FÜLDESÚRI KÚRIÁK ÉS VARKASTÉLY DEBRECENBEN

Módy György

Az Árpád-kari falvaink külső megjelenését a keresaténységre történttérítés ó,ta meghatározta a templom. A XIII . század második felébenkisteljesedő településrendszerben szinte minden falunak és az előző századokbeni virágkorúkat túlélt prédiumoknak is volt egyháza. A temp-lomok többnyire a falu központjában álltak, ahol a terepviszonyok lehe-tővé tették ki~em~elkedő dombon vagy hátságon. Nem ritkán a templomépítése előtt mesterséges dombot emeltek. Szabó István azt is hangsú-lyozta, hogy az ún . úti vagy utcás településeken az egyház � . . . sokszoraz utca illetve az út tengelyébe került ."' fgy volt ez Debrecenben is .Az észak-déli és kelet-nyugati utak kereszteződésének teresedésében épülta falu korai, ha talán nem is az első temploma. Majd itt emelték a XIII .század végén a koragótikus hatalmas Szent András egyházat . 2

A faluképből mindvégig jelentősen kiemelkedett a földesúri kuria is,kü~Lönösen akkor, ha azét a földesúr állandóan lakta.' A magukat éppenősi birtokukról nevezett Debreceni család esetében kimondottan errőlvolt szó. Debrecen az 1320-as éve'kre úgy vált az egyre terebélyesedőuradalom központjává, hogy a kor magyararszagi nagybirtok szerveződé-sében szinte egyetlen példája a vár nélküli uradalom-alakulásnak . 4 Nincsis bizonyítékunk arra, hogy a Debreceni család valamelyik más birtokántartósan lakott volna. Sőt, joggal feltételezzük, hogy a településen az1270-es években legalább két földesúri udvarházallott . A váradi püspök-ség 1291-94 közönre keltezett tizedjegyzéke szerirvt ugyanis a falu há-rom - a gabonadézsma mennyiségből következtetve nem egyenlőnagyságú - részbintakra oszlobt : a legnagyobb Rophoin Debrecenje, akövetkező Dózsa Debrecenje, és a legkisebb rész Péter Debrecenje .' Bizo-1 Szabó István : A középkori magyar falu (Bp., 1969) 159-160.2 Módy György : A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-bon -Debrecen 1290-1390. között . A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közreményei,42, sz . (Szerk . Gazda László, Debrecen, 1984) 69-78. és az ott idézett irodalom .

3 Szabó István i . m. 103-104., 162.4 A földesúri udvarház, kastély, vár s az utóbbi mint uradalmi központ, valaminta falu viszonyára lásd Szabó István i . m. 102-104. - A várnak majdnem meg-határozó szerepe volt a XIII-XIV . századi uradalom alakulásában, lásd FügeisiErik elemző és összefoglaló munkáját Vár és társadalom a 13-14 . századi Ma-gyarországon . (Értekezések a történeti tudományok köréből . Új sorozat 82 . Bp .,1977 .) pasim.

5 Jakubovich Emil : A váradi püspökség XIII . századi tizedjegyzéke = MagyarNyelv XXII . évf. (1926) 222. 298. és 358.

43

nyitottam, hogy az 1270-es években s azt megelőzően a falu birtokosaiI. Miklós (1299-ben már mint Rophoin néhai atyját említik) és I. Péter(1278-bon halt meg) . Rákonságuk mégtisztázatlan, testvérek, de inkábbunokatestvérek lehettek .

Az idézett tizedjegyzék korában a három birtokos : Rophoin, legidő-sebb testvérének, az 1291 előtt elhalt I. Andrásnak a fia Dózsa és I. Péterfia Il . Péter. A részbirtokok eltérő nagyságát csak azzal magyarázhatjuk,.hogy I. Miklós a falu négyötödét, I. Péter csak egyötödét birtokolta. T. Mik-lós két fia : II . Miklós és I. László 1277-ben illetve 1278-bon haltak mcg,örökségüket a másik két testvér Rophoin bon és I. András., majd utóbbitólfia Dózsa örökölte . Bizonyos, hogy I. Miklósnak és I. Péternek külön-különvolt udvarháza Debrecenben. Az előbbi ~kuriáját később Rophoin bán illet-ve I. András lakta, 1300 után a gyermektelen Rophoin és unokaöccseDózsa és családja .s I . András és Rophoin kuriájának megerősített kastély-lyá való kiépítését az 1310-es évekre helyeztem.' Korai okleveles adatunknem szól róla, de bizonyosan ez volt a későbbiekben vetus curia vagyvetus castellum néven emlegetett földesúri kastély, melyet a Szent Andrástemplomtól délkeletre a későbbi Kálvin tér - Csapó utca és Vár u~tcá:káltal közrefogott telkek korábbi helyén sejtett Zóltai Lajos."

I. Péter és utódai udvarházáról viszont van okleveles adatunk. 1359október 16-án Péter (IL) fia Jakab, a fia Dávid ,nevében is személyesenjelent meg az egri káptalan előtt és előadta, hogy öt évvel korábban a né-hai Dózsa a"odor fiai Jakab és Pál mesterek fialikkal és embereikkel fegy-veresen rátam~adtak .az ő debreceni részbirtokukon levő házukra (a .ddomum isporum in porcione eorum in dicta possessione Debruchun) .Feltörték a szekrényJket és ládákat és elvitték a bintakaikra vonatkozókorábbi adomanyleveleket és akleveleike~t.9 A Debreceni család ezenágának a fent említett Dávid után adatainkban ~nines nyoma, mind aho=8 Módy i . m. 63-65. A korábbi kutatás a Debreceni család 1290-es években sorolt

tagjainak rokonsági fokát, részbirtokaik arányát azért nem tudta tisztázni, merta tizedjegyzékben szereplő II . Pétert azonos személynek vették az először 1271-ben Rophoinnal együtt említett, de 1278-bon a Geregye-nembeliek lázadásánakleverésekor IV. László oldalán harcolt és elesett I. Péterrel.

7 Dózsa 1311 őszén Károly Róbert hadvezére a Csák Máté ellen küldött sereg élén,az 1312 . június 15-i rozgonyi csatában úgyszintén . Az 1316 június végén lezajlottdebreceni csatában a királyi sereg fővezére . Az 1270-es évektől kiemelkedő bá-torsággal harcoló Debreceni családtagok udvarháza bizonyosan már ekkor kato-nai védelmet is nyújtott . Lásd Módy i . m. 78 . és Módy György : A falutól a me-zővárosig. In . : Debrecen története 1693-ig 1 . (Szerk . Szendrey István, Debrecen,1984 .) 113-117.

8 Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város maihatára és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban. (Debrecen, 1925)14-15.

