Download - Galgagyörki kastélyok
1
Kodolányi János Főiskola
Turizmus Tanszék
A Galgagyörki kastélyok turisztikai hasznosítása
Konzulens: Dr Füreder Balázs
Készítette: Nyemecz Szandra
Turizmus és vendéglátás szak
Szálloda szakirány
Budapest
2009
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ......................................................................................... 3
2. Problémafelvetés ............................................................................. 5
3. Kutatási módszerek .......................................................................... 6
3.1. Primer kutatások ........................................................................ 6
3.2. Szekunder kutatások .................................................................. 6
4. Galgagyörk és a kastélyok történelme .............................................. 7
5. A kastélyok ....................................................................................... 8
5.1. Tahy-kúria .................................................................................. 9
5.2. A Kálnoky-Bedő kúria ............................................................... 10
5.3. Gosztonyi-kúria ........................................................................ 11
5.4. Ibrányi kastély .......................................................................... 11
5.5. Doblhoff kúria .......................................................................... 12
6. Turizmus ........................................................................................ 13
7. SWOT- analízis ................................................................................ 15
8. Kérdőívelemzés .............................................................................. 17
9. Összegzés ....................................................................................... 21
Bibliográfia ........................................................................................... 24
Melléklet .............................................................................................. 25
Kérdőív ................................................................................................. 25
Képek ................................................................................................... 28
Térkép .................................................................................................. 32
3
1. Bevezetés
Lakóhelyemet, Galgagyörköt hatalmas erdők ölelik, patakok
teszik romantikussá és friss levegő lengedezi körül az itteni régies hangulatú
épületeket. „Györk, Tót Györk, Horna Jutka. Elegyes tót falu Pest vármegyében,
birtokosa Párnitzky Uraság, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik
Aszódhoz és Atsához is egy mérföldnyire, határja középszerű, vagyonnyai
meglehetősek, Pesten piatzozása hasznos, második Osztálybéli. –Igy irta le a
települést Vályi András 1799-ben.” (Asztalos István: Vándorlom a világot, 75.
oldal) (Galgagyörk térkép: lásd melléklet)Galgagyörk Budapesttől 50 kilométerre
található, 1000 fős kis település. A Mátra és a Bükk hegység előterében fekvő táj
a pliocén földtörténeti korszak végén és az egész jégkorszakon át fejlődött, melyet
a folyók építettek hordalék- és törmelékkúpos területté. Az éghajlat hűvösebb a
dél-alföldinél, de az itteni domboldalak déli lejtői különösen alkalmasak a szőlő-
és gyümölcstermesztésre. ( Novák László – Kasza Sándor: Pest megye
kézikönyve, 150. oldal)
Öt kastély bújik meg ebben a kis, kicsit több mint 1000 fős lakosú
településen. Motivációm az volt, hogy bemutassam ennek a nem ismert falunak –
a még „fel nem fedezett” – turisztikai kincseit. Az öt kastély hatalmas beruházási
és bevételi lehetőséget jelent. A kastélyokat egyre inkább átépítik, nem állnak
védelem alatt, holott nagy múlttal rendelkeznek és nem elismert kincsei a falunak.
Célom, hogy feltárjam a turisztikai hasznosíthatóságukat, ezzel is egy kezdő
lépést adva a fejlesztés megindításának.
Tulajdonképpen az itt álló épületek mi célt is szolgáltak? „Nincsen rózsa
tövis nélkül, tartja a közmondás –de talán épp ennyire igaz, hogy nincsen báró
kastély nélkül! Valamire való arisztokratának szüksége van olyan lakóhelyre,
amely első pillantásra jelzi, nem hétköznapi halandó él a falai közt. [..]Ezért is
4
jelezte világosan a saját kastély az igazi rangot [..] A vidéki környezet
hierarchikus viszonyai és a modern világtól valórészleges elszigeteltség,, a park
révén teremtett külön „átmeneti övezet”, az épület méretei, stiláris értékei, a benne
felhalmozott történelmi, illetve művészi tárgy- és emlékanyag együttesen a
megállított időt szimbolizálták. Egy kiváltságos csoport itt őrizhette meg a
legtovább azt a feudális önreprezentációt, amelyben a legtermészetesebb módon
élhette át annak élményét, hogy más és több, mint a többi ember.”(Baji Etelka -
Csorba László:Kastélyok és mágnások, 11.oldal)
Magyarországon a több ezer hazai kastélynak a fele már eltűnt, romos,
romló állapotú. Az évszázadokon át épülő, alakuló úri lakok, rezidenciák, paloták
csodálatos építőművészeti, díszítőművészeti alkotások. Számomra a kastély
minden, a kultúra szintézise: műalkotás, fotótéma, olvasmány, esztétikai élmény,
úti cél, történelem, muzeális érték, az arisztokrácia világa, nemzeti büszkeség, a
magyar igényesség és hatalom jelképe. Kastély nélkül szegényebb volna a világ,
kevesebb a művészet, egysíkúbb a magyar táj. (Bagyinszki Zoltán: Magyar
kastélyok, 3. oldal)
Galgagyörkön kastélyt és kúriát is találhatunk egyaránt. De mi is a
különbség? A kastély általában kerttel övezett, szabadon álló, az uralkodó, a
földesúr lakóhelyének számító reprezentatív épület. A kúria a vidéki magyar
nemesség udvarháza. (Markó László: Egyetemes lexikon, 460.oldal, 516.oldal)
A szakdolgozat célja, hogy az öt épületet bevonja a magyar
kastélyturizmusba. A kastélyturizmus az üdülőturizmus egyik kategóriájaként
használt fogalom, a sajátos szálláshely kínálata alapján megkülönböztetve. Része
lehet a falusi turizmusnak is.(Jenkei László: Értekezés a turizmus elméletének
szociológiai irányzatáról, 60.oldal)
5
2. Problémafelvetés
Magyarországon jelenleg 700 kastély és megközelítőleg 100 vár áll
műemlék védelmi felügyelet alatt. Turisztikai hasznosítása 90 kastélynak történik,
míg 51-ben kastélyszálló működik.(Magyarország idegenforgalma – atlasz) Dr.
Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a
magyarországi kastélyok száma. A fenti adatokból látható, hogy Magyarország
bővelkedik a kastélyokban és kastélyszállókban. Magyarországon a
kastélyturizmus még csak gyerekcipőben jár. Ahhoz képest, hogy mennyi kastély
van, nem sokat hasznosítsanak, így feltehetőleg ezeket nem is óvják megfelelően.
