Erőforrás-hatékonyság:Kihívások és dilemmák

Hogy megtanuljuk értékelni azt, amink van…

2011. Május 17, Budapest

Dr. Gergely ErzsébetVidékfejlesztési Minisztérium

EU „ZÖLD HÉT”Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat

korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért -

Kulcskérdések

• Az erőforrás fogalma

• Erőforrás-hatékonyság

• Készletek, terhelhetőség

• Kölcsönhatások

• „Bölcs hasznosítás” – átfogó- és szakpolitikák

Az erőforrás fogalma

• Humán / társadalmi (egészség, értékrend, tudás, kreativitás, bizalom, együttműködés, motiváció, munkakultúra, intézményrendszer)

• Természeti – „Meg nem újuló” (ásványi nyersanyagok, fosszilis

energiaforrások)– „Feltételesen megújuló” (talaj, biológiai sokféleség,

ökológiai hálózatok, ökoszisztéma-szolgáltatások, biomassza)

– „Megújuló” (nap, szél, víz, földhő)

Gazdasági (tőke)

Erőforrás-hatékonyság• Erőforrás felismerése

• Fenntartható készletgazdálkodás• Kitermelés

• Feldolgozás• Fogyasztóhoz jutás / kereskedelem

• Környezettudatos használat• Újrahasznosítás

Az erőforrás-politika hatékonysága

Értékrend, környezettudatosságK+F+I

Tervezés / design Technológia Iparökológia

Szabályozás / fenntartható gazdálkodás

Készletek – Terhelhetőség(mennyiség, minőség, „rendszer”)

• Megőrzés• Védelem

• Megújítás (rehabilitáció, regeneráció…)• Szabályozott hasznosítás (erőtér korlátok)• Helyettesítés

• Kölcsönös megfelelés; az átterhelés megakadályozása, csökkentése

Kölcsönhatások

• Erőforrások közötti

• „Szintek közötti”• Térbeli • Időbeni

• Komplex

Útkeresés

• Észak – Dél párbeszéde• Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU

kezdeményező szerepe a problémák megoldásában

• Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében

• Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete

Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé

CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése

Teendők

• Értékelvű, holisztikus megközelítés• A természeti alapok rendszer-szemlélketű

kutatása• Integráció (átfogó- és szakpolitikák, jogi- és

gazdasági szabályozórendszer, intézményrendszer)

• Példamutatás, együttműködés

Talaj lefedettségforrás: U.S. Department of the Interior

Túlköltekeztünk:augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított

„költségvetését”

… azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes;

… azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne;

… azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt.

(A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján)

… 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő(nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre esőátlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre állóújratermelt mennyiség közel 50%-a!).

A pazarlásunk nem tartható fennhosszú távon…

… Ahol már átléptük a biztonságos zónát:

– Biodiverzitás

– Nitrogén körforgás

– Éghajlatváltozás

Forrás: A safe operating spacefor humanity – Planetaryboundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, 2009. szeptember 24-i számawww.nature.com/nature/journal/v461/n7263/fig_tab/461472a_F1.html#figure-title

A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF)

A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok

A Föld átlagos biokapacitásának 100 - 200 százalékát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának 50 - 100 százalékát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országokNincs megfelelő adat

Az évezred kihívása

• „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz”(Kurt Vonnegut, 2006)

• „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970)

Kihívások: víz, élelem, energia

• A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben

• 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit• 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen• 1,2 milliárd él vízbőségben• 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez

• A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 milliótonna/év

• az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év• A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: 21.000 km2

Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés

Forrás: IWMI

Létfeltételek, változó fogyasztási szokások

• 850 millió ember alultáplált• Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége

több mint évi 1 milliárd font• 1kg gabona előállításához 500-4.000 liter víz kell • a húséhoz 8.000-12.000 liter!• 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz

A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában

• Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet)

• kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a

• az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett• a kereskedelmi fontosságú halállományok

többsége kritikus szint alá csökkent• közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján

kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk

Vezetékes vízzel ellátott népesség fajlagos vízfogyasztása vízgyűjtő

területenként l/fő/nap

A háztartások egy főre jutóéves háztartási energia

kiadása, 2006 (ezer forint)

Forrás: KSH (2008)

Élelmiszerek és környezeti terhük

…

Élelmiszerek környezetterheléseéletciklus elemzés alapján

…

Élelmiszerek víz-lábnyoma

…

• ‘A válság nemcsak szabaddá tesz minket, hogy új modellekben, egy másfajta jövőben, egy másik világban gondolkozzunk. Erre kötelez minket.

Nicolas Sarkozy, September 2009

Globális kihívások – a növekedés dilemmái

Life Expectancy at Birth

IcelandNorway

Ireland

Japan

United StatesUnited Kingdom

New ZealandMaltaChile

Bahrain

Costa RicaCuba

Russian Federation

China

Gabon

South Africa

Botswana

India

Swaziland

Mozambique

30

40

50

60

70

80

90

0 5,000 10,000 15,000 20,000 25,000 30,000 35,000 40,000 45,000 50,000

GDP per capita (PPP $2005)

Life

exp

ecta

ncy

at

birt

h (

year

s)

HDI és az ökológiai lábnyom jelenlegi viszonya

Source: Ecological Footprint Atlas, 2009

„A mi jövőnk, a mi választásunk”

EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010)

?

„A mi jövőnk, a mi választásunk”

ü

Köszönöm a figyelmet!