2 www.eduline.hu

oktatás & IT

2009 végén a Leonardo da Vinci program keretében működő Tenegen projekt támogatásával kutatás zajlott, amelynek keretében a mai magyar netgeneráció jellemzőit igyekeztek feltérképezni. Cikkünkben a kutatást végzők számolnak be az eredményekről.

N etgeneráció, digitális bennszülöttek, technikafüggő tinédzserek. Ilyen és ezekhez hasonló elnevezésekkel illetik a 80-as évek közepe táján (il-letve ezután) született nemzedéket,

amelynek tagjai már a számítógépek és digitális „kütyük” között nőttek fel. Erre alapozva már az ezredfordulón azt vizionálták, hogy ez a generá-

Egy felmérés tanulságai

N e T g e N e r á c I ó 2 0 1 0

ció olyan új szokásokkal, gondolkodásmóddal és mindenekelőtt olyan technikai tudással vérte-ződik fel, amely gyökeresen eltér az elődökétől, akiket egyszerűen csak digitális bevándorlóknak aposztrofálnak. A kutatás első fázisában – két részletben – több mint kétezer 10-24 év közötti fiatalt kérdeztünk meg az ország egész területéről, számítógépezé-

A Tudás szINTjeMinthogy a kuta-tásban konkrét tudásszintmérés nem szerepelt, az értékelők a kitöltők informatikai tudásának megítélését döntően a saját véle-ményükre alapozták, majd ezt vetették össze a különböző tevékeny-ségekben megnyilvá-nuló aktivitásokkal, illetve mások adataival.

www.eduline.hu 3

oktatás & IT

si, internetezési, olvasási és tanulási szokásaikról, online kérdőív formájában. Az első mérést 2009 novemberében a Leonardo da Vinci program keretében működő Tenegen projekt támogatá-sával végeztük, a másodikra 2010 márciusában került sor.

Megkérdőjelezhető hasznosulásA kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a számítógéppel és az interneten töltött idő „hasz-nosulása” legalábbis megkérdőjelezhető. Amíg néhány éve még azon aggódhattunk, hogy a fiatalok túl sokat ülnek a tévé előtt, addig mára már ennél jóval több időt töltenek a számítógép előtt, játékkal vagy éppen internetezve. Jóllehet, ez utóbbi inkább nevezhető aktív tevékenységnek a tévézéshez képest, de egyértelmű pozitív hatá-sa alig fedezhető fel. A diákok jelentős részének érdeklődési körét az „elbulvárosodás” jellemezi, amit az olvasási, filmnézési szokások, vagy akár a legtöbbet látogatott weboldalak vizsgálata iga-zolhat. A leggyakoribb – naponta akár több órán át tartó – tevékenységük az MSN használata, a zene- és filmletöltés, illetve a közösségi oldalak látogatása.

Van mit pótolniukA kutatás másik lényeges tanulsága (amelyet más hazai szakemberek közelmúltbeli eredményei is megerősítenek), hogy a diákok informatikai tudásszintje elmarad a kívánatostól, és nagyon messze van attól a közvélekedésről, hogy „ők már így születtek, és mindent tudnak”. Bár az informatika tantárgy egyértelműen a legkedvel-tebb az összes iskolatípusban, ez nem mutatkozik meg látványosan sem a diákok eredményeiben, sem a tudásszintjükben. Az informatikaoktatás problémái külön témakör, de mindenképpen ag-godalomra adnak okot azok az egyre gyakrab-ban elhangzó vélemények, amelyek a tantárgy

megszüntetéséről szólnak. Egyesek szerint ezt a különböző tantárgyakba beépülő IKT (információs és kommunikációs technológiai) eszközhasz-nálat válthatná ki, ennek azonban nincs komoly realitása. Arra a kérdésre például, hogy „Hogyan jelle-meznéd saját számítástechnikai/számítógépes ismereteidet?” az ötfokozatú skálán a diákok mintegy 15%-a választotta a „Gyakorlott és tájé-kozott vagyok, úgy tervezem, a későbbiekben is ezzel foglalkozom majd.” választ – ők értékelték legmagasabbra saját tudásukat. Külön elemeztük ezeknek a diákoknak a válaszait, azt feltételezve, hogy ők lehetnének „a netgeneráció élcsapata”,

Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ egykori igazgatója egy korábbi nyilatkozatában azt állította, „a kutatá-sok szerint a „tiltott gyümölcs” jellemzően a korai hálózathasználathoz köthető megízlelése után a kommunikáció különböző formái és a tudásműveletek kerülnek előtérbe.” A kutatás viszont felemás ered-ménnyel szolgált ebben a tekintetben: a számítógép kommunikációs célú használata valóban a leggyakoribb felhasználás, az ezen túl mutató tudásműveleteket viszont egyáltalán nem sikerült azonosítani.

