fogaszati allergologiai tunetek felismerese

5/12/2018 Fogaszati Allergologiai Tunetek Felismerese - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/fogaszati-allergologiai-tunetek-felismerese 1/3

Fogászati allergológiai tünetek felismerése, kórismézése, kezelése Dr. Gáspár Lajos, Ecto Derma Polyklinika, Fogászati Diagnosztikai Központ Budapest Az allergia kérdéskörére irányította a figyelmet az általánosnak mondható allergiás betegek számánakkifejezett növekedése, a fogászatban az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkezô allergológiai

problémák, melyek mind az orvosok, a fogtechnikusok, mind a betegek között naponta számoskérdést vetnek fel. Ugyancsak erre irányították a figyelmet a külföldi tapasztalatok (Németországban arutinszerûvé vált fogászati allergiavizsgálatok) vagy elsôként a hazai gyakorlatban elterjedt DMAmérése, amely idôközben már Németországban is bekerült az alkalmazásba. Az 1980-as években a lakosság egyre jelentôsebb részénél figyelték meg az allergiásmegbetegedések elszaporodását. Az 1990-es évek elejétôl a fogorvosi kezelésekkel összefüggésben,a fogászatban alkalmazott anyagokkal szembeni allergia gyakoribb elôfordulása észlelhetô. Különös hangsúlyt ad a kérdésnek a fogászati anyagokkal kapcsolatba hozható megbetegedések egy jelentôs részénél a felmerülô iatrogén jelleg, mivel azt az orvos által a szervezetbe helyezett anyagesetén még a nagy körültekintéssel végzett kezelés kapcsán sem lehet könnyen kizárni. Az allergiásfogbetegek kezelése, különösen fogpótlással történô ellátása igen jelentôs orvosszakmai, technikai,társadalombiztosítási, költség-, etikai, jogi kérdéseket hordoz magában. Allergének, allergiás reakciók, az allergiás jelenségek felismerése A hazai dermatológiai szakkönyvek adatai szerint a bôrbetegségek nagyobbik része immunpatológiaieredetû, a bôrbetegek több mint fele ennek következtében kerül szakorvoshoz. A fogorvoshoz fordulóbetegek között hasonlóan sok az olyan akut, de még több a krónikus orális megbetegedéssel jelentkezôk száma, akik betegségének hátterében az immunpatológiai ok szintén valószínûsíthetô. Az immunrendszer rendkívül bonyolult, interakciókból összetett, hálózatszerû apparátus, amelynekbármely részén keletkezô zavara a kóros jelenségek változatos képét okozhatja. A szájüregben és abôrön igen gyakran elôforduló – legtöbbször kontakt úton keletkezô – különbözô vegyi anyagok,gyógyszerek stb. okozta allergiás jelenségek az ún. IV. típusú késôi allergiás reakciók csoportjábatartoznak. A IV. típusú allergiás reakció során az allergén fixálódik a szöveti sejtekhez, majd akeringésbôl T-lymphocyták érkeznek a helyszínre, és 24–72 óra elteltével létrehozzák – és fenntartják

– lokálisan az allergiás reakciót, a következményes gyulladást. Allergén lehet minden olyan anyag, mellyel az emberi szervezetet szenzibilizálni lehet. A kismolekulájú anyagok (pl. fémionok) általában makromolekulákhoz kapcsolódva fejtik ki allergénhatásukat, szenzibilizálják a szervezetet, és következményes megbetegedéseket okoznak (ekcéma,gingivitis stb.). A túlérzékenység kiváltásában szerepet játszó anyag allergén mivoltának igazolásáraalkalmas a bôrtesztvizsgálat (epicutan allergiás próba), melynek során az illetô személy bôrérehelyezett vizsgált anyag 24–72 óra múlva helyi gyulladásos reakciót (késôi típusú bôrreakció) kiváltvadiagnosztizálható. Ha a szervezet bármely területén ezzel az anyaggal kontaktusba kerül a –gyulladásos – reakció létrejöttére és fennmaradására lehet számítani. A vegyi anyagokkal, fémekkel, egyéb allergénekkel történô érintkezés helyén – ha a szervezetelôzôleg ezekkel szemben szenzibilizálódott – akut gyulladás jön létre, lymphocytás, histiocytásinfiltratum alakul ki. Ha az anyaggal a kontaktus tartós, a gyulladás idültté válik. A tünetekmutatkozhatnak a kontaktus helyszínén, vagy „szóródhatnak” más területekre is (bôrön át keletkezett

