Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

2. előadásA szépség megítélése

A szép melléknévi használata

• Bizonytalanság: tárgyak, élőlények, emberek, minőségek, cselekvések is lehetnek szépek.

• Értékbizonytalanság: pl. szép halál• Mikor is használjuk hát?

A szépség szubverziv

• Platón és Plotinus óta, keresztény közvetítéssel– Szép: végső érték, önérték – // igazság és jóság– Valami az emberi természetben erre indít bennünket

• De: a szépségben van valami szubverziv (felforgató, pusztító)

• Kierkegaardtól Wilde-ig: szépség vs erény• Immorális művészet: Flaubert, Baudelaire,

Wagner, Canova

Szépség és jóság• Plotinus – igazság, szépség és jóság – isteni

attribútumok• Szent Tamás

– igazság, jóság és szépség: transzcendentálé (minden létező dologban fellelhetők)

– Szépség és jóság – végül is megegyezik• De akkor mit kezdjünk az immorális szépséggel?• Természetes válasz

– A szépség – látszat, nem a a létezés sajátja– A szépség az emberek érzelmeiről mond sokat, nem a

világ mélystruktúrájáról

Néhány közhely (bevett igazság) a szépségről

• A szépség örömet okoz.• Az egyik dolog szebb lehet, mint a másik.• A szépség a dologra irányítja figyelmünket.• A szépség az ízlésítélet témája.• Az ízlésítélet nem rólam szól, hanem a

megítélt tárgyra vonatkozik.• Az ízlésítélet alapja mindig saját tapasztalat.

Lehet-e vitázni az ízlésről?

• Az utolsó ponttal kapcsolatban fontos különbséget tenni az élvezetes és a szép között.

Van egy paradoxon:• Ízlésítéletünk mellett tudunk érvelni.• Érvekkel még sem lehet deduktív módon eljutni az

ízlésítélethez.• Az esztétikai érveket vissza lehet utasítani,

anélkül, hogy ellentmondásba keverednénk.

A szépség hierarchiája

• Alacsonyabb rendű szépség: pl. egy asztal megterítése, egy szoba rendbetétele

• Magasabb rendű: Bernini szobra, Bach műve

Építészet• A magasabb rendű és az

alacsonyabb rendű egymás mellett: harmónia

A szépséget elnyomhatja a diszharmónikus környezet

Hétköznapi szépség

• Egy hétköznapi utca• Egy szép pár cipő• Szép csomagoló papír

• Fontosabbak, mint a nagy művek, melyekkel ritkábban találkozunk

• Emberi vágy a harmóniára, a dolgok illeszkedésére és az udvariasságra

Esztétikai minőségek

• Értékítéletek – összehasonlító alapon születnek – nem az abszolút értéket keressük

• Környező világ dolgait próbáljuk elrendezni: mi illik – mi nem – mihez?

• A túl sok szépség is baj lehet – az építészetben – környezetbe illeszkedés problémája – illeszkedés vagy harmónia, mint esztétikai érték

• Egyéb melléknevek: elegáns, összetett, patinás, kifejező, fegyelmezett, rendezett, csinos, bájos, vonzó

• A szépség fogalmát jobb ritkán használni!

Az esztétikai minőség kifejezése

• Az esztétikai józan ész – Nézd, milyen csinos! – Igen, szép!– Nézd, milyen csinos! – de szépnek nem mondanám!

• A szépség nem pusztán egyedi preferencia kérdése – odafigyelést is követel megállapítása

• Kifejezése nehéz – megmutatni, mi az, ami jó rajta, illik, érdeme, vonzó vagy kifejező benne. Vagyis meghatározni figyelmünk tárgyát

Szép és értékes

• Szépség és esztétikai érték különbözhet:• Bartók: Csodálatos mandarinja – nem szép – de a

modern zene egyik nagy teljesítménye• Fauré: Pavane című műve – túl szép

• Szépség két jelentése:1. esztétikai siker2. egy bizonyos fajta esztétikai siker (érték)

A lélegzetelállító szépség

• Pl: Botticelli : Vénusz születése

• Keats: Óda a Csalogányhoz• Mozart Figaro házassága

Jelzők: elbűvölő, csodálatot ébreszt bennünk, zavartalan és vigasztaló gyönyörűség

Magukkal ragadnak – tiszta szépség

My heart aches, and a drowsy numbness pains     My sense, as though of hemlock I had drunk, Or emptied some dull opiate to the drains     One minute past, and Lethe-wards had sunk: 'Tis not through envy of thy happy lot,     But being too happy in thine happiness, -         That thou, light-winged Dryad of the trees,

                In some melodious plot     Of beechen green and shadows numberless,         Singest of summer in full-throated ease.

