dr. vigvári andrás egyetemi docens...

A globalizáció és pénzügyi rendszer

Dr. Vigvári Andrásegyetemi [email protected]

Tudnivalók a kurzusról• Szintetizáló funkció, átfogó témákról előadások.• Vizsga írásban.• Tananyag: Előadások+ Vigvári András:

Pénzügy(rendszer)tan, KJK-KERSZÖV I. fejezet, 3. fejezet 4. fejezet, 5. fejezet, 8. fejezet 10. fejezet .

• Következő előadás: 02.13. 8-10-ig. Az EU közösségi költségvetésének új vonásai.

• Helyszín: XXXVII. előadó

Mi a globalizáció?

• Divatos kifejezés. Mit jelent?• Nemzetköziesedés? • Univerzalizálódás?• Folyamat ééss fejlődési szakasz.

Mi a globalizáció?

• Jovitt: „új világrendetlenség”. A világ ügyeinek határozatlan, szabálytalan és önműködő karaktere, irányító centrum nélküli működés, „totális piac”.

• Z. Bauman: A globalizáció nem több, mint a pénzügyi piacok működési logikájának kiterjedése az élet minden területére.

Mi a globalizáció?- Komplex jelenség

• 1. Politikai-katonai.– A két pólusú világ megszűnése,– A gazdasági erőközpontok (tirád) mentén új hatalmi

érdekek.– Nemzetállam leértékelődése.

• 2. Társadalmi.– A társadalmak hiararchiája megmarad, – Centrum és periféria helyett helyett globális és lokális

tényezők.

Mi a globalizáció?- Komplex jelenség

• 3.Gazdasági.– Liberalizáció és dereguláció. Totális piac.– Nemzetközi vállalatok mellett globális

vállalatok.• 4. Kulturális.

– Lokális kultúrák leértékelődése,– Egységesülés és kommercializálódás– A kultúra hordozó nyelv az angol.

A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 1.

• Ókori birodalmak, háborúk, gyarmatok.• Középkori távolsági kereskedelem, azt támogató

háborúk.• Cristóbal Colón, gyarmatosítás kezdetei,• Cecil Rhodes: „ Új földeket kell találnunk, ahonnan

könnyen szerezhetünk nyersanyagokat, s ugyanakkor hasznosíthatjuk a gyarmatok bennszülött népességének olcsó rabszolgamunkáját. A gyarmatok lerakóhelyet is kínálnak a gyárainkban előállított termékfölöslegek számára.”

A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 2.

• Az ipari kapitalizmus a 19. sz-tól a nemzetközi kereskedelem és a tőkeexport révén exportálta a tőkés viszonyokat a föld minden pontjára. Következmények:– Helyi társadalmak felbomlása,– Az európai civilizáció vívmányainak

elterjesztése,– Interdependencia, amely aszimmetrikus.

A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 3. Indikátorok

• Nyitottság:– Nemzetgazdasági szinten: export/GDP,– Világ export növekedése/világ termelés növekedése.

(1913-as szint 1968-ban)• Nemzetközi tőkeáramlás iránya

– A tőkeexport a 19. század és a 20. sz. első felében fejlett országokból fejletlen országokba.

– A 20. sz. közepétől fejlettből fejlettbe.

A Bretton Woods-i rendszer

• Stabil, de nem önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, rögzített árfolyamok, a tőkeáramlás kontrollja, a nemzeti gazdaságpolitikák.

• A $ kulcsvaluta. kulcsvaluta. $ vs. bancor. • 3 szervezet felállítása:1. Nemzetközi Valutaalap (IMF)2. Világbank (Worldbank vagy IBRD)3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO).

Később GATT, most WTO.

A korai globalizA korai globalizáácicióó jellemzjellemzőőii-- ami nem ami nem vvááltozottltozott

• A gazdasági fejlődéssel annak nemzetköziesedése. A helyi termelés, helyi közösségek leértékelődése.

• A világgazdaság hierarchizáltsága. Ez nem egyszerűen fejlettségi kérdés. (a mobilitás egyoldalúsága)

• Kulturális különbségek ezek versenye (zsidó-keresztény, iszlám, keleti kultúrkörök)

A korai globalizA korai globalizáácicióó jellemzjellemzőőii-- ami ami vvááltozottltozott

• Az IT és a telekommunikáció minminőősséégileg gileg úúj j helyzetet teremtett.– Időtér zsugorodásának jelensége– A gazdasági és pénzügyi folyamatok

bizonytalansága nőtt– A kockázatok között a működési kockázat

szerepe felértékelődött.


• Totális piac – liberalizáció és dereguláció.– Piaci kockázatok (ár-, árfolyam-, hozam) szerepe nőtt.

• Globális vállalatok. – „A vállalat azoké, akik befektetnek – és nem az

alkalmazottaké, beszállítóké vagy a helyi közösségé, ahol található.” (Dunlap)

– A vállalat tulajdonosai globálisak, mobilak, a működés externáliái lokálisak, helyhez kötöttek.