9 Az oklevél a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában R 781/5jelzet alatt . Teljes szövegét, magyar fordítását lásd Géresi Kálmán : A Péterfiac. tanulmányába foglalva in : A Csokonai Kör évkönyve 1890-1893. évekről(Debrecen, 1894) 265-275. - A panaszosok nemcsak az 1354 . évi hatalmaskodásellen tiltakoztak, hanem Péterfia Jakab előadta, hogy 1358 Karácsonya táján aDózsafiak magukhoz hívatták őket és halálos fenyegetésekkel kényszerítenékőket, hogy a váradi káptalan előtt minden, de különösen is debreceni részbirto-kukról ( . . , universas possessiones et porciones eorum possessionarias ubilibetexistentes et quibusvis nominibus vocitatas, specialiterque in eadem possessioneDebrecenn habitas , , ,) lemondjanak a biharmegyei Pályi faluért cserében . A ki-kényszerített csere ellen tiltakoztak az egri káptalan előtt .

-44

gyan nemesi telkük (curia) és a rajta álló udvarház helyére Sincs . Egyközvetett adatból arra következtettem, hagy a település északnyugati ré-zében, a Mester wtca környékén lehetett .'° A Debreceni családnak Dózsaleszármazottaitól - a �nádori ág" - messzebb eső és szegény ága talánJakabfia Dávidban halt ki . Mindenesetre a XV-XVI. századi adatok kö-zött nincs említés földesúr használatában lévő másik nemesi telekről .A Debreceni család I. Péter ágának kihalása után a valamikori curíájuk-hoz tartozó nemesi jog elenyészett. A Dózsa-fiak és leszármazottaik a régikastélyban laktak . Péterfia Jakab és fiának Dávidnak az udvarházas telkebeolvadt a XV. század elejére a várasla~kók házaste1kei közé . Ezzel aXIII-XIV, századi udvarházzal így a továbbiakban nem foglalkozhatunk .

A Debreceni család kastélyáról Szűcs István ~a város első összefog-laló történetének szerzője azt írja : � . . . kastély név alatt, kettőről, úgy-mint r é g i r ő 1 és ú j r ó 1 van említés a vár~si jegyzőkönyvekben . Hogyazonban mely helyen feküdhetett a r é g i, mely helyen ismét az u j j, azétkifürkészni nem voltam képes ." Másutt viszont helytállóan a követke-zőket adja elő : . . . ezen kastély azon az udvartelken létezett, melyen maa csapó-utczai 328-Lk zám alatti ház vagyon . . ." . A kastély helyére vo-natkozóan egy 1551 . évi adatot hasanált . Eszerint az év július 13-án amagisztrátws előtt Ötvös Fábián a Csapó utcában a kastély mellett lévőházát (in platea Capo prope Castellum), melyet a~dás~sága fejében koráb-ban váradi Bódog Gábor javára megbecsültetett, annak testvére nemesKoppány Mihály részére átvallatta .il Az általa tanulmányozott források-ból megállapította : �A szóban forgó urasági udvartelekhez (Curia) tarto-zott egyebek között a máig is úgy neveaett K u r i a-r é t, egy .szép éstéres kaszáló a nagy Oserén . Oda tartozott még az ugynevezett U r r é t eis a nagyerdő mellett."'z

Szóltunk arról, hogy Zoltc~i az 1925-ben megjelentetett munkájábana Szent András templomtól keletre a Csapó utoa elején a ferences kolos-torral szembeni valamelyik telken gyan űtotta a régi kastélyt, - � . . . mely-

10 A helytörténeti kutatás a három XIII . századi birtokrész közül Dózsa földesura-sága alá tartozót azért kereste a város északnyugati részében, mert a Mesterutca nevében Dózsa mester (magister Dosa) a szájhagyomány általi megörökí-tését látták . 1342-ben a Dózsa fiaknak Tamás erdélyi vajda elleni birtokperébena háromszáz nemes tanújuk között találjuk Péter fia Jakabot Mesterfalváról(Jacobus filius Petri de Mesterfalva) . Ez a falu sem korábbi sem későbbi forrá-sok között nem szerepel . A Zelemér-i János fia Péter és Fegyvernek-i László fiaTamás mellett sorolt Péter fia Jakabban én I. Péter unokáját látom, a PéterfiaJakab utca telepítőjét . fgy I . Péter XIII . század végi birtokát kereshetjük Delí-recen északnyugati részében . Ezt 1342-ben külön néven, mint Mesterfalva emlí-tették . Az oklevelet lásd Anjou-kori okmánytár. Codex diplom . Hungaricus Ande-gavensis . I-VII. (Szerk . Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula, Bp ., 1878-1920.)IV . 226 s köv.

11 Szűcs István : Szabad királyi Debreczen város történelme három kötetben (Deb-reczen, 1871) II . 534., illetve I. 134. - A magisztrátus úgy döntött, hogy ha CStvösFábián megadja a 70 forintot, melyet Koppány Mihály fizetett ki helyette BódogGábornak, akkor a ház tulajdona felett egyezkedhetnek, lásd Debrecen városmagistrátusának jegyzőkönyvei 1550/1551. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár For-ráskiadványai 3. (Sorozatszerk. Gazdag István, kötetszerk . Szendrey István . For-dította, a válogatást végezte Balogh István, Debrecen, 1982 .) 64 . a 324;'6 . határozat.De már október 24-én a magisztrátus előtt ezt a házat Koppány Mihály (inplatea Capo prope castellum coram claustro) átengedte és adta fiának ÖtvösLőrincnek, lásd i . m. 77 . a 368/2. határozat.

12 Sxűcs i, m. I. 135.

45

lyel nehány XVI: századbeli oklevelünlvben és jegyzőkönyveinkben ismé-telten találkozunk."~ Bár az 1910-20-as években alaposan taaluhnányoztaa jegyaőkönyveket, a ~kuria és kastély helyére nem az 1551 . évi adatotidézte, hanem a főbíró és az esküdtelv 156? . április 8-á+n hozabt határoza-tát arról, hogy Kovács Mihály házat építhet a régi várkastély kapuja előtt(ante portaara Cas!telli veteris), Borbély Jáalos háaa mellett." Az uzl. ítjkuriáról csaik. azt írja Zoltai, hogy azt a régi kusiától a fonrásak egyértel-műen megkülönböztették s att � . . .enyingi Török János és Ferencszoktak megszállni, amikor Debrecenben ~tartóakodtak . . . hollétéről sem-mi tudomásunk nincs. A szájhagyományt biztos adatok nem támogat-ják.'~aAz új kuriáról tőle sem tudunk meg sakkal többet minit Szűcs Istvántól .De az emlíltett szájhagyományon mire célzott Zoltai? Egy lvo~nai cikkébőlez iskiderül, mivel a~b~ban egy olyan néphagyoanáalyt cáfol meg, melyetSzűcs István átvett . Utóbbi azt írta ; amikor .azt a szájhagyományt ialner-te~ti, hogy a ké~.sőbbi váaasháza helyén földesúri kwria volt : � . . . a város-házi ó épületeknek . . . építési modora, beosztása . . . éppen nem bizonyítjákazt, hogy ezen szó alatti ódon épület a Török nagy úri bürtokos családnakdísz kastélya lett vagy lehetett volna. Ha netalán volt is, mind össze iáscondescensionalis hely (alkalmi földesúri szálláshely M. Gy.) lehetett ;de rendes lakó kastély soha nem volt . - I-~a már valamely máig is a régikorból fernnálló épületre ráfogható volna az, hogy az hajdan nagyúri lakvolt, azt inkább a Piaczu~tczának keleti során máig is fernnál:ló 2146 . számalatti házról lehetne állí~Uani, mint a melynek .máig iás fe+nnálló része vilá-gos bitangságot testen ~airról, hogy annak hajdani birtdkasa, igazi nagyúr (dynasta) volt."'s A hagyomány makacsul azt tartotta a múlt századderekán is, hogy a kétségtelenül a XVI. században épült ún. Szikszag-háza Piac utca 26 . sz . alatt volt az enyingi Törökök �uj kastélya" . Sőt azt istudni vélték, inneni alagutak vezettek az elpwsztult középkori kolostorok-hoz. A házat. 1912-ben bontották 1e s mint Zoltai írja : � . . . sem a szom-szédos takarékpénztári palota, sem a, városi bérház építésénél nem találtakalagútra, de még az egymás feletti kettős pincesor sem került elő,amelynek létezését pedig szintén sokan tudni vélték.""

