1

Kodolányi János Főiskola

Turizmus Tanszék

A Galgagyörki kastélyok turisztikai hasznosítása

Konzulens: Dr Füreder Balázs

Készítette: Nyemecz Szandra

Turizmus és vendéglátás szak

Szálloda szakirány

Budapest

2009

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ......................................................................................... 3

2. Problémafelvetés ............................................................................. 5

3. Kutatási módszerek .......................................................................... 6

3.1. Primer kutatások ........................................................................ 6

3.2. Szekunder kutatások .................................................................. 6

4. Galgagyörk és a kastélyok történelme .............................................. 7

5. A kastélyok ....................................................................................... 8

5.1. Tahy-kúria .................................................................................. 9

5.2. A Kálnoky-Bedő kúria ............................................................... 10

5.3. Gosztonyi-kúria ........................................................................ 11

5.4. Ibrányi kastély .......................................................................... 11

5.5. Doblhoff kúria .......................................................................... 12

6. Turizmus ........................................................................................ 13

7. SWOT- analízis ................................................................................ 15

8. Kérdőívelemzés .............................................................................. 17

9. Összegzés ....................................................................................... 21

Bibliográfia ........................................................................................... 24

Melléklet .............................................................................................. 25

Kérdőív ................................................................................................. 25

Képek ................................................................................................... 28

Térkép .................................................................................................. 32

3

1. Bevezetés

Lakóhelyemet, Galgagyörköt hatalmas erdők ölelik, patakok

teszik romantikussá és friss levegő lengedezi körül az itteni régies hangulatú

épületeket. „Györk, Tót Györk, Horna Jutka. Elegyes tót falu Pest vármegyében,

birtokosa Párnitzky Uraság, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik

Aszódhoz és Atsához is egy mérföldnyire, határja középszerű, vagyonnyai

meglehetősek, Pesten piatzozása hasznos, második Osztálybéli. –Igy irta le a

települést Vályi András 1799-ben.” (Asztalos István: Vándorlom a világot, 75.

oldal) (Galgagyörk térkép: lásd melléklet)Galgagyörk Budapesttől 50 kilométerre

található, 1000 fős kis település. A Mátra és a Bükk hegység előterében fekvő táj

a pliocén földtörténeti korszak végén és az egész jégkorszakon át fejlődött, melyet

a folyók építettek hordalék- és törmelékkúpos területté. Az éghajlat hűvösebb a

dél-alföldinél, de az itteni domboldalak déli lejtői különösen alkalmasak a szőlő-

és gyümölcstermesztésre. ( Novák László – Kasza Sándor: Pest megye

kézikönyve, 150. oldal)

Öt kastély bújik meg ebben a kis, kicsit több mint 1000 fős lakosú

településen. Motivációm az volt, hogy bemutassam ennek a nem ismert falunak –

a még „fel nem fedezett” – turisztikai kincseit. Az öt kastély hatalmas beruházási

és bevételi lehetőséget jelent. A kastélyokat egyre inkább átépítik, nem állnak

védelem alatt, holott nagy múlttal rendelkeznek és nem elismert kincsei a falunak.

Célom, hogy feltárjam a turisztikai hasznosíthatóságukat, ezzel is egy kezdő

lépést adva a fejlesztés megindításának.

Tulajdonképpen az itt álló épületek mi célt is szolgáltak? „Nincsen rózsa

tövis nélkül, tartja a közmondás –de talán épp ennyire igaz, hogy nincsen báró

kastély nélkül! Valamire való arisztokratának szüksége van olyan lakóhelyre,

amely első pillantásra jelzi, nem hétköznapi halandó él a falai közt. [..]Ezért is

4

jelezte világosan a saját kastély az igazi rangot [..] A vidéki környezet

hierarchikus viszonyai és a modern világtól valórészleges elszigeteltség,, a park

révén teremtett külön „átmeneti övezet”, az épület méretei, stiláris értékei, a benne

felhalmozott történelmi, illetve művészi tárgy- és emlékanyag együttesen a

megállított időt szimbolizálták. Egy kiváltságos csoport itt őrizhette meg a

legtovább azt a feudális önreprezentációt, amelyben a legtermészetesebb módon

élhette át annak élményét, hogy más és több, mint a többi ember.”(Baji Etelka -

Csorba László:Kastélyok és mágnások, 11.oldal)

Magyarországon a több ezer hazai kastélynak a fele már eltűnt, romos,

romló állapotú. Az évszázadokon át épülő, alakuló úri lakok, rezidenciák, paloták

csodálatos építőművészeti, díszítőművészeti alkotások. Számomra a kastély

minden, a kultúra szintézise: műalkotás, fotótéma, olvasmány, esztétikai élmény,

úti cél, történelem, muzeális érték, az arisztokrácia világa, nemzeti büszkeség, a

magyar igényesség és hatalom jelképe. Kastély nélkül szegényebb volna a világ,

kevesebb a művészet, egysíkúbb a magyar táj. (Bagyinszki Zoltán: Magyar

kastélyok, 3. oldal)

Galgagyörkön kastélyt és kúriát is találhatunk egyaránt. De mi is a

különbség? A kastély általában kerttel övezett, szabadon álló, az uralkodó, a

földesúr lakóhelyének számító reprezentatív épület. A kúria a vidéki magyar

nemesség udvarháza. (Markó László: Egyetemes lexikon, 460.oldal, 516.oldal)

A szakdolgozat célja, hogy az öt épületet bevonja a magyar

kastélyturizmusba. A kastélyturizmus az üdülőturizmus egyik kategóriájaként

használt fogalom, a sajátos szálláshely kínálata alapján megkülönböztetve. Része

lehet a falusi turizmusnak is.(Jenkei László: Értekezés a turizmus elméletének

szociológiai irányzatáról, 60.oldal)

5

2. Problémafelvetés

Magyarországon jelenleg 700 kastély és megközelítőleg 100 vár áll

műemlék védelmi felügyelet alatt. Turisztikai hasznosítása 90 kastélynak történik,

míg 51-ben kastélyszálló működik.(Magyarország idegenforgalma – atlasz) Dr.

Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a

magyarországi kastélyok száma. A fenti adatokból látható, hogy Magyarország

bővelkedik a kastélyokban és kastélyszállókban. Magyarországon a

kastélyturizmus még csak gyerekcipőben jár. Ahhoz képest, hogy mennyi kastély

van, nem sokat hasznosítsanak, így feltehetőleg ezeket nem is óvják megfelelően.

