek

, tec

hnol

ógiá

k és

irán

yítá

suk

Vegyipari műveletek (elmélet)

160 160

Vegyipari gépelemek 8 8

Anyag előkészítés, szállítás 10 10

Ipari hőcserélők, duplikátorok 23 23

Vegyipari reaktorok, célberendezések

15 15

Mechanikai műveletek 17 17

Bepárlás, kristályosítás, szárítás

17 17

Desztilláció és szorpció 17 17

Extrakció 13 13

13

Kiszerelő és csomagoló berendezések

10 10

Irányítástechnikai alapok 8 8

Vezérléstechnika 6 6Szabályozástechnika 16 16

Vegyipari technológia (elmélet)

128 128

Vegyipari üzemek anyag- és energiaellátása

20 20

14

Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai

30 30

Szerves vegyipari anyagok előállítása

45 45

Műanyag és gumi előállítás 16 16

Gyógyszergyártás 12 12Zöldtechnológia 5 5Műszeres analitika elmélet 64 64

Optikai mérések 16 16Spektrofotometriás mérések 16 16

Elektrokémiai mérések 16 16

Kromatográfiás eljárások 16 16

Műszeres analitika (gyakorlat)

96 96

Optikai mérések 24 24Spektrofotometriás mérések 24 24

Elektrokémiai mérések 24 24

Kromatográfiás eljárások 24 24

Összesen 108 72 70 10

8108

105

144

108

160

224 96 576 576 160 1303 800 224 2336

Elméleti óraszámok/aránya 1376 (öt évfolyamos képzésben: 1384)/60,0 (öt évfolyamos képzésben: 59,5)%Gyakorlati óraszámok/aránya 960 (öt évfolyamos képzésben: 943)/40,0 (öt évfolyamos képzésben: 49,5)%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat15

A táblázatban színes háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.Az időkeret fennmaradó része, melynek szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni:

9. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra10. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra11. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra 12. évfolyam: szorgalmi időszak-32 óra5/13. évfolyam: szorgalmi időszak-126 óra1/13. évfolyam: szorgalmi időszak-126 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra2/14. évfolyam: szorgalmi időszak-96 óra

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

16

A10097-12 azonosító számú

Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

17

A 10097-12 azonosító Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság (elmélet)

Munkaszervezési ismeretek (elmélet)

Mun

kavé

dele

m Tűzv

édel

em

Kör

nyez

etvé

dele

m

Jogi

ism

eret

ek

Mun

kavá

llaló

i is

mer

etek

Gaz

dásá

gi é

s vá

llalk

ozás

i is

mer

etek

FELADATOKBetartja a környezetvédelmi jogszabályokat, a környezetvédelmi szabványok előírásait XBetartja a foglalkozás-egészségügyi, munkabiztonsági, biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírásokat X X

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat XEllenőrzi az egyéni és kollektív védőeszközök használhatóságát X XSzakszerűen használja az egyéni és kollektív védőeszközöket X XRészt vesz a minőségbiztosítási, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, egészségvédelmi, tűzvédelmi oktatásokon, szükségszerűen vizsgát is tesz azokból X X X X X

Szükség esetén alkalmazza a korszerű elsősegélynyújtás gyakorlatát XRendkívüli helyzeteket észlel, kezel, szükség esetén részt vesz azok elhárításában X X XFeladatát a munkahelyi ügyviteli rend személyekre vonatkozó előírásai szerint végzi X X X X X XFoglalkoztatási, műszakváltási és gépkezelési beosztást készít, betartását ellenőrzi X

SZAKMAI ISMERETEKMunkavédelem célja, alapfogalmai, munkavédelem szervezeti és jogi kérdései, munkavégzés tárgyi és személyi feltételei X

Foglalkozás-egészségügy, foglalkozási ártalmak és megbetegedések X XLaboratóriumok általános rendje X X XVegyipari üzem általános rendje, a közlekedési és biztonsági utak kijelölésének előírásai X X XEgyéni és kollektív védőeszközök használata X XVeszélyt jelző szimbólumok, munkahelyi biztonsági táblák X X XVegyi anyagok biztonságtechnikája, P és H mondatok X X X XBiztonsági adatlapok X X XNyomástartó edények biztonsági szabályzata és előírásai X XCsövek, készülékek, gázpalackok szabványos színjelölése X XElektromos hálózat szabványos jelölései X

18

Tűzvédelmi fogalmak, tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás XTűzoltás anyagai, eszközei XElsősegélynyújtási alapismeretek XVegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai, légszennyezők, vizek szennyezői, vízminőségi adatok, talajszennyezések X

Riasztási rendszer ismerete X X X XFizikai hatások: hő- és hősugárzás, zaj és rezgés X XSzennyeződések megelőzése XKörnyezetkárosító anyagok, veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása XA dolgozók foglalkoztatásával, bérezésével és továbbképzésével kapcsolatos munkajogi kérdések X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban X X XLaboratóriumi munka védőeszközeinek használata X XVeszélyhelyzet felismerése X X XMunka- és bérügyi dokumentumok kitöltése, használata X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKDöntésképesség X X XFelelősségtudat X X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKözérthetőség X X X X X XVisszacsatolási készség X X X X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKÉrtékelés X X X XA környezet tisztán tartása X X

19

1.Vegyipari biztonság (elmélet)96 óra*Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon

megszervezett képzésA tantárgy tanításának célja

A vegyipari biztonság elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék és alkalmazzák a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismereteiket a gyakorlati munkájuk során. Legyenek tisztában az általános munkavédelmi szabályokkal, fókuszáljanak a vegyipariban különös figyelmet érdemlő biztonságos munkavégzés feltételeire. Ismerjék meg a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatását, a környezeti szennyezések okozta károkat, a vegyi katasztrófák elkerülésének lehetőségét, annak kezelési módját.

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

1.1. Témakörök és elemeik

Munkavédelem 44 óraA munkavédelem kialakulása, fogalma, célja, alapkérdéseiA munkavédelem területei, veszélyforrásokA munkavédelmi szabályozás rendszere, hatósági felügyeletA munkavédelem és a szabványA munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogaiMunkavédelmi érdekképviselet, a választás szabályaiMunkavédelmi oktatás típusai, tartalmaBaleset, munkabaleset fogalma, súlyos balesetekA balesetek nyilvántartása, jelentési kötelezettségA munkavégzés személyi és tárgyi feltételeiBiztonsági szín- és alakjelek, színdinamikaA munkahelyek biztonságos kialakításaFűtés és szellőztetésMunkahelyi klíma, klímatényezőkMunkahelyek megvilágítása és a világítással szemben támasztott követelményekA zaj fogalma, fizikai jellemzői, a zaj elleni védekezésA vibráció és az ellene való védekezésA sugárzás kialakulása, típusai, a védekezés lehetőségei Teendők nukleáris katasztrófa eseténVeszélyes anyagok fogalma, kémiai jellemzőiBiztonsági adatlap, H- és P-mondatok, (R-,S-mondatok) veszélyjelek és piktogramok (CLP-törvény)Méreg, mérgezések fogalma, letális dózis, a méreg támadási pontjaMaró anyagokkal történő munkavégzés veszélyei, védekezés

balesetek ellen

20

Veszélyes anyagok szállítása közúton és vasúton – veszélyes anyagok besorolása, Kemler-szám, veszélyességi bárcák, teendők baleset bekövetkezésekorVeszélyes anyagok tárolásának szabályaiVegyipari katasztrófák és az elkerülés lehetőségeiKockázatelemzés és értékelésGépek és berendezések biztonságtechnikájaA villamosság biztonságtechnikája – az áram hatásai, az élettani hatás súlyosságát befolyásoló tényezők, az áramütés következményeiAz áramütés kialakulásának lehetőségeiÉrintésvédelemVillámvédelemNyomástartó edények és berendezésekEgyéni védőeszközök fogalma, csoportosítása, tanúsítása, törvényi

háttérMunkaegészségügy fogalma, felosztásaMunkaélettanFoglalkozási ártalmak és betegségek, az ellenük való védekezésSzociális tényezők a munkahelyeken - stresszOrvosi alkalmassági vizsgálatokElsősegélynyújtás (mechanikai sérülések, vérzések, törés, ficam, égés, mérgezés, sav és lúgmarás, villamos áram okozta sérülések ellátása, újraélesztés)

Tűzvédelem 20 óra

A tűzvédelem fogalma, feladataiJogszabályok, a tűzoltóság irányítása, a tűz elleni védekezés

szabályozásaTűzoltóságokÁltalános tűzvédelmi alapfogalmak (égés, robbanás, gyulladáspont)Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó tervTűzvédelmi oktatás a tűz jelzéseTűzveszélyességi osztályokTűzvédelmi fokozatokA tűzveszélyes anyagok használatára vonatkozó szabályok, tűzveszélyes tevékenységA tűzoltás módjaiTűzoltó anyagok és eszközökA kézi tűzoltó készülékek használata, a rajtuk található jelzések

értelmezéseViselkedési szabályok tűz esetén

Környezetvédelem 32 óra

Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásaiLevegőszennyezők: kén-dioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxidok;

21

szén-monoxid, szén-dioxid, szénhidrogének; egyéb szerves vegyületek, halogének, hidrogén-halogenidek,

porok, füstök.Vízszennyezők:

savak, lúgok, mérgező anionok; nehézfémek, növényvédő szerek; oldószerek, olajok, olajos anyagok; biológiailag lebontható szerves anyagok (KOI, BOI), fertőző

anyagokFizikai hatások: hő- és hősugárzás, zaj és rezgésSugárszennyezésHulladékgazdálkodásVeszélyes hulladékok kezelése, tárolása, megsemmisítése,

újrahasznosításaKörnyezetvédelemre vonatkozó előírások, jogszabályokKörnyezetvédelmi hatóságok

1.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése

1.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák

A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek

1.4. A tantárgy értékelésének módja

1.5. A továbbhaladás feltételei

2.Munkaszervezési ismeretek (elmélet) 32 óra

*Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy tanításának célja

A munkaszervezési ismeretek elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat segítse a munka világában való eligazodásban. A szakmai képzettség mellett hozzáértők legyenek a jogi, gazdaság, vállalkozási területeken is, ezzel sikeresebbé váljanak a munkaerőpiacon való megjelenéskor. Munkaerőként legyenek tájékozottak jogaikról, lehetőségeikről, kötelezettségeikről. Értsék a mikro és makrogazdaságban lezajló folyamatokat, a vállalkozások működését.



