GYORSJELENTÉS A FELÜGYELT SZEKTOROK 2000. ÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL

2000-ben a külső - makrogazdasági és nemzetközi - környezet hatása eltérően befolyásolta a pénzügyi szektor egyes szegmenseit. A bankrendszer a reálgazdaság finanszírozási igényére, a biztosítók és a pénztárak a lakossági megtakarítások átrendeződésére építve jelentős expanziót tapasztaltak. Eközben a szűken értelmezett tőkepiacokat és azok szereplőit - a befektetési vállalkozásokat és alapokat - az első negyedév után a nemzetközi befektetői hangulat - részben a nemzetközi, részben a belföldi gazdasági és piaci folyamatok hatására bekövetkezett - változása negatívan érintette.

A nemzetközi folyamatok egyik kiemelendő tendenciája a fúziók további erősödése - a többi mellett - a pénzügyi szektorban, ami a leányvállalatok összeolvadását eredményezte/eredményezi a magyar piacon is. Ez a folyamat leginkább a bankokat érintette. Részben a dollár erősödése, részben a fejlett tőzsdéket is sújtó árfolyamesések hatására a magyar piacon jelentős szerepet játszó külföldi portfolió befektetők az év közepétől kezdődően fokozatosan elfordultak a magyar - de általában az európai - fejlődő piacoktól. A korábban favorizált és húzóerőnek számító IT- és telekommunikációs cégek túlértékeltnek bizonyultak és az év második felében illetve végén jelentős áresést szenvedtek el, ami nemzetközi szinten a befektetési stratégiák felülvizsgálatát és a portfóliók átrendezésének megindulását eredményezte.

A belföldi makrogazdasági mutatók önmagukban nézve többnyire kedvező képet mutatnak, ugyanakkor fontos bizonytalansági elemek jelentek meg. A GDP növekedése nemzetközi összehasonlításban is gyors, reálértelemben 5,2%-os volt. A növekedés üteme részben a folyamatosan emelkedő bázis hatására negyedévről negyedévre csökkent. Az éves átlagos infláció 10%-ról 9,8%-ra csökkent, ami a vártnál lényegesen kisebb csökkenést jelent. Ugyanakkor az inflációs trendváltásokat jobban jelző hó/hó indexek emelkedést mutattak, és az MNB által számolt maginfláció is növekedésnek indult. Az olajárak, ezen keresztül a termelői árindex növekedése a kínálati oldalon inflációs sokkot eredményezett, aminek elvileg a növekedést fékező hatása van. Ezzel egyidőben a gyors gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, valamint az egyre növekvő mértékben hitelből finanszírozott lakossági fogyasztás keresleti oldalról erősíti az inflációs nyomást.

A gyors növekedés egyelőre nem járt az egyensúlyi mutatók romlásával. Az államháztartási hiány az 1999. évi 424,1 md forintról nominálisan mindössze 5,8%-kal, 449 md forintra nőtt. Ez a gyors növekedésnek köszönhetően a GDP-arányos hiány csökkentését jelentette (3,7-ről 3,4%-ra). A fizetési mérleg 1,92 md eurós deficitje 0,55 md euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az év első részének kedvező deficit mutatóit azonban az év vége felé, egyre romló cserearány-mutatók mellett egyre növekvő havi hiányok rontották.

A folyó fizetési mérleg finanszírozása

(millió euró)

Megnevezés 1999 2000

1. Folyó fizetési mérleg egyenlege -1975 -1921

2. Működőtőke-befektetések 1552 1759

3. Nem adóssággeneráló portfólióbefektetések 1126 - 500

4. Nem adóssággeneráló befektetések külföldön (működő tőke és portfólió-tőkekivitel)

- 221 - 785

5. Nem adóssággeneráló finanszírozás, nettó (2+3+4)

+2457 + 474

6. További finanszírozási igény (-) / többlet (+) (1-5)

+ 482 -1447

A részvénypiacon meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkező külföldi portfólióbefektetők az év második felében nettó eladók voltak. Ugyanakkor növekvő - bár még kicsi - tőkeexportot bonyolítottak le a főként a régióban terjeszkedő magyar nagyvállalatok. Ezen folyamatok, valamint a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű működőtőke-beáramlás eredményeként a nem adóssággeneráló tételek az év egészében mindössze 0,5 md euróval járultak hozzá a fizetési mérleg deficitjének finanszírozásához, az 1999. évi 2,5 md euróval szemben. Az, hogy a fizetési mérleg finanszírozásában nő a hitel(kötvény)finanszírozás aránya a tőkefinanszírozáshoz viszonyítva, önmagában nem kedvezőtlen, bár adósságot generál. Az, hogy a külföldiek magyar államkötvény vásárlása folyamatosan nő, ugyanúgy az ország iránti bizalom jele, mint ha befektetéseik részvénybe irányulnának, az adósság-állomány szempontjából azonban a hatás eltérő. A hitelfinanszírozás adóssággeneráló, a tőkefinanszírozás nem.

A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a tőkepiacon is éreztette hatását az év második részében. A belföldi intézményi befektetők (a bankokat is ideértve) külföldi befektetései jellemzően állampapírban jelennek meg, a befektetési alapok azonban viszonylag magas arányban tartanak nemzetközi részvényeket is. Az intézményi befektetők belföldi tőkepiaci kereslete is túlnyomórészt az - ez esetben magyar - államháztartás finanszírozását szolgálta 2000-ben is, sőt a korábbi évekhez viszonyítva a pénztárak kivételével különböző mértékben, de mindenütt emelkedett az állampapírok aránya a portfóliókban. A lakossági kereslet alakulását erőteljesen befolyásolta az, hogy növekszik a nem pénzügyi megtakarítások - főként ingatlan - iránti kereslet, illetve emelkedett (3,6-3,8%-kal) a fogyasztás. Emiatt lassult a pénzügyi vagyon növekedésének üteme, miközben folytatódott a korábbi években is jellemző átrendeződés egyrészt a pénzügyi eszközökből a tőkepiaci eszközökbe, másrészt ezen belül a közvetlen befektetésekből a közvetett - intézményi befektetők által közvetített - befektetési formákba.

Háztartások pénzügyi vagyona

1990

december

1995

december

1999

december

2000

december

Megnevezés

megoszlás (%)

megoszlás (%)

megoszlás (%)

miiliárd forint

megoszlás (%)

Készpénz 24 18 13 796,2 12

Bankbetét és banki értékpapír

65 64 53 3386,3 52

Pénzügyi eszközök 89 82 67 4182,5 64

összesen

Befektetési jegy 0 2 6 463,0 7

Állampapír 0 7 13 821,5 13

Tőzsdei részvény 6 5 4 270,5 4

Vállalati kötvény 0 0 0 3,9 0

Életbiztosítási díjtartalék 4 4 5 407,9 6

Nyugdíjpénztári követelés 0 0 4 403,2 6

Tőkepiaci eszközök összesen

11 18 33 2370,3 36

Pénzügyi vagyon összesen 100 100 100 6552,8 100

A tőkepiaci kínálat azonban nem nőtt tavaly, a portfóliók átrendezése részben külföldi-belföldi eszközök között, részben a belföldi másodpiacon, befektetői csoportok között zajlott. A részvénypiacon az intézményi befektetők közül csak a pénztárak jelentek meg a keresleti oldalon, emellett a lakosság növelte részvényállományát, amelyen jelentős, csak a negyedik negyedévben 34 md forintos árfolyamveszteséget szenvedett el. A kibocsátásoknak a privatizáció lezárulta óta túlnyomó többségét adó zártkörű részvénykibocsátások 24%-kal csökkentek, az 1999. évi 386,6 md forintos kibocsátást 2000-ben 294,6 md forint követte. Ennek belső szerkezete azt mutatja, hogy valóban tőkepiaci finanszírozási forrásként, vagyis alaptőke-emelésre (az összes zártkörű részvénykibocsátások 78%-a) használják a társaságok. Problémát jelent azonban, hogy ennek jelentős része bankok és befektetési vállalkozások részben veszteségfinanszírozó alaptőke-emeléséből származik (nem az alapítást követő 'természetes' veszteségről van szó). Ezen felül, a tőzsdén névértéken 5,6 md forint nyilvános részvénykibocsátásra került sor, amit 1,8 md forintnyi nem tőzsdei nyilvános kibocsátás egészített ki. A nyilvános kötvénykibocsátások nagyságrendje nem változott, 2000-ben 26,7 md forintnyi kötvény került nyilvánosan forgalomba, ennek 38%-a a Matáv, 36%-a a CIB kibocsátása volt. Zárt körben és kötvényformában 15,8 md forintnyi forrás bevonására került sor, ez szintén megfelel a korábbi években jellemző volumennek. A nyilvános folyamatos kötvénykibocsátások a visszaváltásoknak köszönhetően alig növelik a nettó kötvényállományt, és gyakorlatilag bankbetétként viselkednek.

A másodpiaci folyamatok általában nem alakultak kedvezőtlenebbül, mint a korábbi években, igaz látványos emelkedés sem következett be. A részvényforgalom csökkenése a második félévben, valamint a részvényárfolyamoknak az év nagy részében jellemző csökkenő tendenciája meghatározta a befektetői hangulatot. A tőzsdei részvényforgalom összességében nem csökkent lényegesen, mindössze 0,4%-kal, az év vége felé azonban a havi forgalom folyamatosan mérséklődött (és ez a folyamat 2001 elején is folytatódott). A hosszabb távú elemzés arra utal, hogy a korábbi, a közép-európai átlagot és a vállalati teljesítményeket meghaladó növekedés korrekciójáról van szó, amit a nemzetközi folyamatok és a hazai makrogazdasági mutatók befektetői értelmezése is negatív irányban erősített föl. A folyamat hatására a sem a magyar gazdaság, sem a magyar tőzsde szempontjából reprezentatívnak nem tekinthető BUX-index forintban 11%-kal, dollárban 20,6%-kal csökkent. Az év során egyetlen új bevezetéssel szemben nyolc kivezetés állt, amelyek többségére veszteséges vállalati tevékenység, illetve a forgalom hiánya miatt került sor. Mindeközben részben belföldi (Pick, Zalakerámia stb.), részben külföldi (BChem) befektetők által kezdeményezett

vállalatfelvásárlások folytak a tőzsdén. A felvásárlások egy része a BÉT-en, egy része a magyar részvények tőzsdei forgalmának 50,7%-át bonyolító londoni SEAQ-on zajlott.

Az állampapírpiacot is trend nélküli mozgás jellemezte. Az év első felében bekövetkezett hozamemelkedés után, a hozamok a harmadik negyedévben az év eleji szintekre álltak vissza. Ezt követően azonban, az infláció csökkenésének megtorpanása, illetve a jegybanki kamatemelés hatására a hozamok minden lejáraton jelentős mértékben, 100-220 bázisponttal mozdultak felfelé, majd egy átmeneti stagnálást követően ismét lefelé indultak. Az év közbeni relatív hozammozgások hatására a hozamgörbe lényegesen laposabb lett, inverzitása csökkent, ami azt jelzi, hogy az infláció alakulásával kapcsolatban elbizonytalanodtak a befektetők.

A hitelintézetek a piaci bizonytalanság közepette is lényegesen fokozni tudták aktivitásukat, és különösen a bankok, jelentős eredménynövekedést tudtak elérni. A hitelintézetek mérlegfőösszege nominálisan 15%-kal nőtt egy év alatt, 2000 végén 8978,8 md forintot ért el. Ezen belül a szövetkezeti hitelintézetek mérlefőösszegének növekedése volt gyorsabb, egy év alatt 18%-os. Az aktivitás bővülését azonban nem a mérlegfőösszeg, hanem a hitelezés dinamikus növekedése jelzi: a bankok hitelállománya 34%-kal, a szövetkezeti hitelintézeteké 45%-kal haladta meg az 1999 végi értéket. A már ismert tendenciának megfelelően a bankoknál az eszközök között mindössze 5%-os súllyal bíró, ám erősen konjunktúrafüggő lakossági hitelezés növekedése volt a leggyorsabb, 44%-os, a vállalati hiteleké 28%. Figyelembe véve a banki finanszírozás erősen konjunktúra-érzékeny természetét, a gazdasági növekedés esetleges mérséklődése esetén a hitelállományok minőségének romlása várható. (A makrogazdasági kilátások elbizonytalanodása jelezhet ilyen változást, a folyamatok azonban még nem egyértelműek.) A hitelezés bővülésének forrását a betétállomány mérsékelt, nominálisan 16%-os növekedése mellett továbbra is elsősorban az eszközportfólió átrendezése biztosította.

Ezen belül azonban - a korábbi időszakokkal ellentétben - egyre kevésbé a folyamatosan csökkenő jegybanki kihelyezések jelentették a legfontosabb tételt. Ennek szerepét fokozatosan veszi át a bankközi, különösen a külföldi bankközi betétek visszavonása. Bár a bankok mérlegen belüli összesített devizapozíciója jellemzően majdnem zárt volt, sőt 2000-ben kissé tovább záródott, a devizaeszközök között a fenti folyamatoknak megfelelően jelentős átrendeződés történt: a jegybanki és bankközi devizabetétek részarányának csökkenése mellett 42%-kal nőtt a devizában folyósított ügyfélhitelek, ezen belül 45%-kal a vállalkozói devizahitelek állománya. Ez a deviza kitettség növekedését jelenti a beruházások finanszírozásában.

A kockázatos kihelyezések közé tartozó hitelezési aktivitás erősödése ellenére a bankok portfóliója javult 2000-ben. Nőtt a problémamentes, ugyanakkor csökkent a problémás hitelek aránya akár a vállalkozói, akár a lakossági hiteleket vizsgáljuk. A lakossági hitelek esetében szerepet játszott portfóliótisztítás is, a vállalkozói hitelek esetében azonban a végül leírt és értékesített hitelekkel együtt is javult a portfólió összetétele. Ezzel együtt az eredményt közvetlenül befolyásoló nettó kockázati céltartalék-képzési költségek is csökkentek, az 1999. évi 51 md forintról 28 md forintra, és a céltartalék állományon belül emelkedett a kevésbé rossz minősítési kategóriákhoz kötődő céltartalék állomány. Ez kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségére. Figyelemmel kell követni ugyanakkor az átlag alatti minősítésű állományokat, ezek ugyanis a többi problémás állománnyal ellentétben nem csökkentek, hanem stagnáltak, az ezekre képzett céltartalék ugyanakkor 2 md forinttal nőtt 2000-ben.

A szövetkezeti hitelintézeteknél hasonló folyamat zajlott le, a hitelezés növekedésének forrását azonban itt nagyobb részben jelenti a betétállomány növekedése. A saját tőke növekedése ugyanakkor lassú, 19%-os mértéke alig haladja meg a mérlegfőösszeg növekedését. Figyelembe véve a szövetkezetek kis tőkeerejét, a kockázatos kihelyezések növekedése esetükben speciális kockázatot hordoz a jól tőkésített bankokkal szemben. A bankokétól eltérő a portfólió minősége is. A problémamentes mérlegtételek 20,5%-os, valamint a problémás tételek 24,8%-os növekedése nem lényegesen gyorsabb a mérlegfőösszegénél, a külön figyelendő tételek állományának közel 50%-os,

ezen belül a külön figyelendő vállalkozói hitelek 36%-os és az ilyen minősítésű lakossági hitelek 88%-os növekedése a kockázatok növekedésére utal. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a szövetkezetek speciális minősítési szabályokat alkalmaznak, és az adósminősítéstől függetlenül automatikusan külön figyelendő kategóriába sorolják a nagyobb összegű kihelyezéseket, a szindikált, a nagyhiteleleket stb.

A hitelezési aktivitás bővülése, valamint az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység erősödése rendkívül kedvezően hatott a hitelintézetek, különösen a bankok eredményére és jövedelmezőségére. A szektor egészére számított adózás előtti eredmény 160%-kal, ezen belül a szövetkezeteké 22%-kal, a bankoké 170%-kal emelkedett. A nyereséges bankok eredménye 40%-kal, közel 110 md forintra nőtt, miközben a veszteséges bankok száma kilenccel, összesített veszteségük közel 80%-kal csökkent. A nyereség növekedésének ilyen mértéke mindenképpen átmenetinek tekinthető. A hitelezés forrását biztosító eszközoldali átrendeződés véges lehetőség, a forrásoldalon pedig a betétek növekedése messze elmarad a hitelezési aktivitásétól, nem kis részben a kamatoknak köszönhetően.

A nettó kamateredmény nőtt ugyan, de a mérlegfőösszegnél lassabban, ennek hatására a banki eredmények meghatározó részét adó kamatmarzs az 1999. évi 4,1%-ról 4,0%-ra szűkült. A nettó kamateredmény növekedése a kamatbevételek 10%-os, és a kamatráfordítások ennél magasabb, 20%-os csökkenése eredőjeként állt elő. A bankok működési költségei nominálisan 8,4%-kal nőttek ugyan, megtörni látszik azonban az amortizációs költségek emelkedése, és lassul a személyi jellegű kifizetések növekedése is. A működési költségeknek az átlagos mérlegfőösszegtől elmaradó növekedése az előző évi romlás után a működési költséghatékonyság nagyarányú javulását eredményezte, és a nettó céltartalék-képzési költségek csökkenése, valamint a - kamatmarzsnál volatilisebb - jutalékos tevékenységek eredményének növekedése mellett szintén hozzájárult a jövedelmezőség emelkedéséhez. A szövetkezetek esetében a nettó kamateredmény és a jutalékos tevékenységek eredménye pozitívan, a nettó céltartalékképzés 60%-os növekedése és a működési költségek emelkedése negatívan hatott a jövedelmezőségre.

A fenti folyamatok eredményeként az eszközjövedelmezőség a bankoknál jelentősen, 0,58%-ról 1,29%-ra, a szövetkezeti hitelintézetek esetében minimálisan, 0,97%-ról 0,99%-ra nőtt. Ugyancsak emelkedett a bankok tőkearányos jövedelmezősége, az 1999. évi 6,71%-ról 15,4%-ra. Rendkívül kedvező változás, hogy a banki mérleg szerinti eredmény jelentős növekedése a visszaforgatott eredmény révén nagymértékben hozzájárult a bankok szavatoló tőkéjének 172 md forintos, közel 30%-os növekedéséhez. Az eredménynövekedés hatására a bankok tőkemegfelelési mutatója javult, a szövetkezeti szektoré az aktivitás növekedése következtében romlott, 16,85-ös értéke azonban még mindig magasabb, mint a bankok 15,57-es mutatója.

A befektetési vállalkozások működésének legmarkánsabb jellemzője a piactisztulás új, ún. üzleti vagy piaci típusának uralkodóvá válása volt. A versenyben háttérbe szorult, elsősorban független vállalkozások közül 16 önként adta vissza tevékenységi engedélyét. A koncentrációt tovább erősítette az, hogy öt bank befektetési szolgáltató leányvállalata beolvasztásáról, illetve eladásáról döntött. A folyamat eredményeként 2000 végén 48 befektetési vállalkozás működött ténylegesen.

Részben a szektorból kikerült vállalkozások, részben az élesedő piaci viszonyok hatására a befektetési vállalkozások eredménye 5,6%-kal, 6,36 md forintra csökkent. Kedvező változás azonban, hogy az egy évvel korábbi 30 helyett 2000 végén "csak" 19 vállalkozás volt veszteséges, és a veszteséges vállalkozások aggregált vesztesége is közel 37%-kal alacsonyabb volt, mint 1999 végén. Ugyanakkor a nyereséges vállalkozások nyeresége is csökkent, ennek azonban a szűkülő piac és a kilépett vállalkozások mellett az is oka lehet, hogy a banki hátterű brókercégek esetében az anyabank és a bróker között előfordulnak eredmény-átcsoportosítások. Az eredménytermelés szempontjából a szektor koncentrációja csökkent, azonban még mindig a vállalkozások fele veszteséges, vagy alig nyereséges. Az öt banki brókercég beolvasztásának a szektor egészének eredményére nagyon kicsi, de pozitív hatása volt, mivel a beolvasztott cégek közül négy 1999-ben és

2000-ben veszteségesen működött és az ötödik cég nyeresége is elhanyagolható volt a szektor egésze szempontjából.

Az alaptevékenységnek számító befektetési szolgáltatási tevékenység összességében nyereséges volt, az ebből származó eredmény azonban 10,5%-kal alacsonyabb lett 2000-ben, mint egy évvel korábban. Ezt a brókercégek a költségek leszorításával igyekeztek ellensúlyozni, amit elősegített a piactisztulás is. A költségek összességében 11,4%-kal, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményét meghaladó mértékben csökkentek. A költségek valamennyi összetevője csökkent, a legjelentősebb változás azonban a személyi jellegű ráfordításoknál következett be. A veszteségek az egyéb befektetési szolgáltatási eredmények és a rendkívüli eredmények kedvezőtlen alakulásának következményeként alakultak ki. Az eredmény kedvezőtlen alakulása a költségcsökkenés ellenére negatívan hatott a jövedelmezőségre, mind az eszközarányos (4,1%-ról 3,8%-ra), mind a tőkearányos (12,4%-ról 10,7%-ra) jövedelmezőség csökkent. Ez a tendencia a bizományosokat és a társaságokat is jellemezte, a kereskedőknél azonban mindkét mutató alapján lényeges javulás látszik, elsősorban a kilépések/beolvasztások hatására. A 2000-ben az anyabank által beolvasztott öt brókercég szektorból történő kikerülésének egyedül a kereskedők csoportjában volt az eredménymutatókat érzékelhetően torzító hatása, egyéb összevont mutatóknál (mérlegfőösszeg, tőke stb.) nem okoztak lényeges változást. A kereskedők eredménymutatói a beolvasztott leányvállalat kikerülésének hatására kétszeresükre nőttek, és ennek hatása megjelenik a jövedelmezőségi mutatókban is.

Csökkent a befektetési vállalkozások tőkéje is, a saját tőke esetében a visszaesés 4%, a jegyzett tőke esetében 10,5%. Mivel a piacon maradt, és korábban tőkeinjekcióban részesült brókercégek között is van olyan, amelynek tőkéje csökkent, az 1999-ben a növekvő aktivitás fedezetéül szolgáló tőke egy része az idén veszteséget termelt.

Az intézményi befektetők által kezelt vagyon a korábbi évekhez hasonló növekedést mutatott 2000-ben. A nyíltvégű értékpapír befektetési alapok nettó vagyona, valamint a biztosító társaságok befektetett vagyona egyaránt 27%-kal, a pénztárak vagyona pedig - ahol csak az önkéntes pénztárak töredéke teljesít kifizetéseket - 61%-kal nőtt az elmúlt évben. Az intézményi befektetők gazdálkodásában az előző évekhez viszonyítva nem következett be tendencia-jellegű változás.

A befektetési alapok piacán is erősödött a koncentráció, amiben részben a gazdaságos méret alatti vagyont kezelő alapok megszűnése, részben az alapkezelők egy részének kivonulása játszott szerepet. Az év végén is több olyan alap működött, amelynek nettó vagyona messze elmarad a gazdaságostól, ezért további összeolvadásokra számítunk az erősen koncentrált piacon. Az alapkezelők a bizonytalanabbá vált befektetési környezetben egyre inkább az alapcsaládok létrehozásában keresik a kiutat. Ezek közül a három legnagyobb a piac 80%-át koncentrálja, a vezető alapkezelő részesedése 50%. A piacvezető alapkezelők kivétel nélkül banki vagy biztosítói háttérrel rendelkeznek, a kezelt vagyon tekintetében legnagyobb független alapkezelő a kilencedik helyen áll a rangsorban. Lényeges változást jelent, hogy az előző évek kiemelkedően magas növekedési üteme után, az éves szinten 27%-os nettó vagyonnövekedés az első negyedévben bekövetkezett jelentős vagyongyarapodás és többi negyedévet jellemző alig-növekedés, illetve csökkenés eredményeként következett be. Egyelőre nem látszik jelentős tőkekivonás a szektorból, de ha a nettó vagyon (és ezzel a befektetési jegyek árfolyamának) csökkenése a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az alapkezelőknek tőkekivonással is számolniuk kell. Az alapok portfóliójában lényeges változás nem történt, az állampapírok korábbi dominanciája erősödött valamelyest.

A biztosítási szektor súlyának növekedését jelzi, hogy a biztosító társaságok díjbevételének GDP-hez mért aránya az 1999. évi 2,6%-ról 2000-ben 3%-ra nőtt. Az életbiztosítási szerződések száma részben a -ma már korszerűtlennek számító - CSÉB biztosítások csökkenése hatására 1,3%-kal csökkent ugyan, ez azonban a díjbevételekben nem okozott visszaesést, sőt az életági díjbevételek 48%-kal, 178,4 milliárd forintra nőttek. Folytatódott a befektetéshez kötött életbiztosítások térnyerése, ezek száma 67%-kal nőtt, a hozzájuk kötődő díjbevétel részesedése az összes életági

díjbevételen belül 18 százalékponttal haladta meg az 1999. évit. A nem élet ági szerződések száma 2,9%-kal, díjbevétele 16%-kal emelkedett. Kismértékben csökkent a piacvezető biztosítótársaságok részesedése a piacon a díjbevételek tekintetében, de összességében 2000 végén is a két vezető társaságnál koncentrálódott a díjbevételek 44%-a, az öt piacvezetőnél már 84%-a. Ugyanakkor a piacvezetők között is átrendeződések zajlanak.

A biztosítási tevékenység egyik igen fontos kockázatkezelési módja, egyúttal kockázati tényezője a viszontbiztosítás, itt nem történt lényeges változás. Élet ágon a díjbevétel 10%-a, nem élet ágon 19%-a került viszontbiztosításba, jellemzően külföldi tőkeerős biztosítóhoz. Általában a kisebb, illetve az újonnan alakult biztosítóknál magasabb a viszontbiztosításba adott állomány. Nem jelentős a viszontbiztosításba vett állomány.

A teljesített kárkifizetések összege közel 150 md forint, az előző évinél 11%-kal magasabb volt. A kárhányad összességében 44,8%-ról 38,4%-ra csökkent, ezen belül azonban az életágban 18-ról 21,6%-ra nőtt, a nem élet ágban 62,9%-ról 53%-ra zsugorodott. Az életági emelkedés a szerződések életciklusával magyarázható, jelenlegi szintje nem ad okot aggodalomra.