Lakóhelyemen, Galgagyörkön öt kastély is található. Ezek a Tahy, Ibrányi,

Kálnoky, Gosztonyi, Doblhoff kastélyok. Ha a galgagyörki kastélyokat, kúriákat

szeretnénk turisztikailag hasznosítani, felmerül a kérdés, hogy megéri-e. Hisz

annyi kastélyszálló van sokkal ismertebb helyeken, és modernebb környezetben.

Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy mi újat tudna Galgagyörk

mutatni, amivel a kastélyturizmusban új résztvevőket és más kastélyok vendégeit

ide tudná csalogatni. Mi kell ahhoz, hogy az egész működjön, és fent maradjon?

6

3. Kutatási módszerek

Szekunder és primer kutatásokat is végeztem.

3.1. Primer kutatások

Primer kutatásaimat kérdőív illetve interjú segítségével végeztem.

Harminc kiküldött kérdőívből harminc, fele nő és fele férfi vissza is érkezett. A

kutatásban megkérdeztem olyanokat, akik már nyaraltak kastélyszállóban illetve

olyanokat is akik még nem. Célom az volt, hogy kiderítsem, mit tartanak a

látogatók legfontosabbnak egy kastélyszállóban, milyen szolgáltatásokat

igényelnek, illetve ha kastélytúrán vesznek részt mik az elsődleges prioritások.

Interjút négy emberrel készítettem. Matejcsok János volt polgármesterrel aki a

kastélyok hasznosítását annak idején szorgalmazta, de az emberek egyet nem

értése meghiúsította tervét, illetve gyermeki élményeit mesélte el. Bátyiné

Nyemecz Júliával aki a szlovák kisebbségi önkormányzat tagja illetve a régi

galgagyörki emberek, a történelem nagy kutatója. Szolcsányi Juliannát is

készítettem interjút, aki emlékszik még az itt élő grófokra, bárokra,

kastélytulajdonosokra, illetve mesélt még a régi hagyományokról, szokásokról.

Nyemecz Erzsébet szintén a régi élményeit mesélte el a kastélyokkal

kapcsolatban.

3.2. Szekunder kutatások

Szekunder kutatásaimat nagy nehézségekkel végeztem, hisz ebben a

témában még senki nem írt könyvet. Kertész Erzsébet Zöldfa utcza 38 című

regényét olvastam el, ami a Tahy kastélyban játszódik. Ebből kiderült számomra,

hogy milyen lehetett a régi élet a szolgálókkal, földbirtokokkal, hagyományokkal.

Baji Etelka és Csorba László könyvét használtam arra, hogy megtudjam, hogy a

társasági élet, a vadászat, vagy épp a kastélyok milyenek voltak az arisztokrácia

világában. Az aszódi Petőfi múzeumban Múzeumi füzetek illetve a Galga-mente

történetének írott forrásai sorozat segített a történelem feltárásában,

megismerésében. Szerencsére az öt kastély közöl kettő fogadóként üzemel, így

ezek honlapját is tudtam szekunder kutatásaim során használni.

7

4. Galgagyörk és a kastélyok történelme

Az Északi-középhegységben, a Cserhát dombjai között bújik meg

Galgagyörk. A falut kétfelől dombok, erdők - Szilágyi és Ecskendi erdő -

koszorúzzák. A házak félig a domboldalakra félig a Galga patak völgyébe épültek.

Ősidők óta lakott hely, a falu délkeleti részén avarkori sírokat tártak fel a kutatók.

A X-XI. Századból származó tárgyi emlékek az itt eltemetett honfoglaló

magyaroktól valók. A községet 1484-ben Gerge néven említi először oklevél. A

falu eredetileg a Széchy család ősi birtoka volt, majd 1540 körül királyi

adományként Werbőczy István tulajdonába került. Az 1683-as esztendőben lakott

helységek között írták össze. A szlovák ajkú lakosság betelepülése a Rákóczi-féle

szabadságharc után 1711-1723 között volt a legjelentősebb. (Galgagyörk

honlapja, Galgagyörkről, www.galgagyork.atw.hu, letöltve:

2009.11.01.)„Nagyobb létszámú szlovák nyelvű lakosság Acsán, Csőváron és

Tótgyörkön található a XVII. század végén, majd a fordulóján Domonyban is.” (

Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1686-1711, 13.oldal)

Ennek köszönhető talán az is, hogy az 1720-as összeírásban Tót-Györkként a

nemes községek között szerepelt a falu.

A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több

birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot építtettek maguknak

Galgagyörkön - Ibrányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastély -. A

kastélyok, kúriák mellett a település legmeghatározóbb épülete, amely az

érkezőnek a faluba lépve egyből feltűnik, a dombon lévő evangélikus templom,

amelynek gyülekezete 1650-től fennáll.

1910-ben a helység legnagyobb birtokosai Tahy István, Ibrányi Mihály és

Doblhoff Erik voltak. A háború után a kitelepítésnek-kitelepülésnek köszönhetően

jelentős lakosságvándorlás indult Csehszlovákiába. A faluból 82 család 270 tagja

vágott neki a Felvidéknek. Nagyrészük Galgagyörk testvérfalujának - Jelka-

környékén telepedett le.(Galgagyörk honlapja:

Galgagyörkről,.www.galgagyork.atw.hu, letöltve: 2009.11.01)

„és nem utolsósorban Galgagyörk (Tótgyörk) pecsétjén puskás férfi. Ez

utóbbi inkább kifejezheti a parasztvármegye jelenlétét. mint más. Hiszen a

8

parasztvármegye lényegében a parasztság fölfegyverkezése, fölvegyerzése volt az

alapjaiban megrendült közbiztonság helyreállítására és önvédelemre.” (Asztalos

István: Múzeumi füzetek: 19.szám, 102. oldal)(Galgagyörk pecsétje: lásd

melléklet)

5. A kastélyok

(Nyemeczné Bátyi Júlia, Matejcsok János, Szolcsányi Julianna, Nyemecz

Erzsébet elmondása alapján; Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38 alapján)

A falu életét, fejlődését alapvetően meghatározta, hogy a XVII. századtól

több birtokosa volt földjeinek. A nagybirtokok művelését a középkorban a

jobbágyok végezték. „A földesúri terjeszkedések oda vezetnek, hogy csökken a

jobbágytelkek száma, így például […] a tótgyörkiek (ma Galgagyörk) a 17 1/2

telekből 1828-ban már csak 6 telket mondhatnak magukénak. „ (Asztalos István,

Múzeumi füzetek 14, 44.oldal) Az 1853-as nyílt császári parancs elrendelte a

jobbágyfelszabadítás végrehajtását a 48-as törvényeknek megfelelően. Ezután a

földbirtokokat a felszabadított jobbágyok, vagyis zsellérek, cselédek művelték.

