esztergalyosszakmaiismeretek

7/22/2019 EsztergalyosSzakmaiIsmeretek

http://slidepdf.com/reader/full/esztergalyosszakmaiismeretek 1/199

,

E S Z T E R G A L Y O S

S Z A ,K M A I IS M E R E T E K A fuggelekben a koszorules, gyalulas, mar as

es a szakmai szamolas alapjai



Ford itotta es a magyar kiadast szer kesztette

OHM ACHT ROBERT

A kiadasert felel a Tancsics Konyvkiad6 igazgat6 ja

Felele5s szerkeszt8: dr. Botond-Bolies Gyor gy

Muszaki vezeto: Farago Imre

6 000 peldany. 26 (A/5) lv, MSZ 5601-59

Bud a pest, 1965

650679 Athenaeum Nyomd a, Bud a pest

Felelos vezet6: $~ pr oni 'Bela igazgat6



Ozemeink ben a teljesf tmeny novelese erdeke ben k if ejtett faradozasok kozeppontja ban meg

ma is a forgacsol6 megmunkalas all. Hogy a gepi par f eladatait teljesfthessUk, minden r end elk ezesUnk re

all6 lehetoseget ki kell aknaznunk , es az osszes tartalekok at f el kell tarnunk . De ez a megk f vant

mer tekben csak akkor erheto el, ha minden gepipar i d olgoz6, kUlonosen pedig gepi szak munkasaink

szakmai tudasa alland6an fejlod ik.

Az Es ztergalyos szakmai ismeretek cfmu mu alapja Gerling ismert, azonos cf mu konyve. Ezt

azonban a Szakoktatasi MiniszteriummaI egyUttmuk od6, szak mai oktat6k b61 all6 k ollektf va a szak-

isk olai oktatas igenyeinek megf eleloen atdolgozta ugy, hogy az uj k onyv most mar az isk olai oktatas

kovetelmehyeit is mindenben k ielegfti.

A szakmai anyag atdolgozasa soran a mu lenyegesen b6vUlt, anelk UI azonban, hogy ez az iizem-

ben dol~oz6 esztergalyosok szamara a mu kezik onyv jelleget csor bftana. Ezt biztosftja a k onyv edd ig

is j61 bevalt beosztasa es for maja is.

A konyv bevezeti olvas6jat altalanomlgban a forgacsolas es ezen beliil az esztergalas elmeleti

alapjaiba, valamint kozll a gyakorlati kivitelhez sziik seges utasftasokat. Ezek f olyaman ter meszetesen

f igyelembe k ellett venni a technik a jelenlegi szintjet: K iilonoskeppen elen jar 6 munkasaink gyak or lati

tapasztalatait es ujft6ink legu ja bb eredmenyeit kellett a konyv be szervesen beepfteni.

A S zakmai sza mta ni alapis meretek cimu fejezet celja, hogy gondolkod 6ba ejtse az olvas6t a

munk ajaban felmeriilo osszefiiggeseken es egy ben lehetoseget nyu jtson ar r a, hogy k epessegeit ellen-

orizze.

Igy valik a regtol j6I bevalt Esztergcilyos s zak mai ismeretek uj f orma ja ban es elr endezeseben

J:l1inda szakoktatasban, mind a szakmai tanu1asban jobban es atfog6bban alkalmazhat6 segedlette, de

emellett az iizemi dolgoz6k onkepzeseben IS j6 szof galatok at tesz. E ppen ugy, mint edd ig, u j forma-

jaban is sok j6 ·otletet ad ma jd munk a ja ban az iizemi szakmunkasnak, a muvezetonek es a z iizem i

technikusnak .

Odvozlom az Es zter gcilyos szakmai ismeretek megjeleneset u j f ormaja ban. Meggyozodesem,

hogy ez a reg6ta j61 bevalt szakkonyv tovabbr a is hasznar a Iesz a· mi szerszamge pen dolgoz6 iizemi

embereink nek , es ezze! lenyegesen hozza jarul iizemeink ter me!ek enysegenek novelesehez.

G. ZA BEL

a munk a hose es tobbszoros u jf t6



AI eszt erga ••••••...•.•.•••..••.••••••••••••••• 9

I. I Bevezetes. • . . • • • • . • . . . . . . . . . • . . . • . • • • • . . . • . . . • 9

1.2 Vezer - es von6or s6s eszter ga ....•....•••..••.•.. 10

1.21 Alkalmazasi ter iilete, sza bvanyos je!olese es f creszet to1.22 Az esztergaagy • . • • . . •• • . . . . . . . • . • . . • . . . . . • . • . . 10

l.23 Az eszter ga hajtasa .•...•.•.......•••••••.•..... II

1.231 Csopor tos ha jtas .•.•.••..•...•.....••••••.•.•.• f 1

1,232 Egyes (onmotoros) ha jtas •.....••••••...•••••••• H

1..24 Az or s6haz .....•...•..........•..•••.•.••.•... 12

1.241 A fcor s6, annak esapagyazasa es hajtasa ••..••...••• 12-

1.242 Szfj- e s f ogaskerekattetelek ........••..••...•.... f 3

t.243 A fcor s6 f ord ulatszamanak valtoztatasara szolgaLq

ber end ezesek ...•..................•..•........ 14

t,25 A szanszer kezet a szanszek rennyel . . . . . . • . . • 17

~.251 A szanszerkezet ......•......•.........•••.....• 17

1.252 A szanszekreny .•.•••.. ~............... ..••.... 18

1.26 A nyer eg ..•.••...••......•••••..•••••...••.... 18

1.27 Elctolasha jtasok . •• •• •. • . .. • • •. . .. . .. • . . . .• .• .• . 19

1.28 Az eszterga karbantartasa. Munkavedelem ...••..• 20

1.281 Az eszterga karbantartasa ...•.•.••.•.. _ . . . . . . . . . . 20

1'.282 Munkavedelem •........•.••..••.... '.' . . . . • . • . • 20

Hos,szme~eke;k , r:ner~I~~ek , tapint6korzok ..•••.•• 21

T~~om~r~, melysegmer o •••..•••.•.••.•.•.••.•...• 22Szogmeres •••..............••.• ..•..•....•...... 23

Mik r ometerek .•........•..•••••.•••••••...• _... 26

Mer ohasabok es mero6rak • •• •• •• . . • • • • . •. .• .. .• . 27

3

3.01

3.023.03

3.031

3.0323.033

3.0343.04

3.053.051

3.052

3.06

3.07

3.08

3.081

3.082

3.09

3.103,101

3.102

3.103

3.104

3.i053.106

3.11

3.12

3.13

3.14

Esztergakesek ..•••••.•.•. ••• •••••••••.•...• ...• 29

Az elszogek ••••.••••....••.•.•••••.•.••. _ . • .• • • 29

Az eszterga:kesek fobb fajui. Esztergakes szabvanyok 31

Nagyol6 eszter gakesek •.....•• • • • • • • •• • • • •• . . • • 32

Nagyolas es a szabvanyos nagyol6kesek • . .• • • • • . • • • 32

A tereloszog (A) .••••••.•••••••••••••••••••••••• 33Foi-gacsol6ero es az elhelyezesi szog (r .) • ••••• :.... 33

A csucsszog (e) •••.•.•••••••••••••••••••••••.... 35

Oldalaz6 esztergakesek . . . . .. . . • • •. . .• •• . . . . . . . . . 36

Sim.fta,s ,es.a simit6 esztergakesck •••••.•......... 37

A slmltas .. . . . . . . •.. . . . . . . • • . • . • •• • • . • • . . . . . . . . 37

A simf t6kesek • . • • . • • . . . . • • • •• • •• • • .•• • . . . . . . . . . 37

Az esztergakesek anyaga .•.•••••••.••.•......... 38

A gyorsaeel kesek gyartasa ••..•.••••..•• _ .. . . . . . .. 39

Gyorsaeel eszter gak esek koszoriilese • •. • • . . . . . . . . . 40

Kesk oszor uk es koszor uk orongok ...•..•......... 40

Az eszter gakes elezesenek f o szabalyai •••......... 42

Gyorsaeelkesek elszogei • . • • . . • . • •• • •• . . . . . . . . . . 43

Kemenyfem esztergak esek . • . . . . . . • • • • • • . . . . . . . .. 44

Kemenyf emek osszetetele es gyar tasa ••••••••• , , . 44

A kemenyfeme'< f ajtai (mincsegek), alkalmazasuk 45

A kemenyfemlapkas kesek gyartasa •••..•..••..•.. 46

A kemenyfemkesek koszoriilese •...••.• _ • • • • . . . • 47

Kemenyf emkesek elszogei .•.••..••••••••..•••..• 49

Tudnival6k kemenyf emmel torrenc esztergalas eseten 50

Finomesztergalas gyemantkessel •................. 51

Eszter gahis ker amiala pkas k essel •. . . . . . . . . . . . . . . .. 52

Az esztergakes befogasa 53

Betetkestar t6k ...................•............ 55

4

4.1

4.11

4.124.13

4.2

4.34 . 4

4.41

4 . 4 2

AI eszt er gcilcis ................•.... .............

Esztergalashoz sziikseges mozgas~k ••.............

Af or gacsol6 fomozgas (for g6mozgas) .

Az el~tol,as i~a~yu ,mozg~ •......................A f ogasvetel Ir anyu mozgas .

A f c:rg.acsk ere,sztmetszet : .. : .

A va~ose?es~,eg, : : .

For gaesk e pzodes, elslsak .

For gacsk epzod es es f orgacsalakok .

Az elsisak (elratet) .

5

5 .15.11

5.12

5.135.14

E s zter gamunk cik I . . .

Hosszu hengeres munk adarabok esztergalasa .

A kozpont ber ajzohisa es pontozasa •.............•

A esueshely fur asa ......•••.....................

A kozpontfurat befurasa es szabalyozasa ..•••...••

Esztergacsucs fajtak. A csues beillesztese es beallidsa

5.155.165.175.2

5.35,4

5,41

5,411

5,412

5.4135 . 4 2

5.55.6

5.615.62

5.63

5.64

5.655 . 7

5.715.72

5.8 ,5.81

5.82

6

6.16.11

6.12

6.26.21

6.22

6.23

6.36.31

6.326,4

7

8

8.1

8.11

8.12

8.138.14

8.158.28.21

8.22

8.3

8.318.328,4

8.5

9

9.19.2

9.39.31

9.32

9.33

9.34

9.35

9.36

9.37

9.38

9.39

9,4

9.5

9.51

9.52

10

10.1

10.2

A munkad ar a bok felfogasa ket esues k oze •.•••••••• 66

A R iskov elszalag .•••.....•....•.•••••••••• " • • 67A tengelyek es ors6k egyengetese •.•••.••..••• •.•• 68

Rovid hengeres munk ad arabok eszter galasa -

tokmanyok, sf keszter galas ,...................... 69

Eszter galas iitk ozor e •.•.••.••••••.•..•• :....... 71

A kes fogasra allf tasa . . . . •• . • . • •• ••• .• . .. .• • ••• •• 72Fogasra allftas skala szerint ....•.•.•••••.••..•.•• 72Bizonyos mer etr e elcesztergalt munkadarab eseten. 72

N~.ers ,71~gyar tma~y eseten •...•.• , •••.•••.•• " • 72Szuk turesek eseten .•............•..••..••••••• 72Fogasr a allftas a kes k ora b bi allasa szer int ••••••••• 72GJa:tastechn~16giai pelda (Egyedi gyartas) ••••••••.• 73Furas eszter gan .•...•......•.•.••••••..•••• ••.•.• 74A furas m6dja es ujft6m6d szerei . ...•.••.••.••.•••• 74A csigafur 6k csucs- es ekszoge •.........•••••.••• 7 5A csigafur 6k anyaga, gyar tasa es e lonyei .. . . . . • . • • 76

Egyeb fur6k •...........•...............••••••• 77Esztergan torte no f u r as gyak or lati siabalyai •. . • • • • • 78Furatok eszter galasa. • . . . . . . . . • . . . . . • •. • •.. . • • • • • • 80

Lyukkesek ••.•.•.........•••••...•. •.••.•.•••••• 80

F~:6r~.d~k •• '.' • • . . . . . . . . . . . • • . . • •• • • • . • • • • • • • • 81Dor zsoles •.•.................•.••••..••..••••• 82

Dorzsar fa jtak (MNOSZ 4401) ..••..••.•• :......... 82

A dorzsoles gyakorlati szabalyai •.••••.••.•••••••• 83

J Ile sztesek ••••.••.•...•.....•••••••••••••••.•.•• 84

A cseresza batos gyar tas, az iIIesztes alapelvei ••••••• ' 84

A cser esza batos gyar tas .•••.•••••..••... .-.• •• •• •• 84

Az i1lesztes alapelvei ..•••••••.•..•••....•.•••••• 84

ISA illesztesi rendszer e ••••••.•••• : .•.••.••••• '" 86

Az ISA.tures.elve " •••.. ;....................... 86

Az ISA illesztesi elv .. . . • . . . . . . • .• . ..• •• • •••••. •• 87Az ISA illeszkedes jelolese ••..•••.•••..•..••••••• 87lIIesztesi ta blazatok .........•.•...••••••..•.•••• 88

Ar aplyuk ••••••.............•••..••••••.••••••• 88

Ala pcsap •••••..............•••..•..•...••••••• 89

A munkad ar a b ellencrzese hataridomszerrel ••••••• 90

G y6 r tcistechnol6 gia i pe lda (Sorozat g }' cirt6s) • •• •• •• ••• 91

Es zt er gam unkc ik 1 /. ...•....•••••••.••••••..•••.•• 92

K ~pesz~erga!as, .,' -.....•.•••••.•..••••• ,.. 92Ku possag szamltasa ..............•...•.••••••••• 92

Ku peszter galas a kesszan elf or d ftasavai . ......••.•.• 93

Kupesztergalas a nyereg kitolasaval. A ku pvonalz6 94

~ ge pi~.ar ~an e.lof ordul6 ku possag, ku pok merese

es el~enorzese ........•..••••••.••.•••••••••••••

A tangensf iiggveny ertekei •.••••••.•••.•••••••••.

Alakos esztergalas ..•....•...••••••••••••.••••••

Alakos es.zter gakesek (idomkesek ) ••••••••.••••••

Alakos esztergalas, ovalesztergalas •.•••••••••••••

Kezi esztergakes es r eszel6 hasznalata •...•••••••••

A k ezi esztergakesek ••.••••.......•.•.••.•••••••A reszelck •..........••..•..••.•...••...•..•..••

R ovatk olas es recezes .......••..•.•....•••••••.••

Beszunis es leszuras ..............•••....••••••••

9596

979798

99

9999

100

10 0

Gazdascigo s e szt ergcilcis ..... . •..•.••....••••••••. 10 2

A gazd asagos forgacsolas celja es elso mesterei ••••• 102

Megmunk alasi m6dok ............•..•...•..••••• J03

Gazdasagos nagyolas : ....••..••••••• 104

For~acsr:nen,nyiseg (forgacsko btar talom) ••••••••• :. 104

FOeas~elyseg ••............•..••.•...•.•••••••• 104

Elotolas ...................•........•..••.••.•• 104

Fc f orgacsol6er o .....................•..•.•.... 104

A fo f orgacsol6er o (Pr) a f or gaesk eresztmetszet

f iiggvenyeben ..................•.......•..•...• 105

A f c5 f orgacsol6erc (Pr) a f"rgacsviszony (f :e) fiiggve-

nye ben ......................•...•••...........• 105

For gacsviszony (f:e) ... , .....•.•.......•...••. :.·106A vag6se besseg megvalasztasa ...........••. '.•.•. '107'

A forgacsolas tel jesf tmenysziik segletenek ( N J ) kr .szamftasa .. ..• . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .• : 10

Gazd asagos simftas .... '. . .. . . •. . . .. . .• . . .. .• •. ..•• III

Gyorsfor gacsolas Koleszov k essel ........•..••.•• 112

Edd igi ismereteink . . . . . . . . ..... . . • . • . . . • . • . . • • •. .• 1/2

A Koleszov kesel ..•..•.......•.•.•••••••.•••••• 112

A t erm eJekenyseg n ii ve lese ........•.•.•.•.•••••.•• 113

Attekintes ....•.••..........••.••....••••••• ..•• 113

Kovetkeztetesek .......•..•...••••....•......•• 113



II

11 .1

11.2

11.3

n.4

.Muszaki normak ..•.••..••...••••.•••••.......•. I i4

A muszaki idonorma (tn)tagozod asa •.......•.•..• 114

A gepi foido kiszamitasanak alapjai .. . . . . . . . . . . . . . . 115

Peldak a gepi foido kiszamitasara 116

12 Me/egedes eshii tes esztergci/dskor .. .. . .. 117

12.1 Huto-keno folyadekok '•.•................... ~..• 117

13 Esztergamunk cik I II •............... ' . .. . . . . . . . . . .. I! 9

13; I A csavarmenet. Menetf a jtoik . . . . . . . . . . . . . . . . . .. • .. 119

13.11 A csavar menet elve ~ 119

13.12 Menetfajtak .................................... I 1913.2 Menetjelolesek -..: menetillesztesek - menetkif utas

- menethorony '. . . .. 121

13.3 Menetta blazatok : Whitwor th. menet, csomenet es

metermenet ........................•.......... 122

13,4 Menetta blazatok : tr a pezmenet, f ( j r eszmenet es

zsinor menet '.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

13.5 Csavar menetek mer ese es ellenorzese ......••..... 126

Di6 K iilso menet k eszitese esztergan 127

B.61 Menetvagas. k erek menetmetszovel esket pof as

menetmetszovel ... , .............•........•......• !2713.62 KUlso menet vagasa menetkessel ....•.•....•..... 128

13.621 Menetkesek kUlso (orso-) menetekre 128

J 3.622 Gyakorlati szabalyok k Ulso menetek vagasar a 129

13.623 A menetkes visszaallf tasa a menet be •.....•....... 130

13.7 Belso menet keszitese esztergan . . . . • . . . . . . . . . . . .• 132

13.71 Menetfurok •..•..•. ; ....•.......•.............. 132

13.72 Belso menetvagasa kessel es fesus menetk essel •.•• 133

13.8 Menetkesek nagy emelkedesu menctck hez •. : ..... 134.

J3.9 Lapos-, ·tr apez~, fUresz- es zsinormenet keszitese

esztergan .. ; .••••••••••..•. ; ..........•.....•• :. 135

14

14.114.2

14.3

14,4

14.5

14.6

14.61

14.62

14.63

14.7

Csereker ek szcimf tc is (vcilt6kerekszcim[tcis) •.••..••• •.•• 136

filtahinos osszefUggesek ••.•.•••...........••..... 136

A munkadar ab es a vezer ors6 csavar menete egyarantmillimeter emelkedesu, ketszeres attetel •......••. 137

A munkadarab es a' vezerorso menete egyar ant

hUvelyk emelkedesu •••........................• 138

A munkadarab csavarmenete millimeter emelk edesu,

a vezerorso hUvelyk emelkedesu •...••.........•. 139

A 'munk ad arab csavar menete hUvelyk emelk edesu,

'a vezerorso millimeter emelked esu 140

Modulmenetek -:-, 1:2 e s 2:3 ir anyvalto sziv attthelek 141

Cserekenlk szamitas mod ulmenet szamar a; a yezer .

or so millimeter emelkedesu •...................• 141

Cser ekerekszamitas modulmenet szamar a; a vezer -

or so collemelkedesu ...•....••........•......... 141

Az iranyvalto sziv attetele 1:2; 2:3 stb 141

Tobb-bekezdesu menet vagasa •......••.......... 142

15 Gazdascigos csavarmenet ke s z[ t es ..••..••....•..... 143

15.1 Gazdasagos csavar menet k eszites a hasznalatos vono-

es vezeror sos esztergan •••...•............•..... 143

15.11 Menetvagas kemenyfemmel 143

15.12 Onmukod oen k ik a pcsolo menetk estar to 143

15.13 gnnyf lo .~enethe~g;r 1o f ej ...•...•.............. 143

15.140rvenylo ~e.n~tvaga: :.; 14415.2 A menetk eszltes egyeb elJar asal .•................. 145

17 E s zt ergamu nkcik I V . ••. •.•. ........... ....... .•.. 148

17.1. Excentr ikus csa pok esztergalasa •................. 148

17.2 Elof ur t munk ad ara bok esztergalasa ...•........... 149

17.3 Szabalytalan alak u munl<adarabok eszter galasa 150'

17,4 Bab (IUnetta) hasznalata .•.........•..........•. , 151

19

19.1

19.2

19.319,4

K ii / on /eg es esztergcik ••.•. •.•••.... ; . . . . • . . . . • . • .• 154

tiluszereszeszterga'menetpatronna(· .•.•........•.. 154·

Utaneszter ga '.' ••...•••• ,. . . . • • . . •.• • . . . . . . . . . . .• 154

Vonoorsos esztergak ....••.••..•................. 155

Nehez hengereszterga (0 1400' mm e s 7000 mm _ ..

19.6

19.7

19.8

19.9

Vizszintes furo-maromu (horizontal furomu) ••..... 157

Ketallvanyos karusszeleszterga (fUggoleges tengelyu

sikeszterga) '•....•...............••.......•.•.. , 158

Eszterga celgepek •.....•.••...............•.... 159

Masoloeszterga kemenyfemmel tor te no' forgacsolasr a 160

20 Revolver es zte rgcik e s au t omata: esztergak •. . . • . . . . . .• 16 1

20'.1 Revolver esztergak . a gazd asagos sorozatgyar tas

szamara .. ; .., .............•.•.................. 161

20.11 A . r evolver esztergak celja, a velUk elvegezheto

muveletek es gazdasagossaguk .............••.•••• 16120.111 A r evolver eszter gak cel ja es alaptipusai : 161

20.112 A r evolver eszter gaval vegezheto munkak 161

.20.113 A revolver eszter galas gazd asagossaga . . . . . . . . . . . . •• 162

.20.12 A sorozatgyar tas megter vezese (gyartastechnologiai

peld a) ..................•.•............ , ......•. 163

20.121 A sorozatgyar tas muveletter vezese a gyarUzem ben 163

20.122 Gyar tastechnologiai pelda 163

20.2 Automat<ik a gazd asagos tomeggyartas szamara . . . .• 167

'20.21 Egyor sos teljes automata 167

20.22 To bbor sos automatak ....•.....•................ 167

20.23 Egy- e s tobbor sos Jelautomatak .........•........ 167

21.1

21 .11

21.12

21.2

21.2121.22

21.~

21.31.

21.32

~1.33

21.34

21.35

21.36

22.1

.22.222 .3-

·22,4

22.522.6

23

23.1

23.2.23.21

23.22

23.23

A koszorUles cel ja es elvi alapjai, A k oszorukor ongok 168

A k oszorUles celja •.....•...••.......••.••...••• 168

A koszorUles elvi ala pjai ...•....•........•••..••. 168

Kor k oszorUles ..•........••...••....••......... 169

K Ulso kor k oszorUles (kUlso palastk oszorUles) ..... 169

Belso kor k oszor UI~s (lyuk k oszor Ules) •.•....•....• 170

Slk k oszor Ules. CsucsnelkUli koszorUles. Menetkoszo-

rUles. Hutes, meres es hi bak koszorUlesk or ••.•.• 171

Sik k oszorUles ..............•..•................ 171

Csucs nelk UIi k oszor Ules •. ,..................... 171

Menetk oszor Ules ••.....•.••.••••.... ,.......... 171

Hutes-k enes koszorUleskor .••....•..•......•...• 171

Meres k oszor Uieskor •......•.••...........•..... 171

K oszor Ulesi hi bak •...•....•.•.••...•..•.••.•.•• 171

A f inomr:1egmunk alas celja .••...•••......•.•..... 172

Az erd esseg" •....•.•........•.... . . . . . . • . . • . . . •. 172

A f inommegmunkalas legfontosa bb el janisainak at-

teklntese •.••.•..•......••.••..............•... 172

TUkr osf tes (Ia ppolas) •....•...•..•..••••........• 173

Dor zskoszorUics (~oning) , •. .. .• .. . . . . . . . • . . . .. .. 173

Finomesztergalas es f inomf uras ••......•..••..... 173

Gy alulcis . ..•••.••• •••.• ,' •....• ••.• , ......• • , . . • 174

A .gyalulas elvi alapjai, a munk adarab felfogasa,

gyalukesek ••..•••• : • .•••....•.....•........••.. 174

Gyalu!as h:m!.ntgyalugepen ••••.•.•....•.........• 174A hanintgyaluge p szer kezete, ha jtasa, a loketszam

beal!itasa ....•...•......................•...•.. 175

A lok et beallf tasa. Elotolasha jtas. A ge pi f oid o k i-

szamitasa .......••.................•......•.... 176

Egyszer u gyalusmunk ak . Gazd asagos gyalulas. A mun-

k ad ara bok e!lenor zese. A gyalugep k arbantar tasa 177

· M ar as · •.•..•.•.••••• ••• •.•. ........... .........• 178

24.1 A mar as elv j ala p jai. Maroszer szamok ' ............• 178

24.2 Mar otf pusok. Amaro bef ogasa ....••........•. , .• 180

24.3 Vagose besseg. Elotolas. Hutes. Marasi foid o k iszaml-

tasa ..•.... , . . . . . . . • . . . • . . . . • . . . . . • . . . . . . . . . . .. 182

24 A A vizszintes es a fUgg51eges maroge p. Szerk ezetUk.

Hajtasuk . K ar bantar tasuk ...•......••...•.......• 18324.5 A munk ad ar a b f elf ogasa. Egyszer u marosmunkak ••• 185

'.24.6 Egyszer (i marosmunk akosztok eszUlekben •.....•.. 186

25.125;2

25.2125.211

25.22

25.23'25.3

25.31

A legf or itosa bb nyer sanyagok 'attek intese ••..•••••• 188

Az 'acel •.•..•.••..••.•..•••••...•...•.••••••••.•• 189

Osztalyozasa,es gyartasa •.•..••••..••.•••....•••.•• 189

Acelgyar tas' .... : ....••......•.. , ••.•••.• " ...•••. '189

A legf ontosa b bacelfajtak .••..•..•...•..•..••.••• 189

Acelszabvanyok • ;.•.•.......•..• , ...••.•••.•••.•.•.... 190

·.Ontottvas, •...•.•••••.....•....•....•••..••.•...•• 191

Gyartasa ..••.••• , •..•..•..•.••.• : .• '. . • •• ••. • •... .• 191



25.4

25.525.5[25.625.6125.62

Nehezfemek (nemvas-nehezfemek) •••.•....••....•Kon~yufe~.ek •••..... :; ••............•.......•.•Forgacsolasl technologlak : ........•..••.•.•Muanyagok •••.••••..••......•..............•..A muanyagok megmunkal<isa ................•...•Forgacsolasi technol6giak •.................•....•

26

26.126.2

26.2126.2226.2326.2426.2526.26

Any agvi zsgcilat ••.•••••.... ,' . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

Az anyagvizsgalat celja 195Az anyagvizsgalat m6dszerei 195

Mechanikai vizsgalatok •......................... 195Technol6giai vizsgalatok 195Roncsolasmentes vizsgalatok 195Metallografiai vizsgalatok •........ . . . . . . . . . . . . . .. 195Kemiai es f izikai vizsgalatok 195Anyagvizsgalati k fserletek lefrasa 195

27

27.0127.0227.0327.0427.05

27.0627.0727.{)8

27.09

27.10

Szakmai szcimtani alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196

A szamok felosztasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 196Az alapmuveletekben elof ord ul6 elnevezesek 196Osszeadas ...••................................ 196Kivonas ....•..............•................... 1965zor zas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 196

Kerekftes 196Osztas 196Tenyezokre bontas 197Kozonseges tor tek: bovftesU!<,egyszer usitesUk , egy-nevuve alakftasuk :. . .. . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . .. 197Muveletek kozonseges tortekkel: osszeadas, kivonas,szorzas, osztas ................•............ '... 197

27.11 Tor tek felbontasa (tenyezokre bontas) .•.••......• [9827.12 Szazalekszamf tas. • • • ••• • •• • . • • . .. . .. . • • . . . . • .. •• 198

27.13 Aranyok...... • •• . • • . • . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . .. 198

27.14 Mertekegyse~ek : hossz, terUlet, terfogat mertek-egyegei • . • • • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 199

27.15 KerUlet- es ter Uletszamftas 19927.16 T~rfog.ats.z~mf tas 19927.17 Sulyszamltas ••...............................•• 199

28 Gyakor l6 felad atok ••• .....•.•. ..•.••............ 201

28.01 K erUlet-, tedHet-, kobtartalom- es sulyszamf tas 20128.02 Szilar dsag . • . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20228.03 Nyersanyagok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . .. 20228.04 Hosszmer tekek es szogek 20328.05 IlIesztesek 20328.06 KerUleti- es vag6sebesseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20328.07 ForgacsoI6ero... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20328.08 Teljesf tmeny es hatasf ok ,. 20328.081 Eszter ga meghajt6motor tel jesitmenyenek k iszamf -

tasa .........................................• 20328.09 Szf jha jtas 20428.10 Fogask erek hajtas •.............................. 20528.11 Elotolas.. . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20528.12 Es;t~r?~k~s es f orgacslevalasztas . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

28.13 G.e~1f~ld~..• '.: '.' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20528.14 Fur as es dorzsoles .....•........................ 20628.15 Ku peszter galas ••.•............................. 20628.16 Menetek •.•.................................•. 20628.17 K oszoruk orongok ker Uleti sebessege ......•...... 20728.18 A gyalula~ vag6sebessege .•..........•...•..••... 20728.19 Maras.... • . . . . • . • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 207



iii#; ] Í

ffi

2. ábra. A traktor egyik tengelye é s fog*kereke

Bármelyik ipaiágra gondolunk is, a bányászatra, a mezőtazdaságra,.

a textiliparra, az é pí tóiparravagy egyé bre, bármit né zünk s,.

a keré kpárt, a rádiót, az órát vagy valamely játé kszert, mí ndenütt.találkozunk esztergán ké szült alkatré szekkel. Az l. ábra pé ldául

traktort ábrázol, az ember se8í tőtársát a mezőgazdaságban.

A tengely é sa í ogaskeré k 2. ábra) sok dolgozó kezé nment át,

mielőtt a traktorba beé pí tetté k.Mint nyers kovácsolt előgyárt.

mányok kerültek az esztergályoshoz, mint í é nyesé sa millimé ter

tötré szé ig pontosan megesztergált munkadarabok jutnak az

esztergáról.a marógé pre, aztán edzé sre é sköszöülé sre.

Az eszterga a legré gibb szerszámgé pek egyike (3, ábra), é s a

gé piparnak ú gyszólván minden üzemé ben megtalálható. Sok

nemzedé k tapasztalata fejlesztette ki az esztergát a mai korszerü

nagyteljesí tmé nyű .é spontosságri szerszámgé ppé .

A 4, ábrán bemutatott, automatizált másolóeszter8a a technika

egyik csrí csteljesí tmé nye(l. a l9.9 í ejezetet). Az ilyen töké letessé

í ejlesztett gé prealapos ké szültsé gű é s átfogó műszaki ismerettel

rendelkező munkás kell. Aki gépét ól akarja használni, annak

azt alaposan ismernie kell

A gé p egyen az ember szolgí ja

Ha az eszterga előtt állunk, ne í elejtsük el: az esztergán'vé gzettmunkánk is hozzájárul maid a né p mindennapi igé nyeinek egyre

növekvő kielé gí té sé hez.Amit az eszterga segí tsé gé velermelünk,

szolgálja az az emberisé g jólé té té s a né pekbékés együtté lé sé tl

Becsüljük meg hát esztergánkat é sbonyolult szerkezeté t

Yiseljük 8ondját, becsüljük, meg a munkás-paraszt hatalom

bizalmát, hogy ilyen é rté kesmunkaeszközt bí zott ránk

Aki esztergáját lelkiisrneretesen kezeli,az sikeres munkát ls vé gez vele

'1 Az eszterga

í . í evezeté s

1

ii$

1ta

$lim

3. ábn. XVlll. szí zedbgliegrtergamühcly



1.2 Yezé r- é svonóorsós esztergaSokí é leeszterga van (l. a l9. í eiezetet), legáltalánosabban azonban avezé r- é s vonóorsós esztergát használiák.

í .2lAlkalmazási területe, szabványos jelöé se é sfőré szei

Alkalmazási területe: az üzem a ké szü|é kgyártásban, a javí tó-ré szlegben é sa csú cseszterga-műhelyben használja. Ezzel vé gzikaz általános esztergamunkákat. llyenek: a hosszesztergálás, así kesztergálás, a fú rás, a kú pesztergálás, a menetvágás é s az alakosesztergálás.

A műszaki é letben arra töekednek, hogy minden szerszámgé p-í aitamegjelöé sé re áttekinthető é segysé ges szabványjelet álla_pí tsanak meg. Hazánkban országos szabvány erre mé g nem ké _szült, de a szerszámgé pipari iparági szabvány gondoskodik ilyenszabványos jelöé sről. Pé ldául az 5. ábrán látható gé pet í gyielöi:EU 355x 1000, aholE ielenté se: eszter8a,U jelenté se: vezé r- é svonóorsós (,univerzálí s"),355 ielenti a gé penelí orduIó legnagyobb tárgy átmé rőié t mm-ben,l000 jelenti a gé penmegmunkáIható tár1y legnagyobb hosszátmm-ben (csú cstávolság).

Ha a betűjelek után csak egyetlen számot taláí unk, ez a gé penelforduló legnagyobb átmé rőt jelenti.

A vezé r-é svonóorsós csú cseszterga fő ré szei:o) az esztergaágy, b) az orsóház, c) a szánszerkezet, d) a vezé r- é s a vonóorsó, e) az elő-tolás-haitás, f) a nyereg (szegnyereg):

Az eszterga fő mé retei: o) a csú cstávolság (ez szabja meg a legnagyobb esztergálható hosszú ságot), b) a csricsmagasság (ez szabia mega í egnagyobb esztergálható átmé rőt)

lGsszón Szegngereg

Eszlergaágg

vezé rrlrsöVonóorsó

Kapcsolótengely

felfogóí álca

1,22 Az'esztergaágyEz hordja az orsóházat, a nyerget é s a szánszerkezetet, Feladata továbbá anyereg é s a szánszerkezet vezeté se. Az esztergán vé gezhetőmunka pontossága nagymé rié kben ügg az esztergaágytól. Az esztergák í elállí tásakor a gé petaz esztergaágy alapján kell ví zszintbeállí tani.

5. ábra. Vezé r- é s vonóorsós eszterga

-s3s,§ l().-

7, ábra, Esztergaágy

A gé prezgé smentes iárásának biztosí tására az esztergaágyatmerevre ké szí tik.Hogy a sí ktárcsán nagyobb munkadarabokatis meg tudjunk munkálni, egyes esztergák gé págyában kivehetőágydarab van, amelyet hí dnak nevezünk. A hí dvisszaszerelé sé tgondosan kell vé gezni, í őleg a í elfekvő felületek alapos meg-tisztí tására kell ügyelni.

A korszerű esztergaágy vezeté kei prizma alakrí ak (prizmás eszter-gaágy). Előnyük, hogy az é kalakú vezetőfelületek kisebb mé rvűkopás eseté n utánállók.Yigyázat Az esztergályosnak mindent meg kell tennie, hogy aprizmák idó előtti kopásának elejé t ve8ye. Re§zelé k vagy eszterga-

í orgács ne kerüljön a szán é s a yezeté kekközé . Korszerű 8é pekení ilc ehrlzószalagok vé denek a .por, reve é s orgács behatolásaellen. llyen porvé dőt utólag .s fel lehet §zerelni.

{

ó, ábra. Az esztergaí 6 ré szei

8. ábra. Prizmás vezetés

10

.J-./,.-1}



í .}ll Csoportos haitá. ''23Az eszterga haitása

Több esztergából álló csoportot közlőművel (transzmisszióval) egy közös motor segí tsé gé vel aitunk meg. A közlőműves hajtás

hátrányai a következők: motorhibánál az egé szcsoport megáll; a sok szí j miatt az üzem áttekinthetetlen; ha egyetlen gé pdolgozik,

azegé sz közlőműnekforognia kell; nagymé rté kű szí jkopás; aszí jak sokszor rosszul hú znak (csú sznak); balesetyeszé l). a szí j áttolásánál.

9la ábra, Esztergahajtás, lé pcsős szí jtárcsával 9lb ábra. Esztergahaitás, egyes tárcsával

1.232 Egyes (önmotoros) hajtás

Mindegyik esztergánaksaiát meghaitó motoravan. llyen haitás eseté n már nem kell ktiziőmű, az üzem áttekinthetőbbé válik. Mindenmotort külön í e ehet állí tani, ha a gé pen nem dolgozunk. A motor megválasztásakor minden egyes gép egyé ni saiátossága (pl. í ordulat-

száma, té ljesí tmé nyí elvé tele)igyelembe vehető. Ez gyorsabb é s jobb munkát tesz lehetővé , é s ezzel a termelé kenysé gnövekzik.Noha a nagyszámú elektromotor beszerzé si ára nagyobb, vé geredmé nybenaz egyes haitás mé gis gazdaságosabb, mint a csoportos.

|0. ábra. Peremmotoros haitás

11, ábra. Hajtás lábazatraszerelt motorral



1.2lt Az orsőhtz

1.24l A főorsó, annak csapágyazősa é shajtása

Az orsóházban van a í őorsó csapágyazása.

A főorsó é scsapágyazása. Az eszterga ió működé sé nek, a vé gzett munka pontosságának legfőbb követelmé nyei közé tartozik azorsó é s ágyazásáaak minősé ge. Aí őorsó a legiobb minősé gű acé lból ké szül, Erősre mé retezik,hogyesztergáláskor be neremegien.A csapágyhelyek edzettek é s,köszöültek. Az orsót átfú rják, hogy rrldanyag esztergálására is alkalmas legyen.,Az orsó vé gé n evómenetre csavarjuk fel az egyetemes tokmányt, a sí ktárcsát vagy a Í orgatótárcsát. Az orsónak a csapágy öntötvas- vagy bronzperselyei_ben pontosan é s üté smentesen kell futnia. Ha a csapágyban na8y játé k van, a muhkadarab nem lesz hen6eres é sa í elületé n rezgé snyo_mok keletkeznek. A csapágykopás utánaállí tással kiegyenlí thető. Különí é le í őorsó- é s csapágykonstrukciók vannak. A lz|a. é s 2,lb.

ábrán ké táltalánosan használt kivitel látható vázlatos ábrázolásban.

Siklócsapágyas főorsó. A csapágyak utánaállí tásahasí tottkú pos perselyekkel töté nik. A mellső csapágyutánaállí tásához az a anyát megoldjuk, utána a b anyátóvatosan meghú zzuk. Az orsót közben kezünkkel forgat-juk é sa b anyőt addig állí tjuk, míg é rezzük, hogy az orsó

,,hrlzósan" forog. Ha ezt elé rtük, az a anyát ú jból meg-hú zzuk. A hátsó csapágy utánaállí tása is hasonlóké ppentöté nik. Utánaállí tásnál az eszterga gé pkönyvé ben meg-adott kezelé siutasí tásokat pontosan tartsuk be, A ten-ge|y irányú nyomást a K talpcsapágy veszi í el. Az itt bemu_

tatott ábrán az orsó csapjai hengeresek, a csapágy külsóí elülete kú pos. A 23. ábrán |átható í őorsó csapia kú pos.

12la ábra. Siklócsapágyas í őorsó

Gödülőcsapágyas főorsó. A gögős csapágyak srí r-}ódása kisebb, mint a siklócsapágyaké , ezé rt nagyí ord u latszámokra al kal masak. Az ábrázolt orsó főcsapágyaegy kú pos furatú gögőscsapágyból é ské t axiális (tár.csás) golyóscsapágyból áll, amelyek a tengely irányúnyomás felvé telé reszolgálnak. Az orsó hátsó vé gegö-gőscsapágyban fut. 12lb ábra. Gödülőcsapágyas í §ors§

A főorsó hajtása. Ahhoz, hogy állandóan gazdaságos vágósebessé ggel tudjunk dolgozni, a í ordulats_ámnak változtathatónak kell

lennie, Nagy átmé rőiű daraboknál alacsony, kis átmé rőjű daraboknál magas fordulatszámra van szüksé g azonos anyag esztergálásaeseté n. Miné l több fordulatszám fokozat yan az esztergán, annál jobban meg lehet közelí teni a gazdaságos vágósebessé get. A kor-szerű esztergáknak ezé rtvan sok í ordulatszám í okozatuk. A í őorsó í ordulatszámának változtatására több módszer yan.

A fordulatszám lé pcsős váItoztatása: A fordulatszám í okozat né lküli változtatása:

13Ja ábra. Lé pcsős tárcsahaitás

c.) lé pcsős szí jtárcsa hajtás-sal, lassí tó fogaskeré k elő-té ttel.vagy ané lkül,

í 3/b ábra.. Fogaskerekes sebessé g,váltó

b)í ogaskerekes sebessé g-váltóval,

c)változtatható í ordulat-'számúelektromotorral

(sok esetben fogaskerekessebessé gváltóval együtt),

13lc ábrz. Mechanikus í okozatné lküli sebessé gváltó

d) mechanikus í okozat nél-kü li sebessé gváltóval (pé l-dául PlV haitással),

í 3/d ábra. Elektronikus fokozat' né lkülisebessé gváltó

e)elektronikus vezé rlé sűegyenáramú eIektromo-torral.

_*rr--J-.a.-,G

A főorsó fordulatszám változtatásának főbb módozatai(főorsó sebessé gváltók)

(Lrásd a 13fo, b, c é sd ábrákat)

[;ftr-,

-,

,Jt. -



l-J

7,7lt2 Szí i.é s fogaskeré kátté tel ek

r,r

t

7212,1 Sziiőré telEgyszeres szí játté tel.Mí alatt d1 (14.ábra) egyet í ordul, a szí idt.jz utat tesz m€; ha kettőt fordul, al<kor a megtett ú tdr.n.2, azaz a szí jnak ekkora hosszt]ságrl darabiafut vé giga tár-csán. Az aszí ihossz, amely d, hajtó tárcsáról lefut, ad, haitotttárcsára kell hogy ráfusson. Pé ldául, ha a d, tárcsa nagyobb,mint a d, tárcsa, akkor d,-nek lassabban kell forognia, hogy adlről lefutó szí jhosszú ságot í elvehesse.

14. ábra. Szí ha tás

Pé lda: dr: l00 mm;fordulatszáma nr: 30 í ord/min,dz: 200 mm;í ordulatszáma akkor nr: l5 í ord/mí n,

tehát l00.z.30 : 200.z. l5.-,-lefutó ráí utószí ititia szí i titia.

Ha a sámé rté kekhelyé be betűket helyettesí tünk, a következő.kct kapiuk .(rr-vel elosztva mindké t oldalt):

Szavokkol: hajtó tárcsa átmé rője szorozva í ordulatszámával =: haitott tárcsa átmé róje szorozya fordulatszámával.Átrendezé s után a következő ké plpteket kapjuk:

_ dtnz dl,nt ,dz.nz dtntD1 n2 ClL 02

A módosí tás (átté teli viszony)

Pé lda:dr: l20 mm; nr: l50 í ord/min;dz: l80 mmi n2:dr.nr l20 . l50,r: i-

:l8o

: l00 ford/min,

módosí tás (átté teli viszon}) '=?,:i#: Tké tszeres átté tel

,L

í 5.ábra. Ké tizeres szíjátté tel

, nl,dl,ds: nn,dr,dnEí sőmeghajtó tárcsa fordulatszáma szorozva a hajtó tárcsákátmé rőjé vel: az utolsó meghaitott tárcsa í ordulatszáma szorozyaa meghaitott tárcsák í ordulatszámával.

É gyszerűszí ihajtás

A haitó é shaitott

szí jtárcsa í orgási irá.

nya azono§.

't6. ábra. Nyitott szí jhaitás

Keresztezettszí jhaitás

A hajtó é shajtott

szí jtárcsa í orgási i rá.

nya €lenté tes.

17, í bta, Kcresztezett szí ihrjtás 21, ábra, Ké tszcres átté tet

13

1.242.2 Fogaskeré kátté tel

í 8.ábra, FogaskerÉ khaici§.

d: osztóköátmé rő,D : fejköátmé rő,z: fo8sám,v: í o8vastatság,s : í o8űr,t: í o8osztás (m.n) az osztóköön mé rve (homlokosztás),

m : modul, az a szám, mely.z-vel szorozya a í ogosztást (t} adja

t:m.?í ; m:l;1í

Osztókö kerülete d.n:z.ti a:'j;:fr

tha- helyé bea modult helyettesí tiük,

fi

akkor

Feimagasság f: |.m; lábmé lysé gi:1,16 m.Fejköátmé rő D:d*2m.

Pé lda: z:30 ; modul rn:5.; kiszámí tandó d é s§.Osztókórátmé rő d : z,m: 30.5 : l50 mm.

Fejktirátmé rő D: d * 2 m: l5o 4 2.5j-too

n,rn.

Valamely meglev6 í ogaskeré kmodulját a következőké ppen§zámí tjuk ki : D

l||;-_+z

Egysleres fogaslieré kátté tellegyezzük meg: a haitó keré k (Zr) í ogszámának (zr) é s ordulat-számának (rir) szorzata egyenlő a haitott keré k (Z/ í ogszámának(zr). é s ordulatszámának (nr) szorzatával.

\qtl

dm:,-z

i 7zz:l/

í9. ábra. Egyszeres í og*keré kátté tel

zL.nr: z2.nz

Módosí tás (átté teli viszony)

ké tszeresátté telElső meghajtó keré kfordulatszáma szorozva

a haitó kerekek fog.számával : utolsó me8.haitott keré k í ordulat-száma szorozva a meg.hajtott kerekek fog.§záí náyal.nL.ZL.z3= n;Z2.Z1

.itz2':.-:,_.ll2 ?t

Pé lda:zr- 303 zr:45; nz: 60 ford/min; n1= ?

,, --22_ 45'60: 90, ford/min.-zlJ0

Módosí tás (átté telí viszony) ;: : ? : §n2 60 J_

Kőzbeté t rerár )4_ .lfr. \ , -4, Á közbeté tkeré k (20.Ur*AV}§ví ir\ ábra). nem módosí tia az'át-T+/T.§I ff[ :,;ffi,'l .o,fi:pT*,:

20. ábta. A közbeté tkeré k



1.243 A főorsó fordulatszámának változtatás ára szolgáló berendezé sek1.2,|3.1 Lé pcsős szí jtárcsa haikí sA lé pcsős szí itárcsa haitás a í ordulatszám változtatás legré gibb módia. Lé pcsős szí jtárcsával legí eljebb 5 í okozatot é rhetünk el. Ez alegtöbb esetben nem elegendő, ezé rt ezt a számot fogaskeré k előté t alkalmazásával növeljük.A lé pcsős szí itárcsa haitás előnye:egyszerű é solcsó.A lé pcsős szí jtárcsa hajtás hátrányai:l. A szí j áttevé se (,,átdobása") egyik tárcsáról a másikra hosszadalmas.2. Tudvalevő, ha nagy átmé rőiű darabot kell nagyolni, akkor a főorsót alacsony fordulatszámmal kell iáratni. A szí jnak ilyenkor az

előté t legkisebb hajtó tárcsáján kell lennie. Kis felületet í ogát, a szí i rosszul hú z (22, ábra).

Hajtás pusztán lé pcsős özí jtárcsávald,.n 255 . l80l. szí jhelyzet n1 : -1- : 30ó fordlmind, l50 ' -'.- .

d".n ,220. l80ll, szí |helyzet fllr : -j,- d" lB5

d".n l85. l80lll. szí jhelyzet nrrr : -i : __--: /5/d" 220

2l4 fordImin

fordImin

d..n l50. l80lV. szí jhelyzet nrv : - -_ : -_- : lcs,g fordlmin

Né gylé pcsőstárcsával né gyfé í eordu atszámot é rhe-tünk el. Ez általában kevé s,mert a gazdaságos vágóse-bessé gre a gép igy csak ritkán állí tható be.

Lé pcsős szí jtárcsa hajtás lassí tó fogaskcrekes elő-té ttel. A Z, fogaskeré k a lé pcsős tí rcsával össze vanköve. A lé pcsős tárcsa é sZ, keré k orog a í őorsón (laza),mí gaZn keré ka őorsóra é kelve van, é sM csappal (me-nesztő8omb) összekölrető a lé pcsős tárcsával. Zré s Z"aBperselyre szorosan é kelt. B az excentrikusan csapágyazott

': nt'Dg

22. í bra. Hzitb pu:ztán lé pcsős szí jtárcsával

Fordulatsámok:ltv: tlt] i : 306 :

nv|: ní í i :2l4 :

ll1,11: O111i i: l5l :

.í 11,11 :l?1yi i : l05,8 :

-EE

tengelyen (W) forog.o) MŰködé se előté t né lkül. H kart Q irányba átfordí tva, a lassí tó e őté tet kikapcsoljuk. /Vl menesztőgombbal összekapcsoliuk aszí jtárcsát Zn í ogaskereken keresztül a főorsóval. Fordulatszámok azelöző pé ldának rnegfelelően:

nI: 3C5; h:2l4; rui: lll i nrv: 105,8 ford/mih,b) Működé se előté ttel. M csapct kikapcsoijuk, H kart m felé átfordí tjuk; Z, kapcsolódik Zr,leli Z, kapcsolódik Zsgyel,Az előté t módosí tása (átté teli viszonya) :

4,50 fog

B

. z2z4 50 50 2 2 4

': -.tz| 25 25 l l l

4

T:79ford/min

4

í : 53,5 í ord/rnin

4

1: 37,75 í ord/min

4_: 26,45 ford/min

Lé pcsős tálesával é s assí tó előté ttel tehát összesen 8-íé leí ordulatszám é rhetó el.

* Megjegyzé s : Z, ielentse ar i. fogaskereket é s annak fogszámát is (stb)

Fordulatszárn fokczatok számának növelé §e ké thajtó szí jial. Ha két hajtó szí iat alkalmazunk, akkor a í a|ielőté t (illetve tetőtranszmisszió) két íéleordulatszámmali árhat,

Ha a tengelykapcsolót l-íelé kapcsol|uk be, akkorpé ldául n: l50 í ord/min.Ha a tengelykapcsolót ll-í eié kapcsoljLrk be, akkorpé ldául n: 250 í ord/min.Ké tszí jas haitásnál a í ordulatszám fokozatok száma megnövekszik: pé ldául, ha lassí tó előté te§, lé pcsős szí jtárcsa, haj-tásnál alkalmazzuk (23. ábra), akkor a í ordulrtszám foko,zatok száma 8.2 : l6-ra e melkedik. lgy már jobban meg-közelí thetiük a gazdaságos vágósebessé geket

24. ábra.Haitás

két szíiial

Etőté trÉ *a EtilifteL25. ábra. Lé pcsős tárcsahaitás, kettős í ogaskerekes előté ttel

Lé pcsős tárcsahaitás kettős fogaskerekes e őté ttel.A Z2, Z3 keré kcsoport a pcrselyen eí tolható.

a) Előté t né Ikül:'4-fé le í ordulatszárn (szí j , ll, lil vagy lV tárcsán);

b) kettós előté ttel:Á állájban ú jabb 4-fé le í ordulatszám. B állásban ú iabb 4,fé e fordulatszám.A módosí tás í gy:

_ Zo L6,: - . -| 25

Tehát 3.4: l2-fé le í őorsó í ordulatsz{mot kaptunk.Ké thaitószí ias tetőelőté t esé té n(24. ábra szerinti hajtásnál) a í órdu,latszám fokozatok száma í gy 24,re emelhető.

A módosí tás í gy:.zs

z,.4

z6

*,-i-F §IlF^l7-,a, ^-er



1.243.2 Fogaskerekes sebessé gváltó

A í ordulatsámokat itt különböző í ogszámú í ogaskerekek kapcsolásával változtatjuk. A kerekeket eltolással, tengelykapcsolóval vagy

lengőkeré kkel kapcsoljuk egymásba. Ennek megfelelően különböző szerkezeti megoldásokat ismerünk. Vannak tengelykapcsolós,

csú szókerekes, lengőkerekes stb. sebessé gváltók. Sok esetben alkalmazzuk a fenti megoldások kombinációját. Fogoskerekes seÖes-

sé gvóltót csak áIlóhelyzetben, esetleg kifutós olatt kapcsolhdtunk.

A lé pcsős tárcsával szemben a í ogaskerekes sebessé gváltók elónyei:l. A szí jállí táshelyett csak emeltyűket kell mozgatni.

2. Nagy az áih,Jzóeí ő.3. A főorsó mentesül a szí ihrlzástól.

@8ordőstengelg

kereszlnetszele

nl",nvl

26. lbn. Egyszerí j í ogukeré kszekré nyeshaitás .

o) Csrlszókerekes sebessé gváltó. A Zp 23, Z5 kerekek a

I bordástengelyen eltolható keré kcsoportot alkotnak. A Z2,22, 24, Z6 kerekek a B hüvelyre é keltek, ezzel a W, tengely köülforognak. A Zro keré k szabadon fut a W2tengelyen, AZ"é s Znkerekek a W' tengelyre é keltek, A K tengelykapcsoló a W,tengellyel együtt forog,é s azon H karral eltolható. A Wrtengelytszí itárcsa közbeiktatásáial vagy elektromotorral haitiuk meg.

A keré kcsoport az ábrán 1-1 állásban van; al1-1l é s l1-1llállásban

más-más fogszámrl í ogaskerekek kapcsolódnak egymással, meg-

változik a W2 tengely í ordulatszáma. Az ábra szerinti sebessé g-váltó 6 sebessé gfokozatot ad:

Tenge ly-kap- ] Fordulatszám sor

csolókrr| l.., lll,H(

]

_ -T--l en8ely-

kap-cso|ókar

uHl

Fordulatszám sorlV. .. Vl

z3ní : n. -2423 Z?n*: n' z"' z"

z:-Zrn

zg

z*

,/il

,/L

I

zInlí : n, :

z2

Zl 27nrr:lt.'2228

z5Drrr: ll ,

-6

zsllvt: ll , _

zc

,Zr,Z:,

28Zr,o

29, ábra. Lemellás tengelykapcsoló

o - külső í ogazásrl lamellák;c - hullámos luí tó lemezrugók

b - belső fogaz&rí lamellák ;

o é sb lamellák közé berakva

b) Csú szókerekes é s té ngetykapcsolós sebessé gváltó. A leg-

t6bb esztergán a í ordulatfokozatokát csú szókerekek é s tengely-

kapcsolók felhasználásával váltják. A 26. ábrán látható í ogaskeré k-

szekré nyes sebessé gváltó is a csú szókeré kcsoporton kí vül egy

kö,mös kapcsolóvat működik. A Z, fogaskeré k a Z, í ogaskeré kkel,

a Zra Zro í ogaskeré kkelállandóan kapcsolódásban van. Az ilyen

í ogaskerekek többnyire í erde fogazású ak, mert í erde fogazás

é seténa í ogakkapcsolása í okozatosan megy vé gbe a fogaskeré k

szé lessé gé ben. záltal a kapcsolás lágy, a kerekek csendesení utnak, a í orgó mozgás rez8é sektól mentes.

A

ilmeneles kapcso/ós

27. ábra, Ferde í ogzás

Korszerű esztergákban sú rlódó tengelykapcsolók vannak: lamellástengelykapcsolók vagy elektromágneses tengelykapcsolók, Mind-kettővel menet közben lehet kapcsolni a sebessé get, ezé rtnagy

fordulatszámokra alkalmasak. Ezeket rlgy ké szí tik, lletve ú gyállí tják be, hogy trí lterhelé s eseté n biztonsági kapcsolóké ntviseIkedjenek, ezzel a gé pmeghibásodási veszé lyé t csökkentik.

30. ábra. Elektromágneses tengelykapcsoló

c-

tekercselé s; b-

lamellaköeg ; c-

nyomo8yuru

A külső- é sbelsőfogazásri lamellákat a lamellás tengelykapcsoló_ban szögemelő, az elektromágneses tengelykapcsolóban azelektromágneses erő szorí tia egymáshoz é s ezzel lé tesí ti mene§z-

té st.

kapcsolás ú í ja

Kopuolás htrte/enú /

15



c) Sgbessé gváltás elektromocoi,ral. Sok esetben a sebessé g,

tátoiatot változtatására'pólusátkapcsolós elektromotorokat

használnak í ogaskerekes sebessé gváltóval kombinálva,

Pólusátkapcsolós peremmotoros sebessé gváltás eseté n a í ogas-

keré kszekré nnyelösszekapcsoIt motor ké zikarral vagy ké zi-keré kkel 750 vagy l 500 ford/min í ordulatszámra állí tható. Ezáltal,

valamely normális elektromotor alkalmazásával szemben, a for-dulatfokozatok száma megké tszereződik. Vannak olyan pólus.átkapcsolós forgóáramú motorok, amelyek a í ordulatí okozatokmegháromszorozását teszik lehetővé .

1.243.3 Fokozat né lküli sebessé gváltók

A í okozat né lküli sebessé gváltók előnye, hogy velük, bizonyosfordu latszámhatárok közöt, tetszé s szerinti fordu la§zám é rhetőel. Ezzel lehetővé válik, hogy minden átmé rőné lgazdaságos vágó-sebessé ggel esztergálhassunk. Az eszterga kihasználásának ezdöntő té nyező|e. Többfé le ilyen berendezé st ismerünk. A to-vábbiakban ezek kózül ké telterjedt tí pust smertetünk: mecha-nikus (PlV) é segyenáramú mellé káramköú motorral működő

fokozat né lküli sebessé gváltót.

PlV sebessé gváltó*

32|a ábra. Lassí tó átté tel 32 b ábra, Gyorsí tó átté teí

Az Á tengely í ordulatszáma állandó. A B í őorsó meghaitása lánccaltöté nik. A kú postárcsák rudazat segí tsé gé vel gyenleteseneltolhatók. Lassí tó átté tel eseté n a lí ncaz A tárcsák belső kerü-|eté n, illetve a B tárcsák külső í elületé n fut. Ha magasabb orsó-í ordulatszámot akarunk elé rni, a rudazat segí tsé gé vela B tár-csákat távolí tiuk egymástóÍ , az Á tárcsákat közelí tiú k egymáshoz.A láncszemek lapocskákból (lamellákból) állnak, amelyek kereszt-ben eltolhatók é shosszuk a lánc szé lessé gé nek elel meg. A krí postárcsákban sugár, irányú hornyok vannak, ezekben tolódnak ela lamellák, í gya csú szásmentes meghaitás biztosí tva van.

* PlV három angol szó kezdöbetűie: positive iní í nitlyvaríable. Ez srabadonlefordí tva annyit ieleng: valóban í okozatné lkül változtathró.

16

H

3í. ábra.'Sebessé gváltó, póusátkapcsolós peremmotorral

,:f, .(rlEltr t ]*,l7- ./,f- 1}

33. ábra. PlV haitásrl sebessé gváltó

Szabályozható egyenáramú mellé káramköű motor

ktyání é rté k edttilő(rágósebessé g)

34. ábra, Fordulatszám szabályozás mellé káramköű motorra[

Az armatú raáram é sa geriesztőáram í eszültsé gé nekváltozta,tásával működő mellé káramköű egyenáramú elektromotor ishasználható fokozat né lküli fordulatszám szabályozására. A 34.ábrán látható ké tsebessé ges ogaskeré khajtású kivitel a szabályo_zási tartományt még tovább növeli.A í okozat né iktilifórdulatszámszabályozás egyenirányí tó csövekrácsszabályozásával töté nik. Ha a rácselőí eszültsé get a kereszt,

szán mozgásával változtatnitudjuk, sí kesztergálásnál állandó

vágósebesseget é rhetünk el. llyen e§etben az orsó_fordulatszámakí iülről befelé vé gzett sí kesztergálás alatt növekszik.



előválasztó né lkülí eszterga

esztergálás gé pielőtolással

1.243.4 É lőválasztó kapcsolás

o) Alkalmazása. Ha a fordulatszámok é s előtolások gyakori változlatására van szüksé g, az előválasztö kapcsolrisok lé nyegesen rneg-rövidí thetik a kapcsolásokra í ordí tottdőt. Mialatt a gé p jár, a.,következő rnunkamenethez szüksé ges átté teleket előválaszthatiuk.ö A munkafolyamat (összehasonlí tás);

A darabidő metrövidí té se előválasztóval I. tóblózat

előválasztós eszterga

í . gé pimű-veletelem

esztergálás gé pielőtolással ; ezalatt a 2. gé piművelet_elemhez szüksé ges fordutatszám é s előtolá§ előválasztása

esztergálás gé pielőtolással

Csú szókerekek eseté n csak a gé pkifutása alatt szabad kapcsolni (n : lO . . " 20 í ord/min).c) Szerkezete é s működé se. A kapcsolókarok sokasága heí yetú csak né hány kezelőelemre van szüksé g.

Főrczé r/Őszelep

ké ziműve-letelem

2. gé pimű-veletelem

Henetfajta kapao/Őkar(num, etőtolás, nOtm, menet

naggemelk, nene/, t

finonetőlolős szd n ti ro

fordulatszám é s előtolás beállí tása több kapcsoló-kar mozgatásával

az előválasztott forgácsoí ási é rté kek ekapcsolása egyet-.len kapcsolóelemmel, (az előválasztó kapcsoló karjával)

i esztergálás gé pielőtolássaí ; közben a 3. gé piművelet*

i elemhez szüksé ges í ordulatszám é s előtolás előválasztása

Elóvdtosztő

0rső

fordulatszdm FŐkopcsotókor

eláyd/aszí ő

htzőtámptj*

Előtolás

etővőlasz/ó

l,/gomdgonbtdbla

(, be'; ,kio,, hú í őangag

szivaltgú ')

é s neneí vőgós) (vezé rorsó irőngváttŐ1

35. ábra. Hidraulikus előválasztás csú cseszterga kezelőelemei 3ó. ábra. El6választó vázlatos ábrázolása

Az előváIasztó működé se. A1 eí őválasztó beállí tásakor hidraulikus vezé rlődobot működtetünk, amely csak bizonyos oí ajvezeté kekettesz szabaddá. Ha most aí ővezé rlőszelepet kinyitjuk, a í ogaskeré kszivattytlolajat nyom a bekapcsolt ola|vezeté keken a vezé rlőhengerdugattyú ja föé . A vezé rlőrudazat é skapcsolóvilla mozgásba hoz egy í ogaskeré kcsoportot vagy működtet egy tengelykapcsolót-d) Előnyei. A bekapcsolási idők csökkennek, ezzel csökken a darabidő. lgy több munkadarab ké szí thetőel az esztergályos töb§tet-megterhelé se, nagyobb időráí ordí tás é s fokozott gé pszüksé gletné lkül.Egyé bkivitelek Tisztán hidraulikus előválasztókon kí vül vannak elektrohidraulikus é s tisztán elektromos előválasztók is.

1.25 A szánszerkezet a szánszekré nnyel1.2Sl A szánszerkezet

A szánszerkezet a legtöbb esztergán egyetlen merev öntvé ny-testet alkot a szánszekré nnyel. A szánszerkezet legyen erős é snagy igé nybevé teleseté n is biztosí tsa a rezgé smentes üzemet.lgen nagyra mé retezett vezetőfelül€einek teljes hosszábancsú szik az esztergaágy szánvezeté kein.

zán 90Lra etí ordilva

37. ábra. Szánszerkezet

A szőnszerkezettel eIvé gzendő fe[adatok :l. a szerszám (esztergaké s) befogása,2.,a szerszámnak esztergálásra alkalmas helyzetbe állí tása,3. a szerszám gé pivagy ké zielőtolásának közvetité se,4. azesztergaké s szabatos é s rezgé smentes munkájának bizto-

sí tása.

Forgőzsdroloi csuppvl

38. a), b) ábra, Szánszerkezet (metszet) ffi szánszerkezetet az esztergaágyról való lebillené s ellen lé cek

biztosí tiák. A ké sszán a keresztszánhoz ké pestelí orgatható(pé ldául kú pesztergáláshoz). A forgószán a keresztszánon feksziké scsap vezeti. Helyzeté ben csavarokkal rögzí thető. A csavarok

feie számára a keresztszánban köhorony van. A keresztszáncsavarorsóval (keresztszánorsó) moz8atható. Ez rendszerintbalmenetű. Találunk azonban |obbmenetű orsót is. A számáramé g ismeretlen esztergán dolgozó esztergályos, mí ga gé petmeg nem szokta, helyesen teszi, ha az orsónak azt a forgotősiirányát, amellyel a ké sta í ogásból ,,kihú zza", a gé pen kré távolmegjelöi (38/b ábra).

fl

3ó. ábra. El6választó vázlatos ábrázolása

Kere szí sztjn fo rg Őzs ón o lg, Ké lat í ó

ke re szí sza n orso

2 Esztergóyos szokmoi ismeretek



1.252 A szánszekré ny

A szánszekré ny vagy lakatszekré ny (né holpajzs) a szánszerkezethezvan köve,.é s elsősorban azokat a ré szeket hordia, amelyek avonó_ é sa vezé rorsó forgómozgását előtolómozgássá változtatják. Szüksé ges, hogy a szán előtolómozgását megfelelő pontossággal,ütközők segí tsé gé velmeg lehessen szakí tani..Ezt a cé lt szolgáliák az önműködő kikapcsoló szerkezetek. (Az ütközőkről az 5.3 ieie-zetben lesz szÓ)

Ké zihosszelőtolás. A fogaslé ccel kapcsolódó Zn kereket Kkarral í orgatiuk. A í ogasl.é caz esztergaágyra lé vé n ögzí tve, aszán í ogelmozdulni,

Gé pi_hosszelőtolás é smenetvágás, Ha a vezé rorsó forog,a záranya (lnkat) közbeiktatásáyal magával viszi az egé szszán-

szerkezetet, vagyis azt e őre vagy hátra mozgat.ja. A záranyaké tré szes, é s'azt a H, kapcsolókar segí tsé gé velnvitiuk vagyzáriuk. A H, kapcsolókar tengelyé n í ve|t hornyú S tárcsa van,melynek hornyai a záranya ké t,csap át (39/b ábra) vezetik. .

Kereszte őtolás. A K, kú pkeré khossz irányban, a vezé rorsóné kvezeté kesenelmozdí tható. Ha a Hr-kapcsolókart P állásbahozzuk, K, é sK, kú pkerekek'kapcsolódnak egymáisal. A K,kú pkeré k engelyé re é keltZ, keré kkapcsolódik Z,,tel, Zzkeré k Zymal. Z3 a keresztszán'csavarorsóját forgatja.

Az ábrázo]t szánszekré ny hátránya. Mivel enné l a megoldás_nál mindké t gé piszánmozgatást (hossz- é skeresztelőtolást) avezé rorsó vé gzi,az hamar elkopik, é sakkor már nem alkalmaspontos menetvágásra. Ezé rt té rtekát a vezé r- é svonóorsósesztergákra.

Yezé r-é svonóorsós eszterga szánszekré nye. A vezé rorsó

ilyen esztergánál csak menetvágásra szolgál, hossz- é skereszt.előtolásra a vonóonsót használjuk.

l0í qngo

39. ábra. Vonóoriós eszterga egyszerű szánszekré nye

Ké zihossze őtolás. Ha H, kart 0 helyzetbe álí tiuk; a K karforgatásával - mivel a kar tengelyé n levő Z, keré kkapcsolódika Z, keré kkel, valamint a Zr-mal közös tengelyen levő Z. keré kkapcsolódik a fogaslé ccel - mozgásba hozzuk a szánt.Gé pihosszelőtolás. A vonóorsó hornyán csú szóé kkel vezetett

csiga az SR csigakereket hajtja, A csigakeré kkel azonos ten-gelyen van aZrkeré k, Ha H, kart t állásba hozzuk,ZrkapcsolóCik'Z, himbás fogaskeré kkel; Z, kapcsolódik Zr-mal, az ezzel azonostengelyre é keltZo kapcsolódik a fogaslé ccel,Keresztelőtolás. H, kart P állásba hozzuk. Z, kapcsolódikZsv.1l., Z, Zu-tal é s Zí :Z.-tel. Ez, forgatja a keresztszán csavar-orsoJat.Menetvágás. Hr' karl 0 állásba hozzuk. A. é savarzárat a H1karral záriuk.A hajtások reteszelé ie (40/ó ábra). Abban az esetben, ha avezé rorsót a csavarzárral menetvágásra é s a vonóorsót előtolásraté vedé sből e8yszerre kapcso|nánk be, a pajzsszerkezet alkat_ré szei összetöné nek; ezt akadályozza meg a reteszelőszerkezet.Enné la Hré s a szánszekré nyben levő H, karokat R reteszelőrú dkapcsolla össze. A'H. karon levő csap a csavarzár megfelelőhornyolásában mozog. A csavarzár csak akkor csukható, ha minda H,, mind a H. karok 0 állásban vannak

keresztszánorsá 1

Horong

b)

HJ

Zor 1nua

40. ábra, Vezé r_ é svonóorsós eszterga szánszekré nye

,-1.'2,

JR

.a"-o

1.26 A nyereg

A nyerget (szegnyereg) hosszú darabok esztergálásánál támasznak, valamint í ú rásnálhasználjuk. Az eszterga ágyán vln 1 vezeté se.B saiuva-T rogiitlÜt. A m'ozgó hüvelyt (patron), amelynek kú pos furatában a nyeregcsú cs.í oglal.helyet,_ké zikeré kkel toliuk.előre-hátra.Hengeres daiab-ok esztergálásakor á felszegnek é s a nyeregszegnek pontosan egy tengelybe kell esnie. Pontos beáilí tás cé liából a.nyeregí első-ré sze Q csavarral, a F nyeregtalpon elmozdí tható. Kis leité sűkú pok eszter_gálásánál is a_nyeregnek eztaz eltolási lehetősé gé t hasz-náliuk fel. Esztergálásnál a munkadaráb rezgé smenies í utásának biztosí tására beállí tás rrtán a hüvely helyzeté t.az M.szorí tókarral_rögzí t-iük. Elfordulás eIlen a hüvely horonyvájaiában í utó§ csaPos csavarral biztosí tjuk. A nyereg mindig ú gyálljon, hogy a mozgóhüvelyminé l mé lyebben a vezeté ké benmaradhasson.A mozgóhú velyt a belsőmenetes megoldásnál H.,ké zikeré kkelé sG orsóval moz8atiuk. A saru meghú zása az excentrikus csappa[ tö-

té nik, ámeí yet' az E karral működteiünk. Egyes tí pusoknál a sarut csavarral szorí tiák meg.

Horong a vezárlrsőban

4í . ábra, Nyereg 12, ábra, A nyereg beszabályozása

18



1.27 Előtolőshajtások

Az előtolás irányú mozgás szabia még a forgács vastagságát (l. 4.2 fejezetet ) é s a menetvágásnál a menetemelkedé st. Ahhoz, hogy gépielőtoliissal dolgozhassunk, a szánszerkezetet vagy a vonó-, vagy a vezé rorsónak kell mozgatnia.Az előtoláshaitómű feladatai :

]: i tTÍ 5 :;rT:.Tilul:i'j"á:,JÍ :,:1: y.lgnn"t a követelmé nyek (nagyolás, simí tás, menetvágás) szerinti biztosí tása.Annak megielelően, hogy a vezé r-, illetve vonóorsót a főorsó í ordulatszámához ké pest gyorsabban vagy lassabban iáratiuk, az elő-tolás (menetvágásnál a menetemelkedé s) nagyobb vagy kisebb lesz.

3. Az előtolás irányának megfordí tása (reverzáÜs). Aszeilnt, hogy a vezé r-, illetve vonóorsó io.bbri vagy balra'í orog, a szánszer-.kezet, é s rajta a ké s s, |obbról balra vagy balról |obbra halad.

45. ábra.

43. ábra. Sziiátté teles elóto|áshaitás 44. ábra, Fogaskerekes előtoláshaltás

Szí játté teleselőtoláshajtás (43. ábra). Enné la ha.itásnál avonóorsót lé pcsős szí jtárcsa forgatja. Az előtolás nagyságát aszí jakáttevé sé velváItoztatiuk. Mivel a hajtás enné l a megoldás_nál nem ké nyszerkapcsolással megy vé gbe (szí jcsú szás ), az elő-tolás nagysága Pontosan nem biztosí tható (csavarmenetet ezzela hajtással vágni nem lehet).Fogaskerekes előtoláshajtás (44. . ábra). A fogaskerekeshaitásnál a vezé rorsót é sa vonóorsót fogaskeré kkelhajtjuk.Ez - az előbbivel szemben - már ké nyszerkapcsolásos ha.itás,é s gy az előtolás é rté kepontos é sbeállí tás után áilandó. Ezmár alkalmas menetvágásra. Az előtolás (menetemelkedé s) nagy-ságát í ogaskerekek cseré ié vel változtatluk.

Cserekerekes előtoláshaitás

cserekerekes előtolás_hajtás. A Z, Zo, Z, é sZ,

í ogaskerekek a kí vánt előtolásnak (menetemelkedé snek; megfe-lelően cseré lhetők é s az olló é s ollócsap segí tsé gé vel gymássalkapcsolhatók. Az irányváltószí vvel, illetve annak kerekeivel (Z"é sZ") váitoztatiuk meg a vezé r-, illetve vonóorsó í orgásiirányát, tehát az előtolás irányát is.

A hú zóé kesé s a Norton előtoláshajtás. Nagyoláshoz, simí -táshoz é smenetvágáshoz általában különböző előtolások kelle-nek. Az esztergályosnak a fogaskerekeket igen sűrűn kellene cse-ré lnie, Ha cserekerekekkel (l. 45, ábra) változtatiukazelőtolást,az igen lassú , azé rtkorszerű esztergákra olyan szerkezeteketkellett konstruálni, amelyekné l a kí vánt előtolási é rté keketegy-szerűen kapcsoló karok állí tásával hozhatjuk lé tre. llyen szer-kezetek elsősorban a hú zóé kes hajtások é sa Nortonszekré ny.

Hú zóé kes előto áshajtás (4ó, ábra). A W' tengelyt í ogaskere-

kekkel afőorsóról hait.iuk. Azv 23 é sZ, kerekeka I tengelyreszorosan é keltek,A 22, 24 é sZo kerekek szabadon futnak a Icsőtengelyen. A csőtengelyben yan a hrlzóé k. A hú zőé kz W,tengely hasí té kánkeresztü| benyú lhata Z, Za vagy 7u keré ké khornyába. Pé ldául Z, é s Zo kereket akar|uk kapcsolni: a hú zó-é kes tengelyt a í ogastengellyel addig toljuk, amí ga hú zóé ketarugó be nem nyomja a Zn keré k hornyába,

Z, l<eré k a himbaS kereké vel kapcsclódik. Az5 keré k a Norton-himbá.ban van ágyazva. A himba a W. tengely köül elforgat-ható. A ké zi fogantyú , illetve himba moz8atásával kapcsolatotlé tesí thetünkZr_7rkerekekkel. Kapcsolás után a hí mba í ogan-tytljában levő csap az átté telnek megfelelő furatba beugrik é sí gya himbát rögzí ti.

B, ábra. Nortonszekré ny elöné zeti képe

Minden Nortonszekré ny ieIlegzetes-sé gea szekré ny elülső falán láthatóferde í ura§or.

2*

Egyesí tett hú zó-é kes é s Nortonelőtoláshajtás.Ebben mind a ké trendszer előnyei ki-í eiezé sre utnak. A49. ábrán látható ki-vitel 55 í é le lőtolástenged meg, amelyeketa gé preszerelt táblá_

zat szerint lehet kap-cso ni.

49. ábrz. Egyesí tetthú zóé kes é s Nortonel6tol&h.itá5

iil Fogoskeré k

Norton etőtolishaitás. A & é khornyos tengelyen, amelyeta főorsóról haitunk, a Z, fogaskeré k csú szóé kkel eltolható.



7,28 Az eszterga karbantartása. Munkavé delem

1,28l Az eszterga karbantartásaA korszerű eszter8a elóállí tása rendkí vü] pontos é sgondos munkát kí ván é sezé rtmagas az ára. Tehát minden esztergályosra nagyé rté ketbí za né pgazdaság. Ezé rt az eszter8át é sa szerszámokat is, a legnagyobb gonddal é selővigyázattal kell kezelni.

Ü8yeliünk az alábbiakra:

l.. Mindennap a munka megkezdé se előtt a ké ziola|ozónyí lások megtötendők olajial. Központi é skeringtető olaiozás eseté n az olai-szint é sa szűrőbeté tek állapota ellenőrzendő. Elé gtelen olaiozás idő előtti elhasználódást okoz.

2. lndí tás előtt elIenőrzendő, hogy az összes kapcsolókarok helyes állásban vannak-e. A kapcsolókarok hibás állása töé st okoz.

3. A csrlszóí elületeket a í orgácstól é svasreszelé ktől vé deni kell. Ellenkező esetben hamar kopnak é spontatlan munkát eredmé nyeznek.4, Az esztergaágy használaton kí vüli részé t edjük be deszkával, hogy a szerszám yagy a munkadarab meg ne sé rtse.5. A munka befejezé se után az esztergát gondosan meg kell tisztí tani.ó. Tart§uk be gondosan a gé phasználati utasí tást. Ennek a dolgozó kezé ben van a helye

A munkahely rendbentartása. A rendben tartott munkahelyen nem tötjük el drága időnket keresgé lé ssel.Ezenfelül a következetesrenddel a szerszáüokat é s mé rőeszközöket is kí mé ljük.A rendetlen munkahely a szakmáját nem szerető munkás ismertetőjele.

Ü8yeljünk az alábbiakra:

l. A í elí ogó szerszámokat é s cserekerekeket a számukra kijelöt helyen kell tartani.2, A szerszámszekré ny ne legyen selejtes munkadarabok, piszkos rongyok, uzsonnapapí r é s egyé b oda nem való dolgok gyűjtőhelye.

A szerszámokat rigy helyezzük el, hogy minden keresgé lé sné lkül elő lehessen venni, A szerszámokat egymás mellé helyezzük apolcokra, é s ne dobáljuk összevissza.

3. A munkához esetenké nt szüksé ges szerszámokat az esztergaágy vé dődeszkájára rendben helyezzük el, é sa mé rőeszközöket, hakülön müszerállványunk nincsen, tiszta tölőrongyra rakjuk.

1.282 Munkavé delemTanuld megé startsd bea balesetelhárí tási szabátyokat Alegtöbbbalesetetgondatlanságokozza. Dolgozz baleset né lkÜl, ezzel tartozolmagadnak é sa né pgazdaságnak.

ü_grli:lt * "ffi_t. Kipihenten gyere a munkahe|yedre, a fáradtság lokozza a baleseti veszé lyt.

2. A műhely nem gyermekjátszóté r, a gé pek pedig nem iáté kok. tgen sok ipari tanuló srilyos balesettel fizet a iáté ké rt,3. El ne távolí tsd a vé dőberendezé st,mert az a te e8é s6é gedeté s testi é psé gedetvé di.

4. A forgácsot sohase a kezeddel távolí tsd el, mert a í orgács okozta seb nem e8y esetben srilyos vé rmé rgezé st kozott.

5. Gyűrű, karköő é s karóra növeli a balesetveszé tyt. Ezé rtmunka közben ne hordjuk Őket.

6. A lábat erős cipővel kell vé deni.

í ss§Áfi §ütÁss{i ttásí fiÁ[üi vf§ü$ri,$Hr*É ffi§fr{í

52. ábra. Munkavédelmi plakát 53, ábra. Munkevédelmi plakát

50. ábra. Helyes szerszámelhelyezé s az esztergán 5í, ábra. Rendetlensé g az esztergán

s,siir*,irffi*is**rin gri

54, ábra. Munkevédelmi pllkát

20

*-s .G

i

I

It,}

|-li



2 Mé ré sé s ellenőrzé s2.1 Hosszmé ité kek,mé rőlé cek,tapí ntóközök

Hosszmé rté k. Mé ré sné l alamely mennyisé get azonos í ajiamé rté kegysé ggelhasonlí tunk.össze. Hosszmé rté ket.sak hosszmé rté k

kel, szöget csak szögmé rté kkel lehet mé rni stb. A hosszmé ré s egysé ge a mé ter, ez a föd ké rületé nek köülbelül ;;|-^;;.e.r.(l799-ben állapí tották meg). Az első mé tert (ősmé ter) Párí zsban őrzik, Menetek mé résé remég az angol corr merteáll3onlPrrl.n

(l":25,4 mm).

Hosszmé rté kegysé gek lI. Idblőzdt

Megnevezé s Rövidí té s Mé rté kegysé gekösszehasonlí tása

mikron

millimé ter 1 .r_]009l_ .*_=_] ,.ln_1dm:l0cm,

mé ter í m:í OOcmkilomé ter í km - 1000,m

A mé ré ré ca mé rőeszkőz. Azesztergályos munkájának alapja a helyes mé ré s.A móré s az e§ztergályostó porrtosságot, tí sztaságot,í elelőssé gé r:eteté s gyakor|atot kí ván.Mé rni csak a gé pnyugalmi helyzcté ben szabad.

A mé róeszköz megvátasztása a munkadarab mé reteinek megkóvetelt pontosságától fiigg. Ha egyszerü mé nőeszközök is, meg-í elelnek rí gynem galdaságos nagypontosságri mé rőműrzerek használatr. A mé r,őerrkózökön beosztás van a mé ret eolvasására.

Mé ré sihőfok Felmelegedé sné í a mé rőeszköz é sa munkadarab is kitágul. Azt a hófokot, amelyen a mé rőeszköznek es a munkadarab-nak megadott mé retűnek kell tennie, alaphőmé rsé kletneknevezzük (MNOSZ szerint 20 C'). Azokon a mé rőegközökön, melyekné la mé ré s20 C"-on töté nhet, ,,20 Co" jelet látunk.

Mé ré sipontatlanságok okai a következők leh'etnek:l. A mé rőeszköz pontatlansága (pé ldául elhasznált volta).2. A kezelé s pontatlansága.3. A leolvasás pontatlansága.

A mé rőeszközök kezeté se gondosságoi kí ván, mert drágák é ské nyesek. Ügyeljünk a következő alapelvekre:,l. A mé rőeszközöket ne dobáljuk a szerszámokra, hanem a munkahelyen külön rakjuk le.2. A né ré salkalmával a mé rőeszközöket ne erőltessük, nehogy megsé rüljenek.

3. Mé rőeszközöket ne tegyünk a napra vagy a fűtőtestre, mert a melegtől &itágulnak é sa méréspontatlanná válik.4. A mé rőeszközök fé nyes ré szeithasználat után leheletvé konyan kenjük be vazelinnel.

Mé rőté cek.Gyakorlatban acé í mé rőlé ceket scsuklós mé rőIé ceketalkalmazunk. A fából ké szült csuktós mé rő é cek(collstock) csakdurva mé ré sekné l lkalmazhatók, mivel l m hosszon 2 mm pontatlanságuk is lehet.

55. ábra. Az ősmé c

Acé lmé róéc használata

Az acé lmé rőió:ek alkalmazása. Rendszerint hosszmé r&rehasználjuk. (Leolvasási pontosság köülbelüi Vq mm.')

5ó. ábra. Acé lmé röé c

Acé lmé rőté cekkülönböző hosszriságban kaphatók. Beosztásukl mm-es é s ]/2 mm-es |ehet. A 7f mm-es beosztású mé rőlé cena leolvasást könnyen elté veszthetjük.

56. übra. Kükő tapintókönő

Kütsö tapintóköző (l) küIső átmé É kméré sé pe.A beállí tás(ll) többnyire mé rő|é cceltöté nlk. A mé rőfelületek távolságátr sárak gyenge ütögeté sé vel lehet növelni vagy csökkenteni (lll).}€é s&or a tapintóközőt csuklójánál fogiuk meg (lV).

fa, _:,:, ,, r,- ,

centimé ta{,

decimé ter

Tapintóközők. A tapintóközőket mé retek átviteJé re használiuk, é s többnyire átmé rőket mé rünk velük. Csak annrk ellenőrzé sé realkalmasak, hogy van-e elté ré svagy nincsen. Az elté ré snagyságrend,ié t nem mutatják. Vannak külső é sbelső tapintóközők. Mé rő-lé ccel Vagy tolómé rővel á |ithatók be, de beállí thatiuk ké szmunkadarab vagy idomszer szerint is. Porrtos mé ré irea tapintóközőknem alkalmasak, mert beállí tásukkor vagy mé ré skoregyé ni é rzé künket nem tudjuk kikapcsolni (nyomásra a szárak rugóznak).

59. ábra. Belső taglntóköEdÉ

Bel§ tapintóköz6 (l, ll) furat méré sé re.A beálí tás mé ről&cel(lU) vagy tolómé rővel (lV) töté nhet, A rugós taplntóköző (ll)belső beszú rások mé ré sé re'valóV} tllé r&kor a tapintóköÉ őhelyes tartására is ügyeliünk.

p (ejtsd: mű)

o

21



2.2 Tolómé rő, mé lysé gmé rőA tolómé rők leolvasási pontossága általában 1/í 0 mm nagyságrendű, Lé teznek azonban olyan tí pusok is, amelyek leolvasási pontossága

1|20 vagy 1/50 mm.

Nónwz

5zcritócsavar

ó3. ábra. A tolómé rö h?sznáí ata

A totómé rő használata é s ellenőrzé se. küIső mé reteketa

*e.ái"ltit"t"t (pofák) közöt mé rünk. BeIső mé retek mé ré seaz ábra szerint iöté nik. (A skálán leolvasható hosszhoz l0 mm

hozzáadandó ) A mé rőé lekkelkülső beszú rások átmé rőjé tmé rjük. ldőnké nt a tolómé rő pontosságát. ellenőrizni kell:a márőfelületeket megtisztí tiuk é sösszetoliuk. Ha a vonalzó 0osztásvonala egybeesik a noniusz 0 osztásvonalával é sa mé rő-í elületek közt-ié nyrós nem látszik, akkor a tolórné rő .ió,

ó0. ábra. Tolómé rő

A totómé rő szerkezete. A mozgatható szán a száron eltolható.A mozgatható szánt belül rugó tartja egyenesen, állásában rög-zí tőcú varral rögzí thető. A tized millimé terek a noniuszról

olvashatók le.

A rné lysé gmé rővelenekes; í uratok (zsáklyukak), hornyokstb,mé lysé é t ré rhetliik a noniú sztól í irggő leolvasási pontossággal(általában 'll10 mm).

ó5. ábra. A mélységmé rőszerkezete

A mé lysé gmé rőzerkezete. Főalkatré sze a tolókaszár (mé rcí ,vonalzói é ia szán (tolóka). Ugyanú gy,mint a tolómé rőné l, ittis a noÁiusz segí tsé gé velolvassuk le a tized millimé tereket,

22

ietső né ré s furaí Ő műő)

/,.-,G

0

Mio

\,,szidvonatt

'Nu/loyonot

61. ábra. A noniusz

A noniusz. A noniuszön 9 mm hosszú ság l0 egyenlő ré szrevanfelosztva (l), tehát minden noniusz-osztás í /10mm-rel kisebb,mint l mm. Ha a noniusz l-esosztásaesikegybe a vonalzó vala-mely osztásával, akkor a mé rendő távolság 'l/í 0mm-rel nagyobb,mint a vonalzón leolvxott egé sz millimé termé ret (ll). Ha a 2-esosztás esik egybe a vonaizó valamely osztásával, akkor 2i í 0mm-relnagyobb é s gy

tovább(lll).

Avonalzón a noniusz

0osztásvonala

jelzi az egé szmillimé termé retet. A vonalzó valamely osztásávalé ppen egybeeső noniuszosztás adja meg a tized millimé tert.A ót/lv. ábrán látható távolság hossza 9,4 mm.

