esettanulmÁny...munkahelyi sport eeszi intézményében 3 tÁmop 6.1.2-11/2-2012-0002...

ESETTANULMÁNY

„A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása”

TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

„A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás

szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése”

célú pályázati konstrukció keretében végzett

módszertani kutatás eredményeiről

Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése

6. téma keretében

Szerző

Dr. Bognár József

Cím

Munkahelyi sport EESZI intézményében

Konzorciumvezető

Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST)

Konzorciumi partner

Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

2014. május


2

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése

település község

<5000 fő

kisváros

5000-20e fő

középváros

20e-100e fő

nagyváros

100e-1000e fő

főváros/

országos

célcsoport lakosság fiatalok-idősek hátrányos h. fogy. élők nők

lebonyolító önkormányzat civil szervezet oktatási int. sportegyesület vállalat

tevékenység szabadidősport egészségmegőrző sportjátékok képzés egyéb

időtartam 1 nap 2-3 nap heti havi folyamatos

rendszeresség évente félévente szezonális havi eseti

ADATLAP:

Projekt hivatalos neve: Egészségesebben a munkahelyen

Projektgazda: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr (EESZI)

Projekt témája: Munkahelyi egészségfejlesztés a sport, a táplálkozás és a mentális egészség

témakörein keresztül

Projekt időtartama, rendszeressége: egy év

Projekt célcsoportja: EESZI munkavállalók

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) a Területi Gondozó Szolgálatot,

Időskorúak Otthonait, a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonát foglalja

magában. Így működésében ellátja Győr városának és környékbeli települések

idősgondozásával összefüggő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatait, emellett

működteti a sérült felnőttek nappali és átmeneti ellátását biztosító intézményt is. A szociális

ellátások mellett biztosítja a város felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi alapellátását, a

háziorvosi és fogorvosi ügyeletet, a fogszabályozást, a fogászati prevenciót, valamint

működteti a védőnői és az iskolaorvosi szolgálatot.

Az EESZI célja, hogy megfelelő erőforrásokat csoportosítson olyan területekre, melyek

sikeresen megvalósíthatóak a munkahelyi egészségfejlesztés keretein belül. A vezetés évek

óta odafigyel a munkavállalók igényeire és szükségleteire. Ebben megmutatkozik, hogy a

munkavállalók minél teljesebb támogatást kapjanak a munkaszervezés, a munkakörnyezet, az

egészséges tevékenységek és a személyi fejlődés területein.


3


Az EESZI egy modern, dinamikusan fejlődő intézmény. A vezetők szerint sikerének záloga

dolgozói elkötelezett munkavállalásában és az intézmény vezetőinek rugalmas, innovatív

megoldásokat támogató gondolkodásába rejlik. Az EESZI vezetése tisztában van azzal, hogy

csak egészséges, szakmailag jól felkészült munkavállalókkal tudja szolgáltatásának minőségét

megőrizni és fejleszteni. Az Egészségesebben a munkahelyen projektet az EESZI felső

vezetése tervezte, meghallgatva a dolgozói véleményeket és igényeket. A projekt fókuszában

a munkavállalók életminőségének javítása áll, amelyet az egészségtudatos magatartás

kialakításával és az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének

támogatásával szeretne elérni a munkáltató. A pályázati konstrukció keretében megvalósuló

projekt kidolgozásánál döntő szempont volt, hogy olyan tevékenységeket válasszanak,

amelyeket a célcsoport könnyen be tud fogadni és el tud sajátítani. Fő célként jelent meg,

hogy az egészségtudatos magatartás iránti igény fakadjon minél előbb a munkavállalók belső

motivációjából.

A szakirodalom és az eddigi tapasztalatok szerint a lelki egészség megőrzése, a tudatos

táplálkozás és a rendszeres testmozgás három olyan kiemelt terület, amelyekre szervezett,

tudatos intervenció rövid időn belül pozitív eredményt hozhat.

Az alább olvasható három választott tevékenyég a projektvezetés véleménye szerint alkalmas

arra, hogy kitűzött céljaikat elérjék és számottevő pozitív változást érjenek el a munkavállalók

életében:

1. A lelki egészség programjai: előadások és csoportfoglalkozások

2. A sport, fizikai aktivitás programjai: klubfoglalkozások, rendszeres

klubtevékenységek, túrák, egészségügyi és fittségi állapotfelmérések

3. Az egészséges táplálkozás programjai: előadások és klubfoglalkozások

A családi egészségnap egybe foglalta mindhárom területet, lehetett sportolni, volt életmód és

táplálkozási tanácsadás, testösszetétel mérés és masszázs is.

A vezetés hisz abban, hogy dolgozók az egészséges életmód képviselőivé váljanak. Emellett

központi szerepet szánnak az intézmény felső vezetésének, akik egyrészt személyes

példájukon keresztül nagykövetévé válnak a projekttevékenységnek, másrészt vezetői

pozíciójukban hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy azok milyen hatással lesznek a

projektben kitűzött célokra.

A projekt a TÁMOP- 6.1.2-11/1-2012-1262 „Egészségre nevelő és szemléletformáló

programok – lokális színterek” pénzügyi támogatásával jött létre. Ebben a pályázatban

vállalták a különböző egészségügyi, sportos, mentálhigiénés és táplálkozásra irányuló


4


programok lebonyolítását egy teljes évre. Ebben főleg a terembérlés, oktatók és szervezők

bére, eszközcsomagok és alapanyagok kerültek bele. Emellett az infrastruktúra használata

sokszor térítésmentesen történt, így a helyiségek, oktatótermek, laptop és projektor használat

önerőként jelent meg a programban.

A program során a következő kommunikációs csatornákat használta a projektvezetés: EESZI

honlap, vezetői tájékoztatás, szórólapok és helyi média megjelenés. A rendszer kialakítása

úgy történt, hogy egy állandó személy tájékoztatta a munkavállalókat és ő intézte a

jelentkezéseket, valamint informált mindenkit a programokról és lehetőségekről.

A pályázat megírásakor a projekt vezetői abban bíztak, hogy a közösségi élmény, az együtt

végzett tevékenység motiválni fogja őket, mely részben sikerült is, de valamennyi passzivitás

a térítésmentesen igénybe vehető programok ellenére is jelen van.

Az EESZI, mint munkahely akkor felel meg a mai kor követelményeinek, ha kedvező a

munkahelyi légkör, megfelelők a munkakörülmények, jó munkatársi kapcsolatok jellemzik,

kielégítőek a különböző juttatások, a jövedelem a család gyarapodását is lehetővé teszi,

valamint ha a munkafeladat a szükségesség és értékesség érzetéhez hozzájárul.