Lakóhelyemen, Galgagyörkön öt kastély is található. Ezek a Tahy, Ibrányi,
Kálnoky, Gosztonyi, Doblhoff kastélyok. Ha a galgagyörki kastélyokat, kúriákat
szeretnénk turisztikailag hasznosítani, felmerül a kérdés, hogy megéri-e. Hisz
annyi kastélyszálló van sokkal ismertebb helyeken, és modernebb környezetben.
Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy mi újat tudna Galgagyörk
mutatni, amivel a kastélyturizmusban új résztvevőket és más kastélyok vendégeit
ide tudná csalogatni. Mi kell ahhoz, hogy az egész működjön, és fent maradjon?
6
3. Kutatási módszerek
Szekunder és primer kutatásokat is végeztem.
3.1. Primer kutatások
Primer kutatásaimat kérdőív illetve interjú segítségével végeztem.
Harminc kiküldött kérdőívből harminc, fele nő és fele férfi vissza is érkezett. A
kutatásban megkérdeztem olyanokat, akik már nyaraltak kastélyszállóban illetve
olyanokat is akik még nem. Célom az volt, hogy kiderítsem, mit tartanak a
látogatók legfontosabbnak egy kastélyszállóban, milyen szolgáltatásokat
igényelnek, illetve ha kastélytúrán vesznek részt mik az elsődleges prioritások.
Interjút négy emberrel készítettem. Matejcsok János volt polgármesterrel aki a
kastélyok hasznosítását annak idején szorgalmazta, de az emberek egyet nem
értése meghiúsította tervét, illetve gyermeki élményeit mesélte el. Bátyiné
Nyemecz Júliával aki a szlovák kisebbségi önkormányzat tagja illetve a régi
galgagyörki emberek, a történelem nagy kutatója. Szolcsányi Juliannát is
készítettem interjút, aki emlékszik még az itt élő grófokra, bárokra,
kastélytulajdonosokra, illetve mesélt még a régi hagyományokról, szokásokról.
Nyemecz Erzsébet szintén a régi élményeit mesélte el a kastélyokkal
kapcsolatban.
3.2. Szekunder kutatások
Szekunder kutatásaimat nagy nehézségekkel végeztem, hisz ebben a
témában még senki nem írt könyvet. Kertész Erzsébet Zöldfa utcza 38 című
regényét olvastam el, ami a Tahy kastélyban játszódik. Ebből kiderült számomra,
hogy milyen lehetett a régi élet a szolgálókkal, földbirtokokkal, hagyományokkal.
Baji Etelka és Csorba László könyvét használtam arra, hogy megtudjam, hogy a
társasági élet, a vadászat, vagy épp a kastélyok milyenek voltak az arisztokrácia
világában. Az aszódi Petőfi múzeumban Múzeumi füzetek illetve a Galga-mente
történetének írott forrásai sorozat segített a történelem feltárásában,
megismerésében. Szerencsére az öt kastély közöl kettő fogadóként üzemel, így
ezek honlapját is tudtam szekunder kutatásaim során használni.
7
4. Galgagyörk és a kastélyok történelme
Az Északi-középhegységben, a Cserhát dombjai között bújik meg
Galgagyörk. A falut kétfelől dombok, erdők - Szilágyi és Ecskendi erdő -
koszorúzzák. A házak félig a domboldalakra félig a Galga patak völgyébe épültek.
Ősidők óta lakott hely, a falu délkeleti részén avarkori sírokat tártak fel a kutatók.
A X-XI. Századból származó tárgyi emlékek az itt eltemetett honfoglaló
magyaroktól valók. A községet 1484-ben Gerge néven említi először oklevél. A
falu eredetileg a Széchy család ősi birtoka volt, majd 1540 körül királyi
adományként Werbőczy István tulajdonába került. Az 1683-as esztendőben lakott
helységek között írták össze. A szlovák ajkú lakosság betelepülése a Rákóczi-féle
szabadságharc után 1711-1723 között volt a legjelentősebb. (Galgagyörk
honlapja, Galgagyörkről, www.galgagyork.atw.hu, letöltve:
2009.11.01.)„Nagyobb létszámú szlovák nyelvű lakosság Acsán, Csőváron és
Tótgyörkön található a XVII. század végén, majd a fordulóján Domonyban is.” (
Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1686-1711, 13.oldal)
Ennek köszönhető talán az is, hogy az 1720-as összeírásban Tót-Györkként a
nemes községek között szerepelt a falu.
A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több
birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot építtettek maguknak
Galgagyörkön - Ibrányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastély -. A
kastélyok, kúriák mellett a település legmeghatározóbb épülete, amely az
érkezőnek a faluba lépve egyből feltűnik, a dombon lévő evangélikus templom,
amelynek gyülekezete 1650-től fennáll.
1910-ben a helység legnagyobb birtokosai Tahy István, Ibrányi Mihály és
Doblhoff Erik voltak. A háború után a kitelepítésnek-kitelepülésnek köszönhetően
jelentős lakosságvándorlás indult Csehszlovákiába. A faluból 82 család 270 tagja
vágott neki a Felvidéknek. Nagyrészük Galgagyörk testvérfalujának - Jelka-
környékén telepedett le.(Galgagyörk honlapja:
Galgagyörkről,.www.galgagyork.atw.hu, letöltve: 2009.11.01)
„és nem utolsósorban Galgagyörk (Tótgyörk) pecsétjén puskás férfi. Ez
utóbbi inkább kifejezheti a parasztvármegye jelenlétét. mint más. Hiszen a
8
parasztvármegye lényegében a parasztság fölfegyverkezése, fölvegyerzése volt az
alapjaiban megrendült közbiztonság helyreállítására és önvédelemre.” (Asztalos
István: Múzeumi füzetek: 19.szám, 102. oldal)(Galgagyörk pecsétje: lásd
melléklet)
5. A kastélyok
(Nyemeczné Bátyi Júlia, Matejcsok János, Szolcsányi Julianna, Nyemecz
Erzsébet elmondása alapján; Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38 alapján)
A falu életét, fejlődését alapvetően meghatározta, hogy a XVII. századtól
több birtokosa volt földjeinek. A nagybirtokok művelését a középkorban a
jobbágyok végezték. „A földesúri terjeszkedések oda vezetnek, hogy csökken a
jobbágytelkek száma, így például […] a tótgyörkiek (ma Galgagyörk) a 17 1/2
telekből 1828-ban már csak 6 telket mondhatnak magukénak. „ (Asztalos István,
Múzeumi füzetek 14, 44.oldal) Az 1853-as nyílt császári parancs elrendelte a
jobbágyfelszabadítás végrehajtását a 48-as törvényeknek megfelelően. Ezután a
földbirtokokat a felszabadított jobbágyok, vagyis zsellérek, cselédek művelték.