62. ábra. Noniuszok fokozott leolvasási pontossága

Vannak olyan noniuszok is, amelyekné l l9 vagy 29 mm-t osztanakl0 ré szre,Egy.egy ilyen osztás tehát 1,9, illetve 2,9 mm. Eszerintezekné l az lll0 mm a 2, illetve 3 mm-ből hiányzik. A mé ré sipontosság tehát itt is l/l0 mm, de az osztóvonalak nagyobbtávolsága biztosabb leolvasást enged meg.

í : t

ffir"'r,,É|.i=F |J/*

\%) ,Helgtelen

61, ábra. A tolómé rő helyes kezelé se

A tolómé rő helyes kezelé se. A nré rófelületek I<orai elhasz-nálódásának elkerülé se vé getta l<övetkezőkre ügyeljünk : í or-gásban lé vőalkatré szt ne mé rjünk,A tolómé rőt rögzí tett mé -rőfe|ületekkel ne pré seljük rá a darabra. Lehctőleg ne a mé rő-felületek vé gé velmé riünk. Mé ré sné l mé rőfelületeket ne nyom-juk össze erősen. A tolómé rőt használat után leheletvé konyanzsí rozzuk be.

tbffi:l-\D66, ábra. A mé lysé gmé rőasználata

A mé tysé gmé rő asznátata. A mé rőfelület é s_a_ szán .iől az

alkatré ú he-zszorí tandó. Különteges mé lysé gmé rős ké szülnehezen honáí é rhetőhelyek mé ré 9é re lásd 6ó. ábra jobb,oldalán).



67. ábra. A szög í ogalma

ábra. A kiegé szí tőszógek(o+B) összege 180'

A szögmé rők

a+F=1800 l

/o-

2.3 Szögmé ré s

Ké t egyenes vonal vagy felület irányának egymástól való elté ré sé tzögnek nevezzük. A:szöget a ké t'

szögszár (A é sB) é sazok metszé spontia (S) alkotja. A szóg nagysága nem í űgga szárak hosszától,

nagyságát a szárak irányának egymástól való,elté ré se határózza meg, A szögmé ré s mé rté kegysé gea

í ok('), mely egy teljes köí orgás l /360-ad ré sze. A fokot 60 percre'(60') é sazt további 60 másodpercre

(60J osztiuk. A szögeket a göög ábécé betűivel jelöjük, pé ldául a (" ru), 4 (bé ta),2l(gamma),

ó(delta)

stb.

70. ábra. A háromszóg szögeinekösszege í 8Oc

/Rt-.,É 4i=a)'- {szl?t=Fz

ó9. ábra. A csú csszóEek (ct é sol, va,lamint i3l é s Pr) egymrissal egyenlők

Ok13+í =í 809

71. ábra. Szögmé rők

Szögmé rővel szö8et ú 8y mé rünk, hogy a szögmé rő közé PPontját (a 7l. ábrán M jel) a szög cs"csáia helyezzük

a szög egyik szárára fektetjük. A másik szögszár a szögmé rő skáláján kimetszi a szög nagyságát,

é sa szögmé rő alapé lé t

72, ábra. Egyszerű szögmé rő

Az egyszerű szögmé rő beosztása 0"-l80%ig vagy I0"-l70',igtart. Mé ré sipontossága lo. Bizr:nyos cé lokra jobban megfelel

az olyan szögmé rő, amelynek beosztása csak 90o-ig nő, onnan

megint csökken.

leolvosds: 70o leotvasás, 1,10oI a

,§aJ l -ns..Zr, L73. ábra. Mérés gyszerű szögmé rővel

a.Il?"-90"- 20"

l. Közvetlen leolvasás (pé ldául 70).

ll., lll. Sokszor közvetlen leolvasásra nincs mód, ilyenkor a le-

olvasott é rté ket9O"-ból, illetve a leolvasott é rté kbő190"-ot

levonunk (lll).

hgyelem: az egyes ábrákon a-val ielöt szögek csú csszögek é s

í gy egymással egyenlők.

Az egyetemes szögmé rő (ré gebbí í pus)mé résipontossága 5'. A í őbeosztást 4x90'-ra osztiák, A mozgószár mindenszögrebe-

állí tható é semellett hossz irányban is eltolható. Pontos leolvasás a percnoniusz segí tsé gé vel öté nik.

leotttosás:

É --

74. í bra, Egyetemes szögmé rő (ré gebbi kivitel)

23



75. ábra. Egész okok.leolyas&a

"|zegé sz fokokot a í őbeosztáson a noniusz 0 vonalánál olvassuk te.

l, Abololdoli óbrőní elveltaszög mérésénél mozgósárat előszö ké pzeljükÁ kií nduló állásába. A noniusz 0 helye A állásban egybeesik

a fóbeos*ás 0 vonalával. Az a szög mé ré sé né l noniusszal e8yütt moztó mé róvonalzót (mé rósí n)B helyzetbe í ordí tjuk.Ebben az állás-'ban a nöniusz 0 vonala a 600 osztásvonalára mutat. Tchát cr:6F.l|, A jobboldoli ábra P szögé t a mé rősin 8 állásából kiindulva mé rjtik (a noniusz 0 vonala ilyenkor 90o-ra mutat). Most a mé rősí ntiállásba í orgatjuk. Ekkor a leolvasható é rté k 00. A szög nagysága tehát P : 90oJ0o:30o.Megjegyzendő: a fokokat min$s a kiinduló ponthoz viszonyí tva mé rjük, ilJetve olvassuk le

Alapskdta

oy Alops*Őa

_ NOnlusz -i\vrzo,5' }, ?rzo'7a'

i5 l llóniuszoszttisyonol 2 lldnűszonrtiiyunal Ó

76. ábra. Perc-noniusz

A perc-nóní usz olyan í v,melynek 23"-nyi daraÜiát 12 egyenlő ié szreo§ztjuk. Tehí t minden oszt5s23:l2: I í rií 2";0).Ha a noní usz

első osxásvonala az rlapskáta egyik osztásvonatával egybeesik (ll), akkor a mé rt szóg 1 l12ó :S'-cel nagyobb, mint az a szÖg, melynek

osztását a noní usz 0 yonala elhogyta. Ha az atapskála egyik osztásával a noniusz második vonala esik egybe, akkor a szpg t0'.cel na8yobb

(lll) é s gy tovább.

Figyelem: A szögperceket a noniuszon o]vassuk {e.

Ct,23'30|*\5"68'00,

77, lbta. Srö8,percek leolvasása

A szögpercek teotvasásakor a noniusz O állásából kiindulva ugyanabbanaziní nybanmegyünktovább,mintamilyeniní nYbanazegé sz

fokokat olvastuk le (l).Hr a mozgó sár 45o.os vagy 600-0§ vé gé vel(mé rőfelületé vel)mé rtünk, a leolvasott é rté kheza 45o vary Ó0o hozzáadandÓ

Ja-.a..-,C



Az rljtí pusrt etyetemes szögmé rőn ugyan csupán etyetlen leolvasási lehetösé gvan tO':|-is,

de ezt jobb skála.é s noniuszbeosztás révén

gyorsabban é s biztosabban lehet beállí tani.A köskála 2x l80rra van beosztva. Azáltal, hogy a páratlan számrl í okok (lo, 30 stb.) osztásvonalait elhagyták, a skála igen áttekint_hetővé vált. Az alapskála (főbeosztás) é snoniusz egy sí kban vannak. A noniuszon a 0--2%it terjedó skálaré szt kerek lü-et jelent6

ré szekre, eszerint l2 ré szre osztották. Mindegyik osztásré sz é rté ke ehát 46":l2- l I H" tehát a noniusz l0' osztásvonala,az alap-

skála valamelyik osztásvonalávaI egybeesik, rí gy az egé sz számrl í okokhoz (leolvasása a noniusz.nullavonaí fööt vagy előtt ) annyi í okoté spercet kell hozzáadni, amennyit a noniusz skála mutat.

Az optikaí etyetem€ szögmé rő (NDK, Zeiss gyártmány) a szögek mé rté ké t özvetlenül é snagyon_é rtelmesen mutatja. Szűkn}í lástlleolvasó nagyí tó negyvenszeres, parallaxishiba mentes nagyí tást tesz lehetővé .A szögmé ró doboáÉ ánné gy0-90%os osztást tartalmazó üvegskála van. A finomskálák mé g tovább iaví tji.( a leolvasási pontosságot.A fokskálák é sa finomskálák egymáshoz ké pest elmozdí thatók. A doboz tetejé n látható karocskával a beállí tás rögzí thető, é s a leolvasásalatt nem mozdulhat el.

"tiliiiiiii,.' i,.,,.,,, .,,,i .,l,' ,,,,.,i ..;1i.i i''.ii*li80. ábra. Optikai egy€emes szógmé rö

A finomskálák egy í okot l2 ré szre osztanak. l':l2: lof12:5'. A í inomskáJa nulla vonala a í oké rté ketmutatja. Ha pontosan egy-beesik a í okskála valamely osztásvonalával, a szög nagyiága é ppen kerek í okokkal í ejezhető ki (83. ábra).

60

irlrll[lll Il|

9086

8í. ábra, Az optikai szögmé rő üvegskálája

90 88

83, ábra. Szögé rté k beállí tva kereken 90o-ra

30

rlr lrí r

ll86

l60

l,I30

82. ábra. Finomskála S'_-es osztással

Alops*álo

78. ábra. Újtí pusrl noniusz

llí apskdla

79, ábra, Leolvrási pé lda (l7" 20')

90

I

;tll90

Ha ellenben a í inomskálák nullavonala a fokosztás ké t,osztás-vonala közé esik, akkor:|. annyi egé sz okot kell leolvasni, amennyit az a í okosztásvonal

mutat, amely átmetszi a finomskálát, továbbá2. annyi percet, amenn).it a fokosztásvonal é s a finomskála nulla-

vonala közöt le lehet olvasr'A 84. ábra leolvasása: 88o45'.

E4. ábra. Az optikai é 8yeteme§szögmé rő látómezeie



2.4 Mikromé terekA mikromé terek (paránymé rők) három fajtáját különböztetjük meg: a külső, a belső é sa mé í ysé gmé rőmikromé tert A mérésipontosság mindhárom tí pusnáI általában 0,0l mm. Leggyakrabban a külső mikromé tert használjuk.

Kemé ngfé n '1é rőorsó Skőtuh,ú vetg l,|é rődob 0nga

belé lek

Kerepes ftnomóllilóKenggel

3C Q5nn enelkedé sT*7

ford.: Q5nn

13,a

a5Aac

13rt

8ó. ábra. A mikromé ter eolvasása

A mikromé ter működé se. Amikor mé rünk, a kengyelt meg-í ogiuk é sa mé rőorsót forgatiuk. A mé rőorsóval forog a mé rődobis.Egy teljes fordulatra a mé rőorsó tengelye irányában 0,5 mm-releltolódik, mivel menetemelkedé se 0,5 mm. A mé rődob kerüle-té n 50 ré szes beosztás van. Ha a mé rőorsót (illetve a vele futómé rődobot) csak egyetlen osztástávolságnyira csavarjuk el, azorsó 0,5:50:0,0l mm-nyire tolódik el.

Leolvasás:előszö az egé szmm-eket olvassuk le'l . , ,.,. , .

aztán a fé l rim-eket or"urr]r't-Í u-"''.j a belső hüvely skáláján

vé gül a század mm-eket a mé rődobon é sezeket összé adjuk.A kezdő né ha megfeledkezik a 0,5 mm-ekről Ezé rt sok gyakor-iati szakember megszokta, hogy ellenőrző mé ré st s vé gez toló-mé rővel.

85. ábra. A külső mikromé ter szerkezete

A külső mikromé te , szerkezete. A skálahüvely é s a kengyelegy egysé get alkot (gyakran egy darabból ké szülnek). A mé rő-orsót azonban menet rö8zí ti a mé rődobban, hogy a mikrcmé terpontosan beszabályozható legyen. A mé rőorsó meneté t rna-napság általában 0,5 mm emelkedé sűre ké szí tik.A mé rőfelüle-teket (mé rőcsap é smé rőorsó vé ge) gondosan sí kraköszöülik.Ha a mé rőí elületekre kemé nyfé miapkákat forrasztanak, a mikro-mé ter rendkí vüI nagy mé rté kbenkopásá,llóvá válik. A gyűrűs

orsórögzí tő,az orsó szorosra állí tására (rögzí té sé re) zolgál.A kerepes finomállí tó lé nyeges ré szei:a rugós csap é s a koronáskeré k.Ezzel a mé ré shezszüksé ges szorí tás egyenletessé gé t biz,tosí tjuk. Ugyanis ezáltal elé r ük, hogy amint egy bizonyos szo-rí tást tú lhaladunk, a finornállí tó az orsót már nem viszi magával.A 85, ábrán bemutatott mikromé ter kerepes finomállí tója a mé rő-dobban foglal helyet. Mindkettő átmé rője azonos. A recé s forgató-gomb ebben a megoldásban gyorslrajtásra szolgál; más mikro-mé tereken a recé s forgatógomb a kerepes finomállí tót forgatla

50 oszlós

A mikromé ter használata

87, ábra. Mérésmikrométerrel (l.)

A mé rőorsót a kerepes orsó-állí tó felhasználásával ú gyhú zzuk meg, hogy a munka-darabot a mé rőfelületek csakgyengé né rintsé k.

88, ábra. Mérésmikromé terrel(ll)

A gyűrűs orsórögzí tőt meg-hú zzuké sa mikromé tert a

munkadarabról óvatosan le-csú sztat| u k.

89. ábra. Mé ré smikromé terrel (llí .)

Ha a munkadarabról levet-tük, a mé retet leolvassuk.

90. ábra. Mé ré smikromé terrel (lV,)

Ha a munkadarabot mérésközben kezünkben kell fogni,a 90. ábra szerint járunk el.Jobb ilyenkor a mikromé terttartóba fogni vagy talpaskiviteIű mikromé tert hasz-náln i.

A mikrorné ter helyes kezelé se, A mikromé tert melegtől vé denikell. Pontos mé ré st sak ú gy <apunk, ha mind a munkadarab,mind a mé róeszköz hőfoka 20 C'. Ha fennál annak a veszé |ye, hogy a kéz melege é ri, egokosabb eleve í a- va3y műanyagbevonatú

mikromé tert vagy tartót (95, ábra t) használni. A mé rőorsót soha nem szabad rigy csavarni, hogy a kengyelt lóbáljuk az orsó köül.Használat előtt á mikromé tertvizsgáljuk meg, haiználat után leheletvé konyan kenjük be vazelinnal.

Hibds Hí bds

9l. ábra, Belső mikrdmé ter

Betső mikromé tert í uratok mé résé re asználunk. Használatá-nál állí tsuk a furat falára merőlegesen é saz é rintkezé sihelyfööt szorosan í ogiukmeg egyik kezünkkel. A másik kezünkkelazután a mikromé tert óvatosan esyre hosszabbra kicsavarva,

annak szabad vé gé t de-oda mozgatiuk, amí ga szemközti falonmeg nem szorul.Ugyanrlgy olvassuk le, mint a külső mikromé tert.

92. ábra. Mé lysé gmérő mikrométer

Mé lysé gmé rőmikromé tert, mint neve is mutatja, pontosmélysé gmé résrehasználunk. Mé résné l mikromé ter-talpnak fel

kell feküdnie a munkadarabon. Né mely mé lysé gmé rőmikromé terkülönböző hosszú ságú ,cseré lhető mé rőorsóval ké szül. Ezáltal amikromé ter nagyobb mé résihatárok közöt válik használhatóvá-

-_.-lE ./.-,G



2.5 Mé rőhasábok é smé rőórák

A mé rőhasáb a pontos mé ré sé k lapia. ldomszerek ellenőrzé sé re, tapintó mé rőeszközök'beállí tására, valamint összehasonlí tó mé ré s-

né l (mé rőóra),,mestermé retnek" használjuk. (MNOSZ l l 172-52.)

HBHBEEEB§BBBEBBBEEEl;;-ll-,oo-1

93. ábra. Mé róhasáb-készlet

A mé rőhasábok (vagy mé rté khasábok) gen pontosra megmun-

kált kicsiny hasáb alakrj testek. Edzett acé lból, í é nyesre csiszolt

felüIettel ké szülnek. Egy-"gy ké szlet általában l0-100hasábból

áll. A szabványos mé rőhasáboknak 5 pontossági fokozatuk van.

Egy 20 mm-es mé rőhasáb gyártási pontossága pl. az l. fokozatban

:L0,3 p (3/10000 mm), a lV. fokozatban *3 p (3/1000 mm).

a meroha'dbakoteglnásrd A mé rőhasáboktoljuk topadósa

94, ábra. li,é ret összeállí tá§ mé rOtrrábotbó

Mé retösszeállí tás mé rőhasábokból. A különböző hosszú .

ságri mé reteket ú gyállí tjuk elő, hogy a mé rőhasábokat egymá§ra

tapasztiuk vagy egymásra toljuk, é s gy hosszabb vagy rövidebb

mestermé retet kapunk a kí vánalomnak megfelelően. Ké t mé rő-

hasáb tiszta é s száraz mé rőí elületé nek erő alkalmazása né lküí

egymáshoz kell tapadnia.A mé rőhasábokat könnyű eltolással é scsavarással ké nyszerí tiük

tapadásra. Legelőszö a. mé rőí elületeket zsí rtalaní tiuk.Erre a

cé lra egjobban megfelel a könnyű benzinnel vagy é terrel kissé

megnedvesí tett vattapamacs, ameliyel könnyedé n vé gigtirröjük

a mé rőí elületeket. A hasábok összeállí tását a legkisebb mé retű

hxábbal kezdjük.

A m é őh as á b o ko l egg m ás ra

fu5. ábra. A mé róhasábok használata (l,)

A mé rőhasábok használata- külső mikromé ter ellenőrzé sekor

a mé rőhasábokat a mé rőí elületekközé helyezzük (l). Mé Iysé g_

mé rőmikromé ter elllenőrzé sekor a mikromé tert ké tazonos

nagyságú hasábra helyezzük (ll). Csavaros mé rőhasáb szorí tósaru

alkalmazása eseté n a í elhasználási lehetősé g igen sokré tű (lll).

.A mé rőhasábok karbantartása. A mé rőhasáb igen é rté kesmé rőeszköz, ezé rtgondosan kell kezelní . Mindenekelőtt.portól

kell vé deni, ezé rt iól zárható fadobozban tároljuk (lásd 93. ábra). Használat után a hasábokat toljuk le egymásiól é s eheletvé ko-

nyan keniük be vazeiinnal.

A mé rőőrák leolvasási pontossága áItalában l/l00 mm. Esztergamunkáknál igen sűrűn lehí használni pé ldául beállí tásnál, mé ré sné lstb. Mé résné l bszolú t mé retet nem tudunk vele megállapí tani, csak valamely mé rettól való.elté ré st..A mikromé terekkel töté nő

mé ré sné l pontósság valamennyí re az é rzé ktől s függ; a mé rőóra ettőt teliesen í üggetlen. A mé rőórához hasonló mé rőeszközök pé l-

dául a tapintókaros mé rőeszközök. Alapelvük az,hogy í ogaskeré k vagy emeldkar közbeiktatásával valamely alapmé rettől yaló elté ré st

í nutatómutatia.

In96. ábra: A mé röhasábok használata (ll.)

Szerszámok beállí tásánál szerszámgé peken (l), előrajzolásnál (|l)

é smé retlé pcsők beállí tásánál (lll) az l. é s ll. szabványos pontos-

ságrlnál kisebb pontosságú hasábok használatosak. Ezeket is a

legnagyobb gonddal kezeljük.



Csiqal eré *

Jp l0Irug0,

z í jgasReleK

Z, fogaskeré k

Csigomenet

llulolo szózad nm- e*leolvasóso ro

Húzoí í ugo

lluloí r) egé szmm-ekleoJyasósóra

tlé rőorsó

97. ábra, A mé röóra müködé se

rűré s holőrje/zők

Befogőhilely

l,/ernors0

t,lé rőcsop itapktő1

A mé röóra működé se. A mé rőorsónak a mé rőóra beí sejé beeső ré szé n menet van, é smint egy csavarhajtás csigája tengely_irányú elmozdulása ré vén sigakereket moz8at. A csigakeré ktengelyé n szorosan ül a Z, fogaskeré k, amely a Z, fogaskereket elforgatva

amutatótmozgatia.Amutató nullára állí tása az óra teteié n evő gomb forgatásával töté nik. Más kivitelű mé rőórák mé rőorsójafogaslé c kiké pzé sűé s fogaskerekeket í orgat el. Ezekné l a mutató nullára állí tása az Óa számlapjának,elforgatásával töté nik.A spirálrugó a fogaskerekek í ogjáté kánakkiküszöböé sé re szolgáí .A hú zott rugó a mé rőcsapot szorí tja a munkadarabhoz,

A tűré shatárjelzőksegí tsé gé vel űré smezőt

ielöhetünkki, Ennek segí tsé gé velnagyon cgyszerűen é sgyorsan megállapí thatjuk, hogy

a mé retek a megengedett tűré shatárokon belül vannak-e, ané lkül, hogy a munkadarab valóságos mé reté t e kellene olvasni.

A mé rőóra használata (pé ldák):

l. Köí utás ellenőrzé se (lásd 98. l, ábrát).

ll. Ellenőrzendő egy 30 mm-es munkadarab (lásd 98. ll. ábrát).

A mérésmenete: l. 30 mm_es mé rőhasábot helyezünk a tapintó alá; a mutatót nullára állí tjuk,2. a mé rőcsapot megeme|jük, a mé rőhasábot kivesszük, helyé re a munkadarabot tesszük, a mé rőcsapot kí mé í e-

tesen ráengedjük. A mutató kózvetlenüI mutatia,az elté ré sta pontosan 30 mm mé rettől.

Cé lszerű tartozé kok a mé rőórák'felhasználási határát lé nyegesen kiterjesztik. A 99. ábra furat üté sé nek e8yenes tapintóemelő segí t-

sé gévelvé gezhetőmérésétmutatia. A l00. ábrán tapintó szögemelő láthatÓ amelynek segí tsé gé velnehezen hozzáfé rhető esztergálc

sí kfelület üté sé tmé rik.

96. ábra, A mé rőóra használata

99, ábra, 1.1é ré3 egyen€ tapí ntóemelő segítsé gével í 00.. ábra. Mérés tapínt6szögemelő scgítsé gével

I

noao

{*a---J7 ./. .J- e



3 Esztergaké sek3.0í Az é lszögek

pé ldául a vágónál, a í űré szné L marónál stb., rigy az esztertáké sné l s a vágóé lnek az é k az"lint minden forgácsoló szerszámnáí ,alapí ormája.

Mwl0í . ábra. Az é k mint a í orgácsoló szerszámok alap é lformáia í 02. ábra, É khatásaz esztergakésné l

í 03. ábra. Az esztergaké s é Iszögei

Az esztergaké s é lszögei. r_\z esztergaké s é lkiké pzé sét köyet_,kezó szögek?szabják meg :

or,: hátszö8,§ : é kszög,

/ : homlokszög (í orgácsszög),ó : metszőszö8.a*§*?_90"alf:ö

_- Forgdcsolds olalf tiltő felú telliegmunkőlt

í eliletSzőr

1O4. ábra. Az esztergaké s vágó elületei

Az esztergaké s vágófelületei. A szerszám homí okfelülete,(homloklapja) az a í elület, amelyen a forgács lesiklik.A szerszám hátfelülete (hátlapja) a szerszámnak a főé len (vágóé l)

átmenő az a lapia, amely a forgácsolt í elület felől van.Figyelem., A homlok- é shátfelületet mindig simára kell köszörülni, hogy esztergáliiskor ne lé pjen í el feleslegesen nagy sú rlódás,illetve í elmelegedé s. Lásd a l2. í eiezetet is )

.Az é kszög:(P) a homlok- é s hátfelület által bezárt szög. Nagyságát a megmunkálandó anyag szilárdsága szabja meg.

A/ /,//./@7z

í 05. ábra. Lágy anyag í orgácsolása 106, ábra, Kemény anyag í orgácsolása

Hegyes é k (kis é kszög) könnyen hatol be a munkadarab anyagába, azonban kemé ny anyag í orgácsolásakor a í orgácsoló erő hatásárakönnyen letöik. Hátránya mé g, hogya,hegyes é kbenaí orgácsolás okozta hő elvezeté se rosszabb.Aké s csú csaí gykönnyenleé g.A nagy é kszög viszont lágy anyagot nehezebben í orgácsol.

Figyelem; Kemé ny anyag forgácsolásához nagy é kszögű kés kelí . Pé ldául acé lhoz60-75:.Lágy anyag forgácsolásához kis é kszögű ké skell. Pé ldául alumí niumhoz 40'.

legyzetz A szögek é s más mennyisé gtani é sműszaki é rté kek elöé sé re gyakran használjuk a göög ábé cé betűit:Alfa Bé taGamma Delta Epszilon Zé ta É taThé ta tota Kappa Lambda Mü Nű Kszi Omikron Pía, F y ó e e r] & t ?r ), p l, € o rú

Tau Ypszilon Fí Khi Pszi Ómegat.apr(va)

Ro §zigmaoo

29



A hátszög (a) é sa homlokszög (7).

A hátszög a raizon ábrázolt keresztmetszetben a hátfelület é s az é rintő álta| bezárt szög A homlokszög (né hol Í orgácsszögnek_is ne-vezik) a Úe.s.i. homlokfelülete é sa szerszám é lé n t a í orgácsolandó í elületre merőleges sí káltal bezárt szög (l07. ábra). Az é l-

A l09. é s l0. ábrán az é kszögek azonos nagyságú ak, de a munkadarabhoz ké pest más é smás a helyzetük. Ezt a helyzetet a hátszÖgé s a homlokszög határozza meg.

1O7, ábra. A hátszög é sa homlokszög

A homlokszög növekedé se (azonos é kszöget felté telezve)magávalvonja a hátszög csökkené sé t. A lecsökkent hátszög miatt a hát-í elület sú rlódik a munkadarabon; ez káros, mert a sú rlódásokozta felmelegedé s nagyobb lesz. Pedig ez a ké s é ltartamánaklegnagyobb ellensé ge.A nagy homlokszög különben kí vánatos,mert í 8ya í orgácsot kevé sbé té rí tiükel ú tjából, é s gy leválasz-tásához kisebb erő szül<sé ges. Ennek következté ben a forgácsoló,erő é svele együtt az eszter8a teliesí tmé nyí elvé telecsökken.

é shátszög megváltozik.

Ha a hátszög nagy, akkor a hátfelület ugyan kevé sbé sú rlódika munkadarábon,'de előáll az a veszé ly, hogy a munkadarabbehú zza a ké st.A kicsiny homlokszög nagy alakváltozásra ké ny,szerí ti a í orgácsot, í gy tehát az erőszüksé glet is nő.

Figyelem: Abból kell kiindulni, hogy a hátszö8_et olyan nagyra yátas,slut..| sy a szer-sz?m ne sú rlódion fe1eslegesen a mun'kadarabon. Ezzel szemben a homlokszöget lehetőIeg

nuly.u v"rrrüÚ, hogy ;ó"forgácsleválasztási viszcnyok álljanak elő,.A homlok*:8 l,_"_"1:-I sé nekpersze az er.r.oe ."g| á,u srib hutá.t, .ert u, é kszög nagysága a munkadarab any_a_

l si;í , üi, "i.,""i" f,,.-,,i,:ll]:n: :: ^é .1,.,§o:i:i:"::io:? S"]|",9;,';,f;í ^;í j"}emé ny'a-nyagok esztergálásakor sok esetbe-n olyan nagy é kszöget kell választani, hogy

a homlokszöp o._ra adódik. öntötvasnak kemé nyfé mmól való forgácsolásakor a homlok_,_ _]_"-

t..il,r...ág'Ó_.""aá8ik.

öntötvasnak kemé nyfé mmól való forgácsolásakor a homlok-l szőc nepatí vé rté kű s lehet. szög negatí yé rté kű s lehet.1 Pé lda:a: 6"; § :92'; y : -8:

a + § + y: 6" + 92' + (*8") : 90'I a+p+y:6"+9/"+(*I A metszőszög ó. A hátszög é s é -.t;aiö ő.-i airrToe e.' ei.itig elyuttes.en a metszőszöget adja .(ó=

a + p).

A metszőszög iehát a í orgácÉ landó elü'iet-é rintősí kjaé sa szerszám homloklapja által

bezárt szög.(Az eszterg"aké s é lszögeire irányé rté keka 3.09_é s .1

3,, s.|ei.9z9tekben találhatók. Az é lszö_6' gek ellenőizé sé nek mid;a a't|t la, 17l lb é s177. ábr_íkből tűnik ki.

.Az é lszögek megváltoznak, ha a ké stá munkadarab közepe alá vagy föé helyezzÜk.A ké s csú cia általában a munkádarab kozepvonaiavaiú i;;8;;;r;Ü; iit. H"Tre. eté t fé lemelltikvagy lesüIlyesztiük, ezzel a homÍok-

{

t]i

iiI

$fr

;is

IKás d kouDen

át\J\/

112. ábra, A késéla munkadarabközepé n

1í 3.ábra. A késéta munkadarab köz€e í ööt

A ké sé la munkadarab közepe fööt.A homlokszög növekszik, a hátszög csök-ken. Hosszú , vé kony, tengelyjellegű mun-kadarabok esztergálásakor használjuk.

1

n : í io,vagyis a munkadarab átmé rőjé neklol"-a. (Vö 5.16 Riskov-é lszalag.)

114. ábra, A késéla munkadarabközepe alatt

A ké sé la munkadarab közepe alatt.A homlokszög csökken, a hátszög növek-szik. Ez általában kedvezőtlen, ezé rt nemhasználju k.

í 08. ábra. A hátszög é s a homlokszög

109. ábra. A homlokszög növeié sé nek hatása 1í 0.ábra. A homlokszög csó<kenté sé nekhatása

30

./..-.G J



I

]

ii

It

3.02 Az esztergaké sek főbb í aitái. Esztergaké s szabványok

Az eszter8ályos teljesí tmé nyé nekárgyi alapjai: az eszter8a é s a szerszám. Az ő é rdeme ezek gazdaságos kihasználása. A nagy termelé -kenYsé g Í elté tele,hogy alaposan ismerje az esztergaké seket, alaki kiké pzé süket é sgazdaságos alkalmazásukat. Az esztergaké sek gazda-

ságos használatának felié tele, hogy a szerszámok jó állapotban legyenek, é s hogy működé süket az esztergályos iól ismerje.

Az esztergaké s alaki kiké pzé seaz előállí tandó munkadarab alakjától függ. Hosszesztergáláshoz nagyoló- é ssimí tóké sthasználunk,

sarkok esztergálására oldalazóké st, beszú ráshoz é s eszú ráshoz beszú ró_ é s leszú róké sek kellenek stb. Ha sok anyagot kell leesztergátni,akkor nagyolóké st alkalmazunk, ha azt akarjuk, hogy a munkadarab í elülete sima é s jó minősé gü legyen, akkor simí tóké s öhet csak

szőba.

Minden munkához az arra gyártctt ké sthasználjuk, Kontőrmunko é ssrlí yos szerszdmpozarlás, ho mindenfé le munkához ugyan-

azt a ké st(pé Idóul az előretolt élű ké st) hasznóljuk folytonos dtköszöülgeté sse/.

Ké sek külső esztergáláshoz

í 15.ábra. Ké sek külső esztgr8álfuhoz

l, Egyenes nagyolóké s (balos)

2. Hailí tottnagyolóké s (jobbos)

3. Egyenes sirní tóké s

4. Fejké s (szé les simí tóké s)

Ké sek yukesztergáláshoz

5. Beszú róké s (illetve leszú róké s)

6. Előretolt é lű ké s

7. Menetvágóké s

8. Alakos ké s

Az esztergaké s szabványok. Ré gebben mind a ké sekmé reteí ,mind az é lszögek é sé lí elületek ielöé sei meglehetősen önké nyesek

voltak, A leggyakrabban használatos ké sek most már szabványosan ké szülnek.

A szabvány meghatározza a rendszeresen gyártható esztergaké sek fa|táit, mé reteit é sa rendelé sre,gyártásra, átvé telre é s elhasz_

nálásra előí rásokat tartalmaz. Az esztergaké sek összeí oglaló táblázatí t az MNOSZ l259 sz. tartalmazza,

(Tömö gyorsacé lké sek:MNOSZ 1260-1273-ig:' tompán hegesztett gyorsacé lí eiűké sek MNOSZ l273-1286-ig; gyorsacé llapkás

ké sek MNOSZ 1287-1299-ig; kemé nyí é mlapkás é sek MNOSZ l901-19l3-ig. A ké sek mé reteireaz egyes szabványiapok adnak

í elvilágosí tást. Az é lszögekre vonatkozik gyorsacé lké sekné l z MNOSZ l255 szabványlap stb.)

Az MNOSZ l258-50 é rtelmé bena ké sszár oldalába a következő megielöé seket kell beütni: l. a szabványjelet; 2. a szabványszámot;3. a betű|elet, amely a ké s forgácsolást yé gzőré szé nekanyagát jelöi meg. A ké sszár hátlapjába azt a számcsoportot ütik, mely a ké s

é lszögeire jellemző (vö 3.09 é s3.105 í ej,).

Ezeken kí vül szí njelzé seket is bevezettek.

Az esztergaké sek é l§zögeinek í rányé rté keitásd az V, é sa lX. táblázatban.

WffiffiffiW í ó. ábra. Ké sek lyukesztergá|áshoz

l, Átmenő lyukké s

2, Fené klyukké s

3. Menetkií utást beszú ró lyukké s

4. Beszú ró lyukké s

5. Menetlyukké s

31



3.03 Nagyoló esztergaké sek

3.03l Nagyolás é sa szabványos nagyolóké sek

Azt az esztergálandó í elületet, amelym megengedhető, hogy az

esztergálási nyomok tapintható é spuszta szemmel jól látható

mé rté kbenmegmaradjanak, a rajzon egyenlő oldalú háromszög-

gel jelöik meg (V).

h17. á6ra. A nagyoló megmunkálás ielöé se

Az esztergálásnak az a í ajtája, amellyel ilyen í elülethez jutunk,a nogyolós

í í 8 . bra. Befo8ott gyarsacé llapkás nagyolóké s kinyú lása (/)

í max : 1,5 h, lehetősé g szerint azonban l legyen kisebb, mint hI

lJon/ok-reuht

A na//áká/hóí fa/i/ete

'a, A kás csú psaa-b. Főydqóá/a.c lí a//ikutÍ go'ál

119. ábra, Egyenes iobbos nagyolóké r

120. jobbos gyorsacé llapkás nagyolóké s szabványos ábrázo|ásban(MNosz 1287_5o)

A },, ll é s a szögek é rtelmé t ásd a 3.032, 3.033 é s 3.034 fejezetben.

ilbra, Egyenes

a, iáscsí csa-t " Fóuáa(iá/a-c. tí €Ükud áála. Ha3zóaq | = /t/e//é k;ó é i/

htitszöae

7. Hon/oiszog

121. ábra. Hailí tott jobbos nagyolóké s iobbos gyorsacé llapkás nagyolóké s szabványos ábrárolásban(MNosz 1288_50)Jábra. Hailí tott22-

123, ábra, Egyenes iobbos nagyoló-ké s,fogásban

ábra, Egyenes balos nagyolóké s,í ogásban'

32

124. 125, ábra, Ha|lí tott |obbos nagyoló-ké s, ogásban

./,-.GJ

ábra. Hailí tott belos nagyoló.kés, í ogásban



]

t

li

3.032 A terelőszög(.l)

A hátszöön, é kszögön é shomlokszögön kí vül még három é lszög vari, amelyek nagymé rté kben beí olyásolják a nagyolóké s muirkájáqezek: a terelőszög Jt, az elhelyezé si szög z;,é s a csú csszög e.

A terelőszÖg i. A terelőszög határozza meg a vágóé l helyzeté t a ví zszintes sí khoz ké pest. Az é l ehet ví zszintesvagy a ké s csricsafelé emelkedik vagy a csrics felé lejt. A nagyolómunkáknál a csú cs felé lejtő é Iválik be inkább, mert enné l a forgács könnyebben siktik

le é sa ké sé ]tartam is nalyobb, mint a csú cs felé emelkedő élnél.

A terelőszög é rtékeacé l é s'öntötvas megmunkálására tr: 3". . . 5o negatí v (a csrlcs í elé ejtő); vöösré zre pozití v (a csú cs í e léemet_

kedő).

127. ábra. Yí zszintes vágóé l (2 : 0o)128. ábra. A csúcs í e lé me|kedő

vágóé l ( l- pozití v)12?, ábra. A csúcs í e lé üllyed6

(le tö vágóé l ( .l negatí v)

3.033 Forgácsolóerő é saz elhelyezé si szőg (x)

í 30. ábra. A í orgácsolóerő

Az esztergaké sre az anyag ellenállása fer-dé n lefelé ható erőt gyakorol. Ezt hí vjuk

összí orgácsolóerőnek é sP-ve[ ielöjük.A munkadarabra azonos nagyságú é s

irányrl, de ellenté tes é rtelmű eró (P') hat.

131,,ábra. A Lés éléreható erőkösszetevői

A szerszám é lé reható í orgácsolóerő három

összetevőre bontható:

|. a főforgácsolőerő (P) í üg6őlegesen lefelé

irányul (a í orgácsoló í őmozgás irányá-ban),

az előtolás irányú í orgácsolóerő vagyelőtolóerő (P) ar előtolás irányávalellenté tes irányú ,

a mé lyí tőerő(P-) hosszesztergáí ás eseté n

a ké sszár irányába esik.

munkadarabra hatóösszetevó

A munkadarabra a í orgácsolóerőkkel azo_

nos nagyságú é s irányú , de ellenté tesé rtel-mű erők hatnak. Ezeket Pj-í el,.P;-Yel é s

P},-mel jelöiük.

132: ábca. Aerók

3.

3 Esztergóyos szokmoi ismeretekaa



Az elhelyezé si szög i. Azelhelyezé si szög az a szög, amelyet aí ővágóé l é saz előtolás iránya egymással bezár. Miné l kisebb azel-helyezé si szög, a ké sé lnekannál hosszabb darabja (szakasza) van í ogásban (hasonlí tsuk össze a l33-135. ábrákat). Kis elhelyezé si szög-nél az é lterhelé s a ké sé lnek hosszú szakaszán oszlik meg; í gyaz é ltartamnagyobb, mí ntnagy elhelyezé si szögné l. Mé gis az igen kicsinyelhelyezé si szög (l35, ábra) azé rtnem ajánlatos, mert a ké s könnyen berezeg. A l33-135. ábrán nyilakkal ábrázoltuk azelőtolásirányúP erő é sa ké sszár irányú P}, erő nagyságát (vö a l3l. ábrával is). Az erők nagyságát a nyilak hossza ábrázolia, A P^'erő a munka-

darabot kihajlí tani igyekszik. Kí sé rletek s igazolják, hogy nagy elhelyezé si szögné l. Pi erő kicsiny, kis elhelyezé si szögné l nagy. Tehátkihajlásra hajlamos alkatré szeket nagy elhelyezé si szögű ké ssel esztergáljunk.

134. ábra. 45o-os elhelyezé si szög í 35. ábra. Kis elhelyezé si szög

A nogy elhelyezé si szög előnye: a ké sszár I z:irányú erő (P"i) kicsiny,

Iden

hótrdnyo: a í orgácsolóerő (Pi) rövid é l-|

szakaszon oszlik meg (a ké sé ltartam ki- j

csinv).

Alkalmozdso: vé konymunkadarabok eszter-,

gálásáre, a kihajlí tás veszé lyé nekcsökken-]

té sé re.Hosszú tengetyek eszter8álásárai

köszöüliünk a ké sé lre\iskov é lszalagotI

(lí sd 5.16). Ha a darab hosszának é sát-|ll

mé rőjé nekviszonya i>14 okvetlenül l

é lszatagos ké ssel esztergáIiunk. ll

45" elhelyezé si szög a|kalmazőso: min-

normális nagyoló munkánál.

Kis e/helyezé si szög előnye: a í orgácsolóerő

hosszrl é lszakaszon oszlik meg: hosszabb

ké sé ltartam.hótránloi: nagy ké sszár irányú erő; a vé -

kony munkadarabokat kihailí tia; berezgé s

veszé lye.

Alkolmozősa : kemé nyanyagok nagyolására.

133. ábra. Nagy elhelyezé si szö8

tl

5" : nehezen megmunkólhatő onfogok,30' nogyon merev tengelyek, melyekné l - < ó

I45' merev tengelyek e

: ó... t0

I

ó0o tengelyek _ < 10...12('75" fé Imerev darabok

I85o nem merev tengelyek -> 14

d

rgS. lUr". Az elhelyezé si szög me8választása a munkadarab merevsé ge, illetve az ld

viszony szerint.

Változó z elhelyezé si szöggel vé gzett kí sé rletekazt mutatiák, hogy a í orgács alakia nemcsak az f fogásmé lysé gtől é saz e előtolástól

í ügg, hanem a z elhelyezé si szögtől is. Azonos í ogásmé lysé gé sazonos előtolás eseté n is u megváItoztatia a forgácskeresztmetszet

szé lessé gét svastagságát. Nagy elhelyezé si szög eseté n a forgács vastag, de keskeny lesz, kicsiny ,? eseté n a forgács vé konY, de meg-

felelően szé lesebb lesz. Mivel megállapí tható, hogy a gazdaságosság a forgácsszé lessé gé s forgácsvasta8sá8 kÖzÖtt meghatározott viszonyt

szab meg, nem mellé kesaz,hogy a x elhelyezé si szöget mekkorára vettük. Merev munkadaraboknál ax :45'bizonyult gazdaságosnak.

Táblázatainkban irányé rté kké ntmegadott vágósebessé gek tulaidonké ppen csak erre a x : 45o-ra é rvé nyesek. Ha ettŐ| elté rő elhelYe,

zé si szöggel forgácsolunk, nemcsak a vágósebessé gé rté keket, de az előtolás nagyságát is át kell számí tani (llÍ . táblázat).

A l36.ábra xé rté keittüntetifel0.-tól90"-i8amunkadarabmerev volta, illetve a befogott darabszabad hosszána'k é sátmé rőjé nekYiszonya §zerint.

34

-G-- -r---l-



_-a

Átszámí tási té nyezők a vágósebessé gr.e é selőtotásra z ethetyezé si szög változtatása eseté n IIt. tóblőzat

l*,l^.i elhelyezé si szög i ,r.

-l----90"

6 :85o eseté n*

iI

]

.l

l

0,9Átszámí tási té nyező

0,66

l

0,33]

* v.ö 3.04 í ei.'

3.034 A csú csszög (e)

A csú csszög a fő_ é s mellé kvágóé l által bezárt szög. Ha tú lságosan kicsiny, akkor a kicsiny keresztmetszet a meleget nehezen vezeti

el, a ké s hamar felmelegszik é skilágyul.

A ké scsú csát lekerekí tjük.

o) a munkadarab í elületi simasága,b) a ió melegelvezeté s é rdeké ben.

Elvilé g a lekerekí té s(a csrí cssugár) legyen akkora, amekkorát csak a í orgácsolás megenged.

Cé lszerű csrí cssugár-mé ret r: az előtolás (e) 2-szerese. r -- 2 mm-né l nagyobb lekerekí té sisugár nagy ké sszár irányri erőt kelt, arnely

berezgé st okozhat (vö a l35. ábrával), l mm-né l nagyobb előtolásnál a,lekerekí té sisugarat csökkentjük (köülbelül e : l00" nag7ságri

csú csszög mellett).

Mivel a lekerekí té sisugarat aszerint választjuk, hogy miiyen sima í eIületet kí vánunk é s a ké sszár szé lessé gé vel gyáitalán nem hozható

kapcsolatba, helyesebb, ha r mé reté taz előtolással hozzuk összeí üggé sbe.

Ezt mutatia a l37. é s 38, ábra is.

í 37.ábra. Csú csszög (e) é scsú cssugár (r : 2e)

í 38.ábra. Kicsiny csú cs§zög

Nagyolóké s számára a l38. ábrán lát-ható csú csszög tr lságosan kicsiny, acsú cs lekerekí té sehiányzik; enné l-fogva a csú csnál rossz a hőelvezeté sé s az é ltartam cseké ly.

Szabványos elhelyezé si é s csú csszögek (MNOSZ t901-53 é s1902-53)

Egyenes nagyolóké s Hajlí tott nagyolóké s

0,5

Elhelyezé si szög Csú csszögE

Elhelyezési szög Csú csszög

P

85o 80o

45" 90"

lV- tőblőzat

90o

90o5o



3.04 Oldalazó esztergaké sek

Otdalazó esztergaké sek arra szolgálnak, hogy é les, deré kszög0 sarkokat vagy sí kokat esztcrtálahak velük. Ezek a k&ek viszonytag

hegyesek. Hogy trllságosan í elne melegedjenek, nem szabad vetük nagy forgácsokat vfuni. Főleg pedlg vlgyáznl kell arra, hbgy a mellé k.

vágóé l alig forgácsoljon. Nagytetjesltmé nyű nogyolási munkákra az oldalczóké s teljesen alkalmatlan.'Az is helytelen, ha rnlnden előfor-

dÜló munkára í olytonátköszöültetiük óket.

Jotbos

t 39. ábre. El6retolté lú 3yorsecáltapkár uztcrgaké s (MNOSZ í 290-50) 140, tbn, El6retolté lű G3zt rt.k&, fot{rban[.ffi

f-iItl

8alos

Balos

141, ábra, Hrilí tott old.l.z6 gyorsicólrpkár nryolók& (l,í Nosz 1289-50) 142, ábn. Heilí tott oldalzó nagyolóké s, í o3ásban

IA l36. ábra é rtelmé ban7= tl viszonyhoz ll : 85 .. . 9P elhelyezé si siö8 tartozik. Ez a látszólag cseké ly,50 kÜlÖnbsé g a megenged-

het6 vágósebessé gre tgen nagy beí otyással vln. r: 85o clhetFzé si szög eseté re a vágósebessé g iní nyé rté keitartalmazó táblázatok

(lásd 3,o9 * i.tos í et.) é rté keineká*ámí tására a ltt. tábtí zat (3.033 í et)0,9 átszámí tási té n)rezőt ad meg; x : W eseté re már csalc

0,66 té nyez6t.

Ez annyit ielent, ho$/ ha pl. vatamelylk irányé rté k-tábláÚat (rr:45o ) szerint y: l00 m/mln vágósebessé g engedhető meg, akkor

etr 11 = 85o elhelyezé si szögget í orgácsoló, hatlí tottoldalazó nagyolóké s még v : 90 m/min sebessé ggel vághat. Ezzel szemben az előre,

tolt é lűké sset, mivel annak elhelyezé st szöge x : W, már csak v : 66 m/min sebessé ggel forgácsolhatunk

qoaztbtzonyí t|a, hogy ha nagymcnnyi§é tú anyatot miné l rövidebb id6 alatt kell leforgácsolnunk, a nagYolóké s az el6rctolté lű ké ssel

szcmben í öé nyben van. \

3ó

,/-



3.05 Simí tás é sa simí tó esztergaké sek

3.05{ A simí tásA simí tás cé t a, hogy a munkadarabot pontos mé ietreé s a követelmé nyeknek megfelelő sima felületűre munkáljuk meg. Sima felületa következő szempontokból szúi<sé ges:l. A munkadarab szilárdsági tulajdonságainak biztosí tása, mert az esztergálási barázdák, ha mé g oly kicsinyek is, váltakozó terhelé sné l

bemetszé s-hatást idé zhetnek elő (l43. ábra), ami a munkadarab töé sé re is vezethet.2. Az egymáson í utóalkatré szek sú rlódásának csökkenté se.3. A murrkadarab tetszetős külseié nel< elóállí tása.Simí tásra simí tóké sthasználunk, Nagy vágósebessé ggel, kis előtolással é s kis fogásmé í ysé ggel simí tunk (9.4 fei.). A simí tóké stpontosankózé pmagasságra állí tjuk. Az esztergának rezgé smentesen kell futnia. Bősé ges hűté srő| simí táskor különöské ppen gondoskodni kell(vö l2, í e|.).

l43. ábra. Bemetsré shatás (horonyhatás)

Bemetszé shatás (horonyhatás). A d átmé rő mindké t munka-darabnál egyí orma.A b ábra szerint ké szú ltmunkadarab rnégiskönnyebben töil( el, mint az o ábra szerinti. Ennek oka a bemet.szé shaiás (horonyhatás). Esztergálási barázdák, é Ies beszrí rásokidé zhet k elő. Ezen hatás elkeri.ilé sé realkalmazunk pl. átmene-teket tsngelyeken, csapokon stb. é sa beszú rásokhoz nem sarkos,hanern lekerekí tett ké st hasznáiunk.

lu lzollonnaggltva

144. ábra. A

A ké tábra összehasonlí tásából kitűnik, hogy a csú cs ekerekí té semcnnyivel simább felületet ad é s ezzel csökken a bemetszé shatási§.

3.052 A simí tóké sekVannak hegyes é s szé les simí tóké sek (ú n,feiké sek). A simí tóké sé lé nek ekerekí tettnek, é Iesnek é s csorbamentesnek kell lennie.csorbamentes az é l akkor lesz, ha köszöülé s után ké zikővel lehú zzuk,

(,

H§15. ábra. Egyenes simí tóké s 146. ábra, Szé lessimí tó- vagy íeikés

147. ábra. Egyenes simí tóké s,í ogásban

í 48. ábra., Széles simí tóké s (íejkés),fogásban

Nagy vágósebessé gné l - ami a kemé nyfé mké sek sgyé mánt-

ké sek használata eseté n lehegsé ges -, nem keletkezik é lsisak

(vö4,42 fej.). Ezáltal alkalmat e§ztergákon olyan felületi simaságú

munkadarabokat ké szí thetünk,hogy mí nden további finom-

megmunkálás (pl. köszöülé s) feleslegessé válik.

149. ábra. Hajlí tott simí tóké sek

37



3.0ó Az esztergaké sek anyaga

Az esztergaké sek.tellesí tőké pessé ge ügga ké sanyagának minősé gé tőí , a ké s alakiától é s az é lkiké pzé stől.A szerszámacé l anyagok é s

kemé nyfé mlapkák gen sok fajtáját ké szí tik s szállí tiák a kohászati üzemek. A legiobb acé lból ké szült kés sem é razonban semmit,ha rossz a kiké pzé seé srossz az é lezé se.

Az esztergaké sek anyagával szemben í ennálló követelmé nyek:Az esztergaké s anyagának é ltartónak kell lennie. Az é ltartósság háromfé le tulaidonságtól tügg:a) a kemé nysé gtől, lletve edzhető-sé gtől, b) a szí vósságtól, c) a melegszilárdságtól.

o) Kemé nysé g.Ettől í ügg, hogy a ké s a munkadarab anyagába miké nt í ogbehatolni. Ezé nkí yüla kemé nysé g akadályozza meg, hogya.ké s csú csát a í orgő munkadarab idő előtt lekoptassa.

b) Szí vósság. A kés csú csánakazanyagba való behatolásakor nem szabad letönie.c) Metegszilárdság. Foryí csoláskor tudvalevőleg hő keletkezik. A hőfok a vágósebessé g növekedé sé vel emelkedik. Erősebb í el-melegedé skora ké s csú csakilágyul, elveszti keménysé gét'é s í orgómunkadarab a ké s élét ekoptatja. Miné l nagyobb hőfokot bí r.ki az esztergaké s, annál többet é r.

Az esztergaké sek anyagí ajtáinak áttekinté se.

1000i\EEo\ 800

§§J

ts3, 600-§§P loo\§t 200

o 200 400 600 800 í 000 oc

í O.ábra, A hőfok befol;,ása az esztergaké s anyagok keménységé rc

Az esztergaké sek vagy ké slapkák ké szülhetnek: szé nacé lból,

gyorsocé IbőI vagy kemé nifé mbőI. Ezek közül a szé nacé lnak a

legkisebb, a kemé nyfé mneka legnagyobb a melegszilárdsága.

Manapság a legelterjedtebb a kemé nyí é m,noha a kemé nyíé m

nem minden e§etben tudja a gyorsacé lt helyettesí teni.

A l50. ábra azt mutatia, hogy a szé nacé la í orgácsoláshoz szüksé -

ges kemé nysé gé tmár 250 Co-nát elveszti, míg a gyorsacé t 600 C"-ig,

a kemé nyfé mpedig 900 Co-ig megtarcja.

Különleges cé lokra; pl. nem yas í é mek inomesztergálására gyak-

ran az igen nagy kemé nysé gűgyé mántké seket használják. Pré selt

műanyagokat legjobban a hazai nyersanyagokból előállí tható

kerámialaPkás ké sekl<el munkáInal< meg.

A szé nacé lok tulajdonságai. 9zé nacé lokmé rté kadó tulajdonságait a szé ntartalom nagysága szab.ia meg. A szé ntartalom rendszerint

|_1,4%..A szé ntartalom növekedé sé vel nő ugyan ar acé l kemé nysé ge,de csökken a szí vóssága. A szé nacé lok,ví zben edzhetők. Mivel

a í orgácsolól<é pessé güket 250 C'-on elycs:tik, ezé rt pé ldául lágyabb acé lok nagyolásakor sem mehetünk l6 m/min vágósebessé g í öé .A gyorsacé lok tulajdonságai. A gycrsrcé l 0,5- l% szé ntartalom mel|ett mé gmás övöző anyagokat is tartalmaz ; Í gy wolí ramot,

krómot, vanadiumot, kobaltot é smolibdé ni. Ezek az övözetek növelik a 6yorsacé l melegszilárdságát. A gyorsacé l Í orgácsolóké pes-

ségét600" (söé tvöös izzás) alatt még tartja. Ebből következik, lrogy a 8yorsacé l nagyobb vágósebessé gre alkalmas, mint a szé nacé l.

Edzé se olajban'vagy levegőráfú vás§al töté nik. A gyorsacé elé g drága övözőket tartaimaz, ezé rt többnyire csak olcsóbb minősé gű

ké sszárra í elforrasztott lapka formájában használjuk.

Szé nacé té sgyorsacé t megkülönbözteté se szikrapróba segí tsé gé vel

151. ábra, Szé nacél szikraké pe

szikraké pe világos szí nűé scsillagokkal tarkí tott

í 52. ábra. A gyorsacé l szikraké pe

A gyorsacé t szikraké pe söé tvöös, ritkás, a vé gé n,"cseppalakú

(l52. ábra).A kemé nyfé meketé sgyé mántokat a 3.10, illetve 3.1l ,feje,zetekben ismertetiük. szé nacé l

(l5l. ábra).

38

-1--7



-t--.-.

Gyorsacé t esztergaké sek. Az alábbi kiviteli í aiták használa-tosak (l53. ábra):o) tömö gyorsacé l ké sek,ö) gyorsacé llapkás ké sek,c) tompán hegesztett gyorsacé l ké sek (száruk övözetlen szer-

kezeti acé lból),d) gyorsacé llal hegeszté sútj ín elrakott é lű ké sek,Különfé le ké startókba való beté tké sekre vonatkozólag lásd a3.14 fe|ezetet.

Esztergaké s EYártes. Né gyműveletre van szüksé g:l. kovácsolásra,2. ia.itásra,

3. edzé sre,4. köszöülé sre.A helyes hőkezelé snek (kovácsolás é s edzé s) yan a kés teljesí tő-ké pessé gé rea legdöntőbb befolyása. Az olyan eszter8aké s, ame-lyet pl. hibásan edzettek vagy kovácsoláskor elé gettek, haszna-vehetetlen. Mindegyik acé lí ajtánakmás é smás a hökezelé se;é ppen ezé rt a í aitánké ntmegadott hőkezelé si utasí tást a leg-nagyobb gonddal be kell tartani. Az alábbiakban közöt munka-menet tehát csak iránymutató pé ldának tekinthető a í entemlí tettösszeté telű gyorsacé l €eté re.

Kovácsolás. Lassú , egyenletes í elmelé gí té sl00 C" hőí okra(sárgás-í ehé r).Kovácsolás gyors üté sekkel. Amint a hőfok 900 C"(sárgás-piros) alá süllyed, az esztergaké stú jbóI meg kell melegí -teni. A ké szre kovácsolt szerszámot mé g azon melegen durvaköszöűkorongon a kí vánt alakra elő lehet köszöülni. Vigyáznikell, logy az izzó ké sfejetví z ne é rje, mert az repedé seket okoz,

lzzitás, A kovácsolás okozta feszültsé geket zárt kemencé ben,levegő kizárásával (szé ntartalom kié gésé nekveszé lye ) 700-790Co hőí okon való izzí tással oldjuk fel. Az esztergaké st lassan -lehetőleg._magában a kemencé ben- kell lehűteni,

ffi-W-m54, ábra, A szöVetszerkezet átalakulása az izzí tás í olyamán

Edzé sé smegereszté §. A ké st 1230-1250 C' edzé si hőfokrakell melegí teni. Ezt a hőfokot lelkiismeretesen be kell tartani,Önműködő hőszabályozókkal biztosí tják az előí rásos felső hő-

í okot.Megbí zhatóhőí okmé rő műszerekkel a hőfokhatárokatpontosan ellenőrizhetjük.Az emlí tetthőntartás alatt gondoskodni kell arról, hogy elhárí t-suk a ké s felületé n a szé ntartalomnak akár a csökkené sé t, akára feldú sulását. Ezé rta melegí té sre egiobbak a sófürdők. Hogya ké s egé sz keresztmetszete egyenletesen melegedjé k, alkalmaz_zunk:l. előmelegí té st400-500 C%ra,2. további előmelegí té st 800*900 Co-ra,3. vé gül gyors felheví té staz edzé si hőfokra (l231-125O C").Mindegyik műveletre külón kályha kell (í 55. ábra).Az edzé si hőfok elé ré seután a ké st 530 - 5ó0 Co hőmé rsé kletűsóí ürdőben lehűt|ük. Addig maradjon a í ürdőben, amí g ezt ahőí okot telies keresztmetszeté ben .biztosan átvette. Ezutánhuzattól mentes helyen, levegőn teljesen lehűtjük. Ennek í olya-mán vé gbemegy a szövetszerkezet átalakulása, de maradnak mé gbenne lágy szövetelemek (l56. ábra).

Az ezen műveleteket követő megereszté s általában csökkenti azedzé s okozta kemé nysé get. Gyorsacé l eseté n azonban é ppen mostkövetkezik be a teljes átalakulás a legnagyobb kemé nysé 8etadószövezetté (martenzit). Fenti övözetű gyorsacé l számára két-szeres 540-560 Co-on vé grehajtott megereszté s ajánlatos (l57.ábra).

3.07 A gyorsacé lké sekgyárásaA ké sé lanyagok ejlődé se az esztergaké sek gyártásában í s mé lyreható yáltozásokat hozott lé tre. A századfordulóig az esztergályosokkizárólag szerszámacé l (szé nacé l)ké seket használtak.l9oo ót; ismerjük a gyórsacé lokat, vagyis az erősen övözöt ké sacé lokat valamelyik gyorsacé lí aitánakpé ldául ilyen az Összeté tele:0,85o/o szé n, l0o/o wolfram, 4o7/o króm,2,5o/o vanadium, 0,8o/o molibdé n).í 907-Úen í edezté k el a kemé nyfé met. Ez még öntöt é senné lfogva igen rideg kemé nyfé mvolt. l923 Óa vannak zsugorí tott kemé ny-í é mek,ametyeket í o|yton;aví tbttak, í Ey é fté kel azt a töké leteisé get, amelynek révén ehetőú é váltak a mlnlp_ság^h_l1nálatos nagyforgácsolási iellesí tmé nyek.Bizonyos ányagok í orgácsolására l953 óta kerámiaí apkás ké seket használnak (ásd 3.12 fej.).

A g]yorsacé l es á kemé nyfé ma szé nacé lt nú t esztergaké sek anyagát rí gyszó|ván teliesen kiszorí totta. A kemé nyfé mlapkás ké sek gyár,tásáról a 3.103 feiezetben lesz,szó.

'í 53.ábra. Különböző kivitelű esztergaké sek

t55. ábra. Elektródás sófürdő

í 5ó, ábra. Helyesen megedzettgyorsacé lkés szövetszerkezete

1 57, ábra. Gyorsacé lkés martenzitesszövetszerkarete

c)

39



3.Bl Ké sköszöűk é s

3.08 Gyorsacé l

köszöűkorongok

esztergaké sek köszöülé se

l58. ábra. Állí tható a§ztalú ké sköszöű

Az esztergaké seket kü lön erre a cé lrakií ejlesztett e rős é s rezgé sbiztos szerkeszté sű szerszámgé peken köszöü lik. A l 58, áb rán látható

köszöűn külön-külön tárcsa szolgál nagyolásra, simí tásra é s tükrösí té sre. Különöscn a hátfelületet é sa homlokfelületet kell simára

köszöülni, nehogy a ké s munka közben í etesleges sú rlódás következté ben felmelegedjen (vö l2. í ej.). A köszöűkorong működé sé ről

a 21.1 feiezetben Í esz szó. A ké s'é lezé sé re ágy köszöűkorongot használunl<, A í e használásnak megfelelően különböző alakri köszöŰ-

korongok van nak. Esztergaké sek köszöü lé sé hez ima é s í azé kkorongokaü hasznátu n k ( l 59. é s 60. ábra). Fazé kkorong €eté n a támaszt(szögasztalt) a ké sre köszöülendő é |szögnek megfelelően rögzí teni kell. Gyorsacé l-vagy gyorsacé lapkás ké stcsak korund (alumí nium,

oxid) koronggal szabad köszöülni.

Mivel az esiter8aké sek köszöülé se sokoldalú szakmai gyakorlatot kí ván, csak különlegesen iskolázott é s gyakorlott dolgozók tudják

szakszerűen é sgazdaságosan elvé gezni.Ezé rtné pgazdaságunk ipara cé lul tűzte maga elé , hogy minden üzemben központi szersám-é tezőt lé tesí tsen.Az esztergályos a helyesen köszöü t ké seket csak'kivé telezi, de ké pesnek kell lennie arra, hogy az é lezéshelyessé gé t

elb,á ja,'

í 59.ábra. Sima köszöükorong 1ó1. ábra. Szabályzógillag

É tezé skorhűtőfolyadé kot használunk. A száraz köszöülé snek az a hátránya, hogy nagyobb Í ogásnál a szerszámacé l Yagy tYq§-acé lké sél eé ghet, míg a kemé nyfé m- helyi felmetegedé s következté ben _ összerepedezhet. A hűtőí olyadé kcé lja, hog7 megakadá,

lyoza a trllhevülé st. Hűtőfolyadé kké nt rendszerint hí g fú róolaj emulziót használunk.

A köszöűkorong karbantartása. A köszöűkorong használat közben egyenlőtlenül kopik, ezé rt gyakran szabályozni kell. Ré geb,

ben erre a cé tra,ha csak mód vott á, gyé mántot használtak. A gyé mánt igen rideg, é s ha erősen szorí tjuk a koronghoz, kÖnnYen meg,

reped (vö 2l.| í ej.).Manapság a köszöűkorongok szabályozására elterjedten használnak recé s vagy csillag alakrí tárcsákból álló Ún.szabályzócsillagot, esetle8 kemé ny köszöűszemcsé ket tartalmazó krlp alakrí szabályzótesteket.

40

1ó0, ábra. Faé kkorong



Ba esetel h árí tás köszöü lé sko r

lárí tási plakát í ó§. ábra. Né met balesetelhárí tási plakát

1. Szemünket vé dőszemüveggel vé djük.

2. A köszöűgé p bekapcsolásánál ne álliunk a korong elé .3. Támasz (illetve szögasztal) né lkül ne köszöüljünk.

4. A támaszt szorosan toljuk a koronghoz.

5. A |lorcngot vé Cőburkolattal kell takarni.

1ó2. ábra, Balesetelhárí tási plakác

§Urpfr§§E}l-dóSd,€ofbgf did,í § ,,í Fhh

164, ábra. Biztonsági berendezé ssel í elszereIt köszöű

Újí tásot a munkavé detem szolgálatában. A dolgozó a vé dőszemüvegen kí vül a biztonsági (töhetetlen) üvegből ké szült vé dŐ-

lemezzel is óvhatja szemé t. Ha a vé dőlapot szabályos állásából felbillentiük, a köszöű önműködőleg megáll. llyen té pen tehát yé dŐ-

lemez né lkül nem is lehet köszöütni. Ezenkí vül a köszöűmotornak é selszí vómotornak közös a kapcsolója, ú gyhogy a porelszí vás

működé se ké nyszerkapcsolatban van magával a köszöülé ssel.

41



3.082 Az esztergaké s é lezé sé nek ő szabályaiFigyelem: Az rijraé lezé snek az é l teljes elhasználódása előtt kell töté nnie. Gyakoribb é lezé sgazdaságosabb.

í ó5, ábra. A korong í orgásiránya é lezé skor l.)

A korongnak az é llel szemben kell í orognia.

166. ábra, A korong í orgáriránya é lezé skor ll.)

A hibásan tartott kés é le kipattogzik, legjobb esetben sem lehetszabatosan megköszöülni.

Nedves köszöülé skor bősé ges folyadé khűté srőlkell gondos-kodni. Csepegtető hűté s veszé lyes, mert a helyi lehűté stőlfeszültsé gi repedé sek keletkezhetnek a kés é lén .

17Q. á5te. A hátí elületet nem szabad homorú ra kös:öülni

A hátí eí ületet nem szabad homorú ra köszöülni. A homorúköszöü|é s növeli a hátszöget, é s gya ké s é le gyengül,

i72, ábra. A hátszög mé ré se

Az egyetemes tolpas é lszögmé :,ő műszerrel azq,,y,^

é sx egyszerűené sgycrsan mé rhető.

A ké stmé rsé kelterővel nyomiuk a köszöűkoronghoz. Erősnyomástól a kés é letú lmelegszik é segyben a vágóé l fűré szes slesz.

Átsrg mdlé r,, Eksa171. áblz" Í islögsablon (lenteridcms::r)

A ké s é lszögeit é lszögsabionnal ellenőrizzük.

Legalább a sinrí tó é lezésné l lkalmazzuili< fazókkövst, hogy a hát-felületet sí kra tudjuk köszöülni. A sziigasztal (í e í ekvőlrp)ahátszög nagyságának rnegfelelően álí í thntó.

A forgácsolóké pessé g í okozására é lköszöülé s után a ké s é l-í elületeit ké zikővel lehú zzuk, A ké sé ltartamotmegnövelhetjük,

ha a kés é léna homlokszög í elé nekmegí elelő hajlású keskenyé lszalagot alakí tunk ki.

169. ábra, Helyes ké sáiiá: a hí :fe ;iei óezé sekor

Et<szőa műé *

í 73. ábra. Fené ské zi lehú zókővel

.a- 7-



3.09 Gyorsacé lké sek é lszögei

(a meg.munkálandó anyagok minö§é ge slerint)

Gyorsacé l esztergaké sek é lszögei (irányé rté kek)

-1_1__|

'r'"u,é s tágy bronzok l j

v. l ;.:;;;;: tz a_-Lh l,-ta^2 j a, i ,r"

a' m.llé ké l-hátszög általában :a (z, t é rté keiké sszabvány srerint).

Y. táblózot

Goport l Megmunkálandóanyagminósé g - _ l _. -t . ..'' _ -.rÁ_ | - hí t§zög j é kszög ,metszőszög|homlokszög| terelőszög

l|:Különösen rideg é skemé ny vas-, gárgaré z- é sbronz- i _.^ i _ |l.,6or84ol90oi0":í öntvé nvektlIi 1llli ,ll|ó

-l

n.er.t e.".eru,,*e.y"t ", - ZO kglmmz l - -] --- i §,- iAcé loké sacé löntvé nyeko3>7}kglmm2 ] i I r l §

ll. öntötvas: HB > 18o kg/mm2 , g" | 74o i 'r" i 8" i 1I ne,-c,bronzí aiták i i i i i j'

lll. | Öntötvas: HB < í 80 kg/mmz j a' ; ó8" | 76" | 14"i

I rorrré zí aiták l , l I i

ii-,li-:--,--ll

I Acé toké s acé löntvé nyek on : 40-50 kslmmz l l i I i

l Duralumí niumoB=Iakglmmz i l i l I_ll_]li|v. | ,,,"u, é s tágy bronzok i * , ,u" i ur.

'izl" i fr

irí uacé lfaitákag<,40kg|mm2 i

i t i ]"=

-| -|_

-- lí r

lvl. I Elektron, duralumí niumos*2:kglmm2 i ,o"|,

45o i *. | .r' l ;, _|_i_1_1 b_l_

-i;,n,*,u",u",,*".r**,.;;i *r*i;ili]iVll. i

'Ury

fé mek, ón, ólom, szí nalumí nium l í O" i 6' l 50o i OO",

l|l]]i

I

I

55o l ss.l

íI

l

43



3.í 0 Kemé nyfé m esztergaké sek

3.10l A kemé nyfé mek összeté tele é sgyártása

A kemé nyfé mesztergaké sek lapkás ké sek.Lapkáik xugorí tott kemé nyfé mből ké szülnek. (Zsugorí tás nagyjából annyit.ielent, hogy

valamely Porí tott anyasot izzí tással, de olvadáspontja alatt, összesütünk.) A zsugo.rí tott Í é mekközöt találiuk a legkemé nyebb íémes

szerszámanyagokat, amelyeket ma egyáltalában használunk.

Zsugoí tott kemé nyfé mek

l

lgen kemé ny karbidok.t

Kemé nysé g

Köőanyag

JSzí vósság

ji]ií i§

}i

ii-l

.ni: l

;:

1

;i

j

rl

A kemé nyfé m előállí tásának rnindegyikeljárásánáIaz alkotóré szeket poralakban dolgozz,ák fel (porkohászat). A kemé nyí é mkarbidokat

aiillető í é mvegyületeibö é sszé nporból (kororn) állí tiák é lő. Ezeket a karbidokat aztán í inom porrá aprí tják, a köőanyag porával

_ ez teszi lehetővé a zsugorí tást e]é rhető hőfokon - összekeverik, golyósmalmokban elegyí tik é s rí iból megőrlik. Ez már a, ké sz ke-

mé nyfé mövözet, pé ldául az N rninösé g, por alakban.

Ebből ké szülnek tömeggyártásban az MNOSZ l25B-50 siabványnak 5regfetelő szabványos alakrí kemé nyfé mlapkák. Minden lapka

sajtolásához külön szerszám kell. A pré selt lapkákat l5OO C' köüli hőfokon zsugorí tják. Ekkor kemé nyedika pré selt darab az ismert

kemé nyí é mlapkává,amelyet ezután rnár csak sziliciumkarbid köszöűkoronggaÍ töté nő köszöülé ssé l lehet tovább alakí tani.

pé ldaké ppen elvázoljuk az N mí n6sé ű emé riyfé mlapkaporkohászati előállí tásának í őbb mú veleteit :

karbonium

kobalt

finomra őrlé s

sajtolás

zsugorí tás

N min6sé gi ielű kemé nyfé mlapka

karburálás,

azaz a Í é mé s a szé n vegyületté alakí tása

,§



3.í 02A kemé ny'é mek fajtái (minősé gek), alkalmazásuk

Különböző anyagok forgácsolása különböző í gé nyeket támaszt a szerszámmal szemben. É zé rt, yártan^k többí é le kemé nyfé í ret.Aza

kemé nyí é mí ajta,amely pé ldául acé l finomesztergálásáraalkalmas, nem jó ké regönté s me8munkálására. Hogy a kemé nyí é m ajtáit meg

tudjuk egymástól különböztetní , szabványos jellel kell e|látni őket. Ezenkí vüI a forgácsoló szerszámokat a ké ssár végé nkülönböző

szí nielzé ssel s ellátják.

A kemé nyfé mí aiták zabványos ielöé se é salkalmazási területe YI. tóblőzat

§zabványosbetű_ é sszámjel

Szí nielzé s a ké sszár végéreí estve) A kemé nyfé m alkalmazási területe

j

zöd

l

IMindenfa|taacé lé sacé löntvé nymegmunkálásáranagyvágósebessé ggel.é sl mm/í ord.-

] náI kisebb előtolássali____Mindenfajta acé l é s acé löntvé ny megmunkálására közepes vágósebessé ggel, 2 mm/

ford,-ig terjedő előtolással, különöské ppen öegebb szerszámgé pen, valamint mindenolyan munkadarab eseté n, melynek í orgácsolandó í elülete megszakí tásos vagy a fogás-

mélysé gváltoző. A vágósebessé gek kb. 4Oid-kal kisebbek, mint ,,A" lapka eseté n

1

_sld.:E

d

.d

í ehér

piros

ké k

Mindení aitaacé l é s acé löntvé ny kicsiny é sközepes vágósebessé ggel é s3 mm/ford.-ig

teriedő előtolással töté nő forgácsolásához különösen nagyon változó í ogásmé lysé -

gekre é smé gszakí tásosfelületekhez. A vágósebessé gek kb. 40"/o-kal kisebbek, mint

,,B" lapka eseté n

200 Brinell-kemé nysé genaluli szürke öntötvas, vöösré z, ré zövözetek, sárgaré z

könnyűfé mek, mű- é spré sanyagok megmunkálásáraJo=J€c

sar8a

Ké regönté s, 200 Brinellné I kemé nyebb öntötvas, az önlvé ny ké rgé ben emé ny,

Í oltokat tartalmazó (beké rgesedett) öntötvas, tem,peröntvé ny, üveg, porcelán,

kőzetek, ké regpapí rmegmunkálására

A titántartalmrí kemé nyfé mekhosszú , a titán né lküli kemé nyí é mek övid í orgácsotadó anyagok í orgácsolására valók.

45



3.103 A kemé nyfé mlapkás ké sekgyártása

A keményíé mesztergaké sek szakszerű gyártása nagyon fontos, mert a nagy forgácsolási teljesí tmé nyek okozott igé nyeket támaszta-

nak a kemé nyfé mszerszámokkal szemben, Mint a technikában általában, itt is többfé le lehetősé g van é s ezé rt sokí é le köülmé nyt kellmé rlegelni. Ebben a könyvben azonban csak a teglé nyegesebbet közöhetjük. A lapka fé lerősí té sé ner lapvető szabálya, hogy a lapkátú gyfogiuk meg, ahogyan a kés í orgácsoláskor megkí vánja. Ezt elé rhetiük forrasztással, szorí tással é s beleönté ssel. Leggyakoribb

a í orrasztás.

. A kemé nyfé mlapkák elforrasztása

A kemé nyfémlopka for rosztú sőnak főbb szabályai vl. táblázat

Mire kell ügyelniI Mi a teendő?

ké sszár legyé n nagyszilárdságú acé l. Ké szí tsükA60.1l vagy A70.1l gé pacé lból,

2. A ké sszáranyag szövezete legyen egyenletes. ] A ké sszár anyagát megmunl<álás előtt ki kell izzí tani.

3. Biztosí tani kell a lapka teljes í elí ekvé sé t smegtámasztásáta ké sszáron.

: A lapkafé szek összes í elületeinek sí kra marása, esetle8 8yalulása, (ll+. é s 75. ábrák).

4, Köszórülé si időráfordí tás csökkenté se é sanyagtakaré kosság ]

cé ljából a lapkafé szek í elú leteialkalmazkodianak a homlok- ]

szöghöz,

A lapkafé szek felületeit a homlokszög alapián ké szült szabvány_nak megfelelően kell kimarni, illetve gyalulni (l75. ábra).

5. Jó forrasztáshoz í é mesen tiszta felületek kellenek. Az összes é rintkező felületeket í orrasztás előtt triklóretilé nnelme8tisztí tjuk.

6. Acé l, vórösré z é sa kemé nyí é mek ossztágulási együtthatóinem egyformák; ezenkí vül ezen anyagok hővezeté se é s

nyú lása is külónböző. Valamely 0,5oÁ C tartalmú é s60-85kg/mm2 hú zószilárdságú (A60.1 l-A70.1 l) acé lhossztágulása(kb, 700' C-ig Co-onké nt l m hosszra mm-ben) 0,0143; a

vöösré zé 0,0l85; a titán né lküIi kemé nyfé meké0,005-0,G06;.a titántartalmú kemé nyfé meké ,006-0,007. Ez na,

8y"l| rj1"k"]"-t m:t§zet

es lé n _selze1 h ellt IOU:.7, A,í orrasz olvadáspontiának 900 Co-náI magasabban kell

lennie, mert a kemé nyfé m eddig a hőí okig forgácsol.

20x20 mm-né l nagyobb sárkeresztmetszet eseté n keletkezőí eszültsé gekkiegyenlí té sé revé kony szitaszövetet használunk

(l76. ábra).

Forraszké nt elektrolitikus vöösrezet használunk (olvadás-Pontia 1083 Co). Az ilyen vöösré z tisztasá8a |ó forrasztásivarratot biztosí t (l77. ábra).

8, A forrasztandó í elületeket bevonókell távolí tani é s orrasztás alatt akell akadáIyozni.

vé kony oxidhártyát. eltovábbi oxidációt meg

Dezoxidálószerké nt bősé ges mennyisé gűA boraxnak ví zmentesnek kell lennie.izzí tiuk.

boraxot hasznáIunk.Evé gből előzóleg ki-

9. Forrasztiáskor a felmelegí té snekalkalmazkodnia kell a hő,,vezetóké Pessé 8hez, különben feszültsé gek keletkeznek,melyek elhrlzódást é s repedé seket okoznak.

A ké seket forrasztás előtt a forrasztókályha előmelegí tő kam-ráiában 500-600 Co-ra előmelegí tiük.

1enarős oz'é hzőgek

hajlásdnok alopj, ,lánasztő |ctú lefek

174, ábra. Lapkaíé szek

sikrdmunkdlandó (sinilő narásat,

ggolutős§at ylg kórzcií ú lé s,ret)

175. ábra. A ké sszár sík í elí lky6 .pí Glülcté nck biztosí táse

Elektrulilikus8orax

é U'en í ú l2 nm+el.

ile. aar.. Feszültsé g kiegyenlí t6 szitüzöYet szerelé se

A forrasztást gáz- vagy olaitüzelé sű té 8elykemencé ben vé gezzük. Gází elesleggel vagyis redukáló lánggal forrasztunk. Elektromos kály-

hával í s dolgozhatunk, ha nyí lása előtt í űtőgáu:t é getünk (vé dőgrizfüggön}. a szerszám reyé sedé sé nek, lletve oxidációiának megakadá,lyozására).Né melyik üzé m vil]amos ellenállásóelegí té ssel dólgozik (l78. ábra); legrí jabban az indukciós meÍ egí té ss teried (l79. ábra).

46

177, ábra. A deuoxidálószer é s a í orrasz elhelyezé sc í orr*ztáskor

,/. 7=-



178. ábra. Forrasztás ellenállásmelegíté ssel

Amint a í orrasz megömlöt, a kemé nyfé mlapkát hegyes szer_szárnmal egyenletes erővel a lapkafé szekbe szorí tjuk.

Melegí té skorkanálkával adjunk hozzá bősé gesen további boraxot.

A forrasztás helyé t porrá

töt elektródaszé nben las-san hagyjuk kihűlni.

18í . ábra. Kemé nyíé mlapkás é slehűté se í orrasztás után

A mechanikus befogású kemé nyfé mlapkák előnyei:|. Nem kell í orrasztás, í gy nem is lé phetnek í ela forrasztásból eredő esetleges hibák.2. Megtakarí tás a ké sszár anyagában.3. Ha a lapkaleszorí tó |emez esyú ttal forgácstöőké nt is használható, megszűnik az a ke-

mé nyfé mvesztesé g mely kü lönben í orgácstöő lé pcsőbeköszöülé sé ből keletkezné k.A l82. ábrán bemutatott mechanikus lapkarögzí té si módnál az erősen leszorí tottlapka homlokszőge a 2 aláté tlap ha|lásának felel meg. Az állí tható. 3 támasztólemezveszi í ela ké sszár irányú erőt. ,A 6 leszorí tókengyel nyomásának egyenletessé gé t agömbfelületükkel beáIló 4, 5 aláté ter biztosí tiák.ÖntötYas-szárba beöntöt kemé nyfé mlapkákkal is jó eredmé nyeket é rtekel.

182. ábra. Keményfémtapka befogásának egyik ;ódja

3.í 04A kemé ny'é mké sekköszöülé seA szerszámköszbrülé s általános irányelvei (3,08] lei,) itt.is é rvé nyes€. Ezenkí vül mé g a következőkre kell ügyelni:

a hátfelü|et kialákí tása cé ljából előszö a ké sszárat köszöüljük durvaszemcsé s korund (alumí niÜm-oxid) köszöűkorongon, mé gpedig 2'-kal nagyobb hátszöggel, mint amilyen a ké sé lhátszöge lesz(l83. ábra), nehogy a ké sszár anyaga a kemé nyfé mköszöülé sé revalósziliciumkarbid koronggalkerül ön é rintkezé sbe.A ké sszár viszonylag lí gy anyaga ezt a korongot elkenné .A kemé nyfé mlapkátkülönleges sziliciumkarbid korongon kell köszöülni. Előköszöülé sre dur-vább, simí tásra í inomabb szemcsé kből álló köszöűkorong kell.Ha különösen sima felületre töekszünk,,é lezé sre gyé mántszemcsé s korongot használunk, Olyanké s é lé t,amelyet nem,é leztünk gyé mántkoronggal, ajánlatos ké zikővel lefenni.A kés csricsát, illetve egyenes vonalri átmenőé lé t lekerekí tjük. Ez növeli a ké sé ltartamot é s fokozzaa munkadarab felületi simaságát.

í 63. ábra. Keményíé mké s átfelü|eté re kószöülendő sí kok

YIll. tóblőzat

Kemé nyfé mké sek öszöülé sé re szolgáló korongokl ko.ong ke_

l rületi sebessé -IA koron8.szem- ge (m/sec)

l '- |(v.ö21-ií ;D?"I:iá"Jriá";

Ké sszár nagyolása,1 Korundsimí tása ,, Korund

Kéményíémnagyolása, Szilí ciumkarbid

..,s_imí tása, Szilí ciumkarbidí inómköszöülé se, i Szilí ciumkarbid

tükrösí té se, I Gyé mántkorong i

Gyakorlati sz

ltogytlÓüveg

lekerekí té si sugár r: 2 x előtolás.l

Forgácsterelőbeköszöülé se

gé ppel,, ké zzel

Fené s

szilí ciumLarbid] szilí ciumkarbid

20-35o,40M l

40_ 60 K.81-120 Je}l80-280 Je|

80 Je80-120 Je

400 K

25, 3025 30

25

2s

181. áhra. Lekerekí ré s í 85. ábra. Forgácstereló lé pcső

A folyó forgács é s a gomolyagos forgáci veszé lyes A forgácsalak(l. a.a1 í ei.) beí olyásolható a vágósebessé 5 megváltoztatásával, a

fogásmé lysé ggel, a homlokszöggel, a terelőszöggel, az elhelyezé -si szöggel, a csú csIekerekí té sselé saz előtolással. Megfelelő for_gácsalakot vagy rászerelt í orgácstöővel (182. ábra), vagy forgács-töő (for8ácsterelő) lé pcső beköszöülé sé vel é rhetünk el.Teknő alakú horony (,,Hohlkehle") nem forgácsterelő, haneminkább kemé nyfé mpazarlás.

25-30

"8(-ig)

í 80. ábra. A lapka leszorí tása í orrasztáskor

179. ábra. Forrasztás indukciós melegíté ssel

47



a) É lszalag: dKemé nyí é mlapkahátszöae: a+20Ké sszár hátszöge: a{4o

b) Szeminszkii eszterge-kése

c) Pé lda esy pozití v hom-lokszögű é snetatí y é lsza-lagú ké sre

186. ábra, É lszalag megoldások

Az é tszalagok növelik a í orgácsolási tetjesí tmé nyt.l. A hátfelü-letre köszöült rendkí vül kicsiny hátszögű é lszálag

(a hátszalag) növeli az é kszöget. Ezáltal a késél rősebbé válik(lásd a Rlskov é lszalagot az .5.16 í eiezetben).

2. Á homtokszalag (a homlokí elületre köszórült é lszalag)előnyeí inomesztergáláskor é sa kemé nyfé m lapka gazd aságos kihasz-nálásában mutatkozik.

3. Pozití v homlokszög (2) é s negatí v é lszalag a lapka gazdaságo,sabb kihasználhatóságán í elül kemé nyebb anyagok megmun-kálásakor iobb forgácsolási viszonyokat teremt; mintha azegé szhomloklap negatí v szögű lenne.

187, ábra, Zabel-í é leké s,öntóttvasra

Domború hátí elületű ké söntötvas esztergálására alkalmas.(Ezt a ké stN minősé gű kemé nyí é mlapkávalG. Zabel, a munkahőse é s,sokszoros ú jító ejlesztette ki.)

Ahomlokfelüiet is domborrí (sügara 30 mm), é sa lapka oldalé lei3 mm iugarú lekerekí té ssetmennek át a jobb, é s baloldali hát,í elületbe. A homlokfelület.hajlásszöge -2".A ké sszárat a munkadarabhoi ké pest 45o-os szög alatt állí tiák be,Különösen szürke öntötva§, ké re8önté s, kemé ny záródmányoshelyek é sbeé gett formahomokos ré szek eszter8álrisára igen jólbevált.

Kemé nyfé mké s öszöűk. A l58. ábrán bemutatott háromtárcsás ké sköszöű kitűnően me8felel ké zből tÖrté nő kÖszÖrÜ'

lé shez.Három helyen lehet rajta köszöülni 1n.gyoiá,,-sirnitar, iiit.orité s).A l88. ábrán látható e8yet€mes ké skÖszÖrű (VEB,

1_eipziger Eisen- urid Stahlwerke gyártmánya) i gé iittiszortilé s minden előnyé t nyú jtja.

A ké seket mindhárom köszöűállásnál ké nyszerbeállí táiban é s

poniosan a kí vánt é lszögeú kel lehet köszöülni.

l. állás: a fő é lszögek köszöülé se (hűtőfolyadé kkal),

ll. állás: a_í orgácsterelő lé pcs6beköszöülé se (szárazon),

lll. állás: a csú cssugarak, köszöülé se (szárazon).

A köszöűszegmensek utánszabályozása, az asztaí , é s előtolás,

rnozgások mind önműködőek. A köszöült felület tüköben ellen,

őrizhető.

Ez a gép pé ldául szolgálhat arra, hogy tíj konstrukciójú szerszám-

gé pekmiké ppen beí olyásolhatiák.a technolósiát:

}. .A hátszög simí tóköszöülé se a ké sszár é sa lapka anyagának

különböző volta dacára egy€len műveletben (sziliciumkarbid

sze8mensekkel) vé gezhetŐ.

2. A gyár javaslata szerint a lapkát csak igen seké ly támasz ó-

í elülettel (pl. csak l mm mé ly apkafé szek bemarással) ké szí tik

a í orrasztás okozta feszültsé gek hatásának csökkenté sé re é s

az é lezé si i§zonyok iaví tására.

48

188. ábra, Eg|,etemes kemé nyíé mkésköszöü

1- É .-



3.10§ Kem6nyfé rnké seké Iszögei

Irányé rté kekT, a, 6 é s i é lszögekre (MNO§Z'257-53)

lx, tábláiat

Megmunkálandó anyág minösé ge B,c

Aiánlott é lszöé rté kek í okokban

A,N,l

K1

Lapka minósé gé nek iele

l.140 kg|mmz szilárdságú acé lok70 kg/mm2 szilárds.ágtl'acé löntvé nyekKé regöntvé nyek

90-140 kg/mm? szilárdságú acé lok50-70 kg/mmz szilárdsá8ú acé iöntvé nyekHB >25Ö, kg/mmz kemé nysé gűöntötvas50 kg/mm2 szilárdságú hú zottva8y kovácsolt sárgaré z,

i,lletve bronz

50-90 kg/mml szilárdságú acé lok50 kg/mmz szilárdságr1 acé löntvé nyekHB : 160 :220- kg/mmz kemé nysé gűöntötvasTemperöntvé nyek50 kg/mm2 szilárdságrl hú zottya8y kovácsolt sárgaré z,

llletve bronzVöösövözet, sárgaré z: é s brónzöntvé nyek

50 kg/mm2 szilárdsá ú acé lokHB í óO lig/mmz kemé nysé gűöntötvas25 kgfmm2 szilárdságú könnyűfé m övözetek,ré z,csapágyí é mek

25 kg f mmz szi lárdságú ' kön ny űíé m övözgtek, horgany,

alumí nium

ll.

l ll. 8264

555ca5 -i,ó5 1

l

V- csoportban B é sC mí nősé gű lapka nem használható

Az é lszögé rté kek.*1o pontossággal é rtendők.

