egészségtudományi alapismeretek b

48
Egészségtudományi alapismeretek B

Upload: yachi

Post on 25-Jan-2016

76 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

Egészségtudományi alapismeretek B. Néhány emlékeztető gondolat . Az egészség fogalma. „Az egészség fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, az egészség az egyén és a társadalom együttműködésén alapuló alapvető emberi jog, az egészség egyéni és társadalmi érdek, - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Egészségtudományi  alapismeretek B

Egészségtudományi alapismeretek B

Page 2: Egészségtudományi  alapismeretek B

Néhány emlékeztető gondolat

Page 3: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az egészség fogalma

„Az egészség fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota,

az egészség az egyén és a társadalom együttműködésén alapuló alapvető emberi jog,

az egészség egyéni és társadalmi érdek, a kormányok felelősek a megfelelő

egészségügyi és szociális védelem legitimálásáért.”

(Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, 1946)

Page 4: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az egészség és betegség dinamikája

A szervezet valamennyi funkciója egyensúlyi állapotban van a külvilág tényezőivel szemben. Betegség pedig akkor lép fel, ha ez az egyensúlyi állapot felborul.

Page 5: Egészségtudományi  alapismeretek B

BetegségNem csupán egy kórfolyamat lezajlását jelenti.

Olyan állapot, amelyben az egyén • biológiai • érzelmi • intellektuális • szociális • lelki

működései csökkennek, károsodnak a betegséget

megelőző állapothoz képest.

Page 6: Egészségtudományi  alapismeretek B

A betegség-magatartás szakaszai

1. Tünetek észrevétele – „valami nincs rendben”

2. A beteg szerep vállalása – tünetek elhúzódnak, súlyosbodnak

3. Az egészségügyi ellátás igénybevétele – a betegség szakszerű megállapítása, megfelelő kezelés

4. Függőségi helyzet – az egészségügyi szakemberekre számít tüneteinek enyhítésében

5. Gyógyulás és rehabilitáció – alkalmazkodás a csökkent életminőséghez

Page 7: Egészségtudományi  alapismeretek B

A szükségletek maslowi hierarchiája

Fiziológiai szükségletek

Oxigén, folyadék, táplálék, testhőmérséklet, kiválasztás, hajlék, szexualitás

Szeretet és valahová tartozás

Önmegvalósítás Ön- és mások megbecsülése

Biztonság és védettségfizikai és pszichológiai

Page 8: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szükségleteket befolyásoló tényezők:

A beteg kora, nemeA betegség helye és kiterjedéseEgészségi, betegségi állapot szintjeA terápia tartalma, hatékonyságaFizikálisEmocionálisIntellektuálisAnyagiIskolai végzettség

Page 9: Egészségtudományi  alapismeretek B

Mindennapos beavatkozások

nap, mint nap végzett vizsgálóeljárások

fekvő- és járóbeteg ellátásban, a beteg otthonában is végezhető

lehetnek: Diagnosztikus beavatkozások – a betegség

megállapítása céljából Terápiás beavatkozások – gyógyító célzattal

Page 10: Egészségtudományi  alapismeretek B

A beavatkozások általános menete

1. Előkészítés: Személyi feltételek biztosítás (kompetencia, megfelelő létszám) Kézmosás Tárgyi feltételek (ellenőrzött, biztonságos, steril eszközök) biztosítása A beteg testi és lelki előkészítése, felvilágosítása

2. Kivitelezés: Kézmosás A higienes szabályok betartása A beavatkozás szakszerű, pontos, biztonságos elvégzése A beteggel folyamatos kommunikáció, nyugtatás, állapot-megfigyelés

3. Befejezés: A beteg állapotának vizsgálata, megnyugtatása kézmosás A környezet rendbetétele Körültekintő hulladékkezelés Kézmosás Dokumentálás

Page 11: Egészségtudományi  alapismeretek B

…és ami új

Page 12: Egészségtudományi  alapismeretek B

A betegellátás irányelvei

1. A betegről szerzett ismeretek

2. A hatékonyság elve

3. A beteg védelme

4. Pszichológiai támogatás nyújtása

Page 13: Egészségtudományi  alapismeretek B

A betegről szerzett ismeretek

Orvosi diagnózis ellenőrzéseOrvosi utasítás ellenőrzéseÁpolási terv ellenőrzése (felmérés –

tervezés – végrehajtás – értékelés)

Page 14: Egészségtudományi  alapismeretek B

A hatékonyság elve

Legyen tisztában azzal, hogy mi kell egy eljáráshoz, és hol találja meg.