Bátyiné Nyemecz Júlia elmondta, hogy a földbirtokos családok 5 úrilakot
építettek Galgagyörkön. A kúriák körüli munkákra a faluból fogadtak szolgákat
szolgálókat. Az elemi iskolát elhagyó lányok – 12-14 évesen – többen itt kerestek
kenyeret. Mindenféle házimunkát végeztettek velük: takarítást, mosást, konyhai
kisegítést gyermekek felvigyázását.”Magyarország felemás társadalmi-gazdasági
fejlődése következtében az ország különböző vidékein élő parasztság is más és
más módon találta meg a boldogulás lehetőseit. Az elmaradottabb terülteken még
önellátó parasztgazdaságok működtek, mindenki egész életében a család számára
dolgozott.” (Fogarasi Klára: A régi világ falun, 67. oldal)
Szolcsányi Julianna boldogan emlékszik vissza az akkori időkre: „Amikor
befejeztem a hat osztályt, már akkor elmentem szolgálni. Laktak itt földbirtokos
urak, én a Kálnoky Bedő Béláéknál voltam, 12 éves kortól, 16 éves koromig,
egészen addig, amíg férjhez mentem 1939. október 23-án. Én ott már pénzért
dolgoztam. Pontosan 15 pengő volt egy hónapra a fizetésem. Jól éreztem ott
magam, jókat ettem. Megtanultam becsületesen, tisztán végezni a dolgomat. Erre
szívesen emlékszem, és még a fiatalságomra. Az volt a legjobb.”
9
Nyemecz Erzsébet elmondja, hogy az idősebbek lehettek szobalányok,
vagy segítők a konyhán a szakácsnő mellett. A fiúk ugyanígy szolgálhattak, mint
kocsisok, kertészek, aratók vagy mindenesek a birtokosoknál. „A Kálnoky
nagyságos úr azt mondta nagyapámnak, hogy a 4 fia közül adjon egyet hozzájuk
szolgálni. Így került oda apám. Kálnokyné nagyságos asszony a Vác melletti
Máriaudvarról származott. Az volt a birtokuk. Szóval a nagyságos asszony szinte
fiaként bánt az apámmal. Kertészkedett, felügyelt a méhesre, a jégveremből kiadta
a húsokat a konyhára. A verembe télen, amikor a Galga befagyott kocsiszámra
hordták a csákányokkal tört jeget. Több ilyen verem is volt a faluban, minden
uraságnak külön.” A földbirtokosoknak gondoskodniuk kellett lakhatásról
azoknak a zselléreknek, cselédeknek, akik máshonnan vándoroltak ide, vagy saját
felszabadított jobbágyaik voltak. Cselédházakat építettek. Ilyen házak a faluban a
mai fő út mentén a vegyesbolt és a kocsma mellett, valamint a melléküzemágak
helyén álltak. Ezeket Tahy István birtokos építette. A templom alatti cselédházak
a Gosztonyi család tulajdonában voltak. A mai varrodai melléküzemág helyén, a
Szilágyi úton Ibrányi Mihály birtokos cselédháza állt. A birtokosoknak a
külterületeken, távolabbi földeken tanyái is voltak.
5.1. Tahy-kúria
Az egykori, a XIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát
(kép: lásd melléklet) a későbbiekben klasszicista módon építették át mely ma a
polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római
katolikus kápolnát rendeztek be. ( Novák László – Kasza Sándor: Pest megye
kézikönyve). A Tahy családnak a közéletben igen nagy szerepük volt. A háború
előtt megyegyűléseket tartottak a kastélyban, a háború után a portugál-magyar
nagykövetség itt kapott helyett. Az 1800as évek végén kiépítették az iskolát. A
kastély mögött tenisz- és lovas pályát illetve gazdasági területeket (istállók)
alakítottak ki, illetve ide temették el Tahy István dédapját –alispán- egy hatalmas
márvány sírba, amit azóta már nem lehet látni. Miután a Sturmann család is
rokonságba került a Tahy családdal átépítették a kastélyt. Hatalmas szalont
alakítottak ki, melyet csodálatos freskók díszítettek. A kastélyban kiépítettek egy
10
áramfejlesztőt is, mely árammal látta el mind a kastélyt, mind a Tahyék által
megépített szeszgyárat A kastélyban a fűtést meleg levegővel oldották meg. Az
épület alatt fafűtéses kazánok működtek és ezekből a meleg levegő a szobák
plafonján lévő rácson áramlott be és a padlón ment vissza. A háború után
államosították az épületet, a családtagok Portugáliába, Németországba és USA-ba
menekültek. Ezek után az épületben művelődési házat alakítottak ki, melyben – a
környéken először színház működött- továbbá itt kapott lakást egy villanyszerelő,
egy állatorvos és egy rendőr is. 1994-1996 közt az önkormányzat az épületet
felújította. (Matejcsok János elmondása alapján) Jelenleg a polgármesteri hivatal,
gyermek- és felnőtt orvosi rendelő, művelődési ház található benne. A hatalmas
szalon a fűtési rácsokkal mind a mai napig bejárható, bár a freskók már nem
láthatóak. A kastély oszlopsoros terasszal, a Tahy család és –az átépítést végző-
Sturmann család címerével –az épület homlokzatán- illetve egy nagy kerttel
visszahozza a régi idők hangulatát.