Rövid és hosszú távú céljaikon keresztül dolgozóink egészséges, magas életminőséggel és jó

közérzettel egyre hatékonyabbá válnak. Kommunikáció és munkahelyi kapcsolatok javulnak,

így mind a munkavállaló mind a munkáltató pozitív tapasztalatokkal gazdagodik és fejlődik.


5


TARTALOMJEGYZÉK

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 6

SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS .................................................................... 8

A városi sportpolitika stratégiai céljai ................................................................................................. 9

A Városi Egészségfejlesztési terv prioritásai ...................................................................................... 11

AZ EESZI szervezeti filozófiája ............................................................................................................ 11

PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA ............................................................................................................ 13

PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA ................................................................................................. 15

PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA .................................................................................. 21

A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI ...................................................................................... 23

EREDMÉNYEK ........................................................................................................................................ 24

A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ................................................................................................... 26

SZAKIRODALOM .................................................................................................................................... 30

FÜGGELÉK .............................................................................................................................................. 31


6


A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

Az szervezet 1980-ban alakult meg Egyesített Szociális Intézmény néven, az évek során

azonban folyamatosan fejlődött, bővült, illetve átalakult. Tevékenyégi köre a kezdetektől

elsősorban az idősellátás, a bölcsődék, a családsegítő központok működtetése és a

hajléktalanok ellátásában mutatkozott meg.

Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény napjainkban a Területi Gondozó

Szolgálatot, Időskorúak Otthonait, a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonát

foglalja magában. Így működésében ellátja Győr városának és környékbeli települések

idősgondozásával összefüggő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatait, emellett

működteti a sérült felnőttek nappali és átmeneti ellátását biztosító intézményt is.

Az EESZI 2005. elejétől a szociális ellátások mellett biztosítja a város felnőtt és gyermek

háziorvosi, fogorvosi alapellátását, a háziorvosi és fogorvosi ügyeletet, a fogászati prevenciót,

valamint működteti a védőnői és az iskolaorvosi szolgálatot.

Jelenlegi struktúrájában és formájában 2013. május elsejétől működik, Alapító Okirata (2013.

április 18.) alapján 48 telephellyel és a korábbiakhoz képest jelentősen bővített tevékenységi

körrel.

A korábbiakban jelentős figyelmet kapott az bentlakó idősek egészségügyi, életminőséggel és

fizikai aktivitással kapcsolatos állapotának fejlesztése. A „Generációk egymás közt,

egymásért” program 2005-óta működik, a fiatalok és idősek kapcsolatrendszerének fejlesztése

és hagyományápolás céllal. Bő négy éve kezdődött egy mozgásos tevékenységre épített

program-sorozat („Mozduljunk együtt kortalanul”), mely a szociális otthonban élő idősekkel

kezdődött és később az idősek klubrendszerére is kiterjedt. Ezen kívül különböző szociális

(társasági) és egészségközpontú programokat szerveztek, melyek mind sikeresek és

népszerűek voltak a munkavállalóik körében. A cél ezekben a programokban az idősek

fizikai, lelki, szociális és mentális állapotának fejlesztése, melyben számottevő sikereket értek

el. Ebben a folyamatban a belső erőforrásokon és szakembereken kívül külső szakértők

segítettek az egyes területeken.

Ezeken a sikereken felbuzdulva, az EESZI vezetése most a munkavállalókat célozta meg, akik

sok külső és belső helyszínen dolgoznak, jelentős részük nem csak egy, hanem több

műszakban. A helyben történő tevékenység mellett (igazgatás, vezetés, gondozás-ápolás,


7


irodai munka, stb.) jelentős a külső helyszínekre (idősgondozás, védőnői szolgáltatás,

karbantartás, stb.) irányuló munkafeladat is.

Az EESZI jelenleg 447,5 beöltött munkahellyel rendelkezik, 4 fővel kevesebbel, mint az

engedélyezett létszám. A nem betöltött helyek jelentősen nehezítik az egyes szolgáltató

helyeken az aktuális feladatok igényes és magas-szintű megoldását. A munkahelyi fluktuáció

nem jellemző, többnyire nyugdíjba mennek a dolgozók az EESZI-ből. A munkavállalók nagy

része nő, középfokú végzettséggel rendelkezik, az átlagéletkoruk közelít az 50-hez.


8


SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata középtávú sportkoncepció formájában 2002-ben és

2007-ben is megfogalmazta meg sporttal kapcsolatos céljait, feladatait. Elsősorban a Sport

XXI. Nemzeti Sportstratégia mutatott irányt a sportos jövőre és a sportos célrendszerre

vonatkoztatva. Emellett az Európai Sport Charta, mely a sporttal kapcsolatos európai

értékrendet közvetíti, is utat mutatott a városi sportstratégia munkálataihoz. Az Európai Sport

Charta szerint az egyes államok legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét,

egészségi állapotát javítsa, mivel minőségi munkára csak a megfelelően edzett, tetterős

társadalom, annak csoportjai és egyénei képesek. A városvezetés szerint mindez

leghatékonyabban az aktív sportolás elvi, erkölcsi, egészségügyi, infrastrukturális és pénzügyi

támogatása révén érhető el.

Győr Megyei Jogú Sportkoncepciója (2008-2014) egyértelmű iránymutatást nyújt a sporttal

kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez mind az önkormányzat, mind a városi sportszféra

szereplőinek.

A sporttal kapcsolatos önkormányzati feladatok megvalósításának módjára a következő

kiemelt területekre igyekszik megoldásokat találni:

az egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtése

a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a

szabadidősport és a fogyatékos személyek sportja finanszírozása

a sportpiac kialakulásának és működésének ösztönzése

Győr város vezetése hisz abban, hogy:

1. a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében és az

egészségtudatos magatartás kialakításában

2. a sport emellett fontos életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés egyik

legfontosabb eszközeként lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására

3. a sportolás kiemelt szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében, kulturált

szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával

4. a sportolás pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati

eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok és egyének felzárkóztatásának.

5. a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához


9


A kiemelkedő győri sporteredmények, illetve a sikeresen lebonyolított nagyszabású hazai és

nemzetközi versenyek nagyban hozzájárulnak az önbecsülés erősítéséhez. A sport üzleti

funkciója több területen is megjelenik, érdemes a sport révén eltöltött győri vendégéjszakák

növekvő számára, vagy az egyre szaporodó sportvállalkozásokra gondolni. Mindez pozitív

hatással van a város polgárai közötti kohézióra és ezen keresztül az életminőségére is.

