Népi kollégiumok nevelőmunkája

„Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják, Sej, az van arra írva éljen a szabadság.”

A NÉKOSZ létrejötte I.

„…egy országos mozgalom elindítására szántuk el magunkat…”

•1946 nyarán levél érkezett a Győrffy- kollégium mellett működő Petőfi- kollégium igazgatóságára.

Százak és ezrek sorsát példázta.

22 állami és egyházi internátusban 2487 egyetemi hallgató lakott. Költségesek, rosszul felszereltek, könyvtáruk nincs

•1946. július 10. évzáró ünnepség a Győrffy István Kollégiumban.A kollégisták a köztársasági elnök és a magyar kormány elé tárták tervüket.

A NÉKOSZ létrejötte II.

•A népi kollégiumok egyik célja, hogy új, népből származó értelmiséget hívjon életre a népi demokratikus hatalom szolgálatára.

•Létrejön a Demokratikus Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom.

•Ki a felelős e nagy célokat szolgáló kollégiumok megvalósításáért? -„Felelős az egész nemzet.”

•A nemzeti összefogás szellemében alakul meg a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom Országos Pártfogó Testülete.

Védnöke: Tildy Zoltán köztársasági elnök

Díszelnökei: Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök- helyettesek és Veres Péter, a Nemzeti Paraszt Párt elnöke

•1946. szeptember 20-án a Győrffy- kollégiumban megnyitották a népi kollégiumok első tanévét.

Kik voltak a Győrffy- kollégisták, honnan indultak, és hogyan jutottak el az 1946-os kezdeményezésig?

•1938-ban Győrffy István néprajzprofesszor irányításával szegényparaszt származású tanítványok szervezetten kezdtek a parasztság helyzetével foglalkozni.

•1939-ben a Bólyai Kollégium létrehozása Budapesten, a Királyi Pál utca egyik bérházának néhány szobájában.

Győrffy István nevét 1942-ben veszi fel a kollégium.

•1946-ban indították el a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalmat.

•1948. március 15-én kimondják a Győrffy- kollégium megszűntét, amely átadja helyét a NÉKOSZ-nak.

Milyen volt a NÉKOSZ szervezeti felépítése és működése?

•A szövetség 1947 folyamán kezdte meg igazi tevékenységét.•A NÉKOSZ vezetősége:

Elnök: Gyenes Antal (nemzetgyűlési képviselő)Főtitkár: Szabó Gergely (vegyészmérnök)Titkár: Sz. Morva Zsuzsanna (egyetemi hallgató)Nevelési osztály vezetője: dr. Kardos László (a Győrffy- koll. igazgatója)Szervezési osztály vezetője: dr. Kerek Gábor (tanár)Sajtóosztály vezetője: dr. Tóth Benedek (újságíró)Gazdasági vezető: Nagy Lajos (a Győrffy- koll. gazdasági titkára)Ügyész: dr. Medve Zsigmond

A titkárság fölött a NÉKOSZ tanácsa és a tanácsülés állt.

•A NÉKOSZ-t a társadalom tartotta fenn, de megalakulásától kezdve állami támogatást élvezett.•A kollégisták hozzájárulása a kollégium költségeihez:

Felvételi díj: 10 FtKollégiumi díj: 5- 30 Ft

Közösségi- közéleti nevelés sajátosságai•A népi kollégista erkölcs: kemény erkölcs•A kollégiumi élet legfőbb szerve a diákönkormányzat.

A kollégisták maguk választották vezetőiket.Az önkormányzat fontos alkalma a taggyűlés voltA fegyelmi ügyek intézésében pedig a népbíróság.A kollégiumi közösség pedagógiai megfontolásból 8- 10 fős primer szövetkezetekre tagolódott.

•A nevelőtevékenység eszközei a politikai felvilágosító munka, a társadalmi, mozgalmi munka, rendszeres falujárás, gyárlátogatás, a honismereti mozgalom és a kollégium önkormányzata.•Az egyén formálásának sokféle eszközét alkalmazták:

Kritika- önkritikaEsetenként „átnevelés”„Robbantásos módszer”Kiközösítés

Kritika- önkritika, népbíróság

•„A bírálat- önbírálat egy, a kollégiumon belüli magatartásforma, amelynek alávetni magát mindenkinek joga, sőt kötelessége volt…”*

•Először a népi kollégiumok alkalmazták.

•Nagy tolerancia jellemezte.

•„Véleményüket az emberek szemébe mondták gátlás nélkül, illő formában.”*

•A fegyelmi ügyeket a népbíróság elé vitték.