5.2. A Kálnoky-Bedő kúria
A Kálnoky-Bedő kúria (kép: lásd melléklet)műemlék, 1780 körül copf
stílusban épült, később klasszicista átalakítást végeztek rajta. Egy ideig az Ibrányi
család birtoka volt, majd Kálnoki-Bedő Béla, az Afrika-kutató vásárolta meg,
jelenleg a Rolkó család tulajdonában van. Az évek múlásával a kúria állapota
fokozatosan romlott, ám elszánt akarattal, nagyszerű és lelkes szakemberek
segítségével sikerült új életre kelteni ezt a csodálatos épületet, amely ma már régi
pompájában tündököl. Különlegességei közé tartozik a kézi kovácsolással készült
ablakrácsozat, a részben eredeti formájában megőrzött szabadtüzű konyha és a
lakosztály mennyezeti részén restaurált freskó. Külön említést érdemel, hogy a
helyiségek sarkaiban egykoron meisseni porcelánkályhák álltak, melyeknek
sajnos ma már csak a helye látható, bár közeli terveink között szerepel az
eredetinek megfelelő, folyosó felöl tüzelt kályhák helyreállítása.
( Kálnoky fogadó honlapja, www.kkuria.fw.hu, letöltve: 2009.11.01)
11
5.3. Gosztonyi-kúria
A volt Gosztonyi-kúriát (kép: lásd melléklet)–ma óvoda- 1735 és 1753
között Egry István földbirtokos építette, mely később örökösödés révén a
Parniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László
építette át az eredetileg barokk épületet.(Novák László. – Kasza Sándor: Pest
megye kézikönyve). A Gosztonyi család volt a második legnagyobb földbirtokos
család Tót-Györkön. Gosztonyiék házasság révén jutottak hozzá a kastélyhoz. Ők
kertészkedéssel és dinnyetermesztéssel foglalkoztak. Miután birtokaikat
államosították a faluban többen is kaptak a földeikből. A kastélyt hatalmas kert
övezi mind a mai napig, melyben több száz éves fák is találhatók. A háború után
magtárként használták az épületet, így a födémet később át kellett építeni, de mind
a mai napig megmaradtak a kandallók, melyek a régi időkre emlékeztetnek.
Később miután megszűnt a beszolgáltatási rendszer, az épületbe kerültek a felső
tagozatos iskolások. Miután 1976-ban 4 községet (Püspökhatvan, Acsa, Csővár és
Galgagyörk) összevontak, a felső tagozat Püspökhatvanba került. Az épület a
rendszerváltásig üresen állt, majd ide költözött az óvoda. (Matejcsok János volt
polgármester gyermekkori emlékei alapján)
5.4. Ibrányi kastély
Az eklektikus stílusban 1790 körül épült egykori Ibrányi kastélyban (kép:
lásd melléklet)lakók állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak. (
Novák László – Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve, 151. oldal). A kastélyhoz
tartozó magtár mind a mai napig egykori formájában áll. Az épületet belülről
festett csempék, falba épített szekrények, hatalmas könyvtár tette magával
ragadóvá. A kastély parkjában egy körülbelül 20 méter átmérőjű tó és ősfák
voltak Tulajdonosa báró Ibrányi Mihály ( híres Ibrányi család egyik
leszármazottja) Magyar Királyi honvéd huszár százados volt. Testvérének a fia
Vajai Ibrányi Mihály (altábornagy, a magyar Honvédség egyik utolsó
parancsnoka). Jó barátságban volt a családdal és e kapcsolatok révén gyakori
12
vendég volt itt Horthy Miklós kormányzó és családja. Ezáltal Báró Ibrányi leánya
Doblhoff Lily tollából jelent meg 1938 -ban a könyv Horty Miklósról. Doblhoff
Lily aktívan részt vett az akkori irodalmat, és művészetet kedvelő családok
összejövetelein( Hatvany család),és találkozott sok híres író-költővel. II világ
háború kezdetén Svájcba emigrált és a Szabad Európa rádió munkatársa lett,
később a Magyar Emigráció egyik alelnöke volt.Báró Ibrányi és felesége Brüll
Olga itt nyugszik a parkban lévő kriptában. Az Ibrányi kastély jelenleg
fogadóként üzemel, a tulajdonosok megpróbálták teljes mértékben visszaállítani a
kastély múltbelo kinézetét. (Ibrányi kastély honlapja, www.ibranyi-kastely.com,
letöltve: 2009.11.01)
5.5. Doblhoff kúria
A Doblhoff kúriáról (kép: lásd melléklet) sajnos csak kevés adat maradt
fenn. Ez a kastély a legjobban megőrzött. A háború előtt községháza volt. Jelenleg
egy család lakik benne, hatalmas parkkal, csodálatosan megőrzött szobákkal
rendelkezik.
Matejcsok János elmondja, hogy az öt kastély a mai napig funkcionál. A
II. világháború után az épülteket és az őket övező parkokat államosították, községi
tulajdonba kerültek. Ezekben a stílusos, szép régi épületekben kapott helyet
néhány évig iskola, tanácsház, könyvtár, Tsz irodák, varroda. Ma a legrégebbi
épületben a Gosztonyi kúriában van az óvoda. A Tahy család kastélyában a
polgármesteri hivatal, kultúrotthon és orvosi rendelők kaptak helyet. Három szép
kúria magánkézbe került. Az Ibrányi és Doblhoff ház lakóépületenként a Kálnoky
Bedő kúria panzióként üzemel-.
13
6. Turizmus
Nem vágytál-e mindig is arra, hogy grófkisasszony vagy gróf legyél? Jól
érzed magad a romantikával és történelemmel fűszerezett rejtélyes
kastélytornyokban és pincékben? Felejtsd el a mindennapokat, hagyd magad
mögött az idilli környezetért, a szőlőföldekért. A hétvége egyedülálló élménnyé
válik. tekints vissza a korabeli időkre. (Holiday in a castle,
www.holidayinacastle.com, letöltve: 2009.11.08.)
Galgagyörk egy eldugott kis falu, mégis az öt kastéllyal akkora turisztikai
lehetőségek rejlenek benne, amekkorára senki sem gondolt még.
Arra keressük a választ, hogy hogyan tegyük különleges attrakcióvá őket.
Mitől lenne más attrakció Galgagyörk, mint a többi kastélyszálló? Ha
összehasonlítjuk, a magyarországi kastélyszállókat mindenütt ugyanazt találjuk:
régies hangulat, ódon bútorok, hatalmas kádfürdők, korabeli ruhákba öltözött
pincérek, hatalmas parkok, szökőkutak…..De hol van még egy olyan település
ahol öt kastély maradt fenn majdnem tökéletes állapotban? Azt gondolom
Galgagyörknek az a legnagyobb attrakciója, hogy nem egy, hanem öt kastélya
van. Így máris megvan a különleges élmény! Nyaraljanak a vendégek egyből öt
helyen! Vagyis kínáljuk „csomagként” a kastélyokat! Az ideérkező vendégeknek
felkínálnánk, hogy választhatnak, melyik kastélyban hány éjszakát szeretnének
eltölteni, illetve milyen programokon szeretnének részt venni. Lehetőség lenne
mind az öt kastélyt végigjárni, történelmüket megismerni.