Bátyiné Nyemecz Júlia elmondta, hogy a földbirtokos családok 5 úrilakot

építettek Galgagyörkön. A kúriák körüli munkákra a faluból fogadtak szolgákat

szolgálókat. Az elemi iskolát elhagyó lányok – 12-14 évesen – többen itt kerestek

kenyeret. Mindenféle házimunkát végeztettek velük: takarítást, mosást, konyhai

kisegítést gyermekek felvigyázását.”Magyarország felemás társadalmi-gazdasági

fejlődése következtében az ország különböző vidékein élő parasztság is más és

más módon találta meg a boldogulás lehetőseit. Az elmaradottabb terülteken még

önellátó parasztgazdaságok működtek, mindenki egész életében a család számára

dolgozott.” (Fogarasi Klára: A régi világ falun, 67. oldal)

Szolcsányi Julianna boldogan emlékszik vissza az akkori időkre: „Amikor

befejeztem a hat osztályt, már akkor elmentem szolgálni. Laktak itt földbirtokos

urak, én a Kálnoky Bedő Béláéknál voltam, 12 éves kortól, 16 éves koromig,

egészen addig, amíg férjhez mentem 1939. október 23-án. Én ott már pénzért

dolgoztam. Pontosan 15 pengő volt egy hónapra a fizetésem. Jól éreztem ott

magam, jókat ettem. Megtanultam becsületesen, tisztán végezni a dolgomat. Erre

szívesen emlékszem, és még a fiatalságomra. Az volt a legjobb.”

9

Nyemecz Erzsébet elmondja, hogy az idősebbek lehettek szobalányok,

vagy segítők a konyhán a szakácsnő mellett. A fiúk ugyanígy szolgálhattak, mint

kocsisok, kertészek, aratók vagy mindenesek a birtokosoknál. „A Kálnoky

nagyságos úr azt mondta nagyapámnak, hogy a 4 fia közül adjon egyet hozzájuk

szolgálni. Így került oda apám. Kálnokyné nagyságos asszony a Vác melletti

Máriaudvarról származott. Az volt a birtokuk. Szóval a nagyságos asszony szinte

fiaként bánt az apámmal. Kertészkedett, felügyelt a méhesre, a jégveremből kiadta

a húsokat a konyhára. A verembe télen, amikor a Galga befagyott kocsiszámra

hordták a csákányokkal tört jeget. Több ilyen verem is volt a faluban, minden

uraságnak külön.” A földbirtokosoknak gondoskodniuk kellett lakhatásról

azoknak a zselléreknek, cselédeknek, akik máshonnan vándoroltak ide, vagy saját

felszabadított jobbágyaik voltak. Cselédházakat építettek. Ilyen házak a faluban a

mai fő út mentén a vegyesbolt és a kocsma mellett, valamint a melléküzemágak

helyén álltak. Ezeket Tahy István birtokos építette. A templom alatti cselédházak

a Gosztonyi család tulajdonában voltak. A mai varrodai melléküzemág helyén, a

Szilágyi úton Ibrányi Mihály birtokos cselédháza állt. A birtokosoknak a

külterületeken, távolabbi földeken tanyái is voltak.

5.1. Tahy-kúria

Az egykori, a XIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát

(kép: lásd melléklet) a későbbiekben klasszicista módon építették át mely ma a

polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római

katolikus kápolnát rendeztek be. ( Novák László – Kasza Sándor: Pest megye

kézikönyve). A Tahy családnak a közéletben igen nagy szerepük volt. A háború

előtt megyegyűléseket tartottak a kastélyban, a háború után a portugál-magyar

nagykövetség itt kapott helyett. Az 1800as évek végén kiépítették az iskolát. A

kastély mögött tenisz- és lovas pályát illetve gazdasági területeket (istállók)

alakítottak ki, illetve ide temették el Tahy István dédapját –alispán- egy hatalmas

márvány sírba, amit azóta már nem lehet látni. Miután a Sturmann család is

rokonságba került a Tahy családdal átépítették a kastélyt. Hatalmas szalont

alakítottak ki, melyet csodálatos freskók díszítettek. A kastélyban kiépítettek egy

10

áramfejlesztőt is, mely árammal látta el mind a kastélyt, mind a Tahyék által

megépített szeszgyárat A kastélyban a fűtést meleg levegővel oldották meg. Az

épület alatt fafűtéses kazánok működtek és ezekből a meleg levegő a szobák

plafonján lévő rácson áramlott be és a padlón ment vissza. A háború után

államosították az épületet, a családtagok Portugáliába, Németországba és USA-ba

menekültek. Ezek után az épületben művelődési házat alakítottak ki, melyben – a

környéken először színház működött- továbbá itt kapott lakást egy villanyszerelő,

egy állatorvos és egy rendőr is. 1994-1996 közt az önkormányzat az épületet

felújította. (Matejcsok János elmondása alapján) Jelenleg a polgármesteri hivatal,

gyermek- és felnőtt orvosi rendelő, művelődési ház található benne. A hatalmas

szalon a fűtési rácsokkal mind a mai napig bejárható, bár a freskók már nem

láthatóak. A kastély oszlopsoros terasszal, a Tahy család és –az átépítést végző-

Sturmann család címerével –az épület homlokzatán- illetve egy nagy kerttel

visszahozza a régi idők hangulatát.

