A modul kódja:
HVH_KGF_12_1
A MODUL CÍME
KALANDOZÁS A PÉNZ VILÁGÁBAN
A modul felhasználási területe: 7 - 8. évfolyam
ISKOLA NEVE: Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola
A modul végleges változatának kialakításban közreműködtek (bokoriskolák szakértői):
1. …………………………………………2.………………………3………………………
4.…………………………………………5.………………………6…………………………
Iskola neve: …………………………………………………………………….
MODULTÉRKÉP
A modul kiemelt és általános céljai: A tanulók legyenek tisztában a pénz szerepével és jelentőségével a mindennapokban. Értsék meg a családi
költségvetés fogalmát, a bevételek és a kiadások egyensúlyának fontosságát és a spórolás jelentőségét és módjait. Szerezzenek a gyakorlati
életben hasznosítható tudást.
Tartalmi fókusz: Szociális kompetenciák fejlesztéséhez és szabadidőhöz köthető tevékenységek.
Fejlesztési fókuszok:
- információkezelés
- a mindennapokból ismert fogalmak értelmezésének és tudatos használatának képessége
- fogyasztói kultúra fejlesztése
- kommunikatív készség fejlesztése
- analógiás gondolkodás fejlesztése (szabálykövetés, önálló szabályfelismerés, szabályalkotás)
- fogalmi gondolkodás fejlesztése (fő-és alá, hozzárendelt fogalmak)
- gondolkodás fejlesztése: matematikai-logikai, inverz- divergens, analitikus-szintetikus, kauzális gondolkodás
- figyelem fejlesztése: terjedelme, tartóssága, megosztása (aktív gondolkodás, folytonos koncentrálás, szándékolt
figyelem)
- a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás elsajátítása
- pozitív attitűdök és értékek (személyes felelősség, tisztelet mások iránt, társas/szociális felelősség)
- felelős döntéshozás, felelősségtudat kialakítása (probléma-meghatározás, célmeghatározás, problémamegoldás)
- a társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció)
- rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia
- feladattudat erősítése; belső motiváció kialakítása
- nyitottság az új ismeretek megszerzésére
- kritikai gondolkodás fejlesztése
- esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése
- társak értékelése, önismeret, önértékelés fejlesztés
A modul kapcsolódik a következő
modulokhoz
Téma: Vásároljunk tudatosan!
Évfolyam: 5-8.
A megvalósításához szükséges szakmai
kompetenciák
Pedagógus végzettség
1. Részmodul címe
A pénz szerepe, jellemzői
2. Részmodul címe
Családi költségvetés
3. Részmodul címe
Perselyt készítünk
Célok
A tanulók legyenek képesek előzetes
Célok
A tanulók legyenek képesek a családi
költségvetés fogalmának megértésére. Össze
Célok
A tanulók legyenek képesek a megbeszélés
alapján egy perselyt készíteni.
ismereteik aktiválásával, az információszerzés
képességének felhasználásával párban és
csoportban dolgozva a feladatokat megoldani,
végrehajtani. Bővüljenek ismereteik a pénz a
kialakulása, a pénznemek témakörében.
Fejlődjenek a fejlesztési fókuszokban
ismertetett kompetenciáik.
tudják gyűjteni egy család bevételeit és
kiadásait.
A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:
- kommunikatív készség
- logikai gondolkodás
- analógiás gondolkodás
- kauzális gondolkodás
- szociális kompetenciák
A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:
- fogalmi gondolkodás
- analitikus-szintetikus gondolkodás
- szociális kompetenciák
A részmodulban fejlesztendő
kompetenciák:
- kreativitás
- szépérzék
- kézügyesség
- együttműködés
Tartalmi egységek bemutatása
(tartalom vázlatos leírása)
Pénz szerepe életünkben
Zsebpénz
A pénz története, megjelenése
Tartalmi egységek bemutatása
(tartalom vázlatos leírása)
Családi költségvetés értelmezése
Bevételek fajtái
Kiadások fajtái
Tartalmi egységek bemutatása
(tartalom vázlatos leírása)
Hogyan és miben lehet a pénz gyűjteni
Perselykészítés lépései
Perselykészítés
Pénz megjelenése a szólásokban-
közmondásokban
Bankjegyek, pénzérmék - ismerkedés
pénzeinkkel
Spórolás és módjai
Részmodul időkerete: 6óra 15 perc Részmodul időkeret: 3,5 óra Részmodul időkerete: 1,5 óra
A modul összóraszáma: 11 óra 15 perc
MODULLEÍRÁS
Részletes modulleírás
A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:
Becsült költségek
Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.
