Bárth János

Földrajzi köznevek székely helynevekben

Disszertációm témája:

Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése

Az előadás

A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja

A vizsgálat adatainak forrásai:a) alapadatok

• Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattára (EHA), Háromszék, Udvarhelyszék, Csík-, Gyergyó- Kászonszék

b) informatizált kereső, mutató• „Olló”-szoftver, (eddig Háromszék anyagával)

c) kitekintést segítő adattárak

•történeti földrajzok

•tájszótárak

•Korai magyar helynévszótár

•az ún. megyei-járási földrajzi név-gyűjtemények

• elektronikus Földrajzinév-tár (FÖMI)

•erdélyi jelenkori helynévgyűjtések (Janitsek Jenő munkái, MND.)

A doktori dolgozat fő célja: egy nagytáj névadási jellegzetességeinek megragadása a történeti helynévanyag vizsgálata alapján

• a nyelvészeti mellett földrajzi és történeti szemléletmód alkalmazásával

• a névtan tudományközisége miatt: a nyelvtörténet, dialektológia és népesedéstörténet (migrációkutatás) tudományterületeihez való kapcsolódva

• A földrajzi köznevek vizsgálatára mindez különösen érvényes

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban

• sok műben, röviden fordul elő a földrajzi köznévi szócsoport definiálása, kategorizációja

• kevés elméleti, általános kérdésekkel foglalkozó tanulmány

• A földrajzinév-gyűjtések kötetei eltérően értelmezték a földrajzi köznév fogalmát

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban

•Egy konkrét névanyag földrajzi közneveinek bemutatása (Tamásné Szabó Csilla, Fekete Péter, Bíró Ferenc,

Horváthné Kispéter Zsuzsanna, Farkas Ferenc, Bognár András).

•Egy-egy földrajzi köznév eredetének, történetének, változásainak kutatása

(Pelle Béláné – tanya, Fekete Péter – kő, Juhász Dezső – bőrhíd, Takács Lajos – förtés, Vörös Ottó – csepeles, tanárok, Reszegi Katalin – bérc, Hoffmann István – patak).

•Vízrajzi köznevek vizsgálata: (szóföldrajzi elemzések)Bíró Ferenc, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ottó

• Egy terület helynévanyagának bemutatásakor az alapelemek vizsgálata nagyobb terjedelemben:

Kálnási Árpád (Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük)

• A téma kutatástörténete: Nemes Magdolna, Tóth László

• Földrajziköznév-szótár tervezete: Nemes Magdolna – Hoffmann István

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban

Földrajzi köznév-definíciók• Lőrincze Lajos (Kázmér Miklós):

- „földrajzi fogalmat jelölő, a földrajzinév-alkotásban elsődlegesen használt főnevek”

• Kiss Lajos:- a földrajzi köznév földrajzi fogalmat jelentő, mindenképpen helyet jelölő szó.

• Hoffmann István: - a helyek fajtáját kifejező, névalkotó szó a földrajzi köznév - Egyrészes névként (Patak, Ér) és kétrészes nevek fajtajelölő névrészeként, alaprészeként fordulhatnak elő, hozzájuk járulnak a sajátosságot kifejező bővítményrészek (Nagy-hegy, Hosszú-dűlő).

• J. Soltész Katalin: - determinativum – a tulajdonnév mellett álló, fajfogalmat megnevező közszó

A földrajzi köznévi kategória határai

• főnévi csoport [?]