•„A népbíróság akkor az igazságszolgáltatás magasiskoláját jelentette.”*

* Idézetek Kardos Lászlótól

A népi kollégisták a kulturális forradalomért•Nagy gondot fordított a NÉKOSZ a kultúrálódásra.•A NÉKOSZ kórusait, tánccsoportjait, színjátszóit mindenhol ismerték az országban.•A NÉKOSZ centenáriumi programjában szerepelt a honismereti mozgalom:

Sport, művelődés, tudományos munka és demokratikus állhatatosságra nevelő próbatétel volt

A népi kollégisták a kulturális forradalomért•A népi kollégisták - falujáró útjaik alkalmával, vasárnaponként - más- más

faluban tartottak kulturális előadásokat. •Cél:

a falu megismerte a kollégistákatsaját kultúrájuk kincseitnépi kollégiumok számára anyagi megerősödést is jelentettek

•A népi kollégisták érdeklődése és kapcsolatai túlnyúltak hazájuk határain.Ott voltak 1947-ben a Prágában megrendezett Világifjúsági TalálkozónÉpítették a jugoszláviai Ifjúsági VasutatEljutottak a franciaországi jamboreeraÉrzékenyen reagáltak a görög szabadságharcra, vállalták, hogy megmozgatják a magyar társadalmat a görögökért

Nemzetközi kapcsolatok

A népi kollégiumi mozgalom gyengéi

•1948 szeptemberében megalakítják az egyházi és állami kollégiumok irányítására az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatalt. (ODKH)•A Népi kollégiumok fenntartását az állam veszi át.•A Szabad Nép 1948. szept. 19-én közölte a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozatát a NÉKOSZ helyzetéről:

1. Megfeledkeztek arról a döntő szerepről, amelyet a munkásosztály és a Párt a NÉKOSZ- mozgalom életre hívásában játszott. Marxista- leninista nevelés helyett zavaros, antileninista ideológiát terjesztettek.2. Megengedhetetlen liberalizmust és türelmességet tanúsítottak a marxizmus- leninizmussal élesen szembenálló parasztimádó ideológiával szemben.3. Elzárkóztak a Párt vezetése alatt dolgozó ifjúsági mozgalmaktól és diákszervezetektől.4. A kollégiumban olyan szellemet növeltek naggyá, amelynek következtében a diákok fölényesen elfordultak az egyetemi tanulástól.5. Mindezekhez a hibákhoz a NÉKOSZ egyes vezetőinél a kommunista erkölcs súlyos megsértése, magánéletük megengedhetetlen felbomlása járult.

A népi kollégiumi mozgalom gyengéi

•A személyi kultusz első megnyilvánulása a magyar kultúrpolitikában.•A kritika a konstrukciós perek első jele volt. •A NÉKOSZ főiskolás nevelési konferenciái:

I. konf.: „…a főiskolás- szakkollégiumok szakmai feladatai minden esetben az egyetemi oktatás kiegészítését, elmélyítését, alátámasztását szolgálják…”II. konf.: A népi kollégiumok tagságának szociális összetételét jelentős mértékben tovább kell javítani, elsősorban a proletárelemek előtérbe helyezésével.III. konf.: Az itt elfogadott határozati javaslat kimondta a NÉKOSZ felszámolását, és kérte a kollégium államosítását.

A NÉKOSZ felszámolása

•Rajk László letartóztatása után:a NÉKOSZ- nak fel kell oszlatnia önmagáta kollégiumoknak be kell olvadniuk a minisztériumok vezette kollégiumok közé.

A NÉKOSZ sok szállal kapcsolódott Rajk Lászlóhoz, aki megkülönböztetett figyelemmel egyengette a népi kollégisták útját.

•1949. július 1-jén NÉKOSZ szervezetét átveszi a VKM Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatala.

Kiirtottak a kollégiumból minden nevelési lehetőséget.

•A NÉKOSZ 1950 júniusában a Belügyminisztérium törli az egyesületek sorából.

•Napjainkban is létező szakkollégiumi rendszer1948-ban amikor a népi kollégiumokat az első politikai támadások érték, akkor döntöttek úgy, hogy a kollégium közösségeit szakmák szerint szervezik újjá.

Utóélete

„Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sej ma nem azzal kellene: honnan jössz – azzal ecsém: hová mész!”

(Illyés Gyula)

Felhasznált irodalom:•Bernáth József

Fényes szellők

Tankönyvkiadó, Budapest, 1970

•Kardos László

„Amikor a népi kollégiumokról vallanom kell…”

Püski kiadó, Budapest, 2000

•Pogány Mária

A NÉKOSZ utóélete

Püski kiadó, Budapest, 2000

•Ember és műveltség

/Kardos László: Magamnál többé a népi kollégiumok tettek (Csontos Magda)/

Gondolat, 1976