A költségek 2000. évi növekedése 14,2%-ot tett ki, ami mind az 1999-ben bekövetkezett költségnövekedéstől, mind a díjbevételek 2000. évi növekedésétől elmaradt, a költséghányad 35,7%-ról 31,6%-ra csökkent. A szerzési költségek növekedése, amely a legdinamikusabb (+19,2%) a költségek között, az ügyfelekért való verseny élesedését jelzi a biztosítói piacon.

Előzetes adatok szerint a biztosító társaságok adózás előtti eredménye nominálisan több mint kétszerese (18,4 milliárd forint) az 1999 évi szerény eredménynek. 12 társaság zárt nyereséggel, ezek összesített adózás előtti nyeresége 23,1 milliárd forint , egy társaság nullszaldós, a 9 veszteséges biztosító összesített vesztesége pedig 4,7 milliárd forint. Megmaradt tehát a biztosítók polarizációja az adózás előtti eredmény tekintetében, egyes biztosítók vesztesége továbbra is nagy, esetenként növekvő.

2000-ben - az előző évhez hasonlóan - igen jónak mondható volt a biztosító társaságok szolvencia-megfelelősége. Az előzetes adatok szerint az év végén kettő kivételével mindegyik biztosító társaság szavatoló tőkéje lényegesen meghaladta a minimális szavatoló tőke szükségletét, így a társaságok összességében 221%-os feltöltöttséggel rendelkeztek. A biztonsági tőke feltöltöttségének mértéke a szektorban kiemelkedően magas (504%), 100% alatti mutatóval egyetlen biztosító rendelkezett (azóta ez rendeződött), további egy társaság biztonsági tőke feltöltöttsége alig haladta meg a 100%-ot.

A biztosító egyesületek szolvencia-megfelelősége is igen jó. Az egyesületek szerződésállománya 40%-kal, összesített díjbevételük 34,5%-kal, 4,3 milliárd forintra nőtt, ezzel az egyesületek a biztosítási díjbevételek 1,1%-át tudhatják magukénak. A három legnagyobb egyesület a díjbevételek 80%-át koncentrálja. A kárkifizetések és szolgáltatások 2000-ben 31,4%-kal nőttek, a díjbevételek ennél gyorsabb növekedésének köszönhetően azonban a kárhányad 19-ről 18,2%-ra csökkent.

Valamelyest változott a pénztári szektor összképe, a nyugdíjpénztáraknál lezárult az alapítási hullám, a változások fő mozgatója mind a magán-, mind az önkéntes pénztárak esetében a fúziók megindulása. A magánnyugdíjpénztáraknál 2000 volt az első olyan teljes év, amikor önkéntes belépők már nem - kizárólag a pályakezdők növelték a taglétszámot, aminek növekedése emiatt lelassult (+4,6%). A tagdíjjellegű bevételek ugyanakkor továbbra is gyorsan (+25%) nőttek a magánnyugdíjpénztáraknál, miközben a korábban indult önkéntes nyugdíjpénztáraknál a taglétszám 7%-os növekedése nem járt együtt a tagdíjjellegű bevételek növekedésével. Ennek oka az ellenőrzési tapasztalatok alapján az, hogy magas, és folyamatosan nő a tagdíjat nem fizetők létszáma és aránya az önkéntes nyugdíjpénztárakban. A nyugdíjpénztárak jelentős részénél továbbra is bizonytalansági tényező, hogy a tagdíjból levont és a működési tartalékba helyezett összeg csak részben fedezi a működési költségeket, a többit az alapítók, támogatók biztosítják.

Különbség mutatkozik az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak hátterében. A magánnyugdíj pénztárak alapítóinak fele - a beolvadások figyelembe vételével - bank vagy biztosító, ezzel szemben az önkéntes pénztárak alapítói között a munkáltatói alapítású pénztárak szerepe is jelentőssé válik. Az önkéntes pénztárak számát tekintve a munkáltatói pénztárak aránya 89%, a létszámban (36%) és a vagyonban (45%) ennél alacsonyabb. A vagyonban való magas részesedés jelentős részben a munkáltatók által fizetett hozzájárulásnak köszönhető. Az önkéntes nyugdíjpénztárak mind létszám, mind vagyon tekintetében erősen koncentráltak, a 15 legnagyobb pénztár tömöríti a tagok 75 és a vagyon 70%-át.

A nyugdíjpénztári tagok által a két pillérben összesen felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainak értéke év végén meghaladta a 400 milliárd forintot, amely érték a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 6,2%-át tette ki, szemben az elmúlt év végi 4,4%-kal.A pénztárak összesen a GDP 3,1%-át kitevő vagyonát általában nem maga a pénztár, hanem megbízott vagyonkezelő szervezet (brókercég vagy befektetési alapkezelő) kezeli. Az elmúlt éveket jellemző, az állampapírokra koncentráló befektetési politika 2000-ben változott valamelyest, az állampapírok részesedése az év végéig hat százalékponttal csökkent, a részvényeké pedig 3,6 százalékponttal nőtt a portfólióban. A magánnyugdíjpénztáraknak tavaly volt először lehetőségük külföldi befektetésre, ezek részaránya egyelőre minimális.

* * *

A felügyelet alapvető feladatának tekinti a pénzügyi közvetítő rendszer megbízhatóságának biztosítását, a pénzügyi intézmények és piacok iránti bizalom erősítését. A PSZÁF felügyeleti feladatán túl nem avatkozik be a piaci folyamatokba, de törekszik a transzparencia biztosítására, az ügyfelek védelmére, és a piaci szereplők jogkövető magatartásának ellenőrzésére. A piaci szereplőktől elvárjuk a prudens működést, a fogyasztók proaktív tájékoztatását, amely segíti az ügyfeleket az eligazodásban és jogaik érvényesítésében.

A teljes pénzügyi szektortól hatékony alkalmazkodást igényelnek a 2001-től életbe lépő jogszabályi változások, illetve a felügyeleti adatszolgáltatások ezekhez kötődő változásai. A felügyelet nemcsak ellenőrzi a jogszabályok betartását, hanem ajánlások kiadásával, illetve konzultációs lehetőségek biztosításával segítséget is nyújt a megfelelő gyakorlat kialakításához. Különösen fontosnak tartjuk a nyilvántartási rendszerekben még meglévő hiányosságok mielőbbi kiküszöbölését. Ezen rendszerek biztonságos és naprakész működésének nemcsak az ügyfélkövetelések védelmében van kiemelt szerepe, hanem a cégek biztonságos gazdálkodásában és a kockázatkezelésben is. A helyszíni vizsgálatok során több piaci szereplőnél tapasztaltunk a szektor egésze számára iránymutató gyakorlatot. Ezek a vállalkozások a gazdálkodási és befektetési folyamatok nyomon követését nem a törvényi minimumon, hanem a cég működése szempontjából optimális gyakorisággal és mélységben oldották meg. Ugyancsak fontosnak tartjuk a megfelelő - a jogszabályi változásokat is figyelembe vevő - belső szabályzatok kialakítását és a cégek ezeknek megfelelő működését.

A hitelintézeti szektorban - a kiélezett verseny közepette - a 2000. évben bekövetkezett fejlődés pozitívan értékelhető. Kiugró, a bankok összességét tekintve 170%-os növekedés következett be az adózás előtti eredményben. A bankok tőkehelyzete stabil, a szavatoló tőke az eredmény visszaforgatása és a tőkeemelések hatására lépést tartott a kockázatok növekedésével. Az összesített tőkemegfelelési mutató továbbra is 15% fölött van, kismértékben emelkedett is.

A hitelintézeti szektor további fejlődését tekintve különösen az erőteljes hitelezési aktivitás érdemel figyelmet. Az erősödő versenyben sem formalizálódhat az ügyfélminősítés, nem lazulhat a hitelezési fegyelem. Különösen kockázatos ilyen szempontból a lakossági piac, ahol számos hitelintézet egyszerűsített hitelbírálattal és egyéb kedvezményekkel igyekszik megnyerni az ügyfeleket. 2000-ben a vállalkozói piacon a dinamikus hitelkihelyezést még nem követte portfólió minőségromlás. Az év végi állományok alapján a lakossági hitelek minőségi összetétele javult,

azonban az évközben kivezetett problémás állományokkal együtt romlott volna, a javulás a portfóliótisztítás eredménye. A konjunktúra-érzékeny lakossági hitelezési piacon a gazdasági növekedés megtorpanása a hitelportfólió romlásához vezet. A lehetséges veszteségek minimalizálása érdekében továbbra is indokolt a körültekintő hitelezési és hitelminősítési gyakorlat. A működési költséghatékonyság 2000-ben bekövetkezett javulása tovább erősítendő tendencia. Ugyanígy a hitelintézetek működési kockázatainak (kiemelten az informatikai, a számviteli és a belső ellenőrzési tevékenységek terén) kezelése is fokozott figyelmet igényel.

A szövetkezeti hitelintézetek esetében a fentiek mellett az egyik legfontosabb feladat a kockázatvállalások méreteinek helyes megválasztása. A szövetkezeti hitelintézetek jelentős hányadánál (különösen a hitelszövetkezeteknél) a biztonságosabb banküzemi működés elősegítéséhez további erőfeszítésekre van szükség a saját tőke emelésében. Konkrét és hatékony lépéseket igényel a bankbiztonság erősítése.

A befektetési vállalkozások esetében a szektor egészét érintő legfontosabb kockázatot a piac szűkülése, a kiélezett verseny és a szektor ezek következtében zajló átalakulása jelenti. Ezen folyamatok hatására a tavalyi évben mind a befektetési vállalkozások tőkéje, mind eredménye csökkent. A piactisztulás a felügyelet aktív szerepvállalása mellett, biztonságosan, az ügyfeleknek a lehetséges legkisebb veszteséget okozva megy végbe. A piacon maradó vállalkozásoknak különösen az ügyfélkövetelések és a saját eszközök egyértelmű szétválasztására és pontos nyilvántartására kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű az allokációs mechanizmusok egyértelmű meghatározása, valamint az ennek megfelelő allokációs gyakorlat kialakítása.

A kereskedési könyv bevezetése nemcsak kényszer a befektetési szolgáltatók számára, hanem segítség is ahhoz, hogy ahol szükséges, a kockázatkezelő rendszerek fejlődjenek és a vállalkozások egyértelműen lássák, meglévő tőkéjük milyen mértékű kockázatvállalást tesz lehetővé. A kereskedési könyv bevezetése a kockázatkezelés egy korszerű technikájának bevezetését jelenti, az előkészítés és az informatikai rendszerek átállítása során a felügyelet a szektor együttműködési készségét tapasztalta. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a befektetési vállalkozások továbbra is fokozott erőfeszítéseket tegyenek a biztonságos napi alkalmazás érdekében.

A befektetési alapok kivételével, ahol a törvény is napi eszközértékelést ír elő, mindenfajta vagyonkezelési tevékenység esetében, legyen szó kollektív vagy magánportfólióról, kiemelt figyelmet érdemes fordítani a folyamatos, a törvényben előírtnál gyakoribb folyamatkövetésre, portfólió értékelésre, amivel a befektetések védelme elősegíthető, a prudens működés erősíthető.

A biztosítási piac dinamikusan, egyenletesen fejlődik, a szektor tőkehelyzete stabil, költséghatékonysága, eredményessége 2000-ben javult. A több éve kiegyensúlyozottan növekvő életbiztosítási piacon a befektetéshez kötött életbiztosítások jelentik a húzóerőt. A díjbevételnövekedés jövőbeni dinamikájának szempontjából bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a befektetéshez kötött életbiztosítások 2000. évi állománynövekedésében jelentős volt az egyszeri díjas szerződések szerepe. Kérdéses, hogy ez a relatíve nagy szerep a jövőben is fennmarad-e. A befektetéshez kötött életbiztosítási módozathoz kapcsolódó ügyfélpanaszok azt jelzik, hogy javítani kell a fogyasztók tájékoztatását, hatékonyabban kell felhívnia a szerződők figyelmét a módozattal vállalt befektetési kockázatokra, valamint átláthatóbbá kell tenni a befektetéseket terhelő költségeket.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacának liberalizációja nem okozott jelentős növekedést az alkalmazott díjakban. A differenciáló tényezők alkalmazásával változatosabbá vált a piaci kínálat, bár ezzel egyszerű áttekinthetősége megszűnt. A szabályozás liberalizációja számos olyan problémát is szült, amelyet a piac saját eszközeivel eddig még nem tudott kezelni. Előrelépésre számít a felügyelet a bonus-malus rendszer alkalmazása tekintetében, ennek következetlenségei miatt a biztosítók gyakran

jogszabályt sértenek, saját kockázatkezelési tevékenységüket is átláthatatlanná teszik, a jogkövető szerződőket pedig elbizonytalanítják.

A piaci kínálat bővüléséhez, változatosságához jelentősen hozzájárul a biztosítási egyesületi mozgalom terjedése. Jelentősen javítani kell azonban a kis tőkével működő egyesületek többségének szakmai munkáját és az adatszolgáltatási fegyelmét.

A biztosítók hatékonyságának javulását eredményezik a költségek csökkentése érdekében bevezetett szervezeti változások, a modern ügyfélszolgálati módszerek alkalmazása. Ez azonban nem eredményezheti a biztosító elérhetőségének romlását, az ügyfélszolgálati munka elidegenedését, különösen a kárrendezési tevékenység során.

Jelentős, önálló területté fejlődött a biztosítási közvetítői tevékenység, a gyors változások azonban esetenként a szakmai munka rovására mennek. A jogszabályi környezet változását is követve átláthatóbbá kell tenni a biztosításközvetítők tevékenységét, szét kell választani a biztosítási alkuszi, a többes ügynöki és az ügynöki tevékenységet végzők körét. A közvetítői tevékenység során tapasztalt nem kívánatos jelenségek ellen a felügyelet fokozott szigorral fog fellépni.

A pénztári piacon, különösen az önkéntes nyugdíjpénztári piacon átrendeződésnek, minőségében megváltozott fejlődésnek lehettünk tanúi. Az önkéntes pénztárak esetében a folyamatokat költséghatékonysági és méretgazdaságossági szempontok, az önkéntes pénztári szektorban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások adóérzékenysége, valamint a szigorú és hatékony felügyeleti fellépés határozta meg. A magánnyugdíjpénztári piacon ugyanakkor hároméves működés után kialakulni látszik egy stabil szegmens, ahol a tagság már csak a pályakezdőkkel gyarapszik.

A pénztárak működése szempontjából az egyik legfontosabb kockázati tényező a pénztárak, a vagyonkezelők, valamint a letétkezelők közötti háromirányú kapcsolat (pontos adminisztráció és nyilvántartás, valós tartalmú és megfelelő időben történő információáramlás, eljárási rend kidolgozása). Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemel a vagyonkezelők kiválasztásának folyamata különös tekintettel a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokra és költségekre.

Az alapítási hullám lezárultával a tevékenység jogszabályoknak megfelelő és prudens jellege mellett, már nem a tagszervezés, hanem a befektetési tevékenység és ennek eredményessége kerül a figyelem középpontjába mind a tagság, mind a felügyelet részéről. A nyugdíjpénztáraknak első alkalommal 2001-ben kell elkészíteniük és a tagokkal megismertetniük a befektetési politikájukat. Befektetési tevékenységük során elsődleges célként kell megfogalmazniuk a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú értékállóságának biztosítását, a teljesítménymutatók összemérhetőségének megteremtését és mindenki által való értelmezhetőségét.

A pénztárak esetében kiemelt feladatot jelent a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok közreadására vonatkozó kötelezettségek pontos betartása. Ez nemcsak az előírt tartalommal és gyakorisággal történő tájékoztatást kíván a pénztáraktól, hanem fokozott odafigyelést arra, hogy az adatközlés az ügyfelek számára jól érthető, egyértelmű legyen.

A költséghatékonyság és a méretgazdaságosság továbbra is központi kérdés a pénztárak tevékenységében. Ennek racionalizálása, optimalizálása, valamint a hosszú távú gondolkodás és tervezés elengedhetetlen a pénztárak jövőbeli gazdaságos működéséhez.

A közelmúlt folyamatai minden szektorban, de különösen a tőkepiacon és a befektetési szolgáltatások terén további gyors változásokat vetítenek előre. Az ezekhez való alkalmazkodás hasonlóan gyors reagálókészséget, ennek megalapozásához a folyamatok figyelemmel kísérését, elemzését, a lehetséges kimenetek és az ezek esetén alkalmazható stratégiák modellezését igényli.

Részletes elemzés

1. Hitelintézetek

2000. december végén 241 hitelintézet, közöttük 42 részvénytársaság, 192 takarékszövetkezet és hét hitelszövetkezet működött. A részvénytársaságok (bankok) száma az előző év végéhez képest eggyel csökkent (a Kvantumbank és a Rákóczi Bank pénzügyi vállalkozássá alakulva kikerült a bankszektorból, ugyanakkor megkezdte működését a Credigen Bank). A szövetkezeti szektorban a már korábban megkezdődött egyesülési folyamat folytatódott, így a takarékszövetkezetek száma az 1999. év végi 209-ről tizenhéttel csökkent. A hitelszövetkezetek száma eggyel csökkent, a Rákóczi Hitelszövetkezet beszüntette működését.

A bankok tulajdonosi szerkezete (%)

Megnevezés 1999. XII. 31. 2000. XII. 31.

Állami tulajdon 19,5 21,3

Belföldi magántulajdon 12,8 9,4

Külföldi tulajdon 65,4 66,7

Elsőbbségi és visszavásárolt részvények 2,4 2,6

Mindösszesen 100,0 100,0

A tavalyi évben az állami tulajdon bankszektorbeli részarányának növekedésében meghatározó szerepet játszott az MFB-ben történt nagyösszegű tőkeemelés. Az egyéb belföldi magántulajdon részarányának visszaszorulásában a legfontosabb szerepet az játszotta, hogy éppen két 100%-osan nem állami belföldi tulajdonú bank alakult át pénzügyi vállalkozássá. A külföldi tulajdon részaránya szintén növekedett, ám ezt több külföldi érdekeltségű bank tőkeemelése, nyereség visszaforgatás, valamint egy új külföldi érdekeltségű bank alapítása együttesen eredményezte.

1.1. Eszköz-forrás szerkezet

2000 végén a hitelintézetek mérlegfőösszege 8978,8 milliárd forint volt, így az 1999. december véginél 15,3%-kal volt magasabb nominálisan. Reálértékben - a 10,1%-os fogyasztói árindexet figyelembe véve - az egy év alatti növekedés 4,7%-ot tett ki. A 2000. év egyes negyedéveit tekintve a hitelintézetek mérlegfőösszege az első negyedévi dinamikus növekedését a második negyedévben megtorpanás követte, a harmadik negyedévben ismét dinamikusan növekedett az állomány, majd a negyedik negyedévben valamelyest lassult a mérlegfőösszeg bővülése. A hitelintézetek piaci aktivitásának gyorsulását azonban elsősorban nem a mérlegfőösszeg bővülése, hanem a hitelállomány dinamikus növekedése mutatta. A hitelezés felfutásában jelentős szerepet játszott a kedvező makrogazdasági környezet, az Európában, s ezen belül régiónkban is magasnak számító GDP növekedési ütem (2000-ben 5,2%), valamint a lakosság javuló jövedelmi helyzete, egyúttal hitelfelvevői hajlandóságának erősödése (amiben a lakáshitel-felvétel kormány általi támogatása, illetve a bővülő jelzáloghitel-felvételi lehetőségek is szerepet játszottak).

A hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének nominális növekedése (%)

Megnevezés 2000. III. / 1999. XII.

2000. VI. / 2000. III.

2000. IX. / 2000. VI.

2000. XII. /

2000. IX.

2000. XII. /

1999. XII.

Bankok 105,3 100,1 105,2 103,5 115,1 Szövetkezeti hitelintézetek 104,5 103,0 104,2 105,3 118,0 Hitelintézetek összesen 105,3 100,3 105,2 103,6 115,3

A bankok mérlegfőösszege 2000 végén 8446,2 milliárd forint volt, növekedési üteme az utóbbi egy évet tekintve összességében nagyjából lépést tartott a nominális GDP növekedési ütemével.

A bankok eszközeinek növekedési üteme (%)

Megnevezés 2000. III. / 1999.

XII.

2000. VI. / 2000.

III.

2000. IX. / 2000.

VI.

2000. 12 / 2000.IX.

2000. XII. / 1999. XII.

Eszközök összesen 105,3 100,1 105,2 103,5 115,1 Ebből: hitelek 105,9 107,2 109,7 106,5 132,6 pénztár és elszámolási számlák 137,0 106,7 102,1 89,6 133,8 Jegybanki és bankközi betétek 96,0 82,3 94,2 110,2 82,0 értékpapírok 103,8 104,8 106,6 98,4 114,1

Főként a stabilabbá váló gazdaság, illetve a tartósan magas reálgazdasági növekedési ütem hatására 2000-ben a bankok jelentősen növelhették hitelezői aktivitásukat. (Az ügyfélhitelek állománya nominálisan 32,6%-kal, ezen belül a vállalkozói hiteleké 28,4%-kal nőtt 2000 folyamán.)

Az utóbbi években az egyik legdinamikusabban bővülő vállalkozói hitelfajta az iroda- és üzletház építési projekt-finanszírozás, amely a nagyarányú növekedés ellenére a 2000. év közepén az összes vállalkozói hitelnek csupán 4,0%-át adta, néhány bank számára azonban - a magas ágazati koncentráció miatt - az átlagosnál nagyobb kockázatot jelenthet. Emellett mivel a projekthiteleket a bankok általában hosszú futamidőre, 5-10 évre, devizában nyújtják, az ingatlanok bérlőit hitelező bankok számára (amelyek nem azonosak a projekthiteleket nyújtó bankokkal) közvetett hitelezési kockázatot rejthetnek, hiszen a bérlők fizetési gondjai végső soron az őket finanszírozó bankok számára is hitelezési kockázatot jelentenek.

Az elmúlt egy-két év dinamikus növekedése ellenére volumenében még mindig kicsi állományú lakossági bruttó eladósodottság még a vállalkozói hiteleknél is gyorsabban bővült. (2000-ben a lakossági banki hitelek állománya 43,7%-kal nőtt, az állomány azonban még mindig csak 5%-kal részesedik a banki mérlegfőösszegből.) Az ügyfélhitelek állományának növekedési üteme a harmadik negyedévig emelkedett, a negyedik negyedévben azonban a növekedés üteme valamelyest lassult. (A

negyedik negyedévi mérsékeltebb expanzió összhangban van a GDP első félévinél lassabb bővülésével.)

A gazdaság hiteligény növekedésének kielégítéséhez a bankszektor csak részben választotta a pótlólagos forrásszerzést (a hitelezési aktivitás lényegesen gyorsabban nőtt, mint a bankok mérlegfőösszege), folytatódott a bankok eszközoldali portfólió-átcsoportosítása.

A jegybanki és bankközi betétek állománya 2000 folyamán 18%-kal csökkent. Az éven belül a második negyedévben volt a legnagyobb arányú a csökkenés, a negyedik negyedévben viszont nőtt az állomány. Tavaly év véghez képest a jegybanki betétek és a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek állománya egyaránt mintegy 30%-kal csökkent, amit tehát nem tudott ellensúlyozni a belföldi bankközi betétek állományának több mint egyharmados állománynövekedése.

A bankok portfóliójában lévő értékpapírok összesített állománya a vizsgált időszakban nominálisan 14,1%-kal nőtt, ezen belül a kereskedési célú értékpapírok állománya lényegesen gyorsabban nőtt (19%-kal), mint a befektetési célúaké (10,3%-os növekedés).

A megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében a bankok igyekeztek növelni kamatozó eszközeik részarányát, aminek eredményeképp a részarány 2000 végén mintegy fél százalékponttal magasabb volt az év elejeinél.

A bankok forrásainak növekedési üteme (%)

Megnevezés 2000. III. / 1999. XII.

2000. VI. / 2000. III.

2000. IX. / 2000. VI.

2000. XII. /

2000. IX.

2000. XII. /

1999. XII. Források összesen 105,3 100,1 105,2 103,5 115,1 Ebből: betétek 103,8 100,0 105,4 105,8 115,7 hitelintézetektől származó

bankközi betétek

116,1 97,0 106,8 98,2 118,0

felvett hitelek 104,6 98,2 108,0 98,1 108,8 saját tőke 107,8 106,4 102,9 108,0 127,4

A bankok 2000 folyamán 15,7%-kal - az ügyfélhitelek bővülésétől jóval kisebb mértékben - növelték a náluk elhelyezett ügyfélbetétek állományát. A hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent. Ez az arány 1999 végén még 142,9% volt, 2000 végére azonban már 124,7%-ra olvadt. (A nemzetközi irodalom a hitelek betétekkel való fedezettségének (betét-hitel arány) 140% alá süllyedését tartja kockázatosnak.)

Tovább csökkent a lakosság körében a banki pénztartási formák relatív kedveltsége, hiszen a lakosság pénzügyi vagyonának hitelintézetekben tartott részaránya 2000 végére egy év alatt 2,2 százalékponttal esett vissza. Ugyanakkor még mindig a hitelintézeti szektor a legnagyobb lakossági megtakarítás-gyűjtő, hiszen a lakosság bruttó pénzügyi vagyonának még mindig 50,3%-a van náluk elhelyezve.

A hitelintézetektől származó bankközi betétek állománya kissé hektikusan ingadozott, az első és harmadik negyedévben dinamikusan nőtt, a második és negyedik negyedévben nominálisan is

csökkent az állomány. Az időszak egészét tekintve az állomány növekedése (18%) összességében így is meghaladta a mérlegfőösszeg növekedési ütemét.

A bankok által felvett hitelek állománya (amely a jegybanki forrásokat, a belföldi banki hitel forrásokat és a külföldről szerzett forrásokat foglalja magában) hasonló ciklikussággal alakult, mint a bankközi betétek, az első és harmadik negyedévi növekedésük azonban elmaradt a bankközi betétekétől. Így összességében a tavalyi évben csökkent a bankok által felvett hitelek súlya a mérlegen belül.

A bankok saját tőkéje a mérlegfőösszegét lényegesen meghaladó ütemben (nominálisan 27,4%-kal) bővült. A bankok tőketartaléka növekedési üteme (36,6%), valamint az eredménytartalék bővülése (16,2%) is nagyobb ütemű volt, mint a jegyzett tőke növekedési üteme (11,9%). Nominális összegben mégis a jegyzett tőke növekménye (42,3 milliárd forint) nagyobb tétel, mint akár a tőketartalék bővülésé (35,5 milliárd forint), akár az eredménytartalék bővülésé (19,1 milliárd forint).