Amíg a versenysportban Győr a legsikeresebb hazai városok közé tartozik, addig a lakosság

jelentős része sajnálatosan mozgásszegény életmódot folytat. Részben ennek is köszönhetően

a város lakosságának az egészségi állapota nem megfelelő. A helyzet megváltoztatása

érdekében Győr a sportkoncepcióban megfogalmazott jövőképét úgy alakította ki, hogy a

város sportvárosi státuszának megőrzése mellett a polgárok jóval szélesebb rétegeit rövid

időn belül sportoló várossá is váljon, melynek legfontosabb elemei a következők:

javítsák a város polgárainak életminőségét, és ezen keresztül javulást érjenek el a

népegészség terén

életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ

kihívásaira segítsék felkészíteni az ifjúságot

hozzájáruljanak a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez

növeljék a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását

csökkentsék az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájáruljanak a hátrányos helyzetű

társadalmi csoportok és egyének integrációjához

A szabadidősportról a Sportkoncepció úgy vélekedik, hogy a munkaadók egyelőre még csak

részben ismerték fel, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése kiemelten fontos és

közös érdek is egyben. A harmonikus és aktív életvitelt megalapozó szokások elsősorban a

lakosság cselekvő részvételével alakíthatóak ki. A városvezetés erre az önkéntes és

öntevékeny részvételre alapozta eddigi munkáját. Ennek (is) következtében, az utóbbi évek

tapasztalatai alapján számottevően megnőtt a szervezett sporttevékenységben résztvevők

aránya.

A városi sportpolitika stratégiai céljai

Az életminőség javítása


10


o Olyan attitűdre és magatartásformáló tevékenységekre van szükség, amelyek túl az

ismeretterjesztésen, az érintettek aktív bevonásával az optimális életminőség és

egészség kialakítását szolgálják

o A városi sportigazgatóságnak is kiemelt feladata a szemléletformálás s az aktív

korosztályok mellett az idősebbek körében is szükséges az életmód-változás

elindítása

A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése

o A sport rendkívül sokoldalú kapcsolódási, fejlesztési lehetőségei még nem

tudatosodtak

o A sportolás egészségfenntartó, egészségfejlesztő szerepét általában elismerik, de

konkrét az egészséget primer prevenciós szempontból döntően meghatározó

elemként, még nem került elismerésre

Egészséges város

o Cél a városban élők egészségi állapotának javítása a sport segítségével, minél

szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megőrzése érdekében növeljék

sportaktivitásukat

o Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása

rehabilitációs célból

A sport és a tudástársadalom összekapcsolása

o A város sportjának egyik legnagyobb értéke az a humán tőke, amit az itt élő

szakemberek, sportvezetők jelentenek

o Az információs társadalom fejlődésével megteremtődik a lehetőség egy

sportszakembereket teljes mértékben átfogó sporthálózat kialakítására

Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése

o A harmonikus városi polgárság nem képzelhető el az egyén képességeinek és

készségeinek fejlődése, fejlesztése mellett a meggyengült közösségi kapcsolatok

erősítése nélkül

o A sport a legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erősítésére, kialakult

gyakorlata, technikája, metodikája van

o A sporthoz szervesen hozzátartozik az egyén és a közösség egészsége mellett a

természetvédelem és környezetvédelem kötelezettsége is

o A fenntarthatóság gondolatköre teljesen rokon, szinergiában van a sport

alapgondolataival


11


A sport, mint innovatív tényező – a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése

o Hozzájárulás az adott munkáltató, illetve a magyar kis- és középvállalkozások

versenyképességének javításához

o A javuló egészségi állapotnak köszönhetően a munkaerő kiesés arányának

csökkentése

o A munkavállalók produktivitásának növekedése a sportolásnak köszönhető jobb

fizikai, szellemi és lelki kondíció eredményeként

o A tanulási, koncentrációs és a munkabíró képesség növelése a fizikai és szellemi

energiák összhangjának sport általi megteremtése révén.

A nemzeti és közösségi identitás erősítése

o A sport az egyetemes magyar kultúra részeként óriási szerepet tölt be a

közösségformálásban, a magyarságtudat fejlesztésében

o A versenysportban elért nemzetközi eredmények révén növelhető a nemzeti

büszkeség, az önértékelés

o A helyi csapatok, versenyzők eredményei révén erősödik a lokálpatriotizmus

Esélyegyenlőség

o A sportnak rendszeresen és visszatérően szükséges figyelemmel kísérnie és

támogatnia a kiemelkedő tehetségek bekapcsolódási folyamatát a sport

rendszerébe, mely az egyesületekkel, önkormányzatokkal, kistérségekkel közösen

valósítható meg

A Városi Egészségfejlesztési terv prioritásai

Egészséges életmód témakörben két nagy téma jelenik meg, a mentális egészség és stressz

összefüggései, valamint az egészséges színterek kialakítása.

Az Egészség műveltség témakörbe beillik az EESZI programja. Kiemelt terület a nők

egészsége. Az EESZI 460 dolgozó 90%-a nő így tudnak csatlakozni a különböző

programokhoz.

AZ EESZI szervezeti filozófiája

A filozófia magába foglalja az állapotuk, helyzetük miatt professzionális segítséget igénylők

szakszerű támogatását szükségleteiknek megfelelő módon, valamint az intézmény által

nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők életminőségének, kapcsolatrendszerének megőrzését,

erősítését, elősegítését. Komplex, egymásra épülő, minőségi szociális és egészségügyi


12


szolgáltatások széles választékát kínálják, megértő, tiszteletteljes, felelős magatartást tanúsító,

magasan kvalifikált szakemberekkel. Intézményi filozófiájuk alappillére az értékteremtés, a

felhalmozódó tudás, tapasztalat és értékek azonnali közvetítése.

Az EESZI célja, hogy megfelelő erőforrásokat csoportosítson olyan területekre, melyek

sikeresen megvalósíthatóak a munkahelyi egészségfejlesztés keretein belül. A vezetés évek

óta odafigyel a munkavállalók igényeire és szükségleteire. Ebben megmutatkozik, hogy a

munkavállalók minél teljesebb támogatást kapjanak a következő területeken:

1. A munkaszervezés javítása

2. A munkakörnyezet javítása

3. A munkavállalók ösztönzése egészséges tevékenységekben való részvételre

4. A személyi fejlődés ösztönzése


13


PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA

Az EESZI egy modern, dinamikusan fejlődő intézmény. A vezetők szerint sikerének záloga

dolgozóik elkötelezett munkavállalásában és az intézmény vezetőinek rugalmas, innovatív

megoldásokat támogató gondolkodásába rejlik. Ráczné Németh Teodóra Általános

Igazgatóhelyettessel és Kányai Róbert Kommunikációs Vezetővel folytatott megbeszélések

alkalmával egyértelművé vált, hogy az EESZI vezetése tisztában van azzal, hogy csak

egészséges, szakmailag jól felkészült munkavállalókkal tudja szolgáltatásának minőségét

megőrizni és fejleszteni.

