esztétikai alapfogalmak roger scruton
DESCRIPTION
Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton. Negyedik előadás A természeti szépség. Természetvallás. 18. szd-ban a szépség – a természet szépségeként merült fel a filozófiában Árkádiai hagyomány – antik idill A vallás helyét is a természet kezdi átvenni. Egyetemesség. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Esztétikai alapfogalmakRoger Scruton
Negyedik előadás
A természeti szépség
Természetvallás
• 18. szd-ban a szépség – a természet szépségeként merült fel a filozófiában
• Árkádiai hagyomány – antik idill
• A vallás helyét is a természet kezdi átvenni
Egyetemesség
• A szépség – egyetemes elvként érdekes a filozófia számára (Shaftesbury, Kant)
• Ember racionális lény: tehát van ízlése
• Kant szerint az átlagember nem a művészetben, hanem a természetben találja meg a szépséget
A szépség: egyedi• Kantnál: növények,
virágok, madarak és halak a szépek
• Elődei: Addison, Hutcheson: tájkép és látványok
• A különbség alapja szemléleti: Kantnál szépség egyedi objektumokhoz kötődik
• A tájkép szétfolyik• Élő organizmusok: eleve
körülhatároltak
Egyedi vs világszerű
• Egyedi organizmusok: objets trouvés: talált tárgyak
• Mint az ékszerek – szépségük magukból árad
• Szimmetria, egység, forma
• Tájkép: nyitott, grandiózus, világszerű
Szépség: haszonelvű vagy kontemplatív?
• A 18.szdban természettel kapcsolatban két attitűd lehetséges: – haszonelvű– kontemplatiív
• Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha nem ellenséges erő már a természet
A természetelvűség marxista kritikája: Lukács, Deleuze,
Bourdieu, Eagleton• Shaftesbury, Kant: burzsoá ideológia• Így akarják a polgári értékeket egyetemes
értékként feltüntetni• Elfordulás a gazdasági realitásoktól – puszta és
öncélú esztétikai élvezet• Holott a kapitalista gazdaság kizsákmányol,
eszközként tekint• Ezt leplezi a természetre vonatkozó diskurzus
Az esztétikai – mint ideológia
• Igaza van a marxista kritikának – ha nem tudjuk igazolni a „esztétikai” fogalmát, csak ideológiaként - akkor az esztétikai ítéletnek nem lesz filozófiai talapzata - megkérdőjelezhető egyetemesség-igénye?
• Lehet, hogy csak a szubjektum belevetítéséről van szó? – ami adott történelmi korok velejárója?
Keleti felfogás
• De: a szépség fogalmával foglalkozott már:– Platón, Arisztotelész, Plotinosz– A szanszkrit Bharata– Confucius– Keresztények: Ágoston és Boethius,
Tamás, ma is– A keleti gondolkodásban és művészetben
is jelen van a természeti táj szépsége– Ha igaza lenne a marxistáknak: meg
kellene mutatni, hogy akkor milyen az ideológiailag semleges esztétikai beállítódás
Kant a természeti szépről
• Kant: a természeti szép – nem alkotott, hanem talált
• Kant megkülönböztetése: Szabad szépség – függő szépség(nem fogalmi) (előzetes fogalomtól függ)
• A természeti szép értékelése – az ember sajátossága, mindenkire egyaránt érvényes
• Csodálattal tölt el bennünket• Jelentést keresünk általa a világban – otthonosság
érzetét kelti bennünk – jó helyen vagyunk itt
A természeti szép metafizikája
• Formái lehetnek különbözőek: magával ragadó, vagy az odatartozás érzését kelti
• Megerősít létedben – ennek van egy metafizikai rezonanciája
• A külsőt belsővé teszi ez a tapasztalat
(pl. emlék)
• Lásd: Rilke Duinói elégia
Rilke: A kilencedik elégiaMégis a vándor a csúcsról a völgybe kezébennem valamely mondhatlant hoz le nekünk, maroknyi földet,de a tiszta, kiküzdött szót, a kék meg a sárgaenciánt. Mi talán csak azért vagyunk itt,hogy nevet adjunk: Ház, Kapu, Híd, Korsó, Gyümölcsfa, Ablak -s tán: Torony, Oszlop... - ámde kimondani, értsd meg,mondani úgy, ó, mint ahogy azt bensőleg a dolgokmég sose vélték. ..
S nem ezt akarod-é, Föld? azt, hogy újraszüless bennünkimmár láthatlanul? - Nem álmod-e az, hogy egyszerláthatatlan légy? Ó, Föld: nem látható már?!Sürgető feladatod nem az átlényegülés-e?
