Mátyás Csaba szerk,: Erdészeti ökológia

Az én időmben Fehér-Magócsy: Erdészeti Növénytan volt az erdészeti felsőoktatás alapműve. Amikor először ve­le ismerkedtünk, többen felálltak és mentek. Elsőnek is egy Somogy megyei erdő-nagybirtokos reménytvesztett ifja, és átszerelt helyben, a Malanotti-huszárok mundérjába. Köz­ben eltelt egy - nem is akármilyen hosszú - szakmai élet­tartam, és kezemben tartom nem kis meghatottsággal az újabb alapművet.

„O! jerum, jerum, jerum, O! que mutatio rerum..."

Szeretném újra balekként kezdeni és ebből tanulni mind­azt, aminek jó részére később egy hosszú élet tapasztalata vitt és most sok mindenben megerősít. Ez a mű - gondolom - padhoz ragasztja a hallgatókat és kiérleli bennük azt a rajongást, ami nélkül erdészkedni nem lehet.

A 312 oldalnyi könyvet szerkesztette Mátyás Csaba, de írta is tizenkét munkatársával - dacolva összességében min­den babonás érzéssel. Egy újabb tudományos nagy nemze­dék kezd ebben kibontakozni, amire különösen a második világháború óta annyira vártunk. A két lektor egyike az a Majer Antal, aki sajnos már hiányzik ebből a gárdából.

A mű megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium di­cséretesen támogatta és a Mezőgazda Kiadó kivételes gon­dossággal gondozta. Kapható a kiadó könyvesboltjaiban, ára 2400 forint.

Jérőme René

Könyvismertetés

C s ó k a György: G u b a c s o k (Plánt gal l s ) (Bpest , Agro inform Kiadóház , 1997)

A lepkehernyókról szóló képeskönyve után a szerző ez­úttal a természet vi lágának egy másik érdekes foltjáról „rántja le" a leplet. A növényeken található különféle gu­bacsokat mutatja be nagyszerű és színpompás fényképek se­gítségével. Valljuk meg, a természetjárás közben vajmi ke­veset törődtünk a természet világának ezzel a részével, ér­dektelenül mentünk el a sokféle alakú és színű gubacs mel­lett, holott ezek ugyanúgy beletartoznak a természet szép­ségébe, mint a virágok, madarak, vagy az erdőkben látható egyéb csodák. Csóka György könyvének éppen ez a hallat­lan nagy értéke: rányitja szemünket erre a világra, bebizo­nyítja, hogy ezeket is lehet rajongásig szeretni, de legalábbis jó érzésekkel, az ismerő biztonságával szemlélni őket.

Bevezetőben a szerző a cecidológia (gubacsok tana) rö­vid történetét mutatja be, elmagyarázza mi is az a gubacs, hogyan keletkezik, mi a szerepe a természet rendjében. Majd tápnövények szerint rendezetten számos faját ismerteti kiváló színes fényképek segítségével. Miként a „rusnya dö-gökttek" ismert lepkehernyók esetén is, a színes felvételek rendkívüli esztétikai szépséget tükröznek, alig lehet csodál­ni, hogy a szerző szerelmese lett a gubacsok világának is. Látható gyönyörűséggel fényképezett és ajándékozott meg bennünket az ezerarcú természet egyik kevésbé látványos, ám az értő szemlélő számára mégis nagyszerű élvezetet nyújtó részével.

A könyv magyar és angol nyelven készült, vagyis aki a természet ezen részének angol szakkifejezéseit kívánja meg­ismerni, jó eszközt találhat a könyvben.

Ami a külső figyelő számára külön öröm: a szép kiállí­tású könyvet vagy kéttucatnyi erdészeti intézmény, bioló­giai alapítvány támogatta anyagilag. Vagyis: a teljes szak­ma. Ez pedig azt az örvendetes tényt rögzíti, hogy értelmes és jó célért a különböző szervezetek szívesen nyitják meg pénztárcájukat és segítik az ígéretes, az angol nyelv miatt a hazai szaktudománynak külföldön is elismerést teremtő alkotásait.

Ajánljuk mindazok kezébe, akik szeretik a természetet, nyitott szemmel járják az erdőket és ismerni is akarják mindazt, ami szemük elé tárul.

(Ref. dr. Szodfridt István)

Emlékkötet egy kiváló erdész-botanikus emlékezetére

Kitaibelia. II. évf. 1. füzet - Tal lós Pál e m l é k s z á m

Az idősebb generációk ismerhették csak Tallós Pál er-dőmérnök-kutatót, a hazai botanikai és lepkészeti tudo­mányokjeles művelőjét. Nevével nemcsak a Bakony flóra-kutatásával foglalkozók találkozhattak, hanem azok is, akik a Majer Antal által kidolgozott hazai erdőtípusrendszer üze­mi bevezetésén, eredményeinek hasznosításán fáradoztak. Tallós Pál botanikai ismeretei birtokában számos helyen tar­tott előadást, bemutatót vagy csak baráti segítségnyújtás ke­retében munkálkodott a hazai természetes erdőtípusok is­meretének elmélyítésében. A melegszívű, minden szépre, jóra, népi-nemzeti értékekre fogékony szellemiségét csak a hozzá közelállók ismerhették.

Ezért okozott örömet, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem biológus hallgatóiból verbuválódott lel­kes szerkesztők az általuk gondozott KITAIBELIA folyóirat egyik teljes számát Tallós Pál emlékének szentelték. A kö­tetben a hazai flórakutatás újabb eredményeiből kapunk gazdag válogatást. Szerzőik között a Soproni Egyetem Bo­tanikai Tanszékén szerveződött új hullám képviselői (Bölö-ni J., Király G., Szmorad F., Timár G., Frank N., Hulják P.) is értékes dolgozatokkal szerepelnek. Tallós Pál emlé­kének a két évfolyamtárs - Csapody István és e sorok írója áldozik. Ebben emberi kvalitásait mutatják be személyes él­mények felelevenítésével. Csatlakozik hozzá az elhunyt ki­váló tudós szakmai közleményeinek jegyzéke is.

Büszkék lehetünk arra, ha erdészkollégáink nemcsak szakmánk területén tudnak értékes, mások által is becsült eredményekhez jutni, de az alaptudományban is értékes al­kotásokat hoznak létre. A fiatalon, 37 éves korában 1968-ban közülünk eltávozott kedves barátnak szentelt kötetet megilletődve, az elhunyt iránti tisztelettel vehettük kézbe.

Ism.: Dr. Szodfridt István

A Faipari Tudományos Alapítvány és az MTA Erdészeti Bizottság Fagazdasági Albizottsága szervezésében „Új tu­dományos és gyakorlati eredmények a faiparban" dmmel konferenciát tartott. Az előadók a fagazdaság jövőjéről, faanyagvédelmi kér­désekről és aktuális kutatási eredményekről számoltak be.

O O O A Magyar Biomassza Társaság alapszabályának megfele­lően Tisztújító Közgyűlést tartott:

Elnök: Dr. Kovács Jenő, MTA doktora, c. egyetemi tanár.

Magyar Biomassza Társaság 3300 Eger, Rózsa K. u. 24. Tel.: 06-36/36/312-047

Ügyvezető elnök: Dr. Marosvölgyi Béla, MTA doktora, egyetemi tanár

9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Tel.: 06/36/99/311-100 Fax: 99/311-104

ROVATVEZETŐ: DR. SZIKRA DEZSŐ

Vándorgyű lé s '97

Szomorú vagyok ! Má s i.s volt má r így, még-sem tett e közz é - mondhatn á valaki . Nos , é n azéit oszto m a szomorúságoma t é s főleg okát ,

[ ' < f ' * i 2 ^ ^ ^ J í ^ p J )c/)j I mer t a vándorgyűlés ügyérő l va n szó. Egy évve l ezelőt t levele t írta m egyesületün k

főtitkárának e z ügyben. A főtitká r ú r szóba n biztosítot t arról , hog y

levelein felvetéseive l egyetért . Tudomáso m van róla, hog y a vándorgyűlé s szervezés e előt t ko-moly vit a vol t a költségekrő l é s törekvések i s

voltak a mérséklésére. A végeredmén y miat t vagyo k szomorú ! Téved az , aki azt hiszi, hog y magá t a vándorgyűlést akaro m kri t izálni ! Azt

nem i s lehetne ! Sőt ! Ki kell jelentenem , hog y a z Ipoiyvidék Rt. által rendezett vándorgyűlés az egyik legjobb volt. Példása n megszervezett , nag y gonddal , kö-rültekintéssel, f igyelemme l levezényel t ünnep i rendezvén y volt . Mindenk i jó l érezte magát , ak i ott volt, ak i ott T U D O TT lenni .

Úgy tűnik , valaho l ne m értjü k egymást ! Tavaly i s csa k a figyelme t akarta m felhívn i bizonyo s jelenségekre , eze n

keresztül a tanulsá g levonására . Ug y tűnik, hog y éppe n e z nem tőrtént meg! Nem tudtu k eldönteni , mi lye n vándorgyűlés t engedhetün k me g magunknak , vagy milyen t nem ? M i legye n a vándorgyűlé s célja , vag y m i nem ? Kikne k rendezzük a vándorgyűlést, vag y kikne k nem ? Pedig ezekr e a kérdésekre válasz t kellett voln a kapnunk , ezekr e a kérdésekre kellel t voln a megoldás t találni !

Tudomásom szerűi t vit a csa k a költségeke n volt , holot t e z a legkevésb é költség kérdése ! Azo n é n sem akaro k vitatkozni , hog y E Z a rendezvény miér t került ennyibe ! Sőt , meg kell mondanom , hogy ez t a minden szempontbó l maga s színvonalú é s igényes rendezvény t a rendező kollégá k szint e hihetetle n olcsó n rendezték meg!

Bennem a z a kérdés, hog y e z a színvonal, ez ;iz igényesség é s ez a relatív olcsóság a lényeget szolgálta-e ? A széle s kö m részvétel lehetőségét , ezálta l pe-dig egyesületün k minde n tagjába n az t a tudatot, hog y e z a M I E N K !

