14 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Fotó: Mudrák Attila

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 15

A Hunyadiak síremlékeiA 15. század közepén a gyulafehérvári székesegyház a Hunyadiak való-ságos panteonjává vált, a család három tagját temették ide. Az elsŒ te-metkezés kezdeményezŒje Hunyadi János volt, aki kormányzóként semfeledkezett meg szeretett öccsérŒl, az 1440-ben meghalt ifj. Jánosról.Az uralkodói síremlékek nagyszerıségét idézŒ szarkofág mindmáig alegjobban megŒrzŒdött és egyértelmıen azonosítható Hunyadi-sírem-lék. Az ifjú vitéz teljes vértezetben jelenik meg a fedlapon, jobb kezébenzászlót tart, feje a sisakján pihen, lábát pedig a bátorságot megtestesítŒoroszlánra helyezi. A szarkofág oldallapjait mérmıvel díszítették éshárom címert helyeztek el rajta, a Hunyadiakét, a Magyarországra utalóvágásos címert és a Jagellók lengyel királyi címerét, ifj. János ugyanisI. Ulászló táborában harcolva esett el egy erdélyi csatában.

A középsŒ síremléket Hunyadi Jánosnak szokták tulajdonítani. Hunyadi már 1442-ben kifejtette azon óhaját, hogy halála esetén a gyu-lafehérvári székesegyházban temessék el, ami a nándorfehérvári csatátkövetŒ halála után meg is történt. Mátyás király bizonyára állíttatottneki síremléket, de ez nem maradt meg. A jelenlegi 1533-ban készültSzapolyai János király megbízásából. A két hosszanti oldallap a török-ellenes harcokra utal: az egyik oldalon csatajelenetet, a másik oldalontörök foglyok elhurcolását látjuk. A síremlék fedlapja, noha utólagosanbelekarcolták Hunyadi János nevét, valójában valamelyik erdélyi fejede-lem síremlékének képezte a részét. Erre a kavarodásra 1658 után kerültsor, amikor a tatárok kifosztották a székesegyházat, szétverték és meg-csonkították a síremlékeket.

A harmadik síremléken Hunyadi László neve látható. A szép, alakosfedlap páncélozott vitézt ábrázol, feje kettŒs hímzett párnán pihen, lábánál oroszlán hever. Kétoldalt elegáns címertartó angyalok támaszt-ják Hunyadi János és Szapolyai János címerét. Vagyis ez a fedlap nemmás, mint Hunyadi János 1533-ban készült szarkofágjának felsŒ része.Ez lényegében azt jelenti, hogy Hunyadi László síremlékébŒl semmi nemŒrzŒdött meg. A tatárdúlás után több darabra széttörve találták mega Hunyadi-síremlékeket, de mivel csak a 18. században állították felismét Œket, senki nem emlékezett eredeti állapotukra.

unyadi László igen érdekestagja volt a családnak. Nagyreménnyel tekintettek rá, ám

karrierjének éppen reményteljes csú-csán bukott el. Torzóban maradt élet-útja tökéletesen testesítette meg a ma-gyar sors 19. századi töréseit, nem vé-letlenül lett a magyar irodalom és mű-vészet allegorikus történelmi hőse.Olyan fiatalon halt meg, hogy felvá-zolni sem tudjuk belső tulajdonságait,így bármennyire is közelinek érezzükmagunkhoz, mégis enigmatikus sze-mély marad.

László közel egy évtizeddel volt idő-sebb Mátyásnál. 1431-ben vagy 1433-ban született. Kezdetben a különfélebirtokadományok kapcsán kiállítottoklevelekben szerepel a neve, első al-kalommal 1444-ben. Mivel ő számította Hunyadi-vagyon legfontosabb örökö-sének, apja nagy hangsúlyt fektetett a

neveltetésére, és korán bevonta az or-szág politikai életébe. Ezt megelőzőenLászló neve politikai házasságkötési kí-sérletek kontextusában fordul elő.1448 tavaszán a Cillei Ulrikkal kötöttkiegyezés alkalmával vetődött fel elő-ször Hunyadi László és Cillei Erzsébeteljegyzésének lehetősége. Erzsébetanyai részről Brankovics György szerbdespota unokája volt. Az eljegyzésbőlvégül nem lett semmi, mivel a Hu-nyadi és Brankovics közti viszony je-lentős mértékben megromlott, sőt1448 decemberében Hunyadi János aszerb despota fogságába került. Innencsak úgy tudott szabadulni, hogy Lász-lót hagyta maga helyett túszként adespotánál, illetve átengedte Érsomlyóvárát. Hunyadi a becsületén esett sére-lem megbosszulása, fia kiszabadításaés a Brankovics-birtokok megszerzéseérdekében több mint egy évet várt,

míg végül 1450-ben a tavaszi hadjáratsorán sikerült kiszabadítania fiát.