Jogi ismeretek 8 óra

22

A jog fogalma, jogforrások, jogképesség, cselekvőképességAlapfogalmak, jogágak, magánjog, polgári jog, családjogKözjog: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjogMunkajog:A munkaviszony keletkezése és megszűnéseA munkavégzés szabályai, a munkáltató és a munkavállaló

kötelességeiMunkaidő, rendkívüli munkavégzés, pihenőidő, szabadságA munka díjazásaTanulói jogviszony keletkezése, megszűnése

Munkavállalói ismeretek 10 óra

Az önéletrajz és a motivációs levél tartalmaÁlláskeresési technikákA munkaszerződés alaki feltételeA munkaszerződés tartalmaA próbaidőA határozott, illetve határozatlan idejű munkaviszonyTanulmányi szerződésMunkaköri leírásA munkaadó tájékoztatási kötelességei

Gazdasági és vállalkozási ismeretek 14 óra

Mikroökonómia Piaci egyensúly Fogyasztói és vállalati magatartás

Makroökönómia A makroökonómia tárgya, mutatói GDP Infláció

A vállalkozás környezete, személyi feltételei Vállalkozási formák Egyéni vállalkozások, alapításuk, működésük, megszüntetésük Társas vállalkozások, formáik, jellemzőik, alapításuk,

megszüntetésük. A vállalkozás eszközei és forrásai Pénzgazdálkodás. Kétszintű bankrendszer. Banki

szolgáltatások, hitel. Értékpapírok fajtái.

Marketing ismeretek Marketingeszközök. Marketingmix, 4P. A vállalkozás stratégiája. Stratégiai terv. Az üzleti terv előkészítése, felépítése, megvalósulása,

ellenőrzés, visszacsatolásAdózás

Az adók fajtái, magánszemélyek és vállalkozások adózása A jövedelemhez kapcsolódó adók

23

A személyi jövedelemadó kiszámítása, adóbevallás Fogyasztáshoz kapcsolódó adók. Az adózás rendje Munkaadót terhelő járulékok Munkavállalót terhelő járulékok Járulékok. Társasági adó

Társadalombiztosítás, a társadalombiztosítások fajtái A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi

támogatásokA vállalkozás válsága, megszüntetéseNemzetközi közgazdaságtan

A nemzetközi közgazdaságtan alapelvei Európai Unió






24


Vegyipari műszaki alapfeladatokmegnevezésű



25

A 10098-12 azonosító számú Vegyipari műszaki alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Labo

rató

rium

i gy

akor

lat

Vegy

ipar

i eljá

ráso

k és

szá

mítá

sok

(elm

élet

)

Kém

ia (e

lmél

et)

Fizi

kai k

émia

(elm

élet

)

Alka

lmaz

ott k

émia

(e

lmél

et)

Műs

zaki

ism

eret

ek(e

lmél

et)

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi

gyak

orla

t

Anal

itika

i la

bora

tóri

umi

gyak

orla

t

Szer

ves

labo

rató

rium

i gy

akor

lat

Álta

láno

s és

sz

erve

tlen

kém

ia

(elm

élet

)Sz

erve

s ké

mia

(e

lmél

et)

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

(elm

élet

)

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi g

yako

rlat

9.

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi g

yako

rlat

10.

Anal

itika

i lab

orat

óriu

mi g

yako

rlat

11.

Szer

ves

és a

nalit

ikai

labo

rató

rium

i. Ál

talá

nos

labo

rató

rium

i eljá

ráso

k 9.

Ve

gyip

ari s

zám

ításo

k al

apja

i 9.

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi e

ljárá

sok

10.

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a sz

erve

tlen

Anal

itika

i eljá

ráso

k és

szá

mítá

sok

11.

Szer

ves

és a

nalit

ikai

eljá

ráso

k és

Ál

talá

nos

kém

iaSz

erve

tlen

kém

iaK

émia

a k

örny

ezet

ünkb

en é

s az

ipar

ban

Fizi

kai k

émia

11.

Fizi

kai k

émia

12.

Kém

ia 1

4.Fi

zika

i kém

ia 1

4.G

épel

emek

és

szer

keze

tek

11.

Anya

g el

őkés

zíté

s és

szá

llítá

s 12

.Ál

talá

nos

fela

dato

kO

ldat

kész

ítés

Szer

vetle

n pr

epar

átum

ok e

lőál

lítás

aM

inős

égi e

lem

zés

Gra

vim

etri

aTi

trim

etri

aIp

ari m

érőm

űsze

rek

Szer

elés

i gya

korl

atSz

erve

s pr

epar

átum

ok e

lőál

lítás

aÁl

talá

nos

kém

iaSz

erve

tlen

kém

iaSz

énhi

drog

ének

Het

eroa

tom

ot ta

rtal

maz

ó ve

gyül

etek

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a ké

miá

ban

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a la

bora

tóri

umba

n

FELADATOKHasználatra előkészíti a laboratóriumi eszközöket x x x x x x x x x x x x

Tartályok és vegyipari gépelemek típusait azonosítja, működőképességét megállapítja

x

Szállító berendezések biztonságos működőképességét megállapítja x

26

Anyagot szállít gépi úton, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket x x x

Anyagot melegít, vagy hűt egyszerű hőcserélő készülékekkel x x x x x x x x x x x x

Ipari műszerekkel mennyiséget, nyomást és hőmérsékletet mér x x x

Elvégzi az előkészítő műveleteket (aprítás, oldás stb.) x x x x x x x x x x x

Szakmai számításokat alapján előírt összetételű oldatokat készít x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Alapvető fizikai méréseket végez (tömeg-, térfogat, hőmérséklet) x x x x x x x x x x x x

Méri a minták fizikai tulajdonságait (sűrűség, olvadáspont, forráspont) x x x x x x x x x x x x

Előkészíti a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Előkészíti és összeszereli a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket

x x x x

Szervetlen készítményeket állít elő laboratóriumban x x x x x x

Elválasztási és tisztítási műveleteket végez x x x x x x x x x x

Szakmai számításokat végez a végtermékre vonatkozóan x x x x x x x x

Szakmai számításokat végez nyomástartó edények és laboratóriumi készülékek biztonságos üzemeltetésére vonatkozóan

x

Anyagszállítással és hőcserével kapcsolatos számításokat végez x x

Szervetlen ionok kimutatását végzi x x x x xEszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi x x x x x x x x

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét x x x x x x x x x x x x x

Munka során használja a szükséges védőeszközöket x x x x x x x x x x x x x

27

SZAKMAI ISMERETEKSzervetlen anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai x x x x x x x x x x x x x x x

Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és szilárdsági tulajdonságai x

Szilárd, folyékony halmazállapotok jellemző tulajdonságai x x x x x x x x x x x x x x x

Halmazállapot-változások jellemző paraméterei x x x x x x x x x

Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata x x x x x x x x x x x x x x x

Sztöchiometriai számítások x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xOldatkészítési számítások x x x x x x x x x x x x x x x xLaboratóriumi eszközök használata, berendezések működése x x x x x x x x x x x

Tömeg-, térfogat, hőmérséklet ipari és laboratóriumi mérése, a mérő eszközök, műszerek működése

x x x x x x x x x x x x x x x

Olvadáspont, forráspont fogalma és meghatározása x x x x x x x x

Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése x

Vegyipari gépelemek és tartályok szerkezeti kialakítása, működése x x

Szilárd anyagok, folyadékok és gázok szállítása, szállítóberendezések működése

x

Az anyagok szállításával és hőcseréjével kapcsolatos számítások x x

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata x x x x x x x x x x x x

Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági szabályok x x x x x x x x x x x x x x x x x

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

28

Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban x x x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása x x x x x x x x x x x x x x x x

Kémiai írásmód alkalmazása x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xGépek és gépelemek azonosítása ábrájuk alapján x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat x x x x x x x x x x x x xMegbízhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság x x x x x x x x x x x x x x x x x xTömör fogalmazás készsége x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKAbsztrakt (elméleti) gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xRendszerező képesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

29

3.Laboratóriumi gyakorlat 384 óra/335 óra ÖGY



A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 9-12. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében ismerkedjenek a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. Képessé váljanak a mintavételezésre a kvalitatív és kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, szerves anyagok előállítására, azok minőségi ellenőrzésére, vegyipari termékek hatóanyagának meghatározására és az eredmények dokumentálására. Készek legyenek az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni a gyakorlati feladatok megoldása során. Biztosítsa a tanulók érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülését. Segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Általános laboratóriumi gyakorlat 9. 72 óra/70 óra ÖGY

A laboratórium munkarendjeMunka és tűzvédelem a laboratóriumban.A laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolásaTömegmérésTérfogatmérésHőmérsékletmérés Melegedési és hűlési görbék felvételeOlvadáspontForráspontSűrűségTörésmutatóOldat készítés szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel (ÖGY)A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel (ÖGY)

Általános laboratóriumi gyakorlat 10. 108 óra/105 óra ÖGY

Munka és tűzvédelem a laboratóriumban

30

Laboratóriumi műveletek: szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás; derítés, szűrés, dekantálás, hűtés; melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás

Szervetlen preparátumok készítéseSzervetlen anyagok kvalitatív vizsgálata:

fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal vagy lángfestéssel

Munkahelyi laboratórium megtekintése (ÖGY)

Analitikai laboratóriumi gyakorlat 11. 108 óra/160 óra ÖGY

Munka és tűzvédelem a laboratóriumbanVegyipari anyagok mintavétele a minta előkészítéseKörnyezeti elemek mintavétele a minta előkészítéseGravimetriás vizsgálatokTérfogatos analízis:

sav-bázis; komplexometriás, csapadékos; permanganometriás, jodometriás titrálások

Komplex vízanalitikai vizsgálatok összefüggő gyakorlaton (ÖGY)Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):

gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés

Ipari mérőműszerek és használatuk az összefüggő szakmai gyakorlaton (ÖGY)

A nyomás- és szintmérés elve és eszközei (ÖGY)A hőmérsékletmérés elve és eszközei (ÖGY)Folyadékok és gázok áramlása, az áramlásmérés módszerei (ÖGY)Ipari áramlásmérők szerkezete és használatuk (ÖGY)A korszerű mérési adatgyűjtés elve és eszközei (ÖGY)

Szerves és analitikai laboratóriumi gyakorlat 12.96 óraMunka és tűzvédelem a laboratóriumbanSzerves preparátumok előállítása Preparátumok minőségének ellenőrzése:

olvadáspont-méréssel; refraktometriás ellenőrző méréssel; vékonyréteg kromatográfiával

Vegyipari termékek analitikai vizsgálataMűszeres vizsgálatok:

pH mérés, elektromos vezetésmérés; potenciometrikus titrálás; fotometriás mérés látható tartományban

3.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése3.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói

tevékenységformák

31




4.Vegyipari eljárások és számítások (elmélet) 212 óra



A laboratóriumi eljárás és számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának előírásait. Megtanulják a laboratóriumi gyakorlathoz kapcsolódó mérések elvi alapjait. Megismerjék a gyakorlati feladatok mérési leírásait. Az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során, ez segítse a tanulókat a tanult összefüggések megértésében. Tudjanak a gyakorlati feladathoz kapcsolódó szakmai számításokat végezni, reakcióegyenletet felírni. Megtanulják a mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítését, a munka dokumentálását. Képesek legyenek a tanulók az elsajátított kompetenciák birtokában az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és számításokat alkalmazni a gyakorlati munkahelyi feladatok megoldása során.