Ha ne m ez a végeredmény , akko r a z eszkö z vitatható ! Mé g akkor Í.s , h a tudom: a rendezők menny i munkát , gondot , áldozato t vállalla k azért , hog y a legjobban erezhessü k magunkat !

Úgy gondolom , hog y a lényege t legaláb b ilye n jú l szolgáltá k azo k a régi , 20-30 éve volt vándorgyűlések , amelyeke n eg y erdei tisztáso n egyi k kondérba n rotyogott a z illatos vaddisznópörkölt , eg y másikban főt t a krumpli. Mi lye n ter -mészetes vol t eg y kis műanyag tálkába n odajáruln i a kondérhoz é s mi lyen iz -galmas vol t az t lesni, hog y a merőkanálon menny i hú s és mennyi cson t akad t fent... É s milyen erdészie s vol t a fábó l összeácsol t padokr a leülni , h a már a közelben ne m találtunk éppe n eg y kidőlt fatörzsei.. . Mi lye n jó l eset i ot t az a néhány pohá r bo r és milyen eredet i módo n zenget t a sok erdésznóta a holdvi-lágos é g alatt. H a pedig kitör t a váratlan vihar , legfeljeb b anny i történt , hog y ezen az ünnepen i s emlékeztetett bennünke t a hétköznapjainkra, amiko r bizon y viharban i s helyt kellel t ál lnunk ! M i erdésze k ;ikko r se m estün k kétségbe . így is leheléit .

Úgy i s lehetett vándorgyűlés t rendezni , me g lehe t íg y i.s. Azokon mindenk i részt vehetett , s mindenki magáéna k érezhett e azt . Lehet , hog y a z újabb típus ú rendezvényekre i s van igény, d e ha ezek ne m ugyanaz t eredményezik , min t a régiek, akko r talá n másna k kellen e elnevezn i őket.. .

A társadalomba n jól érzékelhet ő egyfajt a anyag i alapo n nyugv ó polarizáció . Úgy tűnik , hog y e z - törvényszerűe n - megjelen t má i az erdésztársadalomba n is. I la minde n erdés z rendelkezn e anny i jövedelemmel , hog y ne m lenne gondj a kif izetni a vándorgyűlése k aká r nag y költségei t is , akkor e z a kérdés , amirő l írtam, ne m lehetn e kérdés !

Ma a nagy költsége t ne m tudja minde n OE E tag kif izetni. Akko r pedi g -véleményem szerűi t - csa k a z a megoldás marad , hogy a vándorgyűlések „szín -vonalát" kel l úg y meghatározni, hog y a z mindenk i álta l kif izethet ő legyen , s ennek eredményekén t azo n mindenk i rész t tudjo n venni !

Fritsch Ottó

• Ber t ra in W i n . az Osztrák Erdészet i Egyesüle t elnök e levélbe n köszönt e meg. hogy rész t vehetet t a balassagyarmati térségbe n rendezet t vándorgyűlésen . Levelében tovább i sikereke t kíván t a z OEE valamenny i tagjának .

Kihelyezett értekezlete t tartot t a z Á l lami Erdészet i Szolgála t Miskolc i Igaz -gatósága a helyi szakszervezet i bizottságga l karöltv e októbe r 2-á n a rejleki ter -mészetvédelmi létesítmén y helyiségében . A z Időse k Világnapjár a emlékezv e meghívták a volt, má r nyugdíjas éveike t tölt ő kollégáka t is .

A megjelenteke t Nag y Lajo s szakszervezet i titká r üdvözölt e é s szeretette l köszöntötte a tanácskozáso n résztvev ő nyugdíjasokat . Steiner József igazgat ó rövid előadá s keretébe n ismertett e a z igazgatósá g felépítését . Kitér t a rend -szerváltás ót a megjelent rendelete k végrehajtásána k ismertetésére , valamin t tá-jékoztatást adot t a z igazgatóság előt t áll ó feladatokról .

A nyugdíjaso k nevébe n dr. Járási Lőrinc köszönt e me g a meghívást, mely -ben megemlékezet t a végle g eltávozottakró l is . A jelenlévő k ném a felállássa l tiszteleglek a z elhunytak emlékének . Maj d Schalkház Lipót szól t a z évszázad, az erdészeke t nagyo n érintő , terülel i é s pol i t ikai változásairól , megemlítv e a szakemberek kitart ó állhatalosságá l é s erdőszeretetét.

A z ebéde t fi lmvetíté s követte . A néző k részlete s ismertetés t kapta k a Bük k hegység domborzat i viszonyairól , annak flórájáról é s faunájáról. A f i lm készítő i komoly átteküités t nyújtotta k a táj nevezetességeiről .

Ezután barát i beszélgetésr e kerül t sor , mely poharazgatá s mellet t vidá m nó-tázásba csapot t át.

A résztvevő k j ó hangulatba n vette k búcsú t egymástó l azza l a reménnyel , hogy hasonl ó találkozásba n mé g sokszo r les z részük .

Ennek reményébe n fejez i k i köszöneté t valamenny i nyugdíja s nevében : Schalkház Lipót

A 9 4 éves Kosso w Józse f erdőmérnök köszöntés e az OEE tiszteletbeli tagg . választása alkalmából .

(Fotó: Dr. Szikra Dezső)

• Nagykanizsai Helyi Csoport

Hely i csoportun k 30 f ő kolléga részvételéve l .szakma i tanulmányúto n vet t részt 1997 . június 26-á n a Kiskunsági Erdészet i é s Faipari Részvénytársaságnál , június 27-é n pedi g a Délal földi Erdészet i Részvénytársaságnál .

27-én a program a Kiskunság i Nemzet i Par k 52-e s ú t mellet t lév ő oktató -házánál kezdődött . Csoportunka t Bogná r Gábo r hely i csopontitká r é s Spieg l János ÁESZ igazgatóhelyette s kollégá k fogadták . Az üdítő elfogyasztása közbe n Pál Szab ó Feren c területkezel ő részletese n tájékoztatt a csoportunka t a z itt foly ó munkáról é s a védet t természet i értékekről . Mondandójá t alátámasztandó , egy séta keretébe n megismertü k eg y kicsit közelebbrő l a terület eg y kis részét. A program következ ő állomásakén t Spieg l Jáno s kollég a bemutatt a a családja és ismerősei segítségéve l létrehozot t sajá t erdőtelepítést . Érdeke s vol t látn i a kü -lönböző technológiáva l é s különböző megfontolásokbó l létrehozot t fiatalosokat . Nem kevé s elszántsá g és kitartás kel l eg y i lyen volumen ű munka elvégzéséhez .

Untukat Kerekegyház a fel é folytattuk , aho l előszö r niegebédellíink , maj d a Kerekegyházi Erdészettő l Búko r Lászl ó fahasználat i műszak i vezet ő é s Bács i Benjámin erdőművelés i műszak i vezet ő kollégá k vezetéséve l megtekintettün k egy-két tipiku s erdőrészietet . Nézv e a z erdőket é s belegondolva a létrejövő fa-tömegre, bizon y ne m egyszerű felada t a gazdálkodás .

Programunk Kecskeméte n folytatódott , aho l a város zöldövezetébe n dr . Gó -bölös Antal , a z ÁESZ igazgatója , OE E régió képviselőj e é s dr. Almási János , a K E F A G termelés i osztályvezető-helyettes e fogadt a a csoportot . Buszunkka l felmentünk a zöldövezetbe n lév ő Jiegyre" . A templomtoron y magasságábó l szemlélve Kecskemétet , eg y szépen rendezet t é s parkosított városké p tárul t sze -münk elé . Dr. Göbölös Anta l enne k a programnak múltjáb a é s jelenébe adot t betekintést számunkra . A zöldöveze t különö s színfoltj a a Kecskeméti Arboré -tum. A má r kisebb múltta l é s egészséges hagyományokka l rendelkez ő arboré -tumot különö s gondda l védi k é s fejlesztik a kecskeméti kollégá k é s közülük i. s a program motorja , dr , Góbölös Antal . Gratulálunk ehhe z a lelkes é s eredményes munkához.

Első nap i programun k a Juniperus Panzióba n fejeződöt t be , ahol a vacsor a előtt dr . Almási Jáno s rövi d tájékoztatás t adot t a K É F AG munkájáról . A tájé -koztatót követőe n elfogyasztottu k a z ízletes vacsorát , é s kellemes beszélgeté s alakult k i a kollégák között .

27-én regge l má r Opusztaszeren voltunk , aho l Ser e Ferenc , a Kisteleki Er -dészet igazgatój a fogadol t minket . Megtekintetlü k a Feszti-Körképet é s néhány állandó kiállítási , am i a délelőube belefért . A továbbiakba n megnéztü k a z er -dészet csemetekertjét . It t részletes tájékoztatót kaptun k többe k közöt t a z erdészet munkájáról is . Utunka t folytalv a a z ebéd színhely e felé , a Tisza ment i nyála -sokról hallhattun k tájékoztató t é s az autóbuszból eg y keveset láthattun k i. s be -lőle. Tanulmányutunk Derekegyházán , a Délalföldi Erdészet i Rt . vadászházába n fejeződölt be . Ebéd előt t Héjj á Endr e keiületvezet ő erdés z tájékoztatot t minke t a Szeged i Erdésze t munkájáról . A fensége s halászl é é s túrós csusz a elfogyasz -tása utá n búcsú t véltün k kísérőinktó i é s kicsit elfáradv a indultun k hazafelé .

A kétnapo s kitűn ő programo t é s a gördülékeny szervezés t ezúto n i s szeret-nénk megköszönn i a közreműködő kollégáknak .

