borsod-abaúj-zemplén megyei fejlesztési program ......3.1. a fejlesztési program prioritásainak...
TRANSCRIPT
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program
TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLATA
Javaslattételi szakasz
2014. június
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................... 3
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ...................................................... 4
1.1 A környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása............................. 4
1.1.1. Az elfogadott tematika ........................................................................................................................ 5
1.2. A program Véleményezése, nyilvánosság .................................................................................................. 6
1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források ............................................................................................ 6
2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ............................................................................................................10
2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ...........................10
2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................................11
3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ..............................................12
3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával; .........................................................12
3.1.1 Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival ................................................................12
3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal .....................................................................12
3.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Vízstratégiával ................................................................................................13
3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban .....................................................................................................................................................15
3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) .........................................17
3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre ....................................................................................................................................................19
3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai ...........21
3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése .................................30
4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE ..........................................................................................33
5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ
HATÁSVIZSGÁLATA ..................................................................................................................................................34
6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA .........................................................................................41
7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ...............................................................................................................................55
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 3
BEVEZETÉS
A környezeti értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Terület Fejlesztési Program. A területfejlesztésről
és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1-vel a megyei önkormányzatok
hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e
tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési-
fejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § n) pontja
értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési
terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az
operatív programot is.
Jogszabályi összhang, előzmények
A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó
jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül
kidolgozásra. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet
előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött
háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők
közreműködésével készül el a Fejlesztési Program. A megyei közgyűlés december közepén jóváhagyta a megye
területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz elkészült a környezeti-társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat is a
koncepció elfogadása előtt.
A területfejlesztési koncepcióban kialakított 6 db stratégiai cél közül került kiválasztásra a területfejlesztési
programban a 8 db prioritás, melyek kibontva, részletesebben tartalmazzák azokat. A stratégiai programban a 8
db prioritás 10 db intézkedésre került kibontásra. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen a prioritásokat és
az intézkedéseket tudtuk megvizsgálni, melyek között átfedések vannak.
Érintett terület
A közép távú, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy
meghatározza Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz
kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései a már elfogadott koncepció
stratégiai célrendszerét pontosítják és a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű
hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányulnak, a kapcsolódó
tervezési környezet (EU-s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő
elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban.
A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a
területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel
összhangban készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a
2030-as elérendő jövőképpel és a 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Megállapítható, hogy a
környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben. A TFK
és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében
megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 4
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE
1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
KAPCSOLÓDÁSA
A decemberben véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett
visszajelzések alapján nem szükséges módosítani.
Sor-
szám Véleményező szerv Vélemény összefoglalása
1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
A megküldött dokumentáció alapján megállapítja, hogy az elkészítendő környezeti értékelés részletezettsége megfelelő, a javasolt tematikát közegészségügyi szempontból elfogadja.
2. Aggteleki Nemzeti Park A tematikát általánosságban elfogadhatónak tartja. Egyetért abban, hogy a koncepció megvalósulásának környezeti hatása jelen állapotban csak nagyon absztrakt módon vizsgálható. Megkeresésből nem derül ki, hogy a jelenlegi állapotokhoz képest milyen jellegű és mértékű változások várhatók, ezért konkrét észrevételeket sem tud tenni.
A tematika nem tartalmaz a jelenlegi állapotok bemutatására vonatkozó fejezetet. Szükségesnek tartja azonban, hogy a környezeti értékelés készítése során, legalább azokban az esetekben, amikor a jelenlegi állapotokat a koncepció hatására jelentősebb változások érik, adják emg a jelenlegi állapot leírását is (lásd a 2/2005. K.r. 4. melléklet 3.4 pontját).
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda
A tematikával egyetért, kiegészítését nem tartja szükségesnek.
4. Bükki Nemzeti Park A tematika kiegészítését javasolja a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1, 3.4.2, 3.4.3. és 4. pontjával.
Az országhatárokon átterjedő hatások vizsgálatánál javasolja figyelembe venni, hogy a Domaházi Hangony-patak völgye és a Sajó-völgy megnevezésű Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a magyar-szlovák határ mentén közvetlenül határosak a Cerová Vrchovina-Porimavie szlovákiai Natura 2000-es különleges madárvédelmi területtel, valamint a természetmegőrzési területtel. A határ két oldalán húzódó, ugyanazon elvek alapján lehatárolt európai közösségi jelentőségű Natura 2000-es területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat jelentős természetvédelmi szerepet töltenek be.
5. Miskolci Bányakapitányság Tájékoztatásul közli, hogy földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedő jelentős környezeti hatás jelenleg nem határozható meg, így az értékelés készítésének szakaszában hatáskörébe tartozó szakkérdésben érintettség nem áll fenn.
6. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Részletesen leírja a SKV eljárások menetét. Tájékoztat, hogy az eljárást nem csak a Korm. rendelet, hanem az SKVról szóló 2003-ban elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV.21.) Korm. rendelet is szabályozza. A jegyzőkönyv alkalmazását segítő online elérhető, Resource Manual to Support Application …c. jegyzőkönyv 2012. évben került kiadásra, mely segédletet ad a környezeti értékelés készítéséhez. Javasolják az ebben foglaltakat is figyelembe venni az értékelés készítésekor.
Javasolják az értékelést külön dokumentációban elkészíteni és annak fejezeteiben hivatkozni a terv-véleményezési változatára, vagy mellékletként csatolni a tervet.
Az elkészült Vízgyűjtőgazdálkodási Terv első felülvizsgálati szakaszában tart. A terv
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 5
jóváhagyott változatát és a felülvizsgálat tapasztalatait, eredményeit alkalmazni kell a környezeti értékeléshez. A megye területén számos lehatárolt vízbázisvédelmi védőterület és védőidom található, ezek érintettsége esetén a 123/1997. (VII.18.) K.r. területhasználati korlátozásaira tekintettel kell lennie a területfejlesztésnek.
A megye területének egy része vízfolyások nagyvízi medrében található, az érintett területeken a területhasználatokhoz a 21/2006. (I.31.) K.r. előírásait be kell tartani.
A térséget érintő tisztázandó kérdés a bányászat (kedvezőtlen környezeti hatásainak) kezelése. Ezen hatások a megyében elsősorban a jelentős, hasznosítás nélküli felszín alatti víztermeléssel járó külszíni szénbányászat révén jelentkeznek, a legjelentősebb, a bükkábrányi külfejtés esetében több mint 10 km2 nagyságrendű területen okozva vízszintcsökkenést. A hasznosítás nélküli vízemelés és az ebből származó vízszintcsökkenés mélyművelésű bányászat esetében is problémaként jelentkezhet!
Amennyiben a bányászat a fejlesztési koncepcióval összeegyeztethető, mindenképpen a kitermelt bányavizek visszatartását és/vagy hasznosítását kell szorgalmazni.
1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA
Bevezetés
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE
1.1. A tematika ismertetése
1.2. A területfejlesztési program véleményezése, nyilvánosság
1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források
2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE
2.1. A megyei területfejlesztési program prioritásainak, tartalmának összefoglaló ismertetése
2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal
2.2.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA
2.2.2. TERÜLETI AGENDA 2020
2.2.3. OFTK TERÜLETI- ÉS TEMATIKUS CÉLOK
2.2.4. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA
2.2.5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA
2.2.6. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030
2.2.7. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI
2.2.8. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025 (NÉS)
3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK
FELTÁRÁSA
3.1. A fejlesztési program prioritásainak összevetése az Országos és Megyei Területrendezési Terv céljaival, a
Nemzeti Környezetvédelmi Programmal
3.1.1. Illeszkedés az Országos és Megyei területrendezési terv céljaival
3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal
3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési
programban
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 6
3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott
prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv)
3.4. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és
rendszerekre
3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai
3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése
4. A FEJLESZTÉSI PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE
5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
1.2. A PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, NYILVÁNOSSÁG
A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti
értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti
értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó
levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára.
1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK
A környezeti értékelés elsődleges forrása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója,
Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A
megye esetében kiemelt jelentőséggel bír a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a
Terület és Településfejlesztési Operatív Program, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020
célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési
Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott, környezetvédelemmel összefüggő
alprogramok és intézkedések, valamint a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is.
A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009-2014 közötti időszakra készült Nemzeti
Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus
legnagyobb hányadára, a 2015-tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai
lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra.
A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek
figyelembevételre:
– Országos Területrendezési Terv (OTrT);
– Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK);
– Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III);
– Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS)
– Európa 2020 Stratégia (2010)
– Területi Agenda 2020
– Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve (2009)
– Nemzeti Vidékstratégia (2012)
– Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 7
– EU Víz Keretirányelv (2000)
– Nemzeti Vízstratégia (2013)
– Nemzeti Energia Stratégia 2030
– Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv
– 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről
– Semmelweis Terv – Az egészségügy megmentésére (2011)
– Európai Területi Együttműködés Programjai, készül
A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok
követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a program tartalmát. Ezektől, a vonatkozó
jogszabályoktól függ a területfejlesztési program környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni
nem lehet.
A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált, területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok:
- A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
- Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
- A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi
követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes
szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet
- A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése
során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra
kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.)
kormányrendelet
A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb
jogszabályok:
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
- A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
- A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
- A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
- A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet
- Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.)
Korm. rendelet
- A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 8
- A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek
használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével
kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet
- A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
- A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet
- A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
- A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott
vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu)
- A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm.
rendelet
- Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
- Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l .11 .) Korm. rendelet
A Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarésze a tartalmi követelményeknek megfelelően
tartalmazza a környezeti állapotra vonatkozó elemzést is.
Ennek egy, a hatásvizsgálatban releváns összefoglalóját mutatjuk be.
Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők
A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros
tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet a Sajó
völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta, ahol a porszennyezés mértéke a
határértéket meghaladja. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű.
A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. A megyében
különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési
szakaszai okoznak légszennyezési problémákat. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének
csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő
szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen
megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új
híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési
tervben is szerepel.
Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a
gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető.
Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés
vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A
legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt –
lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek
kijelölése.
A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek,
amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében,
illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 9
A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti,
különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. A megye
alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a
szélerózió veszélyezteti.
A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a
felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és
csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések
eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a
22,5%-os országos adatnál.
Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen
elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari
eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel,
olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok)
Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém
mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai
és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari
technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek Tiszaújvárosnál. A Sajóba
kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják.
Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen
szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az
agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és
Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében.
Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb
térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében,
amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott.
Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya
térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója.
A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük
továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Ismert jelentősebb szennyezett területek: mezőgazdasági
telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek.
A megye területén a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az
Aggteleki karsztot, ahol nyílt karsztok találhatók. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbérci-
víztározó vízgyűjtő területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések
igazgatási területe.
Gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban található. Ásványvízzé
minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-
minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A talaj- és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra
szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség,
vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források.
A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák (legutóbb
Miskolcon volt ilyen probléma). Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, Encs és
Szikszó térségében. Magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta,
Csincse és Szakáld településeken.
A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi,
Kistokaj, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a
szennyvíztisztítás hiánya egyre inkább hozzájárul a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád
bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 10
2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE
2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ
ISMERTETÉSE
A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján 2013 decemberében elindult a megyei
területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban SP és OP) kidolgozása. A megyei
területfejlesztési program középtávra, a 2014-2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív
programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket,
lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei
kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra
és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP-k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették
figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás-típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre
csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek
véglegesítése után kerülhet sor.
STRATÉGIAI PROGRAM
A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől
közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás,
intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek
megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához
rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi
köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben
az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek,
melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A fejlesztési program alapstruktúrája a következő:
1. PRIORITÁS
1.1. Alprogram 11.1. Intézkedés (ez már az operatív részprogramhoz tartozik)
I. szint: 8 db prioritás
II. szint: prioritásonként 3-6 alprogram
III. szint: Operatív részprogram keretében: a prioritásokhoz kapcsolódó Intézkedések és tevékenységek
OPERATÍV PROGRAM
Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik,
az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második
részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb
feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a
tényezők szolgálnak.
Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat,
projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás
keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze.
A 2030-ra meghatározott célállapot 9 db intézkedéssel, 2020-ig teljesítendő tevékenységek megvalósításán
keresztül érhető el.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 11
2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL
A Megyei Területfejlesztési Program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a
dokumentumban, a Programhoz készült „Külső koherencia vizsgálat” részben már feltárásra került. Ott az egyes
célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns
szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem
indokolt.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 12
3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA
3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI
KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI
VÍZSTRATÉGIÁVAL;
Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program az elfogadott Koncepcióval összhangban került
kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az
ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési
koncepció környezeti hatásvizsgálatát felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a
magyarázatok.
3.1.1 ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL
A TFK stratégiai céljaival való összevetés:
Stratégiai célok Prioritások
1. Kutatás-fejlesztés és innováció
2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglal koztatás
2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása
3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása
3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása
4. Közlekedés, a munkaer őpiaci központok elérhet őségének javítása
6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek
7. Turizmus
5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának
ösztönzése
5. Energetika, az energia megújuló forrásokból tört énő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítá sa
1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek
ösztönzése
4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása
A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra
készülni, hogy a forrásoldal és a projekt-előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések
megvalósításának.
A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei
területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program
tematikus prioritásai.
3.1.2. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL
A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került
elfogadásra a 2014-2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 13
legalább részben (a 2014-es évet tekintve) átfed a koncepció stratégiai céljaival, így annak relevanciája jóval
magasabb szintűnek tekinthető, mint a 2008 óta érdemben nem frissített megyei programé. Megjegyzendő
továbbá, hogy a környezetvédelem általános szempontrendszere várhatóan az új nemzeti programban sem fog
alapjaiban megváltozni, így a 2009-2014 közötti időszakra készített NKP III. ajánlásai és megkötései várhatóan
jelentős mértékű azonosságot mutatnak a készülő új NKP-val.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program három átfogó célterületet határoz meg:
I. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése;
II. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése (a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás
kialakítása; környezetszennyezés megelőzése; terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő
fenntartható használat);
III. A települési élet-és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése (magas színvonalú
környezeti infrastruktúra; a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége,
a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák kárainak csökkentése);
Az átfogó célterületeket a tematikus akcióprogramok bontják ki nagyobb részletezettséggel, ezek
felsorolásszerűen a következők:
Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Éghajlatváltozás; Környezet és Egészség; Települési
környezetminőség; A biológiai sokféleség megőrzése, Természet- és tájvédelem; Fenntartható terület- és
földhasználat; Vizeink védelme és fenntartható használata; Hulladékgazdálkodás; Környezetbiztonság.