Általános laboratóriumi eljárások 9. 36 óra

Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályaiFizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai és mérési leírásokFizikai jellemzők mérésének elvi alapjai és mérési leírásokOldatkészítés mérési leírásaOldatkészítéshez szükséges számítások gyakorlása Mérési eredmények dokumentálásának szabályai

Vegyipari számítások alapjai 9. 36 óra

Relatív atom- és molekulatömeg számításaAnyagmennyiség számításaSűrűség számításaMoláris tömeg számítása

32

Atomok és molekulák számaGázok moláris térfogataAvogadro törvénnyel kapcsolatos számításOldatösszetétel számításokKoncentrációk, koncentrációk átváltásaOldhatóság hőmérséklet függéseSztöchiometriai számításokReakcióhő számításErős sav, erős bázis pH-jának számítása

Általános laboratóriumi eljárások 10. 36 óra

Laboratóriumi műveletek elméleti alapjaiSzervetlen preparátumok készítésének mérési leírásaA lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírása Anyagszükséglet és termelési százalék számítása

Vegyipari számítások a szervetlen kémiában 10. 36 óra

Kémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokbanTisztaság, kitermelés anyagszükséglet számításOldhatóság számításaKémiai egyensúlyokEgyszerű elektrokémiai feladatok

Analitikai eljárások és számítások 11. 36 óra

Mintavételezés elméleti alapjaiA minta előkészítés szabályaiGravimetriás meghatározások elméleti alapjai, kapcsolódó

számításokTitrimetriás meghatározások elméleti alapjai,Oldhatósági szorzat értelmezéseGravimetriás és titrimetriás mérési leírásokGravimetrás és titrimetriás és feladatokhoz kapcsolódó számítások

Szerves és analitikai eljárások és számítások 12. 32 óra

Szerves laboratóriumi műveletek elvi alapjaiA szerves preparátumokhoz kapcsolódó szerves alapfolyamatokA lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírásaPreparátumok minőség ellenőrzésének és a reakciók követésének

lehetőségeiMérési leírásokMűszeres vizsgálatok elméleti alapjai:

pH mérés, konduktometria; potenciometria; fotometria

Anyagszükséglet és termelési százalék számítása

33

Analitikai számítások






5.Kémia (elmélet) 136 óra



Az kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett általános kémiai ismereteiket alkalmazzák a szervetlen és szerves kémiai folyamatok megértésében. A tanulók minél több olyan kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a különböző szervetlen és szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait. A tanulók megismerjék, megértsék és alkalmazzák a természettudományos vizsgálati módszereket a tanulókísérletek elvégzése vagy tervezése során.



Általános kémia 36 óraAz atomok és molekulák jellemzői, összetételük alapjánA periódusos rendszer használataKémiai kötéstípusok modellezése illetve azok modelljeinek tanulmányozása, felismerése.A kötéstípusok azonosításaA kémiai anyagok, kémiai reakciókTanulói kísérletek:

savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára; sók hidrolízisére; közömbösítési reakciókra;

34

ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra; oxidálószerek és redukáló szerek hatására; reakciók hőszínezetének érzékeltetésére;

Oxidációs számok fogalma, kiszámításaA kémiai egyenletek, ionegyenletek, redoxi egyenletek szerkesztése

Szervetlen kémia 36 óra

A víz, mint oldószerA természetes vizek, vízkeménységA halogénelemek és vegyületeik jellemzőiA kén és a kénsav vizsgálata jellemzői A nitrogén vegyületeinek vizsgálata jellemzőiA szén, szén-dioxid és a szénsav jellemzőiAz alumínium jellemezőiA fontosabb alkáli- és alkálifémek és vegyületeik jellemzőiA vas, a cink és a réz tulajdonságaiTanuló kísérletek szervetlen elemekkel és vegyületeikkel

Kémia a környezetünkben és az iparban64 óra

Általános kémiai fogalmak rendszerező ismétlése: a periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok. a kötések, kötéstípusok, halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai

tulajdonságokkal. a kémiai reakciók típusai, feltételei a redoxi reakciók irányának meghatározása a

standardpotenciálok alapjánLégköri gázok:

természetes összetevők kémiai jellemzői: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok

légszennyező gázok és forrásaik, kémiai jellemzőik: O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO

Légszennyezők környezeti hatása: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg

A víz környezeti és ipari jelentőségeSavak, lúgok és sók használata, ipari jelentősége Fémek, nem fémek és vegyületeik jellemzőiÉpítő anyagok: mész, gipsz, cementHáztartási anyagok: fertőtlenítőszerek, vízkőoldó, mosószerek,

szappanSzénhidrogének ipari és hétköznapi jelentősége:

telített telítetlen és aromás szénhidrogénekIpari alapanyagok és oldószerek:

alkoholok, fenolok, ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek jellemzői

35

A szénhidrátok és fehérjék biológiai jelentősége, előfordulása a környezetünkbenSzervetlen és szerves vegyipari termeléssel kapcsolatos feladatok,

számításokGázokkal és gázelegyekkel kapcsolatos számításokAnyagok összetételével kapcsolatos számításokSzervetlen vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos

feladatok szennyező anyag tartalom számítás pH számítás






6. Fizikai kémia (elmélet) 136 óra (144 óra)



A Fizikai kémia tantárgy tanításának célja az alapvető fizikai kémiai fogalmak, ismeretek, törvények közvetítésével hátteret biztosít a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek és képességek kialakításához. Fejleszti a tanulók problémafeltáró és megoldó készségét, természettudományos szemléletét, megalapozza a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanulását.



Fizikai kémia 11. 72 óra (72 óra)

A gázhalmazállapotA gázhalmazállapot általános jellemzői, tökéletes és reális gázokAz egyszerű gáztörvények áttekintése (megfogalmazásuk, matematikai alakjaik, grafikus képük)Az univerzális gáztörvény alkalmazása

36

A gázmolekulák sebessége, a Maxwell-féle sebesség-eloszlási diagram

A folyadékállapotÁltalános jellemzés, belső szerkezetA viszkozitás fogalma jellemzői, fajtáiA felületi feszültség és befolyásoló tényezőiA szilárd állapotÁltalános jellemzése, rácstípusokHalmazállapot-változásokPárolgás-kondenzáció nyílt és zárt térben, a tenzióA forrás, a forráspont és befolyásoló tényezőiAz olvadás és a kristályosodásHomogén többkomponensű rendszerekAz elegyek fogalma, jellemzői, csoportosításaElegyek összetételének jellemzése (koncentrációk)A gáz-gáz elegyekGázelegyek általános jellemzése, a Dalton-törvényA parciális nyomás fogalma és összefüggése az össznyomássalÁtlagos moláris tömegA folyadékelegyekA folyadékelegyek általános jellemzése, párolgásuk, a parciális

tenzióA tenziógörbék típusaiA forráspont- és harmatpont-görbékA Konovalov-törvényekFolyadékelegyek szétválasztásaAz extrakcióA Nernst-féle megoszlási törvény, megoszlási hányadosAz extrakció a gyakorlatbanReakciókinetikaA reakciók lejátszódásának feltételei, időbeliségükA reakciósebesség fogalma, számításaA reakciósebességet befolyásoló tényezőkElsőrendű reakciókÖsszetett reakciók (megfordítható, párhuzamos és sorozatos

reakciók, láncreakciók)

Az aktiválási energiaA katalízisTermokémiaA reakcióhő fogalma, exoterm és endoterm reakciókKépződéshő értelmezéseA termokémiai reakcióegyenlet felírásaA termokémia főtételének alkalmazása

Fizikai kémia 12. 64 óra (72 óra)

Kémiai egyensúlyokKémiai egyensúlyokA dinamikus egyensúly, egyensúlyi koncentrációk

37

A tömeghatás törvény matematikai alakja és megfogalmazása (Kc)Az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeiHomogén egyensúlyokA disszociáció fogalma, típusaiA disszociációfok, a van’t Hoff-tényezőA gázok termikus disszociációjaAz elektrolitos disszociációFogalma, jellemző mennyiségei:

a disszociációfok, disszociációállandó, gyenge és erős elektrolitok

A pHA víz autoprotolíziseA pH fogalmaErős és gyenge savak, bázisok pH-jaSók hidrolízisének leíró értelmezéseA pufferek fogalma, működése, gyakorlati felhasználásaPufferek működésének leíró értelmezésePufferkapacitás fogalmaAz oldhatósági szorzat:Rosszul oldódó sók disszociációjaAz oldhatósági szorzat értelmezéseAz oldhatósági szorzat gyakorlati alkalmazásaAz elektródpotenciálAz elektródpotenciál fogalma, kialakulásának értelmezéseA standard potenciálGalvánelemekAz elektromotoros erő fogalma, számítása standard potenciál

alapjánPrimer és szekunder elemekAz elektrolízisAz elektrolízis fogalmaElektródfolyamatokAz elektrolízis mennyiségi törvényei





6.5. A továbbhaladás feltételei7.Alkalmazott kémia (elmélet) 128 óra



38

Az alkalmazott kémia elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a kémiai és fizikai kémia tanulmányok során megismert fogalmakra, törvényszerűségekre építve, segítsen a tanulóknak az ismeretek rendszerezésében, szintetizálásában és azok gyakorlati alkalmazásában. A tanulók ismerjék a szervetlen és szerves kémiai anyagok ipari felhasználást valamint a környezetkárosító hatását.