5.2. A Kálnoky-Bedő kúria

A Kálnoky-Bedő kúria (kép: lásd melléklet)műemlék, 1780 körül copf

stílusban épült, később klasszicista átalakítást végeztek rajta. Egy ideig az Ibrányi

család birtoka volt, majd Kálnoki-Bedő Béla, az Afrika-kutató vásárolta meg,

jelenleg a Rolkó család tulajdonában van. Az évek múlásával a kúria állapota

fokozatosan romlott, ám elszánt akarattal, nagyszerű és lelkes szakemberek

segítségével sikerült új életre kelteni ezt a csodálatos épületet, amely ma már régi

pompájában tündököl. Különlegességei közé tartozik a kézi kovácsolással készült

ablakrácsozat, a részben eredeti formájában megőrzött szabadtüzű konyha és a

lakosztály mennyezeti részén restaurált freskó. Külön említést érdemel, hogy a

helyiségek sarkaiban egykoron meisseni porcelánkályhák álltak, melyeknek

sajnos ma már csak a helye látható, bár közeli terveink között szerepel az

eredetinek megfelelő, folyosó felöl tüzelt kályhák helyreállítása.

( Kálnoky fogadó honlapja, www.kkuria.fw.hu, letöltve: 2009.11.01)

11

5.3. Gosztonyi-kúria

A volt Gosztonyi-kúriát (kép: lásd melléklet)–ma óvoda- 1735 és 1753

között Egry István földbirtokos építette, mely később örökösödés révén a

Parniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László

építette át az eredetileg barokk épületet.(Novák László. – Kasza Sándor: Pest

megye kézikönyve). A Gosztonyi család volt a második legnagyobb földbirtokos

család Tót-Györkön. Gosztonyiék házasság révén jutottak hozzá a kastélyhoz. Ők

kertészkedéssel és dinnyetermesztéssel foglalkoztak. Miután birtokaikat

államosították a faluban többen is kaptak a földeikből. A kastélyt hatalmas kert

övezi mind a mai napig, melyben több száz éves fák is találhatók. A háború után

magtárként használták az épületet, így a födémet később át kellett építeni, de mind

a mai napig megmaradtak a kandallók, melyek a régi időkre emlékeztetnek.

Később miután megszűnt a beszolgáltatási rendszer, az épületbe kerültek a felső

tagozatos iskolások. Miután 1976-ban 4 községet (Püspökhatvan, Acsa, Csővár és

Galgagyörk) összevontak, a felső tagozat Püspökhatvanba került. Az épület a

rendszerváltásig üresen állt, majd ide költözött az óvoda. (Matejcsok János volt

polgármester gyermekkori emlékei alapján)

5.4. Ibrányi kastély

Az eklektikus stílusban 1790 körül épült egykori Ibrányi kastélyban (kép:

lásd melléklet)lakók állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak. (

Novák László – Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve, 151. oldal). A kastélyhoz

tartozó magtár mind a mai napig egykori formájában áll. Az épületet belülről

festett csempék, falba épített szekrények, hatalmas könyvtár tette magával

ragadóvá. A kastély parkjában egy körülbelül 20 méter átmérőjű tó és ősfák

voltak Tulajdonosa báró Ibrányi Mihály ( híres Ibrányi család egyik

leszármazottja) Magyar Királyi honvéd huszár százados volt. Testvérének a fia

Vajai Ibrányi Mihály (altábornagy, a magyar Honvédség egyik utolsó

parancsnoka). Jó barátságban volt a családdal és e kapcsolatok révén gyakori

12

vendég volt itt Horthy Miklós kormányzó és családja. Ezáltal Báró Ibrányi leánya

Doblhoff Lily tollából jelent meg 1938 -ban a könyv Horty Miklósról. Doblhoff

Lily aktívan részt vett az akkori irodalmat, és művészetet kedvelő családok

összejövetelein( Hatvany család),és találkozott sok híres író-költővel. II világ

háború kezdetén Svájcba emigrált és a Szabad Európa rádió munkatársa lett,

később a Magyar Emigráció egyik alelnöke volt.Báró Ibrányi és felesége Brüll

Olga itt nyugszik a parkban lévő kriptában. Az Ibrányi kastély jelenleg

fogadóként üzemel, a tulajdonosok megpróbálták teljes mértékben visszaállítani a

kastély múltbelo kinézetét. (Ibrányi kastély honlapja, www.ibranyi-kastely.com,

letöltve: 2009.11.01)

5.5. Doblhoff kúria

A Doblhoff kúriáról (kép: lásd melléklet) sajnos csak kevés adat maradt

fenn. Ez a kastély a legjobban megőrzött. A háború előtt községháza volt. Jelenleg

egy család lakik benne, hatalmas parkkal, csodálatosan megőrzött szobákkal

rendelkezik.

Matejcsok János elmondja, hogy az öt kastély a mai napig funkcionál. A

II. világháború után az épülteket és az őket övező parkokat államosították, községi

tulajdonba kerültek. Ezekben a stílusos, szép régi épületekben kapott helyet

néhány évig iskola, tanácsház, könyvtár, Tsz irodák, varroda. Ma a legrégebbi

épületben a Gosztonyi kúriában van az óvoda. A Tahy család kastélyában a

polgármesteri hivatal, kultúrotthon és orvosi rendelők kaptak helyet. Három szép

kúria magánkézbe került. Az Ibrányi és Doblhoff ház lakóépületenként a Kálnoky

Bedő kúria panzióként üzemel-.

13

6. Turizmus

Nem vágytál-e mindig is arra, hogy grófkisasszony vagy gróf legyél? Jól

érzed magad a romantikával és történelemmel fűszerezett rejtélyes

kastélytornyokban és pincékben? Felejtsd el a mindennapokat, hagyd magad

mögött az idilli környezetért, a szőlőföldekért. A hétvége egyedülálló élménnyé

válik. tekints vissza a korabeli időkre. (Holiday in a castle,

www.holidayinacastle.com, letöltve: 2009.11.08.)

Galgagyörk egy eldugott kis falu, mégis az öt kastéllyal akkora turisztikai

lehetőségek rejlenek benne, amekkorára senki sem gondolt még.

Arra keressük a választ, hogy hogyan tegyük különleges attrakcióvá őket.

Mitől lenne más attrakció Galgagyörk, mint a többi kastélyszálló? Ha

összehasonlítjuk, a magyarországi kastélyszállókat mindenütt ugyanazt találjuk:

régies hangulat, ódon bútorok, hatalmas kádfürdők, korabeli ruhákba öltözött

pincérek, hatalmas parkok, szökőkutak…..De hol van még egy olyan település

ahol öt kastély maradt fenn majdnem tökéletes állapotban? Azt gondolom

Galgagyörknek az a legnagyobb attrakciója, hogy nem egy, hanem öt kastélya

van. Így máris megvan a különleges élmény! Nyaraljanak a vendégek egyből öt

helyen! Vagyis kínáljuk „csomagként” a kastélyokat! Az ideérkező vendégeknek

felkínálnánk, hogy választhatnak, melyik kastélyban hány éjszakát szeretnének

eltölteni, illetve milyen programokon szeretnének részt venni. Lehetőség lenne

mind az öt kastélyt végigjárni, történelmüket megismerni.