3.í OóTudnivalók kemé nyfé mmel töté nő es7tergálás eseté ben

Kemé nyfé mké seku|aidonságaí X. táblőzat

A kemé nyí é mulajdonságai Ezek kihatásai

Nagy melegkemé nysé g, í orgácsolóké pessé g900 Co-ig;ió hővezetőké pessé c__Nagy kopásállóság

Nagy vágósebessé g álkalmazása (tehát kis darabidők);. é lsisak-

}_é g: :r_€l _r"LJ ",rt ry í "|ül".,

Szilurnin, pré selt műanyagok, üveg, porcelán, sőt edzettacé lmegmunkálható kemé nyfé mmel

Kemé nyí é metnem lehet edzeniermé szetes kenré nysé g

Nagy é rzé kenysé g irtelen hőfokváltozásra(hőé rzé kenysé gL

R ezgé sé rzé kenysé g

Bősé les hűtőfolyadé k; lobb szárazon esztergálni, mint keyé sh űtésse í

A ké st röviden kell'kifogni (1í 8. ábra; l legyen miné lkisebb) é segé sz elfekvő felü|eté n sí kra egyen lefogva;a ké sszárkeresztmetszet nagy legyen;

i_lllk,9:t ll et lrgr:, P]:t" 9i "I91 §A ké s fogásba állí tásá csak teljes vágósebessé g elé ré sekor;a gép eállí tása etőtt az előtolást kikapcsolni é sa ké sta fogásbólvisszah ú zn ;

a ké stüté stől é sdobálástóI megkí mé lni; í orgáisgomoIy neüssön a ké sre; a ké stel ne eitsük

ldejé ben töté nien a kés é lezé se a megengedhető hátkopás

Cseké ly hajlí tó- é sütőszilárdság

Már cseké lykopás eseté n a forgácsolóerő nagymé rté kűemelkedé se

4 Esztergóyos szo/.noi ismereteI

szé lessé ge0,5-0,8 mm)

49



xl. tóblózatKemé nyfé mvágósebessé gek acé lraé sacé löntvé nyre

(ó0 perces é ltartam eseté n) (m/min)

A,munkadarab anyagának A kemé nyfé mminösé gi jele

szebványos

iclöé se

A0O.í í -tőI A50.11-igAó0.11 .

A7o.11 .

Előtolás e [minl

óO-ig

85-ig100-ig140-ig180-ig ]_l

^:- ] lon ,50_ig ] 180

70 íööt

Fentiek csupán irányé rté kek,é s hűté s né lküli esztergálásra vonatkoznak.

A betartandó í orgácsviszony (tásd 4..2.fej.) f/e:

70 kg/mm2-né l.nagyobb szilárdságú ahyagra é sA minűsé gű lapkára 4 l1-től 12:1-ig,70 kg/mm:-né l nagyobb sziláidságú anyagra é sC minősé gtí apkí ra2:í -től O:í -ig,

70 kg/mml-né l kisebbszilárdságú anyagra,

Aé sC minősé gű

lapkára2:í -től8:í -ig.

A kóvácsolás, hengerlé s é s nemesí té s következté ben keletkező ké regleforgáisolásakor betartandó vágósebessé gek fenti é rté kekné ]

30:-50%-ka] alacsonyabbak.

szilárdsága(kgimm')

ó0_7070_85

300250200190140

í ó012580

.*L280 |

x6]224 i

17o i

lig ', 14095

70-

,lii4

iüii

il

{

$

$

:

ii

iI

Iemé nyí é m ágósebessé gek öntötvasia, temperöntyé nyre é s ké regöntvé nyre(ó0 perces ké sé ltaitam eseté n) (m/min) xII. táblózdt

A nunkadarab anyaga

Szürkeöntötvas . .. ...

Temperöntvé ny ....,

X"-;ny.é g -_- rt0,otr,"{")ffiHalkg1;,-i) i q1 q,

l - no -a o,8 . 1§ -,minősé gi'iele

-rso-sí óo l 14o ] rra , í óo- 85 ] N

1Bo_225 106 95 | 75 , 67 56 i K225_250 | 85 75 | 53 | 48 , 42 ; K

í i_?0 , so ,24 ' 21 ] í 8 ,l4 Kshore ' _'_, ,_9oo 8oo i 670 t ó00 52o I N

8o_í 2o i loso 9oo l aoo i lzo 640 l tl7oo ó30 i sso , 47o 42o N, ó3o 5oo ' 425 j sss r, 3í 5 | N' 500 450 l 425 400 | 3ó0 | N

23oo 2ooo i tzoo 15oo I tzoo , Ni500425;355:3001265IN

lit

ft

Ké regöntvé ny

Vöösré z

l)0O4Z5lJ)),JUUIZö5INl sooo | 25oo , zooo ] teoo | í 5oo i NI 5ó0 -425 j 355 265 ' 200 , K

A betartandó í orgácsviszony f/e: N minősé gű lapkára 4:1,től10:1,ig,K minősé gű lapkára 4 : í -től 8 :1-ig,

A nrinősé gű lapkára 4 :í -től 8 :í -ig.A munkadarab ké rgé nek eforgácsolásakor a vágósebessé g 30-507o-kal csökkentendő.

Figyelem

í .Váiasszuk ki az anyagnak megfelelő kemé nyfé mminősé get.

2. Csak szabványos kemé nyfé mké sekkeldolgozzunk.

3. Esztergáliunk olyan'forgácsolási té nyezőkkel, amelyek a munkadarab anyagának é s a gé pnek megfelé lnek.

4. Használjuk a kemé nyfé mké seket zakszerűen.

í gy utunk el a kemé nyí é mekkelelé rhető nagy termelé kenysé gre,csökkentiük á kemé nyí é mogyasztást, ener8iát takarí tunk rneg.

Kí mé l|üka gé pet é s takaré koskodjunk a segé danyagokkal

85l 71 l esl 53 45l 38ó3i53i 48 l+o,34',283Br 32l 23l 24l 20 1725 21 19 i 16, í 3 i ,i1

so ű l -67 ,- 56 - 45 -l+oó3 5ól 53 45 38l 3440 3ó 32 26 24 '.

20

50

+----_r .-_-



3.í 1 Finornesztergálás gyé mántké ssel

A finomesztergálás cé ljaoí yan azonos mé retű alkatré szekgyártása, melyeklSA mé rettűré se T5 vagy enné l is jobb.

falakhűsé ge legalább lT4,

Felületi minősé ge kifogástalan.

Finomesztergáláshoz kemé nyfé m- é sgyé mántké seket ehet hasznáí ni.

A gyé mánt tulaidonságai. A gyé mánt az ismert szerszámanyagok közül a legkemé nyebb. A kemé nysé geé s az ebből í olyóé í tartós.

sága (kopásállósága) különösen alkalmassá teszi, hogy mint í orgácsolószerszámot alkalmazzuk. A gyé mántszerszámokat igen gondosan

kell kezelni, rnert a kemé nysé ggelegyütt jár a ridegsé g é sa löké sekkel szemben való é rzé kenysé gs.

Felhasználás. Forgácsoláskor gyé mántót ú gyszólván kizárólag mint finom simí tószerszámot alkalmazunk. A gyé mánt é ltartama több-száz üzemóra, tehát a gyé mánttal igen nagyszámú munkadarabot lehet.mé retállóan elké szí teni,Gyé mántszerszámot a következő anya_

gok megmunkálására hasznáihatunk: könnyűfé mek, különösen sziliciumtartalmri alumí niumövözetek, vöösré z-, sárgaré z-, bronz-,

hor8anyövözetek, ezenkí vül mű- é spré sanyagok. A gyé mánt nem alkalmas acé lanyagok forgácsolására.

É Iforma.A gyé mánt vágóé lé t csiszol|ák é spolirozzák, Az é kszög általában 80o, a homlokszög 0".

Gyé mántszerszámoknál háromfé le é lkiké pzé st lkalmazunk:a) Az egyé lű (l89. ábra) szerszámot rendszerint furatesztergálásra használjuk,

b) A sokszögé lű (l90. ábra) szerszámok külső felületek esztergálására ha§ználato§ak.

Az egyes é leket egymás után lehet használatba venni. Minden é l0,75-|,5 mm hosszú .

3-5 é lűgyé mántké sekvannak í orgalomban.

c) Az í ves é lű (l9l. ábra) szerszámot mű- é s pré sanyagokmegmunkálására használják.

í 89.ábra Egyé lű gyémántkés 190. ábra. Sokszógé lű gyé mántké s 191, ábra, lves éiű gyémántké s

A gyé mántot í orrasztják vagy mechanikus beí ogással (l92, ábra) erősí tik a

ké sszárba.Ha egyik é le elkopott, í oglalatában elí ordí tják.Ezáltal másik kőszöü[t é | é p

az e őbbi helyé be.

Eltompult é lűgyé mántot csak az e cé lra berendezett üzem tud utáné iezni.

192, ábra. Gyé mánt befogása aké sszárba

Forgácsolás gyé mánttal. Esztergáláskor a gyé mánt többnyire a csú ccsal egymagasságban van; csak nagyobb i,nurli<lüarabcj< esetón

emeliiik í el /l00 munkadarab átmé rővel, Tekintve, hogy a gyé nránt igen kicsiny, nehé z az elhelyezé si szöget (z) he yesen beállitani.

A helyes beállí tásra optikai beállí tó műszert alkalmaznak, A gyé mánt löké sre igen é rzé keny,ezé rta munkadarabnak töké ietesenrezgé smentesen kell futnia.

Figyelem: a gyé mánttal csak akkor ye8yünk fo8ást, ha a munkadarab elé rte telies fordulatszámát. A gép megállí tása előtt az előtolástki kell kapcsolni é s a ké st a fogásból ki kell hú zni. A vágósebessé g le3alább l00 m/min, a fogásmé lysé g egfeljebb 0,6 mm, az előtoláslegfeljebb 0,1 mm/ford. legyen. Finommegmunkálásnál az előtolás 0,0I-0,1 mm/ford.

51



;

,I

,:;

dá

. 3.12 Esztergálás kerámialapkás ké ssel

A kerámlaÍ apkák zsugorí tott atumí niumoxidbót, tehát bősé gesen rendelkezé sre álló ásványi anyagból állnak (a zsugorí tásról a.3.10l.í eié zetbenvolt szÓ. A kerámialapkás esztergaké s ( 93. ábra) pré selt műanyagok (műí a, ké regpapí r stb.) é s magné ziumövözetek meg-munkálására való. Egyre inkább használják azonban acé l í orgácsollisára is.

í 93. ábra. Kerámialepka mechenikur befo3ásr

A lapkálak a ké ssáiban í elí ekvó elületé t, valamint a leszorí tólemezt gondosan sí krakeIl köszöülni. A lapkán - sámolva annak

helyzcté vel a ké startóban - a,Xlll. táblázatba4 megtalálhatóhomlok- é shátszöget köszöüljük;

Kerámia ké s é lszögei é s elhelyezé si szöge Xlll.táblázat

A munkadarab anyaga|

51150-20

10_205_í 5

Ha műairyagok esztergálásakor x:90o-os elhelyezé si szögű ké ssel é les lé pcsót esztergálunk, a terel6szöget 1: -2Ú-rl vesszük.

A mellé kvágóé l elhel/ezé si szöge z'> tSo. Csrlcssugár r : 2 mm.

A lapka elő- é s slmí tó köszöülé se sziliciumkarbid korongon töté nik. Fené sé rekülönleges fenőkövet gyártanak.

A lapkák továbbfeilesxé se í otyamatban van é sgyorsacé l, meg kemé nyfé m szerszámainkhoz fel í ognak sorakozni a kení mialapkás ké sek

is, hogy megtakarí tsanak az iparnak wolí ramot, titánt é s kobaltoi.

í 0í 0í 0,l0

0--50_ -50-_5

-5-+5

52

,.---



3.í 3 Az esztergaké s bé fógása

194, ábra. 5zorí tóapos ké startó 't95. ábra. Rögzí tett (ú n.né met)ké startó

Az esztergaké st szorosan é sbiztosan kell beí ogni, külónben selejtet okozhatunk, de mé8 balesetet is előidé zhetünk vele. A I94-196,ábrákon bemutatott ké startók nagy fogás eseté n is erősen tartiák a ké st.A né gyké seské startó (l96. ábra) eseté nmár a munka megkezdé se előtt is több ké stbefoghatunk az egyes műveletelemeknek me8-í elelően. Ezáltal megtakarí thatók a ké s vagy esetleg a munkadarabbe-é sleí ogásáhozszú ksé gesmellé kidők. Azí gy előre előké szí tettké sek cseré jeegyszerűen abból áll, hogy a kart oldjuk, a fejet elfordí tjul< é sa kart ismé t meghú zzuk,Fú rásra szolgá|ó beté tké seské startókat (í ú rórudakat)az 5.72 í ejezetben találunk.

198. ábra, A kés közé pre állí tásaa nyeregszeg szerint

[sztergo*Ős

199. ábra. A ké s közé pre állí tása lemez idomszerrel

200. ábra, A kés a kí vánt maguságra helyesen beí ogva

l. A helyes magasságot lemezaláté tekkel állí t|uk be. Az aláté tekí elületé nek öké letesen sí knak é s tisztának kell lennie.

2. Az esztergaké seket rövid kinyú lással, szorosan kell befogni.

L3.

196, ábra. Né 8yké 5eské startó

fu@áJ+97. áhra. Ké s a munkadarab

tengelyé nek magasságában (közé pen)

A külső felületek é s furatok esztergálására szolgáló ké seketáltalában közé pre állí tiuk (l97. ábra; vö ll2-114. ábrákkal é sa 338. áb-

rával is). Eztvagy a nyeresszeg szerint (l98. ábra) vagy lemez idomszerrel, ú n.sablonnal (pl. hátraesztergáláskor) vé gezzük (l99. ábra).

201. ábra. A kés a kí vánt magasságra helytelenül beállí tva

l. Sok vé kony aláté t helyett inkább vastag, de kevé sszámú alá_

té tet alkalmazzunk.

A helyes magasság beállí tására nem szabad a ké sszár vé ge alárakni lemezeket. Ezáltal a befogás bizonytalanná válik.

Ha a ké stnagy kinyú lással í ogiukbe, berezeg é s az esztergáltfelület rücskös lese

8eótllí őlenez tdamszer

A kés felfekvti felú /ete

202. ábra. Az egycnes nagyolóké s szárának hel;,es állása

A szabványos egyenes nagyolóké st az esztergálási tengelyremerőlegesen fogiuk be. Nagy fogásnál esetle8 oldal iránybarugaí masan kihajló ké sa munkadarabból kifelé rugózik.

203. ábra. Egyenes nagyolóké s szárának állása helytelen befogás eseté n

A ferdé n beí ogott nagyolóké s ellenben nagy í ogásnál belerugóz-hat a munkadarabba,

53



204. ábra, A szorí tóap helye: é s helytelen állásban

A szorí tólap ví zszintes legyen, ellenkező esetben a befogás bizony-talan,

l@05. ábra. A szorí tócsavarok helyesen é s helytelenül meghú zva

A szorí tócsavarokat váltakozva e8yformaerővel hú zzuk meg,

+

Revolverké startók. Aké startó is szerelhető á

a né syké seské startóé .

206. áhra. Revolverké startó

szokásos .ké startók heIyett revolver.

l<é sszánra, Előnye elvben ugyanaz, mint

207. ábra, Ké startó é kalakú aláté ttel

A ké sközé pre állí tását meg8yorsí thatiul< é kalakú aláté ttel.

Ennek használata eseté n termé szetesen szüksé ges, hogy a kés_

szár í elfekvő í elülete ugyanakkora szöggel, de ellenkező í rányban

lejtősre (é szüljön (207, ábra),

208. ábra, Sokké ses ké startó

Sokké ses ké startók. A sokké ses ké startót a töme8gyártásban alkalmazzák. ltt már több ké s van. A 208. ábra hajtóműtengely meg-

munkálását mutatia 2 ké startóban elhelyezett l6 ké ssel. Ennek a munkadarabnak (ou : 85 kg/mm: szilárdságú acé l) gé pi í őideie csak

8 2 perc. Mí vel itt a í orgácsolóerő na8y, a sokké ses ké startókat is erősre ké szí tik.Ezeket többnyire különleges, ú n.sokké ses esztergá-kon alkalmazzák.

54



3.'l4 Beté tké startók

Beté tké startók gen változatos í ormákban ké szülnek.

llyen tartók gazdaságosak, mert:

l, gyorsacé l é s szerszámacé l megtakarí tás é rhető el velük (atartó ugyanis közönsé ges gé pacé lbólké szül; a szerszámanyagból ké szült

beté t csak kicsiny mé retű é s rövid ,,csutkáig" elhasználható);2, a szerszámok kevé sműveletteí , 8yorsan é sú jabbbeállí tái né lkül cseré lhetők;

3. a tartók olyan alakrira ké szülhetnek, hogy a szüksé ges homlokszög magától kiadódik. '^

211. ábra. Beté tké startó eszú ró betétké s számára

209. ábra. Beté tké startóné 8yzetkeresztmetszetű betétké s zámára

210. ábra, Beté tké startó ves betétké sszámára 212. ábra, Többké ses tartó (a beté tké seka munkadarabot egyszerre munkáljákmeg)

Kemé nyfé m beté tké sekszámára különleges megoldások ké szülnek (lásd a l82. ábrát ,is). A következőkben ké t 8en jó tÍ Pust

mutatunk be:

213. ábra. Tartó beakasztható beté tkéshez

A kemé nyfé mlapkarövid szárra van í elí orrasztva.Ezt a szárat

a tartóba egyszerűen be kell dugni. A beté tké sa tartóban kitű-

nően í elfekszik é snagy forgácsolóerő felvé telé realkalmas. Fő

előnye a gyors szerszámcsere.

21L- ábra. É kes szorí tású tartó

A kemé nyfé mlapkané gyzet keresztmetszetű acé lé krevan í el,

forrasztva. A szorí tás egy másik é kkel töté nik, Ezzel állí tható

be az é lmagassága is. A kemé nyfé mlapkának mind a né gyélével

lehet í orgácsolni. Ez a tartó elsősorban durva nagyolásra való,

A í uratmegmunkálásra szotgáló beté tké seket(fú rórudak) lásd az 5.7l fejezetben.

tJlí tások az esztergálás területé n gyakran az esztergályostól erednek. A dotgozótársakkal folytatott taPasztalatcseré k, a műszaki

é rtelmisé ggelvé gzett kollektí v munka, öntevé keny kí sé rletezé s, Imé lyedé sé sa meglevő szerszámokon Yé gzett Úí tások lehetővé

teszik,hogyazesztergályosteljesí tmé nyé temelje é s anyagmegtakarí tást é rjenel. Már tanulók is segí thetnek ebben a munkában

ioillllIl

loi

55



4, ~z es zt er ga l as

4.1 Eszter galashoz szukseges mozgasok

A munk adarabot be kell fogni ahhor, hogy esztergalni'tudjuk. Rovid darabok befogasara,tokmanY9k at es szor ft6hiivelyeket alkalma-zunk , hosszabb d arabok at esues kore fogunk . Forgacsol6 szerszamk ent esz~ergakest hasznarunk .Az esztergalashoz haromfele mozgas szukseges:

J. forgcieso/6 fomozgCis ,(forg6mozgas) 2. e/ato/ cis ircinyu mozgcis , 3. fogasvetel iranyu mozgas.

E o rg c J .s -

tengellj

, /f oga.svetel iran yu.

ma zgas

E lo to L ds-iranyu

r oozga .s

4.11 A forgacsol6 fomozgas (for g6mozgas)

Esztergalaskor a munk adarab f or g6mozgast veger a k es eleveI szemben f orogva. A k es ezaltaI f or gacsot valaszt reo Ezt a f or g6mozgastnevezzuk f amo zgcisnak .

Az a sebessee, amellyel a munkad ar ab a kes elevel szemben elmozduJ, a vag6 sebes seg , amit mf min-ban meriink . ',A~'esztergalas f or g6 f6mozgasaval szemben pl. a gyalulase egyenes vonalu! '

4.12 Az elotohis ir anyu mozgasAhhoz, hogy eS7.tergalask or a f orgacsleva!asztas f olyamatos legyen, a kest a munk adar ab hossz ininyaban eT k ell tornL Ezt a mellek-mozgast nevezzuk el6tolasnak . Az el6tolas, melyet mm/f ord-ban mer iink , hatarozza meg a fcrgacs vastagsagat. BeszelhetUnk hossz-~s k eresztir anyu el6tolasr 6r .

Hosszelotoliis. Az eszter gak est a munk ad arab tengelyevel parhuzamosan mozgatjuk , mikozben az a munkadarab felUIeter61for gaesot valaszt Ie. A munkad ara b ezaltal hengeres alakot veszf el. (216. es 217. abra.) Ezt a muveletet hosszesztergci/ cisnak nevez·zUk.

220. a~ra. Kereszt iranyu el5tolas

K ereszt iranyii elotolas. Az esztergakes eI6tolasa kereszt ininyuel6tolasnal a munkadarab tengelyere mer61egesen tortenik . Aforgac$ot a munk adarab homlokfelUleter61 fejt jUk Ie. Ezt a muve-letet sik eszter gci/cisnok nevezzUk (216. es 220. abra).

4.13 A fogasvetel iranyu mozgasEz szab ja meg a leeszter galand6 nheg vastagsagat, a fogcismelys ege t (219. es 220. a br a)

Nagyolasnak nevezzuk azt a megmunkalasi m6dot, amelyben nagy k ereszt-metszetu f org~esot val~sztunk Ie a munk ad ar a br61, ekkor mely bar azdak (kes-

nyomok) Jathat6k a munkadar a b fe-liileten.

Simf tasnak nevezzuk azt a megmun-kalasi m6dot, amellyel a munkadara-

bot pontos mer etur e es k ell6 f eWletisimasagura munkal juk meg. Simitask or altala ban k is keresztmetszetu for gaesot

222. a br ,a. Naiyolt C\l) ii, simf tott ('\1'\1) (elulet va!asztunk Ie. 'A f or gacskeresztmetszet a fogasmelyseg- b61 es az el5tohisb61 ad6dik (221. abra).



D EB nE e i ' J . ' ID3=:C.~~(~LIJ , . v

l1 a ra dek (o r ga c:;

k eres ztmet s zet

? p .

Emellett a f ogasmelyseg es az elotolas ertekei azonosak . (Az eltero elhelyezesi szog hatasar61 es alkalmazasar61 a 3.033 f ejezet ben

volt sz6.) /

A fogasmelyseg es az elotolas valtozhat anelkijf is, hogy a forgacskeresztmetszet nagysaga megvaltozna.

Az egyes esetek ben megvaltozik a forgacsolast vegzo elhosszusag. A kesel ezen d arabjanak kell elvezetnie azt a mei.eget, amely f or ga-

eso/askor k eletk ezik, es ezt terheli a f or gacsol6er o. Er r e a h os'szabb kesel megfelelo bb, mint a r ovid eb b. A kedvezobb melegelvezetes

tis f or gaesol6er o megosztas hossza bb k eseltartamot es nagyo bb 'vag6sebesseget enged meg.

Figyelem: A vag6sebesseg megvalasztasakor tehat a f orgacsker esztmetszetnek nemesak a nagysagat, hanem a:;;alakjat is' szimitas ba

kell venni!

(A gazdasagos f orgaesolasr61 a 9. fejezet sz61.)



Alapfogalmak: a sebesseg az id6egyseg . alatt megtett ut. IdO-

egysegek a kovetkez6k: ora (nehol h-val jeloljUk, h a latinhora

szobol szarmazik, ami onit jelent),pere (min); masodpere (sec.) ..

A seb~sseget v-vel jeloljUk (veloeitas). A sebesseget tobbfelekeppen

adhat juk meg. peldaul kilometerben orankent [km jh]. pI. jarmu-

sebessegek; meterben pereenkent [ mf min]; pI. vagosebessegek

esztergalaskor. furaskor. maraskor, gyalulaskor stb.; meterben

masodpereenkent [m f see] , pI. a koszorukorongok .k erUleti sebes-

sege.

70kllJ-J..-70km

210km

PiMa: i:gy gepkoesi 3 ora alatt 210 kmaz atlagos sebessege!

Me gha tcir oza nd6 : v [kmf h].

Adva : t =3 ora s 210 km M egoldcis: v = .. = ~~- =70 km f h

_t 3 h

Mialatt a mUl)kadar a b (228. abra)

egyszer f or dul, a f or gaesolando

felUlet a kesel mellett

J r·200 mm =628 mm

utat (ez a kerUlet)tesz meg.

Pereenkent 30 fordulat eseten

az . esztergakes Dereenkellt

18,84 mf min sebesseggel f orga-

esol, mer t:

n·200 mm.30 f min =

=18840 mmf min.

A munkad arabnak ez a kerUleti se bessege egy ben az a sebessegamellyel a for giesot levalasztjuk , vagyis a v6g6 sebesseg. .)61 jeg yezz ii ,k meg: a vcig6sebesse g a m un ka da ra bn ak a kes f ileel6 tt megtet t u tja mf min- ben mer ve.

A vagosebesseget v-vel jelol jUk; a munkadarab atmer6jet d-vel[mm-ben]; a 3,14 szamot n-vel; a per eenkenti fordulatszam:

[1 ] "n ---:-- ,Ha ezeket a beWket a szamok helyebe bef rjuk, a

min. .

I 'n; d · n IYag6sebess~g alapk e plete: iV =-~ (m jmin) I

i 1000 i

(IOOO-r el azert kell osztani, mer t I m =1000 mm.)

' Pe/da: Szamftsuk ki a vagosebesseget, ha egyfogaskerek szamara

megesztergalando 150 mm atmer6ju tiresat k ell nagyol ni es az.

1esztergaorso f ordulatszama n = 315 -. (= 315 jmin).

mm .

n·150·315V=

1000

i50·315segedszamf tas: ~~~ =47,25

1000

v =148,44 mf min

v """'148,5 mf min. (A n·47,25 erteket tablazat b61

n·d·nV= _.~~

1000

A munk adal'a b f Ol'dulatszamanak (n) kiszamitasa

Adott munkahoz· tartozo v· vag6sebesseget k ivehetjUk a XI.vagy a XII'. tablizat bol (3.106f e j.), az esztergalyosnak aionban

tudnia kell, hogy a munkad ar abot milyen fordulatszammal kell

az' esztergan jar atnia, hogy a helyes vag6sebesseget biztosftsa.

:n:' d· n . ' .A v =~-- alapkeplet rendezesevel megk ap juk a

1000

n _- 1000.v /'_ 1,. J. ' j ' ,f Ol'dulatszam ala pke pletet : .n·d - mm..

Pelda (I): 200 mm0 taresat 100 mf min vag6se besseggel kiva-

nunk nagyolni. K iszamftand6 a ford ulatszam!'

• d' n.[ _1,-J Ad ot tak: d =200 [mm], M eghataro zan 0:. mln, v =100 [mf min].

1000· v 1000. 100

Me goldcis: n =~~- n =.n· d n· 200

1000(az -- erteke legegyszeru b ben tablazat b61 olvashat6 Ie),

n·d

1n =159-·

min.

Pelda (II): 75 mm 2 5 tengelyt v = 100 mjmin vagose besseggel

akarunk nagyolni. Szamftsuk k i a szUk seges ford ulat-

szamot!

M e gh at cir oz an d6 : n [ ~ 1 _ Jmin.

d =75 m m ,

v = 100 mfmin.

1000· vn= ~~-

n·d

1000· 100

~ = = = =229. \ ibra. Peidcik f orciu!atszam ki~szimf tasara

Az l. esll. pelda azt mutatja, hogyha mind ig helyes vag6sebes-

seggel akarunk dolgozni, az eszter gaor sonak a munkadar 2. b

valtoz6 atmer 6je szer int mas es mas f ord ulatszammal kell f or ognia.

A me'gvalasztott ford ulatszamnak azt a vagose besseget k ell

biztos[tania, amel)" a leggazdasagosa b b. (Lasd a' 9.3 es a 9.38

f ejezetet !)

M egjegyzend6 : a vagosebesseg es a munl<adarab atmer6je meg-

hatarozza a fordulatszamot.

A fOl'dulatszam meghatal'ozasa ta blazatokb61. Eszter gakon gyakran talilunk tablakat, amelyek a f ord ulatszamok egyszeru le-

olvasasi lehet6seget szolgaljak . A ge p haszmilati utasf tasaban ugyszolvan mindig van .fIyen ti blizat.

K or szeru gyartas ban el sem ke pzelhet6 a f or d ulatszam beallitasa probalgatas alapjan. Mael6szor a vagosebesseget hat<1rozzuk meg es

azutan a munkad ar a b atmer 6 je alap jan leolvassuk . esetleg kiszamitjuk a f ordulatszamot .. Ezzel az eljar assal hasznosit juk azokat a b6seges

ismereteket, amelyek et a mernok ok es a tud osok evek folyaman osszehor dtak. Ez biztosltja a leg jo b b er ed menyt szokatlan munk aknal is.

A fOl'dulatszam meghatal'ozasa vagose besseg ta blazatb61 (XIV. tiblazat).

Pelda (III). Az eszter galand 6 atmer 6 r l =100 mm; vagosebesseg v =90 m jmin. A d =100 szamoszlopban lefele haladva megker essUk . ,1

a v =90 m jmin szamat: Enneka vfzszintes szamsornak az elejen (a baloldali els6 oszlopban) megtalaljuk a fordulatszamot: n =288 -.-., m m

A 2. es 3. fUgg61eges szamoszlo p (arr a a gepr e, amelyr e ez a tablazat fel volt szer elve), a k ar ok azon ailasa~ is megad ja, amellyel ez afordulatszam a ge pen beallf thato.

A f Ol'd ulatszam meghatarozasa halos szamol6abl'a bol (XV. tiblizat).

Pelda (IV). Eszter galand 6 atmer6 d =140 mm; vagosebesseg v.=70' m jmin. MegkeressUk a d =140'mm-nek megfelele k iindul6 vfz-

szintes es a v =70 m jmin-hez tarioz9 f iigg61eges metszes pontjat. A metszespont a 141 es 200-zal megjelolt (a ford ulatszamokat jelent6). 1

f erd e 'eg)"enesek kozott fekszik. Mind ig az alaesonya b b erteket valasztjuk . Tehat a keresett f ord ulatszarn n' = 141 - .•, mm

Most visszakereshet jUk az e nnek megf elel6 vag6se besseget. Ez 60 e~ 70 m jmin kozott fekszik . (Mindk et tab.lazat egy for galomban

leve EU 490 tf pusu, kUlfold i. gyar tmanyu eszter gar ol Yalo.)

1n =424-

min.



F oor sa I K apcs o E szfergd / a nd d d im e r a d (mm) f or du l a f IOkar

szo m A 8 20 30 40 50 300V 60 70 80 90 100 120 150 180 220 2.50 350 '100 470 550

25 ~ c f 3,9 4,7 5,5 6,3 7 .0 17.8 9,4 11,8 14/2 113 20,' 1 2.3,6 27,5 31~L J 36,9 '13,2

36 V- 4,5 5,6 6,8 7.9 9 ,0 10 ,2 111,3 13,6 11 ,0 20 /1 2' 1,8 29/'/ 3' 1 ,0 3!M '15,2 53 82

51 'e ~. 3,2 4,8 6,4 8 ,0 9,6 11.2 12,8 14,4 16,0 1 9.2 2'1 ,0 28,8 35,3 41,7 48 ,0 56 64 75 88'l:::

7 0 . b -

' q,

6,6 8,8 11;0 13,2 15/1 17,6 19,8 22,0 26,4 33,0 39,6 48,11 57 66 77 88 103 121~ 4,4. "

1/18 100 cJ' 6,3 9,4 12,6 15,7 18,8 22,0 25 ,0 28,2 31/ -1 37,6 410 57 69 82 94 110 i' 25 176

14T '\I 8,8 13,] 11,7 22,2 26.6 31 ,0 35,4 39,9 1 41 ,1 ,3 53 66 80 97 115, 133 ·155 117 208 244

. 200 ~ b · 12.6 18,9 25,2 31 ,' 1' 37.7 4 1 ,1 ,0 50 57 63 75 94 113 138 163 189 220 2 51 295 346

2 8 B . - ,~

:~ . .18,1 27.1 36.2 452 54 63 72 81 r 90 108 136 163 198 235 271 316 362

~~.-

410 'c c :: 25,8 38,6. 51 64 71 90. T03 116 129 1511 193 232 284 335 386. • . .. 580 b -

' q,36 ,11 55 13 91 1091127 "146 164 182 218 273 328 If.OO

'<5

820 cs' ~.

206 232 258 308 38651 77 103 128 154 180

116 0 '\f 73 109 146 182 218 25 lf . 292 328 364

Vdgosebesseg V (m / min) ,

./

./

,/

~/

/

/

/

/

/

,/

/

If / ./

10 12 14 16 1820 30 40 50 60 7 0 80 100 120 140·



4.4 Forgacske jlZodes, els.isak

-4.41 For gacsk epz6des es forgacsalak ok

Az acel eszter gaf orgacs sok apr6 lapoeskab61 (paket) epiil fel.(231. a bra). A for gaes k ialakuhisa harom egymast koveto mozza·natbol all.

~

" ' . Z a m i t e s . '. '

"- \;~'-

~,'\\

~Jf ".., . .. .~~-

b) A k e s eletol kiindul6 bereped es k eletkezik.

0) A kes behatol az anyagba:az anyag felduzzad.

e) A munkadara b tova b bi elf ordu·

lasa soran egy lapoesk a lehasad a forgacsolt anyagr61.

Killon bozo forgacsalak ok (231. a bra). A f orgaesalak ulas fiigg

a munk a par ab anyagat61, a vag6se bessegtol es az el kialakitasat61.Az eszter galt forgacsnak hiromf a jta alakja van: tepett f orgies,nyirt f orgacs es f olyo f orgaes,

A tepett forgacs (23 If a a bra). Rend szerint rideg anyag f orga-csol; jsakor kepzod ik; peldaul ontottvasnal, vor osotvozetnel stb.Az el behatol az anyagba, a keletk ezo f esziiltseg bere pedest ok oz.A f orgaesol6ero hatasara eloall6 fesziiltseg akk orar a no, hogy'

a munkadarabnak egy darabjat (for gaesla poeska) kozvetleniilkite pi. A kovetkezo forgacslapocska ugyanugy k epzodik. A be-repedes nem mindig esi k a vagas iranya ba, hanem neha a meg-munk alt f @iilet alatti r eteg boi is kite p egy d ara bk at. Ezer t d ur vaa te pett f or gaesu anyagok esztergalt f eliilete.

231. i bra. Forg"csalakok :

a) tepett f or g"", b) nyf r t for g"cs, c) foly6 {or g"c.

A nyfrt forgacs (231f b abra). Szf v6s anyagnal keletk ezik ala- S zak a d O scsonya bb vag6sebesseg eseten. Az' egyes lenyirt forgacsla pocsk ak nem pattannak el a munk adarabt61, hanem a kesnyomas k ovet-k ezte ben szor osan egymisra torJ6dnak es igy osszef iiggo for gacskepzodik .

A folyo for gacs (231Ie abra). Szfv6s anyag magas vag6sebesseg-gel tortenO forgacsolasak or k eletk ezik . Nagy homlok szog elo-.

segiti a k e pzodeset. Igen surun egymasra tor l6d6 lapoeskik kelet-keznek, megped ig ugy, hogy a nyir t lapocsk ak a nyiras helyennem szakadnak meg, hanem esak eltol6dnak egymashoz k epest.

Nyfrt forgacs eseten a forgaesoland 6 anyagban repedes f ut az elelott (232 f a abr a). Ebben a r ep'edes ben a megmunkalt anyagb61es niszecskeibol a k es eler e ek alaku tor lasz rak 6dik . Ezt hivjuk elsisaknak (vagy elratetnek). (232/b a bra.) R ovic.!id eig a kes esu-csan ta pad es tulajdonkeppen ez az elratet forgacsol. Ha bizonyosnagysagot elert, akk or a f orgacs leszakft ja (232f c abr a). Egy resze

a homlok feliileten at dvozik, masik r esze az el mellett benyom6-dik az anyag ba, es a forgacsolt f eliiletet szak adozotta, pikk elyesseteszi. Az elratet 1/10-1/200 masodpere alatt k eletkezik es tunik el. Nagyolasnal nem hatr anyos, d e simitasnal nem kfvanatos je-lenseg, mert a munkadarab feliilete durva es szak adozott lesz.Az elratet esak sziv6s anyagnal, alacsony vag6sebesseg mellettkepzod ik . 70 mf percnel nagyo bb vag6se besseg es az ezzel jir6f oly6 f orgaes keletk .ezese eseten nem all elo elnitet.A 233. abra kemenyfemmel esztergalt acelhengert mutat, mety-ne! a vag6sebesseget 25 mfmin-rol 330 ill. 400 mf min-r a emeltiik .J61 liithat6 az elobb dur va, szakadasos, majd tiikrozo feliifet.



5 Esztergamunl<ak I.

5.1 Hoss:J:u hengeres munkadarabok esztergalasa

Hogy munkadarabokat csucsok k ozott eszter galhassunk. a homlokf eliHeteket kozpontosit6 furatokkal kell ellatni.

A k oz pontfuratok elkeszitese ket muvelet bol ;ill:

I. a k ozpont ber ajzoliisa es pontozasa (kor nerezes),

2. a k ozpontf ur at befur asa.

A k oz pontot csak ugy lehet j61- ber ajzolni. ha a homlok feluletekrol a Wreszelesi sorjat vagy a leszur asnal megmarad6 csucskot ("pucni")

eltavoHtottuk . Hogy a rajztu vagy korzo vonalai j61 lathat6k legyenek . a homlokfeluletek et be szoktak kretazni. A kozeppont megal-

la pitasa kiilonfl\lekeppen tortenhet. Ha a k ozpontfuratot kozpontfur6gepen vagy az esztergan har ompofas tokmanyban furtuk . a koz-

pontot nem kell berajzolni. m.ivel a ge p az elogyar tmanyt amugy is kozpontosan fogja f ol.

o

A tol6merot ne tar tsuk fer de sikban!

Az ellen5rzest ket egymasra mer oleges allas ban vegezziik.

Pontozask or a pontoz6t (k orner t) f erden helyezziik a munka-

darabra ugy. hogy a latast ne zavar ja (I). Utana alHtsuk f el (a je·

lolend o feliiletr e mer olegesen) es ugy iissiink ra (II).

I. A rajztlit (szabvanyneve: ir d al6tu) lehetoleg k oze pre allftjuk .

es ket rovid vonalat huzunk vele.

II. A munk ad ar abot 180°·kal elf orgatjuk a pr izma ban, lis megint

huzunk k et r ovid (az elob bivel parhuzamos) von<1lat.

III. A ra jztut a ket vonal k oze allitjuk . es vegighuzzu jt a k er eszt·

metszeten.

·IV. A munkadar a bot 90°·k al elfordftjuk, es egy masik vonalat

huzunk .

o 40 mm.ig hasznaljuk . Ezzel a berajzolast megtakarithatjuk .

A k ozpontoz6t ~e tartsuk ferden.

Ha az a bra szerint helyeznok a darabr a a pontoz6t. eltak ar na

a lat6mezot (I). Ezenfeliil a jeloles alatt ferdere alHtott pontoz6

hi bas' k ozpontot is er edmenyez.



VedosiHlyesztes nelkiil koz pontfur atot ak kor alk almazunk, haa homlokfellilet sik . Az MNOSZ 3999 A es C jeHl 60°-os., a B

jelu 90°-os siillyesztessel (240. a br a)".

Vedosiillyeszteses kozpontfur atot (MNOSZ 3999-51) akk or alkalmazunk, ha a homlokfeliilet egyenetlen, yagy a koz pont-furatot ser iilestol kell ved eni (pl. esztergatiiskek, koszor il· esmar6tiisk ek (241. abra).

I

D

IL legala bb

\

I legaJa bbMunk adar a b csa pvegenek (mm) (mm) (mm j" a

atmero je d AC I B AC I B AC I B kb.

Do(mm)

I kivitelnel (mm)

4-ig ......... 0,5 1,2 -

I1,2 - 0,6 - -

4 felett 6-lg ......... 0,75 2 - I 1,8 - 0,7 - -

6 felett 10-ig ......... 1 2,5 - 2,2 - 0,9 - I 0,4

16-ig .; ....... 1,5I

I I10 ·f elett i 3,8 - 3,3 - 1,3 - 0,6; I

16 felett 25-ig ••....... 2 ; 5!

- 4,4 - 1,8 -

I, 0,8

25 felett 40.lg ......... 2,5 I 6,3i - 5,5 - 2,2 -

!

40 {elett 63-ig ......... 3 ! 7,5 i 9

I6,5 4,5 '2,6 1,5 ! 1

I I

! I -

63 felett 80-ig ......... 4 10I

11 8,7 5,5 3,5 2 I 1,2I

I !80 felett 100-lg ......... 1 5 I 12,5 I 13 10,9 6,5 4,4

I 2,5 ,

[, 1,5

110 felett 160-lg ......... 1 8 j 20 I

22 17,5 11 7 4I , 1

D o = 160 mm f elett mas k ozpontfurat is hasznalhat6.Megjegyzes. Ha valamely munkad ar ab csucsok koze f ogott vegei k iilonbozo atmerc5juek, akk or a kisebb atmer 5 a mertek ad 6.

i

1I b).a k oz pontfur atot a kesz

I meg k ell hagyni

-J \f l) I

~ K o zp ontfu ro t

~- - . I1 NOSz 3999-51

b ) ,

alk atreszen c) a kozpontfurat a kesz alkatreszen

I nem hagyhat6 meg

aKeszdarabon'

--- - - k O zp ont(uro t

Ielt avo/ /t ando.'

c)

0) a koz pontfurat a k esz alkatreszen

meghagyhat6



1 I

K D z p o n t f r ir O

H N O S z J 9 9 7

- ~a<@--t- 6 0 ' S U U y e s z t o

M N O S z J 9 ~

~ / ' ; I j~ . ~K Dzpontturow. ,-- ---' M N O S z 3 9 ! 8' -.~ . --_ .

• ~:'£ +-

.~----~A k ozpontfur at funisa tor tenhet:

I. k ozpontf u r6yal,

2. csigaf ur 6yal es utana sullyesztoyer.

, snak a k oz pontfurat ba jel beleAz esztergacsuc , ,

. . hogy a csucs es ak ell f ek udnie, ez azt Jelentl, ,

" , k azonosnak kell lennie,kozpontf u r6 csucsszogene

. k k or a csucs be-. " .. csucsszoge nem ~.zonos, a . .Ha az eszter gacsucs e.s a .sullyeszto . I . leg mely(III); A k oz pont-

(I ' II) A f u rat _egyen e' 'd 'ik e's tonkremegy es. . . .r age . . (IV) ,

t" nagy .se tu! kicsi ne legyen •fur at se u , .



S.13 A kozpontfurat befurasa es szabalyozasa

A csucshely befiinisa esztergan, koz pontozoge pen vagy fur oge pen tortenhet. Nemelyk or kezifuroge p pel is fur nak koz pontfu-

ratot. Figye/em: a kozpontfur ot kenni k ell!

A munkad ara bot egyetemes tokmany ba f ogjuk. Mivel a tokmany

a d arabot k ozpontosan f ogja meg, nem k ell a koz pontot el6r aj-

zolni es pontozni. A fur o el6tolasa a szegnyereg'huvellyel tortenik .

Mivel itt a szoritopofak koz pontosan f ognak , az el6rajzolas es a

pontozas elmarad , d e a homlok f eluleteknek simaknak kell len-

niok. A furoorso hossz iranyban eltolhato. A k oz pontfuras ket

oldal rol egyid6ben tor tenhet.

A munkadarab koz pontjat ez esetben el6re bera jzoljuk es pon-

tozzuk . A munkadarabot a szegnyereg huvellyel nyomjuk neki

a furonak .

A (urogepGszraZa

H e T y t? S

I

Nagy atmer6ju darabokat, hahomlokfelUletuk sik es mer61eges

a darab tengelyere. elegend6 a fur ogepasztalra helyezni. VeRo-

nyabb d ara bokat csucsra allitunk .

Kozpontf urat szabalyozasa. Ten"gelyek k ozpontfuratat neha u tana kell sza balyozni, peldaul ha nagyolaskor a k oz pontfurat eltorzult.

lIyenk or a munkadar a bot egyik vegen tokmany ba fogjuk, es mer60raval beallf tjuk. A tengely masik vege ugyanak k or babban (Iunetta;

17.4 fe j.!) tamaszk odik.

H e l Y e s ! =

I

A kestar tot 30o-k aJ elf orditjuk es egy k icsiny old alazokessel a

csucshelyet atesztergaljuk.

64

A szabalyozas nem tor tenhet keteW szerszammal (peld aul suly-

lyeszt6furoval), mert az a r egi rossz sullyesztes hi bait koveti.



A felesuesot a homlokfelulet esztergal<isakor (sfkesztergalas)Ihasznaljuk .

Helyfelem)1

Helyesen A csues nmcsen

• - r ; i : ' ' ' l a b , n ,~.~~

A kulso' es belsa kupfeluleteket a csues behelyezese elatt megkell tisztftani. Ha a ket kupfelUhit kozott szennyezeSdes van,akkor a csues pontatlan, nines kozepen (ut).

._._.~

S zs9 n d e r e g

1. A esucsoknak futniok kell, azaz egytengelyunek kell lenniok.2. A feSors6ban leveSesues feltetlenul utes nelkul forogjon.

A csues kozpontos futasat pontosan esak mereS6ravai lehet ellen·

orizhi.

Az anyat a

szegnyereg

f ele for gatva a

esues meglazul

f- ·-e : sa -

A forg6esuesot a nyereg mozg6nuvelyebe iIIesztjuk be. EleSnye,.hogy a csues es a munkadarab kozott 'ninesen surl6das. NagY'fogassal torteneS esztergalaskor a 253. abra szerinti all6 esues amegfeleleSbb. Az all6 esues job ban biztositja a sima, rezgesmentesmunkat. A forg6esues inkabb nagy fordulatszamokhoz val6.Igen j61bevalt a kemenyfembetetes all6 esues (MN05Z 5045-52).

A' belso klipfeliilet tisztftasakor baleseti veszely van!Sohase tisztftsuk ujjunkkal. Menet kozben a gep ujjunkat kony·nyen leesavarhatja. A tisztftas all6he(.yzetben ronggyal tortenjek .

1 a o t. NYjr eg e la / /! tv a

- ' : . - . _ . . J . . . / ~ f E E 'T'-'- ..----..1- __

~':i::~-.ro r go csucs u t

Ha a szegnyereg el van allf tva, a gep kuposaneszter gal. Ha a f e·ors6ban leveS esues ut, abb61 lathatjuk . hogy a munk adarabota reszen megesztergalva es atforditvl, atforditas utan az a r eszut. Ha ezutan a b reszt esztergaljuk ; lepeseS keletkezik .

Ha kalapacesal vegeznenk a esues szabalyozasat. nemesak a esuesottennenk tonkre, hanem a. belse kupot is. Csak koszor ulessellehet a esuesot szakszeruen utanszabalyozni.



Forgo fa r cs a ( menesz t o f arcsu) H uvel yr ogz lt o K ezikerek

Burk o /t eszter ga szlv

Befogas el6tt a kozpontfuratot toltsUk meg ken6anyaggal (stauffer-zsfr vagy graf itos oiaj). A darabot ugy fogjuk esues koze. hogykezzel huzosan forgatni lehessen. A kezikerek fogantyuja jolmeg legyen huzva. hogy a geprezges ki ne lazitsa az orsot. A nye-reghUvely rogzft6jet (meghuzokar) is szorftsuk meg.

Nagy fogasvetel eseten az esztergaszfv elcsuszasa ellen munkal- junk la pot a nyer s darab megf elel6 helyer e. A mar megmunkaltfelUleteket a szorftoesavar benyomodasa ellen lagy f emb61 keszUltalatetlemezzel vagy hasftott hUv.ellyel vedjUk .

~

"-"'". . \f .

I .

~ .. /". _ .4.~·0)

A 264(0 es b abra szerinti esztergaszfveket esak burkolt forgat6-taresaval (meneszt6taresa) szabad hasznalni.A meneszt6esapos esztergaszfv jobb- es balforgaskor is magavalviszi a munkadarabot; ez kUlonosen menetvagaskor szUkseges.Az egyenes vegG b esztergaszfvnek a mGhelyb61 miel6bb el kelltGnnie (nagyf oku balesetveszely; menetvagaskor selejtveszely;az esztergasziv hi bas felszerelese eseten a szorf t6esavar serUlese!).A burkolt meneszt6taresa nem ~ap ja el olyan konnyen az eszter-galyos ru hajat.

Felfogas kozpontosf t6 (harom pofas) befogotokmanyba esues-k itamasztassal hosszu es vekony munkadara bok eszter galasak or eelszerG. kUlonosen ha a dar ab egyik veget kell esak megmun·kalni.

Muveleti sorr end:

I. Nagyolas korUl belUI kozepig.

2. Atford ftas es nagyolas a masik veger61.

3. Simitas.

4. Atfor d ftas es a megmaradt resz simitasa.

A tobbszorl atfor ditas azer t szUkseges. hogy mind a ketkozpontf urat egyfor man bek opjek . Ellenkez6 esetben

el6for dulhat. hogya munkad arab Ut. Ha az eszterga nemad henger es f elUletet (az els6 fogashal tobb meresselellen6rizzUk). ennek ket oka lehet: a esuesok nem "f ut-nak " (260. abra) vagy a szerszaniszannak jateka van.

A. rezgeseket hosszu vekony d ara bok esztergalasakor a k ovetkez6keppen lehet kikUszobolni:

0) all6 vagy fut'6bab (Iunetta) alkalmazasaval (17.4 f e j.I), m .b) a kes elhelyezesi szogenek novelesevel (3.033 fej.).

c ) a f ogasmelyseg es el6tolas esok kentesevel, ~~~~~~!!:!~~~::i~~~~~tLd ::.d) R isk ov elszalag hasznalataval (5.16 f ej.),- . ==. 2%./ ~e ) a k es magasabbra allftasaval (I. 113. a br at). Elhelye zb i s .W g

A munkadarab elhuz6d asa hosszesztergalaskor . A munka- 268. abr.: Berezgesi veszeJy csokkentese hossz':; tengely esztergalas.k or dara b az esztergalastol felmelegszik es emiatt kitagul. H ogy ad arab ne def ormal6d jek vagy tulsagos nyomast ne gyakoroljon anyer egszegre. ezt id6nk ent meg kelllazftani. A esues ber agodasanak elkerUleser e a kozpontfuratot gyakrabban megkell kenni.Hengerclt vagy huzott anyagok azert .is elhuz6dhatnak. mert a kUlso kereg leesztergalasakor feszUltsegek szabadulnak fel.

Tengelyek egyengeteset lasd az. 5.17 fejczetben.

Kozpontfurat utanszabalyozasat lasd az 5.13 fejezet ben.

Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok mereset lasd a 2.4 f e jezetben.

. ) Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok kor futasanak ellenorzeset lasd a 98. abran.

Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok ellenor zeset hatarmero idomszerrel lasd a 6.4 fejezetben.

Babok ("Iiinetta") hasznalatat lasd a 17.4 fejezetben.



Dmitri R isk ov szovjet esztergalyos es technik us az esztergalaskor

eloall6 rezgeseket alaposan tanulmanyozta, es azt talalta, ·hogy

a munkad arab rezgeseit igen egyszeruen meg lehet sziintetni,

ha a szerszam eler e k eskeny elszalagot koszoriiliink .

Dr. Br iigmann er r e az ala bbi peldat kozli:

Feladat: 24 d b 1020 mm hosszu, A 50.11 acelb61 kesziilt d . = 34

mm-re eloesztergalt ors6t d z =29,8 mm-re kell leesztergalni .

• •

~-1--·----:5 -· _ ·.·-r ----1020 .

Szersz6m: egyenes jobbos k emenyfemlapk as (B minosegu ke-

menyfem) nagyol6kes, Y.=85\ Riskov elszalag nelk iil,

azutan R isk ov elszalaggal.

1. n =960 -7,

min

I. kiser let: Kes Riskov elszalag nelkiil.

100-200 mm esztergalasi hossz utan rezges jelense-

gek allnak be. Az esztergalast folytatva a morgas es

rezges annyira ttrosodik, hogy· a kemenyfem le-

mor zsol6dik. A gepet Ie· kell allitani.

2. k iserlet: Kes Riskov elszalag nelkiil, 3-4 mm-r el kozep foie

allitva (113. a bra).

300 mm esztergalasi hosszusagon tul bekovetkeznek

a r ezges jelensegek. A ge pet Ie k ell allitani.

3. k iserlet: Kes Riskov elszalaggal.

A tel jes hosszusag zavar talanul (±0,05 mm taressel)

vegig esztergal hat6.

Tehat vekony hCisszutengelyek et Riskov elszalaggal esztergal junk!

Beszuraskor, leszuraskor , Koleszov kessel torteno gyorseszter-

galaskor , furaskor, gyalulaskor es mar ask or is j6 ·eredmenyeket

ertek el a Riskov elszalaggal.

Az elszalagnak az esztergakes eltartamara es forgacsolasi viszo-

nyaira gyakoro!t elonyos befolyasar61 mar a kemenyfemkesek

koszoriilesevel kapcsolatban (3;I04 fej.) sz6 volt.



A munkadarabok egyengetesere szUkseg van:

oJ a megmunkalas elott. ha a .nyers darab gorbe,

b) a megmunkalas kozben vagy a megmunk alas utan, peldaul, ha egy tengely nagyolask or elhuz6dott.

Az Utest k r etaval jeloljGk meg. A kretat tar t6 k ezUnk et meg

k ell tamasztani.

A :z : egyengeto pr es tengelyek es hasonl6 d arabok egyengeteser e

szolgal. Minden gorbGletet k Glo.n·kUlon kell k iegyengetni.

Lo"Mf hatdro ld

idMzo

Manometer.

Kapcso!O ka r Kontf 'o/Imonome!ef '

Loxethafar olO

iif kdzo

Sojf o lO[ej

kezelokol:!a

Sajfoid{e;

.rj; /)//7lT~ pr izr na

275. "br a. Hidr aulik us egyengeto pres

~

?_. _._.~. '~~?'~' '. (;• ~ _ _ . • . . • • - = . . : . - ; ; . .J::}.:b:-. .

a' . . : . . . .= : - . _. .== ..1-._._.,

n· Q n Y Q r s m un kad ara bO tm e ro jed .. a z c i ts .s 'z te r9 01tm uQ ka d ara l i C tm e r o ja .

Nagy atmerojli nyer s d ar a boknal. amelyek en boseges megmun-

k alasi rahagyas van. elegend o a csucshely eltolasa. Ter meszetesen

csak akk or , ha az Gtes nem tulsagosan nagy. Az egyengetes meg-

k ezdese elott nem sza bad a k ozpontf ur atot elkeszfteni. A r ajzon

o az eredeti. b az eltolt csucshelyeket jelenti.

Ha a f elfekvo prizmak tavol vannak egymast61, az egyes gorbU-

letek et nem tudjuk k iegyengetni.

A hidraulikus sajt6n vegzett egyengetes utan a k orfutast leg·

biztosa bban csucsok k ozott mer o6r aval ellenor izhetjGk.

Nagyon j61 bevaltak a hidraulikus egyengeto pr esek. A pr esen

az eppen szGk seges sajtoloer o k arral beallithato es a feszmeron

(manometer ) leolvashat6. Ha a manometert ka pcsolokarjaval

bekapcsoltuk. a nyomoer o lef olyasa a preseles folyaman az ellen·

orzo feszmer on (k ontr ollmanometer ) megf igyelheto. A sajtolo-

fej sebesseget a k ezelok ar segitsegevel ,••erzessel" lehet szaba-

Iyozni. A k ivant lok etet ket Gtkozo hatar olja.



5.2 Rovid hengeres munkadarabok esztergalasa - tokmanyok, sikesztergalas

R ovid hengeres munkadara bok at tobbnyir e eszter gatokmany ba (amerika'ner) bef ogva munkalunk meg. lIyen munkara nagyoI6-.simit6- es 0ld alaz6k esek et hasznalunk (3.02-3.052 f e j.). A k esek bef ogasat a 3.13 eS 3.14 fe jezetben tar gyaljuk .

Az orson J o b 9 - e s b a / m enet

A/ap pcf <e

Ld gy pofa

Harompofas esztergatokmany. R ovid munkadara bok gyorses kozpontos bef ogasara.szolgal. A pof ak kozpontos mozgatasaa kovetkezok eppen tortenik : dug6k ulcesal a kis kupkerek etfor gatva elf ord itjuk a nagy fogask oszorut. A f ogaskoszoru masik oldalan sik spiralmenet van. E bbe ka paszk od nak a pof ak , melyek

a f orgatas iranyanak megfeleloen befele vagy kifele mozognak .

A csuszoltkes tok many (Fork ar d-tckmany) igen pontos koz- pontositast biztosit. Ennek ket oka van:

1. A lagypofakat pontosan a munkadarab atmero je szerint ki-esztergal jak. fgy a szor it6feluletek utesmentesen futnak es pontosan hozzailleszkednek a munkadar a bhoz.

2. A fogaSleeek es a fogaskoszoru egyenletes pofamozgatast

biztositanak.Ha a pofak ninesemik kapesol6dasban, ak k or egy k iall6 peeek

f igyelmeztet sulyos baleseti veszelyre.

V igyciz.at !Csak akkor s zabad szor i.tani es esztergcilni, ha a pe-

eek nemcill k i !

A tokmany szoritokulcsat nem szab~d a tokmanyon feJej-teni, mer t ez a foor so meginditasakor l1agy kart es sulyos baJesetet okozhat!

, Vezefo'uske

[ ~ j ~ .

A m unk ad arabsze rmf

ki eszf er ga!vao

Negypofas esztergatok many. Negy- es nyoleszog ker eszt-metszetu niunkadarabok bef ogasara alk almas. Siabalytalan .ke-resztmetszetu munkadarabok nem f ogh'at6k be vele (278. abra).

Ketpofas ~sztergatokmany. Tomeggyartas ban hasznaljuk . Azalappofakr a felcsavarozzuk a I<igypofak at, melyek et a munka-dar abnak megf eleloen kiesztergalunk . A pofak egyenletes 'mozga-

tasa jo b b- eS balmenetu or s6val tortenik (279. a br a). Gyor sa bbanes biztosabban lehet d olgozni a nyom6Ievegos e!: a hidraulik ustok ,r naQyokkal.

A tokmany f elcsavarasa a f aorsora

I. A menetnek es a homlok f eluletnek tisztanak kell Jennie,kulonben a tokmany nem szalad pontosan (281. abra).

2. A toR many f elcsavar asanal az esztergat nem szabad elindftani.·A tokmanyt kezzel kell f elcsavarni, nehogy baleset alljon ela.Az esztergatokmany leesavar asak or elkovetett gondatlansagmar gyakran okozott sulyos szerenesetlenseget es gepr onga-16dast;

A tokmany a foors6 meneten tobbnyire mar a d ug6k ulcs egyetlener oteljes rantasara meglazul es az ors6r61 leesavarhat6. Ha eznem elegendo, lehet f ador ongot emelokar kent a p ofak k oze

dugni. A tok many felcsavar asara es oJd asara egy nemet tan-muhely j6 megoldast eszelt ki. A foor s6 kupos fur ataba (esues-feszek) vezetotusket dugnak , a tok many pofai ba pedig vezeto- per selyt f ognak be. A vezet5per sellyel felszer elt tokmanyt akk or esak ra kell tolni a tusker e, amely a tokmanyt felcsavaraskor j61vezeti (282. abr a).

Leesavaraskor ezenk f vul meg fatusk 6t is hasznalnak, melynek eros es eleg hosszu nyele van, hogy a dolgoi:6 biztonsagos tavol-sag ban allhasson a lecsavarod6 tokmanyt61 (283. a br a).



(,'ho; /Io# hU ~

A munkadarab f elfogasa. Olyan munka"darabokat. lTlelyek

feluletet nem szabad megserteni. hasitott huvellyel vedunk .

Ha taresat munkalunk meg. es az keskenyebb, mint a pofa lep·

csoje, akkor pontosan parhuzamosra esztergalt gyurut helyezunk

az eszterga!and6 ear esa moge. Ezzel megak adalyozzuk,- hogy esz·

tergalas kozben a tares a hatraesusszon.

Belso es kUlso le pcsozesfJ szorit6hiively. Tar esak " es gyuruk

sf keszter galasakor hasznal juk . A belso lepesos szor f t6huvelyt

a behuz6szar segf tsegevel huzzuk be a foors6ra esavar t kupba,

amely azt osszeszorf t ja. A k ulso lepesozesu szor f t6huvely a

meghuzasnal szejjelfeszul.

Szor it6hiively (patron). Kicsiny munkadarabok bef ogasar a es

az: ugynevezett r udmunkaknal alkalmazzuk .A harom helyen

hasf tott befogohuvelyt a behuz6szarr al kezikerek segftsegevel

behuzzuk a ku pba, f gy az. osszeszor ul es megfogja a mllnk a-

d arabot.

Hosszeszter g~laskor a kovetkezokre ·ugyeljunk: .

0) a munkadar a b ne legyen hosszan kifogva (118. abra),

b) a kes elhelyezesi szoge nagy legyen (Iasd 3.033. f ejezetet).

c) a fogasmelyseget es az elotolast ne vegyiik tulsigosan

riagyra.

d) a foor so esapagyainak ne legyen jateka.

Sikesztergahisk or ilZ ala pszant r ogzfteni kell. mer i:kiilonben nell1 kapunk .sfk feiiiletet. Az elotolas kfviilrol befele <I) es

beliilr ol kifele (II) is tortenhet. A III. eset bena fer der eesztergaltf eliilet: benyomja akest a munkadarabba, A f eliilet hornonJ

lesz. A IV. eset ben sem kapunk sf k feliiletei:. Az: old alaz:6k est az: V. abra szerint ferden kell bef ogni es beliilr ol kifele k ell

oldalazni.



B g Q J U t O c s o v C lr

c .~ at u tk O zO r 0 9 -Ws e1e Q & eszterga-

Q 9 ! } O "

Otkoz6t els6sor ban azert haszmilunk, hogy egy sorozat egyforma.tengelyjellegu mur ikadarabra egyforma hosszusagu lepcs6t esz-tergaljunk. De hasznalhato ez a mod dar a bos gyartas eseten is,mer t az el6ir t hcsszusagot igy konnyu biztositani es a hossi:

beallitasa keveseb b id 6 be keriH, mint a to bbszor i probalgatas esmeres.

Az iitkoz6re esztergalas feltetele, hogy a szerszamszan olyan ber end ezessel legyen felszerelve, amely a hossz- vagy a ker eszt-

el6tolast onmukod6en kikapesolja. Kulonben e ppen ugy, minta szokasos hosszeszter galask or, ha valamely vastagitasig eszter-galunk , a gepi el6tolast Ie kellene allitani, es az el6tolast a f ogasvegen k ezzel kellene vegezni.

Hogy iitkoz6vel a esuesok koze felfogott munkadarabnak pontosan a kivant hosszaig esztergal junk , meg kellene kovetelni, hogya munkadar a bok e p pen egyfor ma hosszusaguak es a kozpontf ur atok esuessullyesztese is egyfor ma mely legyen. Ezt altalabannem lehet betartani. Ezer t a f6orsoba k iter6 esztergaesuesot helyezunk , amelynel a munkadarab baloldali homlok f eluletenek

helyzetet nem a csues, hanem aesuesf eszek homlokfelUlete hata-rozza meg. (Ha a munkadarabotnyeregesueesal megszorf tJuk, akiter6csues benyomodik es a

munkadarab a homlokfelulete-vel f elutkozik (2 91/a abra). Haa kiter6esues homloka fogazottfeWletu (nagyolasr a durva, si-mftasr a finom fogak), ez egybena munkadarab esztergalasakor szukseges menesztest is elhlt ja.

N If I Homlok/el idet

yom o ru go .

~~-1Kiterocsucs

is

menesz tes

G iim b f elu let

jd felf ekvlst bi zt os /t a munkadar ab

hom lokf elu let er e

Az egyik vegen a tokm'anyba felfogott munkadarabot az orsoesuesfeszkebe helyezett allithato iitkoz6vel biztosan meg lehettamasztani.

Az utkoz6re esztergalasnak to bbf ele lehet6sege van. Egy peldan bemutatjuk az ilyen munka muveleti sorr end jet:

I. A kest a munk adarab homlokelehez, a kiindulo helyzetbehozzuk (erint6fogas).

2. Az iitkoz6 es az alapszan koze az esztergalando hosszal (a esap-hosszal) azonos hosszusagu mer6hasabokat r akunk , es a be-allitoesavart a mer6hasabok szerint beallitjuk.

3. A mer6hasabokat kivessziik, az esztergat bekapesol juk . Azel6tolast tehat a von6orso latja el. Ha az alapszan az allit6-esavarhoz iitkozik , az el6tolas automatikusan k ikapesol.

4. Az els6 esap leesztergalasa utan a hosszmeretet ellen6rizziik,hogy az utk oz6 beallitasa helyes-e. .

A tokmany megfelel6en megesztergalt lagy pofai a munkadarabsimitasakor alkarmas tamaszt6feluletkent szolgalhatnak .



5.4 A kes fogasra allitasa

5.41 Fogasra allltas skala szerint

Hogy esztergalassal egy bizonyos atmere5t allfts'unk elo, a kest ugy kell a 'munkadarabhoz kepest beallftani, hogy az eppen a krvantmeretr e f orgacsoljon. Ezt a milveletelemet fogasr a allf tasnak nevezziik. Ezt tobbfeleke p pen vegezhetjiik .

5.411 Bizonyos meretre eloesztergaltmunkadarab eseten

P e leJa : A munkad arab atmere5je 050,8 mm, es leesztergaland6o 50,4 mm-re. Hany osztassal kell a szupport f orgattyuk ar jatelford f tani, ha a beosztott gyurun (noniusztarcsan)egy osztas-vonal 0,05 mm keselmozdulast ad?

Me go(d cis: 0,05 mm-es fogas atmeroben 0,1 mm-t jelent.

50,8-'-50,4 =0,4;

0,4- = 4; a k ar t 4 osztassal kell tovabbforgatni.0,1

A gy ak or lat i kivitel madja: a kest a munkadar a bbal (050,8) erint-kezesbe hozzuk (erintofogas); a k est ezutan a k esszannal k ihuz-zuk elobbi allasa ba ; a f or gattyu k ar jat 4 osztassal elf ordftjuk iHa veletleniil tova bbford itottuk , akk or a f orgattyuk art egyszer f or gassuk vissza (a holt jatekot f gy kivessziik), es azutan i.metalljunk ra.

5.412· Nyers elogyartmany eseten (\7)

Egy sor ozat else5 d ara bja (nyers ele5gyartmany, pI. ontott rud

atmeroje 70,3 mm) 65,4 mm-r e esztergalan~6.S or rend :I. az elogyartmany (~yers darab) at~er o jet tolomerovel meg-

me~iik; .

2. pr6bafogasvetel k b. 5 m m hosszban, hogy a h engerlesi vagykovacsolasi kerget eltavolftsuk ; most tol6merovel ujb61 Ie-olvassuk (pI. 69,8 mm); a beosztott 'gyurut O-ra allit juk; .

3. f ogasr aallitas (34 osztasvonal); a beallf t6gyurut azonnal O-raallit juk;

4. azelso reteget leesztergaljuk;5. ellenorzes tol6merovel (66,4 mm-t kellenemutatnia). Ameny-

nyi ben a meret a vart merettel nem egyezik , a k iilonbsegeta k ovetkeze5 fogasra allitasnal tekintet be kell venni;

6. ha a 66,4 mm ,meretre el- jutottunk, 100sztasvonal-lal allit juk a k est fogasra,a beosztott gyurut azon nalO-ra allf tjuk . 60-as skalaeseten az 50. osztasvonalatkr eta jellel vagy a mutat6-val meg jelol jiik (mert60-10=50). A kovetkeze5munkadaraboknal az I. fo-gasvetelr e a kretavonas,iIIetve a mutat6 helyzeteer venyes, a 2. f ogasvetelrea gyur u a allasa;

7. ~ 2. fogasvetel;

8. ellenorzo mer es. Ezutan 296. abra. A kess"n k Czik er ekenek

a sorozat elso d arabjat a mozgasa f ogasr a allitaskor

muszak i ellene5rzesnek (MEO) kell atadni ellenorzesre. Az esztergalyos azer t minden,

tova bbi munkadar a b meretet is ellenc5rzi, mer t ha a mereta kesel kopisar61 tanuskodik , a fogasr a allftast korrigalni kell.

31,9 mm-re elonagyolt tengelyt 30 _ 0,05 mm-re k ell leeszter -galni. (A turesekr e vonatk oz61ag lasd a 6. fejezetet!)

S orre nd:

I. meres;2. erintof ogasveteI; a beosztott gyur u O-r a allf t:isa; f ogasr a

allftas 5 osztasvonallal; gyutu visszaallitasa O-ra;. 3. elso f ogas leesztergalasa;

4. annak megalla pltasa, hogy hengeres·e a f eliilet (2 mere~tol6merovel), es - ha sziikseges - a nyer eg pontos beallf -

tasa a k upossag kik iiszobolesere (42. abra);5. masik munkadarabot f ogunk fel;6. pr 6baf ogasvetel 5 mm hossz ba'n; mer es (tetelezziik fel, hogy

a munkadarab atmer oje most 31,40 mm);7. a 'kest a gyuru 14 osztasvonalaval allf t juk fogasra, a &yurut

O·r a hozzu k vissza;8 . a f ogast vegigeszter gal juk;9. mer es; azutan mint a sor ozat else5 dara b jat, ellenorzesre at·,

adjuk a muszaki ellenor nek (MEO). .Ahhoz, hogy ezt a gazdasagos sorrendet betarthassuk, sziikseges,.hogy az elonagyolt atmerok csak kevesse kiilonbozzenek egymas-·t61. Lenyegesen k iilonboze5 fogasmelysegek ugyanis kihatnak amer ettar tasr a.

5.42 Fogasra allltas a kISs korabbi allasa szerint

H a a f ogas leesztergalasa utan a munkadarabot ugy tud juk kifogni, hogy a k esel nem seriil meg, a szerszamot a kovetkezo·. munkadar a b szamar a minden elallrtas nelk iil fo-

gasra allithatjuk . Ez a kes elob bi beallitasavaltorteno esztergalas a legegyszerubb modon biz-tosit ja az azonos mer etet, de az eljaras nemmindig hasznalhat6 olyan j61 kemenyfemk eshez,mint gyor sacelk essel torte no eszter galashoz.A gyak or Jat i kivit el madj a. (297. a bra.) Miutan af ogast egyszer tol6mer ovel vagy mikr ometerr el beallftottuk , a kest ugy hagy juk. Ha a 'f ogast le-f orgacsoltuk , az elotolast kika pcsol juk es a f oors6t:leallftjuk. Ezutan a munkad arab bef ogasat annyir aoldjuk ; hogy a k esel sza badon all jon. lIyen hely-zet ben a szant, anelk iil hq gy a f ogasmelysegen.valamit allitanank , a k ezif orgattyuval indulasihelyzetebe visszaforgatjuk , A kovetkeze5 munk a-dara bot minden tovab!)i f ogasra allftas nelk iilmegeszter galhat juk. Mivel ennel az eljarasnal. beallitasi hiba bol selejt nem allhat elo, a kif ogottmunkad arab, merese a kovetkezo darab f or ga-csolasa alatt tor tenhet. Per sze ennel az el jarasnalis fog mutatkozni keskopas, amely a k er esztszank ezi f orgat6karjara mert gyenge iitesekkel egyen-If thete5 ki. Ennek az eljarasnak biztos es iitemesalkalmazasa lenyegeben az esztergalyos kezenek biztossagat61 f ugg.

I

-- -~ --- - ---,- ~

r

I;f }...,

ILlI

(/ I1/ I

[ , __.--J

L : 9 0m m

b

fi297. abra. Fog"ra allrt" a k es k ora bbi ..iU.asa szerint



5.5 Gyartastechnol6giai pelda (Egyedi gyartas)

, 298.abran 'kozolt r ajz: ala pjan cs a pszege t k ell k esz:f teni.

Gond os munka csak ter v ala pjan k esz:tilhet! A f enti felad at a kovetkez:c5 sorrend alapjan k eszf theto el:

A r ajz tanul- Muvelet- 1 A gyartas ~ A munkadarab--+ --+ ,Esztergalas --+

manyozasa ter vezes _ _ elok eszf tese 1-. -1 ellenorzese

--+IBefejezo

I munkak

1. Hosszmer etreesztergal;is eskozpontozas

Egyik vegfelulet I Felf ogas har ompofas esztergatokmanyba; I.oldalazasa sikes,ztergalas. kozpontfu ras 1

I---------ii ,Masik vegfelulet

! Atf ogas; 151 mm-re old alazas; kozpont.

oldalazasa 15,1 mm-re Ifuras

I

I---------l--2. Nagyolas I Fej nagyolasa

I Szar nagyolasa

Otk ozo beallitasa es behelyezese; felfogastokmanyba csucsk itamasztassal; nagyol;is ' I036 mm es kb. 40 mm hossz; ellenorzes

Atfogas; nagyolas 0 29 mm es 119 rnm ' I '

hosszon

\

3. Homlok felUletek simltasa;oldalazas elofrthosszra

Fej homlokf eluletenek l

l' Atszereles: felcsucs. csues. Forgat6taresa.

