bárth jános
DESCRIPTION
Bárth János. Földrajzi köznevek székely helynevekben. Disszertációm témája: Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése. Az előadás A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja. A vizsgálat adatainak forrásai: a) alapadatok. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Bárth János
Földrajzi köznevek székely helynevekben
Disszertációm témája:
Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése
Az előadás
A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja
A vizsgálat adatainak forrásai:a) alapadatok
• Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattára (EHA), Háromszék, Udvarhelyszék, Csík-, Gyergyó- Kászonszék
b) informatizált kereső, mutató• „Olló”-szoftver, (eddig Háromszék anyagával)
c) kitekintést segítő adattárak
•történeti földrajzok
•tájszótárak
•Korai magyar helynévszótár
•az ún. megyei-járási földrajzi név-gyűjtemények
• elektronikus Földrajzinév-tár (FÖMI)
•erdélyi jelenkori helynévgyűjtések (Janitsek Jenő munkái, MND.)
A doktori dolgozat fő célja: egy nagytáj névadási jellegzetességeinek megragadása a történeti helynévanyag vizsgálata alapján
• a nyelvészeti mellett földrajzi és történeti szemléletmód alkalmazásával
• a névtan tudományközisége miatt: a nyelvtörténet, dialektológia és népesedéstörténet (migrációkutatás) tudományterületeihez való kapcsolódva
• A földrajzi köznevek vizsgálatára mindez különösen érvényes
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban
• sok műben, röviden fordul elő a földrajzi köznévi szócsoport definiálása, kategorizációja
• kevés elméleti, általános kérdésekkel foglalkozó tanulmány
• A földrajzinév-gyűjtések kötetei eltérően értelmezték a földrajzi köznév fogalmát
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban
•Egy konkrét névanyag földrajzi közneveinek bemutatása (Tamásné Szabó Csilla, Fekete Péter, Bíró Ferenc,
Horváthné Kispéter Zsuzsanna, Farkas Ferenc, Bognár András).
•Egy-egy földrajzi köznév eredetének, történetének, változásainak kutatása
(Pelle Béláné – tanya, Fekete Péter – kő, Juhász Dezső – bőrhíd, Takács Lajos – förtés, Vörös Ottó – csepeles, tanárok, Reszegi Katalin – bérc, Hoffmann István – patak).
•Vízrajzi köznevek vizsgálata: (szóföldrajzi elemzések)Bíró Ferenc, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ottó
• Egy terület helynévanyagának bemutatásakor az alapelemek vizsgálata nagyobb terjedelemben:
Kálnási Árpád (Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük)
• A téma kutatástörténete: Nemes Magdolna, Tóth László
• Földrajziköznév-szótár tervezete: Nemes Magdolna – Hoffmann István
A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban
Földrajzi köznév-definíciók• Lőrincze Lajos (Kázmér Miklós):
- „földrajzi fogalmat jelölő, a földrajzinév-alkotásban elsődlegesen használt főnevek”
• Kiss Lajos:- a földrajzi köznév földrajzi fogalmat jelentő, mindenképpen helyet jelölő szó.
• Hoffmann István: - a helyek fajtáját kifejező, névalkotó szó a földrajzi köznév - Egyrészes névként (Patak, Ér) és kétrészes nevek fajtajelölő névrészeként, alaprészeként fordulhatnak elő, hozzájuk járulnak a sajátosságot kifejező bővítményrészek (Nagy-hegy, Hosszú-dűlő).
• J. Soltész Katalin: - determinativum – a tulajdonnév mellett álló, fajfogalmat megnevező közszó
A földrajzi köznévi kategória határai
• főnévi csoport [?]