Alkalmazzon jó test-mechanikát. Kerülje el a szükségtelen dolgok végzését:

tervezze meg, hogy milyen módon végzi el a feladatot a beavatkozás elvégzése előtt gyűjtse össze a felszerelési

tárgyakat és eszközöket Csak a szükséges felszerelési eszközöket szedje

össze és kezelje gondossággal.↓

Javítja a hatékonyságot Energiát és időt takarít meg

Page 15: Egészségtudományi  alapismeretek B

A beteg védelme

Kézmosás Tűzvédelem A beteg jelzőfénye Biztonsági korlátozások → biztonsági

óvintézkedések: Kórházi/osztályos irányelv alapján Beteggel közreműködve A korlátozás alatt a testrész keringését ellenőrizni

kell Csak a szükséges ideig és mértékig A beteg gyakori ellenőrzése

Page 16: Egészségtudományi  alapismeretek B

Pszichológiai támogatás nyújtása

Szorongás, félelem a beavatkozás előtt → csökkentése:

A beteg azonosításaAz eljárás elmagyarázásaAz elkülönültség biztosítása

Page 17: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az ápoló Az ápoló funkcióifunkciói

Együttműködő Függő Független

Page 18: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az orvosi utasítás

A beteg gyógykezelésének hivatalos nyilvántartása.

Vonatkozhat pl.: A kezelésre, Meghatározott diétára, Diagnosztikai vizsgálatokra, Gyógyszerekre, Különleges testmozgásra, A napi tevékenységben bekövetkező bármilyen

változásra

Page 19: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az orvosi utasítás fajtái

Célja alapján:A diagnózis felállításához szükségesA beteg kezelését szolgálja

Időtartamát tekintve:EgyszeriÁllandó IdőszakosSürgős

Page 20: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az orvosi utasítás formája

Szóban és írásban

Page 21: Egészségtudományi  alapismeretek B

Egy kis szemészeti betegellátás

Page 22: Egészségtudományi  alapismeretek B

Általános ismeretek a szemészeti osztályról

A helyiség megvilágítása legyen egyenletes (a napsütés, éles fény zavarja a beteget)

A bútorzat helyét ne változtassuk, mert a gyenge látásúak a megszokott helyzetben otthonosan, biztosan mozognak, és az elmozdított bútordarab baleset forrása lehet.

Vigyázni kell arra, hogy az ajtót vagy mindig csukva, vagy mindig nyitva tartsuk.

Szemészeti osztályon nincs küszöb A beteg mozgatása, sétáltatása körültekintést igényel.

A legmegfelelőbb, ha ismeretlen helyen a beteggel szemben állunk, és fogva őt mi hátrálunk a sétakor.

Page 23: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti kezelések – gyógyszeres kezelések

Szemkenőcs használata

Szemcsepp használata

Page 24: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti kezelések - kötések

Ragtapaszos védőkötésKagylós kötésPólyakötésNyomókötésPárakötésÓraüvegkötés

Page 25: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti kezelések - fertőtlenítés

Műtétek előtt a szemhéjak bőrének fertőtlenítése steril vattapálcával (10 %-os Betadine-oldat) → vigyázni kell, hogy a szemrésbe ne jusson

Kötőhártyazsák fertőtlenítése 5 %-os Betadine-oldatos szemcsepp

Az oldatok mindig frissen készüljenek!

Page 26: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti kezelések - érzéstelenítés

Érzéstelenítő szemcseppet csak orvosi utasításra adhat az ápoló (pl. Humacarpin)

3-4 perces időközönként cseppentjük a szemrésbe 2-3 alkalommal

Győződjünk meg arról, hogy a gyógyszer a szemrésben maradt-e

Hatásra rá lehet kérdezni Fontos a beteggel tudatni, hogy mivel nem

érzi, ezért ne dörzsölje, törölgesse a szemét, a kötést ne nyomkodja

Page 27: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti kezelések – a fej rögzítése, a szemrés feltárása

Vizsgálatokhoz és kezelésekhez a beteg mozdulatlansága szükséges

Tanácsos a fejet hátratámasztani Erős tiltakozáskor a fej megtartása szükséges

(áll, fejtető fogása) Műszeres vizsgálatoknál álltámasz,

homloktámasz A szem mozdulatlanságának biztosításához

megkérjük a beteget, hogy fixáljon egy pontra

Page 28: Egészségtudományi  alapismeretek B

Gyakorlat – műtét körüli ápolói teendők

Page 29: Egészségtudományi  alapismeretek B

A műtét

Olyan gyógyító vagy diagnosztikus eljárás, amellyel a szövetek folytonosságát megszakítják vagy helyreállítják

Page 30: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtéti előkészítés 1.