-
Tárgyi eszközök -
Anyagigény : csomagoló papír, olló, ragasztó,
írólap, filctoll, színes ceruza, fénymásoló papír,
Kb. 2500, Ft
Egyéb, speciális igény -
Feladatok leírása
I.RÉSZMODUL
I.1. Témára hangolódás
A tanulók körben ülnek és az „Álljon be a körbe…“ című játékot játszák. A körbeállás szempontjai a zsebpénzzel kapcsolatos kérdések. A játék
után röviden megbeszélik a tapasztalatokat, észrevételeiket. Beszélgetnek arról, ki mennyi pénz kap és mire költi el.
Álljon be a körbe,
aki szokott zsebpénz kapni;
aki naponta kap zsebpénzt;
aki hetente kap zsebpénz;
aki havonta kap zsebpénzt;
aki alkalmanként kap zsebpénzt;
aki jutalomból kap pénzt….
15 perc
Alkalmazott módszerek: játék, beszélgetőkör
I.2. Mit jelent számunkra a pénz?
A gyerekek beszélgetőkör keretében a pénz hasznosságáról és káros mivoltáról beszélgetnek. Mindenki kap egy post- criptet, amelyre leírja egy
mondatban, hogy mit jelent számára a pénz. Ezután egyenként elmondják, indokolják a véleményüket és felragasztják egy csomagolópapírra. Egy
másik csomagolópapírra azt írják fel, hogy miért van tulajdonképpen szükségünk a pénzre és miért lehet káros is. A csomagolópapíron két
oszlopban dolgoznak. MIÉRT HASZNOS DOLOG A PÉNZ? - MIÉRT HASZONTALAN DOLOG A PÉNZ?
20 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: post-cript, filctollak, csomagoló papír, 1. számú melléklet
Alkalmazott módszerek: beszélgetőkör, megbeszélés, ötletbörze
I.3. Csoportalakítás
Egy tanulócsoportban általában 4-5 kisebb, 4-5 fős csoport alakítására van lehetőség. Sokféle csoportalkotási mód közül, mivel a pénz a téma, 4-5
jelenleg is forgalomban lévő papírpénz képét használhatjuk fel. Attól függően, hogy hány csoportot és hány fős csoportokat szeretnénk
kialakítani, a képeket felvágjuk. A csoportalakítás során a gyerekek húznak egy képdarabot, majd az összeillő képdarabokat húzó gyerekek
alakítanak egy csoportot. Közben azt is megbeszélhetik, hogy melyik bankjegy melyik csoporthoz került.
10 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a 4. számú mellékletben szereplő bankjegyek, pénzérmék képei( ezeket később is használni fogjuk)
Alkalmazott módszerek: puzzle összerakása, csoportalakítás, megbeszélés
I. 4. Pénz szó szinonimái
A gyerekek csoportban dolgoznak. A pénz szó szinonimáit kell megkeresniük a betűrejtvény segítségével. A következő szavakat kell
megtalálniuk a betűsorokban: fizetőeszköz, bankjegy, bankó, zsozsó, készpénz, kápé, dohány, suska, lé, lóvé, zseton, steksz, zsé, mani, lovetta,
peták, guba
A feladat elvégzésekor kerül sor az ellenőrzésre és a megbeszélésre is.
15 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 2. számú mellékletben található betűrejtvény, íróeszköz
Alkalmazott módszerek: betűrejtvény és a megfejtése, megbeszélés
I.4. Szólások, közmondások
A gyerekek a kialakított csoportokban dolgoznak. Pénzzel kapcsolatos szólásokat és közmondásokat kell összeállítaniuk a megadott félmondatok
segítségével. (A 3. számú mellékletet a pedagógus annyi példányban fénymásolja le, ahány csoport alakult, majd félmondatonként felvágja és
összekeverve adja a gyerekeknek.) Ha megtalálták az összeillő szókapcsolatokat, felragasztják egy papírra. Ezután közösen ellenőrzik a feladatot.