László, aki időközben nagykorú lett,országos méltóság viselőjeként buk-kan fel legközelebb. 1452-ben apja apozsonyi ispánságot bízta rá, melynekvárát még 1450-ben szerezte meg aRozgonyiaktól. Ugyanazon év októbe-rében jelentős küldöttség mentBécsbe, hogy Magyarország hódolatátfejezze ki V. Lászlónak, és előkészítsehazajövetelét. Hunyadi János nem volttagja a küldöttségnek, de maga helyettelküldte fiát, Lászlót, aki nemcsak acsalád érdekeit képviselte, de kíséreté-vel a Hunyadiak előkelőségét is repre-zentálta. Lászlót ugyanis – ahogyan Új-lakit is – 400 lovas katona kísérte, míga többiek – Szécsi Dénes, Vitéz János,Garai László – ennél jóval kisebb kísé-rettel érkeztek. László rövid ideig hor-vát és dalmát bán volt, illetve egy ka-

16 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

IV. Hunyadi László

H

Erkel Ferenc Hunyadi János címı operájának 19. századi színpadképeA színes litográfia jól példázza, hogy a Hunyadi család tagjainak történelmi szerepe

nemcsak a képzŒmıvészet, hanem a zene világában is ihletŒ erejı volt.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

tonai vállalkozásáról is tudunk: a cse-hek ellen az északkeleti megyékbe in-duló had főkapitányának nevezték ki.Azonban apjához hasonlóan neki semsikerült úrrá lennie a csehek felett.

Az utólagos események alapján úgytűnik, 1456-ban László részt vett Nán-dorfehérvár védelmének megszervezé-sében. Talán kezdettől fogva ott volt avárban, és Szilágyi Mihály oldalán har-colt. Az apja számára végzetes kime-netelű ostrom után László lett a családfeje. Az apai örökség azonban óriásivolt: tartalmazta a királyi jövedelme-ket, a főkapitányi tisztet, a hatalmasbirtokokat, amelyek között jogosan ésjogtalanul szerezett családi birtokok,illetve jelentős királyi birtokok egy -aránt voltak, a familiárisok sokaságá-val együtt. László megörökölte to-vábbá a család tekintélyét, nemzetközielismertségét, jó hírnevét, amelyet il-lett tovább öregbítenie, de megörö-költe a Hunyadival szembehelyezkedőmagyar arisztokraták táborát is, amely

V. László visszatérte óta egyre csaknőtt. Ekkora örökség láttán jogosanmerül fel a kérdés: meg tudott-e felelniLászló az új kihívásoknak?

Az újdonsült családfő még Nándor-fehérváron tartózkodott, amikor a tö-rökellenes hadjárat folytatása címénV. László, Cilleivel az oldalán, megérke-zett a déli végekre, nemzetközinekmondható hadsereg kíséretében. Azuralkodó természetesen nem a törökmiatt tette meg ezt az utat: a hadszín-tér megtekintése ürügyén tisztázniakarta Hunyadi László szerepét az or-szág kormányzásában. Futakon vert tá-bort, itt rendelte el a tanács megtartá-sát. László kisebb hadsereg élén me-részkedett csak ide, ahol a két félneklátszólag sikerült kiegyeznie. Az ural-kodóval való találkozás tétje a királyijövedelmek és várak visszaszolgálta-tása volt, illetve az elszámolás bemu-tatása. Futakon végül kompromisszumszületett: Hunyadi László lemondott akirályi jövedelmekről, Nándorfehérvár-

ról és a többi királyi várról, cserébe vi-szont nem kellett beszámolnia arról,hogyan gazdálkodott ezekkel koráb-ban. Mindenki elégedettnek tűnt, sőtCilleivel atyai szövetséget is kötött.Végül abban maradtak, hogy a királyés kísérete átmegy Nándorfehérvárramegtekinteni a hadizsákmányt. A Hu-nyadi család számára azonban nagy ér-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 17