1. PSZICHÉS A félelem, szorongás csökkentése A műtét utáni fájdalomra való felkészítés Posztoperatív tevékenységre való

felkészítés Forgás, köhögés, hiperventilláció Lábtorna Járóképesség

Műtéti beleegyezés → a beteg tájékoztatása (kompetencia!)

Page 31: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtéti előkészítés 2.

2. FIZIKAIa.) Általános Fizikális vizsgálat és anamnézis Laboratóriumi vizsgálatok (vérvétel, vizelet rutin) Szükséges műszeres vizsgálatok, röntgen Belgyógyászati konzílium, EKG Étel- és folyadékkorlátozás Műtét előtti személyi higiéne

Szépítőszerek lemosása (arc, köröm) Ékszerek levétele, elzárása

Műtéti terület előkészítése Higienes fürdő (lágyékhajlat, köldök stb.) Borotválás

Page 32: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtéti előkészítés 3.

b.) Speciális Emésztőrendszeri műtét esetén a gyomor-bélrendszer

kitisztítása (beöntés, gyomormosás) Cukorbetegek esetén diabetológiai konzílium,

vércukorszint kontroll Terápiás előkészítés (infundálás, antibiotikum indítás) Trombózis profilaxis (LMWH, rugalmas pólya

felhelyezés) Antibiotikum profilaxis műtét előtt 0,5-1 órával Szonda esetén parenterális táplálás

Page 33: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtéti előkészítés 4.

c.) Közvetlen Vitális funkciók ellenőrzése, regisztrálása Állandó katéter, nasogastricus szonda

levezetése szükség esetén Az elrendelt terápiák megadása Vénabiztosítás Praemedicatio megadása műtét előtt kb. 30

perccel → utána fokozott betegmegfigyelés

Page 34: Egészségtudományi  alapismeretek B

Az ápoló feladatai, amíg a beteg műtőben tartózkodik

A beteg ágyának előkészítéseFelkészülés a beteg fogadására

Page 35: Egészségtudományi  alapismeretek B

Postoperativ ápolás

Az ápolói tevékenységet befolyásolja: Az orvosi utasítás A végzett műtét fajtája A beteg állapota

A postoperativ gondozást meghatározó tényezők:

A műtét fajtája A beteg műtétet megelőző állapota Az alkalmazott érzéstelenítés fajtája

Page 36: Egészségtudományi  alapismeretek B

A műtéti utógondozás fázisai 1.

1. Közvetlen műtét utáni gondozás (műtét napjának teendői)

Kardinális tünetek, általános állapot megfigyelése → nyújtott lap vezetés

RR, pulzus, hőmérséklet, légzés Fájdalom → csillapítása Nyugtalanság → ok keresése Cyanosis, vagy sápadtság → O2 th. Hányinger, hányás → segítség, csillapítás Szomjúság → szájtoalett, érzéstelenítéstől függően

itatás Vizelési panaszok → hólyagellenőrzés

Page 37: Egészségtudományi  alapismeretek B

A műtéti utógondozás fázisai 2.

A beteg fektetése (megfelelő hely, megfelelő helyzet) Váladékok felfogása, megfigyelése (katéter, szonda,

drain, vacuum) Műtéti terület megfigyelése (köhögés esetén segítség) Mozgás a beteg általános állapotától függően Decubitus prevenció Az elindított, elrendelt terápia folytatása:

Antibiotikumok Parenterális folyadékpótlás Cukorbetegek esetén vércukorszint ellenőrzés Hypertoniás beteg esetén gyakori RR, pulzus kontroll

Page 38: Egészségtudományi  alapismeretek B

A műtéti utógondozás fázisai 3.

2. Lábadozás alatti gondozás (műtétet követő napok teendői) Tájékozódás az általános állapotról,

közérzetről Korai aktív mobilizálás, légzőtorna Étrend → fokozatosan bővített Bélműködés ellenőrzése A műtéti seb megfigyelése, ellátása Az elrendelt terápiák folytatása Rehabilitáció beindítása

Page 39: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtét utáni leggyakoribb szövődmények

1. Sebgyógyulási zavarok2. Légzési szövődmények3. Szív- és érrendszeri szövődmények4. Gyomor- és bélműködési zavar és –vérzés5. Postoperatív parotitis6. Postoperatív pancreatitis7. Postoperatív cholecystitis8. Postoperatív májműködési zavar9. Vizeletkiválasztási zavarok10. Postoperatív pszichosis11. Postoperatív láz

Page 40: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szemészeti specialitás

Page 41: Egészségtudományi  alapismeretek B

Szürkehályog (cataracta)