Az egyes bankcsoportok piaci részesedése a bankszektoron belül (%)

Nagybankok Középbankok Kisbankok Szakosított hitelintézetek

Összesen

Mérlegfőösszeg 1999

75,8 14,3 4,3 5,5 100,0

2000 76,5 13,2 4,1 6,1 100,0

Hitelek 1999 74,3 15,2 4,6 5,8 100,0

2000 75,9 13,7 4,4 6,0 100,0

Betétek 1999 84,5 10,7 3,3 1,5 100,0

2000 85,3 9,1 3,3 2,3 100,0

A bankcsoportokat tekintve a nagybankok és a szakosított hitelintézetek növelték piaci részesésüket a bankszektoron belül mind a teljes mérlegfőööszeg, mind a hitelek és a betétek tekintetében, a középbankok részesedése nagyobb mértékben, a kisbankoké kisebb mértékben csökkent.

A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 2000-ben a bankokénál valamelyest gyorsabban, 18%-kal nőtt.

A szövetkezeti hitelintézetek eszköz- és forrásstruktúrája

Állomány (millió Ft)

Megoszlás (%) Index (%) Megnevezés

1999. XII.

2000. XII.

1999. XII.

2000. XII.

2000. XII. / 1999. XII.

Mérlegfőösszeg 451 354 532 553 100,0 100,0 118,0 Eszközökből: értékpapírok 179 522 194 681 39,8 36,6 108,4

hitelek 139 193 201 258 30,8 37,8 144,6 Forrásokból: betétek 398 903 474 943 88,4 89,2 119,1 saját tőke 30 630 36 504 6,8 6,9 119,2

A növekedés motorja a dinamikus ügyfélhitelezés volt, amely 44,6%-kal bővült. A hitelezési aktivitás növekedése az értékpapír kihelyezések mérsékelt növekedésével párosult. Amíg 1999 decemberében a szövetkezeti hitelintézetek értékpapír állománya még 29%-kal magasabb volt, mint hitelállományuk, addig 2000 végére már a hitelállomány volt a nagyobb (3%-kal). A rendkívül dinamikusan növekvő hitelállomány továbbra is kettős kockázatot hordoz: egyrészt lakossági és vállalkozói hitelkihelyezéseik - a szövetkezetek saját besorolása szerint is - viszonylag nagy kockázatot rejtenek, másrészt kis tőkeerejüknél fogva lényegesen sérülékenyebbek egy esetleges portfólióminőség-romlás bekövetkezése esetén. A szövetkezeti hitelintézetek saját tőke növekedési üteme ugyanis csak alig haladta meg a mérlegfőösszegét, és lényegesen elmaradt a hitelezésétől. A szövetkezeti hitelintézetek forrásainak döntő részét továbbra is a betétek adták, mérlegen belüli súlyuk - a 2000. IV. negyedévében bekövetkezett dinamikus növekedésnek köszönhetően - igaz, csak minimálisan, de növekedett.

A bankok devizaeszközei és -forrásai növekedési üteme kismértékben meghaladta a mérlegfőösszeg bővülési ütemét. A bankok mérlegen belüli devizapozíciója 2000 végére csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált. A devizaforrások december végén mindössze 10,7 milliárd forinttal, 0,3%-kal haladták meg a devizaeszközök értékét.

A bankok devizaeszközei és devizaforrásai az időszak végén

Állomány (milliárd Ft) Index (%) Megnevezés 1999. XII.

2000. III. 2000. VI. 2000. IX. 2000. XII. 2000. XII. / 1999. XII.

Devizaeszközök 2659,025 2715,257 2866,278 3035,672 3073,837 115,6 Devizaforrások 2632,018 2838,374 2899,517 3090,347 3084,579 117,2 Egyenleg 27,007 -123,117 -33,239 -54,675 -10,742 -39,8

A bankok devizaeszközei és - forrásai ugyan 1999 és 2000 végén egyaránt nagyjából egyensúlyban voltak, ugyanakkor a devizaeszközök szerkezetén belül lényeges elmozdulások történtek. Igen gyorsan (41,7%-kal) növekedett a deviza ügyfélhitelek állománya (ezen belül még gyorsabb /45,4%-os/ volt a vállalkozói devizahitelek növekedési üteme), így a devizaeszközökön belül az ügyfélhitelek részaránya egy év alatt majd 11 százalékponttal növekedett. Ennek "ellentételezéseként" lényegesen, 8 százalékponttal csökkent a jegybanki és a bankközi devizabetétek részaránya (ezen belül is a legnagyobb arányvisszaesés a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteknél következett be, a jegybanknál elhelyezett devizabetétek aránya ennél kisebb mértékben csökkent, miközben a magyarországi bankoknál elhelyezett bankközi devizabetétek részaránya még nőtt is valamelyest), A devizában denominált értékpapírok részaránya 2,2 százalékponttal csökkent. A forrásoldal fő tételei között az eszköz oldalihoz hasonló mértékű átrendeződés nem volt tapasztalható. Ugyanakkor megemlítendő, hogy a hitelintézetektől származó bankközi betéteken belül nem jelentéktelen mértékben csökkent a külföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek aránya.

A bankok devizaeszközei és devizaforrásai szerkezete az időszak végén (%)

Megnevezés 1999 2000

Ügyfélhitelek 48,7 59,6

Jegybanki és bankközi betétek 34,2 26,2

ebből: külfölddel szembeni bankközi betétek 18,8 11,3

Értékpapírok 12,0 9,8

Többi eszköz 5,2 4,4

Eszközök összesen 100,0 100,0

Ügyfélbetétek 55,8 56,2

Hitelintézetektől származó bankközi betétek 15,1 15,3

ebből: külföldi hitelintézetek betétek 11,4 8,7

Felvett hitelek 19,6 19,4

Többi forrás 9,4 9,0

Források összesen 100,0 100,0

Amellett, hogy a látszólag zárt banki devizapozíciók mögött lényeges átrendeződés zajlott az eszközoldalon, a vállalatok bankrendszerrel szembeni nettó devizapozíciója is változott. A bankok által nyújtott vállalkozói devizahitelek expanziója lényegesen gyorsabb (+45,4%) volt, mint a forinthiteleké (+19,4%). Ezzel a devizahitelek aránya az összes vállalkozói hitelek között az 1999. évi 34,7%-ról 2000 végére 39,3%-ra nőtt. A magyarországi bankoknál elhelyezett vállalkozói betétek esetében viszont éppen fordítva, a devizabetétek nőttek kisebb ütemben (+14,1%), a forintbetétek növekedése gyorsabb volt (+19,7%). Igy a vállalkozói szektor nettó deviza eladósodottsága a hazai bankrendszerrel szemben az összes nettó hitelállományon belül lényegesen megnőtt (53,6%-ról 60,6%-ra). Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a magyar vállalati szektor jelentős közvetlen külföldi adósságállománnyal is rendelkezik, akkor még a magyar gazdaság nagyfokú nyitottságát figyelembe véve is jelentős árfolyamkockázatot futnak a vállalatok. A devizahitelek nyújtásával a bankrendszer a vállalati szektorra hárítha át az árfolyamkockázatot, ami azonban - különösen a dekonjunktúrába fordulás időszakában - más formában, partner vagy default kockázatként "visszatér" a bankrendszerbe. A tőzsdei vállalatok esetében tudjuk, hogy határidős műveletekkel fedezik az árfolyamkockázatot, a vállalati szektor zömét alkotó nem tőzsdei vállalatokra vonatkozóan azonban ilyen információ nem áll rendelkezésre.

A bankok mérlegen kívüli aktivitása az időszak egészét tekintve a mérlegfőösszegnél kisebb mértékben növekedett, ami annak köszönhető, hogy a IV. negyedévben nominálisan is csökkent a mérlegen kívüli állomány. A mérlegen kívüli tételek mérlegfőösszeghez mért aránya így az 1999. év végi 43,3%-ról 2000. decemberének végére 40,8%-ra esett vissza. A mérlegen kívüli tételek közül a határidős kötelezettségek 5,2%-kal, a függő kötelezettségek pedig 10,3%-kal növekedtek, az eddig is elenyésző részt képviselő egyéb jövőbeni kötelezettségek állománya pedig az 1999. év végi harmada

alá csökkent. A határidős ügyletek között csökkent a 100% kockázati súlyú szerződések (ezen belül is leginkább a deviza szerződések) aránya, miközben a 20% kockázati súlyú deviza szerződéseké növekedett. A függő kötelezettségeken belül a közepes (50%) kockázati súlyú kötelezettségek részaránya növekedett (ezen belül is 3,5 százalékponttal nőttek a rövid lejáratú le nem hívott hitelkeretek), miközben a teljes (100%) kockázatúaké és a kockázatmenteseké csökkent.

A bankok mérlegen kívüli aktivitása

Állomány (millió Ft) Index (%) Megnevezés 1999. XII.

2000. III. 2000. VI. 2000. IX. 2000. XII.

2000. XII. / 1999. XII.

Mérlegen kívüli tételek összesen

3173659 3466996 3685781 3674795 3441899 108,4

Függő kötelezettségek 2119019 2134034 2218628 2395797 2337086 110,3 Egyéb jövőbeni kötelezettségek

6308 1351 1351 2924 1824 28,9

Határidős kötelezettségek 1048332 1331611 1465802 1276074 1102989 105,2

1.2. Portfólió

1.2.1.Bankok

Az év egészére jellemző és növekvő hitelezési aktivitás következtében a bankok eszközei között egyre nagyobb részt tettek ki a potenciálisan kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó tételek. Azon hitelek, kereskedési- és befektetési célú értékpapírok, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem az állammal, illetve nem a jegybankkal szemben keletkeztek, 1998 végén még a bankszektor összes eszközének 62,7%-át érték el, 2000 végén pedig már 66,8%-át. (A hitelintézetek portfóliója minősítési kötelezettség szempontjából két részre oszlik. Az egyik rész, a potenciálisan kockázatot hordozó tételek minősítési kötelezettség alá tartoznak, azaz a hitelintézeteknek be kell sorolni ezeket a tételeket a problémamentes, a külön figyelendő, az átlag alatti, a kétes, vagy a rossz minősítési kategóriába. A másik részt, a saját eszközöket és az állammal, valamint a jegybankkal szemben fennálló követeléseket a bankok eleve problémamentesnek tekinthetik, ezért ezen tételeket nem kell minősíteniük.)

Az év során a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek 21,6%-kal, a minősítési kötelezettség alá nem tartozó kockázatmentes mérlegtételek ugyanakkor csupán 4,1%-kal gyarapodtak az előző év végéhez képest.

A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának

változása és megoszlása

Megnevezés

Változási %

(2000. dec. / 1999. dec.)

Megoszlás %

Probléma-mentes

Külön figyelendő

Problémás* Minősítési kötelezettség

alá tartozó összesen

1998 dec.

1999. dec.

2000. dec.

Mérlegtételek összesen 123,8 116,9 93,2 121,6 59,3 59,4 62,1

ebből: Hitelintézeti kihelyezések 111,5 109,3 40,4 111,2 14,8 14,1 13,5 Vállalkozói hitelek 132,9 111,7 89,8 128,5 30,3 32,5 36,0 Lakossági hitelek 146,6 142,3 121,0 144,6 3,2 3,8 4,7 Mérlegen kívüli tételek összesen 107,7 183,5 48,1 108,5 40,7 40,6 37,9 Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

116,8 125,2 89,0 116,2 100,0 100,0 100,0

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

A bankok megnövekedett minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának minősége javult a 2000. év folyamán. A problémás (átlag alatti, kétes és rossz együtt) minősítésű tételek aránya az összes minősítési kötelezettség alá tartozó tétel között az 1999. évi 3,7%-ról 2,8%-ra csökkent. A problémás tételeken belül az átlag alattiak aránya változatlanul 0,9%, míg a kétes és rossz minősítésű tételek aránya 1,5%-ról 1,1%-ra, illetve 1,2%-ról 0,9%-ra csökkent.

A dinamikusan növekvő, ám az összes minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliónak 2000 végén is csupán 4,7%-át kitevő lakossági hitelek között a problémamentes, a külön figyelendő és a problémás állományok egyaránt növekedtek. Legnagyobb ütemben a problémamentes állományok gyarapodtak, a problémás állományok jelentős részét (közel 30%-át) pedig leírták, illetve értékesítették a bankok. A kitisztított hitelekkel együtt a problémás állományok kb.50%-kal növekedtek. Így bár valójában az év során veszteségként leírt és értékesített hitelekkel együtt a lakossági hitelek minőségi összetétele kismértékben romlott (a problémás állomány aránya az 1999 végi 7,1%-ról 7,3%-ra növekedett), a portfóliótisztítás után a könyvekben maradt lakossági hitelek minőségi összetételében javulás mutatkozott az év végén. Az 1999. év végén mintegy 294 milliárd Ft-ot kitevő lakossági hitelállományból a 2000. év folyamán könyv szerinti értéken 938 millió Ft hitelt írtak le veszteségként, 9 milliárd Ft hitelt pedig eladtak

A vállalkozói hitelek között a problémamentes állományok növekedési üteme bár kissé elmaradt a lakossági hitelektől, rendkívül dinamikus volt. A bankok a problémás minősítésű vállalkozói hitelek kb. 18%-át leírták, vagy eladták. (Leírtak 2,6 milliárd Ft hitelt, eladtak összesen 52,5 milliárd Ft hitelt, ebből kb. 21 milliárd Ft könyv szerinti értékűt veszteséggel, ez az állomány feltehetően problémás minősítésű volt.)

A vállalkozói hitelek minőségi összetétele a portfólióból kikerült hitelekkel együtt és hitelek nélkül is javult. A problémás minősítésű állomány aránya mind a két számítási mód szerint csökkent. A portfóliótisztítást követően év végén a problémás minősítésű állomány az összes minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 3,4%-át érte el szemben az 1999 végi 4,9%-kal.

A bankok minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának minősége (%)

Problémamentes Külön figyelendő Problémás* Megnevezés

1998 1999 2000 1998 1999 2000 1998 1999 2000

Mérlegtételek összesen 84,6 86,8 88,4 7,8 7,6 7,3 7,6 5,6 4,3 ebből: Vállalkozói hitelek

78,9 84,4 87,2 12,2 10,7 9,3 8,8 4,9 3,4

Lakossági hitelek 86,2 85,8 86,9 5,1 7,8 7,7 8,6 6,4 5,4 Mérlegen kívüli tételek 96,5 97,5 96,9 2,4 1,6 2,7 1,1 0,8 0,4 Minősített tételek összesen

89,4 91,1 91,6 5,6 5,2 5,6 4,9 3,7 2,8

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

A portfólió minőségéhez kötődő nettó kockázati céltartalék-képzési költségek csökkenése is tükrözte a portfólió minőségének javulását. Az előző évhez képest jelentős mértékben csökkent a céltartalék-képzés, -felhasználás és -felszabadítás is, így 2000 végén a kockázati céltartalék állomány közel 10%-kal volt alacsonyabb, mint 1999 végén.

Az eredményt közvetlenül befolyásoló nettó kockázati céltartalék-képzési költségek az előző évi 51,1 milliárd Ft-ról 28,4 milliárd Ft-ra csökkentek.

A bankok kockázati céltartalék-állománya* (millió Ft, %)

Megnevezés 1999. év 2000. év 2000 / 1999

Nyitó kockázati céltartalék-állomány 173 089 156 972 90,7 Nettó kockázati céltartalék-képzés -51 150 -28 415 55,6 Kockázati céltartalék-képzés 114 442 77 434 67,7 Kockázati céltartalék-felszabadítás 63 292 49 019 77,4 Kockázati céltartalék-felhasználás 66 918 42 679 63,8 Záró kockázati céltartalék-állomány 157 321 142 708 90,7

* Az 1999 évi záró állomány és a 2000 évi nyitó állomány közötti eltérés döntő része a bankrendszerből kikerült Rákóczi Bank állománya volt.

Mivel a kevésbé problémás minősítésű állományok növekedtek (külön figyelendő, átlag alatti) a hozzájuk kapcsolódó céltartalék-képzés is növekedett, ugyanakkor a kétes és rossz minősítésű állományok csökkentek. Az összességében csökkenő céltartalék állomány összetétele némileg módosult, eltolódott a kevésbé rossz minősítési kategóriák felé. Természetesen azonban továbbra is a kétes és rossz minősítésű állományokra képzett kockázati céltartalékok tették ki az állomány döntő részét.

A bankok kockázati céltatalék-állománya (milliárd Ft)

Megnevezés 1999. XII.

2000.III. 2000. VI. 2000. IX. 2000. XII.

Külön figyelendő 10 11 9 11 12 Átlag alatti 14 14 15 13 16 Kétes 51 53 54 49 46

Rossz 82 76 73 75 68 összesen 157 154 151 148 143

A portfólió minőségének javulását a céltartalék-szint csökkenése is tükrözte.

A bankok kockázati céltartalék-szintje (%)

Megnevezés 1999. XII.

2000.III. 2000. VI.

2000. IX.

2000. XII.

mérlegtételekre 3,0 2,8 2,6 2,4 2,4 mérlegen kívüli tételekre 0,6 0,5 0,5 0,5 0,3 Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen

2,0 1,8 1,7 1,6 1,6

1.2.2. Szövetkezeti szektor

A szövetkezeti szektorban - hasonlóan a bankokhoz - a hitelezés dinamikus növekedése a potenciálisan kockázatot hordozó mérlegtételek 27,5%-os növekedését eredményezte, ugyanakkor a kockázatmentes tételek (állammal, jegybankkal szembeni követelések és a saját eszközök együtt1) csupán 7%-kal gyarapodtak az előző év végéhez képest. Így a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek elérték az összes eszköz 57,6%-át, 1998 végén még 47,5%-ot tettek ki. A szövetkezeti szektor eszközei és teljes portfóliója - hasonlóan a bankokhoz - eltolódott a kockázatot hordozó tételek felé.

A szövetkezeti szektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának változása és megoszlása

Változási % (2000. XII. / 1999. XII.) Megoszlási % Megnevezés Probléma-

mentes Külön-

figyelendő Problémás* Minősített

összesen 1999. XII.

2000. XII.

Mérlegtételek összesen 120,5 148,8 124,8 127,5 97,5 96,0 ebből: Hitelintézeti kihelyezések 100,0 238,7 22,8 100,3 34,8 26,9 Vállalkozói hitelek 118,7 136,4 126,8 129,0 33,4 33,2 Lakossági hitelek 155,5 188,4 132,3 159,5 26,3 32,4 Mérlegen kívüli tételek összesen 198,8 251,4 68,2 208,3 2,5 4,0 Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

122,7 151,0 124,5 129,5 100,0 100,0

* Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

A minősítési kötelezettség alá tartozó tételek közel 30%-os növekedése leginkább a külön figyelendő állományt emelte (51%-os megugrás), de a problémás és problémamentes állomány is jelentős mértékben növekedett. Közismert, hogy a szövetkezeti hitelintézetek sajátos működési területük miatt

a kihelyezések nagyobb részét sorolják a külön figyelendő kategóriába mint a bankok, ezért ennek az állománynak a növekedése önmagában nem jelent minőségromlást.

A takarékszövetkezetek minősítési szabályzatai az óvatosság elve alapján automatikusan - az adósminősítéstől függetlenül - olyan hiteleket is külön figyelendő kategóriába sorolnak, amelyek távolról sem problémásak, azonban valamilyen szempontból a takarékszövetkezet különös figyelmet fordít rájuk. A szövetkezetek minősítési szabályzatai eltérőek, nem sztenderdizáltak, de általában automatikusan külön figyelendő kategóriába kerülnek az éven túli lejáratú hitelek az adósminősítésektől függetlenül, az 1-2 millió Ft szerződési értéknél magasabb összegű lakossági hitelek, a 3-4 millió Ft-ot meghaladó vállalkozói hitelek, a prolongált, de nem késedelmes teljesítésű hitelek, a szindikált és nagyhitelek, valamint az autós hitelek. Mivel a külön figyelendő állomány belső összetételére vonatkozóan kizárólag a takarékszövetkezetektől egyedi megkeresésre szóban kapott információk állnak rendelkezésre, elképzelhető, hogy a vállalkozói hitelek 56,9%-ának külön figyelendő minősítése a kockázatok növekedésének irányába mutató jelzés. Ez a kockázat akkor realizálódik jelentős volumenben, ha a konjunktúra ciklus leszálló ágba kerül, és az adósok tömegesen válnak fizetésképtelenné. Ugyanakkor - tudva, hogy a hitelek minőségének romlása időben késve jelentkezik a minősített állomány összetételében - az a tény, hogy a minősítési kötelezettség alá tartozó teljes portfólióban a problémás minősítésű tételek aránya csökken, minőség javulást jelez. Amennyiben a külön figyelendő állomány növekedése valóban a portfólió romlását takarja, az a következő negyedévekben egyre inkább közvetlenül is jelentkezni fog a problémás állományok, illetve a céltartalék-képzés növekedésében. A problémás állományon belül az átlag alatti és kétes állomány aránya kismértékben növekedett ugyan, az előző évi 2,0%-ról 2,2%-ra, illetve 1,2%-ról 1,5%-ra ezt azonban ellensúlyozta a rossz minősítésű állomány arányának 2,8%-ról 2,1%-ra való csökkenése.

A szövetkezeti szektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának minősége (%)

Problémamentes Külön figyelendő Problémás* Megnevezés

1998 1999 2000 1998 1999 2000 1998 1999 2000

Mérlegtételek összesen 74,6 70,0 66,1 17,8 23,9 27,9 7,6 6,1 6,0 ebből: Vállalkozói hitelek 43,5 36,6 33,7 43,7 53,8 56,9 12,8 9,5 9,4

Lakossági hitelek 72,0 73,7 71,9 17,2 18,0 21,3 10,8 8,3 6,9 Mérlegen kívüli tételek összesen

80,4 77,9 74,4 17,8 20,9 25,2 1,8 1,2 0,4

Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen

74,7 70,2 66,4 17,8 23,8 27,8 7,5 6,0 5,8

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

1.3. Eredmény

Az előzetes adatok szerint a hitelintézeti szektor egésze a 2000. évben összesen 106,2 milliárd Ft adózás előtti eredményt ért el. Ez jelentősen, mintegy 160%-kal meghaladta az 1999. évi nyereséget.

Az eredmény legfontosabb tételei

Bankok Szövetkezeti hitelintézetek

Hitelintézetek összesen

Megnevezés 2000 2000 / 1999

2000 2000 / 1999

2000 2000 / 1999

milliárd Ft

% milliárd Ft

% milliárd Ft

%

Nettó kamateredmény* 310,9 112,3 32,3 118,5 343,2 112,9 Nettó céltartalék-képzés -44,8 60,3 -3,7 158,6 -48,6 63,3

Egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye (értékpapírforgalmazás eredménye nélkül)

130,3 134,1 6,0 150,4 136,3 134,8

Ebből: Jutalékeredmény 78,6 129,4 5,2 149,8 83,8 130,5

Egyéb eredmény (értékpapírforgalmazás eredményével és céltartalék felhasználás nélkül)

2,0 -34,8 -0,7 151,1 1,3 -20,4

Bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

405,3 132,4 33,9 118,9 439,2 131,3

Működési költségek 293,7 108,4 28,9 119,8 322,6 109,3 Nettó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

111,6 318,7 5,0 114,3 116,5 296,1

Adózás előtti eredmény 101,4 274,1 4,8 122,4 106,2 259,6

* A hagyományos banktevékenység (közöttük a hitelezés) eredményességét többféleképpen mérhetjük. A nettó kamateredmény (kamatkülönbözet) eredmény kategória, amely a kamatbevételek és kamatráfordítások különbsége.

A kamatmarzs jövedelmezőségi kategória, amely a nettó kamateredmény és az átlagos mérlegfőösszeg hányadosa.

A kamatspread (kamatrés) ugyancsak jövedelmezőségi kategória, de nem azonos a kamatmarzzsal. A kamatozó eszközök átlagos kamatlába és a kamatozó források átlagos kamatlába közötti rést mutatja. Kiszámítása: Kamatspread (kamatrés) = (kamatbevételek / kamatozó eszközök) - (kamatráfordítások / kamatozó források)

1.3.1. Bankok

A bankszektor összesített 101,4 milliárd Ft-os adózás előtti eredménye 174%-kal haladta meg az előző évit. A nyereséges bankok eredménye 40%-kal emelkedett az előző évhez képest, az 1999 évi 77,7 milliárd Ft-ról 109,9 milliárd Ft-ra. A veszteséges bankoknak nemcsak a számuk csökkent az 1999 évi tizennyolcról kilencre, hanem adózás előtti veszteségük is az 1999 évi 40,7 milliárd Ft-ról az ötödére, 8,5 milliárd Ft-ra.

A bankok adózás előtti eredményének alakulása

A nettó kamateredmény, kamatmarzs

A nettó kamateredmé kedett, reálértéken kb. 2,5%-kal (év/év infláció 9,8%). A nettó kamateredmény növekedés elmaradt a hagyományos banktevékenység eszközjövedelmezőségének megőrzéséhez szükséges szinttől, így a kamatmarzs az előző évi 4,1%-ról 4,0%-ra szűkült.

Bár a hitelezés kamatbevételei reálértéken 1,4%-kal nőttek, a hozamok általános csökkenése következtében a kamatbevételek nominálisan közel 10%-kal csökkentek. A kamatráfordítások ennél nagyobb arányban, közel 20%-kal estek vissza. A csökkenő hozamtrend mellett a nettó kamateredmény növekedést a bankok a kamatbevételek csökkenését meghaladó kamatráfordítás visszafogással érték el. Az év során a betétekre fizetett kamatlábak alacsonyan, az infláció közelében mozogtak. A kamatbevételek között tovább növekedett a kockázatosabb, de magasabb hozamot biztosító hitel bevételek aránya. (A hitel kamatbevételek 1998-ban még a kamatbevételek 40,5%-át adták, 2000-ben már 53,9%-át.)