Hunyadi László a ravatalon, 1457Madarász Viktor festménye után Rohn Alajos litográfiája.Madarász Viktor a Hunyadi László siratása címıképét az 1859. évi történelmifestmény-pályá-zatra küldte haza Párizsból. A tragikus téma azitthoni közönség számára azonnal érthetŒ ésegyértelmı célzást jelentett az egy évtizeddelkorábbi eseményre, a szabadságharc eltiprására.A kevés alakot, drámai fény-árnyék hatástalkalmazó kompozíció forradalmian újszerınekhatott a korábbi elbeszélŒ, színpadias történelmiképekkel összehasonlítva.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

vágás volt a várak visszaszolgáltatása,és úgy tűnt, László nem lesz képes egy-ben tartani apja szerzeményeit. Ez ahelyzet vihette rá, hogy merényletethajtson végre V. László legfontosabb ta-nácsadója és rokona, Cillei Ulrik ellen.

A merényletre a nándorfehérvári lá-togatás bizonyult a legjobb alkalom-nak. A király október 8-án érkezettmeg népes kíséretével, és a terveknekmegfelelően csak a király és főurakbólálló kísérete jutott be a várba, a hadse-reg kint rekedt, sőt a kíséret fegyver-zetét is elvették. Mindez a király tekin-télyének komoly megsértését jelen-tette, és előrevetítette a következő naptragédiáját. Ahány forrás, annyifélekép-pen adja elő az eseményeket. Thurócziszerint Hunyadi László kereste fel Cil-leit a szállásán. Beszélgetésük vitábatorkollott, ami tettlegességig fajult.Bonfini szerint a főurak tanácskozásánalakult ki vita kettejük között, Hu-nyadi László pedig egy levelet muta-tott fel, amely azt bizonyította, hogyUlrik a két Hunyadi fiú meggyilkolásáttervezte.

A vita végül Ulrik meggyilkolásáhozvezetett. V. Lászlónak a Hunyadiak „bű-neit” felsoroló oklevele szerint László„jelenlétünkben, egynéhány cinkostár-sával együtt […] váratlanul, kardjávalmegölte” a főurat. A legfontosabb for-rás talán V. László titkárának beszámo-lója, amelyet november 21-én írt Aene -as Silvius Piccolomini bíborosnak. Ösz-szevetve az adatokat, a merényletre akövetkezőképpen került sor. A királymegérkezését követő nap reggelén azuralkodó Cillei társaságában misén vettrészt. Ezalatt a Hunyadi-párt jeles kép-viselői Cillei szobájában gyűltek össze,hogy tárgyaljanak vele, a szomszédosszobába pedig katonákat rendeltek.Nem akarták megvárni a mise végét,így kétszer is üzentek neki, hogy sies-sen tárgyalni velük, Cillei azonban csaka mise után sietett fel a szobájába. Ittkölcsönös vádaskodásba bocsátkoztak,mire Cillei kardot rántott és megsebe-sítette Hunyadi Lászlót. Ekkor Lászlóés emberei valósággal lemészárolták astájer grófot, majd levágták a fejét,hogy Törökországba küldjék. Ezt töb-ben helytelenítették, így a fejet vissza-helyezték a holttest mellé. Az ese-ményt Piccolomini is megértésselnyugtázta: „Azt hiszik, hogy Cillei grófmegölésével a fiú nem csekélyebb szol-gálatot tett a kereszténységnek, mintatyja Mohamed leverésével.”

Hunyadi László igencsak gyűlöl-hette Ulrikot, ugyanis a tetemet öt

napig hagyta vérében temetetlenül. Aza tény, hogy V. László sem tudott gon-doskodni nagybátyja eltemetéséről,egyértelműen bizonyítja a király ki-szolgáltatott helyzetét Hunyadi László-val szemben. Sőt a király ez alatt az ötnap alatt nem hagyhatta el a várat, lé-nyegében fogoly volt. Hunyadi Lászlóinnen Temesvárra kísérte a királyt,ahol Szilágyi Erzsébet és Mátyás is tar-tózkodott. Itt eskü alatti ígéretet ésírásos kötelezvényt csikart ki a király-tól, hogy nem lesz bántódásuk.

Hunyadi Lászlónak nem volt köny-nyű helyzete a családon belül sem. AHunyadi János halála után egyre na-gyobb befolyásra szert tevő SzilágyiMihály megpróbált hasznot húzni uno-kaöccse kiszolgáltatott helyzetéből, ésmég Temesváron kapott tőle birtoko-kat. Lászlónak azonban jelentős mér-tékben megromlott a viszonya olyanfőurakkal is, akik korábban HunyadiJános fő támaszai voltak, például Új-laki Miklóssal.