• nem tartoznak bele a megkülönböztető, melléknévi elemek (kis, új stb); a helynévgyűjtemények mégis sokszor szerepeltetik ezeket

• a kategória kitágítása nem szerencsés

A földrajzi köznevekhez kapcsolódó egyéb témák:

• a névtest meghatározása

Kalocsa > Kalocsa városa,

Varság > Varság pataka, > Varság pataka vize

• keletkezéstörténeti vizsgálatok

• -s képzővel alakult földrajzi köznevek

Földrajzi köznevek rendszerezése

Kázmér Miklós:• településnevek (falu, major, puszta)• településrész-nevek (szeg, utca, vég)• közlekedést szolgáló tájrészek nevei (allé, csapás,

rámpa)• vízrajzi köznév (áztató, csatorna, ér, patak, iszap, láp)• térszínforma-nevek (domb, hát, gödör, oldal)• gazdálkodástörténeti nevek (pl. mező, pást, irtvány,

tábla, rét)• növényzeti gyűjtőnevek (pl. erdő, fiatalos)• köznevekből alakult megkülönböztető elemek (kis, nagy;

alsó, felső; új, ó)

Hoffmann István: • víznevek (folyóvizek, állóvizek, álló- és folyóvizek részeinek

nevei; források, kutak nevei)• vízparti helyek (vízpartok, félszigetek; szigetek; mocsarak,

lápok)• domborzati nevek (hegyek; völgyek; ezek részeinek nevei; sík

felszínű területek nevei, egyenetlen felszínű területek nevei)• tájnevek• határnevek (szántóföldek; kertek; gyümölcsösök, szőlők; rétek,

legelők; erdők nevei)• lakott területek nevei (közigazgatási egységek, helységnevek,

településrész-nevek; utcanevek, tanyanevek)• építménynevek (lakóháznevek; középületek nevei; kocsmák,

csárdák, gazdasági célú építmények; állomásnevek; utak, vasútvonalak; hídnevek; kisebb építmények: keresztek, kemencék stb. nevei; bányák; határvonalak nevei)

Földrajzi köznevek rendszerezése

Kálnási Árpád:

(településnevek – belterületi nevek- határrésznevek – víznevek – létesítménynevek megkülönböztetése)

Határrésznévi alapelemek:Természeti névi alapelemek• térszíni (hegy, oldal, domb, part, sziget, szugoly, fenék, halom)• talajminőségre utaló (homok, föveny, sivatag)• növényzetre utaló (erdő, berek, füzes)• állatvilágra utaló (gólyás, rókás)Műveltségi névi alapelemek• földmûvelés (szer, puszta, kert, rét, kaszáló, mező, sor, föld)• növénytermesztési (szőlő, almás, szilvás)• gazdálkodás- és birtoklástörténeti (tábla, telek)• pásztorkodásra, állattartásra utaló (legelõ, páskom, tilalmas)

Földrajzi köznevek rendszerezése

• (a székelyföldi helynevek elemzésében)

határrésznévi alapelemek ▼

természeti névi alapelemek▼

térszíni formák nevei▼

kiemelkedések – bemélyedések – viszonyító szerepű elemek

Földrajzi köznevek rendszerezése

Kiemelkedések neveihegy 'nagyobb kiemelkedés'bérc 'hegy, domb, hegycsúcs'halom 'természetes, vagy mesterséges, illetve mesterségesnek tartott kiemelkedés'domb 'kisebb kiemelkedés'hágó 'hegyoldal, hegyoldalban vezető út'havas 'magas hegy'pad 'lapos tetejű földemelkedés'kő 'szikla, hegy'gyerke, györke, gyürke 'bucka, domb'pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'honcsok 'kisebb halom‘ gorond, goromb 'domb, kisebb hegy'ponk 'kisebb domb'csompó 'szikla, kőrakás' lok 'hegyek közti sík terület'homp 'kisebb (határ)domb'

Kiemelkedések neveinek megoszlása

hegybérc

halomdomb

hágóhavaspad

honcsokgorond,ponkcsompólokhomp

gyerkepojána

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Bemélyedések nevei

• völgy 'hosszan elnyúló talajmélyedés' • vápa 'széles talajmélyedés, völgy, gödör' • gödör 'kisebb talajmélyedés' • szoros 'hegyek közt vezető út, völgy'• árok 'hosszan elnyúló földmélyedés' • debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' • borozda 'árok' • áj, ály 'völgy mélyedés' • szurdok 'két hegy közti szűk völgy'• lyuk 'bemélyedés' • hajlás 'sekély talajmélyedés, kanyar' • lapály 'mélyen fekvő, sík földterület'