A kastélyokban más-más szolgáltatások lennének elérhetőek. Az Ibrányi
kastélyban lenne a wellness rész – hisz ez már most is kialakulóban van-, innen
indulna a csónakozásra és naplementenézésre induló csoport – hisz innen van a
legközelebb erre alkalmas tó-. A Kálnoky Kúriából indulhatnának a vadászat,
bicikli, gyalogtúra iránt érdeklődők, illetve itt lehetne korabeli ruhákat felpróbálni.
A Doblhoff kastély hatalmas istálló helyiségekkel rendelkezik, így itt lehetne
állatsimogató, lovaglás, tehénfejés és lovas kocsikázás. A Gosztonyi kastély
hatalmas parkjában bográcsgulyást lehetne főzni, a konyhájában lévő kemencében
pedig kenyeret sütni. Az idős emberekkel való beszélgetés, étel- és borkóstolás a
galgagyörki parasztházakban lenne, a vendégeknek lehetőségük lenne felkeresni
az itt lakókat, ezzel is lehetőséget adni a kapcsolatteremtésre és arra, hogy az ide
14
látogatók később visszajöjjenek. A disznóvágás, parasztlakodalom, szüreti
felvonulás idényjellege miatt évente egyszer kerülne megrendezésre a falu
főterén. A kastélyok közti távolságot lovon, lovas kocsin, biciklin és gyalog
lehetne megtenni, hisz a legnagyobb távolság maximum 10 perc.
A két fogadóként üzemelő kúriába is nagyon sok vadász jön. Galgagyörk
kiemelkedően jó vadászat szempontjából. Az ideérkezők főleg külföldiek, így ha a
vadászatot összevonnák valami egészen különlegessel valószínűleg a családjukat
is magukkal hoznák. Míg a gyerekek állatot simogatnának, lovagolnának, a nők
szaunáznának, illetve régi ételek főzését tanulnák meg, a férfiak nyugodtan
vadászhatnának. Akár még versenyeket is szervezhetnénk.
Az itt lakók gyakran túráznak a közeli erdőkben, hisz számtalan forrás,
várrom, természetes erő, illetve vadászház teszi még hangulatosabbá a
környezetet. Bicikliút és turistaútvonal kiépítésével sok erre túrázó az este be
közeledtével, még ha csak egy éjszakára is, de a kastélyszállók vendége lenne.
Galgagyörk marketingjét is lehetne ezekre a természeti kincsekre építeni.
Konferenciákat, illetve csapatépítő tréningeket is lehetne rendezni, hisz a
kastélyok nagy befogadóképességűek és változatos a programkínálat is.
Mivel két kastély most is fogadóként üzemel, csupán a másik hármat
kellene kicsit átalakítani. Több szoba kialakítása, illetve a régi állapot
visszahozása lenne az elsődleges feladat.
15
7. SWOT- analízis
A vállalat erősségeinek és gyengeségeinek, illetve lehetőségeinek és
fenyegetettségeinek összefoglaló elemzése. (Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan,
460.oldal)
Erősségek Gyengeségek
kevés lakos: könnyebb kapcsolatot
teremteni
helyiek támogatnak mindenféle
kezdeményezést
szép természeti környezet
öt jó állapotú kastély
nagy befogadóképességű
idősek emlékei
csónakázó tó
gazdasága főként mezőgazdasági
jellegű
rossz közlekedés
nem ismert
emberek hozzáállása
átépítés
szponzorhiány?
Lehetőségek Veszélyek
falumúzeum
korhű rendezvények
pályázatok
utazási irodákkal együttműködés
nehéz lenne fenntartani
pénzügyileg megérné egy ekkora
beruházás
vezető kellene
versenyképes?
együttműködés?
kihasználtság
16
Elvégeztem egy Swot-elemzést, hogy láthatóbb legyen, miben rejlenek
problémák.
Erősségnek számít, hogy mivel kevés Galgagyörk lakossága könnyebb a
vendégekkel kapcsolatot teremteni. Az itt élők kedvesek, szívesen fogadják a
turistákat, érdeklődőket. Már korábban is volt kezdeményezés arra, hogy
kialakítsanak egy szobát, ahol az idősebbek mesélhetnek a fiatalabbaknak a régi
időkről. Így biztos vagyok benne, hogy életre szóló barátságok alakulnának ki és
a visszajáró vendégek száma nőne és nőne.
Jelenleg is támogatnak mindenfajta kezdeményezést, ami a falu javát
szolgálja, bár a veszély fenn áll, hogy az együttműködés nem lenne tartós. Az
embereknek tartósan, szorosan egyet kellene értenie, közösen megvalósítani és
fenntartani a vállalkozást, és sajnos ez a legtöbb esetben nem így működik.
A kastélyok mellett egy falumúzeum kialakítása még inkább segítene az
idelátogatóknak, hogy megismerjék a falu múltját, mindezt kibővíthetnék
rendezvényekkel, akár régi hagyományok, ünnepek, szokások bemutatásával.
Az itt élők a mezőgazdaságból ének, így főleg az idősebbeknek nehézséget
jelentene egy új ágazatra történő átállás. Nyilván az egész kiépítése, kialakulása,
és a fejlődés útján való elindulása nehézkes lenne, de akaraterővel ez megoldható
lenne. Rengeteg embert lehetne elhelyezni, hiszen kastélyonként minimum 10
ember jelenleg is elfér, átalakításokat követően pedig akár a duplája is. A nagy
befogadóképesség miatt konferenciákat, csoporttréningeket lehetne tartani.
A kastélyok kínálatát erősíti az itt található csendes, erdőkkel, tavakkal,
patakokkal, forrásokkal övezett környezet, illetve a kastélyok megmaradt korhű
állapota.
A falu infrastruktúrája sajnos nem eléggé kiépült, így busszal, vagy
vonattal nagyon körülményes megközelíteni, az ideérkezők csak kocsival
érkezhetnének, ami tartósan forgalom visszaeséshez vezetne.