Megállapítható, hogy a tervezés integrált szemléletmódjának köszönhetően a környezetvédelem e kérdéskörei
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Programban nem ágazati szempontú logika szerint kerültek
megjelenítésre, hanem integráltan. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megjelenített szempontok
minden érintett prioritásban, intézkedésben és beavatkozásban súlyuknak és relevanciájuknak megfelelően
kerültek beépítésre. Az egyes tematikus prioritások és intézkedések (elsősorban a 8. Környezeti állapot és
környezetbiztonság javítása) a környezetállapot megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések között
mindenhol nagyon magas szintű kapcsolat tárható fel. E fejezetben a környezeti szempontok megjelenítésének
vizsgálatakor ugyanis a Nemzet Környezetvédelmi Program – mint a leginkább elfogadottnak tekinthető, a
környezetvédelem komplex szempontrendszerét megtestesítő dokumentum – célrendszeréből kerültek
levezetésre a kritériumok.
3.1.3. ILLESZKEDÉS A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL
2013 márciusában került közzétételre a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes
Államtitkárságának gondozásában elkészített Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és
aszálykezelésről. Az alcíme szerint a „jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a
fenntarthatóságot biztosító” dokumentum, négy szakterületet különít el: a Vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet
gazdálkodás, a Területi vízgazdálkodás (öntözési feltételek javítása és aszálykezelés fókuszpontokkal), a
Települési vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás. E négy szakterület közül a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet
gazdálkodás szakterülete az országos szintnek megfelelő, általánosabb érvényű célokat fogalmaz meg. Amint a
vonatkozó fejezet is rögzíti, az intézkedések megfogalmazását vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ezért a
vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Programjának intézkedései a Tisza
Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét tekintettük irányadónak, az annak célrendszerével alkotott
koherenciát a koncepcióban ismertettük.
A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Megyei intézkedések
Vízgyűjtő-gazdálkodás - Víz Keretirányelv (VKI) - vízkészlet gazdálkodás
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 14
A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Megyei intézkedések
Vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ld. 2.2.8. fejezet.
Területi vízgazdálkodás, öntözési feltételek javítása, aszálykezelés
1. Az öntözés fejlesztése
Megyei járás-fejlesztési
program
Járások fenntartható
környezeti, társadalmi és
gazdasági fejlődését
támogató infrastruktúra
fejlesztése
2. A klímaváltozás hatásainak mérséklése – aszálykezelés
3. Síkvidéki vízrendezés
4. Dombvidéki vízrendezés
Települések vízgazdálkodása
1. Ivóvízellátás
Megyei járás-fejlesztési
program
Járások fenntartható
környezeti, társadalmi és
gazdasági fejlődését
támogató infrastruktúra
fejlesztése
2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás
3. Csapadékvíz-elvezetés biztosítása
4. Árvizek elleni védekezés
Vízkárelhárítás
1. Árvízkockázatok csökkentése Megyei járás-fejlesztési
program
2. Árvizek káros következményeinek csökkentése
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 15
3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI A
MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN
Általánosan megállapítható, hogy a környezetvédelem naprakész szempontrendszerének megjelenítésében
élen jár az adott időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), szakmai szempontból történő
széleskörű elfogadottsága mellett azt az országgyűlés határozattal is ratifikálja. A környezetvédelmi célok
megjelenítésének teljesülését ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Program esetében a
NKP célrendszeréből levezetett, magas megbízhatóságú és elfogadottnak tekinthető szempontrendszerben
célszerű megvizsgálni. Amint az a következő táblázatban is megjelenítésre került, a tervezett prioritások és
intézkedések a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc akcióterületét tekintve, mindegyik esetében
jelentős mértékben hozzájárulnak a megye környezet állapotának javításához.
NKP tematikus akcióprogramjai
BAZ Megyei Fejlesztési Program
Prioritások, alprogramok, intézkedések
Környezet-tudatos szemlélet és gondolkodás-mód erősítése,
(környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás, környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás, turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása
III. Kutatás-fejlesztés és innováció
IV. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram: Tokaj-hegyalja-Zemplén, Abaúj-Cserehát, Taktaköz: Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása
V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések
V.7. Kulturális programok
VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek
VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása
IX. Prioritás: Turizmus
5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program
Éghajlat-változás
(Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,
felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, ózonkárosító
anyagok kibocsátásának csökkentése)
VII. Prioritás: Energetika. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása
VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése
VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése
Intézkedés: Megyei energia program
Környezet és egészség (Beltéri levegő minőség,
biológiai allergének, vízminőség és egészség,
élelmiszerbiztonság, klíma és egészség, környezet-
egészségügyi információs rendszer
V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok
VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak)
VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak)
VI.3. Vasúti fejlesztések
VI.4. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése
VI.5. Kerékpárutak építése külterületen, települések között
VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések
VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések: kikötők fejlesztése a Tiszán, logisztikai központok közlekedésének fejlesztése
X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése
X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése
Települési környezet-minőség VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 16
NKP tematikus akcióprogramjai
BAZ Megyei Fejlesztési Program
Prioritások, alprogramok, intézkedések
(településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem, levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése, közlekedés és környezet, közszolgáltatások és a környezetvédelem)
elérhetőségének javítása
X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program
Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem
(A természeti és táji értékek védelme,
természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás, károsodott
területek helyreállítása, káros hatások csökkentése )
X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása
X.6. Tájrehabilitáció
3. Intézkedés: Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása
Fenntartható terület és földhasználat
(Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás, talajok védelme és fenntartható használata, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat, erdőgazdálkodás környezeti hatásai)
VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása
XI. Prioritás: Bányászati projektek
XI.1. Szénbányászat
Vizeink védelme és fenntartható használata
(Vizeink „jó állapotának” elérése: vízgyűjtőgazdálkodási
tervezés, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi
védelme, vízkármegelőzés és elhárítás, kiemelt
fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása
X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások
X.3. Szennyvízkezelés
X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése
Hulladék- gazdálkodás
(megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás)
X.2. Hulladékgazdálkodás
Környezet-biztonság
(kármegelőzés és kárelhárítás, környezeti kármentesítés, kémiai és sugárbiztonság)
X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások
X.2. Hulladékgazdálkodás
A megyei fejlesztési program formai és terjedelmi lehetőségeihez mérten, a legtöbb esetben integrálta a
környezetállapot megőrzésének és fejlesztésének igényét, ami többek között a környezeti értékelés és a
tervezés párhuzamos kidolgozásának köszönhető.
A környezet-biztonság akcióprogramhoz kapcsolódóan a X.2. alprogramnál a kármentesítést elsősorban a
hulladéklerakók vonatkozásában taglalja, miközben a megyében jelentős kiterjedésű környezeti
kármentesítéssel érintett barnamezős területek, bányaterületek találhatók.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 17
3.3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VÁRHATÓ (NEGATÍV/POZITÍV) VÁLTOZÁSAI A FEJLESZTÉSI
PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT PRIORITÁSOK MEGVALÓSULÁSÁNAK HIÁNYÁBAN
(TREND FORGATÓKÖNYV)
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti, hogy az 1996. évi XXI. Tv. 23. §(1)
bekezdése alapján készülő megyei területfejlesztési koncepciók, fejlesztési programok vizsgálati elemzésének
magában kell foglalnia egy munkarészt, mely segítségével megállapítható, hogy a tervezett előírások, intézkedések
mennyiben befolyásolják, iIIetőleg javíthatják a környezet állapotát (44. § (1) a.) pontja); ez az előző, 3.2. fejezetben
került bemutatásra. A törvény ugyanitt úgy rendelkezik, hogy a vizsgálati elemzésnek ki kell terjednie arra is, hogy
„b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot”. Ennek
részletes kifejtését szolgálja e fejezet.
A várostérségek versenyképességének mérséklődésével a vállalkozások versenyképessége javításának és a
foglalkoztatás ösztönzésének elmaradásával munkahelyek szűnnek meg és a munkanélküliség növekedésével a
hátrányos helyzetű lakossági csoportok száma nő, társadalmi integrációjuk előmozdítása pedig veszélybe kerül, ezzel
párhuzamosan a leszakadó városrészek és rozsdaterületek rehabilitációja is megtorpan, valamint a vidéki térségek
értékeinek és örökségének megőrzése is háttérbe szorul. A funkcióbővítő város rehabilitációk folytatásának
hiányában a lakókörnyezet élhetőségében és környezeti állapotában nem várható pozitív előjelű változás, a
lakóterületek leromlása folytatódik, elmaradnak az energia-megtakarítást is célzó felújítások. A közterületek
fenntartása és gondozása egyre nagyobb gond, növekszik az allergén gyomnövényekkel borított területek nagysága.
A fejlesztési program prioritásainak teljesülésének hiányában várhatóan lelassul a vidéki és városi életminőség
magasabb szintre emelése, megtorpan a város és vidék harmonikus fejlődésének új színtereket adó fejlesztések és
együttműködések megvalósítása. A közszolgáltatások térségi szinten történő szervezésének, a munkamegosztásnak
elmaradásával beszűkül a szolgáltatások köre és romlik azok színvonala is. Az emelkedő árakat a lakosság egyre
szélesebb köre nem képes megfizetni, így életkörülményeik romlanak, amely kedvezőtlenül hat egészségi állapotukra
is. A lakossági szolgáltatások kínálatának fejlődése nélkül a hétköznapi szükségletek biztosításához fokozódó utazási
kényszer társul majd. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával ugyanakkor fokozódik a
közlekedésből eredő környezeti terhelés. A térségi szinten összekapcsolódó ökológiai szolgáltatások fejlesztése nem
valósul meg, a vidéki települések további terjeszkedése folytatódik, így a megye vonzó környezeti adottságai e
térségekben veszélybe kerülnek. A fenntartható, együttműködő várostérséggé válás hiányában, elmaradhatnak az
integrált vízgazdálkodással kialakítható, a környezeti állapot fejlesztését indukáló beavatkozások, a vízvisszatartás, a
természetvédelem, a fenntartható rekreáció- és mezőgazdaság tématerületein.
Az új nemzetközi térszerkezeti erővonalakhoz való alkalmazkodás hiányában, a kölcsönös előnyöket eredményező
kooperáció nélkül, a megye számára továbbra is kiaknázatlanok maradnak a határ mentiségből származtatható
előnyök, fejlesztési lehetőségek. A hálózati elemek és logisztikai rendszerek összekapcsolása nélkül a közlekedési
infrastruktúra hálózat fejlesztése nélkül jelentős, a közúti forgalom volumenének növekedésével párhuzamosan
jelentkező környezeti terhelés következik be. A rendkívüli táji adottságokban és történeti értékekben rejlő
lehetőségek fenntartható hasznosítása nélkül forráshiányossá válhatnak a térségben fellelhető egyedülálló kulturális
örökségeket fenntartó szervezetek és intézmények.
A térség jó intermodális adottságai kihasználásának hiányában nem valósul meg a közúti közlekedés és
szállítmányozás során megtett távolságok csökkentése, ezáltal a környezeti elemek és rendszerek indokolatlan
pluszterhelése is fennmarad. A megye összehangolatlan gazdaságfejlesztése következtében az előállított termékkel
nem arányos környezeti terhelést hozó ipari funkciók jelenhetnek meg az e szempontból érzékeny területeken is.
Elmaradhat a szolgáltató szektor részarányának helyszínfüggő növelése, a kis szállítási igényű, diverzifikált, kreatív,
távmunkára épülő foglalkoztatási formák hiányában pedig érzékeny területeken fennmaradhatnak, vagy
megjelenhetnek jelentős környezeti terhelésekkel járó gazdálkodási formák. A tájfenntartási, kertészeti, erdészeti,
lakossági és turisztikai szolgáltató tevékenységek háttérbe szorulásával veszélybe kerül a térség környezeti
szempontból kívánatos arculatának kialakítása. Arra alkalmas gazdálkodási rendszerek hiányában veszélybe kerülhet
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 18
az ipari, bányászati és települési múlt emlékeinek fenntartása és a természeti értékek védelme. Elmarad a
tájrehabilitációs program megvalósítása, így nem kerül sor a tájsebek, rozsdaterületek rehabilitációjára,
újrahasznosításuk megalapozására, meghiúsulhatnak az árvízvédelem és a belvízvédelem összehangolt fejlesztését
szolgáló beavatkozások, jelentős járulékos költségterheket okozva.
Megtorpan a megyében a megújuló energia részarányának és a biomassza termelés növekedésének üteme.
Elmaradhat a majorok újrahasznosítását lehetővé tévő, olcsó, zöld energiát biztosítani képes helyi kiserőművek
kialakításának megvalósítása. A helyi, növénytermesztésre és állattenyésztésre épülő élelmiszeriparban elmarad a
biotermék-paletta kialakítása, továbbra sem biztosítható az ökológiai és talajvédelmi szempontból megfelelőbb
eszközök és technológiák alkalmazására való áttérés megtérülése, ezért a környezeti elemeket és rendszereket
jobban terhelő termesztési formák megmaradása prognosztizálható.
Nem történnek jelentős előrelépések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, így továbbra is kiemelt
környezeti kockázatokkal jár a belvíz- és aszályproblémák gyakoriságának növekedése. A globális vízhiány
eszkalálódása ellenére nem teljesül a természeti erőforrások takarékosabb használatának kívánalma.
Elmaradhat az integrált vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, így meghiúsulhat a meglévő víztározó hálózati
kapacitások fenntartható továbbfejlesztése is. A táj teljesítőképességének növelése és a klímaváltozásra való
felkészülés veszélybe kerül, fokozódhat a termőréteg vesztés mértéke, megmarad a termőterületek
kiszolgáltatottsága a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben. Elmarad a környezetkímélő művelési formák
alkalmazása, a vízfolyások, állóvizek mentén az ökológiai folyosók, vizes élőhelyek komplex rendszerének kialakítása.
Várhatóan nem alakulnak ki a tájhasznosítás megfelelő formáinak szervezeti hátterét biztosító szervezetek.
Nem teljesülnek a komplex tájgazdálkodás megerősödéséhez szükséges feltételek, így például, nem kerül kialakításra
a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges birtokstruktúra. Veszélybe kerül a biológiai diverzitás és a táji
adottságoknak megfelelő, például a termőtalaj vesztést mérsékelni képes, diverzifikált művelési struktúra.
Várhatóan nem kerülnek létrehozásra a táj fenntartásában kulcsszereppel bíró agrárgazdasági központok, így
továbbra sem nyílik lehetőség a mérsékelt terheléssel járó hasznosítási formákhoz kapcsolódó felhalmozott elméleti
tudásanyag teljes körű gyakorlati alkalmazására.
Valószínűsíthető, hogy elmarad az erdők és fás biotópok létesítésével elérhető eróziócsökkentés, a mezoklimatikus
mutatók kedvező irányú befolyásolása, a mezőgazdasági területek termésátlagának vegyi anyagokat nélkülöző
javítása, és a térségben élők életminőségét befolyásoló ökológiai szolgáltatások fejlesztése.
Veszélybe kerül a meglévő barnamezők, a külterületi majorok helyi megújuló energiaparkokká történő átformálása,
valamint a dombvidékekről elvezetendő többletvizek fenntartható vízgazdálkodási rendszerben történő
hasznosítása. Várhatóan nem kerülnek kialakításra a térségben élők egészségi állapotára rendkívül kedvező hatást
gyakorolni képes programok, melyek a szabadidős, gondozási, gyógyító és wellness tevékenységeket és
szolgáltatásokat szervezhetnék megfelelő keretbe.
