DZSUANG DSZI, A LEPKE ÉS ÉNAVAGY

SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNY OBJEKTÍV TÉNYEKRŐL

SZKEPTIKUS KLUB BUDAPEST2014.10.21

„TÉVEDNI EMBERI DOLOG”

„A száz év múlva élő emberek visszanéznek majd ránk, és nevetnek. Az mondják: --Tudod, miben hittek valaha az emberek? Fotonokban és elektronokban! El tudsz képzelni ilyen hihetetlen ostobaságot?--- „

J.M.Crichton1942-2008

Harvard MDneves amerikai sci-fi író

Szabó Lőrinc1900-1957

Dsuang Dszi álma

- - - - - - -- - - - - - -

-Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztánvalami mégis megborzongatott,kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,már azt, hogy minden kép és költemény,azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.

Szabó Lőrinc1900-1957

Dsuang Dszi álma

- - - - - - -- - - - - - -

-Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztánvalami mégis megborzongatott,kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,már azt, hogy minden kép és költemény,azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.

AZ EMBERISÉG A TECHNIKAI CIVILIZÁCIÓT VÁLASZTOTTA

EGY MINDENNEPI TAPASZTALATI TÉNY

NE HIGGY A TEKINTÉLYNEK!

HÖRPINTEK VALÓDI VILÁGOT … (J.A.)

Immanuel Kant (1724-1804)

„A dolgoknak csakis tiszta értelemből vagy tiszta észből való megismerése nem egyéb puszta látszatnál, és csak a tapasztalatban van igazság”.

Richard Feynman (1918-1988)

Nobel díj (1965):”A kvantumelektrodinamikában kifejtett munkásságáért.”

„….. és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják kifejezni.”

„A FILOZÓFIA HALOTT …”

„A filozófia halott. Nem tartott lépést a tudományok (különösen a fizika) legújabb fejleményeivel. A tudósok lettek mára a felfedezés fáklyájának hordozói a világ megismerésében” (Hawking – Mlodinow, 2010).

Steven Hawking(1942-)

Leonard Mlodinow(1954-)

1686

A FILOZÓFIA MA

A FILOZÓFUSOK ÉS AZ „-istázás”

A hatékony tudós:

realistának látszik, amennyiben a világot az észlelés folyamatától függetlenül igyekszik leírni;

idealistának, amennyiben a fogalmakat és elméleteket az emberi szellem saját találmányának tekinti (amelyek logikai úton nem vezethetők le a tapasztalatból);

pozitivistának, amennyiben fogalmait és elméleteit csak annyiban tekinti jogosnak, amennyiben azok az érzékszervi tapasztalatok kapcsolatait logikailag ábrázolják.

„..A VALÓ ANYAG TEREMTETT MINKET…. ” (J.A.)avagy : Az evolúció fénye!

„A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük.”

Theodosius Dobzhansky(1900 – 1975)

John Archibald Wheeler(1911-2008)

MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES

INGER :

A KÖRNYEZETBŐL SZÁRMAZÓ FIZIKAI ÉS KÉMIAI HATÁSOK

VÁLASZ:

ALKALMAZKODÁS A KÖRNYEZETI HATÁSOKHOZ

TÚLÉLÉS!

A JÓ VÁLASZ = HELYES JÓSLÁS INGER: „A MÚLT” VÁLASZ „A JELEN” EREDMÉNY „A JÖVŐ”

FIZIKAI ÉS KÉMIAI

TÖRVÉNYEK KÖZVETLEN HATÁSA

→ ÖSZTÖNÖK →TUDAT

3.5 mlrd év

MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES

INGER :TUDATOS MEGFIGYELÉS

VÁLASZ:TUDATOS CSELEKVÉS

A JÓ VÁLASZ = ADEKVÁT MODELL

A TUDATUNKBAN FELÉPÜL A KÜLVILÁG „MODELLJE”

A „JUTALOM” MÁR NEM (CSAK) A TÚLÉLÉS, HANEM A TUDÁS MAGA

A TAPASZTALATBAN VAN AZ IGAZSÁG

Francis Bacon (1561-1626)

„Semmi sincs az értelemben, ami nem lett volna korábban az érzetekben.”

↓azaz

Elménkben megjelenik a Környezetünk egy (tudatos) képe

↓Mennyire lehet adekvát ez a kép ?

↓azaz

Megismerhető-e a Világ ?

ÓRIÁSOK VÁLLÁN ÁLLUNK

A filozófia abban a nagy könyvben van írva, amely nyitva áll mindenkor szemeink előtt: az Univerzumra gondolok.

