caitlin fitzsimmons - peter garmusch: nőuralom
DESCRIPTION
(Forrás: Caitlin Fitzsimmons (szöveg) és Peter Garmusch (fotók): Nőuralom = Flair, 2009/január-február, 68-71. o.) A szumátrai Minangkabau muszlim közösségben a nőké a választás joga: meglátogattunk egy népcsoportot, ahol felfedezték az Iszlám női oldalát, és a nők úgy élnek, mint a paradicsomban.TRANSCRIPT
WORLD CLASS SZUMÁTRA
A SZUMÁTRAI M I N A N G K A B A U
M U S Z L I M KÖZÖSSÉGBEN
A NŐKÉ A VÁLASZTÁS J O G A : MEGLÁTOGATTUNK
E G Y NÉPCSOPORTOT, A H O L FELFEDEZTÉK
A Z ISZLÁM NŐI OLDALÁT, ÉS A NŐK
ÚGY ÉLNEK, MINT A P A R A D I C S O M B A N . Nő-
uralom
Szerző Caitlin Fitzsimmons Fotó Peter Garmusch
NŐK HATALMON: A MINANGKABAUK
HAGYOMÁNYAI AZ ISZLÁM ELŐTTI
IDŐKIG NYÚLNAK VISSZA, A VALLÁS MIT
SEM VÁLTOZTATOTT A SZOKÁSOKON
WORLD CLASS SZUMÁTRA
TERMÉSZETES GAZDÁLKODÁS:
A RIZSFÖLDEKRE GVÖNVÖRŰ VÍZESÉSEK
SZÁLLÍTJÁK
VIZET - EZÉRT A MINANGKABAUK
FÖLDJE KÜLÖNÖSEN TERMÉKENY
A MERANTAUNAK NEVEZETT SZOKÁS SZERINT A FIATALOK
ELINDULNAK A VILÁGBA, HOGY SZERENCSÉT PRÓBÁLJANAK
MEREDEK SZOKÁSOK: A MINANGKABAU-TETÖ CSÚCSAI A VÍZIBIVALYOK SZARVAIRA EMLÉKEZTETNEK, MENNYISÉGÜK PEDIG A HÁZ HÁLÓSZOBÁINAK SZÁMÁRA UTAL
A F É R F I A F E L E S É G É N É L A L U D H A T , D E A Z A N Y J A H Á Z Á B A N K E L L R E G G E L I Z N I E
Asmaragdszínű rizsföldek a sziklákkal és keskeny erdőcsíkokkal határolt völgy legszéléig nyúlnak. Egy sátor áll itt, ami szinte észrevédenül egybeolvad az impozáns
díszlettel. Benne egy nő guggol a szalmán az aznapi rizstermés előtt, testét mintás ruha fedi, ősz haját egyszerű, fehér kendővel csavarta be. Yunának hívják, és napsütötte arca felragyog, amikor a birtokára mutat: „Ez a kis föld az enyém, a mellette fekvő másokhoz tartozik, de békésen dolgozunk egymás mellett", mondja a 63 éves nagymama." Yuna anyjától örökölte a nyugat-szumátrai Harau-völgyben fekvő birtokát - aki szintén az anyjától kapta, ahogy az a népüknél ősidők óta szokás. Indonéziának ez a része a minangkabauk otthona, akiket a világ legnagyobb matrilineáris (anyai ágon öröklő) törzseként tartanak számon, és szinte teljes népességük muszlim vallású. Ami első pillantásra ellentmondásnak tűnik, a minangkabauk esetében tökéletesen működik. Bukittinggiből származó vezetőnk, Hendri Chaniago elmeséli, hogy a minangkabauk hagyományai messze az iszlám megérkezése előtti időkig nyúlnak vissza. „A szokás és a vallás két különböző dolog", mondja, „itt az emberek majdnem mindig a szokásokat követik". Az iszlám csak a középkorban jelent meg ezen a környéken, és ebben az időszakban szorította ki a buddhista és a hindu vallást. A minangkabauk iszlámról alkotott felfogása a legnagyobb tiszteletben részesíti a nőket - ez egyáltalán nem mond ellent a vallási tanoknak. Míg a Korán szerint a nőket nem lehet házasságra kényszeríteni, a minangkabauk úgy tartják, hogy a nőnek magának kell kiválasztania a házastársát, és az anyák a legfontosabbak. Egy klán birtoka a nőkhöz tartozik a törzs törvényei szerint, akik azt a lányaikra örökítik tovább. Ugyanakkor a nőknek és a férfiaknak is lehet olyan tulajdonuk, ami nem a kláné. A minangkabauk hagyományos építési stílusban emelt házain mindenekelőtt a csúcsokban