A környezeti állapotra átfogó módon kedvező hatást gyakorolni képes húzóágazatok, (a zöldipar, a megújuló
energetika, valamint a helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrár- és élelmiszeripar) minőségi fejlődése és
megerősödése megtorpan! Nem folytatódik a zöld energetikai profil súlyának növekedése, elmarad a kapcsolódó
háttéripari és a szolgáltatótevékenységek fejlesztése, a megújuló energiához- és az energiahatékony
berendezésekhez kötődő tervező, gyártó, szolgáltató tevékenységek bővülése.
A speciális szaktudással rendelkező építőipari szakemberek képzésének elmaradása esetén a megye jelentős
műemlékállománya hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A nem fenntartható módon tervezett turisztikai
fejlesztések, az aktív idegenforgalmi szolgáltatások túlsúlyba kerülése a „szelíd” formákkal szemben a természeti
erőforrások megújulási sebességét meghaladó tájhasználatokhoz vezethet, kedvezőtlenül befolyásolva ez által a helyi
ökológiai sokféleséget. Ugyanakkor a helyi gazdasági potenciálok hosszú távon is fenntartható hasznosítási formáinak
kialakítása hiányában fokozódik a megye kitettsége a világgazdasági folyamatokkal szemben. Az alacsony szintű
bevétel kevesebb, a közszolgáltatásokra fordítható forrást eredményezhet, így csökkenhet többek között az
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 19
egészségmegőrzésre, környezeti nevelésre a környezettudatosság fejlesztésére, valamint a környezeti elemek és
rendszerek védelmére fordítható anyagi keret mértéke.
A hosszú távú, integrált területfejlesztési programok megalkotásának hiányában elmarad a mélyszegénység és a
szegregáció által sújtott térségtípusok környezetminőségének, lakhatási feltételeinek komplex javítása. Elmarad a
leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok és a szegregálódó települések, településrészek környezeti és
társadalmi problémáinak integrált kezelése, így az itt élők további, fokozódó környezeti állapotromlással kénytelenek
szembenézni. A szabad munkaerő kapacitások egy részének valódi értékteremtő, településrehabilitációs és
energiahatékonysági programokban és örökségmegújítási programokban történő felhasználása nélkül a társadalmi
feszültségek tovább fokozódnak, miáltal a környezet állapotában elérhető kedvező változások elmaradásával is
számolni kell.
Az intézményi reformok, az oktatás, a helyi gazdaság, valamint az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló
korszerűsítések, fejlesztések várhatóan nem kerülnek végrehajtásra. Az oktatás korszerűsítése, piaci igényekhez
igazításának elmaradása rontja a gazdaság versenyképességét, a gazdasági visszaesés nehezíti az önkormányzatok
közcélú beruházásainak megvalósítását, amelyek a vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás, közterületek
fenntartása területén okoznak problémákat. Megfelelő átfogó eszközrendszer hiányában elmarad a megyei lakosság
egészségi állapotának jelentős javulása.
Elmaradnak a művelésből kivett, környezeti kockázatot hordozó, és kedvezőtlen tájképi hatást okozó korábbi ipari és
bányaterületek, valamint majorságok rendezését, szolgáló jelentős beavatkozások. Így nehezen kerülhető el további
zöldmezős területek művelésből történő kivonása, megvalósíthatatlan lesz a természet közeli állapot visszaállítása,
vagy más, társadalmilag hasznos használatok megvalósítása. Veszélybe kerülnek az egyes, települési szinteken
megfogalmazott, sokszínű újrahasznosítási elképzelések is, így a hulladékgazdálkodás fejlesztését, megújuló
energetikai központok létrehozását és a rekreációs-turisztikai hasznosítással egybekötött ipari örökségmegőrzést
szolgáló helyszínfüggő rehabilitációk. A program hiányában kérdésessé válik a tájképi érzékenység, a felszíni vizek és
a felszín alatti vízbázis védelme, illetve a világörökségi értékek megőrzése által jelentett kihívások egységes keretben
történő hatékony kezelése.
3.4. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETLEN HATÁSAI AZ EGYES KÖRNYEZETI
ELEMEKRE ÉS RENDSZEREKRE
Ez a fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési programjának környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt
hatását elemzi összefoglaló táblázatos formában. Az egyeztetett tematika szerint a hatásvizsgálat értékeli:
– a talajra – a vízre – a levegőre – az élővilágra, biodiverzitásra – a tájra (tájképre) – az épített környezetre – a kulturális örökség épített elemeire – az emberi egészségre
gyakorolt hatásokat a program prioritásain keresztül.
A táblázat tartalmazza a hatások erősségét, a leírás magyarázatot ad a hatás jellegére, következményére. A hatások
pontozása a következőképpen történik:
0- nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető
1- bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható
2- közepes-gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között
3- erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 20
A megyei területfejlesztési program prioritásai
Tala
j
Víz
Leve
gő
Élő
vilá
g -
Bio
div
erz
itás
Táj,
táj
kép
Épít
ett
kö
rnye
zet
Ku
ltu
rális
ö
röks
ég
Emb
eri
e
gész
ség
1 Kutatás-fejlesztés-innováció 1 1 1 1 1 3 1 3
2 Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás 1 1 1 1 1 2 2 3
3 Társadalom alkalmazkodóképességének javítása 0 0 0 0 0 1 1 3
4 Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása 2 1 2 2 3 3 1 3
5 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 3 2 2 2 3 1 1 2
6 Turizmus 1 1 1 2 2 2 3 2
7 Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 2 2 3 2 3 2 1 2
8 Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 3 3 3 3 2 3 3 3
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 21
3.5. A FEJLESZTÉSI PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN
NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAI
A fejlesztési program stratégiai részprogramja (egyeztetési változat) Borsod-Abaúj-Zemplén megyére a 2014-
2020 közötti időszakra 8 prioritást határoz meg.
1. Kutatás-fejlesztés és innováció,
2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram,
3. A társadalom alkalmazkodóképességének javítása,
4. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása,
5. Energetika – Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának
ösztönzése,
6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek,
7. Turizmus
8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
A kutatás-fejlesztés és innováció prioritásának célját a program a következők szerint határozza meg:
„A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési
tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőfokú intézmények, a kutatóintézetek, és a hídképző
intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű
technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs
folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének
feltételrendszerei.”
A prioritáson belül meghatározott alprogramok az innováció-orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer,
tudásbázis fejlesztés.
Ezeknek az alprogramoknak a megvalósítása, környezetvédelmi szempontból kiemelten a tudásbázis
fejlesztése, lehetőséget ad a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik stratégiai céljához való
kapcsolódáshoz, amely a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítését tűzte ki célul:
„A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a
környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen
biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus
termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok
„fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-
, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok
körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok
minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások
értékét a fogyasztók számára.”
Az egyeztetés alatt álló 2014-2019-re szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. stratégiai célja „az erőforrás
- takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése”:
„Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére,
a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 22
figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a
lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás
megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás
keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés
forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az
újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre
gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható
mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”
A kutatás-fejlesztés prioritás az NKP idézett céljának megvalósulását is szolgálhatja, így ezen programnak és az
azon belül meghatározott alprogramoknak negatív környezeti hatásai nem várhatók.
A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül kiemelten
fontosnak tartja a program
− a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztését, a munkahely-teremtést,
− nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásait,
− hálózati együttműködéseket egyes ágazatokban,
− üzleti infrastruktúra fejlesztését,
− befektetés-ösztönzést,
− induló vállalkozások támogatását,
− vállalkozások képzését, információs támogatását.
A program öt fejlesztési térséget határoz meg és az egyes fejlesztési térségek társadalmi, gazdasági
hagyományai és adottságaik, továbbá a természeti adottságaik alapján térségenként ad javaslatot a
fejlesztésre preferált ágazatokra.
Ezen prioritás negatív környezeti hatása lehet, ha az új beruházások további termőföldek igénybe-vételével
valósulnak meg. Ezért fontos a már meglévő ipari parkok, iparterületek és a településrendezési tervekben
gazdaságfejlesztésre már kijelölt területek infrastruktúra fejlesztése azért, hogy a befektetők számára ezen
már művelésből kivont területek váljanak vonzóvá befektetés céljára.
Fontos továbbá a felhagyott (barnamezős) iparterületek újrahasznosításához a településrendezési és
infrastrukturális feltételek biztosítása.
A preferált ágazatok között – meghatározóan a Borsodi tengely térségében – olyan ipari ágazatok is
találhatók (gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, hulladékgazdálkodás), amelyeknek
technológiai eredetű zaj- és levegőszennyezése, a szállításból eredő környezetszennyezése így negatív
környezeti hatása lehet.
Az ebből eredő környezetvédelmi konfliktusok úgy kerülhetők el, ha a várostestbe, lakóterületek közé
ékelődő vállalkozások fejlesztése olyan környezetkímélő technológiákkal történik, ami a szomszédos
környezetterhelésre érzékeny terület-felhasználásokra kedvezőtlen hatással nem lehet.
Új iparterületek kijelölése helyett a program a működő ipari parkok, iparterületek minőségének
fejlesztését, infrastrukturális fejlesztésük támogatását tartja fontosnak. A piaci központokban megvalósuló
koncentrált gazdaságfejlesztés környezetvédelmi szempontból sokkal kevesebb negatív hatással jár.
Logisztikai központok kialakítását a program Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely,
Tornyosnémeti térségében tervezi.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 23
Ezek a beruházások a közvetlen térségükben a jelentős áruszállítás miatt közlekedési eredetű zajterhelést
és levegőszennyezést okozhatnak. Ezért a konkrét logisztikai fejlesztési területeket úgy célszerű kialakítani,
hogy az áruszállítás környezetterhelésre érzékeny területeket ne érintsen.
A vidékies térségekben a program a helyi mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását és
közvetlenül a helyi- és városi piacokon történő értékesítést tartja fontosnak. A mezőgazdasági termelés,
termény feldolgozás, közvetlen helyi értékesítés környezetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos,
hiszen ezzel biztosítható a vidéki lakosság foglalkoztatása, helyben maradása és egyben a táj természeti
adottságokhoz igazodó fenntartása is.
A társadalom alkalmazkodóképességének javítása prioritás címe nem fedi le teljes körűen az abban
megvalósítandó programok teljes körét:
− hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztési programja, nők munkába járásának
ösztönzése,
− idősek, fogyatékkal élők ellátása,
− közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúrafejlesztések,
− egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése,
− egészségfejlesztési és prevenciós programok,
− kulturális programok,
Ez a prioritás környezetvédelmi szempontból csak pozitív változásokat eredményezhet, amit igazol a III.
Nemzeti Környezetvédelmi Program első stratégiai célja: „a települési élet- és környezetminőség javítása, a
környezetbiztonság erősítése”.
„Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek
biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egyészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú
környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya,
minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.”
Az egyeztetés alatt álló új Nemzeti Környezetvédelmi Program ezt a stratégiai célt a következőképpen
pontosítja:
„az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.”
„Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé
tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra,
valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és
összhangja.”
Tágabb értelemben tehát a prioritás keretében meghatározott programok teljes mértékben összhangban
vannak az NKP ismertetett fejlesztési céljával. Így a programok megvalósulása nemcsak „a társadalom
alkalmazkodóképességének javítását”, hanem „az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek
javítását” is szolgálja.
A prioritás keretében megvalósuló programok általában közvetett módon lesznek kedvező hatással a
környezetvédelemre. A szegregált területek (települések, településrészek) komplex rehabilitációja azonban a
rendezett lakókörnyezet kialakításával közvetlenül is kedvező hatással lesz a települési környezetre. A
„gettósodott” települések településrészek lakásainak felújítása, komfortosítása, infrastruktúra fejlesztése, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 24
közterületek rendezése, közösségi funkciók kialakítása, közintézmények rehabilitációja, a szociális ellátás
javítása az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja.
A közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása
A prioritásnak és az azon belüli fejlesztési programoknak a megvalósítása környezetvédelmi szempontból
meghatározóan kedvező hatásokat eredményez.
A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, a megye vasúti közlekedésének minőségi fejlesztése, a
gyorsforgalmi út és főút hálózat fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása, a mellékút hálózat
korszerűsítése, a kerékpáros infrastruktúra hálózat fejlesztése, Szlovákia irányába a települések közvetlen
közúti megközelítésének kialakítása, továbbá Miskolc belső közlekedési rendszerének fejlesztése az érintett
települések környezetminőségének javítását is szolgálja.
A vasúti közlekedés minőségi fejlesztése, ezen belül a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza fővonal korszerűsítése, a
megyén belüli elővárosi jellegű vasúti közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros-Miskolc-Sajószentpéter-
Kazincbarcika-Ózd ipari tengelyen, Miskolc-Szikszó-Encs és Miskolc-Szerencs vonalon a közúti közlekedés
környezetkímélő alternatívájává teszi a vasutat, ezzel csökkentve a közúti közlekedés zaj- és
levegőszennyezését.
Az M30 gyorsforgalmi út továbbépítése Encs-Tornyosnémeti-Szlovákia irányába (Kassáig történő megépítése)
Miskolc és Kassa közötti gazdasági, kulturális és kutatási-oktatási kapcsolatok széleskörű fejlesztési lehetősége
mellett az érintett települések elkerülésével a települési környezet minőségi javulását is eredményezi.
A tervezett új főúti kapcsolatok és a meglévő főutakon tervezett település elkerülések ugyancsak csökkentik a
települések közlekedési eredetű zaj-, rezgésterhelését és levegőszennyezését. Az új nyomvonalak kijelölése
azonban minden esetben termőföld igénybevételével jár, így a konkrét nyomvonal tervezése során lehetőség
szerint a nyomvonalakat az átlagosnál kedvezőtlenebb minőségű termőföldeken célszerű vezetni. Fontos
továbbá, hogy ezek a nyomvonalak a települési területek mellett a védett természeti területeket és Natura
2000 területeket is kerüljék el, biztosítva ezzel a természeti értékek védelmét.
A mellékút hálózat felújítása, korszerűsítése a közösségi autóbusz közlekedés menetidejének
betarthatóságával, az utazási komfort javulásával és a közlekedésbiztonság üzemeltetési feltételek javulásával
növelni fogja a közösségi közlekedés népszerűségét és ezzel ugyancsak csökken a közlekedési eredetű
környezetszennyezés.
Új mellékutak kialakítása, a szlovák és magyar települések közvetlen közúti kapcsolatának megteremtése
ugyancsak kedvező környezetvédelmi szempontból is. Új mellékutak nyomvonalának meghatározásánál
javasolt figyelembe venni a már meglévő bekötő út és külterületi dűlőút szakaszokat, ezzel is csökkentve a
termőföld igénybevételének nagyságát.