simitasa esztergaszf v; a fej homlokfelUletenek .ol-

t-----------; d alazasa; elletor es

Szar homlok- " Atfogas; homloklap simftasa es 150 mm

~~~~::t~~~lasa; I ' hosszra old alazasa; elletorlis; ellenorzes

,i 150 mm hosszrai old alazas

I Felcsues vi~szacserelese egesz csuesra;35 _ 01 mm atmer o simit<isa; elletores;ellen'or zes

Atf ogas (a f ejen f elhasitott huvely); esz-ter galas utk ozovel es,0 29,5 mm fo-gasra allftassal120 mm hossz ban (sarok r augyelve); simit6fogas 0 28+1,0 mm; el-letores;, ellenorzes

Kozpontfur6(3 m m )Hajlftott jobbos

nagyol6kes(A kemenyfem.lapka),

Otkozo

Elor etolt ela jo bbos old alaz6kes(A lapk a)

Kezi sor jaz6kes

iI

! Elor etolt ela! jobbos oldalaz6kes, (A lapk a);

k ezi sor jaz6kes;f elhas,itott huvely

F igye / em! A dolgoz6 vegezze el az ellenorzest minden muvelet utan!Mar a tanul6 szokja meg. hogy az ellenor zes - nemcsak egyedi gyar tas eseten - munkajanak magat61,ertetod o szer ves reosze. Ezt Sandarova es Sletkowa ket fiatal komszomolista tudatosftotta. Ezzel el is ertek, hogy az 0 uzemuk minden dolgoz:6 jamindenegyes muveletet maga ellenoriz:. A nepgazdasag uzemeinek minden szakmunkasa ontudatos es beesUletes. Ezert mar az ipar i tanul6-nak is valjek vereve. hogy'esetleges rontott munkat nem szabad elleplezni.



5.6 Funis eszter gan

5.61 A furas m6d ja es ujlt6m6dszer ei

Teli anyagba tor Uino fur askor altal<iban csigaf ur6t haszlialunk. Alk almazhat6 meg hegyesfur6 (vagy szfvfur6), koronasfur o, melylyuk-fur o (agyUfur o) s. i. t. ' '

, La p

~.[f -;-.~\

f (upos szar

A csigafur6 (s pir alfuro) es a hegyesfur 6 (szivfur6 vagi la posf ur o) keteluszer szam. Ha a f ur at tengelye koriil f orgo fomozgast es ugyan-akkor egyenes vonalu elotol6mozgast is ad unk a fur o tengelye ir anyaban, a fur 6homlokfelUietenek kettos kesele f orgacsolast vegez.

302. abra. A hegye,fur 6

(,zfvfur6) el,zegei

A fur6k elszogei megegyeznek egyeb f orgacsol6szerszamok el-szogeivel. A viszonyok legattekintheto b ben a sz[vf ur on (Iapos-fur6n) tanulmanyozhat6k (302. abra).

A csigaf ur6 k et homlok szoget (y) a fur 6 csavarmenet alak uhornya reven ka p juk. A fur6 behatolasat a hatr akoszor iilt hat-feliiletek biztosit jak . Az fgyk ialakftott hatszog (a) k oze perteke 6°

A keresztel ka par es nyom (ne-

gatfv homlokszog). A tengely-

ir anyu elotol6er o tobb mint har-

madr eszet err e k ell f ord itani.

A k er esztel hatasa megnoveli a

f ur as id ejet. Ezen azzal segfthe-

tiink , hogy:I. nagy fu r atok at elob b' k ise b b

- atmero ju f ur6val elof urunk,

2. a fur 6t keskeny k oszor utar -

csaval "kihegyezziik". Az ilyen

f ur 6 csucsa k cnnyebben hatol

be a munkadarab anyaga ba,

csak arra kell iigyelni, hogy a bekoszoriiles mind ket old alr 61

teljesen egyf or ma legyen, kiilonben a f ur at hibas lesz.

Ro'vid/f etf ke r esz f ef

\

A keresztel a hatszogek rakoszoriilese f olytan jon fetre. Helyeselezes, vagyis helyes csucsszog (5.62 fe j.) es helyes hatszogek k ialakftasa eseten a ker esztelnek a vag6elekhez, viszonyitottszoge 55°.

306. a br a. K ez-

pontos csiga(uro

Uj m6d szer ek. A fenti - mar r eg6ta altalanosan hasznaft - furasi m6d ~khozujit6ink tevekenysegebol, ket u j javf tott eljaras csatlakozik, amelyek mar gazd asagos

fur asnak tek intendok : a k ozpontos csigaf ur 6val es a Zsirov fur 6val val6 f uras.

K oz pontos csigafur6. Ez a fur 6 az altaf anosan ismert csigaf d r 6val szemben meg-rovid f ti a furas (fur 6 ut jan'ak ) hosszat, mert k ozel la pos f enek u furatot keszf t, nagyo bbvag6se besseget, f oleg azonban nagyo b b elotolast (nincsen k er esztel!), enged meg.Vasszer kezeti gyartasban a gepi foid onek 28-75%-at lehetett vele megtakar itani,es emellett a furatok k ozel sorjamentesek voltak.

A furo legihka b b veszelye~tetett r eszet sarok lekerekftes tehermentesf tf. 10-40 mmatmeroju fur ok kal ezaltal V2000 = 27, illetve 24,8 m/min vagosebesseg eseten 0,5- rmm-es el5tolast tudtak eler ni. (V2000 annyit jelent, hogy f enti vagosebesseg esetena furo egy-egy elezesre osszesen 2000 mm fur atot forgacsol.)



Zsirov f ura. A szovjet sztalindfjas V. Zsirov, a kujbiseviszer szamgepgyar fur6sa, olyanra koszoruli a fur 6t, hogy a

'k eresztel eltunik . A belekoszorult va jat r even (y = 3-5°-os)vagoelek keletkeznek . amelyek reszt vesznek a f ur as ban.

A k ett6s csucsszog els6sorbankemeny szur k eontveny es k e-r egontveny f ur asakor vezet I'e-nyeges eltartamnoveked esre,

m ivel csok k enti a furo szalagja-nak er 6s k opasat es megak ada-Iyozza a f6f ur6el sarkainak tul-sagos f elmeleged eset.E' bb61a cel b61 k oszorulnek i1yenmunk ara hasznalt fur6ra esetlegmeg har madik , 505°-os csucs-szoget is.Az' eltartamnak mcg tovab binovelesere vezet a Risk ov el-szalag (5.16 f ej.) alk almazasa.

A Zsirov f uro bevezetesevel jelent6s' tel jesftmenynovekedeserhet6 el. Ennek ok a f61eg a kereszte/ megsziintetese rcivenlecsokkent elotoloer o es melegedes.

A XVIII. ta blazat a Car l Zeiss jenai vallalattol er ed es e bbennemcsak a teljesitmenynovek ed es, hanem a tob bi technol6giaiad at is megtalalhato.

XV III. tab /azat

Zsirov furoval elert iizemi eredmenyek osszehasonlitasa

GepMunkadarab anyaga

I Csigafuro

I Pittler E 60Betetben edzhet6kr om-mangan aceI(k emenysegeHB 217 kg/mm2

;

szilard saga76 kg/mm2)

Gyor sacel csigafur 6

Fur atFord ulatszamVagose bessegElotolasGe pi ido/dbEltar tam

• (fur athossz)Eltartam (per c)Eltartam (munk a·

d arabszam)

o 12X 48 (hossz)'n =450/minIV =15,1 m/min

Ie=0,078 mm/ford 1,20 min

1

0,96 m24,00 min

120 db

I

i Pittler E 60

i Betet ben edzhetc5

!k r om.mangan ace((k emenysege

I

HB 217 kg/mm2;

szilard saga76 kg/mm2)

Gyor sacelZsir ov f ur 6o 12X 48 (hossz)n = 700/min

IV = 26,4 m/min

Ie=0,11 mm/f or d 0,67 min

13,84 m153,60 min

l80 db

Pelda: Szamf tsuk ki magunk a szazalekot!

Zsirov'f ur6 {eltar tamnovekedes •..... %hasznalataval 'gepi id6 csok k enes %elerhet6 te.ljesftmenynovek edes %

A Zsir ov f ur6 hasznalatahoz szukseges, hogy:

I. a furo, lelke (mag ja) a k ozepen legyen,2. az elezes teljesen kifogastalan leg)'en,

3. a gep rezgesmentesen dolgozzek,

4. furokeszulekk el f ur junk .

Az clezest a k ozponti szerszamelez6 muheiyben is csak , ugy

lehet hi batlanul elvegezni, ha megfelel6 kosior uk , mlk6- es ellen~

6rzo muszerek allnak r endelk ezesr e. Ha ezek a feltetelek nem

tel jesithetok , akk or ok osa b b, ha csak a szok vanyosan k oszor ult

fur6kkal dolgozunk . Ekk or is ervcnyes azonban az, hogy a fur 6-

- kat is, e ppen ugy, mint a tob bi f or g~csoloszer szamokat, csak

k oz ponti elezomuhely ben sza bad k oszoruini.

Maraz ujit6m6dszer ek kel kapcsolatban szo volt a fur6k csucsszoger61. A ket vag6el altalbezart szog acel furasara 116 _ 118°. Mas

anyagok f urasara mas csur ¥izogu fur 6k val6k.!

A munkadarab anyaga $0 _ . ... _ - _ . _ _ . _ _ ... _- . -.,-~-------~--_ .. _ ~-..~-

'Aluminium-otvozetek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 \ 130-140'

Kovacsolt sar garez (Sr 58; Sr 60) 130

Vorosr ez, tom bak , kemeny sar garez (Sr 80; Sr 90) 120-125

Acel, szur k e ontottvas, ed zett alumf niumotvozetek 116-118

K ' • '" I ! 80 90er egpaplr , marvany, pa a -

Nem reteges muanyagok , galalith, trollt 50-60

Kemenygumi .. , , . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30-40

Ezek tapasztalati ertekek. Az ilyen csucsszogu fur6k j61 hatolnak be az anyagba, elegendo az elszilardsaguk es csek ely az eroszukseg-

letuk .



A csigaf ur 6 elgeometriajara jellemzo, hogy a vag6elnek egyenes vonalunak kelUennie. Ez ellenor zend5. Ha a vag6elek egyenesek ,

a f ur 6 csucsszoge is helyes. Ehhez persze k ulonbozo spiralemelkedesi szogek is tartoznak a munk adar ab anyagminos~ge szer int (XIX•.

ta blazat). .

A 309. a br ab61 lathat6, hogy a spiralemelke~es valtoztatasaval az ek szog es a homlokszog is valtozik . EmJek ezzUnk az esztergak esek

elszogeir ol tanultakr a:kemeny anyag f orgacsolasar a nagy ekszog,

lagy anyag for gacsolasara kicsiny ekszog kell.

Ez ervenyes minden f orgacsoloszerszamr a.

A munkadar a b anyaganak megfeleloen tehat mas es mas, az iIIeto anyag tulajdonsagainak megfelelo csigafur6 kelf . Tova b ba szukseges.

hogy a s piralhorony a f orgacsot j61 elvezesse. Ezer t Jagy anyaghoz val6 f ur6 hor nyai bovek. hogy a nagy mennyisegu f or gacs eltavoz-

hassek :

Az osszes elszogeket csigaf ur6 elezokoszor un kell koszoriilni. mer t k ez bel koszor u{t fur 6n a k ovetkezo hibiik keletkezhetnek (310.

abra):

0) A csucsszog tulsagosan hegyes. A f ur6 konnyen tor ik es nem eltart6. A f urat felUlete durva.

b) A csucsszog tulsagosan tompa. A fur6 nem eltar t6. A fur at felulete durva.

c) A vag6elek hossza nem egyenlo. A hosszabb vag6el veszi f el a terheles tulnyom6 r eszlit. A f ur at bovebb lesz.

d) A vag6el elhelyezese a tengelyhez kepest nem szimmetrik us. Csak egy vag6el dolgozik , a furat pontatlan.

e) Ahatszog tulsagosan k icsi. a fur6 nem vag (nyom). '

f ) A hatszog tulsagosan nagy. a fur 6 " bekap" es az ele kitored ezik .

5.63 A csigaf Lir6k anyaga, gyartasa es elonyei

Anyaga es gyartasa. A csigafur6kat, amelyek mar 18636ta hasznalatban vannak , szerszamacelb61 (szenaeel) vagy gyorsaeel b61 keszitik.

Kemenyfemlapkas csigafur6k kulonosen k emeny anyagra (keregontveny, nagy br inellkemenysegu ontottvas, manganacel, kemeny

bronz, uveg. keramias anyagok es szigetelo anyagok ) alkalmasak . Zsirov fur6t is keszitenek kemenyfemlapkas k ivitelben.

A csigafur6 s piralhornyait marassal alakitjak ki. Hogy a fur6 sur(6d asat csok k entsek, kes-

k eny szalaggal (304. abra) gyart jak . A surl6d as tovab bi csokkentese eeljab61 hosszu f ur6k

palastjat a szar fele vek onyitva, enyhen ku posr a k eszitik. Az atmer5 csokkentese 100 mm

hosszusagra kb. 0.05 mm.

Elanye'i. a S'l.\"lUl'O"a\ (.hei.yeslUl'O"a\) s'l.embe,,~

I. Pontosabb f ur atot ad (mer ettar tas, kor henger es alak).

2. A fur6 atmer oje (a kupossag hatasat61 eltekintve) koszorules utan is azonos marad .

3. A fur ask or keletkezo forgacsot a f uro maga el is tavolftja a furatb61.



{g--3-

r ; : :1EtSE ·=+ t·3·

Y ag o fo g

~. A tur o fe je . A mu nkad ar ab magja.

A szivfura (hegyesfur a, hlposf ura 30 I., 302., 313., 314. es 315.

abra) el6nye, hogy k ovacsolassal konnyen el6allithato;

F6bb hiMi:

A hatszog a (302. abra) altalaban 5_6°. A csucsszoget (313. abra

kemeny anyagnal 1300-ra, lagy anyagnal 900-ra vesszuk . Altalaban

a 118°-os csucsszog valt be. Nagyobb f ur6k vag6elebe f orgacs-

megoszt6 hornyokat koszorulnel< (314. abra). A pontosabb

f urat es a fur at elfer dUles ("elmaszas") megakadalyozasa erdeke-

ben a szf vfur 6t vezetekkel is ke~zitik (313. abra). A 315. abra

fur6rudon betetk esk ent alkalmazott szf vfur6t abnizol.

Koz pontos f ur a (316. abra). Lapos f enekG furatok furasara val6.

A csucs adja a vezetest.

MIHylyukf ur a (agyufura, k analas f ura) (317. abra).Az agyUf ur 6t pontos es j6 felUleti simasagu furatok furasara hasz-

nal juk, k ulonosen ak k or, ha a furat nagy melysege miatt dorzs-

ar at nem tudunk majd hasznalni. Alkalmas telib61 val6 fur asr a,

el6furt furat felfurasara is. A surl6d<is csckkentesere ajanlatos

a f ur 6 atmer6jet a szar fele nehany szazad mm-rel csokkenteni.

A melylyuk f ur6 csak egy vag6ellel dolgozik; ezt gondosan kelf

elezni es lef enni. A melylyukfuras technol6ghijat lasd a\;ibb

(a 329. abranal).

K oronas vagy iireges f ura (318. a bra).

A k oronas f ur6t nagy atmer 6 jGfuratok f urasar a hasznaljuk , ha

azt akar juk. hogy az anyag bels6 magja megmarad jon. A k oronas

fur6 fejenek fogait manissal alakftjuk ki.



Csigaflir 6val vegzend o f uniskor a kovetkezokr e kell ligyelni:

I. A munkadar a bot alakjanak (henger es. k upos) megfelelc modon, gondosan fogjuk be.

2. A furo elmaszasanak megak ad alyozasara jo k ozpontosfdsrol k ell gondoskodni. (Kozpontos csigafuro escten ez. felesleges.)

3. A munk ad ar ab anyaganak megf elelc5 furot valasszunk (5.62 fej.).

4. Elienor izzGk a furo atmer c5jet es az elkCiszor liles minoseget. A tompa vagy rosszul koszorlilt furo erc5sebben surlodik , az igeny-

b~vetel nagyobb, fgy konnyebben tor ik .

5. A furot biztosan kell befogni.6. Minden furo valamivel nagyobb Iyukat fur,. mint a nevleges atr 'neroje.

Vegezzlink elc5bb probafurast. Ezenk f vlil sorozatmunka eseten az I., 3., 10. stb. munk ad arabot adjuk at ellenc5rzesre a MEO-nak .

Ha a csigaf uroc f uroblokk al (csigafurotart6) az eszter gakes helyer e

f ogjuk, kihasznalhat juk a ge pi .elc5tolas lehetoseget. A f ur 6nak

, ter meszetesen pontosan az eszter ga fc5o~so teng.elyvonalaban323. _ br a. Hi ba a csigaf "r " kell befogva lennie.

bef og_sana!

K ozpontositas. A f uras eic5tt a furand6 f elliletet sikr a k ell

eszter galni es koz· pontfurattal k ell ellatn!. A f ur6 elmaszasa

rendszer int. tok eletlen k ozpontosf tasbol ered . A k ozpont be-

eszter galasara kozpcntosito kes .szolgal. Egyszer u bb munka·

dar aboknal megfelel az oldalaz6kes is. Ha hosszu, pontos fur at

kell, kisebb atmer c5 j(Cfur 6val-elc5furunk, ezutan kestart6ba be-

fogott fur6kessel a fur atot f elbc5vftjlika k ivant meretr e. Az elc5-

fur t f ur at vezeti a fur 6t. Sorozatgyartasban gyak or lott szakmun-

k asok koz pontositas nelk lil is tudnak fur ni.

A csigaf iir6 befogasa. A csigafur6t rend szer int ku pos szar amil

fogva a szegnyer eg-hlively be d ugjuk. Ha a kupok nem illenek

egyma~oa, ugy a bef ogast kupcsokkento hlivellyel eszkozoljlik .

Mind a fur 6, mind a szegnyer eg-hlively kupjanak egeszen tiszta-

nak k ell lennie, kUlonben a f ur6 szara furas kozben elf ordul es

osszemarja a belso ku pot. A nagy fur6k at eszter gaszivvel bizto-

sithatjuk elford ulas ellen. Kis f ur6kat f ur6fe j be f ogunl< es an'lak

kupos szarat helyezzlik a szegnyer eg-hlively k upjaba.

Nehany u ja bbf a jta esztergan fur6nyerget talalunk , amelyen gepi

·fur oelotolashajtas van. Hajtasa vagy a von6orsor ol fur6-elotolas-

ha jtassal, vagy klilon motor ral tortenik, igy egyid6ben lehet

fur ni es hossz- vagy sikesztergalast vegezni.

Flir as hianyos kozpontositas eseten. A f uro elmaszasa a

k ovetk ezc5k eppen akad aly?zhat6 meg: a k estar to ba Japos vasat·

fogunk be es ezzel megtamaszt juk a fur6t; igy megakad alyozzuk ,

hogy a fur6 a f uras ele jen k imen jen a kozpont b61.

f u r o t engelye

·es zte r ga (o·or so

tenge / ye



~

~

Furaskor iigy.lnl kell:

a hefyes v6g6sebessEgre ,

a helyes e16 to16sra,

a helyes hUtesr e.

Mecmunk aland 6 ¥ag6sebesseg,

el<Stolas m";/f ord

"(f~r 6at.merc5' min) HGtes

anyat mimin.1-5 r 5-12' I 12-22 I 22-30

I I 12':- 14 I , 0,03-'0,04 , I II Sz 0,06-0,1 0,13-0,18 0,2 -O, s .Acel ............. . I

50..kg/mm2-ig, ...6,18--:0,3

Fur 6olajemulzi6

Gy ,20- 35 0,05-0,1 ;, ' 0 ,1 -0,18 0,3 -0,45

Sz 9~ 10 0,03-0,04 0,06-0,1 0,13-0,18 0,2 -0,25Acel :. . . . . . . . . ~...

Furoola jemulzio50~70k g/min2

Gy 20':- 30 0,05-0,1 0;1 -6,18 0,18-0,3 6,3 -0,45

Sz 6- 10 0,05 0,08-0,15 0,16-0,2' 0,3 -0,4SzUr keontveny

12~1~ kg/mm2,

Szarazon,

Gy 20- 40 '0,07....,.0,1 _ 0,15_ 0,25 0,3'5-0,6 O ,! -1,3

SZU'r keontvenySz '4- 1 0;02'-0,03 0,05-0,1 0,1 -0,12 0,12-0,2

18-30 kg/!T'm2•

Szarazon

Gy 12- 20 0,05--'0,1 0,1 -0,15 0,2 -0,25 O,3-0k

,

S i : 8- 12 0,03-0,05 0,06-0,1 0,13-0,18 0,2, -0,3Temper ontver iy, .

,

Fur oolajeni u Izi6

Acelontveny ..... i v. szar azon'Gy 18-' 25 0,05-0,1 0,1 -0,18

I 0,18-0,3' '0,3 -0,45

Sz 50~ 80 0,04-0,07 0,1 -0;15' 0,15-0,25 0,25-0,4

Vor osotvozet ... , I Fur o~lajemulzio

Gy 100-150 0,06-0,1 0,1 -Q,18, ,0,2 -0,3 0,34-0,4v. szar azon

ISz 40-100 0,1 0;18 0,.25 0,3 -0,4

K onnyuf em •••.. Furoolajemulzi6

Gy' 50.,...200 0,15 0,25 0,35 < r . 4 -0,6

"",iIY

Dly u ka C S Q s s a g ,

Hibaforrasok furaskor

0) Tulsagosan nagy vagose besseg, tulsagosan nagy 'el6tolas , es

rossz hutes a fur o elegeset idezi el6, vagy tor eshez vezet.b) Ha a forgacs b~szorul a fur o hornyaiba, er6s~n sur lod ik a

fur~t oldalan,e~ ez a furo tor eset okozza. A tores megakada~

Iyozasara a furot tobbszor ki kell h~zni 'a furatb61 es a f orgiicsot

el kell tavoHtani.

c) Kemenyebb retegek vagy Iyukaesok az anyagban a fl1rot

elvezetik vagy eltorik.,

A furas gepi f6idejenek kiszamitasara a konyv vegen

(28.14 f ej.) talalunk peldak at !

Furas nielylyukfur eval (agyufuroval). Itt al.i bbiak r a k ell

iigyelni:

0) ha'teli anyagba f urunk Iyukat agyufuroval, ak k or , a f ur atot

r ovid d ,ar abon a melylyukfur6 atmer 6jenek megfelel6en el6

k ell eszte rgalni; ,ez az eszter galt furat vezeti a fur6t;

b) a vagoel pontosan kozepen legyen;

c) f igyelembeveve azt •.hogy esak egy el dolgozik, k ezzel kicsiny

el6tolast,adunk (a yagesebessegis legyen kisebb, mint a esiga-

fur enal) ;

d ) j o k en~sr 91 ,es hUtesr 61 keH gondosk odni; a forgaes eltavoH-

tasat a fur 6 gyakor i kihuzasaval eszkozol jiik .



5.7 Furatok esztergalasa

5.71 Lyukkesek

A Iyukkeseket el6furt vagy ontott furatok eszterg,i1asara hasznaljuk. Elszogei ugyanazok, mint a kGIs6 (palast) esztergal:unal hasznalt

nagyol6- ~s simft6keseke. A Iyukkesek kor- vagy negyszogkeresztmetszetuek. A vegig korkeresztmetszetu kesek el6nyosebbek, mint

a negyszogletes szaru, vegen hengeresre kovacsolt kesek, mert a korkeresztmetszetu kesek a furathossznak legmegfelel6bb kinyulassal

foghat6k be, fgy a rug6zas a legminimalisabb. A korkeresztmetszetu kesek befogasahoz prizmas alatetet kell hasznalni.



5.8 Dorzsoles

5.81 Dorzsar fajtak (MNOSZ 4401)

·Dor zsarat akk or haszmilunk, ha mer etpontos es j6 feliileti simasagu fur atokat kell eloallfttni. A dorzsoles simf tom(ivelet (\7 'V amegmunk alas nyomai mar nem er zekelhetok ), es a f ur atok eloir t i1leszk edese tova bbi utanmunk alas ( pI. k oszoriiles) nelkiil megvalosft-hato vele. Dorzsar ral lehet henger es es megfelelo (k u pos) dorzsar ral k upos Iyukat is d orzsolni.

Dorzsar f ajtal<:

0) nem allfthato es allfthato kezi d orzsar ak b) nem 'allfthat6 es allftnato ge pi d orzsar ak c) ku pos k ezi es gepi dorzsar ak

A nem allithato d qr zsar atmero je hasznalat kozben csokken (k opik), ezertid ovel nevleges mer etenel kise b b fur atot ad . Keszre dor zsolesre ennelf ogvaajanlatos illithato d orzsarat hasznalni.

- e = - a : J ~L - = .P = - '8 - Nem aIHthat6 kezi dorzsai'". I ele es 0 bev'ezeto kup ja viuony-lag hosszu. Az elnek a bevezeto k up es szar k ozotti r esze enyhenvekonyodik , Igy a kezi dor zsar mer ete csak a bevezeto kup vegenellenorizheto ..

H os znd / o to : for gatovassal jobbra f or gatva es csekely nyomassalha jtjuk a f ur aton keresztiil. Balra sohasem szabad hajtani, mer t afogak kitor nek .

a ,-- j - k ~ H egeszt es he / ye

~(~#4d 1 - - - - - - - [ - -,IS W i

~ L --J fe / t u zh e tO d 6 rzsar

~ ~ § - s _ .--·3 Nem aIHthat6 gepi dorzsar. Hasznalhato :.esztergan, revolver-

esztergan es furogepen. A k ezi d orzsar r al osszehaso plftva azI ele es az 0 bevezeto ku p ja joval r ovid e b b. A bevezeto ku p vagylegombolyftett vagy lefer dftett (15-45°). Az 0 bevezeto k u p ad orzsolendo <:,anyagnak megf eleloen k iilon bozo hosszusagu. Acel-hoz, tem per ontvenyhez es br onzhoz rovid, ontottvashoz vala-mivel hossza bb.A szar f ele enyhen vekonyodo k vezetor esz es az 0 bevezeto k upk ozott a ge pi dorzsaron b hengeres resz van, mert a rovid be-vezeto k up a fur at teljes simltasar a nem elegseges. A gepi d orzs-ar ak mer etet ezer t csak a hengeres reszen szabad ellenorizni. Nagy furatok d orzsolesere feltuzheto d or zsarat hasznalunk .

~N

@? A d or zsar ellenor zese. Az

atmer ot sza bvanyos ellen~

or zo gy(iruvel ellenor izziik.Ajanlatos az utanaallf tottdorzsarral elobb probafur a-tot dor zsolni.

A dor zsar mint forgacsol6 szerszam. A forgacslevalasztasta d or zsar bevezeto kupja vegzi. A hengeres resz csak simft.Hogy dorzsoleskor rezgesi nyomok ne tamadjanak , a d or zsarak egyenlotlen f ogoszt<issal kesziilnek. A .dorzsar vagoelei rend sze-rint egyenesek, de lehetnek ferdek is (csavarhor nyu dorzsar).Az lIyen d orzsar r al olyan f ur atokat is dorzsolhetiink, amelyek-

ben horony van. Az elek emelk edese a forgatas·iranyaval ellen-tetes, nehogy a d orzsar belekapjon a munkadarabba.

. g ; z ; a(savar /h arn yu ddrz sar

Amthat6 kezi dorzsar . Ha hasznalat koz ben atmeroje csok-ken, ismet pontos meretre allfthato. Kiilonbozo allf toszerkezet-tel kesziilnek: az a brazolt allfthato dorzsar ku pos csavar meg-huzasaval allithato. Ezaltal f ogai k isse szetnyilnak .

.-sE J 5 J E - 8 -.~8-

AIHthat6 gepi dorzsar. Ket fa jtaja van: atmen6furathoz esf enekf urathoz val6 gepi d orzsar. Az allithatosag celja csupan ak opas utanaallitasa es nem valamely k ise bb vagy nagyo bb d or zso-lende f ur at mer etehez allitasa.Az utanaallitas ak k or sziikseges, ha a d or zsar mar k opott es nemdorzsol pontos f ur atot. A 345. a br an lathat6 dor zsar utanaallitasaa b anya old asaval es az 0 anya meghuzasaval tortenik; igy ak esek a lejtos hor nyokban eltol6dnak es az atmer o megno.Allitas utan a d or zsarat u jr a henger esr e kell k oszor iilni, ma jd elezziik es lefen jiik .

i0 M - : B Femik(vM iho zi : i + -_.=t

. Kupos dorzsar. Kezies ge pi dorzsar k ent hasznalatos. K uposfurat ( pI. Morse-k up) feld or zsolesere rend szer int 3 d orzsar athaszmilunk. Az eszter gan lyuk kessel eszter galt k u pos f uratota kesz: d or zsar r al szok tak utanadorzsolni.

Nog ljO IO

dd rzsar {1!'i,:tt'Eg··:++ E ilii~

[iod oiz sa r

~ ~ ~ ~ ~ ~ , _ : - : - . - -- - g = r . ~ - ~ . t.~Simf to d dr zsor

F. : D ' - - - = - § - fu 9 · - - = = + · ~

Csukl6s dorzsar huvely. Feltetleniil szUkseges, hogy a munk a-dar ab es a d orzsar egytengelyu legyen. Ha az egytengelyuseg

nem all f enn, a dor zsar nagyo b b furatot dorzsol. Csuk los hiively-Iyel el lehet er ni azt, hogy a dorzsar magatol beall a munkadara bfurattengelye be es f gy pontos meretet corzs,o!. '

.- _ _ -3-



Fig yelem: a d on:sar pontos meretU es elesre k oszoriilt legyen. A dor zsolt f urat atmer5je nemcsak a dorzsar atmer 5 jet51 f iigg. A f ur atatmer 5jet bef olyasol ja a dor zsolend 5 anyag, a dorzsar bef ogasa, a gep merevsege (rezgesmentessege) es a hutofolyadek. Ugyanaz ador zsar pI. r i.d eg ontottvas ban mas atmer 5 ju Iyukat dor zsol, mint szivos acel ban. .

K ezi d orzsoles

I. A d or zsolend5 furatot

0,2-0,4 mm-~el kise b br e

f~r juk , mint a kesz f urat

merete.

2. A hajtovas ne legyen ne-hez, mert akkor a dor -

zsoles nem er zekelhet5.

3. A dor zsar a d or zsoles

bekezd esenel ne .alljon

fer d en a f urathoz, k iilon-

ben a f urat kitor ed ezik .

;\

H o jM ; .s

D br zs o /e si r ahogyas

[~o ,lmm

352. abra. Dorzsolesi rahagyas

Gepi d orzsoles csucseszter gan es r evolveresztergan

A f ur atot dorzsolesi rahagyassal fur juk (kb. 0,\ mm). Csigafurot

d orzsolend5 f ur atok ra csak 20 mm-ig hasznalunk . Nagyobb

f ur atoknal a furatot f elesztergaljuk vagy'csigasiillyeszt5vel fur juk . f el dorzsoles el5tt.

H e ly t e / en

~

H e / ye s ~ t1 J. m k ada ra b e ' s d o 'rz.~ dr . . nem egy t enge l yu ek·

~, QJg . 1 m I~

C suk/ashu V e f lj

.A ju r a t e le je fe 1t agu ; ( a z a b ra n t a r z / tva J ~

A munkadar abnak 'a dorzsal-r al pontosan kell szaladnia, ellenkez5

eset ben a furat elol nagyo b b lesz. Kicsiny elterest csuklos d or zsar -

hiively kozbeiktatas~val k i tudunk kiiszo bolni.

.Gyakorlati peld a (csucseszteqiar a)

J. EI5f ur as csigafur oval.

2. Feleszter galas Iyukkessel (dorzso!esi n\hagyiissal),

3. Keszr e dor zsoles (csukloshiivef yu dor zsiir r al).

A dorzsarat nem sza bad balr a ha jtani. Az esetben ugyanis aforgiesa vagoelek es a fur at fala koze szor ul, a f ur at csunya lesz es afogak k itorhetnek .

A dor zsar befogasa. I. A meneszt5 negyszoggel ellatott gepid orzsarat a nyer egszeggel tamaszt juk meg. A hajtovas a k es-szanr a tamaszkod ik. Ez a befogiisi mod bizonytalan es ezert nema janlatos. Az el5tolast a szegnyer eg hiivellyel ad juk. II. A k u pos-vegu dor zsar szarat a szegnyereg hiively be d ug juk . EI5tolas mintI.-ne!.

Helyes vag6se besseg, helyes el6tolas, helyes hlites

XXI. tdblcf zat

Vag6sebessegm{ perc

dorzsar anyaga

szenace l 'gYOrSaCel

i

ElotoLis I HGte smm{ford I(L a XX. tab!. is)

IAcel, acelontveny I 2- 5 3-':" 6 0,3 -I Fur oolaj"

Iemulzi6val

SzUr k eontveny 2- 5 3- 6 0,5 -3 Szarazon

Vor osotvozet, s. rez 8-12 10-15 0,5 -4 Szarazon

Aluminium (k emeny) 12-25 30 0,15-1 Szap panosszesszel

~~

~J

Gyakorlati pelda (r evolveresztergara)I. El5f ur as a k eszmeretnel 2 mm~r el k ise b b csigaf uroval.

2. Utanaf u r as csigasiillyesztovel.3. Nagyol6 dor zsoles (csukl6shUvelyu dorzsarr al).4. Simito dor zsoles (csukl6shUvelyu d or ~sarr al).



6 Ulesztesek

6.1 A csereszabatos gyartas, az iIIesztes alapelvei

6.11A csereszabatos gyartas

A gepek ( pI. ge p jar mumotor ok) eloallf tasakor az egyes alkatr eszek et nagy sor ozat ban gyart juk . Szereleskor a dar abok utanmunk,lIasnelk til kell hogy iIIeszkedjenek. Ezt a gyartasi modszert nevezztik cseresza batos gyar tasnak . Javitasnal is a tartalekalkatreszeknek utanmunkalas nelkUl k ell i1leszkedniok. A csereszabatos gyartas a sorozatgyartas es tomeggyar tas alapja.

,Meret es tur es. Ha cser elheto alkatreszeket akarunk kesziteni, azokat pontosan kell megmunkalni. Nagymennyisegu alkatreszt leg-nagyobb pontossaggal azonos mer etr e elkesziteni nehez es r o ppant koltseges. A cserelhetoseg szempont jabol elegendo az, ha a munka-~ara bok mer etei bizonyos meghatar ozott, ter meszetesen szuk hatar ok kozt maradnak . A pontos merettol vale megengedett meret-elter est a muhelyra jzon sza bvanyos modon jeloljtik . A 358. abran bair t meret:

o 30 ~ g , g ~az iIIesztesi meret es azt jelenti, hogy a csa p men~le nem lehet nagyo b b, mint 030,06 mm es nem lehet kisebb

mint 029,96 mm. A +0,Q6 es -0,04 mereteket elteresnek nevezztik. A f enti mer etet (030 ~ g :g ~ ) a konnye bb ertheto-

.seg k ed veer ta brazoljuk is. (358. es 359. a br ak )

A lures jelk epesabrazolds a

Az ilIesztessel kapcsolatban az ala bbi mereteket os f ogalmakat k ell meg megismerntink:

Nevleges meret ( N) a munkadarabnak a r ajzon megadott merete.' Erre a meretre vonatkoznak az elteresek . (R a jzpeld~nkban

'N = 30 mm.)

lIIesztesi mer et a .r a jzon st b. az illesztesi r ov/ djel/el (6.23 fej.) vagy az e l teresekkeJ- megtoldctt nevleges meret. (R ajzpeldankban

030 + 0,06)~0,04 •

Tenyleges mer et (TM) a megmunkalt (peld aul esztergalt) kesz munkadarab merete, amintezt tolomerovel vagy mikrometerrel

megmer het jtik .

Hatar meretek a r a jzon megad ott ket mer et (r ajzpeldankban 30.06 es 29.96). A tenyleges meretnek ezek kozott k ell lennie.

Felso hatarmeret (FH) a ket hat;irmer et kaztil a nagyobbik. (R a jz peldankban 30.06.)

Also hatarmeret (AH) a ket hatar meret k oztil a k isebbik. (R ajzpeldankban 29.96.)

Elteres f elso er teke (FE) a f elsa hatar mer et es a nevleges meret ktilonbsege (F E =F H - N ). (Ra jzpeldankban +0.06.)

_ EltereS' also erteke (AE) az also hatar meret es a neviliges mer et ktilonbsege (A E = AH- N) . (Rajz peldankban -0.04.)

Tur es (T) a f elso hatarmer at es az also hatarmeret k ozti ktilon bseg. (T =FH-AH.) Tur es, amint neve is mutatja. a nevleges merettel

szemben megtart mer etelteres, melyet a gyartas lehetosege megkovetel es gazdasagossaga megszab. (R a jz peldankban tehat 30,06 es29,96 mm kozti k tilonbseg. vagyis 0, I mm, mer t 30.06-29.96 =0, I.)

Alapvonal a tureseknek d iagr ambantor teno szemleletes elvi abr azolasanal az a vonal, amelyhez az elter ~seket vonatkoztatjuk.

Az i1yen a br azolas ban az ala pvonal a nevleges mer etet hatarol ja, annak elterese tehat 0 (nulla).Tur esmezo a tur eseknek diagr am ban torteno szemleletes, elvi abr azolasanal az a koz (vagy mezo). amely a f elso hatar meretet esaz also hatarmer etet a br azolo vonal kozatt f ek szik . A turesmezo jol szemlelteti a t(ires nagysagat es helyzetet az alapvonalhoz kepest.

Meres fenti vonatkozasban annyit jelent, mint szamszer (ifeg megallapftani a tenyleges meret nagysagat (peldaul tolomerovel vagy,mikrometerrel).

EI/enor zes (peld aur MEO ellenorzes) f enti vonatkozasban annak megallapitasa. hogy a tenyleges meret a felso hatarmer et es az alsohatarmer etkozott van-e ( peldau'l idomszer ek segftsegevel).

A turesmezonek nem k ellokvetlentil az ala pvonal k6t oldalan (resz ben felette, resz ben alatta) fekUdnie, hanem a munkadarab felhasz-nalasanak megf eleloen esetleg tel jesen az alapvonal alatt vagy tel jesen felette is elhelyezk ed het!

Muhelyr ajzokban az elteres f elso ertek et mindig a mer etvonal fole, az elter es also erteket a meretvonal ala kell ir ni.Az attek intes vegett itt k ozolt (XXII.) ta blazat a 360-367. abrak tureseinek N, FE, AE. FH, AH es T mer eteinek szamszeru ertekeit'adja meg.

w " " z • . • .•,

z~.

' "-i ~00)



r ni l l ] c:l .. .. ... .....•.

" ;J i ~ ~ ~'" '

Az iIIesztes, A szerelesi k f vanalmak nak megfele- A 360-:-367. abra peldak turesi er tekei XX / l. t dblOzat loen az e gymassalilleszk ed o alkatr eszek nek szor o- -------~-----c __ --c_ _ --c_ _--~---- _ _. . _

san, keves be szol'osan vagy lazan kell illcszked niok. Abr . szam. !IJlesztesi mere,[ N I FE I A E I FH I A H 1 T

Ha peldaul csapot illesztenek egy f urat ba, annak I ' I ' Ivagy mozogni k ell tud ni a fur atban vagy ab ban tob- 360.' es 361. ... 30 _ Q,2 t 30 o ! 0,2 30 29,8 I O,~

be-keves be szor osan kell iilnie. 1 I I IHa az elso eset(k f~lad '~atlos, azaz

l, hogy a csa p a f ur at· 362. es 363. ' 30- 0.2 ~ ~,2 ~,4 ' , - ; - - , 8 -29,6/-0,2

ban mozog jon pe au tenge ycsa p a csa pagyban), . . . . - 0,4

akk or a furat es csap kozott ugynevezett jcitek na k --------1------1'·--- ---1--· -1---[--- --'-( j) kell lennie (368. a br a). 364. es 365. " ! ' I 35 + 0,2 35. 0,2 I 0 35,2 I 35 0,2Jatek (1) tehat a Iyuk es a csa p atmer o je k ozti . _

k iilon bseg abban az eset ben. amik or a Iyuk atme- 1 '------1 --1--r o jenagyob b, mint a csa p atmer oje. A tGres tek in- 366. es 367. .... 3'5t g :~ 35 0,4 0,1 35,4 I 35,1 I 0,3tet beveeelevel ad ott esetben a megengedheto k ii- ,

lon bsegnek a legnagyob b jatek es a legkise bb ja-

tek koze k ell esnie Ezek szerint:

legkisebb jatek (KJ) a Iyuk als6 es a csap f elso hatarmeretenek kUlonbsege. (K J =AHI- FH ,.)legnagyobb jatek (NJ) a Iyuk felso es a csa p als6 hatarmer etenek k iilon bsege. (N] =FH•.. AH,.)Ha a masod ik e5et k f vanatos, v~gyis, .hogy a csa p tobbe-k evesbe szor osan iil jon a Iyukban, akkor a fur at es a csa ptu l fed esne k (F ) kell lennie (369. a bra).

~

~-. I-o .

Fed es (f)tehat a Iyuk es a csap atmeroje k ozti k iilonbseg a bban az esetben, amik or az illesztend o r eszek osszeszere!ese elott a csa p

atmero je nagyob b, mint a Iyuk atmeroje. A tures tekintet bevetelevel a megengedheto kiilonbsegnek a !egnagyob b es a legkiseb bf edes k oze k ell esnie. Ezek szer int:

Legk ise bb fedes (KF) a Iyuk felso es a csa p. als6 hatarmeretenek k iilon bsege (KF =FHz- AHc).

Legnagyobb f ed es ( NF) a Iyu~ als6 es a csap f eiso hatar mer etenek kiilon bsege (NF = AHz-FHc).lIIesztes tehat a gy~jtof ogalma mindazon tenyezoknek, amelyek egymasba iIIesztett alkatreszeket jellemeznek .

lIIeszked es alatt az osszeillesztend o d ara bok k ozotti meretviszonyokat ert jiik , masszoval: meghatarozott f edessel vagy jatek k al k esziilt

esbizonyos celt szolgal6 i1lesztest illeszked esnek nevezziik. Az illeszk ed es merteke a jatek es a f edes. Megkiilon boztetiink laza iIIesz-ked est, atmeneti iIIeszkedest es szilar d illeszkedest (370. es 371. abr a). Ezek szer int: , .

Laza iIIeszkedes: az illeszkedo d ara bok osszeszerelve mind enkor jatek k a! illeszked nek , amely jatek a ket iIIesztett munkadar a b

egymashoz val6 elmozd ulasat vagy iizemben sziikseges mozgasat biztosftja (370. es 371. abr a).

Atmeneti iIIeszk ed es: az illesztendo r eszek k ozott osszeszer elesiik elott a tenyleges.mereteknek a turesi mezoben elfoglalt helyzete

szer int lehet jatek vagy f edes. Ezt az illeszked est el nem mozdul6 alk atreszek iIIesztesere hasznal juk (kotogepelemek alk almazasaval)

aldhat6 eroatviteli k otesek letesftesere (370. es 371. a bra).

Szilar d iIIeszked es: az i1lesztendo darabok osszeszereles elott mindenk or fed~ssel illeszkednek .Ez az illeszkedes alk almas kotogep.

elemek nelk iili er oatvitel celjara. Nem oldhat6 kotest ad . (370. es 371. abra.)

Ala plyu x Alapcsap ,

Ala plyuk es alapcsap. A nemzetkozi rendszer ben az illesztesek, illetve iIIeszkedesek ket illesztesi csoportba vagy iIIesztcsi rendszerbeoszth.at6k .. Hogy ugyanis csapot furattal csereszabatosan illessziink, k6tfele lehetoseget tetelezhetiink fel:

a) az alaplyuk csoportncil (370. 'es 372. abra) akar laza, akar atmeneti. akar szilard i1leszkedest kfvanunk, a furatatmerot azonos mereten

tartjuk, a csap mer etet pedig aszer int, hogy laza, atmeneti vagy szilard illeszkedest kfvanunk, a sziik seges jateknak vagy fedesne!< meg-

f eleloen mas-mas mer etre keszftjUk ; . .

b) az alapcsap csoportnd l (371. es 372. abr a) akar laza, akar atmeneti, akar szilard illeszkedest kfvanunk , a: csa patmer ot azonosr a keszft-

jiik , a furat atmerojet viszont aszerint, hogy laza, atmeneti vagy szilard illeszkedest k fvanunk , a sziikseges jateknak vagy f edesnek

megfeleloen mas-mas mereture keszft jiik. .

Figyelem be veve azt, hogy valamely csapot bizonyos .meretre pontosan eloallftani (peld iiul koszorUlessel) konnyebb, mint a furatot.

azert a gyartmanyok tulnyom6 reszenel az alaplyuk rendszer ter jedt el. Igy szerszamgepek , mozdonyok es er ogepek gyartasanal az

alaplyuk rendszert hasznaljak . Az alapcsap rendszer a kozlomuveknel, textilgepeknel es .mezogazdasagi gepgyartasban hasznalatos.

altalaban att, aha! huzott koracelb61 gyartanak .

lJ 1' ••••.' l ' : " " ' r . "'!) ;:""'"""'r,:~~"Y '!l' ~ -:- - •.•.••~ T"'" \ •••.....•• ...,

'1 ti~.~~~:~2: t , , ; l : : : _ ~ i I' ~. i ' l l . : (.~ ,r ~J' .l~.< A <

~ ~ · - · - ~ t = c r = : · J = ~jIIf r ;



A csereszabatos gy;ir "tas biztositasar a egyseges alapokat kellett tetemte.ni a turesek nagysagara es illesztesere vonatkoz6lag. Ezer t alkot-

tak meg a k Ulonbozo illesztesi rendszerek et. Ezek a r endszerek azon ban nemzetk ozi viszonylatban nem biztositottak a csenHhetoseget;

hogy ez is biztositva legyen, megteremtettek az ISA illesztesi rendszert. Az ISAaz "International Feder ation cf the National Standardiz-

ing Associations" (magyarul; Nemzeti sza bvanyosito szer vezetek nemzetkozi szovetsege) roviditese.

Az ISA illesztesi tablazatok nemcsak az illesztesre szant meretek tur eseit k ozlik 1,5-500 mm nevleges meretig, hanem gyartasi ture-

sek et is kozolnek olyan munk ad ara bok szamara,.amelyeket nem szantak illesztesre, hanem ellendara b nelkUI hasznalatosak; peldaul

k ozlik mar t felUletek, henger elt anyagok es huzott anyagok gyanasi tureseit is.

Kis turesu alkatreszek eloallitasa igen kenyes, sok idot igenylo, tehat k oltseges munka. Csak ak k or alk almazzunk szuk tur eseket, ha

az feltetlenul fontos. Peldaul mezogazd asagi gepek gyartasanal nagy tur est, szer szamge pek gyar tasanal k is tur est alkalmazunk .

A-tur es nagysaga (XXIII. tabl.). A kUlonbozo pontossagi kovetelmenyeknek megfeleloen minden nevleges merethez az ISA 18 tur esi

f okozat ot ad meg. Ezek et a turesi fokozatokat minosegeknek nevezzUk. Az I-es fokozat tur ese a legkisebb, a 18-as f okozate a leg-

nagyobb.

Tur es

minosege 1 2 3 4

. 1 1 I . .6 _ ' _ 7 _ 1 _ 8 _ ~~ 11 12 ~ _ ~ _ 15 16 17

10i 16i i 25i 40i I 64i 100i 160i 250i I 400i 640i 1000i 1600i!: \

Tures nagy-

saga

Ha kivalasztunk a 18 kozUI e gy minoseget, akk or '"a munk adar a bok nevleges mereteinek megfeleloen erre az egyetlen minosegr e tures-

sorozat, ugynevezett tures-alapsorozat ad6dik. Ilyen tures-ala psorozat tehatl8 van a 18 minosegnek megfeleloen; egy-egy alapsor ozat

jele az IT (ISA tolerancia r oviditese) betujel b61 es a megfelelo minoseg szamjeJebol van osszeteve. Igypeldaul a 6: minoseg tares alap-

sorozata IT 6 (ISA tures-alapsor ozat 6· roviditese). A tlir es-ala psorozat er t~k ei az atmeronoveked essel aninyosan novekedoen vannak

megallapitva es az egyes·ertek ek et az ugynevezett tur esegyseg ( jele i) segitsegevel az MNOSZ' 1852 sza bvanyban lefekj;etett m6don3

szamitjak ki. (Az ISA tures egysege i=0,45 ( D + 0,001 D , amely nemzetkozlleg elfogadott kepletben D a munkadarab atmer oje

mm-ben es a tur es egys.ege (I) 'mik r on ban, azaz ezr edmillimeter ben ertendo.) A turesek kiszamitasaval nem k ell bfbelodni, ezek aXXiV. es XXV. illesztesi tablazatok . ban megtalalhatOk . Lathatjuk ott, hogy minel nagyobb a nevleges meret, annal nagyobb (azonos

turesminoseg eseten) a tur es nagysaga. Peld aul H6 minoseg eseten (IT6) a tures nagysaga 3"'--6 mm nevleges meretu d<!r a bok ra a tures-

alapsorozat megfeielo erteke8 ft (0,008 mm), 120-180 mm nevleges meretu munkadarabokra mar 25ft (0,025 mm) stb.

A t ur 'esmezo nagysagat egy-egy nevleges mer e.thatar on belUl a minosegif okozat szamaval egyertelmuen adjuk meg. A tur esmezo 1-7-ig

ter jedo fok ozatait idomszer eknel szUkseges tur esekr e, a. 5-II-ig terjedo fok ozatait illesztesek re, a 12-18-ig terjedo fok ozatait dur va

taresek r e, peldaul huzott vagy h~ngerelt aruk tureseire hasznaljuk.

A tures helyzete az alapvonalhoz kepest (373. es 374: a bra). Egy lur at vagy csap mereteit nem elegendo a tlir esmezo nagysagaval

jellemezni, hanem azt is meg k ell ad ni, hogy a turesmezo' a nevleges merethez ke pest hol helyezked ik el. Mas sz6val az elteres also

er tek et es az elter es felso er teket (A E es FE ) is meg k ell ad ni. A turesmezo elhelyezk ed eset (a nevleges merethez kepest) betukkel

jeloljUk . Furatmll nagy betuvel (A-,-Z) , Csapm\l k is betuvel (a-i).

Nevleges mer et (a/apvanal)

R 5 T U V

x

(]

I!:lII

374. abra. Egy csap-turesminoseghez tartoza turesmezok helyzete(k ulso mer etek)

F antas! A tiires hely zetet " es nagys6gcit (minoseg) szabvcin ya s je / zesse/ , meg pe di g h el y ze tet betii jel tel ,· na g yscigci t s zc im jelt el a dju k m eg.

Feld ciu l: egy G7-es jelzesu 025 f ur at turese az alapvonal folott fek szik, nagysaga (minosege) 7-es mezo nagysaganak f elel meg. Szam-

szer u erteket tablazat b61 vesszUk k i (XXV.). Itt megtalal juk, hogy az elteres f elso ertek e FE =+28ft, az elteres als6 ertek e AE == +7fl. A tures nagysaga T = 21f t·

86



Laza f //esztes

Af menet! ! /ies zt es

A f uratok es csapok turesmezoi az ISA szerint elvileg tetszes szer int iIleszthetok ugyan, megis ilz ISA i1lesztesi r endszer a gyak orlat

szamara az alaplyuk es az alapcsap rendszerre epiilt. Az alaplyuk rendszern,H az alapf ur at tur esmezoje H jellegu, azaz alapvonal f olotti

helyzeiu. A Hfurat a megkfvant illesztesnek megfelel6en a-t61 ~-ig parosfthat6 csapokkal (Iasd a 375. abrat). Az alapcsaprendszernel

az alapcsap tures!llezoje h jellegu, azaz.az alapvonal alatt fekszik. Ez a h csap A-tM Z;ig parosf that6 furatokkal (Iasd a 376. a brat).

A x . illeszteseknel, mint fentebb mar :megadt.uk , 3 csoport van (Iasd .a 375. es 376. abrat): Jaza, atmeneti es szilard illesztes.

Ai fgy elkepzelheto nagyszamu illesztesi lehet6seg igen sok szerszam ( peldaul d orzs<!q es idomszer hasznalatat' ten~e sziiksegesse;

ezert nem hasznal juk otletszeruen az osszes lehetseges illesztesek et, h<inemcsak az M NOSZ 1862.,.....1864C S 1858-1860 szabvanyokban

javasolt illesztesi parokat. A 375. es 376. abra ket i1yen iIIesztesi csaladot abrazol.

A rajzokon, egyebmuszak i dokumentaci6kban es az idomszereken a tiiresmezo helyzetere jellemzo betut es nagysagarajellemzo sza-

mot tort alakjaban szer epeltet jiik: a furat adatait a szamhil6ban, a csap adatait a ne'fez6ben. Peldaul:

H7- vagy H 7 jr n6.

m6

377: cibra , 1, a: Nevleges meret 030 mm; Hfurat: 7-es minoseg. A Hfurat az alaplyuknak f elel meg. A tiires szamszerii nagysagat

H7 Iyuk es 30 mm nevleges meret esetere az illesztcsi tablazatb61 (XXV. tablazat) vehetjiik. Ez esetben FE = 21 p; AE = 0. Als6 hatar., ~meret A H =30 mm; f elso hatarmeret FA =30,021 mm.

377 . cibr a , I, b: Az n6 jelo!es a csapra vonatk ozik. A XXIV. tablazat alapjan 30 mm nevleges meretre az n6-nak r negf e'leio tiir es; elteres

felso er teke F E =+28 p; als6 erteke AE = +1 5 p. AIs6 hatar meret A H = 30,015 mm; a f elso hatarmeret FH = 30,028 mm. (TUf l~S

tehat T =0,Oi3 mm.)

377. cibra, 1/, a-c: A h csap eppen az alapcsap. A G7 jh6 i1lesztes tiiresei az illesztesi tablazatb61 (XXV. tablazat) leolvashat6k .



Nevleges 1. H 7mer et 2. sor (mm) 3.

3 -t616 -ig

6 -t6110'-ig

10 -tiSI14 -ig

14 -tiSl18 -ig

18 -tol24 -ig'

24 -tiSl30 -ig

30 -tol40 -ig

40 -tiSI50 -ig

50 -tiSl65 -ig

65 -tiSI80 -ig

80 -tol100 -ig

100 -tol

120 -ig

120 -t61140 -ig

180 -ig .180 -tol200 -ig

200 -t61225 -ig

225 -tiSl25,0-ig

250 -tiSI280 -ig

280 -t61,315 -ig

315 -teSl355 -ig

355 -tiSI400 -ig

400 -tol450 -ig

450 -tiSl500 -ig

H1, H8, Hit alliplyukak

(javasolt illesztesi valasztek ; elteresek ertek ei p - 1/1000 mm-ben),

" I " ' h6

I£7

k6 16 g6

I

+ 19 +13 +6 0 -'-3 -7

+ 12 +6 - 1 -7 -10 - 16

+ 23 +16 +'7 ,0 -4 - 10

I

+ 15 +8 - 1 -8 -12 - 22

+ 28 +19 +10 + '7- 0 -5 - 13+ 19 +10 +.1 -2 -9 -14 - 28

+ 34 +23 +12 +8 0 -6 -16

+ 23 +12 +'1 -3 -11 -17 - 34'

t41 +28 +15 +9 0 -7 - 20

+ 28 +15 + 2,'- 4. -13 -20 - 41

+ 50 +33 +18 +11 0, -9 - 25

+ 34 +17 +2 -'5 -16, -25 - 50

+ 60'+ 41 +.39 +21 +12 0 -10 - 30

~~-

I + 62 +20 +2 -7 -19 -29 - 60

+43I

I -

h9 Ix8 u8 f7

\

d9

+36 0- 7 - 20+22 - 25 - 16 - 45

+46 0- 10 ~ 30+28 -' 30 - 22 - 6 0 ,

+56 0- 13 - 40+34 - 36 - 28 _ . 76

+67+40 o - 16 :- 50

+72 - 43 - 34 -,93+45

+87+54 - 20 - 65

+ 81 .- 52 - '41 -117+48

+990-25-80+ 6 0

~--~+109 - 62 - 50 -142

+ 70

+133+ 8,. o - 30 -100

+148 - 74 - 6 0 -174

+102

+178+124 0- 36 -120

+12o

+15

o

I+ 73

+35 ~ +45

01 + 16 +23

+13 0' -12

- 9 -22 -34

- 3611 +541' _ _ ~

_ 71 0 +198 - 87 - 71 -207

+ 54

+ 88+ 63

~~-+ 90 +52 +28 +14 0 -14 - 43+ 65 +27 +3 -11 -25 -3,9 - 83---

I + 93

+68

+106+77

~~-+109 +60 +33 +16 0 -15 - 50

+ 80 +31 +4 -13 -29 -44- - 96~~-

+113+ 84

+126+ 94 +66 '+36 +16 -0 ' -17 :....56

1--+130 +34 +4 -16 -"32 -49 -108

+ 98

+144-

+108 +73 +40 +18 0 -18 - 62~~-

, +150 +37 +4 -18 -36 -54 -119

+114

+166+126 +80 +45 +20 0 -20 - 68

~~-+172 +40 +5 -2 ,0 -40 -60 -131

+132

+144

I+233 I+170

+253 0-43 -145+190 -100 - 83 '-245

+273+210

+308

+236

-+330 0- 50 -170+258 -115 - 96 -285

+356+284

+396+315 0- 56 -190

+431 -130 -108 -320

+350

+479

+390 0-.62 -210

+524 -140 -119 -350

+435

+587+490 0- 68 -230

+637 -155 -131 -385

J +540

+52

o

XXIV. tdbf azat

I h9

H11 hll d9

+60 0 0 - 2()0 - 25 -60 - 45

+75 0 0 - 300 - 30 - 75 - 60-

+ 90 0 0 - 400 '- 36 - 90 - 76

+110 0 0 - 50

0 -43 -110 - 93

+130 0 0 - 6S

0 - 52 -130 -117

+160 0 0 - 80

{) - 62 -160 -142-'

+190 0 0 -100,

0 - 74 -190 -174

I

I +220 I 0, 0-120'

o - 87 -220 -207

+320 0 0 -190

0 -130 -320 -320

+36 0 0 0 -210>

0 ' -140 -360 -35t>

+400 0 0 -230

0 -155 -400 -385-

A szabvanyos tGr esme~ok f e~ti valaszteka arr a kesziHt. hogy a szerszamok. kesziil~kek es idomszerek szamat minimalisra csok kentse.

Az 1-3; sorokban megtahiihat6k a javasolt tGresmezok. Ezek koziH is az I. sor elonyben reszesitendo a 2. es 3. sorr al szem ben. a 2.

sor a 3. sor ral szem ben.



Nevlogoo 1.meret 2. sor h 6

(mm) 3..

1,6-t61 0

3 -ig - 7

3 -t61 06 -ig - 8

6 -t6110 -ig

10 -t8114 -ig

14 -t8118 eig

18 -t61 ,24 -ig

24 -t8130 -ig

30 -t6i40 -ig

40 -t8150 -ilt

50 -t8165 -ig

65 -t8f 80 -ig

80 -t61'fOO-ig

100 -t61120 -ig

120 -t611.40 -ig

140 -t81160 -ig

160 ':t61180 '-ig ,

180 -t61200 -ig

200 -t61225 "ig.

-225 -t81250 ·-ig

250 -t81280 -ig

280 -t61315 -ig

315 -t81355 -ig

355 -t81400 -ig

400 -t61450 -ig

450 -t81500 -ig

116, h9, hU alapcsapok

( javasolt iIIesztesi viilasztek ; "elter esek" er tekef p

I +9 +12

0 +3I

+12 -1:16

0 +4

+15 +20'0 +5

+18 +24

0 +6

+21 +28

0 +7

+25 +34

0 +9

HO +40

0 +10

+35 +47

.() +12.

I+40 +54'

0 +14

I

+46 +61

0 +15

-

+J2 +69

0 +17

+57 +75

0 +18

+63 +83

0 +20

F8 010E9 C 11 C11

H11 h 11 H11 A 11

+ 60 + 21 + 39 + 6 0 +120 0 + 6 0 +120. + 3300 + 7 + 14 + 20 + 60 - 60 0 + 60 + 270

---'+ 75 + 28 + 50 + 78 +145 0 + 75 +145 + 345

0 + 10 + 20 + 30 +70 - 75 0 + 70 .+ 270------

+ 90 .+ 35 + 61 + 98 +170 0 + 90 +17 0 + 3700 + 13 + 25 + 40 + 80 - 90 0 + 80 +·280

+110 +-43 + 75 +120 +205 0 +110 +205 + 400

0 + 16 +32 + 50 + 95 ~110 0 + 95 + 290

0 +14- 25 0

0 +18

- 30 0

0 +22- 36

I 0

0 +27

- 43 0

o +33

- 52 0

+92

+-40

+149

+ 65

0'

-19

+ 53

+ 20

o

- 62

+28 0

+39 + I W + 64 +112 +180 +120---

0 .0 + 25 + 50 + 80 +290+130'

+330

+46 +190 + 76 +134 +220 +'40--.-

0 '0 + 30 + 60' +100 +340

+'50

+390

+54 +220 +90 +159 +260 +170---

0 0 + 36 + 72 +120 +400+180

I +450.

+200---

+63 +250 +106 +185 +305 +460

0 0 + 43 + 85 +145 +210

---+480

+230

+.530

+240

. ---+72 +290 +122 +215 +355 +550

0 0 + 50 +100 +170 +260---

+570+280

+620

+81 +320 +137 +240 +400 +300---

Q 0 + 56 +110 +190 +650+;330

+89

+720

+360 +151 +265 +440 ,+360

---0 0 + 62 +125 +210 +760

+400

+840

+97 +400 +165 +290 +480 +440---

0 0 + 68 +135 +230 +880-t48O

o

- 74

o

- 87

o-100

o-115

o-130

o

-140

o

-155

+240 I 0

4-110 -130

+130

o

+240 + 430

+110 + 300

+280 + 470+120 + 310

+290 + 480+130 + 320

+330 + 530+14Q + 340

')

+340 + 550

+'50 + 360'

+390 + 600.

+170 +380

+400 + 630+180 + 410

+450 + 710

+200 . + 460

+460 + 770

+210 + 520

+480 + 830·+230 + 580

-1:530 + 950+240 + 660

+550 +103q

+260 + 740

+570 +1110+280 + 820

+6 20 +1240

+300 + 920

+650 +1370

+330 +1050

+720 +1560+360 +1200

+760 +1710+400 +1350

+840 +1900

+440 +'500

+880 +2050

+480 +1650

Az 1-3. sorokban megtaliilhat6k a javasolt tdresmezok. Ezekkoziil is az 1. sor elo~yben reszesitendo a 2. es 3. sorra! szem-

ben, a 2. $or a 3. sorral szemben.

9 +160

-1.60 0

0 +190

-190 .0

0 +220

-220 0

0 : ' +250 ,

-250 0 ,

o +290

-290 O .

0 +320

-320 ,1 0

0 +360

-360 0

0 +400

-4iJO 0



Hatir idomszerek (hadrmero idomszerek). Az elkesziilt munkadarabokat (csapok, furatos darabok) csak ugy tudjuk a cseresza batos

gyar tas ban fclhaszmif ni, ha tenyleges meretiik nem kise bb az als6 hatarmeretnel es nem nagyobb a felso hatar meretnel. A hatar meretek

ellenorzesere alland 6 mer etu hatarmer o idomszereket hasznalunk . Ezek et a k or s7eru idomszer ek et kettos idomszerkent k eszitik :

a z egylk a hatar meretck egyiket (AH), a masik a masikat (FH) testesiti meg. Vannak hatarmer o villas es dug6s id omszer ek . Mindegyik

id omszer nek van "megy" (vagy j6) old ala es "nem megy" (vagy selejt) old ala. Altala ban hatarmero villas es d ug6s (henger es) id om-

szereket hasznalunk.

A hat arid oms zer ek jel zese. Sokfele a j6 oldalt kek, a selejt old alt pir os jelzessel lattak eL A hatar id omszereken a kovetkezo tova b bi

megjelolesek nek kellienniok: nevleges mer et (N), illesztesi jelzes es az elteresek nagysaga (F E es AE ). A hataridomszerek hasznalata

elott meg kell gyozodni arr 61, hogy az id omszer en f eltiintetett nevleges mer et es illeszked esi jelzes megegyezik -e a rajzon levo meg-

f elelo meretjelzesek kel.A hatarid omszer ek kar bant art asa: iitestol, lok dasestol meg kell azokat 6vni. Hasznalatuk elott a merof eliileteket meg kell tisztitani,

hasznalat utan leheletvckonyan be kell k enni oket vazelinneL

ramegy 0

munkodorabra

••• nem meglj r a a. ~//,

munkadarabra

J<i fdr es

Pir as je / zes

A mun kadarabveko se /e jf

Villas hatarid omszerek k iilso atmerok mer esere. A j6 oldal-oak konnyen kell a munkad ara bra r amennie. A sele jt old al atur esseI csak kentett meret (als6 hatarmer et), tehat nem szabad r amennie a munkad ara br a, hanem csak rak apnia. Ha ramegy,akk or a csap merete vek onya bb az als6 hatarmer etnel, tehatselejt. A sele jt old al ismer teto jele a belso oldal piros jelzesemellett meg az, hogy az elei Ie vannak tarve.

nn.]0 ~se /ejt

Sele/I .] 0

Villas hataridomszerek )00 mm-nel nagyobb atmerok mercser e. Kannyebb kezelhetoseg vegett ket kiilonall6 id om-szert alkalmazunk , egyet a j6 es egyet a selejt meretre. Vannak olyan villas id om~zerek is, amelyek nel a j6 es a selejt mer of eliiletugyanazon a villaszaron van.

Mer es d ugos hataridomszerr el. Az idomszert konnyedenmegfogva annak eroltetes nelkiil kell a furatba belemennie.For g6 alkatreszt nem szabad merni. Ogyel jiink , hogy gyartaskoz ben felmelegedett munkadar a bot ne merjiink . Hasznalatelott a d ug6t kisse zsfrozzuk be.

Mer es villas hataridomszerr el. Ha a villas idomszert lazanmegfog juk, sa jat sulyat61 ni kell csusznia a munk adar abr a, nemsza bad er oszak k al r anyomni. Nem szabad f or g6 munkadarabotmerni. A munk adarabnak es a meroeszkoznek azonos homersek .letunek k ell lennie, ellenkezo esetben hamis meretet k aphatunk (vo. ·12. fe j.). .

IISe/e}I' a/dolnem megy be/e

l1 er oh~nger

~

Dugos hataridomszert (hengeres idomszert) furatellenor -zesr e hasznalunk . A j6 oldal bemegy a f ur atba, a selejt oldal atares mer etevel nagyobb leven, nem megy bele, csak belek ap.Ha a selejt old al belemegy a furat ba, akkor a f ur at merete nagyobba f elso hatar meretnel, tehat sele jt. A sele)t oldal ismertetojele piros csrk es tobbnyir e kesk enyebb. mer ohenger.

383. "bra.Henger es v e g u

Ja pos es gombos·vegu hatcirmer 8

id omszer

A hengeres vegu lapos hatarmero idomszerek et k onnyebbk ezelhetosegiik nel fogva 0100- 0260 furatu dara bok meres·erehasznaljuk . A szelese b bik id omszer a j6, a kesk enyeb bik a sele jtmer etu. .A gombos vegu merotesteket 0260 mm-nelnagyobb furatok mereser e hasznal juk . K iilan j6 es kiilon selejt mer etu idomszer v a n .



7 ~yartastechnol'6giai pelda (So~ozatgy~rt4s)

25 db tdrcsa keszitend6 a 384. a bran lathat6 r aJz alap jan, vezer - es von6ors6s esztergan, ne.gykeses Ustart6val. R e n c f e lk e z6 S re aUCS.lisz6-

leces, onmOkodoen kozpontosit6 esnergatok many (280. abra).

. I Muvelettago.od.s.

1. Egyik oldal nagYOla.\ Sikeszter galas

sa es simitasa I

I

2. Masik olqal

nagyolasa

IIlesztoperem sikf Ed u~

letenek nagyolasa

\

Mer o es ellenor zo·

es zk o% .'

1 · .Lagy pofak kieszterg. .

. Feneklyukk es (gyor sacel)

,

o 125 mm-r!l 6 mm melysegben.'.

ISikesztergalas 0 ,30 mm-ig Hajlitott jo b bos nagyof 6k ~sI

(nagyolas. es simitas) (A k emenyf em)

o 120'mm, 16 mm hosszban Elor etolt elli jobbos old alaz6kes:

(nagyolas es siniitas) utk ozo ( bealHtas 16 mm-r e)

Elletor esHajlitott job bos nagyol6kes.

(A kemenyfem)~

Lagy pof ak k ieszterg.'Feneklyukkes (gyor $ac~1)

0·120 mm-r e 12 mm melyr e

Tarcsavastagsagnagyolasa 14,5 mmJ .. '. .

re, illeszt5 perern atmer oje 65 mm- Fe jkes (8 k emenyfem); beaflitas 6

re ( 2 fogassal),vastagsaga 20,S mm-re mm-re (utkozo beallitas 14.5 mm-r e)

Furas 0 38 cSigaf ur 6vai iCsig"afura 0 38; f ur 6blok k I

Lagy pof ak utaneszter galasa M.int;fent

(0 120. mm; 12 mm).

Simitas 20 mm; . Eloretolt ela " jo bbos old "araz6kes

060 es 14 mm (A k emenyf ~m); beallf tas6 mm-re (Utk oz6 14 mm-r e);

Elletores; ellenorzes Nagyol6k es (mint fent)

Furateszter galas 0 39,7 mm-re' Atmer io Iyuk k es.

. pr 6bafogas; " (A k emenyf em)

Keszr eeszter garas 040 mm

(H7 tlir es)

40H7 hatar-

id omszer



8 Esztergamunkak II.

8.1 Kupesztergalas

8.11 Kupossag szamitasa

Kupossag. 1:k kupossag annyit jelent, hogy k (mm) hosszona kup atmerc5je 1mm-rel csokki:ln vagy novek szik. 1 :20 kupos-sagnal tehat 20 mm.es kuphosszon az atmerc5 1 mm-rel nc5vagycsokken. '

I 1: k =(0- d) : / I(Iasd II. vazlatot).Az egyenlet atrendezese utan kapjuk

I / /0= -+d;d=o,..--;/=k.(o-d); k=--

k k o-d

I. Kiszamf tand6: o.Megadva:

II. Kiszamftand6: d

Megadva:

Megoldas:

/ 600=-+d =-+30=33

k 20

Megoldas:

/ 80d = 0-- = 60 - - =44-

'k 5

III. Kiszamftand6: /

Megad va:

IV. K iszamftand6: a k upossag(1 :k)

Megadva:

Megoldas:

/=k · (o-d) =

=15· (20-10) =150 mm

Megold as :

/ 70k = --= -- =14;

D - d 30-25

1: k =1: 14

~

~ '1: ,,~~

I .

~.o1 - 60 ---'-

~s'Ogg"mmb ,n , " ' ~ fekvo be /ago

Szog me//eft i betogo

A tangens fogalma. Derekszogu haromszogben van szogger szemben fekvc5 befog6 (az x szoggel szemben) es szog mellettfekvc5 befog6 (az x szog mellett).Alland6 x szog eseten a szoggel szemben f ekvo befog6 es a szogmellett f ekvc5 bef og6 viszonya alland6.P I . :

4 8 12 1-.=-=-=20 40 60 5

A szoggel szemben f ek vo befog6 es a szog mellett fekvo befogo.viszonyat tangensnek nevezzii k (jele: tg)

szoggel szemben fekvo befog6

tg = szog melletti befog6

PI.: a fenti haromszogben az x szog tangenseszoggel szemben fekvo bef og6 4

tgx=------- --=-=0,2szog melletti bef og6 20

A tangens tablazat b61 (XXIX. tablazat) a O,2-nek megf elelc5szogetki lehet keresni. Azt talal juk , hogy ez 11°20'.

~I",'_'Tt:5N. _.-. I < : : : > ,

Sz og me//eft i be/agol --I

aa= ku pszog; - = beallitasi szog (fel kupszog).

2Kupesztergalaskor a beallftasi szog a lenyeges, mer t ez hatarozzameg a, keziszan elallftasat (szogallitas).

a , .Az - bealiitasi szognel a szoggel szemben fekvo befog6 nagysaga;

2o-d '-- , a szog melletti befog6 pedig egyenlc5 a kup hossza-

2val, I-leI.

a szoggel szemben fekvo befog6tg - = - - _ .- ---,--- =2 szog mellett' befog6

o-d

2/

o-d =- _.2· /

Pelda; 0 = 50; d = 30; / = 60; a / 2 = ?

a o.-d 50-30tg _ . = -- = --- = 0,1666 .••

2 2· I 2·60

A t g 0,1666 erteknek tablazat. szerint kb. 9°28' szog fefel meg;a

tehat - ~ 9028'.2



8.13 Kupesztergalas a nyereg k itolasaval. A kupvonalz6

A sxegnyer eg oldalra valo. eltohisaval vegexheto k u pesxter galas esak . hosszu, karesu kupok eseten alkalmazhat6. Elonye, hogyennel az el janisnal ge pi hosszelotolas is hasznalhat6. Ha tobb azonos ku pot kell esztergalni, tigyelni kell arra, hogy a kozpontfur atok azonos melyseguek es a munk adarabok azonos hosszusaguak legyenek , mer t k tilonben a ku pok nem lesznek egyfor mak. A nyer eg el-tolasanak legnagyobb merteke altala ban a munk adarab hosszanak 1/50 resze lehet. Nagyobb mer vu eltolasnal a munkadarab k onnyenelromlik, mivel ilyenk or a esues mar r osszul tamaszkod ik a kozpontfuratban. (396. a bra.) A szegnyer eg elallf tasanak olyan mervunek k ell lennie, hogy a megmunk aland6 d arab palastjanak I-IIalkot6 ja eszter galaskor parhuzamos legyen az esztergaaggyal (397. abra).A nyereg eltolasanak mer teke k upos id omszer segitsegevel vagy - k ozelftoleg - szamitassal hatar ozhat6 meg. A szamf tasnaIk et esetet k iilonboztetiink meg:l. a ku p hossza egyezik a munkadarab hosszaval (ritkan ford ul elo);2. a kup r ovid e bb, mint a munkadarab.

A mun~od(lf ob h ossz.a (L) j- A kup homo (i) -'

A kdzpon t-

tur at nemilleszkedlk

I. A kup hossza egyezik a munk ad ar ab hosszaval (394. abra).A szegnyer eg eltolasa a kozept61 szamftva;

I

D - d Is=-2-'

D-d 70-66 s=---=---=2 mm .

2 2

2. A ku p rovidebb, mint a munkadarab (397. abra).Az eltolas merteke a kovetkezo aranyb61 ad6dik

D-d I D-d 15:L=-2-:1 EbbeS! 15=2" : / . L

Pelda : D = 50 mm; d = 48 mm; L = 150 mm; 1';; r o o mm. D-d 50-48

5=--_ . L=---· 150= 1,5 mm.2· I 2 • 100

Kupesztergalas klipvonalz6 segitsegevel 1:5 kupossagig vegezheto. Gepi elotolassallehet vele kUlso es belso kupokat esztergalni.A k u pvonalz6val k iilso es belso k u pos menetek is k eszfthet6k .

, ol z o hO S5Z a (L) _

A k u p v O n

- - i\

8 •

A kupvonalz6 kiilonbozo kivitelben k esziil. A 398. abra olyank ivitelt abr azol, melynel az 1 als6 resz az ala pszanra van felero-sitve. Az 1 als6 r eszben fecsk efar ok illesztessel csuszik a 2 kup-szan. A k u pszanon van a csap koriil elfor d fthat6 3 ku pvonalz6.A keresztszannal val6 osszek ottetest a k upvonalz6ra szerelt 4tol6k a es 5 osszekoto darab biztos[tja. Beallftas celjab61 a vonal-z6t «J 2 beallftasi szog mertekenek megfeleloen elfordftjuk es a

A 39 9/ 0 a bra a kupvon'ilz6 allasat k iilso k u p eszter galasak or mu-tat ja. Ha bels6 kupot jobbra forg6 foors6val eszter galunk, aku pvonalz6t a 399Jb a braban lathat6 helyzetbe kell allftani.

6, 7, 8 csavarok meghuzasa altai rogzftjUk. A 9 vezetorud es a10 bak letesiti a kupvonalz6 merev osszekotteteset az eszterga-aggyal. Ha az alapszan az I nyf l iranyaban mozog, ezaltal a kereszt-szan a kupvonalz6 segitsegevel a II nyil iranya ban k enyszer moz-gast vegez. Ehhez pedig az sziikseges, hogy a keresztszan ors6jatel6zoleg k ik a pesol juk . Van olyan kiviteli elrendezes is, melynela k eresztszan enelkiil is alkalmas fogasvetelre. Amely megold as-nal a keresztszan ors6jat teljesen k i kell szerefni, ott a keziszant90°·ra el k ell f ordftani es ezzel kell a fogast venni (399 ja es399i b abrak).



8.14 A gepiparban elofordul6 kupossagok, kupok merese es ellenorzese

A. gepiparban elof ordul6 kupossagok XXV I1. tdbf dzat

Bd llf t •• i .zog amegmunkal6

gepen (0/2)

60°

45°

Felhasznalasi peld ak (G = ge pgyar tis es Sz,= szerszamgyartas)

1: 0,289

1 0500:

1:0,866 60° 30°

1: 1,50 36°52' 1 18°26'I

1':,3 18°56' I 9°28'I

1:5 11°25' I 5°42'30" ,

1:6 9°32' I 4°~6'

1:10 5°44' I 2°52'

1:15 3°49' 1°54'30"

.1: 16 1 _ 3034'46'~' 1°47'23"

.1: 20 2°52' 1°26'

1:30 1°54'34" "57'17"

1:50 1°8'44" 34'22"

(G) vedostillyeszt" a k ozpontfur atban

(G) szelepku pok ; d ugattyur udak ilIesztlSk u p jai

(G) tomftokup k onnyi! eslSkotesekhez: V·hornyok, koz pontfuratok (5z) pontozok esuesszoge

I '(G ) tomrtok u pok nehez csovezetekekben

(G) csak hajoe pf tes ben, a dugattyur ud r ogzf tese a d ugattyu ban es a ker esztf ¢jben

I, (G) tal pesa p, dorzstengelyk a pcsolok k upja, k onnyen leveheto gepalk atr eszek .ongelyr e merlSleges

iranyu igenybevetelre es csavarasra . .

(G) tomftoku p csapokrial, k er esztf e;esap mozd onyok nal .

! (G ) tenge}.yka.pcsoI6 csap, utanaiIHthat6 csapagypersely, tengelyre meroleges es hoss% iranyu ·ige~Ybe••I vete!nek, csavarasnak kitet! gepalkatreszeknel _ . _

I (G) d ugattyur ud ak mozdonyhoz, ha jocsavar agy

i Kupcs metermenet .

Morsek u pok

;3,5:12

lasd a XXVIII. ta bl<izatot

33°11'06,8" I " '" 16°35,6'

(G), (5z)

(5z) feltuzheto s"lIyeszto es feltuzheto' d orzsar f ur atai

I (G) ku posszogek

(5%)szerszamszarak es szer ~zamk u pok szers% amgepek orso.ian

(5z) mar 6tusk ek, .zar asmar6k , szorft6huvelyek

Morse-k u p

1 1 1 2 i 3 I 4 1 5 I 6

'. 12',065 I , 17,780 I 23,825 31,267 I 44,399_ , _ 1 63,348

I~ __~ _ 9 _ _

1 ~ _ _~ _ 5 _ _ ~' _ 2 _ _

\ ~ _ 8 _ , _1

56 I 67 84 107 135 187,52"--- --6-3--- 78 98 /r n---~--

I 4 Metr i k u p 6 , I 0

. 1 - + - - . - 1 - ' - ~ ' - 6 - - i : : ~ 4 5I

25 I 34 I 52

21 29 49.

J

.1 12,240 _ - _ 1 17,980 __ 1 ' 24,051 __ I~ ~ 1 44,731 __ 1 63,759 __ D, 4,1 6,15 9,212

d .2,85 .4,40 6,953 I~~ ~'~I 19,784 _ _ 1 25,933 _ _ 37,574_ _ 53,905tl.. •

"

25 .35 53 57 68 85 1108 136 189U

d , 6,115 8,972--, 14;059-,-I19~ ~~ 36'~47--1 52,419- -, I, - - ( 59,S 65,S 78,S 98 123 155,5 217,5

Kupossag

1

1:20 I 1:19'212'1 1:20,047 1 :20,020 ' 1:19,922 1:19,254 I . 1: 19,002 1:19,180

\--:-:~ - 20

51'1-;-

------

I-----

Kupszog,2°51'52" 2°51'40" 2°52'34" 2°58'38" 3°0'6" 2°59'12."

<t

I

..

I1

-----

K li pok mer ese es ellenorzese. A keszr emunkalt kupnak meg kell f elelnie az elof rt felUleti f inomsagnak . es a merethusegnek (ho,ssz.

atmero, ku pszog). Azonk ivlll megvizsgaland 6, hogy f elUiete sem hor d cSs,sem homoru ne legyen. A k up hosszanak es atmerojenek ellen-orzesere tol6mer ot vagy mik r ometert hasznalunk . Az ci t m er o ellenorzesek or tigr ein; k ell arra, hcigya merof eltiletek mer olegesen all janak a ku p tengelyere (I). " .A kupszog egyet eme s s zogmerovel ellenor izhet<S (Iasd a 74-84. abrak at). Lem ez jdo ms zer is haszmilhat6 k up elleno!'"Zese.re(II). Az i1yenmer esnel az id omszer es a munk adara b kozott nem sza bad semmifele f enycsiknak latszania. Az 6 11ithat6 merokesziileknel (III, IV) a mer<S-lapok beallf tasa tortenhet id omszer vagy mlkotarcsi\k (a-b) es merohasab (c) segftsegevel (III). Ezutan a munk ad ara bot a bealHtottmeropofak koze helyezziik . Ha a kupos munkadarab es a mer<S pofa kozott f enycsik nem hltszik, a k u p j6. (IV)Si:abvanyos k upot k u pos hiivel /yel (V) vagy k u po s d ug 6 val (VI) ellen<Sr ztink. A meres el<Stta munkadar a bot es az idomszert meg k eiltisztitani. Megallapitand6, hogya k up teljes f eliileten fekszik -e f el. Ez a legegyszerub ben kovetkezo m6d on tor tenhet: a kup felUietereegymast61 90o-ra k et ceruzavonast huzunk . A hiive1yt ratoljuk es egy kis nyomassal koriilforgatjuk. Ha a kup az egesz felUleten felfek-$zik, akkor a koriilforgatas utan a ceruzavonasok elmos6dnak. Bels<skup ellen<Srzesekor js hasonl6an jarhatunk el.



cO , I 0' 1 10' 20' I 30' .40' 1 50' 60'

:0 '0,0000 0,0029 ~0058 0,0087 O,Of1~I 0,01451 -0,0175

1 0,0175 0,0204 0,0233 0,0262: 0,0291 0,0320 0,0349:2 0,0349 0,0378 0,0407 0,0437 0,0466 0,0495I ,0,0524

3 0,0524 0,0553 0,0582 0,0612 0,0641 0,0670 0,0699 __ 4 _ 0,0699 ~729 0,0758, 0,0787 ~08.16 ~0846 0,0875

S 0,0875 0,0904 0,0934 0,0963. 0,0992. 0,1022 0,1051

,0 I 0' I 10'

45 I 1,0000 1,0058 1,0117 1,01.76 1,0235 1,0295 1,0355----- --- --- -,,--- --- --- ----46 1,0355" 1,0416' 1,0477 1,0538 1,0599 1,0661 1,072447 1,0724 1,0786 1,0850 1,0913 1,0977 1.1041 1,1106

48 1,1106 1,1171 1,1237 1,1303 1,1369 1,1436 1,150449 1,1504 1,1571 1,1640 1,1708 1,1778 1,1847 1.1918

501,1918 1,1988 1,2059' 1,2131I 1,2203 '1':'2276 1,2349-

--------------------------- 511,2349 1,2423 1,2497 1,257211,2647 1,2723 1,2799-

52: 1,2799 1,2876 1,2954 1,3032 '1,3111 1.3190 1,327053 ,1,3270 1,3351 1,3432 1,3514 1,3597 1,3680 1,3764

~ ......!2764 1,3878 ,1,3934 '1.4019 24106 1,4193 1,4281

55 1,4281 1,4370 1,4460 1,4550 1.4641 1,4733 1,4826

11 0,19440,1974 '0,2004 0'.2035- 0,2065 0,2095 0,2126 -----:s611i826 1 1,4919 1,5013' ~5108 1,5204 1,5301 1,5399'12; '0,2126 0,2156 0,2186 0,2217 0,2247 0,2278 0,2309 57 1,5399, 1,5497 1,5597 1,5697 1,5798 1,5900 1,600313 r 0 ,2309 0,2339 .0,2370 0,2401 0,2432: 0,2462 0,2493 58 1,6003' 1,6107 1,6213 1,6318 1,6426

1

1,6534 1,664314 0,2493 0,2524 0,2555 0,2586 0,2617' 0,2648 0,2679, ~ 1,6643 1,6753 1,6864 ,1,6977 1,7090 1,7205 1,7321

~-o.2679 O,271i ,0,2742 0,2773 0,2805 O,28¥;' 0,2867 ~ ,1,7321 1,7438 ~556 1,7675 1,7796, 1,7917 1,8041,

~ 0,2867 O,289~ 0;293; 0,2962 -:0.2994 ' ~ 0,3057 61 1,8041 1,8165 1,8291' 1,8418 1,8546 1,8676 1,880717 0,3057 0,3089 0,3121I 0,3153 0,3185 0,3217 0,3249 62: 1,8807 1,8940 1,9074 '1,9210 1,9347 1,9486 1,9626

18 0,3249' t!.3281 0,3314 0,3346 0,33780,3411 0,3443' 63 1,9626 1,9768 1,9912 2,0057 2,0204 2,0353 2,0503~ 0,3443. 0,3476 ~O,350S 0,3541 0,3574 ,0,3607 ~~640 , 64 2,0503 2,0655 2,0809 2,0965 2,1123 2,1283 2,1445

o2ClO,3640 0,3673, 0,3706 0,3739 t 0,3772.' 0,3805 '0,3839 ~ 2,1445 2,1609 2.1775 2,1943 2;2113 2,228612:'2460

~ ~3839 -0.3872 0,3906 0,39391 0,39]3) 0,4005 0 ,4040 . ~ 2,2460 -;'2637 2,2817 2;2998 2,3183: 2,3369' 2,3558,22: 0;4040 0,4074 0,4108 0,4142 0,.•176 0 ,4210 0,4245 67 2,3559 2,3750 2,3945 2,4142 2,4342 2,4545 2,475123.0,4245 ,0,4279 0,4314 0,4348 -O'4383

t

0,4417 0,4452 68 ,.2,4751 2,4960 2,5172' 2,5387 2,5605 2,5826 2,6051

~ 0,4452 ~4487 ,0,4522 0,4557 0,4592 ~4628 ,0,4663 . ~. 2,6051 2,6279 2,6511 2,6985 ~!28 ~7475 ~6746

25 . ,0,4663 0,4699 0,4734 0,4770 O,~05' ,0,4841 0,4877 70 2,7475 2,7725 ,2,7980 2,8239 2,8502 2,8770 2.9042

------------------' --- ------ ----- ------ ---'- ----------'--25 0,4877 0,4913 0 ,4950 0,4986 0 ,5022 0,5059 0,5095 71 2,9042: 2,9319 2,9600 ,2,9887 .3,0178 3,0475 3,017727 0,5095 0,5132 0,5169,0,5206 0,5243 0,5280 0.5317 72: : \ ,v777 3,1084 3,1397 3,1716 3,2041 3,2371 3 ,270928' 0,5317 0,5354 0,5392 0,5430 '0,5467 0,5505 0,5543 73 3,2709 3,3052 3,3402 3,3759 3,4124 3,4495 3,4874

,~ 0,5543 ~~ 0,5619 0,5658 0,5696 0,5735 '0,5774 ~ 3,4874 3,5261 3,5656 3,6059 3,6470 ~6891 ~732f

30. 0,5774 0,5812 0,5851 0,5890 0,5930 0,5969 0,6009 75. 3,7321 3,7760 3,8206 3;8667 3,9136 3,9617 .4,0108'--, --- -------- - , --- ------------------ -----------

31 0,6009 0,6048 0,6088 0,6128 0,6168 0,6208 0,6249 76 4,0108 4,0611. 4,1126 4,1653 4,2193 4,2747 4,3315-3Z 0,6249' 0,6289 0,6330 0,6371 0,6412: 0,6453 0,6494 77 4,3315 4,3897 4,4494, 4,5107 4,5736 4,6383, 4,7046

33 0,6494 O'65U 0,6577. 0,6,619 0,6661 0,6703. 0,6745 78 4,7046 4,7729 '4,8430 4,9152 4;9894 5,0658 5,144634 0,6745 0,6787 0,6830 0,6873 0'69161 0,6959 0,7002' 79- 5,1446 5,2251 5,3093 5,3955 '5.4845 5;5764 5,6713

---;s 0,7002 -0.7046 0,7089 0,7133 0,7177 0,7221 0,7265 - - s o - 5,6713 '.5,7694 5,8708 '5,9758 \~0844 6,1970 ~138

,-- --- --- -------------------- --------------'- --- ------ ~36, 0,7265, 0,7310 0,7355 0,7400' 0,7445 0,7490 0,7536. 81 I 6,3138 6,4748 6,5605 6,691~' 6,8269 6,9682 .7,115437 0,7535 0,7581 0,7627 0,7673 0,7720 0,7766 0,7813 I az 7,1154 7,2687 7,4287 7,5958, 7,7.704' 7,9530 8,1441-38' 0,7813 0,7860 0,7907 0,7954' 0,8002 0,8050 0,8098.. a3 8,1444 8,3450 8,5556 8,7769 9;009S 9;2553 9,5144

,~~ 0,8146 0,81951~8243 0,8292 0,8342 ~~ ,:~ 9~5144~882 10,0780 10,3854 ~019 11,0594 ~

411 0,8391 0,8441 0,8491 0,8591 0,8541, 0,8642 0,8693. I as: 11,4301 11:8262 12,2505 12,7062 13,1969 13,7267 14.3007

'~I-O:S693' 0'87441 0,8795 1-0.88471 0,88'991 0,8952 0,9004' ~ 14,3007 14,9;-44} 1;'6048116'3499: 17,1693- 18,07501 1 9 .0 8 1 142 0,9004 0,9057 0,9110 0,9163 0,9217: 0,9271 0,9325 87 19,0811 20,2056. 21,4704 22,9038 24,5418 26.4316 28,6363

'43 0,9325 0,9380 0,9435 0,9490I 0,9545 I 0,9601 \0,9657. 88 128,6363 31,2416 34,3678 38,1884 42,9641'/49,1039 57,2900,44 0,9657 0,9713 0,9770 0,9827 0,9884 0,9942 1,0000 119 57,2900 68,7501 85,9398 114,5887 171,885 343 ,n4 co

I 60'

6 0,1051 0,1080 0,11.10,' 0,1139 0,1169 0,1'198 0,12287 0,1228 0,1257 0,1287 0,1317 '0,1346, 0,1376' 0,14058- 0,1405 , 0,1435 0,1465 0,1495 0,1524 0,1554 0,15849 .0,1584 0,1614 0,1644 0,1673 , 0,1703 ,0,1733 0,1763--------,----- --- --- .---

10 0,1763 0,1793 0 ,1823 0,1853 0,1883- 0,1914 0,1944

-----------, --- --'-- --- ---

Peldak a. tangensta,bl bat hasxnafatara.

1. Nfc!et: tg' «"'" 0,2217. Mekk ora. ax ehhez: tar toz6 nog?

.Adott: tg; ~ "'" O,2217~ K er essiik: i - (O ) erteket' •

.MegofiJ6s : keressiik meg a tabJazatban a 0,2211 er teket. A tablazat balszelen a O,22l1-tef egymagassagban taJaljuk a.$ zog er t~ket f okok-.ban (12°) es a O,2217-re merolegesen ~ ehhez: tar toz p- perc: erteket 30. Tehar a. keresett ertek ,11°30'•

. ' I X ill. Pelda; tg IX =0,1666. Meghat<irozand 6 2 li:l:Qg~

I X

Adott: tg - = 0,1666.2

Mego f cf6s: 0,1666 a ta blazat ban nem f orduf elo •.Ebben az: esetben k etfelekeppen jarhatunk el::1 . J3ecsles utjan. A legkozele b bi kisebb ertek a tablazatban 0,1644. Ehher tar to;z:o nog 9°20'.

A ker esett s;z:ogtehat nagyobb, mint 9°20', d e kisebb. mint 9°30'.Ez: ax eszter galyos szamar a tob bnyir e eleg.

:2 . AI. ertek pontos meghatarozasara k ozbeeso snmr tast vegziink : IX a) tg-

2 b) a legkozeleb bi alacsonyabb er tek c) a legkozelebbi nagyob b ertek c ) e s b) kiilonbsegea) es b) k iilon bsege29:10' = 22:x'

=0,166&

0,1644 = tg 9 °20'0.1673 = tg 9°30' ,

0,0029 A 10' •1 > ,0 0 2 2 1\ x .'

, 22, !O"x . =--- f';j 7.5'

29



8.2 Alakos esztergalas

8.21 Alako$ esztergakesek (idomkesek)

lek er ekfteseket, homorulatokat es mas for makat eszter gan egyszer u m6don el6allfthatunkalakos kes (id omke~) segits~ievel.

Homiokszoglik szlirke ontottVas es ace[ eszter ga[aSara altalabanO°.A konnyufem,. Yor osrez es lagy anyagok eszter galasahoz sziik -seges pozitiv homlok szog a k es elalakjanak megvaltoztatasat·(tor zitasat) teszi szlik segesse.

Tomeggyar tasban, faleg revolvereszter gakon es automatak on, k ork eseket vagy egyenes, hasabos idomkeseket haszna[unk. Ezeketa .k esek et tobbszor lehet elezni anelk lil; hogy ·alakjuk (prof iljuk) megvaltoznek.

f lasabos belices alakkes

K e sta rtO

404. abra. Hasa boi, be tete, alak os kes

H asdbos (betetes) a/ ak os k es (idomkes) mar6, gyalu es k oS:i:orumunkaval allfthat6 elO. Kestart6 ba f og jak.

/(os zorukoron,g K(is zii ru ko r on g

Hascibos idomkes /

A hasa bos es korid oinkeseket csak a homlokf elii[etiikon elezzlik.A homlokszog ace I es ontottvas megmunka[asara szo[gal6 id om-k eseknel O~.A korkes utanakoszoriilese az a bran jelzett· erintak menten tortenik. _ .

~

~

A /a ko s k 6 r ke s (kor idomk es). Alakjat. (profiljat) eszter galassalallf t juk ela, aztan mar csak a vag6elt dolgozzuk ki. A homlok-f ellilet h merettel van a kozep alatt, hogy a szlikseges hatszogletr e joj jon.

Tab/azat a "h" merefre X X X,. t6 bl6zat

A kor -id omkes atmer6je 0 (mm)

60 I. 70 80 90 I 100

1,6 1~1 _ 2 _ ,1_~~

2,6 _ 3 _ _ 3,5~~

4,2 4,9 5,6 ~ _ 7 _ _

6,2 7,3 ' 8,3 9,4 10,5

50

h =1,3

h = = 2,2

h = = 3,5

h =5,2

408. abr a. Sugar mero id emszer keszlet

7 E szt er galvos sZQkma; ismer etek

Kerekiteseket 'es .egyeb, alakos. esztergalassal elkeszitett

prof ilokat alak idomszerekke[ (alaksabloriok) ell.en6rzUnk

(408. es 409. abra).



Alakos esztergala~ a szan k ezi mozgatasaval. A k ezi szan-mozgat<issal torten6 idomesztergalas meglehetosen nagy gyak or-Jatot igenylo munka. A gombesztergalas a legneheze bbek kozulval6. (410. a bra). Celszeru. h a a 4 1 J. a br a ban felvazolt I-III.

munkamenetet kovetjuk : .I. ~ ·at.merot es J hosszt egyfor ma mer etur e f orgaesoljuk.lJ. Elek et letorjuk 4SO-ra.

III. E/eket !egombolyf t juk ; simitas kthi kesse!.

Alak os eszter galas egyszer u id omkesekk el (8.2f . f ej.).Akk or gazdasagos, ha a.zonos munkad ara bb61 sok k eszul. Rezgesinyomok elk er ulesere a kes mGk od6 ele ne legyen tulsagosanhosszu. Ha az: alakos resz: hosszu, ak k or ink abb tobb idomkestalkalmazzunk.

Ovaleszter galas. A keresztszant G sullyal huzzuk nek i a:z:ovaliso vezerlotaresanak. A vezerlotar esat fogask erek attetellel ha jtjuk meg a f oor s6r6!. Az ovalesztergan kivul mas tfpusu ovaleszter gal6 berendezesek is vannak.

Hidraulikus masol6esztergalas. Nagy gazd asagossag erhet6-el a hi9r aulik us masol6berendezesekkel, amelyek ben. a k esmozgatasat a ta pint6 olajnyomassal vezerli. A maso/6lee ittugynevezett mesterdarabbal helyettesf thet6, amelyet gyorsabban es olcs6bban lehet eloallftani. A masol6szan ferde allasa Jehe-t6ve teszi, hogy pusztan az alapszan hosszmozgasa folyam~n olyanalakos feluletek is esztergalhat6k legyenek , amelyekben a munka-darab tengelyer e. meroleges feluletek , vallak is vannak (pl.lepesostengelyek). .(Az onm(lk od 6 masol6esztergar61 a 19.8 es a 19.9 f ejezetbel'lles:z:sz6.) .

Goly6k , k ezikerekek Iegombolyftesenek stb. esztergalasara·gombesztergal6 keszUlek ek is keszulnek. Kulonbozo tipusai

ismeretesek. A 412. <ibra a kesszanr a felcsavarozhat6 k iviteltmutat vazlatosan. Magassagban allfthat6. Esztergalaskor a beallft6-esues a goly6 kozepere mutasson. A kes korben val6 mozgatasacsiga- es csavar kerek attetellel tor tenik.

Alak os eszter galas masoI6Ieccef. A k eresztszanr;,t tapint6tszereliink , melyet rug6val vagy sulyterhelessel szorftunk a masol6-leehez. A keresztszanors6t k i kell kapcsolni. Ha bekapesoljuk

a ·.hosszini.nyu elotolast, a kes a masol61ec alakjat atmasolja amunkadarabra.

l1 o s o J r J s z o n

\

A hydrau / ika

csovezetek e!

A ta p in !O a k !s z ii M k



8~3Ket:i.eszter gakes es t'eszelo haszmilata

8.31 A kezi eszter gak esek

Altah\ban a sorja eltavolftasara (elletores), Iegombolyftesek es homon:i felUleteksimf tasar a val6k. Furatok IWetoreser ea haronielli

Mntol6t hasznaljuk .

Mi Hd eze k a mu nk d k ige n ba le se t veszeTyesek, ezert o' k ezi es zte rgak essel soh' asem szabac J 0 t ok mc f n y kiizeTeben' cJo lgo zn.i !

r -----.L./':... ~K e ziM s ( jo bbas)1~}L- __ -' - = - = - -

s : : ! : . i M s (b a lo s)

Do mbo r ue/u k e zike s

= = - = = - - = -

E:z

r ·-~·-·'·""- _.-..-.-.-..- .

~uMZikis'\~ }i . . . . J . _ . _ . _ . - . . . ' Nye/ ..J.. -. _ ....... '- .. _ . _ . -

r~ · e C = l• •i ~ = ; ; ; ; ; = ~ ~ : ~ ~ _ = ~ t : - : : ) - \ : = · = · ~ ; = f { , . d r _ o m e l t J h a n t o ic J

T Js k e

A kezi esztergakesek f ajt<ii. A felhasznalasr tetiHetnek meg-felel6en a kezi esztergakesek mas es mas elkikepzesuek.OIyan kezi esztergakessel nedolgozzlink, amelyik nem (if s:z;orosan a 'nyefebent .

Kezi eszter gak es munka ban. Akezi eszter gakest bal kezunk.kel r anyom juk a k estart6ba fogOtt. tamaszr a.Jobb kezGnkkelvezet jGk. Atamasz legyen k azela munkadarabhoz;A kezieszter.gak es k icsuszasanak megakadalyozasara tegyGnk egy darabka b6rt a tamasz es' a k es kaze. .

8.32 A resze)ok

Esztergan reszel6t csak r itkan szabad hasznalni, legfeljebb simf tasr a es ell~taresr e.Mukiidese: a reszel6 testen reszel6vag6val el6allf toit sok k icsiny f ogat latunk . A munkadara bon mozgatva ezek k icsiny forgacs<ikatvagnak. A fogak nincsenek pontosan egymas mag.att, hanem egymast61 oid al iranyban kisse el vanna:k tolva azer t, hogy minden foghatasosan for gacsoljon.

Reszelo ' !u pJ C l T usk e N y e r li.::C.'-'-'-'.}'-'-'- ....,

~ . r + t : . - - - = _ . _ . / . '

d u r v a v a g a s e !o v d g a s~ 4 ( _ s im /td i l! . ketf6 's

s lm /f dvdgas.-lem hosszra

5 .. 10 fog

f em hosszra

1 0. .• 1 5 f o g

f em h ossz r a

2 0 .. . fD O fo g

-lapos • •neg!Je lu

egiimbii!yu

<Ph

td lgiimbOfyu

A reszelok fa jtai. A resze16k oszta[yozasa a k avetkez6:0) felhasznalasuk - szer int: muhelyreszelo (MNOSZ 3941); 6n-

reszel6 (MNOSZ 3952-3953); k arreszel6 (MNOSZ 3954--3956); f(jreszr eszel6 '(MNOSZ 3957-3960);

b) a fogal<egymast61 val6 tavolsaga (a vagasok tavolsaga) szer int:

o (durvavagas); I (eI6v~gas); 2 (felsimf t6vagas); 3 (simf t6vagas);4 (kett6s simft6vagas); .

c) a k eresztmetszet szerint; pI. lapos, negyelu, gambalyu, fel-gambolyu, haromszagletu, kes,. kard , madarnyelv stb.;

d) a hossza szerint, mm-ben (tUske nelkGI). PI. 250 mm hosszu3-as vagasu lapos muheljreszel6 jelalese: »Iapos muhelyre-szel6 250 X 3«. Az esztergan altalaban Japos simit6 vagy kett6ssimft6 (finom simft6) vagasumuhelyreszel6t hasznalunk.

A reszelo haszmilata esztergan. A reszel6 mozgatasa az esz-ter ga .f or gasir anyaval szemben es a munkadarab tengelyeremer61egesen torten jek:Haa r eszel6t fer d en mozgat juk, a r eszelo'nyomot hagy'oReszelesnel, k Glonosen a tok many vagy meneszt6-tarcsa kozele ben, bal kezzel f og juk a r eszel6 nyelet, kUlon ben

a gep elkaphatja a ruhankat. A r esze/ 6 n yel fel tetleniil szoros legyeneppen ezert a nyeleket nem szabad csen§lgetni sem. A reszelotisztit<isar a lagy f emet es semmi esetr e sem az edzett parhuzamtuthasznaljuk .



· celia. Rovatkohist es recezest mero id omszerek, csavarok,gombok, anyak st b. rnegfogasara szolgal6 felUleteken alkalmaz-:zunk.

egyenes ba / jo bbs p ir a / o /a M

_ ...Ai / r ! - (o s ztas) ,...r-rvv~Fogalak

R ovatkolo" es r ecezo szerszamok (k er ekek). A kerekek palastja fogazott, es ezt nyom juk bele a munkadarabba.'A k erekek edzett acelb61 vannak. A kiall6 f ogak meghatarozott fogosz-tassal keszUlnek . A k erek eket hasznalat utan dr6tk efevel .tisz-titjuk meg.' '

;V?7/7//7 // /T//T/l/77/7m7 77 7 717J !> I

Fajtai. Fent emlitett munkadarabokra' rovatkolas, recezes esferderecezes jbhet sz6ba.

e~~lo bbos

,Rovatk o'l.6k es r ecezok szerszamtart6ja. A k erekeketf orgathat6an, szerelik a szarba.A ) A rovcit k o /6 s zc ir ba n egyetlen kerek van es igy rovatkolnak vele. B) A recezoszcir beal16 villab61 es k et ellenk ezo iranyban rovat-

kolt kerek bol all. Csak fer der ecezesre val6.

i//ef a r es . vagy lek ere k ! te sa vigen I

~

t , t"} t t , H e /y e s v . . . A '1t A o . t

~~-ci D = munkadarab ¢

~//, '

Gyakorlati szabalyok. A'tovatkol6 es r ecezo szerszamot k isse a k ozep alatt kell az esztetga kestart6j~l:ia befogni. A munkadar;1bf or dulatat altalaban alacsonya bbr a vesszUk, mint esztergalask or . A szerszamot a keresztszan or s6mozgatasaval szor it juk a munkadarabhoz;ezaltal a k erek f ogai a munkadarab ba belenyom6dnak. Ha hosszu f elUleten akarunk r ecezni (fer derecezes), a kesszant k oz ben oldai-

XX X lJ . tcib/6 za t iranyba el k ell mozgatni.

A ,rovatkolas ,a recezes es a ferderecezes osztasa t MNOSZ 957 (Iranyertek ek )' Ajanlatos kenoanyagot is hasz-, nalni. A megmunkalasi f olya-

Megnevezes R ovatk olas Recezes Fer de r e c e z e s mat a feltetlenUI szUkseges-

Hasznalhatc> Csak kemeny gumica K onnyufemr e, I nel ne tartson tova bb, mer t(alk almazas) Bar mely anyagra es muanyagr a sargarezr e; fiber re Acelra a nyomas kovetkezteben a

b 2 I 6 I 16 32 I 6 I 16 , 32 I 6 I 16 32 I 6 i 16 \ 32 niunk adanib anyaga felUleti-szelesseg [mm] 2-ig If elett felett felett 'felett 6·;g If elett felett f elete 6·ig felettfelctt felett 6-lg fe!ettfelett 'felett leg kemenyebbe es rid egeb-

6.ig 16-igI32-;g 16·ig 32-lg 16-ig 32-ig 16.ig 32-ig be valik .D Alapatmero A b[mm] enyom6d as a munkada-

I~

I I I

I I tab atmerojet k b. 1 /2 fogosz-

8.ig 0,5 0,5 0,5 0,51 0,5 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0'61 0,6 0,6 tassal megnoveli.

, ~ ~6~~~t, I~,~I 0,6 O~'~ 0,6 _ 0~1 0,6,~ 0,61 0,61 0,6 I 0,6 0,81

1

0,8 I 0,81 0,8

" 16'f elett, I I ~32-;g , 0,5 0,6 0,8 0,8 0',8 0,6 0,8 0,8 0,8 0,6 0,8 0,8 0,8 I 0,8, 'I ,1 1 _ _ _ _ , _ ' _ __ _ _ __ ---------------·-1---------

326f;!i~tt, , ~,~I~I_ ~ _ 1 _ 1 _ ~I~-'-1-1-1-~,~ _ 1 _ ! _ ~ _ 0,~_ 1 ~,~ ~

6~~~~~~t, ~ _ ~I~I-1-,11,2 ,~~~,I~-1-11,2 ~1~8 _ 1 _1~~..2 _ ~~:

100felett I 0,8 1 1 1 1,2 O ,B 1 1,211,6 0,81 1,2 1,6 1 I 1,2 1,6 1,6

b =6 mm szelessegig a leelezes < t, A leelezes helyete lekerekltes is alkalmazhat6.



Hornyok esztergahisara ( beszur as) beszur6kesek et, leszurasra leszur6k esek et hasznalunk. A kesfej elolrol hatrafele es f eluli-c31lefelekeskenyedik , hogy ne surl6djek teljes f elUletevel a munkad ar a bon. ,A homlokszoget lehetoleg kicsinyre kell venni. mer t az el szilard sagat csak nagy ek szoggel tudjuk biztosf tani (430. es 431. a bra).

-f'qs

: V ' B -B metszet

A beszuras es leszuras szabalyai. Annak a felismerese, hogy akeskeny kesf ejet hirteleoul fellepo es tulsagosan nagy hajlft6igeny- beveteltol meg kell 6vni, az alabbi 'szabalyok betartasara int:I. A munkadar abot rovid kinyulassal, szorosan kell ' befogni.2. A kes vag6elet kozepr e (a munkadarab kozepenek magas-

sagar a), kell befogni rovid kinyulassal; kulonben a kes bekap-hat, illetve eltorhet.

3. Az elotolas ir anya pontosan a kesfej kozepvonala legyen (433.

a br a jobboldali vazlat szerint). Mar csek61yelter es eseten a kes,felr enyom6d ik es a horony oldalfeluletei nem lesznek sfk ok .

4. A vag6se besseget es k ulonosen az elotolast k isebbre kellvalasztani, mint nagyolasnal.

5. A foor s6 ne lotyog jon (ne legyen jatek).6. A b o k enesre itt kulonosen ugyelni k ell.

Ha a foors6 csa pagyazasa rossz, a kes behuzasat ugy akadalyoz~hatjuk meg, hogy a kest lefele for d itott vag6ellel f og juk be esaz eszter gat hatr afele jar at juk .De ezt csak olyan gepen szabad megcsinalni, amelynek tokmanya biztosf tva van meglazulas ellen. J61 bevalt a kisse ferdere koszo-rult eIU leszur 6kes; az lIyen kes a leszuraskor a munkadarabonnem hagy csapot ("pu.c;nit").

A Kuzovkin leszur6kes. Ak ar csak mehet-vagasr a (Iasd az 567. abrat), a leszurasra iskitu noen bevalt a k etold al ra haztetoszer uenlef ent homlok f eluletO kes. A kor szeru keslH-geometriat R . Hammer!, J. Baumgartl es aszovjet K uzovk in f e jlesztettek ki. A 432.a bran lathat6 K uzovkin-kes kemenyfem-lapkas kivitelu. . 'A ber lini K ar l Liebk necht transzf ormator -gyar ezzel a kessel a XXXIII. t:iblazatbank ozolt technol6giai eredmenyek et erte el.

XXXIII. tcibicizat

Leszur as technol6giai er tek einek osszehasonlitasa

I

szabvanyos l Kuzovkinleszuro- I leszuro-

kessel kessel

Elotolas e(mm jford.) 0,05 0;15Fordula~zam fJ j perc 186 1160

Vagosebessegv(m jmin) I 3S 218

Ezen felUl meg az eltartam is nagyobb volt

" 'w

:= :- _ 7

• • • ••- _ . --

A beszuras merese es ellenorzese. A beszur t atmerot.villashatar idomszer r el vagy ta pint6k orzovel ellenor izzuk. Merhet juk tova bba a tol6mero eleivel vagy mer olap jaival (63. es 434. abra).A beszur as melyseget melysegme'r ovel merhetjuk es id omszer rel(436. a br a) vagy merohasa bbal es elvonalz6val (435. a bra) ellen-orizhet juk .A beszurt hor ony szelesseget tol6mer ovel merhet juk meg. es

. belso tapint6kor zovel, idomszerrel (436. abra) vagy merohasa b. bal (437. abra) ellenorizhet jGk . Ha a horony turese szak , hatar·idomszerrel kell dolgozni.



9.1 A gazdasagos forgacsoltis celja es elso mesterei

.,A munka termelekenysege abban jut kifejezesre, hogy csekely munkarafordftassal;:nagy mennyisegu haszn<i1ati erteket lehet

letrehozni." (Marx Karoly)

IA GAZDASAGOS ESZTERGALAsI

celjaI

keyesmunka-

raforditas

csekelykopas

I

I I igen kicsiny I

darabid6 I

i

I

ki.fo~a~tal~nImlnoseg esmerettartas

I AZ ELETSZINVONAL EMELKEDESEERT

A Szd.lin-dfjas u:ovjet Pavel Bikov alapos tanulmanyai es mintaszeru munkaja eredmenyekeppen mint ~enjaro esztegalyos

-<:sucsteljesftmenyeket ert el. Sajat hazajaban es kUlfoldon atadott tapasztalatai reven teremtette meg a gazdascfgos esztergdlcfs

tomegmozgalmat. ,

Nalunk is sok esztergalyos harcol mindennapi munkaja megjavftasaert, akiket az Uzemek m(iszaki ertelmisege es neves

tudosok is tamogatnak. Kormanyunk tobb esztergalyosnak e~ert magas kitUntetest adomanyozott. A legjobb szakmu!1kasok ~s

mas dolgozok cikkek. el6adasok es bemutatok utjan adjak at ismereteiket fiataljainknak.



A ket focsoport: a nagyolas es a simitcis. A munka~od megvalasztasa. azoktoI a kovetehnenyekt61 fugg, amelyeket ;lZ esztergal<issat.

el kell ernilnk. Ha nagy forgaesolo teljesitmenyre van szilkseg, ez a kovetelmeny a nagyolassal teljesitheto. A nagyolt mun)<adarabok-

nak nagyolt feliiletiik es be t(lreseik vannak. Ha jo feliileti simasagr~ torekszu(1k, es egy'ben szuk Wreseketkell betartani, a simitas az:

alkalmas megmunkalasi. mod.

C::zeket a meggondolasokat a XXXV. dblazat szemle[teti.

.,

Durya felulet, bo t(lreshatarok

J6 es .Iegjobb felUleti,sjmasag, sz(lk t(lreshatarok

) Kis forgacsolasi

Simftas {finomesztergalas.1 teljesitmeny

Ujabban olyan megmunkalasi modot fejlesztettek ki, amellyel nagy forgaesolasi teljesi~meny'es ugyanakkor simit()tt fe!U1eterheto el.Ezt, a'megmunkalasi modot Vaszilij Koleszov alapozta, meg, es (5teremtette meg az ennek keresztiilviteillre sziikseges esztergakest

(Iasda 9.5fejezetet).

PercenMnt simitott je/rJ/et

/

LP ercenM nt· /ejorgdcso/t .... -J

hossz '

LPercenkenti lejorgdcso~

hossz

Na gy olcis kor az a dCinto, hogy minel tobb felesleges anyagot

minel rovidebb ido alatt esztergaljunk Ie a munkadarabr61.

A szamitas alapja tehat a pereenkenti forgae~obtartalom

(V [em3/min]).

Simrt6skor a kiyant felUleti simasagot (V v),lehetoleg rovid ido

alatt kiYanjuk, elerni; A szamitas alapja tehat itt 'a pereenkent

megmunkalt felillet nagysaga (F [em2/min]).



9.3 Gazdasagos nagyolas

9.31 Forgacsmennfiseg (forgacskobtartalom)

A percenkent leesztergalt forgacsmennyiseget (forgacskobtartalom) V [cm3 jmin]-vel jeloljUk. Va terfogat (Iatinul volumen) rovidftese.

Kiszamftasara megallapodtak az alabbi egyszeru kifejezesben:

forgacskobtartalom =(orgacskeresztmetszet x vag6sebesseg. .

A vag6sebesseg az I perc alatt le.valasztott forgacshosszusag. Ha az I perc alatt keletkezett forgacsot kiegyenesftve es egymashoz,rakva

kepzeljUk, olyan hasabot kapunk, amelynek keresztmetszete F =f·e, hossza pedig Y.

Percenkinti forgacsh ossz, : V

V=F.y,

V =(-e.Y (cm3 jmin),

f =fogasmelyseg mm-ben,

e =elotolas mm-ben.

Y = vag6sebesseg mjmin-ban.

A forgacskobtartalom tehat annal nagyobb. mennel

9.32 Fogasmelyseg

Gyakorlatban a fogasmelyseg tobbnyire elore meghatarozott. mert az elogyartmany (nyersdarab. rud stb.) es a munkadarab atmeroje

adottak. A gazdasagos gyartas eppen ezert arra torekszik. hogy minel kisebb rahagyas elegendo legyen; lepcsos munkadarabokhoz

ezertelonyos az elokovacsolt l\Yersdarabok hasznalata. Ebbc5l kovetkezik. hogy azelotolas es vag6s~besseg leghelyesebb ertekei-

nek megallapftasakor a fogasmelyseget megadott mennyisegnek tekintjUk.

Azonos fogasmelyseg eseten kis elc5tolas kis forgacskeresztmetszetet. nagy 'elotolas nagy forgacskeresztmetszetet ad. A forgacs Ie-

valasztasara ero kell. Mennel nagyobb a forgacskeresztmetszet. annal nagyobb erc5re van szUkseg. Az elotolas megvalasztasa tehat

szorosan"'os;;zeftigg a forgacsol6erovel.

9.34 Fa forgacsoloera

Ha egy kessel, amely a 443. abra szerinti elrendezesben alateten fekszik fel, fahasabr61 forgacsot akarunk levalasztani, bizonyos erore

(itt nyomas) van szUkseg. A szUkseges erc5 annal nagyobb, mennel kemenyebb a fa, mennel nagyobb forgacsot akarunk nyerni es men-nel rosszabb a kes ele.

Esztergan vegzett forgacsolaskor fellepc5viszonyok hasonlftanak ehhez. Azt az erot, amely a forgacs levalasztasahoz szUkseges, forga-

csol6eronek hfvjuk. Mar a 3.033 fejezetben lattuk. hogy a teljes forgacsol6ero harom osszetevoerore bonthat6. ·Ezeket az osszetevo-

eroket merni is tudjuk (444. abra).

Pe es P m erok a Pr-hez viszonyftva kicsinyek. AzonkfvUl Prerc5 a vag6sebesseg iranyaba esik, ezert az elc5tolasmeghatarozasakoraltahi-

ban csak a 'P r erc5vel szamolunk.

A f6 forgacsol6er6 - akarcs<lk a fahasabr61 torten6 forgacslevalasztas eseteben - <lZesztergalaskor is fUgg:

I.. a munkadarab anyaganak szilardsagat61,

2. a forgacskeresztmetszettc5l,

3 az esztergakes elenek allapotat61 (keselszogek es elkopas)



MiveI a (orgacsol6ero mindenkor fiigg a munkadarab anyaganak szilardsagat61, minden meggondolas egy bizonyos nyersanyag feltete-

lezesevel tortenik.

2000

1800

1600

1400

~ 1100

~1000C l..•• . . •

t800

60 0

400

20 0

i/./

~

/ V

/

,/./

)"/'

/''/

/'.l-

V/

.

23 "5678910

F [mm1J

A 446. abra azt mutatja; hogy a fo forgacsol6ero a forgacskeresztmetszettel no. Ez egyebkent Is feltetelezheto volt. Az aranyos nove-

kedest abrazol6 pontvonalkazott egyenesseI osszehasonlltva azonban lathatjuk, hogya novekedes nagyforgacskeresztmetszetek eseten

a val6sagb:m mar nem olyan nagy.

Olvassunk Ie nehany erteket;

XX XVI . tab/az ot (a fajlagos forgacsol6eroveI kiegeszitve)

F Pf F Pf K s(mm2)

(kg) (mm')

(kg) (kgjmm')

1 P;j 230 1 P;j 230 2305 1000 5 1000 200

10 1700 10 1700 170

Osszehasonlithat6 ertekekre ugy jutunk, ha Pret osztjuk F-fel. Ekkor megkapjuk az l mm2 forgacskeresztmetszetre hat6 fo forgacsof6~

erot,amelyet faj/agos forgcicso/6eronek neveziink .es K . [kgjmm2]-reI jelolUnk.

Eredmeny: Novekvo forgacskeresztmetszettel a fajlagos forgacso16ero csokken. Ez azt jelenti, hogy kedvezo, ha a forgacskeresztmetsze-

tet lehetoleg nagyra valasztjuk.

9.36 A fo forgacsol6ero (Pj) a forgacsviszony (f : e) fuggvenyeben

Fajlago's forgacsol6ero (kgjmm2) iranyertekek (kemenyfem szerszamra)

Munkadarab anyaga (otvozetlen gepacel) I A szerszam allapota

A 00- 34. 11 szilardsaga eles 260 235 210 189 170 160 152 143 135 128 12250 kgjmm2-ig tompa (B = 0, 8mm)* 306 276 247 2 22 200 188 178 168 159 150 143

A 50. 11 szilardsaga eles 288 262 23 3 210 190 180 170 162 152 144 13750- 60 kgjmm2 tompa (B = 0, 8mm) 350 319 2 83 255 231 21 9 207 197 185 175 166

A60. 11 szilard saga 'eles 305 274 242 220 198 187 177 167 157 150 14360- 70 kgjmm2 tompa (B = 0, 8 mm) 380 340 300 273 246 232 220 207 194 186 17 7

A 70. 11 szilardsaga .eles 318 286 255 230 206 195 185 174 164 156 14870- 85 kgjmmll tompa (B ~ 0, 8mm) 400 360 322 290 260 2 46 233 219 206 196 186

A 8 5 (nem szabv.) szilardsaga eles 332 300 268 240 216 205 193 182 172 163 155

85- 100 kgjmm2 tompa (B = 0, 8mm) 428 387 347 310 278 264 248 23. 5 222 210 200

A 1 00 (nein szabv.) sZilardsaga eles 350 315 280 250 227 215 2 02· 192 180 170 162

100- 140 kgjmm2 tompa (B = 0, 8mm) 46 2 414 370 330 300 284 266 253 237 224 213

Dinam61emez eles 32 0 286 252 225 202 190 178 168 158 - -tompa (B = 0, 8.mm) 36 8 329 · 290 258 232 2 18 204 193 182 - -



Kemenyfem szerszamelen a megengedett hatkopas merteke (B ) /egfeljebb I mm lehet.

PK , =- . . ! . kepletbc51 kovetkezik, hogy

F

P I = F · K , vagy

P I =f· e . K s (kg).

Ha az esztergan A60.11 acelb61 5 mm2 keresztmetszetii forgacsot kellleforgacsolni, ez kUlonfele·alaku forgacskeresztmetszettel oldhat6

meg:

.J. fogasmelyseg f= 12,5 mm, elc5tolas e=0,4 mm, F=f·e= 12,5.0,4 =5 mm2

2. fogasmelyseg f = 10 mm, elc5tolas e = 0,5 mm, F = re = 10 .0,5 = 5 mm2

3. fogasmelyseg f =8 mm, elc5tolas e =0,63 mm, F =r'e =8 .0,63 =5,04 mm2

4. fogasmelyseg f =5 mm, elc5tolas e "" 1,0 mm, F = r e = 5 • 1,0 =5 mm2

A XXXVII. tiblazat segitsegevel kiszamithat6k a f6 forgacso/6er6k:

1. Pf=f·e·Ks= 12,5.0,4 ·220= 1100 kg,

2. P f = =10 .0,5.·198 =990 kg,

3 . P I = = 8 ·0,63·177 = 894 kg,

4.P f = =5·1,0.143= 7J5kg.

Eredmeny: Azonos forgacskeresztmetszet eseten a :z : eI6to)as; novelesevel csokken a fo forgacsol6ero, tehat az az elonyos, ha minel

!nagyobb el6tohissal dolgozunk. Az eI6tol<\s nagysagat a forgacskeresztmetszet es forgacsviszony alapjan allapftjuk meg.

Gazdas6gos forgdcsviszony 0 gepacel kemenyfemkessel volo nagyo16s6ra:

legfeljebb 50 kg(mm2 szilardsagu gepacelra pI. A37.11

A (kemenyfem minc5seghez)=6: 1

Elhelyezesi szog )( =45-60° B (kemenyfem min6seghez) =: 5: 1

C (kemenyfem min6seghez) = 4: I

50- 60 kgjnim2 szilardsagu gepacelra pI. A50.1I

A (kemenyfem minc5seghez).= 8:

Elhelyezesi szog )(=45-60° B (kemenyfem minc5seghez)=6: 1

C (kemenyfem minc5seghez) = 5: I

60- 70 kg(mm2 szilardsagu gepacelra pI. A60.11

A (kemenyfem minoseghez) =10 :

Elhelyezesi szog.)( =45.,-60° B (kemenyfem min6seghez) = 8:

C (kemenyfem minc5seghez) = 6:

70- 85 kgjmm2 szilardsagu gepace.lra pI. A70.11

A (kemenyfem min6seghez) = 12,5:1

Elhelyezesi szog ~ = 45-60° B (kemenyfem min6seghez) = 10: 1

C (kemenyfem minc5seghez);= S: I

A (kemenyfem minoseghez) '= 15 :

Elhelyezesi szog )(=45-60° B (kemenyfem min6seghez) = 12,5:I

C (kemenyfem min6seghez)",= 10: 1

B (kemenyfem minoseghez) = 17,5:!

C (kemenyfem minoseghez) =15 : I



Felda:

60 kg/mm2 szilardsagu anyagb61 keszillo munkadarabr61 C minosegu kemenyfemkessel 1,8 mm2 keresztmetszetu forgacsot kell esz.

tergalni. Fogasmelyseg 3 mm, aforgacsViszony f:e = 5:1. Mekkora a'gazdasagos elotolas es a fo forgacsol6ercH

. Keresettek: e [mm] es P f [kg],

Adottak: an = 56 kgfmm2,

.f.e =1,8 mm2,

f =3 mm.

f:e=5:1.

Mego1cfas: f:e = 5:1

3:e =5:1

e """ 3/5e =0,6 mm.

Pf={-e.K.

P f = 3·0,6.182

P f =328 kg

fenti szamltasban a K. erteket frissen elezett kesre a kovetkezo mellekszamltassal hataroztuk meg:

I. Keresett: K. (e = 0,6 mm elotohisra),

2. XXXVII. tablazatb61: K. (e =0,56 mm-re) ~ 187 kg(mm2 187 kgfmm2,

3. XXXVII. tablazatb6f: K. (e = 0,63 mm-re) f ; ; , 17 7

kg(mm2

KilIonbseg 3(-2)

KiHanbseg 1(-2)

x = kazelftc5leg -5

0,Q7 mm

0,04 mm

-5 kg(mm2

K.= 182 kgfmm2

Regebben az esz~ergalyos a fordulatszamot tapasztalata alapjan es probak titjan hatarozta meg. Ma az:ors6 fordulatszamat a vag6sebes-

segbol szamltjuk.

A vag6sebesseg inegva[asztasakor tabb tenyezot kell tekintetbe vennr. Ez kiviliiglik a:z:alabbi tablazatb61:

A munkadarab alakja

l--~

1-1

A szerszam elenek alakja

Vag6-r sebesseg

I T 1 - - - 1

A forgacskeresztmetszet nagysaga \es alakja

A hates r

A vag6sebesseg ertekere gyakorlati es elmeleti szakemberek tablazatokat allftottak ossze. Ha ezeket helyesen hasznaljuk, sok idot

takarfthatunk meg, elejet vehetjUk a szersza!]'l es a gep rongal6dasanak es fokozhatjuk munkank termelekenyseget. Ezek a tablazatok

altai anos esztergamunk~kra 60 perces eltartamra keszUltek, ami annyit jelent, hogy a kessel.60 percig lehet esztergalni ujabb elezes

nelkUI. Azt a vag6sebesseget, amellyel ezt az eltartamot erjUk el, Y60·naljelaljUk.

A drezdai muszaki egyetem egy koIlektlvaja tobj:>mint 15000 forgacsohisi klserlet alapjan tablazatokat dolgozott ki, amelyek a gatda.

sagos nagyolasra vonatkoz6 osszes technol6giai ertekeket tartalmazzak. A XXXIX. tablazat A60,.11 gepace[ra es. 5,5 kW telle·

sftmenyfelvetelU esztergara ervenyes.



305 I

: 0,09 286

0,125 266

0,18220

I 88 47Ii-------

93 64I'~----

83

[ C ~ 3 ]mill

I--~I -

0,09i,----

0,35~. 102 B 100 125I~--'--- --- ..

,- 1,40l. 28 157--f---------

v

[ c , : , o ]mm