De nem olvashatjuk mindaddig, míg meg nem tanuljuk a nyelvét, és nem barátkozunk meg a jelekkel, amelyekkel írva van.

A matematika nyelvén van írvaés a betűi háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, amelyek ismerete nélkül lehetetlen egyetlen szót is megérteni.

Galilei (1623)

Galileo Galilei(1564-1642)

Isaac Newton(1642-1727)

1686

Én azonban a matematika kikerülését nem tartom lehetségesnek, mivel a matematika nem csak egyszerűen egy másik nyelv. A matematika nyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége. A matematika lényeges szerepet játszik a természet leírásában, és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják

kifejezni.

Richard Feynman(1918-1988)

Nobel díj (1965):”A kvantum-

-elektrodinamikában kifejtett

munkásságáért

A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni.

Wigner Jenő(1902-1995)

Nobel díj (1963):

„..az alapvetőszimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.”

MI A MATEMATIKA?

FELFEDEZZÜK VAGY KITALÁLJUK?

Erdős Pál(1913-1996)

„A matematika létezik, csak fel kell fedezni.

A prímszámtétel az emberiség fennállása előtt

is létezett, és akkor is létezni fog, ha már nem

leszünk.”

Godfrey Harold Hardy

(1877-1947)

„Hiszem, hogy a matematikai valóság rajtunk kívül van, hogy a mi feladatunk

felfedezni vagy megfigyelni azt, és hogy a tételek,

amelyeket bebizonyítunk, vagy nagyképűen fogalmazva "megalkotunk", egyszerűen megfigyeléseink jegyzőkönyvei. „

Andrew Wiles

(1953-)

Pierre de Fermat

(1601-1665)

1993

1670

an+bn=cn

A matematikusok olyan általános s elvont gondolkodási sémákat dolgoznak ki,

melyek bármikor felhasználhatók, bármely, a valóságból vett,

axiómarendszerből kiindulva is.

A fizikusnak minden mondatának kell, hogy jelentése legyen.

Ez egy nagyon lényeges dolog, amit gyakran figyelmen kívül hagynak azok,

akik a fizikát a matematika oldaláról közelítik meg.

Pedig a fizika nem matematika, mint ahogyan a fizika sem matematika.

A fizikában érteni kell az egyes szavak kapcsolatát a valóságos világgal. … Mert ez az egyetlen lehetséges módja nnak,

hogy a következtetéseink helyességéről meggyőződjünk.

Richard Feynman

HOGYAN MŰKÖDIK EZ A LEKÉPZÉS ?

1.) Tőlünk FÜGGETLENŰL létezik egy anyagi Világ (Univerzum).

2.) Létezik „TÉR” és létezik „IDŐ” . (Idő az események sorrendjének a „jegyzőkönyve”)

3.) Az Univerzumban -ban (térbeli és időbeli) „MINTÁZATOK” vannak.

4.) Ezeket felismerjük és „OK-OKOZAT”-i sémákba rendezhetjük. (Absztrakció, logika, természettörvények)

5.) Az Univerzum lokálisan vizsgálható és a törvények UNIVERZÁLISAK. (Ha „Itt és Most”, akkor „Mindig és Mindenhol.”)

6.) A természettörvények RACIONÁLISAK. („A” és „nem A” egyszerre nem igaz!)

A TAPASZTALATAINKBÓL FAKADÓ ALAPFELTEVÉSEINK A FIZIKÁBAN

ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBAN

PÉLDÁK: idő, hőmérséklet, elektromosság, mágnesség, …. n>>1

A MÉRTÉKEGYSÉGEK

RENDSZERE

A Természet rendjét tükrözi

(m,s,kg,C)

A mérés szükséges, de nem elégséges !(miden mérést értelmezni is ke

Mérés eredménye

valós számok

Mérés értelmezéseaz Modell visszaadja, megjósolja ezeket a

számokat. .

A Fizikában a MODELL szükségképpen MATEMATIKAI modell

SZABADULÁS ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBÓL

IDŐ

SZABADULÁS ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBÓL

MÉRET TÁVOLSÁG

ÉS IDŐ

SZABADULÁS ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBÓL

A TERMÉSZETTÖRVÉNYEK UNIVERZALITÁSA avagy

AZ UNIVERZUM ÉS A KÁLYHACSŐ

Max Planck1958-1947

Nobel díj 1918

a „hatáskvantum felfedezéséért”.„h”

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSI NYAKÖNYVE

Született 13.7 milliárd évvel ezelőtt A hellyel és az Idővel együtt (Big Bang).Megmért hőmérséklete T= 2.725 +/- 0.002 K, Melléklet: A 300 000 éves csecsemő fényképe.