A rugalmasan működő integrált (helyi és helyközi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazásával, a
kistelepülések és a munkaerő-piaci központok között az elérhetőségek javításával az egyéni gépkocsi
igénybevétele csökkenthető.
A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a településen belüli és települések közötti környezetkímélő munkahelyi
forgalmat, az országos és térségi kerékpárút hálózat kialakítása a környezetkímélő turista forgalmat erősítheti.
Az energetika – az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
prioritáson belül a következő programok szerepelnek:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 25
− épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása,
− távfűtőművek korszerűsítése, fejlesztése,
− megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése,
− bányászati projektek.
Az épületek (köz- és lakóépületek) energiatakarékos felújításával és megújuló energia alkalmazásával
összefüggésben a program a következőket hangsúlyozza:
„Az energiafüggőség csökkentésére és a klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági
válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb
költséggel és a legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható
felújítása és energiatakarékos új otthonok terén javítható.”
A program megvalósulása azonban nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból, továbbá nemcsak
klímavédelmi, de komplex környezetvédelmi szempontból is előnyökkel jár. A távfűtőművek korszerűsítése és
fejlesztése programon belül a program ugyancsak kihangsúlyozza a megújuló energiaforrások alkalmazását és a
hálózati veszteségek csökkentésére irányuló korszerűsítését.
Mindkét program hozzájárul a megye és a megyei települések környezetminőségének javításához, a CO2
kibocsátás csökkenéséhez, így ezen programoknak negatív környezeti hatása nem várható.
A biomassza fűtési célú hasznosításával összefüggésben a program energiaerdő ültetvények létrehozását
javasolja, az erdősültség növelése érdekében. Az erdősültség növelésére ezek az ültetvények nem alkalmasak.
Fontos továbbá, hogy védett természeti területekre, Natura 2000 területekre és az ökológiai hálózat
magterületeire lehetőség szerint ne ültessenek ilyen ültetvényeket, mivel a többnyire monokultúrás,
rendszeresen csonkolt faállományok nem egyeztethetők össze a védett természeti területek, Natura 2000
területek természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmével, az ökológiai hálózat biológiai
sokféleségének megőrzésével és természetközeli élőhely fejlesztéssel.
A megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése keretében a program:
− a geotermikus energia hasznosításának támogatását,
− a biogáz hasznosítás és biometán alkalmazásának támogatását,
− a napenergia hasznosításának támogatását,
− hulladékok energetikai hasznosítását
emeli ki.
A megújuló energiatermelő kiserőművek létesítése a levegőszennyezés mérséklése, a klímavédelem
szempontjából rendkívül fontos. Természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi szempontból azonban fokozott
figyelmet kell fordítani az erőművek telepítésére.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény a magterület
és az ökológiai folyosó területére vonatkozó szabályai között szerepel, hogy erőművek és kiserőművek a
természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem
akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 26
Ugyancsak fontos szabálya az OTrT-nek, hogy világörökségi és világörökség-várományos területen erőműveket
és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve,
látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.
Figyelmet kell fordítani továbbá arra, hogy a megye tájképi szempontból meghatározóan értékes, turisztikai
szempontból fontos célterületein is érvényesüljön a történeti hagyományokon alapuló tájhasználat és tájképi
egység védelmének követelménye.
A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritáson belül a program hangsúlyozza a
termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések szükségességét. Fontos azonban hangsúlyozni:
− a környezetkímélő mezőgazdasági termelés,
− a természeti értékeket fenntartó termelés,
− az agrárturizmus
támogatásának és ezzel együtt a többfunkciós mezőgazdaság, tájgazdálkodás fejlesztésének szükségességét is.
A prioritáson belül a program a termőhelyi adottságokhoz az agrártörténeti hagyományokhoz és a táji
adottságokhoz igazodva határozza meg a fejlesztésre javasolt mezőgazdasági tevékenységeket:
− integrált zöldség- és gyümölcstermesztés,
− együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása,
− zöldség és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosítás támogatása,
− öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás,
− a szőlőtermesztés és borászat,
− állattenyésztés kapacitásának bővítése, állattartó telepek modernizálása, korszerű technológiák
alkalmazásával,
− ártéri tájgazdálkodás fejlesztése,
− környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése
− erdőgazdálkodás kiterjesztése,
− mezőgazdasági termékek energetikai célú hasznosításának támogatása.
Az állattenyésztéshez és a hagyományos tájhasználat fenntartásához kapcsolódóan hiányzik a programból a
gyepterületek (rétek, legelők) fenntartásának támogatása, ami természetvédelmi szempontból is
meghatározóan fontos lenne.
A mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása fejlesztési cél keretében a program
hangsúlyozza a helyi sajátosságokkal bíró termékek minőségének és mennyiségének a fejlesztését, a helyi
termékek térségi szintű és turistáknak történő értékesítését.
Kiemeli a program, hogy a helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő
termékek helyben történő feldolgozása, az erőforráshatékony gazdálkodás, így az energiahatékony termelési
rendszerek fejlesztése.
A mezőgazdasági termeléssel összefüggő fejlesztéseknek környezetvédelmi szempontból negatív hatása nem
várható.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 27
A környezetkímélő, energiahatékony, a termőhelyi adottságokhoz, táji hagyományokhoz igazodó
mezőgazdasági termelés fejlesztése, a helyi termékfeldolgozás fejlesztése környezetvédelmi, táj- és
természetvédelmi szempontból egyaránt pozitív hatásokkal járhat.
A turizmus prioritásán belül a program a turisztikai vonzerő fejlesztését, a turisztikai szolgáltatások fejlesztését,
a turisztikai együttműködések szervezését emeli ki.
Hangsúlyozza, hogy az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon
alapuló fejlesztések megvalósítására, ami azt is jelenti, hogy a turizmus differenciáltan fejleszthető az egyes
eltérő adottságú, értékű tájak, területek érzékenységének figyelembe vételével.
Ez az eltérő érzékenységre alapozott fejlesztési elv kifejezésre kerül a preferált turisztikai tevékenységek
ismertetése során. (egészségturizmus, örökség- és kulturális turizmus, aktív- és ökoturizmus, gasztronómiai és
borturizmus, turisztikai kerékpárút-vonalak fejlesztése, lovas turizmus)
Amennyiben a turisztikai célú fejlesztések a programban is hangsúlyozottan az egyes területek védettségi
szintjének, táji, természetvédelmi és ökológiai érzékenységének, teherbíró képességének figyelembe vételével
történnek, akkor a fejlesztések környezeti hatása nem lehet negatív.
A környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás közvetlenül a megye környezetminőségének
javítását szolgálja.
Ezen prioritáson belül a következő környezetvédelmi fejlesztési programok szerepelnek:
− ár- és belvízvédelem,
− hulladékgazdálkodás,
− szennyvízkezelés,
− ivóvízrendszerek korszerűsítése,
− természeti, táji- és kulturális örökség értékek megóvása,
− tájrehabilitáció,
− a levegő- és zajszennyezettség csökkentése,
− bányászati projektek.
Az ár- és belvízvédelem programja lényegében komplex vízgazdálkodási fejlesztést foglal magába. Az ár- és
belvízvédelmi célú fejlesztések mellett az állóvizekkel, a karsztvizekkel, belvíz- és csapadékvíz tározók
létesítésével, a hullámterek ökológiai célú fejlesztésével, az ártéri tájgazdálkodással, mezőgazdasági öntözéssel
összefüggő fejlesztéseket is magában foglal ez a program.
A hulladékgazdálkodás programja a már működő térségi hulladéklerakókkal, hulladékgazdálkodási
rendszerekkel összefüggésben a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést,
az újrahasznosítást, a komposztálást, a hulladék energetikai hasznosítását tűzi ki fejlesztési célként.
Felhívja a figyelmet a nehézipar és a mezőgazdaság által szennyezett területek felmérésének és
kármentesítésének fontosságára.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 28
A szennyvízkezelés fejlesztésének programja a szennyvíz-csatorna hálózat bővítését, a rákötések növelését, a
szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját, a tisztítás hatásfokának növelését, a szennyvíziszap környezetkímélő
kezelését és felhasználását tűzi ki fejlesztési célul.
Az ivóvízrendszerek korszerűsítése fejlesztési program célul tűzi ki a megye egész területén a jó minőségű
vezetékes ivóvízellátás biztosítását, az elöregedő hálózatok rekonstrukcióját, az ivóvízbázisok védelmét, a
felszíni és felszín alatti vizek védelmét.
A természeti, táji és kulturális örökség értékeinek megóvása program fejlesztési célja: „a természeti táji és
kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki
térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása”.
A program keretében kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a
helyi védelem alá vont területek számának növelése, a vizek, vizes élőhelyek védelme, a vízfolyások ökológiai
állapotának javítása, a barlangok megóvása.
Kiemelendő komplex környezetvédelmi cél az „örökség értékek megóvása és hasznosítása” is, amelyen belül a
program a következő fejlesztési tevékenységeket tartalmazza:
− kistelepülések kulturális örökségi értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot
fenntartása;
− kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása;
− az „északkeleti Kárpát-medence fatemplomai” világörökség-várományos területre vonatkozó
fejlesztési elképzelések megvalósítása;
− a hagyományos természet közeli tájhasználat és a tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji
környezet fenntartása;
− települések közösségi tereinek, zöldfelületeinek megőrzése, városok zöldfelületi rendszerének
fejlesztése
A tájrehabilitáció fejlesztési programja
− a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek roncsolt területek rekultivációját,
− az erózió elleni védelmet,
− a folyók, kiemelten a Tisza mentén a hagyományos ártéri tájgazdálkodás rekonstrukcióját, a természeti
adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tájhasználatot, a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját
tartja kiemelten fontos fejlesztési célnak.
A levegő- és zajszennyezettség csökkentésének prioritása szoros összefüggésben van a közlekedés
fejlesztésének programjával, illetve a megújuló energia alkalmazásával.
A program fejlesztési tevékenységi céljai:
− a lakossági légszennyező-anyag kibocsátás csökkentése
− a közlekedési eredetű emissziók csökkentése
− ipari kibocsátások csökkentése
A bányászati projekteket a program a megye ásványkincsekben való gazdagságával indokolja és azzal, hogy a
történelme szorosan kapcsolódik a bányászathoz és az ahhoz kapcsolódó iparágakhoz.
A szénbányászattal összefüggésben a program
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 29
− a Bükkábrányi lignitbánya fejlesztését, további lignitkutatásokat (pl. Edelény térségében),
− barnaszén bányák megnyitását (Farkaslyuk-tanbánya, Dubicsány és Tardona mélyművelésű bányák),
− egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászatát
irányozza elő. A szén felhasználását részben a lakosság és közületek széntüzelésre való átállásával, részben
erőmű létesítésével javasolja megoldani.
Ez a program a megye környezetminősége szempontjából negatív hatású, mivel növeli az érintett térségek
levegőszennyezettségét. A program ezért kihangsúlyozza, hogy ennek a projektnek a megvalósítása csak 21.
századi technológiával valósítható meg.
A projekt keretében a program a nemesfém (Rudabánya) és egyedi kőzetek (Pálháza) bányászatát, továbbá új
kavics- és homokbányák nyitását is nevesíti.
A kavics- és homokbányákkal összefüggésben a program hangsúlyozza, hogy törekedni kell a közlekedési
eredetű terhelések csökkentésére, a felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére, a bányászati
hulladékok környezetkímélő kezelésére és elhelyezésére.
Fontosnak tartja továbbá a program a bányászati tevékenység korlátozását a kiemelt turisztikai térségekben,
különösen világörökségi területen. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az OTrT világörökségi és
világörökség-várományos területen, magterületen és ökológiai folyosó területén nem ad lehetőséget meglévő
külszíni bányatelek bővítésére és új külszíni bányatelek kialakítására.
Összességében megállapítható, hogy a környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás mindegyik
fejlesztési programja és a programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, tevékenységek a megye
környezetminőségének védelmét, illetve javítását szolgálják, így ezen prioritásnak negatív környezeti hatása
nem várható.
− Ez a prioritás összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Program mindhárom stratégiai céljával,
meghatározóan a „természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használatát” stratégiai céllal.
Ezen stratégiai cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák
védelmét, az életközösségek működőképességének megőrzését, a biológiai sokféleség csökkenésnek
megállítását tűzte ki célul.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 30
3.6. A FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSAINAK
ÉRTÉKELÉSE
Ez a fejezet annak bemutatására szolgál, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb
szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a
szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná.
Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákiával határos, így a fejlesztési programban meghatározott
prioritások és az azokon belül meghatározott fejlesztési programok hatással lehetnek meghatározóan Szlovákia
közvetlen határ menti térségeire is.
A fejlesztési koncepció a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek
ösztönzése stratégiai célon belül a technológiai park, high-tech zóna létrehozása alcél keretében a Miskolci
Egyetem és a Kassai Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem közti kutatás-fejlesztési és képzési együttműködések
intenzitásának növelését hangsúlyozza. Az egyetemek közötti kutatási és oktatási célú együttműködés
ösztönzése Szlovákia és Magyarország, ezen belül a megye szempontjából egyaránt hasznosnak mondható. A
fejlesztési program kutatás-fejlesztés és innováció prioritásán belül a tudásbázis fejlesztése program nevesíti a
határon átnyúló együttműködés lehetőségét:
„A magyar – szlovák – román - ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projekttel
támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak.”
A vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése prioritáson belül nevesített
gazdaságfejlesztési térségek iparfejlesztése nem közelíti meg a szlovák határt, így a határon túli térségekre a
megye gazdaságfejlesztése kedvezőtlen környezeti hatásokkal nem jár.
A logisztikai bázisok fejlesztésére kijelölt városok közül Sátoraljaújhely és Tornyosnémeti közvetlenül a szlovák
határ mentén található. A logisztikai beruházásokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a szlovák oldali településeket
az áruszállítás környezetterhelő hatásai ne érintsék.
Az egyéb gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek keretében a fejlesztési koncepció és a fejlesztési
program is hangsúlyozza a szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát, ezen belül
különös tekintettel a vállalatközi, a kutatásra, fejlesztésre és az innováció keletkezését és terjedését elősegítő
kapcsolatokra.
A fejlesztési koncepció a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének
javítása stratégiai célon belül ugyancsak hangsúlyozza a határ menti társadalmi kapcsolatok fontosságát.
„A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a határ két
oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.”
A fejlesztési program ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódó prioritása – a társadalom
alkalmazkodóképességének javítása – ugyancsak nevesíti a határ menti térség társadalmi-kulturális
kapcsolatainak erősítését, „a határon átnyúló kulturális programok „hangsúlyozásával, de a prioritáson belül
meghatározott más programok is jó példával szolgálhatnak Szlovákia hasonló problémákkal küzdő határ menti
települései számára is.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 31
A határ menti települések - közlekedési fejlesztési prioritásában szereplő - közvetlen közlekedési kapcsolatainak
megteremtésére irányuló fejlesztési cél ugyancsak szolgálja a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok
erősítését.
