1

Mikroökonómia 2009 őszi félévBudapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar

BevezetésElőadó: Berde Éva

A bevezető előadás fóliáiban többször felhasználtuk a a Hirshleifer – Glazer –Hirshleifer könyvben található ábrákat, valamint Kőhegyi Gergelynek a GVH és a Polányi alapítvány támogatásával a Hirshleifer – Glazer –Hirshleifer

könyvhöz készített előadásfóliáinak egy-egy gondolatát, szófordulatát

2

Tankönyv

Jack Hirshleifer – Amihai Glazer – DavidHirshleifer: Mikroökonómia. Árelmélet és alkalmazásai – Döntések, piacok és informácáió. Osiris 2009.

3

A közgazdaságtan tárgyaTöbbféle közgazdasági irányzat van.

Mi most a közgazdaságtan főáramával (main stream) foglalkozunk: a neoklasszikus gondolatkörrel. Ezen belül is a neoklasszikus mikroökonómiával.

Mikroökonómia: a gazdaság szereplőinek viselkedésével, valamint a részpiacok egyensúlyával foglalkozik

Makroökonómia: a gazdaság egészének egyensúlyával, ill. egyensúlytalanságával foglalkozik. Pl. azt kutatja, hogy a mi az oka a munkanélküliségnek vagy az inflációnak.

4

A mikroökonómia (és maga az egész közgazdaságtan) társadalomtudomány

Azt vizsgálja, hogy a szűkös körülmények közt mi a gazdasági szereplők optimális döntése Szűkebb értelemben a piaci döntésekkelTágabb értelemben a gazdaság (társadalom) szereplőinek viselkedésével foglalkozunkPaul Ehrlich ökológus 1990-ben 576,07 dolláros csekket küldött Julian L. Simon közgazdásznak. Fogadás 10 évvel korábban. Ehrlich csak a keresleti oldalt nézte!

5

RacionalitásAz előnyöket és a hátrányokat mérlegelve a gazdasági szereplők a lehető legjobb lehetőséget választják. Az előnyök és hátrányok mérlegelésénél a legfontosabb az az alternatíva, amiről a legfájdalmasabb lemondani. Opportunity cost. A döntés elemzésekor bizonyos elemeket elhanyagolunk, másokat pedig kiemelünk. MODELLEZÜNKHipotéziseket fogalmazunk meg, aminek az alapján következtéseket vonunk le.

6

Homo Oeconomicus

Mindig racionálisMindig az önérdekeit képviseliKRITIKÁK A FENTI MEGKÖEZLÍTÉSSEL SZEMBEN

A MAINSTREAM VÁLASZAKérdés: Miért nem sikerült előre jelezni a mostani válságot?

7

Példák döntési helyzetekre I.Vállaljon diákmunkát és menjen kényelmes albérletbe lakni, vagy válassza a kollégiumot, és minden idejét a tanulással töltse?Pénzt örökölt. Ezt fordítsa önálló vállalkozása beindítására, vagy tegye magas kamatozású bankbetétbe? Betegsége esetén válasszon egy olyan felajánlott gyógymódot, mely jó közérzetet biztosít, de esetleg rákot okozhat, vagy viselje el a kellemetlen tüneteket, és így kerülje el a rák kis valószínűségű lehetőségét is.

8

Példák döntési helyzetekre II.Szép idő van. Beüljön a mikroökonómia előadásra, vagy inkább sétáljon egyet a Gellért-hegyen?Egy vállalatnak beruházási tervei megvalósításához tőkére van szüksége. Vegyen fel banki kölcsönt, vagy bocsásson ki újabb részvényeket?Bevezessék-e egy országban a mindenki által elérhető egészségügyi biztosítást, vagy a polgárok saját maguk kötelesek gondoskodni agyógykezelésről

Valamennyi esetben a legjobbat szeretnénk választani a szűkös körülmények közt.

9

Mit jelent a Homo Oeconomicusszámára a legjobb alternatíva?

