Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a bronzkori

Kárpát-medencében

Hajdu Tamás

ELTE TTK, Biológiai Intézet, Embertani

Tanszék

MTM Embertani Tár

http://www.flyinamber.com/mv/ar

cos_edenyeink_files/image014.jpg

2

Bevezetés

A Kárpát-medencét a bronzkorban (Kr.e. 2800-800) többször érintették kisebb-

nagyobb népmozgások.

A kora bronzkortól a bronzművesség megjelenése és elterjedése → jelentős

gazdasági fejlődés (Kovács 1977, Bóna 1992).

A Duna mentén és az Alföldön élt közösségek lakóhelye hosszú időn át nem

változott → tell-települések (Poroszlai és mtsai 2003).

Talpastál a tiszafüredi temetőből. Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1320.html

http://gallery.site.hu/d/1757475-

1/kozeps_bronzkori_edenyek_1.jpg

http://gallery.site.hu/d/1757469-1/kozeps_bronzkor_hajvarkocs.jpg

http://kotar.dunakanyar.net/inc/sh

ow_pic.html?../img/n04.jpg

3

kora bronzkor III -

középső bronzkor I

Bóna 1992

4

Bóna 1992

középső bronzkor

III.

5

Késő rézkor-kora bronzkor I

Kaiser 2003, Kulcsár 2012

Gerling és mtsai 2012, Kulcsár 2013

6

Kora bronzkor

Kr.e.2500- Kr.e. 2200

Price és mtsai 2004, Kulcsár 2012

http://kotar.dunakanyar.net/inc/show_pic.html?../img/n04.jpg

MIGRÁCIÓ ÉS/VAGY KULTURÁLIS

VÁLTOZÁSOK A BRONZKORI KÁRPÁT-

MEDENCÉBEN

Vezető kutató: Dr. Kiss Viktória

Új („idegen”) népcsoportok vizsgálata:

Harang alakú edények népe - Nyugat-Európából?

Kisapostag kultúra – a Közép-Dnyeper vidékéről?

Halomsíros kultúra – Dél-Németországból?

Az anyagi kultúra változása = migráció?

BTM Aquincumi Múzeum, Damjanich János Múzeum, Debrecen Atomki, Déri Múzeum,

ELTE, Freie Universität, MNM, MNM-NÖK, Miskolci Egyetem, MTM, PMMI,

Quinnipiac University, Wosinsky Mór Megyei Múzeum,

KULTURÁLIS HATÁS VAGY VÁNDORLÁS? - A KR.E. 2. ÉVEZRED MÁSODIK FELÉBEN A KÁRPÁT-

MEDENCEI HALOMSÍROS KULTÚRA MEGJELENÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ LEHETSÉGES NÉPESSÉG- ÉS

ÉLETMÓDVÁLTOZÁSOK EMBERTANI VIZSGÁLATA – BENYÚJTOTT PÁLYÁZAT

PALEOPATOLÓGIAI, STABIL-IZOTÓPOS ÉS C14 VIZSGÁLATOK

A BRONZKORI FÜZESABONY - ÉS HALOMSÍROS KULTÚRA

NÉPESSÉGÉNEK BIOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓJA

PHD DISSZERTÁCIÓ, ELTE 2012 - KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK

Új („idegen”) népcsoport vizsgálata:

Halomsíros kultúra – Dél-Németországból?

Anyagi kultúra változása = migráció?

P. Fischl et al. 2012

Bevezetés

A középső bronzkor kései időszakában lehűlés → környezeti

változások → változások az állattartásban és földművelésben?

Több tell-települést is elhagytak, de nincs pusztulási horizont!

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_e

rtekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros_tortenete/0

02_videkunk.htm

A régészeti anyag uniformizálódott, a temetkezési rítusban változások!

Csanytelek-Palé, 73. sír

Lőrinczy-Trogmayer 1995

Poroszlai 1992, P.Fischl et al. 2012

A középső bronzkor végén/késő bronzkor kezdetén →

Kárpát-medencei (Kárpát-vidéki) Halomsíros kultúra.

A tellek többségén megszűnt az élet, ezután csak horizontális

telepek használata.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szaz

halombatta/pages/tortenete/002_szazhalombatta_tortenete.htm

Kovács 1981, 1995 és P. Fischl szóbeli közlése alapján

A helyi lakosság továbbélt-e a késő bronzkorban,

vagy a változások népmozgásoknak köszönhetők?

A probléma felvetése

Ha új közösségek érkeztek, ezek a korábbi

lakosságot részben/teljesen elüldözték, esetleg

keveredtek velük?

Zoffmann 2009: Csanytelek-Palé - idegen komponens!

Farkas 1975: A Halomsíros k. megjelenésével új taxonómiai arányok!

Tóth 1973: A Halomsíros k. embertani képe a korábbiaktól eltér.

Szathmáry 1988: Kontinuitás a Dél-Alföldön!

Hazai kutatás: a koszideri korszakban, és azt követően népmozgások!

(ld.: V. Szabó 1999, Kiss 2007…, stb.)