• Nemzetállami szuverenitás csökkenése. – Gazdasági, (pénzrendszer-jegybanki függetlenség

pénzpolitikai „lefegyverzés”, liberalizáció-gazdaságpolitikai „lefegyverzés”)

– Katonai, nem tud egyedül védelmet biztosítani,– Politikai, önálló társadalompolitika feltételei

nincsenek,– KulturálisΣΣ makro integrmakro integráácicióó (OECD, IMF, NATO, EU, NAFTA)

A A „„PIACOKPIACOK”” elvelváárráásaisai-- a Washingtoni a Washingtoni konszenzuskonszenzus

1. – fiskális fegyelem,2. – a közkiadások prioritásainak megváltoztatása,3. – privatizáció,4. – a gazdaság egészében, de különösen a közmű, és

pénzügyi szektorban dereguláció,5. – az adózási bázis kiszélesítése,6. – külkereskedelmi liberalizáció,7. – pénzügyi liberalizáció,8. – külföldi működőtőke belépésének liberalizációja,9. – exportösztönző árfolyampolitika,10. – a tulajdon biztonsága.

A korai globalizA korai globalizáácicióó jellemzjellemzőői a pi a péénznzüügyi gyi rendszer nrendszer néézzőőpontjpontjáábbóóll

• A monetáris rendszer meghatározó szerepét a pénzügyi piacok uralma váltotta fel. (jegybanki függetlenség)

• Az arbitrázs és spekuláció szerepének növekedése

• Derivatív ügyletek szerepének növekedése. • Pénzügyi szolgáltató konglomerátumok

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 1.s kezdetei 1.

• A gazdaság koordinációs mechanizmusai (Polányi Károly, Kornai János)–– ReciprocitReciprocitáás, s, alturistaalturista–– Piaci koordinPiaci koordináácicióó,,–– RedisztribRedisztribúúcicióó–– ErErőőszakos koordinszakos koordináácicióó (h(hááborborúú, b, bűűnnöözzéés)s)


• A koordinációs mechanizmusok szerepének változása a kapitalizmusban:– Laissez-fair kapitalizmusban a piaci koordináció

uralkodik, állami újraelosztás 10% alatt.– „A nagy átalakulás” – redisztribució szerepe nő, 40-50

%-os állami újraelosztás, – Globalizáció – piaci koordináció a húzó

folyamatokban

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 3. s kezdetei 3.

• A globális gazdaságban ellentmondellentmondáás feszs feszüüllaz intézményesített döntéshozatali keretek és a döntésekhez és végrehajtásukhoz szükséges eszközök termelése, elosztása és fogyasztása között. A szupralokális integráció szükségessétette a folyamatok felügyeletének, irányításának aszimmetrikus jellegét.

• Három terület: nagyvállalatok, pénzügyi piacok, közpénzek felhasználása.

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 4/a. s kezdetei 4/a.

• Nagyvállalatok irányításának új paradigmája: corporate governance. (COSO, Cadbury Committees)

• Testületi irányítás (reciprocitáselvének, az érdekbeszámításnak megjelenése, stakeholdersstakeholders.

• Önszabályozó belső kontrollok= internalinternalcontrolscontrols. .

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 4/b.s kezdetei 4/b.

• Bankválságok, Bázeli tőkeegyezmény 1988. További pénzügyi intézményi válságok.

• ENRON. PARMALAT ügy

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 5/a.s kezdetei 5/a.

• Pénzügyi piacok, 1994. Mexikói válság, „a baj a globális kormányzás hiánya.”

• 1997-1998. Ázsiai Kistigrisek, majd Oroszország. IMF: „új pénzügyi architektúra fontossága”.

• IMF és BIS szerepvállalása, verseny a világ monetáris hatósága szerepért, a pénzügyi stabilitás előtérbe kerülése.

A globA globáális kormlis kormáányznyzáás kezdetei 5/b.s kezdetei 5/b.

• A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére tett szupranacionáliserőfeszítések:–– PPéénzmosnzmosááss, OECD, IMF,–– BankvBankváálslsáágok, gok, BIS, Bázel I./b. és II.–– FertFertőőzzéések elkersek elkerüülléésese, jegybankok

felvigyázó funkciója


• A közpénzügyi rendszer szerepének felértékelődése, a közpénzekkel kapcsolatos kockázatok.– OECD, adózás és közpénzügyi

menedzsment, PUMA – INTOSAI tevékenysége,


• Nemzetközi standardok:• Számviteli standardok: IFAC a

koordinálója a nemzetközi üzleti és kormányzati számviteli standardok kidolgozásának. IFRS vs. GAAP.

• Ellenőrzési standardok: INTOSAI és CIA.


•• RegionRegionáális lis éés globs globáális koordinlis koordináácicióós szerveks szervek–– G8, EU, NAFTA,G8, EU, NAFTA,

•• NemzetkNemzetköözi intzi intéézmzméények, amelyek nem nyek, amelyek nem elszelszáámoltathatmoltathatóók. k. –– OECD(vilOECD(viláág ng néépesspessééggéének 1/5nek 1/5--éét kt kéépviseli)pviseli)–– WTO,WTO,–– IMF, BIS, EKBIMF, BIS, EKB

•• „„Demokratikus deficitDemokratikus deficit””

JavaslatokJavaslatok

• Tobin-adó- a globális kormányzás költségeinek ésvagy a szegény országok megsegítésének forrása. ATTAC

• A tőkeliberalizáció megszüntetése.

dr. vigvári andrás egyetemi docens...

Documents