Energia és civilizáció Szergényi István

2010. november 30.Tartalom

1. A civilizációk életereje és az emberiség előtt álló kihívások2. Legfontosabb erőforrásaink3. Kiemelt kapcsolódó területek: népesség, élelmezés stb.4. Az életminőség és az energiafelhasználás5. A környezeti hatások jellemzése6. Pazarlás vagy túlélés?7. Energiatermelési kilátások8. A megújuló energiákról röviden9. Miért fontos az állam szerepe?10. Mi a teendő? Paradigmaváltás!11. Záró gondolat

1. A civilizációk életereje és az emberiség előtt álló kihívások (2. dia)

Az ember kivételes szellemi készségei tették lehetővé a tapasztalatai felhalmozása révén létrejött kollektív tudás gyarapodását, majd a mai technológiai civilizáció kialakulását.

Egy adott civilizáció életképességét az határozza meg, hogy miként él tudása hatalmával, és hogyan képes a természet erőforrásaival összhangban cselekedni.

Az emberiség előtt álló kihívások (a túlnépesedés, az élelmiszer-, a víz- és az energiahiány, a migráció, a városiasodás, a környezet romlása, a terrorizmus stb.) sokasodnak, ami új helyzetet teremtett. A problémák nem oldhatók meg azzal a felületes hozzáállással, hogyha eddig úrrá lettünk a nehézségeken, az ezután is úgy lesz.

Az energia számtalan kapcsolódása közül a fontosabbakat célszerű kiemelni, és leegyszerűsítve tárgyalni.

2. Legfontosabb erőforrásaink (3. dia)

A korai civilizációkban a termőföld és a víz volt a legjelentősebb erőforrás. Egyiptom, Kína, India – több eltűnt civilizációval szembeni – fennmara-dása a fáraók, a császárok és a maharadzsák erős kézzel (többek között a föld- és a vízgazdál-kodást) irányító államaiknak is tulajdonítható. Miért lenne ez ma másként, amikor az előttünk álló kihívások egyre sokasodnak?

Mára az ásványi nyersanyagokon belül az energia is felsorakozott az erőforrások közé, de az emberi tudás is erőforrássá válik.

3-a. Kiemelt kapcsolódó területek Népesség (4. dia)

A népesség növekménye a fejlődő országokban jelentkezik. Ma az alultápláltaklétszáma (1 milliárd ember) egyenlő a 200 évvel ezelőtt élő összes népességével.

3-b. Kiemelt kapcsolódó területek Élelmezés stb. (5. dia)

A világ gabonatermelésének növekedése elmarad a népességététől és az energiáétól. A fosszilis energia az ipar, a közlekedés, a villamosenergiatermelés, a fűtés stb. igényeinek kielégítését is szolgálja. Nyersanyaga az életminőségünket

meghatározó létfontosságú termékeknek (a gyógyszerek, a szerkezeti anyagok stb.)

4. Az életminőség és az energiafelhasználás (6. dia)

Az ENSZ által kimunkált HDI index figyelembe veszi a várható élet-tartamot, az oktatási színvonalat, a környezetvédelem helyzetét és az energiafelhasználást is.

Értéke optimálisan: 1. Magyarorszá-gé 2005. évi adatok alapján 0,88 volt („X”). Az energiafelhasználás évi 2,6 toe/fő „határérték” alatt je-lentősen növeli az életminőséget, felette már egyéb tényezőknek jut nagyobb szerep: oktatás, egész-ség stb. Ezek -- a számunkra kom-paratív szempontból előnyösebb termelési szerkezet nélkülözhe-tetlen kialakítása mellett -- élvezzenek prioritást nálunk is.

XMagyarország

X

5. A környezeti hatások jellemzése (7. dia)Az Ökológiai Lábnyom

mutatója (ha/fő) egyesíti a művelt-, az infrastruk-túrával lefedett- és a szennyezőanyagok semlegesítéséhez szük-séges területek nagy-ságát. Ez a Föld egé-szére máris 30%-os többletet jelez. Magyar-ország mutatója a kívá-natos (2,3 ha/fő) kb. kétszerese, az USA-é pedig mintegy tízsze-rese.

6.a. Pazarlás vagy túlélés?(8. dia)

A gazdag társadalmakban a pazarló/luxus fogyasztás,

a fejlődő országokban pedig a népesség-robbanás gerjeszti a növekvő energia-felhasználást.

Mind a két folyamat veszélyezteti a civilizációk túlélését.

6-b. Pazarlás vagy túlélés?Példák(9. dia)

Az észszerűtlen, luxus fo-gyasztás: pazarlás, a bő-ség bűvöletében csúsz-tak bele a gazdag társa-dalmak. A jobboldali ábrán ezt– 1) a közlekedés, (fenn)– 2) az építkezés-lakhatás

(középen) és – 3) az élelmezés-vertikum

(alul) energiafelhasználásá-

val érzékeltetjük.