A régi kastély más néven régi kuria helyének pontosabb meghatáro-tőnőm Zoltai további lvutatásoka~t is végzett. Ezek eredanényét összefog-lalta egy 1934-ben közreadott terjedelmes újságcikkben . A jegyetekkelellátott szövegét pedig belefoglalta a Debrecen helyrajzi történeite c.hatalmas, lvéziratban maradt munkájába. Korábbi álláspontján kevesetkellett hódosítani. A kuriát és a rajta épített kstélyt most már nemcsakaz általa 1925-ben idézett 1567, évi adia .t, hanem négy, az 1551 . évi jegyző-könyvben megörökített a kastély melletti házakra vonatkozó adat ~nyomáaz13 Zoltai i. m . 14-15. Itt említi, hogy a Vár utca név semmit sem segít a kastély

helyének pontosításában, hiszen ezt a nevet a szájhagyományban őrződött �vár"nyomán csak 1845-ben kapta a korábbi Könyvnyomtató-köz, máskor Karancsi-köz déli ága.Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1566/67. A Hajdú-Bihar megyeiLevéltár Forráskiadványai 13 . (Sorozatszerk. Gazdag István, kötetszerk . SzendreyIstván. Fordította P. Szalag Emőke, Debrecen, 1985.) 63, a 164/1 . határozat .Zoltai i. m, 15 .Szűcs i . m. II . 533 .Zoltai Lajos: A legrégibb debreceni ház története . - Törösdgek, Vígkedvűek,Dobozyak háza. = Debreczeni Képes Kalendáriom XIII . évf . (1913) 148 .

14

151617

46

� . . . a Csapó-Vár utcák szegletén lévő 14-18. sz . telkekre" helyezte :1551 április végén Csepke Taaxlás a aaaagisztrátus előtt két ízben is letar-totta és tiltotta ~a vele perben álló Nagy Ambrusnak a kastély árka mel-letti (peres Castelli fosiam) illetve arásodik alkalomeset a kastély melletti(prope Castellum) Csapó wtcai házának ela~dá~sát é~s vébelét.'8

Az eddig előadottak alapján az ún, régi kuria vagy kastély helyérevonatkozósan a következőket foglalhatjuk össze. A minden bizaarnya21270-ben már álló földesúri udvarházat a település egyik első templomaközelében kell keresni. Az udvarházat véleményem szerint már 1290-1310 között megerősítették, - árakkal és palánkkal vették körül. Az isbizonyos, hogy a Csapó utca 1845. évi házszámozása után a 14, 16 és18 . számot kapott házak telkein állott, tehát az utca északi oldalán. Szem-ben az utca déli oldalán az 1322-ben avlapytott ferences kolostor és tertnp-loma épületével, melyet teljes bizonyossággal helyezhetünk a későbbibelső ispotály majd a városi istállók Qsapó u. 13 . sz. alatti telkére. A kuriatelkén nemcsak a megerősített földesúri udvarház állott, hanem gazda-sági épületek, szérűskert, istállók és Debreceni Dózsa i~d~ejétől a közvetlenkatonai kisére~t szállása i~s . Az ismertetett a~d~atőlaból kitűnik, hogy a palám-kor a Csapó utca, szomszédos telkére néző kapu volt, bizonyára, ugyan-ilyen kapu nyílott nyugat felé iás .

Feltételezhető volt, hogy XVI. század hatvanas évei közepéig fenn-álló kastélyhoz startozó épületek illetve a palánknyugati oldalának ma-radvány+ait a Kálvin téri szanált házak területén 1980 tavaszán végzettrégészeti kuta~tás~sal talán fellelhetjük . A 70 m hosszú, északkelest-dél-Nyugat tájolású enyhén hajló 170 em széles 'kwtatóárokban 2 - 2,4 mmélységből még XVIII. századi lelet sem került elő. Ez két dolgot bizanyílt.Először, hogy a korunkban szarállt házak építésekor .az alapárok illetvea pincetömb kiemelésével a XVII--XVIII. századi réteget jóformáneltüntették, másrészt, hogy a XVII. század utánii feltöltődés jóval na-gyobb mint gondoltuk. A Déri :Múzeum nagy várakozással figyelte 193fi-ban a Csapó és Vár utca sarkán épített úgynevezett Wiener bérház alapo-zási munkáit A földmunkák során semmi nem került elő , mely fal- vagypalánkmaradványokra utalt volna és olyan lelet esem, melyet a XIV. szá-zadra lehetne keltezni. Viszem aabnál szebb XV-XVII. századi tárgyiemlékanyag - első~.9orban kerámia - jutott be a múzeumba innen, a kö-zépkari kastély közvetlen környéikéről.' 9

Debreceni Dózsa életútjárt és tevékenységeit végig kisérve kitűnik,hogy az 1312 utáni években többnyire Debrecenben tartózkodott. Nagyívűéletpályálya - már .nem mint a király hadvezéréé - 1317. évben ~Cezdő-dött, szinte a debreceni csaltára egy ével. B~aa~sa nembeli Kopasz nádorlázadásának leverése után Dózsa kapta feladatul egykori tartományábana rend helyreállftásá~t . A feladatokat Debrecenből irányíttatta, június 21-én

18 Zoltai Lagos: Castellum de Debröcön = Debreceni TJjság 1934 . március 25-i va-sárnapi száma. - Zoltai Lajos : Debrecen helyrajzi története, szövegrész és táb-lák. A Déri Múzeum Általános Történelmi Dokumentációs GyGjteményében, a101-102., illetve a jegyzetek a 229. kéziratoldalon.