FeleMás eredMény

Mire használod a számítógépedet?(A „legjobbak ” és a többiek összevetése)

képszerkesztés video-szerkesztés

prezentáció-készítés

számítógépesjáték

hálózatosjáték

levelezés szerep-játék

MSN, Skype,chat

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Ajánlj 3 weboldalt

0 100 200 300 400 500 600

GmailHotDog

CitromailPort.hu

FacebookMsn

IndexNapiszarFreemail

OrigoWikipédia

Startlap MyVipYoutube

iWiWGoogle

de a kapott eredmények egyáltalán nem megy-győzőek.Az adatok szerint egyetlen témakör kivételével (MSN, Skype, chat) minden műfajban maga-sabb százalékban használják a „legjobbak” a számítógépüket. A legnagyobb különbség a videoszerkesztésben mutatkozik, ami elég spe-ciális terület, ezért nem meglepő ez az eredmény. Ezután viszont a számítógépes játékok három ka-

Ajánlj 3 weboldalt!

Mire használod a számítógépedet?(A „legjobbak” és a többiek összevetése)

4 www.eduline.hu

oktatás & ITtegóriája következik (az egyéni számítógépes já-ték, a hálózatos és a számítógépes szerepjátékok), majd kicsit lemaradva a képszerkesztés. A kreatív tevékenységekben (kép- és videoszerkesztés, prezentációkészítés és ide sorolhatóak a számító-gépes szerepjátékok is) a legjobbak és a többiek értékei közepesek vagy az alattiak. 70% fölötti értékeket a legjobbak is csak a kommunikációban (levelezés, MSN/Skype/chat) és a számítógépes játékban értek el.

Első helyen a szórakozásHa gondolatban visszatérünk ahhoz az állításhoz, hogy a zene- és filmletöltés a netgeneráció legked-veltebb tevékenysége, egyre inkább kirajzolódik az a kép, hogy a fiatalok döntő többsége csupán a szórakozás egyik lehetséges eszközének tekinti a számítógépet és az internetet. A piac pedig en-nek megfelelően potenciális fogyasztónak tekinti őket – joggal! A közösségi oldalak is tömérdek reklámmal bombázzák a fiatalokat, vélhetően nem haszontalanul.Egyes szakértők gyakran hivatkoznak arra, hogy a könyvek helyett a neten olvas a mai generáció, ezt azonban a mostani kutatások nem erősítet-ték meg. A válaszadók 53,5%-a, többségükben lányok, nyilatkozott úgy, hogy szeret olvasni. Azok-nak, akik igennel válaszoltak az előbb említett kér-désre, az online kérdőív adott egy másikat: Sorolj fel három könyvet, amit olvastál! Erre a kérdésre azonban csak alig több mint a felük (54,2%) neve-zett meg valamilyen olvasott könyvet, és hármat

csupán 2,3%-uk tudott felsorolni. Vélelmezni lehet csak, hogy igyekeztek megfelelni annak a képnek, hogy olvasni kell – hallják éppen eleget –, ám amikor pontosítani kellett volna, illetőleg tényeket közölni, már másképp reagáltak. Elméletben töb-ben szeretnek olvasni, a gyakorlatban azonban a megkérdezettek csak alig néhány százaléka tudta megnevezni a legutóbb olvasott könyveket. A felsorolt könyvek között alig volt klasszikus szép-irodalomnak nevezhető mű, kötelező olvasmány, és az internetes olvasásra irányuló kérdések is alacsony értékeket eredményeztek.Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az internetet leginkább szórakozásra, msn/skype-on keresztüli beszélgetésekre, közösségi oldalakon való véleménycserére használják, de olvasásra a legkevésbé sem.