kontaktust követôen a nyálkahártyára, nyálkahártyával való érintkezés után a bôrre stb.). Jellemzô azégô érzés, viszketés, vérbôség, vesiculák jelentkezése, hyperkeratotikus felület kialakítása. A bôr- vagy nyálkahártyafelszínre kerülô szerves anyagok közvetlenül, a szervetlen anyagokfehérjékhez kötôdve válnak allergénné. A fehérjék lehetnek a hám saját fehérjéi is, ezért krónikusesetekben autoimmun reakció is létrejöhet. A különbözô vegyi anyagok szenzibilizáló képessége igen változó, könynyen szenzibilizálnak abenzolszármazékok, egyes fémek (a króm, a nikkel, a kobalt, a higany), a festékek, a terpentin, aformalin, a növényi gyanták és balzsamok (kolofonium, perubalzsam, propolisz), a gyógyszerek(penicillin, chloramfenikol, paraben). A szenzibilizálódáshoz 6–14 nap szükséges, a már kialakultallergia esetén a tünetek megjelenéséhez 24–48 óra múlva várható. A már egyszer kialakultszenzibilizáció általában évekig, évtizedekig fennáll. Jelentôs szerepük van a környezetben fellelhetô irritáló anyagoknak (mosószerek, kozmetikumok,vegyi anyagok) a szenzibilizáció kiváltásában, melyek bôrrel érintkezve a háztartásokban, irodákban,

egyes más foglalkozási ágakban sok probléma forrásai. Mivel ezek között gyakori a fogászatban isalkalmazott anyag (pl. a háztartásokban a tisztítószerekben króm, nikkel, formalin, az irodákbannikkel, fenol, mûanyagok), az elôzetesen ezen helyeken szenzibilizálódott személyek a fogászatban is



alkalmazott anyagra allergiásakká válhatnak anélkül, hogy a fogászati kezelés okozta volnaallergiájukat. Ez az egyik magyarázata a sztomatológiában egyre tömegesebben tapasztalhatóallergiás problémáknak, és erre utal az is, hogy a fogászati anyagokra bôrtesztvizsgálat soránbizonyított allergiás betegek között sokkal gyakoribb – 85–90%-os – a nôk elôfordulása. A szájüregben levô anyagok közvetlen forrásai is lehetnek allergiás jelenségeknek, amire Poinsot már 1896-ban a galvanizmussal foglalkozó munkájában felhívta a figyelmet. Az utóbbi évtizedek

elektrokémiai vizsgálatai, a szájüregben kialakuló elektromos potenciálviszonyok szerepe a fémekkioldódásában és a lakosság igen nagy számú allergizálódása irányította a figyelmet a fogászatianyagokra – elsôsorban a fémekre – mint az allergiás reakciók egyik lehetséges forrására. Azegyébként stabil összetételû, felszínû, nem oldódó, „bevizsgált” fogászati anyagok bizonyoskörülmények között elveszthetik stabilitásukat, és a nyálban kioldódnak. Ennek létrejöttében abiológiai, kémiai, elektrokémiai korrózió játszik szerepet, amely rendkívül nagy fokú kioldódás eseténakár látható, közvetlen tüneteket is okozhat (pl. ínyszél- és nyálkahártya-tetoválódás). Az allergiásállapot kialakulását megelôzôen a fémkioldódás bizonyítása jelentôs kérdés, mivel az oldódó „aktívfémek” idôben történô eltávolításával esély van az allergia mint betegség kifejlôdésénekmegelôzésére. Ez a DMA-mérés (epidental teszt) legfontosabb célkitûzése. Mint ismert, az allergénként viselkedô anyagok szerepet játszhatnak helyi és távoli reakcióklétrejöttében: Szájüregi reakciók:Erythema, gingivitis, stomatitis, cheilitis, glossitis, lichenoid jelenségek, kóroselszarusodás, leukoplakia Bôrreakciók:ekcéma, dermatitis. A fogászati anyagok – elsôsorban a fémek – leggyakrabban a szájnyálkahártyán vagy a bôrön játszhatnak szerepet allergiás tünetek létrejöttében. Nehéz meghatározni az allergiát kiváltó eredetitényezôt. Fontosak egyes vegyi anyagok, mosószerek, a környezetben elôforduló anyagok, akozmetikumok, nem elhanyagolható a munkahelyi, hobbi, bizsuk kiváltotta érzékenység sem.Amennyiben az illetô anyag iránti érzékenység már kialakult, a fogászati anyagok tekintetében isallergiás jelenségekkel találkozunk. Ezt figyelembe kell venni, még azokban az esetekben is, amikor az allergiát eredendôen nem fogászati anyag váltotta ki. Például olyan betegnek, akinek fémtartalmú