A bankszektor nettó kamateredményének alakulása

ny az 1999 évi reálcsökkenés után 2000-ben ismét növe

Egyéb pénzügyi és befektetési tevékenységek eredménye, eszközjövedelmezősége

A egyéb pénzügyi te k nagyarányú nomin tö t ma , ev gek yén

reredményük elérte a bruttó pénzüg 34%-át. A nem kamatjellegű eredmé séhez

-b taléko kenys 4,5% határ ylete l 12% edigapírok lyam sa k h Az éb yi ységzjövedelmezősége növekedett 1,5%-ról 1,7%-ra.

z vékenységek bevételeine álisan 34,1%-os növekedési ütemetükrözte növelésé

a bankok e. Az egyéb

rekvésé pénzügyi és

a nem ka befektetési

yi eredmény

tjellegű szolgáltatás

jutalékos ti tevékenysé

ékenységek súlya to

eredménvább növek

ny növekedé

ek edett,

közel 54%értékpeszkö

an a ju árfo

s tevéváltozá

égek, 1járulta

-ban a ozzá.

idős ügegy

k, közepénzüg

-ban ptevéken

az ek

A bankok egyéb (nem kamatjellegű) pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye (értékpapír ény nélkül) forgalmazási eredm

Nettó céltartalék-képzési költségek

A nettó céltartalék-képzési költségek nagyarányban, az előző évi 60%-ára csökkentek. A portfólió minőségéhez közvetlenül kapcsolódó, az összes nettó céltartalék-képzési költség több mint felét kitevő nettó kockázati céltartalék-képzés (mint azt a portfólió részben részletesebben leírtuk) csaknem az előző évi felére esett vissza. Kevésbé nagyarányban, de ugyancsak jelentős mértékben csökkentek az egyéb céltartalék-képzési költségek (országkockázati, deviza árfolyam kockázati stb.),

,58%-ra, kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségének alakulására.

2000. év (milliárd Ft) Változási % (2000 év / 1999 év)

és jelentősen visszaestek az általános kockázati céltartalék-képzési költségek is.

Az átlagos eszközállományra vetített nettó céltartalék-képzési költségek csökkenése az 1999 évi -1,11%-ról, -0

Nettó céltartalék-képzési költségek alakulása

Megn ezés kockázati céltartalék

egyéb céltartalék

általános kockázati céltartalék

összes céltartalék

kockázati céltartalék

egyéb céltartalék

általános kockázati céltartalék

összes céltartalékev

Nyitó céltartalék-állomány

157,0 22,7 49,2 228,8 90,7 108,7 154,5 101,4

Nettó céltartalék-képzés

-28,4 -4,9 -11,5 -44,8 55,6 84,1 66,1 60,3

Céltartalék-képzés

77,4 11,0 15,5 103,9 67,7 70,4 81,7 69,7

Céltartalék-felszabadítás

49,0 6,1 4,0 59,1 77,4 62,2 262,0 79,2

Céltartalék-felhasználás

42,7 2,4 0,1 45,2 63,8 60,9 1250,0 63,7

Záró céltartalék-állomány

142,7 25,1 60,6 228,5 90,7 110,7 123,1 99,6

Működési költségek, működési költséghatékonyság

A működési költségek növekedési üteme 2000-ben megtört, a nominálisan 8,4%-os növekedés

%-kal emelkedtek), feltehetően azért, mert tovább folyatódott a tárgyi eszközök járulékos vállalkozásokba való kivitele, így a fejlesztési

ását szolgálta.

reálértéken csökkenést jelent. A működési költségek 11-12%-át kitevő bérleti díjak továbbra is nagyarányban növekedtek, az amortizációs költségek növekedési üteme ugyanakkor megtörni látszik (1999-ben még közel 42%-kal, 2000-ben pedig csupán 10,4

költségek egy része a bankok könyveiben nem amortizációs költségként, hanem bérleti díjként jelenik meg. Ugyanakkor a bázis is magas volt a 2000. évi dátumváltással kapcsolatban 1999-ben felmerült költségek miatt.

A működési költségek legnagyobb részét (Tb járulékkal együtt közel 40%-ot) alkotó személyi jellegű kifizetések nominálisan 7,4%-kal növekedtek, reálértéken csökkentek. Az átlagos állományi létszám 6%-os leépítése - az 1999 évi 28394 főről 26734 főre - a személyi jellegű költségek visszafog

A bankszektor működési költséghatékonysága (működési költségek / átlagos mérlegfőösszeg) az előző évi romlás után 2000-ben nagyarányban javult. Ezzel alapvetően hozzájárult a jövedelmezőség javulásához.

A bankszektor ési k ei

illiárd ás edm rt el, 22,4%-ka abbakarékszövetkezet öt v ztesé ny szövetkezet kö

gel zárta et.

ezési tevé ményét a bankokhoz hasonló -képzés tség o ás területén n s

mutatkoztak.

an a csök ama elle h ak nag ént a kama lek álisa cs , a tráfordítások

viszont jelentősen visszaestek, így a nettó kamateredmény nominálisan 18,5%-kal gyarapodott.

ő kamatok miatt kieső bevételeiket sikeresen pótolták telekkel, sőt a "hiányzó" nettó kamateredményt a jutalékos eredménynövekmény

kétszeresen meg is haladta.

A nettó céltartalék-képzés költségei közel 60%-kal megemelkedtek az előző évhez képest, így az összes e

A működési költségek jelentősen növekedtek, közöttük az amortizációs költségek és bérleti díjak a legnagys

működ öltség

1.3.2. Szövetkezeti szektor

A szövetkezeti szektor 4,8 m Ft adóz előtti er ényt é l magas at, mint 1999-ben. A 192 t közül olt ves ges. A olc hitel zül egyfelszámolásra került, egy pedig veszteség az év

A szövetkezeti hitelintézetek kihelytendenciák jellemezték, a céltar alékeltérések

kenységét és eredés költ gazdálk d azonba jelentő

A szövetkezeti szektorbnövekedése eredmények

kenő ktbevéte

ttrend nomin

nére an alig

itelezési ökkentek

tivitás kama

yarányú

A szövetkezeti hitelintézetek a csökkenjutalékos bevé

szközre vetített arányuk meghaladta a bankok átlagát.

obb arányban (amortizáció 22%-kal, bérleti díjak 32,8%-kal az előző évhez képest), de a zemélyi jellegű költségek növekedése is mintegy 17,6%-ot tett ki. Az átlagos állományi létszám az

1999 évi 8216főről 8344főre emelkedett, így az egy főre vetített személyi kifizetések jelentősen emelkedtek.

1.4. Jövedelmezőség

A jöv valamennyi hitelintézeti csoportban javult. kt észének eszközj 0,58%-ról 1,29%-ra, a tőkejövedelmezősége (ROE) 6,71%-

A hitelintézeti csoportok jövedelmez

Hitelinté ROA

edelmezőség A sze or egövedelmezősége (ROA) az előző évi ról 14,50%-ra emelkedett.

ősége

zeti csoportok ROE 8 999 2000 1998 1999 2000 199 1 Nagyba 2 -21,72 11,40 19,21 nkok -1,65 0,87 1,5Középb -0,20 -0,49 0,90 50 ,49 11,22 ankok -2, -6 Kisbank ,40 0,72 ,07 ,83 5,03 ok -3,98 -1 -28 -9 Szakosí 6 ,52 -0,61 tott hitelintézetek -12,76 0,32 -0,13 -5,8 1 Ebből:l ,99 -6,00 0,51 -41,83 -34,97 5,16 akástakarékpénztárak -11Bankok ,72 ,36 14,50 összesen -2,21 0,55 1,30 -24 6 Tárgyidőszakban nyereséges bankok

1,50 1,60 17,40 18,70

Tárgyidbankok

5 0,2 -7,63 őszakban veszteséges -2,68 -0,9

-3 9

Szövetkezeti hitelintézetek 1,20 0,97 0,99 20,97 14,04 14,38 Hitelintézetek összesen -2,06 0,58 1,29 -23,12 6,71 14,50

1.4.1. Bankok

A bankok jövedelmezőségének javulása elsősorban

•

• si költséghatékonyság nagyarányú javulásának volt

kö

A kam mi ban nőtt. Az egyéb pénzügyi tevékenységek, köztük a jutalékos tevékenységek eredményessége ugyancsak tov avult ho lt a jöv ához.

eszközjövedelmezőségének (ROA) le abb %) 8 20

az átlagos eszközállományra vetített nettó céltartalék-képzési költségek csökkenésének, (az 1999 évi -1,1%-ról -0,6%-ra),

és az átlagos eszközállományra vetített működési költségek visszaesésének (az 1999 évi 4,05%-ról 3,76%-ra), azaz a működé

szönhető.

atmarzs ugyanis tovább szűkült, annak ellenére, hogy a nevel a mérlegfőösszeg nagyobb arány

ttó kamateredmény növekedett,

ább j , ezzel zzájáruedelmezőség javulás

A bankok gfontos részei (Megnevezés 199 1999 00 az átlagos mérlegfőösszeg arányában a kamatbevételek 15,30 1013,05 ,19

a kamatráfordítások 87 6,10, 8,92 19 a nettó kamateredmény (kamatmarzs) 4,43 44,14 ,00 a nettó céltartalék-képzés -3,70 -1,11 -0,58 az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások

apírforgalmazás eredménye nélkül) 9 1, 1,1

eredménye (értékp1,45 68

ebből: jutalékeredmény 0,87 1,0,91 01 Devizakereskedelem és árfolyamváltozás 8 0,0,2 0,50 45 az egyéb eredcéltartalék

mény (értékpapírforg. eredményével és -0,05 -0,09 0,03 felhasználás nélkül)

a bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény 1,95 4,57 5,22

a működési költségek 3,98 4,05 3,78 a nettó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény -2,03 0,52 1,44

az adózás előtti eredmény (ROA) -2,16 0,55 1,30 A nagybankok érték el a legmagasabb, 1,52%-os eszközjövedelmezőséget (ROA). A csökkenő kamattrend kamatmarzs csökkentő hatását a nagybankok sem tudták teljes mértékben ellensúlyozni, de mivel az eszközarányos forrásköltségeiket a kisebb bankoknál jobban le tudták szorítani, (kamatráfordításaik az átlagos mérlegfőösszeg arányában nem érték el a 6%-ot) kamatmarzsuk az

t a középbankokétól - sokat javult.

hez képest gyakorlatilag változatlan maradt. A pzési költségek okozta kedvezőtlen hat k a nem kamatjell alék te kor azonban a működési költség-hatékonyság alig javult.

A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezős (RO ont sszetevői (%) Megnevezés 1998 1999 2000

előző évi 4,29%-ról csupán 20 százalékponttal mérséklődött. Kedvezően hatott jövedelmezőségükre, hogy nettó céltartalék-képzési költségeik csaknem a felére csökkentek, nem kamatjellegű jutalékos eredményüket pedig dinamikusan, 35%-kal növelték. Működési költséghatékonyságuk ugyanakkor - bár továbbra is elmarad1.4.2. Szövetkezeti hitelintézetek A szektor 20,8%-os átlagos eszközállomány növeléssel 22,4%-os adózás előtti eredménynövekedést ért el. Így a szövetkezeti szektor eszköz-jövedelmezősége az előző év

csökkenő kamatmarzs és növekvő nettó céltartalék-kéásokat ellensúlyoztá egű, jut os bevé lek, ugyanak

égének A) legf osabb ö

az átlagos mérlegfőösszeg arányában a kamatbevételek 19,32 17,6 14,26 2 a kamatráfordítások 12,29 10,87 7,63 a nettó kamateredmény (kamatmarzs) 7,03 6,75 6,63 a nettó céltartalék-képzés -0,42 -0,58 -0,77 az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye (értékpapírforgalmazás eredménye nélkül)

0,97 0,99 1,24

ebből: Jutalékeredmény 0,82 0,86 1,07 az egyéb eredmény (értékpapírforg. eredményével és céltartalék felhasználás nélkül)

-0,17 -0,12 -0,15

a bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény 7,40 7,07 6,96 a működési költségek 6,00 5,99 5,94 a nettó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény 1,40 1,08 1,02

az adózás előtti eredmény (ROA) 1,18 0,97 0,99 1.5. Tőkehelyzet A hitelintézeti szektor tőkehelyzete összességében továbbra is stabil, sőt az előzetes adatok szerint az aktivitás növekedése ellenére a szektor összesített tőkemegfelelési mutatója javult. (Az MFB és Postabank nélkül az előző év végi 14,47%-ról 14,10%-ra csökkent a TMM mutató értéke.) A kockázatos tételek előretörése miatt a hitelintézeti szektor egészében a kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg dinamikusan bővült, 25%-kal meghaladta az 1999 végit, ugyanakkor a szavatoló tőke közel 30%-kal növekedett. A bankok szavatoló tőkéje összesen 172 milliárd Ft-tal, közel 30%-kal növekedett, melyhez a visszaforgatott mérleg szerinti eredmény 44%-kal, a jegyzett tőkeemelések közel 30%-kal, a tőketartalék emelések pedig 20%-kal járultak hozzá. (Az alárendelt kölcsöntőke csökkent.) A visszaforgatott eredmény szavatoló tőkéhez való nagyarányú hozzájárulása az előző évek tükrében rendkívül kedvező változás, hiszen a mérleg szerinti eredmény 1998-ban -158 milliárd Ft-tal csökkentett, 1999-ben pedig csupán 3,5 milliárd Ft-tal emelte a szavatoló tőkét. A bankszektor tőkemegfelelési mutatója a nagyarányú eredménynövekedés és tőkeemelés miatt javult, a szövetkezeti szektoré pedig az aktivitás növekedés következtében romlott, ezért a két szektor tőkemegfelelése közelített egymáshoz. A szövetkezeti szektor tőkemegfelelési mutatója azonban továbbra is magasabb. (Megjegyzendő, hogy többéves tapasztalat szerint az auditált mérleg szerinti eredmény adatok elmaradnak az előzetesen publikáltaktól, ezért várhatóan a 2000 évre vonatkozó szavatoló tőke és tőkemegfelelési mutató adatok alacsonyabbak lesznek a most közölteknél.)

A hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója év végén Elemzési csoport 1998. 1999

XII. XII. . 2000. XII.

Bankok 16,51 15,02 15,57 Szövetkezeti hitelintézetek 23,06 18,67 16,85 Hitelintézetek 16,73 15,16 15,62

2. Befektetési vállalk A m tetési vállalkozásokra vonatkozó ndszeres adatszolgáltatás 2000. I. negyedévében kezdődött, ezért a többi adathoz nem áll rendelkezésre viszoA befektetési vállalkozások tevéken i évben több kedvezőtlen hatás érte. A na ozgató nemzetközi intézményi befektetők a konjunkturális bizonytalanság és a dollár árfoly elkedése közepette elfordultak a közép-európai piacoktól. Nem elem középpontjában álló részvénypiacnak az sem, hogy a tőzsdei gyorsjelentések egyes vállalatoknál veszteségeket, néhány blue chip társaságnál pedig a profi lyzetben lévő társ (MOL, gyógy ány általi korlátozása, és bizon i tőzsdei vállalatfelvásárlások is (BChem, Pick, ZalakA makrogazdasági folyamatok és a legnagyobb forgalmat generáló befektetők passzivitása rányomta bélyegét a liberalizált piacok mozgására. A részvénypiacon a forgalom stagnált, az árfolyamok csökkentek az előző évhez illetve az év első hónapjaihoz viszonyítva. Az állampapír forgalom összességében nem csökkent ugyan, a hozamok azonban többször is elindultak felfelé (ezzel az árfolyamok lefelé). Az állampapírok esetében a visszahúzódó külföldi keresletet helyettesítette egyes belfö etőké, akik 2000-ben növelték az állampapírok arányát portfcsökkentették a részvény két. (Az év végén és 2001 első két hónapjában ismét erőteljes külföldi

reslet volt tapasztalható. Ennek hátterében feltehetően az árfolyamsávval kapcsolatos várakozások

ozások érleg és az eredménykimutatás kivételével a befek re

nyítási bázis. ységének környezetét a tavaly

gy tőkéket mamának em

kedvezett a figy

tnövekedés lassulását jelezték. Beárazódott több, kivételezett heszergyártók, energiaszolgáltatók) áremelési törekvéseinek korm

aság

ytalan periódusokat eredményeztek a tavalyerámia, stb.)

ldi intézményi befekte

ólióikban és

keálltak, mert március elején a külföldiek állampapír eladásokba kezdtek, az árfolyamsáv szélesítésére ugyanis nem került sor az új jegybankelnök hivatalba lépésekor.)

A forgalom egyes piaci szegmensekben tapasztalható mérséklődése vagy nagyon alacsony növekedési üteme mellett a rendelkezésre álló adatok alapján a befektetési vállalkozások piacvesztést szenvedtek

nul a

Tevékenységi 74

el az azonnali kereskedésben. A határidős piacon a brókercégek aktivitása korábban is alacsony, a piac alig néhány %-át kitevő volt, és ez a helyzet 2000-ben sem változott, annak ellenére sem, hogy (közvetett információk alapján) a bankok által generált OTC határidős piacok is jelentősen összezsugorodtak. A kedvezőtlen folyamatok hatására tavaly 16 brókercég döntött úgy, hogy felhagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésével, ügyfélállományát átadja egy másik szolgáltatónak és kivopiacról. Azzal, hogy az engedélyek felügyelet által történő, a törvényellenes működést szankcionáló visszavonása háttérbe szorult a piacról való önkéntes kivonulással szemben, a piactisztulás új, üzleti vagy piaci koncentráción alapuló szakasza kezdődött meg. A koncentrációs folyamatot tovább erősítette az univerzális bankrendszer hatása; 2000-ben 5 bank döntött úgy, hogy beolvasztja brókercégét. (További két bank esetében folyamatban van a beolvasztás.) Jellemzően a kis forgalmat bonyolító és/vagy veszteséges leányvállalatok beolvasztására került sor. Ezzel szemben ahol a brókercég jelentős forgalmat bonyolít és nyereséges, ott általában megtartotta a bank az elkülönült befektetési szolgáltató céget, és amíg az nyereségesen működik, addig ez többnyire a jövőben sem változik. Más bankok a tevékenységek átszervezését választották.

Piactisztulás a befektetési vállalkozási piacon

engedéllyel rendelkező vállalkozások 1999 végén:

befejezett állományátruházás 16

anyabank által beolvasztott befektetési vállalkozás 5

a felügyelet által visszavont tevékenységi engedély 5

új alapítás 3

Tevékenységi engedéllyel rendelke állalkozás 20 ző v 00 végén 51

Ténylegesen működő vállalkozás: 48

ebből: bizományos 5

kereskedő

befektetési társaság

23

20

látható. A cégek számának csökkenése nagyrészt állomány-átruházással

irányban befolyásolta a forgalmi mutatókat. (A beolvasztások hatását később külön bemutatjuk.)

A 2000 végén ténylegesen működő (felfüggesztés alatt nem álló) befektetési vállalkozások között 20 olyan társaság volt, amelyek tulajdonosa bank vagy biztosító, 28 vállalkozás működött �független� társaságként. Egy évvel korábban a banki hátterű brókercégek száma 26, a függetleneké 39 volt (a többi felfüggesztés alatt állt). (A csökkenés öt brókercég beolvasztásával és egy megszűnésével következett be.) A piac zsugorodása és az ezzel összefüggő koncentrációs folyamat hatása a befektetési vállalkozások eredményén isment végbe, ennek köszönhetően az ügyfelek nagy része nem hagyta el a szektort, befektetési állományuk az átvevő brókercégnél megjelenik. A bankok által beolvasztott brókercégek ügyfélállománya (tőkéje, nyeresége) azonban a befektetési vállalkozási körön kívül került, így negatív

2000-ben a 48 befektetési vállalkozás adózás előtti eredménye az előzetes adatok szerint 6357,9 millió forint volt, az előző évinél 5,6%-kal kevesebb. A veszteséges cégek száma folyamatosan

eség jellemzett több banki hátterű vállalkozást, ahol a veszteség ugyanúgy lehet a

eségesek

csökkent az év során, az 1999. évi 30 veszteséges vállalkozással szemben 2000 végén 19 cég adózás előtti eredménye volt negatív, a veszteséges vállalkozások vesztesége az 1999. évi 2,2 md forintról 1,4 md forintra csökkent. Ezzel együtt azonban a nyereséges vállalkozások (2000 végén 29 cég) nyeresége is csökkent, az egy évvel korábbi 10,1 md forintról 7,7 md forintra. Ebben nemcsak a szűkülő piac, hanem a piacról kilépett egy nyereséges vállalkozás is szerepet játszott. Csökkenő nyereség, vagy kismértékű vesztcsoport tevékenysége átszervezésének eredménye, mint csoporton belüli "számviteli arbitrázs", vagy az anyabank által különböző okok miatt végrehajtott nyereség átcsoportostás.

Befektetési vállalkozások eredménye, 2000. december 31.

Veszteségesek Nyer

száma Vesztesége

(millió Ft)

szám ége

(millió Ft)

a Nyeres

Bizom k 1 -3,5 4 92,4 ányoso

Keres 12 -631,2 11 ,4 kedők 1682

Társaságok 6 -742,4 14 5960,3

ÖSSZESEN 7735,1 19 -1377,2 29

Az adózás előtti eredmény alakulása azt mutatja, hogy a piactisztulás hatására entrációja az eredmény-termelés szempontjából csökkent. Még mindig magas azonban azoknak a vállalkozás ol zás előtti e ny negatív alig pozitív. Figyelembe véve a nemzetközi és a belföldi befektet ezet továbbra is várhatóan kedvezőtlen alakulását, további kilépések várhatók 2001-ben.

kt llalkozások adózás előtti énye

a szektor konc

oknak a száma, ah az adóői körny

redmé , vagy

Befe etési vá eredm

2000. december 31.

Az alaptevékenységnek számító befektetési szolgáltatási tevékenység összességében nyereséges volt, az ebből származó eredmény azonban az 1999. évi 28,4 md forintról 25,4 md forintra, 10,5%-kal csökkent. Az adózás előtti eredmény ennél kisebb mértékű, 5,6%-os csökkenését az tette lehetővé, hogy a vállalkozások a költségek leszorításával (19 milliárd forint, 1999-hez képest 11,4%-os

kezett be (-46%),

nsúlyozni, azzal sem, hogy az egyéb befektetési szolgáltatási vékenységek eredménye egy év alatt 89%-kal emelkedett. Ezen belül a leglátványosabb növekedés a

befektetési tanácsadásba tanácsadásban (+67%) következett be. A működési személyi jelle

lakulá ereplő delme külö e ásoltA (adózás előtti eredmény/átlagos összes eszköz) (%)

B yos ske Tár Befektetési vállalkozások

összesen

csökkenés) próbálták a negatív hatásokat ellensúlyozni. A költségcsökkenésben szerepe volt annak is, hogy az 1999-ben jelentős költségekkel járó Y2k vagy ehhez hasonló nagyságrendű probléma 2000-ben nem jelentkezett. A befektetési szolgáltatásokon belül minden klasszikus tevékenység eredménye csökkent. A legnagyobb és ismétlődő visszaesés az értékpapír kibocsátás eredményében követamit a kibocsátási aktivitás visszaesése magyaráz. (Az évek óta a kibocsátások túlnyomó többségét adó zártkörű részvénykibocsátások nagysága az 1999. évi 386,6 md forintról 294,6 md forintra csökkent, ami 24%-os esést jelent.) Jelentős, a piaci folyamatokkal magyarázható a csökkenés a kereskedelmi tevékenység eredményében, amely 31%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezt a csökkenő eredményt a kisebb súlyú tevékenységek nem voltak képes ellete

n (háromszorosára nőtt) és a vállalatfelvásárlási

költségek vagű ráfordítás

lamennyi öok (-15,5%)

sszetevője cés az egyéb

sökkent 200 költségek

0-ben, a le(-12%). A m

gnagyobb működési köl

értékben atségek és az

eredmény a sa a sz k jöve zőségét nbözőképp n befoly a. RO

izomán Kere dő saság

1999. XII. 31.

8 0,4 57, ,0 4,1

2000. XII. 31.

8 4,6 36, ,6 3,8

ROE (adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke) (%)

Bizo ányos skedő Társas Befektetési vállalkozások

n

m Kere ág

összese

1999. XII. 31.

1,3 14,9 28,7 12,4

2000. XII. 31.

20,6 9,7 10,8 10,7

(Megjegyezzük, hogy a ROA a befektetési vállalkozások esetében csalóka mutatószám, mivel a befektetési vállalkozások tevékenységének elég jelentős része a mérleg alatt jelenik meg.) Nem kedvezett a tavalyi év a vállalkozások tőkehelyzetének sem, a teljes szektor saját tőkéje 4%-kal, 60,8 md forintról 58,4 md forintra csökkent. Ennél is jelentősebb, 10,5%-os volt a jegyzett tőke csökkenése, am meghatározó sze a piacról kivonult cégekkel a szektorból kikerült tők sökke ak, bár egyes piacon maradt vállalkozásoknál is tők nt.. E azt is 1999-ben a növekvő aktivitás fedezeté á eg v g elt. Az év végén 14 cég saját tőkéje nem érte el a j t tj ük e la . bi l ke evékenységét (és a ik o s , a fel y tevékenysé ngedé t vis án i). . sé la k kö lt, amelynél a Gt saját tőke követelménye sem teljesült, és további 6 cég van a ké zvetlen k lébenAh mlítettük, a befektetési v zá vé é én mun ót én e i á z an rcé zü t d s v a biz örét nem érintették. Az 5 cég közül 4 veszteséggel működött, összesített veszteségük 69 1999-ben eresk tev ég to k űny n beolva két sá er y n kic mított a befektet válla záso m ek kké aságok között, ez kikerü ük ól ko zé ő in delmez mu ba e to r n t e, de eredm ada n, in k e a lmu dás előtti állapot s t a ó ő ke tott cége kül 99 já 4 y -

eszteséges kereskedő kikerülésének köszönhetően lentősen javult, miközben a nevező kismértékben csökkent.)