Természet és művészet
• A tájkép szépségét sokszor – az emberi megművelés adja
• Wordsworth:„Mert megtanultam másképpen nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét:" (Szabó Lőrinc fordítása)
Constable festménye
A természeti szép természete
• Emberi tenyésztés eredménye //műalkotás
• Különbség: nem keresünk benne jelentést
• Tőlünk való függetlensége, önállósága a fontos
Az angol táj• Allen Carlson és Malcolm
Budd szerint:• Természeti szép – ha nem
emberi termékként tekintünk rá
• A tájképben azonban: emberi életmód, otthonteremtés vágya
• Ennek még akár szellemi jelentősége is lehet
• Ezt írja meg: John Clare, Paul Nash és Ralph Vaughan Williams
Esztétikum és tudomány
• Eredeti szándék nem esztétikai – bár az ízlés kétségtelenül közreműködött kialakításában
• Természetnek – része az ember is – ezért ez is természetes még• Esztétikai érdeklődés – vezet el a természettudományos érdeklődéshez• De itt – a látszat a fontos – ebből fakadnak érzelmi benyomásaink• Emberi arcon sem a koponyákat és az izmok ízesülése érdekel• Hanem a megtestesült személy • A madárdal az ornitológusnak – területbirtokló funkciót jelez• Számunkra: melódia• Ezt sem a madár, sem az ornitológus nem így érzékeli
Az esztétikai tapasztalat fenomenológiája
• A természeti szépség tapasztalata – intencionális megértés (szemben a tudományos tapasztalattal)
• A természetre irányul érdeklődésünk, ahogy tapasztalatunkban megjelenik
• Saját hozzá való viszonyom is fontos része e tapasztalatnak
• Egy táj épp akkor megjelenő, esetleges képe – ehhez van viszonyom
• Szemben a műalkotással – nem a szemlélet számára készült, csak magát jelenti, nincs „lekerekítve”, és folyamatosan változik
• Mindenkinek lehet a természeti szépről esztétikai élménye – még ha kevesen is tudják kifejezni
A fenséges és a szép
• az esztétikai fogalmak– nem pontosan meghatározottak – alakul a jelentésük
• Nem csak egy tárgyról szólnak, hanem tárgyhoz fűződő viszonyunkról
• – találkozás: alany-tárgy viszony • Edmund Burke: A fenségesről és a szépről, 1756• Kétféle viszony a széphez – egyiknek a szeretet, másiknak
a félelem az alapja• Szépség: harmónia, rend – otthon érezzük magunkat• Fenséges: hatalmas, erős, félelmetes méltósága a
természeti világnak• Mindkettő kiemel a hétköznapok világából – vagyis
esztétikai tapasztalat
A táj léptéke
• Ember számára otthonos, belakott táj
• Vs az emberhez képest aránytalan mértékű hegyek
• De a félelmetes látványban is van esztétikai élmény: saját gyengeségünk tudata – erőt ad (Kant szerint)
A festői tájkép • A természeti
szépre vonatkozó irodalom – sovány és hiányos – csak útikönyvek vannak
• Tájkép-kertészek műve érdekes lehetne: pl. William Kent és Capability Brown
• A festői fogalmának kialakulása
Táj, festészet és építészet
• Tájkép-művészet: Emberi alkotás + természeti táj
• Eredet Campagna, ahogy Poussin és Claude látta – lásd Claude-üveg
• Konvex-tükör• Építészek – romokat építenek• Klasszikus mintákat
követnek• Épület – mindig része a
tájnak – ma is építészeti előírások védik a tájat
Szándékolatlan szándékoltság
• A természet tárgyaiban ilyenfajta szándékoltságot mégis észlelünk
• Saját magunkról is meg tudunk valamit, és a világ rendezettségéről és finalitásáról és teleológiájáról
• S bár bel-földön vagyunk, s a part oly messze, szél elállt,lelkünk látja az örök tengerárt, mely idehajt, s mely tovább fog sodorni majd,s látjuk a parton gyermekek raját,s halljuk a hullám örök moraját. (Wordsworth)
Kant a természeti szép moralitásáról
• Kant: természeti szép: szimbólum – a moralitásé
• Aki fogékony a természeti szépre – morálisan jó beállítódású
• Egyetért vele Johnson és Rousseau is• Ma is elfogadható (aki a virágot szereti…) –
bár nehéz mellette érvelni
Még sem érdekmentes?
• Visszatér a szándékoltság, érdek és gyakorlati racionalitás?
• Épületben: funkció, • emberi szépségnél: vágy, • Művészet: művész szándéka• Természeti szép: szándékolatlan szándékoltság• Teológia alapkérdése: mindez a szép miért van? • Kinek a szándéka ez?• Szép // szent
Babits Mihály: Esti kérdés
• Midőn az est, e lágyan takarófekete, síma bársonytakaró,melyet terít egy óriási dajka,a féltett földet lassan eltakarjas oly óvatossan, hogy minden füszállágy leple alatt egyenessen állés nem kap a virágok szirma ráncots a hímes lepke kényes, dupla szárnyánnem veszti a szivárványos zománcot
• csupa szépség közt és gyönyörben járvánmégis csak arra fogsz gondolni gyáván:ez a sok szépség mind mire való?mégis arra fogsz gondolni árván:minek a selymes víz, a tarka márvány?
• miért nő a fü, hogyha majd leszárad?miért szárad le, hogyha újra nő?