Kémia 14. 64 óraÁltalános kémiai alapokAnyagszerkezetPeriódusos rendszer Kémiai kötésekA kémiai reakciók csoportosításaSav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás, RedoxireakciókKörnyezeti példák az egyes folyamatokraSzervetlen kémiai alapokNemfémes és fémes elemekIpari vagy hétköznapi jelentőségű szervetlen vegyületekSzerves kémiai alapokSzerves vegyületek csoportosításaSzénhidrogének, kőolaj, földgáz és feldolgozásukHalogénezett szénhidrogének, ipari felhasználásukOxgéntartalmú szerves vegyipari termékek:

alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek,

Nitrogéntartalmú vegyületek: aminok, amidok, nitrovegyületekSzénhidrátokFehérjékA víz kémiájaA légkör kémiájaVegyipari termékek előállítása:

sósav, kénsav, ammónia, klór, nátrium-hidroxid, vas- és acélgyártás, alumíniumgyártás

FertőtlenítőszerekMész: a mészalapú építkezés körfolyamata (mészégetés, mészoltás, karbonátosodás)Gipsz és cement: kalcium-szulfát, égetett gipsz.Üvegipar: az üveg tulajdonságai.

39

Papírgyártás: a folyamat néhány lépése, újrahasznosítás.Műanyagok, könnyen lebomló műanyagokFelületaktív anyagok, tisztítószerek, szappanfőzés, kozmetikumokMargarinok összetétele, előállítása, olajkeményítésBiodízelEnergiaforrások felosztása, jellemzői:

fosszilis, megújuló, nukleáris, alternatív energiaforrások

Energia tárolása kémiai reakciókkal: szárazelemek, akkumulátorokFosszilis energiaforrások jellemzői, égésük, égéstermékük,

környezeti hatásuk Számítási feladatok

Fizikai kémia 14. 64 óra

ElektrokémiaElektromos vezetésAz első- és a másodfajú vezetők jellemzése, összehasonlításukAz elektrolitok fajlagos vezetéseAz elektródpotenciál számításaA standard potenciálElektródok fajtái (első-, másodfajú, redoxi és különleges elektródok)Az elektromotoros erő számításaPrimer és szekunder elemekPolarizációs jelenségekHeterogén rendszerekA heterogén rendszerek jellemzéseA fázis fogalma, komponensek számaA fázisdiagram fogalmaEgykomponensű heterogén rendszerek (A víz fázisdiagramja)Kétkomponensű heterogén rendszerek (Sóoldatok fázisdiagramja)Eutektikumok és gyakorlati jelentőségükHíg oldatokA híg oldat fogalma, jellemzéseA relatív tenziócsökkenés törvényeA forráspont emelkedés és a fagyáspont csökkenés törvényeAz ozmózis, az ozmózisnyomásGyakorlati jelentőségElemző feladatokDiagramok értelmezése a gázhalmazállapotbanA reális gázok eltérő viselkedése, a van der Waals egyenlet grafikus értelmezéseA folyadékok tulajdonságainak műszaki alkalmazása (viszkozitások)A szilárd állapot szerkezete és a szerkezeti anyagok tulajdonságainak összefüggéseTenzió és forráspontdiagramok szerkesztése, értelmezéseFázisdiagramok elemzéseSzámítási feladatok

40

Gáztörvények alkalmazása egy és többkomponensű gázállapotú rendszerekbenHalmazállapot-változások látens hőiKoncentrációk számításaHíg oldatok törvényeiMegoszlási egyensúlyReakciósebességi egyenlet alkalmazása, reakciósebesség elsőrendű folyamatokbanTermokémiaKémiai egyensúlyok






8.Műszaki ismeretek tantárgy (elmélet) 100 óra (108 óra)



A műszaki ismeretek tantárgy az általános fizikai ismeretek mellett a műszaki életben, és különösen a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeit és módszereit tárgyalja. Célja, hogy a tanulók megismerjék az ipari gyakorlatban használt gépek, eszközök szerkezetét, működését, és a szerkezetet alkotó anyagokkal szemben támasztott követelményeket, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. A tanulók legyenek képesek az alapvető gépelemek önálló és gépszerkezeten belüli felismerésére, azonosítására, a szabványos ábrák, műszaki rajzok, telepítési vázlatok olvasására, értelmezésére. Tudják a legfontosabb gépszerkezetek, tároló, szállító, anyag előkészítő és hőcserélő berendezéseket azonosítani. Értsék működési elvüket, és alkalmazásuk, kiválasztásuk technológiai szempontjait, legyenek képesek a kiválasztással vagy működtetéssel kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére vagy ellenőrzésére. A tantárgy adjon alapot a vegyipari gyakorlati tevékenységek, alapvető műszaki mérések, anyagmozgatási és feldolgozási feladatok végrehajtásához, a gyakorlati munka biztos elméleti alapokon nyugvó, és ennek megfelelően biztonságos elvégzéséhez. A tantárgy nyújtson megfelelő alapot az érettségi- illetve

41

szakmai vizsgákra való felkészüléshez, valamint segítse a komplex műszaki gondolkodásmód és szemlélet kialakulását



Gépelemek és szerkezetek 11. 36 óra (38 óra)

Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik– Fémes és nem fémes szerkezeti anyagok tulajdonságai– A korrózióvédelme célja, főbb eljárásai– Szerkezeti anyagok terhelhetősége, igénybevétele

Műszaki ábrázolás, rajzolvasás– A szabványosítás fogalma, műszaki rajzi szabványok– Térbeli testek vetületi ábrázolása– A méretmegadás alapvető szabályai, rajzi méretezés,

méretarányok– Nem látható szerkezeti elemek metszeti ábrázolása– Összeállítási és telepítési rajzok olvasása, értelmezése

Gépelemek, vegyipari szerkezetek– Oldható és nem oldható kötő és támasztó gépelemek– Forgómozgás gépelemei, teljesítmény átvitel– Hajtóművek, mozgásirány átalakítók– Vegyipari gépelemek, csövek, csőszerelvények– Vegyipari tömítések, karima- és tengelytömítési megoldások

Anyag előkészítés és szállítás 12. 64 óra (70 óra)

Az anyagtárolás eszközei, tartályok és szerelvényeik– Szilárd anyagok tárolása– Folyadékok és gázok tárolása tartályban, tárolási térfogat

számítása– Tartályok szerkezeti kialakítása, terhelése, biztonsága– Nyomástartó edények biztonságtechnikai szerelvényei– Gázok tárolása palackban, gázpalackok szerkezete,

színjelölése, biztonságaAnyagszállítás

– Szilárd anyagok szállítása mechanikus berendezésekkel– Folyadékok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik– Gázok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik– Pneumatikus és fluidizációs anyagmozgatási és szállítási

módszerek– A szállítási kapacitás meghatározása gépkatalógusok alapján

Alapanyagok ipari előkészítése, aprítás, oldás, keverés– Szilárd anyagok aprítása, ipari és laboratóriumi aprító

berendezések

42

– Szilárd, szemcsés halmazok osztályozása, szitálás, szétválogatás

– Szilárd, szemcsés halmazok és folyadékok keverése, keverő berendezések

Hőcserélő készülékek, ipari hőcsere– Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel

folyamata– Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések– Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése– Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges

készülékekben– Hőcserélők kiválasztása, beállítása egyszerű számítások

alapján– Ipari és laboratóriumi hőcserélők, hűtőberendezések






9.Általános laboratóriumi gyakorlat 288 óra/40 óra ÖGY



A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében ismerkedjenek a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával, megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. Készek legyenek az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.


43


Általános feladatok 48 óra

Bevezetés a laboratóriumi munkába: a laboratórium munkarendje,Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszere kezelése tárolásaFizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése:TömegmérésTérfogatmérésHőmérsékletmérésMelegedési és hűlési görbék felvételeOlvadáspontForráspontSűrűségTörésmutató

Oldatkészítés 80 óra/20 óra ÖGY

Oldat készítés szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítésselA készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató mérésselMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Szervetlen preparátumok készítése 80 óra/10 óra ÖGY

Laboratóriumi műveletek: szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, hűtés, melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás

Szervetlen anyagok előállításaMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Minőségi elemzés 80 óra/10 óra ÖGY

Kvalitatív vizsgálatok: fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal

vagy lángfestésselÖsszefüggő gyakorlaton ismeretlen porminták analízise (ÖGY)


44





10. Analitikai laboratóriumi gyakorlat 144 óra/80 óra ÖGY



A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében tudjanak a mérőeszközökkel méréseket végezni, az ismert laboratóriumi műveleteket alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre a kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, a mérési eredmények alapján a mennyiségi összetétel kiszámítására. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Gravimetria 32 óra

Munka és tűzvédelem a laboratóriumbanGravimetriás vizsgálatok: a lecsapás műveleteA csapadék szűrése és mosása:

mérési alak és a csapadék alak fogalmak, a mérési alakba hozás.

a mérési eredmények alapján az anyag és összetételének megadása.

Titrimetria 112 óra/40 óra ÖGYMintavételezési módok:

vegyipari anyagok mintavétele a minta előkészítése környezeti elemek mintavétele a minta előkészítése

Térfogatos analízis:

45

sav-bázis-, komplexometriás, csapadékos, permanganometriás, jodometriás titrálások

Komplex vízanalitikia vizsgálatok összefüggő gyakorlaton (ÖGY)Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Ipari mérőműszerek 0 óra/40 óra ÖGY

Ipari mérőműszerek és használatuk az összefüggő szakmai gyakorlaton (ÖGY)

A nyomás- és szintmérés elve és eszközei (ÖGY) A hőmérsékletmérés elve és eszközei (ÖGY) Folyadékok és gázok áramlása, az áramlásmérés módszerei

(ÖGY) Ipari áramlásmérők szerkezete és használatuk (ÖGY)

A korszerű mérési adatgyűjtés elve és eszközei (ÖGY)






11. Szerves laboratóriumi gyakorlat 144 óra/40 óra ÖGY



A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében képessé váljanak a szerves anyagok előállítására, azok minőségi ellenőrzésére. Tudjanak a mérőeszközökkel méréseket végezni, az ismert laboratóriumi műveleteket alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.

46



Szerelési gyakorlat 48 óra

Szerves laboratóriumi gyakorlatok előkészítéseDesztilláló berendezések összeállítása:

légköri desztilláló vákuumdesztilláló vízgőzdesztilláló

Szerves reaktorok (reakcióedények) felszereléseHűtési, melegítési eszközökSzűrőkExtrakciós eszközök

Szerves preparátumok előállítása 96 óra/40 óra ÖGY

Szerves vegyületek előállítása szerves alapfolyamatokkalPreparátumok ellenőrzése olvadáspont-méréssel, refraktometriás

ellenőrző méréssel, vékonyréteg kromatográfiávalMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):







12. Általános és szervetlen kémia (elmélet) 144 óra



Az általános és szervetlen kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett általános kémiai ismereteiket alkalmazzák a szervetlen kémiai folyamatok megértésében. A tanulók minél több olyan szervetlen anyag

47

tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a különböző szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait.



