Download - LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I
LOVAK TAKARMÁNYOZÁS
A I.Összeállította:
Dr. TÓTH TAMÁSegyetemi docens
NYME-MÉK, Állattudományi IntézetTAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK
Témakörök
A ló emésztési sajátosságai
Különböző korú és hasznosítású lovak
táplálóanyag-szükséglete
A lótakarmányok energiaértékelése
A ló emésztési sajátosságai
Az emésztőkészülék vázlatos ismertetése Előbél:
szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor a nyelőcső ferdén, hegyes szögben hatol az együregű
gyomorba (6-25 l) erős záróizom, a ló nehezen hány
Középbél: epésbél, éhbél, csípőbél
Utóbél: vakbél (30-50 l űrtartalmú) remesebél (tág és szűk remese, a tág remese U-alakú alsó
és felső fekvet. A jobb oldali fekvetek rögzítettek, a bal oldali nem bélcsavarodás, bélfekvetek szögben törése)
végbél (tágulékony)
A ló emésztési sajátosságai I. A ló lassan alaposan rág A poros, penészes takarmány kerülendő Roppantás: árpa, kukorica esetében A gyomoremésztés a ló számára korlátozott (naponta többször ürül) A keményítő egy része (10-30%-a) a vastagbélbe kerül A hőkezelés (pl. pelyhesítés) javítja a keményítő emésztését A ló zsíremésztése kiváló (90% körüli) – a viszonylag nagyobb
zsírtartalmú adagokat is jól tolerálja. Az elfogyasztott zsír megjelenik a testben – hizlalás esetén a
kukorica és lucernaliszt etetése kerülendő A vékonybél fehérjeemésztése 60-75%-os, az első számú limitáló
aminosavak a LYS és a MET A legtöbb mikroelem és vitamin a vékonybélben szívódik fel A Ca:P arány csak szélsőséges esetekben okoz problémát (a foszfor
a remesebélben szívódik fel)
A ló emésztési sajátosságai II. A vastagbélben intenzív mikrobás élet (a mikroflóra összetétele
a nyúléhoz hasonlít) Illó zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) képződnek
energiaellátás Túl sok abrak tejsavas erjedés ozmotikus hasmenés,
savós patairha-gyulladás Megfelelő nyersrost etetés 16-18% rost a szárazanyagban A kérődzőknél rosszabb, a monogasztrikusokénál jobb
rostemésztés Strukturális rost szerepe káros szokások felvétele A karbamid etetését kerülni kell (túl sok fehérje
májproblémák) A vakbélben és a remesében keletkeznek vitaminok (B-
csoportbeli és K-vitamin)
A lovak táplálóanyag-szükséglete a Magyar Takarmánykódex (2004) ajánlása alapján
A takarmányok energiájának átalakulása az állatok szervezetében
forrás: Schmidt (2003)
Takarmányok BRUTTÓ ENERGIÁJA (GE)(égéshő)
bélsár energia EMÉSZTHETŐ ENERGIA (DE)
vizelet energia metán energia METABOLIZÁLHATÓ ENERGIA (ME)
NETTÓ ENERGIA (NE)termikus energia
életfenntartó energia termelésre fordítható energia
az állat összeshőtermelése
Táplálóanyag-szükséglet I. A lovak energiaszükségletét, illetve a takarmányok
energiatartalmát emészthető energiában (DE) fejezzük ki (a metabolizálható energia az emészthetőnek a 82-90%-a) A fehérjeszükségletet (látszólagos) emészthető
nyersfehérjében A napi energia- és fehérjeszükséglet megállapítása:
életfenntartás növekedés vehemépítés munkavégzés
forrás: Fekete és Schmidt (2004)
Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete Az életfenntartás energiaigénye:
Nyugalmi állapotban lévő, minimális mozgást (takarmányfelvételt) végző állat igényét fedezi
10-35%-kal több, mint az alapanyagcsere igénye Az életfenntartás igényét a testtömegre (W) vonatkoztatjuk 600 kg testtömegig, DE (MJ/nap)= 5,9 + 0,13 ×W 600 kg testtömeg felett, DE (MJ/nap)= 7,6 + 0,16 × W –
0,00006×W2
W= testtömeg kg pl. 500 kg-os ló: 5,9+0,13×500=70,9 MJ DE/nap
Az életfenntartás fehérjeszükséglete: 0,6 g emészthető nyersfehérje/kg testtömeg
A növekedés táplálóanyag-szükséglete A növekedés energiaigénye:
a kifejlettkori testtömegtől és a növekedés gyorsaságától függ 1 kg testtömeg-gyarapodáshoz szükséges
energia (kJ DE)= 16 + 52x-28x2
X= a testtömeg és a kifejlettkori testtömeg aránya(pl. X=250/600, azaz 250 kg-os csikó testtömeg és 600 kg-
os kifejlettkori testtömeg) A növekedés nyersfehérje-szükséglete:
az emészthető energiaigény (DE) ismeretében számolható ki, pl. választott csikó nyersfehérje-igénye (g/nap)= DE×12
forrás: Fekete és Schmidt (2004)
A vehemépítés és a szoptatás táplálóanyag-szükséglete A vehemépítés energiaigénye:
A vemhesség 9-11. hónapjában kell figyelembe venni, az életfenntartás energiaigényén felül a vemhesség 9. hónapjában +10-11%, a 10. hónapban +13-15%, a 11. hónapban +15-20%-kal több emészthető energia kell
A kisebb testtömegű fajtáknak (pl. póni) nagyobb az energiaigénye A vehemépítés nyersfehérje-szükséglete:
Ugyancsak a vemhesség utolsó 3-4 hónapjában kell többletet biztosítani
Minden MJ emészthető energiára 10,5 g nyersfehérje igény kell Szoptató kanca:
A napi tejtermelés a laktáció első felében a testtömeg 3, a másodikban a 2%-át teszi ki
(2 MJ energia és 2-2,1% nyersfehérje-tartalmú tej) 1 kg tej termeléséhez 3,3 MJ DE-t és 32-35 g emészthető nyersfehérjét kell biztosítani a napi takarmányadagban.