A közlekedés, a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása prioritáson belül Szlovákiára hatással lévő
közlekedésfejlesztési javaslatok a következők:
− Miskolc és Kassa közötti közúti elérhetőség javítása, amely nagyban hozzájárul az érintett
gyorsforgalmi út (M30) menti települések környezeti terhelésének csökkentéséhez. Hozzájárulhat
továbbá Miskolc és Kassa gazdasági, kulturális, oktatási, kutatási kapcsolatainak bővítéséhez és az ilyen
irányú együttműködésekhez.
− Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcsolatok (mellékutak) kialakítása Szlovákia irányába, a
határ menti településeket legrövidebben összekötő közutak megnyitása, illetve szükség szerint
megépítése. A program a következő közvetlen határ menti közúti kapcsolatok fontosságát emeli ki:
− Domaháza – Gömörpéterfalva
− Bánréve – Lénártfalva
− Aggtelek – Gömörhosszúfalu
− Krasznokvajda – Perecse – Jánok
− Hidasnémeti – Perény
− Lácacséke – Perbenyik
Ezek a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatok lényegesen lerövidítik a közvetlen szomszédos, de a
határ által elválasztott települések megközelíthetőségét. Ez a határ mindkét oldalán a közúti eredetű
levegőszennyezés és zajterhelés mérséklésével jár.
A tervezett összekötő utak összhangban vannak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - határos szlovákiai megyékkel
egyeztetett – területrendezési tervével.
Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritás a
határon túli területeket nem érinti, azokra környezetvédelmi szempontból a prioritásban szereplő fejlesztési
programok hatással nem lesznek.
A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritás keretében meghatározott programok a
szlovák határ menti térségekre környezetvédelmi szempontból hatással nem lesznek.
A turizmus fejlesztésének prioritása keretében meghatározott programok és fejlesztési célok Szlovákia
környezetminőségére káros hatással nem lesznek. Fontos azonban a közös világörökségi területünk az Aggteleki
és a Gömöri karszt összehangolt természetkímélő ökoturisztikai fejlesztésének hangsúlyozása.
A környezeti állapot és a környezetbiztonság javítása prioritás meghatározóan a megye
környezetminőségének javítását szolgáló fejlesztési célokat tartalmaz. A megye környezetminőségének javítása
közvetve kedvező hatással lesz a határon túli térségek környezetminőségére is.
A prioritáson belül fontos program a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvása, a természeti
erőforrások fenntartható hasznosítása. Az Aggteleki karszt és a Gömöri-karszt, továbbá a Tokaj-Hegyaljai
borvidék értékőrző összehangolt fejlesztése a két ország közös érdeke.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a programban megfogalmazott prioritásoknak és azon belüli
programoknak, fejlesztési céloknak az országhatáron átnyúló kedvezőtlen környezeti hatásai nem lesznek.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 32
A több prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetett oktatást, kutatást, gazdaságfejlesztést, közlekedésfejlesztést
és közvetlen települési együttműködést szolgáló fejlesztési javaslatok mindkét ország és a határ két oldalán
lévő megyék és települések közös érdekeit szolgálják.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 33
4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE
A megye stratégiai és operatív programja közvetlenül hatást gyakorol a megye kistérségeinek (járásainak) és
településeinek területfejlesztési projektjeire, az egyes térségek fejlesztési lehetőségeire, közvetetten az
országos területi és ágazati fejlesztési projektekre, valamint a megyei ágazati fejlesztéseikre. A megyei
területfejlesztési program céljait – a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozásfejlesztések, a vidékfejlesztés,
a turizmus fejlesztése, az energiafejlesztés, a fenntartható környezet, a települések környezetének fejlesztése –
érvényesíteni fogják a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek
településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és rendezési tervei készítése alkalmával.
Az operatív programhoz készített intézkedések, és járási programok a konkrétabb feladatokkal segítik a
különböző ágazati koncepciók készítését.
A program egyes műveleteire vonatkozóan településenként begyűjtött fejlesztési projektek is alakították a
program elemeit, a visszacsatolások folyamatosak. Tekintettel arra, hogy a véleményezési eljárás még zajlik, és
a kistérségekkel történő egyeztetések még nem történtek meg, ezért a program beavatkozásainak értékelése
majd csak ezután válik lehetségessé.
A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javaslat, intézkedés
beépül a programba, ami a program következtében esetlegesen fellépő, környezetre káros hatások elkerülése,
mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 34
5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA
BEVEZETÉS
Jelen értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési programja, a stratégiai és operatív részprogram
egyeztetési anyaga. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra kidolgozott
stratégiai és operatív részprogramja a 218/2009 (X.6.) kormányrendeletben meghatározott tematika alapján
készült. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket,
melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a
finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív
programok adják. A stratégiai program támaszkodik a megye elfogadott fejlesztési koncepciójára és
hangsúlyosan törekedik a megye környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatainak integrált kezelésére.
Felhasználja továbbá a 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatát, valamint
figyelembe veszi továbbá, számos egyéb szakmai, főként országos szintű stratégia tartalmi irányultságát, pl.
Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti
Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia.
A program készítői hangsúlyozzák, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit
meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer, amely jelenleg még nem ismert, és
ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai sem tisztázódtak egyértelműen.
A Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített stratégiai és operatív részprogram egyeztetési
változatának környezeti-gazdasági- társadalmi hatásvizsgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
megbízása alapján a Város-Teampannon Kft. készíti.
A jóváhagyott környezeti értékelési tematika alapján készített környezeti hatásértékelés – amely jelen
hatásvizsgálat törzsanyagát képezi - bemutatja a hatásvizsgálat kidolgozásának folyamatát, valamint a
hatásvizsgálat tárgyát képező stratégiai és operatív program tartalmát és célkitűzéseit. Kitér a célok és
részcélok konzisztencia vizsgálatára, az esetleges ellentmondások feltárására. Kimerítően taglalja a stratégiai
programban megfogalmazott stratégiai célok megvalósulásától várható pozitív, illetve negatív környezeti
hatásokat, továbbá a meg nem valósulás esetén bekövetkező közvetett vagy közvetlen konfliktushelyzeteket.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának ismertetése meghaladja e
hatásvizsgálat kereteit. Ezt a feladatot a fejlesztési koncepció készítését megelőzve, a 2012 novemberében
elkészült helyzetértékelés kimerítően elvégezte. Tömören fogalmazva, a megye társadalmi állapotát súlyosan
negatív folyamatok jellemzik.
A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például:
- a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése,
- születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom,
- növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás,
- országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam,
- alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 35
A megye társadalma egy negatív spirálban van, hiszen az országos viszonylatban is alacsonyabb jövedelmek (az
egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség
elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel
párhuzamosan a vállalkozások bővülését, vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya.
A stratégiai részprogramban megnevezett 8 prioritás közül közvetlen társadalmi hatás a 3. számú, „A
társadalom alkalmazkodóképességének javítása” című prioritás alprogramjaitól várható. Természetesen
közvetett (és jelentős) társadalmi vonatkozású hatásai a többi – elsődlegesen gazdasági, illetve környezeti
irányultságú – prioritáshoz tartozó alprogramoknak és intézkedéseknek is lesznek. A 2014-2020-ra készülő
megyei fejlesztési program alapvető célja, hogy a következő hét esztendőben rendelkezésre álló finanszírozási
források felhasználását oly módon tervezze meg, hogy azok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, a
szinergikus hatások maximálisan érvényesüljenek. Végső soron minden egyes beavatkozástól, illetve a
fejlesztési program összességétől elvárható, hogy a megye népességének életminőségét pozitív irányba
mozdítsa elő. A gazdasági és a környezeti típusú beavatkozások mozgatórugója a megye társadalmát alkotó
városi és vidéki népesség jólétének javítása, ugyanúgy, mint a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális
irányultságú intézkedések.
1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALM FELZÁRKÓZÁST ELŐSEGÍTŐ JAVASLATAI ÉS
INTÉZKEDÉSEI
A koncepció készítését megelőző helyzetfeltárás során sokoldalú elemzésre kerültek a megyére vonatkozó
társadalmi és gazdasági adatok. Ezek alapján kirajzolódtak a megyére jellemző területi egyenlőtlenségek, illetve
a kezelést igénylő konfliktusok. A meglévő adottságokból kiindulva, a helyi erősségeket és gyengeségeket,
előnyöket és hátrányokat figyelembe véve igyekszik a stratégiai és operatív részprogram differenciált stratégiai,
területi és horizontális célokat kitűzni. A célok megvalósítását nyolc prioritás mentén, a prioritásokhoz rendelt
alprogramok révén kívánja elérni. A hatásvizsgálat tárgyát képező munkaanyag (Stratégiai részprogram és
Operatív részprogram - egyeztetési változat) áttekinthetősége sokat javult a koncepcióhoz képest. A stratégiai
programban lefektetett prioritások indoklása és a prioritásokhoz rendelt alprogramok felépítése jól
áttekinthető, rendszerezett. Az operatív program azonban csak a területi és településfejlesztési operatív
programból (TOP) finanszírozható intézkedésekre fókuszál. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztéshez és a
járástérségi infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó prioritásokhoz rendelt intézkedések kerülnek bemutatásra
ebben a dokumentumban.
A stratégiai részprogram 3. „A társadalom alkalmazkodóképességének javítása” címet viselő prioritásának
indoklása helyesen mutat rá a leglényegesebb és legsúlyosabb szociális problémákra: nagyon magas arányú
tartós munkanélküliség; alacsony iskolai végzettség; szegénység; etnikai szegregáció. A megye 15 kistérsége
(járása) közül 10 tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé.
„A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb
csak 8 év általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási
probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő
szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekeik sem szereznek szakmát, a
szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is
nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. … A legnagyobb arányban romák által
hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík
DNY-i része, Kelet-Cserehát, az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A
tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten
(etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”).”
Félő, hogy a probléma mérete és összetettsége folytán a stratégiai programban figyelembe vehető források –
erre a prioritásra a megye részéről alapvetően TOP források biztosíthatók – mennyisége messze elmarad a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 36
helyzet jól érzékelhető javításához szükséges nagyságrendtől. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a halmozott
hátrányok enyhítése, a társadalmi kirekesztettség és leszakadás mértékének csökkentése, nem csak pénz
kérdése. A hosszú távú és komplex felzárkóztató programoknak, valamint a társadalmi érzékenység
növelésének (tolerancia, empátia, kommunikáció) legalább akkora jelentősége van. A TOP forrásokon túl
EFOP források vehetők még igénybe pl. a területi leszakadási folyamatok megállítása, a mélyszegénységben
élők és romák felzárkóztatása, a szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; a területi hátrányok
felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai érdekében.
A tárgyalt prioritás alprogramjai a következő problémák kezelésére irányulnak:
• Hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja
• Nők munkába állásának ösztönzése
• Idősek, fogyatékkal élők ellátása
• Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések
• Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése
• Egészségfejlesztési és prevenciós programok
• kulturális programok
A stratégiai részprogram hatásvizsgálata során megállapítható, hogy a tervezők figyelembe vették a
koncepcióval kapcsolatosan megfogalmazott javaslatot, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében
megengedhetetlen a társadalmi problémák, a súlyos szociális feszültségek elhanyagolása, vagy háttérbe
szorítása, a gazdasági és környezeti kérdésekkel szemben. Nem lehet ugyanis fenntartható gazdasági fejlődést
és környezeti állapotot megvalósítani az elszegényedés, a romló életminőség fokozódása mellett. A prioritáshoz
rendelt alprogramok közül ugyanakkor hiányzik a legdrámaibb folyamatok enyhítésére, kezelésére vonatkozó
intézkedéscsomag. Legsúlyosabb problémának a fent idézett öröklött társadalmi kirekesztődést (tartós
munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, egészségtelen lakhatási körülmények, mélyszegénység), és a
növekvő etnikai szegregációt, a „gettósodó tájak” kialakulását tartjuk. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a
TOP 4. prioritás („szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja”) és a TOP 6.
prioritás („megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés”)
nem kerülhet egymással ellentmondásba. A leromlott városrészek rehabilitációja pl. nem oldható meg a lakók
lecserélésével, hanem a fizikai környezet megújításának és az ott élők társadalmi felemelkedésének együttesen
kell megvalósulnia. A megye felelősségi körébe tartozó beavatkozás lehetne pl. egy szociális mentorhálózat
kialakítása, valamint a hivatali ügyintézők, szociális és egészségügyi dolgozók, hatósági és közüzemi dolgozók,
rendőrök és pedagógusok társadalmi érzékenységének növelése tréningek szervezésével, és egyéb ösztönzők
kialakításával.
A prioritáson belül kidolgozott első számú alprogram, a hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési
programja, szerteágazó célok megvalósítására irányul: az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó
hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása közfoglalkoztatás és képzési programok
révén; hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javításai mentális és egészségfejlesztés révén;
hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása; korai gyermek nevelés
minőségének javítása; hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása; munkanélküliek
elhelyezkedésének ösztönzése. Javasolható, hogy az alprogram keretében megvalósítandó tevékenységek
összehangolása és ezáltal a kívánt pozitív hatás elérése érdekében, a megye szakmai koordinátort bízzon meg.
A nők munkába állásának ösztönzésére szolgáló alprogram a bölcsődék, családi napközik és az óvodai ellátás
fejlesztését kívánja támogatni. Nemcsak a mennyiségi igények, de az ellátáshoz való hozzáférés (területi
megoszlás!) és a szolgáltatások minőségének fejlesztése is fontos cél. Az alprogram pozitív társadalmi hatása
akkor tud érvényesülni, ha a kisgyermekes anyák számára vállalható munkahelyek (egy műszakos beosztás,
rugalmas munkaidő, stb.) száma is növekedni fog a megyében.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 37
Az idősek, fogyatékkal élők ellátása a demográfiai változások következtében egyre növekvő és egyre
összetettebb feladatotokat ró az ellátó rendszerre, illetve megköveteli az ellátó rendszer átalakítását és
fejlesztését. Az alprogram megfelelően kapcsolja össze a szociális ellátás fejlesztését szolgáló infrastrukturális,
szervezeti és humán erőforrás típusú intézkedéseket. Ezen a területen is akkor érhető el kellő mértékű pozitív
társadalmi változás, ha az anyagi ráfordítások (épületek, berendezések, tárgyi eszközök) mellett a szektorban
dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése, mennyiségi és minőségi humán erőforrás fejlesztése is
megvalósul.
A közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések indokoltsága a társadalmi problémák
kezelésében vitathatatlan. Helyesen fogalmazza meg a program, hogy kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó
rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való
visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A szakképzés terén pedig alapvető cél a
foglalkoztatás bővítése, amihez a szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködése
szükséges. A közoktatás területén és a szakoktatás területén is előremutató intézkedéseket fogalmaz meg a
stratégiai részprogram, de mivel az operatív program ezzel a területtel nem foglalkozik, a tényleges hatások
nehezen becsülhetők.
Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, valamint az egészségfejlesztési és prevenciós programok
egymást kiegészítő részterületei a népesség egészségi állapotának javítását célzó stratégiai programnak. A
lakosság rossz egészségi állapotának hátterében egyfelől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi
lehetőségének területi különbségei, másfelől az egészségtudatosság hiányosságai állnak.
A kulturális programok elnevezésű alprogram közvetlen célja a kulturális alapú identitás erősödése, a térségi
imázsváltás ösztönzése, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzése, a kreatív közösségi tanulás
formáinak elterjesztése. A helyi társadalmak (közösségek) megújulása és fejlődése segítő programok révén,
különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken és lakótelepi környezetben járul hozzá a
társadalmi problémák enyhítéséhez.
Természetesen a stratégiai program egyéb prioritásaiban megjelenő egyes alprogramok és intézkedések is
közvetlenül, vagy közvetve társadalmi jellegű hatásokat eredményeznek megvalósulásuk esetén: pl. minden, a
foglalkoztatás bővítésére; a tartós munkanélküliek munkába állásának támogatására; magasan képzett
szakemberek megtartására és bevonzására; kompetenciák fejlesztésére. Hasonlóképpen a közlekedési
rendszer fejlesztése is alapvetően társadalmi és gazdasági célokat hordoz: pl. az elmaradott régiók
felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a
településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése; meglévő alacsonyabb rendű
útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve
a turisztikai vonzerők elérhetőségének és a közösségi közlekedés elősegítésére. Az egészségvédelem érdekét
szolgálják a ivóvízrendszerek és a szennyvízkezelés korszerűsítésére irányuló intézkedések, de a környezet- és
energiatudatos szemléletformálás, a higiénés és egészségügyi felvilágosító, népszerűsítő programok is.
2. A FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEI
A program kiemelten hangsúlyos iránya szerint a megye gazdaságának fejlődését elsősorban a magasabb
hozzáadott érték és a kutatás-fejlesztés- innováció teljesítménye mozdítja előre. A természeti erőforrások
hasznosítása fenntartható módon történik, az energia-felhasználás több mint felét megújuló energiaforrások
biztosítják. A szegény, döntően romák lakta települések alacsonyan képzett és alig foglalkoztatott
népességének „felzárkóztatását” aktív szociálpolitikai intézkedések és a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és
kulturális tevékenységekhez kapcsolódó támogatások segítik. A megye perifériáin bőségesen rendelkezésre álló
munkaerő elsősorban feldolgozóipari vállalkozások számára jelent vonzerőt. A megye természeti és kulturális
értékei növekvő számú igényes látogatót vonzanak. A települések szolgáltatásai bővülnek, a településképek
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 38
egyre rendezettebbé válnak. A megye leveti a kedvezőtlen hatású nehézipari – bányászati örökséghez kötődő
képét és azt egy dinamikusan fejlődő, jövőorientált ipari térség imázsa váltja fel.
Az átfogó fejlesztési célok a megye versenyképességének a megyék átlaga fölötti javulását kívánják elősegíteni
2020-ig. Társadalmi szempontból a foglalkoztatás bővítése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása
a legkiemelkedőbb. A stratégiai célok közül - a várhatóan pozitív társadalmi hatások szempontjából –
leghangsúlyosabb a
1. A gazdaság versenyképességének javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek
ösztönzése
2. A helyi társadalom munkaerő piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása
3. A munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása.
A koncepcióban megfogalmazott területi célok a stratégiai részprogramban nem kerültek exponálásra. A
prioritásokon belül inkább esetlegesen kerültek megemlítésre a területi fókuszok, pl. IV.1 és IV.4. és IV.6. (ld.
Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram). Területi szinten, az un.
foglalkoztatási központokra (gazdasági agglomerációkra) fókuszál a koncepció (területi kiegyensúlyozás helyett,
inkább a növekedésre képes központok fejlődését támogatja), míg gazdasági téren a foglalkoztatás bővítését és
a teljesítőképesség javítását, az innovációs teljesítmény növekedését kívánja biztosítani.
A horizontális célok közül társadalmi vonatkozások tekintetében a „hátrányos helyzetű társadalmi csoportok
bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatása) a fejlesztésekbe” elnevezésű célt kell kiemelni. Adott esetben jelentős hangulat és tudatformáló társadalmi szerepe lehet a „az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi
partnerek tervezésbe történő bevonását” szorgalmazó horizontális célnak is. Direkt társadalmi vonatkozással bír a hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fejlesztésekbe, továbbá a korszerű információs és kommunikációs
technológiák eljuttatása e társadalmi csoportokhoz.
A stratégiai célok és a prioritások közötti kapcsolatot a stratégiai részprogram XII. fejezete ábrázolja.
A megye területfejlesztési elvei alapvetően nem különböznek az Európai Unió és az országos területpolitika
elveitől, de a megye sajátosságainak megfelelően a koncepció igyekszik kiegészíteni azokat. A döntési és
végrehajtási mechanizmusokat meghatározó alapelveken – szubszidiaritás, addicionalitás, partnerség – túl, az
esélyegyenlőség, valamint a globális kitettség csökkentése, az alkalmazkodóképesség és a változásra való
nyitottság növelése elvének van közvetett és közvetlen hatása a megye társadalmi és gazdasági fejlődésére. Az
esélyegyenlőség fokozottabb és ellenőrizhetőbb módon való érvényesítése az oktatásban, az egészségügyi és
egyéb közszolgáltatásokban, valamint a munkaerőpiacon, a fennálló társadalmi konfliktusok enyhítését, a
társadalmi együttműködés hatékonyságát kívánja előmozdítani. Az alkalmazkodóképesség és a változásra való
nyitottság növelése egyfelől az egyének (munkavállalók), másfelől a gazdaság versenyképességét fokozza a
technológiai innováció révén. A társadalmi és szervezeti innováció kibontakozásával a helyi közösségek
erősödnek, a társadalmi részvételre épülő kezdeményezések kapnak teret.
3. A FEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA, ILLETVE MEG NEM VALÓSULÁSA
ESETÉN VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK:
2.1. A népesség területi elhelyezkedésére
A jövőképben 2030-ra a lakónépesség fogyásának megállásával számolt a megyei koncepció. Ez azonban a
népesség előreszámítások szerint sajnos nem fog bekövetkezni. A demográfiai törvényszerűségek szerint a
szülőképes korosztályok csökkenése következtében a születésszám radikális emelkedése nélkül erre nincs esély.
A népességfogyást egyedül az erősen pozitív vándorlási egyenleg mérsékelhetné, de jelentős külföldi
betelepedéssel nem számolt a koncepció, a stratégiában a befektetés ösztönzés, a külföldi vállalatok
betelepedésének támogatása kapcsán jelenik meg a külföldi szakemberek és családtagjaik letelepedésének
támogatása.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 39
A népesség területi elhelyezkedésében a fejlesztési program távlatában, 2020-ig, jelentős változás nem
következik be. A foglalkoztatási központok sikeres gazdasági megerősödésével a munkahelyek számának
gyarapodása várható és az elérhetőség javulása következtében a napi ingázások mennyisége fog
megnövekedni. A társadalmi mobilitás (nem a lakóhely változtatás) terén, az esélyegyenlőséget biztosító
oktatási programok támogatása eredményezhet pozitív változást a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok
közép- és felsőfokú oktatásba való jelentős arányú bekerülésének biztosításával.
2.2. A foglalkoztatásra
A foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség mértékének csökkenése a. „vállalkozások
versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése”; a „Közlekedés, a munkaerő piaci központok
elérhetőségének javítása”; valamint a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” elnevezésű
prioritások megvalósításától várható. Ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló szak-, felnőtt- és
felsőfokú képzési rendszer fejlesztése, valamint a munkahelyek elérhetőségének tényleges javulása nélkül az
urbanizált térségektől távol élők foglalkoztatási esélyei nem fognak javulni. Hasonlóan negatív következménye
lesz, ha a „Turizmus” prioritás keretében a világörökségi területek és egyéb turisztikai potenciálok
hasznosításának fejlesztése nem eredményez további helyi foglalkoztatási lehetőségeket, illetve ha, a
„mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” prioritás keretében, a dombvidéki (Cserehát, Bodrog
mente, Encs, Edelény,) valamint a Tisza menti térségekben nem sikerül az integrált zöldség- és
gyümölcstermesztési rendszerek felépítése, vagy a hagyományos ártéri tájgazdálkodáshoz kapcsolódó
adottságok hasznosítása.
2.3. A szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire
A megye területén a szabadidő eltöltése és a rekreáció területi feltételei elsősorban az erdők, a hegyes-dombos
tájak, a folyóvizek, a gyógy- és termálvizek, valamint a védett természeti területek hasznosításával és
megóvásával függ össze. A fejlesztési koncepció és stratégiai program alapján a turizmus, az idegenforgalom
fejlődése és a megyei lakosság szabadidős lehetőségei szorosan összefüggnek. A megye rendkívül gazdag
védett természeti és kulturális értékekben, melyekben jelentős fejlesztési kapacitás rejlik. Ezeket foglalja össze
a 4. „Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” c. stratégiai cél. Ha nem sikerül a
kitűzött részcélok megvalósítása, az nemcsak a foglalkoztatás szintjének általános javulását veszélyezteti, de
jelentős bevételkiesést okoz, valamint a helyben élők egészségtudatos életmódra való nevelésének, mozgáshoz
és szabadidős tevékenységeket biztosító infrastruktúrához való hozzájutásának lehetőségét is gátolja.
2.4. A népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére
A népesség életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítása a 2. „A helyi társadalom
munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” elnevezésű stratégiai célban
fogalmazódik meg. A népesség életminőségére társadalmi szinten legnagyobb hatást az iskolázottság, a képzett
általános szintjének emelkedése gyakorol. Ezen belül a piacképes szaktudásnak, az idegen nyelvismeretnek és
az élethosszig tartó tanulásnak van legnagyobb szerepe. Ha nem sikerül a leszakadó társadalmi csoportok
foglalkoztatási és oktatási hátrányainak jelentős mértékű csökkentése, a munkaerőpiaci és oktatási
esélyegyenlőség javítása, a társadalmi feszültségek eszkalálódni fognak, a munkaerőpiacon hiányozni fognak a
korszerű technológiai elvárásoknak megfelelő munkavállalók, kevesen és keveset fognak adózni a
munkajövedelmek után, növekedni fognak a társadalomra háruló szociális és egészségügyi kiadások.
A lakosság egészségi állapotának javulása nem várható csupán a felvilágosító programoktól. A lakhatási
feltételek javítása, a gyermekkori alultápláltság megszüntetése, az egészséges táplálkozás elterjedéséhez
szükséges életszínvonal emelkedés, a prevenció, a mindenki számára elérhető szűrések és egészségügyi
alapellátás biztosítása – mind-mind szükséges feltételei az általános egészségi állapotban elérhető javulásnak.
Az egyre idősödő társadalomban a szociális ellátási kapacitások bővítése, és újszerű megoldások alkalmazása
válik szükségessé. A deprivált társadalmi közösségek körében (egyes lakótelepek, kistelepülések)
közösségszervezők bevonása indokolt a koncepció szerint. A közösségszervező önmagában keveset tud elérni,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 40
de a helyi lakosság bevonásával kidolgozott és megvalósított, integrált oktatási – családsegítési – foglalkoztatási
– lakókörnyezet - fejlesztési program ciklusokon átívelő támogatásával tartós javulást lehet elérni.
2.5. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére
A társadalom biztonságérzetére a környezet minőségét (egészségügyi ártalmak csökkentése, ár- és belvíz károk
elleni védelem, hosszú távú energiabiztonság) elsődlegesen szem előtt tartó 6. „Környezeti állapot és
környezetbiztonság”, valamint az 5. „ Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi
felhasználásának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése” című stratégiai célok vannak hatással. A
koncepcióban és a stratégiában megfogalmazott és lefektetett célok és prioritások hosszú távon szolgálják az
életminőség javítását. Ezt egészesíti ki a horizontális célok között szereplő elvárás a fenntartható környezet- és
tájhasználatra, valamint a barnamezős területek hasznosítására vonatkozóan. A társadalmi deprivációval, a
mélyszegénység generációs átöröklésével összefüggő megélhetési bűnözés negatív hatásait a társadalom
biztonságérzetére a megye legelmaradottabb térségeiben, nem lehet és nem is szabad rendészeti, bűnüldözési
kérdésként kezelni. A stratégiai program társadalmi alkalmazkodó-képesség javítására vonatkozó
intézkedéseinek következetes és folytatólagos végrehajtásától várható pozitív hatás bekövetkezése.
2.6. A népességmegtartó képességre
A tényleges foglalkoztatás növekedéstől, a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javulásától várható
a népességmegtartó képesség lassú, enyhe javulása.
2.7. Az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra
2.8. A helyi kultúra fejlődésére
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 41
6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA
6.1 A javaslatok hatása a természeti erőforrásokra
Mint ahogy a megyei területfejlesztési koncepcióból megismerhettük, a megye jövőképének része a megye
természeti erőforrásainak fenntartható módon történő magasabb szintű hasznosítása 2010-hez képest.
A természeti erőforrásokra közvetlenül a következő prioritások hatnak: Energetika, Mezőgazdasági termékek
feldolgozása, helyi termékek előállítása, Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása, Bányászati projektek
prioritása.
Az energetikai javaslatok elsősorban a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használatára teszik a
hangsúlyt a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. A prioritáson belül a megújuló energiatermelő
kiserőművek és rendszerek fejlesztése (biogáz termelés, geotermikus energia, napenergia, hulladékok
energetikai, vízenergia hasznosítása), távfűtőművek korszerűsítése (energetikai korszerűsítés), épületek
energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása szerepel a programban. Önmagában az épületek
energiatakarékos felújítása, valamint a megújuló energiaforrások kiegészítőként történő hasznosítása
jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, és ezen keresztül az energiatermelésre használt nem megújuló
természeti erőforrások felhasználását. Jelentősen csökkenhet a nem megújuló energiaforrások felhasználása,
amennyiben a távfűtőművek energetikai korszerűsítése, valamint megújuló alapra helyezett új
termelőegységek létesítése megtörténik. A program javaslata szerint a biomassza alapú energiatermelést a
kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek beerdősítése oldaná meg. Amennyiben ez valóban így valósul meg,
úgy az tulajdonképpen nem lesz negatív hatással a már kialakult erdőterületekre (de ehhez szükséges az
erdőtelepítés valamilyen szintű támogatása). A geotermikus energia felhasználása során ugyanakkor
fokozottan ügyelni kell a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának fenntartására, hiszen annak
megújulása lassúbb lehet, mint a felhasználás intenzitása.
A bányászati projekteken belül a program elsősorban a szénkitermelésre, és energetikai célú felhasználására
helyezi a hangsúlyt. Erre irányuló vizsgálatok szerint jelentős szénkészlettel rendelkezik az ország és ezen belül
a megye. Amennyiben a szénalapú energiatermelő projektek beindulnak, úgy az hatással lesz a természeti
erőforrás csökkenésére. Ez nagyban függ attól, hogy a tisztaszén technológiája (CCS) mikor válik piacéretté,
hiszen a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében meg kell oldani az energiatermelés során keletkező
szén-dioxid leválasztását és elhelyezését, ami a jelenlegi viszonyok között igen költségigényes lenne. Itt fontos
idézni a Nemzeti Energiastratégia 2030 vonatkozó megjegyzését, mely szerint a szénvagyon a jövő egyik
biztonsági tartalékának tekinthető, ezért szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát.