Tihanyi Gyula

Búcsú egy legendától Dr. hc. tlr. Pankotai Gábor erdőmérnük, egyetemi tanár 1997. .szeptember

27-én csendesen eltávozott közülünk. A hegykői temetőben 1997. október 9-én helyezték örök nyugalomra. Ravatalánál dr. Ko.sztka Miklós egyetemi tanár em­lékezett meg az erdőmémökről és az egyetemi oktatóról. Dr. hc. dr. Herpay Imre nyugalmazott egyetemi tanár a sírnál búcsúzott el ;i barátok és egykori munkatársak nevében,

A magyar erdőgazdálkodás egyik kiemelkedő alakjáról szóló megemléke­zések tevékenységéről és egyéniségéről szóltak. Tiszteletünk jeléül álljanak itt az elhangzott méltatások.

Tanszéki utódjának (dr. Kosztka Miklósnak) szavai a következőképpen hangzottak:

Kedves gyászoló Család, Hozzátartozók. Barátok, Tanítványok! Szívünkben fájdalommal, lelkünkben megnyugvással, tudatunkban a meg­

változtathatatlan! elfogadva búcsúzunk dr. honoris causa dr. Pankotai Gábor erdőménlöktől, egyetemi tanártól, az Erdészeti Szállílástani Tanszék egykori vezetőjétől, az Erdőmérnöki Kar valamikori dékánjától, az Erdészeti és Faipari Egyetem hajdani rektorától,

Pankotai Gábor személyében a magyar erdőgazdálkodás és a magyar erdé­szeti felsőoktatás egyik jelentős, meghatározó személyiségét tisztelhettük, aki egész életével az erdészeti hivatást szolgálta. Pankotai Gábor, aki 1914-ben Szöllősön született, elsősorban mérnöknek, azon belül erdómémöknek vallotta magát. Erdöinérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki cs Gazdaságtudományi Egyelem Erdőménlöki Karán 1940-IXMI vehette át.

Pályájának első jelentősebb állomása a Kárpátok kiteijedt erdőségeiben a Bustyabázi Magyar királyi Erdőigazgatóság. Itt a Taracközi Erdei Vasút üzem­vezetője volt, ahol műszaki mérnöki képességeit kamatoztathatta. A II. világ­háború sodra őt is elérte. Gépkocsizó alakulatnál teljesített szolgálatot. Hősies­ségéért kitüntették,

A honvédségtől leszerelve elsők közölt jelentkezett államerdészcti szolgá­latra. A Pilisi Állami Erdőgazdaság egyik erdészetének vezetésével bízták meg, ahol kiváló vezetői adottságait kamatoztatva a háborútól szétzilált erdészet meg­szervezését sikeresen megoldotta. Az 1950-es években több mag;is beosztásban dolgozott. Minden beosztásban f\ V feladatának tekintette a korszerű erdőfeltárás alapjainak lerakását.

Az Erdőmérnöki Főiskolára 1958-ban nevezik ki és az Erdészeti Szállílástani Tanszék vezetésével bízzák meg. Ekkor kezdődött életének az az időszaka, amely a magyar erdőgazdálkodásra a legnagyobb hatást gyakorolta. Egyetemi oktatói tevékenysége alatt meghatározó szesrepe volt erdőmérnök generációk mérnökké nevelésében. Eszméje a mérnök, azon l>elül is az erdőmérnök volt. Mi, akik a mérnökké válás folyamatában apró fricskáit humorral és megértéssel fogadtuk, tudjuk, hogy az általa felvázolt mémökkép az európai mernökképet képviselte, egy olyan időszakban, amikor az nem volt időszerű". A szigorú és következetes oktató azonban nyitott volt a diákság problémái iránt, ÉS szívesen vett részt vidám megmozdulásaikban. O kezdeményezte és támogatta a végzős hallgatókat abban, hogy valétálásuk emlékére díszkorsót avassanak, és elnöke volt annak a szakestélynek, amelyen a most már hagyománnyá vált díszkorsó-adományozás alapító okiratát aláírta.

Munkásságának eredményeként kialakult a korszerű magyar erdőfeltárás, amelynek alapelveit - szerzőtársával, dr. I lerpay Imrével - Erdészeti Szállítástan című könyvében foglalta össze. Ez az 1956-ot követő időszakban az elsőként megjelent egyetemi tankönyv, amely korszakalkotó jelentőségű volt. Az európai erdészeti szakirodalmat megelőzve az adott kor erdőgazdálkodási alapelveit és igényei! figyelembe véve foglalja össze az erdőfeltárás és az erdőgazdálkodás egységéi, hosszú évekre úlniulalás! adva a léniával foglalkozó szakemberek szá­mára.

Közéleli levékenységét is az erdészeti hivatás szolgálatába állította. Az OEE Erdőfeltárási Szakosztályában tevékenykedett aktívan. Munkásságát több kitün­tetéssel ismertek el, amelyek közül legjelentősebb a kétszer kiérdemelt Munka Érdemrend arany fokozata. Az oktatásban kifejtett tevékenységéért, mérnök-ge­nerációk felneveléséért, tudományos munkásságáért megkapta a/ Erdészeti és Faipari Egyetem által adományozható legmagasabb kitünetést, a dr. honoris ca­usa címet.

Tisztelt gyászoló Család, Barátok, Kollégák, Tanítványok! Egy nagy ívű életút minden jelentősebb állomását értékelni egy rövid meg­

emlékezésben nem lehet. A magunkban hordozott képet kinek-kinek a maga emlékeiből kell összeállítani. A fiatalabb erdóinéniök-generácíó már csak le­gendaként ismeri nagyrabecsült pro- ~ ' j » / fesszorunk munkásságát és cseleke- '* deleit. A legenda most válik igazán legendává, mert akiről szól, végleg el­távozott közülünk. Tartsuk meg em­lékét tudatunkban és szívünkben, mert erdŐméniokként is és tudós ta­nárként is példaképünk lehet. Búcsúz­zunk hagyományos köszöntésünkkel: Jó szerencsét! Udv az erdésznek!

A közeli munkatárs - dr. Ilerpai Imre - a jóbarátröl emlékezett meg."

Kedves gyászoló Család, Baráta­im!

Szomorú szívvel állok itt, hogy -barátai és munkatársai nevében is -búcsút vegyek Pankotai Gábortól, akinek közel 20 évig közvetlen mun­katársa voltam.

Kaniaszkórától haláláig átélte az I. világháború utáni időszakot, a II.

világháborút, a rövid polgári demok­ráciát, a szocializmus építését. A rendszerváltás idejében már nyugdíjas volt, de ritka frissességgel követni tudta az eseményeket.

Az ennyire változó körülmények az egyes emberek gondolkodásában is mély nyomot hagytak. így az Övében is. Nem túlzás azt állítani, hogy hibá­ival és erényeivel együtt a XX. szá­zad magyar értelmiségének, szak­mánknak is kiemelkedő, egyedülálló és jellemző alakja.

Mélyen érző, ugyanakkor nagyon érzékeny ember volt. Ez tette sebez­hetővé. Védekezésül kialakult nála egy kemény modor, amellyel sok el­lenséget szerzett magának, többet mint mások. De annak, aki figyelem­be vette érzékenységét, nagyon jó tár­sa és barátja tudott lenni. így alakult ki tanszékünkön is az a jó légkör, amelyben eredményesen lehetett dol­gozni. Ezt köszönjük neki.

A nagy reneszánsz egyéniségekhez hasonlítható. Szerette az életet, a jó tár­saságot, a jó bort és a tarokkot. De ugyanakkor a pontos, fegyelmezett munkát is. Színes egyéniségével is nagy hatást gyakorolt az ifjúságra. O volt a PAN­KOTAI.

Emlékét megőrizzük. Az idő múlásával ködbe vesző alakja egyszer talán majd legendává szelídül.

Nyugodjék békében.

• Dr. Pankotai Gáborra emlékezem

Nem nekrológot írok - azt szépen megírta és elmondta a ravatalnál dr. Koszlka Miklós, a sírnál pedig dr. Herpay Imre -, egyszerűen csak emlé­kezem. Tudom, hogy nem vagyok egyedül. Tudom, többen vagyunk így, legfeljebb kevesen vetjük papírra gondolatainkat, emlékeinket Pankotai Gáborról, Pankotairól, Gáborról, Gábor bácsiról - ki milyen kapcsolatban volt vele, hogyan szólította.

Híre már balek korunkban elért bennünket. Az Erdészeti Szállítástani Tanszék, élén Pankotai Gáborral, az alsóbb évesek gondolatában olymposzi ködben, sejtelemben létezett. Három évig kellett várni a személyes élmé­nyekre.

Én hamarabb találkoztam vele. Egy alkalommal ugyanis előadást tartott „Viselkedés az erdészeti szolgálatban" címmel. Előadására sokan elmen­tünk valamennyi évfolyamból. Megérte. Hogyan tudnám a kétórás előadás valamennyi gondolatát most leírni? Egy részére már nem is emlékezem, „csupán" alkalmazom. Minden gondolata kincset ért annak, akinek volt füle meghallani a mondottakat a rendről, a fegyelemről, az illő viselke­désről. A negatív példák szereplőjeként mindig magát nevezte meg. Csak egyetlen példa:

Ha Önök más helyiségében tartózkodnak, sohasem gyújthatnak rá a házigazdától kért és kapott engedély nélkül. Amikor Kárpátalján a Bus-tyaházai Erdőigazgatóságnál szolgáltam - elismert üzemegységvezető, 1800 ember elöljárója voltam - igazgatóm, Partos Gyula hívatott. Miután hellyel kínált és leültem, elővettem a cigarettatárcámat, és rágyújtottam. Partos Gyula emelt és kimért hangon .szólt rám: Megtiltom neked, hogy a szobámban az engedélyem nélkül rágyújts! Azonnan bocsánatot kértem, eloltottam a cigarettát, de még le sem tettem a hamutartóba, már előttem állt. Kezében a hatamas íróasztaláról levett dohánytartó fadoboz nyitva. Tele volt jobbnál jobb szivarokkal és cigarettákkal. Kérlek, gyújts rá -mondotta előzékenyen. Kiválasztottam egy szál cigarettát. A tüzei termé­szetesen ő adta.