Általános kémia 60 óraAz atomok szerkezeteA periódusos rendszer felépítése és használataElső- és másodrendű kémiai kötésekKémiai kötéstípusokOxidációs számokMolekulák, ionok, összetett és komplex ionokKristályrácsokKolloid rendszerekKémiai reakciók általános jellemzéseKémia reakciók irányaEgyensúlyi folyamatok jellemzőiA kémiai reakciók csoportosítása

a résztvevő anyagok száma szerint: bomlás, egyesülés, disszociáció, kondenzáció

részecskeátmenet szerint: sav-bázis reakció, redoxireakció vizes oldatban: csapadékképződés, gázfejlődés,

komplexképződés.Sav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás, pH-

skálaRedoxireakciók: oxidáció, redukció, oxidálószerek, redukálószerekTanulói kísérletek:

savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára sók hidrolízisére közömbösítési reakciókra ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra oxidálószerek és redukáló szerek hatására reakciók hőszínezetének érzékeltetésére

Oxidációs számok fogalma, kiszámításaA kémiai egyenletek, ionegyenletek, redoxi egyenletek szerkesztése

Szervetlen kémia 84 óra

Az fémes és nem fémes elemek jellemzésének szempontjai: anyagszerkezet, rácstípusok fizikai tulajdonságok (szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség,

elektromos vezetés) kémiai tulajdonságok reakcióegyenletekkel

48

előfordulás a természetben (elemi állapotban, vegyületekben). ipari és laboratóriumi előállítás felhasználás környezeti hatás nemfémes elemek és vegyületeik

HidrogénNemesgázokHalogénelemek: fluor, klór, bróm, jód és vegyületeikOxigéncsoport elemei: oxigén és vegyületei, kén és vegyületeiVíz tulajdonságai és különleges szerepe, természetes vizek jellemzőiNitrogéncsoport elemei: nitrogén, foszfor és vegyületeiSzéncsoport elemei: szén, szilícium és vegyületeiA fémek előfordulása a természetbenA fémek általános sajátosságainak ismerete, ezek okainak

megértéseFémek korrózióvédelmeAlkáli fémek kálium, nátrium és vegyületeiAlkáliföldfémek bárium, kalcium, magnézium és vegyületeikA p-mező fémei: alumínium, ón, ólom és vegyületeikA d-mező fémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik:

vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz, arany, ezüst, platina, cink, kadmium, higany

Kísérletek: halogén elemekkel és vegyületeikkel oxigéncsoport elemeivel és vegyületeivel nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeivel a széncsoport elemeivel és vegyületeivel alkáliföldfémekkel alumíniummal vassal rézzel cinkkel kálium-permanganáttal

Problémamegoldó feladatokSztöchiometriai számítások fémekkel és nemfémekkel kapcsolatban:

összegképlet meghatározása gáztörvények alkalmazása reakcióegyenletek a sztöchiometriai számításokban termelési százalék, anyagszükséglet, szennyezettség számítása




49



13. Szerves kémia (elmélet) 108 óra



A szerves kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az általános kémiai ismereteik révén alkalmazzák és felismerjék azokat az általános törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik a szerves kémiai folyamatok megértését. A tanulók minél több olyan szerves anyag tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a szerves kémia kialakulását a vegyületek csoportosításának szempontjait, a különböző szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait.



Szénhidrogének 30 óraA szerves anyagok összetételeA szerves vegyületek csoportosítása, elnevezéseA szerves vegyületek képleteA szénhidrogének jellemzésének általános szempontjai:

fogalmuk, általános összegképletük molekulaszerkezetük és halmazszerkezetük példán bemutatva fizikai tulajdonságok változása a homológ sorban jellemző kémiai reakcióik reakciókészségük összehasonlítása előfordulásuk felhasználásuk laboratóriumi és ipari előállításuk hétköznapi, ipai és környezetvédelmi vonatkozásuk

Telített szénhidrogénekKőolaj-feldolgozásTelítetlen szénhidrogénekAromás szénhidrogénekHalogéntartalmú szénhidrogénekTanulói és tanári kísérletek, kísérlettervezés

50

Heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek78 óraOxigéntartalmú szerves vegyületekAz oxigéntartalmú szerves vegyületcsoportok és funkciós csoportokFunkciós csoportok szerkezete: hidroxil, éter, oxo, karbonil, formil,

karboxilHeteroatomot tartalmazó szerves vegyületcsoportok jellemzésének általános szempontjai:

fogalmuk, általános összegképletük molekulaszerkezetük és halmazszerkezetük példán bemutatva fizikai tulajdonságok változása a homológ sorban jellemző kémiai reakcióik reakciókészségük összehasonlítása előfordulásuk felhasználásuk laboratóriumi és ipari előállításuk hétköznapi, ipai és környezetvédelmi vonatkozásuk

AlkoholokFenolokÉterekOxovegyületekKarbonsavak és sóikSavszármazékok (észterek, savhalogenidek, savamidok)Szénhidrátok: monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidokAminokNitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek:

piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin

Aminosavak, fehérjeépítő aminosavak, fehérjék, peptidekNukleotidok és nukleinsavakProblémamegoldó feladatokSzámítási feladatok:

tömegszázalékos összetel, általános képlet, moláris tömeg, számítás

égetéskor keletkező gázkeverék összetételének számítása kémiai átalakulás során keletkező anyagok összegképletének

meghatározása, lehetséges izomerek megadása gázkeverékek tömeg- és térfogatszázalékos összetételének

számítása szerves vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos

feladatok oldatokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása sztöchimetriai

feladatokban egyensúlyi összetétel, átalakulási százalék számítása szerves

egyensúlyi folyamatokbanTanuló és tanári kísérletek, kísérlettervezés


51





14. Vegyipari számítások (elmélet) 72 óra



A vegyipari számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során. Segítsen magyarázatot adni a tanult összefüggésekre. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók legyenek képesek a számítást igénylő munkahelyi feladatok megoldásában.



Vegyipari számítások a kémiában 36 óra

Koncentrációk, koncentrációk átváltásaSztöchiometriai számításokReakcióhő számításErős sav, erős bázis pH-jának számításaKémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokbanKémiai egyensúlyokEgyszerű elektrokémiai feladatokGázkeverékekkel kapcsolatos számításokProblémamegoldó feladatok

Vegyipari számítások a laboratóriumban 36 óra

Oldatösszetétel számításokGravimetriás meghatározásokhoz kapcsolódó számításokOldhatósági szorzat értelmezéseGravimetrás és titrimetriás és feladatokhoz kapcsolódó számításokTisztaság, kitermelés anyagszükséglet számítás

52

Az oldhatóság hőmérséklet függése






53


Üzemeltetési és mérési feladatokmegnevezésű



54

A 10093-12 azonosító számú Üzemeltetési és mérési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok

Vegyipari műveleti gyakorlat

Műveleti számítások (elmélet)

Mérés és irányítástechnik

a (elmélet)Szakmai idegen nyelv (elmélet)

Anya

g el

őkés

zíté

s, s

zállí

tás

Üle

píté

s, s

zűré

s,

cent

rifu

gálá

sH

őcse

rélő

k vi

zsgá

lata

Bep

árlá

s és

szá

rítá

s

Des

ztill

áció

és

extr

akci

ó

Vegy

ipar

i rea

ktor

ok

keze

lése

Hő-

és

anya

gmér

leg

szám

ítás

Vegy

ipar

i dia

gram

ok é

s tá

bláz

atok

has

znál

ata

Vezé

rlés

tech

nika

Szab

ályo

zást

echn

ika

Egy

szer

ű sz

abál

yozá

si

fela

dato

kM

űvel

etek

sza

bály

ozás

a

Műs

zaki

ala

pok

Kém

iai a

lapo

k

Vegy

ipar

i műs

zaki

ala

pok

FELADATOKGépelemek és alkatrészeik műszaki állapotát vizsgálja, működőképességét megállapítja X X X X X X X

Vegyipari gépelemek típusait azonosítja, biztonságos működőképességét megállapítja X X X X X

Csövek, csőszerelvények karbantartását, tömítéscseréjét végzi X X

Szilárd, folyadék és gázszállítást végez, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket X X X

Folyadékok és gázok nyomását és mennyiségét méri, dokumentálja X X X X X X X X X

Szivattyúk, kompresszorok, ventillátorok és elevátorok műszaki állapotát ellenőrzi X X X X

Szivattyúk és kompresszorok karbantartását, tömítéscseréjét végzi vagy végezteti X X

Tartályokat feltölt, folyadékszintet és tartálynyomást ellenőriz X X X X X X X

A technológiai utasításnak megfelelően kiméri, kiméreti az előírt anyagmennyiségeket X X X X X X X X X X X

55

Elvégzi, elvégezteti a szükséges beadagolás előtti műveleteket (oldás, szitálás, homogenizálás stb.) az előírt paraméterek beállításával

X X

A technológiai előírás szerint beadagolja, beadagoltatja a komponenseket X X X X X X X X X X

Aprító berendezéseket működtet XSzitaelemzést végez, szemcsés halmaz tulajdonságait vizsgálja X X X

Ipari hőcserélő berendezéseket azonosít, műszaki állapotukat ellenőrzi X X X X X X

Ipari hőcserélő berendezések karbantartását előkészíti, tisztítását végzi X X X

Folyadékok és gázok hűtését, fűtését végzi ipari hőcserélő készülékekben X X X X

Keverős készülékeket működtet, duplikátorok és reaktorok hűtését, fűtését végzi X X X X X X

Vegyipari célberendezéseket (szűrők, centrifugák, bepárlók, lepárlók, reaktorok, alapanyag- és gyógyszergyártó berendezések) működtet a technológiai utasításnak megfelelő paraméterekkel

X X X X X X X X X X

A technológiai utasításnak megfelelően lebonyolítja a gyártást, dokumentálja a műszak mérési adatait, eseményeit

X X X X X X

Alapanyag és késztermék feldolgozó gépeket kezel, kiszerelést, csomagolást végez X X X X

Alapanyag, és gyártásközi anyag minőségi vizsgálatát végzi üzemanalitikai eszközökkelKörnyezetvédelmi és biztonságtechnikai méréseket végez hordozható eszközökkelEszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi X X X X X XSzelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat X X XEllenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét X X XMunka során használja a szükséges védőeszközöket X X X