A kastélyokban más-más szolgáltatások lennének elérhetőek. Az Ibrányi

kastélyban lenne a wellness rész – hisz ez már most is kialakulóban van-, innen

indulna a csónakozásra és naplementenézésre induló csoport – hisz innen van a

legközelebb erre alkalmas tó-. A Kálnoky Kúriából indulhatnának a vadászat,

bicikli, gyalogtúra iránt érdeklődők, illetve itt lehetne korabeli ruhákat felpróbálni.

A Doblhoff kastély hatalmas istálló helyiségekkel rendelkezik, így itt lehetne

állatsimogató, lovaglás, tehénfejés és lovas kocsikázás. A Gosztonyi kastély

hatalmas parkjában bográcsgulyást lehetne főzni, a konyhájában lévő kemencében

pedig kenyeret sütni. Az idős emberekkel való beszélgetés, étel- és borkóstolás a

galgagyörki parasztházakban lenne, a vendégeknek lehetőségük lenne felkeresni

az itt lakókat, ezzel is lehetőséget adni a kapcsolatteremtésre és arra, hogy az ide

14

látogatók később visszajöjjenek. A disznóvágás, parasztlakodalom, szüreti

felvonulás idényjellege miatt évente egyszer kerülne megrendezésre a falu

főterén. A kastélyok közti távolságot lovon, lovas kocsin, biciklin és gyalog

lehetne megtenni, hisz a legnagyobb távolság maximum 10 perc.

A két fogadóként üzemelő kúriába is nagyon sok vadász jön. Galgagyörk

kiemelkedően jó vadászat szempontjából. Az ideérkezők főleg külföldiek, így ha a

vadászatot összevonnák valami egészen különlegessel valószínűleg a családjukat

is magukkal hoznák. Míg a gyerekek állatot simogatnának, lovagolnának, a nők

szaunáznának, illetve régi ételek főzését tanulnák meg, a férfiak nyugodtan

vadászhatnának. Akár még versenyeket is szervezhetnénk.

Az itt lakók gyakran túráznak a közeli erdőkben, hisz számtalan forrás,

várrom, természetes erő, illetve vadászház teszi még hangulatosabbá a

környezetet. Bicikliút és turistaútvonal kiépítésével sok erre túrázó az este be

közeledtével, még ha csak egy éjszakára is, de a kastélyszállók vendége lenne.

Galgagyörk marketingjét is lehetne ezekre a természeti kincsekre építeni.

Konferenciákat, illetve csapatépítő tréningeket is lehetne rendezni, hisz a

kastélyok nagy befogadóképességűek és változatos a programkínálat is.

Mivel két kastély most is fogadóként üzemel, csupán a másik hármat

kellene kicsit átalakítani. Több szoba kialakítása, illetve a régi állapot

visszahozása lenne az elsődleges feladat.

15

7. SWOT- analízis

A vállalat erősségeinek és gyengeségeinek, illetve lehetőségeinek és

fenyegetettségeinek összefoglaló elemzése. (Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan,

460.oldal)

Erősségek Gyengeségek

kevés lakos: könnyebb kapcsolatot

teremteni

helyiek támogatnak mindenféle

kezdeményezést

szép természeti környezet

öt jó állapotú kastély

nagy befogadóképességű

idősek emlékei

csónakázó tó

gazdasága főként mezőgazdasági

jellegű

rossz közlekedés

nem ismert

emberek hozzáállása

átépítés

szponzorhiány?

Lehetőségek Veszélyek

falumúzeum

korhű rendezvények

pályázatok

utazási irodákkal együttműködés

nehéz lenne fenntartani

pénzügyileg megérné egy ekkora

beruházás

vezető kellene

versenyképes?

együttműködés?

kihasználtság

16

Elvégeztem egy Swot-elemzést, hogy láthatóbb legyen, miben rejlenek

problémák.

Erősségnek számít, hogy mivel kevés Galgagyörk lakossága könnyebb a

vendégekkel kapcsolatot teremteni. Az itt élők kedvesek, szívesen fogadják a

turistákat, érdeklődőket. Már korábban is volt kezdeményezés arra, hogy

kialakítsanak egy szobát, ahol az idősebbek mesélhetnek a fiatalabbaknak a régi

időkről. Így biztos vagyok benne, hogy életre szóló barátságok alakulnának ki és

a visszajáró vendégek száma nőne és nőne.

Jelenleg is támogatnak mindenfajta kezdeményezést, ami a falu javát

szolgálja, bár a veszély fenn áll, hogy az együttműködés nem lenne tartós. Az

embereknek tartósan, szorosan egyet kellene értenie, közösen megvalósítani és

fenntartani a vállalkozást, és sajnos ez a legtöbb esetben nem így működik.

A kastélyok mellett egy falumúzeum kialakítása még inkább segítene az

idelátogatóknak, hogy megismerjék a falu múltját, mindezt kibővíthetnék

rendezvényekkel, akár régi hagyományok, ünnepek, szokások bemutatásával.

Az itt élők a mezőgazdaságból ének, így főleg az idősebbeknek nehézséget

jelentene egy új ágazatra történő átállás. Nyilván az egész kiépítése, kialakulása,

és a fejlődés útján való elindulása nehézkes lenne, de akaraterővel ez megoldható

lenne. Rengeteg embert lehetne elhelyezni, hiszen kastélyonként minimum 10

ember jelenleg is elfér, átalakításokat követően pedig akár a duplája is. A nagy

befogadóképesség miatt konferenciákat, csoporttréningeket lehetne tartani.

A kastélyok kínálatát erősíti az itt található csendes, erdőkkel, tavakkal,

patakokkal, forrásokkal övezett környezet, illetve a kastélyok megmaradt korhű

állapota.

A falu infrastruktúrája sajnos nem eléggé kiépült, így busszal, vagy

vonattal nagyon körülményes megközelíteni, az ideérkezők csak kocsival

érkezhetnének, ami tartósan forgalom visszaeséshez vezetne.