IAz eszterga teljesftmenyfelvetele 5,5 kW

A munkadarab anyaga A 60'11

javasolt szogertekek: a = 5°; f J = 77°; y = 8°; y. = 60°; e = 90-105°; A= 5°

I I i I i ~ E

, : m J I , : m J ' [ m ~ " ] I nI<~

0,063 _240 I. [!~6 1

0,09 ~I I 92

0,125 188 A '106-~

-- --- [----

0,18 150 I 122

0,25- ~~ -- I - ~ - ; -: : : : ; : : _ B _ j ' O O ~ : :

:::: ::. c l : : : ~-1,40 27 I 170 :

______ --1--,,---

I I i

I ! I

I 6 6

2,00 25

0,063 I 258 ___ ,_-

0,09 225---i---·A

0,25 116-------- B

0,355 90



Rovid utasitas az: Iranyertekek nagyol6 esztergalasra c. tablazat hasznalatahoz:

I. Kikeressiik a tablazat gyOjtemenybol a munkadarab anyaganak es az eszterga teljesltmenyfelvetelenek megfelelo lapot.

2. A megmunkalasi rahagyas meghatarozza a fogasmelyseget (f-et) mm-ben. A rahagyast lehetoseg szerint egyetlen fogasban kellle-

esztergalni.

3. Az elotolas (e mm-ben) megvalaszthat6:

a)vagy az elerni kivant feltileti simasag szerint,

b) va~y ha a felUleti simasagra nem kell tigye!ni, a legnagyobb V ertek ahpjan. Ha az elotohist igy megvalasztottuk, a megadott

fogasmelyseg mellett a'vag6sebesseg es a kesel imyaga a tablazat alapjan egyertelmOen meg van hatarozva.

4. A fordulatszam a vag6sebessegbOI. es az esztergaland6 atmer6b61 kiszamithat6 a kovetkezo keplet szerint:

1000· vn = --- (fordjmin)

n·d .

v = a vag6sebesseg mfmin-ban

d =esztergaland6'atmero 'mm-ben

50 ' ( " '\ ~ 'Ii '\ '\ ,'\

V/ //'//V /// /

00

V/ ~ V /// // // '/50

/

VV ,Iv //

~ ~ ~ V ////1/

00 V V // //

80

60/ / :/ :/ :/

40 :/ :/ :/ :/

/ :/ /V //

20 / / / /

/ / V V 0-" / / / / / V /

80 :/

70 :/ :/ :/. :/

:/ :/ :/ :/ :/

60 / / /

/ / / /

50 / VI/ v / / ,I V / /

45// V/ / / // V/ / V / :/

40////1/1/ V // V // ///VV /// V

. / / /VVV II // //// '/V V V //

35/// V VV v // //V/ v:V / //

20 II

25 ~V/Vlli/ll /1.1 //yj ~ V/// /II /

:It! /1/11 vi i /~/v /j~ ~ t/l/ 1/ //

20 / //./1/ V /

[oorso fordulafszam. (nlmifl) _.:_-----------,

$#&~##~~~~~&~f~~¢~~~~~~, < : l < : l

c ; < : l

Q ; , < : l

~,~')

1)'0

~IJ

~ " }. ; >

')~,

t'1 - q ,

1 - \1 - '\ . '

') . I J

0 ( 0

,~~" " , '?",~" I J

~ It).~lt)<:::> <:::> !:> c).C)C> C> C) ~ <:::>C>CW'} 0) . : : : : t ~ \l) <0 ~ co 0) ~" ~ ; :t ~ ~ . ~

A/mho d (mm)

C> 8 C> 8l~8~ .., ~ :Q- Q- It)

'JI!'

S•. 100 %-on aluli kihaszmihis eseteben a vag6sebesseget nem szabad fokozni, ktilonben li 60 perces eltartam csokken.

6 Az elektromotor terheleset ampermerovel ellenorizni kell



P~lda a fordulatsz;imdiagram (448jb halos szamoloabra) hasznaJatara:

o 96 mm nyersdarabot a 449. ibra szerint meg kell esztergalni. Anyaga A60.l I, a T . es!~erga motorteljesitmenye 5,5 kW.

~ i ' E- - [ ] B " ~ ' . ~ , - ' - ~ ' - 3 J ' ' ' ' ' - . ,'Q. '- ••-' :g -- . ""'------ ~~

:;

--------.-----: /~-- --_.---

J. miivelet Nagyolas 86,2 mm atmerore

Fogasmelyseg: 90 mm,

-86,2 mm

3,8 mm:2'

f=1,9mm

A 9.37 fejezet alapj~n a gazdasagos forgacsviszony A minosegu kemenyfemkes e;eten 10:1 lesz.Az iranyertek tablazatban (XXXIX. tab!.) az f rovatban (fogasmelyseg) a legkozelebb eso '2 mm erteknek e =0,25 mm elotolas felelmeg. Az ezekkel meghatarozott vag6sebesseg v =210 m/min.

A448/b hal6s szamol6abra szerint 90 mm atmeronek n =710 ford/min fordulatszam fele! meg.Ha e =0,18 mm elotolast valasztunk, a vag6sebesseg v =250 mjmil1-ra ad6dik, es akkor a fordulatszam n =800 fordjmin.2. miivelet: Nagyolas 86,2 mm-tol 80,2 mm atmerore.

Fogasmelyseg: '86,2 mm,

-80,2 mm

6,0 mm:2

f = 3,0 rom

f = 3,0 mm fogasmelyseg eseten az elotolas e = 0,25 mm·re valasztand6. (A minosegu kemenyfem.)Az ebbol kiad6d6 v =150 m/min vag6sebessegre n =500 fordjmin (e =0,355 mm elotolas eseten Bminosegu kemenyfemet kell h'1sz,milni esa vag6sebesseg y = 118 mjmin; n = 400 ford/min. Ez esetben a forgacsviszony 3:0,355 = 8,45: I).

3. miivelet: Nagyolas 090 mm-rol 082,4 mm-re.

Fogasmelyseg: 90 mm ,

-82,4 mm

7,6 mm:2f= 3,8 mm.

4 mm fogasmelyseghez e =0,355 mm elotolast valasztva (v =90 m!min), n =315 ford/min. Az iranyertek tablazat (XXXIX. ,tabl.)szerint azonban B minosegu kemenyfemet kell hasznalni. Ez a pelda is azt mutatja, hogy a tablazat ertekei mindenkor csak iranyertekek lehetnek.

9.39 A forgacsolas teljesftmenY$zuksegletenek (N f ) kiszami'tasa

Te!jesftmenyt: N(kW) a 2S.0Ilfejeze~ben taIalhatok szerjnt at:

p. y '. N =-,-- (kW) kepletteI szamolunk.

60· 102

A forg,ksoJasi teljesitmeny (N f ) kiszamrtasara 3. kepletbe P helyebe a P j fa forgacsol6erot nelyettesitjlJk.

P j =f·e • K. [kg] (fasd a 9.36 fejezetet).A forgacsolas teljesftmenyszUkseglete (N j) tehat:

i f·e·K.·v " It ~ j = 60· 102 (kW) (

~~:. .

Egy tengely J. muvelete szamara a XXXIX. tablatat alapjan vegzett fordulatszam megallapftas soran a koyetkezo ertekekre Jutottunk:f"" 1,9 rom; e = 0,18 mm; v = 250 mjmin. KeressUk a teljesftmenyszUkseglet (N f ) nagysagat.

Keresett: N j (kW)

Adottak: f= 1,9 rom,

e=O,18 mm,

v = 250 mJmin. M ego !d eis : .

A XXXVII. tablazat K $ fajlagos forgacso16ero erteket minden tOYabbi nelkUI meg nem adja meg, m~rt abban a 0,18 mm, elOtolast nemtalaljuk meg.B,ecsles alapjan K. ='310 kg!mm z •

f ·e· K$' vN~ .f - 6.102

N _ 1,9·0,18·310·250

f - 60.102

Nj~4,33 kW.

A hatasfok es a motorteljesitmeny kiszamftasara N j helyett Ne-t (effektiv teljesftmeny) rrl1:atunk, mert a kes elen rendelkezesre a i l e .teliesftmeny legalabbis eleri a s~Uksegesforgacsolasi teljesftmenyt. (Hatasfokr6I es rootorteljesftm~nyrol a 28,08 fejezet 2. pontjabanles%sz6.)



Mivel a gazdasagossag feltetele, hogy a simitasra sziikseges idc5a legrovidebb legyen - hosszesztergalast tetelezve fel - az I perc

alatt simftott henger (450. abra) palastjanak a lehetc5 legnagyobbnak kell lennie.

Hengerpalast =::r X atmerc5 X henger hossza. (A 450. abraban megtalalhat6k azok a mennyisegek, amelyek ehheza szamitashoz kellenek.)

q ~ - - , , -J1 perc alaft leforgdcsolt hosszusdg

,Ebb61:

hengerpalast F =;7' d [mm]- n [fordjmin]. e [mmjfordJ.

Emlekezziink vissza ra (4.3 fejezetben), hogy a vag6sebesseg

. Jr. d [mm]· n £ford/min]v [mjmln] =.~...•-.--,------

1000 [mmJm]

. e [mm]e [em] =-""--'

10 [mmjem]

e [mm]F =v fmfmin]. 100[emjmJ. ----

. , 10 [mmjem]

I F =10.e.v[cm2 jminJ

Mivel e-t a megkovetelt feliilE:tisimasag meghaHrozza, a simftasra fordftott idc5t esaka vagosebesseg noveleseveI lehet csokkenteni.

Eredmeny: kicsiny simftasi idok nagy vag6sebesseggel erhete5k el.

Kivetel: szeles kessel (fejkessel; lasd a 3.052 fejezetet) val6 simftas eseten az elc5tolas is novelhetc5 (~ =3-12 mm).



9.5 Gyorsforgacsohis Koleszov' kessel

9.51 Eddigi ismereteink

A felUleti simasag az elotolas nagysagat61 es a lekerekitesi

sugart61 fiigg. Lattuk azt, hogy celszeru az esztergalast a leheto

legnagyobb elotolassal vegezni (9.35 fej.). Nagy elotolasnal a kes

csucsat riagy lekerekftesi sugarral kell ellatni (3.034fej.), hogy az

esztergalas okozta barazdak minel sekelyebbek legyenek.

r= I mm,

e= 1, 8 mm,

r=.2 mm ,

e= 1,8 mm,

h = 0,052 mm .

Mennel nagyobb a lekerekitesi sugar, annal jobb a feluleti sima-

sag, de annal rosszabbak a forgacsolasi viszonyok. Ezert a felUleti. .

simasagra val6 tekintettel az elotolast csokkenteni kellene.

Az elotolas csokkentesenek hatasai. Ha az elotolast csok-

kentjuk, a XXXVII. tablazat szerint novekszik a K, fajlagos

forgacsol6ero. Ezzel no az eroszu kseglet is.

Ha azt kivanjuk, hogy kis elotolas dacara a percenkenti forgacs-

terfogat nagy legyen, a vag6sebesseget kell megnovelnunk.

Nagy vag6sebessegre azonban nem minden gep alkalmas; ezen-

kivu I nagy vag6sebesseg eseten a kes eltartama is erosen csokken.

Ezt mutatja .be a 452. abra.

1

~

\

\II

1 \ I

Ft\

I ,

I I

A m,nkoda"b ~~.-

onyoga: A 60.II \

- Szerszam:

s A N min6segu \ I I

- k em en ytlm I ;- f: f mm

- e -0 ;0 8 m m .\

Jf= 45 "

i-f -0,5 mm

\\ I

100 lOa 300 1 ,00 600 800 1000500 700 900

Vdgdsebesseg v (mlmin)

A Koleszov kesel es elonyei. Vaszilij Koleszov szovjet eszter-

galyos megoldast talalt arra, hogy nagy elotolas eseten is j6 felUleti

simasagot lehessen elerni. Ez a Koleszov kesel. Hasznalata a

kovetkezo elonyoket biztosftja:

I. Nagy elotolassal lehet esztergalni, mert a fo forgacsol6 el

utan mukodesbe lepo simft6el a fo vag6el okozta barazdakat

eltavolftja.

2. Az atmeneti el elejet veszi azoknak a nehezsegeknek, amelye-

ket a nagy lekerekftesi sugar okozna.

Gyakorlati szabalyok:

J. A munkadarabnak merevnek kell lennie. Ez annyit jelent,

hogya munkadarab hosszanak viszoriya a munkadarab atmero-

jehez ne haladja tul a .8: I viszonyt.

2. Az elotolas legyen 0,3-0,5 mm-rel kisebb a simft6el hossza-

nal.

3. A simft6elnek pontosan parhuzamosnak kellienniea munka-

darab tengelyevel.

4. A forgacsterelo lepcso ne terelje a forgacsot a munkadarab



10 A termeh~kenyseg novelese

10.1 Attekintes

Gazdasagi eletiink feladata, hogy sok es j6termeket allltson elo. Ezen eel elerese erdekeben sziikseges, hogy megismerjiik es hasznaljuk

azokat az eszkozoket, amelyekkel· a munka termele!<enyseget megnovelhetjiik.

a munka termelekenysegenek

novekedese

I. az ujft6k altai javasolt korszerii gyart6eszkozok;

2. eelszerii anyagszabatos es gyartasszabatos' konstrukci6k;

3. anyag- es gyartasi idorafordftis csokkentese (pT. forgaes nelkiili alakitassal);

4. szabvanyos alkatreszek hasznalata;

5~ gazdasagos tervezes, szervezes es kivitelezes.

A munkahoz val6 {ij, szocialista viszony abban nyilvanuI meg legjobban, hogy az elenjar6k segitik a lemarad6kat. Ez biztosftja terveirik

teljesfteset es tulteljesfteset.

A kollektiv munkaban a termelekenyseg noveleset a dolgoz6k szakkepzettsegenek novelesevel, az {ijftasok szeleskoru bevezeteseveJ.

az osszes munkakoriilmenyek javftasaval, a minoseg novelesevel es a selejt csokkent6seveI erjiik el. Ha. ezeket a lehetosegeket valla-

lataink minden dolgoz6ja esszeriien osszekapcsolja, es mindeniitt latja sajat es munkahelye munkajanak osszefiiggeset gazdasagunk

nagy feladataival, a legkiilonbozobb m6dokon nyujthat segitseget a termelekenyseg novelesere.

Hogy ez mikeppen lehetseges, erre szolgaljanak peldauI a darabidok (miiveleti idok) csokkentesenek lehetosegei.

I. nagyobb vagosebesseg pl. kemenyfem szerszamc;lk

hasznalataval; 2. a miiveleti sorrend gazdasiigos kialakftasa;

3. a gep kezelesehez sziikseges elemek celszeru elrendezese;

4. eloviilaszto es gyorskapcsohisok;

. 6. gyorsjaratok;

7. gyorsszoritok;

A munkiho% valeS ontudatos vis%ony lis a nagy szaktudis a j6 teljesitmeny feltetelei. Ezert kell, hogy minden szakmunkas tovabb·



11 A gepi foido kiszamitasa

11.1 Muszaki normak

A muszakilag megalapozott idonormak rogzitik minden egye,s alkatnlsz eloallitasara szukseges ido es ezzel a munkaraforditas mer-

teket. Ezzel alapot szolgaltatnak a nepgazdasag gazdasagi szamvitele es tervezese szamara, es helyesen alkalmazva, vegeredmenyeben

a termelekenyseg novelesere vezetnek.

Muszaki normaid6

t"= t.b '-{- n . tab

ElokeszUleti ,es

befejezesi ido

Szemelyi

szuksegletek

es a munka

megkivanta

szunetido

Muveletiido

Munkahely

kiszolgalasies karbantartasi

ido

ElokeszUleti

e s

,'befejezesi ido

Foido

(technol6giai idc5) J L M_e_I_le_k_id_O_. -!._t_"'--!

A gepi f6idot ki,lehet szamitani.

A gepi foido alatt megy yegbe a munkadarab ,megmunkal;isa. A kes elotolasa onmukodoen (gepi uton) tortenik. A kes rMutasanak

es tulfutasanak (kifut3:s) ideje beleszimit a gepi foidobe.



0) Elotohis sebessege e'. Az esztergakes 1 perc alatt megtett utjat az elotolas sebessegenek (percenkenti elotolas) hfvjuk.

Elatalcis sebessege =elotol~s x fordulatsz<\m

"'d" esztergalasi hosszGepi fOI 0 = ----.-----

elotohis sebessege

Ltjg =-

e'

Ltjg = - (min).

e · n

Ttlrgy!ordulotok szama: n.,!

'- - - - fs z te rg r J ir J s i h o ss z .~

l '----s' • I. flotolas ----l

- k . ; r - ! i sebessege e I ~ r l( ,-\ 0 ,

--~---~! Ido' 1 pe rc a

454. abra. A gepi foido kiszamfdsanak alapfogalmai (I)

/dO ' 24

+T o

,I

~( ' 1

d 1=-

2

d L=- + I,

2

d-d[L =----- + I, + Ik

2

+ Ir + Ik

~'"

V

d) Fogasok s:z:amai:Ha a rahagyast tobb ifogasban kell leesztergalni, a gepi {oido

I L· i . II tfg =;:-;;[mlO] I

Ez t 0 kepletet jeg yezziik meg!

e) Az n fordulats:z:am megtiatarozasa. Ha a v vagosebesseg adott, a fordulatszam keplete:

1000· vn=--~

n·d



~----'" ..--- ---_.

"Q...

0) Hosszesztergilas. A 458. abran lathat6 tengely egyetlen fogasban vegigesztergalando. A viigosebesseg legyen 80 mfmin; az elo·tohis 0,5 mm; nifutas es kifutas egyenkent 5 mm. . .

Keresett: fJg Imin]

Adottak: d =200 mm,

1 = 790 mm,

lr = 5 mm.

lk = 5 ·mm,

v =80 m/min.

·e = 0,5 mm.

L oiMegoldiis: fig =--,

e · n

L=l+Tr+Tk

L= 790+ 5+5,

L =800 mm .

n ($Z(imft6s oTapjrin)

1000· vn=--,

n· d

1000·80

n = n. 200 '

n = 127,36 ford/min.

A gepen tald /hato I~gki izeTeIJbi k isebb fordu/a tsz6mot v6 IasztyC1 n =//8 ford/min.

800 ·1t, ---- ,g - 0,5· '18'

fig =J3,56 R3 13,6 min.

b) Sikesztergalas. 0310 mm tiircsat ket fogiisban keH oldala:zni. Elotoliis: 0,4 mm, vag6sebesseg: 75 m/min; rafutas: 5 mm.

Keresett: fig [m!n],

Adottak: d = 310 mm,

e = 0,4 mm ,Ir = 5 mm ,

y = 75 m/min.

L· iMegoldas: tig =-- ,

e· n

dL =-+ Ir

2

L = 155 + 5.

L=160mm.

n (sz6mitris a/apjrin),

1000·Y

n =---,n· d

1000·75n =----,

. n· 31 0

n =77,025 ford/min.

A ge pen ta /e l/ hato le gk iiz e/ eb bi ki se bb (ord uT ats ze lm ot vc lT as ztva n =70 ford/min.

160 ·2

tlg =0,4 • 70 •

f jg =11,4 min.

Oryan gep eseten, amely ,illando viig6sebesseggel jar (pl. a 13/d abraszerinti elektronil<us vezer!l~sse1),a kozepes fordulatszammal kell

5zamoln!.



A melegedes oka:

o J A forgaes surl6dik a kes homlokfefiHeten, megpedig annal,jobban, minel durvabb a homlokfeliilet es mine( nagyobb a

vag6sebesseg es 'a forgaesol6er6.b) A munkadarab surl6dik a kes hatfeliileten.c) A forgaes levalasztasa es deformaci6ja is okoz melegedest.

462. abra. Simahomlok- es hat-

feliHet esetenkisebb a felme-

legedes

A tulsagos felmelegedes elkeriilhet5, ha:0) megfelel6 vag6sebesseggel esztergalunk;b) a vag6elet helyesen koszoriiljiik, vagyis biztosftjuk az el-

•szogek helyesseget, az eles f6vag6elt, a sima homlok- es hat-feliiletet;

c) ·megfelel6 hut6folyadekkaJ dolgozunk.

fI1eghi b ci so d o I I

!(d,goel

~

.A mel'egedes kovetkezmenyei:

0) Nagy felmelegedes kovetkezteben akesel kilagyul es fgy a kes a forgomunkadarab ktiszoriil6 hatasara el-tompuJ.

b) A munkadarab a felmeJe.gedes 1<0-

vetkezteben kitagul; ez hib<is me-resi eredmenyt adhat.

460. abra.A melegedes

. kovetkezmenye i

(I.)

461. abra.A melegedes

kovetkezmenyei(II.)

Hutofolyadek hasznalata. Ujjnyi vastag sugar erje alland6ana forgaesolasi feliiletet. A esepegtet6 hutes karos, mert a helyilehutest61 a kesben repedesek tamadhatnak.

12.1 Huto-keno folyadekok A hut6folyadekok eelja a keseJtartam novelese es a munkadarab felUleti min6segenek javftasa; ti. a hut6foJyadekok nemesak hutenek,hanem kenik is a munkadarab felUletet. Hut6·ken6olajat es vizes hut6anyagoj{at, (fur6olajemulzi6t) kiilonboztetUnk meg. -0) Hut5-kenoolajok. Ezeket az.olajokat,tomeny allapotban,hasznaljuk olyan esetben, amikor a kes nagy, a forgaesolasban reszt nem

vev6 feJiileten erintkezik a munkadarabbal es ennek dacara hosszu eltartamot kell bi%tositani.PI. meJy .hornyok beszurasakor (ken6hatas).b) Vizes hutofolyadekok, mas neven fur6olajok vagy fur60laj emulzi6k.Egyes oJajok vfnel keverve ·feher szfnu foJyadekot alkotnak. Hut6hatasuk nagyobb, mint a hut6-ken6oJaje, ezert nagy vag6sebes-

seggel torten6 esztergaJaskor ezeket alkalmazzuk (hut6hatas). '

Hiit5-keno folyadek tablazat XLI. t6b16zat

Vasfemek I : AlumInium es magnezium otvozetek I N!mvas-fem' ek

I I SzUrke

. Nemesltheto I ~~~as I I Vorosrez I . 61Qm

IAcel

IAcer

I ontveny' I ,. Szdlclum Tiszta Magnezium Sargarez 6n Nikkei

ontveny Temper r a••u":l.IOIU~ t ar ta lm u a lu min iu m' o tvo ze te k 3 I Bronz Feherfem Ujeziistontveny otvozete AI. otv. I Vorosotv. Cink

Nagyolas

I

S ; B i S;B SzarazonI S ; B Si B S; B

f

Szarazon

I M;B B

r

S ; BSzarazon Szarazon B Szappanos Szarazon Szarazon Szarazon

szesz;2

I

I

Esztergalas Szarazon; M I

Simitas S ; B S;B Szarazon S ; B SiB

IS ; B I Szarazon M;B B S ; BI

Szarazon Szarazon B Szappanos Szarazon

i Szarazon Szarazon Szarazon

igen igen szesz Petroleum!.flnom finom Szarazon I

meg- meg- Petr61eum

I [munka- munka- M

lasra: M lasra: M

Furas S;B S;B B S ; B SiB

IS • B I Szarazon M;B B S ; B

Szarazon Szappanos viz Sz~ppanos Vfz, Szarazon Szarazon

Dorzsoles S; B" S ; B B S ; B SiB S'B

I Szarazon M ;B B SiB

Szarazon Szarazon Szarazon Szappanos I Sz~ppanos Petro· Szarazon Szarazonv[z; kenyes viz; kenyes leum

I esetben esetben I +M petr61eum petr6leum,

vagy szap· terpentinolaj

I panos szesz; vagy s:?;ap-

IM panos szesz

S =hUt6.ken6olaj B '=yizes hut6folyadek (fur6olaj emulzi6) M '=hfgan foly6 asvanyolaj1. Petr61eummll tuzveszEHyre ugyelni! 2. Borszesz + 40 % vfz + kenoszappan kevereke. 3. Magnezium otvozetneI seinmi. esetre sem szabad vizethaszn"'ni, mert a forgacsok ettal meggyulladnak. 4. SzUrke ontottvasnak furoolajemulzioval valo esztergatasakor elafordulhat, hogy a' kesel nem fog

,,(elkeni a feWletet). lIyenkor zsiradekmentes (kereskedelemben kaphato)' hutafolyadekot ha$znalunk. S;.arazon vegzett es;o;terllaliseros ,PQrkepzodessel'Jar, ami az eutergalyo$ megbetegedeset okozhatja;



S zita V illa mos h Utofolya r.iekszivattyu

HUtofofyadekfarfcmy

464, abra, Eszterga hut8folyadek-szivattyu berendeHs"

A-r.eszterga hiItOfoJyadek-szivattyu berendezes~ vizeseni

Plgzend6 esztergalashoz, vilfamos hutofolyadek-szivattyub61 es a szlik-

seges csovezetekbol all, beleertve a csukl6s csotoldatokat es a csapokat is.

Kfvanatos lenne, ha a-r.esztergaforgacs gyujtesere szolgal6 taka minden esztergan egyuttal folyadekgyujt6 taldva lenne kiafakitva

€s hutofolyadek-tartannyallenne kiegeszitve, me'y~t tisztftas celjab61 egyszeruen lehet az esztergaagy al61kihlizni. A forgacstaka feneke

hatrafele fejtos, hogya hutofolyadek zavartalanullecsoroghasson. A talcaban levo.szitabeteteket idonkeit meg keIl tisztftani. Ez kiili:S-

nosen valtakozva, vizesen es szarazon vegrett esztergalas eseteben fontos, mert pl. a szaraz ontottvas-forgacs igen nagy feliilete ki-o

vonna az olajat a flir60laj emulzi6b61. Az esztergak gepkonyve tobbnyire el6irja, hogy a hutOfolyadekot negyhetenkent Ie kell bocsa-

tani, es az: egesrfolyadekkeringteto rendszert alaposan ki kell tisztogatni. Oblft6folyadekkent meleg sz6d~oldatot vagy tris6oldatot

, hasznalunk.

J 6 hlites -percenkent kb. 25-30 liter-a keseltartamot mintegy 30%-kal megnoveli. Ha viszont az eltarto::mot nem kfvanjuk meg-

novelni, 1 5 -:; c ' J8%-kal nagyobb vag6sebesseggel esZ;~ergalhatunk. Hogy azonban ez a hut6hatas val6ban ervenyesiiljon, a hlit6folyadek-

nak a szer?Z'amot es a munkadarabot lagyan, vastag sugarban korul kell oblftenie. A sugarnak folytonosnak kell lennie, hogy a forgo

munkadarab a hlitofolyadekot mint vastag, osszefii~g6 filmet vigye magavaI.

A fec:skendezo hiItes uj, igen hatasos eljaras. Nagynyomasu levegovel kodszeru,m el-

porIasztott hut6emulzi6t fujnak a munkadarab forgas(iranyav:il szembe, kozvetleniil a

kes elere. Ez hUti magat a kes efet es egyben a forgacsoJasi feliiletet es a legordiil6 forga-

csot is keni, ami csokkenti a sutl6dast.

Kem~nyremkesseI val6eszterg~iIas eseten feleslegesse valik a forgacstoro bekoszorUlese,

mert a foly6forgacs, amint a rafujt hutofolyadek eri, hirtelen lehul es kis darabokra torik.

A fllitoanyagfelhaszn'alas csekefy.

A fecskendez5 csovet vagy a kess:zar meHett vagy a kesszar hosszaban keszite'tt furatban

vagy e~re a celrakimart, esetleg kigyalult alatetben vezetik.



13.1 A csavarmenet. Menetrajtak

13.11 A csavarmenet elve

B '

.~-~ .

P szeme!ynek, ha a h emelkedest meg akarja maszni, A-toT .B .rg

kell haladnia. A-.B utat lejt6nek hfvjuk (I). A a szog a:z:emelke-

desi szog. M.ine! kisebb az emelkedesi szog, annal nagyobb Iehet

a teher, melyet P s:z:emelyfel bfr tolni.

Ha az 1haromszoget henger kore csavarjuk, akkor A-B Iejtebol

,csavarvonal lest (II). P szemelynek, hogy most A-bol B-be jusson,

a henger korU[ egy teljes menetetkell megtennie.

fig yelem ! Egy koriilforduliisnak (=egy menetnek) egy menet-

emelkedes (h) felelmeg.

\-.- , . . . . - , _.-'~-''o -I'

:-'-'-'f'-'q·tr •. I

1,67. abra. Menetemelked••

Ha a csavarvonaT menten a:z:orsoba hornyot vagunk, csayar ••

menetet kapunk.

h it csayarmenet emelkedese,

o az: emelkedesLszog,

d a z : or50 atm«keje.

M eg je gy ze nd 6: a menetemelkedest egyik menetteI a Ill<isikig

tenge!y iranyban merjuk. Ha a csavart a z : anyaban egyszer korut

elforgatjuk, akkor a csayar tengely. ininyban egy menetemelkedes-

nyi utat (h) tesz meg.

I. Koto csavarok menetei (altalaban rogzite menetek):

0) Metermenet (metrikus menet) MNOSZ 204; atmero es emelkedes mm-ben; csucssz:og 60°.

b) Whitworth menet MNOSZ 20 I; atmero hUveTykben (coli), emelkedest az IIf·ra eso mt;netek szamaval kell megadni; csucssz(SgS s o

2. Metrikus finommenet MNOSZ 205,

3.-Whitworth csemenct (gazmenet) MNOSZ 202.

4. Trapezmenet MNOSZ 207.

5. Fun§szmenet MNOSZ 209.

6. Zsinormenet. MNOSZ 208.

0) a menet alakja (eles-, trapez-,_ lapos., furesz-, zsinormenet).

b) a menet meretei: atmere, emelkedes.

c) a menet iranya: jobb· vagy balmenei,

d) a menet bekezdesek szama; egy vagy tobb bekezdesu l!1Emet.

itIElesmenet. Metermenet (I) MNOSZ 2M, W hitworth menet (Tl)

MNOSZ 201,

Felhaszmil!sa altahiqan kate-, rogzfto csaYarok uamara (kicsiny

emelkeCfesi szog). _

Trapezll1enet (I) M N O SZ 207~

Mozgast atvivo csavarok (peldauI vezerorso) szamara.

Lapos- vagy negyzetmenet (II) MNOSZ 206.



•• I

~Offl/2S1'Q1II/

• --Fiireszmenet MNOSZ 209. Zsinormenet MNOSZ 208.

Egy ihinyli, nagy terhelesek felvetehke (peldaul pnlsors6k), Tuzolt6szereken, a MAV-nal (peldaul armaturakon).

d =csavarors6 menet kUIso atmero,

.d1=csavarors6 menet magatmero,

D1

=csavaranya magatmero,

D =csavaranya menet kUlso atmer5.

d2 =kozep atmero,

a =cslicsszog,

a =cslicsjatek.

A. menetnek a menet oIdalfeIUleteken kell felfe-

kUdnie (hordania). Acsucsjiitek iiltal elkerUlheto, hogy

a menet a kUls5 es a magatmeron fekUdjon.

Menetemelkedes h. Hasznalatos meri'etemelkedesek:

{J) emelkedes mm~ben; az egyik menettol a masik menetig

tengely ininyban mert tavolsag mm-ben merve;

b) emelkedes hiivelykben (collban); az egyik menettol a

masik menetig tengely iranyban mert tavolsag hUvelykben

(coli ban). Peldiiul: 'Y 4 ," . Gyakran az I" ors6hosszra vaghat6

menetek szamat adjak meg. Peldaul 4 menet egy I"_ra meg-

fefel az Y 4 " meneteme1kedesnek;

c) moduI emelkedes. Az emelked~s vagy n-vel (3;14 mm),

vagy ennek tobbszorosevel egyezik. Csavarhajtiis 'ors6jiiniil

(csiga) ~asznaljak (vo. 14.6 fej.).

~, \h'J[m~-

fJ ' i' : 4 . r n e n e t f angol co/Ira

801-menet

--~I474. "bra. Jobbmenet e s balmenet

Jobbmenet. Jobbmenet vagasakor a kes jobbr6J hafad bal fele

(nyeregtol ors6fej fefe). A csavaranya feJcsavarasa' az ors6ra az

oramutat6 jariisanak }ranyaban tortenik.

Balmenet. Balmenetvagasakor a kes baJr6J jobb fefe hafad

(ors6fejtof a nyereg' fele). A csavaranya felcsavarasa az ors6ra

az 6ramutat6 jarasavaL ellenkez5 iranyban tortenik.

Tobbmenet. 'Uva< (tiSbbbek~" •• menet). N.,y . ~."

menetemelkedesek eleresere alkalmazztik. Egy, ket, W ' harom vagy meg tobb menet fut egymas mellett. Meg- . M e iJ e tk g z d s t I t _ _

hatarozasukra a bekezdesek szamat vesszUkafapul ~ r n en e t

(vo. 14.7 fej.).

120



XLII. tciblcizat

Egybekezdesu jobb-csavarmenet csucsjatekkal

(MNOSZ 201-290)

ktils6 csavarmenetl

j

atmer6 mm-benvagy htivelykben,

I emelkedes hli-I

velykben

_ . 1 a csavarmenet 1

C 'c Inevleges atmer6je

,: htivelykben, hti------1-] velykmeretjellel

'C 1 1

a;

~'C 1 1

:0a;.. ,

C I I• . .'C 1 1

E

IWhitworth - I

---Ii

Whitworth W Ifinom I

Whitworth-

cs6

Finom

meter

. .C I Ic ::C I I

E• . .--- ~' "'"v

Trapez __ 1 Tc

I z s!

ktils6 csavarmenet iatmer6 htivelykben, htivelyk me-

retjellel

IktilS6 csavarmenetlatmer6 mm-ben I

_ . - , I

~---'El

~ ··_ -- -t iI

aEH---\...

"

~- - - < . ; ; ,

az orso ktils6 csa.!

« varmenet atmer6-,je mm-ben, emel-

kedes mm-benf---n

iaz orso ktils6 csa·! II~armenet atmer6-lf_ __ _ ~Je mm-ben, emel- ~

'kedes htivelykben . '"I

az orso ktils6 csa-

I

I

varmenet atmer6-

'lie mm-ben, emel-II kedes mm-ben ;

XLVI. tciblcizat

menethorony es menetvegzodes metermenet szamara (MNOSZ 224 ill. modosftas alapjan)

! Ors6menet (kulsc5 menet) Anyamenet (bels6 menet)1 . . _ - - . - - - - - - _ . _ - - - - - - - - - - - - - - - - _ . _ - - _ . _ - - - - - -

i r :nenet kifutas ( mm) ) menethorony (mm) I menetkifutas (mm) i menethorony (mm)

! I I I H.taroltkifutasnal'I--·····-·---·----·-

I maximaiis hossza (x) I maximalis hossza (x) szLikseges rahagy.as

i a =22Xo Cd) minimalis hossza I

i menetkifutasi szogre I hossz. (f) 1----a-""'·--10okifutasi szogre !

Finommenet

h (mm) menet-emelkedessel

I1,251,5

1,75

22,5

E---ll

XLIII. t6b16zat

Egybekezdesu bal-csavarmenet es tobb bekezdesumenetek

(MNOSZ 200)

Megnevezes I Rovid lei I Peld.

I i

- t - - - - · f ~ tBal-csavar- A szelveny rovid I

menet jele es' eleje: bal 1

I

Tobb-bekez- A szelveny rovid f--' - - h ~ Hdesu jobb- jele es eleje a be-csavarmenet kezdesek szama

---_ .. I -~--- ,._--------

Tobb-bekez- A stelveny rovid i

; - - - - · - t J I ~desu bal- jele. es eleje a be-

kezdesek szama escsavarmenet

a « bal » szo,:

Kupos menetek XLIV. tcibl6zat

I

Megnevezes I RCivid iel , Peld.

,I,

Kupos metermene t

I

I

(1:16 kupossag) M . kup ; M30x2kup

,i

Menetillesztesek XLV. t6blcizat

Klilonboz6 felhasznalasi celokra es a cserelhet6seg biztosftasaraa menetekre szinten dolgoztak ki iIIesztesi rendszert. Haromfinomsagi fokozatot ktilonboztettink meg: finom, kozep, durva •

-t-----f]IiEgyszeru mozgatolorsok

iI

i PI. M 20 f ieloles normal me-

termt:net(i 20 mm..es csavart jelent,- amelynek meretszorasaia f ino m minoseghek felelnekmeg. (MNOSZ 204. es 205.) Aminc5seget csak akkor kell meg ...adoi, ha a menet elkesziteseneka tures valamilyen minlSsegetb iztositan i kell (az az, ha a

«nem megy})~oldali merestmeg kefl kivanni) es az masszabvanyban nines eloirva.

-----

I

I

I

M 6 1,6 2 3,7 4 2

M 8 2,0 2 4,6 4 3

M 10 2,4 3 5,5 4 3

M 12 2,8 - 4 6,5 4 4

M 14; MI6 3,1 4 7,3 4 5

M 18 4,0 5 9,2 5 6

M 20; M 22 4,0 5 9,2 5 6

M 24; M 27 4,7 6 /1,0 5 6

M 30; M 33 5,5 8 13,5 5 8

M 36; M 39' 6,4 8 15 5 8

M 42; M 45 7,0 /0 16,5 5 10

M 48; M 52 8,0 10 18 5 10

M 56; M 68 9,0 /0 20 6 12

10 22 6 12



25,40095h=- -

z

r =0,13733 h

t = 0,96049 h

t1=0,c4033 h

( = ' 0,13733 h

I =0.96049 h

' 1 = 0.64033 h

KOlso citmero\

h ~ ~ ;r :kI I ~ : g(coli) D mm. mm

It ! I

,[/' 6.350 I 4,724 5'5371 0,8131' 0;174 1,270 20 0,175'/,/' 7,9381 6,130 7,034 0,904 0,194 1,411 18 0,295'la"~ 9,525· 7,491 8,508 1,017 0,218 1,588 16 0,441

('f,/') I 11,113 I 8,789 9,951 1,162 i 0.249 1,814 14 0,607.--- ---,-- ---'--I---'--j-- ---

',/,', 12,700 I 9'988j 11,33411,356 1 0,291 2,117 12 0,784'I,"~ 15,875 12,917 14,396 1 1,479 I 0,317 2,309 11 1,310'I:' 19,050 15,798 17,42411,6261 0,349 2,540 10 1,960'/,"22,225 I 18,611 I 20,418 1,807 .0,388 2,822 9 2,720

--- ---1--- --- --j-- - ----- ---

1" 25,400 21,334 23,367 2,0331 0,436 3,175 8 3,57511/s" 28,575 23,927 26,251 2,324 0,498 3,629 7 4,4971; / f'. 31,750 27,102 29,426· 2,324 0,498 3,629 7 5,770

.-!~ 34,925 29,503 32,214 2,711 0,5814,233 _6_ 6,836

kozepd,· Imm

1'/," 38,100 32,678 35,389 2,711 0,581 4,233 6 8,3871'/s". 41,275 37,769 38,022 3,253 0,698 5,080 5 9,4951'/:' 44,450 1 37,944 41,197 3,253 0.698 5,080 5 11,308(1'/s") 47,625 40,397 44,011 3,614 0,775 5,644 ~ .12,817

2" 50,800 43,572 47,186 3,614 0,775 5,644 4'[, 14,9112'//' 57,15049,018 53,084 4,066 0,872 6,350 4 18,8712'/," 63,500 55,368 59,434 4,066 0,872 6,350 4 24,077

~ 69,850 60,556 65,203 4,647 0,997 7,257 ~ 28,801

3" 76,200 66,906 71,553 4,647 0,997 7,257 3'[. 35,1583'/:' I 82,550 72,542 77,546 5,004 1,073 7,815 3'/, 41,3303'//' I 88,900 78,.892 :83,896 5,004 1,073· 7,815 3'1.1 48,883

~I 95,250 84,406 89,828 5,422 I 1.163 8,467 _3_ 55,957

4" 101,600 90,756 96,178 5,422 1,163 8,467' 3 64,6934'/:' 107,950 96,636 102,293 5,657 1,213 8,835 2'[, ·73,345

4'/," 114,300 102,986 108,643 5,657 '1,213 8,835 2'/, 83,3004'//' 120,650 108,822 114,736 5,914 '1,268 9,236 2'/, 93,009

- - ; : - 1 127,000 115,172 121,08: 5,914 1,268 '9,236 ---;:;: 104,180

5'/," 133,350 120,958 127,154 6,19.6 1,329 I 9,676 2'/, 114,910

5'/," 1139'700, 127,308 133,504 6'19611'329 9,6761 2,/,[127,2925'/:' 146,0501133,038139,544]6,506 1,395110,160 2'/. 139,0086" ,152,400 139,388 145,894 6,506 1,395 ,10,160 2'/. 152,595

Csomenet (Whitworth szelveny)

MNOSZ 202. (CsGcsjatek neIkul)

Sze[veny a[akja, mint a 476ja abran

25.40095h=.---

z

r = 0,13733 h

t= 0,96049 h

tl=0,64033 h

A nevleges kUlso atmero rovataban talalhat6 huvelyk meretek

a cso szabad atmerojet (belso csoatmero) jelentik.

Whitworth csomenet jelo[ese peldaul: C 3/4

. Csavarmenet atmerc5k

IKUls& atmer.o I E

-------

\

" , " W i , , . , , . Emel- ~~ N

lIevleges i

I mag kozep milyseg kites kede, t~

angol ! di d, t, r h c-

huvelyk i D mm I mm mm I mm mm mm

E ; -

Cl/s" I 9,728 8,566 [ 9,147

0//' 13,157 [ 1,4451

12,301

C3 /s " 16;662 14,950 15,806

Cl/t 20,955 18,631 I 19,793

C5/s" 22,911 20,587 21,749

Olt 26,411 24,117 25,279

.C7/s" 30,201 "27,877 I 29,039

C I" I 33,249 30,291 31,770

(C Il/s")' 37,897 34,939 36,418

C PI/' 4[,910 . 38,952 40,431

(C J3/s") 44,323 41,365 42,844

C Pit 47,803 44,845 46,324

(C ISIs") 52,883 49,925 51,404'

(CI3 /:' ) 53,746 50,788 52,267

C 2'~ 59,614 56,656 58,135

'C2l!:' 65,710 62,752 64,231

C 231s" 69,397 "66,439 67,918

C 2l/t 75,184 72,226 73,705

C 2 3 // ' 81,534 78,576 80,055

C3" 87,884 84,926 86,405

C 3l!4" 93,980 91,022 92,501

C 31/t 100,330 "97,372 98,851

C 33 // ' 106,680 103,722 105,201

C 4" 113,030 1110,072 111,55[ .C 4lf . : ' 125,730 . 122,772 124,251

C5"

I

138,430 135,472 136,951'1

C 51 / 2" 151;130 148,172 149,651 ,I

C 6" 163,830 160,872 162,351 [C 7" 189,230 185,978 187,604

C8" 214,630 211,378 213,0041C9" 240,030 236,778 238,404 [

C 10" j 265,430 1262,178 263,804 I

C II" 1290,830 286,764 288,797

C 12" 316,230 312,164 314,197

C 13" [347,472 343,406 345,439

C 14" 372,872 368,806 370,839

CIS" 1398,272 394,206 396,239

0,581 0,125 0;907 280,856 0,184 1,337 190,856 0,184 1,337 191,162 0,249

1

1,814 141,162 0,2'19 1,814 141,162 0,249 1,814 14

1,162 °'2491' 1,814 ~

1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 [ II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II

1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II

1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 12,309 II1,479 0,317 12,309 II.

: : : : : : : : : : I ~ : : : :~1,479 0,317 12,309 II1,479 0,317 2,309 II1,479 0,317 2,309 II

C 16"C 17"C 18"

1,479 0,317 2,309 1I

1,626 °,349

1

2,.540 101,626 0,349 2,540 101,626 0;349 2,540 101,626 0,349 12,540~

2,033 0,436 3,175 , 82,033 0,436 3,175 82,033 0,436 3,175 8

2,033 0,436 3,175 8

2,033. 0,436 13,1751-;-

\

4.23,672 \ 419,606 \ 421,639 \ 2,033 \ 0,436\3,17.5\ 8449,072 445,006 447,039 2,033 0,436 3,175 8474,472 470,406 472,439· 2,033 0,436 3,175 8



Nevleges menet ...at m ero

(orsomenet k'Uls"atmero)

, I J[

~,2 I, 1 , 4 \1,7 •2

2224

27

XLIX. t c ib lefzae

t .= 0,e660 h 3D,. = d z =d - -t = d - 0,6495 h

3 4Di= d--t+e'= d-1,299h+e

1 2:e 8:!-t8

PI.: 30 mm menetatmer6jli m,etermenet jele: M 30

0,6760,8761,0101,2461,4801,7802,0162,3502,7203,0913,961 Q)

4,701 ~~5,701- ...~

6,377 . 5

'8,051 ~9,727 ~

11,402 E13,402 u>

14,753 ~16,753 I >:

~ ~ : ~ ~ ; ' J ' :23,103 ~25,454 c28,454 230,804 <:33,804 I

36,155 \'

39,155

41,505 ] 145,50548,85552,85556,20660,206

0,7100,9101,0501,2901,5301,8302,0702,4102,7903,1704,0504,810

,5,810

6,510

8,2309,920

11,62013,620

15;020 I17,020 ,19,020

20,430 I23,430

25,840 I -

28,84031,24024,2.40

36,640

39,640'42,05046,050 '49,450,53,450.56,85060,850

i d dz d 1 i'I, '

I I Az ors6menet I. I M'lgkereszt~·i-"-_--I -kozep ",'

Men et . metszet ! kulso (csucsto) mag

emel kedes, Fern' i ' \I I I I atmeroje. Ir (egyszersmind felse hatirmer~-ce) iI \' II \ I

0,25 I 0,0036 I 0,838 I0,25 1 0,0060 1,038 I0,3 ,0,0080 I 1,205 '0,35 0,0122 1,473,0,4 0,0172 1;740

0,4 0,0249 2,040'0,45, 0,0319 2,3080,5 0,0434 2,6750,6 0,0581 3,1100,7 0,0750 ~ 3,546-0,8 0,123 Q) '4,480

1,0 '0,173 >~ 5,3501,0 0,255 ,~ 6,3501,25 0~319 . 5 7,188

1,5 0,509 ~ 9,0261,75 0;743 ~ 10,8632,0 1,02 E 12,7012,0 1,41 u> 14,7012,5 1,71 ~- 16,3762,5 2,20 ~ 18,3762,5 2,76 '~ 20,3763,0 3,17 tit 22,0513;0 . 4,19 8 2~,~513,5 5,09 r: 27,7273,5 6,36 ~ 30;7274,0 7,45 33,4024,0 8,97 36,402:4,5 10,21 39,077

4,5 12,04 42,0775,0 13,53 44,7525,0 16,26 48,7525,5 18,75 52,4285,5 21,94 56,428

6,0- 24,81 •., ,( 60,1036,0 • 28,47 [ 64,103

0,0340,0340,0400,0440,0500,0500,0540,0600,0700,0790,0890,1090,1090,133

0,1790,1930,2180,2180,2670,2670,2670,3270,3270,3860,3860,4360,4360,485

0,4850,545-0,5450,5950,5950,6440,644



t =1,866 h

t1=0,5 h + a

t2 =0,5 h+a-b

T = 0,5 h + 2 a - b

e =0,25 h

Trapezmenet jelCilese: peldaul.48 mm atmeroju, 8 mm menet-

emelkedesu trapezmeret: Tr 48 X 8

--------

Eme,kede,11 Menet- Fel- 1 latek I Ker~kl- I)~e~et-h ( ) mely,. fokve, ,'----,--- tes I melys.

m " , ! " t, 1 a : b r' T

3 1,75 1,25' 0,25 ! 0,5 i~-I-l,~

4 2,25 1,75 0,25 0,5 I I 0,25 I 2,005 2,75 2 0,25 0,75 0,25 2,256' 3,25 2,5 0,25 0,75 0,25 2,75

7 3,75 3 0,25 0,75 I 0,25 I 3,258 ,4,25 3,5 0,25 0,75 0,25 3,759 : 4,75 4 0,25 0,75 0,25 4,25

~ ~ I ~ : ~ ~ ~ : ~ g :~ ~ g :~ ~ g :~ ~ .14 I 7,5 6 0,5 1,5 0,5

16 I 8,5 7 0,5 1,5 0,518 9,5 8 0,5 1,5 0,5

20 10,5 9 . 0,5 1,5 0,5 I1

22 ill,S 10 0,5 1,5 0,5 I 10,524 , I 12,5 11 0,5 1,5 0,5 11,526 13,5 12 0,5 1,5 0,5 12,5

1) Ha a trapezmenet kifejezetten erok atvitelere szolgal, akkor a menet-profi It az ors6 magmeretenel r sugarral Ie kell kerekiteni.

Csavaratmerok: Menet. j

orso ~ anya 1 k 5:'

i ~ I,,~

i i ~ E i

--.r,

menet~ I Mag-- _ . ---, i C L I E I > E 1 C L I E I Jatek m E dyseg I kereszt ..kUls5!mag 'kGISO~kOzepll zep i ~ E , ! ,' - ; E: ; L.. i - - , . - - - ~ - ~ metszet

did i DID d 2 \ Q)..t: I'::: o N '' ': : : ': : : I a I b orso! anY3

1

em'm m J m ~ lm m : m ~ m m l~ .e " 'I : : ; -2 l m m ! m m -t,-i-r 10 1 6,5 10,51 7,51 8,51 1 ' - --I - i 1 ! -1-'--I~: : - : : : : : : : 1

1::: ['110~5_3_ ~1~1"~':~f=-i"~'~~f~~1 ::;~

16 11,5 16,5 12,5 14 4 1,751

1

0,251 ,0,25, 0,5,2,25 I, 2 " ),04

18 13,5118,5114,5 16 I I ' I 1,4320 15,5 20,S 16,5118 i i ! 1,89

2216.5:,'22,5"1"181'19.5 -- --I--r-:,I--!--I,'--I~24 18,5 24,S 20 21,S i ' I , I 2,6926 20,5 I 26,S! 22 23,S 51 2 10,25: 0,25 i 0,7512,7512,25 3,30

~ ~ 1 '~ i~ i.:s .:.I' _ _I _ _ ,_ _ i _ _ ! _ _ i _ _ i_ ,_ I~30 23,S 30,51 251 27 ' I i I I ' 4,34

32 25,S 32,5 27 29 , 1 I " 5,11(34) 27,5134,5, 29 ! 31 , 6 I 2,5 1,0,2510,25 I ' , 0,7_51,3,25 2,75 5,9436 29,SI 36,51 31 I 33 I I I ' 6,83

'(38)130,5138:5-:-3234,511--I'--II--I--i- -i----i~40 32,5: 40,S1 34 36,S I, : , 8,30

(42) 34,S ' , I 42,S 36 38,S I , ! ' I ' , I ' 9,3544 36,S144,5 38 40,S I ii , i 10,46

(46) 3,7,5146,5 39'4'2 - - -1 -1 - 1 -- 1 -1- --'11.04

48 39,5148,5 41 44 _, : 12,25

50 ,41,5,50,5 43 46 81,' 3,5 i 0,25' 0'251'0,7514,25 3,75 13,5352 43,S152,545 48 I I 14,86

( ~ ~ )I T ~ : ~1~ ~ : ~~ ~ ~ ~ :~- - 1 - - - - 1 1

- - / - -1 - - - - ~ ~ :~ ~60 50,S/60,S 52 55,S 91 4 : 0,25- 0,2510,75 'r4,75 4,25 20,03

: : ) I : : :: ' I : : : :

[ I " : : 5 : : - - 1 - - -- [- -1 -- 1 -- _ .--- -::: ::"(68) 57,S 68,S 59 63 ' I 25,97

70 59,S 70,S 61 65 I I 1 27,81(72) 61,S 72,S! 63 67

1

10 I 4,5 0,25 0,25 0,7515,25 4,75 29,71

~ K5~iMlro ' I ~ ~(78) 67,5178,5 r 69 73 I 1 35,78

80 69,S 80,S'171 75 - I , . ' I 37,94

~ ~~~I~~I_~I-;-- -,- _ 1 _ _ _ _ _ _ _ 40,15

85 72,5185,51 741 79 I ' I 1 I 41,28(88) 75,5 88,Si 77 82 j!' I 44,77

Csavaratmeriik Menet 1 Mag-

orso i anya k ? - I

~"E en . . . ! . E "" I mene;- I r~:;t'I ,'~ E ~ ~ _Jat_eK I melyseg I 'met-k iH soimag , k Ulsc 5! k oze p zep ~ E ~ E •.• _ '

d I d 1 I D · l 01 d 2 I].c ] 1 ~ ~ ~ a I b ors61 anyal sze:mm I mm mm i mm mm C l ) • • • • < l ) w mm mm t1 T I em

(~ ~ )I~ ~ : ~I ~ ~ : ~ ~ f I : : i 1 , I I I I 1~:95 82,5 95,S 84 89 53,46

(98) 85,S 98,S 87 92 12 is,S 0,2510,25 0,75 6,25 5,75 i 57,41

100 '187'5 100,5 89. 94 I , 60,13(105) 92,5 lOS,S 94199 I I 67,20

( ; ; : ) : : : 1 : ~ ' : 1 : : 3 : : : - - 1 ' - - - - - - 1 - - - - ' - 1 , - - 1 ~ : : : :120 105 121 1081113 86,59

(125) 110 I 126 113 118 95,03130 115 131 118 123 14 6 0,5 0,51 1,5 7,51 6,5 103,87

(135) 120 135 123 128 I ' I 113,10140 125 141 128 133 , , 122,72

(145) 130 146 133 138 I i 132,73150 133 151 136142 --1-- -- -- -- -- --1138,93

(155) 138 156 141 147 I 1149'57160 143 161 146 152 16 1 7 0,5 0,5 1,5 8,57,5160,61

(~~g) ~~ ~~~ ~~~ m ! 1~~:(175) 158 176 161 167 __ I ' 196,07

180 161 181-164 m -- -- -- -- -- --I 1203,58

(185) 166 186 169 176 I 1216,42190 171 191 174 181 18 8 0,5 0,5 1,5 9,5 8,5

1

229,66'(195) 176 196 179 186 243,29200 181 201 184 191 257;30

210 189 211 192 200 280,55220 199 221 202 210 20 9 0,5 0,5 1,5 10,5 9,5 311,03

230 209 ~I~ 220 '_- '_1 1343'07

240 217 241 220 229 369,84250 227 251 230 239 22 10 0,5 0,5 1,5 11,5 10,51

404,71

260 _23_7 26_1_2_40 __ 2_49___ _ _ 1441,15

270 245 271 248 258 471,44280 255 281 258 268 24 11 0,5 0,5 1,5 12,5 11,5 510,71290 I 265 291 268 278

1

I 551,55

300 \ 2 1 3 301 276 287 1 26 ~ \ - - 0 . 5 o :s - - - - : ; - ; s 13,5 -1-2-,5-5-85-,3-5



1 1; ;: O r so -

fGreszmenet MNOSZ 209

Az ors6 kiilso atmeroj~ = D (mm)

A csavaranya kiilso atmeroje = D

Ar. ors6 magatmeroje d1= 0 - 2t1

A csavaranya magatmeroje: 01=0 - 2t 2

Fureszmenet jelolese: peldaul 48 mm atmeroju, 8 mm

cemelkedesu egybekezdesu fUreszmenet: Fur 48 X a

Men:;e.mel~l-~:~:;-~~~~II~:~~::;;'-·lj----- r-----ll-----kedes seg t e' b r h i t1 2 i

- i - - - - jl ' - H ~ i ' - - ' j , - " ' - ~ ; ~ : - - 1 - - H i ~I I ' - i i ~ i -; ' ; -- g - : - ~ ~ - ~ -

__ 8 6,942 6~ __ ~1~_1 0,994

9 7,810 6,75 2,375 1,060 1,11810 8,678 7,5 2,638 1,178 1,24312 10,413 9, 3,166 1,413 1,491

--------

14 12,149 10,5 I 3,694- 1,649 1,74016 13,884, 12 - 4,221 '1,884 1,988

__ 1_8__ 1~620

-! I~ -l4,749-'-I'~-~-20 ,17,355 15 I 5,277 2,355 2,485

22 19,091 16,5 5,804 2,591 2,73424 20,026 18 6,332 2,826 2,98226 I 22,562 j 19,5, , 6,860 I 3,062 - 3,231

Aflya ,,'

~

O r s o '.476/e abr•. Zsin6rmenet

a 0,05 h 25,40095

0,6830 hh

b z

r 0,23851 h 1,8660 h

R 0,25597h, t 1= 0,5 h

R1= 0,22105 h t2 = 0,0835 h

Zsin6rmenet jelolese: peldaul d =40 mm

es menetemelkedes 1/6"

Zs 40 X 1 /6"

I ' ~ - ~ 'Menet-

Menet-I Fel-

Kerekitesek

Menet- netek emel ..•Ors6 { Any.at m ero sz ama kedes melyseg I fekves

d (mm) z h t1

t, r R I R 1

8-12

I 10 2,540 1,270 0,212 0,606 0,650 0,561

14-38 8 3,175 1,588 0,265 0,757 0,813 0,70240-100 6 4,234 2,117 0,354 1,010 1,084 0,936

105-200 j 4 6,350 3,175 0,530 I 1,515 1,625 1,404



_]1"""F20---,\ iVw:vV\

1

-..rr~ f--:--l~

.1l

Menetkaliber gyl1rll

: ~ = M 41S -::: = =: _ ~ =-- ~ --

" l1ene~kt1ljberors,;

487. "bra. Menetes hatar~ 488. "bra. CsucstomeromereS gy(iru~ idomszer hatarmero idomszer

Menetek merese es ellenorzese. Csavarmeneteken ot.meretet

lehet megmerni vagy ellenorizni:

I. kUlso atmero,

2. magatmero,

3, kozepatmero (MNOSZ szerint: csucstoatrr.ero): a menet-

oldal atmeroje,

4. menetemelkedes,

5. menetprofil (menetszelveny) es a esuesszog.

A csavarmeneteknel a menet oldalfeliileteinek kell felfekiidniok,

a magatmero szerepe kevesbe fontos. A menetet meghataroz6

meretek: a kozepatmero (csuestoatmero), a menetemelkedes es

a .csucsszog.

A kiilso atmero es a magatmero merese. A kiilso atmerot

tol6merovel es mikrometerrel, a magmeretet a tol6meron'ek

erre a celra elvekonyftott merofeliiletevel (meroeleivel) mer-

hetjiik (478. abra).

A kozepatmero merese. Pontos meresere a betetes menet-

mikro'meter szolgal. Kiilonbozo menetek meresere cserelhet6

betetek sziiksegesek (Iasd a 479. abrat). A kozepatmerot mero-

esapokkal (merohuzalokkal) is merhetjiik (480. abra). A mero-

csapokat hordoz6 tart6kat a mikrometer meroesapjara, iIIetve

meroors6jara eros[tjiik.

A mikrometeren leolvashat6 meretbol (P) megfelelo tablazat

segftsegevel a keresett kozepatmerot meg lehet aJlap[tani.

A menetemelkedes merese. Az emelkedes legegyszerubben

a menetek megszamlalasaval allapfthat6 meg (481. abra).

felda: I. Ha 20 mm hosszon 5 menetet olvasunk meg, akkor az:

emelkedes 20:5=4 mm. II. Ha I" (I coli) hosszon 6 menetet olva-

sunk meg, akkor az emelkedes 1":6 = 1 /6 " . A menet emelkedes~t·

menetfesuvel is nagyon egyszeruenmegallapfthatjuk (482. abra).

PontQ!amb merest kiilonleges optikai muszerekkel vegziink.

A menetprofil (menetszelveny) es csucsszog ellenorzese.

A menetprofilt altalaban menetsablonnal ellenorizziik (483. abra).

Pontos ellenorzesnel menetmikroszk6pot alkalmazunk e celra.

Okularjaban menetprofil abrakkal ellatott iiveglemez ·van (484.abra). Ha az ellenorzendo menet hibatlan, akkor a menetprofil

arnyeka es a lemezre rajzolt menetprofil fedesbe hozhat6.

Menetidomszerek ("menetkaliberek") (485. abra). A szab-

vanyos menetek gyors ellenorzesere alkalmasak. Menetes mero-,

dug6t az ellenorzendo anyaba, a menetes merogyurut az ellen-

orzendo csavarra hajtjuk.

Hatarmero menetidomszerek. A cserelhetoseg elvei meg-

k[vanjak, hogy a meneteket is i1lesztesi rendszer szerint gyartsuk.

Haromfele· illesztesu menet van: finom (f), koz~p (k) es durva(d) (XLV. tab!.). Az anyak menetet esapos hatarmero menet-

idomszerrel (486. abra) ellenorizziik. A j6 oldalnak az anyaba

becsavarhat6nak kell lennie. A selejt oldalnak 2-3menete van,

melyek csucsa hianyzik. Ha ez a selejt oldal behajthat6 az anyaba,

akkor az anya selejt. A esavarors6t menetes (j6 oldali) hatarmero

gyuruvel merjiik, melynek eroltetes nelkiil kell a esavarra fel-

mennie (487. abra). Ehhez a gyuruhoz meg allfthat6-szajas esues-

tomero idomszer (488. abra) is tartozik. Ennek nem szabad .a

meneten atmennie. Csavarmenet ellenorzesre tomeggyartasban

gyakran gorgos hatarmero menetviliakat hasznalunk (489. abra.)



13.6 Ki.iIso me!1et keszitese esztergan

13.61 Mehetvagas kerek menetmetszovel es ketpofas menetmets,zovel

E:zstergan ors6menetet (kulso menetet) a:z alabbi s:zers:zamokkal kes:zftunk:l. menetmets:zovel. .

2. ketpofas menetvag6val,3. n'l'enetkessel.4. fesus menetkessel.

Menetek vigisa menetmets:zovel. S:zabvanyos esavarmenetek vagasara alkalmas a kerek menetmets:zo, kUlonoskeppen ha a esayar-menet minosegere semmilyen kGIonleges kfvanalom nines. A menet eloallftasa a mets:zotaresa egys:zeri felcsayarasa altai egyetlen munka-

menetben tortenik. A menetvagas egys:zeru es olcs6.. "(

fO r g c fC S (~ ia to k '' '' '

.:~, ' <~

' " - '". . . -~ .-~'::::c) ,,~

i : ; i ~

$Zdrf

~met$ZlJ

i2r~ N!Ji lott

"$! metszo

.$. B e v d g o tt

\~ mefszo

Menetmets:zo. A homloks:zogeket (y) a forgacsfuratok kikep-:lese alakftja ki. A:z elso menetek kupos sGllyes:ztese adja a be-kezdo reszt, amely a forgaesolast veg:zi. A tobbi menet a meis:zovezetesere es a kivagott menetek simitasaras:zolgal. MegkGlon- boztetUnk nyitott, zart es bevagott mets:zoket. A nyitott metszoatmerol)en esekely mertekben allfthat6. A zart mets:zotaresanem allfthat6. A bevagott mets:zotaresat elobb ugy has:znaljuk,mint a :zartat,kesobb kos:zorGlessel teljesen athasitjuk es tovabbmint nyitott· metszot has:znaljuk. .

A munkadarab e16kes:zftese. OgyeljGnk a megvagand6 ors6

atmerojenek helyessegere. Ha ez a kelletenel kisebb, akkor amenet nem Iesz elesre kivaghat6, ha tulsagosan nagy, akkor atobbletanyag miatt a menetek kis:zakado:zhatnak. A metszo a:zanyagtobbletet kinyomja, ezaltal a esavar atmeroje megnagyob- bodik. Tehat kfvanatos a:zors6 atmerot eleve vaiamivel kisebbrekes:zfteni (korUlbelGl a menetemelkedes IjIO-evel). A:zert, hogya mets:zo j61 bekapjon az anyagba, a:zors6 veget kuposan IetorjGk. ,

fordifDkar 491. •.bra. Menetmetsz5 befogasa

A metszot elobb befog6gyurube es evvel egylitt fordit6vasbafogjuk be. Lehet ko:zvetlenUI fordft6vasba is behelyezni es igyhasznalni. A mets:zo, befogasanal a kovetke:zokre kell iigyelni:I. A befog6gyurut, a fordft6vasat es a metszot gondosan meg'kell

tisztftani, hogy (homloklapjan) j6 felfekvese legyen. '2. A:zE feszftocsavarnak a metszo sGllyesztesebe kell belenyulnia.

Az E feszftocsavar nyitja a menetmetszot, az A . B nyom6c;sava-rok meghuzasa pedig csukja a menetmetszot.

3. Beallftasara edzetlen menetes esapot hasznaljunk.4. A C, D rogzftocsavart meghu:zzuk.

A menet vigisa. Hogy a mets:zo rendesen belekapjon, meg-

nyomjuk a s:zegnyereg-hUvellyel. CeIszeru, ha a gep all6 hely:ze-teben nehany beke:zdo menetet kezzel vagunk,es a gepet csak azutan indftjuk meg. Vag6sebesseg mets:zo hasznalatanaI 3-4mjmin-nal nagyobb ne legyen. J6 kenesrol es hutesrol gondos-kodni kell. A forgacsfuratokat tisztan kell tartani, nehogy. eI-tomodjenek. A fordft6vasat (fordit6kart) lehetoleg megkelltamas:ztani.

Menetek vigisa ketpofis menetmets:z6vel. A ketreszes menetmetszo' pofakat szinten s:zabvanyos csavarok vagasara has:znaljuk.A menet eloalHtasahoz tobb fogasban torte no atYagas szGkseges. A menet szebb les:z, mint zart metszo has:znalataval.

-E--~ 9-

A ketpofis mets:z6 keretebe a ket A es B oss:zeillo metszopofat,valamint a C szorit6tusk6t fogjuk be. A s:zorit6esavar utan-allftasra s:zolgal. A munkadarabot ugyanugy kes:zftjGk elo, minta zart mets:zovel val6 menetvagasmil.

H e ly e s

~ui-Gyakorlati szabily. Egyenes menetet a ketpofas metszovelugy vaghatunk, hogy a mets:zot nyitva az I helyre allftjuk; mosta feszftoesavart konnyeden meghu:zzuk es eloszor a nyH iranyaban vagunk. Utana a $zorit6csavart mindig a menet elejen Mz-,:zuk meg, es a. menetet tobb fogasban keszrevagjuk.



A megmunkaland6Ctvozetlen I

- I

anyag acel Ctvozott acel SzUrke vasontveny \ Aluminium otvozet

Ke~o- es hutofolyadek! fur60laj Vag6olaj, terpentin I

Szarazon l fur60lajI

! Magnezium otvozetI

I Szarazon

13.62 Kiilso menet vagasa menetkessel

3.621 Menetkesek ki.ilso (ors6-) menetekre

Pontos es szep meneteket e sztergan menetvag6 kessel vagunk. ,

A menetvag6 kes szara lehet negyszogletes, negyzetes vagy korkeresztmetszetu. A kesek eleit koszorUles utan gondosan Ie kell fennLHogy menetvag6 kessel szabalyos menetet vaghassunk, ..az alabbi felteteleknek kell teljesUlniUk;I. A keselnek a keszftendo-menet szelvenyevel (profiljaval) teljesen egyeznie kell.

'2. A kest a menet emelkedesenek negfeleloen kell kialakitani.

A keselnek a vagand6 menet szelvenyevel egyeznie kelk Egy60°·os menetvag6 kessel peldaul elvileg minden metermenetelkeszitheto. Mivel a:i:on-bimminden emelkedesnek mas es mascsucsto sugar vagy csucsletores felel meg, pontos menetek .gyartasahoz minden meneterilelkedesre mas es mas menetvag6kesszUkseges.

\_\ \\

A menetvag6 kesek oldall~pjaira a menetemelkedesnek meg-feleloen kell koszorUlni a hatszogeket. (Ez foleg nagyobb erne I-kedesu menetekre ervenyes.) I es II keskeresztmetszetekbo(lathatjuk a helyes koszorUlest. Kozonseges hegyes menetvag6-keseknel nem is szUkseges a mellekhatszogek kUlonleges koszo-rUlese. -

• He/y te /enHomoru

\LJ~

Torzitof tmenet-fo rma a !Tomor ti

kesmiatt

499••• bra. Menetke. homlokfeliHete

A homlokszog szabvanyos menetvag6 keseknel 00, a hatszog

10_150• Homoru homlokfelUlet ("Hohlkehle") bekqszorUlesetorzitott menetet eredmenyez .

A menetvag6 kes alakjanak, ellenorzese menetkes idomszerrel.(sablonnal) tortenik.

~

- - . - - _ .- -

_ Tario

~JVenelvago-korkes

Menetvag6 alakos kesek szerszamgyarainkt61 a legpontosabbkivitelben beszerezhetok. Minden menetemelkedeshez a meg-felelo alaku menetkes szUkseges. Az utankoszorUlesnel csak ahomlokfelUletet koszorUljiik, hogy az eredeti elforma a kesteljes elhasznal~dasaig azonos maradjon .

.128

•Gepl menetvago,esu

j!;"-l0

. Ii~ZL mE n et.

! < e f ! menet· O g O fe s iJ .v C J 9 0 fe s il munt: l iban

Menetvag6 fesunek (sokelu menetkes) az az elonye, hogy velea menetet rendszerint -egy fogasban keszre lehet vagni. Tobbvag6foggal egyszerre dolgozik. Az elso fog elonagyol, az utols6aszabatos szelvenyt vagja ki. Ez a forgacsolasi forma gepiidottakarft meg. A menetvag6 fesuk kUlonosen tomeggyartasraval6k. Peremes munkadaraboknal menetfesut nem hasznalha-tunk, mert a menetet a fesuvel nem tudnank tovig vagni.MegkUlonboztetiink gepi es kezi menetvag6 fesut. Az ut6bbitesetenkent egy keszrevagott menet utanaigazitasara hasznaljuk,de sargarezbe vagy vorosotvozetbe (armaturak) vale menetek teljes kivagasara is j61 hasznalhatjuk. -



503. abr •. Menetkes

beall't'" idomszerrel

Menetvi!,okes befogiisakor i.igyelni kell arra, hogy az el

pontosah kozepen alljon. Kozep ala vagy fole befogott kes amenetprofilt eltorzltja.

Az eszterga beillftasa menetvagasra. Hogy az elCSIrt. menet-emelkedest megkapjuk, a vezerors6nak a menetemelkedes altaimegklvant, meghatirozott fordulatszamot kell adn;. A sziiksegesfordulatszamot biztoslthatjuk:a J cserekerekek altaI (szarnlt<ist lasd a 14. fejezetben).

'h) valamilyen elotolas-hajtas altai (Iasd 1.27 fej.); itt a beal/ltastablazat alapjan kezikar segltsegevel tortenik.

A vag6sebesseg menetvagaskor koriilbeliil l/a-a a nag)'.olaskor haszmilatos vag6sebessegnek.

a t b" " r : £latolds minya _

507/. abr •. M.neteloYag;\s (nagyolas) I. S07/b abra. MeneteloYag;\s (nagyolas) II.

Az elso (nagyolo) "togi-sokmil nagy forgacskereszt-metszetet kell vagni. A kest.nemcsak a iranyba, hanem 01-

!lA

dalir,anY,bais b el kell tolni.. Ha ugyanis nagy f ogasnal a kes

mindket oldala vag, megtor-, tenhet, hogy a kes bekap.

Nagyobb meneteknel j61 be-

\

valt a 60°-os kesszan{lilitassalvegzett elCSnagyolas.lIyenkor e legyen kisebb, mint 60°.A kest fovag6ele szerint bekell allitani.Minden fogas utan a kestvissza kell hozni kiindulasihelyzetebe es uj fogasvetelutan ujb61 vegigvagjuk a me-netet (Iasd a 13.623fejezetei).

508. abra. Menetele5yagas

(nagyolas) III.

Menetkifutas (I) es menethorony (II) (lasd a 13.2 fejezetetis). O/yan menetek vagasakor, amelyek valamely peremes reszigfutnak, nem szabad nagy vag6sebesseggel dolgozni, hogy legyenido a kesnek a fogasb61 val6 kihuzasara. Sziikseg eseten azutols6menetnel a hajt6szijat mar kezzel hUzzuk. Sokkal biztosabb amunka, ha a ki(utashoz van horony a menet utan.

504. abr •. Menetkes

beall!t'" eszterg'-

m.ikroszk6ppal

'A menetkes beiillitiisa beallit6 idomszerrel tor-t~njek, mert kUlonbentorzitott menetet kapha-tunk (lasd lejjebb). A ke-sek igen pontosan azeszterga-m ikroszk6p palallithat6k be. Itt a kes beallitasa az okularbanlathat6 profilabra segitse-gevel ellenorizheto.

A menetemelkedes elJenorzese. Az elso fogas utan ellen-orizziik menetmero idomszerrel, menetkaliberrel vagy menet-fur6val. hogy a menetemelkedes megfele/-e.

Menetsimitaskor arra kell torekedni, hogy a meneto/dalak tiikorsimak legyenek. Riicskos feIiilet elkeriilesere. a kovet-kezokre kell i.igyelni: a kest simara kell koszoriilni es Ie kell

fenni; a foors6nak es a kesszannak ne legyen .!otyogese;' adjunk kello kenest. Fogasvetel a iranyaban tortenjek ugy, h6gy a kesegyszerre .mindket oldalon vagjon igen vekoriy forgacsot.

Kenofoiyadekok men~tek esztergalasiihoz

Otvozetlen acel

Otvozott. acel,

Acelontveny

Szi.irke vasontveny.Temperont'ieny.

Sargarez

Vorosrez

Fur60lajemulzi6, repceolaj

Benzol, terpentin, petr61eum

Fur6olajemulzi6, repceolaj~---------'\-~---

Repceolaj, petr6leum, szarazon

Fur60lajemulzi6, szarazon

Repceolaj, szarazon-~----

R.epceoIaj, szarazon~--

Flir6ofa)emulzi6, petroleum, szarazon

AI-Cu-Mg otvozet

Magnezium otyozet



0) a kes helytelen koszoriilese ('-: -1 1 1 ) es hibas befogasa' (iV),

b) hibas menetemelkedes,

c) helytelen atmero.

Huz6s menet annyit jelent, hogya menet nem lotyog, de meg'nem jelenti azt, hogy a menet val6ban j6 is. Mertekad6 mindig a menet-

oldalakon val6 j6 felfekves. Menetek meresever mar a 13.5 fejezetben foglalkoztunk.

Menetvagaskor a kest minden fogas utan ki keli huzni a inenetbol es utana ujb61 a kezdo allasba keH vehi beallni. Ujabb ~ogasvetelenel

fontos, hogy a kes pontosan ismet a megkezclett horonyba (menetbe) keriiljon vissza. Ennek m6djai:

0) A zaranya (Iasd 39. es 40. abrakat) a menetvagas egesz tartama alatt zart alla~pan mll.rad. Minden fogasvetel utan a szant az ors6

visszajaratasaval kiindulasi helyzetebe hozzuk vissza. Ez az eljaras bizto$ltja a !<~s:neka menetbe val6 j6 beal!asat. Rovid meneteknel

alkalmazzuk, hosszu meneteknel azonban idotrabl6. Hosszabb menetek eseten a visszafutas lehetoleg nagyobb fordulatszam mellett

tortenjek.

b) A zaranyat. minden egyes fogas utan nyitjuk es a szant kezzel a kiindul6 allasba hozzuk. Minden egyes fOgUvetel elott a zaranyat

rlrjuk.A kezzel torteno visszaallitas altai idot takaritunk meg. Ez a m6d nem minden menetnel alkalmazhat6.

Ha a vezerors6 menetemelkedese a keszitendo menet emelke-desenek egesz szamu tobbszorose, a zaranyat barmely tetszo-leges helyzetben :zarhatjuk. A kes mindig helyesen visszaall avagand6 menetbe. (Lasd I, II.)Peldaul az alabbi"viszonyokmil a za:ranyat tefszoleges helyzetben

be tudjuk kapcsolni:

Ha azonban a vezerors6nak -4 menete van I"·ra, a vagand6

menet pedig pI. 10 menet !"-ra, akkor a zaranya tetszes szerinti

bekapcsolasanal az a helyzet allhat elo, hogya menetkes nem a

menetbe fog bekapni (I es II). Tetszes szerinti bekapcsolas ebbenaz esetben nem eszkozolheto. Ugyanez ervenyes abban az eset-

ben, ha a vezerors6 emelkedese pI. 6 mm es a vagand6 menete

8 m m .

Pigye/em! Ha a vezerors6 menete nem all az emHtett egesz:

szamok aranyaban a vagand6 menettel, akkor a kes nem all be

minden tovabbi nelkiil a mar vagott menetbe. Nem all fenn

Ilyen arany pl., ha a vezerors6 menetemelkedese 2 menet

I"-ra es a vagand6 menet 2Yz; 2%,; 3; 5; 7 stb. menet !"-ra.



Hogy olyan hosszabb menetek vagasakor. melyek menetemelkedese nem foglaJtatik marad6k rielkiil a vezerors6eban. a szan

gepi ~visszavezeteset elkerUlhessiik es megis biztosithassuk a kes helyes bekapcsol6dasat. kulonbo;tC) s~gedeszkozoket alkalmazunk.

lIyenek pl.: abekapcsohis allasanak megjelolese kretavomissal es a menet6ra.

A bekapcsolils allasal1ak'megjelolese kretavon3.ssaJ. A szerszamszan kezdeti helyzeteben van. A .zaranyat :i1l6 helyzeteben be-

kapcsoljuk. A vezerors6 es foors6 allasat es a kesszan helyet kretaval megjelQljqk (fl, h, c, d, e je!ek). Az e jel helyett alkalmazhatunk

iitkozot is. Ezutan a menetvagast megkezdhetjiik. A fogas kifutasa utan a kest kihliz:z:uk,a zaranyat pedig nyitjuk. A szan visszacsavar<isa

kezzer egeszen az ,ejelig tortenik. Uj fogas beallitasa utan a zaranyat bekapcsolhatjuk, ha az a, b, c, d kretavonasok a jelzett helyzetben

vannak. Bizonyos. gyakorlattal kozben az eszterga alland6an futhat.

Menet6ra. Ez:alapjaban a vezerors~ba kapcsol6d6 csigakerekbol, tovabba szamlapb61 ~s mutat6b61 all. A mun~a menetemero6raval

a kovetkezo:

Az alapszant menetvagashoz: a kezdeti allasba hozzuk. Ha a vezerors6 forog, ez:mozgasba hozza a csigakereket es a szamlapot. Amint

valamelyik szam a mu'tat6val egybeesik, bekapcsoljuk a zaranyat. Minden fogas utan nyitjuk a zaranyat, es mialatt a gep forog, a szant

visszahuzzuk a kiindulasi allasba. Most megfigyeljiik a forg6 szamlapot es, amint az elobbi szam egybeesik a mutat6val, a zaranyat be-

kapcsoljuk.

Vgyeljiink a legtobb esztergahoz jar6 kezelesi utasitasnak a menet6rara vonatkoz6 utmutatasaira!

Menet6rak es a kretajelzesek nem hasznalhat6k, ha olyan esztergaval, amelynek vezerors6ja collos emelkedesO', metermenetet akarunk

vagni. Ebben az esetben a szerszamszan gepi visszajaratasa elkeriilhetetlen.



Bels5 meneteket (anyameneteket) esztergan a kovetkez5 sz.erszamokkal vag~atunk:

I. menetfur6val,

2. menetkessel,

3. menetfesuvel.

A kezi. menetfur6. A menetvagasi munka megoszlik az elo.

fur6ra, az utan- (kozep-) fur6ra es a keszrefur6ra. A menetfur6

keszleteket altalaban mar fgy allftjak ossze:. vannak 2 es vannak

3 menetfur6b61 all6 keszletek. A kupos bekezdoresz a fClrga-

csolasra, a tovabbi menetresx vezetesre szolgar. A ·vag6eleket

3 vagy 4 horony bemarasaval alakftjak ki.

~, ".~ A z e/ek azonos s/kban

vonnok abrdzOlvo!

ozonos s/kbon

abrazolvo!

Furoitmerok magfuratokhoz (mm-ben) LV. telb/elzat

(MNOSZ 2178-51 R szabvany szerint)

I F u r o a t m e r o

Menet 1 - - 1 . : ~ Il.5or

M 6M 8M 10M 12M 14M 16M 18M 20M 22M 24M 27M 30M 33M 36M 39M 42M 45M 48M 52

5,06,78,4

10,111,813,815,517,319,320,723,726,129,231,534,637,040,042,446,4

feltiirem/l>I. sor: kismertekben.anyaghoz

(sztirke vasontveny, branz, sarga-rez,: rideg rezotvozetek, nehanya lu mf n iu mo tv o zet , m ag ne zi um ot . .

yozet es froccsontesre hasznaltotvozetek)

Whitworth men~t

F u r o a t m e r oMenet

(coli) I. sor II. sor

,/, 5,0 5,1.5/1(', 6,4 .6,1

3/, 7,8 7,9'1/16 9,1 9,2

'/3 10,4 10,5

'/, 13,3 13,53/, 16,3· 16,4

'/, 19,1 19,3

1 21,9 22,011/, 24,6 24,7

1'/, 27,8 27,9

1'/, 30,2 30,3

11/. 33,4 33,5

1'/, 35,7 35,8

13/ , 38,9 39,0

1'/, 41,4 41,5

2 44,6 44,7

II. sor: erosen feltaremll> anyaghoz(acel, acelontveny, temperontvEmy,horganyotvozetek, nehany "alumi..

niumotvozet, Dresaliyagok)

~.

'-'""""\- , . . . . . - . . ,

~+ff1'-'-~-a-",-..j '~.-1

Az egy~s menetf(ir6kat (anyamenetfurok) rovid 'atmen6

furatoknal vagy anyaknal a menetnek a fur6 egyszeri behajtasa-

val tort~no keszrevagasara hasznaljak. Ezek bizonyos ertelemben

egyetlen szerszamban egyesftik az: elo-, utanes keszrefur6t.

Megkiilonboztetiink kezi es gepi egyes menetfur6t. Ax ut6bbinak

hosszu 'a'szara, fgy tobb anyat is furhatunk vele anerkiil, hogya

fur6t a gepbol kifognank.

Ezenkfviil vannak meg men~tmetsz5-menetfur6k meneteknek acsavarmetszobe val6 befurasara es pofa-menetfur6k, amelyekkel

a ketpofas menetvag6 pofaiba vagjak a menetet.

A munkadarab el5keszftese .menetfurashoz. Ha a magfurat

(menetalap) tursagosan nagyra keszlirt, a menet oldalaineni vag-

hat6k ki teljesen. Tulsagosan kicsiny magfurat ,eseten a menet-

fur6nak tulsagosan sok forgacsot kell vagnia. Ex a fur6t nagyon

igenybe veszi es az konnyen eltorhet. A menetfur6 becsavarasa-

kor. az anyag folduzzad, ennek folytan a furatatmerokisebbedik.

A Iyukae ezert valamivel nagyobbra kell f~rni, mint amilyen a

menet magatmeroje (Iasd az LV. tablazatot). Tomfto menetne{

a Iyukat a magatmerove[ azonos atmerojure fu.jak, Hogy a menet·

f~r6 j6r vagjon es a sorjakepzodest elkeriiljiik. a maglyukat

mindket oldaron a menet kiilso atmerojere kislillyesztjiik.



Gyakorlati szabalyok. Hogy a menetfur6 bekezdoresze egye-nesen furjon, a menetfur6t a nyeregszeggel vezetjiik. Anyereg-szeg (csucs) a menetfur6 kozpontfurataba tamaszkodik. A nyereg-hiivelyt alland6an utanatoljuk. A kozepes keszrefur6: elobb'kezzel kisse becsavarjuk,csak azutan hasznaljuk a fordft6vasat:Mielott a kovetkezo menetfur6t belehajtjuk, a furatot a forgacs-t61 meg kell tisztftan.i. A vag6sebesseget a nagyolaskor szokasosvag6sebesseg mintegy %-ere vessziik. .J6 kenesrol kell gondoskodni,

Bel50 menetvago kesek. A kesszar altalaban korkeresztmetsze-tCi. A menetvag6 kest mint betetkest fur6rudba befogva is hasz-nalhatjuk. Az elkikepzes a menet profiljanak feleljen meg. Tisztamenet elerese erdekeben koszoriiles utan a kes elet kezi lehuz6-k5vel lefenjiik.Pontosabb menet vagasiihoz vallas belso menetvag6 kest hasz-nalunk.

A menetkest roviden es kozepre allitva fogjuk be es beallftasahozidomszert hasznalunk. Hogy az idomszernek j6 felfekvese legyen, parhuzamos vonalz6hoz szorftjuk. Politos befogashoz j6 segft-seget nyujt az eszterga-mikroszk6p (Iasd az 504: abrat).

A munkadarab furatanak atmeroje akkora legyen. mint a

menet magatmeroje .. A furat szelet siillyesztessel latjuk el.

Fenekes furatoknal keskifutasra alaszurast (menethornyot)

alkalmazunk.

Belso menetvagaskor a fog:isvetel n'e csak a tengelyre mer51eges,

hanem tengely iranyu is legyen.

Ha fenekes furatba vagunk menetet; a kesnek nem szabad a : furat

fenekebe iitkoznie, ezert a nielyseget a kesen megjeloljiik.

Egy-egy fogas utan a kest akkor hUzzuk ki, ha a jelzes a munka-

darab homloklapjaval szintbe keriilt.

FigyeJem! Ha a munkadar;tbba jobb menetet kell vagni, a belso menet-"ag6 fesus korkesnek is jobb menetanek kell Jennie: a bal menet vag<\.-sara szolgal6 fesus korkes is bal menetu.

Belso menetvag6 fesus· menetkesek. Ugyanaz az elonyiik belso menetvag:isnal is,amit a kiilso menetvag6 fesukre. mond-tunk, hogy ugyanis menetet gyorsan tudunk veliik vagni, mert egyidejuleg tobb fog forgacsol,

C.t>••• , J C K h ; m " , t v . ; ; ; -525, "bra, Bels5 menetvago fesu, menetke,ek

I?526. abra. Belsa menetvag6 fesus korkesek, atmeno es fenekes furatokhoz



A menetkes kialakitasa a menet emelkedese szerint. A csavarmenetnel megkiilonboztetiink magatmerot d1' kiilso atmerC\t· d

es kozep atmerot (csucsto atmerot) d 2•· A menet keriilete es emelkedese kozti viszonyt a menetemelkedesi 'szog szabja meg. A harom-

!ele menetatmeronek megfelel harom emelkedes! szog: 01 ' 0 es O 2 , Minel kisebb az atmero es minel nagyobb a menetemelkedes, annal

nagyobb az emelkedesi szog. Az emelkedesi szog nagysagat szamitassal es szerkesztessel lehet meghatarozni. A szabvanyos hegyes

meneteknel a kozepatmerohoz tartoz6 emelkedesi szog, O 2 koriilbeliil I_5°; pl. M 10'menetnel 3°; M30-nal 2}4° es M60-nal 1%°.

A menetemelkedesi szog

meghatarozasa. A h emelke-

dest a vizszintesre, a menet ke-

riiletet a fiiggolegesre merjiik

feI. A. ket vegpontot osszekoto

ferde egyenes es a fiiggoleges

altai bezart szog adja .meg a

menetemelkedesi szoget, melyet

szogmerovel lemerhetiink.

Ha az emelkedes nem nagy, a

kes elkeszitesehez elegendo a O z

.szog meghatar~zasa.

A kest a menetemelkedeshez ugy alakithatjuk, hogy az egyik

oldalra nagyobb hatszoget koszoriiliink. Szabvanyos eles mene-

.teknel ilyen kiilonleges mellekhatszog kikepzese rendszerint

nem sziikseges, mert az eleg nagy mellekhatszog (10_15°) a

zavartalan forgai:solast amugy is biztositja.

Hogy egy kes kozonseges horony beszurasa alkalmaval a ho-

ronyoldalakon is rendesen vagjon, kb. 3°_os oldalhatszogre van

sziikseg (I).

Menetvagasnal a horony a menetemelkedes mertekeben ferden

all. Hogy lI: kes a bal horonyoldalon 5zabadonvaghasson, az oldal-

hatszognek O 2+3° nagysagunak kell lennie (II).

\ \ 1

Trapezmenetkes helyes mellekhatszog kikepzese a menetemel-

.kedes tekintetbevetelevel.

~

~ .

&

.~

A U itd s j o b bm e n e t h e z

& A m ta sb a lm e n e th e z

A menetemelkedesliez val6 hozzaillesztes tortenhet a szab:o'anyo-

san koszorUit kes megdontese altaI is (532Ja abra). Ezaltal igen

kis pontatIansagok ad6dnak a menet szelvenyeben. A menet .Ha a kest az emelkedesnek megfeleloen donten! akarjuk, ehhe2

hornya valamivel keskenyebb lesz es a menet feneke kisse iveltte korkeresztmetszetG kesszar kell, melyet pri:z:mara helyezve fo·

valik (532Jb abra). gunk be.



13.9 Laros", trapezw, fffreszw es zsinormenet keszitese esztergan

Ezeknek a meneteknek avagasa nagy figyelmet klvan. Akarcsak a%eles meneteknel, a pontos es szep menet itt is csar<az alabbi nem. pontok fokozott betartasava[ erheto e[:I. Menetvag6 kest pontosan es idomszer szerint ken megkoszorUlni es helyesen kell befogni.

2. A% elso fogas utan az emelkedest ellenerizni kell.3. A foors6nak es a szerszamszannak nem szabad lotyognie.4. Keszrevagaskor igen kis fogast szabad csak 'lenni.5. Beseges kenest kel! adni.6. Meredek meneteknel a kesnek a menetemelkedeshe% kell iIIeszkednie (Iasd a [3;8 fejezetet).lagyacelba torteno menetvagasmll konnyen ad6dnak rag6dott menetek. Nagyobb szilardsagu anyagoknal, pl. A 50.1 I-nt\[ vagy A 60.l1~nel ez a veszely nem all fenn. .Hosszu es vekony ors6knal hasznaljunk fut61Unettat (Iasd a 620. abrat). Ez:ehklvill az ilyen alkatreszeket a menet nagyol<\sautan neha

ki kel! egyengetni.

Kisebb Japosmeneteket mindjart a teljes szelessegu kessel

vagjuk. A forgacsvastagsag ne Iegyen o[yan nagy, hogy a forgacs

a menetolda[akat megsertse.

A t menetmelyseg egyenlo a b horonyszeless~ggef.

' . 6 Nagyobb laposmeneteknel celszeru, ha. a. menet hornyait

elebb keskenyebb kesseI nagyoljuk es masik teljes sz:elessegu

kesseI simltjuk.

A b kesszeless.eg laposmenetnel a h emefkedes felevel

egyenlo. Tobbmenetu csavareseten szUkseges kessze-

fesseg megallapltasa. celjab6[ eleszor a t meretet hata-

rozzuk meg.

E%ket bekezdesu menetre hl2 es harom bekez:desu

menetre h/3; b a. fe[e t-nek. Tobb' bekezdesu trapez:-

menetne[ szinien eloszor a t meretet hatarozzuk met

es a. kest a t-nek megfelelQen koszorUljUk.

K e t b e lr e z .d e s & (t 1 p D 5 m e l1 e t K e t b e k e z d s s u traptk.m en et

Trapezmenetet mindig kUlon elo- lis kUlon· keszrevagassaf keszftUnk. Az elovagas beszur6kessel tortenik, mely valamiveI

. keskenYebb; mint a menetprofil feneke. Elevagaskor a mag-meretre nehany tized millimetert rahagyunk. Az .utanvagast a-trapezmenetvag6 kesse[ eszkozoljUk. Nagyobb emelkedesnel azonban celszeru, ha a jobb es bal menetoldalt keskeny kesse[ ele-vagjuk es utana trapezmenet kessel csak az oldalak es a menetfenekenek keszrevagasat vegezzUk el.

Fureszmenetet szinten kUlon elo- es

kUlon keszreesztergaIassaI allltunk elo.

" ,a Jobb is a b a r

meneto/da! el6vagosC!

eli5vogas M szrevogos

536. abra. Trapez ktils6" menet el6"•• , keszrevagasa 537. abra. Trapez beT,o menet e15. '" keszrev:igasa.

A beIs£) trapezmenet eloallftasa is kUlon ele- es utanvagastkfvan. A trapezmenetvag6 kes befogasanak idomszer szerintkell tortennie. Hogy a menetmelyseg betartasara tampontott'alaljunk, a munkadarab homlokfelUleten sekely (kb. [ mm mery-segu) es a menet kUlse atmerejevel azonos atmereju beeszter-galast keszltUnk •.Ezt a. besUlIyesztest menetvagas utan [eeszter-galjuk.

539. abra.

Zsin6rmenet

eszterg:iJasa.

Zsinormenet kUIsCSfegombolyftesetvegezzUk.

Menetek tnerese(; es ellenorxeset a 13.5 fejez:et· targy<\Jja.



14'Cserekerekszamitas (valt6kerekszamitas)

14.1 Altalanos .osszefuggesek

0) Sziikseg van manapsag meg eserekerekszamitasra1 Hiszen a hasznalati utasitasok es tablazatok ugyis megadjak azokat a kerekeket.amelyeket esetenkent fel kell rakni. - Ennek ellenere minden esztergalyoshak harom okb61 is ertenie kell a eserekerekszamitashoz:I. Tablazat neha ninesen keznel, vagy ritkabban elofordul6 meneteket nem is talalunk meg benne.2. A tablazatokban megadott fogaskerekek esetleg hianyoznak a keszletbol, vagy egyik-masik serult es ezert nem hasznalhat6.3. Tablazatokban es hasznalati utasitasokban hibak is lehetnek.Meg·Norton elotolas hajtasos esztergakon is vannak eserekerekek. Ezert az I. es 2. pont ezekre is vonatkozik.

b) A eserekerekszamitas alapja a tortekkel val6 szamolas, mert a fogaskerekm6dositasok (attetelek) tulajdonkeppEnatalakitott tortek.A tortek bovitesevel, egyszerusitesevel es a szamlal6, valamint a nevezo tenyezokre bontasaval a torteket ugy alakitjuk at, hogya szamlal6ban es nevezoben szereplo szamok a rendelkezesre all6 fogaskerekek fogszamanak feleljenek meg. Ennek folyaman persze a tort ertekenek nemszabad megvaltoznia.

c) Jelolesek:Cs. =a munkadarabra vagand6menet emelkedese,V. = a vezerors6 menetemelke-dese,A = hajt6kerek (foors6kerek-

nek is hivjak) ugyanannyi fordu-latot tesz, mint a foors6, ha a

valt6sziv meghajtasanak atteteleI: I (ha a valt6sziv attete I ettol

elter I. a 14.6 fej.-et!),o = hajtott fogaskerek.

Egyszeruseg kedveert az A hajt6-kerek fogszamat is A-val, a D hajtott

kerek fogszamat is D-vel jeloljUk.d) A szamitas menete:

Cs. = 3 mm emelkedesu menetet kell vagni; a vezerors6emelkedese V. = 6 mm.Hogy a munkadarabra a menetet ravaghassuk, a szupportra fogott menetvag6 kesnek a munkadarab egy e lfordu lc is c ir a3 mm-rel kell tovabbhaladnia.A menetkes tovabbmozgatasa a vezerors6n - zaranyan - szerszamszanon keresztUI tortenik (I. az 540. abrat).

e) Mivel a vezerorso egy fordulatcira a kes 6 mm-rel halad tovabb ( V . ~ 6 mm), a vezerorsonak a munkadarab egy korUifordu lasaalatt esak fel fordulatot szabad megtennie (541. abra).· Avezerorsonak a kivant fordu\atszamot A es. B fogaskerekekkel adjuk meg. melyek szUks.eg szerint eserelhetok (eserekerekek). .Legyen A =30 fog; D =a 60 fog. Mivel a ket kerek kozvetlenUI nem kapesolhlto, ezerC aoz:01l6ra szerelt K kozbetetkereket iktatjuk be. Ha a 30 fogu A kerek egyszer korUifordul, a kozbetetkerek is es a D kerek is 30 foggal fordul tovabb. Ez anhyit jelent, hogya vezerors6 egy felet fog fordulni. (A kozbetetkerek fogszamanak tehat nines befolyaia az attetelre J) (Lasd a 20. abrat.)Ezek a kerekek az 542. abra szerint kapesol6dnak egymassal.

f) Az egyszeres attetel keplete.Az 542. abrab61 kitunik:

30 3 A Cs.- = - vagy - = .-.60 6 D V.

Mas alakban: a hajtokerek fogsza;"a keszitend6 menet emelkedese

a hajtott kerek fogszama = a vezerors6 emelkedese .~I:I ' ., j

I .i 1 1, II '

--AvtL~6~

541•• bra, A kesz[tend6 menet es avezerorso menetemelkedese

csavarvagaskor

/+-',~A

':4!'-'Olldcsa p

.~_/J)/" ,.7".

'\

. I. /\ j

~-'\ ',.;--'O lio \K dz be te fk ere k

Csavar az 0116rdgzitesere

VezerorsoI

EinU:kezteto! Fenti fontos alapkepletet ugy lehet j61 megjegyezni, ha ugy kepzeljtik, hogy a tortvonal az esztergaagy. Ekkor Cs. (a menet.emelkedes munkadarabon, amelyre menetet vagunk) mindenkor a tortvonal (esztergaagy) felett. V.(a vezerors6e) mindenkor alatta van.

Pelda: A vezerorso emelkedese 6 mm; a vagand6 menet emelkedese5 mm.Megallapitando: A es D kerek fogszama. A Cs. A 5Adottak: Cs. = 5 IT!m . V.= 6 mm 5 Megoldas: D =v : D 6

5 es6fogu fogaskerekekazonban ninesenek. Ezert az - tortet eelszeruen valasztott szammal bovit-6

jiik, hogy megfelel6 fogszamu fogaskerekekhez jussunk. Bovitsuk a tortet pI. 10-zel (543. 2bra)

5 5· 10 50(; = 6.10 = 60 igy: A =50

A 50Pr6ba: Cs. =- V. Cs. =-·6 Cs.= 5 mm.

D 60

A kerekek fogszamanak kiszamftasatehat helyes volt.A cserekerekek felszerelesekor tigyelni kell arra, hogy a fejhezag. : a foghib es a fogfej kozott kb. l/11-e legyen a fog magassaganak.

.",."'

A + X · } -, . \ . . . . .

Kozbenso . "(kozbetet) f+.')-

kerek \. ,j

,?[~.D l-t-~-\.)

'-t--'

._---JLJtvtL0= 60 tog i-6 -l

A '" 50 tog,X1-,,\ K" b •

+ - ''' . '] ' _ az ,enso\ ' .kerek

.+t>(tetszoleges)I .'.

~t·+·+·!'·, , - , + ' .+ : - t - . - ) -. '/0= 60 t o g > < . . . + .

Helyfelen

~T J I,J g "a !f\ t, In . '- <

bOjdtekjQ lHelyfelen ~ ~

T J / sdg asan ' s z u k jdtek ~



Me gjegyz end o: vezerorsok kesziilnek vagy millimeter vagy coli emelkedessel •.A millimeter emelkedesu vezerorso altafaban 3,6, 12es 24 mm emelkedesu. Az alanti peldanal felteteleztlik, hogy ax iranyvalto sziv modositasa I: I. Egyeb fordulatiranyvalto szivattetelekroLa 14.6 (ejezetbenlesz szo. 'A cserekerekekfogszama altalaban a kovetkEzo: 20, 25, 30 s~b., 5 fogankent emelkedve 125-ig, valamint egy kerek 127 foggaf.

/ . p tH da: A keszitendo menet emeikedese 2 mm; a vezerorso emelkedese 6 mm.Meghatarozando: A es D. .

A CSpMegoldas: - =-

D V.

A 2

D 6

A 2. 10 20-=---=-D 6'· 10 60

A 2.1530~-= ---=--D 6·1590

Persze bovithetjlik a tortet 20-sz011 is.

A 20Prob01:Cs. =,..-". V. =- 6 =0 2 mm.

B 60

Hit a cserekerekattetel - mint ~bben a peldaban - 2 kerekkel torten;k, egyszeresCIttete/ro/ besxellink. '

i. pe /da: .A vexerorso menetenielkedese 12 mm" a keszitendo menete J mm.Meghatarozando: A es D.

Cs.

V.

I

12

I • 1 0= ---

D 12·10 120

10 fogszamli cserekerekiink azonban nincsen. Ezen a gepen tehat Cs. = f mm emelke'-des(i, menetet egyszeres attetellel nem tudunk vagni.Ha ketszeres dttetelt kell felraknunk: a tort szamliil6jat es nevezojet tenyezokre bontjuk:

I 1.I.._=--~

12 4·3

Ezzel a tort erteke nem, valtozott.

IEzaftal ax - viszonyt ket viszony szorzatara (ketszeres attete~) bontottuk. Mind ax

12

I 1 1 I- Met, mind ax- MOtisafkalmas szammaI bovitjlik. Peldaul ax- -et20-szaI, az -Mot 30-cal.4 3 4 . 3

Ex kiadja a negy fogszamot (A, B, C, D). Ax A es a C mindig a hajtokerek,

A . C I ·20 • I • 30 20 • 30-- =-- ..- _ . _ = - - -B . D 4 . 20 • 3 • 30 80 • 90

20..30 helyett 30· 20-at is frhatunk (a teilyezok sorrendje tetsx5Ieges). Ebb5I kovetke zik, bogy a hajt6 fogaskerekek egymassaI felcserelhet5k, ugyanigy a hajtottJogaskerekek is.S em m ik ep pe n s em s za ba d a zo nb on a hajt61<erekeketa hajtott kerekekkel felcsere/ni!

A· C 20·30 'Pr6ba: C,.=-- .Y.= -- .12 mm = 1 mm,

B.D 80·90

Ha 4 kerekkel vagjuk a menetet, a fentiek szerint ketszeres dtlete/ro/ beszelUnk.

Erre vonatkozo keplet: ~ = Cs. IB· D Y.

------

AMegoldas: D

,A

D

A

3. pe M a :A vezerorso menetemelkedese 12 mm, a keszitend5 menet emelkedese ',25 mm.Meghatarozaildo: A, B, C, DAdottak: Cs.=1,25 mm; V.=:= 12-mm.

Cs. A • C , f ,25 5 2 . 2,5Megoldas'• - - - tenyez5kre bontva;'--. v:--a:o-I2-48 6·8

" , 2(>< 15) . 2,5(X (0) A· C 30·25

bOVltve, :6(~15). 8(X T O ) =B :o = 90·80

A·C 3025Pr6ba: Cs. = -- . Y. = ~ • - ·12 mm= I,25mm.

B· D 90 80

(Cse=2 mm;

Ve=6mm}

547. abra.Cserekerek-

szamfds

548: abra. CserEkerekszamftas(Cs. =1 .mm; V. =12 mm)

,-/

O llocsa p

Yezer-

I arso II

Annak eHener~, hogy jtI szamcltunk, a.kerekek felrakasanal nehezsegEink lehet-nek:

J.C kerektliIsagosari nagyes. iitkoxikA kt-rek rogzfto anyajaba.II. B kerek olyan nagy, hogy a vezercrs6miatt nem fer el••A kerekek szamftasanaI ezert iigydjiink a.kovetkezokre ;I. A es B kerek fogszamair.ak osszegelegyen nagyobb, mint C fogszama.II. C es D kerek fogszamainak osszegelegyen nagyobb, mint B fogslama.

Y ezer -ors6

549. abr~. S"ere-Icsi nehezsegek ..nagy (ogszamucserekerek ese-

ten

550.· abra. Cserekerc"kszamitas

(Cr. =1.25 Illm; V. =12 mm)



1. peldo:

A vezerors6 csavarmenete: 4 menet I hlivelykre (collra~. a munkadarabe: 12 menet

~gy hUvelykre (collra).

Meghatarozand6k: A es D.

I" I".Adottak: Cs,=\2; V e=4

1" I" fig ye /em ! Menetemelkedes =------.-; tehat 4 m enet egy collra =- menet-

menetszam; 4

I"-emelkedes; 12 menet egy collra = -- menetemelkedes.

12

A CS e 12 I I I 4 4

Megoldas : 0 = v : - = r ,c = 1 2 : 4' = 1 2 . 'I = 1 2 ', -

4

" • 4 (x5) 20 bovltve; --- =--fog.

- 12 (x 5) 60

A 20 I" I"Pr6ba: Cs - V = - . - = --

e D e 60 4 12

2. peldo:Egy rudra 3/4"-os Whitworth menetet kell vagni; a vezerors6 csavarmenete : 4 me- .

net I collra.A 3/4"-os Whitworth menetnel a XLVII. tablazat szerint: 10 menet esik \ c ollra,

)"

vagyis a menetemelkedes =-10

Meghatarozand6k: A es D.IN;

Adottak: C Se = = - ;10

\"

V e=-·4

1"

A CS e 10 4 (x 10)-- 40Megoldas : - == - == --. - ---- == ,--,

D V e I" 10 (x 10) 100

4

A 40 I" I"Pr6ba: CS e = - . V e = - . - = - .D 100 4 10

3. peldo:A vezerors6n I collra es6 menetek szama: 2, a keszftendo meneten az collra eso

Imenetek szama: 4-.

2

i" I'" 2"Tehat C s = ~= -='-.

e 4,5 9 9

2Meghatarozand6k; A 'es D.

2" I"Adottak: C Se = -; V.=-.

9 2

2"

A C Se 9 4 (x 10) 40

Megoldas: 0= v : - = J 7 r = 9 (xiO)= 90'

2A 40 I" 2"

Pr6ba: C Se=- V=-D e 90 2 9

4. peldo:

Csavar keszftend6 19 menettel !"-ra, a vezerors6 menetemelkedese

Meghatarozand6: A es D.I" I'"

Adottak: CS e == - ; V e = - ,19 2

I"

A CS e 19 2

Megoldas: 0= v : - =I" - 19

2

Mivel a tort bovftesevel megfelelo

zot tenyezokre bontjuk :

A · C C~ 2 I 2

" B - : D = v : - =19 ="2 '9,5 = A·C 30

Pr6ba: Cs =-- •V =- ,e B. D e 60

I (x3~ 2(xl~ ~ 20

2 (x30) 9,5 (XIO) ="60' 95'

20 I" I"---=-95 2 19

552. ibra. Cserekerek szamitas

( 1 " 1 " )C.e=lO': Ve=J;

553. abra. Cserekereksza.mitas

( 1 " 1 " )C Se =9; ve=T

554. abra. Cserekerekszamitas

( 1 " 1 " )Cse =1 9 ' ; V e =2 "



14.4 A munkadarab csavarmenete millimeter emelkedesu, a vezerors6hUvelyk emelkedesu

Ha a vezerors6 hUvelykmenetemelkedesu esa keszitend6 menet millimeter melletemelkedesu, tobbnyire a \27 fogszamu fogaskereketl1aszmlljuk (Iasd 1-4. peldakat). Sok esetben megoldhat6 127-es kerek lIelklil is (Iasd 5. peldat).

25,4 25,4Figyelem! (II = 25,4 mm; Y z" ~ - = 12,7 mm;· 74" =.-'7' 6,35 mm; 5" =\27 mm.

2 4

\"

Cs. =4 mm; V.= 2'

A Cs. 4 mm 4 4. 2Megoldas:- = -=--=- = - =

D V. 1/2" 25,4 25,4

2 A 40

Cs. = - . V. = -. 12,7 mm = 4 mm.D 127 •

8(X5) 40

25,4(X5) =\27'

2. pefda:

A vezerors6n 4 menet esik coBra, a keszitend6 menet 1,5 mm emelkedesu.Meghatarozand6: A es D.

I"Adottak: Cs. = 1,5 mm; V. = -~.

4

A Cs. 1,5 1,5.4 6 (x 5) 30Megoldas: -=~=- =--= =-

D Ve 25,4 25,4 25,4 (x5) \27

4A 30

Pr6ba: Cs, = D ' v. = --.6,35 mm = 1,5 mm.127

3. pefda:

A vezerors6n 2 menet esik \ coBra; keszitend61 mm emelkedesu menet.

, Meghatilrozand6: A es D.I"

< : s , = \ mm; Ve=2' A Cs. I 2

p ; = v : - = .25,4 = 25,4

2A tort b6vftese nem vezet megfelel6 fogszamokhoz, ezert a tortet ket tort szorza-tara bontjuk:

A.C Cs. 2 1·2 I (x30) 2(xI0) 30 20

B.D =Y; =25,4 = 2. 12,7=2(X30)' 12X(xlO) = 60' \27

A·C 30 20Cs ='- .V = - • - .12,7 = I mm

, B·D ' 60 127

4. peTda:

A vezerors6n 4 menet esik I coBra; a keszitend6 menet emelkedese legyenmenetet,a 127 fogu kerek lIelkUI keB vagni! '

Meghatarozand6: A, B, C es D 127-es kerek nelkUI.

I"Adottak: Cs. = 2 mm; V e = -

4

A·C Cs. 2 8------=-- =--=-B· D V. 25,4 25,4

4160025,4 helyett -- kozeIrt6 erteket helyettesitjUk be:

63 '

A.C 8 8 8·63 63 7·9 7 (x5) 9 (xS) 35 45

B.D = 25,4 = 1600 = 1600 = 200 = 10-:-20= 10 (XS) • 20 (X5) = 50 . 100

63A . C 35 45 25·400

Cs. = - •V. = -' • - • -- = 2,00025 mm.B.D 50 100 4

Az el6irt menetemelkedes 2 mm. Viszoilt a (35, 45) kerekcsoporttal keszitett50 100

menete 2',00025 mm, vagyis a menet menetemelkedesenkent 0,00025 mm-rel'hosszabb1000 '

1esz. \000 mm menethosszusagra a hiba -- ..0,00025 = 0,125 mm (vo. LVI. tabl.).2

555. libra.

Cserekerekszam itas ( 1 " )(Cs. =4 m m ; V,= "2

556. abra. ( c V i N )Cserekerekszamitas s, =1,5 mm; • ="4

557. libra.·

Csere-kerekszamitas ( 1 " )Cs.= 1mm; V.= 2 "

558. abra.

Cserekerekszamitas { Cs. = 2 m m ; V, = ~1



A vczerors6 emelkedese 12

Meghatarozand6k: A es D.

, I"C Se =6;

I" 25,4

A C Se 6 6 25,4 I 25,4 127Megoldas : - =- = =-- =- .- =- =-

[) V e 12mm 12 6 12 72 360

Ez egyetlen cserekerekparral nem teljesitheto. Ketszeres attetel:

A.,C 127 I 127 30 127 _=-=-0-.=- ._iJ·D 360 4 90, 120 90

A: C 30 127Pr6ba: C Se = - . Ve - •

B·D 120 90

I"12 = 4,233 = --,

6

2. pelda:A vezeror s6 emelkedese 12 mm; a munkadar abon '5 menet esik I collra (magol-

dand6 127-es kerek nelkul).

Meghatarozand6: A es D (127-es kerek nelkul).

I"Adottak: C Se =- ;Ve =

512 mm .

i" 25,4

5 5 25,4 I 25,4.--- = -- =~-. ~- =--12 mm 12 5 12 60

160025,4 helyett irjuk be az -- kozelito erteket (I. a LVI. tablazatot); ketszeres attetellel:

1600 63

A C Se

Megolda~ : - = - =D Ve

559. abra Cserekerekszamftas

[1" )CSe= 6; Ve =12 m m

A · C 63 1600 I 1600 400 10 (x 5) 40 50 40--=--=--.-= --'-----=-- =-~'- .-- = '- . - 560. -abra Cserekereksza.:nitis

B·D 60 63 6 0 63·60 9·7·15 9 (x5) 105 45 105

A · C 50 40 I" [ 1'"Ve =12 'mm )Pr6ba: C S e =-- ' o V e =-. - . 12 =5,079 mm """ - Cse =5;

B·D 45 105 5

KozeHto liirtekek. Kozelito ertekeket oryan menetemelkedesek valt6kerekeinek szamitasara hasznalunk, amelyek mertekegysege

nem azonos a vezerors6eval. Nem azonos a mertekegyseg akkor, ha pI. a keszitend6menet emelkedese huvelykben, a vezerors6 emel-

kedese mm-ben van megadva. .

Ha kozelito ertekekkel szamoljuk a valt6kerekeket, az igy keszUlt meneten3. pelda:A vezerors6 emelkedese 6 mm; vagni kell r collra 10 menetet.

Meghatarozand6: A, B, C es D.

I" 25,4

10 10

6 6

kismenetemelkedes.i hiba ad6dik (Iasd I"

Adottak: C Se = 10:V. = 6 mm.

A·C C Se

Megoldas : - = - = B·D V e

330

A . C 13 330 55 II ·5

~ B :D= -10 - .~ 6 - '1~6 = 13·10 = 13·10 =

A·C 55 30Pr6ba: C <= --- • V = -- . - . 6 mm = 2 53846 mm.

e B. D e 65 60 '

2,54000 mm

Err e a 2,54000 mm-r e a menetemelkedesi hiba: - 2,53846 mm~---~

0,00154 mm

0,00154.1000 330A menetemelkedesi hiba 1000 mm-re ----- = 0,606 mm ( Iasd LVI. tabl.). Igen pontos menetekre a kozelit5 ertek

2,54000 13

nem hasznalhat6, mert igen pontos menetnel 1000 mm hosszon 0,606 mm hibat nem engedhetunk meg. Elonyosebb a 2. peldaban hasz-

1600nalt ~- ertek, mert i tt 1000 mm hosszon az emelkedesi hiba csak 0,125 mm.

13

25,4.

10·6

33025,4 helyett kozelito ertekkent ~- -at helyettesitunk be (I. LVI. tabl.).

1 3

II (x 5)

13 (x 5)

5(X6) 55 30~-- =- .--10(x6) 65 60

25,400Cs. -nek pontosan -- =2,54000 mm-nek kellene lennie.

, 10

_~_:n_=__3 _ .1 _ 4 1 _ 5 9 _ 2 _ 7 _sz_am_a_ra~ __ I _ ~ ~ _ 1 _ ~ ~ = _ ~ _ ~ 1 _ ~ f _ -s_z_am_a,'r ,_a, ~__ , _

I 8·97 I 22·5 I 12 5·19

1

1

_ o i , : : ~ - I I : ~ 1 : : 1 ~ '~ 4 ~I :,::i_____ .__1 _

I 97 127 --97 I

127 1600

-5- 63

330 22 19'21

'13' -y -127-

0,606 0,402 0,044

----

127

Hiba 1000 mm hosszon

(mm)

Szukseges abnormal is

kerekek



t = osztas.

m =modul,

z =menet-

/ (bekezd) szam,

h = menet-

emelke-

des (Cs.),

t= m·n

Egymenetes

(egybekezde-

s(i).csiganal

h =t.

tobb bekezde-

551. 'bra Csavarhajtb. su csiganal

h= z·tvagy: h =n.m . z (Cs. =n.m . z)

A csavarhajtas csigab61 es csigakere~bol all. Ez mozgasok atvitelere szolgal. A meghajtott csiga hajtja a csigakereket.

Modulmenetet tobb'riywe csavarhajtasnal has:tnalunk. Az emelkedes itt;n-nek tobbszorose (n""" 3.14, pontosabban 3.i4159). Azt a szamot,amivel 3,14-et szorozzuk. hogy az emelkedest megkapjuk, modul-nak nevezziik.I modul (m)""" 1..3.141"83,14 mm,

2 modul 1"82· 3.14 1"86,28 mm,3 modul 1"83·3.141"89,42 mm es fgy tovabb.Csiganal a menetemelkedest gyakran az m modullal es a z bekezdesek szamaval adjuk meg.

A h menetemelkedes i1yen esetben = z bekezdesek szamax m modul Xx3,14. .

Pelda:Ketmenetes (ketbekezdeses) csiga, 3 modul.

Meghatarozand6: h (mm).

Adottak: m = 3 mm; z = 2.Megoldas: h = n·m·z

h = n·3·2h = 18.84 mm,

Cserekerekszamftaskor modulmenet eseten mindenkor a LVI. tabl<izat- ban talalhat6 kozelfto ertekekkel szamolunk.

14.61Cserekerekszamitas modulmenet szamara; a vezerors6 millimeter emelkedesu1. petda:Vagjunk a 'csigara I modulos ketbekezeh!su menetet; a vezerorso emelkedese 12 mm.Meghatarozand6:A. B, C, D.

Adottak: m = 1 mm,z = 2,

V. = 12 mm. A·C Cs. n·m·z :71-1·2 :71--=--=--=B·D V. V .

227t helyett a - kozelfto erteket (LVI. tabi.) helyeottesftjiik be:

7

22 11 . I 1 (x 5) I (x 30) 55 30= - - . - = ~ ..- = --- . ---- = - .

.7 6 7 3 7 (x 5) 3 (x 30) 35 90

2m (pontosan) = 2.3,14159 = 6,28318 mm.

Tgy tehat 6,28571-6,28318 = 0,00253 mm hiba van a menetemelkedesben.

22

A·C 7--=- B·D 6

. A·C. 55Pr6ba: (s•.= - . . ·V. =-

. A'D "3$

30-··12 = 6,28571 mm;90

1. petda:Vezerorso: 4 menet I"-ra; keszltendo .1,5 modulos (1,5 m) egybekezdesu menet.Meghatarozand6k: A, B, C, D.

. I'"V=-

e .4

m = 1,5 mm,z=1.

A·C Cs. ·n·m·z :71·1,5·4·' B .O = Y:'= -1-'-;- = ~4- = 25,4

3,1.4 19·5A LVI.tablazat szerint -- helyett a -- kozelfto erteket

25,4 32· 24

4 A·C 6·19:519·3·5 1915 19(x5) 15(X5) 9575 75 95

helyettesftve: B.D =3'2.24 =~24 = 16 24 = 16.(x5)· 24(X5)=80 120 vagy a o 120

A· C. 95 75 25,4000Pr6ba: Cs.= & .0 . v . =80 . 120 . --4- 1"84,7128 mm

1,5. m (pontosan) = 1,5.3,14159 Ad 4,7123 mm. A hiba 0,00050 mm, ami 1000 mm hosszra 0,106 rnm-t tesz ki.

14.63 Az iranyvalt6 sziv attetele 1:2; 2:3 stb.

Az eddigi cserekerekszamftasoknal felteteleztiik; hogy az iranyvalt6 szfv attetele I: I. Vannak esztergik, melyeknel az attetel 1:2; 2:3stbAz iranyvalt6 szfv attetelenek egyszeru megallapftasi m6dja: A es D helyere egyforma fogszamu kerekeket tesziink fel (kozbetetkerek fogszama mellekes) es egy pr6bamenetet vagunk. A pr6bamenet emelkedesei: meressel allapftjuk meg. Ha azonos a vezerors6 emel-kedesevel, akkor a forgasiranyvalt6 attetele J: I; ha fele a vezerors6 menetemelkedesenek, akkor az attetel 1:2. A cserekerekszamftas-

nal ebben az esetben a vezerors6 menetemelkedesnek felevel szamolunk. -. .• •• • " • A Cs. • A Cs.

1:2 Jranyvalto SZIV attetelnel - = -- ; 2:3-nal - = -- D % V . D 2 J3 V .

felda:

A vezerors6 emelkedese 12 mm, a keszftendo menet emelkedese 3 mm. Az iranyvalt6 meghajtas (szfv) attetefe legyenMeghatarozand6: A es D.

Adottak: V . = 12 mm,Cs. = = 3 mm ,

j = = ·1:2. Megoldas :A Cs. 3 3 30 40D = -- = -I-- = 6 ' = 60 vagy 80 stb.

-If. -·122' 2

Ha tehita fordulatiranyvalt6 meghajtas attetele ':2 es a vezerors6 emelkeclese 12 mm. ugy szamon.atunk, mintha a vezerorso emel-kedese 6 mm volna. Ebben az esetben ezt a gep alland6janak mondjuk. Legyen pl. a gepallando %", akkor a vezerors6nak %"-os emel-kedesenel az attetel I: I, vagy .%"-os emelkedesnel az attetel I :2. Ebben az esetben az %" erteket mintvezerors6emelkedest haszmiljuk



robb-bekezdesu menetne( fontos, hogy az egymas melle vagott menetek egymast61 val6 tavolsaga egyenlo Jegyen. Ha pI. ketbekezdesumenetet kell kesziteni, az egyenlo tavolsag biztositasa vegett a munkadarabot az elso menet'elkeszitese utan pontosan Yzfordulattalkell elforditani anelkiil, hogy a szant a vezerors6 tovabb mozditana. Csak az elforditas utan kezdh,etjiik a masodik menet vagasat. Harom-

bekezdesunel minden menet utan 1 / 3 , negymenetunel Y4fordulattal kell a munkadarabot elforgatni. A munkadarall elforditasat Yz;1/3; Y4stb. fordulatnyira kiilonleges, erre a eelra szolgal6 oszt6kesziilekkel lehet eszkozolni. ,Ha i1yen kesziilekiink nines, akkor az esztergalyosnak a eserekerekek segftsegevel kell az osztast elvegeznie.ltt iigyeini kell arra, hogya foors6 fogaskerekenek fogszama a menetbekezdesek szamaval oszthat6 Jegyen. Pl. egy ketbekezdesu menetnel 2-vel, harombekezde-sunel 3-mal stb.Pelda:18 mm menetemelkedesu, harombekezdesu laposmenetet kell vagni. A vez~rors6 emelkedese 12 mm.

A munka menete:

A C S e 18 45}J. A cserekerekek meghatarozasa: r;= Y

e = 1 2 := 3 0 'A cserekerekszamitas a 14.1-14.6 fejezetben!

2. A kerekek felrakasa.

18 6t=~ =6; b=-=3 m m .

3 2

4. A szerszam befogasa (figyelembe venn! a kesnek a csavar~melkedeshez: val6 kialakitasat (13.8 fej.).

5. A menet vagasa.

fl f l I.563.abra. HarombekexdesCl'menet vag.... .564.abra. Harombekexdesu menet vag••••.

(II. menet) (III. menet).562.abra. Harombekexdesll menet Vag"'"

(I. menet)

A foors6 A hajt6 fogaskerekenek fogszamatharom egyenlo reszre osztjuk. A megfelelofogakat megjeloljiik kreta-vonassal (I. II,JII) Az I fog a K kozbetetkerek jelzesselellatott foghezagaba kapaszkodik. Ar. $

a1l6t az f esavarral rogzitjiik, aztan mar vaghatjuk a csaval" elso menetet.

Ha lir. eJso menet kesz, a foors6 tovabb- VisszaalJunk az 563jb allasba Ar. iSll}ertforgatasaval visszaallunk a kezdeti (I) m6don oldjuk ax 01l6t es a II[fogat kapesol-allasba; Azutan aldjuk ar. 0116 f csavarjat juk a K 'kozvetitckerekkel. Erre johet aas ax' 01l6t valamivel lejjebb hUzzuk, ami harmadik menet vagasa.altai az A 'hajt6kerek as K kozbetatkerek

kozt a kapesolat megszunik (a). A fcors6t1/3 fordulattal elforgatjuk ugy, hogy a IIfog a K kerek jelzett foghezagjaba kapasz-kodjek. Azutan az 01l6t ismet meghuzzuk,as megkezdcdhetik a masodik menetvagasa.

Ha az esztergan 1:2 m6dositasu(atteteli viszonyu) iranyvalt6sziv van, akkor az A kerek afcors6 egy fordulatanal Yz-et

.-t-. fordul. A fcors6 1 /3 fordulatanal

. / - h ' ~~A J/ 6-ot fordul. lIyen esetben egy{ v. harombekezdesu menet vagasa-

+:- - -,j-- hox az A kerek fogszamanak 6-tal

" i1L ,"/ 'Oszthat6nak kell Jennie (pI. 9 0. !?1tT'"'---X fog). Minden 15. fog megjelolen-./ I""". D d? Ha az elsc menet keszre van( .k.. . . ; , . c . vagva, akkor a kereket 1 /G-dal

- ~ _ . - - - + - - - . 1 \ tovabbforgatjuk. Ugyanezt isme-

\" ! \' ' ' - - ' r ' telj~~ ~ind a harom menet.-t-. vagasanal.'-L' TCibb·bekezdesu trapezmene-

teket is i1yen modon kaszitlink,<:sak eloszor minden menetetelc5vagunk as aztan vagezziik akeszrevagast.

Kchbekezdesu menetet ketto$

menetkessel egyszerre lehet vag•ni. Termasxetesen az Jlyen kesek koszoriilese, befogasa es beallr••tasa kiilonos gondot kivan.

565. ibra. Tobb-bekexde,,{fmenetvagasa 1;2 m6dosltb" iranyvalt6

iszlv,eseten



15 Ga~dasagos csavarmenet' keszites

15.1 Gazdasagos csavarmenet keszites a haszmllatos von6- es vezerors6s esztergan

A hasznalatos von6· es vezerors6s esztergan lenyeges teljesftmenynovelest es egyben sok esetben a dolgoz6 tehermentesfteset kemeny-

fem "hasznalataval, a menethengerl6 fejjel, az onmilkod6en kikapcsol6 menetkestart6val es az orvenyl6 menetvagassal lehet elerni.

Pelda:

80 kg/mm2 sZilardsagu acelba M50X 1,5 (kifutassal) menetet A-jelu kemenyfemlapkas menetkessel n = 420/min fordulatszammal lehet

vagni.

A menetet negy fogassal vagtak:

I. el6tolas (atmerore vonatkoztatva) 0,5 mm,

2. l216tolas (atmerore vonatkoztatva) 0,7 mm,

3. el6tolas (atmerore vonatkoztatva) 0,5 mm,

4. elotolas (atmer6re vonatkoztatva) 0,3 mm.

Szamftsuk ki a vag6sebesseget!

Ezt a sebesseget "-2° negadv forgacsszoggel es csak tengelyre mer61eges el6tolassal ertek el.

Meg ennelis nagyobb (500 mfmin-ig!) vag6sebessegeket ertek el a G. Zabel-fele elkikepzessel.

hatszog (a) = 8°,

homlokszog (y) = 0°,

f'~-~-~15.12 Onmukodoen kikapcsol6 menetkestalr.t:6'

Az 568. abran lathat6 kivitelnel a menetkest megakaszt6 tarcsa segftsegevel kilincs tartja fogasban. Amint a beallftott menethossz vegere

er, a megakaszt6 tarcsa felszabadul (Utkozo-+tapint6-+kilincs). Ennek a szerkezetnek nagy gazdasagossagara szolgaljon peldaul:

Az 50.11 acelors6ra M 40X 1,5X400. mm menetet A-jelii kemenyfemlapkas menetkessel, n'= .950fmin munkadarab fordulatszaOlmal.

es v= 120 mfmin vag6sebesseggel 2 fogasra (el6tolas 0,8 es 0,25 m~) vagtak.



15.13 Onnyi.16 menethengerlo fe,j

Itt nem menethengerl6 vagy menetgorg6z6 gepekr61 van sz6, hanem tetsz61eges vezerors6s esztergara. revolveresztergara vagy auto-matara p6t16lag felszerelhet6 berendezesr61. Meg fur6gepen is lehet vele dolgozni. A menethengerlE\s a forgaes nE\lkUIialakit6 eljarasok koze tartozik (I. a 15.2 fej. is).A menetvagas a hengerelt vagy huzott anyag szilait megszakftja. Menethengerles a huzott anyag szalas strukturajat nem vagja keresztiil.czenfelUl felUleti kemenyedest is hoz letre,

Az 571. abra onnyfl6 menethengerl6 fejet mutat be esztergira szerelve. A menethengerles befejeztevel a fejonmukod6en kinyflik.M 12x26 menetet kr6mmangan aeelra I masodpere alatt hengerelnek vele. A felsorolt el6nyokon felUl a hengerelt menet kifogasta-lanul sima, es olyan. mint valami prespolirozott alkatresi:.

15~14Orvenylo menetvagas

Erre a eelra is esztergara p6tl61ag felszerelhet6 berendezes kell, amilyent nemelyik tanmllhely maga keszitett el. Az orvenyl6 me net-vagas tulajdonkeppen Ut6keses menetmaras.A menetkes, (az i.it6kes) mar6fejbe van befogva es korpalyan mozog. A marasi el6tolast a munkadarab forgasa adja. Az orvenyl6 menet-

vagas a teljes menetprofilt egyetlen fogasban marja ki.,A levalasztott forgacs alakja a menetszelveny alakjab61 kovetkezik: elesmeneteseten tehat V alaku.

572. abra. Orvenyl6 menetvag6 keszulek trapezmenetre a) motor; b). 6rvenylo menetvag6 'keszulek; e e ) orvenyl6 mar6fej d) munkadarab

Az iildkes kdrpalyaja J1unkadarab....-----.-t-.. 1 - - - - - - - -

, : / I ~ " \/ .

r'- ~ - + - , \ ~ ~!1enetkes 0-'...~~~

\ ~ ! C / U l 6 k e : J ; ; ~ " ~ ~ ~.~._ ' !1enefheke7des

573. abra. Az orvenyl6 menetvagas vazlatos abrazolasa (kulso korpalyas

Gt6kcssel)

Bels6 menetek el6allitasara szolgal6 orvenyl6 menetvag6 kesziilek fur6rudba van fogva, es a furat belsejeben vegzi kormozgasat. Vannak e'rre a eelra kiilonleges tobbmenetkeses szerszamok is.

Kiils6 meneteket bels6 erintkezessel (575. abra) is lehet orvenyl6 menetvagas utjan keszfteni. Ebben az esetben a munkadarab az iit6keskorpalyajan belol vegzi forg6 mozgasat.Kiils6 erintkezessel vegzett orvenyl6 menetvagaskor a munkadarab az iit6kepes korpalyajan kivUI esik (573. abra).J:ia tobb iit6kepes szerszammal, pI. 2 vagy 4 kessel vegziink orvenyl6 menetvagast, egyid6ben esak egy menetkes vegez forgacsolast.Orvenyl6 menetvagassal 2,5 pere alatt keszillhet olyan trapezmenet. amelyet az esztergan killonben 25 pere alatt vagnak.



Milszereszesztergakon, revolveresztergakon, ritkabban von6ors6s esitergakon is hasznalnak menetmasol6berendezest ("Strah-

ler-t").