Marketingre rengeteget kellene költeni, hisz a falu nem ismert, és egy-két
hirdetéstől nem fognak vendégek özönleni, így egy jól megtervezett, dinamikus,
erőteljes marketing kellene. A nagy költségvonzat miatt szponzorokat kellene
találni, ami elég nehéz feladat ebben a válságos időszakban, bár pályázatokkal
biztosan lehetne fejlesztéseket véghezvinni, illetve utazási irodákkal
17
együttműködve még több vendéget tudnánk idevonzani. Veszélyként fent áll,
hogy ekkora beruházás után mégsem lenne, annyi vendég amennyi nyereséget
jelentene a falunak, bár ezt még marketinggel lehetne orvosolni, de az újabb
költségvonzatot jelentene. Az egész élére egy vezető lenne szükséges, aki mind
szakmailag mind emberileg odaillik, illetve helybéli, hisz csak így tartja szem
előtt a falu sorsát. Sajnos ilyen embert nagyon nehéz találni. Az öt kastély illetve
programok, faluház üzemeltetése, fenntartása nagyon költséges, így kis
kihasználtság mellett nem érné meg üzemeltetni.
8. Kérdőívelemzés
A kutatást egy primer írásbeli megkérdezéssel végeztem, melyhez egy tíz
kérdésből álló kérdőívet használtam. Azoknak az embereknek a véleményére
voltam kíváncsi, akik már szálltak meg kastélyszállóban, vagy kirándultak már
kastélyokban. Harminc darab kérdőívet töltettem ki, férfiakkal és nőkkel azonos
arányban.
A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy a megkérdezett nyaralt-e már
belföldi kastélyban. A megkérdezettek 53%-a már igen, a többi nem. Akik még
18
nem nyaraltak kivétel nélkül mind eltöltenének pár napot kastélyokban. Én még
sosem nyaraltam kastélyban, de azt gondolom mindenkinek álma, hogy egyszer
eltöltsön pár napot egy ilyen helyen és átérezze ezek hangulatát.
Az elvárások a harminc embernél nagy hasonlóságot mutattak. A z első
három legfontosabbat vizsgálva a hangulat a stílus és a korabeli bútorok az, ami
egy kastélyszállóval szemben a legfontosabb elvárás. Második legfontosabbként
már megjelenik a stílus, hangulat és bútorok mellett a parkos környezet, és a régis
ételek. A programkínálat nem játszik fontos szerepet a kastélyszállóknál. Az
emberek arra a kérdésre, hogy mitől tartanak jónak egy kastélyszállót azt
válaszolták, hogy a hangulata miatt, a csend és nyugalom miatt, tehát
kastélyszállóinknál legfontosabb a hangulat, bútorzat, és stílus visszaállítása
lenne. Nyilván egy kastélyszálló a bútorok, a hangulat és az épület miatt vonzó és
egyedülálló attrakció. De meglepő, hogy ilyen helyen az embereknek nem fontos,
hogy programokon vegyenek részt és régies ételeket próbáljanak ki. Talán ez azért
van, mert a kastélyszállókban elsősorban rövid ideig maradnak az emberek és nem
az aktív pihenést részesítik előnyben. Ilyenkor mindenki át szeretné érezni az
egész hangulatot, jókat ennyi, pihenni és medencében ülni. Ezekre a fontos
tényezőkre kell odafigyelni a kastélyszállók kialakítása során. Ugyan a
vállalkozás rengeteg falusi, régies programot kínál ezért is egyedülálló attrakció.
Milyen elvárásai
vannak egy
kastélyszállóban
eltöltött nyaralása
során?
19
Arra a kérdésemre, hogy milyen szolgáltatásokat tartanak fontosnak egy
kastélyszállóban a wellnesst, a tájékoztató füzetet,a régies ételeket, és fitneszt
emelték ki a megkérdezettek, de a fogászat, fodrászat, manikűr egy embernek sem
volt fontos. A felsoroltakon kívül a megkérdezettek még fontosnak tartják a
borospincét. Az emberek többsége egy szállóban a fodrászatot, manikűrt és
fogászatot nem veszi igénybe, hisz ilyen helyeken jóval drágább a valószínűleg
azonos minőségű szolgáltatás. A bébiszitter azért nem emelték ki, mert ha a
gyerekeikkel mennek nyaralni végig velük is akarnak lenni, ha pedig nem akarnak
velük lenni, akkor elmennek hosszú hétvégére.
A programok közül a fenti programokat emelték ki a megkérdezettek. A
többi program lehetőségre egy válasz sem érkezett. A ruhapróbát, a csónakázást, a
naplementenézést, illetve a lovas kocsikázást elsősorban a nők választották, a
20
férfiak inkább a borkóstolást részesítették előnyben. Általában az emberek
ilyenkor azokon a programokon szeretnek részt venni, ami hangulatában illik a
kastélyokhoz. Extrém vagy modern sportokat ilyenkor nem űznek, inkább
romantikusabb, hangulatosabb programokat. A városi emberek elsősorban a
jellemzően falusi tevékenységeket próbálnák ki, a falusiak ezeket meg sem
jelölték.
A hetedik kérdésemre, hogy kirándult-e már korabeli kastélyokban kivétel
nélkül mindenki igennel válaszolt, amit talán az indokol, hogy a megkérdezettek
elsősorban középkorú, idős emberek, akik sok helyet bejártak már.
Arra a kérdésemre, hogy milyen elvárásai vannak egy kastélytúrával
kapcsolatban a megkérdezettek elsősorban az idegenvezetést, a régies
berendezést, az ebédet, illetve a kastély megismerését jelölték ki. Egyéb
válaszként érkezett, hogy a túra kis csoportokban működjön. Egyértelmű, hogy a
látogatók, ha ellátogatnak, valahová szeretnének valamilyenpontos információt
kapni és minél jobban megismerni az attrakciót. Az, hogy ebéd is legyen a túra
része, és hogy ne legyen messze az attrakció a lakóhelytől elsősorban a kényelmes
látogatók számára fontos.
Kilencedik kérdésemre, egy kivétellel, mindenki igennel válaszolt, vagyis
ha kastélytúrán vesznek részt, akkor igényelnének körbevezetést. Ez is az előbbi
21
megállapításból ered, hogy a turistáknak szükségük van az adatokra az
attrakcióról, a nélkül nem tudják élvezni.