15 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 3. számú melléklet, ragasztó, papír
Alkalmazott módszerek: szólások-közmondások összeállítása csoport munkában, megbeszélés
I.5. Szólások és a közmondások magyarázata
A pedagógus a csoportok között szétosztja az összeállított szólásokat, közmondásokat (3 sz. melléklet). A legideálisabb, ha minden csoport két
mondatot kap. A csoporttagoknak az lesz a feladatuk, hogy a kapott mondatokat megértve (esetleg tanári segítséggel) a többi csoport számára is
érthetővé tegyék. Az egyik szólást - közmondást egy rövid szituációba ágyazva kell megmagyarázni, a másikat pedig egy egyszerű, érthető rajz
segítségével. A csoportmunka végeztével következnek a bemutatók és a feladványok megfejtése. A feladat beszélgető körrel zárul, ahol
megbeszélik a tapasztalatokat.
30 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a kész szólások – közmondások (3. számú melléklet újra), papír, színes ceruzák
Alkalmazott módszerek: dramatizálás, szituációs játék, értelmező rajz készítése
I.6 A pénz megjelenése a történelem során
A tanulók ismét csoportban dolgoznak. Az lesz a feladatuk, hogy a pénz illetve a pénzt helyettesítő fizetőeszközök változását kutassák,
információkat gyűjtsenek róluk. Milyen fizetőeszközöket használtak a különböző történelmi korokban? Feleleveníthetik azokat az ismereteiket,
amelyeket a történelem órákon megszereztek, de az internet pénz története témával foglalkozó oldalai is segítenek. A feladat megoldását egy
gondolattérkép elkészítésével zárnak a csoportok, amelyet bemutatnak és elmagyaráznak társaiknak. (Érdekességképpen ajánlott DVD: Ez kész!
Pénz! A pénz története 1-2.)
Amire számíthatunk, amit várhatunk a gyerekektől:
A történelem során sok dolog pénzként viselkedett, elfogadták csereeszközként.
– Fizetési eszközként olyan tárgyakat használtak, aminek értéket tulajdonítottak: ékszereket (kagylókat, csigákat), szerszámokat,
nemesfémeket, élelmiszereket (sót és gabonát), állatokat (szarvasmarha), szövetet.
– A Krisztus kora előtti és utáni évszázadokban a fűszer volt a legelterjedtebb fizetőeszköz
– A Salamon-szigeteken még ma is használnak ritka kagylókat pénzként. A kagylókat kerekre vágva és lecsiszolva felfűzik, és nyakláncként
viselik.
– Egy idő után a fémpénzek vették át az árupénz szerepét, leginkább az ezüst és az arany, de ismerünk vasból, rézből készült pénzeket is.
– A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit Lüdiában (ma Törökország) öntötték, az i.e. 7. század elejétől kezdve.
– A lüdiai találmányt hamar átvették a görögök is. Az első görög pénzérméket az i. e. 7. században készítették rézből, majd vasból.
– A görögöktől i. e. III. században a rómaiak is átvették a pénz használatát, majd a Római Birodalom hódításai révén egész Európában
meghonosították.
– A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk.
– Károly Róbert nevéhez a pénzverés reformja fűződik: magyar aranyforint
– Mátyás király állandó ezüstpénzt veretett 1467-ben, de forgalomban volt a dénár, az obulus, a garas és a magyar aranyforint is.
– II. Rákóczi Ferenc: arany féltallért veretett, váltópénze az ezüst poltura (lengyel mintára).
– 1760-ban először verettek Magyarországon rézpénzt Mária Terézia idején.
– Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni a X. század körül
– Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban.
– 1762-ben megjelent az első papírpénz hazánkban.
– Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki (ekkor van először magyar felirat a
pénzen).
– A szabadságharc bukása és a kiegyezés után, 1878-ban alapították meg az Osztrák-Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bankjegyeit
bocsátotta ki.
– 1924-ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette a pengőt, amelynek rövid, mintegy húszéves pályafutását
nagymértékű elértéktelenedés követett.
– Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot 1946-ban vezették be.
– A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben új forint bankjegysorozatot bocsájtott ki
45 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, színes filctollak, internet oldalai: http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz, youtube:
A pénz története 1-4. rész, DVD- Ez kész! Pénz! A pénz története 1-2.