~~~Vezerlo (csuszo-)

fengel!J

Kivaltkeppen revolveresztergan hasznaljak az...annyil6 menet.

metszofejet ("Pittler'.').

A sorozat- es tomeggyartas gyakran alkalmazzaa menetmarist

(622. abra), a menetkoszo,riilest (679. abra), specialis gepeken

a menetgorgozest, menetmangorhist vagy az automat:ikban

iorten'o csavarvagast is. lIyenkor celszer(j a melegen saJtolt

elogyartmanyo.k hasznalata.

A forgacsnelkUli aJakitashoz kevesebb nyersanyag kell es a sajtolt res2'ektovabbi megmunkalasa is sokkal ol.cs6bb.Peldaul 10060 dboryan rug6csapnak a gyartasanal, amilyent az.579. abraban lathatunk. 13,86 tonna acelt es a tovabbi megmunkalasban kb. 20000 Fttiszta munkabert takarithatt,mk meg. A korszer(j gyart<isban alkalmazzuk fokozottabban a forgclcs n€dkiili alakftast!

M 30 x 2 peremes anya

F orga cs oJ ris sa l F org.clcs nefku llalak it/lS Sal

~ n = t1lLUa

lWE lo qq artm dn y K es z da ra b ffo glla rtm an y t1 ele ge n s aJ to lt d ara b

An yagsziikseglef les zuras sat 0,860 kg .AnyagszuKseqlet 0,402 kg

Rugdcsap

Forqacsnelkult alak/ta~sal

! I\ ? I ~ § 3

L W l , 1 I 1 ~ r 1 1Elogljdrfmany @

8Jf-}. Kesz darab.

A{)ya gsziikseglet leszurd ssal 1 ,646 kg Anyagszukseglef U ,260 kg

i l lillI I



16 Rug6tekercseies esztergan

A rugo celja altal~ban gepreszek kozott rugallTias kapcsolat Ietesitese.

A rugo iajtii: nyomott, hUzott,- spiral-. torzios~ hordrugo stb.

A ,nyomott, huzott- es torzios' rugokatcsavarrugokn.ak is nevezzGk.

•".'

, I,~

B e / a g a s

6t5~ = = r R u g o zo hasSz . ' , '~.'. I

' ' ' ' - y o

t ---]--·$ ~ ;: t ~ ~" ' - - J *_ _~~ ~~ ~- "Ilc'. .=3- f W + I r . ' : ~ ~ ~ . . - ¥ N N D -------- ~ . . . ----

a b C 'd e

A nyomott es huzott rugok jelkepes abri2:oJ~ (586. abra}. a,b,c , nyomOtt rug6k; d,e hUzott rug6k. Mllhelyrajzokon megadand6

a rug6keresztmetszet, a rugomenetek kozepatmer~je, a menetek $lama i$ '-rug6 ~ossza terhelt es.~erheletIen allapotblm.

Anyomott es hUzott'rug6k igenybeyetele. Ha egy rug6t tulterheliink, akkor nem nyeri yissza:eredeti meretet. A rug6 megnyu-

)asanak vagy osszenyol1)6dasanak nagysaga (rugoias) egy bizonyos terhelesnet'fiigg a menetek ~mat6r, a kozepatmer6tol,a rug6huzaT

meretetol es a rugoanyag rugalmassagi tenyezojetol.

A rug6k anyaga. Alarendeltebb c;elra szolgalo rugokat otvBzetIen 60:-70 kglmm~ szakit6szilardsagd szenacelb61 keszftiink. Erosebo;

ben 'jgenybe vett rug6kat (115-13~ ,k~lmm2 szakitoszilardsagu) szilic;iummangan.acelbol allitunk elo~' A ~o~IIQ rug6kszilieium-kr6m

~eJb61 vannal<.



Nyomott es hiizott rilgok keszitese. A rug6 felcsavarasa forgacs nelkiili megmunkalasi folyamat. Rug6k tomeges eloallitasara

kulonleges gepek szolgalnak. Egyes rug6kat vagy esztergan vagy keszijlek segftsegevel satuban csavarhatunk. Igen eros rug6kat meleg

alla$otban tekercselUnk es azutan megfeleloen hokezeljuk.

l , , ~ , ~ · ~ t l t _ C . ~ I - , · ' - . ' ., j~. . ... . ~. , .

;..-- _ . . .

I'L- 9menef r;--so

590. abr.. Huzott rug6tme.ghatarozo adatok

Nyomott es hiizott rug6k tekercselese esztergan. A csavar6tusket harompofas tokmanyba fogjuk es a nyeregszeggel.kitamasztjuk.

A rug6acel huzal egyik veget a tuske keresztfurataba dugjuk, es a huzal vezetesere kestart6ba (ogott, fab61 val6 huzalvezetc3t hasznalimk

A szan elc5tolasanak a rug6 emelkedesevel azonosnak kell lennie. Ezt cserekerekekkel vagy ,az'elc3toI6szerkezet megfelelc5 kapcsolasa

altai biztosfthatjuk. A huzalban levc5fesziiltseg hatastalanftasa vegett a huzalt dobjar61 a vazolt m6don engedjuk Ie.. Balesetek meg-

elc5zesevegett a rug6 fesztelenftesere annak Jevetele elc3tta fc3orsot kisse visszafele hajtjuk. Nyomott rug6k mindket vegere % menetet

holt menetnek hagyunk ra. (592. abra.)

A nyomott rug6 vegei alljanak pontosan egymassal szemben. A huzott rug6k vegeire ·felerc3sftc5 szemet hajlftunk. A szemek-

nek pontosan kozepen kell lenniok, hogy a huz6erc3 a rug6 tengelyeben hasson.

Kt5szor6korong

Derek-s z 6 g

Ruga tekercselese satuban. A kar forgatasa altai a huzal a tiiskekore csavarodik. A rug6 mEmetei mint hornyok nyom6dnak

be Ie a fapofakba. A huzalt kezzel ugy kell vezetni, hogy az emel-kedes egyenletes legyen.

Nyomott ruga vegeinek lekoszorU!ese. Hogy a rug6 vegein% holtmenetet kapjunk,"a rug6t mindket vegen sikra koszorul·

juk. Koszorules kozben az utolsa menet izz6 lesz es nekilapul akovetkezc3 menetnek. A rug6 merolegesseget derekszoggelellenc5rizzuk:

•.&

~-L ef.t!gOs lefogus

eltHt uflin

A ruge atn'lleroje es ~ /tozzavale tekercselo csap atmeroje. A tuskere felcsavart ruge lefogas

utan kisse utanaenged, fellazul (felrug6zik). Hogy a kesz rug6 megkapja a kfvant atmerot a d••

tekercselc3 tiiske atmerc3jet kisebbre vessziik a belso rug6 atmerojenel. A felrug6zas nagysaga

fiigg a felcsavar6erotc3l, a rug6 atmerc5jetol es a rug6huzal vastagsagat61. Megkozelfteskeppen ate·

kercselo'csap atmerc5t d", - O,8.d, nagysagura vehetjiik.

A rugeacelhuzal teljes (kiterrtett) hosszanak kiszamitasa. Nyomott rLig6nai a felfekvo zar6meneteket, huzott rugonal a fei-

menetnagysagu szemhajlltast figyelembe veve szamftjuk a sziikseges hosszt. (Az Lanyag hossz kozellt5 szamftasa a kovetkezo: d" = a

kozepes rug6atmero, n = a rug6z6 menetek szama)

pelda:

.szamftsuk ki arug6 L huzalhosszat ofyan nyomott rug6nal, melynel a kozepatmero = 25 mm; a menetek szama = 0 " 16.



17 Esztergamunkak IV

17.1 Excentrikus csapok es%tergahisa

Kisebb es kozepes munkadarabok excentrikus csapjainak esztergalasa von6- es vezerors6s esztergan tortenik. Nagy as bonyolultabbformaju forgattyus (konyokos) tengelyeket kUlonleges keszii1ekbenvagy forgattyuesztergan (tobbnyire gyurus esztergan) munkcilunk

m~ •

\Iyen munkanaI nagyon kell tigye!n! a kozpontositas helyes k!meresere (berajzolas. irdahis) es csucsozasira.

: : d : : . g - . l . . . / . = k"po",o , ' f ' . U " m'' ' '..:..-_ -'T (excentrJcltas)

- - - = = = - =

Az 594. abran lathat6 korhagy6csap inegmunkilasa a% aIabbisorrendben celszeru:

I. A nagy atmerokozpontfuratit befurjuk.

2. A nagy itmerot itesztergaljuk.

3. A kozponton kivUIi (exeentrikus) csap k(izpont(uratat bejelol- jUk es befurjuk.

4. A esapokat es a nagy :itmerot·keszre esztergiljuk.

Pontosan kozepre aHftott parhuzamtuvel' (irdaI6tu) a munka-<Iarab mindket s(k vegen vfzszintes vonalat huzunk. ,A kort es:a vonalat esztergan is meghuzhatjuk, amikoris' a darabot <:sueskoz6 kell fogoi.

Az excE!ntrikus csap esztergalasa most mar esuesok kozott meg-tQrtenhet. Vannak kUlonleges szorit6hUvelyek is, amelyek exeentrikusan elallfthat6k. lIyenek hasznalata. eseten exeentrikuskezpontfurat nem is keil.

FuratC's cxcentrikus munkadarab esztergaiasakor a sorrend:

I. ~ fu,atot elkeszitjUk;

2. tiisket,esztergalunk es a munkadarabot erre felsajtoljuk;

3. az e exeentricitast berajzoljuk es be<:suesozzuk;

4. a munkadarabot kivUI keszre munkaljuk.

5956 abra~ ·Excentricitas eloraj~%ohisa.hegyes korzovel

A " L excentridtas elorajzolasa. A munkadarab min'dket sikraoldalazott es kozpontfurattill 'ellatott vegen a csucsfuratb61hegyes korzovel e sugaru kert rajzolunk. A kerzo ket hegyea kozpontfurat melysegenek figyelembeyetelevel kUlonbozohosszusagban alljon kia korz6 vegeibol.

~ M.eg helyesebb, ha a darabot esztergan cslicsok koze fogva. az:e sugaru kort belso menetkessel sekely horonykent esztergaljuk bele a homlokfeHiletbe.

_ -- - -- - .. .• .- . r6 ko zp on t

@ ~ ®-~,------

" . X O z p o n fo n

597. abr •.. Excentricita. eli5rajzolasa parhuzamtuvel (1[.)

A ker es az egyenes egyik metszespontjat pontoz6val megjeloljiik es ~ecsliesozzuk. Ha az e exeentricitas tulsagosan kiesiny. akkor a nagy atmer6t el6bb keszre kell esztergalni, es a fokozpontotIe kell esztergalni. hogy az ex.eentrikus furatot befurhassuk.mert az kUlonben nem fer el. A munkadarab nyers ineretet Byenesetben megfeleloen hosszabbra kell hagyni.

1I.~.,_, ,

.~

599. abra. Az excentricids. ellen5rzese

I. Ha mindket kozpontfurat megvan. az ellenorzes'esuesok kozottmero6rava( tortenik:0) a Jegmelyebb pontot kikeressUk es a mutat6t O-ra allftjuk;

b) a munkadarabot atforditjuk a legnagyobb mutat6 kilen·gesre. Az: exeentricitas a teljes kileriges fele (Yz resze)

II. Ha a kozpontfuratok ninesenek meg, az ellenorzes mero~hasabokkal, rajzasztalon tortenik. A hasabmagassaga M ==DJ2 +e -dJ2.

'TC D

__._ ...L

601. tibra Forgattyucsap eszte"rgilasa gyurus esztergan

A vazlatosan :ibnizo(t gyurus esztergara a forgattyus tengetyS f6esapjait fogjuk fel. Az esztergaland6 Z forgattyucsap ponto-san' kozepen all. A G hazban. fut6 L kestart6 gyurut fogaskerekelchajtjak meg. A forgacsol6 fomozgast a kestart6 gyiirure fogottesztergakesek ve~zik.



17.~Elofurt munkadarabok esztergalasa

Gyakran elofordul, hogy furdtos munkadarabok nem foghat6k tokmanyba, hanem tiiskere kell oket felhuzni. Ez pontos kor(utast biztosft, a kiilsa atmerc5t egyetlen fogasra lehet leesztergalni es a bealHtasi ida is megtakarithat6.

~I

Merev (kupos) . esztergat[iskEit hasznalunk kifurt alkatreszek

kiilsa megmunkaLisira. A munkadarabba a felfog6tiisket kezi

sajtol6val nyomjuk bele, hogy szorosan iiljan. A tiiske e~y~_e,n

kupos (0,02-0,03 mm 100 mm hosszon). A kozpontfurat veda

siillyeszteses legyen. Az ilyen tiiskek tabbnyire edzettek, palast

feliiletiik es kazpontfurataik koszoriiltek.

Az allitbat6 (expanzi6s) esztergatuskEik nagyobb hatarok kozott hasznalhat6k, mint a kupostiiskek. A- hasitott hiively afurat nagysaganak megfelel6en eserelheto. Felfogaskor a jobb.

oldali anyat huzzuk meg, ez:iltal a hasitott hiively nehany szazad milimeternyire felboviil. Lefogaskor a .jobbqldali anyat oldjuk es a baloldalival lenyomjuk a munkadarabot ..

Hosszu hiivelyeket, ha a.inunkanak nem kell pontosnak lennie,.csuesok kozt munkalunk meg. A foors6ba!l leva esues fogazott(a menesztes vegett). A nyeregbe forg6csuesot tesziink. Csak kis fogasokra « 0,4 mm) hasznalhat6.

Feszfto lebegotliske (Replilotliske). Fentiekhez hasonl6 fura-tos alkatreszek felfogasara alkalmas. A munkadarabnaka tiiskererogzftese vegett a tobbszorosen hasitott, allithat6 (expanzi6s)

'ti,isket esavaros kuppal feszftjiik szet~

A kupos esztergatuske .bees. kisajtolasara kezi sajtol6t hasz-

nalnak.

Az abran Jathat6 tiiske (szorit6kup) meg nagyobb. furathatarok kozott.hasznalhat6, mint a 604. abrasierinti, viszont nem olyan pontos. A b kup szoros az: a ors6n. A munkadarabot a c kuppal

es ezt a d'anyaval huzzuk szorosra. Pontosabban futnak a munka-darabok, ha a furatok felfekva vegei kupos siillyesztessel (koz- pontozassal) vannak elhitva.

Hosszu, furatos alkatreszek,kiilso megmunkalasara kozpontosit6dug6kat is hasznalhatunk. A kozpontosft6 dug6knak a munka-darab sikra esztergalt homlokfeliiletein j61 kell felfekiidniok.kiilonben elmozdulhatnak. .

Rogzites feszitotliskevel. A munkadarab es a tiiske kozottaz: atmerokiilonbsegnem lehet nagy, kiilonben. a munkadarab billegni fog.



Szaba1ytalan alakli vagy sulyos munka,darabok 'befogasara a sik.

tar~sat hasznaljuk. A negy p~fa egyenkent allithat6. A hornyok'

szorit6vas, felfog6 derekszog vagy egyeb felfog6keszUlElk .rogz[~

teset teszik lehetove. A "",unkadarab felfogasa:

,I. A 3 es 4 pofat a es b meretre beallftjuk.: II. A munkadarabot a 3 es 4 pof~ra allftjuk es ax 1 es 2 pofat

utinahuzzuk.

Munkadarab pontos ko:zpontositasa siktarcsara. Ha a sik-

tarcsat ,elforgatva, az irdalotii (pirhuzamtu) a munkadarabot

peldaul a 4' pofa alatt erinti, akkor a 2 pofat a z ' "Utes" - fele

meretere rnegeresztjUk es a 4 pofat utanahuzzuk. Ponto~' "be~

illftasra meroorat hasznalunk.

• A%okat a munkadarabokat, melyek csak rosszul vagyegy<iltal<i-

~ari ~em foghatok be pofiik koze, szorft6vassal fogjuk a. sfk-

~arcsara.

Osztott' alkatresieknel, melyeket osszeforrasztott illapotban

munkalunk meg, arra kell tigyelnr, hogy az oszt:is a befog6-

pofa iranyaba' keriiljon. 'Ha forrasztaskor a felek eltol6dtak, a

kiall6 reszeket el kell tavolftani,kiilonben a szoritast61 a forrasz-

'cis elvalhat. Abeallitas a forrasztasi hely szerint tortenjek.

Egyoldalas vagy egyoldalra felfogott munkadarabok eseteben

ellensulyt kell alkalmazni, kUlonben ax esztergalt furat ovalis lesz

es feliileti minosege is romlik. Azonkiviil a csapagyis rongal6-

dik.



17.4 Bcib (IUnetta) haszncifataHossxu es vekony munkadarabok eseteben a kihajlas vagy kite res megakadalyozasara a munkadarabokat babbal (Iunettaval) toimasztjuk meg. Megkiilonboztetiink all6 es futa liinettakat.

Az all6babot (aIl6Iunettat) szorosan az agyra csavarozzuk.A munkadarabnak a bab pofajanal leve feliilete tokeletesen

Ilengeres legyen, ellenkezo esetben eszterga[askor rezgesinyomok keletkeznek.

t > .~iineHapota

E [ f V : H ,bJ,•. ' . :~._._---._-.- •. ---0-=-.. r =.. _-._-.-_.--

I

~

Esztergakis

A bab (Iiinetta)felszerelese es beallitasa. A boibot e15szor isszorosanaz agyra csavarozzuk. Utana a csavarokkal a pofakata munkadarabhoz hozzuk es b csavarokkal ebben a helyzetben

rogzftjiik. A pofak beallftasakor i.igyeljiink arra, hogy a munka-<farabot felre ne nyomjuk, ez esetben ugyanis az esztergalt felilletkupos [esz.

NyoJccsavaros liinettapersely. Nyersfeliiletli munkadarabok-nal, hog)!'babot lehessen alkalmazni, a liinettapofakkal megtamasz-tand6 reszt elc5bbat kell esztergalni. Amennyiben ez nem lehet~seges, ugynevezett nyolccsavaros perselyt alkalmazunk. A per-

selyt, mielc5tt a IUnettat felszerelnenk. kozpontos futasra gonde-san beallftjuk.

Egy oldalon befogott ("Iebego") munkadarabok tamaszta·sa babbal. Itt is iigyelni kell arra, hogy a munkadarabot feke

ne nyomjuk, mert az esztergalt felUlet ez esetben is kuposJesz (vo; az als6 abran lathat6 furattal) es a munkadarab esetlega tokmanyb61 is kicsuszik.

A fut6babot (mozg6bab) az alapszanra erc5sftjUk es az ezzel

egyUtt fut. Menetvagaskor is gyakran hasznaljuk.

J6 kenesrc5l kell gondoskodni, hogy a bab pofai a munkadarabon

tulsagosan ne surI6djanak. A surl6das csokkentesere a betet-

pofakat ontottvasb61 yagy sargarezb'61 keszitjUk.