Arra a kérdésre, hogy mennyire érdekli az embereket az idős emberek
elbeszélése, átlagosan három pontot adtak. Ez betudható talán annak, hogy sokan
ilyet még nem éltek át, és unalmasnak gondolják, illetve jó néhány a faluban élő
ember is volt a megkérdezettek közt akiket nyilván nem érdekel annyira az idősek
elbeszélése.
9. Összegzés
Galgagyörk egy apró falu Pest megyében, mégis akkora kinccsel
rendelkezik, amire senki sem gondolt még. „Ennek a falunak a saját területén és a
hozzá csatolt Almás pusztán vannak szántóföldjei két vetőre osztva […] a terület
közepesen termékeny […] legelőjük saját területükön, kivéve a parlagon hagyott
földeket, nagyon kevés […] szőlőhegyük nem sokat ér […]erdejük mérsékelten
hasznosítható […] két malmuk van […] halastavuk nincs. Kereskedelmük nincs.
A földek fekvése dombos-völgyes, nehéz megművelni.” (Horváth Lajos: A
Galga-mente történetének írott forrásai 1699-1728, 230.oldal) Az itt lakó idősebb
korosztály mind a mai napig a mezőgazdaságból él, holott régi forrásokból is
láthatjuk a falu mezőgazdaságilag nem a legmegfelelőbb. A fiatalabb korosztály
Vácra és Budapestre jár iskolába illetve dolgozni. A falu egyre inkább elöregszik,
hisz aki nem akar napi több órát utazni, és egy kis szórakozásra is vágyik –
Galgagyörkön nincsenek szórakozóhelyek- az valamelyik városba költözik el. Az
itt lévő öt kastély megoldaná mind a falu pénzügyi mind az előbb felsorolt
problémákat. A kastélyokat együtt „csomagként” kínálva egy egyedülálló
attrakciót találnának az ide látogatók. Az emberek összefogása, pályázatok,
beruházások, átépítések, és rengeteg marketing kellene ahhoz, hogy az emberek
megismerjék ezt a lehetőséget. Hogy megérné-e mindez? Gazdasági válság van,
rengeteg kastélyszálló egyre alacsonyabb árakkal kínálja magát, nagyon nagy
beruházások kellenek, illetve egy ilyen eldugott kis helyen mindenki azt mondaná
nem éri meg. De mégis! Hisz vegyük azt figyelembe, hogy egyedülálló élményt
nyújtanánk: egyszerre öt kastélyt végigjárni, tipikusan falusias programokon részt
22
venni, régies, izgalmas történeteket hallgatni, ízletes ételeket enni, abban a
kastélyban aludni, amelyik tetszik, mindezt a legnyugodtabb környezetben. „A
hagyományok tisztelete kötelező az új, a felnövekvő nemzedékek számára, azokat
óvni és ápolni kell. „ (Asztalos István, Múzeumi füzetek, 43.oldal )
A várak, kastélyok és egyéb kulturális örökségek jelenléte egy-egy
településen kiemelkedő turisztikai attrakciót jelent, és környezetük értékét is
jelentősen megemelik. Az ódon épületek, a régi falak által odacsalt
turistaforgalom nagyban hozzájárul a település, illetve a tulajdonos gazdasági
előrehaladásához, a kastély fenntartásához és további látogatóbarát szolgáltatások
kialakításához. Alapvetően négy, szorosan a kastélyokhoz tartozó turisztikai
funkciót különböztethetünk meg:
kastélyszállók, fogadók, tehát szállásadói funkció, valamint
konferenciák és egyéb üzleti, illetve baráti, családi találkozók megszervezése,
vendégvárók, éttermek,
múzeumok, amelyek kulturális vonzerőt jelentenek,
rendezvények, szórakoztató tevékenységek, tehát várjátékok,
hagyományőrző programok, zenei események, vásárok a kastély birtokán,
területén
A turizmus szempontjából legelőnyösebb, ha az egyes funkciókat
kombinálva színvonalas, komplex termékcsomagot hozunk létre. (Turizmus
Bulletin; www.itthon.hu, letöltve 2009.11.08.)
Galgagyörkön a kastélyszállókat régi állapotukba kellene visszaállítani
mindaddig, amíg az idősebbek emlékeznek rá, hogy hogyan néztek ki. Továbbá
néhány átépítés is kellene, hisz szállodákkal kapcsolatban vannak alapvető
követelmények. Több szoba, étkező, fürdőszobák, konyha illetve a programokhoz
szükséges berendezések kialakítása lenne az elsődleges feladat. Mivel öt különálló
épületről van szó az összehangolás lenne a legnehezebb munka, így
mindenféleképp kellene egy vezető. A kastélyokban régi ételeket is ki lehetne
próbálni a bográcsgulyás főzés, kenyérsütés, borkóstolás mellett, így egy étterem
kialakítása lehetne a további célkitűzés. Nyilván itt is felmerül a probléma, hogy
hogyan lehetne vendégeket idevonzani, kik jönnének ide. Ehhez további kutatások
lennének szükségesek. További cél lehetne egy falumúzeum kialakítsa is, hisz az
23
idősek –akik még emlékeznek a régi eseményekre, történésekre- nem lesznek
örökké. Így az emlékek rögzítése, dokumentálása, illetve egy múzeumban való
bemutatása a jövő generációinak a javát szolgálná. A kastélyszállók marketingjét
később a konferenciaturizmusra illetve csapatépítőtréningekre is lehetne
fókuszálni, mindehhez természetesen termek, berendezések illetve olyan
programok kellenének, amiket csapatban lehet végezni. Lakodalmakat,
születésnapi vacsorákat illetve bálokat is rendezhetnénk a kastélyszállókban,
mindezzel növelnénk annak az esélyét, hogy például a nálunk lakodalmat tartók,
később visszajáró vendégeink legyenek. Szervezhetnénk hétvégenként több napos
programokat: koncerteket, hagyományőrző esteket, gyerektáborokat, így nemcsak
a kastélyokat illetve a falut tennénk ismertté hanem egyre több és több látogató is
jönne. „A kastély árnyékában egy új nemzedék hagyja beosonni a romlást, hagyja
az értékeket megszökni, és beleéli magát egy olyan kétes erkölcsi rendből, amely
a gazdagság másfajta megélésének természetes következménye.” (Wass Albert: A
kastély árnyékában, borítón)
24
Bibliográfia
Asztalos István: Vándorlom a világot…. Petőfi múzeum, Aszód,1985
Múzeumi füzetek, 14.szám,Aszód, kiadás éve nincs
Múzeumi füzetek, 19.szám , Aszód, 1981
Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó
Kft, kiadás éve nincs
Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia
világa a századvégi Magyarországon. HG&Társa Kiadó, Budapest, 1994
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, 2005
Fogarasi Klára: A régi világ falun; Helikon Kiadó, 1996
Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1699-1728,
Aszód, 1984
Horváth Lajos. A Galga-mente történetének írott forrásai 1686-1711,
Aszód, 1938
Jenkei László: Értekezés a turizmus elméletének szociológiai irányzatáról;
a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi
Főiskolai Kara;2004
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987
Magyarország idegenforgalma, Cartographia kiadó, Budapest, 2006
Markó László: Egyetemes lexikon, Officina Nova Kiadó, 1994
Novák László – Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve. Szekszárdi
Nyomda Kft, Szekszárd, 1997
Wass Albert: A Kastély árnyékéban, Mentor Kiadó, 1998
Internetes források:
Turizmus Bulletin:
itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_04/TuTe3.htm, letöltve:
2009.11. 08)
Holiday in a castle: www.holidayinacastle.com/ , letöltve: 2009.11.08.