A szépség normális jelentése

• Szépségnek ebben az értelemben azt nevezzük, amit az esztétikai ítélet sikeresnek talál

Hasznos vs. szép

• Hasznosság vs ahogy látszik, az észlelés számára• 18. szd.: hasznos vs szépművészetek• Önmagában is jelentéssel bír• Műalkotás – modern fogalom – értéke önmagában

keresendő• Oscar Wilde: Minden művészet haszontalan• 2. közhely-tézisünk ellentmond ennek a

felfogásnak

A partikuláris tárgy

• Melyik almát kéred – azt, ott!• Melyik zenét szeretnéd hallgatni –

Mozartot, és nem Haydn-t!• Azt a bizonyos dolgot akarom – más nem

helyettesítheti (olyan, mint a szerelem)

Mi a baj a haszontalansági kritériummal?

• A forma értékelésének fontos része a funkció ismerete és figyelembe vétele.

• Louis Sullivan (építész): az építészeti szépség feltétele: a forma a funkciót kövesse.

• Modern építészet meggyőződése: a szépség a funkció mellékterméke

• Ellenvetés: az építészetben fordítva igaz: a funkció a formát követi:

• Hagia Sophia Isztambulban• Templom, erőd, istálló, mecset,

múzeum• A szépséget komolyan véve, a

funkció része az esztétikai célnak

Érzéki és intellektuális szépség• Hagyományos felfogás: a szépség érzéki, és nem intellektuális öröm• 18. szd. Görög aisthesis fogalom: érzékelés• Kant: szépség – közvetlenül, fogalmak nélkül okoz elégedettséget• Szent Tamás: a szép az, ami a látásnak örömet okoz • Aztán módosít: a szép azért a látásra és hallásra hat az érzékek közül, mert

ezek a leginkább kognitív természetűek közülük. • Két véglet: forró fürdő vs matematikai rejtvény• A két véglet között sokféle átmeneti típus• Érzéki szép: arc, virág, melódia, szín• Intellektuális szép: regény, mise, fizikai elmélet, matematikai bizonyítás• Platóntól Hegelig: sok filozófus zárta ki az érzékit a szépség tapsztalatából • Regény: érzékeken keresztül – az elmére hat • Az ízlelés és a szaglás – nem alkalmasak a szépség befogadására – nem lehet

szisztematikusan bánni a nyersanyagával – hiányzik az intellektuális elem

A szép meghatározása

• Szép: amire gondolni (kontempláció) örömet okoz, ha egyediként gondolunk rá, önmagáért, ahogy megjelenik számunkra

• Az egyesítő tekintet előtt: például látkép, utcakép

Kant és Shaftesbury

• Shaftesbury III. grófja (Jellegzetességek, 1711)

• A szépség meghatározása – a bíró érdekmentes beállítódása (mint az igazságosság esetében)

• Kant: Az ítélőerő kritikája, 1795• Ha eszközként használjuk vs. ha célként

tekintünk rájuk (mint az erkölcsiség esetében vagy mint az anya gyermekéhez fűződő viszonya)

Érdekmentesség – nem jelent érdektelenségetÉrdekmentes érdeklődés vmi irántCsak ha az észből fakadMorális érdek – amit az ész diktál –

érdekeimtől függetlenülEz a meghatározás az 1. közhelyünkkel fordul

szembe

Érdekmentes élvezet• Malcolm Budd: soha nem egy tény miatti öröm• Kokain: valami által okozott öröm• Esztétikai élvezet: valami fölött érzett öröm• Intencionalitás –intencionális öröm (a vele kapcsolatos

gondolathoz kötődik) – érvek segítségével semlegesíthető• Kontemplatív is: a forma fölötti öröm• Öröm melyet a tárgynak adományozok – öröm, melyet

nekem adományoz a tárgy• Olyan, mint a baráthoz fűződő viszonyunk• Kiváncsi a másikra, függ a racionális lények közösségének

ítéletétől

Objektivitás• Kant nem azt mondja, hogy az ízlésítélet mindenkire nézve

kötelező, hanem csak azt, hogy aki meghozza, ezt feltételezheti

• Ellene mond az objektivitásra vonatkozó közhelynek• Megkövetlehető tőlem, hogy igazoljam• Ha helyes a döntés, lehet mellette érvelni• Kant szerint: az esztétikai ítéletek egyetemesek és

szubjektívak• Kant elképzelése vitatott• De jó kiindulópont• Abban biztos igaza van, hogy a racionális lényekre

jellemző az esztétikai ítéletalkotás