Az Egészségesebben a munkahelyen projektet az EESZI felső vezetése tervezte, meghallgatva

a dolgozói véleményeket és igényeket, különösesen odafigyelve a hátrányos helyzetű

célcsoportokra (roma, fogyatékossággal élők, stb.). A projekt fókuszában a munkavállalók

életminőségének javítása áll, amelyet az egészségtudatos magatartás kialakításával és az

egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatásával szeretne

elérni a munkáltató. A pályázati konstrukció keretében megvalósuló projekt kidolgozásánál

döntő szempont volt, hogy olyan tevékenységeket válasszanak, amelyeket a célcsoport

könnyen be tud fogadni és el tud sajátítani. Fő célként jelent meg, hogy az egészségtudatos

magatartás iránti igény fakadjon minél előbb a munkavállalók belső motivációjából.

A projekten belül a tevékenységek tudatosan épülnek egymásra, a fokozatosság elvének

betartása és a lehetőség szerinti a dolgozók leghatékonyabb befogadhatóság érdekében.

Minden választott terület mellé igyekeztek olyan foglalkozásokat, tevékenység elemeket

rendelni, amely a munkavállalók igényeként mutatkozott meg, illetve amely annak

megvalósulását hatékonyan tudják segíteni.

A projekt vezetői fontos szerepet szántak a frontális információátadás (előadás) mellett az

élmény alapú, közösségi keretek között megvalósuló információ átadásoknak (a sport- vagy

klubfoglalkozások). A választott sportfoglalkozások, mint a nordic walking és a zenés

mozgásformák, könnyen elsajátíthatóak minden korosztály számára, gyorsan pozitív

élményhez juttatják kipróbálóikat, ezáltal motiválva őket a rendszeres, a szervezet

energiaegyensúlyát elősegítő szabadidős programokon való részvételre.

A projekt egész ideje alatt nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a dolgozók aktív részesei

legyenek a tervezés, szervezés, a megvalósítás és az értékelés folyamatának, ezzel elősegítve

a programok hatékony működését ás a későbbi fenntarthatóságot. A projekt keretében


14


elkészítik az intézmény egészségtervét, amibe igyekeznek a dolgozókat minél jobban

bevonni, annak érdekében, hogy sajátjukká váljon és ezáltal minél nagyobb erőket tudjanak

mozgósítani a megvalósítás érdekében.

A projekt teljes egyéves időtartama alatt nagy figyelmet szentelnek a kommunikációnak,

mind a közvetlen résztvevők, mind a szélesebb környezet tekintetében. A vezetés hisz abban,

hogy dolgozók az egészséges életmód képviselőivé tudnak válni a projekt hatására. Emellett

központi szerepet szánnak az intézmény felső vezetésének, akik egyrészt személyes

példájukon keresztül nagykövetévé válnak a projekttevékenységnek, másrészt vezetői

pozíciójukban hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy azok milyen hatással lesznek a

projektben kitűzött célokra.


15


PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA

A projekt a TÁMOP- 6.1.2-11/1-2012-1262 pályázat segítségével valósult meg. A vezetés

munkacsoport megbeszélés tartott két alkalommal. A megbeszélésére meghívást kaptak az

Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény vezetői gárdájának tagjai, a közalkalmazotti

tanács és a szakszervezet képviselői. Célja az információáramlás segítése, az egyeztetés,

valamint az igények, elvárások és a lehetőségek egyeztetése, koordinálása, illetve az erre

ráépülő tervezés. A pályázatban a következő három célterületet választotta a projekt

vezetősége: lelki egészség megőrzése, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A

Családi napot külön kezeljük, mivel ott mindhárom terület bemutatásra, illetve gyakorlásra

került.

1. Lelki egészség megőrzésére irányuló egészségfejlesztési programok megvalósítása,

stresszkezelés

A projekt során megvalósított tevékenységek közé tartoznak:

Egészség és stressz témájában előadás két alakommal (40-45 fő/alkalom)

Egészségesebben a munkahelyen projekt keretén belül hangzott el inspiratív előadás Dr.

Győrffy Dóra pszichiátertől. A szakember rávilágított, hogyan kezeljék az intézmény

munkavállalói az egészség és stressz kapcsolatát, mit tudnak tenni saját maguk ezek káros

hatásainak megelőzésére és egyéni megoldásokat beszéltek át. Dinamikus, jó hangulatú

beszélgetés során gyakorlati útmutatásait aktív kikapcsolódásként élhették meg a résztvevők

(1. kép).


16


1. kép. A stressz-kezelésen (forrás: EESZI saját)

Csoportfoglalkozás hat alkalommal (12 fő/alkalom)

Stresszkezelés témakörben hat alkalomból álló csoportfoglalkozás sorozatot indított az

EESZI, amely során gyakorlati és alkalmazás szinten stressz kezelési technikákat sajátíthatnak

el a résztvevők. A csoportfoglalkozás tekintetében kiemelten fontos volt, hogy a jelentkezők

valamennyi alkalommal legyenek jelen, mivel a tematikus foglalkozások egymásra épülnek.

A kiscsoportos foglalkozások és beszélgetések célja, hogy az érintettek kicsit alaposabb és

személyre szóló tapasztalatokat szerezhessenek a stressz- és konfliktuskezelésről. Szituációs

gyakorlatokon keresztül saját tapasztalatok megélése és átbeszélése volt a programban. Ezek

tartalma és módszere közé tartozott a problémamegoldás, problémamegoldó

képességfejlesztés és az együttműködési technikák.

2. Sportos, fizikai aktivitásra irányuló programok

Mozgás mindeniknek – Klubfoglalkozás a mozgás megszerettetésére

A mozgás jegyében 12 alkalomból álló klubfoglalkozás sorozatot indítottak, amely során

különböző érdekes mozgásformákkal ismerkedhettek meg a résztvevők (pl. korcsolyázás,

kerékpározás, különböző erősítő, fitnesz és táncprogramok, spinning, kangoo, cross-core,

gerinctorna, kalandpálya, stb.). A foglalkozások az adott témának megfelelő, minden esetben

győri helyszínen kerültek megvalósításra. A cél az volt, hogy minél több mozgásformával


17


tudják megismerkedni a résztvevőket (kivéve technikai sportágakkal, extrém sportokkal,

versenysporttal összefüggő programok), és hogy mindezt egy jó hangulatú foglalkozás

keretében tegyék meg. Mindezt az életkori, fizikai állapotnak megfelelő módon tehetik meg

szakértő klubvezető koordinálásával. A foglalkozások során frissítőket biztosítottak.