A 622. abra hcftraesztergci/ t marat abra.zol hosszmenetmar6-gepen trapezmenet manisara.A trapezmenetmar6kat hatraesztergaljak .

.-tI

A szerszam ha.traesztergalt felliletet az esztergakes ugy alakitjaki, hogy a munkadarab forgasa kozben annak forgastengelyefuleelotolas iranyu mozgast vegez (Joket).Ez a mar6 minden fogara megismetlodik.

X e s

.5zan

A -B metszet

CsJszci~~~ BufykCistdrcsa

R ug o e r o • .

A hatraesztergalt marc hat-

feIiilete archimedes-i spiralis

szerint gorblil. Ez a gorbe hatra-

esztergalassal vagy hatrakoszo-

rlilessel k~szUl. A mar6f~~hat-fefUlet profiljat hatraesztergalasi

gorbenek hivjuk.

Ha a munkadarab egyenlo szog-

elfordu1<isara a kesnek ugyan-

akkora sugar iranyu elotolast

adunk, archimedesi spiralis ke-

letkezik.

.~~

II

~ . - + " '~624. abra. Hatrae,ztergaItmar6

hat,zage

A hatszog (a). a ~fejkor

es a hatraesztergalas i gorbe

erintoi altaI bezart szog.

Hatrakoszoriilt marc ele .•

zesekorcsak a fogak hom·

lokfeliiletet koszoriiIik.

Ha ezt szakszeruen~' vegzik,

a mar6 profilja nem valtozikl

Hatraeszterga mITkodese. A hatraeszterg:ilast kiilonleges

gepeken: hatraesztergakon vegzik. A hatraeszterga. biztosftja.

'hogy minden fog 'hatraesztergalasi gorbeje azonos legyen. Ezert

azHyen gepen a foorso es ezzel a munkadarab egy fordulata alatt

a kes annyiszor vegez sugar ir.inyu el5tol6 e s yisszafut6 m:>:z:gist

amennyi a mar6 fogainak ·szama.A 628. abra megmagyar.izza, hogy ez a kesmozgatas mikeppen all

elo. Kupkerekpar biitykostarcsat forgat, amely a csusz6csap

segitsegevel a hatraesztergal6 szant az esztergakessel egylitt a

radialis mozgatas megkivant me'rtekeben (Ioket) eloretolja, majd

lehetove teszi, hogy a visszahuz6 rug6 azt visszarantsa.



1. a foors6 rordulatsxamszabalyoz:is<l,

2. Ii"esztergakest'a munkadarab hor~

:nyara be;ilfft6 kezikerek,

3. IiHtraesztergal6 kes li:iketenek be~

af!fdsa,

.4. a kapcsol6ors6 al/ft6karja,.

5. kapcsol6kar a foors6 elore- Mtra"

jarasara, illetve meg411ftasara,'

6. kapcso16kar a Mtraes"tergahlsflQll;

szolgal6 spiralcserekerekek kapcso .•

lasara,

7. elotolaskapcsolas,

8. kapcsol6kar jobb- .os balmen"t~

9. kapcsol6kar nagy .os normalis ernel-

kedeshez.

Hatraeszterga szerkezete. A hatraesztergal6 gepen a legkUlonfelebb hatraesztergalt mar6k, egyenes, jobb es bal spiralmenetesvag6elii szerszamok munkalhat6k meg. Ha a hatraesztergal6 berendezest kikapcsoljuk, kozonseges esztergamunkakat is lehet az eszter-gan vegezni; de ez csak kiveteles esetekben engedhet6 meg, hogy a gep (f6ors6-vezet6prizmak-vezerors6) pontossaga minel tovabb.fenntarthat6 legyen. A gep egyetemes hasznalhat6sagat p6tl61ag felszerelhet6 berendezesekkel (sablonszupport elsziv6szerkezettef,kezl oszt6keszUlek stb.) meg fokozni lehet.

Hatrakoszorulc5 keszUlek. Simito fogmar6kat hatra kellkoszorlilni. Ezzel kikUszoboljUk az emelkedesies profilhibait,melyet a h6kezeles okozott.

Idomszerek es mar6fogak eHenorzese projektorraf. AT.idomszer vagy mar6 erny6re vetftett, felnagyitott korvonafainak es leptekes attetsz6 rajzanak osszehasonlitasa m6got ad ax

, elteresek ko 1vetlen lemeresere.



19 KUlonleges esztergak

19.1 Muszereszeszterg~ menetpatronnal

Ez a gep kis atmeroju, rovidmunkadarabok esztergalasara val6.

lIyen geppel muszereszek szoktak dolgozni. Innen a neve. Gyak~

a gepipar is gazdasagosan hasznalja. J6 m~rettartast es teljesit.

menyt biztosft kiilonosen azaltal, hogy }6 szorit6hUvelyes gyors·

felfog6 berendezessel, menetmasol6 patronnal, magassagallit6

szupporttal es a s:z:anravagy a nyeregbe szerelheto rEivo1~j1el

eges:z:ftheto ki.

Az abra at utanmunkiil6 es:z:terga(utanes:z:terga) leghas:z:milatosabb

kiviteli alakjat mutatja. A motor es a s:z:ijhajtas az: allvanyban

van, a ras:z:erelt s:z:ekrenya vil/amos kapcsoI6s:z:erke:z:eteket takarja.

A s:z:abadonkinyul6, de rovid es ek alaku gepagy igen .merev es

'rezgesmentes munkat biztosft.

A gep' kiiH:inleges elonyei:

I. a kezi allitasu szan, amelynek egy-egy karja van hoss:z:eszter-

galas es sikes:z:tergal<isszamara es. gyakran masodik, hatulroI

dolgoz6 esztergakesse[ is fel van szerelve, .

2. a kezikarral mukod6 nyereg funisra, sUllyesztesre es dorzso-'

lesre,

3. a gyorsszorit6 huvely, amellye! a: ~unkadarabot a foors6

jaratasa koz.ben is fel Iehet fogni.·

Ezek a felszerelesek a darabid6t nagy' mertekben lecsokkentik.

A gepet kismeretu munkadarabok tomeggyartasaban has:z:naljuk

aUr rodmunkara, akar tokmanymunkara, .valamint a revolver-

-esztergakr6! vagy' automatakr6! le!<erul6 darabok masik oIdahi-

nak esztergalasara. Mive! a:z i1yen gepek nagyfordulatuak (2700.

fordjperc-ig), .J{onnyufemet es muanyagokat is gaz:dasagosan

lehet esztergaln i rajtu k.



Teljesi'tmenyeszt,el'ga. A ti:imeggyartasban nem kell minden eszte"gan menete-c lagn. Ezeken a gepeken a vezero"rso Jelesleges.

Ezaltal a hajtas e$ 3% eges:z:szerkezet egyszerubbe valik; es nincsenek raJta parlagon marado reszek. A 634. abnin hithato teljesftmeny_

eszterga merev ~s rezgesmentes szerkezete megfelel a nagyteljesltmenyu kemenyfemesztergakkal szemben tamasztott foko:z:ott jge.

nyeknek .is. A tokmany pn.eumatikus szorftasu. A vegigmeno ker£\Snszanon negykeses kestart6n kr-.:U1kulan leszurokestarto is van

(I. 644~646. abrakat). A l:ep hajtasa a gepagy labazataban (I. II. abrat) alllthat6 himbara szerelt kb. 10 kW teljesftmenyu p6lusat .•

kapcsol6s motorr61 tortenik. Szembeotlo helyre a terhelest mutat6 anipermero van beepftve.

~300-IOOOO mm c:sucstavdfngu vonoorsos es:z:terga (menetmasol6 patronnal). Az Byen eszterga igen nehez: munkadarabok

(16 t d~rabsulyjg) megmunkalasara s 1 \:)1 g li1 6 nagyteljesrtmeny(J gep. A sZ<ihszekrenyben menetmasol6 patron van. Ezzel 60 0 mm menet·

hosszusigig mindenfele "szabvanyos m~tv. vagy collmenet elkeszrtheto.



Nagy hengerek megmunkalasara klilonleges esztergakat fejlesztettek ki (a 636. abraban Jathat6 eszterga sulya 73 t). A nyeregre is

Jehet siktarcsat szerelni. A szanoknak tobbnyire sajat hajtasuk van (szanszekreny-motor) hosszesztergalasra, sikesztergalasra es gyot'$-

jiratra.

1200 mm atmer5ju acelontvenybol kesziilt hengerek nagyolasakol' 400 mm2 forgacskeresztmetszet es orankent kereken 1000kg forgacs.

teljesltmeny erhet6 el i1yen geppeJ. Nemely hengereszterganak alfand6an beepitett masoloberendezese is van.

Sikesztergit tobbnyire drcsajelfegu munkadarabok~ pI. lenditokerekek, nagy szfjdrcsak, ki:iteltarcsak stb.esztergalasara hasznalnak.

A munkadarabokat altalaban egy oJdalon megfogva (febego felfogas)er5sitik sfktarcsara. A munkadarab felfogasa es bealfftasa nehezkes

es id5t rabto. Azalapszan az alaplemez T hornyaiban eltolhato. Az el6tolas motorja gombnyomasra (az alapszanrol) vegzi az afapszan.

a.ki:izbenso hosszan, a forgozsamolyon nyugvo keresztszan gepi el6tolasat es a gyorsjarat muLi:idteteset. A fo meghajt6 motor lealH-

toisakor az el6tolomotor is megall (reteszeles). Hogy esetenkent nagyobb esztergamunkakat csucsokki:izott is lehessen a sikesztergavaf

vegezni, ki lehet egesziteni nyereggel is.



KEit furo-maromu tipust ismertettink:

Alapleomezes (asztal 'nelkiili, mozg6tornyos) fura.

mar6mu (638. abra). A o 140 t sulyu alaplemezes fur6~

mar6mu aUvanya (tornya) prizmasalaplemezen eltolhat6.

A 250 mm vastag fur6rud fgy 7100 mm utat tehet meg.

Ai ors6 fUggolegesen 1350-tol 4850 mm-ig allithat6.

° Az ors6 eltolasa a kezeloallasb61 mindket iranyban optikai

muszerekkel skalan leolvashat6.

Ezt a gepet a neheziparban hasznaljak.

Gepagyas vfzszintes fura-mar6mu elsosorban hajt6.

muvek, motorhazak es mas olyan szabalytalan alaku munka·

<Iarabok megmunkahisara val6, amelyekbe!l parhuzamosan

egymas utan kovetkezo egytengelyu furatokat keH e[.keszfteni. De ezenkfvu[ minden egyeb fur6, mar6 es.

menetvag6 munkat is lehet rajta vegezni.

A fur6ors6 hordja a szerszamot, vegzi a fomozgast es az:

el6tolast is. A fur6ors6 az ors6haz csapagyaiban fut, az:

<>rsohaz pedig az:egy helyben all6 mellso oszlopon magas-

sagban elallfthat6. A hats6 oszlop a fur6ors6 tamasztasara

szolgal. A munkadarabot a ket·egymasra meri5leges irany-

ban allfthat6 es forgathat6 asztalra fogjak fel.

A munkadarab felfogasakor tigyeljunk arra, hogy a le-

szorft6csavarok egyenlotlen meghuzasaval el ne huzzuk.

Fenmill ugyanis a veszelye annak, hogyha az fgy hibasanfelfogott, rugal mas darabot az asztalr61 lefogjuk, az ujb61

eredeti alakjat veszi fel, mire a furatok helyzete meg-

valtozhat. Ennek vagy hosszas utanmunkalas vagy selejt

a kovetkezmenye.



F6ors6ja fUgg6Ieges·. Ezert fUgg61eges tengelyu sfkeszter-

ganak vagy fUgg61egesesztergal6 es fur6munek is nevezik.

Vfzszintes sfkban forg6 nagymeretu sfktarcsaja miatt

hfvjak karusszel- (korhinta-) eszterganak. Lendft6kere-

keket, turbinahazakat, g6zhengereket es hasonl6 nagy

atmer6ju sulyos munkadarabokat gyorsan es biztosan

fel lehet ra fogni, es a beallftas es esztergalas j61szemmel

tarthat6. A keresztgerendan vezetekben ket keresztszan

mozog. Ezeken csuszik egy-egy fUgg61egesszan. A fUgl:0~

leges szanok als6 reszebe es az oldalszanba fogjak be a

szerszamokat. A szerszam mozgatasa k~zzel, gepi. e16-

tolassal vagy nyom6gombkapcsolassal gyorsmen~tben is.

tortenhet. A 640. abran lathat6 tfpuson esztergalhato

atmer6 4000 mm; amunkadarab megengedhet6legnagyobb.

magassaga a sfkta'rcsa folott 2000 mm. A gep sulya 80 t.

A 641. abra az.el6tolasszekrenyt mutatja (nyitva); a 642.

abran az ii-anyyalt6 lathat6.

Nagy karusszelesztergak. A kiilonlegesen nagy fUgg51eges tengelyu sfkesztergakat esztergal6muveknek is hivjak. Ezek a nehez-

gepgyartisban hasznalatosak, ezert a b~keubor orszagainak iparaban is igen foritos gepek.

N. Sz. Acset:"kanszovjet t\ld6s Fem(orgdcsol6 $zerszdmgepek szdmftdsa estervezese c. konyveben (Tankonyvkiad6 Yallalat, 1953) 20000

mm sfktarcsaatmerCIju es 1800 t sulyu nagy karusszelesztergakr61 tesz emlftest.

Ai NDK-ban is gyartanak 10000 mm sfktarcsaju nagy karussz.elesztergat, amelynek jellegzetessege, hogy a sztirke ontottvas helyett

nagymertekben betonreszeket alkalmaznak rajta.

Ezeket a gep6riasokat turb6generatorok 'rotorjainak; nagy vizgepek alkatreszeinek, forg6daruk gorgokoszoruinak stb. esztergalasara

huz:naljak.



Mar a sorozatgyartasban is, de killonosen a tameggyardsban

hasznalhatunk celgepeket. Ezek egyseges el6regyartott szerszam-

gepnSszekb6! (pl. egyseg-gepfejek), a teehnol6giai 'eelnak meg-

fele16en, lehetoleg ax eplt6szekreny' elv szerint osszeallfthat6

gepek. Lehet i1yen gepet peldaul kiHonfe(ekeppen osszerakott

fur6egysegekb61 motor hengerfej megmunkalasra keszfteni.

A celgepesftesnek tovabbfejlesztett formaja a tameggyartasban

hasznalt 'automata-gepsor~

Az. esztergak teruleten is elindult olyan celgepesftesi torekves,

amelyaz epft6szekreny elvre hasonHt: egyetlen alapgepre kiilan-·

fele szanszerkezeteket lehet felszerelni,'mialtal abb6! kUlonbozQ

eszterga eeJgepek keletkeznek. .

Az alapgep minden esetben azonos marad, azt teMt megfelel6~n

nagy darabszamban gazdasagosan Iehet gyartani.

A M3. abran Jathat6 alapgepre negyfele szanszerkezetet !ehet

raepfteni. Mindegyiknel a munkafolyamat - a befogas kiveteJe-

vel ~ automatizalt. A teljesftmenynoveles jgenszamottev6,

killonosen ha a tabbgepes rendszer lehet6seg~t is figyelembe

vesszuk.

645. abra. Fenti alapgepb5[ kifeileutete ?,utomatiaaletobbkeses e.nerga

646. abra. Fenti alapgepb51 kifeile.atett automat;dlt :ordu!Q"-<; apagyfutogyuriile auro e••terga

647. abra. Fend alapgo'pb5! kifejlesatett automatizaft gord;;!o-<;sapagyfutonuru e•• terga



A - h.16zati aramkapcsol6.B - fllmotor .nyom6gombos kapcsol6i (eI6re-hatra),C - nyom6gomb a tengelykapcsol6hoz.D- ors6forduhitszam elovalaszt6,E - nyom6gombok a fokozat nelk"1i elotolasszabalyoz6hoz,F - valt6kapcsol6 elotolasfokozatok kapcsoltsahoz (elotola. fele.ese vagy

megketszerezese),G - urcsa az elotola. leolvasasara.H- valt6kapcsol6, bealliUsra vagy automatikara.I - huz6gt>mb. beallita.ra(ors6 kikapcsolasa a munkadarab felfogasa vagy

lefogasa szimara).K - nyom6gomb az automatika bekapcsolasara.L - biztonsagi nyom6gomb.

M - utkozlldob a forgasmelyseg bealHUsara. N - kezikar a kesnek kenel torteno mozgatasara a gep beallftisakor 0- kezikar a hidralikus nyereghuveiy megszorftasara es oldasara, J

P - tulnyomasszelep a hidraulikusan mukod6 nyereg szamara

Q- kozponti kapcsol6tabla az automatika beallftasara, • ID

Ez a gep a korszeru szersd.mgep ..gyartas csucsteljes;tmenye. Egy,esitimagaban a ma<:ol6esztergilb es az:

automatizilas elonyeit a maximalistelje,ftokepesseggel es a felautoma-tikus mukodessel.

Ha a munkadarabot felfogjuk. agep onmukodoen dolgozik. A kesmozgasat mesterdarab (sablan) ve..zerli. A fordulatszamokat es ela..tohisokat mar elore megillapitot-tuk es lyukgatott karty'ba bejelol-tuk (programvezerles). A gep ke-%el6jenek az egesz muvelet lefolya-

sa alatt a kozponti kapcsol6tablanyom6gombjait kell csak kezelnie.

A megtakarfd:;.ok mertekero! a650. abra alapjan cajekoz6dhatunk. A megtakarftasok ketmuszakosuzemre e s muszakonkent 20munkadarab termelesere vonatkoz-n-ak. Muszakonkent nagyobb da-rabszam es tobbgepes- munka ese-

ten meg tQvabbi megtakaritasokerhetok ef.

{E':3_.·_·F·-3

~~

Vondorsos eszfergaval .4ufomaftkus masoloeszfergeval meglakar/tds

Darab/do ~~() (~{50 pere 23 pere

!1uszakonkenfi = ===== ===== ====teljes/fmeny ====

3 d b, ====

..

20 db

, fhhez sZiikseges ~~b~~ ~ 2:J~~~~1 ~Jpek szeima bb7 db gep . , db gep b6 db gep

Ehhez sziikseges

~

lZ:Z3

~-muhelyferulef >;:/;// :L

120 m2 16 m2 104m2

Ehhez szuksijes ~f J ~w~~~~ ~~ ~ ~ t t ? f ~ ~ t t ? f t t ? f ~

munkaero ~fJ1~~~tfJ ~~~~



20.1 Revolveresztergak a gazdasagos sorozatgyartas szamara

20.11 A revolveresztergak celja, a veHik elvegezheto muveletek es gazdasagossaguk

Esztergalashoz rendszerint tObb szerszamra van szUkseg, pl.

n,agyolo- es simftokesre, spiralfurora, leszurokesre stb. A szer-

szamok ki- es befogasa a kUlonbozo muveletekhez mind a mellek-

idot noveli. Az alkatreszek tomeges gyartasakor igen elonyos, ,

ha az egyes muveletelemekhez szUkseges s;zerszamok bees ki·

fogas okozta idoveszteseg nelkUl egyetlen mozdulattal fogashoz

allfthatok; Ezen kovetelm~nyeket a revolvereszterga nagyres:zt

kielegfti.

A szerszamcikat a revolverszanon talalhato revolverfejbe fogjak

be. A revolverfej forg.istengelye rendszerint vagy fJgg51eges

(csillagrevolver, toronyrevch'Er), vagy vfzszintes (dobre

volver) (562., 563. abnik), de lehet ferde is. AT. egyes szer-

szamok a fej elforditasa altai kerUlnek munkaallasba. A korsze-

ru revolverfej ugy keszUI, hogy a szan fogasbol valo kihuzasa-

kor a kovetkez6 mozdulatokat onmukodoen vegzi el:

I. oldja a reteszelest, mely a fejet munkahelyzetben tartotta,

2. a revolverfejet elfordftja annyira, hogy a kovetkez6 szerszam

fogasra kesz helyzetbe kerUljon,3. a fejet ujra reteszeli.

A szerszamvaltiis tehat onmukod6en tortenik.

Szerszamok Revo/ver(eJ

----~~ ,

.....

::~ / l::ti'

UtMzodob

Sfkesztergahis es leszuras. A csillag- (fUgg6leges tengelyu)

revolverfejhez oldalszan tartozik, amelyre leszuriiskor van szUk-

seg.

A dob- (vfzszintes tengelyu) revolverfejhez nem kell oldalszan.

Be- es leszuriist a revolverfejnek a foorso tengelyehez kepest

alacsonyabban agyazott tengelye koruJi elfordftiisaval vegzunk

Az' elotol6mozgas. A revolverszant hossz iranyban mozgat-

hatjuk keziel vagy von6orso utjan. Az egyes szerszamokhoz

tartozo elotolasokat a szan a megfelel6 utkoz6re futva sajat maga

vezerli. Az el6tolas iranyu mozgasok hosszanak beallftasara az

utkozodob szolgal (654. abra). A revolverfej elforditasa onmuko-

doen elforditja az Utkoz6dobot is. A keresztszan mozgasanak

hatarolasara is hasznalunk utkozodobot.

Ufkdzok



""isoI6esztergalis. Dob-revolveresztergaval masol?eszter-

galas is vegezheto.

"A 656. abra mas~I6-hosszesztergaI6 kesziileket mutat munka"

aliasban'. A revolverfej forgastengelye lejjebb van, mint a foors6

tengelye. A revolverfej vezet5csavarja a revolverszan hossz iranyw

mozgasa folyaman vegigcsuszik i t masol61ecen, es ezzel a revolver-

fejet elforgasra kenyszerfti. Ezaltal a kfvant alak· (pl. kupos,

egyenes vagy gorbevonal alak) a munkadarabra atmasol6dik. Azo-

nos elv alapjan masol6esztergalas kereszt iranyban is vegezheto.

/;.

A il /fdcsavar

Menetvagas.Jobb- es balmenetu belso·es kiilso menetek revolveresztergan menetmasolassal (15.2 fei.)· keszlilhetnek. Ehhez o r

menetmasol6 berendezest (577. abra) hasznaljuk.· Celszeruen haszmilhat6 revolveresztergakon ·az .onnyflo menetmetszo fei

(578. abra) es az onnyfl6 menethengerJo fei is (571. abra).

Re.volvereszt~rganvegzett megmunkalas darabideje a csucseszter-

gan vegzett munka darabidejenel rlSvidebb. ~nnek okai a kovet-

ke~.ok:

0) Az osszes sziikseges szerszamok elore be vannak "fogva es piHanatok alatt·Ji1unkaalllisba hozhat6k.

b) EgyidejUlegtobb szerszammal veg:z:ett megmunkalas a gepifoidot csokkenti.

c) A hossz- es keresztiitkozok feleslegesse teszik a:z: ismeteltmerest.

d) A furast es siillyesztest is onmukodo elotolassal lehet vegezni.e) Szamos munkadarabot egyetlen felfogasban lehet megmun-

kalni. Ez a tobbszoros atfogashoz sziikseges mellekidot taka-dtja meg.

f) Revolveresztergan betanitott munkasok (nok is) dolgozhat-nak, a gep beallitasara es a gazdasagos megmulikalasi sorrend.megallapitasara azonban kepzettszakemberek kell~nek.



20.12 A sorozatgyartas megtervezese (gyartastechnol6giai pelda)

20.121 A sorozatgyartas muvelettervezese a gyaruzemben

Muveletterv es muveleti utasitas. Az elso ket muvelettervezesi peldaban (5.5 fej. es 7 fej.) a tanul6 a technol6giai munkat oktat6ja

segftsegevel maga keszftette el.

A gyaruzemben a technol6giai osztaly felelos a muveletterv es muveleti utasitas elkeszfteseert, valamint az egesz gyartas elokesz(te-

seert.

A muireletterv a sorozatgyartas legfObb segedlete es minden egyes alkatreszre kulon keszul. A muveletterv tartalmazza a megrende-

les adatait, a munkadarab anyagainak jellemzoit, a muveleteket (operaci6kat), a muhelyreszleg es a szerszamgep megjeloleset, a keszu-

lekek, a szerszamok es meroeszkozok felsorolasat, az egyidoben egyetlen felfogasban megmunkaland6 darabok szamat, az egyidoben

egy munkavallal6 altai kezelendo gepek szamat, a berkateg6riakat, az elokeszuleti- es darabidoket (esetleg a berek forinterteket es

az egy muszakra eso munkanormat) stb.

A muveletterv alal?jan dolgozik a Gyartastervezes, a GyEK (munka- es anyagutalvanyok kiallftasa) es, mivel abhan az osszes muveletek

'szamara szukseges szerszamok es keszulekek is fel vannak sorolva, a Gyart6eszkozgazdalkodas is.

A muveletterv egyben osszesfto jegyzek is, mert abban utalas ~an az osszes kidolgozott segedletekre.

A muveleti utasitast a kulonfele szerszamgepeken elvegzendo egyes muveletekre dolgozzak ki. .A muveletterv mellett a muvelet

utasitas a sorozat- es tomeggyartas alapveto technol6giai segedlete, amely a munkahelyen szukseges osszes utasitasokat tartalmazza

Megtalalhat6k tehat benne a muveletek sorrendjere es elnevezesere (az ujabb muveletekre val6 atteresre) vonatkoz6 adatok, a 'meg-

munkalas menete muveletelemekre bontva, a meretek, a forgacsolasi tenyezok, a felUleti megmunkalas minosege, a megmunkalasi

m6dszer lefrasa, a szerszamok es keszulekek, de meg az elokeszftes is. Ebben a segedletben az idonormakat felbontjak mellekidokre.

fo- es vesztesegidokre ugy, hogy azok alapjan a rnunkahelyen lehetsegesse vallk a gazdasagos forgacsolasi ertekek es ezekhez szuksege~idonormak gondos es egyertelmu ellenorzese. A muveleti utasitasba berajzoljak az alkatreszek vazlatat a megmunkaland6 felUletek

megjelolesevel, a szerszamok elrendezeset es a munkadarab fel-, iIIetve befogasi m6djat.

Ha azonban a befog6keszulekek mukodtetesi m6djanak es a szerszamok elrendezesenek abrazolasa, fogasbeallitasuk 50rrendjeben a

muveleti utasitas vazlataira szolgal6 rovataba nem fer bele, akkor ezekre kulon mellekletek keszulnek, amelyekre a muveleti utasitas-

nak feltuno utalast kell tartalmaznia.

, I I

Ix1lx' \.IXlxlx'~'IIII

~ UJ' ~ r I I I ' 5- ~ . ~ " " '" ' '" '



'Munkadarabanyaga

Egy nyers darabb61 keszii10Ialkatreszek db szama'

Db (gyartmanyonkent) r ,

Muvelette ...,

I Rajzjegyzek I F ol y6s za m ' Ra jz sza m G yar tm any tfp us I

41415 I 7 4/90 Lo 515312/3. resz IDO l 1483

I ~ ~ . .~I k~tresz m_e_g_n_e_v_ez_e_'s-e------------1

,Szel epka rima

I Gyartmany megnevezese - - - - IKiilszini bcinyamozdony

Gyartasi m6dszer \

I

1 1 1 . \r. lap

Osszesen I lap

Norm. muveletterv szama

Nyersmeretek, Iilletve szelveny

Alkatresz jon

rakt.

Minta szama

I

46418 \ Alkatresz nyerssulya (kg)

I2,3 I I

Megrendelesi szam Alkatresz megy

Lo 214 7// szer.

' " Szerszamok Egyidejuleg Normaido (pere) 1/100 Ft.. ".~ ~ Cl) _ .. _ _ ._---~----"_.,., .•. _ ._ " '_ ._ -,--- - ... _ ,--

' " ' " ' --.--------- . "> - . • • < r " N . " c-.Cl) 'Cl) '"' c- .;:

' " '"' ~Q) N N . . " '" 't>O ::I t>OCl) Cl) ,ro.:::t..-.., 'Cl) '0 Cl)oj '"' oj

. " .,;E > ' ~ > ~-.o > 0 b O bO

. . . Cl) . . .>~bO Muvelet lefrasa ~o I '5 '0 ' Munkanorma (db/8 6ra)

'"' .;; Cl)...,...

'0' (J) ' Q) ccd''''O "0 .Cl) : : : J "0.0"cd c: Q J forgaesol6szer. s : : : N ~ l;l l;l

"0.0> -. Qj Q) Cl) Cl),

N b.Ofij _c_ meroszerszam : : : J • . o "-' : o " ' C ~" O( i i . . c : ' N -;;; - ; ; ; E ::::1 tlO Q) E " O N Cl ) '" ~ 'Cl) 'Cl)

~ E ' ; N QJ;-

szam(megneve- (megnevezese

-. . . . . . , . . .~ " ' 0 " ' 0. . c t : : J ' " > > •." . . I D E lit ~~ • .~

Cl)Cl).o . . . " ' 0 ~ @o'::1 E'Cl)

I' : : J ~ ::s N

zese es i.e1e) es jele) NN" O 'Cl) '0 "'- '0~ . . .~ ~'" N-'CV ~--"Q) E- ~1It-

<Q L U , 0 L U 0-V)

Mee h. I Teljes esztergcilcis I' Rev. eszt. Hcirompo(cis 5 db N 1901 Dug6s idomsz. I I I IV. 45 940 51

9ucsm'ag: tokm. b 16 O J 070,8 A3

220 I kest. 3 k es 2 db N 1904 Villcis idomsz.

050 mm 3 kest. 2 k es j 16 O J o 160x3

5 kW I kest. I kes 2 db N /904 Me/ysegm. idomsz

" Lelt. sz. b 16 O J ~,4-0,2

3/ //2 3 db N horony

beszur6; r = = 2

2 Miivk. citvetel

I I III. 15 215 223

3 Felerosfto (uratok (urcisa 3 Osz/ . (ur6g. Fur6kesz. 4, db gyac. I

( 4 d b o 16) 4ors6s fejjel 2 1 L o 16 cs(. 0/6 Lelt . sz.6/64

4 Miivk. citvetel

5 Felerosfto (uratok siilfyeszt. 5 Osz/ . (ur6g. F el(og6 I db csapos(4 (urat 016x28) 020 keszii/ek siilfyeszto I I III. 15 200 240

Lelt. sz. o 16X28

I

"

6 Vegcitvetel6/34

Valtozt. ertesftes SZ. I Kiadva I Valtoztatas lefrasa I Nap I

!\lev I Nev I Nap I I Nev I Nap,I .

l Tervezte:

II

Muhelyfonok:

Norm. ellenorizte:

IFoteehnol6gus: I

II

Latta: Engedelyezte:



'Munkadarab

anyaga

Egy nyers darabb61 keszii 10 Ialkatreszek db szama

Db (gyartmanyonkent) r .

MCfvelettel''I'

I Rajzjegyzek I Foly6szam 'Rajzszam

41415 I 7 4/90 L o 51 53 12 /3. r esz

1

~ Alk~treS= megnevezese

.Sze/epkarima

I Gya~tmany megnevezese

Kiilszini bcinyamozdony

Gyartmanytrpus I IDO l 148 3

-~-II

r. l ap

Osszesen I lap

Norm. muveletterv szama

Gyartasi m6dszer \

I

1 1 1 . \

Nyersmeretek, IiIIetve szelveny

Alkatresz jon

rakt.

Minta szama

I

46418 \ Alkatresz nyerssulya (kg)

I2,3 I I

Megrendelesi szam Alkatresz megy

Lo 214 7/1 szer.

' " Szerszamok EgyidejCileg Normaido (perc) 1/100 Ft. " ,.~ ~ Cll _ ._ ._ - --_., .... _ . . _,"" .~--~.. -.-

' " ' " . ' ">- ••<,. N ' " a. 'Cll 'Cll • . . . a. 'i:

' " • . . .

'Cll N N . ' " • . . .t> O ::I OJ)Cll Cll "«I~.-.... 'Cll '0 Cll

tU • . . .tU

' " .,; E > . " . > ' ; <- . 0 ' () O J) OJ) L. Cll . . .

>~b. O Muvelet lefrasa .;:; Cll...,.., c " ' - o - 0 ,Cll :::l ~o I '5 ~o . Munkanorma (db/8 6ra)• . . . • . O J Q) I D -0. 0> -. Qj C I) Cll Cll. " C d r : : : Q J _c_ forgacsol6szer. meroszerszam : : J '0"-' c' N ~ l;l : 0 " ' 0 N -0. 0

- . ; E N b.Olij : : : J b .O Q) C l l ' " .0 .: ' " : ; ; - 0( i j . . c : : N - . ; ~ Q J o - N <U~-

szam(megneve- (megnevezese

E - 0 N - L.""'" 'Cll

" ' 0 'Cll

" ' 0..c~::JVI > >, ' " ~~ ,~ CllCll.o .0 .: .0 .:'::1 E 'Cll '::l ~ ::s N Cll E ' " ..~ E VI NN- o • . . '0 " ' 0 '0 @oI

zese es jele) es jele) 'Cll "'-I : • . .I : I : ' " N_'Q) ~-'Q) E- ~VI- 00 w , 0 w 0-lI)

I

Me eh. I reljes esztergcilcis I' Rev. eszt. Hcirompofcis 5 db N 1901 Dug6s idomsz. I I IV. 45 940 51esuesm'ag: tokm. b 16 t t J o 70,8 A3

220 I kest. 3 k es 2 db N 1904 Vii/cis idomsz.

050 mm 3 kest. 2 kes j 16 t t J o 160X3

5kW I kest. I kes 2 db N /904 M elysegm. id omsz

' . Le/t . sz. b 16 t t J ~,4-0,2

3/112 3 db N horony

b e sz ur 6; r = = 2

2 Miivk. citvetel

I I III. 15 215 223

3 Fe/erosfto furatok furcisa 3 Oszl. fur6g. Fur6kesz. 4 . d b gyae. [

( 4 d b o 16) 4ors6s f e jje l 2 1 L o 16 esf· 016 Lef t. sz.

6/64

4 Miivk. citvetel

5 Fe/eros{to furatok siil/yeszt. 5 Osz l. furog . F elfog6 I db esapos(4 furat 016X28) 020 k es zi il ek s ii l/ ye sz to I I III. 15 200 240

Lel t. sz. . 0 1 6 X2 8

I

"

6 Vegatvetel6/34

I

Valtozt. ertesftes sz. j Kiadva I Valtoztatas lefrasa I NapI

Nev I Nev I Nap I I Nev I Nap.I .

T Tervezte:

II

Muhelyfonok:

Norm. ellenorizte:

jFoteehnol6gus: J

II

Latta: Engedelyezte:



Gyartasi m6dszer

IIII.

I

MUVELETI UTASfTAS I. I Rajzjegyzek

I

FOly6szam Rajzszam I Gyartmanytipus

\

I. lap

41415 74/90 Lo 515312/3. resz I ID Ol 1 48 3 osszesen 2 lap

AI katresz megnevezese

IMuveletterv

Sze/epkarima L o 1 6

Muvelet lefrasa

IMuvelet sorsz

• . .Te/jes I' " e s z tel' g a I a s

N. " ,

I 1 IKeszlilekek

IMuhely v. reszleg>• . . Anyagminoseg GG-12 Atmeno sz.

I' " megnevezese szama Meeh.·:53 ! Vazlat

Nyers meretek ill. mintastam Szersz. gep megn.

- ' " (Iasd /. me/lekletet!) Egy nyersdarabb61 keszlilo alkatre- I kest. 3 kesreRev. estt.c:

: : > (657. abra) szek db szama. I 3"

2"E A sorozat darabszama 400 Lelt. szama

1>0 I I' " Az alkatresz nyerssulya (kg) " "E 2,3 3/112

' " Egyidejuleg D a r a bid 0. " ,.~ Elokeszlileti1>0

megmunkaland6 kezelendo Ber-.2es befejezesi

' " alkatresz szersz. gep kateg6ria foido mellekido veszteseg

darabido Munkanorma< X lido(db) (db) ido

db/8 6ra.

I I 'IV. I 45I

5,80 I 2,58I

1,02I

9, 4

Megmunka.l

Szerszamok Tee h n o I 6 g i a i a d a t 0k Elkeszites

ford. szam elotolas ideje

Sorsz. land6 A muvelet tagoz6dasa forgacsol6- atmero szamitott vagy ket-fordula-

felliletek szerszam· meroeszkoz vagy megmunk. vag6- tos loketek fogas· kettos foid6 mellt~k·

megnevezese megnevezese, lokethossz hossz fogasok sebesseg szama per- melyseg tonkent

.Ioketeri- id6

jele jele mm mm . szama m/pere eenkent mm

kent mm perr. percmm

'I

1

Munkadarab befogasa harompofas tokmanyba I 0,6

I db N 1904

2 a b c a, b es e fel ii /etek nagyofasa, revolverfej e/fordftasa • b 16 C ! J 5215 36 I 61 90 O,/~ 2,22 0,28

a keresztszanon, a gep bekapeso16sa es keresztszan, 2 db N 1901 (rogzf tett 2

gep kapesolasa es ii tkozore al /{tas b 16 C ! J iitkozo)

3 d K ozp ontc sf tc ip e re m n a g yofa s a (a zon os s zup p or tal fc is ) u a . 160 2 I 45 90 1,5 kezzef 0,30 0,18

1

I~ Atvit ef: 1,06

Valtozt. ertesftes sz. I Kiadva I Valtoztatas leirasa I Nap I Nev I I Nev

~

Nev I Nap

I I

Tervezte: ) Muhelyfonok:

Normat ellenorize: I Fotechnol6gus:

Latta: I Engedelyezte: I

I I



j l l i . I Gyartmanytfpus

IDO l 148 3

2. lap

osszesen 2 lap

I «(olytatcis)Technol 6 g i a i 'adatok Elkeszites ideje

S z e r s z a m 0 k --- -_. .~==~~.~c -===,.""."~,...,,..,......-....._--- ----

elotolasN

I"' "'( 3 -0

Meg-. . > i . • . . .

.<: . • . . .. • . . .

<: OJ • . .

Sorszam ,

munkaland6 A u v e l et t ag oz6 da sa

OJ - ' < : <:

m forgacsol6- - ' < : ' " 'OJ

felliletek ;Q E >-'" - ' < :

" " '" ~E • . .

<:

szerszam meroeszkoz OJ E I " " " "<: OJ

>-E E 'OJ

>'ro +oJ 'OJ 'OJ • . .mellek-

" " . " ,

' " N <:

' " - ' < :

'"'" N

' " E ""OJ >- <: - ' < :foido ido(megnevezese (megnevezese >

I

t: E '" ~ ~ ~r;I~~ ~ 0 ;Q-0 o' - ' < : ~ ~ ~ E ~

es jele) es jele) '- .•..•N

0 O J O J

,~ E : g E '"'OJ E .- '" ' " ':' 0.

~~L 'B EE ( 3 . " , '0______

. s E •.~ ..c" " . ~ E

L . . :0 C l )

; E l i E tE perc perc,'"

'"

.g>

.,8- c.. ~I

-[ Athozat:I

I :

2,52 1,06 I

I

I\

4 I

Furat ela- es keszre esztergcil6sa, csillagrevo/ver- 2 db N 1901 Dugos idom- 70,8; 60 I 67 300 1,8 0,22 0,91 0,40'e

(ej el(orgatcisa, gep kapcsolcisa, (ogcisra cil /cis, meres b 16 c ) J szer;

070,8 A B

5 ( Kenohornyok besz urc i sa ( mi nd a hc ir om egys zer re) , r evol ver (e j 3 db N h o-75 2,5 I 71 300 4 kezzel

0,32 0,24

el(orgatcisa' a k ere s z t s Z u p p 0 r ton, rony beszu-gep kapcsolcisa, fogcisra cil/cis r o , r =2

6 a b a es b (eli i letek keszre esztergcilcisa, revolverfej el(orgatcisa Idb NI9 01 Mely segm ero 215 36 I 80 1/8 0,3 0,/8 1,69 0,28

a keres z t s z up·p 0 r to Ii, gep kapcsolcisa bl6 c ) J hatcirmero,

fogc isra cil/ci s; I dbN 190 4 idomsz.:b 16 c ) J 7,4-0,2

7 d Kozpontos t o perem keszre esztergcilcisa, csillag- 160 6 I 59 118 0,3 kezzel

0,36 0,24

revolverfej e/ forgatcisa, gep kapcsolcisa, (ogcisracil/cis, meres

I 0,36

8

I A munkadarab ki(ogcisa, letevese

5,80 2,58

Viltozt. ertesftes sz; : 1 Kiadva I Valtoztatas lefrasa Na Nev Nev Na Nev Na

Rajzjegyzek

41415

Foly6szam

74/30

Tervezte:

Normiit ellenorizte:

Latta:

Rajzszam

Lo 515 312 /3. resz

Muhelyfonok:

Fotechnol6gus:

Engedelyezte:



21 KoszorUles

21.1 A koszoriiles celja es elvi alapjai. A koszorukorongok

21.11 A koszorUles celjaMegklilonb5:ztetlink szerszamkoszoriilest (3.082 es 3.104 fej.) es munkadarabok koszoriilessel torten5 gyartisat.

Munka~arabok koszoriilessel torteno gyartasa. A koszoriilesnek celja: hogy nagypontossagu munkadarab?kat .gyartsunk, ame-lyeknek feliileti tulajdonsagai is kitun5ek. KoszorUlessel edzett es edzetlen alkatreszeket egyarant megmunkalhatunk. Tomeggyartas- ban az alkatreszeket esztergalassal csak el6munkaljuk, a' keszremunkalast koszorUlessel vegezziik. Az esztergan vegzett simitassalszemben (eltekintvea finomesztergal<ist61, 3..1.1fej.) a koszoriilesnek a kovetkez6 el6nyei vannak: nagyobb felUleti finomsag es egyen-letesseg, mivel a fogasvetel k!5szorUlesnel igen csekely, a selejtlehet5seg is kisebb; vegUI gazdasagosabb, mert a koszoriiles gyorsabb,mint a simit6 esztergalas. Jelent5sebb koszoriilesi eljarasok a kovetkez6k: korkoszoriiles (kUls5 es lyukkoszorlHes); sikkoszoriiles,tsucsnelkUIi 'koszoriiles es menetkoszoriiles.

21.12 A koszorUles elvi alapjaiKoszoriileskor'a koszorukorong finom forgacsot valaszt Ie a munkadarabr61.A koszorutarcsa megvalasztasa. A koszorutarcsanak kiilonfele munkakhoz val6 kivalasztasakor a kovetkez5 szemporitokat kell figye-lembevenni: akoszorukorong-szemcse anyaga, a szemcse nagysaga, a kot5anyag, a kotes kemenysege es a korong tomorsege (porozitas).A kos7;orukorong-szemcse anyaga. A koszorukorongok igen kemeny, elessarku szemcsekb61 al/anak, melyeket kot5anyag tartossze (662. abra). Vannak termeszetes es ll'I'esterseges koszoruszemcsek.

Szemcseanyagok MNOSZ 4501 szerint: Szemcsenagysag. A szemcsek osztalyozasa finomabb. vagy dur- Nemes elektrokorund (kb. 99% AL

20

3 tart.-mal) jele: KA vabb szemcseju korongok gyartasa celjab61 szitilassal vagy isza-

Elektrokorund (kb. 95% AL20

3 tart.-mal) je le : KB polassal tortenik. A szemcsenagysagot at I angol hUvelyk hosszra

Masodrendu elektrokorund (kb. 60% AL20

3 tart.-mal) jele: KC es5 szitalyukak szamaval jeloljiik.

Te.r~.eszetes ~orund j~le: KO Szemcsefinomsag jelzesek (MNOSZ 4501)SzJllclumkarbld Jele: SC Nagyon durva" 3 10 12Zold sziliciumkarbid jele: SCZ Durva 14 16 20 24

A termeszetes koszoruszemcse anyagot (smirgli; korund) ma mar Kozep 30 36 40 46 50rjtkan hasznaljak. Finom 70 80 90 100 120A mesterseges koszoruszemcse anyagok koziil a mukorundot (KA; Nagyon finom 150 180 200 220 240KB; KC) acel koszorulesere, a sziliciumkarbidot (SC; .SCZ) .on. Porfinom 280 320 400 500 600 800tottvas, keregontveny, vorosrez, aluminium es kemenyfem meg- Nagyol6 koszorulesre durva, simitasra finom szemcseju koron-munkalasara hasznaljuk. got hasznalunk.

A koszorukorong kotoanyaga.Alabbi kot5anyagokat kUIonboztetjU k. meg:

Keramia, jele MNOSZ 4501 szerint KeMugyanta (bakelit) BaGumt GuSel/ak Se'Viziiveg (szilikat) . SiMagnezit Mg

A magnezit kot5anyag a nedvesseget (hut5folyadekot) nem alljatA koszorukorongkemenysege (662. abra). A koszorukorong kemenysege alatt tulajdonkeppen a kotes el/enal/asatertjuk a szemcsek kitoredezesevel szemben. Ha a szemcse megkopik, a fellep5 nyomas kovetkezteben kitorik a kotesb51 es helyet ad ujabb, meg eles.szemcsenek.(a korong onelezese). A korong jelzese tehat nem a,s:zemcse kemenyseget jelenti, hanem a kotes el/enallasat. Kemenykorong kot6se er5sebb, mint a lagye.A kemenyseg jelolese (MNOSZ 4501) , Nagyon lagy E F G' Lagy H I Je K Kozepes L M N 0 Kemeny P Q R S Nagyon kemeny T U V ZMivel a szemcsek kemeny anyag koszoriilesekor hamar eltompulnak, konnyen kel/ kiperegniok. Kemeny anyag koszoriilesere tehatI<igykotesu kovet alkalmazunk es viszont. Ha a munkadarab es a koszorukorong kozott az erintkezesi felUlet nagy (pI. bels6 koszorules).lagy koszorukorongot valasszunk, mert at egy-egy szemcsere es5 igenybevetel.nagyobb es hogy a szemcsek kitoredezhessel1ek, a kotes.nek lagyabbnak kell lennie.A koszorukorong tomorsege. Tomorseg alatt a szemcseknek es lyukacsoknak (p6rusoknak) a csiszol6korongban val6 vis:zonylagos.elos:zlasat ertjUk. Tomorseg jelolese MNOSZ '4501 szerint: nagyon ti'mor I tomor 3 kozepes 5 ritka 7 nagyon ritka' 9.A tomor stemcsezetu tarcsat kemeny anyagokhoz es finomabb felulet eleresere hasznaljuk, ritka szemcsezetut pedig nagyolashoz es.

elken6desre hajlamos ,\nyagokhoz.e Koszorukorong alakok (MNOSZ 4500). Kiilonboz6 alakukorongok kesziilnek (663. abra). A fa:zekkorong es a szegmensekbo[osszetett korong sik felUletek koszorulesere szolgal. Az ut6bbi koszorul5 t<:ste!<b61(szegmens) es felfog6tarcsab61 all.

l :g y en es k or on g f az ek ko fD n g Sz eg m en sk or on g M a ko s k or on g(Teircsa) .

-S62. abr ••

A koszorukorongslerkezete

' i 1N ·~ ;,~ ~ ~ = .:J < r

665. abr •. Kaszaruk"r"ng 666. abr •. A k&szoru- 667. abr •. A sz.baJyoz6.

kiegyensulyo%a.sa. korong felfogasa gyemant ilhisa

A koszorukorongfelfogasa. A korongot felfogas el5ttcsengesi pr6banak vetjUk ala. Ez abb61 all, hogy atarcsat lazan tartjuk'es ta.kalapaccsal meglitogetjiik (664. abra). Ha nem ad tiszta, cseng5 hangot, akkor hajszalrepedesek vannak a korongban, melyek a k6szetrepiileset okozhatjak. Rugalmas kotesu (gulT]i, bakelit stb.) tarcsak nem' adnak hangot. Nagyobb tartsak belsejeben is lehetnek szivacsos vagy surubb reszek, minek kovetkezteben egyensulyhibasak es nem forognak siman. Ett61 a korong szetrepiilhet, vagy leg-alabbis rezgesnyomok maradnak a munkadarab 'feliileten. Ez6rt a korongot ki kell egyensulyozni (665. abra). A tarcs:it tUskere fogjuk

es poritosan vlzszintes elekre helyezzuk; a nehezebb oldal lefele fog fordulni. Az egyensulyozas a kiegyel1sulyoz6 sulyok eltolasa vagylekoszorules altai tortenik (MNOSZ 4504). A kiegyensulyozast erre a celra keszUlt 'kiegyensulyozo merlegeken is lehet vegezni.A koszorukorongot a koszoruors6ra belUI kisUllyesztett tarcsak koze kell fogni, hogy csak a tarcsak peremei szorltsak. A furatnak az:ors6atmer6vel tokeletesen egye:zniekell. A j6 feler5sftes erdekeben a korong es a tircsa koze papk-, b6r- vagy g~mibetetet tes:zunk

(666. abra). ' ., ' . • "A koszorukorong szabalyozasa (667. abra). A szabalyozas (Iehuzas) celja a:z, hogy az eltomottes kopott tarcsak~t megl~.t e!e~se.tegyuk es pontos koralakra hozzuk. Ez acelkerekekkel ("cs!llag") vagy s:zabalyo:z6gyemanttal tortenik. Ezt a pontos'meretre koszorulo.korongoknal nem szabad kezb51 vege:zni hanem leszabalyoz6 keszulekkel ve:zetettgyemanttal



A koszorukorol'lg keriileti sebessege [m/~~ldbjdZa}

(iranyertekek).

Munkadarab anyaga Keramikus-. szilikat I

Magnezitkotes(vfzuv~g)-. bakefitkotes

Acel 30 m/sec I

Gyorsacel 20 m/sec

Ontottvas 25 m/sec

20 . .. 25 m/sec

Konnyilfem 35 m/sec

LXII.tciblazaf

A munkadarab keriileti sebessege (mjmin),(iranyertekek)

Munkadarab anyaga INagyof6, pahl,stkoszorulOsl Simit6 ,palastkoszoru/Os

Lagyacel

I10-12 m/min' I ,8-10 m/min . ./

Edzettacel 12-'-15 m/min I 12-15 m/min

6ntottvas 12-15 m/min,I

12-15 m/min

Konnyufem 30-40 m/min I 30-40 m/min

LXII I. tcib/cizat

Ol.daielotolas (asztalelotolas) a munkadarab1fordiJlatara(iranyertekek)

Nagyo/6 pafas~koszorUies I ' Simfto' palastkoszorulOs

Acel '\ A koszorutarcsa I A koszor~t~rcsa-b-'-nt-o-'t-tv-a-s-szelessegenek 2 /0 _ 4 /5 resze I s;/eles:/ege~ek

" 3- 3resze-------~------~---'--

A munkadarab forg6mozgasa. A csuesok koze fogott munka-

darab forg6mozg<isat a' menesztoors6r61 kapja es forgasi iranya

azonos a koszorilkorongeval, ugyhogy ez, a munkadarabbal

, szemben forog. A munkadarab cil lo csuesok koze van fogvai:es

forgatasa az' all6 csues koriil forg6 menesztotaresa segitsegevel

tortenik. A meghajtast motorr61 'kapja.Sebessegvait6ja tobb

fordulatszamot szolgaltat. A. munkadarab keriileti sebesseget

m/min-ban adjuk meg (LXII. tablazat).

A sugar iranyu elotolas (fogasvetel). A Koszorilkorong elo-

tolasa a munkadarab fele (a fogasve~el) kezzel tortenik. Koszorii-

les kozbenazonban a tovabbi fogasvetel minden iranyvaltoztatas,

(Ioket) utan onmukodoen is tortenhet. Nagyol6kos:toriilesnel a

fogasmelyseg 0,03~t61 0,06 mm-ig. simit6koszoriilesnel 0.005-tol

0,01 :mm-ig. Hosszu es vekony munkadarabok 'koszoriilesekor

viss:z:afutasnal fogast ne vegyiink.

Az oldalelotolas. A tengely iranyu (oldal-) elotolast a klSs:toru-

/asztal vegzi. fogaskerekhajtassal. vagy hidraulikus (olajnyomassal

torte no) hajtassal. Fogaskerekhajtas eseten :is az asztalnak tobb-fele: ~ebessegi fokozatot adhatunk. de hidraulikus hajdsnal az

, asztal 'mozgasanak szabalyozasa fokozat nelkiili (adott hatarok

kozott). Az oldalelotolas nagysaga altalaban drgyfordulatonkent·

1/3-4 /5 resze a koszorukorong szelessegenek (LXIII. tablazat).

B) Beszuro koszoriilest (671. abra) rovidebb es.apok koszorii~

lesere (I)es alakos koszoriilesre (III) hasznalnak. Akoszoril~orong

helyben forog. csak fogasvetel celjab61 sugar iranyban toljuk el.

Lehetofeg szeles koronggal dolgozzunk. Ha a csap megis hosszabb,

mint a'korong szelessege. akkor tobbszori bes:turassal keszitjiik

el a munkadarabot es a vegen egyszeri ide-oda mozgassal vegze~t

s imit6fogassal koszoriiljiik keszre (II).

21.22 Belso korkoszQrUles (lyukkoszorUles)

Furatok koszoriifesere hasznaljuk es furatkoszorugepeken (Iyuk-

koszorugepeken) keszitjiik. Mivel a koszorukorong es a munka-

darab kozott a:t erintkezesi feliilet itt nagyobb. mint kiilso hen-

gerpalast koszoriilesekor, ezert higy es tobbnyire durvabb s:tem-

csezetil ,korongot hasznaljunk. A ko atmeroje a kos:toriilendc5

furat atmerojenek kb. % resze legyen. A berezges elkerii"~se

.vegett a koszorilors6 rovid es Eros legyen. A furatkoszoriileshe:t

'liasznalt koszorutarcsak atmeroi viszonyfag kicsinyek, miertis a

kivant keriileti sebessegelerese vegett nagy forduJatszammal

kell azokat jaratni. Belso koszoriilesre ketfefe eljarast kiilonboz-

tetiink meg:

I. A munkadarab forog (672. abra). A mU!lKadarabot befog6-

hiivelybe fogjuk es forgo mozgast adunk neki. A fomozgast

(koszorukorong .forgasa). az oldal elc5tolast es a fogasvetelt a

koszoruors6val vegeztetjiik.

2. A munkadarab all (673. abra). Ezt a m6dszert olyan mun-

kad'arabok megmUnkalasara hasznafjuk, melyek alakjuknal es

mereteiknel fogva nem forgathatokel. (Peldaul aut6henger-

blokk. nagyobb hajt6rud stb.),.A koszoruors6 a fomozga.son,

oldalelotolason es fogasvetelen 'kiviil meg bolyg6moz~a.st is ve-

gez a koszoriilendo munkadarab tengelye koriil.

Mind a ket m6dszerhez van vizszintes es fiiggoleges ors6ju g~p is.

Gyakran kiilso palastkoszoru gep is feJhasznalhato furatkoszorii.



21.3 Sikkoszoriiles.Csucs nelklili koszoriiles. Menetkoszorliles.

Hut~s, meres es hibik koszoriileskor

674. abra. Slkkoszo'rUles

(a korong pa.lastjaval) I.

LX/V. t6b/6zat

Koszorukorong megvalasztasa sikkoszoriiles szamara

\

Sfkkoszorules, IM k d b sima koszorilko-I fazekkorong Koszorutarcsa

un a ar a a nya ga

l

kemen;~ol ng I kemeny- · · 1 I anyaga

____ seg sze~cse seg- sze.mcse

, I I ' I

K-L I 30-45 I-K' 24-35 EI. korund

I-K] 30~5 ~;- 24-35 EI. ko~--I-·~~~------

I I-K I 24--35 I-K 24-35 SZili~ium-I I I karbld

Acel(edzes nelkiil)

21.31 Sikk.oszoriiles.Ez slk es pontos, nagy feliileti .simasagu feliiletek el6allftasara szolgal. Ket eljarast kiilonboztetiink meg:

a) a koronga pa1astjan koszoriil, b) a korong a homlok(eliileten koszoriil.Ha a korong a palastfeliiletevel koszoriil (674. es 675. abra), sima korongot hasznalunk. eS'akkor alkalmazzuk,ha nagy pontossagot-lis kival6 f~liileti sima~got kivanunk. Termeszetesen a korong szabalyozasanak is gondosnak kellett lennie.Ha 3, korong hom~kfe!iiletevel koszoriil (676. es 677. abra), ugynevezett fazekkorongot vagy szegmens koszorukorongot haszna-Junk es ott alkalmazzuk, ahol a sfkkoszoriiles termelekenysege a mertekad6 szempont.Sikkoszol'uk. A ketfeleslkkoszoriilesi eljarasnak megfeleloen a sikkoszorugepek is ketfelek:.J. Vizszintes tengelyu sikkoszoruk (674., 675. abra). Ezeken altalaban sima korongot hasznalunk, de sz6bakeriilhet itt mas kikepzes(f

korongpalastfeliiletevel torten6 koszoriiles is. Az asztal vizszintes sikban ide-oda jar, vagy ha a gep korasztalos, ez forg6mozgast vegez.2. Fiiggoleges tengelyu sikkoszoruk (676. es 677. abra). Itt csak fazek alaku vagy szegmenskorongokat hasznalunk; Az asztal itt is

ide-oda mozg6 vagy kormozgast vegzo lehet. ' ,A koszorutarcsamegvalasztasa. Mivel az erintkezesi feliilet a korong es a munkadarab kozott - kiilonosen a fiiggoleges tengelyusikkoszoruknel - n agy , lagykotesu es durvaszemcseju korongot hasznalunk: (LXIV. tablazat).A m,:,nkadarab felfogasa. Erre acelra szolgal a gepsatu, valamilyen specialis felfog6kesziilek vagy a magnesasztal. Az elektromagneseshatason alapul6 magneses. felfog6asztalra csak magnesezheto munkadarabok foghat6k fel (peldaul bronz-, konnyufemdarabok nem) ..Forg6 magnesasztalok az aramot csusz6gyurukon keresztUl kapjak.

21.32 Csucs nelkiili koszoriiles

Alkalmazasi teriilete f61eg a tomeggyartas. Erre kiilonleges gepeket 'gyartanak ("centerless").A tengely iranyu el6tolast az elotol6korong 'adja. Ennek tengelye kisse ferden all a koszo-rukorong tengelyehez kepest. Ezaltal a munkadarab a korongok kozott mintegy elorecsava-rodik. (678. abra.)

21.33 ·MenetkoszorUles

Akkor alkalmazzuk, ha a menetnek igen pontosnak es tisztanak kell lennie. Peldaul me-netfur6t, menetes idomszert stb. ig y allitunk elo. A koszorukorong elenek alakja a menet

profiljaval megegyezo; a munkadarab minden fordulatnal az emelkedesnek megfeleloen elore-,halad. (679. abra.) Van tobb- es egyprofilu menetkoszoriil6 korong. A korongot a pontos alak biz-tositasa vegett tobb tfpusnal automatikusan magan a menetkoszoJ:ugepen szabalyozzak utana.

21.34 Hlftes-kenes koszoriileskor

A hut6folyadek hasznalata koszoriileskor csokkenti a korong es a munkadarab felmelegedesetnoveli a koszoriilesiteljesitmenyt es tisztan tartja akorong feliiletet. A hllt6folyadekot erossugarban kell a koszoriiles helyere zudltani. Acelnal, ontottvasnal, bronznal hut6folya-

660. "bra. Koszorilkorong szorft6tarcsak a deknak vizet' hasznalunk '5% szcda hozzaadasaval, esetleg hig fur60laf emulzi6t.kettos hates-ken •• szamara O J m6dszer a kettos hutes-ken~s (680. abra). Azert kettos mert nemcsak hutoemulzi6t,

, hanem asvanyi kenoolajat, j's hasznalunk es azert is, mert a hut6-ken6anyagok ket helyro I jutnak a koszorliles helyere. A' kett{5s hutes-kenes alkalmazasakor a hutofolyadekot (fur6emulzi6t) - mint rendesen - kivtilrol

eresztjiik a korong es a munkadarab erintkezesi helyere, mig az isvanyi ken60laj beliilrol a korong szemcseszerkezeten keresztiiIhalad annak koszoriilest vegzo palastfeliiletere. Az olajhozzavezetes kUlonleges, a koszorukorong furataban elhelyezked6 szorit6-

tarcsan keresztiil tortenik [a-tolcser, b - olajvezeto csatornak, C'- olajvezeto furatok, d :....-koszorukorong szorit6tar~sal.Ezaltal ~sokken a koszprOkorong kopasa, a feliiletisimasag fokoz6dik es a gepi foid6 megro,vidUl.

21.35 Meres koszoriileskor A munkadarabok merese es ellenorzese mikroineterrel es hatarmer6 idomszerekkel tortenhet. Ehhez a gepet Ie kell allitani. A gep

leallitasaval jar6 idoveszteseg elkeriilesere tobbfele meroeszkozt 'talaltak fel. Ezek koszoriiles kozben is alland6an a munkadarabonmaradnak es a meres eredmehyet fiiggetlenne teszik a koszorus erzeketol. Ezeket a tapint6karos meromuszereket mintadarab alapjankell beallitanies tulajdonkeppen a koszoriilendo munkadarabnak a mintadarabt61 val6 eltereset mutatjak.

21.36 KoszorUlesi hibak

Kiilonosen kellemetlenek a gyakorta fellep6 rezgesi nyomok. Hogy ezeket elkerUlhessiik, iigyelni kell az alabbiakra: a koszorukoronges a munkadarab helyes keriileti sebessege; helyesen valasztott elotolas; hosszu, hengeresdarabok alatamasztasa babbal (Iiinettaval);a k05zoruors6 kifogastalan csapagyazasa; a koszorukorong j6 futasa es kiegyensulyozottsaga



Mar puszta szemmel is megallapfthatjuk, hogy egy' esztergalt tengely feHileten egyenetlensegek vannak. Ha nagyit6livegen keresztulvizsgaljuk a felliletet, bizony nagyon is szabalytalannak fogjuk talalni.Fellileti simasagmero muszerekkel meg lehet allapftani a felliletnek az ideal is alakt61 val6 elteresei~.

681/b ·Eszterg~lt felulet ·vizsgalataQ - .legnagyobb egyenetlenseg

Hilla:< - legnagyobb erdesseg melysege

A ·Ieggyakoribb fellileti simasagi hibak: a hulJamossag es az erdess6g.Az erdesseget ,a-ban (I ,a = I mikron = 1/1000 mm) merjlik e~ mer6szamat erdessegi melysegnek hivjuk.PI. nagyolaskor a megengedheto legnagyobb erdessegi melyseg 40- 100 ,a,

simitaskor- 10 -251£,koszorlileskor 2,5- 6 ,a.

Ha munkadarabokat igen j6 fellileti simasaggal (erdessegi melyseg 2;5 ,a-nal kisebb), kitLin6 meret- es afaJ<pontossaggal (Iegalabb IT4turesminoseg) kfvanunk keszfteni, erre klilonleges eljarasokat kelJ igenybe vennlink, amelyek a finommegmunkalas eljarasai koze tar-toznak. . .

elnevezese

I le(olYGsa fe li i le t je /lege me/yseg (fL)

F/nomesztergalos

Nun,~

~

70",2,5

Szerszom

f/nom kf js z6 'r ii /e s

••~

,25", 0 ,0

@r::=r1Oijrzsl<.OSzf)rules

. .' . W 0 ,6", 0 .25

(, honing')

Tukros/tis C . . . . . . . ·. . . · • · . .......

. ~·ftM J ;t i~ ;; J b ~ 0,25'''0,1

(,f ldpp% s ') . .

* Megi.: Az erdesseg elvileg nem azonos az MNOSZ 4721.51 szabvany szerinti felUleti simasagga! e S fgy az erdesseg fe.nti mercSszama.("erdessegi melyseg"1L·ban) sem azonos az MNOSZ szerinti hq mer6szammal (a szerk).



Az e l jaras Jenyege: Tiikrosfteskor a kBszoriilest finom iszapolt,peppe kevert koszonlszemesek vegiik. A munkadarab es a szerszam

ugy esuszik egymason', hogy lehet51eg mindig mas reszek kerliljenek egymassal erintkezesbe es egymast'lekop-

tassak. ,

Mer5hasabokat, villas idomszereket, dugattyuesapszegeket, szelepszarakat, fogaskerekeket stb. szokas tiikro-siteni.

A tiikrosltesnek sokfele m6dozatat ismerjiik. Minden esetben kiilonleges tUkroslt5pasztat vagy esiszol6anyag,

olaj es petr61eum kevereket hasznaljak. Csiszol6anyagkent 32-5 fl szemeseatmer5ju elektrokorund vagy szili-

ciumkarbidpor szolgal. Ncrmalis kevereknek egyforma mennyisegu esiszcl6any2g,olaj es petr61eum kevereke

szamft.

Atiikrosites kezzel vagy geppel tortenhet. Koszoriilt esapnak kezzel vegzett tiikrosftesere alllthat6 tiikrosltotest (tiikrosft5gyuru)

szolgal; ezt foglalatba fogjak (683. abra). EI5tiikrositeshez vorosrez vagy feherfem tiikroslt5testet hasznalunk (ezek .j61 megfogjak a

koszoruszemeseket), keszretiikrositesre ontottvasb61 val6 lappol6test szolgal. Tiikroslteshez a esiszol6port finom peppe keverjiik

.es vekonyan rakenjiik a munkadanibra.

~

nU l ik l1c i a rab1iil< r iis 'f8

- : : . _ _ _ ' 9 1 1 1 l,8

.A tiikrosltes ugy tortenik, hogy a tiikr6sit6testtel felszerelt foglalatot ide-oda mozgatjuk a forgasb,an lev5 munkadarabon. Furatok

tiikrosltesekor a lappol6gyuru kupos tiisken iil (685. abra), amely azt szejjelfeszlti.

A tomeggyartasban tiikroslt6 gepeket hasznalunk (686. abra). A munkadarabokat (peldaul esapokat) a felfog6ketree megfelelo fesz·

keibe helyezziik. A esiszol6pep folkenese utan a fels6 tiikrosit6taresat egeszen'a munkadarabra leeresztjlik. A fels5 es az als6 tiikroslt5-

taresa egyniassal ellentetes iranyban forog. A ketree exeentrikus mozgast is vegez. fgy bizonyos dorzsol6 jellegu koszoriiles jon letre.

A h6nol6fejben flnom szemeseju esiszol6palcakat feszit5tiiske szorlt a koszoriilendo furat palastjara. A h6nol6fej forog es fel-ala mozog. A dorzskoszoriiles ken6folyadekkal (h6-nol6olaj, petroleum vagy keverek) .tortenik.

Gepkoesihengereket es perselyeket, gordiil6esapagy furatokat, dugattyuesapszeg fura-tokat stb. szoktak honolni.

A munkadarabok furatait el6z51eg vagy iiregelik vagy finomflirassal, esetleg koszorii·

lessel kesz[tik el. A beallltott es esuklosan megfogott dorzskoszoru· (honolo-) fejet(687. abra) forgas kozben a funitban fel-Ie mozgatjak. Ez okozza a keresztez5d5 koszo-runyomokat, ami minden dorzskoszoriilt furatnak ismertet6 jele.Kiils5 hengeres feliiletek honolasa is lehetseges.

A tiikorsimitasmil (szuperfinis) a forg6 es ide-oda mozgatashoz meg rovid loketu leng6(oszcillalo) mozgas is jarul.

22.6 Finomesztergalas es finomfuras

'Ezt az eljarast akkor hasznaljuk, haa munkadarabot pusztan esztergalassal, illetve flirassal mar beepitesre kesz allapotlira J...[vanjuk

elkesziteni. Szerszama a gyemant (3.11 fej.) vagy kemenyfem, (3.1 fej.) erre a teehnol6giara keszlilt klilonleges szerszamgepeken.



23 Gyalulas

23.1.A gyalulas elvi alapjai,a munk",darab felfogasa, gyalukesek Alkalmazasi teriilete: Sik feltiletek megmurikahisa.A gyalulis elvi alapjai: A gyalulast harant- vagy hosszgyalugepen vegezzilk. Gyalulaskor a fa-, i1fetve forgacsol6mozgas egyenes:vonalu. A forgacsot a gyalukes savokban valasztja Ie a"munkadarabr61. '

Gyalulis harantgyalugepen (688.' es 689. abr<i). A harant,gyalugep rovidebb munkadarabok megmunkalasaraszolgal. Akos (szerszamtart6 tusk6) hordja a gyalukest es a fa- vagy for-gacsol6mozgast vegzi. Az F fomozgasnal megkillonboztetjilk amunkaloketet es az ilres loketet; A munkaloket (elaremozgas)alatt tortenik a forgacsolas, az ures loket (visszajaratas) alatt nemvagunk forgacsot. Az elatolast vizszintes felilletek gyalulasakor (I)

az asztal oldal iranyu elmozgatasaval, filggaleges feltiletek 'gyalu-lasakor (II) a szerszamszan filggaleges iranyu mozgasa altai adjuk.

Gyalulas hosszgyalugepen. (690; es 691. abra). A hosszgyalug6phosszabb munkadarabok megmunkalasara szolgal. A gyalukest aszerszamszanra fogjuk. Az F famozgast ide-oda mozgasa altai azasztal vegzi (munkaloket + ilres loket). A munkadarabot az asz- 688. abra. Harantgyalugep

talra fogjuk fel. Az elatolas mozgasat vfzszintes felulet gyalulasa-kor (I) a szerszamszannak vfzszintes es filggaleges felillet gyalula-sakor (II)a szerszamszannak filggaleges iranyu mozgasa altai adjuk.

A munkadarabok felfogisa. A megmunkaland6 darabot mere-yen es biztosan kell felfogni. Ha amunkadarab gyalulas kozbenmeglazul, selejt all ela, es a gyalukes is eltorik. Folfogaskor arrakell ilgyelni, hogy a szorft6csavarok szakszerutlen meghuzasa az:

egesz munkadarabot el ne huzza. A munkadarab ugyanis lefogasutan ujb61 eredeti alakjat veszi fel, es a gyalult felilletek nem lesz-nek sfkfelilletek. Neha celszeru, ha a simit6 fogas elatt meglazit-

juk a szorit6csavarcikat, hogya munkadarab felszabaduljon a meg-hUzas altai okozott feszilles a161.

H e /ye s ., . . . H e ly fe le n

i1unkadarab Szordocs~vfr

~~va,~

~~

. • . . . .,c . : : :: : : . :: : : . :t . )

I"

672. ~bra. fe.lfogas gepsatuba

Kicsiny munkadarabokat· gepsatuba fogUhk. A satut lefog6-csavarokkal az asztalra eras[tjilk. A munkadarab beallitas.a viz-mertekkeles parhuzamtuvel (irdaI6) tortenhet. Hogy a forgacsol6-era a munkadarabot"a satuba bele ne nyomhassa, parhuzamosalateteket rakunk alaja. A megszoritas altai a munkadarab fel-huz6dhat a satuba; ezert fakalapaccsal visszaveregetjuk.

Nagyobb munkadarabokat csavarokkal fogunk a .gyalupad asztalara, az asztal ezert T alaku hornyokkal van ellatva. A szorit6csavaroknak a hornyokba·illeniok kell es a munkadarabhoz kozelkell lenniok, mert a csavar szoritasa igy a leghatasosabb. Ogyel-

junk az alatet (tamasztek) helyes magassagara. Vigyazzunk, hogya munkadarab es az asztal kozott ne legyen forgacs.

,(Utfhato tamasz

~.~~

L ep c sB s b a k

~;i~/ / '/

Kulonboza befogasi magassagoknak megfelelaen kulonbozaallfthat6tamaszt6kat es lepcsas bakokat hasznalunk. Az allfthat6tamaszt6 hatfele magassagra allfthat6 be.

696; abra. A munkadarab felfogasa oldalszodtassal

Ha a munkadarabot nem fehet felulral leszoritani, szorit6bakkales lapos utkozavel fogjukmeg. Az utkoza a munkadarabot azasztalra nyomja. Az abran lathat6 alatetnek nem szabad tulsago-san magasnak lennie.

f 9 IJeneS Hajl lfol tI> a . lo s balos

N a 9 ,:/ o L O k e s

697. 'bra.

GyalukEis e!szogei

A gyalukesekszenacelb61 vagy gyorsacelb61 keszillnek. Alakjuk- ban, elnevezesilkben es tulajdonsagaikban altalaban nem kulon- boznek az esztergakesektal. (Vo. a 3.01; 3.03; 3.04 es 3.05 feje-zetekben kozoltekkel!) Itt is vannak nagyol6- es simit6kesek.Killonboza szelvenyek gyalulasara a kesfejet megfelelaen kepezik ki: peldaul beszur6kes, ofdalkes stb. A kesek hasznalatar61 a23.23 fejezetben lesz sz6.

A gyalukesek befogasa. Hogy a kes ne rug6zzon, szorosan esroviden kell a kestart6ba fogni(vo. II. es IV.). A kestart6 billena-lapra van szerelve.A munkaloket alatt a forgacsol6era a kestart6t es a billenalapota. tart6 zsamolyhoz szoritja (II). 'Oresjaratkor a .billenalap akestart6val egyiltt kisse megemelkedik (III), ez megakaclalyozza,hogy a kes ele, vegigsurolva a munkadarabot, eltompuljon. Ez

killonosen fontos kemenyfemszerszamokkal tortena gyalulaskor.



a) Gepallvany.b) Kos (szerszamtart6 tusk6).

c) LoketalHto ors6.

d) Vezetekvilla.

e) Vezetc5papucs.

f) Szorft6kar.

g) Kesszan. m) Lengc5kulissza.h) Asztal n) Kulisszakc5.

i) Asztal emelc5 ors6. 0) Kupkerekpar.

j) Asztaltamasz. p) Forgattyucsap.

k) Fogaskerek. q) Csusz6kerekek.

I) Fogaskerek es forgattyutarcsa. r) Szfjtarcsa.

s) Fogaskerek.

A harantgyalugep hajtiisa. A kosnak ide-oda mozgatisa a kovetkezc5keppen val6sul meg: a K fogaskereket az r szfjtarcsa vagy ktilon

peremmotor a q es s csusz6kerek (701. abra) altai hajtja meg. Ez az I fogaskerekkel kapcsol6dik es ennek egyenletes kormozgast ad.

Az J fogaskerek egyuttal forgattyutarcsakent szerepel (700. abra), es vezetekeben ku pkerekparral es menetes ors6val a forgaskozep-

pont fele allfthat6 n kulisszakovet hord. Ez az m lengc5kulisszaban csuszik. A lengc5kulissza alul aD forg6pontban van csapagyazva. A kos-

sal val6 osszekottetest a d vezetekvilla es az e vezetc5papucs biztosftja. Ha az I fogaskerek elfordul, a lengc5kulissza es -ezzel a kos is ide-

oda halad6 mozgasb.a kertil.

A kos legnagyobb loketenel a kulisszakc5n~k a forgattyutarcsa kozepetc51 a legtavolabbi helyzetben kell lennie (702/0 abra).

Az n kulisszakc5 a munkaloket alatt A-t61 B-ig terjedc5 utat teszi meg, amelyet az·a szog jellemez. Mialatt az I fogaskerek egyenletes

sebesseggel tovabbforog, a kulisszakc5 a B-A utat frja Ie «(3 szog, tires loket). Igy az tires loket rovidebb ido alatt (gyorsabban) megy

vegbe, mint a munkaloket. Ez kfvanatos is, mert a visszafutaskor nincsen munkavegzes. Peldaul: a = 240°; (3 = 120°. Az I kerek egy

kortilfordulasi ideje legyen 3 masodperc, A munkaloket ideje ebben az esetben 2 masodperc, a visszafutase (tires lokete) I masodperc.

A legkisebb !oketnel a kulisszakc5 a kozeppont kozeleben van (702/b abra). Az aes a f J szog ekkor majdnem egyenlc5. Ebben az esetben

a visszamenet (tires loket) ideje kozel egyenlo a munkaloket idejevel.

A loketsziim beiillft:iisa. Vag6sebessegnek nevezztik a gyalukes altai a munkaloketben percenkent

megtett utat (mjmin). Ez a sebesseg gyalulasnal nem egyeriletes. A 703. abran ftiggc5legesen a

ktilonbozc5 vag6sebessegek vannak felttintetve. Az A-nal, ahol a loket kezdc5dik a vag6sebesseg nulla.

Aztan felgyorsul V.-ig, majd a loket vegeig lelassul nullaig. (A kozepes vag6sebesseget jeloljtik Vm-mel).

Visszafutaskor nc5 a sebesseg Vr-ig, majd megint nullara csokken.

Az I fJrgattyutarcsa (700. es 701. abra) alland6 percenkenti fordulata eseten a loketszam is alland6 marad

(I ford =I kettc5s loket). Ha azonban aloketh?sszat megvaltoztatjuk, a sebesseg megvaltozik. mert a

gyalukes azonos idoben mas uthosszat tesz meg. Osszehasonlitast a LXVI. tablazat ad, mely szerint peldaul.

percenkent 52 kettc5sioket eslOO mm lokethossz eseten a vag6sebesseg 9,8 m/min, 400 mm lokethossz

eseten 33,6 m/min. (Megjegyzendc5, hogy ha a sebesseg 400 mm lokethossznal nem 4· 9,8 m/min nagysagu.

az az aszognek (702/a es 702/b abra) a lokethosszal torteno megvaltoztatasaval van osszefUggesben.) A

vag6sebesseg tajekoztat6 ertekeit a LXV. tablazatb61 vehetjtik. A kettc5s !oketszamok a vagosebesseg es a

lokethossz alapjan a gep oldalara szerelt tabhizatb61 leolvashat6k. A loketszam valtoztatasa a 70 I. abran

vazolt gepnel csusz6kerekes hajtassal tortenik.

703. abra. A vag6sebessegvaltozasa a harantgyalugep

egy 16kete alatt

Vagosebessegek (mjmin) gyaluhishoz LXV. tablazat (iranyertekek)

A loketszam megiillapitasa LXVI. tablazat.(pelda a 700. abran vazolt gepre)

Munkadarab i Ianyaga --~ Acel ! Voros-

(sziiardsag kgjmm2 ) (j t··tt' A" I

I

--szers::zam n 0 -\ .. cer

lotvozetvas :ontveny I ·

'f anyaga 40 I 60 i 80 I i rrgarez

Szenacel _~~_1_16_1_~1_8 12_1_9_1~

Gyorsacel t 22 I 16 I 12 14 i 12 I 30

I I I I I

i !IKett6s 16ketlI[pereenkent]

I I

28 Ii

Pe lda : Ontottvaslapot gyorsacel gyalukessel kfvanunk meggyalulni. Lokethossz: 300 mm. Menny! lesz a kettc5s loketek szamal A meg-

oldast ket lE!pcsc5ben vegezztik: I. A vag6sebesseg a LXV. tablazatb61 14 m/min. 2. Ennek alapjan a kettc5s loketek szama a LXVI. tw-



-L·Amunkadarub hOS5za

L~Lokethoss z

A !i:ikctnossz beiiJHtasil. Azert, hogy a gyalukes a fogasba all-

hasson, I, rMutasi hosszra van szukseg, azonkivul Ik kifutasnak is

kell lenni. Tehat a lokethosszt a munkadarab hosszanal valamivel

nagyobbra kell venni (704. abra). A lokethossz beallftasa az n

kulisszak6 (700. es 701. abra) elallit<i.savaltortenik, a kupkerekek

.es a menetcs ors6 segitsegeveI.

i .+ Lo ket -I I!oJ ~

J I i ; ; ; ; ; , ; ; ' u " a b I

r A s ; a L ~

H-loket-ll:..~ ~

A loket helyzetenek beallftasa. A munkadarabot a felfogo

asztal kUlonbozo helyere lehet folfogni (vo. 70,5. abran I es II).

A loket helyet ezert a munkadarab szerint kell beallftani. Ebb51

a celb61 az f szorft6kart (700. abra) oldjuk.

A kost a benne lev5 c menetes orso kezi karjanak forgatasaval

hozzuk a kivant lokethelyzetbe. L!tana a szoeltokart megrnt

meghuzzuk .

Elotol:ishajtas. Az elotolas sikja szerint megkulonboztetunk harant, fUgg6Ieg"~es ferde iranyu gyalulast (706. abra).A fUgg51eges

es ferde gyalulas el5tolasa a ferdere vagy fUgg51egesre allitett kesszanon kezzel tortenik. A hanint iranyu gyalulassal a vfzszin~es feW-

!eteket allitjuk e15. Az el5tolast altalaban a kosnak visszajaratasa (ures-Iokete) alatt ugrilsszeruen adjuk. Az el5tolas,az asztal oldal-

iran)fU elmezgatasaval tortenik. Az asztal mozgatasat menetes orsojanak forgatasaval vegezzlik. Ha az asztal ors6janak mozgatasakez-

zel tortenik, az el5tolas szabalytalan, es a fellilet 'csunya lesz. A kenyszermozgatasu el5tohis a kovetkez5keppen megy vegbe:'a ZI

homlokkerek (707. abra) a forgattyutarcsaval (700. abra I) van osszekottetesben es hajtja a Z2 kereket. Ebben T alaku horony van

a horonyba eltolhat6 csap kapcsol6dik, melyet minden helyzetben rogziteni lehet. Ezzel a csappal van a tol6rud osszekotve. Ennek

masik vegen kilincs van, mely a kilincskerek foghezagaba akad.

Ha a Z2 kerek a nyil ir;inyaban elfordul, a tol6rud a kilincs utjan a kilincskereket egy par foggal eltolja es ezzel elforditja az asztal ors6-

jat, mely csavaranya segitsegevel az asztal ba van kotve.

Amint a Z 2 kerek tovabb fordul, a tol6rud megint visszajar, a kilincs uresen ugrik at a kilincskerek fogai felett es ujb61 bekapaszkodik

egy foghezagba, amint a csap az els5 holtponti helyzetbe kerliI.

Ha nagyobb elotolast kivanunk, akkor a csapot a Z2 kozeppontjat61 tavolabbra allitjuk. A kilincs ebben az esetben tobb fogat kapcsol.

Ha kisebb el5tolast kivanunk, a csapot a Z 2 kozeppontjahoz kozel allitjuk ugy, hogya kilincs csak egy fogat tudjon kapcsolni. Az asztal-

kiilonboz5 magassagi helyzete / miatt a tol6rudnak hossz iranyban allfthat6nak kellene lennie, de az osszekotorud - az asztal felfele-

lefele mozgatasanal-a Z2 kereket elforditja a ZI kerek tengelye j<orliI. Ectnek kovetkezteben az asztalig mert tavolsag nem valtozik.

Elotolas es fogasmelyseg viszol'!ya (iranyertekek). Az el5tolas

nagysagat altalaban a fellileti simasag megkovetelt merteke szabja

meg. Az ffogasmelyseg szorozva az e el5tolassal adja a q forgacs-

keresztmetszetet =f· e

Az I es II vazlat szerinti forgacskeresztmetszetek egyformak.

Nagyobb forgacsteljesftmenyt az I keresztmetszettel lehet elerni

a II-vel szemben, mivel a forgacsolasi er5 nagyobb elhosszra oszlik

meg. Kedvez5 forgacsviszony ad6dik, ha a fogasmelyseg 3-5-

szorose az e/otolasnak.

A gepi foido kiszamftasa. A vazolt ontottvaslapot egyszer kell

atgyalulni. Szamitsuk ki a fc5idc5t,ha a gep 52 kett5s loketet tesz percenkent, es az el5tolas 0,8 mm. Oldaliranyu rafutas es kifutas

5-5 mm. (Vo. LXVI. tab I. adataival.)

I. A szukseges kettos loketek szama:

16 0 mm---------= 200 kett5s (oket.0,8 mmjkett5s loket

2. Gyalulasi ido:

200 kettc5s loket---------= 3 perc 51 masodperc52 kett8'S (oketjmin ========



23.2~ Egyszerri gyalusmunkak. Gazdasagos gyalulas. A munkadarabok ellenof'zese. A gyalugep

l<arbantartasa

A gyalus miiveleteiemek sorrendje: I. A munkadarab folfogasa.2. A gyalukes befogasa.3. A loketszam beallitasa.4. A lokethossz beallitasa.

NagyoJas. Nagyolasnal a fo szempont: ravid ido alatt lehetolegsok forgacs legyaluhisa a munkadarabrol. Kulonasebb felUletisimasag itt masodrendu szempont. Nagyolasnal a kes elhelyezesiszoge u = 45°_70°. Hogy a kes ne remegjen,lehetoleg nagy

:keskeresztmetszetet valaszturik. A kes rovid befogasara igenl'lagy sulyt kell fektetnunk. A forgacskeresztmetszet feleljenmeg a gep teljesitmenyenek. Elotolas esfogasmelyseg alljanak egymassal helyes aranyban. Nyers munkadarabok gyaluhisakor :az elso fogasnak akkoranak kell lennie, hogy a kemeny ontesi,illetve kovacsolasi reteget a kes egy fogasra levegye; ha a kesa kemeny retegen csuszik, ele hamar tonkremegy.

5, A loket helyzetenek beallitasa.6. Az asztal, iIIetve a munkadarab fogashoz allitasa.7. A fogasmelyseg beallftasa.8. Az elotolas beallitasa.

Simftas. A simitassal a munkadarabnak pontos es szep telUletetadunk. Aftalaban hegyes, de neha szeles simitokest hasznalunk.Az elek legyenek lekerekitettek, legyenek helyesen elezettek es

lefentek. Egyenes kes az anyagba behatolasnal konnyen bere-'meghet (belerugozhat) es ezaltal rucskos felUlet keletkezhet.Konyokos kesnel ez a veszely nem all fenn, mert az az anyagbolkifele rugOzik. Simitashoz a fogasmelyseget kicsire valasztjuk.Szeles simitokesnel az elotolas nagyobb lehet, mint a hegyeskesnel. Simitas alatt nem szabad a gepet Ieallitani, mert en-nek. az. anyag feliileten nyoma .mil?rad·.-.

Harant-, fLiggoleges es ferde gyalulas. Harantgyalu-hishoz (I) a kes merolegesen all a munkaferUletre. AfUggoleges' gyalulashoz (II) a kest allitjukel' a fUggole-gesen marado kesszanon.c fercle gyalulashoz. (III).magaa kesszan is fokbeosztas szerint elallftando. Ferde belsofelUletek gyalulasakor (IV) a billeno kestartot csap segit-

segevel megakasztjuk, mert kUlonben a kes visszajaratasa-kor a munkafelulet ·megserul.

KLilonfele szelvenyekgyaluhisa. Hornyok beszurasara a beszurokest hasznaljuk (I). Hogy a kes ne szoruljon, a kesfejea szar fele keskenyedik. Az ofdalazokest (II) derekszogues hegyesszogu sarkok gyalulasara hasznaljuk. A T hornyok gyafulasahoz hajlitott beszur6kest veszunk (III). Hornyok esgombolyitesek keszitesere (IV) a mebfelelo idomkes szolgal.

A gazdasagos gyalulasra ugyanazok az elvek ervenyesek, mint a gazdasagos esztergalasra. Jellegzetesen idevonatkoznak: a tobb-gepes rendszer, a sokkeses kestai"t6, tobb szannal ~s kulonleges szanokkalvegzett gyalulas, kUlonleges felfog6keszUlekek, tobb munka-darab egyilleju felfogasa, simitas es finomsimitas szeles kessel. Ezekkel a szakirodalom reszletesen foglalkozik.

A munkadarab ellenorzese:I. FelUleti simasag: megkulonboztetunk nagyolt es simitott

felUleteket. Az ellenorzes szemre tortenik.II. A felulet sik volta: ellenorzes elvonalz6val es fenycsikkal.

III. Meretpontoss<ig: meres tol6merovel.IV. A munkadarab alakja: tobb azonos munkadarab ellenorzese-

re idomszert hasznalunk.BaleseteIharitas. Csakakkor merjunk, ha a gep all. A forga.csotsepruvel vagy kampoval tavolitsuk el (sohase'kezzellj.