A nyugati régészeti eredmények ennek ellentmondanak (Hänsel 1968, Blischke 2002)

Irodalmi előzmények

A Halomsíros kultúra bevándorlásának kérdése

Régészeti és embertani adatok

Csanytelek-Palé, 73. sír

Lőrinczy-Trogmayer 1995

Csanytelek-Palé, 30. sír

Lőrinczy-Trogmayer 1995

Hipotézis

A középső bronzkori népesség jelentős része továbbélhetett,

de halomsíros csoportok megjelentek/ keveredtek a helyi

népességekkel.

A különböző halomsíros népességek között jelentős a

regionalitás, amelyet a továbbélés és keveredés régiónként

eltérő mértéke alakíthatott ki.

Célkitűzések

Volt-e kontinuitás a középső bronzkori Füzesabony-,

Vatya- és a késő bronzkori Halomsíros k. népességei

között? (Tiszafüred-Majoroshalom,…)

A Kárpát-medencében élt halomsíros csoportok között

megfigyelhető-e jelentős regionalitás?

MÓDSZEREK/ESZKÖZÖK

KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK: - PALEODEMOGRÁFIA

- KRANIOMETRIA

- PALEOPATOLÓGIA

IZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK: - STABIL IZOTÓPOS ELEMZÉSEK(87Sr/86Sr és δ18O …)

- C14 VIZSGÁLATOK

Cél:

Az esetleges életmódváltozások és az immigráns

csoportok/egyének kimutatása

Korlátok

A középső és késő bronzkorban a halotthamvasztás elterjedt volt.

Szabó-Hajdu 2011

Az őskori leletek kifejezetten

rossz megtartásúak.

Kevés sorozat ismert a hazai

középső és késő bronzkori

népességből → alacsony az

összehasonlító anyagok száma.

A vizsgálat anyaga

Füzesabony-kultúra, középső bronzkor

A vizsgálat anyaga

Dunántúli mészbetétes edények népének k.

7. Almásfüzitő-Nagykolónia

8. Bonyhád-Biogáz üzem

9. Szekszárd-Obi Parkoló

Vatya-kultúra:

10. Gerjen-Várad

11. Kiskunfélegyháza-Csányi tanya

12. Százhalombatta-Belső Újföldek

középső bronzkor

A vizsgálat anyaga

Halomsíros-kultúra, késő bronzkor

Eredmények, következtetések

A középső és késő bronzkori népességek demográfiai

mutatói között tendenciózus hasonlóság/különbség

nem mutatható ki.

A vizsgált késő bronzkori sorozatokban az agykoponya gyakrabban

keskeny és hosszú, szemüregük szögletesebb.

A két időszak népességei között testmagasságbeli különbség nem

mutatható ki, de a Dél-Alföldhöz képest mindkét időszakban eltérés!

Eredmények, következtetések

A Füzesabony- és az Alföldi Halomsíros k. összevont mintái között kapcsolat

→ nagyobb területet alapul véve a középső bronzkori népesség továbbélhetett!

A Tiszafüreden a középső és késő

bronzkorban élt csoportok közti

kontinuitás nem támasztható alá

(de kevés a mérhető koponya!)

Eredmények, következtetések

A középső bronzkor végi Vatya sorozatok:

Csanytelek-Palé és az összevont Vatya sorozat analógiái: tiszafüredi késő

bronzkori népesség, összevont alföldi halomsíros minta!

Eredetkérdés????

Csanytelek-Palé, 3. és 8. sír (Szalai 1995)

Szőreg 136.sír, Farkas 1975

1. Ezek a csontvázas sírok a Vatya-k. népességének temetkezései, a kulturális

változás/rítusváltás belső fejlődés eredménye.

A Vatya-Alföldi Halomsíros k. közötti kapcsolat oka:

2. A birituális Vatya temetőkbe a hamvasztásos rítus szerint temetkező autochton

Vatya népesség mellett csontvázas rítus szerint a korai halomsíros csoportok

tagjai temetkeztek.

Eredmények, következtetések

Az alföldi halomsírosoknak a nyugati-, északnyugati (Pitten), ill. Dél-

alföldi mintákkal nincs szignifikáns kapcsolata!

A rákóczifalvi csoport eredetkérdése egyelőre nem oldható meg.

A halomsíros csoportokra vonatkozó eredmények és következtetések

Tápé, 678. sír (Farkas 1975)

A Dél-alföldi késő bronzkori népesség

létrejöttében a korábbi népesség

fontos szerepet játszhatott.

A Halomsíros k. regionalitása jelentős,

ennek oka: a korábbi népességek

továbbélése ill. annak eltérő mértéke.

MÓDSZEREK/ESZKÖZÖK

KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK: - PALEODEMOGRÁFIA

- KRANIOMETRIA

- PALEOPATOLÓGIA

IZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK: - STABIL IZOTÓPOS ELEMZÉSEK(87Sr/86Sr és δ18O …)

- C14 VIZSGÁLATOK

Cél:

Az esetleges életmódváltozások és az immigráns

csoportok/egyének kimutatása

27

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Köszönet illet minden, a bronzkori kutatócsoportunkban dolgozó kollégát, akik segítsége nélkül az embertani elemzések kivitelezése, illetve az eredmények értékelése nem lett volna lehetséges.