Rendszeres klubtevékenységen keresztül megvalósított programok

o Callanetics 48 alakommal ~20 fő/alkalom (2. kép)

o Nordic walking 48 alakommal ~15 fő/alkalom

2. kép. Callenetics torna (forrás: EESZI saját)

Túra a természetben (3. kép), melyek tematikus felépítése a négy évszak köré

épült

3. kép. A túrázók (forrás: EESZI saját)


18


A résztvevők száma (18-32), minden alkalommal közös reggeli és különféle

meglepetésprogramok várták az érdeklődőket. A távolság miatt mindig busszal történt az

utazás, a túrák során frissítőket biztosítottak a résztvevőknek. Az első kirándulás az ősz,

Halloween jegyében valósult meg ősszel. Az úti cél Bakonyszentlászló és környéke volt, az

utazás busszal történt a helyszínre és vissza. A túra érdekessége, hogy a résztvevők a

gyalogláson kívül „Mesével a stresszek ellen” vidám kreatív foglalkozáson is részt vehettek.

A második kirándulás célpontja Lipót és környéke volt télen. A megérkezés után a 7

kilométeres túrára a Holt-Duna tanösvényen került sor. A túrát közös ebéd követte, majd a

Lipóti Gyógyfürdő nyújtotta lehetőségeket használták ki a résztvevők, melyek közül a

legnépszerűbb a fürdőzés és a szaunázás volt. A harmadik kirándulást a Gaja szurdokba

szervezték tavaszra. Ott egy 10 km hosszú gyalogtúra során bejárták a szurdok

Fehérvárcsurgó-Balinka közötti szakaszát. A végállomás a balinkai tábor volt, ahol lehetőség

nyílt szabad tűzön elkészített étel elfogyasztására. Az utolsó kirándulás a Dunakanyarban

kerül megvalósításra nyáron. A táv 15 km lesz.

Egészségügyi és fittségi állapotfelmérés, mely egyszer a program előtt és egyszer

a program befejezése után tervezik végrehajtani. Első alkalommal 136 fő vett részt a

vizsgálaton, melyek a következő teszteket tartalmazták:

o Egészségügyi állapotleírás és problématérkép (pl. testsúly, derék körfogat, pulzus,

különböző életmód betegségek, káros szokások, stb.)

o Fittségi tesztek, melyek erőt, ízületi mozgékonyságot és állóképességet

tartalmaztak

3. Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly megtartása, és/vagy visszaállítása

érdekében kidolgozott programok megvalósítása

Ennek a programnak a célja az volt, hogy eredményesen és pozitív irányba befolyásolják

többek között a megfelelő egészségtudatos táplálkozást, a folyadékfogyasztást, valamint a

túlzott só- és energia bevitel csökkentését. A táplálkozás projekt során megvalósított

tevékenységek:

Előadás 2 alkalommal (40-45 fő/alkalom)


19


Az előadás egy része informatív módon magyarázta el a táplálkozás és energiaegyensúly fő

kérdésköreit, majd a második részében interaktív módon lehetőség volt kérdésekre, vitára és

konkrét javaslatok megfogalmazására.

Klub- Gasztro trendek címmel, 12 alkalommal szerveztek főzős találkozókat (20-

25 fő/alkalom)

A résztvevők szakember segítségével az időszaknak és évszaknak megfelelő alapanyagokból

készítettek könnyen összeállítható ételeket. A fő cél az egészséges táplálkozás

szokásrendszerének megerősítése és annak belsővé válása, hogy ez nem túl drága és nem túl

bonyolult. A Gasztro klub másik célja a munkahelyi kapcsolatok erősítése. Az elkészített

ételek receptjét a honlapon közzéteszik és másoknak is javasolják a kipróbálást (4. kép).

4. kép. Az ínycsiklandó ételek (forrás: EESZI saját)


20


4. Családi egészség nap (bő 200 fő)

Az első családi egészségnap aktív kikapcsolódást, jó hangulatot, közösségi élményt kínált a

résztvevőknek. A szervezők színes programokkal vártak minden érdeklődő dolgozót

családtagjaival együtt. A rendezvény ideje alatt frissítőket biztosítottak, a gyerekeket pedig

vidám, kreatív játszóház várta. A programelemek térítésmentesen vehetők igénybe az EESZI

dolgozók és családtagjaik számára egyaránt.

Lehetőség volt részt venni:

különböző mozgásformák kipróbálásában (Nordic Walking, Callanetics, Aerobic,

gerinctorna, stb.)

dietetikai és életmód tanácsadáson

egészségügyi és testösszetétel mérésen

játékos vetélkedőkön (egyénileg és csapatban)

frissítő masszázson


21


PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA

A projekt a TÁMOP- 6.1.2-11/1-2012-1262 „Egészségre nevelő és szemléletformáló

programok – lokális színterek” pénzügyi támogatásával jött létre. Az „Egészségesebben a

munkahelyen” című 12 hónapos projekt mintegy 10 millió forintos támogatást kapott

(9.998.340,- Ft), melyhez szerencséjére ehhez önerőre nem volt szükség. Az általános

igazgatóhelyettes és a kommunikációs vezető az interjú során egyértelművé tette, hogy

pályázat nélkül nem tudnának működtetni egy ilyen tartalmas és sokszínű programot.

Ebben a pályázatban vállalták a különböző egészségügyi, sportos, mentálhigiénés és

táplálkozásra irányuló programok lebonyolítását egy teljes évre. Ebben elsősorban a

terembérlés, oktatók bére, eszközcsomagok, alapanyagok és menedzsment/adminisztrációs

költségek kerültek bele.

A TÁMOP pályázat pénzügyi háttere:

Projektmenedzsment 12 hónapra (bér és járulék)

1.196340 Ft

Kötelező nyilvánosság (tábla, szóróanyag, fotó, stb.)

258.000 Ft

Projektadminisztráció (archiválás)

15.000 Ft

Egészségterv (szakértői díjak)

635.000 Ft

Eszközbeszerzés

740.000 Ft

Stresszkezelés (fórum munkacsoport, helységbérlet)

300.000 Ft

Stresszkezelés (előadások)

200.000 Ft

Stresszkezelés (csoportfoglalkozások)

498.000 FT

Egészségügyi állapotfelmérés (mérés, eszközök, létesítmény, anyagköltség)

600.000 Ft


22


Egészséges táplálkozás (előadás, szervezés, helyszín, dokumentálás)

200.000 Ft

Egészséges táplálkozás (klub, reklám, szóróanyag, anyagköltség, stb.)