A gyaIugep karbantartasa:

I. A csapagyakat es csusz6fe-IUleteket gondosan kenjuk,hogy az ido elotti kopasnak elejet vegyuk.

2. A szanok lotyoges nelkulcsusszariak a vezetekekben;ha lazak, az allft6csavarokatmeg kell huzni.

3. A csusz6felUieteket .ne hasz-naljuk egyengetolapnak.

4. A gep beinditasa elott a gepet kezzel egyszer atforgatjuk.hogy meglassuk, nem utkozik-e' valahol a kes vagy a koso

5. Idorol idore elleriorizni kell, hogy az asztal parhuzamosan all-ea kos vezetekehez. Erre a celra a kestartoba mer56rat fogunk es a kostaz asztal folott lassan mozgatjuk. Ha elteres van,akkor az asztalt utanil- kell gyalulni~

6. Munka utan a gepet Ie kell takaritani.



24 Maras

24.1 A marcis elvi alapjai. Marc szerszamok

Amaris alka-Imazasi teriilete: Feltiletek, hornyok, alakos darabok, fogaskerekek stb. megmunkal<isa.

Amaris es a marc szerszamok. A mar6 tobbelG szerszam. Maraskor a mar6 ek alaku fogai behatolnak az anyagba es forga-

csot vagnak. Minden mar6el a mar6 minden egyes fordulatanak esak egy resze alatt vesz reszt a forgacsolasbim. A tobbi idaben

iiresen szalad es Ie tud haIni. Ezert az' igenybevetel nem olyan nagy, minot.az egyelG szerszamnal (peldaul az esztergakesnel).

Amaro vegzi a forg6 fa-, iIIetve 'forgaesol6 mozgast. Az elatol6 mozgast a mar6asztal vegzi, melyre a munkadarabot fogjuk fel.

A mam altalaban 'vizszfntes vagy fiiggoleges mar6gepen tortenik. Kiilonleges c~lokra specialis mar6gepek is.vannak, peldaul fogas-

kerekes menetmar6gepek.

720. lIbra. Pal:lst":'ar:ls(vfzszintes mar6gep)

Maras vfzszintes 'marogepen (palastmaras). A ":lar6 hossztengelye par,huzamos a munkadarab megmunkaland6 'feliiletevel (720.

D~ -

Elleniranyu maras. Az 'elatol6 mozgas ellentetes a mar6 f6mozgasaval. Ez a pa16stmarcis ciltalcinos m6dja. A forgacs vastagsaga A·t61

B-ig folyton novekszik ugy, hogy vessza alaku forgaes all ela. Mielott a fog az anyagba be tud hatolni, egy darabig esuszikaz ~nyagon.

Ezaltal eros surl6das all ela. A valtoz6 foq:acskeresztmetszet miatt a.gep folyton hiJllamz6 terhelessel jar (718. abra).

Egyeniranyu Maras. Az elotolas iranya azonos a fomozgaseval. A forgacskepzodes 'forditottja az .elleniranyu marasn~k: a' forgaes

levalasi:tasa a legvastagabb resznel .kezdodik. Ai: eljaras esak kiilonosen erosre ,epitett 'gepeken"'ehetseges, melye'k as~alors6janak

jateka nines (719. abra),

L e m a r r fe lm e t

Maris fiiggoleges marogepen (homlokmaras). A' mar6

"hossztengelye meralegesenall a mun~adarab feliiletere. A forgaes

keresztmetszete derekszoglf negyszog es az egesz marasi szeles-

segen nagyjab61 egyforma., Eze'rt, a' mar6gep terhelese is egyen-

letesebb, mint a palastmaras eseteben. Azonkiviil a mar6fog behatolasakor mindjart teljes melysegben vag forgacsot es igy

csuszas sincsen, mint az elleniranyu palastmaras eseteben.

A ho mlokm ar cis ez er t a Je gtob b ,ese tben elon yo sebb , min t a pa -

lcistmarcis. Vizszintes mar6gepen is lehet homlokmarast vegez-

!Ii. (758. abra).

Amaro elszogei. A mar6 elen a kovetkeza szogeket kiilonboz-tetjiik meg: a. = hatszog,' f 3 = ekszog, " = homlokszog. A for-

gacsolas szempontjab61 a szogeknek ugyanaz a jelentasegiik,

niint az esztergakesek eseteben.

Forgacskepzodes maraskor. A helyes forgacskepzades elsoso r-

ban 'a homlokszogtal fiigg. Ha ez tulsagosan kicsiny. akkor zuzott

forgacsot kapunk~ Ez helytelen forgaesolasra vall. Eleg nagy hom-

lokszog eseteben a forgacsok konnyebben valnak Ie es foly6 for-

gacs keletkezi k.



A mar6k anyaga. Mar6k rendszerint gyorsacelb61, ritkabban _szenacelb61 keszulnek; kemenyfembetetes mar6kat·is hasznalunk.

A ~ar6f()gak alakja. Megklilonboztetunk hegyes fogu (mart fogu) es hatraesztergalt mar6kat •.

~ Am aro elezese

~egyes fogu .(mart fogii) mar6k. Sfk felUletek m3,rasara alkalmazzuk. A mar6fogak formaja a megmunkaland6 anyagt61 filgg. Acel

megmun~alasara a homlokszog y =10- 15° es a hatszog a. =5_10°. Konnyufemek manlsara a nagy forgacsmennyisegek nagymeretu

forgacshornyokat tesznek szuksegesse. A homlokszog ezeknel 25° es a hatszog 10-15°. Hegyes fogu mar6kat a hatfelUleten kell

elezni, fgy tartjak meg kozpontossagukat.

Hitraesztergilt mar6k. Felhasznalasuk Ivelt felUletek marasakor indokolt (idommar6k, menetmar6k stb.). Mivel a homlokszog

(egtobbszor hianyzik, a teljesCtm{inyuk kedvezotlen. Azonkfvul az el5allftasuk is draga. Tehat hatraes~tergalt mar6t csak ott Iiasznalunk.

ahol hegyesfogu mar6t nem tudunk alkalmazni. Az {ilezes a homlokfelUleten tortenik, fgy a mar6 megtartja ·szelvenyet.

A vag6elek alakja. Egy mar6, melynek fogai parhuzamosak

mar6 tengelyevel (I), kis fogasmelysegnel nyugtalanul es lokes~

szeruen dolgozik. A csavarvonal alaku elekkel keszUlt mar6k

(II) nyugodtabban jarnak. mert ha az egyik fog az anyagb61 kilep,

a masik mar dolgozik. A csavarvonal alaku fogak ezenkfvUl a for-

gacsot oldal iranyban el is vezetik.

~~ ,,~ .. Ba lfo rgasu J.o bbfor gasuJobbmene!u Bolmene{u

A mar6 forgisirinya. Egy mar6t akkor nevezlink balforgasu-

nak, ha a meghajtasfetol nezve az 6ramu~at6 iranyaval. ellentetes

iranyban forog es jobbforgasunak, Iia a meghajtas felol nezve az

6ramutat6. inlnyaban forog. A csavarvonal alaku fogaknal tengely

iranyu (oldal iranyu) forgacsol6ero is fellep ...Ennek a foors6fej

fele kell m·utatnia. Ezert abalforgasu palastmar6k reridszerint

jobbmenetuek, a jobbforgasuak balmenetuek. Jobbforgasu hom-

lokmar6k jobbmenetuek es balforgasu homlokmar6k balmene-

tuek.



·~ f h e Af~~

Palastmar6. Sik felUletek megrnunkala-

sara szolgal. A nagyteljesitmenyu mar6k

csavarvonal alaku fogakkal es nagy fog-

osztassal kesziilnek.

Homlokmar6 (homlok-palastmaro). A

homlokfeliileten lev5 Togak homlokfeliile-

tek- megmunkalasara szolgalnak.

Tarcsamar6. Hornyok marasara szolgal.

A fogak egyenesek, {erdek vagy keresztbe

fogazottak Jehetnek.

Szogmar6. Sikokkal hatarolt szeIvenyek

marasara hasznaljak.

BetEitkEises mar6fej. Fogakkent betet-

k_eseket er5si~enek bele, ezek lehetnek

gyorsacelb61 vagy kemenyfemb51.

SikfeliiJetek mel;munkalasara szolgaf.

Hosszlyukmar6 (I). Hornyok .es hossz-

Iyukak marasara val6.

Szarmar6 (II). FelUletek marasara hasz-

naljak. Jobb forgasiranyu jobbmenetu ma-

roknak oIdas elleni biztoisitasara heMzo

menetiik van.

A mar6 befogasa. Pontos mar6smunka vegzesehez a m~r6nak i.itesmentesen kell forognia. Ha ezt nem biztosltjuk, a fogak egyenl5t-

len terhelese all e15. Az a fog, mely legjobban eloall, a feliiletet osszeka~colja.Hogy a mar6 ne remegjen, a mar6tengelynek (tUske)

erosnek kell lennie.

Mar6tengely( MaroTfJske J

, N a r d

E k

A . furattal ellatott mar6kat mar6tengelyre (tiiskere) fogjak (739. abra). Ez egyik vegen szabvanyos kupban vegzlSdik, melya mar6-

flSors6 kupos furataba iIIik. Azert, hogy a· mar6tiiske ki ne lazuljon, ket menesztofelUlettel es behuz6csavarral biztositjuk. A beMz6.

csavarral, mely az atfurt mar6foors6n megy at, huzzuk meg a mar6tUsket. A mar6ors6 masik vege a tamaszt6gerenda tamaszt6babjaban

fut6hUvelyben forog. A mar6 menesztese ekhorony es ek segitsegevel tortenik. A mar6t tavhUvelyek tartjak ah'elyen.



forgafo-cs a va r

f 1a ro fe j

8 e h u z6 , cs a va r A tm e n e tit i iske

R ·• I . t ' °9Z! IOCstNar

Nagymeretu mar6fejekben tobbnyire kupos furat van,. amely-

lyel azokat kozxetlenii( a mar6gep foors6jara erosftjiik. Kereszt-

horony, forgat6csavar es behuz6csavar segitsegevel biztosan

a.atlakoz:nak a mar6 foors.6javal.

Kisebb mar6fejeket es homlokmar6kat ekkel es csavarral

erosftiink a felfog6 tiiskere (atmeneti tiiske). A felfog6tiisken

IT!~nesztofeliiletek vannak es a tiisket behuz6csavarral erositjiik

.a mar6gep fe5ors6jahoz:.

~A ny a (J beM fhO .ve ly

ofdasara

A szirmar6kat es hosszlyukmar6kat, melyeknek kupos szaruk Van vagy kozvetlenUI a mar6gep faors6jaba dugjuk, vagy betet~

hiivelyt hasznatunk. Hengeres szaru mar6knal szorit6hiivelyt alkalmazunk.

Hefyes Hibas

~-~

I. A mar6tengelyt (mar6tiisket) letisztitjuk es az ugyancsak megtisztitott kupos furatba dugjuk; a behUz6csavart meghUzzuk. (A kupos

furatban maradt tisztatalansagok akadalyozzak a mar6 kozpontos futasat.)

2. A mar6t es a tavhiivelyeket felhuzzuk a mar6tengelyre(rnar6tiiskere). A marc hUz6san menjen ra a tiiskere, de minden eroltetes

nelkiil, kiilonben a mar6 elrepedhet. Hogy a ferdefogu mar6 a foors6b61 ki ne hU.z6djon, ~gy kell felszerelni, hogy a tengely iranyu

era a mar6gep fe5ors6ja fele mutasson (743. abra). ..' ,A mar6tiiske elgorbiilesenek elkerUlesere a mar6t kazel tessziik az ors6fejhez es a tamaszt6gerenda tamaszt6babjahoz. Sok esetben.

kozbensa csapagy, iIIetve tamaszt6bab alkalmazasa iscelszeru (744. abra). A parhuzamosra kasz1?riilt tavgyuruk koze semmi piszeik

ne keriiljon, .mert a mar6tengely elhuz6dik es a mar6 aztan .oem szalad iitesmel1tesen.

3. A tamaszt6babot foltessziik es szorosra hUzzuk.

4. A mar6tiiske anyajat meghuzzuk.

S. A mar6 !<orfutasat ellenorizziik {7iS. abra). Ax ellenorzes inerooraval tortenhet, mikazben a mar6gep f50rsojat kezxer lassan

visszafele forgatjuk.



A vagosebesseg maraskor. Marasmil volg6sebesseg alatt azt azutat ertjiik (meterben), melyet egy mar6el egy pere alatt megtesz.

FO~9'S-meIgs.. .. .

. o'os

Jelolesek:

v =a mar6 volg6sebessege (mjmin),

d =a mar6 oltmeroje (mm),

n =a mar6 fordulatszolma (fordjmin).

I Y = ~ ' o ~ ~ n lA volg6sebesseget marolshoz min-denkor a gazdasolgossolg szem

elotttartasolval vollasztjuk meg. Ha tulsolgosan nagy, a mar6fogak hamar elkopnak, ha meg tulsolgosan klcsiny, akkor a munkadarabmegmunkollasa tart tulsagosan sokol. A megfelelo volg6sebessegettolblazatb61 vessziik a munkadarab anyaganak es a szerszamanyagolnak figyelembevetelevel es aszerint, hogy nagyolasr61 vagysimitasr61 van-e sz6.

A fordulatszam kiszamitasa. A fordulatszam a volg6sebesseg-tol es a mar6 atinerojetol fiigg az alolbbi keplet szerint:

I n =

1000 :71d - : - ; - ILXVII. tcib/cizat

Kozepes vagosebessegek marasra [mjmin]

(Sz = szenacel; Gy = gyorsacel; K = = keme~yfem)(iranyertekek!) ,

I ; ."A munka-

Acel >- > >- E :br:: W ~ E r;~darab

(szi lardsaga "QJLI\ :0~ " t:o

anyagakg{+mm2)

~~ ~~ .: ~gtl::o :~>'0 E E·- NA manis celia ~< ••:0 N

r:: " "r::. • . - ' " : Q Ees a szerszam

60/801110..( ] f : ; ; :

E O =:s

~~

Nagyolas ••••. ~ •• 0_' •••••• S:i: 15 12 8 12 10 20 125 60

Gy 18 15 10 15 13 35 ~O O 150

K 50 40 35 40 .sO 80 400 300

Simltas ••.. .. .. ..••• .. .. Sz 20 15 12 15 15

Gy 25 20 15 20 20

K 80 65 40 55 65

30 200

45 300

100 500

1. Pe lda: A 50.11 jelU aeelb61 kesziilo munkadarabot nagyoljuk ·080 gyorsaeel palastmar6val.Szamitsuk ki a mar6 n fordulatszamat.Meghatarozand6: n [fordjmin].Adottak: A 50.11; gyorsaeel palastmar6;

d= 80 mm; V

Megoldas:.A LXVII. tablazatalapjan Y =18 mjmin

1000·y 1000·18n'= --- n = --- =71,6 [fordjmin].

n·d 3,14·80

Az elotolas. Az elotololst maras szamara az elotolasi sebesseggelmmjmin-ban adjuk meg (e).Ez alatt azt az utat ertjiik mm-ben, melyet a mar6asztal es velea munkadarab egy pere alatt megtesz. Minel kisebb az elotolas,annal szebb lesz a mart feliilet. Nagy teljesitmeny elerese erdekeben eelszerubb nagy elotolassales tobb sekelyebb fogassal dolgozni, mint forditva. Az elotolasisebesseget a LXVIII.tablazat adataib61 szamitjuk ki. A megadottertekek felso ertekek. Ezek korsieru ritka fogazasu mar6kra

ervenyesek, megpedig palastmar6nal 3 mm-es fogasmelysegre,taresamar6noll a fogolsmelyseggel azonos marasi szelessegre.Kiilonleges esetekben indokolt lehet, ha a LXVIII.t~blazat erte-keinel kisebb elotolast hasznalunk.

je/o/esek: e1=fogankenti elotolas (mmjfog),

Z =a mar6fog szama,

en =mar6fordulatonkenti elotolas (mm/ford),

e. = elotolas sebessege (mmjmin).

LXVIIf . tcib/aza

Fogankenti elotolas e1 (mmjfog) (iranyertekek!)

;>:::8

r:: E:0 :!

" ,~ H >.

::s e : ~t: . E O " "

Palast- es homlokpalastmar6 0,2 0,15 0,2 0,15 0,15Tarcsamar6 •................. 0,07 0,06 0,07 0,07 0,07Szarmar6 0,05 0,04 0,05 0,05 0,05

Idommar6 (alakos mar6)...... 0,04 0,03 0,04 0,04 0,04Mar6fej (gyorsac.el) 0,3 0,2 0,3 0,3 0,2Mar6fej (kemenyfem) 0,09 0,09 0,1 0,1 0,1

/ I. Pe /d a : Szamitsuk ki az elotolast (elotolas sebesseget) 080mm palastmar6ra, melynek fogszama Z =6. Megmunkaland6anyag: A 50.11 jelU aeel; a mar6 fordulatszama n=71,6 fordjmin(Iasd az elobbi (I) peldat).

, Meghatarozand6: e [mmjmin].Adottak: palastmar6; d==80 mm; z=6; A 50.11, n=71.6[fordjm in].Megoldas: a LXVIII. t<iblazatb61 e1 = 0,2 mm foganken,t,

en = e1·z; en = 0,2 mm·6 = 1,2 mmjford,e = en·n = 1,2 mmjford·71,6 ford/min = 85,9 mmjmin.

A munka- .darab anyaga Acel (szllardsaga

kg{mm2)

~

O gdS- ~ '

~

". _ m elyseg, '.. ..'

I. .. /I - III,

A fogasmelyseg beallitasa:I. A mar6val erinto fogast vesziirik (I).2. A munkadarabot (asztalt) kisse visszaesavarjuk, es a fogasnak inegfeleloen az asztalt a kezikerek forgatasaval felemeljiik (II).

Ha veletleniil tulsagosan magasra allitottuk, akkor vissza-hajtjuk es ujb61 allitjuk a magassagot. Ez azert kell, hogy azors6 holtjatekat kivegyiik.

Az elotoliis bekapcsoliisa. A munkadarabot elobb kEizzel

hajtjuk egeszen a mar6hoz, esak azutan kapesoljuk beaz elotolast(III);

A Mites. Maraskor a hutes feladata a feliileti minoseg megjavitasaes a mar6 eltart6ssaganak novelese. A huto-kenofolyadek erossugarban omoljek a mar6ra es sodorja el a forgacsot.

Munkadarab anyaga

Acel, acelontveny

Sztirke ontottvas

Sirgarez, branz, yorosrez

AI.otvozet

Mg.otvozet

Huto-kenofolyadek

I hiito-kenoolaj. fur6oJajemulzi6

szarazon

huto-kencSoJaj, furoolajemulzi6

hiitcS-kenoolaj, fur6olajemulzi6

szarazon

A marasi foido kiszamitasa. A gepi foido ftg (tiszta marasi id6)fiigg a marasi hosszt61 =L (mm), az elotolas sebessegetol =e(mmjpere) es a fogasok szamat61=i. A kovetkezo keplet szerint

szamftjuk:

E IJ .tfg=-·/e

A marasl hossz a munkadarab hosszanak I, a rafutasnak I, es akifutasnak Ik osszege. A homlokmar6nal I, es /k kii lon-kUlondj2-ve I veheto egyenlonek. Palastmar6nal 1 esak nehany milli_

meter es 1,= Vd'f-f2 (f= fogasmelyseg). Minel nagyobb amar6 atmeroje, annal nagyobb a rafutas es a kifutas. Kicsinyatmeroju mar6kkal tehat folosleges marasi utakat takaritllnk meg.(Megjegyzendo: ha a feiiiletnek nem kell simanak lennie, homlok-mar6val torteno nagyol6maraskor I, kisebb ·Iehet mint dj2.)



24.4 A vizszintes es a fiiggoleges mar6gep. Szerkezetiik.

Hajtasuk. Karbantartasuk

< 1 ) gepallvany (oszlop),b) gyam (konzol),

c) ors6 ,a gyam emelesere

(az asztal magassagallftasara),

d) kerek a magassag allitasara,

e) keresztszan,

f) kezfkerek a keresztszan mozgatasara,g) mar6asztal,

h) hajt6kar a mar6asztal

hosszmozgatasara,

i) tamaszt6gerenda,

j) kitamaszt6 (751. abra),

k) mar6faors6,I) ors6~sebessegvalt6 kapcsol6karja,

m) elatolas-sebes~egvalt6 kapcsol6karja,

n) csukl6s (valtoztathat6 hosszusagu) tengely

0) csavarhajtas (751. abra),

p) iitkoza.

A fomeghajtas A fa- vagy forgacsol6 mozgast a vizszintesen agyazott mar6faors6 vegzi. Nyugodt, rezgesmentes munka vegzese erde-

keben ezt az ors6t erosre kell meretel!':ni. Sikl6 vagy gorgas csapagyakban van agyazva (vo. 739. abraval). Hogy mindig a kivant vag6.

sebesseggeltudjunk dolgozni, a mar6faors6 fordulatszamanak valtoztathat6nak kell lennie. Regebbi gepeknel a fordulatszam valtozta-

tast lepcsos szijtarcsaval ertek el. Modern gepeket egye~ sZijtarcsar61 vagy peremmotorral hajta·nak. A fordulatszam valtoztatasa C$usz6-

fogaskerekes hajtassal tortenik, melyet kapcsol6karral kapcsolnak (751. abra).

Ax elotolashajtas. A munkadarab marasahoz h'aromfel.e mozgasra van .$zUkseg (750. abril). A az asztal hossI ir~nyu mozgasa, B a

keres.;tszan "kereszf iranyu mozgasa, C a gyamasztal m;lgassagi allitasa.

Maraskor az elotolast legtobbszor az asztal hossz iranyu eltolasaval adjuk meg. Az onlflukoda elotolast elotol6szerkeiet hozta muko.. .

desbe.Ez hajtasat a mar6gep meghajt6 tengelyeral kapja.

Az elotolashajtas lehetave teszi klsebb vagy nagyobb elatolas kapcsolasat: Az elotolashajtas ~s a mar6asztal ors6ja kozott a mechanikai

kapcsolatot csukl6kkal felszerelt kihuzhat6 tengely (teleszk6ptengely) es csavarhajtas biztosftja. K,ihuzhat6 tenge!y azertkell, hogy a

mozgast a mar6aszt~1 valtoz6 magassagi es olda! helyzeteben is at tudjuk vinni. Az elatolas. hat~rolasara. iIIetve onmukod6 kikapcsola.sara 9tkozoket hasznalunk. Ezek a marasi hosszra pontosan beallithat6k es az elatolas hataran billenacsigat hoznak mukodesbe.Ezeiltal

az elotolas onmukodaleg kikapcso!6dik.

Egyetemes mar6gepek. Ezek csak abban kii!Qnboznek a vizszintes mar6geptal" hogy a mar6asztal szogben is' alllthat6 ugy. hogy

.csavaralaku hornyokat is lehet rajtuk marni.



I ' < J ) gepallvany (oszlop),

b) gyam (konzol).

c) ors6 a gyam emelesere

(az asz.talmagassag allftasara).

d) kezikerek a magassag allftasara,

e) keresz.tszan,

f) kezikerek a keresz.tszan mozgatasara,

J) ors6-sebessegvalt6 kapcsol6karja.

m) elc5tolas-sebessegvalt6 kapcsol6karja.

0) csukl6s, valtoz.tathat6 hosszusagii tengely.

o)csavarhajtas.

p) iitkozc5k.

g) mar6asz.tal,

h) hajt6kar a mar6asztal.

hosszmozgatasara.

i) fc5ors6fej (ferdere elfordfthat6),

j) fc5ors6.

k) kezikerek a mar6foors6 fiiggOleges

mozgatasahoz.

A fc5mozgast vagy forgacsol6 mozgast a fiiggc5legesenagyazott mar6fc5ors6 vegzi. A fc50rs6fej elfordfthat6, vele a f90rs6 is ferden fog

alln!. A fomeghajtiis es az elotolashajtas ~gyezik a vf:zszintes mar6gepevel.

A mar6gep karbantartasa. Ismerkedjiink meg"a gep kezelesevel es ne kapcsoljunk semmit olyan gepen, amelynek kezeleset nem

ismerjiik!

Ogyeljiink meg a kovetkezc5kre:

I. A mar6gepet nem szabad tulterhelni, mert e:z:me&rongalhatja a gepet.

2. A csapagyakat es csusz6feliileteket rendszeresen olajo:z:zuk,a szanvezetekeket tartsuk tisz.tan, hogy kopasoknak elejet vegyUk.

3. Ha a fc5ors6 csapagyairial jatekoteszlelUnk, utana kell azokat hUzni, nehogy a marasnal rezgesi nyomok lepjenek fel.

4. A gyamot (konzolt) a mlinka megkezdese elott rogzfteni kell, mert kiilonben utanaenged es a megmunkalt felUlet nem lesz kielegfto.

5. A fc5ors6fordulatszamanak es elc5tolassebessegenek valtoz.tatasat csak all6 gepen szabad kapcsolni, hogy a fogaskerekek tonkre ne

menjenek.

6. Mielc5tt a gepet beindftjuk, meg kelf gyc5zodniink arr61, hogy sem az asztafnak, sem a tamaszoknak nem iitkozik-e neki valami.

7. A gepet bekapcsolt allapotban nem szabad magarahagyni.

3. A munka befejez.tevel a gepet gondosan Ie kelf takarltani.



24.SA munkadar.ab felfogasa. Egyszeru marosmunkak

.A munkadarab fEMogasa. A munkada;ab felfogasara :iltalaban a gepsatut hasznaljuk. Nemely munkadarabot szorit6vasakkal es sz~rit6-

rcsavarokkal fogunk fer a T hornyokkar ell<itott asztalra. Sok egyforma munkadarab gyartasa eseten felfogokeszlileket hasznalim[<.

Ezek alkalmazasabol a f6 elony az, hogy elmarad minc:len munkadarab kUlon beallrtasa, ezaltal idot takarftunk meg. A munkadarabokat.

eroseri es biztosan kell felfogni, de nem szabad elhuzni. Ha egy munkadarab meglazul, selejt es mar6t6res fordulhat e16.

Befogas gepsatuba. Ha gepsatut fogunk fel a mar6asztalra,

ugyelni kell arra, hogy a folfekvo feluletek tisztak legyenek.

Befogas kozben a munkadarabot fakalapaccsal az alatetekre kala-

paljuk. nehogy a meghuzas kozben ·folemelkedjek. Hengeres

acetrudbetet az a felUletet ugy nyomja neki a satupofanak, hogy

a.b felulet lemaras utan derekszogbenfog' allni hozza.

A munkadarab beallitasa. Egyes esetekben a munkadarabot

el6rajzolas szerint kell beallftani. lIyen esetben az irdal6 (rajztu}.

tal pat egyik kezunkkel a marotliskenek es a maro oldalanak

nyomjuk. Masik kezunkkel a maroasztal hosszelotolasat mozgat-·

juk. A tunek pontosan a rajz vonalat kell kovetnie.

Sik feliiletek marasa. Srk felUletek marasa yfzszintes m.ar6gepen palastmar6val (palastmaras) yagy fliggoleges mar6gepen homlok··

maroyai. illetoleg mar6fejjel (homJokmaras) tortenhet.

•. 756. abra. Balm enp.t tJ Osszetett pala'tmaro

Palas tmaras. Nagy percenkenti forgacsmennyiseg el eres e

erdekeben durvan fogazott csavartfogu mar6t valasztunk. A fo-

ors6ra hat6 egyoldalu nyomas kiegyenlitesere gyakran osszetett

palastmar6kat . alkalmazunk:. Ha a mar6 nem szalad rendesen

(ut). a felulet hullamos lesz.

Hornyok marasa tarcsamaroyal vizszintes marogepen

A muveletelemek sorrendje, ha 10 mm szeles es 4,5 mm mely

ekhornyot kell kesziteni;I. J 0 mm szeles es 60 tarcsamarot mar6tengelyre (mar6-

tuskere) fogunk es azt kozpontossagra ellenorizzuk.

2. A munkadarabot csucs koze vagy satuba fogjuk es beallftjuk.3. A munkadarabot a maro kozepere allitjuk es a. tavolsagot

mer6hasabbal ellen6rizzuk (I).

4. A maroval a munkadarabon (II) erintofogast veszunk.

5. Az asztalt kisse visszahajtju.k es noniusz segftsegevel 4,5 mm-

nyire emeljuk (III).6. A munkadarabot (asztalt) elovigyazatosan a mar6hoz hajtjuk;

utana az el6tolast es hatest bekapcsoljuk (IV).

Tarcsamarok az utanakoszorliles folytan keskenyebbekke valnak .

.osszetett tarcsamarot kozbetet tarcsa segftsegevel a kivant

:szelessegre be lehet allitani (V).

Egyenes lapokkal hatarolt szelvenyek maraJa. A maras

titjan kialakftando szelvenynek megfelel6en tobb marot csoportos

marova epithetunk ossze. Hogy a marof6orsot terhel6 oldal·

nyomast kikuszoboljuk, szukseges,hogy a felhasznalt marok

menetemelkedesenek iranya ellente~es legyen. Egymashoz szog

alatt hajl6 feluletek marasara ugynevezett szogmarot hasznalunk.

Homlokmaras. Ehhez vagy homlokmar6t (I) Yagy mar6fejet (II)'

hasznalunk. Ezeket rovidre lehet befogni es ezert rugozasuk

csekely. Ha Hyen maro a keruleten kisse utne is, ezaltal csak

a forgacsvastagsag valtozik. a felUlet megis sik lesz. A homlok··

maro vagy a. marofej atmer6je legyen nagyobb, 'mint a megmun··

kalando felUlet szelessege. Homlokmaras tobbnyire el6nyosebb·

mint a palastmaras (vo. 24.1 fej.) .

~lY

II

r§j1lI.

Y

Hosszlyukak es hornyok marasa hosszlyukmaroval.

Hosszlyukmarot hasznalnak fliggoleges (I, II) es vizszintes maro·

gepen (III) is. A ho~szlyukr1]aro csak a homlokfellileten forgacsol.

ezert csak ott kell elezni. Igy a maro atmer6je az elezesek foly-

tan nem valtozik. Ezert Hyen maroval nagyszamu azonos meret-

hornyot tudunk kesz[teni. A maronak kozpontosan kell szaJad-

nia. klilonben a horony felb6vlil es fellilete is csunya lesz.

Hornyok es hasonl o bemaras ok el lenerzese -. a megkrvant

pontossagtol fUggoen - tortenhet tol6mer6vel, melysegmer6-

vel, mikrometerrel es mer6hasabokkal (760. abra). A IV. rajz a

szelessegnek. az V. rajz a horonymelysegnek mer6hasabbal

torten6 ellen6rzeset szemlelteti.

A marasi hibak febb okai:I. Amaro kopott. vagy nem fut kozpontosan.

2. A marotengely (tliske) gyenge vagy gorbe.

3. A marof60rso agyazasaban hossz vagy kereszt iranyban tul-

sagosan nagy a jatek.

4. A munkidarab folfogasa nem szakszeru.

5. A szanvezeteknek vagy az asztal orsojanak nagy a jateka.

6. A vagosebesseg vagy a Z el6tolas ertekei rosszul vannak meg-

valasztva.

Balesetelharitas. Mialatt a gep jar, a forgacsot ne kezzel, ·hanem.

ecsettel dvolitsuk el, es ne nyuljunk a forgasban levo maro fole.



Ax olyan munkadarabokat, amelyek felUleten egyenletes osztasban kell marasi muveleteket vegezni (negyszogmaras, hatsxogmaras,fogazas stb.), oszt6kesziilekeken munkaljuk meg.

Az egyszeru oszt6fejek. Kevesszamu osztas elvegzesere hasz-

naljuk. A munkadarabot az oszt6fej csucsa es a nyeregszeg koz6

fogjuk. Az oszt6fej ors6jan oszt6tarcsa van. Legyen az oszt6tar-

csan 12 bemaras es segftsegevel hatszoget akarunk marni, akkor

az elso felUlet marasa utan az oszt6tarcsat es vele egyiitt az

oszt6fejors6t is ket horonnyal tovabbfordftjuk. Ax oszt6tarcsat

minden helyzetebenaz ugynevezett oszt6csap rogzfti. Ezt az

eljarast ki5zvetlen oszt6snak nevezziik.

Hatlapmaras muveleti sorrendje fiiggoleges mar6gepen(kozvetlen osztassal):I. Az oszt6kesziileket es. a nyerget felfogjuk a mar6asztalraes

beaflftjuk. Ellenorzotiiskevel es mer06raval ellenorizziik,hogy a csucsok egyvonalba esnek-e (I). A munkadarabot a.csucsok koze fogjuk.

2. A felfog6tuskere fogott homlok-palast mar6t a mar6ors6ba. helyezziik es a behuz6csavarral rogzftjiik.

3. A munkadarabot a mar6hoz kozelftjiik es atfordftassal ketlapot lemarunk (ha az egyik feliiletet lemartuk (II), IBOO-raelforditjuk es a masodik felUletet marjuk (III).

4. A lemart felUletet tol6merovel ellenorizziik (IV) 'es a mar6ta mutatkoz6 tulmeret alapjan pontos meretre allftjuk.

5. Az osszes feliileteket keszremarjuk.

OsztQtdrcsa k6zvellenosztcisra

767. abra, Az egyetemes

oszt6fej metszete

768. abra. Ferdesfku

manishoz bealHtott oszt6fej

769. abra .. Metletes horony

marasa oszt6fejjel

Az egyetemes oszt6fej. Exen sokfele kiilonbozo osztast el lehet vegezni es a kovetkezo osztasi muveletekre hasznalhat6:

I) kozvetlen oszta.sok, 2) egyszeru kozvetett osztasok! 3) differential osztasok.

Ha az o6zt6fejet kozvetlen osztasra hasznaljuk, a csigat kiiktatjuk. A kozvetlen osztas az oszt6fej foors6jan levo oszt6tarcsaval tor-

tenik.Ax oszt6fej foors6jat mindenkori helyzeteben az oszt6tarcsa furataba iIleszkedo oszt6csappal rogzitjiik.

Ax egyszeru kozvetett osztas a csavarhajtas (csigahajtas) segftsegevel tortenik.· Erinek a m6dosftasa (attetele) 1:40. Ez annyit jeIent,

hogy mfg a cslga egyet fordul. a csigakerekkel szorosan osszeszerelt ors6tengely 1/40 forduiatot fordul. A kicserelheto oszt6tarcsa heIy-

ben all es kapcsolatat a hanalrogzftocsap adja meg. Egy oszt6fejhez harom oszt6tarcsa tartozik, amelyek Iyukkoreinek Iyukszamai

a kovetkezok: I) 15, 16, 17, IB , 19,20; II) 21,23, 27,29,31,33; III) 37,39,41,43,47,49.

186



A csiga hajtasara szolgalo keziforgato kar sugar iranyban elallithato es benne rugozott oszt6csap van, amellyel a%osztast az oszt6t~r-

-csan rogzitjiik. Az allithat6 jelzo (0116)a lyukak folytonos szamliilgatasat takaritja meg.

Differencialis osztas cserekerekek segitsegevel olyan osztasok elvegzesere szolgalj melyek a kozvetlen vagy. a%egyszeru kozvetett

-osz'tassal nem vegezhetok el.

ferde feliiletek marasara az oszt6fejet az asztalhoz kepest szogben el lehet allitani.

Csavarmenetes hornyok marasara is hasznalhatjuk az oszt6fejet. lIyen esetben a mar6asztal ·elotolasan kiviil a munkadarabnak is kell

forg6mozgast 'i'egeznie.Ezt a forg6mozgast az asztal ors6jar61 cserekerekeken at a% egyetemes oszt6fej csavarhajtasaval adjuk meg.

Peldak' egyszeru, kozvetett osztasra:

Jelolesek: n" =a kezi forgat6kar fordulatszama; z = a csigakerek fogszama ; t = osztasszam.

1. Pelda : Negyszoget kell marni.Mennyit kell :l karon forditani, ha a munkadarabot minden ·munkamenet utan 1/ , fordulattal kell el~

forditani?40

n" =- =10 kezi forgat6kar fordulat.4

M{ jvelet i sor rend : az elso feliilet megmunkalasa utan az osztocsapot kihuzzuk, a kart tizszer koriilforgatjuk, vegiil az oszt6csapot a

helybenallo osztotarcsa furataba bekapcsoljuk.

2. Pelda: Fogaskereket kell marni, mely.nek fogszama 32. A kezi forgat6karral hany fordulatot kell tenni, hogy a munkadarab egy fog-<>sztasnyit elforduljon?

z 40 8n" = - = - = 1-

32=1%; kivalasztottuk a 16 Iyukas lyukkort. (16-nak % resze = 4).

t 32

A kart tehat egyszer teljesen koriil kell forditani es ezenfeliil a 16 Iyukas koron meg 4 Iyukkal arrabb kell allitani.

Amp~_,,1JIt Aa.pf ' " i ,"[\ ft ..~ . p " '~ .P"IQ, p!~?i'Q'I.

o . b3 f' b f' . '"

+ :.- . _ . 4 1'- '.- '-,?'- f A . ' - ' .o· p q' 0 b ~·o...O-~.cYd I · G . o . - l - o . . . .dII ~o i ~/' IiI

M{ jveleti sor ren d:

I. 4 Iyukat leszamolunk es az aHrthat6 jelzon (0116)beallitjuk.

II. Az elso fog' marasa utan a kart egyszer teljesen koriil es aztan negy Iyukkal' tovabb forditjuk.

111.Az allithat6 jelzot (01l6t) azonnal tovabbiitkoztetjiik.

Fogaskerekek marasa alakos mar6val oszt6fejen vagy lefejtomarassal tortenhet (I). Fogazzunk alakos mar6val kovetkezo mereta

fogasl<p."ekeket: fogszam = 20; modul = 2; oszt6kor 0= 40 mm; labkor 0= 35,36 mm; fogmagassag = 4,32 mm; fogvastagsag =

= 3,057 mm. (Fogaskerekszamitast lasd az 1.242 fejezetben.)

Mi ive/et i sor ren d:

I; Az oszt6fejet es a n,erget felfogjuk es beallitjuk.

2. A munkadarabot csucsok koze fogjuk ,(II).

3. Afogalakmar6t (modul 2, 17-20 fog) mar6tengelyre (tiiskere) felfogjuk (III).

4. A munkadarabot a mar6 kozepere beallitjuk, a mar6val erintofogast vesz'iink (IV), a munkadarabot (asztalt) kisse visszahajtjuk.

5. A mar6asztalt a fogmagassagnak megfeleloen (4,32 mm) felemeljiik, .es az elso foghezagot kimarjuk (V).

6. A kezikart tovabb forgatjuk (40/20= 2 fordulattal) es a masodik foghezagot marjuk (VI).

7. A fogvastagsagot fogmero idomszerrel (VII) vagy fogmero tol6merovel (VIII) megmerjiik.

a. A tobbi foghezagot kimarjuk.



25 Anyagismeret

25.1 A legfontosabb nyersanyagok attekintese

A nyersanyagok

(es kUlon a femes nyersanyagok)

_____vases aceI II_Nem',as~"m'k 1 8S 8 I

Keramhisl r : z = = Janyagok L::J Festekek, , r

lakkok I

_K----;emen_yfem_1 I

Szerkeze~i acel

Sze'rszam acel

KUlonleges acel

Acelontveny

Zsugoritott

kemenyfem

Ontott

kenienyfem

Vorosrez; 6n;

cink; 6lom;

nikkel; kr6m; stb.

es otvozeteik

Sziirkeontveny

KeregontvenyTempe'rontveny

Aluminium

Magnezium

e sotvozeteik



25.21 Osztalyozasa es gyartasa

Acelnak neveziink minden ut61agos kezeles nelkUl kovacsolhat6 vasat. Az acelok osztalypzasa kll!onfele szempontok szerinttortenik, pl.:

o kohclszati eljdrds szerint: Siemens-Martin acel, Thomas-ace!, elektroacel, folytacel stb.;

·0 felhaszndlds ce/ja szerint: gyorsacel, szegecsacel, szelepacel, rug6acel stb.;

a kemiai iisszetetel szerint: szenacel (otvozetlen), nikkelacel, kr6mnikkelac61, manganacel (otvazatt) stb,;

.olakja szerint: laposacel, koracel, hatszogacel, felkoracel stb.

Kohsz VasercAda/~kanyago/f -......l ~

NagyolvasztfJ Thomaskemence Onfecs Hengermj)

(lfonverfer)

772. abr •. Az .celgyart'" elvi vazl"t.

Nyersvas. A vas a termeszetbel1 erceiben talalhat6. A vasercbol nagyolvasztoban olvasztassal kapjuk a nyersvasat, A nyersvas rideg

::Izt sem kovacsolni, sem hajlltani nem lehet. A ridegseg oka az olvasztasnal felvett nagy (3-5%) szentartalom, EzenkfvllI'tartalmaz

meg kent, foszfort, sziliciumot es mangant.

Acel. A nyersvasat acelgyart6 kemencekben, a nagyipari allamokban r~ndszerint Thomas kemenceben (konverter) alakftjak <itacella.

A folyekony acelon itt levegot fuvatnak keresztiil, ennek kovetkezteben kiegnek a szennyezo anyagok: a szilicium, a foszfor es a ken.

valamint a szentartalom egy resze is. Az fgy eloallftott es antecs formoikba (kokilla) ontott anyag neve: folytacel. Izz6 allapotban kerUl

a hengermube, ahol bugakai:, tart6kat, sfneket, idomacelokat stb. hengerelnek az ontecsb51. Az acelhulladekot (de peldaul nalunk

flyersvasat is) Siemens-Martin kemencekben finomftjak uj hengerelt aru szamara alkalmas folytacella.

25.22A legfontos~bb acelfajtak

1. Otvozetlen acel (vo. MNOSZ 1/1-112); Neve azert otvozetle·n, mert a szenen kIvu1 nem tartalmaz nagyobb aranyban otvozo

calkatreszt. Thomas korteben, vagy Siemens-Martin kemenceben ailitjak elo. Mivel eloallitasa folyekony allapotbol tortenik, ezt szokas

.iltalaban Iblytacelnak nevezni. Tulajdonsagait nagyban befolyasolja szentartalma. A szentartalom novelesevel no a szakft6szilardsag

es a kemenyseg •.de csokken a nyulas. Az otvozetlen acel SZIVOSes j61 kovacsolhat6.

Betetedzesu (otvozetlen) acel (vo. MNOSZ-61). Szendus anyagban izzftva feluleti retegenek szentartalma megnovekszik. Edzesnel

<sak ·e·z a kiilso kereg lesz kemeny, magja SZIVOSmarad. Szentartalma "'" 0,1~0,2%.

Nemesitheto (otvozetlen) acel. Kulonleges hokezelessel szilardsagi tulajdonsagai javfthatok. Szentartalma "'" 0,3-0,6%.

Otvozetlen szer~zamacel. Szerszam keszitesre hasznaljak (reszelok, vag6k stb.); szentartalma 0,5--1,5%, ennelfogva edzheto. Elo-

allftasa ugyanaz, mint a fentieke, csak a finomltasa ttirtenik tegelyben vagy elektromos kemenceben val6 atolvasztassal.

:2. Otvozott acelok. Aszerint, hogy mire hasznaljuk fel az aceIt, a felhasznalasnak megfelelo tulajdonsagokkal lathatjuk el kulonleges

ertekes anyagokkal torteno otvozes (femek keverese folyekony allapotban) utjan. lIyenotvozoanyagok peldaul a kr6m, a nikkel,

a molibden, a wolfram.

A kr6m peldaul a kemenyseget, SZlvossagot es szaklt6szilardsagot, a nikkel a rozsdaaIl6sago1:; a molibden es wolfram a kopasellenall6

kepesseget es hoszilardsagot noveli. Az otvozo anyagok' belek~verese tegelyben vagy eiektromos kemenceben tortenik.

Otvozott betetedzesu acel. Akkor haszmiljak, ha igen nagy magszilardsagra es szfv6ssagra van szukseg.

Otvozott nemesitheto acel. Kulonosen hajt6muvekben hasznaljak j6 szilardsagi tulajdonsagai miatt.

Otvozott szerszamacel. Szerszamok, sullyesztekek, kivag6 es sajtol6 szerszamok, markol6lapatok, komel1munkal6 szerszamok

stb. keszulnek belole.

Erosen otvozott acelok az otvozoket nagy szhalekos mennyisegben tartalmazzak. Nagy igenybevetelnek kitett gepalkatreszek.

cis szerszamok szamara haszmUjak. A gyorsacel is erosen otvozott szerszamacel.



Az acel forgacsolhat6saga. Az ace[nak, mivel sziv6s, eszterga.laskor, funiskor stb. foly6 vagy nyirt forgacsa van. Az aceI forgac$o[-

hat6sagat karosan befolyasolja a nagy szentarta[om, szilicium-, mangano, kr6m-, vanadium- es wolframtartalom.

Acelontveny (MNOSZ 259.1). Az acelt nemcsak hengerles, kovacso[as es preseles utjan felgyartmannya alakitva keszitik elo a tovabbi

feldolgozasra, hanem a martinkemencebol, elektrokemenceb61 vagy a konverterb61 kozvetleniil is formakba ontik .. Az igy gyartott

aJkatreszek acelontvenybol val6k. Van otvozetlen, otvozott es erosen otvozott acelontveny is..Acelontveny minden tovabbi kezeles.

nelkiil kovacsolhat6; forgacsolasakor foly6 vagy nyirt forgacs keletkezik.

MNOSZ

min6segj jele

Hasznalatosabb szabvanyos acelminosegek

(Peldak MNOSZ szabvanyok alapjan)

Szentartalma

(kozepes)

[% ]

--------------~~'..-_._-----~i I

j Szakito szi-I

! lardsaga a B (

[kg/mm'] .

N y " " 's , 6[0/0]

MSI35

(MnSiI35)

Otvozetlen

gepacel

Otvozetlen

szerkezeti aceI

(szelvenyacel)

Altalanos

szegecsacel

Sziv6s, tuzben

hegeszthet6

A 34.//

A: acel betujele34 I k' bb

I

I

: a eg Ise

i szakit6 szilardsagraHengerelt

I utal6 szam

aruk II: MNOSZ szab-vanylap szama

Nincsen 37-46 20

szabvanyo-

sftva

(kb. 0,15)

egecsek Nincsen 34-42 Legalabb

szabvanyo- 25

sitva

gaskerekek, 0,15 50-751) 13-":1)1) C /5

gelyek, C: a szentartalomra

utal6 betujel pszegek 15: jelent 0,15%

jt6csavarok, 0,45 65-8()2) 1"12) szentartalmat

s6k, .ekek

.' j

I

pkocsi 0,17 88-/121) 101) CrN; 25.68

't6milvek Cr: a kr6mtarta-

lomra utal.Ni: a nikkeltarta-lomra utal25: jelent 2.5%nikkelt

gyteljesitme- 90-1 f O I ) 12-72) 68: MNOSZ szab-

0,14 vanylap szama

il hajt6milvek Betetben edzheto es.nemesitheto acelok min5segi jele avegyi osszetetel re

80-:-952) 112) utalgy igenybe- 0,37

.

ielnek kitett \

gelyek

I I

Betetben Kiilso reteg cemen-

edzheto otvozet- talva igen kemeny"

len acel

Nemesitheto

otvozetlen aceI;

Betetben

edzheto kr6m-

manganacel

Betetben

edzheto kr6m-

nikkelacel

Nemesith,eto

mangan-

sziliciumacel

magja sziv6s

Teljes keresztmet-

szeteben kemeny

es sziv6s

Nagy szakit6-

szilard sag

(0,8-1,2 Cr)

Meg nagyobb Na

szakit6szilardsag; ny

(2,5±0,25% nikkel);

Nagy szakit6- Na

szilardsag es nyulas vet

ten



25.31 Gyartasa

A nagyolvaszt6ban nyer.t nyersvasat, amint, az bizonyos el5re megallapftott osszetetelt er el, kozvetlenUi formaba lehet onteni (els/)omlesztesu ontottvas). .A nyersvasat azonban altalaban otvoz5k es vastoredek hozzaadasaval kllpol6kemeneeben megolvasztjak es llgy ontik formaba (masodik ·omlesztesu ontottvas).

Sziirke vasontveny (vo. MNOSZ 2591). A sziirke vasontvenyben lev5 szen es annak szovezeti alakja donto a sziirke vasontvenyszfnere es szilardsagara. Sziirke toresfeliilet grafit alakjaban finom elosztasll szenre vall. A sziirke vasontveny meglehetosen rideg esrezgesekre erzeketlen, ezert kiilonosen alkalmas arra, hogy bel51e szerszam'gepeket, szerszamtesteket es szerszamszarakat keszftsenek.Van otvoietlen es otvozott sziirke vasontveny. Kr6mmal, nikkellel' stb. otvozve szilardsagi tulajdonsagai nagyban fokozhat6k.A szurke vasontvenyforgaesolaskor rovid tortforgaesot ad.Keregontveny. A keregontveny feliileti edzesu sziirke vasoritveny. A hirtelen lehiites kovetkezteben szen a vassal vegyiiletet alkot(vaskarbid); to rete a hiitott feliilet ovezeteben feher es kemeny. Vekonyfalll ontvenyekteljes keresztmetszetiikben megkemenyednek,vastagfaluak csak a kergiikon (altalaban ezeket hfvjak keregontvenynek). Hasznaljak fut6kerekek, malomipari hengerek es k5tor5k szamara. 'Temperontvenyt (vo. MNOSZ 2591) feheren mereved5 (grafit nelkuliy nyersvasb61. ontenek. Bizonyos h5kezelessel (temperalassal}a szentartalmat esokkentik. Megfeleloen alkalmazott olvasztasi es hokezelesi m6ddal feher vagy sziirke toresfeliiletii temperontvenytnyeriink. A temperont'i'eny biz6nyos mertekben kovaesolhat6; kalapalhat6, sziv6ses konnyen forgaesolhat6.

25.33 Adlontveny es ontottvas szabvanyok

Hasznalatosabb acelontveny ~s ontottvas minosegek ..

.

MNOSZ Sz.kfto-

m i n c5 se g i Megnevezese Tul.jdonsag. F.lh.sznalas. ' szi Iardsag , Ny"las. 1.1m.gyaraz.t j . ' . GR ~ (%)(kg/mm')

A;;. 38 Aeelontveny Normalminos6g, igen Gepallvanyok, , 38 20I A O . 3 8

sziv6s, omlesztessel esusz6vezetekek Ao: aeelontvenyJ61 hegeszthet5, I rovid jeleJ61 forgaesolhat6 I 38: a szakft6szihirdsag

minimalis erteke

kg/inm2~ben

AO.52 Aeelontveny KUlonleges minoseg, Nagy igenybevetelii 52 12 A O . 5 2

omlesztessel'hegeszt- gepreszek, preshenge-' Ao: aeelontveny rovid jeleheto, nemesftheto gerek, lendft5kerekek 52: a szakft6szilardsag

minimalisertekekg/mm2.ben

.

Ov.12 Sziirke Normalminoseg, rideg, Burkolatok (hazak), 12 - D v . 1 2

vasontyeny ki;innyen torik huzasra, lokesekre es Ov: sziirke vasontvenyutesekre kevesse rovid jele

igenybevett 12: a kozepes szakft6-gepallvanyok szilardsag ertekekg/mm2-ben

Ov.22 Sziirke Minosegi szurke vas- Dugattyllk, hengerek, 19<-26 -vasontveny ontveny, h5all6 mozdonyal katreszek (a fal-

vastagsagszerint)

I

, IKeregontveny Vastagfalll munka- Vasuti gepreszek, - -darabok eseten Kemeny malomipari hengerek,kereg, lagy mag kotorok; papfripar

To. K35 Feher Szfv6s, kahipalhat6, Kisebb gepreszek, 34-36 6-3 T o . K 3 5

temperontveny' nyujthat6, esavarkulcsok, eso- (a fal- (a fal- To: a temperontveny j61 forgacsolhat6 kotesek, motorhazak vastagsag vastagsag rovid jele

szerint) . szerint) I K: kereskedelmimin5seg jele35: a kozepes szakft6-

I szilardsag erteke

kg/mm2-ben

TCi.M Fekete m. f. 38 12 M: minosegf temper-

fk 38 temperontveny ontvenyt jelent .fk: fekete temperontveny jele



-Az esztergalyos szamara legfontosabb nehezfemek a vorosrez es annak otvozetei, megpedig a vorosrez-horgany otvozet, melyet sargare%

neven, es a vorosrez-6n otvozet, melyet bronz es vorosotvozet neven ismeriink.

A vorosrezet es otvozeteit szinesfemeknek is hivjuk.

Jelentosege van meg a feherfemeknek: ezek csapagyfem-ek es <iltal<iban6n, 610m es antimon otvozetei.

A fenti femek es otvozetek konnyen forgacsolhat6k, j6l onthetok vagy forgacs nelkiili alakitassa[ feldolgo-zhat6k, kello szilards<igi

tulajdonsagokkal rendelkeznek es nagy a sziv6ss<iguk.

A nemvas-nehezfemek aital<iban hi<inyanyagok (pl. vilagviszonylatban igen csekelyek az 6n koh6sftasra alkalmas 6nerckeszletek).

ezert ezekkel igen takarekosan kell banni (forgacsvisszanyeres - mag kiszurasa a mag elforgacsolasa helyett - -kettos anyagu

{bimetall) - csapagyak), ahol csak lehetseges, mas anyagokkal kell helyettesiteni.

II

i IMNOSZ

ISzakft6 szi"irdsaga Fajsulya Brinellkemony-

min5segi iele Megneve~ese Fefnaszn"'''' UD (kgjmm2) y . sege

(kgjdm') HB (kgjmm')

, I IJ

Tomorszelvenyu rudanyag 95-150

Sr-60

IAlakithat6 sargarez 34-48 8,5 Jemez, huzal,

forgacsolasi megmunkalasraszalag

I

I ,

I KUlonleges sargarez-

I Nagyigenybevetelu

Adagosan 55 Atlagosan NSro

ontveny alkatreszek 8,5

140

I(jarmu-, gep-, haj6ipar)

I II I

I

IBzo 12 I Onbr"nzontveny Perselyek, csigakerekek,

20 8,6 80, I

csusz61apok stb.

I

II

II

Armaturak, csapagyak,Vot-5 I Vorosotvozet 15 8,6 60

I gepreszek

I --

... _ - _ .. --------,

O/omalapu csapagyfem Nagyobb igenybevetelU,

Nyom6szil<irdsagaCsf-Pb-7J

Imelegnek, '!okesnek kitett r 9,7 23csapagyak belelesehei: J

12 (kg(mm2)

I



Konnyufe~bol kesziilo mll'nkadarabok anyaga:Szinalumlnium.Aluminium otvozetek:- hokezelhet5 es nem hokezelheto,- 'keplekenyen alakithat6 es ontheto aluminium otvoze~ek.Keplekenyen alakfthat6 es ontheto afumfniumbronz(Szlnmagnezium munkadarabok anyagakent altalaban tulsagosan Iagy).Magnezium otvozetek:

- keplekenyen alakithat6 es onthet5 magnezium otvozetek.A h5kezeles itt izzftassal, edzessel, oregbftessel torten5 nemesftest jelent, amery noveli a sZihirdsagi tulajdonsagokat anelkiil, hogy asziv6ssagot csokkentene.

Megm\Jnkiihisa. A konnyufemek gazdasagos megmunkalasahoz ket feltetelt kell biztositani:

L Nagy vag6sebesseget. A vag6sebesseg nagy lehet, mert a fajlagos forgacsol6ero kicsiny. Hozzavetolegesen csak %-e az acelenak.

i.Specialis szei'szamot. A konnyufemforgacsolas szerszamanyaga a kemenyfem, esetleg a gyemant es a gyorsacel. Az elszogekkel esalakkal a megmunkaland6 anyaghoz kell alkalmazkodni.

Az egyes kemenyfemfajtak megmunkalhat6sag szempontjab61 Ienyegesen kiilonboznek egymastpl.Szinaluminium ,es sziv6s otvozetek hosszu forgacsot adnak. Ezek aforgacshornyokat (pI. furaskor) konnyen eltomik. Tovabba elo-fordul, hogy konnyufemreszecskek, rakodnaka szerszam elere es ezzel elrontjak a megmunkalt felUlet simasagat.Azok az otvozetek,amelyek morzsalekos forgacsot adnak, kul6nosen alkalniasak automatakon val6 megmunkalasra, mivel itt a hosszuforgacs zavart okozhat. Sok esetben a sargarez vagy aceI forgacsolasara, haszna!atos szerszamok is megfelelnek. '

Nemesitett otvozetek (pI. AI Cu, Mg ;'1-2; y = 2,8' kg/dm3) minden nehezseg nelkiil forgacsolhat6k.

Szilicium tartalmii otvozetek (pl. o'AI Si Mg; Y = 2,65 kg/dm3) erosen koptatjak a kest. A megmunkiilas ezekt legcelszerubbenkemenyfemmel, esetleg ,gyemanttal. vegezhet5, mert ezekeitart6ssaga igen nagy.

Magne:dum otvozetek (pI. AI Mg 5; y = 1,82 kg/dm3) forgacsolasara igen csekely forgacsol6ero kell, amiert nagy vag6sebessegek hasznalhat6k. A megmunkalast altalaban szarazon vegezziik. A magnezium forgacsa rendkiviil tuzvestelyes, tompa szerszam hasznalatafeven a megnovekedett surl6dasi meleg konnyen meggyujtja. A magneziumforgacs tiiret rasz6rt sZiirkeontveny-forgaccsal vagy specialistoltesu kezi tuzolt6kesziilekkel lehetelfojtani. Ha vizzel pr6baljuk eloltani, ez robbanast .okozhat.

Esztergalas. Homlokszog, vag6sebesseg es elotolas ertekek tablazatokb61 vehetok ki. J6 munkat cs'!k gondosan elezett es j6l fent kes.tol v~rjunk. Egyes otvozeteknel, kiilonosen a szilicium tartalmuaknal igen elonyos keskeny elszalag alkalmazasa.

Furas. Az aceI funisara szabvanyosfur6 aluminiummil csakcsekely melysegig hasznalhat6, mert a forgacs eltomi a hornyokat. Aluminiumfurasara ezert kicsiny emelkedesi szogu, szeles hornyu fur6t'alkalmazunk (309. abra). SZlv6sanyagnal el5 szokott fordulni,hogy a furatlenyegesen nagyobb lesz, mint a fur6atmer5.

Dorzsoles. A dorzsar egyenes vagy spiral hornyli. A dorzsolend5 furatot ugy fdrjuk elo, hogy elegend5 fogasmelyseg maradjori a dor-zsolesre, ellenkez5 esetben a ~urat fala nem lesz sima.

MNOSZ minosegi

jele

Fajsu Iya I Brinell~emeny-(kgldm') sege,

HB (kglmm2)

AI 99,7 !

99,7-es aluminium Vegyipar, haj6ipar,7 2,7 -

(szinalumlnium) altalanos fe!hasznalas

~I

..

AI Cu'Mg 42 Keplekeriyen alakfthat6 Nagy igenybevetelu42 115

(rez- es magneziumtartal- elogyartmanyok, sajtolt(n~mesftve)

2,8 (nemesitve)mu) aluminiumotvozet es kovacsolt darabok

I

Onthet5 (szilicium- es 26.,-34 (kokillaontveny

(; AI Si Mg magneziumtartal mu) Nagy igenybevetelu nemesitve) 2,65 85-115

alumfniumotvozet ontvenyek 25-32 (homokontveny 80-110nemesitve)

AI Mg 5 , Keplekenyen alakfthat6 Kozepes igenybevetelualumfnium-, magnezium- rudak, csovek, idom- 23 1.•82 60

otvozet rudak, gepalkatreszek

-o AI Mg3 Kozepes mechanikai 14-19 50-60

Ontheto magriezium- igenybeveteW ontvenyek- (homokontveny 2,68 (hoinokont-tartalmu alumfniumotvozet hez, kozepesen korrozi6- h5kezeles nelkiil) veny hoke-

all6 zeles nelkiil)



25.6 Muanyagok

A muanyagbk mint munkadarabok nyersanyaga r,1uszakilagfontos - mechanikai, termikus es elektr~mos - tulajdonsagokkal tunnek ki. Ezen tulajdonsagok szama es, talalkozasa gyakranujszeru es azok mas anyagban ni'lcsenek vagy csak reszben vannak meg.A femmegmunkal6.ipar a mCianyagok sokretli csoportjab61 mechanikailag igenybe vett alkatreszek szamara elsosorban a hore keme-nyedo sajtolpanyagokat hasznalja (MNOSZ 1430-49 es 1431-49).

IPhenOPL''''_~'\~Tg;~I"r'Ok

presmasszak~

II

retegeltmuanyagok

vulkanfiber

(retegelt muanyag)

Iformaba preseft

muanyagok

Asajtol6anyagok fel-, kozbenso- es keszgyartmanyok, amelyek kotoanyagb61 (ez a mugyanta) es tolto- ilfetve vazanyagb61 allnak.A tolto- illetve vazanyagok: faliszt, cellul6z, textilrost,textilhulfadek, papfrretegek, textilretegek (szerves toltoanyagok); kozet-Iiszt, azbesztszalak (szervetlen toltoanyagok).Formaba sajtolt muanyagok. A finomszemcses toltoanyagokathengerekkel, a durvaszemcseseket dagaszt6gepekkel keverik a mu-gyantakkal, azutan melegftes kozben es nagy nyomassal froccsontik vagy preselil<. ,Retegelt muanyagok. A papfr, textil vagy fafurnir retegelt vazanyagot gyantaszeru masszaval atitatjak, megszaritjak es nagy nyornason,(5000-10000 tonnas presek) kb. 140 CO-on sajtoljak.

25.61A muanyagok megmunkalasa

Mind a forrnabasajtolt, mind a retegelt muanyagokat forgacsolassal meg lehet munkafni. Altalaban kemenyfemlapkas, ujabban kerainia-lapkas, szerszamokat hasznalnak. 'Az olyan rnCianyagok,amelyek asvanyi toltoanyagokkal keszlilnek, a szerszamok eleit erosen koptatjak. Ahhoz, hogy j6felGleti simasagot

erjGnk el, eles szerszam; megfelelo vag6sebesseg es elotolas kef/. A muanyagok a vas es nemvas femekkel ellentetben rossz hovezetok.EzenfelGl hoall6saguk is csekely. Olyan szerszamoknal tehat, amelyek hosszu ideig vannak fogasban (pl. a fur6k), ne hasznaljunk nagyvag6sebesseget, merta tulsagos felmelegedes az anyagot elegeti vagy meglagyftja. A megmunkalast szarazon vegezzGk, mert a huto-folyadekb61 es a forgacs keverekebol keletkezo iszap a szerszamot csiszolja.

25.62 Forgacsolasi technol6giak

Esztergalas. Vag6sebessegekkeles elotolasokkal a 3.106 fejezetben foglalkoztunk.Az eszte~gaforgacsot el. kelf szfvatni, mert a finom por miildenuve ierak6dik.Furas. Kiilonleges fur6k hosszu spiralhornyolassal. Gondoskodni kelf a forgacs j6 elvezeteserol. A fur6 athatolasakor a furat szele~a kilepes oldalan kitoredeznek. Ennek megakadalyozasara tornor alateten furunk.

Toltoanyagok (ill. vazanyag) Felhasznal:isSzakft6sziardsag O"B Fajsuly l' Kemenyseg H

(kg/em') (kg/dm3) (kg/em')

szemcses (kozetliszt)szalas (azbesztpehely)celful6z - (papir) rostcelluloz - (papir) vagdalek textilrosttextilhulladek

kicsiny keszGlekhazak dobozok kicsiny' keszGlekhazak .dobozok tomit6gyuruk, csapagyperselyek tomitogyuruk, csapagypers'elyek fogaskerekek fogaskerekek

180015001300130013001300

Celfuloz- (papir) retegek Textil retegek Furnirlemezek (parhuzarnosan retegelt)

800

500A rostok iranyaszerint125 ill. 2000

1,4

1,4

1,3-1,4

13001300



26 Anyagvizsgalat

26.1 Ax anyagvizsgalat celja

Tervgazdasagunk kozponti feladatai: az anyagtakarekossag es a minosegjavitas.

Ezek elso feltetele az alkatreszek es szerszamok gyartasra alkalmas kialakftasa. Konstruktorok. muszaki ertelmisegiek es a termelesbenreszt vevo dolgoz6k vallvetve kuzdenek a munka- es anyagtakarekossagert, egyes anyagok helyettesfteseert (pI. erosen otvozott anya,-gok he.yett kevesse otvozott anyagok; szfnesfemek helyett mas anyagok) es a gazdasagos technologiaert. Ezen feladatok megoldasarasokbansegft az anyagvizsgalat.Ennek reven: szerzunk biztos tudomast a feldolgozand6 anyag fajtajar61. allapitjuk meg a felhasznalando anyag minosegi ertekeit •.nyei-iink adatokat, amelyek alapjan az alkatreszek meretei pontosan behatarolhatok. jutunk mindenre kiterjedo megmunkalasi ela-

inisok birtokaba.

Az anyagvizsgalat egesz teruletet tudomanyos kutat6munkaval sok iranyban feltartak. A kovetkezokben felsoroljuk a legfontosabbanyagvizsgalati eljarasokat:

Szilardsagi vizsgalatok: szakfto-. n}'Omo-, hajlito-, nyiro-, csavarovizsgalat (statikus vizsgalatok); iit5vizsgalat. ut6hajlit6vizsgalatstb. (dinamikus vizsgalatok).

Kemenysegvizsgalatok: kemenysegmeres Brinell szerint, Vickers szerint, Rockwell szerint (statikus vizsgalatok); ejt5-, uta-, Shore-vizsgalatok. reszel5proba (dinamikus vizsgalatok).

Kemiai analizis. elektromos es szinkepelemzesi vizsgalatok.

A vizsgalati m6dszerek ilyen sokasaga lehetove teszi, hogy az anyagok felhasznalhat6sagat eiare eldontsuk, a munkadarabok anyaganak josagata feldelgozas felyaman ellenarizhessuk, a hibakat es az anyagroncsolasok okat felderitsuk.

jegyezziik meg jof:' ha munkank folyaman sikertelensegbe litkozlink, a hiba okat az osszes koril/menyek egyiittes merlegelesevel keres-siik!

26.26 Anyagvizsgalati kiserletek leirasa

. J. Szakit6 kiserlet (773. abra). Szakit6gepbe fogott pr6bapalcat huz6igenybev6telnek vetiink ala es a terhelest addig fokozzuk,mig a pr6bapalea el nem.szakad. Ha a pr6banal mert legnagyobb szakit6erot I mm2 keresztmetszet teriiletre vonatkeztatjuk.megkapjuk ·az anyag szakitoszilardsagat.A szakit6szilardsag jelzese O'B (szigma).

ii Probapalca

ii .Keresztmefszet

ii

Pefda: Ha egy pr6bapalea keresztmetszete F =314 mm2, P =

=.12560 kg (az a terheles, amely a paleat elszakitotta), mekkoraa szakit6szilardsag?

P 12560 [kg]O'B=- =----- =40 kg/mm2•

F 314 [mm2]

NyUfcfs. Huzaskor a pr6bapalea hos$za megnovekszik. Szivosanyagnal a nyulas nagyobb. mint rideg anyagnal. Ha azt mondjuk.hogy valarnely anyag nyulasa 200/0, az azt jelenti, hogy a pr6ba-

palea hossza 200/0-kal nyult meg, mielott elszakadt volna.

2. Kemenysegmeres Brinell szerint (774. abra). Az anyagsfkra munkalt felil/etebe meghatarozott eravel edzett acelgolyotnyomunk. Lagyabb anyagnal a benyom6das nagyebb, mint keme-nyebb anyagnal. A P nyomoerc5, a D goly6atmera es a d benyo-m6dasi atmera egymashoz valo viszonyab61 ailapitjuk meg aBrinell kemenyseget (HB)'A fenti vizsgalatokat MNOSZ 105 szabvany szerint vegezziik.

3. A forgacsolasi kiserlet (775. abra) ad felvilagositast az any;.g:forgacsolhatosagar6/. Tortenhet esztergallissal. fUrissaJ stILEnnek eredmenyei utmutatassal szolgalRak. a gazd 'gtlS"'_ csolasi techn%giara (v<ig6sebesseg.szerszam anyap&t-4+ - .hUtes stb.).



21.01 A szamok fefosztasa

Eges% sz;amok: 5; 8; 25; 345 stb.

Tort szainok:

Tizedes szamok (tizedes tortek): .0,5; 2,25 stb,

-479Kozonseges tortek: ~; -; - stb',

5 12 10

Nevezetlen szamok: 5: 8: 25; 345 stb.

Nevezett szamok (mennyisegek):'5 m; 8 Ft; 25 m2; 345 [ stb.

21.02 Az:.alapmuveletekbenelofordul6 elnevezesek

osszeadas:

27 + 18

o~szeadand6 plusz osszeadarid6(osszeadas je[e)

Kivonas:

79

kisebbftendo

34

mfnusz kivonand6(kivomis jele)

Szorzas:

1 3 -

szorzand6(x)szor

(szorzas jele)(Tenyezoszor' tenyezo egyenlo szorzat)

Osztas:

72osztand6 osztva

(osztas jele)

4 -

oszt6

45osszeg,

45 '

kUlonbseg

208szorzat.

18

'hanyados

Az egyeseket az egyesek ala, tfzeseket a tfzesek' ala, tizedesvesszot a .tizedes yesszo ala (stb.) frjuk.

Petd6k:

5 + 8 + 25 + 345 =

5

+ 8+ 25+345

383

0,5 + 2,25 + 13;3 +4;754 =

0,5+ 2,25.+13,3

+ 4,754

20,804

Az egyeseket az egyesek ala, a tlzeseket a dzesek ala, a tizedesvesszot a tizedes vesszo'ala(stb.) frjuk.

PeJd6k:

345 - 5 - 8 -25 =

345- 5

- 8- 25

307

13,3- 4,754- 2,25- 0,5=

13,3

- 4,754

-'- 2,25-0,5

5,796

FeJadatok:

1.'83 + 265 + 127 + 1135+ 7; 375 + 1728 + 91+ 35 + 137;

1 ', 365.:- 243: 185 - 98; 2635 -1896;3;.1-,37 + 0,065 + 3 + 0,5; 12,5 +0,4 + 1,3 + 25:

6;·34'- 0,587.

27.05 Szorzas

'Eg~sz szamot 10-zel, 100-za[, ,1000-rei stb. ugy szorzunk, hogyannyi nullat .frunk utana, ,ahany nulla van a szori6ban.

PeJd6k: 24·100 = 2400; 59·10000 = 590000.

Tizedes szamot. 10-zel, 100-zal, 1000-rei stb. ugy szorzunk,hogy a tizedes vesszot annyival visszuk- jobbra, ahany nulla vana szorz6ban.

Tizedes szamok szorzasakor a szorzatb61 annyi tizedest .vagunk Ie,mint' amennyi a szorzand6ban es szorz6ban (a tenyezokben)egyuttesen a tizedes vesszo utan allt.

PeJd6k: 0,6.0,2= 0,12; 0,05.0,3= 0,015.

Szo!,zaskor ketfelekeppen jarhatunk el:

L A szorzast az egyesekkel kezdjuk.A reszszorzatokat balra toljuk kit

Pefd6k:(vigyazzunk 'a ° es

2486.3:42

49729944

7458

8502[2

szamjegyekre!)

2486·3041

994474580

7559926

2. A szorzast a legnagyobb helyi ertek(J szammal kezdjuk.

'A reszszorzatokat jobbra toljuk ki!

Peldcik: (vigyazzunk a ° es

248.6· 3,42----7458

99444972

850,212

szamjegyekre !)

248,6·30,41

74589944

2486

7559,926

FeJadatok:

4. 630·100; 142·265; 365.85;.267· 132; 1265.825;

5.0,13·0,18; 1;35·5; 6,35.0,25; 83,2·14,3;

. Szamolaskor is'a gazdasagossagra kell torekedni!Ezert ne! szamoljunk olyan pontosan, amennyire lel)~tseges,hanem olyan por,tosan" amennyire ke ll lAz esztergalyos szamara pI. elegondo a n ertekekent 3,14-et

megjegyezn i.Pontosszamitasoknal persze gondolni kel! ra, hogy n tulajdon-keppen vegtelen, nem szakaszos tizedestort. Az elso h.attizedessel \n= 3,141592.

A le-es felkerekites szabalyal:

1-4 szamjegyek eseteben az utolso megmarad6 szamjegyeketnem valtoztatjuk.

Petdciul: 850,212 ket tizedesre kerekitve R,; 850,2 I.

5-9 szamjegyek eseteben az utols6 megmarado szamjegyetI-gyel megnov~ljuk.

Peld6ul: 7559,926 ket tizedesre kerekftve N7559,93.

66:2 = ... vagy 2=;' ...

Pelda: (vigyazzunk, hogy a hanyacfosba a nullakat befrjuk!)

48024:8 = 6003

024

Egesz szamokat 10-zef, 100-za[, stb. ugy 9sztunk, hogy az osz-tand6b61 annyi szamjegyet vagunk Ie tizedes vesszovel, ahanynulla val) az oszt6ban.



Tizedes szamokat 10-zel, 100-2:al,stb. ugy osztunk, hogy a2'osztand6 tizedes vesszojet annyi szamjeggyel vissziik balra, ahanynulla van az oszt6ban.

Petdok: 0;5:10 = 0,05; 2,25:1000 = 0,00225.

Ha az oszt6 tizedes szam, az osztand6t es az oszt6t is ugyanazzala 10, 100, 1000 stb, ert6kkel megszorozzuk (bovftjiik), hogy azoszt6 egesz szamma,legyen.

Pe/dok: (az oszt6nak egesz szamnak kell Jennie!). 25:0,5 (boviNe IO-zel)

250:5 = 50.

4,208 :0,04(bovftve 100-zal)420,8:4 = 105,2.

Fe/adatok:6. 17000:1000; 2496:52; 5080:36;7. 125:0,25; 17,05:3,1; 128:3,14; 1,35:18,5;(Aket utols6 peldaban kerekitsiink 3 tizedesre.)

27.08 Tenyezokre bontas

(Ez fontos a cserekerekszamftaskor!)Valamely szamot tenyezokre bontani annyit. jelent, mint olyanszamokat (tenyezoket) keresni, amelyek szorzata aZ adott szamotadja.

Pe/dou/: 40; 40 = 4·10 = 2·2·10 = 2·2·2·5.

Torzsszamok (torzstenyezok) azok a szamok, amelyeket tovabb

mar nem lehet tenyezokre bontani. Ezek mar csak onmagukkalvagy I-gyel oszthat6k. A 2 szam kivetelevel az osszes torzsszamok paratlan szamok (I; 2; 3; 5; 7; II; 13; 17; 19; 23stb.).

27.09 Kozonseges tortek: bovitesuk,egyszerusitesuk, egynevuve alakitasuk

2Val6di tortek: -;

3

13 15Altortek: -; -

6 8

2Vegyes szamok: 2 - ;'. . . 3

2 (szamliil6)

3 (nevezo)

54- stb.

6

A bovftes es egyszerusites, valamint az egynevuve alakftas (kozosnevezore hozas) megvaltoztatja ugyan a szamokat, de a torterteket sohasem yaltoztatja meg.Bovites. Valamely tortet bovitiink, ha szamlal6jat es nevezojetugyanazzal a szammal megszorozzuk.

2 60P e/d ou /: - (30-cal bovitve) = -

3 90

Feiadatok:8. B?Svitsiik az alabbi torteket IS-tel, 20~szal, 2,5-del:

2 5 2 3

3' 6; 1 6; ~Egyszerusites (rovidites). Valamely tortet roviditiink (egy-szerusitunk), ha szamlal6jates nevezojet ugyanazzal a szammal

elosztjuk. '.

10 5P e/do u/: - (2-vel) = -.

12 6

Fe/adatok:9. Egyszerusitsiik az alabbi torteket 3-mal:

9 15 72 63 .

12 21; 120; 165

Egynevuve alakitas (kozos nevezore hozas.) Tortek akkor

egynevuek, ha nevezojiik azonos.3 5

Peldciul: es - torteket kozos nevezore kell hozni.4 6

3 9 5 104 " =12 ; 6 = 12 (12 = a kozos nevezo).

Feladatok: Alabbi torteket hozzuk kozos nevezore:

5232353-es- '-es - '-es-es-8 3'57'4 9 8

27.10 Muvefetek kozonseges tortekkel:osszeadas, kivonas, szorzas, osztas

OS5zeadas es kivonas. A nevezoknek egyformaknak azonosak-nak kellienniiik: csakaszamlal6kat osszegezziik vagy vonjuk kiegymasb61.

352PeJdcik: 5 - + 2 - + 6 -~ =? kozos nevezo: 12

463

95-

1 21 0

+21 2

8+6-

/2

27 3 I13- = 13 + 2- = 15-

12 12 4

5 2 .23 --12--=? kozos nevezo: 24.

8 3

1523-

24

16-/2--

24

39egeszet felvaltva' 24-edekre 22 -

24

1 6-12-·

24~--

2310-24

Fe/adatok:

155 252II. 3-+2-·L3-· 12--1-.8-+7-'

3 6'8' 3' 7 3'

3 2 5 7 2 412. 4 3; 127-38: 143-85;

Szorzas. F6szabaly, hogy a szamlal6t a szamlal6val, a nevezota nevezovel szorozzuk meg.

a) Tort szorzasa torttel.

2 5 10 5Pelda: - -' - . - = - = - .

3 6 18 9

Fe/adatok:

I 3 2 4 7

13. 3' 4; 3' 5" 4"' 8 ;

b) Tort szorzasa egesz szammal

Minden egesz szam tortkent is felfrhat6: .

55 egesz =-.

I

Ezutan mar a foszaballyal szamolhatunk.

Fe/adatok:

414. -·5

9

3-·601 0

5- ·18;6

3 3

T 6 ' 8'

c) Tort szorzasa vegyes szammal

A vegyes szamokat e10bb at kell alakitani altortekke:

3 1 53-=-.

4 4

mar a foszaballyal szamolhatunk.

3 3 3 15 45 13-·3-=-·-= -= 1-.a 4 8 4 32 32

Fe/adatok:

1 1

2'3'2;2 2

3~· -:7 5

2 46-·-'39'

7 I--·2- .10 4'

Osztas. Foszabaly, hogy az oszt6 fordftott (reciprok) ertekevelszorzunk. .,

a) Tort osztasa torttel

2 5 7 6 2·6 12

Pe/dou/: '7: 6 = 2 . 5 = 7:5 = 3 5

Feladatok:

3 2

4'3'4 18

5 1 5



b) Tort osztasa egesz szammal

2 2 3 2 I 2Pelddul: - : 3 =- :- = - .- = -

5 5 . I 5 3 15

2 3 2 3 5 15 I3:- = ~ :- = -. - = - = 7- .

5 I 5 122 2

Feladatok:

817. - :2;

1 5

28:-;

5

6; 3 ;

7

8-:4;

1 5

I5'- .

. 4 '

610 : - ;

7

d) Vegyes szam osztasa torttel

A vegyes szamot el6bb at kell alakftani altortte.

I 1 61. I 61 4 244Pelddul: 15- :- = - :- = - .- = - =61

4444414

Feladatok:

1 218.10-:-;

4 5

I I6-:-;

2 2

9 224-:8-;

10 5

I 212-:1-;

3 3

Egy tort er1:eke nem valtozik, ha a szamlalcSt vagy a nevez6tvagy mindkett6t tenyez6kre bontjuk.

PeIddk:

8 2 4

35=5'"7;12 2 2 3

30=3"'2'5'

9 8 15 2119. Bontsuk 2tenyez6rea kovetkez6 torteket: -; -- =;-; --;

14 15 16 36

8 18 24 1620. Bontsuk 3 tenyez6re a kovetkezo torteket : -; -; -; -;

24 36 60 84

27.12 SzazalekszamiUs

Itt az alabbi fogalmakat kell megkiilonboztetni:osszeg szazalek· (percent) szazalekertek

L L LPelddul: 60 5%-a 3

I. A szazalekerteketkeressiik:

1Fontos: 1% = az osszeg - resze.100

2 % = az osszeg 2/100 resze stb.

osszeg x szazalek Szazalekertek =--------

100

Pelda:

Megoldiis:·

Mennyi 120 Ft 2%-a?

100% /\ 120 Ft

2·1202% /\ 100 _/\-2,40 Ft.

2. A szazalekot (percentet) keressiik:

szazalekerteJ{ X 100szazalek = ---------

Osszeg

Pelda: 75 esztergiilt csapbol 3 db selejtes. Hany szazalek ez?

Me go ldd s: 75 db /\ 100%

3·1003 dbA--A4%.

- 75 -

szazalekertek X 100

szazalek

Pelda: Egy 6 szazalekos berlevonas 12 Ft-ot tesz ki.Mennyi a ber (az osszeg)!

121%=-

6

12·100100%·= -- = 200 Ft.

6 --Feladatok:

21. I. Mennyi 65 Ft I%-a?; 230 Ft 2%-a?; 125,60 Ft 6%-a?;

356 Ft 7Y2%-a?; 85 Ft 135%-a?

II. A 776. abran lathato orso megmunkalasakor egy esztergalyos-nak gyorsforgacsolassal 40 masodperc tiszta gepi f6id6re vansziiksege. Ezzel teljesftmenyet regi idejehez kepest 36%-kal

javftotta meg.

a) Mennyi gepido kellett az ujftomodszer bevezetese el6tt?

b) Hany masodpercet takarftott meg?

22. I. Egy dolgozo fizetese 920 Ft; levonasa volt 187,25 Ft. Ezfizetesenek hany %-a?II. Egy tengely nyers sulya 73,2 kg. Esztergalas utan 60 kg. Hanyszazalekot forgacsoltunk Ie a tengelyb61? (A szazalek vonatkoz-zek a kesz sulyra.)

23. Egy bizonyos szamu alkatreszb61 5% a selejt. A selejtes alkat-reszek szama: 55 db. Mekkora volt a legyartott darabszam?

A 777. abra haromszogenel.a 2:3 (ejtsd: kett6 a haromhoz)viszony megfelel a 6:9 viszonynak. A ket viszonyt egyenl6seg- jellel osszekotve ardnypdrt kapunk.

2:3=6:9

Fontos! (2 es 9 az aranypar kiiltagjai; 3 es 6 a beltagjai.) Valamelyaranyparban a kiiltagok szorzata egyenl6 a beltagok szorzataval:

----2:3=6:9;

'--'

~ 9 ,

3·6 =2·918= 18

Kiszamftand6 a 778. abran vazolt harom-szog x merete.

Me go ldd s: 45: 125 = x : 75

125. x =45·75

45·75x =-- ;x =27 mm .

12 5

Feladatok: meghatarozando az x.

24. 9:3 = x:4,5; x:4 = 5/ 6:5; 0,5:x = 3:0,6;

25. Egy 350 mm hosszusagu tengely esztergalasahoz 20 perc kell.Mennyi ido kell, ha a tengelyhossza 665 mm?



27.14 Mertekegysegek: hossz, terulet, terfogat '(mertekegysegei

@ " d m = 100 em = 1000 mm

~

.1 d m = 10 em = 100 mm

J em = 10 mm

0,001 m = 0,01 dm = 0,1 em = mm

Az egymasutan kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszamatehat: 10. A femiparban hosszrnertekkent ezeken kiviiJ meg IIhuveryknek (angol eoll) van jelentosege (menetek t esoatmerok,hinekerekek stb.).

At :. angol eoJ[ rovidjele: JI; I" = 25,4 mm;

I"Cserekerekek: 127-es kerek Jl.- ,10,

~2

26. Alakitsuk at az: alabbi huvelykmereteket mm-re, em-re,dm-re, more!

Huvel~kl ~ I I~ I/6/221 ~ I ~ 13~1 t ' , / 2 0 / 3 5mm I -'--'--'--,'--em

~.~ ------ -'--------- --dm

-------- ' - . - , -,------ . , -·m

I I m3 = 100dm2 =

r - = Id m

2

=

I~ooool m2 = 0,0001 dm2 =

10000 em2 = 1000000 mm2

100 em3 = 10000 mm2

I em2 = 100 mm3

0,01 em2 = I mm2 IAz egymasutan 'kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszama tehat:100.

mm2 125· 2360

~ ~

--em2 8,5' 625 '

dm2 -- 4,5 85.

m2 0,5 3,2

A terfogat (kobtartalom) mertekegysegei

I m " ~ "00 d m " ~ '000000 , m " ~ J 000000000 m m jI dm3 = I 000 em3= I 000000 mm

I -em3 =. I 000 mm

0,000000001 m3,=0,000 001 dm3 =0,001 em3=J mm

A t: . egymasutan kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszama tehat:

1000. .

m3 0,8 1,21 J----1 Idm3 1500 35

-em3 = - = - j 985 1360 I .

mm3 -n. 565 !13600

27.15 Keriilet ...esterUletszamitas

Keruletet hosszmertekkef, teriiletet teriilet-

mertekkel kell merni. IiK= keriilet, 1(m... ~.T= teriilet. .

-rem

7n. ,\bra. KerU •Iat , , $ terUlet

qI. Q .1

781. abra. TeglaTap

K=4·a

T= a·a= 03

K= 2(a + b)T =a~b

ParaJleIogramma K =2(a + b)T= a·m

~J---nY ::= -a = :: f- I

a·mT=-~

2

T=ci+b

2

Kiszamitand6;

0) a kerUlet ern-ben,b) a teriHet dm3-ben.

Adott:, G= 6Q mm_

Megoldas:

a) K= 4·aK= 4·6 em

K=24 em.

b) T= 02

T =60 mm·60m m =3600m m 2

~~

Kiszamftand6:a) K em-ben,b) T em2-ben.

Adottak:

a= 120 mm;b=70mm

Megoldas:

a) K =.2(a· + b) ==:2(12 em ++7 em)

K= 38'em.

b) T= a·b= 12 em..] em

T =84 em2•

Kiszamitand6:T em2-ben.

Adottak:

a=85mm;m=35m

Megoldas:

T= a·m= 8,5em..3,5 ~m

T = = 29,75 em2•

Kiszamftand6 :T m2·ben.

Adottak:

a=850 mm;

m= 650 mm.

MegoJdas:

a·mT=,--=

2

0,85 m· 0,65 m

2

T =0~27625 m2

2

Kiszamitand6 :T mm2-ben.

Adottak:

a =160 mm ,

b =120 m m ,m= 60 mm.

Megold;is:

a+bT=---·m=

2

= 160mm+ 120'~. 60

2T= 8400 mms



·.~

K=n·d

n·d2.

T=-'4

a) K em-ben,

b) T em2-ben.

Adott: d = 160 m m.

Megoldas:

a) K =:n;·d =3,14.·16 em

K = 50,24 em.

n·d 2 3,14·16 'em ·16.em

bT=-=----·-4 4

T = 200,96 em2

(MagyarazZ·u.k megezen ertek es tablazatokban talalhato ert~k

kozti kiilonbseg okat!)

Ellipszis'

m'

R'

..i. . .. _ .. _ ._ .~ . _ ._ '- .

Kiszamftand6 :

T em2-ben.

Adottak:

D = 120 mm;

d= 80 m m .Megoldas:

:n;·D·d T= '-- = =

4

3,14·12em ·8em

T·mY =----.

3

Kiszamftand6 :

, Y em3-ben.

Adottak:

T = = 12,25 em2,

m= 60 mm.

Megoldas:

T·m 12,25em2.6emY=-="---'-

3 3

V = 24,5 em3•.

~

i ~_-f-_

/j,';'._--

1Y=-·T·/ri

3

:n;·d 2·mY=---

4·3

.Kiszamftand6:

Vem3-ben.

Adottak:

d=45mmim=,85mMegoldas:

n.d 2.mV=--

4.3

n.d2

(A -- korteriilet Ii.,4

teket tiiblazatb61 vehetjiik!)

15,90 em2.8,5 emY= ------

3

4

T = 75, 36 em2 Csonkakup

esztergalyosszakmaiismeretek

Documents