át legfeljebb közelíteni lehet a mérlegükkel, egyéb információ pedig nem áll rendelkezésre idősorban. Az év a befektetési vállalkozásoknál az átlagos állományi létszám 2298 fő volt 2000 végén, közülük az 5 bizomány 1086 fő a 23 kereskedőnél és 1169 fő a 20 társaság valamelyikénél dolgozott. A vállalkozások 265 411 ügyfélszámlát vezettek, ezek kevesebb mint 1%-át kezelték a bizományosok, 17%-át a kereskedők és 82%-át a

i az 1999 végi 44,9 md forintról 40,2 md forintra mérséklődött. Ebben isrepe volt e állományc

z egyúttal ntő hatásánjelenti, hogy az evesztés törté

ül szolgőke szin

ló tőke ét, közt

y része 8 függ

esztesétlen vál

et termlkozáséegyzett Ez utób ak közü

ttő a tavalyi évben kezdte ügyeletnek, hogzött 3 olyan vo

meg tgi e

z egyja adn

hamarAz Épt

san be ikorlátot

fejezirtő vál

jelezte lkozásolyé sza kív

tharmados előírás köogy már többször e

öze . állalko sok te kenység t más t yezők ellett az

iverzális bankárkodás 1999yabank által beolvasztott 5 ományosok k

elejebróke

a érvg kö

yes lehl 3 vol

tősége kereske

s befolyő, 2 tár

solja. Aaság, a

tavalyi áltozáso

évben ak tehát

0 millió forint volt ereséget. A 2000-be

. 1 ksztott

edőtársa

ékenysg mind

e mutaedmén

tt igen ét, mind

ismértéktőkéjét te

, 5 millikintve ki

ó forintos fejezette

sinek szápviselő társ

ési ért

lkolés

k ereda piacr

ényénnem o

86%-át, saját tzott ér

őkéjéneváltozást

85%-át sem a fkelhető

dexekben, sem a jöve itt is kizárólag az

őségi ény

tatóktokba

n. Lény valam

ges vált enne

zás a ke követk

eskedőkztében

él köve jövede

kezett bmezőségi

tatókban. A beolvareskedők a beolvasz

zerinaz 19

tőke 15. évi sa

és az adt tőke 1

zás előtti eredmény 6%-át képvisel%-át, azk nél eredmén nek viszont 12%

át képviselték volna. Az adózás előtti eredmény tekintetében ez azt jelenti, hogy a három cég (köztük egy nyereséges) nélkül a kereskedők aggregált nyeresége több mint kétszerese (204%-a) lett volna 1999-ben a velük együtt számított 521,3 millió forintos nyereségnek. A kereskedők ROA és ROE mutatóinak 2000-ben bekövetkezett látványos javulása egyértelműen a beolvasztott kereskedők szektorból való kikerülésének tulajdonítható. (Mindkét mutató esetében azt történt, hogy a számláló - adózás előtti eredmény - a beolvasztott két vjeA brókercégek aktivitás

közepétől élő adatszolgáltatás alapján 43 fő osnál,

társaságok.

A befekte k mérlegfőösszege 162,3 md forintról 173,1 md forintra, 6,7%-kal nőtt. Az eszközök mérsékelten, 2,8%-kal emelkedtek. Ezen belül a valamivel nagyobb súlyú követelések az 1999. évi 21%-os visszaesés után ismét növekedésnek indultak, haladták meg végi tor szinten az anyaba -os változás 1999. tokat ezek adataival csökk társaságok

hátralévő részében azonban ismét fölépült, bár

en

tési vállalkozáso84%-át kitevő forgóeszközök csak

igaz, éves szinten mindössze 3%-kal nk által beolvasztott 5 brókercég 6,6%

az előző évt okozott, az

szintet. Szek évi bázisada

entve a mérlegfőösszeg 2000. évi növekedése 12,2%-os lett volna. A esetében a hatás nem jelentős, a kereskedőknél azonban az eszközök 17%-kal alacsonyabbak a bázisadatban, ha kiszűrjük belőle a később bankba beolvasztott cégeket. Ez azt jelenti, hogy a piacon maradt brókercégek eszközei és forrásai összességében az inflációt meghaladó mértékben nőttek a tavalyi év során. A szektor jelentőségének változását azonban a korrigálatlan adatok mutatják. Mérlegen belül a legfontosabb kockázatot a bizományosi tevékenységhez kötődő ügyfélkövetelések - halasztott fizetések és lejárt egyéb követelések - jelentik, amelyek értéke abszolút értelemben 2%-kal nőtt 2000-ben, súlyuk az eszközök között azonban minden elemzési csoportban csökkent. A bizományosok esetében lényeges csökkenés, a kereskedőknél emellett jelentős átrendeződés is végbement, a növekmény a társaságoknál, pontosan három társaságnál keletkezett. Nemcsak a növekmény, hanem a teljes állomány 71%-a is a fenti három társaságnál található, amelyek tevékenysége következtében az év első három hónapjában az ügyfelekkel szembeni követelések 37%-kal, ezen belül a halasztott fizetések 116%-kal emelkedtek. A második negyedévben a kockázatos állomány közel 25%-kal csökkent, az év átrendeződött: az ügyfélkövetelések 47%-a nem halasztott fizetésként, hanem a lejárt ügyfélkövetelések között jelent meg.

A befektetési vállalkozások követelései (millió Ft) Bizományos Kereskedő Társaság Összes

000.12.31.1999.12.31. 2000.12.31. 1999.12.31. 2000.12.31. 1999.12.31. 2000.12.31. 1999.12.31. 2Követelések 67189 összesen 445 115 15496 5962 48276 61112 65217 Követelésekmérlegfőöszszázalékába

38,8% a eg n

20,9% 24,0% 54,4% 35,4% 36,7% 39,2% 40,2%

Kiemelt tétA befektetés

elek: i vállalkozás helytállását igénylő ügyfélkövetelések

össz 8590 esen 52 5 1310 586 7048 7999 8411 halafizet 2972 sztott

és 0 0 78 334 2143 2638 2221

egyé 5619 b 52 5 1232 252 4905 5361 6190 Befektetési hitelek 0 0 4 4 Elszámolóhszembeni kö 15070 ázzal

vetelés 149 19 6732 3167 10840 11884 17721

ebből: üg 9247 yfélpénz 117 15 5241 2083 6751 7150 12079 sajátpénz 2187 0 3 238 199 1689 1985 1927 Követelésekügyletből 3 4 20761 18237 tőzsdei 19 1652 845 19107 1737

Követelések nem tőzsdei ügyletből 0 0 121 0 4811 20315 4932 20315

Az eszközök között 2000-ben összesen 43%-os súlyt képviselő értékpapírok állománya 13,7%-kal, ezen belül az állampapírok (MNB kötvényekkel együtt) állománya 21,5%-kal nőtt 1999-hez viszonyítva - jól látható a részvényárfolyamok csökkené áló magatartás. Az eladásra vásárolt értékpapírok a összesen 8%-kal nőtt, a befektetett értékpapírok növekedése volt. (E 10%-os súllyal szerepelnek az eszközök között.) Az á apír állomány

sére reagállomány

z utóbbiak azonban 71%-os

llamp

növeked két csoportban magasabb volt, m többi értékpa é, vagyis az állampap őtt a befektetési vállalkozások eszközei között.

ok a befektetési vállalkozások özei között (milli

Bizományos Kereske Társaság Összesen

ése mindíroksúlya n

int a pírok

Értékpapír eszk ó Ft)

dő

1999 2000 1999 1999 200 9 2000 2000 0 199

Befektetett értékpapírok

0 0 119 223 5938 11243 6057 10361

ebből: állampapír: 0 0 108 171 2726 9790 2834 9280

Eladásra vásárolértékpapír

t 179 67 5337 4917 54483 59771 59999 64755

ebből: állampapír 75 67 2392 1914 34099 36627 36567 38608

részvény 0 0 1685 541 9080 12700 10765 13241

Összes értékpapír 179 67 5456 5140 60421 71014 66056 75116

ebből: állampapír 75 67 2500 2085 36825 46417 39410 47888

A forrásoldal változását a közel 60%-os súllyal szereplő kötelezettségek határozzák meg. Ezen belül a piaci folyamatokkal szorosan együttmozgó, és a kötelezettségek 97%-át jelentő rövid lejáratú kötelezettségek 16,9%-kal, a hosszú lejáratú kötelezettségek 17,5%-kal nőttek. 2000 végén a hosszú lejáratú kötelezettségek 32%-a volt alapítókkal szembeni kötelezettség, 21%-a hosszú lejáratú hitel vagy kölcsön. A vállalkozások 1,4 md forint céltartalékot képeztek, ennek 78%-át várható veszteségekre, 7%-át várható kötelezettségekre. 3. Befektetési alapok

Nyíltvégű értékpapír alapok adatai

1999 2000

Ténylegesen működő alapkezelők száma 26 24

Alapok száma 90 91

Az alapok által kezelt nettó vagyon 435 md Ft 550 md Ft

* Jelenleg csak a nyíltvégű értékpapír alapok adatai állnak rendelkezésre. Az alapok nettó vagyonának növekedése az év második és harmadik negyedévében jelentősen lelassult, a negyedik negyedév első két hónapjában kifejezetten csökkent, majd decemberben ismét lendületet vett, így összességében 27%-os saját tőke növekedés következett be. Vagyis a növekedés gyakorlatilag az első negyedévben bekövetkezet yonnövekedésnek köszönhető. A 27%-os éves

tetési formák erősödésével, zben a pénzügyi megtakarítások alakulásával magyarázható. A befektetési jegyek döntő többsége

t vagnövekedés elmarad ugyan a korábbi években megszokottól, de a pénzügyi befektetési eszközök között egyelőre így is előkelő helyezést biztosít az alapoknak, a szektor kilátásai azonban nem egyértelműen kedvezőek. A növekedési ütem lassulása részben a konkurens befekrés(évek óta 80% vagy fölötte) a lakosság tulajdonában van, akik nemcsak a pénzügyi megtakarítási portfóliójukat rendezték át, hanem reálportfóliójukat (lakás, műkincs) és fogyasztásukat is növelték az előző évben. A lakosság tulajdonában lévő befektetési jegyek a lakosság bruttó pénzügyi vagyonának

7%-át teszik ki. A befektetési alapokban kezelt nettó vagyon 2000-ben a becsült GDP 4,2%-ával, 1999-ben 4,0%-ával volt egyenlő. A befektetési alapok piaca igen erősen koncentrált, a három legnagyobb alapkezelő kezében van a piac 80%-a. A piacvezető részesedése 50% (273 md Ft), a második alapkezelőé 22% (121 md Ft), a harmadiké 8% (43 md Ft). Az alapkezelők harmadik éve alapcsaládok kialakításával próbálják befektetőiket megtartani, az alapok számának növekedése ennek köszönhető. A táblázatban látható számbeli növekedés (+1 alap) annak eredményeként alakult ki, hogy 9 korábbi alap megszűnt, 9 új alap indult, 2 zártvégű alap átalakult és 1 összeolvadás történt. 2000-ben ebben a szektorban is lendületet vett a koncentráció, az állományok átadása elsősorban a gazdaságos vagyontömegnél kisebb nettó vagyonnal rendelkező alapkezelők kivonulásának eredménye. Szerepet játszott ugyanakkor az is, hogy egyes univerzális bankok befektetési szolgáltatási tevékenységüket a jövőben a bank keretein belül kívánják folytatni, így alapkezelőjüket (és a brókercégüket is) beolvasztották. A következő évben a koncentráció folytatódására számítunk, mert több olyan alap is van, amelynek nettó vagyona még a 20 millió forintot sem éri el, messze elmarad a gazdaságostól. Az alapkezelők között egyértelműen a banki (és biztosító) hátterűek az erősebbek, a legjobb helyezést elért független alapkezelő vagyonát

-ben indult egy új nyíltvégű ingatlanalap /Európa/, amely éppen

497,3 86%

Részvény 53,5 9%

Kötvény 20,3 4%

Befektetési jegy 0,2 0%

Egyéb -2,6 0%

ÖSSZESEN 575,8 100% A nyíltvégű befektetési alapok befektetési politikájában nem történt radikális változás 2000-ben, a portfólió összetétele nem alakult át lényegesen. A részvénypiac gyenge teljesítménye azonban ismét felerősítette az állampapírok irányába történő elmozdulást, amelyek ismét a portfólió 86%-át teszik ki. Különösen nagy népszerűségnek örvendtek az MNB ismét kibocsátott kötvényei. 4. Biztosítók 4.1. A piac szereplői 2000 végén a biztosítási piacon 23 biztosító részvénytársaság működött, számuk az előző év végéhez képest eggyel nőtt, hiszen 2000 októberében működési engedélyt kapott az Erste Sparkassen Biztosító

tekintve csak 9. a rangsorban. A befektetési alapok piaca gyakorlatilag le is szűkült a nyilvános, nyíltvégű értékpapír alapokra, amelyek a nettó vagyon 99%-át kezelik. Az ingatlanalapok hatása létrejöttük óta nagyon gyenge, a piac kicsi, alig néhány szereplővel, a zártvégű alapok pedig lejáratkor vagy végelszámoltak, vagy nyíltvégű alappá alakultak. (Bár 2001a reálmegtakarítások irányába történő elmozdulást, próbálja kihasználni. Ugyanakkor az ingatlanárak növekedése kedvezően befolyásolta a vagyon alakulását.) A szabályozásnak köszönhetően ugyanazok a befektetői adókedvezmények és befektetési szabályok vonatkoznak a nyíltvégű és a zártvégű alapokra egyaránt, vagyis a zártvégűségből fakadó likviditáshiányt nem tudja ellensúlyozni a kockázatosabb befektetéseken elérhető magasabb hozam. Emiatt már csak 3 zártvégű alap működik. Az Épt. tervezett módosítása várhatóan lehetőséget ad a zártvégű alapok magasabb kockázatvállalására, illetve új alaptípusok megjelenésére.

Nyíltvégű értékpapír alapok portfóliója Eszközök Megoszlás

(milliárd forint)

Készpénz és bankbetét 7,1 1%

Állampapír

Rt. (Ugyanakkor 2001. január 15-én biztosító részvénytársaságok száma újra 22-re csökkent, mivel a Kódexpressz Biztosító Rt. saját kérésére a cég biztosítási engedélyét a felügyelet visszavonta) A biztosítóegyesületek száma 35-ről 38-ra emelkedett a 2000. év folyamán. 4.2. Szerződésállomány

A biztosítótársaságok 2000 végén 12,16 millió darab, az 1999. decemberinél 1,6%-kal több szerződéssel rendelkeztek. A szerződések száma nem töretlenül növekedett a tavalyi év folyamán, hiszen 2000 márciusában 0,4%-kal magasabb volt a 2000 decemberinél. Az életbiztosítások száma 2000 decemberében (3,55 millió darab, amelyet mintegy 2,7 millió biztosított kötött) az 1999. év véginél 1,3%-kal volt kevesebb. Mivel a változás jórészt a ma már korszerűtlen CSÉB biztosítások megszűnéséből fakad, a szerződések számának csökkenése nem

1 százalékpontra való emelkedett. A befektetéshez kötött életbiztosítások számának növekedése

marginálisan érintené befektetéseik piaci

n belüli arányuk az 1999. év végi 69,1%-ról 2000 végére

tekinthető kedvezőtlennek. A folyamat eredményeként az életbiztosítások részaránya az előző év azonos időszakihoz képest 0,9 százalékponttal, 29,2%-ra csökkent. A számszerű visszaesésen túl az egyes életbiztosítási fajták átcsoportosulása is jellemezte az életbiztosítás állományt. Az úgynevezett befektetésekhez kötött életbiztosítások (unit linked) darabszáma (egy év alatt 67%-os növekedés) és részesedése az összes életbiztosításból (4,2 százalékpontról 7,növekedés) dinamikusana tőzsde szélsőséges mozgásai, illetve a kedvezőtlen részvény árfolyam alakulások ellenére sem állt meg, bár a növekedés üteme negyedévről-negyedévre lassult. (Az unit linked biztosítottak befektetési portfóliójának ugyan jelentős része állampapír, ám nem jelentéktelen benne a tőzsdei részvények aránya, valamint a befektetési jegy állomány egy része is bizonyosan részvényekhez kötődik. Így nem mondható az, hogy a tőzsdei árfolyamok alakulásának hatása értékét.) Mindeközben például az úgynevezett vegyes életbiztosítások száma jelentősen (385 ezerrel, 15,5%-kal) csökkent. A vegyes életbiztosítások szerződés állomány csökkenése az egész elmúlt évre folyamatosan jellemző volt, életbiztosításoko59,2%-ra csökkent.

A nem-életbiztosítási szerződések száma 8,61 millió darab, részarányuk 70,8% volt 2000 végén. A szerződések száma 2,9%-kal volt magasabb a tavalyi év végén, mint 1999 decemberében. A nem-életbiztosítások egyes módozatai között nem következett be olyan mértékű szerkezeti eltolódás, mint ami az életbiztosításokat jellemezte. 4.3. Díjbevétel A biztosítótársaságoknak a nemzetgazdaságon, ezen belül is a pénz- és tőkepiacon belüli súlyának növekedését jelzi, hogy díjbevételük GDP-hez mért aránya 2000-ben 3%-ra nőtt az 1999. évi 2,6%-ról. A díjbevétel 2000-ben (384,2 milliárd forint) az előző évinél 29,1%-kal volt magasabb. A díjbevétel reálértékének növekedési üteme (17,6%) lényegesen meghaladta a szerződések darabszám növekedésének mértékét, ami jelzi, hogy az új szerződésekben meghatározott díjak reálértéke magasabb a korábban kötött szerződésekénél, a megszűnő, illetve részben a korábban kötött, de még élő szerződések tekintetében. Az új szerződések magasabb díja mellett a biztosítási szerződésének indexálási gyakorlata is hozzájárult a díjbevételek kedvező alakulásához, hiszen ennek segítségével az egyes - indexált - szerződések díjbevétele legalábbis lépést tart az inflációval. A fentiek különösen markánsan megfigyelhetők az élet-ágban, ahol - annak ellenére, hogy 2000 végén kevesebb volt a szerződések száma, mint 1999 végén - 2000-ben nominálisan 48,4%-kal volt magasabb a díjbevétel összege, mint 1999-ben. Az életbiztosítási ág díjbevétele 178,4 milliárd forint, az összes díjbevétel 46,4%-a volt. (1999-ben az életbiztosításokból származó díjbevételek részaránya még csak 40,4% volt.)

2000-ben az életbiztosítások díjbevételének 50,5%-a származott a vegyes életbiztosítási szerződésekből, 42,6%-a a befektetésekhez kötött életbiztosításokból. Ezen két biztosítási ágazat díjbevétele között jelentős aránymódosulás következett be, hiszen 1999-hez viszonyítva a vegyes életbiztosítások díjbevételeinek részaránya 15 százalékponttal csökkent, míg a befektetéshez kötött

életbiztosítások díjbevételeinek aránya 18,1 százalékponttal növekedett az összes életbiztosítási jbevételen belül.

et-áginál kevésbé dinamikusan (nominálisan 16,1%-kal, reálértékben

yabb volt, miközben a casco díjbevételek részaránya 1,1 százalékponttal növekedett. 4.4. Piaci koncentráció 2000-ben csökkent a díjbevétel igen magas koncentrációja, de még így is az első öt biztosítótársaságnál koncentrálódott a díjbevételek 83,6%-a, 321,2 milliárd forint. (1999-ben az öt legnagyobb biztosító társaság az összes biztosítóhoz befolyt díjbevételeknek a 86%-át szerezte meg.) Az első két piacvezető cég részaránya 44,1% volt, az előző évet tekintve ebben az összehasonlításban 2 százalékpontos részarány csökkenés következett be. Az életbiztosítási piac öt legnagyobb piaci részesedésű cége 2000-ben az életbiztosítási díjbevételek 83,3%-át (1999-ben 86%-át) gyűjtötte be. A két legnagyobb részesedésű biztosító részaránya az 1999. évi 57,1%-ról 2000-ben 51,1%-ra csökkent. A nem-életbiztosítási ág öt legnagyobb piaci részesedésű társasága összesen 90,2%-os részarányt birtokolt 2000-ben (ez az arány 1999-ben 91,6% volt). A két legnagyobb cég részesedése a nem-élet ági díjbevételekből 2000-ben 64,7% volt, ami alig kevesebb az 1999. évi 65%-nál. Bár a biztosítási piac még jelenleg is erősen koncentrált, ám a vezető társaságok piaci részarányainak csökkenése azt jelzi, hogy egyes kisebb társaságok is képesek a térhódításra, piacszerzésre. Ezen kívül a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező cégek között is lényeges arányeltolódások következtek be a díjbevételek megszerzése tekintetében. 4.5. Viszontbiztosítás A beszámolási időszakban a viszontbiztosítóknak átadott díj 56,8 milliárd forint volt, ami az összes díjbevételnek 14,8%-a. Az életbiztosítási üzletág viszontbiztosításba adott díjbevétele 18,2 milliárd

%-a - volt, . Az élet-ági viszontbiztosítás szinte teljes -életbiztosítási üzletág viszontbiztosításba átadott

i díjbevétel 18,8%-a - volt. A nem-életbiztosításokból is k mindössze 137 millió forint díjátadás történt belföldi viszontbiztosítóhoz. Ugyanakkor

y az egyes biztosítótársaságok között nagy az eltérés a viszontbiztosításba adott

éke csekély volt, s mintegy fele származott külföldi

ge, így a díjbevétel növekedése kedvező módon 18,2

díA nem-élet ágban ugyan az él5,7%-kal, 205,8 milliárd forintra) nőtt a díjbevétel, ám ez a mérték is meghaladta az üzletágra jellemző szerződésszám növekedés (2,9%-os) ütemét. A nem-élet ágon belül 2000-ben a legtöbb díjbevétel a kötelező gépjármű felelősség biztosításból (64,5 milliárd forint, az összes nem-élet díjbevétel 31,4%-a) és a (szárazföldi jármű) casco-ból (52,7 milliárd forint, 25,6%) származott. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás díjbevételének részaránya az összes nem-élet ági díjbevételen belül az 1999. évinél 1,7 százalékponttal alacson

forint - tehát az összes élet-ági díjbevétel 10,2összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A nemdíjbevétele 38,7 milliárd forint - a nem-élet ágcsamegjegyzendő, hogdíjbevétel mértékének tekintetében, ez például általában a kisebb, illetve az újonnan alakult biztosítótársaságoknál lényegesen magasabb arányú. A magyarországi biztosító társaságok által viszontbiztosítás keretében átvett díjak mértbiztosítóval kötött ügyletekből. 4.6. Kárkifizetés és szolgáltatás A kárkifizetések és szolgáltatások 2000. évi összege 147,7 milliárd forint volt. Ez 10,9%-kal volt több mint az előző év azonos időszakának összeszázalékponttal volt magasabb. Ennek megfelelően a biztosító társaságok kárhányada az 1999. évi 44,8%-ról 38,4%-ra csökkent.

Az életbiztosítási ág kárkifizetései és szolgáltatásai 38,5 milliárd forintot tettek ki (26,1%), a nem-életbiztosítások kárkifizetéseinek összege 109,1 milliárd forint, ami 73,9%-os részarányt jelentett. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élet-ágban 77,9%-kal nőtt a kárkifizetések és szolgáltatások összege, így itt a kárhányad (18%-ról 21,6%-ra) nőtt. A kárhányad növekedése azonban jól magyarázható az életbiztosítási ág évek óta tartó növekedésével, illetve termékeik életciklusának alakulásával, így a kárhányad növekedése illetve jelenlegi szintje nem ad okot

z átlagosnál lényegesen

különösebb aggodalomra. A nem-élet ágban a kárkifizetések és szolgáltatások összege még csökkent is (2,1%-kal), így a kárhányad (62,9%-ról 53%-ra) zsugorodott. 2000-ben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások után kifizetett összeg 44,2 milliárd forintot tett ki, ez a nem-életbiztosítási ág kifizetéseinek 40,5%-át jelentette. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ágazatban a kárhányad amagasabb, 68,5% volt 2000-ben, de ezen a területen is 1,4 százalékpontos javulás következett be 1999-hez képest.

4.7. KöltséAz 2000-ben a 4,2%-kal voltak magasabbak, mint 1999-ben, tehátüteme lén lmaradt a díjbevételeké k megfelelően

ltséghányada 2000-ben (31,6%) lényegesen kisebb volt, mint 1999-ben (35,7%). A költségeken n (19,2%-kal 66,9 milliárd forintra) a szerzési költségek nőttek. Ez jól

kárrendezési költségek túlnyomó része (86,7%-a) a nem-életbiztosításokat érintette. 4.8. Fő es z- és forrásaA biztosító részvénytársa ege illényegesen meghaladó mé , e ,2% tt. Az ében az e rokkal szembeni követelések aránya lény változott, továbbra is a költségvetés az a szektor, ahová legszívesebben helyezik ki eszközeiket a biztosító társaságok (az eszközök kétharmada ilyen volt 2000 végén). Ugyanakkor az év folyamán az

l lényegesen megnő llamkö arány cstárje vásáraA forrás oldal legnagyobb részét kitevő a a mérlegen bel

mivel a tartalékok értéke gyorsabban (29 ő mérlegf eg b er végén 548,8 milliárd forint

lül az életbiztosítási tartalékok értéke 46,5, az egy iztosítástechnikai tartalékoké 3,7%-kal nőtt. A nagy életbiztosítási tartalék dinamika ugyanakkor az életbiztosítások ől (illetve a pia s jelen aszá dó sz erűsé

ései 557,4 milliárd forintot kitevő biztosítástechnikai tartalék és

gek költségek 1

yegesen e a költségnövekedés

a biztosító társaságoktől. Enneköbelül a legdinamikusabbajelzi a biztosítói piacon az ügyfelekért való verseny élesedését. A biztosítótársaságok a 2000. év folyamán 44,8 milliárd forint igazgatási és 9,6 milliárd forint kárrendezési költséget számoltak el, ezek 8,1, illetve 10,7%-kal voltak magasabbak az 1999. évieknél. A szerzési költségen belül 30,7 milliárd forint tartozott az életbiztosítási, 36,2 milliárd forint a nem-életbiztosítási ághoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban 8,7 milliárd forint volt a szerzési költség összege - az utóbbi összeg 3,3%-kal még csökkent is az 1999. évihez képest. A

zkö datok ságok mérlegfőössz (2000 végén 707,8 m liárd forint) az inflációt rtékben gy év alatt 27

gyes szekto-kal nő

eszköz oldal szerkezet egesen nem

állampapírokon belü tt az á biztosítástechnikai tartal

tvények a a kinékok súly

gyek ro . ül 76%-

ról 77,5%-ra nőtt, ,8%-kal) n tt a őösszővülésénél. A biztosítástechnikai tartalékok összege íg

volt. Ezen beviszont csak

y 2000. decembéb b

természetébtosítótársaságok befektet

cépíté legi szak ból) faka ükségsz g. 4.9. BizAz 2000 végén a biztosítótársaságok biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetéssel rendelkeztek. Ez 26,5%-kal magasabb az 1999. év végi összegnél.