Kortárs közösségA napi időfelhasználást vizsgálva kiderült, hogy a korábbi adatokhoz képest tovább emelkedett a számítógép (és az internet) előtt töltött idő, némi-képp a tévénézés rovására. Amíg az előbbieknél a 3-4 óra a legjellemzőbb külön-külön is, addig a tanulással töltött idő csak nagyon ritkán haladja meg a napi két órát. Az „aki kimarad, az lemarad” életérzés sokakat késztet arra, hogy életük jelentős részét a közös-ségi oldalakon éljék (iWiW, Myvip, Facebook stb.), ahol széles baráti körrel tarthatnak – nemritkán igen felületes – kapcsolatot. 34%-uk a lemara-dás kiküszöbölése okán két közösségi oldalon, 26%-uk pedig három helyről igyekszik tájékozódni mindarról, ami a kortárs közösségben (osztálytár-sak között, baráti körben) történik, az ezen kívül eső dolgok kevéssé érintik meg őket. A napi hí-reket kevesebb mint 40%-uk, a politikai témákat 5% alatti számban olvassák a neten (ez utóbbi az életkor növekedésével valamit javul).

ÁrnyoldalakA közösségi oldalaknak azonban vannak árny-oldalaik is. Ezen oldalak használatakor ugyanis

A népszErűség TITkAA közösségi oldalakat elsősorban azért pre-ferálják a fiatalok, mert kapcsolatot tudnak tar-tani az ismerőseikkel, illetve új ismerősöket találhatnak általuk. A közösségi oldalak min-den egyéb funkciója eléggé elhanyagolható.

Vajon mi a helyzet a tanulással? Az internetet tanulási célból elsősorban nyelvtanuláshoz, vagy kiegészítő tananyagok keresésére használják, de itt elsősorban a Wikipédia dominál mint forrás. Kevesekben merülnek fel kételyek a források megbízhatóságával kapcsolatban, a kritikus szem-lélet fejlesztése tehát kívánatos lenne a körükben. A jelentős központi erőforrás bevonásával épült (és remélhetőleg továbbra is fejlesztésre kerülő) Sulinet forrásként való felhasználása ebben az összefüggésben marginálisnak látszik, a diákok kevesebb mint 5%-a említette a haszná-latát.

netes tAnulás

geNerácIós külöNbség?elgondolkodtató, hogy a szinte folyamatosan neten lógó fiatalok elha-nyagolható mértékben fordulnak segítségért tanáraikhoz. Vajon ez csupán a generációs különbség miatt lenne így?

www.eduline.hu 5

oktatás & IT

a fiatalok nem igazán törődnek azzal, hogy a profillapjuk többnyire nyilvános, hogy mozgásuk/tevékenységük követhető az oldal szerkezeti fel-építéséből következően, olykor becsületsértő, rágalmazó, obszcén megjegyzéseket tesznek a vetélytársakra, a nem kedvelt tanárokra. Közel 20% azok aránya, akik valamilyen kellemetlen élményről számoltak be a kérdőíven a közösségi oldalak használatával kapcsolatban. Míg a fiúkat inkább a technikai problémák zavarják, a lányok

számos esetben vannak verbális vagy vizuális zaklatásnak kitéve. Nem hallgatható el ugyanak-kor, hogy ennek okai olykor saját kihívó, merész fotóikban, túlságosan kitárulkozó magatartásuk-ban keresendők. Gyakran közölnek olyan infor-mációkat magukról, amellyel szinte tálcán kínálják a visszaélés lehetőségét. Hasonló óvatlansággal kezelik a jelszavaikat is, amelyek szintén poten-ciális veszélyforrást jelentenek. A válaszokból az is leszűrhető, hogy sokan egyáltalán nincsenek

bulVárosodásA felmérés készítői nem osztják azon kutatók vélekedését, akik szerint az internet-használat elmagányo-sít, elidegenít, inkább arra hívnák fel a figyel-met, hogy túlzottan a bulvár irányába tolódik el, a közösségi oldalak üzenőfalain igen nagy mértékben nyer teret az obszcenitás, az igénytelenség, a sem-mitmondó üzenetek sorozata.

Mire használják a közösségi oldalakat?

Kapcsolattartásismerősökkel

Új ismerősöktalálása

Egyéb célra

Kapcsolattartástanárokkal

Tanácsok személyes ügyben

Tudományos/szakmaisegítségkérés

Nem használ

általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium szakképzés fősikola egyetem

Mire használják a közösségi oldalakat?