1.000.000 Ft

Egészségnap (előadók, reklám, szóróanyag, anyagköltség, bemutatók)

1.000.000 Ft

Egészségnap: sport – testmozgás (programvezetés, klubvezető, bemutató

terembérlet, anyagköltség)

1.000.000 Ft

Sportfoglalkozások (oktató, foglalkozásvezető, helyiségbérlet, stb.)

960.000 Ft

Túra: sport – testmozgás (Nordic Walking, túravezető, útiköltség, stb.)

200.000 Ft

Túra: stresszkezelés (túravezető, útiköltség, stb.)

200.000 Ft

Ugyan nem volt előírás a pályázathoz, de egy ilyen mérvű program nem működhetne

bizonyos önerő nélkül. Jelen esetben például a pályázati kontaktszemély használta és

használja az EESZI infrastruktúráját. Ebbe tartozott EESZI oktatóterem és a klubhelyiségek

használata, valamint a projektor, laptop igénybevétele előadásokhoz és foglalkozásokhoz

térítésmentesen.

A pályázat által fizetett tevékenység mellett egy fő koordinátor és egy projekt koordinációs

csoport két fővel dolgozott a projekten elsősorban szervezési, kommunikációs, illetve

adminisztrációs területeken. Egy fő dietetikus (saját munkavállaló) az Egészséges táplálkozás

programelemben való részvétele is önerőnek számít a munkabérével és járulékokkal együtt.

Az EESZI munkaidő kedvezményt adott a kampány jellegű programok során. A munkaidő

beosztás során a rendszeres programok időpontját amennyiben a munka jellege ezt lehetővé

tette, maximálisan figyelembe vették.

Meg kell említeni még, hogy az EESZI partneri együttműködéseken keresztül számos

segítséget és támogatást kapott. Erre kiváló példa a termek használati lehetősége és az

egyetemi hallgatók segítő közreműködése.


23


A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

A projektvezetés különböző csatornákat használt folyamatosan a kommunikáció hatékonnyá

tételében.

1. Az EESZI honlapon (5. kép) külön felület lett kialakítva a projekt számára

ezen kapnak tájékoztatást a dolgozók a programokról

az egyes megvalósult programokról cikkek jelennek meg a hírek között

itt lehetett jelentkezni a programra

5. kép. Az EESZI honlapja (forrás: www.eeszi.hu)

2. Vezetői tájékoztatás

A vezetők minden egyes programról külön e-mailt kapnak

A vezetőknél is jelentkeznek a dolgozók a nagyobb programokra

A vezetői minta, amire a fórumon fel lett híva í vezetők figyelme – tudatos szerepvállalás

a programban

3. Szórólap

szórólapok készültek toborzási céllal –eljutott a program elején minden dolgozóhoz

4. Média megjelenés

Helyi TV-ben (híradó) agyag az Egészségügyi állapot felmérésről

5. Tájékoztató ember – egy adott kontaktszemély

Ugyanaz az ember fogadja a jelentkezéseket

nála lehet érdeklődni a programokról

több programban részt vesz


24


EREDMÉNYEK

A program előzménye, hogy a dolgozók jelentős része kifejezetten hiányos

egészségkultúrával rendelkezett. A vezetők hatalmas célt tűztek ki a program elején, mert ez

EESZI egészének egészségkultúrájára és életminőségére szerettek volna pozitív hatást tenni.

E cél elérése érdekében a szervezők komplex egészségfejlesztő programban gondolkodtak,

ami során megjelent a fizikai aktivitás, táplálkozás, a káros szokások és szenvedélyek

(alkohol, cigaretta, stb.) és a mentális egészség kérdésköre is.

A pályázat megírásakor a projekt vezetői abban bíztak, hogy a közösségi élmény, az együtt

végzett tevékenység motiválni fogja őket. Ez részben sikerült is, de valamennyi passzivitás a

térítésmentesen igénybe vehető programok ellenére is jelen van.

A mozgásos programok során a passzivitáshoz társul az is, hogy a munkavállalók jelentős

hányada nem rendelkezik megfelelő ruházattal, öltözékkel és/vagy cipővel, ami főként őket

frusztrálja a részvétel során. Erre a későbbiekben érdemes jobban odafigyelni és betervezni.

Az a szilárd mag (kb. összdolgozói létszám 20%-a), aki rendszeresen részt vett a

foglalkozásokon és nagyon jól motiválható, jelentős közösségépítő erő érezhető esetükben.

Számukra fontos, hogy a munkahely kínál ilyen lehetőségeket is, törődésnek, odafigyelésnek

tekintik.

Sajnálatosan olyan munkavállalók is vannak, akik teljesen érdektelenek az egészségük

fejlesztésével kapcsolatosan. Számukra az eddig alkalmazott motivációs technikák nem

voltak eredményesek. Van még egy jelentős réteg, akik nem vesznek részt rendszeresen a

programokon, de a kampány jellegűeken igen. Ilyen programok az Egészségi állapotfelmérés,

Egészségnap, előadások és a túrák. Ezek a programok nem jelentenek számukra

elköteleződést, azonban mégis arra utalnak, hogy valamilyen mértékű érdeklődés

tapasztalható részükről is. Számukra most nem kifejezetten fontos az életmódváltás

jelentősége, azonban a pillanatnyilag kellemes élményt adó programban szívesen vesznek

részt. Ez a réteg abból a szempontból is érdekes, hogy itt van arra esély, hogy további

részvételre, egészségtudatosabb gondolkodásra ösztönözzük őket, hiszen valamilyen mértékű

érdeklődés tapasztalható az esetükben.

A szervezők véleménye az, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programokban modellértékű

és szükséges az a koordináló munkatárs szerepe, akiről az anyag elején írtunk. A megfelelő

kontaktszemély kiválasztása és támogatása kiemelt minden ilyen egészségfejlesztő és életmód

változtató programban. Ugyanilyen jelentős a projekt koordinációs csoport szerepe is.


25


A program során nagyon fontosnak tűnik a vezetői megkeresés, mely fórum (együtt a

vezetéssel) és kisebb munkacsoportok keretében is megvalósultak. Az a vélemény alakult ki,

hogy a vezetői egészségtudatosság szintjének megfelelően kell meghatározni a fórum

alkalmainak számát/gyakoriságát, jobban kell ösztönözni őket a részvételre valamely

programelemben, tudatosítva bennük a mintaadó szerepüket.