Vajon a mai generációknak ki fog ilyeneket elmondani'.' Ragaszkodott hozzá, hogy előadása mindig az első két óra legyen. Az

első .szállításelőadáson közölte: Ahhoz, hogy a mérnöki munkát nyolc óra­kor megkezdjük, a hallgatóságnak nyolc előtt két és fél perccel a helyén kell ülnie! Mindig pontosan nyolc előtt két és fél perccel be is jött. Azt a hallgatót, aki ezután nyitott be, egyszerűen kihajította. Ugyanígy jártak azok is, akiknek borostás volt az arcuk.

Nem kell szégyellnünk, az átlagerdész romantikusabb lelkialkatú, mint például az átlagmészáros. Noha ő is romantikus alkat volt, a szolgálatot mégsem tévesztette össze a romantikával: Ha valaki azt hiszi, hogy az erdészeti szolgálat árnyas erdőt, őzikét és hűsen csörgedező patakot jelent, akkor közlöm, hogy a szolgálat munka és veríték! - mondta.

Máskor ezt hallhattuk tőle: Az élet alkalmaira, lehetőségeire előre és megfontoltan kell készülni. Amikor megjelenik az alkalom, a lehetőség, akkor készen érjen bennünket, egyébként késő! Egyik legjobb példa erre a nyelv tudása. Aki akkor akar egy nyelvet megtanulni, amikor olyan fel­adatot, állásiéiul őseget kap, amikor nyelv kell, már késő! Akkor már tudni

kell, nem tanulni. Önök most az életük azon szakaszában vannak, amikor a legkevesebb a gondjuk, és legtöbb a .szabad idejük. Most tanuljanak nyelvet! Akkor azt hitlük, hogy nem ismeri a gondjainkat, nincs tisztában szabadidőnk mértékével. Az évtizedek távlatából látom, hogy teljes mér­tékben igaza volt. Sajnálom, hogy nem hallgattam rá. Mit nem adnék ma egy nyelv középszintű birtoklásáért.

Ötödévesek voltunk, amikor E. Gyula évfolyamtársunk révén sikerült egy jól fizető munkát vállalni. A munka elvégzéséhez azonban nem volt megfelelő eszközünk. E. Gyula ekkor felkereste őt, és mint az egyetem rektorától, segítséget kért és kapott. Az illetékes tanszéknek engedélyezte az eszközök köles ön adását. Az illetékes tanszékvezető azonban úgy gon­dolta, hogy ez kockázatos akció, és lebeszélte E. Gyulát az eszközök köl-csönvételéről.

A történtek után több hétre egy kötélpálya-előadás után kimenet oda­intette magához E. Gyulát, é.s megkérdezte, hogy áll a vállalkozásával.

Végül is nem kaptuk meg az eszközöket, professzor úr - válaszolta E. Délután üzenet érkezett az illetékes tanszékről E. Gyulához: Azonnal

menjen a tanszékre. Olt még olyan eszközöket i.s megkapod, amelyet nem is mert elkérni.

Kerülő úton tudtuk meg, hogy „Pankotai" a délelőtt folyamán átment a rektorátusra. Rektori minőségében hívatta magához az illetékes tanszék vezetőjét, és a következőket mondta neki: Kérlek, ha ma Magyarországon ötödéves hallgatók kemény fizikai munkával kívánják megkeresni a tanul­mányaikhoz szükséges pénzt, akkor nekünk támogatni kell cfket. Légy szí­ves, haladéktalanul rendelkezésükre állni.

Amikor kötélpályákból vizsgáztam, nagyon lelkészültem. Éreztem, hogy nehezen fognának meg. Hatalmasat tévedtem. A kihúzott tételről ugyanis fogalmam sem volt. (Utólag állapítottuk meg, hogy Gábor bátyánk nem adta le a tétel tartalmát.) Halálnyugodtan ültem a helyemen. Lejátszott meccsnek tűnt minden. Figyeltem II. Gyula vizsgáját, aki előttem mérkő­zött a Tanszékkel.

Gábor bátyánk a katedra szélén ült, II. Gyula méterekkel távolabb állt a túl félen.

Jót adok magának, közölte a boldog hallgatóval, majd ahogy beírta a jegyet az indexbe és összecsukta, unottan megkérdezte, mennyi a logarit­mus naturális alapja.

Mindenki tudta, hogy ez a Pankotai-force kérdések közé tartozik. Aki nem mondja biztonsággal é.s 6 tizedes pontossággal, hogy 2 718 821, annak vége. FI. Gyula 2-3 másodpercig nem válaszolt. Tudtam, hogy a beírt jegye már fabatkát sem ér. Végül megtörte a jeges csendet, és alig hallható han­gon azt válaszolta, hogy 1,4.

Gábor bátyánk megfogta az indexét és egy hatalmas hajítással H.-hoz vágta, és a szó szoros értelmében felülvöltött: Taakarodjóóóón!

H. bravúrosan a levegőben elkapta a lebegő lapú indexet, „Jő szeren­csét, professzor úr'-at kiáltott, majd kincset érő zsákmányával kirontott a teremből.

Ekkor következtem én: Professzor úr! Nem tudom a tételt. Felháborító disznóság, hogy impasszt hagy a tárgyamból! Sorolja fel

a fafajokat íülledékenységi sorrendben! - kiáltott rám. Én bizony a cosinus hyperbolicus tudományát elsajátítva nem nagyon

törődtem azzal, hogy e sorrendet jól és betéve tudjam. Valamit mondtam. Tekintettel vagyok az indexére! Elégséges! Abban a félévben e jegy kivételével valamennyi vizsga és gyakorlat­

jegyem jeles volt, de mégis ezt az egyet becsültem a legjobban. Nem fájt, nem volt bennem más érzés, mint a megmenekülés boldogító érzése.

Sok év teli el. Szelídüli az ország politikai légköre. Mint az OEE Pilisi Csoportja titkára arra gondoltam, milyen jó lenne egy osztrák egyesületi tanulmányutat szervezni.

Fordulj Pankotaihoz - tanácsolták. Jó erdész kapcsolatai vannak Auszt­riában. Segíteni fog.

Ezt tette. Meglátogattuk hegykői remeteségében. Kikérdezett, majd le­velét megírta. Néhány héten belül négy neves osztrák erdészeti centrumból kaplunk meghívó és fogadó levelet.

A kirándulás kitűnően sikerült. Egyik neves osztrák házigazdánk, dr. Frilz Prandl most olt tisztelgett a hegykői urna előtt...

Amikor erdészeti kitüntetést kaptam és ezt a Lapokban olvasta, azonnal megírta köszöntő levelét, melyet a mai napig is őrzök.

75 éves születésnapja alkalmából azt a vágyai fogalmazta meg, hogy a Pilisben köszöntsék meg. így is történt. Szakértő szemekkel, meghalva mustrálta születésnapi tortáját, melyet id. Eőiy Gyuláné, Erzsike néni és három erdőmérnök tervezett, illetve vitelezett ki. A tálca egy nagy műszaki rajztábla, a tortapapír műszaki rajzlap és pausz volt. E pauszon egy klotoid átmeneti íves útszakaszt terveztünk, teljes töltéssel. Minden előírás szerinti adat ott szerepelt a rajzon, tussal kihúzva. Az útszakasz töltésének egy részét makettként is megalkottuk. Ez volt a torta. A rézsű zöld reszelt marcipán, a pályaszerkezet csokoládédara volt. A padkái kókuszreszelékkel burkoltuk. A marcipán km-kŐ szelvényszáma történetesen éppen 75 volt.

Sok éve már, hogy minden évben egyszer elmegyünk néhányan Hegy­kőre látogatóba. A program mindig ugyanaz. Örömteli üdvözlés, amelyet borozgatás és beszélgetés követ. Délben kocsiba ülünk és elutazunk a kör­nyék egyik vendéglőjébe. Ebédelünk és beszélgetünk. Ebéd után vissza­utazunk Hegykőre. A kávét mindig ő főzi. Kávézgatunk és beszélgetünk. Majd elbúcsúzunk. Sohasem titkolta, mennyire örül és mennyire büszke arra, hogy meglátogatjuk. Beszélgetésünknek mindig ugyanaz volt a léniá­ja: az ország és a szakma féltése. Az utóbbi években fel-felvetődött az elmúlás kérdése i.s. Ekkor már évek óta feszület volt kiakasztva hálószobája falán.

Hálószobájában az egyik szekrényt egyszer kinyitotta és betessékelt. Kiderült, hogy a szekrényen keresztül egy kis szobába lehetett bejutni. Ott tartotta erdész és katona ereklyéit. Akit ide bevezetek, az teljes barátságom és bizalmam birtokolja - jegyezte meg.

Az utolsó előtti látogatás már nem a szokványos volt. M. László, H. Sándor és jómagam voltunk a látogatók. Nem mentünk ebédelni, csak be­szélgettünk. Mi hárman, a vendégek. Ő, aki a sok órás beszélgetéseknek mindig kiváló résztvevője volt, csak ült csendben, mosolygott, néha egy könnycseppet morzsolt el a szemén, és időnként - a néhány óra alatt tízen alkalommal - mindig ugyanazt mondta: De Örülök, hogy eljöttetek, de Örülök, hogy itt vagytok.

Az utolsó látogatás - máshogy sikerült. M. András és M. László ne­vében is én jelentkeztem be hozzá szerdán: Gábor bácsit szerelnénk meg­látogatni pénteken - mondtam a közvetítő Herpay Imrének a telefonba.

- Ne jöjjetek - válaszolt Imre bátyám színtelen hangon - . Gábor hétfőn meghalt.

Az utolsó látogatás így a temetés lett. A temetés után a kocsihoz közeledve véletlenül beszédbe elegyedtem

egy idős hegykői paraszt nénivel. Azt mondták, hogy a professzor urat semmi sem kötötte Hegykőhöz, de ez nem igaz - mondta. Fiatal mérnök korában épült a faluban egy magtár, amelyet ő tervezett. Ezt mindig szí­vesen emlegette. Nagyon rendes ember volt a professzor úr. Templomba is járt.