A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete A munkavégzés energia- és fehérje szükséglete:
számos tényező befolyásolja, pl. a munka nehézségi foka, az útviszonyok, a ló jártassága az adott munkában, környezeti tényezők, stb.
Könnyű munka: 20 kJ DE/óra Közepes munka: 74 kJ DE/óra Nehéz munka: 244 kJ DE/óra
Könnyű munka esetén 25, közepes munka végzésekor 50, nehéz munka végzésekor pedig 100%-kal célszerű emelni az életfenntartó energiaszükségletet
A munkavégzés többlet fehérjeigénye nem jelentős, 9,6 g nyersfehérje/MJ DE
forrás: Fekete és Schmidt (2004)
A különböző hasznosítású lovak várható napi szárazanyag-fogyasztása (kg)
5,0
2,3
6,0
6,5
6,6
7,4
10,1
9,4
0 2 4 6 8 10 12
3 hónapos csikó
6 hónapos, választott csikó
Éves csikó
Másfél éves csikó
Kétéves
Kanca (vemhesség utolsó harmada)
Kanca (laktáció első fele)
Kanca (laktáció második fele)
Szárazanyag (kg/ nap)
forrás: Fekete és Schmidt (2004)
A lovak várható napi maximális takarmányfogyasztása (a testtömeg %-ában)
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
2,5
3,0
2,3
2,0
1,5
2,0
0,5
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5
Választott csikó
Éves csikó
Tenyészkanca
Csődör
Munka-és sportló
Pihenő ló
Szárazanyag-felvétel a testtömeg %-ában
Tömegtakarmány (max.) Abrak (max.)
forrás: Fekete és Schmidt (2004)
A lótakarmányok energiaértékelése
A lótakarmányok (alapanyagok) hazai energiaértékelése
A lótakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki.
Kiszámítása: Hoffmann és Schiemann (1980) képletével (főleg szálas- és tömegtakarmányoknál) DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em.
nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a.
Harris és mtsai (1972) (abrakfélék): DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,16×TDN%+0,036× Nm.k.a.%-1,2
A lótápok energiaértékelése
Meyer és mtsai (1987) egyenletei:
DE (MJ/kg)=12,614+0,018× nyersrost-
0,00018×nyersrost2+0,00382×nyersfehérje
DE (MJ/kg)= em. nyersfehérje+0,99×nyersfehérje-
0,16×nyersrost-22,1
A takarmányok összetétele (egyszerűsített ábra)
TAKARMÁNY
VÍZ SZÁRAZANYAG
(pl. 1000 g zab)
(pl. 114 g) (pl. 886 g)
EREDETI ANYAGg/kg takarmány
MJ/kg takarmány
NyersfehérjeNyerszsírNyersrostNyershamuN-mentes kiv. a.stb.
TAKARMÁNY
VÍZ SZÁRAZANYAG
1000 g szárazanyagg/kg szárazanyag
MJ/kg szárazanyag
NyersfehérjeNyerszsírNyersrostNyershamuN-mentes kiv. a.stb.
(pl. 1000 g zab)
Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban) Szárazanyag: 886 g/kg takarmány Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány Nyerszsír: 37 g/kg takarmány Nyersrost: 118 g/kg takarmány Nyershamu: 30 g/kg takarmány N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány
A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): Nyersfehérje: 79% Nyerszsír: 69% Nyersrost: 26% Nyershamu: - N-mentes kivonat= 77%
DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em. nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a.
DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×(104×0,79)+0,0341×(37×0,69)+0,0185×(118×0,26)+0,0170×(597×0,77)=11,24 MJ/kg takarmány
Energiaértékelés Hoffmann és Schiemann (1980) alapján
Energiaértékelés Harris és mtsai (1972) alapján Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban) Szárazanyag: 886 g/kg takarmány Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány Nyerszsír: 37 g/kg takarmány Nyersrost: 118 g/kg takarmány Nyershamu: 30 g/kg takarmány N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány
A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): Nyersfehérje: 79% Nyerszsír: 69% Nyersrost: 26% Nyershamu: - N-mentes kivonat= 77%
DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN% v. 0,16×TDN%+0,036 Nm.k.a.%-1,2 TDN (g/kg takarmány)= em. nyersfehérje + 2,25× em. nyerszsír + em.
nyersrost + em. N-mentes kivonható anyag)==(104×0,79)+(2,25×37×0,69)+(118×0,26)+(597×0,77)= 629,97 g/kg (~63%)
DE ló (MJ/kg takarmány)=0,7+0,15×63=10,15 MJ/kg takarmány DE ló (MJ/kg takarmány)= (0,16×63)+(0,036×59,7)-1,2= 11,03 MJ/kg takarmány