A befektetések túlnyomó része (82,8%) továbbra is állampapírban testesül meg. Az állampapírokon belül az államkötvények aránya lényegesen megnőtt a tavalyi évben a kincstárjegyek rovására. (Amíg 1999 végén az államkötvények még az összes állampapír 66,3%-át tették ki, addig 2000 végén ez az arány 81,3%-ra nőtt.) A biztosítók messze az előírt szükséges arányon felül fektetik be tartalékaikat állampapírokba. Ezzel eleget tesznek a Biztosítási Törvény azon előírásának, hogy "a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítésék." A befektetések jövedelmezősége ugyan nem mondható a legjobbnak, ugyanakkor például

delmezőségének alakulása

ncia-megfelelőség

t, így a társaságok

a tőzsdei részvényárfolyamok alakulását tekintve érthető a biztonság preferálása a biztosítók befektetési döntéseinél. Az unit-linked termékek esetében a befektetési portfólió elvben nagyobb hozamot ígérő, de kockázatosabb összetételű, mint a hagyományos életbiztosítási termékeké. Az unit-linked termékek előretörésének köszönhetően a kedvezőtlen tőzsdei árfolyamalakulás ellenére (4,5%-ról 6,3%-ra) nőtt a vállalati részvényekbe történt befektetések aránya. 4.10. A biztosító társaságok eredményének, jöveElőzetes adatok szerint a biztosító társaságok adózás előtti eredménye nominálisan több mint kétszerese (18,4 milliárd forint) az 1999 évi szerény eredménynek, az adózott eredmény (14,1 milliárd forint) még ennél is gyorsabban (két és negyedszeresére) nőtt. 12 társaság zárt nyereséggel, ezek összesített adózás előtti nyeresége 23,1 milliárd forint , egy társaság nullszaldós, a 9 veszteséges biztosító összesített vesztesége pedig 4,7 milliárd forint. Megmaradt tehát a biztosítók polarizációja az eredmény tekintetében, egyes biztosítók vesztesége továbbra is nagy, esetenként növekvő. A biztosító társaságok jövedelmezősége is jelentősen javult 2000-ben a megelőző évhez képest. 4.11. Szolve2000-ben - az előző évhez hasonlóan - igen jónak mondható volt a biztosító társaságok szolvencia-megfelelősége. Az előzetes adatok szerint az év végén kettő kivételével mindegyik biztosító társaság szavatoló tőkéje lényegesen meghaladta a minimális szavatoló tőke szükségletéösszességében 221%-os feltöltöttséggel rendelkeztek. A biztonsági tőke feltöltöttség mértéke a szektorban kiemelkedően magas (504%), 100% alatti mutatóval egyetlen biztosító rendelkezett (azóta ez rendeződött), további egy társaság biztonsági tőke feltöltöttsége alig haladta meg a 100%-ot.

* Biztosítástechnikai eredmé** Adózott eredmény/átlagos eszközállomány*100 *** Mérleg szerinti eredmény/saját tőke*100 4.12. Egyesületek

ny/díjbevétel*100

A biztosító mánya meg a 122 ezret (40% gasabb az előző év azonos idő az életbiztosí oz 80,7 ezer dara dés, míg 41,4 ezer szerződés a tosítási ághoz tartozott. A biztosító e ített díjbevétele a teljes biztosítási piac díjbevét -a. 2000-ben 4,3 mi (34,5%-kal meghaladta az 1999. évit). Az egyesületek közül a három legnagyobb gyesületek díjbevételének 8 s ezek díjbevétele a kisebb biztosító Rt-k díjbevételének volum el hasonlítható össze. A kárkifiz zege 784,3 millió forint volt (31,4 agasabb az 1999. évben kifizetettnél), am ől 411,9 millió forint az életbiztosításokra történt kárkifizetés és szolgáltatás orint a nem- A biztosító letek biztosítástechnikai tartal iztonsági tőke befektetéseinek nagysága a 2000. év végén lliárd forint volt. A biz oz hasonlóan az egyesületek befektetése yobb része (67,5%-a) az ál ibocsátott érték alálható.

biztosító egyesületek szolvencia-megfelelősége a szektor egészét tekintve mind a szavatoló tőke, or néhány egyesület esetében az erre vonatkozó

pénztárak. az 1999 folyamán elszámolt 4 milliárd forinttal - 5

(ami az azonosított tagdíjbevétel 5-6%-a). Fon alós működési költségét csak részben fedezi a tagdíjból levo tt összeg, a pénztárak a többlet-finanszírozási igényét az alapítók illetve támogatók által nyújtott támogatásokból finanszírozzák.

egyesületek szerződésálloszakának adatánál). Ebből

haladta tási ágh

-kal mab szerző

nem-életbizgyesületek összes

lliárd forintot tett kielének 1,1%

adja az eenév

0,1%-át,

etések és szolgáltatások öss %-kal melyb

, és 372,4 millió f egyesü

15,9 miék és b

tosító társaságokhinek legnag lam által k papírban t

A mind a biztonsági tőke tekintetében igen jó. Ugyanakkadatszolgáltatás hiányosságaival, illetve a nem megfelelő mértékű szolvencia mutatókkal összefüggésben a felügyelet intézkedett. 5. A pénztári piac A pénztári piac 2000-ben fejlődésének új szakaszába lépett, míg a nyugdíjpénztáraknál az alapítási hullám lezárult és már a fúziós folyamatok rajzolják át a működő pénztárak piacát, addig az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak fejlődése új lendületet vett. 5.1. Magánnyugdíjpénztárak 2000-ben tovább folytatódott az előző évben tapasztalt koncentráció. Az 1999. év végi 30 tevékenységi engedéllyel rendelkező és ténylegesen működő magánnyugdíjpénztárból (5 beolvadását követően) a 2000. év végére 25 működött. A 25 magánnyugdíjpénztár közül 12 hátterében bank, illetve biztosító társaság, 8 esetében munkáltató áll, további 5 pénztár esetében pedig vegyes (önkéntes pénztár és/vagy több kisebb munkáltató általi) alapításról van szó. A magánnyugdíjpénztári szektorban 2000-re - ami a rendszer működésének harmadik évét jelenti - a nagy piactisztulás lezajlott, alapítás már nem történt, hiszen a tisztán felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszerből történő önkéntes átlépés 1999. augusztus 31-én lezárult és további pénztártagokat már csupán a pályakezdők jelentenek, ami éves szinten 70-80 ezer embert jelent. 2000. év végén a magánnyugdíjpénztári taglétszám 2,16 millió fő volt, akik túlnyomó többsége (megközelítőleg 90%) önkéntesen választotta a magánnyugdíjpénztári tagságot. 2000 volt az első olyan év, amikor már csak a pályakezdőkkel bővülhetett a létszám, az ő belépésük éves szinten 4,6%-os létszám-bővülést jelentett. Működésük megkezdése óta összesen 32 ezer fő lépett vissza a kizárólag felosztó-kirovó rendszerbe (a megváltozott szabályozás értelmében ezt a döntésüket 2002. december 31-ig még meghozhatják). Szintén kismértékű a pénztárak közötti fluktuáció is, eddig a tagság kevesebb mint 1%-a (15 ezer fő) lépett át másik magánnyugdíjpénztárba. A pénztártagok közel négyötödét a 20-40 éves korosztály alkotja. A pénztártagok átlagéletkora 31 év. A 2000. év végi adatok szerint a gazdaságilag aktív népesség 52,5%-a van tagként regisztrálva a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben. 2000 folyamán közel 80 milliárd forint tagdíjjellegű bevételt könyveltek el a pénztárak, szemben az 1999. évi közel 60 milliárdos bevétellel. Éves átlagban az összes tagdíjjellegű bevétel 96%-a azonosított és jóváírt, további 4%-a azonosítatlan és függő számlára helyezett összeg volt. Az azonosított egyéni számlára jóváírt tagdíjbevételek 96%-a kötelező tagdíjként folyt be, további 4%-a kiegészítő tagdíjként. Az arányok a korábbi időszakokhoz képest nem mutatnak számottevő változást.

év folyamán 7 milliárd forint befektetési tevékenységből származó nettó bevételt könyveltek el Aza magánnyugdíj2000-ben a magánnyugdíjpénztárak - szembenmilliárd forintot számoltak el működési költségként

tos kiemelni, hogy a pénztárak vnt és működési tartalékba helyeze

A műköalkalmtiszteleadminirészaráfennmaegyéb kmíg a f1-től - tA pénznettó b(nyilván ,35%-át teszi ki, ami közel duplája az előző év végi értéknek. Az 1 főre eső vagyon 2000. év végén a szektorban átlagosan 80 ezer formert a összegegyakorlés műktagok egAz elmhogy a hozamoportfólvagyonA vagy(3,4%) megtest végi adatok szerint. Bár a magánnyugdíjpénztárak először 2000-ben eszközölhettek - jogszabályi kereteken belül - külföldi befekte eket, ezek részaránya minimális (a vagyon kevesebb mint 0,5%-a) volt.

Magánnyugdíjpénztárak portfóliója (%)

dési költségeken belül - éves átlagban - a tagszervezéssel járó költségek 6%-os, a pénztári azottak munkabére és közterhei 8%-os, a pénztári tisztségviselők és szaktanácsadók tdíja 5%-os részarányt képviselnek. A működési költségek legnagyobb hányadát az sztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak jelentik 50%-os nnyal. További 8%-ot tesz ki a garanciadíj és a felügyeleti díj együttes összege. A radó 23%-ot az anyagjellegű ráfordítások, a marketingköltség valamint a nem nevesített öltségek jelentik. (A garanciadíj mértéke az adott tárgynegyedévi tagdíjbevétel 0,4 százaléka,

elügyeleti díj 2000-ben a realizált tagdíjbevétel 2 ezreléke volt, azonban mértéke 2001. január örvénymódosítással - 3,5 ezrelékre emelkedett.) tárak vagyona alapvetően a tagdíjjellegű bevételekkel, valamint a befektetésekből származó evételekkel gyarapszik. A 2000. év végére - előzetes adatok szerint - a vagyon értéke tartási értéken) elérte a 175 milliárd forintot, amely a GDP 1

intot tett ki, ami nem egyenlő a tag egyéni számláján jóváírt tényleges megtakarítás értékével, szféra vagyona a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékokon lévő együttes befektetett t jelenti. 1999. év végén az 1 főre eső vagyon a szektor átlagában 43 ezer forint volt. A atban a pénztárak alapvetően csak a fedezeti tartalékot fektetik be (néhány esetben a likviditási ödési tartalékon jelentkező szabad pénztári eszközöket is befektetik rövid lejáratra), ami a yéni számláin jóváírt (hozammal növelt tagdíj) értéket jelenti.

últ három év folyamán a konzervatívabb befektetési politika volt jellemző, azaz elmondható, pénztárak általában nem használták ki a jogszabályok adta - a kockázatosabb, de nagyobb t ígérő befektetési formák esetében előírt - befektetési korlátokat. A magánnyugdíjpénztárak ió-összetételét tekintve 1999. év végi állapothoz képest az állampapírokban megtestesülő rész 83,4%-ról 77,7%-ra csökkent, ugyanakkor a részvényarány közel 10%-ról 13,5%-ra nőtt. on többi részét a pénztárak jellemzően befektetési jegyekben (3,7%), valamint kötvényekben

tartották. A bankbetétben, bankszámlán lévő, valamint egyéb befektetési formában esülő vagyon aránya 1,7%-ot tett ki 2000. év

tés

Befektetési forma

1999

2000

bankszámla és készpénz 2,7% 1,3%

bankbetét 0,3% 0,2%

magyar állampapír 83,4% 77,7%

részvény 9,9% 13,5%

kötvény 1,7% 3,4%

befektetési jegy 1,7% 3,7%

egyéb 0,3% 0,2%

Összesen 100,0% 100,0% 5.2. Önkéntes pénztárak Az önkéntes pénztári szférában továbbra is a nyugdíjpénztárak határozzák meg az uralkodó tendenciákat, mivel ezek tudhatják magukénak az önkéntes pénztári tagság 90%-át, valamint a pén 98%-át. Ugyanakkor 2000-ben 11 egészségpénztár és 4 önsegélyező pén ségi engedélyért a felügyelethez. A beküldött anyagok hiányosságai miatt azonban, egy kivétellel még nem kapták meg a tevékenységi engedélyt. A végelszámolások és felszámolások is jelentős mértékben befolyásolták az önkéntes pénztári piac szereplőinek életét.

ztári vagyon több mint ztár folyamodott tevékeny

Pénztárak száma Taglétszám (ezer fő) Vagyon (milliárd forint)

Önkéntes pénztárak 2000. év

Érték Százalékos me

Érték Százalékos Érték Százalékos

végén

goszlás megoszlás megoszlás

Nyugd k 116 0,0 1 0 íjpénztára 7 82 89,2 225,4 97,9

Egészségpénztárak 30 18,0 71 5,9 4,0 1,7

Önsegélyező pénztárak

20 12,0 60 4,9 0,85 0,4

Öss 166 100, 100, 230, 100, zesen 0 1 213 0 25 0 5.2.1. yugdíjpé rak

önkéntes nyugdíjpénztárak piacán annyiban más a helyzet, mint a magánnyugdíjpénztári piacon,

nnyugdíjpénztári tagság közel 90%-át az önkéntes belépők teszik ki és valószín pénztárakh yugdíjcélú megtakarításokat nem ellenzik, így nem kizárt, hogy közülük újabb és újabb önkéntes nyugdíjpénztári tagokat lehet toborozAz önkéntes nyugdíjpénztárak többsége már 7 éves gazdálkodási tapasztalattal rendelkezik. A tevékenységi engedéllyel rendelkező tárak év végén 116 vo 00-ben jelentős á s zajlott ezen a piacon, 7 végelszámo ődött be és az év olt f , valamint 5 pénztárnak volt felügyeleti felszólítása végelszámolásra. A végelsz ok m töb éntes íjpénz tett, 4 pénztárnál a bíróság már kijelölte a felszámolót, további 5 bírósági folyamatban van. Az önkéntes nyugdíjpénz piaca létsz mind nuk tében n

fferenciált. A 2000. év végi adatok szerint a 15 legnagyobb - 20.000 főnél nagyobb létszámmal és 4

azonban elmarad a magánnyugdíjpénztári

Önkéntes n nztá

Az hogy az előbbiek már 1994 óta tevékenykednek, 1996 volt a telítődés éve, azóta a megszűnések, a fúziók és az alapítások párhuzamosan zajlottak. A létszámnövekedés már 1999-ben lelassult, és ez a lassúbb ütem jellemezte a 2000. évet is. Ez azt jelenti, hogy a meglévő tagok gyarapítják a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításaikat, az új tagok éves szinten 60-70 ezer embert jelentenek. Növekedési lehetőségük azonban nem merült ki, hiszen tény, hogy a 2,16 millió magánnyugdíjpénztári tag nem mindegyike önkéntes pénztári tag is. Mivel a magá

űsíthető, hogy a oz kötődő n

ni.

pénz száma lt. 20trendeződéolyamatban

lás fejez végén további 4 vámolás

ellett a felszámolás is b önk nyugd tárt érin

tárak mind ámuk, vagyo tekinte nagyodimilliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkező - pénztár tömöríti a tagság több mint 75%-át és koncentrálja a vagyon közel 70%-át. Az adatok szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szférában is koncentráció figyelhető meg, amelynek mértéke koncentrációtól. Amíg azonban a magánnyugdíjpénztárak esetében az alapítók között egyértelmű a pénzügyi szektor dominanciája, addig az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban a pénztárak száma és (a munkáltatói befizetéseken keresztül) a vagyon tekintetében jelentőssé válik a munkáltatói háttér szerepe is. A 2000. év végére az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma meghaladta az 1,08 millió főt. Az önkéntes nyugdíjpénztári piac már 1999 folyamán telítődni látszott, így 2000 folyamán is csekélyebb, az előző év végihez képest közel 7%-os taglétszám-növekedés volt tapasztalható. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év folyamán közel 55 milliárd forint tagdíjjellegű bevételt könyveltek el, hasonlóan az előző évhez. Éves átlagban az összes tagdíjjellegű bevétel 98%-a azonosított és jóváírt, további 2%-a azonosítatlan és függő számlára helyezett összeg volt. Az azonosított egyéni számlára jóváírt tagdíjbevételek 66%-a munkáltatói hozzájárulásokból, 26%-a tagok által befizetett tagdíjból, további 8%-a pedig támogatásból származik. Az év folyamán 14 milliárd forint befektetési tevékenységből származó nettó bevételt könyveltek el az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év folyamán közel 3 milliárd forint működési költséget számoltak el, ami a tárgynegyedévi azonosított tagdíjbevétel 5-6%-a. A magánpénztárakhoz hasonlóan a többlet működési költséget az alapítók, támogatók általi támogatások fedezik.

A működési költségeken belül a tagszervezéssel járó költségek 6%-ot, a pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 16%-ot képviselnek. Közel 13%-os arányt jelentenek a pénztári tisztségviselők tiszteletdíjai és közterhei, valamint a szakértők tiszteletdíjai. A működési költségek legnagyobb hányadát az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak jelentik 39%-os részaránnyal. További 3%-ot tesz ki a felügyeleti díj összege, amely díj 2000-ben a tárgynegyedévi realizált tagdíjbevételek 2 ezreléke volt. A fennmaradó 23%-ot az anyagjellegű ráfordítások, a marketingköltség, valamint a nem nevesített egyéb költségek jelentik. 2000 végére az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona - az előző év végéhez képest több mint 40%-os növekedéssel - elérte a 225 milliárd forintot. Az 1 főre eső vagyon 2000 végén a szektorban átlagosan 208 ezer forintot tett ki, amely esetben vagyon alatt a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékon ténylegesen jóváírt megtakarítások együttes értékét értjük. 1999. év végén az 1 főre eső vagyon értéke a szektorban átlagosan 106 ezer forint volt. Portfólió-összetételükre hasonló megállapítások tehetők, mint a magánnyugdíjpénztárak esetében. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott szolgáltatás értéke a vagyon arányában kifejezve az 1%-ot sem éri el.

Önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliója (%) Befektetési forma

1999

2000

bankszámla és készpénz 2,0% 1,6%

bankbetét 1,3% 2,8%

magyar állampapír 76,8% 72,8%

részvény 11,5% 14,1%

kötvény 3,8% 3,7%

befektetési jegy 4,0% 3,7%

egyéb 0,6% 1,3%

Összesen 100,0% 100,0% 5.2.2. Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak Az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárak folyamatosan nyújtanak szolgáltatásokat. Az egészségpénztárak elsősorban prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat, fogorvosi ellátást, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz megvásárlásához ártámogatást, valamint életmódra vonatkozó szolgáltatásokat nyújtanak. Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak jellegét tekintve elsősorban szülési, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatási, oktatási, lakásfenntartási és temetési segélyek jellemzőek. A tevékenységi engedélyért folyamodó egészség- és önsegélyező pénztárak korábban említett viszonylag magas száma mellett ezt a piacot is jellemzik a piactisztulás különböző formái. 2000 végén 1 egészségpénztár végelszámolása volt folyamatban, 2 pénztár megindult végelszámolását pedig felszámolássá kellett átalakítani. 1-1 egészség- és önsegélyező pénztárnál kijelölésre került a felszámoló és további 4 egészségpénztárnál a felszámolás a bírósági szakaszban tart. A 2000. év végén az önkéntes egészségpénztárak több mint 71 ezer főt, az önsegélyező pénztárak több mint 60 ezer főt tartottak nyilván. Az önkéntes egészségpénztáraknál az 1999. év végéhez képest közel 47%-os, az önsegélyező pénztáraknál 31%-os volt a létszám növekedési üteme. Az egészségpénztárak vagyona év végéhez képest megduplázódott, 4 milliárd forintra nőtt. A nagyarányú vagyonnövekedés elsősorban az új pénztári szereplők megjelenésének és a munkáltatói hozzájárulásoknak és támogatásoknak köszönhető. Az önsegélyező pénztárak összesített vagyona az év végén 850 millió forint volt (szemben az 1999. év végi 1,16 milliárd forint értékű vagyonnal). A vagyoncsökkenés a nagyarányú szolgáltatás-nyújtásnak tudható be. A 2000. év végi előzetes adatok szerint az önkéntes egészségpénztári piacon a 6 legnagyobb pénztár koncentrálta a tagság több mint 85%-át, valamint a vagyon több mint 95%-át. Az önsegélyező pénztárakat tekintve 2 piacvezető pénztár együttes

taglétszáma az összes taglétszám 7 összes vagyon közel 40%-át tette ki. Az egészségpénztárak 2000 folyamán 1,7 milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtottak, szemben az előző évi 0,8 milliárd forint értékű szolgáltatással. Tagdíjjellegű bevételük közel 4 milliárd forint volt, míg az előző évben ez az összeg 2 ű befizetések 54%-át a munkáltatói hozzájárulások, 38%-á a tagok által fizetett tagdíjak tették ki. Az önsegélyező pénztárak 2000 folyamán t értékű szolgáltatást nyújtottak, szemben az előző évi 0,7 milliárd forinttal. Tagdíjjellegű bevételük közel 2,5 milliárd forint volt, szemben az

efolyt 1,9 milliárd fo leg ek 18%-át a msok, 78%-át a támogatá - lta d k ki.

özötti átfedések

sabban fe iztosít ozata téshAz unit linked biztosítási form élda

ügyi intézménytípusok hagyományosan jellemző tevékenységei közötti határok hog es pénzü mén inn l ig

i szolgálta"hagyományos" életbiztos y befekt gáltatással párosu lszbelül. (A többféle típusú szolgáltatást nyújtó " sítási" szerz dések történe m az

ítások kital kezdődött. Például az "elérésre szóló életbiztosítások" a bankok által

hosszúlejá téti konstr kal. Ez a biztosítás néposítás zármazó díjbevét

kevesebb 999. évinél.)

Az ügyfelek által befizetett biztosítási díj szerződésben meghatározott része képezi alapját az ges biztosítási (kár) ek fedeze a díj m szét ug

szerződésben meghatározott kereteken belül befekteti, s annak hozama (illetve a szolgáltatást íjának l tán meg rész) tott u

módozat tehát lényegében egy egyszerű árukapcsolás, s a két rész a biztosító és a biztosított számára is jól elválasztódik egymástól, azt lényegében csak az árukapcsolt szerződés tartja egyben. Ha ehhez még ho befizetett "biztosítási" díj döntő hányada (mintegy 98-99%-a) a befektetési tevékenységhez kötődik, míg az életbiztosítást csak a maradék 1-2 százalék finanszí teljesen egyértelmű, hogy itt valójában életbiztosítással "kiegészített" befektetési szolgáltatásról van szó. (A PSZÁF által bekért

telén belül n m különüléletbiztosítási és a bef ész ügy di s en

szerepel az elkülönítés. A felügyelet szám ű inform al tehát rend ik a díjbevétel belső megoszlásáról, az itt közölt aránybecslés).

efektetéshez kötött él ítások űségéb epet já ogy az ek ügylettel megoldhat iztosít fektet hát a ói

l nzó le a for l is, ha a biztosítók l en n épesek ni az ü pénzé kár a b si

pok, akár pedig közvetlenül az ügyfél maga. Korrekt intézménytípusi szintű lítással nem rendelkezünk (ezt meglehetősen nehéz lenne elkészíteni), ű, hogy tosítók k edő mi befektetési tevékenysége lenne

5%-át, míg együttes vagyonuk az

milliárd forintot tett ki. A tagdíjjellegt a támogatások, további 8%-át

2,9 milliárd forin

1999-ben bhozzájárulá

rinttal. 2000-bensok, további 4%

a tagdíjjelát a tagok á

ű befizetésl fizetett tag

unkáltatói íjak tetté

FÜGGELÉK A pénzügyi tevékenységek k

a. A unit-linked életbiztosítások

A biztosítótársaságok legdéletbiztosítási (unit linked) pénz

inamikumódozat.

jlődő b ási mód a befektea jó p

ez kötött az egyes

elmosódására, arra,minél nagyobb szeletet

y az egy kihasítani a pénzügy

gyi intéz ytípusok tások nagy tortájából. A

ovációikka yekeznek

ítás itt eg etési szolbizto

l egy ügyféte ne

erződésen unit ő

linked biztosmegtakarítási típusúak, s a korábbi években

álásávalversenyképesnek is bizonyultak

kínált közép-és mára túljutott a zenitjén,

ratú beaz ilyen bizt

ukciókokból s

i módozatelek összege 2000-

szerűsége ben

nominálisan is csaknem 30%-kal volt az 1

esetle esemény tének, ásik ré a biztosító yancsak a

végző biztosító d evonása u maradt a biztosí at illeti. Az nit linked

zzátesszük, hogy jellemzően a

rozza, így már

adatszolgáltatásban a befektetaz

éshez kötött életbiztosítások díjbevéektetési díjr

ezerződéseib

nem

el azonban elkez

, az egyes szer

felek egyeációv

A begy

etbiztosják életb

népszerás és be

en szerés iránti igény

tszhat, heiket, te

ügyfelfogyaszt

praktikum, kényelem. Emagasabb hozammal lenala

vileg voének k

hetne ezbefektet

ma attógyfelek

ényegesefektetét, mint a

hozamösszehasonám nem valószín

ugyan a biz iemelk nőségű

egy lényeges oka utóbbi évek SZ

az unit biztosí lfutásá fő ok valószínűleg azJA s zásán ül (li összeg kedve en

ben) rész nek az lgárok életbiztosítási befizetéseik után. Mivel mzően a efekte ötött sításra tett díj k

ügyfeleiknek az adóbevalláshoz felh lható ig t, így az l (befek ltal z unit linked biztosítá eresztül akorlat öntően befektetésekre költött

jövedelemrész (az SZJA nyben ő limi int életbizadóelőnyt. (Mindeközbe fektető eges befektetési formákban lekötött

célzott etések kozó ezmén telt) e ntos m ni ug , hog tbizto gcíme ő

adóvisszatérítés feltétele a hosszú távon való lekötöttség.

b. Pénztárak háttere

nyugdíjpénztár éb iz ságmunkáltató áll, további 5 pénztár esetében ig vegyes (önkéntes pénztár és/vagy több kisebb munkáltató általi) alapításról van szó. A támogatói háttér megjelölése azonban nem kizárólagos,

tó jelleg is ezen töb kon fol befogadó pénztár.