Kálnoky fogadó honlapja: kkuria.fw.hu/, letöltve: 2009.11.01
Ibrányi kastély honlapja, www.ibranyi-kastely.com/ , letöltve: 2009.11.01
25
Galgagyörk honlapja: Galgagyörkről,
www.galgagyork.hu/galgagyork.htm , letöltve: 2009.11.01.
Melléklet
Kérdőív
1. Nyaralt már belföldi utazása során magyar korabeli
kastélyokban?
igen
nem
2. Ha nem, meglátogatna-e kastélyszállókat?
ha lenne rá lehetőségem igen
nem
3. Milyen elvárásai lennének egy ilyen kastélyszállóban eltöltött
nyaralással kapcsolatban? Állítsa sorrendbe, kezdje a legfontosabbal! 1:
legfontosabb
változatos programkínálat
wellness
korabeli bútorzat
egyedi stílusú szobák
korabeli hangulat
régies ételek
erdős, parkos környezet
egyéb:…………………………..
4. Mitől tart jónak egy kastélyszállót?
26
5. Milyen szolgáltatásokat tart alapvető fontosságúnak?
wellness (szauna, medence, masszázs)
fogászat
fodrászat, manikűr
bébiszitter
fitnesz-terem
tájékoztató füzet a kastélyról, helységről
egyéb:………………………………..
6. Milyen programok érdekelnék egy kastélyszállóban való nyaralás
során?
wellness
biciklitúra
gyalogtúra
állatsimogató
vadászat
uszoda
idős emberekkel való beszélgetés a régi időkről
étel- és borkóstolás
lovaglás
disznóvágás
szüreti felvonulás
naplementenézés
csónakázás
parasztlakodalom
27
kenyérsütés kemencében
tehénfejés
lovas kocsikázás
bográcsgulyás készítés
korabeli ruhák felpróbálása
7. Tett-e már kirándulást kastélyokban Magyarországon?
igen
nem
8. Milyen elvárásai lennének egy kastélytúrával (mely során több
kastélyt lehetne megnézni) kapcsolatban? Állítsa sorrendbe, kezdje a
legfontosabbal! 1: legfontosabb
idegenvezető érdekes régi történetekkel
gyorsan végigjárható túra
ebéd is legyen a túra része
idős emberek elbeszélése is legyen a túra része
ne kelljen nagy távolságokat megtenni
a tulajdonosokkal is lehessen találkozni
régi berendezésű szobák
szórólapok a kastélyokról szóló információkkal
makett a kastély korabeli kinézetéről
egyéb:……………………………..
9. Részt venne-e a kastélytúra vagy kastélyszállóban való pihenése
során a régi falusi éltet bemutató előadáson, körbevezetésen?
igen
nem
28
10. Értékelje, hogy mennyire érdekelné-e az idős, falusi emberek
elbeszélése a korabeli időkről? 1: egyáltalán nem érdekel; 5: mindeféleképp
érdekelne. Karikázza be a megfelelőt!
1 2 3 4 5
11. Kora:
0-18
25-39
40-54
55 felett
12. Neme:
nő
férfi
Képek
Kálnoky Fogadó honlapja (letöltve: 2009.11.01.) http://kkuria.fw.hu/
29
Gosztonyi kastély, Galgagyörk honlapja: Intézmények: Óvoda (letöltve
2009.11.01) http://www.galgagyork.hu/ovoda.htm
Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület honlapja (letöltve:
2009.11.01.)
30
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.gkrte.hu/upload/N-
Galgagyork.jpg&imgrefurl=http://www.gkrte.hu/public/acsazs.php%3Fker%3DG
&usg=__h0Wu2S30G6NXDmJWRc2hJRwNF6o=&h=320&w=467&sz=30&hl=
hu&start=2&um=1&tbnid=IHuikzEKs0EBoM:&tbnh=88&tbnw=128&prev=/ima
ges%3Fq%3Dtahy%2Bk%25C3%25BAria%2Bgalgagy%25C3%25B6rk%26hl%
3Dhu%26sa%3DN%26um%3D1
Doblhoff kúria Galgagyörk honlapja (letöltve: 2009.11.01.)
http://www.galgagyork.hu/kepek.htm
31
Ibrányi kastély honlapja (letöltve: 2009.11.01.)
http://www.ibranyi-
kastely.com/index.php?option=com_joomgallery&func=detail&id=1&Itemid=53
32
Térkép
forrás:www.hiszi-map.hu
(images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.hiszi-
map.hu/catalog/albums/magyar/pest/normal_galgagyork.jpg&imgrefurl=http://ww
w.hiszi-
map.hu/catalog/displayimage.php%3Falbum%3D13%26pos%3D53&usg=__hsK
L0pJ6TKpT436SUqoAo8RFkMA=&h=316&w=400&sz=30&hl=hu&start=2&u
m=1&tbnid=q3Ov80IpG6JcCM:&tbnh=98&tbnw=124&prev=/images%3Fq%3D
galgagy%25C3%25B6rk%26hl%3Dhu%26um%3D1) letöltve: 2009. 11.18
33