Marketingre rengeteget kellene költeni, hisz a falu nem ismert, és egy-két

hirdetéstől nem fognak vendégek özönleni, így egy jól megtervezett, dinamikus,

erőteljes marketing kellene. A nagy költségvonzat miatt szponzorokat kellene

találni, ami elég nehéz feladat ebben a válságos időszakban, bár pályázatokkal

biztosan lehetne fejlesztéseket véghezvinni, illetve utazási irodákkal

17

együttműködve még több vendéget tudnánk idevonzani. Veszélyként fent áll,

hogy ekkora beruházás után mégsem lenne, annyi vendég amennyi nyereséget

jelentene a falunak, bár ezt még marketinggel lehetne orvosolni, de az újabb

költségvonzatot jelentene. Az egész élére egy vezető lenne szükséges, aki mind

szakmailag mind emberileg odaillik, illetve helybéli, hisz csak így tartja szem

előtt a falu sorsát. Sajnos ilyen embert nagyon nehéz találni. Az öt kastély illetve

programok, faluház üzemeltetése, fenntartása nagyon költséges, így kis

kihasználtság mellett nem érné meg üzemeltetni.

8. Kérdőívelemzés

A kutatást egy primer írásbeli megkérdezéssel végeztem, melyhez egy tíz

kérdésből álló kérdőívet használtam. Azoknak az embereknek a véleményére

voltam kíváncsi, akik már szálltak meg kastélyszállóban, vagy kirándultak már

kastélyokban. Harminc darab kérdőívet töltettem ki, férfiakkal és nőkkel azonos

arányban.

A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy a megkérdezett nyaralt-e már

belföldi kastélyban. A megkérdezettek 53%-a már igen, a többi nem. Akik még

18

nem nyaraltak kivétel nélkül mind eltöltenének pár napot kastélyokban. Én még

sosem nyaraltam kastélyban, de azt gondolom mindenkinek álma, hogy egyszer

eltöltsön pár napot egy ilyen helyen és átérezze ezek hangulatát.

Az elvárások a harminc embernél nagy hasonlóságot mutattak. A z első

három legfontosabbat vizsgálva a hangulat a stílus és a korabeli bútorok az, ami

egy kastélyszállóval szemben a legfontosabb elvárás. Második legfontosabbként

már megjelenik a stílus, hangulat és bútorok mellett a parkos környezet, és a régis

ételek. A programkínálat nem játszik fontos szerepet a kastélyszállóknál. Az

emberek arra a kérdésre, hogy mitől tartanak jónak egy kastélyszállót azt

válaszolták, hogy a hangulata miatt, a csend és nyugalom miatt, tehát

kastélyszállóinknál legfontosabb a hangulat, bútorzat, és stílus visszaállítása

lenne. Nyilván egy kastélyszálló a bútorok, a hangulat és az épület miatt vonzó és

egyedülálló attrakció. De meglepő, hogy ilyen helyen az embereknek nem fontos,

hogy programokon vegyenek részt és régies ételeket próbáljanak ki. Talán ez azért

van, mert a kastélyszállókban elsősorban rövid ideig maradnak az emberek és nem

az aktív pihenést részesítik előnyben. Ilyenkor mindenki át szeretné érezni az

egész hangulatot, jókat ennyi, pihenni és medencében ülni. Ezekre a fontos

tényezőkre kell odafigyelni a kastélyszállók kialakítása során. Ugyan a

vállalkozás rengeteg falusi, régies programot kínál ezért is egyedülálló attrakció.

Milyen elvárásai

vannak egy

kastélyszállóban

eltöltött nyaralása

során?

19

Arra a kérdésemre, hogy milyen szolgáltatásokat tartanak fontosnak egy

kastélyszállóban a wellnesst, a tájékoztató füzetet,a régies ételeket, és fitneszt

emelték ki a megkérdezettek, de a fogászat, fodrászat, manikűr egy embernek sem

volt fontos. A felsoroltakon kívül a megkérdezettek még fontosnak tartják a

borospincét. Az emberek többsége egy szállóban a fodrászatot, manikűrt és

fogászatot nem veszi igénybe, hisz ilyen helyeken jóval drágább a valószínűleg

azonos minőségű szolgáltatás. A bébiszitter azért nem emelték ki, mert ha a

gyerekeikkel mennek nyaralni végig velük is akarnak lenni, ha pedig nem akarnak

velük lenni, akkor elmennek hosszú hétvégére.

A programok közül a fenti programokat emelték ki a megkérdezettek. A

többi program lehetőségre egy válasz sem érkezett. A ruhapróbát, a csónakázást, a

naplementenézést, illetve a lovas kocsikázást elsősorban a nők választották, a

20

férfiak inkább a borkóstolást részesítették előnyben. Általában az emberek

ilyenkor azokon a programokon szeretnek részt venni, ami hangulatában illik a

kastélyokhoz. Extrém vagy modern sportokat ilyenkor nem űznek, inkább

romantikusabb, hangulatosabb programokat. A városi emberek elsősorban a

jellemzően falusi tevékenységeket próbálnák ki, a falusiak ezeket meg sem

jelölték.

A hetedik kérdésemre, hogy kirándult-e már korabeli kastélyokban kivétel

nélkül mindenki igennel válaszolt, amit talán az indokol, hogy a megkérdezettek

elsősorban középkorú, idős emberek, akik sok helyet bejártak már.

Arra a kérdésemre, hogy milyen elvárásai vannak egy kastélytúrával

kapcsolatban a megkérdezettek elsősorban az idegenvezetést, a régies

berendezést, az ebédet, illetve a kastély megismerését jelölték ki. Egyéb

válaszként érkezett, hogy a túra kis csoportokban működjön. Egyértelmű, hogy a

látogatók, ha ellátogatnak, valahová szeretnének valamilyenpontos információt

kapni és minél jobban megismerni az attrakciót. Az, hogy ebéd is legyen a túra

része, és hogy ne legyen messze az attrakció a lakóhelytől elsősorban a kényelmes

látogatók számára fontos.