SZAKMAI ISMERETEKKötőgépelemek és forgásátszármaztató gépelemek ábrázolása, működése X X X X X

56

Tengelyek, csapágyak és tömítések típusai, kialakítása és működése X X X

Csövek és csőszerelvények típusai, működése és karbantartása X X X X X

Vegyipari alapkészülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése X X X X X

Anyagszállító berendezések főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése X X X X X X X X

Vegyipari keverős készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése X X X X X X

Vegyipari reaktorok főbb típusai és működése X X X XAprító, homogenizáló, lebegtető és alakformáló berendezések működése X

Vegyipari hőcserélő készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése X X X X X X X X

Ipari hűtéstechnika, hűtőfolyadékok tulajdonságai, hűtés sólével és levegővel X X X X

Üzemanalitikai eszközök, hordozható környezetvédelmi és biztonságtechnikai mérőberendezések főbb típusai, működéseTermék kiszerelés, szállítás, raktározás logisztikai feladatai X X

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata X X X X

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban X X X X X X X XIdegen nyelvű szakmai kifejezések megértése írásban és szóban X X X X X X X

Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések azonosítása ábrájuk alapján X

Szállítási és hőátadási folyamatok azonosítása folyamatábra alapján X X X X X

Elektromos kapcsolók és áramlási elzáró szerelvények használata X X X X X X X X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

57

Felelősségtudat X X X X X X X X X X X XMegbízhatóság X X XPrecizitás X X X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság X X X XKapcsolatfenntartó készség X X X X X X XIrányíthatóság X X X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKÁttekintő képesség X X X X X X X X X XMódszeres munkavégzés X X X X X X XA környezet tisztántartása X X X X X

58

15. Vegyipari műveleti gyakorlat 128 óra



A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a hallgatókkal a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, hőcserélési, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, vizsgálatát, az ipari mérések kivitelezését és értékelését, valamint az automatizált folyamatirányító berendezések működtetésének és beállításának gyakorlatát. A tantárgy összetett elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmaz. Az elméleti ismeretek elmélyítését számítási feladatok és mérési gyakorlatok segítik. A mérések arra is alkalmasak, hogy a tanulók elsajátítsák a mérési módszereket, az adatok papíralapú és számítógéppel való feldolgozását, értékelését, valamint a mérési adatok alapján a folyamatokba való beavatkozás lehetőségét és gyakorlatát. A tantárgy legfőbb célja a szakmai gyakorlati vizsgára való felkészítés.



Anyag előkészítés, szállítás 32 óraGolyós malom üzemi fordulatszámának számítása és beállításaSzitaelemzés módszerei, normális és a normálistól eltérő eloszlásokKeverés, folyadékkeverők kezeléseKeverőelemek ellenállásának és a keverés hatékonyságának

vizsgálataÁramlástechnikai mérések, szűkítő-elemes műszerekCsövek, csőszerelvények szerelése, karbantartásaCsövek, csőszerelvények áramlási ellenállásaCentrifugál szivattyúk típusai, kiválasztásuk, indításuk és

terhelésükCentrifugál szivattyúk vizsgálataÁramlási rétegek viselkedése, fluidizációs vizsgálatok

Ülepítés, szűrés, centrifugálás 16 óra

Hidromechanikai műveletek gyakorlati berendezéseiÜlepítők kezelése, működtetése, derítési hatásfok vizsgálataSzűrők kezelése, működése, szakaszos szűrők vizsgálataOptimális szűrletmennyiség számítása és méréseCentrifugák kezelése, működtetése, biztonságtechnikája

59

Hőcserélők vizsgálata 24 óraDuplikátorok működtetése, fűtés, hűtésFolyadék hőcserélők típusai, vizsgálati módszereikFolyadék hőcserélők hőátbocsátásaGőzfűtésű hőcserélők hőátbocsátásaLevegő kaloriferek működése, vizsgálatuk, a levegő állapotváltozása

Bepárlás és szárítás 24 óra

Atmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, kezelésükBepárlás végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapjánVákuumbepárlók hatásfokának, gazdaságosságának vizsgálataForralócsöves vagy filmbepárlók üzemi vizsgálataSzárítás szárítószekrényben és levegőfűtésű szárítóbanA nedves levegő állapotváltozásának vizsgálata szárítókban

Desztilláció és extrakció 24 óra

Egyszerű desztilláció és rektifikálás eszközeiDesztillációs számítások elvégzése munkadiagramokkalDesztilláció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapjánDesztilláció elemzése a refluxarány változtatása alapjánSzorpciós és extrakciós berendezésekAbszorpciós számítások elvégzése munkadiagramokkalExtrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkalExtrakció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján

Vegyipari reaktorok kezelése 8 óra

Vegyipari autoklávok szerkezete, működtetéseKeverős autoklávok kezelése, szakaszos reakciók lépései,

modellezéseFűtés, reagens adagolás, keverés, reakció idő ellenőrzéseKészülékek leállítása, tisztítása, biztonságtechnikájuk






60

16. Műveleti számítások (elmélet) 64 óra



A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a hallgatókkal a vegyipari berendezések működtetését meghatározó számítások technikáját, valamint a különböző vegyipari munkadiagramok használatát. A tantárgy keretében a tanulók alapvető számításokat végeznek az anyag és energiaforgalom területén, használják a kalorikus diagramokat, egyensúlyi diagramot és az áramlástani feladatokkal kapcsolatos diagramokat és táblázatokat. A tantárgy a vegyipari műveleti gyakorlatokhoz nyújt komplex kiegészítő ismeretet. A tananyag elmélyítését számítási feladatok segítik. A tantárgy legfőbb célja a szakmai elméleti és gyakorlati vizsgára való felkészítés támogatása.



Hő- és anyagmérleg számítások 32 óra

A hasonlóságelmélet alapjai, hasonlósági számok fogalmaAz áramlás hasonlósága, Re-szám alkalmazásaHőtani hasonlóságok, hőátbocsátási együttható számításaA bepárlás hő- és anyagmérlege, forráspont növekedés hatásaA lepárlás hő- és anyagmérlege, a betáplálási hely kiválasztásaA nedves és száraz anyagra vonatkoztatott számítások szárításnálAz abszorpció és az extrakció számításai, a szükséges oldószer

mennyisége

Vegyipari diagramok és táblázatok használata32 óraVegyipari nomogramok alkalmazásaAnyagok sűrűsége, viszkozitása a hőmérséklet függvényébenVízgőztáblázat felépítése, használata, a telített gőz nyomásaCsővezetékek, idomok és szerelvények ellenállás diagramjaKeverőelemek ellenállás-diagramja, alkalmazásuk a

készülékválasztáshozA hőmérséklet-lefutási diagram alkalmazása hőcserélőknélA nedves levegő hőtartalom diagramjának használata szárításhozKözel ideális, kétkomponensű elegyek egyensúlyi diagramjaAz egyensúlyi diagramok használata desztillációnál és extrakciónálRektifikáló elméleti tányérszám meghatározása szerkesztéssel

61






17. Mérés és irányítástechnika (elmélet) 64 óra



A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a hallgatókkal a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, hőcserélési, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek irányításának, szabályozásának lehetőségeit és technikai megoldásait. A tantárgy a vegyipari műveleti gyakorlatokhoz nyújt komplex kiegészítő ismeretet. A tananyag elmélyítését számítási feladatok segítik. A tantárgy legfőbb célja a szakmai elméleti és gyakorlati vizsgára való felkészítés támogatása.



Vezérléstechnika 18 óra

Az irányítástechnika fogalma, ágazataiA vezérlések célja, technikai megvalósításaVillamos és pneumatikus vezérlésekVezérlő kapcsolások elemzése, logikai kapcsolatok, időzítésekVegyipari reaktor vezérlése lépés-programterv alapján

Szabályozástechnika 16 óra

A szabályozási kör fogalma, felépítéseA szabályozásköri tagok értelmezése, tulajdonságaikA jelfeldolgozás lehetőségei elektromos és pneumatikus

rendszerekbenA szabályozásköri tagok vizsgálatának lehetőségei és eszközei

62

Egyszerű szabályozási feladatok 12 óra

Értéktartó szabályozásokÁramlásszabályozás egyszerű szabályozási körrelSzintszabályozásHőcserélők hőmérsékletének szabályozása

Műveletek szabályozása 18 óra

Összetett szabályozások típusai és eszközeiArányszabályozás és követő szabályozásKaszkád szabályozásÁllandó nyomású szűrés szabályozásaDesztillációs összetétel szabályozása követő szabályozássalHőcserélők kaszkádszabályozása






18. Szakmai idegen nyelv (elmélet) 64 óra



A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanulók megértsék és elfogadják az idegen nyelvek elsajátításának és szakmai alkalmazásának fontosságát. Ismerjék meg a vegyiparban használatos kémiai szaknyelv alapszókincsét. A korábban tanult idegen nyelvi ismereteiket bővítsék az elsajátított szakmai kifejezésekkel, azokat a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban is képes legyenek használni. A tanulók képesek legyenek a vegyipari környezetben előforduló egyszerű szaknyelvi szövegeket önállóan megérteni, lefordítani, alkalmazni.