ám

)

Létsz

(millió f

-linked zabályo

tások fekereszt

nak. A mitált

, hogy az zménybig) adó

(adóvisszatérítésa biztosítók jelle

esülhetteljes b

állampotéshez k életbizto befize ról adjá

kia

asznáa gy

azolásban d

ügyfé tető) áson k törvé

n a beszerepl

az esetltig), megyéb

tosítás élvez SZJA

jövedelme után atudja venni.) Fo

an befektegjegyez

re vonatyanakkor

adókedvy az éle

yt (adóhisítási jo

is igénybn történ

A 25 magán közül 12 hátter en jellemzően ped

bank, illetve b tosító társa , 8 esetében

csupán tájékozta ű, ugyan pénztárak bsége - a centrációs yamatoknakköszönhetően - már

Háttér

Pénztársz

(db;%

ám

ő;%)

Vagyon

(milliárd forint;%)

banki 7 56,8 32,4 28,0 0,741 34,4

biztosítói 5 20,0 56,4 97,6 55,7 1,216

munkáltatói 8 32,0 0,074 3,4 12,2 6,9

egyéb (vegyes) 05 20, 0,126 5,8 8,7 5,0

összesen 25 100,0 2,157 100,0 75,3 100,0 1 Az önkéntes nyugdíjpénztárak hátterében állókat nem lehet olyan egyértelműen meghatározni, mint

rak e en a törvény előí ében 15 természe y szükséges önkéntes nyugdíjpénztár alapításához. Az alábbi táblázat azonban érzékelteti, hogy míg a

k ugója a pénzügyi s ug tárak nkáltatóknak van domináns szerepe.

Háttér

ám

(db;%)

Létsz

(millió fő;%) (milliárd forint;%)

magánnyugdíjpénztá setében, hisz rása értelm tes személ

magánnyugdíjpénztári szeesetében a mu

tor mozgatór zektor, addig az önkéntes ny díjpénz

Pénztársz ám Vagyon

banki 8 60,6 26,9 6,8 0,293 27,1

biztosítói 5 4,3 400 37,0 64,1 28,4 0,

munkáltatói és egyéb 103 88,9 0,389 35,9 100,7 44,7

összesen 116 100 82,0 1,0 100,0 225,4 100,0 A aknál törvényi előír függetle tkezelő azása, minden magánnyugdíjpénztárnál és önkéntes nyugdíjpénztárnál meg is valósul. A nyugdíjpénztárak le ereskedelmi ba égzik.

nyugdíjpénztár ás a n leté alkalm ami

tétkezelését jellemzően k nkok v

A jelentős többsége rendelkezik legalább egy vagyonk el, amel ban azt je tt bizonyos pénztárak vagyonuk egy részének vagy egészének befektetését maguk k agyonkez is van. A magánnyugdíjpé i törvény el ztár kötelezve van befektetési szakértő azására is kezelők általában a nyugdíjpénztárak hátterében álló szervezet érdekkörébe, vagy tulajdonosi körébe tartoznak. A pénztá kran v zelőkhö zik ki a befektetési te emzően befektetési váll khoz é etési alapA nyugdíjpénztárak tevékenysége jelentősen eltér, amennyiben kockázati szempontból vizsgáljuk azt. Jelentős működési tségeinek finanszírozási lehetősége, a méretgazdas ármazó kockázat attól függően értelmezhető a pénztár és/vagy a pénztárszolgáltató vonatkozásában, hogy a pénztár saját maga végzi, vagy kihelyezi vagyonkezelését. A etételével (nem és kor) összefüggő kockázat két szempontból is érdekes, egyrészt - kizárólag magánnyugdíjpénztárak vonatkozásában -

vegyes rendszerbe önként b it hetőTB-rendszerbe való visszalépésre, am inden való ség szerint a 35-40 éven túli korosztályt érinti, másrészt mindkét pénztártípusnál a szolgáltatásnyújtásnál lesz jelentősége a tagság

óbbi egy likviditási kockáz is hető.) A pénztárszolgáltatókkal kapcsolatban azonban nemcsak befektetési kockázat jelentkezik, hanem

k , pont tagdíj meg nem ől kockázat pedig azért nagyon fontos, mert kihat és erősíti a többi kockázati elemet is.

nyugdíjpénztáraklenti, hogy emelle

ezelőv y azon

ezelik, illetve azt, hogy egy pénztárnak töőírásai értelmében minden magánnyugd. A vagyon

bb víjpén

elője nztáralkalm

rak gyaalkozáso

agyonkes befekt

z helyekezelőkhöz. vékenységet, jell

kockázatot hordoz a pénztárak működési kölágosság kérdése. A befektetési tevékenységből sz

tagság össz

ugyanis a elépők előtt méi m

g 2002. decembszínű

er 31-ig ny va áll a le ség a

összetételének. (Ez ut ébként atként értékel

működési kockázat is. A tagdíjjal apcsolatos osabban a fizetéséb eredő

Statisztika lékl

ok eszk túrá

(milliárd forint)

Megnevezés 1999. XII. 31. 2000.III. 2000. VI. 2000. 2000. XII.

i mel et

A bank özstruk ja

31. 30. IX.30. 31.

Pénztár és elszámolási számlák 516,1 706,9 754,2 770,314 690,498

Kereskedési céllal vásárolt

505,3 544,3 576,4 590,087 601,228 értékpapírok

Befektetési céllal értékpapírok

5vásárolt 649,9 6 5,1 680,2 749,255 716,828

Jegybanki és bankközi betétek 1862,2 1788,2 1471,8 1386,539 1527,603

Hitelek 3259,0 34 36 05 8 49,4 98,2 4 8,23 4321,779

Vagyoni érdekeltségek 177,4 187, 180, 188, 193,4 8 733 127

Aktív kamatelhatárolások 106,6 99,0 10 124, 6 2 0,8 24 1 3,717

Egyéb aktív elszámolások és 80,9 13 10 egyéb eszközök

5,7 9,1 108,598 85,152

Saját eszközök 178,6 180,2 182,5 183,699 186,281

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 7336,1 77 7.7 ,1 8.15 9 4 13 46,3 54 9,70 8. 46,2

A bankok forrásstruktúrája

(milliárd forint)

1999. X31.

2000. III. 31

200 I. 30.

200 IX.

II. Megnevezés II. .

0. V 0. 30.

20031.

0. X

Betétek 4656,8 4835, 4833 0952 ,8 5 ,7 5389,5

Bankközi betétek 672,4 780,4 757,2 808,5 793,7

Felvett hite 698,4 754,5 740,1 lek 680,4 711,5

Hitelezői jogértékpapírok

136,0 ot megtestesítő 109,7 118,1 116,5 117,7

Passzív kamatelhatárolások 72,2 77,3 83,8 88,3 63,5

Egyéb passzív elszámolások 275,0 306,4 307,3 312,1 273,6

Hátrasorolt kötelezettségek 146,5 144,2 139,6 144,2 149,2

Céltartalék 90,9 5 95,91,6 92, 92,9 2

Saját tőke 632,3 ,0 805681,5 725 745,8 ,3

FORRÁSOK ÖSSZESEN 7336,1 ,3 4,1 8447746 775 8159,7 6,2

A bankok mérlegen belüli de zíci

(m orint)

199 31. I. 3 . 0001.

vizapo ója

illiárd f

Megnevés 9. XII. 2000. III. 31.

2000.V 0. 2000.IX 230.

. XII. 3

Devizaeszközök 265 78 739,0 2715,3 2866,2 3035,672 30 ,837

Devizaforrások 2632,0 2838,4 2899,517 3090,347 3084,579

Egyenleg 27,0 -123,1 9 -54,67 -33,23 5 -10,742

A bankok mé kívül ása

(m orint)

Megnevez I. 2000. VI. 30.

2000. IX. 30.

2000. XII. 31.

rlegen i aktivit

illiárd f

és 1999. XII. 31. 2000. II31.

Mérlegen kívüli tételek 3173,659 3466,996 3685,781 3674,795 3441,899

Függő kötelezettségek 21 34 819,019 2134,0 2218,62 2395,797 2337,086

Egyéb jövőbeni kötelezettségek

6,308 1,351 1,351 2,924 1,824

Határidős kötelezettségek 1048,332 1331,611 1276,074 1465,802 1102,989

A bankok t onosi sz zete

)

199 II. 2 I. 30 00 . 000.31

ulajd erke

(%

Megnevezés 9. X31.

000.V . 2 0.IX30.

2 XII. .

Állami tulajdon 19, 1 ,3 ,3 5 9,3 19 21

Belföldi magántulajdon 12,8 1 6 0,7 9, 9,4

Külföldi tulajdon 65,4 68,0 68,6 66,7

Elsőbbségi és részvények

visszavá 2,4 2 5 sárolt ,0 2, 2,6

Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0

A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája

Me31. 31.

V30. 30.

.

(milliárd forint)

gnevezés 1999. XII. 2000. III. 2000. I. 2000.IX. 2000. XII31.

Pénztár és elszám 46,970 46,696 47,7olási számlák 14 53,648 54,821

K 154,979 163 1 8 1 9 ereskedési céllal vásárolt értékpapírok ,179 68,39 17 ,745 174,93

B 24,543 21,0 20,633 9, efektetési céllal vásárolt értékpapírok 04 1 892 19,742

J nkközi betétek 51,344 59,762 45,144 39,997 46,153 egybanki és ba

H 139,193 146,703 168,902 186,241 201,258 itelek

Vagy 1,732 1,89 2,16oni érdekeltségek 3 8 2,202 2,167

A lások 12,282 11,0 9 ,7ktív kamatelhatáro 38 ,954 8 06 9,029

E olások és e

3,075 3,53 4 gyéb aktív elszám egyéb szközök

6 ,119 4,586 4,603

S 17,234 17,6 1 8, aját eszközök 77 8,511 1 901 19,842

ES N 451,354 471,488 485, ZKÖZÖK ÖSSZESE 543 505,920 532,553

A kezeti hitelintézetek forrásstruktúrája

(milliárd forint)

Megneve 0. III. 2000. VI. 2000. IX. 2000. XII. 1.

szövet

zés 1999. XII. 20031. 31. 30. 30. 3

Betétek 398,90 4 439,457 473 415,490 423,65 4,943

Bankközi betétek ,20 07 0,145 0,278 0,381 389

Felvett hitelek 3,86 3,555 8 3,592 6 3,57 2,688

Hitelezői értékpa

jogot megtestesítő pírok

0,122 0, 9 0 5 074 0,05 ,055 0,05

Passzív kamatelhatárolások 7,368 9,879 12,880 16,046 6,087

Egyéb passzív elszámolások 5,469 5,367 6,078 6,354 6,898

Hátrasorolt kötelezettségek 2,611 2, 0 2 9 597 2,57 ,154 2,20

Céltartalék 2,178 2,1 8 2 2,781 59 2,23 ,296

Saját tőke 30,63 32 10 3 040 ,222 34,2 5,585 36,5

FORRÁSOK ÖSSZESEN 451,3 47 8 ,543 5 55 54 1,48 485 05,920 532, 3

A bankok nősítési kötelezettség alá tartozó portfóliója 200 gén

Állomá milliár rint Me ási (%)

mi 0 vé

ny ( d fo ) goszlMegnevezés

P lémamente Külön figyelendő

oblémá Átlalatti

Két Ross Minőkötelezettség alá

rtozó összesen

rob s Pr s* ag es z sítési

ta

Mérlegtételek összesen 4 74 93 75 9 624983 41 242 563 ,1 Kereskedési célértékpapírok

ú 22 5 16 3 9 4 43 0,5

Befektetési célú értékpapírok

82 5 1 1 0 0 88 1,0

Hitelek és bankközi betétek 4701 365 137 36 45 55 5203 57,3 ebből: Hitelintézeti ki

1204 0 0 2 1228 13,5 helyezések

23 2

Vállalkozói hitelek 2849 3 2 3 42 305 11 0 40 266 36,0 Lakossági hitelek 370 33 23 6 5 11 425 4,7 Egyéb minősítendő 178 39 88 35 38 15 306 3,4 ebb ér

106 39 84 34 ől: Vagyonidekeltségek

37 13 229 2,5

Mérlegen kívüli tételek ös

3335 94 13 5 4 3 3442 37,9 szesen

Függ 2231 94 12 5 4 3 2337 25,7 ő kötelezettségek Jöv 0 0 0 őbeni kötelezettségek 1104 0 0 1105 12,2 Mal esen

508 255 80 97 78 81inősítési kötelezettség á tartozó össz

8318 90 100,0

*Problémás: átlag alat és rossz

telezett tarto tfól k zen, 1999 végéhez képest (%)

ti, kétes együtt.

A bankok minősítési kö2000-b

ség alá zó por iójána válto ása

Megnevezés Problémamentes Kfig

Prob * alatti

M i köt alá tartozó

ö

ülön yelendő

lémás Átlag Kétes Rossz inősítéselezettség

sszesenMérlegtételek összesen 123,8 116,9 93,2 113,8 81,5 93,3 121,6 Kereskedési értékpapírok

352,2 141,7 43,0 102,5 célú 92,9 223,6 98,4

Befekteértékpapírok

,2 tési célú 76,9 827,8 57,0 67,3 35,8 79,6 80

Hitelek és bankközbetétek

i 126,0 113,7 92,3 89,2 92,7 94,1 123,8

ebből: Hitelintézeti kihelyezések

111,5 109,3 40,4 100,0 -- 40,4 111,2

Vállalkozói hitelek 132,9 111,7 89,8 79,9 89,4 99,0 128,5 Lakossági hitelek 146,6 142,3 121,0 195,4 128,4 97,3 144,6 Egyéb minősítendő 109,7 128, 150, 66,1 125, 106,8 94,7 5 9 9 ebből: Vagyoni érdekeltsége

109,7 1128,6 94,8 53,4 64,3 142,9 106,3

Mérlegen kívüli tételek összesen

107,7 183,5 48,1 75,4 84,8 22,7 108,5

Függő kötelezettségek 109,3 184, 47,0 75,5 19,9 110,2 85,2 3 Jövőbeni kötelezettségek 1 1 104,8 71,2 17,2 0,0 0,0 28,2 104,8 Minősítési kötelealá tartozó összese

zettség n

1116,8 125,2 89,0 10,1 81,6 82,2 116,2

*Problémás: átlag alatti, kétes és ross tt.

kötel g alá tar rtfóliójának min ö te 0 vé)

éma-tes

Kfigy

Problémás* Áa

K R Miköte alá

ös

z együ

A bankok minősítési ezettsé tozó po(%

őségi sszeté le 200 gén

Megnevezés Problmen

ülön-elendő

tlag latti

étes ossz nősítési lezettség tartozószesen

Mérlegtételek összesen 88,4 7,3 4,3 1,3 1,6 1,3 100,0 Kereskedési célú értékpapírok 50,7 12,4 36,9 6,7 21,3 8,8 100,0 Befektetés 1,5 0,6 0,4 0,5 100,0 i célú értékpapírok 93,4 5,1 Hitelek és bankközi betétek 90,4 7,0 2,6 0,7 0,9 1,1 100,0 ebből:kihelyezések

,0 Hitelintézeti 98,0 1,9 0,1 0,0 0,0 0,1 100

Vállalkozói hitelek 9, 100,87,2 3 3,4 0,9 1,2 1,3 0 Lakossági hitelek ,86,9 7,7 5,4 1 5 1,2 2,7 100,0 Egyéb minősítendő 58,2 12,9 28,8 11,3 12,5 5,0 100,0 ebből: Vagyoni érdekeltsége 46,4 17,0 36,6 14,8 16,0 5,8 100,0 Mérlegen kívüli tételek 2,7 0,4 0,2 ,1 ,1 1096,9 0 0 0,0

összesen Függő kötelezettségek 95,5 4,0 0,5 0,2 ,2 ,1 10 0 0 0,0 Jövőbeni kötelezettségek 99,9 0,0 0,0 0,0 ,0 ,0 10 0 0 0,0 Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen

5,6 2,8 0,9 ,1 ,9 1091,6 1 0 0,0

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz e

inősítési köteleze lá tartozó portfóliójának minős sz e égé

a Külöfigyelend

roblém Átlaalatti

ét os inő

össz

gyütt.

A bankok m ttség a égi ös etétel 1999 v n (%)

Megnevezés Problém mentes n ő

P ás* g K es R sz Mkötelez

sítési ettség

alá tartozó esen

Mérlegtételek összesen 86,8 7,6 5,6 1,4 2,5 , 10 1 7 0,0 Kereskedési célú értékpapírok

55,9 5,7 38,4 2,0 5, 1 10 1 4 2 ,0 0,0

Befektetésiértékpapíro

2,1 0,7 0,9 0,5 100,0 célú k

97,4 0,5

Hitelek és bankközi betétek

88, 1,2 1,4 100,0 8 7,6 3,5 1,0

ebből: Hitelintézetek 97,7 1,9 0,4 0,0 0,0 0,4 100,0 Vállalkozói hitelek 84,4 1,10,7 4,9 1,5 1,8 7 100,0 Lakossági hitelek 4 185,8 7,8 6,4 1,1 1,4 ,0 00,0 Egyéb minősítendő 3 4, 1056,7 10,7 2,5 8,0 20,3 2 0,0 ebből: Vagyoni érdekeltsége

4 4, 1044,9 14,1 1,0 10,2 26,5 3 0,0

Mérlegen kívüli tételek összesen

9 0 0, 107,5 1,6 ,8 0,2 0,2 5 0,0

Függő kötelezettségek 96,4 2,4 1 0,7 10,3 0,3 0,2 0,0 Jövőbeni kötelezettségek 99,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 Minősítési kötelezettségalá tartozó összesen

91,1 5,2 3,7 0,9 1,5 1,2 100,0

*Problémás: átl a te ros gyü

m síté tel ség tart ortfó 200 én Állomány (milliárd forint) Megoszlási

%

ag al tti, ké s és sz e tt.

A szövetkezeti hitelintézetek inő si kö ezett alá ozó p liója 0 végM

Problémamentes Külön f len

Problémás* Átlag tti

Kétes Rossz Minősítési kötelezettsé tartozó összesen

egnevezés

igye dő ala g alá

Mérlegtételek ö

203 86 18 7 5 7 307 96,0 sszesen

K 0 ereskedési célú 1 0 0 0 0 1 0,3

értékpapírok B célú é

0 0 0 0 0 0 0 0,1 efektetési rtékpapírok

Hitelek és bankközi betétek

197 84 17 7 4 6 298 93,3

ebből: Hitelintézeti kihelyezések

86 1 0 0 0 0 86 26,9

Vállalkozói hitelek 36 4 106 33,2 60 10 4 2 Lakossági hitelek 74 22 7 3 2 2 104 32,4 Egyéb minősítendő 5 1 0 0 0 7 2,2 1 ebbő Vagyoni érde

1 1 0 0 0 0 2 0,7 l:keltségek

Mérlegen kívüli tételek összesen

10 3 0 0 0 0 13 4,0

Fügkötelezettség

9 3 0 0 0 0 13 4,0 gő ek

Jövőköte

0 0 0 0 0 0 0 0,1 beni lezettségek

Minköte ség alá tartozó összesen

21 89 18 5 ,0 ősítési lezett

2 7 7 320 100

*Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.

A szövetkezeti hitelintézetek minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának változása 2000- v z k

M Problémamentes Külön figyelendő

m tlagalatt

s R Mi i köte g alá tartozó

ös

ben, 1999 égéhe épest (%) egnevezés Problé ás* Á Kéte

i ossz nősítés

lezettsé

szesen

M szese 0, 124,8 140,7 1érlegtételek ös n 12 5 148,8 162,1 97,2 27,5 Keért

2, ,7 4 2reskedési célú ékpapírok

25 1 507,6 142 343, 122,6 66,6 08,9

Be célú ért

352,9 37,3 77,9 0,0 0,0 85,3 158,8 fektetési ékpapírok

Hitelek és bankközi b 9,9 ,9 38,6 1 1etétek 11 147,8 127 1 172,6 01,1 27,2 eb nkihelyezések

,0 - 1ből: Hiteli tézeti 100 238,7 22,8 - 22,1 00,3

Vá lek 118,7 136,4 126,8 134,2 171,7 103,9 129,0 llalkozói hiteLa 55,5 ,4 ,3 0,3 ,5 1kossági hitelek 1 188 132 15 175 98,9 59,5 Eg 31,0 ,3 65,6 8 1yéb minősítendő 1 307,9 83 1 94, 64,9 34,4 eb Va érdekeltségek

02,5 ,7 5 1ből: gyoni 1 214,1 84 81,4 84, 88,6 23,0

Mérlegen kívüli tételek összesen

198,8 251,4 68,2 108,5 818,3 49,9 208,3

Függő kötelezettségek 5 818,3 36,7 207,5 197,7 250,0 64,6 108,Jövőbeni kötelezettségek - - 81,6 258,7 271,7 81,6 1195,1 Minősítési kötelealá tartozó ö

zettség sszesen

122,7 5 1151,0 124,5 140, 162,1 96,9 29,5

*Problémás: átlag alatti, kétes és

ősí ezett rtoz őségösszetétele 2000 vé ) tes n

dő Problémás* Á

aKétes M i

köte ség alá tartozó

összesen

rossz együtt.

A szövetkezeti hitelintézetek min tési kötel ség alá ta ó portfóliójának min i gén (%

Megnevezés Problémamen Külöfigyelen

tlag latti

Rossz inősítéslezett

Mérlegtételek összesen 66,1 27,9 1,5 100,6,0 2,3 2,2 0 Kereskedési célú értékpapírok

60,0 7,9 32,1 13,3 14,1 4,8 100,0

Befektetési célú 78,8 0,0 értékpapírok

9,6 11,6 0,0 11,6 100,0

Hitelek és bankközi 66,0 28,3 5,7 2,3 1,4 2,1 100,0 betétek ebből: Hitelintézeti kihelyezések

99,4 0,6 0,0 100,0,0 0,0 0,0 0

Vállalkozói hitelek 33,7 2,2 56,9 9,4 3,6 3,5 100,0

Lakossági hitelek 71,9 1,8 21,3 6,9 2,7 2,3 100,0

Egyéb minősítendő 71,1 4,2 100,16,6 12,3 2,3 5,8 0 ebből: Vagyoniérdekeltsége

60,0 2,3 100,34,2 5,8 1,8 1,7 0

Mérlegen kívüli tételek összesen

74,4 25,2 ,4 0,0 0 0,2 0,2 100,0

Függő kötelezettségek 74,2 0,0 25,5 0,3 0,2 0,1 100,0 Jövőbeni kötelezettségek 85,0 0,0 9,6 5,4 0,0 5,4 100,0 Minősítési kötelezettség 66,4 alá tartozó tételek

1,5

összesen

27,8 5,8 2,2 2,1 100,0

*Problémás: átlag alatti, k

A s telintézetek m ö g o gi g

Megnevezés Problémamentes Külön ig

Problémás* Átlag Kétes Rossz Minősítési kötelezettség alá tartozó

összesen

étes és rossz együtt.

zövetkezeti hi inősítési kösszetéte

telezettséle 1999 vé

alá tartén

zó portfóliójának minősé

(%)

f yelendő alatti

Mérlegtételek összesen 70,0 23,9 2,1 1,2 2,8 100,0 6,1

Kereskedési c 49 2 100,0 élú értékpapírok ,7 3,2 47,1 8,1 4,0 15,0Befektetési cé 35 0 100,0 lú értékpapírok ,5 40,9 23,6 1,2 ,8 21,6Hitelek és bankközi 1,1 100,0 betétek 70,0 24,3 5,7 2,1 2,6 ebből: Hitelintézetikihelyezések

0,0 100,0 99,7 0,3 0,1 0,0 0,1

Vállalkozói h 1,7 100,0 itelek 36,6 53,8 9,5 3,5 4,4 Lakossági hit 73 1 100,0 elek ,7 18,0 8,3 2,9 ,6 3,7 Egyéb minősít 6 100,0 endő 73,0 7,3 19,8 1,8 ,0 12,0ebből: Vagyon 72,0 3,4 100,0 i érdekeltsége 19,6 8,4 2,7 2,3 Mérlegen kívüli összesen

77,9 0,0 100,0 tételek 20,9 1,2 0,3 0,9

Függő kötelezettségek 77,9 0,0 100,0 21,2 0,9 0,3 0,6 Jövőbeni köte 80 0 100,0 lezettségek ,9 2,1 17,0 0,0 ,0 17,0Minősítési k tartozó tétele

70 1 100,0 ötelezettség alák összesen

,2 23,8 6,0 2,0 ,2 2,8

*Problémás: átlag együtt.