Hazafelé megálltunk Fertőszentmiklóson ebédelni. Tulajdonképpen ha­lotti tort ültünk tízen. Sok gondolat fordult meg bennem. Vajon ki, hogyan tartja meg emlékezetében Gábor bácsit, akinek az életében jó mulatság kevés volt, férfimunka meg sok. Vajon manapság a reppelő, rágógumis, őrületes és fergeteges korunkban a fiatal korosztályokkal ki és hogyan sze­retteti meg a rendet, a fegyelmet, ki fogja kialakítani bennük a köteles-ségtudatot, a helytállást? Ki fogja hitelesen elmondani nekik és megértetni velük, hogy az élet egy könyörtelen nagy forgás, ahol állandóan újra kell termelni az értékeket. Az előző generációk felhalmozott erkölcsi és anyagi javai mulandó kategóriákká válnak, ha az utódok azokat felélik és nem növelik.

Cs. Jenő bácsi szavaira ocsúdtam fel, aki szemben ült velem. Szépen kötőit varkocsa után néhány hónapja szakállt is növesztett. Közismert re­szelős hangján, tokaji tájszólással mesélte: A temetés után törtem egy kis gallyat. Odamentem a szenteltvíztartóhoz, belenyomtam a szentelt vízbe, majd a sírra permeteztem és azt mondtam: Te, Gábor! Készítsd elő nekem is az utat.

Bánó László

Monostori (Maczka) János, erdőmérnök

1933-1997 A sorstárs, a legjobb barát mindig nehéz

:'V helyzetben van, ha búcsúzni kell. Mintha tegnap történt volna, pedig azóta

jfggfp^- eltelt 47 év. Az akkor szerveződő Soproni Er-^ B h B dészeti Technikum, Templom u. 2. sz. alatti

kollégiumának udvarát - 1950. okt. 2-án -hangos zűrzavar verte fel. Akkor érkezett meg János, tanulmányai megkezdésére és eredeti -szügyi - palóc kiejtése váltotta ki a harsány érdeklődést. Ott kezdődött a barátságunk, és egész mostanáig tartott. Ez idő alatt sok min­den történt. Az Erdészeti Technikumot 1953-ban fejeztük be. Technikumi tanáraink atyai szigorral nemcsak a hivatásszeretetet, hanem mások megbecsülését és tiszteletét is belénk nevelték. Erre az egész életünkre kiható küz­delmes közös három évre azóta sem tudok el­érzékenyülés nélkül visszaemlékezni. Az élet

sok nehéz helyzetében ez adott erőt mindkettőnknek. A fentiek folytatásaként együtt kezdtük és fejeztük be az Erdőmémöki Fő­

iskolát Sopronban 1958-ban. Mindketten egyszerű környezetiből jöttünk, talán ez is szilárdította összetartozásunkat. Soha el nem műtő emlék számomra, mikor valétabálunkra édesanyja palóc népviseletében jelent meg és mindenki a szívébe zárta.

Aztán jöt t a „Nagy Élet" , melyne k alakulás a ol y kiszámíthatatlan . Ő Szom -bathelyen, é n Kaposváron kezelte m e l a gyakorlat i munká t a z erdőrendezésben , amihez ne m i s lettün k hűtlene k többé . Egyéniségünkhö z köze l áll t e munka -körben a z erd ő é s természe t szereteténe k szaba d érvényesülése , közelsége .

Magánélete sajno s tragikusa n alakul t é s aktí v munkájá t i s előb b kellet t be -fejeznie. A Szombathely i Erdőtervezés i Irodátó l mint csoportvezet ő vonul t nyu -gállományba, betegsé g miat t 1983-ban . Születet t optimizmus a azonba n ne m is -merte a csüggedést , bá r a z utóbb i időbe n minth a komorabb á vál t volna .

Munkatársai szerették , egyese k rajongta k érte . So k eze r hektá r erd ő terve -zése fűződi k a nevéhez . A mag a módjá n tett e a dolgát , his z csa k „egyszer ű napszámosa" vol t a z erdőnek . Sajáto s szakma i é s ember i megoldása i m a má r legendaszámba mennek . A k i k közelrő l isméitek , tudták , hog y a markáns küls ő és sajátos modo r mögöt t maga s színt ű tudás, nagy szí v é s szeretet húzódi k meg . Segítőkészségét soh a senkitő l ne m tagadt a meg . Talán ezér t kímélt e me g a sors a végs ő hossz ú szenvedéstől .

Sopronban, a z evangéliku s temetőbe n kísértü k utols ó útjár a 1997 . októbe r 1-én, délutá n kett ő órakor .

Isten veled , Öre g Barátom , a so k viszontagsá g utá n nyugodjá l békében . A világ dolgai n ne m soka t tudtun k változtatni .

Vajon „odaát " találkozunk- e még ? Dr. Kozma Ferenc

• In memóriám Zólyomi Bálint (1908-1997)

Botanikus volt , kezdetbe n florista , későb b növényföldrajzos . A So ó Rezs ő álta l indítot t ún . „debrecen i iskola " legkiemelkedőb b tagja . ( )

volt a z els ő a haza i botanikuso k közül , ak i ne m elégedet t me g a z egye s nö -vénytársulások meghatározásával , hane m az t i s tudatosa n kereste , melyek azo k a termőhely i tényezők , geológiai , kl imati lógiai , talajtan i viszonyok , amelye k egyes növényfajok , növénytársuláso k létrehozásába n meghatároz ó jelentőségű -ek. Vagyi s az ökológiai szemléletű növénytársulástan kiemelked ő művelője volt .

Ez hozt a köze l a z erdészekhez . J ó példáka t láthatot t Magya r Páltó l é s má -soktól. Sziká r alakjával , korá n megkopas/odot t fejéve l gyakra n jelent me g ott , ahol erdésze k a botanikuso k közreműködésé t keresték . Igaz , soka t vitatkozott , voltak éle s pengeváltása i Maje r Antal la l , d e eze k a jóviszonyt , egymá s iránt i tiszteletet ne m zavarták . Ő vol t a z a botanikus , ak i a kopárfásít ó Mede r Istvá n számára a növénytársulástan i alapoka t megteremtett e é s az . ő irányításáva l vé -geztek vegetációtérképezés t a Bükk hegységben . Enne k summázat a a z Az Erd ő hasábjául i s megjelen t é s termékenyítőén hatot t a Maje r Anta l kidolgozt a erdő -t ípus-rendszer megalkotásához .

Munkáját a debrecen i é s szeged i oktatómunk a éve i utá n nagyobbrész t a Vajdahuny ad várban elhelyezet t Növénytárba n végezte . Enne k vezető i posztjá n Jávorka Sándor t követte . Későb b a vácrátót i kutatóintéze t vezetőjekén t tevé -kenykedett.

A fiataloka t szívese n segítette . Gyakra n hallotta m lényegr e tör ő kérdését : „ M i a munk a eredménye? " Puritán , egyszer ű embe r volt , szobájáb a bárk i l e -kopoghatott, üre s kézze l soh a ne m távozott . írásai t a pontosság, megbízhatósá g jellemezte, minde n adato t többszö r i s megvizsgált , mir e nyomtatásba n közölte .

Úttörő vol t a haza i pollenelemzé s területén . E z a tudományá g a rég i geo -lógiai rétegekben , mocsarakba n épségbe n megmarad t virágpolle n meghatározá -sává! foglalkozik , ezér t értéke s bizonyítéko t szolgálta t korább i geológia i kor -szakok növényvilágána k megismeréséhez . Nagyo n értékese k a z alföld i erdő k korábbi faj i Összetételéne k megismerésé t szolgál ó vizsgálatai .

Tudós volt , a sz ó legklasszikusab b értelmezéseién . Ak i k személyese n is -merhettük, tiszteltü k é s szerettü k tekintély t parancsol ó tudása , ember i magatar -tása miatt .

Október 7-é n a budapest i Farkasrét i temetőbe n temették . Nyugodjé k béké -ben!

Dr. Szotlfridt István

Búcsúzunk Leírtam ez t a nehé z szót , é s it t megáll t a tollam . Órá k telte k el , mí g a

következő gondolatoka t papírr a vetettem . Búcsúzunk Csonto s Istvántól , a Kisalföld i Erdőgazdasá g Rt . vezérigazgató -

helyettesétől. Személyébe n a magya r er d észtárs ad alom nag y tehetségű , kivál ó képességű, fiata l szakemberé t gyászolja .

Nekünk munkatársaknak , barátokna k pótolhatatla n veszteség . Töretlen mun -kabírása, hajlíthatatlan egyene s jelleme döntőe n járult hozz á gazdaságunk elmúl t éveinek sikereihez .

István Kiskunfélegyházá n született , szüle i a bugac i erdészemé i dolgoztak , ahol megismert e é s megszerett e a z erdő t é s anna k élővilágát , a benn e foly ó munkákkal együtt .

A szeged i erdészet i szakközépiskolában érettségizett . Kedve s iskolájáho z ha -láláig szoro s szála k fűzték . Amiko r alföld i diáko k jötte k tanulmányútra , szint e kötelességének érezte , hog y O egyengess e a z útjukat .

1982-ben szerzet t erdőmérnök i diplomá t a Sopron i Erdészet i é s Faipar i Egyetemen. Ez t követőe n pályájá t a Dél-hanság i Erdészetné l kezdt e min t gya -kornok, maj d erdőművelóként . Mái g ne m ki s büszkeségge l mutatt a me g a z arr a járóknak azoka t a z erdőrészleteket , amelye k a z O munkájáva l születte k é s nö -vekedtek erdővé .

1989-től a z Országo s Trófeabírál ó Bizottsá g győr i részlegé t vezette . '92-tŐ l volt a z erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese .

Pistával első kapcsolatom min t a tanár-diák viszon y alakul t k i , majd Győrb e érkezve, azono s célokér t küzd ő munkatárskén t kezdtün k dolgozni , é s most iga z barátként búcsúzo m e l Tőled .