63

Műszaki alapok 12 óraMűszaki alapfogalmakFizikai, kémiai alapfogalmak, mértékegységekMatematikai alapfogalmak, alapműveletekRelációk (több, kevesebb) mennyiségek összehasonlítása

Kémiai alapok 32 óraElemi részecskék, elemek, ionok megnevezése, periódusos rendszerOldatok, oldatkészítésHalmazállapotokA levegő és a vízÖsszetétel, általános jellemzésA levegő és a víz szennyezőiA víz és a levegő reakcióiFémekFizikai és kémiai jellemzőkSzervetlen és szerves vegyületekAlapvető ásványi savak, bázisok, sók neve, tulajdonságaiSzerves vegyületek néhány jellemző képviselőjeElektrokémiai alapfogalmakAz elektromos áramElektródfolyamatok, galvánelemekElektrolízisLaboratóriumi és vegyipari eszközök, berendezésekJellemző laboratóriumi eszközök neve, használataMűszerek feliratai, kezelési, karbantartási leírásaiMérési leírások fordítása

Vegyipari műszaki alapok 20 óra

Szerkezeti anyagok minősítő lapjainak használata, értelmezéseÖtvözetek összetételének értelmezéseVegyipari berendezések neve, használataGépek idegen nyelvű katalóguslapjainak, munkadiagramjainak

értelmezéseVegyipari berendezések feliratai, kezelési, karbantartási leírásai






64


Vegyipari műveletek, technológiák és irányításuk megnevezésű



65

A 10094-12 azonosító Vegyipari műveletek, technológiák és irányításuk megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10094-12 Vegyipari műveletek, technológiák és irányításuk

Vegyipari műveletek (elmélet) Vegyipari technológia (elmélet)

Műszeres analitika elmélet

Műszeres analitika

(gyakorlat)

Vegy

ipar

i gép

elem

ek

Anya

g el

őkés

zíté

s, s

zállí

tás

Ipar

i hőc

seré

lők,

dup

likát

orok

Vegy

ipar

i rea

ktor

ok,

Mec

hani

kai m

űvel

etek

Bep

árlá

s, k

rist

ályo

sítá

s,

Des

ztill

áció

és

szor

pció

Ext

rakc

ió

Kis

zere

lő é

s cs

omag

oló

Irán

yítá

stec

hnik

ai a

lapo

k

Vezé

rlés

tech

nika

Szab

ályo

zást

echn

ika

Vegy

ipar

i üze

mek

any

ag- é

s en

ergi

aellá

tása

Szer

vetle

n ve

gyip

ari a

nyag

ok

előá

llítá

sána

k ip

arág

aiSz

erve

s ve

gyip

ari a

nyag

ok

előá

llítá

sa

Műa

nyag

és

gum

i elő

állít

ás

Gyó

gysz

ergy

ártá

s

Zöld

tech

noló

gia

Opt

ikai

mér

ések

Spek

trof

otom

etri

ás m

érés

ek

Ele

ktro

kém

iai m

érés

ek

Kro

mat

ográ

fiás

eljá

ráso

k

Opt

ikai

mér

ések

Spek

trof

otom

etri

ás m

érés

ek

Ele

ktro

kém

iai m

érés

ek

Kro

mat

ográ

fiás

eljá

ráso

k

FELADATOKVegyipari műveleti és technológiai berendezéseket ábrájuk, gyártmánylapjuk alapján azonosít, műszaki állapotukat felméri

X X X X X X X

Szakmai számításokat végez az anyagmozgatás, fűtés-, hűtés, anyagmérleg, egyensúly és reakciósebesség körében

X X X X X

Szakmai számításait a mérési eredményekkel összehasonlítja, dokumentálja, szükség szerint a folyamatba beavatkozik

X X X X X X X

Vegyipari célberendezéseket (szűrők, centrifugák, bepárlók, lepárlók, reaktorok, alapanyag- és gyógyszergyártó berendezések) működtet, működésüket ellenőrzi

X X X X X X

66

A technológiai utasításnak megfelelően lebonyolítja a gyártást, dokumentálja a műszak mérési adatait, eseményeit

X X X

Ellenőrzi és biztosítja a folyamatirányító rendszerek működését

X X X

Folyamatirányító táblaműszereket, vezérlő és szabályozó szerveket kezel X X X X X

Üzemi laboratóriumi feladatokat lát el, műszeres analitikai alapméréseket végez

X X X X X X X X

Folyamatokat a beosztott munkatársaknak elmagyaráz, gyártási utasítást ad, műszakbeosztást készít

X X X X

Dokumentálja a technológiai berendezések, gépek üzemidejét, műszaki állapotát a mintavétel

X X X X

Dokumentálja a gyártás folyamán történt karbantartási, tisztítási folyamatokat

X X X X

A dokumentációk alapján elkészíti az üzemmenet statisztikai adatait X X X X X X

Minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltat a termék kiszállításához X X X X X X X X X

Dokumentálja a felügyelete alá tartozó termelő egység, valamint a hozzá tartozó mérő- és irányítóműszerek karbantartási ütemtervét és eszközigényét

X X X X X

Mérnök irányítása mellett gyártmány- és gyártásfejlesztési részfeladatokat végez

X X X X X X

Meggyőződik a biztonsági/mentesítő berendezések működőképességéről X X X X X X

Értesítést és információt nyújt a vészhelyzet körülményeiről X X X X X X X X X X

67

Szakmai oktatásokon vesz részt, előírás szerint vizsgákat is tesz X X X X X X X X X X X X

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi X X X X X X X X X X X X X

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat X X X X X X X X X X X X X

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét X X X X X X X X X X X X

Munka során használja a szükséges védőeszközöket X X X X X X X X X X X

SZAKMAI ISMERETEKMennyiségi, hőtani és termokémiai ismeretek X X X X X X X X

A korrózió és korrózióvédelmi ismeretek X X

Vegyipari üzemek víz- és energiaellátása, hagyományos és megújuló energiaforrások

X X

Vegyipari készülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése X X X X X X X X

Vegyipari műveletek (hőátadás, anyagátadás, mechanikus szétválasztás, keverés, bepárlás, kristályosítás, szárítás, termékek kiszerelése) célja, főbb jellemző, befolyásoló tényezői

X X X X X X X X

Vegyipari műveletek paramétereinek optimalizálása méréssel X X X X X X

Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok felépítése, alkalmazása X X X X X X X X X X

Vegyipari technológiák főbb típusai, hazai jellemzői X X X X X X

Vegyipari nyers- és alapanyagok főbb jellemzői X X X X X X

Szervetlen technológiák termékei, főbb jellemzői X

Szerves technológiai termékek előállítása, főbb jellemzői X X X

68

Kőolaj-feldolgozás és petrolkémiai eljárások főbb jellemzői X X X

Gyógyszeripari technológiák X X XMűanyagipari technológiák X X X XIrányítástechnikai ismeretek X X XIrányítástechnikai eszközök és berendezések kezelése X X X X X

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése X X X X X

A vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata

X X X X X X X X X

A műszeres analitika X X X X X X X XEgyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata X X X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Műveletek és technológiai eljárások azonosítása folyamatábra alapján X X X X X X X X X X X

Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok használata X X X X X X X X X X X

Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása X X X X X X X X X X X

Elektromos kapcsolók, áramlási elzáró és biztonsági szerelvények használata

X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat X X X X X XSzervezőkészség X X X X X X XPrecizitás X X X X X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKIrányítási készség X X X XTömör fogalmazás készsége X X X X X X X X X X X X X X X XKonfliktusmegoldó készség X X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKGyakorlatias feladatértelmezés X X X X X X X X X X X X X X XEredményorientáltság X X X X X X X X X

69

Rendszerező képesség X X X X X X X X X X X X X X X X

70

19. Vegyipari műveletek (elmélet) 160 óra



A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a hallgatókkal a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, hőcserélési, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, működési elvüket és a működtetéssel kapcsolatos számításokat. A tantárgy komplex módon tárgyalja a vegyipari berendezések technológiában betöltött szerepét, valamint irányíthatóságuk technikai feltételeit, a korszerű szabályozási rendszerek működését, beállításuk szempontjait.A tantárgy célzottan a szakmai elméleti és írásbeli vizsgára készíti fel a tanulókat és megalapozza az Üzemeltetés és mérési feladatok gyakorlati tárgyait, valamint a Vegyipari technológia tárgyat.



Vegyipari gépelemek 8 óra

Keverős duplikátorok szerelvényeiVegyipari hajtóművekFolyadékok, masszák és szilárd halmazok keverő berendezéseiVegyipari biztonsági és környezetvédelmi rendszerek, hálózatokVegyipari berendezések tervszerű karbantartása

Anyag előkészítés, szállítás 10 óraCsövek, csőszerelvények és hálózatok kialakításaTérfogat kiszorítás elvén működő vegyipari szivattyúkEgy- és többfokozatú vegyipari szivattyúk, kapcsolásukGázszállító és gázsűrítő berendezések, ipari kompresszorokDarabárú szállítás, porszerű anyagok szállítása

Ipari hőcserélők, duplikátorok 23 óra

Közvetlen hőcsere vegyipari típusberendezéseiLevegő hűtők, barometrikus keverőkondenzátorokCsőköteges hőcserélők szerkezete, kiválasztásaForralók és kondenzátorok üzemeltetése, hőkompenzációKaloriferek működtetése, számításaiRegenerátorok és rekuperátorokIpari hűtéstechnika, sólé előállítás

71

Vegyipari reaktorok, célberendezések 15 óra

Duplikátoros, keverős autoklávok és szerelvényeikKazánok, égető és tüzelő berendezésekTekercselt falú készülékek, nagynyomású reaktorok

Mechanikai műveletek 17 óra

A hidromechanikai szétválasztás elveÜlepítés, ülepítők számításai, készülékeik és alkalmazásukSzakaszos és folyamatos ipari szűrőberendezésekÜlepítő és szűrő centrifugák működése, alkalmazása,

biztonságtechnikájukMechanikus gáztisztító, porleválasztó készülékek

Bepárlás, kristályosítás, szárítás 17 óra

A kalorikus műveletek elvi alapjai, számításaiAtmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, működéseAnyag- és hőmérleg számítások, berendezések kiválasztásaBelső- és külső fűtőterű, valamint filmbepárlókTöbbfokozatú bepárlásA kristályosítás folyamata, típusai, berendezéseiIpari szárítók működése, konduktív és konvekciós szárítók.A nedves levegő állapotváltozása, a szárítási diagramok alkalmazása

Desztilláció és szorpció 17 óra

Az anyag elválasztási műveletek csoportosítása, elvi alapokEgyszerű desztilláció és egyensúlyi desztillációRektifikálás. A refluxarány hatása, műveleti számításaiIpari desztillálók szerkezeti kialakítása, működtetéseSzorpciós műveletek típusai, ciklusuk, munkadiagramjaikFolyamatos üzemű ab- és adszorberek működtetése, készülékeik

Extrakció 13 óraAz extrakció fogalma, célja, fajtáiSzilárd-folyadék és folyadék-folyadék extrakció művelete,

berendezéseiExtrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkalExtrakció ipari alkalmazásai, szerepe a gyógyszeralapanyag

gyártásban

Kiszerelő és csomagoló berendezések 10 óra

Folyadékok adagolása, kiszerelése, ampullázókSzilárd, porszerű anyagok kiszerelése, tablettázás, brikettálás,

granulálás

72

Műanyagipari célberendezések, extruderek, fröccsöntők, alakformálók

Folyadék és gázpalackok forgalmazása, szállítása, biztonságtechnikája

Irányítástechnikai alapok 8 óra

A vezérlés és szabályozás elve és céljaAz irányítás logikai rendszere, fontosabb fajtái és szabványaikVillamos és pneumatikus áramkörök, alapelemek működése,

alkalmazásukMérési adatgyűjtés ipari PC-vel

Vezérléstechnika 6 óra

Villamos és pneumatikus vezérlő eszközökMunkahengerek, érzékelők és kapcsolókA vezérlés hatáslánca, kapcsolási rajzának értelmezéseÚt-idő diagramok felépítése, célja, használatuk

Szabályozástechnika 16 óra

A szabályozási kör felépítése, tagjaiA szabályozásköri tagok statikus és dinamikus tulajdonságaiÉrtéktartó szabályozási körök alkalmazási területeA követő és az arányszabályozás alkalmazása vegyipari

műveleteknélA kaszkád szabályozás alkalmazása kalorikus és anyagátadási

műveleteknélKapcsolt és összetett szabályozók alkalmazása technológiai

folyamatokban






20. Vegyipari technológia (elmélet)128 óra


73


Az vegyipari technológia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy az előzetes kémiai és fizikai kémia tanulmányok során megismert fogalmakra, törvényszerűségekre alapozva a vegyipari műveletekkel összhangban a tanulók megismerjék a vegyipari technológiai eljárásokat. A tanulók olyan vegyipari termék előállításával ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. További cél az energiagazdálkodás a zöld technológiák megismerése fontosságuk bemutatása. A tantárgy a szakmai komplex vizsgára készíti fel a tanulókat valamint segíti az üzemi gyártási folyamatok megértését, átlátását.