A ény osa eiilliárd forint)

hitelintézetek összeb

nyereségesek őszakban

veszteségesek

alatti, kétes és rossz

z eredm(m

legfont bb tétel

Bankok Szövetkezeti Hitelintézetek sen

Tárgyidőszak an TárgyidMegnevezé

00 2000

s

1999 2000 01999 200 1999 2000 1999 20 1999

Kamatbevé 3 792 6 86 telek 87 71 69 944 861 692 70 181 Kamatráfordítások 597 481 44 37 640 469 424 128 57 518 Nettó kam 2 29 ateredmény 277 311 27 32 304 343 223 28 54 Nettó célta -45 -2 -4 -77 -41 -32 -34 -13 rtalékképzés -74 -49 Egyéb pénzügyi és befektetési ltatások eredménye (értékpapír s eredménye

130 18 12 szolgá

forgalmazá nélkül)

97 4 6 101 136 72 1 25

Ebből: juta 61 79 3 5 64 84 44 68 16 11 lékeredmény devizaker. 33 35 0 34 9 1 árfolyamvált. 0 33 35 25Egyéb (értékpapíreredményécéltartalék felhasználás nélkül)

-6 2 -1 -6 -4 -4 6 eredmény forg. vel és

0 1 -2

Bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény

306 405 34 5 264 370 42 36 29 33 439

Működés 271 294 29 3 184 3 40 i költségek 24 295 23 25 87 Nettó pénzügyi és 35 112 1 8 -5 4 5 39 17 0 116 -45

befektetéeredmény

si szolgáltatási

Adózás e -9 lőtti eredmény 37 101 4 5 41 106 78 110 -41

fekt ko kö

1999 2000 Ebből: Növekedés Megoszlás

Be etési válla zások esz zei és forrásai

(millió forint, %)

Megnev

lőzetes tár es kereskedő társaság

ezés

(auditált) (e ) bizományos kereskedő saság 2000/1999 össz bizományos

BEFEKESZKÖZÖK ÖSSZESE

32 24 518 % 14,1% TETETT 17 3

N

168 2 456 21 895 41,5% 14,2% 35,0% 14,6

Befektet i eszközö

10 139 17 171 6,0% 10,3% ett pénzügyk összesen

82 1 011 16 078 69,4% 9,9% 17,1%

részesed 4 258 2,3% ések 81 644 3 533 2,5% 16,9% 3,8%

értékpapírok 11 466 0 223 11 6,6% 1,3% 7,2% 243 0,0%

egyéb 1 3 0,9% 0,8% 1 447 1 144 02 0,8% 0,2%

Immater 1,1% iális javak 1 654 1 986 8 294 1 684 20,1% 1,1% 1,7% 1,7%

Tárgyi eszközök 5 629 5 362 78 1 150 4 1 -4,7% 3,1% 6,8% 2,7% 33 16,3%

FORGÓÖSSZESE

002 144 894 81,2% 84,0% ESZKÖZÖK 141N

298 13 668 130 928 2,8% 83,7% 62,1%

Pénzesz 6,4% közök 15 785 12 950 116 2 789 10 045 -18,0% 7,5% 24,2% 16,6%

Értékpap 38,4% írok 59 999 64 755 67 4 917 59 771 7,9% 37,4% 14,0% 29,2%

eladásrakötvény

18,6% vásárolt 31 204 0 2 271 28 933 18,0% 0,0% 13,5%

eladásrarészvény

13 240 8,2% vásárolt

0 541 12 700 7,6% 0,0% 3,2%

egyéb é 11,6% rtékpapír 20 311 67 2 105 18 139 11,7% 14,0% 12,5%

Követelé 65 217 67 189 115 5 962 61 3,0% 38,8% 35,4% 39,2% sek 112 24,0%

AKTIV ELHATÁ

74 4,2% 1,9% IDŐBELI ROLÁSOK

3 921 3 6 14 704 2 956 -6,3% 2,1% 2,9%

ESZKÖÖSSZESE

162 256 173 086 155 100,0% 100,0% ZÖK N

480 16 828 779 6,7% 100,0% 100,0%

SAJÁT T 47 97 72,9% 59,7% ŐKE 60 823 58 378 349 10 053 6 96,0% 37,5% 33,7%

KÖTEL 104 90 % 25,7% 38,5% EZETTSÉGEK 95 355 111 514 123 6 484 7 116,9 58,8% 64,4%

Rövid köteleze

1 107 304 10 6,9% 56,6% ,0% 25,5% 38,5% lejáratú ttségek

91 77 122 6 473 0 710 11 62

Hosszú köteleze

4 210 4 1 7,5% % 0,2% 0,1% lejáratú ttségek

3 583 1 11 97 11 2,2 2,4%

PASSZIELHATÁROLÁSOK

1 793 % 0,9% V IDŐBELI 2 641 4 155 1 634 67,9% 1,6% 1,0% 0,8

CÉLTAR 3 438 1 401 % 0,8% TALÉKOK 3 136 1 262 40,8% 2,1% 0,8% 0,6

FORRÁSOK ÖSSZESEN

162 256 173 086 15 106,7% 100,0% 100,0% 100,0% 479 16 828 5 779 100,0%

A i vá sok e

(millió forint,%) 199 00

(etti

e v%

Index (%)

befektetés llalkozá redménye

9.XII.31. 2(auditált)

0.XII.31. lőzetes)

Adózás előredményre

arány (etített )

Megnevezés

ó fo 2 0/1999milli rint 1999 000 200Bizomá ség eredménye 13 095 12 907 198,1 203,0 -1,4 nyosi tevékenyKeresk én 5 3 edelmi tevékenység eredm ye 9 889 6 790 1 0,8 106,8 -31,Értékpa atal eredm 70 21 ,1 ,0 pír forgalomba hoz énye 1 306 5 ,5 11 -46Letétke i, portfóeredmé

3 49 52,3 zelési, letéti orzés liókezelés 3nye

189 324 ,4 4,2

Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység eredmé

882 1 666 21,7 26,2 88,9 nye

I. Bef lgáltatási tevékenység eredmé

28 361 25 392 421,2 399,4 -10,5 ektetési szonye

II. Egyéb bevételek 3 230 2 455 48 38,6 -24,0 III. Nem tési szolgáltatási tebevétel

80 8,2 ,7 1 befekte vékenység 5ei

53 8 12 46,

IV. Aktivált saját teljesítmények érté 3 5 ke 887 1 113 1 ,2 17, 25,5V. Any 2 2 41 42,5 ,6 agjellegu ráfordítások 771 699 ,1 -2VI. Személyi jellegu ráfordítások 9 232 7 804 137,1 122,7 -15,5 VII. Értékcsö 1 74kkenési leírás 1 778 2 26,4 27,4 -2,0 VIII. E k 6 11 6 ,0 gyéb költsége 7 708 786 4,5 10 ,7 -12Működ 19 1 4 ési költségek 21 489 030 3 9,1 299,3 -11,IX. Egy 4 3 3 0 éb ráfordítások 5 601 536 8 ,2 71, -19,X Nem eráfordít

6 ,6 6 befektetési szolgáltatási t vékenység 1ásai

05 7 1 1,2 -27,

A Üzle nye 6 86 ,4 ti tevékenység eredmé 5 837 126 ,7 96 5,0B Pénz űveletek eredménye 1 65 18 10,3 7,1 ügyi m 245 8 ,5 -4C Szokásos vállalkozási eredmény 7 6 10 106 ,2 082 784 5,2 ,7 -4D Rend -3 -4 -5, -6,7 ,4 kívüli eredmény 48 26 2 22E Adóz mény 6 734 6 358 100 100,0 -5,6 ás előtti ered

Biztosítá ok ál )

si ágazat lománya(darab

Megnevezés 1999.decemb

er

2000. március

2000. június

2szep

000. tember

20dece

00. mber

Elérésre életbiztos

sítás

zóló 90 521 74 653 74 370 72 540 70 839

Halálesetre szóló életbiztosítás

10 20 136 827 138 712 6 172 131 960 134 0

Vegyes életbiztosí 1 2 2 124 30tás 2 488 323 2 395 61 221 097

5 2 103 416

Járadékbiztosítás 54 423 55 181 56 105 56 105 56 215

Egyéb életbiztosí 7 10tások 24 921 26 926 27 006 2 2 27 317

Házassbiztosít

ág, születés 25 7ás

20 02 22 075 21 835 21 7 21 628

Befektetéshez életbiztosítás

251 145 kötött 150 513 176 186 202 310 227 718

Díjmentes állománya 3 8 3 5450 32 457 200 461 751 46 535 47 98

Egyszeri díjas szerződés 7 51 35 408ek 208 47 285 3 309 302 9 806 815

Élet összesen 33 599 74 3 625 143 3 3 53 507 796

494 658 51 685

Baleset 955 895 980 208 01 006 409

1 046 908 1 45 892

Betegség 82 315 77 715 10 71 86 260 0 072 574

Casco összesen 542 800 606 51 560 573 526 093 4 550 938

Ebből: légijármű casco 69 80 124 12 1030

szárazföldi jármű casco 542 731 573 526 1 60525 969 5 4 430 5 835

Szállítmány 4 764 4 098 4 370 4 237 4 284

Tűz- és elemi kockázato 039 028 1 080 306 1 092 1 110 119 1 124 983 k 1 918

Egyékock

b vagyázatok

9 653 2 2 1oni 2 153 82 2 193 2 153 412

146 267 33 042

Jármű felelősség 70 516

92 945 537 3 009 3 2 979 3 040 325 2, 99,129

Ebből: kötel

9 7 520 3 2 9ező 2 944gépjármű felelősség

22 2 76 2 978 743

039 541 98 356

Általános felelősség 4 651 650 559 654 344 658 731 658 060 63

Hitel 110 118 133 151 163

Kezesség 2 622 3 333 3 513 3 0715 4 49

Különböző pénzüveszteségek

gyi 503 709 1 087 2 5552 3 86

Jogvédelem 1 680 1 760 1 725 0 0

Segítségnyújtás 1 1 1 1 1

Nem élet összesen: 8 363 888 8 575 436 780

68 509 8 627 628 8 05 701

Összesen 11 963 12 262

200

2 2 386

12 017 1579 576

122 286 1 157

Biztosítás k állo a rint)

9. december

000. március június szeptember december

i ágazato(ezer fo

mánydíj

Megnevezés 199 2 2000. 2000. 2000.

Elérésre szó

42 9 666 386 4 8 4ló 6 082 életbiztosítás

5 4 00 4 166 178 15 247 416

Halálesetre szó 44 8 996 94 2 2ló 1 864 életbiztosítás

1 2 02 2 128 9 195 448 330 088

Vegyes életbiztosítás 537 306 84 919 319 87 714 88 850 655 91 034 80 500 938

Járadékbiztosítás 93 965 1 989 786 2 098 381 2 141 185 2 221 460 1 8Egyéb életbiztosítások 66 100 1 049 277 1 112 858 5 954 962 369 1 012

Házasság, biztosítás

születés 1 054 972 751 886 76 782 256 884 6 815 405

Befektetéshez életbiztosítás

8 188 20 566 899 24 0 414

27 77997

kötött 17 13 18 8 160 31 294

Díjmentes állomány 3 993 12 041 a 726 145 291 31 580 002 305 1 4Élet összesen 109 52 47 127 134 469

963 115

397 0 122 6

234 661 968 445

203Baleset 2 865 225 3 000 415 3 402 930 3 629 069 3 867 444 Betegség 1 199 57 793 1 260 330 1 171 594 277 1 180 021 1 2Casco összesen 49 743 49 54

6288 833 59 9 52 277 174 942

0 57 8 369

021 Ebből: légijármű casco 29 134 39 7 333 487 950 37 84 32 84 szárazföldi jármű casco 49 714 365 5

67051 59 336

52 243 687 4 902

57 8 049

637Szállítmány 1 155 414 1 0 01 251 1 356 553 1 317 432 75 000 1 1Tűz- és elemi kockázatok 25 174 989 26 444 461 2

287 9

706 8 227 28 634 168 2 490

Egyéb vagyoni kockázatok 29 907 662 31 950 593 3108 727

4 552 35 281 590 35 434

Jármű felelősség 60 658 606 66

489 67 973

296 68 675 7 775 6904

108 271

Ebből: kötelező gépjármű 60 600 167 62 689 087 67 704 8

69 034 938 67 198 224felelősség 05

Általános felelősség 5 532 251 6 000 231 6 6 67212 270 6 642 348 4 244 Hitel 595 912 605 022 642 378 780 491 898 583 Kezesség 2 671 3 4 223 503 685 4 006 5 Különböző pénzügyveszteségek

i 506 057 94 4 3 605 462 4 35 846 53 281 700

Jogvédelem 4 490 4 669 4 0 579 0 Segítségnyújtás 3 200 1 378 1 378 1378 1 378 Nem élet összesen 177

943 923 1

44 206

148 348 191

000 98 533 2078

865 234 146

Összesen 287 312 307 443 321 181 1

332 833 679 340 615 351 340 233 39

A biztosító társaságok díjbevétele ágazatonként

(ezer forint) 2000.I.

v

2000.I.-II. 2000.I-III.

gyedév

2000. év Megnevezés 1999. év

negyedé negyedév neElérésre szóló

sítás 5 788 620 968 231 1 980 762 2 971 885 4 134 131

életbiztoHalálesetre szóló életbiztosítás

2 105 791 588 419 1 42 7 2 04 9 3 555 59 3 93 0 080

Vegyes életbiztosítások 78 756 161 22 322 048 46 230 138 69 519 609 90 117 517 Járadékbiztosítás 1 866 852 577 488 1 33 2 1 980 179 2 660 74 6 459 Egyéb biztosítások 1 192 478 50 1279 532 6 569 733 067 049 485 Házassági, születési

tás 1 009 439 194 073 386 596 607 041 845 140

biztosíBefektetéséletbiztosítás

hez kötött

29 479 839 32 713 297 603 174 579 50 649 617 6 066 795

Élet üzletág összesen 120 199 38 227 393 84 034 983 128 505 337 178 429 179 607

Baleset 4 590 429 2 604 4 084 833 5 457 146 1 038 432 2 25Betegség 2 139 404 0 825 630 267 1 302 965 2 419 323 3 14Casco összesen 43 896 349 13 059 491 25 878 406 39 179 440 53 131 554 Ebből: légijármű casco 331 796 99 5 416 714 71 201 317 296 701

szárazföldi jármű casco 43 469 968 12 949 326 25 656 727 38 852 108 52 677 390

Szállítmány 2 052 161 845 368 1 40 966 41 3 446 1 129 2 635 1Tűz- és elemi kockázatok 25 551 566 9 221 843 15 701 607 23 170 279 29 509 865 Egyéb vagyoni kockázatok 30 875 598 17 8 27 149 43 471 8 934 370 19 693 164 35 8Jármű felelősség összesen 59 025 857 32 805 360 48 998 50 713 17 188 527 783 65 2Ebből: kötelező gépjármű 58 688 108 32 5 48 681 28 087 17 073 578 93 477 191 64 5

Általános felelősség 7 004 938 2 703 839 4 628 421 6 402 761 8 219 274 Hitel 501 618 116 043 393 287 540 702 812 573 Kezesség 367 492 196 23 82 94 527 877 290 7 385 3Különböző pénzügyi veszteségek

876 893 533 799 03 137 358 660 885 6 947

Jogvédelem 56 137 17 037 32 2 51 509 3 62 68 18Segítségnyújtás 336 496 145 281 66 85 61 684 320 1 374 1Nem élet üzletág összesen 177 2

974

38 103 094 134 155 333 858 5

54 270 088 205 77

450 ÖSSZESEN 297 474

117 0 187 129 117 283 83 4 205

057 92 497 48 9 195 38

Díjbevételek 200(ezer forint)

0-ben

tosítási g életbiz

E lező -

Megnevezés Díjbevétel összesen

Életbizá

Nem tosítási ág

bből: kötegépjármű

fele ítás lősségbiztosBiztosítótársaságok 384 205 034 178 429 607 205 775 450 64 528 087 Biztosítóegyesületek 4 256 774 3 17 1 085 381 91 506 268 97 Összesen 388 461 808 181 601 113 206 860 718 64 910 084

A biztosítótársaságok kárkifizetése ágazatonként )

és 1999. év 2000. I.

2000. I-II.ne

2000. I-III. negyed

2000. év (ezer forint

Megneveznegyedév gyedév év

Elérésre szóló életbiztosítás 558 273 235 374 870 050 102 640 745 550 Halálesetre szóló

sítás 456 253 141 903 372 065 541 659 1 051 229

életbiztoVegyes életbiztosítások 02 20 940 345 14 756

289 4 187 221 11 005 998 15 829 2

Jára 489 790 276 479 962 23 014 9 dékbiztosítás 649 7 1 284 02Egyéb életbiztosítások 201 557 55 777 143 176 324 236 431 777 Ház születési biztosítás

36 250 2 78 53 assági, 15 949 9 099 50 0 70 8

Befektetéshez életbiztosítás

5 156 711 2 551 451 5 9 232 90 776 kötött 590 953 160 14 1

Éle 655124

7 331 589 1 7 27 075 38 519 058 t üzletág összesen 21 7 856 99 219

Bal 1 050 008 4 11 2 456 eset 272 684 95 647 691 3 1 00Bet 657 312 252 196 5 777 28 102 911 egség 22 322 5 1Casco összesen 25 699

302 8 929 303 16 321 602 23 287 793 30 961 226

Ebből: légijármű casco 62 325 17 885 106 460 123 078 263 280 szárazföldi jármű casco 25 590

403 8 908 412 1 23 151 686 922 6 204 672 875 30

Szállít 1 mány 519 462 201 397 261 703 384 843 62 082

Tűz- kázatok 946 504

2 753 6 23 59 220 850 710 és elemi koc 20 688 0 562 8 7 11

Egyéb va áza 825

10 6 11 26 15 629 204 gyoni kock tok 18 343

2 556 7 292 236 2 908

Jármű fel 159

45 2 32 61 44 738 626 elősség 41 11 471 5255

2 035 329 5 787

Ebből: kö árm 029

70 2 32 51 44 199 510 telező gépj ű 41 11 386 8079

1 983 572 4 182

Általános 2 902 1 2 019 2 626 627 felelősség 2 33 570 185 347 918 084

Hitel 545 3 97 33 147 619 90 19 720 6 799 2

Kezesség 0 601 4 61 19 61 725 12 45 548 1 631 5

Különböz énzvesztesége

541 3 1 21 78 124 706 ő p ügyi 87k

6 05 1 546 4

Jogv 91 7 9 576 12 901 édelem 14 0 3 266 231

Segít 487 1 24 694 42 512 ségnyújtás 38 7 888 8 937

Nem élet üzletág összesen 80 331 154 109 144 843 111 541 353

27 089 867 53 759 022

ÖSSZESEN 6 373 147 663 902 133 196 477

34 421 456 71 616 019 107 40

Kárkifizetések 2000-ben (ezer forint)

Meg Kárkifizetés és

szolgáltatás

Életbéletbi

ág

lező -

felelősségbiztosítás

nevezés

összesen

iztosítási ág

Nem ztosítási

Ebből: kötegépjármű

Bizt 2 38 519 058 109 144 843 44 199 510 osítótársaságok 147 663 90Biztosítóegyesületek 784 315 411 8 372 4 12786 29 733 Összesen 148 448 217 38 930 944 109 517 272 44 327 243

A biztosítótársaságok biztosítástechnikai tartalékai ági tő tései, 2000.december 31.

Megnevezés üzlet

tartozó

nagysága

A nem-élet üzlet

tartozó b tt

nagysága

A befektebiztonsági

nagyság

Az összes és

nagysága

és biztons ke befekte

(ezer forint) Az élet

ághoz

befektetett tartalék

ághoz

efektetetartalék

tett befektet

tőke a

Egyéveállam á

3 1 5 99 80 413 834 s és annál rövidebb lejáratú ltal kibocsátott értékpapír

39 504 752 4 911 05 8 031

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

293 7 11 5 381 095 786

939 814 5 626 384 29 588

MNB á 1 610 609 0 6 982 671 ltal kibocsátott értékpapír 5 372 062

Pénzintézeti betét 705 6 398 019 3 455 815 2 668 499 273

Pénzintézeti értékpapír 0 6 469 794 4 883 046 1 586 748

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény

25 620 717 9 180 857 564 099 35 365 673

Ebből: tőzsdén jegyzett részvény 45 5 375 9 32 053 219 25 406 7 6 14 501 09

tőzsdén nem je 72 2 3 312 454 gyzett részvény 13 92 3 035 48 63 000

Gazdálodó szerv által kibocsátott kötvény

9 766 052 6 111 082 691 586 16 568 720

Ebből: tőzsdén jegyzett értékpa 899 3 630 147 682 965 10 947 012 pír 6 633

tőzsdén nem jegyze 5 621 708 tt értékpapír 3 132 152 2 480 935 8 621

He ltal kibocsátott értékpapír

517 641 374 102 0 891 743 lyi önkormányzat á

Nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott ért

5 791 114 300 0 1 114

ékpapír

00 0 6 09

Érbe

1 166 0 5 631 502 tékpapír alap által kibocsátott fektetési jegy

4 465 013 489

Ing 1 000 604 266 3 407 092 atlan 1 802 778 048

Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön

3 400 309 0 44 962 3 445 270

Külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél

1 561 337 0 0 1 561 337

Készpénz, számlapénz 1 343 649 429 545 1 057 331 2 830 525

Egyéb 242 295 8 109 4 766 255 170

Összesen 401 666 392 134 973 524

20 768 334 557 408 249

A biztosítási szakma biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőke befektetései 2000.

december 31. (ezer forint) Az összes befektetés nagysága Megnevezés

Biztosítók Egyesületek

Összesen

Egyéves és annál rövidebb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

80 413 834 2 748 807 83 162 641

Egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír

381 095 786 7 985 007 389 080 793

MNB által kibocsátott értékpapír 6 982 671 983 924 7 966 595

Pénzintézeti betét 6 398 019 9 261 6 407 280

Pénzintézeti értékpapír 6 469 794 20 205 6 489 999

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény 35 365 673 2 562 611 37 928 284

Ebből: tőzsdén jegyzett részvény 32 053 219 2 481 144 34 534 363

tőzsdén nem jegyzett részvény 3 312 454 81 467 3 393 921

Gazdálodó szerv által kibocsátott kötvény 16 568 720 514 996 17 083 716

Ebből: tőzsdén jegyzett értékpapír 10 947 012 504 996 11 452 008

tőzsdén nem jegyzett értékpapír 5 621 708 10 000 5 631 708

Helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír

891 743 0 891 743

Nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapír

6 091 114 0 6 091 114

Közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapír

0 234 427 234 427

Értékpapír alap által kibocsátott befektetési jegy

5 631 502 238 063 5 869 565

Ingatlan 3 407 092 302 420 3 709 512

Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön

3 445 270 0 3 445 270

Külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél

1 561 337 100 000 1 661 337

Készpénz, számlapénz 2 830 525 202 760 3 033 285

Egyéb 255 170 678 255 848

Összesen 557 408 249 15 903 159 573 311 408

A magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása (fő; %)

Megnevezés 1998 1999 2000

Taglétszám 1 346 732 2 064 143 2 157 488

Növekedés 717 411 93 345

Taglétszám növekedési ütem 53,3% 4,6%

Önként átlépők 1 300 393 1 900 695 1 888 669

Növekedés 600 302 -12 026

Pályakezdők 46 339 163 448 268 819

Növekedés 117 109 101 371

A magánnyugdíjpénztári tagság korcsoportos megoszlása, 2000. december 31. (fő; %)

Korcsoport Férfi Nő Összesen %

15-19 év 37 428 33 863 71 291 3,6 20-24 év 200 546 212 350 412 896 20,9 25-29 év 228 942 237977 466919 23,6 30-34 év 190 286 184 886 375 172 19,0 35-39 év 139 918 153 508 293 426 14,8 40-44 év 105 738 124 038 229 776 11,6 45-49 év 51 503 60 981 112 484 5,7 50-54 év 6 907 6 898 13 805 0,7 55-59 év 1 108 395 1 575 0,1 60- év 98 20 118 0,0

ÖSSZESEN 962 546 1 014 916 1 977 462 100,0

F-N arány 48,7% 51,3% 100,0%

Forrás: Pénztártagok Központi Nyilvántartása

A magánnyugdíjpénztári létszám koncentrációja (fő; %)

Megnevezés 1998 1999 2000

taglétszám 1 346 732 2 064 143 2 157 488

1 117 413 1 734 810 1 826 260 A hat legnagyobb pénztár taglétszáma és részesedése

83,0% 84,0% 84,6%

A többi pénztár taglétszáma 229 319 329 333 331 228

A magánnyugdíjpénztári egyéni számlákon jóváírt tagdíj koncentrációja (milliárd forint; %)

Megnevezés 1998 1999 2000

Egyéni számlákon jóváírt tagdíj 23,597 82,871 145,861

17,332 65,060 115,710 A hat legnagyobb pénztár egyéni számlákon jóváírt tagdíja és részesedése 73,4% 78,5% 79,3%

A többi pénztár egyéni számlákon jóváírt tagdíja

6,265 17,811 30,151

A magánnyugdíjpénztári vagyon alakulása (nyilvántartási értéken) (milliárd forint; %)

Megnevezés 1998 1999 2000 *

Vagyon 28,819 89,775 175,341

Vagyon növekedési üteme

311,5% 195,3%

* előzetes adat

A magánnyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint; %)

Működési költség 2000

millió forint %

Anyagjellegű ráfordítás 194,9 3,8

Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 401,7 7,8

Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei 131,8 2,6

Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 310,0 6,1

Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak

2561,1 50,0

Könyvvizsgálat díja 31,7 0,6

Aktuáriusi díj 11,4 0,2

Szaktanácsadás díja 61,8 1,2

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség 23,3 0,5

Felügyeleti díj 138,8 2,7

Garancia díj 282,8 5,5

Egyéb költségek, ráfordítások 971,7 19,0

ÖSSZESEN 5121,1 100,0

Az önkéntes pénztári taglétszám alakulása (fő; %)

Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 *

Nyugdíjpénztárak 13 211 194 349 464 382 675 019 939 291 1 007 360 1 082 188

Nyugdíjpénztári

taglétszám-növekedés

1371,1% 138,9% 45,4% 39,2% 7,2% 7,4%

Egészségpénztárak 0 250 1 543 8 374 31 091 48 516 71 116

Egészségpénztári

taglétszám-növekedés

517,2% 442,7% 271,3% 56,0% 46,6%

Önsegélyező pénztárak

0 729 2 770 4 410 13 953 46 096 60 238

Önsegélyező pénztári

taglétszám-növekedés

280,0% 59,2% 216,4% 230,4% 30,7%

Összes taglétszám 13 211 195 328 468 695 687 803 984 335 1 101 972 1 213 542

Taglétszám-növekedés

182 117 273 367 219 108 296 532 117 637 111 570

Taglétszám-növekedési ütem

1378,5% 140,0% 46,7% 43,1% 12,0% 10,1%

* előzetes adatok

Az önkéntes pénztári vagyon alakulása (nyilvántartási értéken) (milliárd forint; %)

Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000*

Nyugdíjpénztárak 0,422 6,8078 23,337 57,158 101,460 159,588 225,395 Nyugdíjpénztári vagyonnövekedés

1512,2% 242,8% 144,9% 77,5% 57,3% 41,2%

Egészségpénztárak 0 0,003 0,020 0,192 0,769 1,917 3,999 Egészségpénztári

vagyonnövekedés

539,1% 877,3% 300,3% 149,4% 108,6%

Önsegélyező pénztárak

0 0,007 0,021 0,050 0,132 1,160 0,850

Őnsegélyező pénztári

vagyonnövekedés

186,3% 141,7% 162,9% 775,6% -26,7%

Összes vagyon 0,422 6,818 23,378 57,400 102,361 162,665 230,244 Vagyonnövekedés 6,396 16,560 34,023 44,961 60,304 67,579 Vagyonnövekedési ütem

1514,6% 242,9% 145,5% 78,3% 58,9% 41,5%

* előzetes adatok

Az önkéntes nyugdíjpénztári működési költségek összetétele (millió forint; %)

2000 Működési költség

millió forint T%T

Anyagjellegű ráfordítás 209,1 6,7

Pénztári alkalmazottak munkabére és közterhei 509,6 16,2

Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja és közterhei 217,5 6,9

Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 168,9 5,4

Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak

1209,1 38,5

Könyvvizsgálat díja 69,8 2,2

Aktuáriusi díj 19,2 0,6

Szaktanácsadás díja 86,4 2,8

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség 125,9 4,0

Felügyeleti díj 102,7 3,3

Egyéb költségek, ráfordítások 418,4 13,3

ÖSSZESEN 3136,7 100,0