Haláláig tanult , képezt e magát . Gödöllő n vadgazdálkodás i szakmérnök i dip -lomát szerzett , a z elmúl t évtő l pedi g közgazdaság i tanulmányoka t folytatott .

Társadalmi funkció i i s min d szakmájáva l volta k összefüggésben . O vol t a z Országos Erdészet i Egyesüle t Vadgazdálkodás i Szakosztályána k titkára , a Győri Helyi Egyesüle t titkára , d e fáradságo t ne m ismerv e látt a e l a Győr-Moson-Sop -ron Megye i Agrárkamar a Erdészet i Osztályána k vezetésé t is .

Pista! Ö t évi g dolgoztun k együtt . Külö n tiszteltele k azért , amilyen rajongás -sal szerette d é s nevelte d gyermekeide t a természe t szeretetére . Mérhetetlenü l büszke voltál , amiko r Dömötö r a z erdőrő l ír t irodalm i pályázato n verséve l kü -löndíjat nyert .

Kétíves barátom , nehé z terhe t raktá l a vállunkra , d e ígérjü k Neked , hog y minden segítsége t megadunk , hogy gyerekeidbő l hazájuka t szerető , igaz magyar emberek legyenek , h a pedi g valamelyikü k a z erdés z hivatás t választaná , akko r mi i s büszké n fogju k egyengetn i útját .

Üdv a z erdésznek ! Iste n veled , Csonto s István ! Dr. Magas László

Torna tás László 1929-1997

Hirtelen jött rövid , súlyos betegsé g után 1997 . június 16-á n elhunyt Tomatá s László erdésztechnikus .

1929. máju s 29-é n születet t Szegeden . Elem i iskolái t Ásotthalmon , polgár i iskolai tanulmányai t Szegetle n végezte .

Munkáját 1948-ba n közigazgatásba n kezdt e meg , 1950-tő l má r a z erdészet i vonalon folytatt a min t könyvelő . Munkáj a mellet t továbbtanult , erdésztechnikus i oklevelet szerzet t 1961-ben . A szeged i erdészetné l előb b kerülelvezető . szak -előadó, maj d műszak i vezet ő volt , 1968-tó l felügyelő i munkakörbe n dolgozott .

Munkáját mindig szorgalmasan é s lelkiismeretesen végezte , tevékenyen részt vett a z alföl d fásításában . Magá t állandóa n képezv e igyekezet t ú j ismereteke t elsajátítva ú j technológiáka t é s erdőnevelés i módszereke t alkalmazn i min d a homoki, min d a hullámtér i termőhelyeken .

Munkakörében ember i magatartásá t a szorgalom , a szerénység , a szakma i igényesség é s tisztesé g jellemezte . Soka n fordulta k hozz á problémájukkal , hi -szen segítőr e találta k személyében , élvezhett e munkatársa i bizalmá t a z érdek -képviseleti munkában .

Nyugdíjas évei t feleségével , gyermekük családj a közelében Békés városába n töltötte, é s ot t i s huny t el .

Július 4-é n Szegeden , a Belváros i temetőbe n búcsúztatt a családja , barátai , tisztelői é s vol t kollégái .

Emlékét kegyelette l megőrizzük . Gy. Szabó Pál

Dr. Héder Sándor emlékezetére

r"" l H l r r Szomorúa n tudatjuk , hog y dr . Héde r Sándor erdő - é s kertészmérnök, a Balaton i Intéző Bizottsá g nyugalmazot t főmérnök e életének 65 . évében hosszan tartó betegség következtében Balatonfürede n elhunyt .

Pályafutását 1955-be n - min t a Bala -tonkörnyéki Fásít ó Erdésze t tervez ő mér -nöke kezdte . Állandóa n képezv e magá t

J f r V K \ • M igyekezet t a Balato n környékéne k zöld -jái, Jy § o \ v / r ! i t -s láj tcnv/és i léladatai t miné l nm -W^^.,,^- • I ^ É H W gasab b szinte n megoldani . Enne k érdeké -

" •Í T be n 1965-be n kertészmérnök i diplomá t i s '^^^^S^/^^mW szerzett . Mészöl y Győzőve l (közösen ) szá -

H ^ ^ ^ ^ B ^ I I mo s zöldövezeti , védőfásíási . parkosítás i H BL L L BBk m m- t e r v e t készítettek . Közö s munkáju k a/ . mm^mW/m^mW/KmWm^k g | 1969-be n megjelen t „Zöldövezet i erdő k -mmmmmmmmmmmmmmk H l tá j fásítás" cím ű köny v is , amel y komple x

tájvédelmi, ökológia i szemléletéve l úttör ő munka volt , é s nagy szerepe t játszott a z erdő k közjólét i szerepéne k tudatosítá -sában.

A balatonfüred i Zöldöveze t Tervez ő Irod a vezetőjekén t 6 0 váro s zöldövezet i tervének elkészítésé t irányította , számo s üdülőkörze t regionáli s tervéne k készí -tésében működöt t közre , szeretette l foglalkozot t a kastélyparkok , arborétumo k rekonstrukcióinak tervezéséve l is , melyhez felhasznált a gazda g dendrológia i is -mereteit.

Úttörőmunkát végzet t a z erdészet i ágaza t településfejlesztési , tájrendezés i ágazatközi kapcsolataina k kiépítésében . Min t tájrendezés i szakért ő számo s vá -rosra, műemlékr e é s üdülőterületr e kiír t tervpályáza t bírál ó bizottságána k tag -jaként képviselt e a z erdés z szakmát .

A Sopron i Erdészet i é s Faipar i Egyeteme n meghívot t oktatókén t működv e több éve n á t segített e a fiatal szakembereke t a mode m tájrendezés i szemléle t elsajátításában.

Az Országo s Erdészet i Egyesüle t Közjóléti , i l l . Tájfejlesztés i é s Környezet -gazdasági Szakosztályaina k alapít ó tagj a volt . A z egyesületbe n végzet t tevé -kenysége é s szakma i munkásság a elismerésekén t fiatalon , 1974-be n megkapt a a Bed ő Aliiér t díjat . Ké t alkalomam i nyert e e l a z Erdésze t kivál ó dolgozój a kitüntetést. A természetvédele m teré n készítet t terveiéi t 1983-ba n PR O NATU -RA díjba n részesült .

A Balatonhoz való kötődése és széles körű érdeklődése is ösztönözte, amikor 1986-ban elvállalta a Balatoni Intéző Bizottság főmérnöki beosztását. Munkás­ságát ettől kezdve a Balaton régió komplex területfejlesztési feladatai töltötték ki.

Évtizedes helyi ismereteit kamatoztatva segítette a régió térségi együttmű­ködését, az alapinfrastruktúra kiépítését, a környezet összehangolt fejlesztését.

Munkásságát más ágazatok is elismeilék és méltányolták. A környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter 1995-ben a műemlékek megmentése és szak­szem bemutatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéén „Műemlékvé­delemért" emlékplakett, a Balaton régió érdekében kifejelt évtizedes munkás­ságáért pedig 1996-ban „PRO REGIO" díjban részesítette, melyeket már nyug­díjasként, betegen vett át.

Halálával egy sokoldalú, magas elméleti felkészültségű, gazdag tapasz­talatokkal rendelkező, széles látókörű kollégával lett szegényebb a magyar er-désztársadalom.

A balatonarácsi református temetőben helyezték örök nyugalomra, nem mesz-sze Lóczy Lajos világlüní geológus, Balaton-kutató sírjától. Koporsóját volt erdész kollégáinak zöld egyenruhás koszorúja vette körül.

Halász Tibor

• MÁRTON BÁLINT nyugdíjas erdőfelügyelő 1997. augusztus 8-án tragikus

hirtelenséggel elhunyt. 1936. február 13-án született Recsken, erdészcsaládból származott, az erdő

iránti szeretete, elhivatottsága innen eredt. A Soproni Erdészeti Technikum elvégzése után a Mátrai Állami Erdőgaz­

daságnál helyezkedett el. Különböző munkakörökben dolgozott. Legtöbb időt a Fényespusztai Erdészetnél erdőművelési műszaki vezetői munkakörben, majd egy ével az erdőgazdaság központjában előadóként töltött el.

1964-ben a Iwxlonyi Mátraalja Mgtsz-nél vállalt munkát, itt lőágazatvezetői beosztásban széles körű szakmai tapasztalatot szerzett, hiszen erdőműveléssel, fahasználatiul és fafeldolgozással kellett foglalkoznia.

1972-ben felvételt nyert az Egri Állami Erdőrendezőség Balassagyarmati Erdófelügyelöségérc, itt. illetve a jogutód Egri Erdőfelügyelőség Ipolyvidékí Osztályán dolgozott erdőfelügyelői munkakörben 1996-ig. nyugdíjba vonulásá­ig. Munkaterülete a Szécsényi körzet volt, ahol az állami, szövetkezeti, majd a magánerdők felügyeletét látte el jó szakmai felkészültséggel, nagy gyakorlattal.

Következetes, alapos munkáját ismerve egyéb feladatok elvégzésével is rendszeresen megbízták, amit minden cselben lelkiismeretesen ellátott, sokszor szabadideje rovására.

Közvetlen munkatársaival jő kapcsolata volt, segítőkészsége, vidám termé­szete miatt mindenki tisztelte, szerette.

1997. augusztus 15-én helyezték örök nyugalomra a Balassagyarmati teme­tőben, ahol családján kívül a kollegák és ismerősök kísérlek utolsó útjára.

Bálint barátunk személye örök emlék marad számunkra, akire mindenkor szereteltei emlékezünk.

Vendel Ferenc

•

I

Beküldte: Komjáti János

Kozma László oki. erdőmérnök 1997. június 21-én eltávozott körünk­ből.