• nem tartoznak bele a megkülönböztető, melléknévi elemek (kis, új stb); a helynévgyűjtemények mégis sokszor szerepeltetik ezeket
• a kategória kitágítása nem szerencsés
A földrajzi köznevekhez kapcsolódó egyéb témák:
• a névtest meghatározása
Kalocsa > Kalocsa városa,
Varság > Varság pataka, > Varság pataka vize
• keletkezéstörténeti vizsgálatok
• -s képzővel alakult földrajzi köznevek
Földrajzi köznevek rendszerezése
Kázmér Miklós:• településnevek (falu, major, puszta)• településrész-nevek (szeg, utca, vég)• közlekedést szolgáló tájrészek nevei (allé, csapás,
rámpa)• vízrajzi köznév (áztató, csatorna, ér, patak, iszap, láp)• térszínforma-nevek (domb, hát, gödör, oldal)• gazdálkodástörténeti nevek (pl. mező, pást, irtvány,
tábla, rét)• növényzeti gyűjtőnevek (pl. erdő, fiatalos)• köznevekből alakult megkülönböztető elemek (kis, nagy;
alsó, felső; új, ó)
Hoffmann István: • víznevek (folyóvizek, állóvizek, álló- és folyóvizek részeinek
nevei; források, kutak nevei)• vízparti helyek (vízpartok, félszigetek; szigetek; mocsarak,
lápok)• domborzati nevek (hegyek; völgyek; ezek részeinek nevei; sík
felszínű területek nevei, egyenetlen felszínű területek nevei)• tájnevek• határnevek (szántóföldek; kertek; gyümölcsösök, szőlők; rétek,
legelők; erdők nevei)• lakott területek nevei (közigazgatási egységek, helységnevek,
településrész-nevek; utcanevek, tanyanevek)• építménynevek (lakóháznevek; középületek nevei; kocsmák,
csárdák, gazdasági célú építmények; állomásnevek; utak, vasútvonalak; hídnevek; kisebb építmények: keresztek, kemencék stb. nevei; bányák; határvonalak nevei)
Földrajzi köznevek rendszerezése
Kálnási Árpád:
(településnevek – belterületi nevek- határrésznevek – víznevek – létesítménynevek megkülönböztetése)
Határrésznévi alapelemek:Természeti névi alapelemek• térszíni (hegy, oldal, domb, part, sziget, szugoly, fenék, halom)• talajminőségre utaló (homok, föveny, sivatag)• növényzetre utaló (erdő, berek, füzes)• állatvilágra utaló (gólyás, rókás)Műveltségi névi alapelemek• földmûvelés (szer, puszta, kert, rét, kaszáló, mező, sor, föld)• növénytermesztési (szőlő, almás, szilvás)• gazdálkodás- és birtoklástörténeti (tábla, telek)• pásztorkodásra, állattartásra utaló (legelõ, páskom, tilalmas)
Földrajzi köznevek rendszerezése
• (a székelyföldi helynevek elemzésében)
határrésznévi alapelemek ▼
természeti névi alapelemek▼
térszíni formák nevei▼
kiemelkedések – bemélyedések – viszonyító szerepű elemek
Földrajzi köznevek rendszerezése
Kiemelkedések neveihegy 'nagyobb kiemelkedés'bérc 'hegy, domb, hegycsúcs'halom 'természetes, vagy mesterséges, illetve mesterségesnek tartott kiemelkedés'domb 'kisebb kiemelkedés'hágó 'hegyoldal, hegyoldalban vezető út'havas 'magas hegy'pad 'lapos tetejű földemelkedés'kő 'szikla, hegy'gyerke, györke, gyürke 'bucka, domb'pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'honcsok 'kisebb halom‘ gorond, goromb 'domb, kisebb hegy'ponk 'kisebb domb'csompó 'szikla, kőrakás' lok 'hegyek közti sík terület'homp 'kisebb (határ)domb'
Kiemelkedések neveinek megoszlása
hegybérc
halomdomb
hágóhavaspad
honcsokgorond,ponkcsompólokhomp
gyerkepojána
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Bemélyedések nevei