Feltesszük hogy a Homo Oecnomicusnak kialakult ízlése, preferenciái vannakEbbe belefér akár a jóindulat, akár a rosszindulat, sőt még az önfeláldozás is. Preferenciái alapján a lehetséges kimenetek közül figyelembe véve az összes lehetséges információt a legjobbat választja. Ez a racionális döntés. A racionalitás azonban nem mindentudás

10

A közgazdaságtan elemzési módszere

Pozitív: a tények leírására szorítkozik. Normatív: megmondja mi a jó. A következő állításokról döntsük el, hogy pozitívak vagy normatívak:Az érettségi megszerzése után sok fiatal szeretne továbbtanulniAz érettségi megszerzése után a fiataloknak nem szabad még abbahagyniuk a tanulást.

11

Allokációs mechanizmusok

Példa: Ha kenyeret szeretnénk a péktőlMunkát vállalunk és fizetésünkből megvesszük a kenyeretEllopjuk a kenyeretMeggyőzzük a péket, hogy kötelessége könyörületességből kenyeret adniaPolitikai hatalommal kényszerítjük ki a kenyeret a péktől (akár ilyen politikai mozgalom szervezése révén)Stb.

12

Allokációs mechanizmusok

Példa: Új tanszéki szobák elosztása az Arizonai Állami EgyetemenVezetés Szervezés Tanszék: Tekintélyelven (nem piaci mechanizmus)Pénzügy Tanszék: Érkezési sorrendben (nem piaci mechanizmus)Statisztika Tanszék: kockadobással (nem piaci mechanizmus)Közgazdaságtan: árveréssel (piaci mechanizmus)

13

Allokációs mechanizmusok

UtasításosSorrendiVéletlenszerűStb.ÁRUCSERE – ez piaci mechanizmus, mi csak ilyennel foglalkozunk

14

Piaci interakciók jellemzői

Kölcsönösség és önkéntességA legfontosabb információt az ár közvetítiPélda nem piaci interakcióra: útonálló: pénzt vagy életet!Piaci mechanizmus-e, ha a szegény ember nagyon alacsony bérért kénytelen eladni munkaerejét? Az ár az egyes jószágok, egyes erőforrások, illetve jószágok/erőforrások cserearánya

15

Az ár piacszabályozó szerepe

A vevőknek a termékért ki kell fizetniük az árat. A termelőknek a megkapott árért cserébe le kell mondaniuk a termékrőlA termelő a fogyasztók közül azoknak juttatja az árut, akik a legtöbbet fizetnek, illetve más esetekben azoknak, akik a meghirdetett árat kifizetikAz eladók számára az ár információ a lehetséges profitabilis termelésről.

16

Modellezéskor felhasznált eszkö-zeink, és gondolkodási módunk

KépletekGrafikonokKomparatív statikaCeteris paribus elv (egy tényező változik, minden más változatlan)Egyértelmű hipotéziskijelölésA hipotézisekből logikai úton következtetések levonása

17

Piaci kereslet és kínálat(Marshall kereszt)

Mire figyeljünk a grafikon készítésekor?• Mennyiségi tengely• Ártengely• Mit illusztrál egy pont?•Keresleti és kínálati görbe• Piactisztító vagy egyensúlyi ár• Túlkereslet•Túlkínálat

18

Amikor megváltozik a kereslet

Magyarázzuk meg:• Mit jelent a keresleti görbén való elmozdulás• Mit jelent a keresleti görbe elmozdulása•Miért mozdul el a keresleti görbe

19

Amikor megváltozik a kínálat

Magyarázzuk meg:• Mit jelent a kínálati görbén való elmozdulás• Mit jelent a kínálati görbe elmozdulása•Miért mozdul el a kínálati görbe

20

Marshall kereszt lineáris keresleti és kínálati görbével

P=A-BQ keresletP=C+DQ kínálatEgyensúly: egyenletek algebrai megoldásaQ*=(A-C)/(B+D)P*=(AD+BC)/(B+D)

21

A határmennyiségek központi szerepe a főáramlatú mikroökonómiában

Egy kicsi pótlólagos mennyiség mennyivel növeli vagy csökkenti a vizsgált kategória értékét? Pl. tegyük fel, hogy x kg eladása esetén a vevők (10-x) Ft egységáron hajlandók a terméket megvenni, akkor x kg-ért összesen x ·(10-x) Ft-ot adnak. pl. x=3 esetén x(10-x)=3·7=21.

x=4 esetén x(10-x)=4·6=24A bevétel növekménye 24-21=3