1924. január 3-án szülelett Válón, ahol édesapja református lelkész volt. 1942-47. években volt a Műegyetem Erdómérnöki Kar hallgatója Sopron­ban, oklevelét 1947. december 15-én kapta meg. Szakmai munkáját 1948-ban kezdte a Budapesti Erőrendezőség­nél. 1950-ben az Erdőközpont, 1952-54. években az ÁGEM dolgozója. 1954. június 1-től 1969. december 31-ig a Gödöllői Állami Erdőgazdaság fő­mérnöke. 1970. január 1-től a Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese, 1972. április 15-tŐl - 1985. augusztus 15-én történt nyug­díjba vonulásáig - a HM Területi Gaz­dálkodási Főosztályon dolgozott mint vadászati főfelügyelő. Kiváló munkája elismeréseként számos szakmai és társadalmi kitüntetésben részesült.

Családja, rokonai, erdész-vadász barátai, volt munkatársai és ismerősei kí­sérték 1997. június 30-án utolsó útján örök pihenőre, a Gödöllői temetőbe. Ha­lálával nagy tudású, nagy tapasztalatú szakembert vesztett az erdész-vadász tár­sadalom.

Emlékét szeretettel és kegyelettel megőrizzük.

• Búcsúzunk Varga Endrétől!

A szörnyű olaszországi autóbaleset másik áldozatát, Varga Endrét temetjük. Személyében a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. megfontolt, higgadt, nagy gya­

korlati tapasztalattal rendelkező, kiválóan felkészült szakemberét vesztelle el. 1950-ben ezen a lájon. O.sliban .született. Itt végezte az általános iskolát.

Ivek a hansági erdők szerettették meg vele a természetet, annak élővilágát, a benne élő és dolgozó embereket. Az itt kapott indítás terelte az erdész pályára, amely haláláig hivatása volt.

A Soproni Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után az akkori szokásoknak megfelelően egy évig katona volt Kalocsán. 1975-lxm Sopronban az Erdészeti-és Faipari Egyetemen erdőméniöki oklevelet szerzett. Első munkahelye szülő­földjére szólítotla. Embertpróbáló feladat volt, először az Északi-, majd a Déli I ianságban erdőművelő. 1979-től dolgozott a Rábaközi Erdészetnél. Először er­dőművelési műszaki vezető, majd '84-től az erdészet igazgatója. Ez az erdészei az Erdőgazdaság egyik stabil pontja volt, a rábízolt feladatokat nagy szakmai igénnyel nemcsak megoldotta, hanem tűi is teljesítette.

A tanulmányutak, hazai és külföldi szakmai csoportok egyik állandó állo­mása az Erdészet Vitnyédi Csemetekertje, ez a mi ékszerdobozunk.

Az eddigi munkája elismeréseként kapta az újabb megbízást, a fűrészüzem talpraállít ásat. Éppen ezen feladat teljesítése közben éne a tragikus baleset.

Endre! Itt a sírodnál a munkatársak, barátok neveljen fogadom, hogy nem hagyjuk el családodat. A gyerekeknek apát adni nem tudunk, de a tanuláshoz szükséges hátterei igyekszünk megteremteni.

Üdv az erdésznek! Dr. Magas László

1997. július 29-én 65 éves korában elhunyt HORVÁTH JÁNOS, a Ravazdi Erdészet Árpakút kerületének nyugdíjas kerülelvezető erdésze. Az erdészetnél mint fizikai munkás kezdte pályafutását, majd az ásotthalmi szakiskola elvég­zése után 1961 nyarától kerületvezető erdészként dolgozik tovább. Egész tevé­kenysége az B-annonhál cserállományainak kezeléséhez kötötte. Nagy szakmai tapasztalatú és jó szervezőképességű kolléga volt.

Emlékét megőrizzük. OEE gyó'ri helyi csoport

• 1996. december 30-án. 73 éves korában elhunyt KOVÁCS JÓZSEF Be­

dő-díjas erdész. Pályafutását gyakornokként az Esterházy Hercegi Ilitbizomány Kapuvári Erdőgondnokságánál kezdte. Kaonaság. hadifogság után 1947-ben. Esztergomban szerzett erdész szakképesítést. Munkásságának döntő része a Dél­hansági Erdészei osli-égeri kerületéhez kötődik, ahol négy évtizeen át a hansági nyáitemiesztés elhivatott elméleti é.s gyakorlati szervezője volt. Munásságáéit 1981-ben Bedő-díjban részesüli.

Emlékét kegyelettel őrizzük. OEE győri helyi csoport

• 1997. április 24-én. életének 58. évében hosszan tartó, súlyos betegség után

elhunyt HANCZ JÓZSEF erdésztechnikus, erdész. Sopronban szerzett szak­képesítést. 1957-1960 között a Pilisi Állami Erdőgazdaságnál töltött be erdész­gyakornok munkákon. 1960-tól a Dél-hansági Erdészetnél több mint három év­tizedig irányítzolla a békási-égeri erdész kerül etet. Jó felkészültségű, a liansági erdőgazdálkodás sajátosságait jól ismerő szakember volt. Munkásságának ge­rincét a mintegy 400 hektár pusztuló égeres letennelése és igényes nemesnyá-rasokkal történő felújítása képezte.

Nyugodj békében. OEE gyön helyi csoport

T e r e p i b e m u t a t ó a d e b r e c e n i N a g y e r d ő b e n

Az Országos Erdészeti Egyesület Debreceni Csoportja — a Hajdú-Bihar Megye i M a g á n e r d ő Tulajdonosok Egyesülete , a Husqvarna cég és a Hajdúsági Erdőmester Kft. terepi b e m u ­tatót szervezett.

- H o g y a n folyik az erdőfelúj í tás é s a faki termelés te rmé­szetvédelmi területen? - Husqvarna erdészeti gép bemutató - A Magyar Faki termelő Válogatot t tagjának bemutatója témákban.

A találkozó része volt annak ez előadássorozatnak, amit a Haj­dú-Bihar Megyei Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete, a Hajdú­sági Erdőmester Kft.-vel közösen indított.

Az előadások minden hónap utolsó csütörtökén kerülnek meg­rendezésre. Célja a tulajdonosok és a szakemberek között szoro­sabbá tenni a kapcsolatot , kü lönböző termékek, technológiák be­mutatása. Az eddigi találkozók témái a következők voltak: A ha­tályos erdő- és erdővédelemről szóló törvény rendelkezései és az ide vonatkozó FM rendeletei . Lehetséges erdőgazdálkodói szerző­dések - k iemelve a megbízás i szerződések, erdőgazdálkodási szer­vezetek. A térségben nem látott akáctuskózási módszer bemutatása videón - a lényege, hogy nem alakítanak ki tuskósorokat, hanem az erdőrészlet szélébe szállítják, így hasznosítható terület szabadul fel, valamint a jó tüzelhető tuskót könnyebb értékesíteni. A Haj­dúsági Ezermester Kft. egy Adattárat hozott létre, hogy a régióban összegyűjtse azon erdő-, illetve más földterületek adatait, amelye­ket a tulajdonosaik el akarnak adni, vagy el akarnak cserélni. A különböző erdőművelés i munkák bemutatása, kiemelve az erdő­felújítási feladatokat. Erdőtelepítés pályázata, kivitelezése, finan­szírozása, lehetséges hozamok. Az erdőgazdálkodás feltételei, az erdőtulajdon hasznosí tásának lehetőségei.

A terepi bemutató a debreceni Nagyerdőben került megrende­zésre, ott, ahol 1939. október 10-én. Kaán Károly javaslatára, Ma­gyarországon az e lső természetvédelmi (hatóságilag - F M rende­lettel védett) területet létesítettek.

A területen végzendő idős tölgyesnek rekonstrukciós mun­káiról, a tuskózás nélkülő erdőfelújításról és fakitermelésről a Nyí re rdő Rt. Debreceni Erdészetének két szakembere . Magyar Bertalan erdész és Puskás Pál főerdész tartott beszámolót .

A Nagyerdő területéből (1095 ha-ból) jelenleg 150 ha. a 130-160 év körüli kocsányostölgy-ál lomány. A természeti körülmé­nyek jelentős változása, rosszabbodása miatt az utóbbi években a fák pusztulása fokozódott. A rekonstrukció beindítását nem lehe­tett tovább halasztani. Alkalmanként fellángol a vita az erdőgaz­dá lkodók és a t e rmésze tvédők között . Ha a természetvédelem múltját tekintjük, nehéz megérteni ezeket a feszültségeket, hiszen sok kiváló erdész dolgozot t a „megszületésénél" . Leggyakoribb a fakitermelés időpontja, a véghasználatok területe, kora és módja, az összefüggő vágásterület mérete, a felújítások fafaja, elegyítése, a talaj-előkészítés, erdőnevelés és a vegyszerezések kérdéskörének a megítélése lehet eltérő. A magyar erdőgazdálkodásnak, s ezen belül kiemelten az állami tulajdonú erdők kezelőinek kell felfi­gyelnie arra, hogy felértékelődtek az erdők funkciói. Az ehhez igazodó erdészmunka így egy kicsit megvál tozik. A faanyagból nyerhető bevétel csökkenni fog, egyes esetekben a gazdálkodás akár veszteséges is lehet. E veszteséget viszont a társadulomnak kellene megfizetnie. Egy szakértő bizottság alakult a debreceni idős tölgyesek rekonstrukciós munkáinak koordinálására.

A munkákról a helyi lakosság a sajtón keresztül rendszeresen értesül. Az érintett erdőrészletekben a természetvédelmi szempon­tok teljes f igyelembevétele mellett, a talaj és növényzet megk ímé-lésével folynak az erdőgazdálkodás munkái .