A honlap, mint a lehetséges kommunikációs csatorna, annak függvénye, hogy a szervezeti

kultúrában mennyire általános elterjedt a dolgozói körben a saját weboldal információs

forrásként való használata. Az EESZI esetében ez jól működött, külön oldal került

kialakításra és kérdésekre is lehetősége volt az érdeklődőknek. A kontaktszemély minden

kérdésre és megkeresésre azonnal visszajelzett, válaszolt.

A programelemek tervezése során kiemelten fontos a valós helyzetkép ismerete, ami átfogó

állapotfelmérésen, az egészségkultúra megismerésén kell, hogy alapuljon. Az egyes elemeket

a megismert adatoknak megfelelően kell tervezni, hiszen a részvételi hajlandóságot

alapvetően fogja ez meghatározni. Az is fontos, hogy az egyes programelemek hirdetésekor

kellő olyan mennyiségű és részletezettségű információt kapjanak a munkavállalók, ami

számukra megfelelő módon értelmezhető. Így a részvétel és az elégedettségi szint is magas

lesz.

Az egy azonos foglalkozásra rendszeresen járó munkavállalók között kifejezetten erősödött a

kapcsolat. Ez a pozitív hatás a munkavégzésben is megjelent.


26


A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ

Szerencsére ma már munkáltatók közül egyre többen ismerik fel, hogy az üzleti sikerek

elérésének egyik fontos tényezője az emberi erőforrás. Így van ez az EESZI esetében is. A

belső és külső igények következtében szükségszerűvé vált a munkakörülmények

színvonalának emelése, a dolgozók egészségére való odafigyelés, illetve annak fejlesztése.

Az EESZI, mint munkahely akkor felel meg a mai kor követelményeinek, ha kedvező a

munkahelyi légkör, megfelelők a munkakörülmények, jó munkatársi kapcsolatok jellemzik,

kielégítőek a különböző juttatások, a jövedelem a család gyarapodását is lehetővé teszi,

valamint ha a munka a munkavállaló szükségesség és értékesség érzetéhez hozzájárul.

A munkahelyi egészségfejlesztés egy olyan folyamat, amelynek révén a munkavállalók

képesek javítani és fejleszteni saját egészségüket és életminőségüket. Lényeges elem a

fejlesztésben, hogy különböző folyamatok, módszerek és eszközök segítségével a dolgozók

növelni tudják az egészség és életminőség feletti kontrolljukat és felelősségvállalásukat

(Marks és munkatársai, 2000). Lényegében a munkahelyi egészségfejlesztéssel azt lehet

elérni, hogy az emberek maguk legyenek képesek egészségük javítására munkahelyi és azon

kívüli fejlesztő programokkal (Bangkoki Charta, 2005). Az EESZI egy egészséget támogató

optimális környezetet igyekszik létrehozni, mely során figyelmet szentel a betegségek

megelőzési módjainak, és amennyiben szükséges és lehetséges, életmód-változtatásra

ösztönöz. A sikeres munkahelyi egészségfejlesztő programok eredményei három szinten

jelentek meg, igaz egyelőre ezek pozitív hatása elsősorban a vezetői interjúkra hagyatkozva

állapíthatóak meg:

1. A programot bevezető szervezet szintjén az egészségfejlesztő programok eredményeképpen

javult a vállalat külső megítélése. Emellett emelkedett a munka minősége a dolgozók

nagyobb elégedettségének, kevesebb hiányzásának és a javuló munkatársi kapcsolatoknak

köszönhetően. Mindemellett csökkent az orvosi, illetve a dolgozók hiányzásából fakadó

költség. A sikeres programok további eredménye, hogy nagyon alacsony a dolgozók kilépési

aránya és javul a munkahelyi légkör, a morál, a szervezettel szembeni attitűd, valamint

javulnak a munkatársak közötti kapcsolatok (Sanders és Crowe, 1996).

A szervezeti megközelítés az egyént körülvevő környezetre, vagyis munkahelyi

egészségfejlesztés esetén magára a munkahelyre helyezi a hangsúlyt. Itt elsődleges cél a

munkahelyi stresszorok csökkentése, így megelőzendő a stressztől függő betegségek


27


kialakulását. Ezzel a megközelítéssel az egészség védelmét, illetve fejlesztését célzó

környezeti, szervezeti átalakítások is összhangban vannak, ilyen lehet például a berendezések,

bútorok megfelelő átalakítása a balesetek előfordulásának csökkentése érdekében. Ez a fajta

beavatkozás környezeti (fizikai) átalakításokat kívánt, többnyire nehezebben kivitelezhető és

a hatékonysága is nehezebben mérhető.

2. A munkavállaló egyén szintjén a munkahelyi egészségfejlesztő programok legfontosabb

eredménye, hogy javult a dolgozók egészségi állapota és közérzete. Emellett pénzt és időt

takaríthatnak meg az egészségi szolgáltatások munkahelyen belül való hozzáférhetőségével.

Az uralkodó szemlélet ezen a szinten az, hogy a dolgozók maguk felelősek az egészségi

problémájukért, a munkáltató elsősorban segítséget nyújt nekik a jobb egészségi állapot

eléréséhez. Ennek érdekében ismeretbővítő, készségfejlesztő, viselkedésváltozást

szorgalmazó programokat kínálnak az alkalmazottak számára, mintegy feltételezve, hogy a

hiányzó készségek és ismeretek megszerzése után a dolgozók egészségesebb életmódot

fognak folytatni, és ezzel megelőzik különféle betegségek kialakulását. Az egyénre irányuló

egészségfejlesztő programok többnyire olcsóbbak, könnyebben megvalósíthatóak, és

hatásvizsgálatuk is könnyebben elvégezhető.

3. A társadalom szintjén a munkahelyi egészségfejlesztő programok fontos eredménye, hogy

csökkentik a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában meglévő

egyenlőtlenségeket. Hasonlóan, csökkennek a társadalombiztosítási és egészségügyi

költségek, hiszen ezeket a munkahelyi programokat a vállalatok részben vagy teljes

egészében maguk finanszírozzák.

Annak érdekében, hogy a szervezeti és egyéni szinten is sikeres legyen, az EESZI programok

szervezése két helyen történt.

Van egy kolléganő a munkaügyön (aki munkakörében személyügyekkel foglalkozik), aki

feltette a honlapra az induló programokat, erről minden vezetőnek küldött e-mailt a

programelem rövid leírásáról és a jelentkezési határidőkről. Ő fogadta a kollégák

érdeklődő telefonjait és válaszolt kérdéseikre, tájékoztatta őket a programokról, valamint

nála történt a jelentkezés. Minden nagyobb rendezvényen személyesen részt vett, végezte

a regisztrációs feladatokat, és egyben népszerűsítette a programokat. Fontos, hogy a

személye általánosan elfogadott volt a munkavállalók körében, egy olyan munkatárs, akit

egyenrangú partnernek tekintettek.