Alkalmazott módszerek: kutató-, gyűjtőmunka, vázlatkészítés, gondolattérkép készítése, megbeszélés
I. 7. A pénz
A gyerekek csoportban dolgoznak. Az lesz a feladatuk, hogy a ma forgalomban lévő bankjegyekkel és pénzérmékkel ismerkedjenek,
információkat gyűjtsenek azokról. A megadott magyar bankjegyek és pénzérmék mellé gyűjtsék össze és írják le a legfontosabb tudnivalókat (kit
és mit ábrázolnak). 40 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 4. számú melléklet - a ma forgalomban lévő bankjegyek és pénzérmék,
internet pénzzel foglalkozó oldalai: hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei,
penzvero.hu/.../bankjegyek.html&USID=0ivtlurl3bpva76rucha40ocu1
Alkalmazott módszerek: kutatómunka, gyűjtőmunka
I.8. Memóriajáték
A pénzről szerzett ismeretek lezárásaként memóriajátékot játszhatnak a gyerekek csoportokban. Az 5. számú mellékletet annyi példányban kell
sokszorosítani, ahány csoport alakult, majd a memóriakártyákat kivágva kezdődhet a játék a memóriajáték szabályai szerint. A játék célja a párok
megtalálása a lefordított kártyák között. A játékosok egyszerre két kártyát nézhetnek meg. Ha nem találtak párt, akkor a soron következő tanuló
fordíthat két kártyát. Ha sikerült párt találni, akkor még két kártyát lehet megnézni. A pénzek elő- és hátlapjai képeznek egy párt. A játékosok
célja, hogy minél több összeillő kártyát találjanak. A győztes az lesz, akinek a legtöbb párja van. A csoportok győztesei között döntő játékot is
lehet rendezni.
20 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 5. számú melléklet memóriakártyái
Alkalmazott módszerek: memóriajáték
I.7. Értékelés
A pénzzel kapcsolatos feladatokat és a közben szerzett tapasztalatokat beszélgetőkör keretében értékelik a gyerekek a nyitott mondatok
befejezésével. A beszélgetés során egy labda dobásával szólítják a gyerekek egymást.
10 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: labda, 6. számú melléklet- nyitott mondatok
Alkalmazott módszerek: beszélgetőkör
II. RÉSZMODUL
Családi gazdálkodás
II.1. Családi költségvetés
A gyerekek ötletbörze segítségével próbálják megmagyarázni a családi költségvetés szókapcsolatot. Az ötletelés után közösen megállapodnak a
mindenki számára elfogadható és érthető szómagyarázatban, amelyet felírnak egy lapra és jól látható helyen elhelyezik a teremben.
10 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök:7. számú melléklet, csomagoló papír
Alkalmazott módszerek: ötletbörze, fogalom magyarázat, megbeszélés
II.2. A család bevételei
A gyerekek ismét csoportokban dolgoznak. Megbeszélik, hogy egy átlagos családnak miből származhatnak a bevételei. Minden egyes
lehetőséget leírnak egy papírra. Az alábbiakra lehet számítani: rendszeres munkabér, vállalkozásból származó bevétel, nyugdíj, befektetésből
származó jövedelem, szociális támogatások (GYED, GYES, családi pótlék, rendszeres szociális segély, álláskeresési ellátások, ápolási díj),
természetbeni juttatások, bérlet hozzájárulások, étkezési jegyek, tüzifa…, egyéb bevételek alkalmi munka, ösztöndíj….
A feladat elvégzése után kerül sor az ellenőrzésre. A megbeszélés közben egy összesített táblázat készül a család bevételeiről.
(Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család bevételeit.)
20 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, papír jegyzeteléshez, filctollak
Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, megbeszélés
II.3. A család kiadásai
Az előző feladathoz hasonlóan ismét csoportban dolgoznak a gyerekek. Most egy család várható kiadásait kell összegyűjteniük és halmazokba
rendezniük. Segítségképpen megkapják a halmazok megnevezéseit: alapvető szükségletek, általános kiadások, extra kiadások, egyéb. Szóba
jöhető kiadások:
alapvető kiadások: lakbér, rezsi,élelmiszer, egészségügyi kiadások (gyógyszerek), ruházat, cipő, tömegközlekedés
általános kiadások: gépjármű, oktatási célú kiadás (tankönyvek, füzetek, írószerek, menza), hírközlés (folyóiratok, internet), sport, nyaralás
extra kiadások: alkohol, cigaretta, szórakozás (mozi, színház, étterem, disco), tartós fogyasztási cikkek ( TV, mosógép,hűtőszekrény…),
szerencsejáték
egyéb kiadások: hitelek törlesztése (lakás, autó), részletfizetés, biztosítások, adók, ajándékok, ünnepek alkalmával felmerülő költségek
30 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, papír jegyzeteléshez, filctollak
Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, megbeszélés
A feladat elvégzése után kerül sor az ellenőrzésre. A megbeszélés közben egy összesített táblázat készül a család kiadásairól is.
(Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család kiadásait.)
II.4. Családi költségvetés egyenlege
Beszélgetőkör keretében megbeszélik a gyerekek, hogy hogyan lehet kiszámolni egy család költségvetésének egyenlegét. Egyszerű számítás
elvégzésével megtudhatjuk, hogy mennyi pénze marad egy családnak a bevételek és a kiadások ismeretében.
CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE = CSALÁD ÖSSZES HAVI BEVÉTELE – CSALÁD ÖSSZES HAVI KIADÁSA
Ehhez kapcsolódva megoldanak a gyerekek egy szöveges feladatot (8. számú melléklet)
5 perc
(Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család költségvetési egyenlegét)
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, 8. számú melléklet, íróeszköz
Alkalmazott módszerek: számolás, megbeszélés
II.5. Hogyan tudunk spórolni?
A tanulók értelmező szótárak segítségével a SPÓROLÁS szó szinonimáit gyűjtik össze és egy csomagoló papírra leírják.
(takarékoskodás, kiadáscsökkentés, megszorítás, beosztás, félretesz, félrerakás, gyűjtögetés, megtakarítás…)
Ezután asszociációs játék keretében beszélnek arról, hogy mi jut eszükbe a spórolásról. A gyerekek körben ülnek az osztályban és egy labda
dobásával szólítják egymást. Csak egy – egy szót kell mondaniuk, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut. A megtartó, hosszabb távú
emlékezetet tudjuk ezzel a gyakorlattal fejleszteni.
A játékot kezdő tanuló mond egy fogalmat, kifejezést, majd továbbdobja a labdát. A labdát kapó tanulónak el kell ismételnie az előbb elhangzott
szót, majd egy másikkal folytatni a sort. A következő tanulónak már 3 szót kell mondania, majd továbbadja a labdát. A játék addig folytatódik,
míg a legutolsó tanuló is végigmondja a társai által említett szavakat..
A feladatot még úgy is lehet folytatni, hogy 4-5 egymást követő szóból megpróbálnak a gyerekek mondatokat alkotni. A legötletesebbet felírják a
táblára vagy egy csomagolópapírra és jól látható helyen helyezik el.
15 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, filctollak, értelmező szótárak
Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, szómagyarázat, megbeszélés
II.6. A spórolás, takarékoskodás módjai
Hogyan lehet spórolni a közvetlen környezetünkben, mindennapjainkban?
A gyerekek csoportmunkában dolgozva olyan plakátokat készítenek, amelyekkel az emberek figyelmét szeretnék felhívni a takarékosság, a
spórolás fontosságára. Hangsúlyozniuk kell a lehetőségeket is (pl. spórolni, takarékoskodni lehet elektromos energiával, étellel, pénzzel,
vízzel…) A munka végeztével minden csoport bemutatja, hogy mit tartottak fontosnak ezzel a témával kapcsolatban. Értékelik egymás munkáját;
Ki mit tartott fontosnak és miért? Ki hogyan dolgozta fel a témát? Melyik csoport munkája a legáttekinthetőbb? Mennyire részletesek a plakátok?
60 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, filctollak, színes ceruzák,
Alkalmazott módszerek: ötletbörze, megbeszélés, plakátkészítés
II. 7. Gazdálkodj okosan!
A II. részmodulban megszerzett ismereteiket az ismert Gazdálkodj okosan! című társasjátékban hasznosíthatják. Lehetőség szerint 4-5 fős
csoportokban, így érdekesebb lesz számukra a játék. A játék befejezésével megbeszélik a tapasztalataikat, élményeiket és értékelik a II.
részmodult a 6. számú melléklet nyitott mondatai segítségével.
60 perc
A feldolgozáshoz szükséges eszközök: Gazdálkodj okosan c. társasjáték és 6. sz. melléklet
Alkalmazott módszerek: játék, megbeszélés, tapasztalatcsere
III. RÉSZMODUL
Perselyt készítünk
III. 1. A perselykészítés menetének megbeszélése
A perselyek elkészítése előtt megbeszélik a tanulók, milyen perselyeket láttak már, milyet szeretnének készíteni. Ebben segítségükre lehetnek az
internet ezzel a témával foglalkozó oldalai. Összegyűjtik, hogy milyen anyagokra lehet szükségük, majd megtervezik, lerajzolják az általuk
elkészítendő perselyt.