Page 42: Egészségtudományi  alapismeretek B

A szürkehályog műtéte

Technika korábban: az elszürkült lencse egészben, tokosan történő

eltávolítása műtét után a látási rehabilitációhoz a lencse törőerejének megfelelően a betegnek egy erős dioptriájú vaskos szemüveget kellett viselni

ma: látásjavító lencse (műlencse) beültetése a szembe, lehetőleg az eredeti szemlencse elhelyezkedésének megfelelően

A szemlencse rögzítését nagy mértékben megkönnyíti a szem belsejét kitöltő kocsonyás, viszkózus anyag, az üvegtest előesését megakadályozza, ha a szemlencsét nem egészében távolítják el, hanem átlátszó hátsó tokjának hátrahagyásával.

A szürkehályog műtét végrehajtásának technikája ma már lehetővé teszi, hogy az operált betegnek csak egy-két napot kelljen az intézetben töltenie.

Page 43: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtét előtti teendők

pszichés előkészítés orvosi felvilágosítás alapos kivizsgálás, góckutatás lencse tervezése, dioptriájának meghatározása UH-gal előtte való napokban antibiotikum elindítása (PRIMYCIN) székletrendezés (TISASEN)Közvetlen műtét előtt: szemnyomás vízhajtó (HUMASOLAMID tbl.) pupillatágítás (MIDRUM, HUMAPENT, CIKLOPENT,

NEOSINEPHRIN előtte RR controll (RR ) megfelelő személyi higiéné nyugtatók adása (ANDAXIN, DORMICUM) éhgyomorra van a beteg, vagy keveset ehet (diab.

betegek esznek)

Page 44: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtét utáni teendők

betegfogadás hanyattfekvés vagy félig ülő helyzet, a beteg nem feküdhet

a műtétes oldalra a beteg nem erőlködhet, nem hajolhat ( szemnyomás

vérzés) étkezés segítséggel fájdalomcsillapítás délután fokozatos mobilizálás szemészeti osztály

jellegzetességei terápiák megadása:

gyull. csökkentők (DICLOPHENAC, INDOSOL) antibiotikum tovább

másnap reggel kötés le, éjszakánként kagyló felhelyezés

Page 45: Egészségtudományi  alapismeretek B

Műtét utáni teendők – életmódbeli tanácsok

nem hajolhat a beteg köhögés kerülése székletrendezés fizikai kímélet szemdörzsölés kerülése szem erőltetés kerülése (TV, fény) napszemüveg szemvédelem 1, majd 2 hét múlva kontroll intézetben sebgyógyulás időtartama 2-4 hét, a postoperatív végleges

javító szemüveg felírása kb. 6-8 hét után történik (a seb hegesedésének húzó hatására kialakuló szarufelszín egyenetlenség - következménye astigmia - stabilizációjára)

Page 46: Egészségtudományi  alapismeretek B

Ápolási feladatok 1.

1. Az ápoló készítse fel a hozzátartozókat és a beteget az otthoni ápolásra az alábbiakkal:

a lakótér átalakítása az átmeneti látáscsökkenésnek megfelelően

a betegség lefolyásának ismertetése2. Megfigyelési feladatok: az ápoló a vizitek kapcsán ellenőrizze a szemet (utóvérzés,

gyulladásos tünetek) az ápoló a látogatások során kérdezzen rá az esetleges

fájdalomra, látás javulásra3. A beteg szükségletei kielégítésének segítése: fel kell hívni a hozzátartozók figyelmét, hogy a víztől,

mechanikus ártalmaktól óvni kell a szemet, a beteg környezetével kapcsolatos információ igényének a

kielégítése (beszélgetés, rádió-, TV hallgatás stb.)

Page 47: Egészségtudományi  alapismeretek B

Ápolási feladatok 2.

4. Ellátási feladatok: a hyperaemia, a szem izgalmi állapotának, irritációjának

csökkentésére antibiotikum + steroid tartalmú cseppek adagolása 2-4 hétig,

a szemrés tisztántartása: a váladék eltávolítása a szemrésből naponta 2-3-szor szükséges, lehetőleg steril folyadékkal, kamillateába áztatott vatta segítségével,

az irritáció okozta pupillaszűkület következtében fellépő fájdalom megszüntetésére a korai posztoperatív időszakban (1-3 hétig) pupillatágító szemcsepp használata

5. Egészségnevelési feladatok: az életmód átalakítására (fizikai terheléstől való tartózkodás)

vonatkozó tanácsok a szemüveg használatának megbeszélése.

Page 48: Egészségtudományi  alapismeretek B

Köszönöm a kitartó figyelemet!