A tuskózás nélküli erdőjét újítási technológiák meghatározó mű­veletei: A vágáshulladék-letakarí tás, tuskóvisszavágás teljesen a talajszintig, részleges talaj-előkészítés, ültetés, makkvetés és a

többszöri ápolás. Mindenki t érdekelt, hogy milyen költsége van az előbbi munkafolyamatoknak. Kiderült, hogy jóval többe kerül ez a fajta technológia, ezt a normatív erdőfelújítási támogatásból részben sem lehet finanszírozni. H a az előbbi összeg mellé tesszük a fakitermelés során keletkezett faanyag árbevételét, akkor még az is kevésnek bizonyul. Igaz a fentebb említett kijelentés, hogy egyes esetekben a gazdálkodás akár veszteséges is lehet, tehát szükség van a többlet támogatásokra.

professzionális fűrészekig, az erdőművelésben használatos tisz­títófűrészeket, fak aszókat, valamint hidraulikus gallyazó fürésze­ket. Bemutatásra kerültek az úgynevezett 3. generációs gé­pek, u Husqvarna 365 , 3 7 1 , valamint a Jonsered 2063 típusú professzionális motorfűrészek. A H-365 gép számos szerke­zeti újítást egyesít, pl. hatékony rezgéscsil lapító rendszert, új légszűrőt, különálló légszűró'fedélt, megbízható láncféket, lég­hűtéses tengelykapcsolót , valamint „smart start" rendszert, amely megkönnyít i az indítást. A cég egy intenzív piacnyitást tervez a profi fakitermelők felé. Elmondták, hogy a Jonsered fűrész a Husqvarnának olyan kistestvére, mint a Volswagen autónak a Seat gépkocsi . A biztonság nagyon lényeges mind a gépeknél , mind a személyes védó'felszereléseknél. A gyakor­latban szemléltették, hogy mire képesek ezek az eszközök az erdőben. Érdekes volt látni, hogyan állítja meg a védőnadrág a fűrész láncát, mint tekerednek a hosszú szárú rostok rá fű­részelés esetén a láncra, hogyan mentené meg a benne lévő faki termelő lábát. Roznik László szakkereskedő, aki tagja a magyar faki termelő válogatottnak - kétszer nyert aranyér­met eddig, bemutatott egy irányított fadöntést. Ezek után be­szélgetés alakult ki a gyakorlatban dolgozó fakitermelők és a versenyző között .

A résztvevők láthatták, hogy a Nyírerdő Rt. szakemberei és a velük együtt dolgozó vállalkozók, a Debreceni Erdészeti Szövet­kezet és a Nagyerdő Kft. hogyan egyezteti az erdőgazdálkodó és a természetvédő érdekeit; milyen technikát, biztonsági felszerelést ajánl a Husqvarna erdészeti és kertészeti gépgyártó cég; a Magyar Faki termelő Válogatott egyik tagja hogyan végzi a fadöntést.

Puskás Mihály

Az erdészet igép-bemutatót a Husqvarna cég rendezte, amely a világ egyik legnagyobb erdészeti és kertészeti gépgyártó kon­szernje. Az előadásokat Lázár Gyula úr, az Electrolux-Lehel Kft. Husqvarna gép divíziójának vezetője és Ottó Kehrer úr, a kelet-európai terület vezetője tartotta. Jelen voltak Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakkereskedői. A Husqvarna gyár több mint 300 éves múltra tekint vissza. A századforduló körül, a belsőégésű motorok megjelenésével egy­idejűleg kezdte el gyártani az e l ső motorokat . Néhány évtizeddel később az utakon megjelentek az első Husqvarna motorkerék­párok. A versenypályákon főleg a crossmotorok arattak nagy si­kereket. Ilyen múlttal kezdte el gyártani az üzem az erdészeti és kertészeti gépeket. Érdekes, hogy a crossmotorkerékpűrok mo­torjainak egyes elemei, megoldása i megtalálhatók a tisztítófűré­szekben és fűkaszákban. A cég központja m a is a Dél-Svédor­szágban található Husqvarna városban van. Ott található a gyár­tott motorfűrészek (Husqvarna, Jonsered, Partner) fejlesztő rész­letei. Kihangsúlyozták az előadók, hogy ke l lő figyelmet fordít a cég a gépek biztonsági, e rgonómiai , környezetvédelmi követel­ményeinek betartására, valamint gazdaságosságára. A motorfű­részek kényelmesen kezelhetők és erősek, j e l l emző a keskeny test és a magas súlypont. A bemutatón a cég felvonultatta a Husqvarna és Jonsered fűrészek teljes termékskáláját, az asz­talos- és ház körüli munkákhoz szükséges gépektől a legnagyobb

© H u s q v a m a

M e g v a l ó s í t j a e lképze lése i t !

1036 Budapest, Nagyszombat u. 1 .

Te le fon: 368-4046 Fax: 168-7244 M o b i l : (06-20) 464-534)

A Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatala és a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatala

pályázatot hirdet Központi erdősítési közmunkaprogram megvalósításának

1998. évi támogatására A 357. oldal folytatása!

4. A pályázat elbírálásánál előnyt élvez az a pályázó, aki: 4.1 Tartósan munkanélküliek minél nagyobb számban foglal­

koztatását vállalja. 4.2 Szakmailag megalapozottan minél hosszabb idejű foglal­

koztatást vállal. 4.3 Az erdősítési program megvalósításába saját vagy egyéb

kiegészítő forrást is bevon. 4.4 Halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek (megvál­

tozott munkaképességűek, cigány, alacsony iskolai végzett­ségűek, pályakezdők, 40 év felettiek) foglalkoztatását vál­lalja.

4.5 Cigány kisebbségi önkormányzatokkal, illetve helyi cigány közösségekkel, civil szervezetekkel együttműködve vállal­ja a program megvalósítását.

5. A pályázat tartalmi és formai követelményei: A pályázónak pályázatát a Közmunkatanács Hivatala által ki­bocsátott pályázati dokumentációban, valamint az agrártámo­gatásról szóló FM rendeletben, illetve e rendelet vonatkozó mellékleteiben leírtaknak megfelelően kell benyújtania. Csak olyan pályázatok kerülhetnek támogatásra javasolt körbe, amelyek megfelelnek a pályázati kiírásban, a pályázati doku­mentációban, illetve a módosított 117/1997. (VII. 8.) Korm. rendeletben és az agrártámogatásról szóló FM rendeletben fog­laltaknak. A pályázathoz csatolni kell: 5.1 Az illetékes munkaügyi központ nyilatkozatát a pályázat­

ban megjelölt álláshelyekre kiközvetíthető munkanélküliek számáról, összetételéről, valamint az adott megyére jellem­ző elmúlt félévi átlagbérekről, állománycsoportonkénti bontásban és/vagy az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát a pályázatban megjelölt álláshe­lyekre alkalmazni kívánt rendszeres szociális segélyben' részesülők számáról, összetételéről.

5.2 Az agrártámogatásról szóló FM rendelet erdővédelem és az erdőgazdálkodási tevékenység támogatására vonatkozó mellékleteinek megfelelően elkészített, az erdészeti hatóság által igazolt dokumentációt. Az erdészeti hatóság igazolást csak az illetékes munkaügyi központ és/vagy települési önkormányzat jegyzőjének 5.1 pontban leírt nyilatkozatá­nak birtokában adja ki.

5.3 A pályázó felelős nyilatkozatát: • az agrártámogatásról szóló FM rendeletben foglalt köz­

tartozásokról. • a munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatos Köz­

munkatanács által nyújtott támogatás utófinanszírozása miatt szükséges saját erő meglétéről,

• a többlctfoglalkoztatás vállalásáról. 5.4 A pályázó által a programban megjelölt erdősítendő földte­

rületek tulajdonát igazoló okiratok másolatait, nem saját területen történő munkavégzés esetén a munkavégzésre a földtulajdonossal kötött megbízási szerződések másolatait.

5.5 Ha az integrátor települési önkormányzat, a képviselő tes­tület határozatát a program megvalósításának szándékáról.

5.6 Több település összefogásával megvalósuló program ese­tén az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületi

határozatait a program megvalósításának szándékáról, va­lamint a gesztor önkormányzat mint integrátor megbízásá­ról.

5.7 Az integrátor alapító okiratának vagy társasági szerződésé­nek hiteles másolatát.

(i. A pályázat benyújtásának módja és határideje: A pályázat elkészítéséhez a Közmunkatanács Hivatala által kibocsátott pályázati dokumentáció térítésmentesen beszerez­hető a munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatalánál (1051 Budapest Roosevelt tér 7-8. VII. emelet 701. szoba).

A pályázatot öt példányban kell eljuttatni tértivevényes postai küldemény formájában vagy személyesen a Közmunkatanács Hivatalának címérc.

A pályázat benyújtásának határideje: 1997. deeember 29.

7. Általános tudnivalók: A pályázat benyújtását követően csak a Közmunkatanács Hi­vatala által kezdeményezett hiánypótlásra van mód.

A támogatás Közmunkatanács által nyújtott támogatási részé­nek odaítéléséről a pályázati eljárás eredménye és a Közmun­katanács javaslata alapján a munkaügyi miniszter határozattal dönt 1998. február 28-ig.

A döntés végleges, jogorvoslatnak helye nincs. A támogatás FM által nyújtott normatív támogatási része csak a Közmunka­tanács által nyújtott támogatási rész elfogadásával együtt válik igényelhetővé. Ellenkező esetben a támogatás FM által nyújtott normatív támogatási része - az. erdészeti hatóság igazolása ellenére - ezen pályázat keretében nem vehetőigénybe. Pozitív döntés esetén a Közmunkatanács által nyújtott támogatási rész­re a Közmunkatanács Hivatala támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.

A pályázat elkészítésével, benyújtásával kapcsolatban részletes felvilágosítást adnak a MüM Közmunkatanács Hivatalának, valamint a területileg illetékes Állami Erdészeti Szolgálat Igaz­gatóságainak munkatársai: • a Közmunkatanács által nyújtott támogatási részről sze­

mélyesen, szerdai napokon a Budapest, V., Roosevelt tér 7-8. VII. 755. szobában 9.00-12.00 óra között, telefonon a 332-0906 számon.

• a támogatás FM normatív részéről az ÁESz Igazgatóságok fogadónapjain.

Pályázati eredmények megjelentetése: • országos napilapban, • Interneten, • Önkormányzatok Közlönyében.

Budapest, 1997. november

Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatala

Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatala