GEOTERMIKA A BÁNYAFELÜGYELET

SZEMSZÖGÉBŐL

Bányászat és Geotermia, 2010. – Eger

2010. november 17-19.

Kovács GáborMagyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki

Bányakapitányság

Előadás vázlata

1. Hazai hatósági hierarchia

2. Jogi szabályozás változásának kronológiája

3. Geotermikus engedélyezés az SzBK-on

4. Hatályos jogi környezet

5. Duális szabályozás a geotermikus engedélyezésben

Jelmagyarázat

P a r l a m e n t

Kormány

Nemzeti Fejl. M MINISZTÉRIUMOK

MBFH Ker. Eng. H. Környezetügyért felelős államtitkár

Bányakapi-tányságok

Regionális szervek

KTVF

önkormányzatok

jogalkotás hatóságok érintettek

Vidékfejl. M.

felhasználók

MEH

EU

Bányakapitányságok illetékességi területei

VESZPRÉM

BUDAPEST

PÉCS

SZOLNOK

MISKOLC

SZEGED

SALGÓTARJÁN

SOPRON DEBRECEN

„Én .............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. A minősített adatot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem érdekeinek szolgálatával teljesítem. „Isten engem úgy segéljen!”

ESKÜ

Geológiai etüd - Európa hőáram térképe

Van aranytojásunkA felső-pannon-kvarter rezervoár, melynek legnagyobb mélysége ~2500 m. A hőmérséklet 100-120 °C. Az ország kiterjedt részein akkumulál jelentős geotermikus energiát.

Jogszabályok

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.)

203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról

267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról

96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól

54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény.

A geotermikus energia szabályozásának kronológiája a Bányatörvényben

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) geotermikus energia (kutatásával, kinyerésével) hasznosításával kapcsolatosan a magyar jogrendbe legelőször illeszt szabályokat, alkot meg jogi fogalmakat, jogintézményeket.

A Bt. preambuluma szabályozási célként határozza meg: „E törvény célja … a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, … az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint (a) … geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.”

Jelentős szabályozási tévedése volt az akkor hatályos Bt-nek, hogy a geotermikus energia hasznosításának engedélyezését – mindennemű (technológiai, terület- és mértékbeli, stb.) megkülönböztetés nélkül – a koncesszió jogintézményéhez kötötte.

Kronológia

A Bt. 2004. évi módosítása (2003. évi XLII. Törvény)

Jelentős változást hozott: a geotermikus energia hasznosítást hatósági engedélyezés alá rendelte. „A bányafelügyelet engedélyezi: … a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát.”.

Megszüntette a koncessziókötelezettséget (differenciálás nélkül).

ámogatta a kis mélységű, kollektoros, zárt-hurkú, hőszivattyús, alacsony hőmérsékletű rendszerek elterjedését.

Kizárólagosságot nem biztosított.

Kronológia

Bt. 2008. évi módosítása (2007. évi CXXXIII. törvény)

A hazai geotermikus beruházások kényszerítették ki a módosítást, védelmi-garanciális jogintézmény bevezetését, amit a Bt. (sem más jogszabály) nem tartalmazott.

„A bányafelügyelet engedélyezi: … „a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát, …”

Azonban a gyakorlatban nem valósult meg a beruházások védelmére szánt kizárólagosság az engedélyeknél, amit a LFB jogsértőnek ítélt.

Kutatási jogadomány kérelmek a SZBK-on 2008-2009. évben

Jogviták – bírósági ügyek

2008-2009. évben összesen az SZBK-ra 69 db kérelem érkezett.

1 esetben kérelem kizárólagosságot nem tartalmazó engedély kiadása – fellebbezés - II. fokon a kérelem elutasításra került.

1 esetben elutasítás - fellebbezés – II. fok elutasítása - megyei bíróság - Legfelsőbb Bírósági döntés született.

2010-ben minden kérelem el lett utasítva.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény

2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról

A módosítást – alapvetően – a hazai geotermikus energia energetikai célú hasznosításához szükséges nagy volumenű befektetések védelme kényszeríttette ki, mivel védelmi-garanciális jogintézményt a Bt. nem tartalmazott.

A Bt. 1., 3., 5., 8., 9., 14., 15., 20., 22., 22/B., 44., 45., 49. § szabályozza alapvetően a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását.

1. § (1) h) E törvény hatálya alá tartozik: a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;

3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi:g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az

ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott – föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles.

8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti: a) zárt területen ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását,

9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba…(2011. 01. 01-től)

14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet (+2x2 év).

(2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül kezdeményezheti a geotermikus védőidom kijelölését.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény

15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

22. § (1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz.

(2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-, illetve geotermikus energia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására.

49. § E törvény alkalmazásában:24. „Zárt terület”: a geotermikus energia vonatkozásában zárt

területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.

Hatályos Bányatörvény

22/B. § (1) Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet.

(2) Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.

(5) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet

Hatályos Bányatörvény

22/B. § (6) Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók.

(8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény

44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra (A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. ):

d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése.

45. § (1) A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.

Építésügyi hatósági eljárások

Bt. 22/B. § (7) Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez

kötött létesítmények1. számú melléklet

4. Egyéb létesítmények:4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

2009. évben kiadott szondás határozatok (nem hivatalos adatok):

létesítési engedélyhasználatbavételBBK 126 42PBK 28 4SZBK 31 11VBK 50 ?MBK 40 15

Összesen: 275 72

A geotermikus engedélyezés a Bt. szerint

Országos kútkataszter

Vízjogi engedélyekkel rohamosan fejlődik a geotermikus energia kinyerése a Dél-Alföldön

Bányajáradék

Bt. 3. § és a 20. § (6) Nem kell bányajáradékot fizetni

c) a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint

d) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után.

(7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a.

(8) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter

b) a kitermelés, illetve a geotermikus energia hasznosítás eredményességét befolyásoló természeti adottságok és

c) egyéb közérdekkülönbözőségének figyelembevételével kitermelési

helyenként állapítja meg.

Bányajáradék54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt legalább +30 °C-os

hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1/b. melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft),

b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka. Bt. 20. § (7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

 (2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.

(3) A bányajáradék önbevallásokat a 3/a. és a 3/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

 8. § (1) A bányajáradék önbevallást Bt. Vhr. 4. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és egyidejűleg befizetni.

ÜZENET

JÖN MAJD ÚJ NEMZEDÉK, MELY ERŐS LESZ ÉS NEM SZÉGYNLI TÖBBÉ,HOGY MAGYAR, A VÉNEK NEMZEDÉKE ÖNMAGÁN ERŐT VESZ, S NEM CSAK ÖNMAGÁNAK TÚR ÉS KAPAR, ERKÖLCSÉBEN MEGÚJUL MAJD AZ ORSZÁG ÉS VÉGRE BÜSZKE LESZ MINDEN FIA, MERT ÁMULATBA EJTI EGÉSZ EURÓPÁTSOK 100 ÉVENEK ELTELTÉVEL PANNÓNIA

KÖSZÖNÖM A LEHETŐSÉGET ÉS KITARTÓ FIGYELMÜKET!