Kilencedik kérdésemre, egy kivétellel, mindenki igennel válaszolt, vagyis

ha kastélytúrán vesznek részt, akkor igényelnének körbevezetést. Ez is az előbbi

21

megállapításból ered, hogy a turistáknak szükségük van az adatokra az

attrakcióról, a nélkül nem tudják élvezni.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érdekli az embereket az idős emberek

elbeszélése, átlagosan három pontot adtak. Ez betudható talán annak, hogy sokan

ilyet még nem éltek át, és unalmasnak gondolják, illetve jó néhány a faluban élő

ember is volt a megkérdezettek közt akiket nyilván nem érdekel annyira az idősek

elbeszélése.

9. Összegzés

Galgagyörk egy apró falu Pest megyében, mégis akkora kinccsel

rendelkezik, amire senki sem gondolt még. „Ennek a falunak a saját területén és a

hozzá csatolt Almás pusztán vannak szántóföldjei két vetőre osztva […] a terület

közepesen termékeny […] legelőjük saját területükön, kivéve a parlagon hagyott

földeket, nagyon kevés […] szőlőhegyük nem sokat ér […]erdejük mérsékelten

hasznosítható […] két malmuk van […] halastavuk nincs. Kereskedelmük nincs.

A földek fekvése dombos-völgyes, nehéz megművelni.” (Horváth Lajos: A

Galga-mente történetének írott forrásai 1699-1728, 230.oldal) Az itt lakó idősebb

korosztály mind a mai napig a mezőgazdaságból él, holott régi forrásokból is

láthatjuk a falu mezőgazdaságilag nem a legmegfelelőbb. A fiatalabb korosztály

Vácra és Budapestre jár iskolába illetve dolgozni. A falu egyre inkább elöregszik,

hisz aki nem akar napi több órát utazni, és egy kis szórakozásra is vágyik –

Galgagyörkön nincsenek szórakozóhelyek- az valamelyik városba költözik el. Az

itt lévő öt kastély megoldaná mind a falu pénzügyi mind az előbb felsorolt

problémákat. A kastélyokat együtt „csomagként” kínálva egy egyedülálló

attrakciót találnának az ide látogatók. Az emberek összefogása, pályázatok,

beruházások, átépítések, és rengeteg marketing kellene ahhoz, hogy az emberek

megismerjék ezt a lehetőséget. Hogy megérné-e mindez? Gazdasági válság van,

rengeteg kastélyszálló egyre alacsonyabb árakkal kínálja magát, nagyon nagy

beruházások kellenek, illetve egy ilyen eldugott kis helyen mindenki azt mondaná

nem éri meg. De mégis! Hisz vegyük azt figyelembe, hogy egyedülálló élményt

nyújtanánk: egyszerre öt kastélyt végigjárni, tipikusan falusias programokon részt

22

venni, régies, izgalmas történeteket hallgatni, ízletes ételeket enni, abban a

kastélyban aludni, amelyik tetszik, mindezt a legnyugodtabb környezetben. „A

hagyományok tisztelete kötelező az új, a felnövekvő nemzedékek számára, azokat

óvni és ápolni kell. „ (Asztalos István, Múzeumi füzetek, 43.oldal )

A várak, kastélyok és egyéb kulturális örökségek jelenléte egy-egy

településen kiemelkedő turisztikai attrakciót jelent, és környezetük értékét is

jelentősen megemelik. Az ódon épületek, a régi falak által odacsalt

turistaforgalom nagyban hozzájárul a település, illetve a tulajdonos gazdasági

előrehaladásához, a kastély fenntartásához és további látogatóbarát szolgáltatások

kialakításához. Alapvetően négy, szorosan a kastélyokhoz tartozó turisztikai

funkciót különböztethetünk meg:

kastélyszállók, fogadók, tehát szállásadói funkció, valamint

konferenciák és egyéb üzleti, illetve baráti, családi találkozók megszervezése,

vendégvárók, éttermek,

múzeumok, amelyek kulturális vonzerőt jelentenek,

rendezvények, szórakoztató tevékenységek, tehát várjátékok,

hagyományőrző programok, zenei események, vásárok a kastély birtokán,

területén

A turizmus szempontjából legelőnyösebb, ha az egyes funkciókat

kombinálva színvonalas, komplex termékcsomagot hozunk létre. (Turizmus

Bulletin; www.itthon.hu, letöltve 2009.11.08.)

Galgagyörkön a kastélyszállókat régi állapotukba kellene visszaállítani

mindaddig, amíg az idősebbek emlékeznek rá, hogy hogyan néztek ki. Továbbá

néhány átépítés is kellene, hisz szállodákkal kapcsolatban vannak alapvető

követelmények. Több szoba, étkező, fürdőszobák, konyha illetve a programokhoz

szükséges berendezések kialakítása lenne az elsődleges feladat. Mivel öt különálló

épületről van szó az összehangolás lenne a legnehezebb munka, így

mindenféleképp kellene egy vezető. A kastélyokban régi ételeket is ki lehetne

próbálni a bográcsgulyás főzés, kenyérsütés, borkóstolás mellett, így egy étterem

kialakítása lehetne a további célkitűzés. Nyilván itt is felmerül a probléma, hogy

hogyan lehetne vendégeket idevonzani, kik jönnének ide. Ehhez további kutatások

lennének szükségesek. További cél lehetne egy falumúzeum kialakítsa is, hisz az

23

idősek –akik még emlékeznek a régi eseményekre, történésekre- nem lesznek

örökké. Így az emlékek rögzítése, dokumentálása, illetve egy múzeumban való

bemutatása a jövő generációinak a javát szolgálná. A kastélyszállók marketingjét

később a konferenciaturizmusra illetve csapatépítőtréningekre is lehetne

fókuszálni, mindehhez természetesen termek, berendezések illetve olyan

programok kellenének, amiket csapatban lehet végezni. Lakodalmakat,

születésnapi vacsorákat illetve bálokat is rendezhetnénk a kastélyszállókban,

mindezzel növelnénk annak az esélyét, hogy például a nálunk lakodalmat tartók,

később visszajáró vendégeink legyenek. Szervezhetnénk hétvégenként több napos

programokat: koncerteket, hagyományőrző esteket, gyerektáborokat, így nemcsak

a kastélyokat illetve a falut tennénk ismertté hanem egyre több és több látogató is

jönne. „A kastély árnyékában egy új nemzedék hagyja beosonni a romlást, hagyja

az értékeket megszökni, és beleéli magát egy olyan kétes erkölcsi rendből, amely

a gazdagság másfajta megélésének természetes következménye.” (Wass Albert: A

kastély árnyékában, borítón)