Bemélyedések neveinek megoszlása

völgyvápa

gödörszoros

árokdebren,

borozdaáj, ályszurdoklyukhajláslapály

0 100 200 300 400 500 600

Viszonyító szerepű elemek

• oldal 'hegynek, dombnak lejtője, földterület' • mart 'vízfolyás partja, hegy oldala' • tető 'hegynek lapos felső része' • hát 'vminek a felső része' • farok 'vminek a vége, nyúlványa' • fej 'vminek a kezdete' • verő, verőfél, verőfény 'déli, napos hegyoldal' • fenék 'vminek az alsó része' • derék 'vminek a középső része' • szakadát, szakadás 'leomlott hegyoldal' • orr 'vminek előre ugró része' • nyak 'két kiemelkedést összekötő kesken hát' • erős 'meredek, meredek lejtő, sziklafal' • árnyék 'északi, árnyékos hegyoldal, széltől védett hely'• homlok 'hegy hirtelen leszakadó vége' • karé 'völgy felső részét képező hegyoldal' • szármány 'meredek, kopasz hegyoldal' • áll 'valaminek az egyik nyúlványa, része' • bütü 'vminek a vége, hegycsúcs' • eszak 'északi rész, oldal' • far 'vminek a vége' • máj, mál 'déli hegyoldal' • torok 'völgy összeszűkülése' • ereszkedő ' lejtő' • köldök 'vminek a közepe' • suvadás 'leomlott hegyoldal'

oldalmart

hátfarok

fej

fenékderék

szakadát,orrnyak

árnyékhomlokkarészármány

állbütüeszakfarmáj,torok

köldöksuvadás

0 50 100 150 200 250 300 350

Adatok megoszlása évszázadok szerint

10 10 265

6021

13853

9818

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

14. század 15. század 16. század 17. század 18. század 19. század

Dialektológiai összefüggések

• alakváltozatok területi megoszlása

csijános, csihányos

Hasonló jelentésű szavak elterjedése

• ‘völgy, bemélyedés’

gödör

vápa

Kötött eloszlású térszínformanevek

• áj, ály 'völgy mélyedés'

• debren, dobra 'gödör, mély vízmosás'

• pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'

áj

debren

pojánka

A megoszlás okai

• nyelvi okok• földrajzi okok• népesedéstörténeti okok

(népcsoportok – székek)

Kötött eloszlású térszínformanevek

• kiemelkedések

halom, honcsok, györke

Viszonyító szerepű elemek

• ‘hegyoldal, domboldal’

mart

erős

verőfély

verőfély, máj

árnyék, észak (észok)

Térszínformanevek gyakorisága

oldalmart

bérchalom

hátfarok

dombfejvápa

hágógödör

szoroshavaspad

árok

fenékderékdebren, dobra

orrnyak

borozdaárnyék

áj, ályhoncsokszurdok

homlokkaréponkszármánylyukhajlásállbütücsompóeszakfarlokmáj, máltorok

hompköldöklapálysuvadás

hegyvölgy

gyürkepojánka

szakadát

gorond

0.00 100.00 200.00 300.00 400.00 500.00

völgy

oldal

halom

farok

fej

hágó

havas

gyerke, györke, gyürke

fenék

debren, dobra

orr

árnyék

honcsok

gorond, goromb

karé

szármány

hajlás

bütü

eszak

lok

torok

homp

lapály

Népesedéstörténeti összefüggések

• vápa (lápa alakváltozat)• csak a Székelyföldön gyakori• elterjedésének, szótörténetének vizsgálata adatokat

szolgáltathat a székelység településtörténeti kérdéseivel kapcsolatban

• szóföldrajzi vizsgálata az esetleges szláv átvétel helyének, idejének meghatározásában segíthet

• a korai adatok lokalizálása az oklevelek szövegkörnyezete alapján történt

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (13–14. század)

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (15–16. század)

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (17–20. század)

Köszönöm a figyelmüket!