• völgy 'hosszan elnyúló talajmélyedés' • vápa 'széles talajmélyedés, völgy, gödör' • gödör 'kisebb talajmélyedés' • szoros 'hegyek közt vezető út, völgy'• árok 'hosszan elnyúló földmélyedés' • debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' • borozda 'árok' • áj, ály 'völgy mélyedés' • szurdok 'két hegy közti szűk völgy'• lyuk 'bemélyedés' • hajlás 'sekély talajmélyedés, kanyar' • lapály 'mélyen fekvő, sík földterület'
Bemélyedések neveinek megoszlása
völgyvápa
gödörszoros
árokdebren,
borozdaáj, ályszurdoklyukhajláslapály
0 100 200 300 400 500 600
Viszonyító szerepű elemek
• oldal 'hegynek, dombnak lejtője, földterület' • mart 'vízfolyás partja, hegy oldala' • tető 'hegynek lapos felső része' • hát 'vminek a felső része' • farok 'vminek a vége, nyúlványa' • fej 'vminek a kezdete' • verő, verőfél, verőfény 'déli, napos hegyoldal' • fenék 'vminek az alsó része' • derék 'vminek a középső része' • szakadát, szakadás 'leomlott hegyoldal' • orr 'vminek előre ugró része' • nyak 'két kiemelkedést összekötő kesken hát' • erős 'meredek, meredek lejtő, sziklafal' • árnyék 'északi, árnyékos hegyoldal, széltől védett hely'• homlok 'hegy hirtelen leszakadó vége' • karé 'völgy felső részét képező hegyoldal' • szármány 'meredek, kopasz hegyoldal' • áll 'valaminek az egyik nyúlványa, része' • bütü 'vminek a vége, hegycsúcs' • eszak 'északi rész, oldal' • far 'vminek a vége' • máj, mál 'déli hegyoldal' • torok 'völgy összeszűkülése' • ereszkedő ' lejtő' • köldök 'vminek a közepe' • suvadás 'leomlott hegyoldal'
oldalmart
hátfarok
fej
fenékderék
szakadát,orrnyak
árnyékhomlokkarészármány
állbütüeszakfarmáj,torok
köldöksuvadás
0 50 100 150 200 250 300 350
Adatok megoszlása évszázadok szerint
10 10 265
6021
13853
9818
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
14. század 15. század 16. század 17. század 18. század 19. század
Dialektológiai összefüggések
• alakváltozatok területi megoszlása
csijános, csihányos
Hasonló jelentésű szavak elterjedése
• ‘völgy, bemélyedés’
gödör
vápa
Kötött eloszlású térszínformanevek
• áj, ály 'völgy mélyedés'
• debren, dobra 'gödör, mély vízmosás'
• pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'
áj
debren
pojánka
A megoszlás okai
• nyelvi okok• földrajzi okok• népesedéstörténeti okok
(népcsoportok – székek)
Kötött eloszlású térszínformanevek
• kiemelkedések
halom, honcsok, györke
Viszonyító szerepű elemek
• ‘hegyoldal, domboldal’
mart
erős
verőfély
verőfély, máj
árnyék, észak (észok)
Térszínformanevek gyakorisága
oldalmart
bérchalom
hátfarok
dombfejvápa
hágógödör
szoroshavaspad
árok
fenékderékdebren, dobra
orrnyak
borozdaárnyék
áj, ályhoncsokszurdok
homlokkaréponkszármánylyukhajlásállbütücsompóeszakfarlokmáj, máltorok
hompköldöklapálysuvadás
hegyvölgy
gyürkepojánka
szakadát
gorond
0.00 100.00 200.00 300.00 400.00 500.00
völgy
oldal
halom
farok
fej
hágó
havas
gyerke, györke, gyürke
fenék
debren, dobra
orr
árnyék
honcsok
gorond, goromb
karé
szármány
hajlás
bütü
eszak
lok
torok
homp
lapály
Népesedéstörténeti összefüggések
• vápa (lápa alakváltozat)• csak a Székelyföldön gyakori• elterjedésének, szótörténetének vizsgálata adatokat
szolgáltathat a székelység településtörténeti kérdéseivel kapcsolatban
• szóföldrajzi vizsgálata az esetleges szláv átvétel helyének, idejének meghatározásában segíthet
• a korai adatok lokalizálása az oklevelek szövegkörnyezete alapján történt
A lápa és vápa előfordulása helynevekben (13–14. század)
A lápa és vápa előfordulása helynevekben (15–16. század)
A lápa és vápa előfordulása helynevekben (17–20. század)
Köszönöm a figyelmüket!