Lábjegyzet:A 0.001K nagyságrendű hőmérséklet ingadozások A születendő galaxisok „csírái” . köztük van a mi mostani Tejútrendszerünk is!

COBE

Nobel díj (2006) :

„ A mikrohullámú kozmikus sugárzás

fekete test jellegének és

aniztrópiájának a felfedezéséért

John C. Mather1946

George Smoot1945

Nobel díj Bizottság megjegyzése:Ezzel a méréssel a kozmológia bekerült az egzakt tudományok körébe.:

Stephen Hawking(1942- )

„Először mindig az elmélet jön létre, mert elegáns és ellentmondásoktól mentesmatematikai modellre van szükség.

Az elmélet lehetőséget nyújt bizonyoselőrejelzésekre, amelyeket mérésekkel ellenőrizni tudunk.

Ha a megfigyelések összhangban az előrejelzésekkel, ez nem jelenti az elmélet igazolását, de az elmélet fennmarad és alkalmazásával újabb előrejelzéseketlehet készíteni, ezeket pedig megfigyelésekkel lehet ellenőrizni.

Ha viszont a megfigyelések nem egyeznek az elméleti előrejelzésekkel, akkor az elméletet elvetik.”

NEM ÁRT, HA TUDJUK, HOGYAN CSINÁLJUK !

1.) Indukció

(EGYEDI megfigyelések, ÁLTALÁNOS törvényszerűségek )

2.) Hipotézis (ABSZTRAKCIÓ, lényeges-lényegtelen, modellalkotás)

3.) Falszifikálhatóság (= a CÁFOLÁS lehetősége! ) Szigorú logikai értelemben nincsen 100%-os bizonyítás,

» DE AZÉRT…)

4.) Megerősítés (TAPASZTALAT = megfigyelés, mérés, eszközkészítés

Steven Weinberg(1933 - )

Nobel díj (1979)

„..az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás

egyesítésében kifejtett munkásságáért.Többek között

a gyenge semleges áram megjóslásáért.”

De ha hiszünk egy elméletben , mert összhangban van a megfigyelésekkel

és azért van összhangban a megfigyelésekkel, mert igaz (amit persze nem mindig vehetünk biztosra)

akkor miért olyan nagy baj, ha röviden csak azt mondjuk, azért hiszünk benne, mert igaz.

Ez a redukcionlizmus, amelyet a magyarázatok nyilainakkonvergenciájaként határoztam meg, nem a tudomány kutatási programjának a sajátossága, hanem magáé a természeté. ..Az is elképzelhető lenne, hogy a magyarázatok nyilai sok különböző forrás felé mutatnának.

Steven Weinberg(1933 - )

(Gyenge érvelés) „… hogy a nawtoni mechanika és a maxwelli elektrodinamika ma használatos formájukban nem azonosak a relativitás, illetve a kvantummechanika előtti elméletekkel, mert akkor még nem tudtuk, hogy csak közelítőleg érvényesek, ma pedig már tudjuk.

Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a hús amit eszünk, nem ugyanaz, mint amit megvettünk, mert most már tudjuk róla, hogy mócsingos, de a hentesnél még nem tudtuk.

Ma ezek az egyenletek közelítő pontosságúnak tekintjük, amelyek bizonyos korlátok között érvényesek. … De ebben a formájukban és ezen érvényességi körön belül (száz éveken át) fennmaradtak és alighanem korlátlan ideig fenn fognak maradni.

A FIZIKAI TUDÁSUNK BIZONYOSSÁGÁRÓLÉS

A MÓCSINGOS HÚSRÓL

A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG”

Stephen Hawking

Hogyan lehet a realitás filozófiánk alapja, ha elméleteinktől függ, hogy mit tekintsünk reálisnak? De a világegyetem esetében elmélet nélkül egyszerűen nem tudjuk felismerni, hogy mi a valóság, mi a realitás.

.. a fizikai elméletek egyszerű matematikai modellek, amelyeket a ísérleti eredményekleírására hsználunk. Egy elmélet akkor jó, ha modellként elegáns,ha nagyszámú ismert megfigyelést helyesen ír le és ha képes előre jelezni újabb megfigyelések eredményeit. Ezen tlmenően nincsen értelme feltenni azt a kérdést, hogy megfelel-e valóságnak, mivel nem tudjuk, hogy mi az elmélettől független valóság.

A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG”

„Ha

közel egy valószínűséggel meg tudjuk jósolni egy

mérés eredményét,

akkor

a modellünknek van legalább egy eleme,

amelyik megfelel a valóság egy elemének.”

• ÉS, AMI ELMARADT….