végződő tető tűnik fel, és a csúcsok mennyisége a ház hálószobáinak számára utal. Elsősorban a nemek viszonyára vonatkozó, szigorú szabályok alakítják a hagyományos házakban zajló életet. Házasságkötés után minden nő saját szobát kap. A fiúknak tízévesen el kell hagyniuk az anyai házat, és a férfiak házába kell költözniük, ahol elsajátítják például az önvédelmet. Ha egy férfi megházasodik, az éjszakát a feleségénél töltheti, de reggel el kell hagynia a házat, és az édesanyja házában kell reggeliznie. A minangkabauk társadalma matrilineáris, de nem matriarchális. A klán vezetője mindig férfi, akit a klán nőtagjai választanak meg,
és le is válthatják, ha nem dolgozik jól. A vezetők csoportokat alkotnak, amelyek megválasztják maguk közül a legfőbb vezetőt. Ma négymillió minangkabau él Közép- és Nyugat-Szumátrán, akik között hagyományokat őrző földműveseket és városlakókat is találunk - utóbbiak a Padanghoz és Bukittinggihez hasonló településeken élnek. A minangkabauk között van egy ősrégi szokás, a merantau: világgá menni és szerencsét próbálni. Ez a szokás azt eredményezte, hogy a minangkabauk népe ma elszórtan él, és megtalálható a teljes indonéz szigetcsoporton. A legtöbb minangkabau azonban előbb-utóbb visszatér hazájába, a termékeny völgyek és erdős hegyoldalak földjére, ahol a nagy, ködülte tavakat magas hegyláncok veszik körül, ahol sok állat, többek között a megritkult számú szumátrai tigris is él. Gyönyörű vízesések zúdulnak le a meredek sziklákon, hogy a völgyben fekvő rizsföldekre szállítsák a vizet, és mindenhol nagy termetű vízibivalyokat látni, amiket a helybéliek a földek megmunkálására hasznosítanak. Fontos szerepet játszanak ezek az állatok a minangkabauk mito lógiájában is. A minang jelentése győzedelmes, a kabau jelentése vízibivaly. A holland gyarmati uralom ideje óta a minangkabauk nemcsak ügyes ezüstművesként ismertek, hanem bonyolult kézimunkáikról is híresek, amelyek egészen Malajziáig eljutnak, és magas áron kelnek el, de a legismertebbek a fűszeres padang-ételek (makanan padang néven). Ezek a rendkívül erős curryételek, mint amilyen a húsból készült rendang vagy a párolt zöldség, a chilis padlizsán, a currys hal, a sült csirke és a sambal-szósz. A legtöbb faluban és városban még vannak hagyományos, csúcsos tetejű házak is, megfelelő intézkedések nélkül azonban előbb-utóbb el fog tűnni a régió tipikus építészete. Ennek megakadályozására a hivatali szervek életbe léptettek egy szabályt, ami előírja, hogy a nyilvános középületeket minangkabau-tetővel kell ellátni. Ezért aztán a hatalmas szarvakat ma egyre inkább banképületeken és benzinkutak tetején láthatjuk. Noha a minangkabau-társadalomban mély gyökerei vannak az iszlámnak, az itt élőknek lazább a viszonyuk a valláshoz. Chaniago például azt meséli, hogy néha pár száz minangkabau társaságában elmegy kutyákkal vaddisznóra vadászni. A vadászat után nagy ünnepséget tartanak, amelynek során nyársra tűzik az elejtett vadat. „A barátaink gyakran kérdezik, miért eszünk disznóhúst, mikor muszlimok vagyunk", mondja Chaniago, „amire mi minangkabauk azt válaszoljuk, hogy nincs baj, hiszen fa alatt ülünk és itt nem lát az Isten."
flair: 01-02/2009 71