Alsó sor: élelmiszer- szállítás milliónyi kamion-nal, sokezernyi repülővel stb. helyi termelés helyett.

Takarékos Pazarló

6-c. Pazarlás vagy túlélés?Fantom-rabszolgák

(10. dia)A táplálék (2500-3000 Kcal/nap) kb. 100 kg/fő/év olajegyen-

értéket képvisel, szemben a nyugati civilizációban tapasz-talható átlagosan 2,5-5,0 tonna/fő/év összes energia fel-használással.

A különbözet nagy részét a véges fosszilis energia „adja”. Ez azt jelenti, hogy a Föld ásványkincsei kb. 25-50 (az emberi szervezet kb. 30%-os „hatásfokát” is figyelembe véve 75-150) fantom-rabszolgaként szolgálnak ki egy-egy embert. Ez is a nyugati civilizáció.

Ha ezt tekintjük, akkor „olcsón” jut hozzá az energiához – méghozzá ugyancsak változatos minőségi igényeihez igazodva – a benzinkútnál, a konnektorból, a gázcsapból stb.

Értékeljük-e ezt? És meddig bírja a természet?

7-a. Hagyományos energiatermelési kilátások Olajfüggőség (11. dia)

7-b. Hagyományos energiatermelési kilátások A kőolajvagyonok megtalálása és az igények alakulása

(12. dia)

A világ hagyományos olajtermelése – az olajvagyonok megtalálásának a hullám-hegyét évtizedek óta elhagyva – a tetőzés közelében van, miközben az emberiség

egyre többet igényel belőle. Ha pedig bekövetkezik a tetőzés, az egyben a termelés-csökkenés kezdetét vetíti előre. Ez a probléma a földgáznál néhány évtizeddel

később, a szénnél a még távolabbi jövőben fog jelentkezni.

7-c. Hagyományos energiatermelési kilátások Villamosenergia

(13. dia)

Az elektromos energiát méltán hívhatjuk a társadalmak idegrendszerének. A világon felhasznált kb. 20 ezer milliárd kWó villamosenergia kétharmadát fosszilis energia bázisán termelik.

A villamosenergia az olajat valószínűleg sok területen helyettesítheti majd (a legnagyobb kivétel ez alól a nyersanyagként történő felhasználás).

Termelési lehetőségei a jövőben a „tiszta techno-lógiákat” alkalmazó szénerőművekben, a fissziós atomerőművek új generációiban –, a megújulók bázi-sán, később – csak remélhetően – a fúziós erőmű-vekben történő előállításban rejlenek.

8-a. Megújuló energiaforrásokról röviden A geotermális régiók és a biomassza

(14. dia)A megújuló energiaforrások-nál és a nem hagyományos szénhidrogéneknél figyelem-be kell venni, hogy mekkora a kinyerésükhöz szükséges

energiafelhasználás és a hasznosítható energia ará-nya. (Energetikai megtérű-

lés). Ha az nagyobb egynél, a kitermelés értelme kérdéses.

A geotermális energia tekintetében hazánk viszonylag kedvező helyzet-ben van, de az összenergiában való részvétel szempontjából 5-6%-nál

nagyobb részesedésre kevéssé lehet számítani.A biomasszát úgy célszerű figyelembe venni, hogy az ne a gabona terme-

lés rovására történjék, mert a gabona is egyre inkább stratégiai termék lesz.

8-b. Megújuló energiaforrásokról röviden A nap- és a szélenergia (15. dia)

A napenergia vonatkozásában az USA elképzelé-sei a piacra történő behatolás szempontjából (az ábra felső része) látványosan összhangban vannak a feltételezett fajlagos árcsökkenéssel (az ábra alsó része). E téren mindazonáltal áttörésre csak a század második felében lehet számítani.

Nem szabad megfeledkezni a gyorsan növekvő szélenergia felhasználásról sem.

E két megújuló energia időszakos rendelkezésre ál-lásának áthidalására meg kellene oldani a ma-gas hőmérsékletű szupravezetést és a villamos-energia tárolását. Ez a feladat még előttünk áll.