A mezőgazdasági termelésének versenyképességénél elsősorban a talajra, a talaj védelmére kell gondolni.
Bár a természeti erőforrások fenntarthatóságára kevés utalást tartalmaz a program, ugyanakkor néhány a talaj
védelmét, termőképességének fenntartását szolgálja (termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések
preferálása, Tokaji- és Bükkaljai borvidéki szőlőterületek kedvező termőhelyi adottságainak megőrzése,
környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése).
Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritáson belül szereplő szennyvízkezelési program az
ivóvízkészlet (és általában a felszíni és felszín alatti vizek) védelmét, valamint a talaj védelmét, a természeti, táji
és kulturális örökségi értékek megóvásával kapcsolatos javaslatok közvetetten az erdőterületek védelmét
szolgálja. Így a javaslatok a víz és erdőterületek fenntartható használatát segítik elő.
6.2 A javaslatok hatása az ipar és kereskedelem térbeli szerkezetére
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari és kereskedelmi tengelyei elsősorban az M3-as, M30/30-as főút (Kassa-
Miskolc), a 26-os sz. főút (Miskolc-Kazincbarcika (Ózd)) és a 37. sz. főút (Szerencs-Tokaj-Sátoraljaújhely) mentén
alakultak ki.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 42
A stratégiai program – a koncepcióhoz hasonlóan – meghatározza a fejlesztési területeket, melyek a
következők: Borsodi tengely (központban Miskolccal), Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ, Tokaj-
Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát, Taktaköz.
A program esetében is megállapítható, hogy a javaslatok legnagyobb része – az adottságokra alapozva – a
kialakult szerkezetet erősítik, csupán néhány javaslat lehet hatással a térbeli szerkezet változására.
A kialakult szerkezet erősítésére, fejlesztésére ható tevékenységek a következők:
• A program a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése prioritásán belül
a preferált ágazatokat rögzíti. (pl. Borsodi-tengely: gépipar, vegyipar, mechatronika, energiatermelés,
vízgazdálkodás, Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ: gépipar, vegyipar, mechatronika stb.)
• Nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásai a hagyományokkal rendelkező feldolgozó ipari
ágazatokban;
A stratégia szerint a nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. Amennyiben a
nagyvállalatoktól függnek a kkv-k (azaz azok beszállítói), úgy lehetőség szerint attól nem távol
telepednek meg, tovább erősítve az adott térség már kialakult ipari, kereskedelmi térbeli szerkezetét.
• Az innováció orientált vállalati fejlesztés, valamint a tudástranszferhez kötődő innovációs
szolgáltatások, megyei tudásközpontok fejlesztése (közvetett hatás);
• Áttételesen ugyan, de a közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó prioritások is a kialakult
szerkezetet erősítik, hiszen ha megfelelő a közlekedési kapcsolat, közúti elérhetőség, akkor az
általában a beruházást/befektetést is vonzza. A főutak korszerűsítése, bővítése a bevezetőben röviden
bemutatott hálózaton történne, mely egyben erősíti a megye meglévő szerkezetét. (Ugyanez
mondható el a Miskolc központú vasúti vonalak fejlesztéséről is.)
Az operatív programban ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának
bővítése, vagy az innováció vezérelt gazdaságfejlesztés a megyében intézkedésnek felel meg. Ki kell emelni,
hogy a megye központjának iparát és kereskedelmét, és ezen keresztül a megye gazdaságát jelentősen erősíti a
Technológiai Park, high-tech zóna létrehozása (K+F+I tevékenységhez szükséges Technológiai Park
létesítésének támogatása).
A kereskedelem és ipar térbeli szerkezetének módosítására ható javaslatok:
Leginkább az elmaradott térségekre vonatkozó javaslatok esetén értelmezhető ilyen jellegű hatás, melyek
elsősorban a kereskedelem megerősítésére hatnak. Ezek pl. mezőgazdasági termékek, helyi termékek
feldolgozása (faipar, élelmiszeripar), kertgazdálkodás további ösztönzése, s áttételesen az országos
mellékúthálózat fejlesztése, valamint az innovációs tevékenységek fejlesztése (mezőgazdasági kutatóbázisok
kialakítása). Az operatív programban ez a foglalkoztatás bővítése, valamint a megye gazdasági teljesítményének
és foglalkoztatásának bővítése intézkedéshez kapcsolódik.
1. ábra: Az ipari parkok és térségi logisztikai központok javasolt rendszere a megyei területrendezési terv
határozata alapján
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 43
6.3 A javaslatok hatása a mezőgazdaságra
Kiemelendő stratégiai célnak tekintendő az a törekvés, hogy a mezőgazdasági tevékenységek során a térségi
hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása
szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az adottságait tekintve jelentős potenciállal rendelkezik a
gyümölcstermesztés (Cserehát, Abaúj térsége), a zöldségtermesztés (különösen az intenzívebb, geotermikus
energia adottságával rendelkező mezőgazdasági térségek), valamint az állattenyésztés területén (pl. különösen
a Borsodi-mezőség dél-keleti része, és a megye kedvezőtlen termőhelyi adottságú északi térségei), valamint
kiemelten kezelendő a megye területén lévő szőlő és borkultúra (világörökségi területként nyilvántartott Tokaj-
Hegyalja, és a Bükkalja).
A mezőgazdasági termelés versenyképességére jótékonyan hatnak a programban szereplő tevékenységek,
különösen az olyan műszaki beavatkozások, melyek egy terület termőhelyi adottságait javítják. Így például az
öntözőrendszerek kiépítéséhez, valamint a geotermális energia felhasználásához szükséges infrastruktúra
kiépítésének támogatása. A versenyképesség erősítése érdekében nagyon fontos hangsúlyozni a kedvező
termőhelyi adottságok fenntartását, de ez minden esetben alapvető követelmény, a „jó mezőgazdasági
gyakorlat” a gazdák érdeke is. A mezőgazdasági tevékenységek versenyképességét javítják az újítások
(termékfejlesztés), az együttműködések, az értékesítési láncok kialakításának támogatása, valamint a kkv-k
marketingjének fejlesztése. Főként a hátrányos helyzetű térségekben kiemelkedő szerepe van a
szaktanácsadási programok támogatásának, és a megfelelő szakképzésnek, továbbképzésnek.
A program fejlesztési területenként határozta meg a preferált ágazatokat, melyek sorrendként is
értelmezhetők.
A program nemcsak a termelési feltételek erősítését célozza meg, hanem a mezőgazdasági termékek
feldolgozását, a helyi termékek előállítását is. Ez a foglalkoztatás mellett egy-egy térség brand-jének alapjait is
megteremtheti, mely későbbiekben jótékonyan hathat vissza a térség fejlődésére. A javasolt tevékenységek
közül kiemelendő a mezőgazdasági kutató bázisok megalapítása, mely kutatásaival hozzájárulhat az adott
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 44
térség megfelelő termékszerkezetének meghatározásához, illetve eredményeivel folyamatosan elősegítheti a
legjobb minőségű, legkevésbé költségigényű termékek előállítását. E kutatóbázisoknak viszont nemcsak
kutatással, hanem egyfajta termelőket összefogó/segítő/tanácsadó bázisként is működnie kellene.
A hagyományos ártéri tájgazdálkodás (ártéri halgazdálkodás, ártéri erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés,
gyepgazdálkodás) támogatása szintén a program egyik kiemelt célja, mely hozzájárul a megye adottságaiban
rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, és elősegíti az elmaradott térségek fejlődését (Taktaköz,
Bodrogköz).
Sajnálatos, hogy a fejlesztési koncepcióval ellentétben a vadgazdálkodás és a helyi vadfeldolgozás teljesen
kimaradt a támogatandó célok közül, pedig az adottságok jelen vannak (kiterjedt erdőségek, vadállomány), s
főként az elmaradott térségek több lábon állását segítheti elő.
Összességében elmondható, hogy a stratégiai programban szereplő javaslatok a mezőgazdasági termelés
szerkezetének helyi adottságokhoz történő igazítása felé hatnak, az ágazat több szempontú fejlesztését teszi
lehetővé.
A mezőgazdaság versenyképességére az operatív program intézkedései közül az 1. Borsod-Abaúj-Zemplén
megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb
ágazataiban, valamint a 8. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben intézkedései hatnak. Az előbbi
intézkedés a vállalkozások megtelepedését, az utóbbi pedig a mezőgazdasági termelés és feldolgozás
infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Együttesen a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a
stratégiai programban meghatározott tevékenységek/mezőgazdasági ágazatok fejlesztését teszi lehetővé.
6.4 A javaslatok hatása az erdőgazdálkodásra
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik „legerdősebb vidéke”: a megye területének több mint
30%-án erdő helyezkedik el, ennek megfelelően az erdőgazdálkodásnak, mint hagyományos gazdasági ágnak
kiemelt szerepe van az érintett térségekben. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény szerint a fenntartható erdőgazdálkodás feladata következő:
2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei
haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy
az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét,
felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi,
közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-
szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való
gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.
(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának
megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek
elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.
Mivel a megye erdősültsége jelentős, ezért célszerűen erősíteni kell az ezzel foglalkozó társaságok működését,
feladatuk színvonalas ellátása érdekében, illetve elő kell segíteni az erdőből, mint természeti erőforrásból élő
vállalkozások megtelepedését. Ez különösen fontos, mivel többszörösen hátrányos helyzetű térségeket
érintenek az erdőterületek, melyek problémáit csak komplex intézkedésekkel lehet megoldani.
Az erdő javaira szerveződő vállalkozások beindulását, meglévők fejlődését, megerősödését a Vállalkozások
versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül szereplő „mikro- és KKV-k
termék és technológia fejlesztése és munkahelyteremtése” segíti elő. Mint hagyományosan preferált ágazat – a
térség adottságainak megfelelően – a Tokaj-Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát térségénél jelenik meg az
erdészeti alapanyagok, faipari termékek feldolgozásának és gyártásának támogatása. Az ezzel foglalkozó
vállalkozások megtelepedésére jótékonyan hat – a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken – a
fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők, valamint munkahely-teremtési támogatások
nyújtása.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 45
Az operatív program intézkedései közül a 8. foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés kötődik a
konkrét erdőgazdálkodási tevékenységekhez támogatásához. Az intézkedés kitér az erdőgazdálkodás
infrastrukturális és eszközigényének korszerűsítésére, ahol a program mezőgazdasági tevékenységet végző
szervezetek mellett – helyesen – az erdészeti társaságokat is kedvezményezettként nevezi meg. Célszerű lenne
a kedvezményezettek körét annyiban pontosítani, hogy azt ki kellene terjeszteni a faipari, valamint a
vadfeldolgozó vállalkozásokra is.
Az erdőgazdálkodásnak az előírások szerint további feladata az erdő közjóléti szerepének erősítése, melyet
közvetetten biztosíthat az operatív programban szereplő 4. a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai
célú fenntartható hasznosítása, ahol a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban szintén
megjelennek az erdészeti gazdasági társaságok, mint kedvezményezettek.
Az intenzivitása és a termelési cél miatt nem feltétlenül tekinthető erdőgazdálkodásnak, de az energetikai
programcél szerinti javasolt erdősítés közvetetten hatással lehet az erdőgazdálkodással összefüggő
tevékenységekre. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése a program szerint például a megújuló
energiaforrások (biomassza) felhasználásának bevezetésével történhet. A biomassza energia előállítása
érdekében erdősítést javasol a program, melynek energiaellátással összefüggő hatásán túl, a helyi gazdaságra
(munkahelyteremtés, hozzáadott érték növekedése) is hatással van. A részcél összhangban van a megyei
területrendezési tervben meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével is, ahol konkrét
lehatárolással szerepelnek területek. E területek többsége a hátrányos helyzetű térségekben találhatóak. Ezek
hozzájárulhatnak e térségek foglalkoztatottságának és ezen keresztül a térség gazdaságának fejlődéséhez.
2. ábra: A BAZ megyei területrendezési terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (piros) és
Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (zöld)
6.5 A javaslatok hatása az idegenforgalomra
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 46
A programban külön prioritás és intézkedés foglalkozik a turizmussal. Ennek főbb részei a turisztikai vonzerő és
szolgáltatás fejlesztése, valamint a turisztikai szolgáltatások és együttműködések szervezése.
A természeti és kulturális adottságok terén és turisztikai attrakciók tekintetében is kiemelkedően gazdag megye
turisztikai teljesítménye messze elmarad a potenciálokban rejlő lehetőségektől. A program kitűzött célja, hogy
a fejlesztések illeszkedjenek az országos jelentőségű, az aktív, a vallási és a zarándok turizmusra építő hálózati
elemekre. Ez a szemléletmód hatékonyan segíti a térség lehetőségeinek minél jobb kihasználását. A megye
turisztikai adottságai térségenként eltérő, ezért a programfejlesztési területenként célzottan határozza meg a
támogatandó turisztikai fejlesztéseket. Ez lehetővé teszi, hogy az adott térség adottságai minél jobban
kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor csökkenti a felesleges párhuzamosságokat. A turisztikai támogatások
eredményességének fokozása érdekében célszerű figyelembe venni a Borsod-Abaúj-Zemplén megye
területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozat
által meghatározott turisztikai központok javasolt térbeli szerkezetének tervlapját is.
A fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében fontos kiemelni a turisztikai desztinációk integrált
fejlesztését, a kulturális örökségen és természeti értéken alapuló vonzerők és szolgáltatások együttes és
összehangolt, térségi alapú fejlesztését és szervezését. Ez különösen a világörökségi területek (Tokaj-Hegyalja,
Aggtelek) esetén követendő elv.
A program „turisztikai termékenként” is meghatározza azokat a szükséges szakmai és földrajzi szempontokat
(egészségturizmus, örökség- és kulturális, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, lovasturizmus),
melyeket a megye egészének turisztikai fejlesztése során célszerű figyelembe venni. Ennek egyik alapja
turisztikai együttműködések megszervezése.
A turizmusra vonatkozó fejlesztési javaslat integrált szemléletmódot tükröz. Ez a szemlélet a megye
turizmusának minél hatékonyabb fejlesztését segíti elő, és idegenforgalmának versenyképességét erősíti.
3. ábra: BAZ megyei területrendezési terv határozatának „turisztikai központok” című tervlapja
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 47
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 48
6.6 A javaslatok hatása a vízgazdálkodásra
A vízgazdálkodás feladata összetett: a felszín alatti és felszíni vizekkel, a kapcsolódó létesítményekkel és
tevékenységekkel, a vizek hasznosításával, valamint a vízkárokkal foglalkozik. A gazdaság tekintetében
elsősorban a vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek támogatásának vizsgálatára javasolt helyezni a
hangsúlyt. A vízzel való gazdálkodás térségi szinten elsősorban a mezőgazdasági termelésre van jelentős
hatással. A jövőben egyre nagyobb problémát okoznak a szélsőséges időjárás okozta vízhiányos (aszályos) és
árvizes időszakok rendszertelen és gyakoribb megjelenései, melynek ellensúlyozása, mérséklése kiemelt
nemzeti/globális szintű feladat.