A királyi bosszú több hónapig vára-tott magára, de ez csak lappangó okavolt annak, hogy végül 1457 márciusá-ban letartóztatták a Hunyadi fiúkat.Úgy tűnik, összeesküvést szőttek a ki-rály ellen, ami sokkal aktuálisabb ésaggasztóbb volt V. László számára. Ezéppen akkor derült ki, amikor tanács-kozásra gyűltek össze a bárók, hogy atörökellenes hadjárat ügyét megbe-széljék az uralkodóval. Március 14-éntartóztatták le az összeesküvőket, el-sősorban a Hunyadi fiúkat párthíveik-kel, Vitéz János váradi püspökkel, Roz-gonyi Sebestyénnel, Kanizsai Lászlóvalés másokkal egyetemben.

Hunyadi Lászlót főbenjáró bűnökmiatt még március 16-án a budai vár-ban kivégezték. A kivégzéshez asszisz-táló notabilitások listája hosszú és szo-morú volt: Garai László nádor, ÚjlakiMiklós erdélyi vajda és szlavón bán,Pálóci László országbíró, RozgonyiJános erdélyi vajda, Rozgonyi Rénoldés Osvát székely ispánok, AlsólendvaiBánfi Pál ajtónállómester, BuzlaiLászló és Szomszédvári Czernin Hen-ning lovászmesterek, Jan Giskra ésmég so kan mások. László holttestét abudai Mária Magdolna-templomba vit-ték, majd másnap az árulóknak szántKrisztus teste-kápolnában temettékel. Mátyás még uralkodásának elsőévében rehabilitálta bátyját, akinek te-temét átvitték Gyulafehérvárra, ésnagy pompával temették el a székes-egyházban a Hunyadi család tagjaimellé.'

unyadi János második fia a csa-lád igen késői gyermeke. Bátyjaután tíz évvel, 1443. február

23-án született. Nemcsak születésénekideje, hanem helye, sőt maga a ház isismert, ahol világra jött. Kolozsvárazóta is őrzi az uralkodó emlékét.

Hunyadi János két fia mintha kétkülön családba született volna. Az apacsupán udvari lovag, egy átlagos ne-mesember volt László születésekor, akiszámára nem biztosíthatott olyan ne-veltetést, amilyenben majd Mátyás fogrészesülni. Mire felcseperedett, az apá-nak nagy szüksége volt rá, így koránaz országos politikai élet vérkeringé-sébe került. Mátyással egészen másvolt a helyzet. Amikor megszületett,Hunyadi már az ország legbefolyáso-sabb bárói köréhez tartozott, erdélyivajda volt. Bátyja árnyékában Mátyásnem került annyira exponált hely-zetbe, kiváló nevelői voltak, bár nemtudjuk pontosan, mi is volt az apaszándéka vele.

Gyerekkorának első éveit többnyireKolozsváron tölthette. A család itt hosz-szú távra rendezkedett be, s csak HeltaiGáspárnak köszönhetjük azt a törté-nelmi toposzt, mely szerint Szilágyi Er-zsébet átutazóban volt a városban, ami-kor a gyerek megszületett. Mátyást egé-szen biztosan Kolozsváron kereszteltékmeg, és talán itt foglalkoztak először anevelésével. Később ebben Vitéz Jánosvállalt felügyeleti szerepet, a ténylegesnevelés feladata azonban I. Ulászló ki-rály udvari papjára és tanácsosára, Sza-nócki Gergelyre hárult.

Mátyás egyéves korában, 1444-benjelenik meg először az írott források-ban, bátyjával együtt. Nevével legköze-lebb a Brankovics és Cillei családok sar-jával kötendő politikai házasság kap-csán találkozunk. Ennek gondolata1448 nyarán merült fel először, amikorHunyadi Lászlót és Cillei Erzsébetetakarták összeházasítani. A rigómezeivereség utáni események egymás ellenfordították a két tábort, s csak három -éves konfliktus után, 1451. augusztus7-én kötöttek békét, Garai Lászlónádor közvetítésével. A béke részét ké-pezte az eljegyzés is, azonban Lászlóhelyét ezúttal Mátyás foglalta el. Má-tyás ekkor nyolc-, Cillei Erzsébet tíz -éves volt. Az esküvő idejét 1453. de -cember 6-ra tűzték ki.

Időközben a Cillei Erzsébettel valóházasságnak igen komoly lett a tétje,ugyanis 1452-ben meghalt az egyedüliCillei fiúörökös, IV. Hermann. A kétgyermek lényegében a szülők politikai

18 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

H