A 9. számú mellékletben található egy lehetőség a persely készítésére. De a gyerekek fantáziáján múlik, hogy milyet szeretnének készíteni.
15 perc
Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 9. számú melléklet, papír a jegyzeteléshez, tervkészítéshez, internet oldalai:
http://www.baniko.hu/kezmuveskedes-gyerekekkel/ujrahasznositva/sajat-keszitesu-persely/
http://skkreativ.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46309
Alkalmazott módszerek: megbeszélés, tervezés
III. 2. Persely elkészítése
A kiválasztott persely elkészítéséhez szükséges anyagokból a gyerekek elkészítik a saját perselyüket.
60 perc
Feldolgozáshoz szükséges eszközök: olló, ragasztó, kartonpapír, üres dobozok, konzervdobozok, festék, ecset, ecsettál, különböző dekorálásra
szolgáló anyagok
Alkalmazott módszerek: kézműves munka
III.3. Értékelés
A persely elkészítése után kiállítást rendeznek a gyerekek a munkáikból.
A 6. számú melléklet nyitott mondatai és egy labda segítségével értékelik az egész modult.
15 perc
Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 6. számú melléklet, labda, kiállított produktumok
Alkalmazott módszerek: megfigyelés, megbeszélés, vélemény-nyilvánítás
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Miért hasznos dolog a pénz? Miért haszontalan dolog a pénz?
2. számú melléklet
betűrejtvény megoldás megoldókulcs
zökzseőtezif fizetőeszköz
egyjnabk bankjegy
kóban bankó
ózszso zsozsó
nézpzsék nézpzsék
péká kápé
dányho dohány
él lé
véló lóvé
tonzse zseton
ész zsé
inma mani
vettalov lovetta
tákpe peták
bagu guba
3. számú melléklet
Az idő pénz.
A pénz nem boldogít.
Fogához veri a garast.
A pénznek nincs szaga.
Pénz beszél, kutya ugat.
Égeti a pénz a zsebét.
Annyi a pénze, mint a pelyva.
Élére állítja a pénz.
Se pénz, se posztó.
Megéri a pénzét.
Rossz pénz nem vész el.
A pénz nem a fán terem.
4. számú melléklet
ELŐLAP HÁTLAP
5
.
s
z
á
m
ú
Megoldókulcs
ELŐLAP HÁTLAP
Mátyás király
Herkules kút - Visegrád
Széchenyi István
A nagycenki Széchenyi-kastély
Szent István Esztergomi látkép
Deák Ferenc
Ideiglenes magyar képviselőház
Lánchíd képe
Magyarország címere
m
e
l
l
é
k
l
e
t
M
e
kerecsensólyom
magyar nőszirom
Magyarország címere
fehér nagykócsag
5. számú melléklet
Memória játék
6. számú melléklet
Nyitott mondatok az értékeléshez:
Azt tanultam, hogy…..
Újdonság volt számomra az, ….
Eddig arról még nem hallottam, hogy……..
Meglepett az, hogy…..
Érdekes volt számomra az, …….
Szívesen végeztem a …… feladatot, azért mert……
Nem szívesen végeztem a ….. feladatot, azért mert……
7. számú melléklet
Családi költségvetés:
Család bevételei:
Család kiadásai:
8. számú melléklet
Szöveges feladat:
Egy négytagú családban az apa havonta 154 000 Ft-ot keres. Az anya az 1 éves Petivel otthon van, aki után a 28500 Ft
gyermekgondozási segélyt kap. Petinek van egy 5 éves óvodás testvére Kinga. A családnak gyerekenként 13300 Ft családi
pótlék is jár. Hány forint bevétele van havonta a feladatban szereplő családnak? Hány forint a családban az egy főre jutó átlag
jövedelem?
Megoldás: 154000+28500+ (2 x 13300)= 209100 Ft a család bevétele
209100: 4= 52275 Ft az egy főre jutó átlag jövedelem
9. számú melléklet
Persely készítésének egyik lehetősége
Hozzávalók:
színes csomagolópapír
olló, vágókés
vonalzó
folyékony ragasztó vagy cellux
egy fém vagy műanyag doboz, aminek van ( műanyag) teteje.
Menete:
lemérjük a doboz palástjához szükséges adatokat és kivágjuk a csomagolópapírból.
a kivágott papírt ráragasztjuk a dobozra
a doboz műanyag tetejére vágjunk egy nyílást a vonalzó és a vágókés segítségével