I.I. DemográfiaDemográfia

NépességNépességNépesedésNépesedés

A demográfia szó a görög démosz = 'nép’, és grafeira = 'leírás' szavak összetétele

Demográfia: történetileg kialakult tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsön-hatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit.

A demográfia tárgykörei

módszerek, népességi modellek a népesség állapota, összetétele születés, termékenység halandóság, morbiditás házasság és család gazdaságdemográfia társadalomdemográfia vándorlás, menedékjog történeti demográfia népesedéspolitika

Népesség

emberek sokasága, mindig valamely adott területen egy időben

élő emberek összessége, elsősorban kvantitatív jellegű, kvalitatív oldala a népesség változásaival,

a népesedéssel kapcsolatos.

Népesedés

A népességnek a születések és halálozások által történő megújulása.

Demográfiai alapfogalmak

Életvonalak, események az életvonalakon Születés, iskolázás, szülői ház elhagyása Párkapcsolatok, családalapítás, gyermekvállalás,

gyermeknevelés Gazdasági aktivitás, foglalkozási karrier Gyermekek családalapítása Felkészülés a nyugdíjas korra Nyugdíjas kor Elhalálozás

A demográfiai jelenségek

Életesemények jellemzése: az életvonalon hányszor és mikor következnek be = intenzitás és naptár

Egyének életvonalainak összessége: kohorszok

Valós és fiktív kohorszok, kohorszelemzés és keresztmetszeti elemzés

Generáció: Az egy időben született emberek összessége.

Kohorsznépesség: Valamely meghatározott eseményt egy időben megért emberek összessége (Pl. egy időben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek stb.).

Népszámlálás

Az a tevékenység, amely az állam által egy meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel.

Népszámlálások történeteÓkori összeírások:

Kína: Kr.e. 2238-ban Egyiptom India Görög városállamok Római Birodalom

Népszámlálások története

Középkori cenzusok: Különböző földesúri összeírások Hódító Vilmos: „Domesday Book” XIV. sz vége: olasz városállamokban 1509: velencei összeírás

Népszámlálások történeteModernkori népszámlálások: 1665: Kanada területén, Québecben 1749: Finnországban (svéd fennhatóság alatt

állt) 19. századtól vált rendszeressé Európában

Magyarországi népszámlálások Mária Terézia 1777-ben hozott intézkedést Az összeírás II. Józsefre maradt, és 1784 -

1787 között sikeresen lezajlott. 1869: Az első magyar népszámlálás 1880; 1890; 1900; 1910; 1920; 1930; 1941; 1949; 1960; 1970; 1980; 1990; 2001; 2011

A népszámlálást jellemző kritériumok általánosság, egyidejűség, rendszeresség, adatok egyéni jellege, meghatározott terület, törvénnyel lehet elrendelni állami támogatás

Népszámlálások fontossága Egyetlen módszer, amellyel megismerhetjük az

ország összes lakosának életkörülményeit. Az adatok ismeretében megalapozottan lehet a

gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket tervezni és lebonyolítani. 

Az adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra.

A népszámlálás egy globális program része, általa adunk pontos képet magunkról a szomszédainknak, az Európai Uniónak és az egész világnak

Eszmei időpont:

Az az időpont, amelyre vonatkozóan a népesség állapotát rögzítjük.

Népmozgalom megfigyelése Születési mozgalom megfigyelése Házassági mozgalom megfigyelése Halálozások megfigyelése Válások megfigyelése Vándorlási adatgyűjtés Egyéb adatgyűjtések

Népességfejlődés

Római Birodalom54 millió fő, 16 fő/nkm

XVII sz. közepe A világ népessége 500 millió fő

XIX sz. első demográfiai forradalom

XX sz. második fele második demográfiai forradalom

Demográfiai robbanás

A termékenység később csökken, mint a halandóság

Kialakul egy magas reprodukciós időszak Gyors népességnövekedés Egyenlőtlen népességfejlődés a Föld

országaiban

A Föld népességének gyarapodása

időpont népesség[millió fő]

duplázódási idő[év]

i.e. 7 000 10 –

i.e. 4 500 20 2 500

i.e. 2 500 40 2 000

i.e. 1 000 80 1 500

időszámítás kezdete 160 1 000

900 320 900

1700 640 800

1850 1 200 150

1950 2 400 100

1988 5 000 38

1 milliárdos népességnövekedéshez szükséges idő

Dátum Népesség (milliárd) (év)

1804 1 –

1927 2 123

1960 3 33

1974 4 14

1987 5 13

1998 6 11

2010 7 12

Népességszám földrészenként

Év Európa Ázsia Afrika ÉszakAmerika

Latin-Amerika

Óceánia Világ

[millió fő]

1650 100 330 100 2 11 2 545

1700 110 400 98 2 11 2 628

1750 140 479 95 2 12 2 730

1800 188 602 90 6 19 2 907

1850 266 749 95 24 35 2 1171

1900 401 937 120 76 68 6 1608

1950 533 1417 222 166 166 12 2516

1960 590 1717 279 199 218 15 3020

1970 645 2160 362 226 286 19 3698

1980 684 2649 477 252 363 23 4448

1990 712 3188 642 276 448 27 5292

2000 741 3772 856 309 523 31 6228

2010 754 4303 1116 330 600 36 7149

2020 777 4790 1421 352 671 41 8050

A népesség megoszlása földrészenként

Év Európa Ázsia Afrika ÉszakAmerika

Latin-Amerika

Óceánia Világ

[%]

1650 18 61 18 0 2 0 100

1700 18 64 16 0 2 0 100

1750 19 66 13 0 2 0 100

1800 21 66 10 1 2 0 100

1850 23 64 8 2 3 0 100

1900 25 58 7 5 4 0 100

1950 21 56 9 7 7 0 100

1960 20 57 9 7 7 0 100

1970 17 58 10 6 8 1 100

1980 15 60 11 6 8 1 100

1990 13 60 12 5 8 1 100

2000 12 61 14 5 8 0 100

2010 11 60 16 5 8 1 100

2020 10 60 18 4 8 1 100

Növekvő népességszámú országok Európában (2007)

Forrás: KSH

Csökkenő népességszámú országok Európában (2007)

Forrás: KSH

Demográfiai átmenetek

I. átmenet (1880–1980) Gyermekszám 6 → 2 Élettartam 30 → 70 Fiatalok aránya 35% → 20% Idősek aránya 5% → 15% Népességszám 5 → 10 millió

Demográfiai átmenetek

II. átmenet (1990–2090?) Gyermekszám 2 → 1,5? Élettartam 70 → 100? Fiatalok aránya 20% → 10%? Idősek aránya 15% → 40%? Népességszám 10 → 5-10 millió?

A népesség fogyásának és elöregedésének hatásai

nyugdíjrendszer egészségbiztosítás elöregedés gazdasági értelemben középkorúak terheinek növekedése átalakul a fogyasztói struktúra migrációs nyomás