Egy Projekt koordinációs csoport működik az intézményben, amelynek feladata

intézményi szintű rendezvények, programok – így pályázati programok –


28


megvalósításában való aktív közreműködés. Bizonyos feladatelemek során részt vettek a

toborzásban, ami hatékony volt a megvalósítási folyamatban. Munkakörüknél fogva

résztvevői a kiemelt programelemeknek, közreműködnek a szervezési munkákba, építeni

tudtunk a munkatársainkkal kapcsolatos ismereteikre, széleskörű együttműködési

színtereikre.

Probléma – javítanivaló a közeljövőre

Az interjúk alatt egyértelművé vált, hogy a középvezetők elkötelezettségi szintje és

egészségtudatos magatartásának szintje egyelőre nem megfelelő. Ez folyamatosan nehezítette

a kommunikációt, a dolgozók elérését. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az információ

továbbadása többnyire megtörténik, de nem minden esetben volt megfelelő az információ

közvetítése a dolgozók szintjére. A nehézséget az jelentette, hogy egyrészt érezhető volt a

kommunikációból az elköteleződés hiánya, másrészt nem biztos, hogy jól értelmezték az

információt.

Az EESZI érdeke, hogy egészséges, életvidám és munkavégzésükben hatékony

munkavállalók dolgozzanak a cégnél. Ebben a testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, jó közérzetű

és életminőséggel rendelkező munkavállalókkal teli, elfogadó és befogadó munkahelyi

légkörben közösen teljesítsék a kitűzött célokat és feladatokat. A program eredményeképp

kialakult EESZI Egészségterv az alábbi fő célkitűzések megvalósítását tervezi:

az egészség, mint érték fontosságának kiemelése (szűrővizsgálatok, egészséges

táplálkozás, stressz és konfliktus)

egészségtudatos gondolkodás és cselekvés elterjesztése

az egészséges életvitellel és életformával kapcsolatos tudásanyag szélesítése, jó példák

bemutatása

a dolgozók lelki egészségének harmonikusabb működése (programok, tréningek)

a munkahelyi légkör, munkahelyi kapcsolatok, a közösség erősítése (erkölcsi és szociális

érzékenység)

munkahelyi terhelés és beosztás (szerep) egyensúlyának megteremtése

adminisztráció egyszerűsítése és a folyamatok korszerűsítése (modernizálása)

az egészséges életmód népszerűsítése, különböző lehetőségek az eltérő érdeklődésű és

beosztású munkavállalóknak

sportfoglalkozások és wellness népszerűsítése és lehetőségek elterjesztése


29


Az EESZI egészségfejlesztési stratégiájára építve, azok eredményességétől és lehetőségektől

függően próbálják tovább erősíteni dolgozóikban az egészségfejlesztéssel kapcsolatos

magatartás és tevékenységek kialakulását, kialakítását. Emellett fontos számukra hosszabb

távon a jó közérzetet szolgáló programok továbbvitele és új lehetőségek feltárásával bővíteni

a munkahelyi egészségfejlesztés tartalmi elemeit. Így stratégiai célként jelenik meg:

az EESZI pozitív imázsának továbbépítése

egészségtudatosság további növelése

egészségét károsító sérülések, balesetek és rizikótényezők további csökkentése: prevenció

megerősítése

életminőségét rontó betegségek enyhítése és a munkakörülmények javítása

a rendszeres fizikai aktivitás felé történő aktivizálás

a munkahely és a család kapcsolatának megerősítése (családi programok)

wellness programok

a munkahely és a munkakörülmények stresszmentesebbé tétele

példa és minta szakmában és városban (kiváló munkahely, fejlődés, presztízs,

egészségfejlesztés)

Rövid és hosszú távú céljaikon keresztül dolgozóik egészséges, magas életminőséggel és jó

közérzettel egyre hatékonyabbá válnak. Kommunikáció és munkahelyi kapcsolatok javulnak,

így mind a munkavállaló mind a munkáltató pozitív tapasztalatokkal gazdagodik és fejlődik.


30


SZAKIRODALOM

1. Az egészséges munkavállalókért és a biztonságos munkahelyekért. A közép-kelet-

európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonság tudatosságának

fejlesztéséért, (IOSHA.EU), MGYOSZ, 2010.

2. David. H Chenoweth (2007). Worksite Helath Promotion. Human Kinetics, USA

3. Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken – A munkahelyi

egészségfejlesztés jelene és jövője, Bp. OEFI 2004.

4. Füzesi Zs. és Tristyán L., OEFI 2004. Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a

színtereken

5. Galgóczy, G. (2004). A munkahelyi egészségfejlesztés európai gyakorlata. In:

Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken. A munkahelyi

egészségfejlesztés jelene és jövője. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest

6. Győr megyei jogú város Egészségképe, 2013

7. Győr megyei jogú város Sportkoncepciója (2008-2014), kiadásra került 2007-ben.

8. Juhász Á.: Munkahelyi egészségpszichológia. Oktatási segédanyag. Munka- és

Szervezetpszichológiai Szakképzés, Budapest, 2003.

9. Kapás Zs.: Munkahelyi egészségfejlesztés, mint megtérülő beruházás Bp. OEFI, 2007.

10. Kishegyi J. és Solymosy J. B., OEFI 2009. – Fejleszthető egészség –Módszertani

útmutató egészségtervekhez

11. Michael P. O’Donnell (2001). Health promotion int he workplace. Delmar Thomson

Learning, USA, Albany


31


FÜGGELÉK

Interjúkérdések

1. Miért döntöttek a program megvalósítása mellett? Mi indokolta az adott irányokat és

eszközöket?

2. Hogyan dolgoztak együtt a városvezetéssel és egyéb városi intézményekkel?

3. Hogyan viszonyul a program a város koncepcióihoz és irányelveihez?

4. Mi a fő cél és a tevékenység? Milyen fő programok valósultak meg ezidáig és milyen

programok várhatóak még a közeljövőben?

5. Kb. mennyi embert mozgatnak meg?

6. Hogyan történt a tervezés és célok meghatározása?

7. Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? Milyen nehézségeik vannak?

8. Hogyan finanszírozzák a programot?

9. Mik a jövőbeli célok, tervek? Van-e tervben újabb program?

10. Részt vesznek-e további/más egészségfejlesztő és sport programokban?

esettanulmÁny...munkahelyi sport eeszi intézményében 3 tÁmop 6.1.2-11/2-2012-0002...

Documents