1

0,9

0,8

0,7

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0

6 www.eduline.hu

oktatás & ITtisztában az internet veszélyeivel, ami nemcsak a pedagógusok, de a szülők felelősségének kér-dését is felveti.

guglizás, msn-ezés2006-ban bekerült az Oxford English Dictionarybe a to google („guglizni”) ige, ami a Google nevű internetes kereső használatára utal. Lehet, hogy a magyar szótárakban máris helye van az „msn-ezni” kifejezésnek, ami eredetileg a Microsoft Network kifejezés rövidítésként született, de napja-inkra szinte teljes mértékben az online beszélgetés („csetelés”) értelemben használatos. A „Milyen tevékenységre használod a számítógépedet?” kérdésre a felmérésben résztvevő diákok messze a legmagasabb arányban (több mint 80%) jelölték meg ezt a tevékenységet, napi több órányi időt szánva erre. Meglepő módon, ehhez képest a

számítógépes játékok „alig” 60%, a hálózatos (online) játékok 35%-os népszerűségnek örven-denek. A „kreatív tevékenységek” közül egyedül a képszerkesztés említésre méltó a maga 47% körüli eredményével. Jóval alacsonyabb értékeket rögzítettek a weblapszerkesztés, illetve a blogolás témában. A teljes mintából a fiúk összesen 34%-a foglalkozik ezekkel, a lányoknál ennél is alacso-nyabb az arány: 27%.

Céltalan bolyongás?Kutatásunk során – jellemzően a visszajelzések, a diákokkal folytatott beszélgetések kapcsán – az a kérdés is felmerült, hogy míg az óvodától kezdve számtalan dologra megtanítják őket, a digitális világgal való találkozásra viszont nem készíti fel őket senki. További útjukon sincs egyetlen vezetőjük, nincs kialakult gyakorlat arra, hogyan tájékozódjanak, miként kezeljék a kihívásokat, hogyan viselkedje-nek. A középiskolában – sőt már egyes általános iskolákban is – tantárgyi szinten van viselkedés-kultúra, de nincs például netkultúra óra, ahol meg-tanulhatnák a web előnyeit, megtapasztalhatnák hátrányait, útmutatást, segítséget kaphatnának. A mai gyerekek magukra hagyva, sokszor cél-talanul bolyonganak egy olyan világban, amely-nek a megismerésére, előnyeinek kihasználására „hozzáértő vezetők”, (akár idősebb/tapasztaltabb kortársak) szakképzett tanárok segítségével sok-kal nagyobb esélyük lenne. „Óriásira nőtt az infor-mációs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni. Ez a pedagógia feladata” – írta pár éve Vámos Tibor akadémikus. Szavai aktuálisabbak, mint bármikor korábban.A konkrét kutatáson messze túlmutat az a kérdés, lehet-e, tudja-e vagy akarja-e az oktatáspolitika befolyásolni az említett folyamatokat? Milyen kö-vetkezményekkel jár ezen fiatalok megjelenése a felsőoktatásban, illetve a munkaerőpiacon? Épül-het-e a sokat emlegetett „tudásalapú társadalom” ezekre az ingatagnak látszó alapokra, vagy ennél komolyabb alapozásra lenne szüksége?

nDr. FEHÉr PÉTEr – HOrNyáK JuDIT

A Symantec számítógép-biztonsági cég 2009-ben végzett kutatása 3,5 millió keresés alapján készített egy toplistát: a legnépszerűbb a YouTube videomegosztó oldal, a Google mint keresőoldal a második, a Facebook közösségi oldal a harmadik helyet nyerte el. A 4. és 6. helyen viszont a „szex” és „pornó” szavak szerepeltek. A magyar fiatalok között végzett felmérésben a Google magasan az első helyet szerezte meg, ezt az IWIW és a YouTube követte, majd MyVip, Startlap, Wikipédia... Hosszú szünet a következő helyezésig: Origo és Freemail... A többi oldal számaránya szinte elenyészőnek bizonyult. A Symantec számítógép-biztonsági cég 2009-ben végzett kutatása 3,5 millió keresés alapján készített egy toplistát: a legnépszerűbb a YouTube videomegosztó oldal, a Google mint keresőoldal a második, a Facebook közösségi oldal a harmadik helyet nyerte el. A 4. és 6. helyen viszont a „szex” és „pornó” szavak szerepeltek. A magyar fiatalok között végzett felmérés-ben a Google magasan az első helyet szerezte meg, ezt az IWIW és a YouTube követte, majd MyVip, Startlap, Wikipédia... Hosszú szünet a következő helyezésig: Origo és Freemail... A többi oldal számaránya szinte elenyészőnek bizonyult.

A legnépszerűbb keresések

Van blogod/weblapod?

25%

20%

15%

10%

5%

0%weblapblog

14%

12%

20%

15%

Van blogod/weblapod?