fülbevaló okozott túlérzékenységet, az illetô fémet tartalmazó ötvözetbôl nem készíthetô fogmû, mivelaz biztosan allergiás reakciót váltana ki akkor is, ha elôzetesen a beteg sohasem viselt fogmûvet.Fémtartalmú munkák készítése elôtt tehát a fogászati bôrteszt allergiavizsgálat (epicutan teszt)elvégzése feltétlenül indokolt más országokhoz hasonlóan hazánkban is, mivel a fogászati anyagokkal – különösen a fémekkel – szembeni túlérzékenység ma már igen jelentôs számban fordul elô. Elsôsorban a megfelelô fémötvözetek kiválasztása jelent problémát. A klinikai vizsgálatokban hasznosminden bizonyítottan értékelhetô eljárás, amely információt szolgáltat az anyagok és a szervezetkölcsönhatására vonatkozóan, az anyagok szájüregbeli viselkedésével kapcsolatban. Így mind adiagnosztikai, mind a prognosztikai fémkioldódás-mérés fontos. A fogászatban alkalmazott anyagok okozta szervezeti károsodás létrejöttének mechanizmusa Az emberi szervezet idegen anyagokkal szembeni reakciójának létrejöttéhez szükséges: • Az illetô anyagnak a szervezettel való közvetlen kontaktusa Ez a fogászati anyagok esetén vagy a fogászati mûveletek során történik (lenyomatvétel, gyógyszeresecsetelés stb.) vagy a fogászati munka során beépítésre kerül (tömés, fogpótlás stb.) • Az anyagnak a szervezet által történô felismerése Akkor képes a szervezet az anyag felismerésére, ha annak részecskéi (atomjai, ionjai, molekulái stb.)hozzáférhetôek a védekezôapparátus sejtjei számára, vagyis az anyag részecskéi oldatban vannak.Ehhez az anyagnak vagy eleve oldatban kell lennie (lenyomatanyag, gyógyszer stb.) vagy felületérôl kioldódási jelenségeket kell mutatnia (kémiai, elektrokémiai, biológiai korrózió). Stabil felszínû,kioldódást nem mutató anyag, amelynek részecskéi nem kerülnek a nyálba (nem oldódik) aszájüregben nem okoz szervezeti reakciót („szájálló” anyag). • A megfelelô védekezôrendszer aktív mûködése (pl. immunszupreszszió esetén nincs védekezô reakció) • A másodlagos válaszreakciók létrejötte (urticaria, gyulladásos jelenségek stb.). Igen sok ember visel évtizedeken át fémeket és más anyagokat a szájában, észrevehetô károsodások



nélkül. Akik számára ugyanezen anyagok különbözô helyi és általános reakciókat okoznak, azoknálszámolni kell az adott anyagnak az illetô személy szájában történô kioldódásával (ha nincs kioldódás,nem jön létre reakció). A folyamat a szervezet szenzibilizálódásához, allergizálódásához vezethet.Ezután következményes betegségek alakulhatnak ki (szájüregi elváltozások, bôrbetegségek stb.). A szervezeti károsodás létrejöttében és fenntartásában szerepet játszó, kioldódást mutató anyagokmaradéktalan eltávolítása indokolt, azután várható a másodlagos jelenségek súlyosságának

csökkenése, megszûnése (8–10 nap után). Az igazoltan allergiás reakciót okozó fogászati anyagok eltávolítása akkor is indokolt, hafeltételezhetôen nem a fogászati munka során keletkezett a szenzibilizáció, hanem már korábbankialakulhatott (pl. fülbevaló, óraszíj stb.). A fogpótlások anyagaival szemben támasztott követelmények A fogpótlás legfontosabb funkciója a rágóképesség visszaállítása, az esztétikai igény kielégítése.Jelentôs szempont, hogy a pótlás feleljen meg az orvosbiológiai elvárásoknak, legyen idôálló, neokozzon semmiféle egészségkárosodást. Ha bizonyított a fogászati anyag okozta allergia, azallergiaforrás eltávolítása fogorvosi feladat.

Folytatjuk

fogaszati allergologiai tunetek felismerese

Documents