24

Bibliográfia

Asztalos István: Vándorlom a világot…. Petőfi múzeum, Aszód,1985

Múzeumi füzetek, 14.szám,Aszód, kiadás éve nincs

Múzeumi füzetek, 19.szám , Aszód, 1981

Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó

Kft, kiadás éve nincs

Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia

világa a századvégi Magyarországon. HG&Társa Kiadó, Budapest, 1994

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, 2005

Fogarasi Klára: A régi világ falun; Helikon Kiadó, 1996

Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1699-1728,

Aszód, 1984

Horváth Lajos. A Galga-mente történetének írott forrásai 1686-1711,

Aszód, 1938

Jenkei László: Értekezés a turizmus elméletének szociológiai irányzatáról;

a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi

Főiskolai Kara;2004

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987

Magyarország idegenforgalma, Cartographia kiadó, Budapest, 2006

Markó László: Egyetemes lexikon, Officina Nova Kiadó, 1994

Novák László – Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve. Szekszárdi

Nyomda Kft, Szekszárd, 1997

Wass Albert: A Kastély árnyékéban, Mentor Kiadó, 1998

Internetes források:

Turizmus Bulletin:

itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_04/TuTe3.htm, letöltve:

2009.11. 08)

Holiday in a castle: www.holidayinacastle.com/ , letöltve: 2009.11.08.

Kálnoky fogadó honlapja: kkuria.fw.hu/, letöltve: 2009.11.01

Ibrányi kastély honlapja, www.ibranyi-kastely.com/ , letöltve: 2009.11.01

25

Galgagyörk honlapja: Galgagyörkről,

www.galgagyork.hu/galgagyork.htm , letöltve: 2009.11.01.

Melléklet

Kérdőív

1. Nyaralt már belföldi utazása során magyar korabeli

kastélyokban?

igen

nem

2. Ha nem, meglátogatna-e kastélyszállókat?

ha lenne rá lehetőségem igen

nem

3. Milyen elvárásai lennének egy ilyen kastélyszállóban eltöltött

nyaralással kapcsolatban? Állítsa sorrendbe, kezdje a legfontosabbal! 1:

legfontosabb

változatos programkínálat

wellness

korabeli bútorzat

egyedi stílusú szobák

korabeli hangulat

régies ételek

erdős, parkos környezet

egyéb:…………………………..

4. Mitől tart jónak egy kastélyszállót?

26

5. Milyen szolgáltatásokat tart alapvető fontosságúnak?

wellness (szauna, medence, masszázs)

fogászat

fodrászat, manikűr

bébiszitter

fitnesz-terem

tájékoztató füzet a kastélyról, helységről

egyéb:………………………………..

6. Milyen programok érdekelnék egy kastélyszállóban való nyaralás

során?

wellness

biciklitúra

gyalogtúra

állatsimogató

vadászat

uszoda

idős emberekkel való beszélgetés a régi időkről

étel- és borkóstolás

lovaglás

disznóvágás

szüreti felvonulás

naplementenézés

csónakázás

parasztlakodalom

27

kenyérsütés kemencében

tehénfejés

lovas kocsikázás

bográcsgulyás készítés

korabeli ruhák felpróbálása

7. Tett-e már kirándulást kastélyokban Magyarországon?

igen

nem

8. Milyen elvárásai lennének egy kastélytúrával (mely során több

kastélyt lehetne megnézni) kapcsolatban? Állítsa sorrendbe, kezdje a

legfontosabbal! 1: legfontosabb

idegenvezető érdekes régi történetekkel

gyorsan végigjárható túra

ebéd is legyen a túra része

idős emberek elbeszélése is legyen a túra része

ne kelljen nagy távolságokat megtenni

a tulajdonosokkal is lehessen találkozni

régi berendezésű szobák

szórólapok a kastélyokról szóló információkkal

makett a kastély korabeli kinézetéről

egyéb:……………………………..

9. Részt venne-e a kastélytúra vagy kastélyszállóban való pihenése

során a régi falusi éltet bemutató előadáson, körbevezetésen?

igen

nem

28

10. Értékelje, hogy mennyire érdekelné-e az idős, falusi emberek

elbeszélése a korabeli időkről? 1: egyáltalán nem érdekel; 5: mindeféleképp

érdekelne. Karikázza be a megfelelőt!

1 2 3 4 5

11. Kora:

0-18

25-39

40-54

55 felett

12. Neme:

nő

férfi

Képek

Kálnoky Fogadó honlapja (letöltve: 2009.11.01.) http://kkuria.fw.hu/

29

Gosztonyi kastély, Galgagyörk honlapja: Intézmények: Óvoda (letöltve

2009.11.01) http://www.galgagyork.hu/ovoda.htm

Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület honlapja (letöltve:

2009.11.01.)

30

http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.gkrte.hu/upload/N-

Galgagyork.jpg&imgrefurl=http://www.gkrte.hu/public/acsazs.php%3Fker%3DG

&usg=__h0Wu2S30G6NXDmJWRc2hJRwNF6o=&h=320&w=467&sz=30&hl=

hu&start=2&um=1&tbnid=IHuikzEKs0EBoM:&tbnh=88&tbnw=128&prev=/ima

ges%3Fq%3Dtahy%2Bk%25C3%25BAria%2Bgalgagy%25C3%25B6rk%26hl%

3Dhu%26sa%3DN%26um%3D1

Doblhoff kúria Galgagyörk honlapja (letöltve: 2009.11.01.)

http://www.galgagyork.hu/kepek.htm

31

Ibrányi kastély honlapja (letöltve: 2009.11.01.)

http://www.ibranyi-

kastely.com/index.php?option=com_joomgallery&func=detail&id=1&Itemid=53

32

Térkép

forrás:www.hiszi-map.hu

(images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.hiszi-

map.hu/catalog/albums/magyar/pest/normal_galgagyork.jpg&imgrefurl=http://ww

w.hiszi-

map.hu/catalog/displayimage.php%3Falbum%3D13%26pos%3D53&usg=__hsK

L0pJ6TKpT436SUqoAo8RFkMA=&h=316&w=400&sz=30&hl=hu&start=2&u

m=1&tbnid=q3Ov80IpG6JcCM:&tbnh=98&tbnw=124&prev=/images%3Fq%3D

galgagy%25C3%25B6rk%26hl%3Dhu%26um%3D1) letöltve: 2009. 11.18

33