Vegyipari üzemek anyag- és energiaellátása20 óraA szervetlen és szerves kémiai technológia tárgya.A szervetlen és kémiai technológia alapelvei, alapfogalmai, a vegyipar szerkezete és jellegzetességeiEnergiatermelés Energiaforrások: fosszilis, fosszilis másodlagos, megújuló,

nukleáris; előnyeik és hátrányaik. Alternatív energiaforrások Energiatermelésből származó környezetterhelés, füstgáztisztításAz ipar legfontosabb nyersanyagaiTermészetes víz Tulajdonságok, előfordulás Tisztítási eljárások: ivó- és ipari vizek tulajdonságai, minőségi

követelmények Fizikai, kémiai előkészítési módszerek Szennyvizek kezelése a környezeti ártalom csökkentéséreIpari gázok Ipari gázok levegőből történő kinyerése Levegő tisztítása, cseppfolyósítása, szétválasztása Levegő tisztaságának védelmeEgyéb fontos nyersanyagok Kőzetek, ásványok, ércek, nemérces nyersanyagok, természetes

építőanyagokSzénhidrogén alapú alapanyagok Kőolaj, földgáz: kinyerése, tisztítása, atmoszférikus és vákuum

desztillációja, termékek, nyerspárlatok jellemzése, felhasználása Hidrogén és az ipari szintézisek C1 alapanyaga: a szintézisgáz előállítása metánból és tisztítása.

Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai30 óra

74

Kénsavipar Kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav jellemzői Kénsav gyártásának és vegyiparban betöltött szerepének

történeti áttekintése, nyersanyagai A kén-dioxid előállítása kénalapon A kontakt kénsavgyártás folyamata, fizikai-kémiai alapelvei A kontakt kénsavgyártás technológiai lépéseiNitrogénipar Jelentősége és történeti áttekintése, a levegő nitrogénjének

kémiai kötésbe vitelének ipari lehetőségei Nitrogén, hidrogén, ammónia jellemzői Ammónia gyártása: a szintézis fizikai kémiai alapjai A Haber-Bosch eljárás technológiai lépései Salétromsavgyártás ammónia-oxidációs eljárással Az eljárás fizikai kémiai alapjai, technológiai lépésekMűtrágyaipar A műtrágyák jellemzői, mezőgazdasági jelentőségük, környezeti

hatásuk Pétisó előállításaKlór-alkáli ipar Történeti áttekintés, elméleti alapok Klórtermelésből és felhasználásból származó termékek jellemző,

alkalmazási területei: klór, nátrium-hidroxid, sósav, nátrium-hipoklorit

Az nátrium-klorid elektrolízis elméleti alapjai Membrános és higanykatódos eljárások gyakorlati

megvalósítása, SósavgyártásMetallurgiai ipar A timföldgyártás, a timföld elektrolízise Az alumínium előállítása

Szerves vegyipari anyagok előállítása 45 óra

Petrolkémiai alapú termékek Hőbontás, krakkolás, pirolízis, reformálás, alkilezés, izomerizáció

elmélete alapjai Korszerű motorhajtóanyagok előállítása Olefinek előállítása benzinpirolízissel Benzinpirolízis termékei és felhasználásuk Acetilén előállítása Aromás alapanyagok előállítása benzinreformálással Metanol, etanol előállítása Vinil-klorid előállítása etilén alaponHalogénezett termékek Halogénezés elméleti összefoglalása Klórbenzol előállítása halogénezéssel, hidrolízise fenolláSzulfonált termékek Szulfonálás elméleti alapjai Mosószer alapanyagok előállítása, felületaktív anyagok jellemzői Mosószerek jellemző

75

Nitrált termékek Nitrálás elméleti alapjai Robbanószer gyártás alapanyagai RobbanószerekOxidált termékek Oxidációs folyamat elméleti alapjai Oldószer : Aceton előállítása propén közvetlen oxidációjával Poliészter műgyanta alapanyag: Ftálsavanhidrid előállítása o-

xilol oxidációjávalÉszterek Észterezési folyamat jellemzői Aromaanyagok előállítása

Műanyag és gumi előállítás 16 óraA műanyagok fogalma, nyers és alapanyagai, csoportosítása,

tulajdonságai. A műanyagok felhasználásának területei, és jelentősége. Modern műanyagokMesterséges alapanyagú műanyagok Kondenzációs műanyagok: elméleti alapok (fenoplasztok,

poliamidok, poliészter) választott termék technológiája Polimerizációs műanyagok: elméleti alapok (PE, PVC, PET,

poliakrilátok) választott termék technológiája Poliaddiciós műanyagok: elméleti alapok, monomerek MDI, TDI

(Poliuretánok)Természetes alapanyagú műanyagok Történeti áttekintés Kaucsuk és gumigyártás ViszkózgyártásA műszálgyártás áttekintő jellegű ismertetése. A szénszálak

előállítása.

Gyógyszergyártás 12 óra

A gyógyszer fogalma, általános összetételeA gyógyszerek csoportosításaGyógyszerhatóanyagok előállítása Szintézissel acetil-szalicilsav vagy egy tetszőleges szintetikus

gyógyszerhatóanyag gyártása A fermentáció bemutatása egy választott ipari példán Növényi és állati eredetű hatóanyagok kinyerésének lehetőségei

bemutatása egy választott ipari példán

Zöldtechnológia 5 óraZöldkémia alapelveiAlkalmazási lehetőségeiA munka- és környezetvédelmi feladatok a vegyiparbanA levegőtisztaság, felszíni, felszín alatti vizek, a talaj védelmeHulladékgazdálkodás

76

Feladatok Vízkeménység számítással kapcsolatos feladatok, Kén-trioxid előállítás, ammóniaszintézis, szintézisgáz egyensúlyi

gázösszetételének számítása, konverziószámítás Elektrolízishez kapcsolódó számítási feladat Anyagmérleg, anyagszükséglet, kitermelés számítása Grafikonelemzések






21. Műszeres analitika (elmélet) 64 óra



A laboratóriumi technikus szakképesítéssel rendelkező egyik fő munkaterülete az analitikai munka, amely a korszerű analitikai gyakorlatban a műszeres analitikai vizsgálatokat jelenti. A cél, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására. A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszereket leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen. A laboratóriumi munka során cél, hogy a tanulók képesek legyenek a mérések kiértékeléséhez és dokumentálásához az informatikai eszközöket használni.



Optikai mérések 16 óraA fény és anyag kölcsönhatásának elmélete és felhasználási területei az analitikábanA refraktometria alapelve

77

A törésmutatót befolyásoló tényezőkA refraktométerek felépítése és használatukMérés refraktométerrel

Spektrofotometriás mérések 16 óra

A fény és az anyagi rendszerek kölcsönhatásaAz elektromágneses hullámok teljes spektrumaFény emisszió és abszorpció fogalmaA fényelnyelés törvényszerűségei, azok analitikai alkalmazásaA spektrofotometriás mérések felosztásaA fotométerek felépítése, főbb részeinek ismereteLángfotometriás módszerekAz anyagok gerjeszthetősége, gerjesztése lángbanA lángfotométer felépítéseAz atomabszorbciós mérési módszerekAtomizálás lángban és grafitkályhában

Elektrokémiai mérések 16 óra

A vezetők elektromos jellemzéseAz elektródpotenciál fogalma és méréseAz elektromotoros erő fogalmaElektrokémiai pH-mérésPotenciometrikus titrálás (sav-bázis és redoxi titrálás), titrálási görbe lefutása, a végpont meghatározás módszereiElektromos vezetés, fajlagos vezetés, vezetési cellaA vezetési titrálás (konduktometria)A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont

megállapítása

Kromatográfiás eljárások 16 óra

A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztásaA gázkromatográfia (GC), a gázkromatográfiás jellemzőkA gázkromatográf felépítéseVivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái,

működéseA gázkromatogram kiértékeléseVékonyréteg kromatográfia elve, jellemzői




78



22. Műszeres analitika (gyakorlat) 96 óra



A vegyipari technikus szakképesítéssel rendelkező egyik fő munkaterülete az üzemi munka, amelyet a korszerű műszeres analitikai elemzések támogatnak. A cél, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak az üzemi laboratóriumokban is használt analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására.A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszereket leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen.A laboratóriumi munka során cél, hogy a tanulók képesek legyenek a mérések kiértékeléséhez és dokumentálásához az informatikai eszközöket használni.



Optikai mérések 24 óraMérés refraktométerrelEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről

Spektrofotometriás mérések 24 óra

Mérés UV-VIS tartománybanMérés lángfotométerrelAtomabszorbciós mérés végrehajtásaEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről

Elektrokémiai mérések 24 óra

Elektrokémiai pH-mérésPotenciometrikus titrálás (sav-bázis titrálás) kivitelezése, a titrálási görbék lefutása, a végpont meghatározásaA vezetési titrálás (konduktometria)

79

A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont megállapítása

Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésrőlKromatográfiás eljárások 24

óraA kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztásaMérés gázkromatográffalVivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái,

működéseA gázkromatogram kiértékeléseVékonyréteg kromatográfiás vizsgálat végrehajtásaEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről






80

· web viewa műszaki ismeretek tantárgy az általános fizikai ismeretek mellett a műszaki...

Documents