A hagyományos energiák hatalmas mennyisége, a kiépített termelő és felhasználó megastruktúrák váltása óriási feladat, még ha az új energiaféleségek akár a kívánt mértékben rendelkezésre is állnának, ami koránt sincs így. Kérdés tehát: lesz-e elég idő? A civilizáció jövőjét főleg a mostantól elkezdődött néhány évtized technológiai eredményei fogják megalapozni. A magyar felhasználás a világénak mindössze 2-3 ezreléke, a világ folyamatait alig befolyásolja, az viszont – importfüggőségünk miatt – jelentős befolyást gyakorol ránk. A megújuló energiák gyorsabb bevezetésére nagy múltú gépgyártási hagyományaink felelevenítésével és annak révén a hasznosító berendezések hazai gyártásával nyílhat esély . Az áthidaló időszak csak radikális takarékossági intézkedésekkel vészelhető át. _______________________________________________________________________________________Azt is tudni kell, hogy a remélt energiaváltás az energetikán kívüli területeken (gépipar, vegyipar stb.) szintén számottevő kutatómunkát (pénz ráfordítást is) feltételez. „A technológiai eredményeket tehát nem a Mikulás hozza.” ا De nem is a „mindenható” piac!_______________________________________________________________________________________

A hagyományos energiák hatalmas mennyisége, a kiépített termelő és felhasználó megastruk-túrák váltása óriási feladat, még ha az új energiaféleségek a kívánt mértékben rendelkezésreis állnának, ami nincs így. Kérdés: lesz-e elég idő? A megújuló energiák gyorsabb bevezeté-sére gépgyártási hagyományaink felelevenítésével nyílhat esély. Az áthidaló időszak csak

takarékossági intézkedésekkel vészelhető át. Azt is tudni kell, hogy a remélt energiaváltás azenergetikán kívüli területeken is számottevő kutatómunkát feltételez. A civilizáció jövőjét főleg

a következő néhány évtized technológiai eredményei alapozzák meg. „A technológiai eredményeket nem a Mikulás hozza.”

9-a. Miért fontos az állam szerepe? (16. dia)

• Máris érezhető, hogy az új kihívások döntő befolyást gyakorol-nak az emberiség különböző civilizációira. Amennyiben nem helyesen reagálunk, kaotikus helyzet alakulhat ki, amelyben majd nem az ember, hanem a természet „dönt”, beláthatatlan következményeket okozva. Az új problémák orvoslására a 3-4 évtizede megjelent neoliberális szemlélet kifogyott a megoldá-sokból. Amikor filozófiájának szellemi előzményét kialakították, mások voltak a technikai, a közgazdasági, és a demográfiai körülmények. Az új helyzetben jogosan felmerül a kérdés: miért vált

fontossá az állam szerepe? A válasz: az államoknak több eszközük van a különböző

folyamatok kézben tartására, mint a jobbára csak partiku-láris érdekeket szolgáló gazdasági társaságoknak.

A civilizáció(k) megtartása érdekében tehát az energia-ellátásban meg kell erősíteni az állam szerepét.

9-b. Miért fontos az állam szerepe? (17. dia)

A sokasodó problémák támasztotta feladatokat mindezeken túl a piac önmagában már azért sem tudja megoldani, mert az csak arra képes, hogy forgalomba hozza a reálszféra eredményeit. Ez pedig különösen igaz az energetika területén, amely fokozottan tudomány- és technológiaigényes.

10. Mi a teendő? Paradigmaváltásra van szükség! (18. dia)

A közgondolkodásban: takarékosság, oktatás, nevelés, tájékoz-tatás. Az IMD svájci gazdaságkutató 58 országot vizsgálva azt találta, hogy Magyarországon 2001 és 2010 között az oktatási rendszer színvonala példátlan módon a 10.-ről a 48. helyre, a természettudományi tárgyak oktatása a 2. helyről a 42. helyre zuhant vissza. Ez csak úgy következhetett be, hogy az oktatás irányításáért felelősök nem álltak a hivatásuk magaslatán. Ezt a tragikus folyamatot vissza kell fordítani!

A közgazdasági gyakorlatban: az előadó véleménye szerint az energiaellátás mindenre kiterjedő következményei sürgetik a mielőbbi áttérést a pénz vezérelte gazdaságról a természethez igazodó fejlesztésekre.

Az energiapolitikákban súlyt kell helyezni a külpolitikára is. Egy régi példa: Roosevelt már 1944 elején a külügyminisztériumot bízta meg az olajkérdés tanulmányozására. Röviddel ezután -- a Jaltai Konferenciáról hazatérőben -- találkozott Ibn Saúd királlyal, és hosszú távú olajszállítások fejében elkötelezte az Egyesült Államokat a Szaúd-Arábiával való barátságáról és támogatásáról.

11. Záró gondolat (19. dia)

Most is az emberi tudáson van a sor. A kormányzatoknak az (etikai) nevelést, a kultúrát, az energiatudatosságra irányuló oktatást, a tudományt, a természettudo-mányos kutatást, valamint a technológia-fejlesztést fokozottan támogatniuk kell. Civilizációnk megmaradásának a záloga az ide történő befektetés.

Az emberiség sorsa szellemi síkon fog eldőlni.