19 Módy: A Szent András templom, i. m. 4-5.

47

mint a királyi személyes bíróság helyettese (vice regie mayestatis personeiudex) itt ad ki oklevelet. Júliustól bihari és szabolcsi ispán, valamintSza~tmár, Szolnak és Kmaszna, megyékben a király személyét képviselőbíró . IIyen minőségben tartott bírói gyűlést auguszitus 19-én Debrecenben .1318 nyár elején erdélyi vajda lett . Az országos méltóságokat elnyertDózsa nyilván ezekben az években megnagyobbíttatta, erődítette a kuriát,ahol tevékenységének java részét végezte. 1318 dece~cnberében itt űtélke-zett albíráival együtt mind Szolnok megye ispánja . 1319. év első felébenverte le Erdélyben .a Mojsfia Mojs, a Kán László fiai és a korábban ke-gyelmet kapott Borsa Kopasz lázadását . Ennek az évnelk nagy részétErdélyben kellett töl~ase, egyetlen adat sincs debreceni tartózkodásáras itt végzett törvénykezési tevékenységére . Erre vonatkozóan csak 1320áprilisából van adá~tunk . Május első napjában a király és az udvari kísé-ret Debrecenben tartózkodott, Károly Róbert itt adott ki okleveleket .Dózsa együtt maradt a távozó királyi udvarral, de 1321 első négy hónap-ját kastélyában töltötte, számos itt kiadott oklevél bizonyítja ezt . Ez évnovember végén vagy december elején Károly Róbert a töretlen hűségűDózisát nádoráw~á tette. 1322 január közepétől hónapokon át itt tartjanádori székét, itt íbélkezük, amint azt számos oklevél tanúsítja. Négy fiaJakab, Pál s az 1322-ben .a nádor halála után még gyermekkorban lévőAndrás és Dózsa, valamint férjhezmeneteléig Klára nevű leánya is a kas-télyban laktak. II . András 1328 előtt, II . Dózsa 1338 előtt fiatalon el-hunytak. A kuria urai Jakab és Pál lettek . Ott is laktak. Jakab felesége1326 tavaszán itt keltezi levelét rokonához Kállay Iván mesterhez egyhatalmaskodási ügyben. 1325 október 11-15 között a király Debrecenbentartózkodott, nyilván kíséretével együtt a kastélyban szállt meg. Jakabés Pál 1325 első hána~pjaitál viselték a szabolosmegyei ispáni tisatet.Ténylegesen Jakab az, aki ebbő l a tisztéből fakadó kötelességeit 1326-1329 között ellátta, de nem ismerünk Debrecenben keltezett oklevelét,majd csak 1330-tól kezdve . Egy 1332 őszén feltehetően Debrecenben keltoklevelükből úgy tűnik, hogy külön-külön tartottak szabolcsi alispánt. Deb-recen mezővárosi fejlődése az ő földesúraságuk alatt rohamosan tovább lé-pett, 1332-ben Károly Róbert, amikor árumegállító jogot adományoz Nyír-bátornak ennek tudomásulvételére utasítja Debrecen bíráit, esküdtjeit,hospeseit és kereskedő it . Nagy Lajos király a Dózsa-fiak alatt is felkeres-te a várost, 1347 . november 18-án itt adott ki oklevelet . Ugyan ebben azévben a király Jakabot összes jobbágyaival együtt kivette minden bírósághatásköre alól s végül Jakab és Pál - feltehetően életük utolsó évében -kérték a királyt az 1361 . évi privilégium kiadására, amellyel Debrecen jo-gilag is a mezővárosok közé került. Jakab két fiáról tudunk, az 1343 előttfiatalon elhalt Lászlóról és Istvánról. Pálnak három fia és két leánya volt,de Miklós nevű fia fiatalon 1343 előtt meghalt, a hosszú életű Gergelyneknem voltak utódai . A csatád nádori ágának folytatói Jakab fia István ésPál fia László lettek. Adataink szerint mindketten Debrecenben éltek azősi kuriában . Istvánt 1389-ben említik utoljára, utódairól nem tudunk . III .László 1364 előtt hunyt el, két fia volt János és Miklós . Utóbbit 1364-benemlítik utoljára, Jánost pedig 1380-tan . Az ő fia az 1366-tan születettLászló, kinek 1404 évi halálával a Debreceni család fiúágon kihalt.° Mária20 Módy: A Szent András templom, i . m . 64 ., 78 ., 81-86 . - Módy: A falutól a

mezővárosig, i . m . 113-129, passim .

48

királynő és Zsigmond is megfordultak Debrecenben Jakab fia István ésLászló unokája, IV. László földesúrasága alatt. 1387 szeptember 14-én ~Má-ria �in villa Debrecen" adott adománylevelet Gorai Miklós macsói bánnakés testvérének, ugyanakkor Zsigmond is itt keltez két oklevelet . Majd 1392augusztus 24-25-én tartózkodott Zsigmond a városban, adománylevelet-ad ki, illetve átírja Mária királynő 1390 . od~tóber 25-én kelt adomány-levelét Monoki Sálrldpr mester -felesége Debreceni leány volt - ,'éstestvérei részére.21 Mária és Zsigmond bizonyosan a földesúri kastélyszállóvendégei voltak a fent emlírtett aLkahnaikkor.

A fiúágon utolsó Debreceni - ezen a néven IV . László - vagyona akoronára szállt. Garai Miklós nádor 1405 március 8-ván rendelte el, hogya váradi káptalan becsülje meg vagyonának Dózsa nádortál származórészét, mivel Szécsi Miklós, Debreceni Pál ;Margit nevfi leányának fia,Hédervári Imre, édesanyja ugyancsak Pál leánya volt, valaanint DaraoszlóiDemeter, Debreceni Irstvá~n Ilka nevű leányagynak férje, az öket nőágaraillető részüket meg akarják kapni. Ugyanezen anapon kelt másik okle-velével elrendelte, hogy a kápbal;atl Gáborján ~és Tornna biharmegyei bir-tokokat - mivel azok szerzett birtokok - assza fel Dózsa nádor leányágileszármazottai és Debreceni László két leánya Zsófia és Katalin között~Debrecent Zsigmond király vette birtokba ésmint regfa civitas-nak1405 . április 2-á,n kelt oklevelében adarnányozfia a kőfalépítés jogát ása mezőváros polgárainak (cives, hospites, habitatores et incolae) a budaijogot. ~ A váradi káptalan április 22-én jelentette Garai Miklós nádor-nak, hogy Debreceni László leányainak a bihari- és szabolcsmegyei bir-tokokból a leánynegyedet kiadta . Úgy rendelkezett, hogy ők apjukdebreceni kuriáját is birtokolják férjhezmenetelükig (. . . propri,am turfompretaxati Ladislai in likfa Debrecenn h~a~bitamn dicbis nobil bus pwellisusque ternpu_s ¢naritacivonis earumdem . . .) .~ De .nem sokáig lakhratottDebreceni László özvegye és két leánya a ~kuriáiba~n. Zsigmond király o~btsókamarát állítatott fel, 1408 . június 17-én Tétényi András sókamarás Deb-recenből ístt levelet ~Kisvárdai Mihálynak. Ekkor Debreceni László21 Zsigmondkori: oklevéltár I. 1387-1399. (Üsszeáll . Mályusz Elemér, Bp., 1951) 21 . a

217 ., 218. és 219 . sz . regeszták, és 283 . a 2605, és 2619 . sz . regeszták . - DebreceniLászló mester fogott bírák közbenjárására 1400 . május 12-én a váradi káptalanelő tt kötelezte magát, hogy 350 kis forinttal kielégíti a Jakab fia István özvegyét,Margitot férje birtokaiból megillető hozomány és nászajándék fejében Telegd-iErsekewy-nek mondott Miklós özvegyét, aki az összeg átvételét június 15-én elis ismerte . - Tudjuk, hogy Debreceni István felesége Dobi Margit volt . Felté-telezhetjük, hogy megözvegyülvén második férje volt Telegdi Miklós . LásdZsigmondkori oklevéltár II/1 . 1404-1406 . (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1956)35. a 266 . sz . regeszta, és 44. a 345 . sz, regeszta . - Jakab István nevű fiánakrokonságára, leszármazottaira, lásd Fügedi Erik: A 15 . századi mágyar arisztok-rácia mobilitása . Történeti Statisztikai Füzetek (Bp., 1970) 89 . és 154 .

22 Zsigmondkori oklevéltár II/1 . i . m . 443 . a 3704. és a 3705 . sz . regeszták .23 HBML IV.A . 1021/a. Meo 7 .24 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplo--

maticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. I-XII . (Szerk .Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső , Kammerer Ernő, Lukesics Pál, Pest, Bp.,1871-1931) VI . 357-358 . - A váradi káptalan Szécsi Miklós, Hédervári Imre,Domoszlói Demeter feleségeinek járó részeket, Debreceni László testvérének Ka-talinnak, ónodi Czudar Benedek feleségének járó részekkel egyszerre adta ki1405 . április 1-én . Magyar Országos Levéltár. Dl . 9105 .

25 Zichy-család okmánytára, i. m. V . 548-549 .

49

özvegye a biharmegyei Magsara lévő házában lakott és halszú pereske-désben állott a két Maos - Hosszúmacis és Kisuracs vagy Szenbgyörgy -birtakjoga és az egyházi tizednek az egri vagy ~a váradi püspökséghezvaló fizetése miatt. Az ad;aitok szerint leányai is vele valtak .~° Bizonyosravehetjük, hogy az 1406-tót a régi kuriában elhelyezett sókamara mellettitt laktak azok az affdcilisok is, akik a debreceni uradalom igazgatásátirányí~tották.~

Amikor Zsigmond más bintakokkal együtt elzálogosítatta Debrecenvárosát 1410 . június 2-ára Baliczki Andrásnak, a zálogba adás nem vonat-kozott a sókamara célját szolgáló debreceni curiára~ Valószínű, hogyneon kerültek a zálogbirtokos kegyére ~a kuria tartozékai, a araár korábbanemlített ÍTrrétje, a nagycserei Kuria~ré~t s azok az erdők, melyeket a vá-rostakók a Hunyadiaktól és a Bábhariaktól ,adamánylevelekkel szereznekmeg. Az erdőkre vonabkozh~atobt Szűcs Istvánnak az a kitétele, hogy asoroltakon kívül �egyebek" is tartoztak a kuriához.~ 1411-tara a debreceniés .szatmári királyi sókamarásról tudunk, 1413-tara és .a következő évbenZsigmond tőle kért 8000 forintot kölcsön. 1419-tara Zeleméri László volta sókamrás .3° Alig hihető , hogy a sóház-raktár - a földesúri kuriábanvolt elhelyezve ekkor is. A feltehet ően csak egy évig tartó zálogbaadá~sután a király adománylevele alapján 1411 . szeptember 24-én LazarevicsIstván szerb despotát Debrecen és a debreceni uradalom birtokába beik-tatta a váradi káptalan . 31 Természetes, hogy a curiát külön említeni nemkellett . Akkor kellett-~oina, ha a földesúri kúriára valamilyen okból nemvonatkozott volna az adomány. Az oklevél � . . , nova nostre donationis ti-tulo perpetua possidendam . . ." szól a debreceni uradalomról, mégis lehet,csak zálogbirtoklásról volt szó. Hiszen Zsigmond Lazarevics életében Deb-recent többször mint �civitas nostra" említi . 1424 . november 2-ára is, ami-kor újabb két vásártartási napot engedélyezett. 32 Lazarevics halála után adebreceni uradalom lulokaöccs:e Bra~iykovics György szerb despota birto-kába került . 1429-tara már ő erősítette meg Debrecen városának korábbi- a Lazarevics által is adott - szabadalmait.33 Bizonyos, hogy a földesúrikuriát Lazarevics majd Brankovics birtokolta. Itteni tartózkodásink soránabban aaktak, s officiálisaik innen inté,?~bék a hatalmas uradalom igazga-tását. Hogy ezekben az években, illetve később a XV-XVI. század soránhol volt a sóraktánr, hol működött a sókamarás, azt pontosítani Zoltai seantudta.3`

26

27

28293031323334

50

Zoltai Lajos: Macs - hajdan Hosszúuracs - története és temploma . = JelentésDebreczen sz. kir . város múzeumának 1912-ik évi működéséről és állapotáról.(Debrecen, 1913) 41-42. - A per a Várdaiakkal, Szentgyörgy földesuraival még1425-tara is tartott . Ekkor Zsófia már Csaholyi Jánosné, Katalin pedig TelegdiFrankné volt és hatházi házukban laktak.Zsigmond 1406 . június 10-én kelt oklevelében rendelkezik Gorai Miklós nádor-nál, hogy a debreceni uradalom officialisai több régóta a városhoz tartozó földe-ken ne háborgassák tilalommal és zálogolással a debreceni városlakókat . HBML.IV.A. 1021/a. Meo . 11 . sz . oklevél .Zsig~m.ondkori oklezféltár II/1 . i . m . 368 . a 7855 .Szűcs i . m. I . 135 .Sz~cs i. m . I . 84 ., B8.Zichy család okmánytára i . m . VI . 146-148 .HBML. IV.A . 1021/a . Meo. 17 . sz . oklevél .HBML. IV.A . 1021/a . Meo . 18. sz . oklevél .Zoltai Lajos: Debrecen helyrajzi története, i . m .

sz. regeszta.

202 . kézirati oldal .

Zsigmond király kétszer is megszállt Debrecenben tizen időszakban.1412-ben Ulászló lengyel királlyal együtt Kassa felől érkezett s háromnapi itt tartózkodás után Indultak Váradra Szent László sírjához . 1422nyarán szintén Szent László sírjához zarándokolt s útközben megszállta várostana Valószínű , hogy a két király illetve utóbb Zsigmond ésnépes kíséretült a földesúri kuriát vették igénybe

Brankovics debreceni földesúraságával kapcsolatosan a debreceniszájhagyomány örökítette meg ~a~t, hogy kuriája a Cegléd (ma Kossuth}utcának azon a belkén állott, melyre a városi szvnhá~at építették . Ezt avélekedést Szűcs is érdememelt tartotta megemlíteni, azzal, hogy ha ezigaz lenne, akkor a várvas és uradalma birtokában a Brankovicsot követőHunyadi János illetve Szilágyi Erzsébet, majd Corvin János ideje alattaz ő kastélyuk is ez lett volna . 3ó Ezt a néphagyományt már az idézett1934 . évi cikkében megcáfolta Zoltai. Való igaz, hogy .a színház építéseelőtt ebből a célbál megvásárolt Semsey telken egy nagyon réginek vbizo-nyult, ódon és rossz állagú épületet bontottak 1 e . Ez lehetett az egyikalapja a szájhagyományoknak . A másikat ő nyomozta ki . A színház udva-rával szomszédos telkeknek a XVIII . század első felében ugyanis Hunyadiés Szilágyi nevű tulajdonosaik voltak . Ezeket :a családneveket örökí,tebteát a múlt századi emlékezés . 3'

Brankovics nagy uradalmai közül 1444 . július 3-án örökbirtokul átad-ta Hunyadi Jánosnak a Zarand megyei Világosvárat tartozékaival ésvalószínűleg ezzel egy időben a debreceni uradalmat is, de csak zálog-birtokként . Branltovics 1448 őszén történt árulása járullt hozzá, hogyHunyadi a második rigómezei csatában vereséget szenvedett. A menekülőHunyadit addig tartotta fogságban, amíg egyességre nem kényszerí~tebte,mely szerint a ~kormá-nyzó kezére adott birtokait visszakapja . 1449 . nya-ran azonban Hunyadi háborítatlanul birtokolta Debrecent és umadalmá~t .Augusatus 29-én az ő parancsára adta ki a debreceni bíró és esküdttársaia szűcs céh pontokba foglalt szabályait.

A Hunyadiakkal új karszaka kezdődött .a debreceni uradalomnak,Debrecennek és a kuriának is . 1456 . augusztus 11-én bekövetkezetthaláláig eltelt hét esztendő alatt a kormányzó ment Debrecen föld~úratöbb oklevelet adott a város részére, de nem ismerünk itt keltezett akle-velé~t . Közvetett bizonyítékunk sincs arra, hogy a városban, a kuriábanmegszállt volna . Ezalatt uradalmi tisztjei bizonyára itt laktak . A debre-ceni uradalom igaag,atását is a kormányzó halála után özvegye SzilágyiErzsébet irányítolűta, ajki 1462~tő1 ugyancsalt sok privilégiumban részeltette a várost . Szilágyi Erzsébet több alkalomanal és huzamosan tartóz-

35 Szűcs i . m . I . 67-68 .36 Szűcs i . m . I . 139 .37 Zoltai Lajos : Castellum de Debröcön, i . m .38 A céhlevelet lásd HBML. IV.A. 1021/a . Meo . 32. sz . alatt . - A rác despoták mint

a debreceni uradalom birtokosai és uradalmaiknak Hunyadi János kezére kerü-lésére, lásd Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kí-sérlet) = Déri Múzeum >;vkönyve 1989-1990 . (Szerk . Gazda László és MódyGyörgy, Debrecen, 1992) 169-170. és az ott sorolt források .

5 1

kodott Debrecenben, 1462-ben, 1466-bon, 1467-ben . 1468-bon is itt ada-tott ki okleveleket~~ Itteni tartózkodásai során a koriéban lakott, melyet aző ideje óta kezdtek kastélynak (castellum) nevezni. Szilágyi Erzsébet 1483nyár végén elhunyt, a debreceni uradalom is Mátyás király közvetlen bir-tokába került. ~ 1484 . november 11-én a munkácsi és a debreceni uradal-makat, mint Szilágyi Erzsébettől örökölt javakat Corvin Jánosnak, törvé-nyesített fiának adományozta. Ebben az adománylevélben kétszer ismegemlíti a ~ebreceni koriét és kastélyt (. . . civitatem nostram Debre-cen . . . simulcum curia et castello ibidem . . .) . Természetesen a tizenegyéves fiú nem irányíthatta az uradalmak gazdá]Ikodását, .a debreceni ura-dialmat is a :koriéban lakó tisztjei igazg'afbtá~k. Corvin János többszöridebreceni tartózkodására nincsenek :adataink . 1493 . elején sorra lá~tagattauradalmait és Munkápsról visszatérve Budán rendezte be udvarán. Egyelt-len Debrecenben keltezett oklevele ez évi. 4° Debrecent 1492 év másodikfelében elzálogosítatta Derencsényi Imrének majd pedig Horváth Márk-nak. Utóbbi, majd özvegye kezén a város mellelbt a debreceni uradalomtöbb tartozéka is feltűnik mint zálogbírtak még 1499 év elején is . CorvinJános csak 1501-.re szerezne vissza Debrecent . Sem a zálog~birbokosak,sem Corvin János, ,sem pedig később özvegye Frangepán Beatrix neznlakták .a debreceni kastélyt, melynek várnagyélt (. . . castell,anus de Ddb-reczen . . .) már 1486-bon e~mlítik . 4'

Corvin János leánya Erzsébet férjhe2anenetele előtt meghalt. A deb-receni uradalom visszaszállt rnagszakradás címén II . Ulászló királyra .1509 nyár elején Szanmári György pécsi piispö~l~lek zálogolta el, majdkirályi adományként feltehetően szeptember táján Szapolyai János sze-pesi gróf kapta meg. 4~ Tudunk arról, hogy Szapolyai 1516-bon Debrecen-39 1482, augusztus 24-én Szilágyi Erzsébet �debreceni tartózkodása idején" oklevél-

ben adja ki a gyapjúműves céh kiváltságait, Magyar Országos Levéltár. Céhira-tok 3. sz . alatt . 1956 novemberében megsemmisült, szövegét dr. Balogh Istvánszívességéb ől az ő leírásában olvashattam . - 1466. szeptember 28-án Debrecen-ben kiadott oklevélben rendelkezik, hogy a bártfaiaktól a debreceni vámon neszedjenek vámot, lásd .4nyos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei (Második köz-lemény) . = Levéltári Közlemények, VI . évf. (1928) 246-247 . - 1466 . november14-én Debrecenben kiadott oklevélben engedélyezett a Mester utcában RemetePál napi (január 15 .) országos vásárt és minden csütörtökön heti vásárt, lásdHBML. IV.A . 1021/a , Meo . 34 - 1466 . december 18-án Debrecenben kiadott ok-levélben hatalmaskodási ügyben intézkedett, lásd Elnyos i, m, 247-248, -1467, január 13-án itt kiadott oklevelében engedélyezte a gubacsapók és szűr-szabók Csapó utcai minden év június 11-13-án tartott vásárát, lásd Szűcs i, m 117- 1468 . október 5-én Debrecenben rendelte el, hogy a szabó és posztónyíró mesterek

közötti vita eldöntése végett a főbíró és az esküdtek foglalják írásba a két céhszabályait . XVI . századi magyar fordítását közli Szűcs i . m. I . 118-133 .Az adományelvéi hasonmás kiadását és szövegét lásd Schönherr Gyula: HunyadiCorvin János 1473-1504 . Magyar Történeti életrajzok. (Bp., 1894) 32 . és 315-317 .1493 . február 14-én Debrecenben kiadott oklevelébén elengedte a gyapjúművesés posztókészítő mesterektő l neki évenként járó három vég abaposztót . AtírtaSzapolyai János 1516, március 8-án, HBML. IV.A . 1021/a . Meo . 86.Schönherr i . m. 191 ., 201 ., 220 ., 222 . - Derencsényi 1493 februártól haláláig hor-vát bán volt, Horváth Márk Kinizsi Pál özvegyét, Magyar Benígnát vette fele-ségül . - Az 1486, évi említést a Kállay család levéltárában lévő oklevélre hi-vatkozva lásd Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiakkorában I . (Bpest ., 1890) 595.Szapolyai 1509 . november 1-jén mint földesúr erősítette meg a debreceni szűr-szabók, gubacsapók és gyapjúművesek és szabók kiváltságait, HBML. IV.A .1021/a . Meo. 85 . és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára . R.904/24. jelzet alatti oklevél .

40

41

42

52

1 Szent András templom

2 Plébánia

3 Curia, castellum

4 Iskola

5 Ferences kolostor

6 Mindenszentek kápolnája

7 Piactér (forum)

8 Szent Miklós kápolna

9 Mester utca

11 Burgundia utca

10 Szent Erzsébet kápolna

12 Tar Albert nemesi telke

13 A XIV . sz.-i Mesterfalva

14 A XIV . sz.-i Szentlászlófalva,az 1484-ben megégett Szent Lászlóegyháza feltételezett helyével

15 A későbbbi Harmincados köz

18 A későbbi Kandia utca

DEBRECEN 1485 KÖRÜL

ben tartózkodott, itt keltezte március 8-án a gyapjúművesek és agubacsapó céh stiabadailmaitit engedélyező akleveleit.`~ Már mint királya debreceni uradalmat 1526 . november 25-én kedvelt híveinek ArtándyPálnak és Baláas~lak adományozta . Utóbbi feltehetően 1519-től az urada-lom tisztartója volta Nincs rá adatunk, hogy Szapolyai az 1510-es évek-ben, hja a várasban jáxtt, a kastélyban szállt volna meg. Aat viszont tudjuk,hogy az 1520-as évektől özvegy Kardos Imrévé nemesi kuriájának voltvendége, így 1528 telén is. Szerémi György tudni vélte, hogy az özvegy-asszony a király szeretője volta Ennek a nemesi teleknek a történetét avonatkozó oklevelek közlésével végig kísérete Balogh István . A kuriaa jelenlegi Simanffy utca (korábban Kisuj, majd Kardos utca) és a Piacutca két sahkán lévő mai 1 . és 2 . sz . házak telikén állt. 1484 . március 8-ánMátyás király nemesítette Tar Ispán Albertet, a debreceni uradaloanispánját és a földesúri kuriához tartozó nemesi telket adományozott neki.Az uradalom valamilyen épülete állt itt, melyet a:z adományozott újítottfel . A nemesítés és adomány Tar Albert Kardosnak nevezett testvéréreMihályra, másik tesvéa~ére Imrére és utódaikra is vonatkozott. Az ado-mánylevelet Szapolyai 1527 . március 4-én átírta és m~eger ősíteúte, az akkormár özvegy Kardos Imrévé, két fia és egy leánya részére .

Az Artándyak bizanyosa~n meg- megszálltak a kastélyban, de tiszt-tartóik itt laktak . A két Artándyt - máig sem teljesen tisztázott okokmiatt - felségsértési perben elmarasztalták és a király helytartója éskinostárnóka, a később is sötét szerepet játszó Gritti 1531-ben kivégez-tette . Célja valószínűleg az Ártándy-vagyon megkaparintása volt . Pálözvegye és Balázs árvái már 1531 . február 25-én királyi kegyelemmelvisszanyerték ősi birrtokaikalt, de a Szapolyai által adományozott debreceniurad~a1rrlat nem. Szabó István kutatásai !bibzanyították, hogy a.z ul'ada-lomban �rövid ideig maga a király gazdálkodott" . Szapolyai János királyDebrecent 1532-ben Eszitári Jánosnak és Bajovi Benedeknek adta zálogba,majd 1536-barl enyingi Török Bálintm,ak."

Török Báli~lt huzamosan soha nem lakgbt a debreceni kastélyban,viszont felesége Pemflinger Kata, aki korábban Szigetvárt majd Csurgóntartotta udvarát, élete utolsó hat évében a kastélyban lakott . A SzerémiGyörgy által �lwteránus nő i oroszlánnak" nevezett Török Bálintné itthalt meg . Igen valószínű 1551-ben, nem sakkal férje keserves török fog-ságban történt elhunyta után . A Csapó utcai ferences kolostor kriptájá-43 Magyar Országos Levéltár, De, 77, 031, sz, oklevél - HBML, IV, A, 1021/a,

Meo . 86 .44 Szabó István : A debreceni uradalom a mohácsi vész korában = Debreczeni Ké-

pes Kalendáriom XXXV. évf. (1935) 85 .45 Sxerémi György : Emlékiratai (Pest, 1857) 206 .46 Balogh István : Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1484-

1570) = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVIII. (Szerk . Gazdag István,Debrecen, 1991) 5-11 . - János Zsigmond apja kiváltságlevelét átírta és ~ meg-erősítette 1563 . szeptember 27-én, akkor már Bihari Deák Mihály özvegye, Kar-dos Klára és gyermekei kérésére, lásd Balogh i . m. 18-19.

47 Szabó István i. m . 85-87 . - Enyingi Török Bálint már 1529-ben ígéretet kapottaz uradalom elnyerésére .

54

tan tem~e>bték el.~ A birtokok felett a földessúri jag gyakorlását már1547-ben fia János vette á~t. 1555-:ben, amikor Debrecen kényszerült btörök hódoltsági .adót válléhi, ő a város földesúra. 1557-ben I . Ferdinándmegfosztotta vagyonától és öccsének Ferencnek adta . De tulajdonképpen1562 . június 7-én V~ajdahunyad várában történt haláláig János a debreceniuradalomnak is földesúra maradt . 1557 . ősze után többnyire a debrecenikastélyban lakaUt. 1558-tan ő hívna Debrecenbe Méliusz Juhász Pétert .1561 . február 15-én debreceni kurtájába hívott fogattbírákat, hogy ítél-kezzenek a debreceniek és az újvárosiak közötti haltárultában . Ugyanezév novemberében részt vett az András templomban egész udvartartásávalés a városi magisztrátussal együtt az antitrinitarius Arany Tamás ésMéliusz közötti hitvitán, ső t azt az ötödik :napon a kastélyban folytatták4a

Török Ferenc bátyja halála előtt néhány honappal már átvette a deb-receni uradalmast. 1562 . április 15-én levélben közölte a nádorral, hagya törökök húsvét napfan megszállták Debrecent . Emberéletben nem esettkár, de a polgároknak � . . . valahon miők, marhájok volt, pénz ruha ésegyéb eféle marha, az mind elkelt . Az magunk házában (kiemelés tőlemM. Gy.) pedig mennél nagyobb pusztaságot tettenek . . ."~°

Tanulmányunk elején Zoltaira hivatkozva szóltunk arról, hogy aXVI. században mem csak a régi kastélyt, hanem az új kurtát (nova curia}is említik a források . Zoltai szerinlt Török János és Ferenc építtették éslakták, mikor a várasban voltak . Helyét Zoltai meg sem kísérelte meg-határozni . Vajon a Török Bálintné által lakott és a fentiekben is többszöremlegetett 1~astély ez az új kurta lett volna? Kétséges, hivszen BaloghIstván mindenre kiterjedő kortatásaiból tudjwk, hogy a XVI. század végé-től csak két nemesi telek volt a városban . Az egyik a földesúri kastélytelke, a másik pedig a~z a bizonyos Tar Ispán Albertnek adományozott ésa későbbiekben a Kardos család birtokában lévő kurta .

Hol keressük akkor azt a debreceni �nova curia"-t, mely TörökFerenc 1562 . augusztus 29-én kelt oklevelének keltezési helye . Ebben azoklevélben a földesúr familiárisának Máté mester szabónak és utódainaka régi kurta telkén (!) egy sütőházat, két lakóépületet és konyhát adomá-nyozott. Tudjuk, hogy az adományt eredetileg 1561-ben Török János tet-te . 5t

Mivel a városban harmadik nemesi kurta meglétéről, a Török-családföldesúraságának megszü~nte után sincs semmilyen adatunk, a legtmeg-győzőbb magyarázatnak a nova curia helyére azt ;találjwk, hogy az aTörök-fiúk által a Csapó utcai ősi földesúri kurta nagy kiterjedésű ttelkénépített új épületet fed .48 Takács Sándor : Enyinghi Török Bálintné - a keserves asszony . In Takács Sán-

dor : Régi magyar nagyasszonyok (Budapest, 1982) 74-88 . passim . - Lásd mégSzerérci György idézett Emlékiratai, 99-100 .

49 S. Szabó József : Méliusz és Debrecen = Debreczeni Képes Kalendáriom XXXV.évf. (1935) 42. és u. ő . : Enyingi Török János, Debrecen földesura = DebreczeniKépes Kalendáriom XXXVI. évf . (1936) 46-54 . passim. - A debrecéniek ésbalmazújvárosiak közötti határvitában hozott ítéletre, lásd Zoltai Lajos : Isme-retlen részletek Debrecen múltjából. III . Debrecen határperei a hortobágyi pusz-ták történetével kapcsolatban (Debrecen, 1936) 143 .

50 Takács Sándor : Duskás Ferenc débreceni főbíró = Debreczeni Képes Kalendá-riom, XXX. évf . (1930) 54 .

51 Török János adománylevelét lásd HBML. IV.A . 1021/b . (különböz ő tartalmú ira-tok) 41 . sz . alatt, Török Ferenc adománylevelét pedig ugyanott a 45 . sz. alatt.

55

A kastélyt 1565-ben Székely Antal szatmári főkapitány zsoldosai gyúj-tották fel,amikor az és Pribék János kapitány Schwendi Lázár fővezértudtával rárontott Debrecenre és a gazdag várost teljesen kifosztotta,melynek jó része az 1564 . őszi tűzvész óta amúgyis romokban hevert sxNem is épült fel újból a kastély . Láttuk, 1566;ban említik a kapuja előttitelken való házépítést, de 1590-ben a váradi káptalannak egy oklevelemár a Csapó utcában a kastély helye és szőlővel beültetett kert (locuscastelli diruti vulgo Castelhely appelatus et hortlzs vineis consitus) CsákyMihály tulajdanába való beiktatásának történt ellentmondásról tudósít .1592 . július 15-én pedig Báthari Zsigmond erdélyi fejedelem �Debrecenvárosának és a városlakóknak adományozta azt a nemesi telket, bennerejtőző minden királyi joggal együtt, amely a Csapó utcában fekszik, melyazelőtt néhai Tharkó Ferencé volt, majd Csáky Mihály birtokába mentát . De ennek halála wtán a fejedelemre szállott ." A fejedelem a váradikáptalannak parancsolta meg, hogy a várast a ka;sté+lyhely birtokábaiktassa be.`~

52 Takáts i, m . 54 . és u. ő . : Régi idők, régi emberek (Második kiadás Budapest,1930) 188., 192-193 .

53 Zoltai : Castellum de Debröcön, i . m. A régi kúria telkeinek 1565 . utáni történe-tét és tulajdonosait is felkutatta Zoltai, egészen az 1592 . évi, a városnak szólófejedelmi adományig, sót azután is .

SQUIRE'S MANSIONS AND CASTLE IN DEBRECEN

Györgp Módy

There were only two buildings standing out from the picture of a medievaltown : the church and the squire's mansion . The latter was important especiallyin cases when it was made a permanent residence like in Debrecen in the 13th and14th centuries .

The two branches of the Debrbeceni family both had their own mansion, asit is evidenced by a charter from 1359 . The mansion of palatine Dózsa's line wasprobably transformed into a manor-house with a palisade and moat around theyear 1310 . From 1317 on Dózsa was high dignitary of the country . He effectuatedenlargement and fortification of the building where he exercised his judicialactivities as well. Kings Charles Robert and Louis I (the Great) then queen Mariaand king Sigismund also took up their quarters there when visiting. Accordingto data from the 14th century this building was the old mansion or castle (�vetuscuria", �vetus castellum") . It can be placed South-East of St Andrew's Churchin the area confined by the present Calvin square, Csapó and Vár streets .

The mansion of Jakab Péterfia's line is believed to have been in the area ofthe present Mester street. This line might have died out with his son since thereis no mention of its mansion in the documents from the 15th and 16th centuries .

Dózsa's line died out on the spear side in 1404 but László Debreceni's daugh-ters were allowed to use the manor-house for a while afterwards. King Sigismundinstalled the salt office there: From 1411 the Serbian despots Lazarevics andBrankovics were owners of the Debrecen estate. When staying in town, they usedthe manor-house as their temporary residence . In 1449 János Hunyadi becameproprietor of the town . His widow, Erzsébet Szilágyi resided in the castle forseveral longer periods . Her grandson, János Corvin and the successive proprietor,János Szapolyai, who acquired the estate in the autumn of 1509 stayed there onlyoccasionally . After 1536 the squire of Debrecen was Bálint Török of Enying,whose wife lived mainly in the Debrecen castle after the autumn of 1547 . Hersons, János and Ferenc also resided here for considerable periods after theirmother's death (in 1551?) . They even had anothér building constructed on theextensive plot belonging, to the old castle . This new mansion (�nova curia"),mentioned in 1562 can only be located here, since István Balogh's research hasshown that only two nobleman's estates were recorded in 16th-century Debrecen;that of the town's squire and Ispán Albert Tar's-then his descendants'-who wassituated on both corners of the present Simonffy stereet.

The ancient manor-house, which had never been a

real castle was burnt downby Ferdinand I's mercenaries in 1585 . It has never been rebuilt. The estate itselfwas donated to the town by Sigismund Báthori, Prince of Transylvania, in 1592,