A vízkárelhárítással1 összefüggő tevékenységek a stratégiai programban a VIII. Mezőgazdasági termelés és a IX.
Környezetállapot és környezetbiztonság javításával kapcsolatosan jelenik meg. A stratégiai és intézkedési
program számos – egymásra épülő – tevékenységet határoz meg a vízkárelhárítás teljes körű kezelésével
kapcsolatban. Így kiemeli a Hernád és Sajó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezését, az
árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, fejlesztését, árvízi szükségtározók kiépítését,
meglévők rekonstrukcióját, körtöltések építését, nagyvízi mederrendezési tervek készítését. Fontos javaslat az
öntözőrendszerek kiépítése, melyek a mezőgazdasági termelés versenyképességét jelentősen növelik. A
tájgazdálkodási rendszerek fejlesztését teheti lehetővé az árvíztározók építéséhez kapcsolódó vízpótlási
kiépítésének (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) javaslata, az ártéri tájgazdálkodás javaslata, mely
utóbbi a Tisza és Bodrogmente hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segítheti elő. A javaslatok
együttes megvalósítása a csapadék szélsőséges időbeli eloszlását kiegyensúlyozhatja, mely a mezőgazdasági
termelés versenyképességének alapjait teremti meg.
A tározók építésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ahol lehet, s nem zavarja az elsődleges funkciót, ott a
tározók többcélú hasznosítását javasolt elsősorban támogatni, hiszen annak a településnek többlethasznot
hozhat hosszabb távon (turizmus).
Az operatív programban a foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés alatt, mint a mezőgazdasági
termelés versenyképességének javítása jelennek meg a vízkárelhárítással kapcsolatos, támogatandó
tevékenységek (pl. öntözőrendszer kiépítése, valamint új tározók építéséhez kapcsolódó vízgazdálkodási
rendszerek fejlesztése).
6.7 Javaslatok hatása a térség versenyképességére
Általában megállapítható, hogy minden prioritás és intézkedés a megye egészének versenyképességét
erősíti. Ezt különösen a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozások versenyképességének javítása és
foglalkoztatás ösztönzése, valamint a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritások
keretein belül meghatározott tevékenységek javítják, de eltérő mértékben a további prioritások is ezt a célt
szolgálják.
Ugyanez állapítható meg az operatív program intézkedéseiről, azzal a különbséggel, hogy a támogatás
ráfordítási költségei, arányai jelentősen befolyásolják a versenyképességre tett hatás mértékét.
Érdekesebb a helyzet, ha a javaslatok egyes térségek versenyképességére tett hatásait vizsgáljuk. A megye azon
részei, ahol kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, valamint az ipar és kereskedelem működését szolgáló
alapvető tényezők már eleve rendelkezésre állnak (függetlenül azok elavultságától, fejlettségi szintjétől) ott
nagyobb a valószínűsége annak, hogy a programban meghatározott tevékenységek erősítik az adott térség
versenyképességét. Ez főleg a megye központjára és térségére, valamint a jelentősebb főutak, gyorsforgalmi
utak mentén elhelyezkedő térségekre igaz. Amennyiben olyannyira elmaradott egy térség, hogy a gazdaság
alapjai erősen hiányosak (gyenge úthálózat, nagy távolságok, vállalkozói hajlam teljes hiánya, tőkehiány stb.),
1 Vízkár = a vizek többletéből vagy hiányából származó kár
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 49
ott csak nagy energia befektetéssel, és rengeteg munkával lehet eredményt elérni. Ezeknek a területeknek a
versenyképessége várhatóan csak kisebb mértékben fog növekedni. A nagyobb hatékonyság érdekében e
területekre komplex programot szükséges kidolgozni a következő időszakban.
6.8 Javaslatok hatása a foglalkoztatásra
A javaslatok foglalkoztatásra tett hatása hasonlóképpen határozható meg, mint a versenyképesség esetén.
Általánosságban megállapítható, hogy a programban szereplő javaslatok mindegyike – ám eltérő mértékben
– a megye foglalkoztatottsági szintjének javítására hatnak. Ezek közül különösen a Vállalkozások
versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi
termékek, valamint a Turizmus prioritás keretein belül meghatározott tevékenységek hatnak kedvezően a
megye foglalkoztatottságára. A Kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a Társadalom alkalmazkodó-
képességének javítása prioritások egyes tevékenységeinek inkább közvetett a hatása a foglalkoztatásra. Az
előbbi esetben a kutatás és fejlesztési tevékenység eredményeinek helyben történő alkalmazása emelheti a
foglalkoztatottak számát, az utóbbi esetben – elsősorban a szakoktatás színvonalának emelése – a szakképzet
munkaerő arányának növekedése vonzhatja a befektetőket. A programban szereplő további prioritások –
néhány alprogramot kivéve – kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de kedvező hatással vannak a foglalkoztatásra.
6.9 A javaslatok hatása a műszaki infrastruktúra-hálózatra
Műszaki infrastruktúra-hálózat alatt térségi szinten elsősorban a közlekedési hálózat (közúti, vasúti, kerékpáros,
vízi, légi) elemeit, közműlétesítményeket (energia, ivóvíz stb.), valamint a vízgazdálkodás létesítményeit értjük.
A helyzetelemzés megállapítja, hogy erősen leromlott állapotú a mellékúthálózat, a közösségi közlekedés
nehézkes az aprófalvas térségben, illetve nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei, kevéssé hatékony a
napi ingázást szolgáló belső vasúti közlekedési rendszer. Az aprófalvas térséggel kapcsolatban (Cserehát) az
előbbieken túlmenően az is megállapítható, hogy a regionális kapcsolatok hiányosak.
A gazdaság fejlesztése érdekében a legfontosabb a nagytérségi közlekedési kapcsolatok erősítése, fejlesztése,
valamint a munkaerő-piaci központok elérhetősége (közút/vasút). A Nemzeti Közlekedési Stratégiára
hivatkozva a terv most már megkülönbözteti azokat a várható fejlesztéseket, melyeket az NKS tartalmaz, s
azokat, melyeket a megyei területrendezési terv ugyan meghatároz, de a fejlesztés csak 2020 utánra tehető. Az
NKS által tartalmazott három fő közlekedési tengelyen tervezett fejlesztés jelentősen javítja az azon fekvő
munka-erőpiaci központok elérhetőségét. A legjelentősebb pozitív hatása a 3. sz. főút 2x2 sávossá fejlesztése
jelenti (M30 folytatása), mely lerövidíti Kassa és Miskolc közötti elérhetőséget, és javítja a közúti kapcsolat
mellett fekvő járásközpontok elérhetőségét (Szikszó, Encs, közvetetten Gönc), ezzel jótékonyan hatva a
gazdasági kapcsolatokra. Ugyancsak jelentős javulás várható a 37. sz. főút Gesztely és Mád közötti szakaszának
2x2 sávosítását, és a további szakasz rekonstrukcióját követően, mert így a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék
településeinek elérhetősége is javul. Ez a fejlesztés Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak (s közvetetten a
Bodrogköz) térségének gazdasági viszonyaira jótékonyan hat. A 26. sz. főút települési elkerülő szakaszainak
megépítése a települési környezet és életminőség javítása mellett jelentősen meggyorsítja Miskolc
elérhetőségét a megye keleti részeiről. A fejlesztések elmaradása a megye gazdaságának
versenyképességének javulását veszélyeztethetik.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elmaradott térségek elérhetőségét csak részben oldja meg ez a fejlesztés.
A stratégiai program külön foglalkozik a mellékutak felújításával, korszerűsítésével, bővítésével. Kiemeli, hogy
az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen az országos mellékutak felújítása,
karbantartása, fejlesztése. Itt elsősorban a Cserehát emelendő ki, mint nagy kiterjedésű, súlyos gazdasági,
társadalmi problémákkal küzdő térség. A térség településhálózata, természeti adottságai (kiterjedt
természetvédelmi területek) nem teszik gazdaságossá a közlekedéshálózat sűrűsítését, a zsákjelleg
felszámolását (erre nem is tesz javaslatot a terv), ugyanakkor a jelentősebb közúthálózati elemek
korszerűsítése, fejlesztése, egyes esetekben a kapcsolati hiányok felszámolása hozzájárulhat a térség további
lecsúszásának megállításához. A program kiemeli a Krasznokvajda-Büttös-Szemere-Garadna kapcsolatot, ahol a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 50
hiányzó Büttös-Szemere szakasz kiépítésére van szükség. (Az Észak-Csereháti településeknek majdnem 10 km-
rel csökken a megépülő M30-as gyorsforgalmi út elérhetőségét!)
A megyei területrendezési terv meghatározta a térségi jelentőségű mellékutak hálózatát, melyek a főutak
közötti területek fő feltárását biztosítják. Ezeknek az utaknak a korszerűsítése különösen fontos a
települések elérhetőségének javításában, emellett a helyi termékek piacra juttatását, a gazdasági
vállalkozások megtelepedését, a járásközpontok elérhetőségét, a turizmus fejlődését is elősegítheti. A térségi
jelentőségű mellékutak hangsúlyosabb támogatása azért megfontolandó, mert a megyében több mint 2100
km hosszú országos mellékút hálózat található, miközben az operatív programban mindössze 100 km-re, a
mellékúthálózat kevesebb, mint 5%-ának korszerűsítésére terveznek forrást elkülöníteni. A térségi
jelentőségű mellékutak felújításának nagy valószínűséggel nagyobb a gazdasági hozadéka. Hangsúlyozzuk,
hogy a térségi jelentőségű mellékúthálózat korszerűsítése önmagában nem oldja meg a hátrányos helyzetű
térségek problémáját (ehhez további szinergikus hatású fejlesztést is kapcsolni kell, mint ahogy a programban
ez meg is jelenik), de a fejlesztések elmaradása jelentősen hozzájárul e térségek további zsugorodásához.
4. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye távlati közlekedési közúthálózat a hatályos megyei
területrendezési terv alapján
A munkaerő-piaci központok elérhetősége mellett figyelemmel kell lenni a humán szolgáltatások elérésére, az
ügyintézés elősegítésére is, ezért a járásközpontok elérhetőségének javítását is fontos kiemelni.
A műszaki infrastruktúra-hálózatok rendszerét kiegészíti és javítja a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A
kerékpárút-hálózat a (rövid távolságú) tömegközlekedés alternatívájaként is felfogható, de – főleg a természeti
és építészeti értékekben gazdag területeken, valamint a világörökségi területeken – turisztikai szerepet is
betölthet. A program a hivatásforgalmú és a turisztikai funkciójú kerékpárút-hálózat fejlesztését külön kezeli,
de jelentősen elősegítheti a kerékpárút-hálózat fejlődését.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 51
A közúthálózat fejlesztését egészíti ki az önkormányzati utak fejlesztése és korszerűsítése. A program a
menetrendszerinti buszjáratainak útvonalait, valamint az ipari parkok területeit emeli ki, melyeknek fejlesztése
valóban elősegíti a munkaerő eljutását, ugyanakkor bizonyos térségekben a turisztikai helyszínek, attrakciók
jobb elérhetőségét is javasolt elősegíteni.
A műszaki infrastruktúra hálózatokra önmagában kevés hatással van, de a hálózatok működésének
összehangolását jelentősen javítja az intermodális csomópontok és vasútállomások fejlesztése.
A vasúti fejlesztési javaslatok hozzájárulhatnak Miskolc elérhetőségének javításához. A pályaudvarok
fejlesztését külön tevékenységként sorolja fel a program. A pályaudvarok, vasútállomások fejlesztése –
különösen a kiemelt turisztikai helyszínek közelében – alapvető fontosságú, hiszen a települések, városok
„második kapujaként” is tekinthetők. Többször tapasztalható, hogy nemcsak a pályaudvarok, hanem azok
környéke is leromlott, nem illeszkednek szervesen a településképhez. A fejlesztéseket úgy célszerű
végrehajtani, hogy az a vasútállomás közvetlen környékének fejlesztésével, a településkép javításával is
együtt járjon.
Nemcsak a vasútállomások fejlesztéséhez kapcsolódik a multimodális kapcsolatok fejlesztése. Ezeken a
pontokon a tömegközlekedők más járművön folytatják tovább az utazásukat. A multimodális csomópontok
fejlesztése, színvonalának emelése, gördülékennyé teszi az átszállást. A fejlesztéseket lehetőség szerint
minden nagyobb jelentőségű vasútállomásra, vasútállomással rendelkező járásközpontra, valamint
buszpályaudvarra célszerű kiterjeszteni.
A vízgazdálkodással és energiaellátással összefüggő műszaki infrastruktúrával kapcsolatos hatásokat a
megfelelő fejezetben tárgyaljuk.
6.10 A tervezet hatása az energiaellátásra
Az energiaellátás fejlesztésére vonatkozó elképzelések párhuzamosan két prioritásban jelennek meg. Az egyik
prioritás a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a másik prioritás a szénbányászatra alapoz.
Az Európai célkitűzésekkel összhangban a program az energia megújuló energiaforrásokból történő
előállításának és helyi felhasználásának ösztönzését, valamint az energiahatékonyság növelését irányozza elő.
Az alprogramok mindegyike a szén-dioxid kibocsátás csökkentését segítik elő, melyek lelassítják a globális
éghajlat-változást.
A megújuló energiaforrások esetében a program a megye „helyben lévő” természeti adottságaira alapoz:
köztük különösen a biomasszára (a mezőgazdasági melléktermékek, erdősítés), és a geotermikus energiára
(termálvizek) alapoz, de fontosnak tartja a vízenergia, valamint a szélenergia hasznosítását is. Az energiaellátó
rendszerek struktúrájának változását, valamint a megújuló forrásból származó energia helyben történő
felhasználását eredményezheti az 1 falu – 1 MW program. Ez tulajdonképpen a „központosított”
energiatermelés felől egy decentralizált és szigetszerű energiatermelési rendszer felé történő elmozdulást
eredményezhet, amely amellett, hogy olcsóbbá teheti az energiát, a közösségek energiakereskedelembe
történő bekapcsolódását is lehetővé teszi.
Ugyanakkor ez csak úgy oldható meg, ha a jelenleg rendkívül rugalmatlan magyar villamos-energia rendszer
miatt a megújuló energiatermelés betáplálása érdekében energiatárolók épülnek. Ebből következően az
energiahálózat műszaki infrastruktúra-hálózatának jelentős változására lehet számítani.
Az energiaellátás struktúrájának változását „több irányból” biztosítja a program a minél eredményesebb hatás
érdekében. A szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a megújuló energia minél szélesebb körű alkalmazásával
lehetséges: a program javaslata megújuló energiatermelő kiserőművek építése, épületek
energiahatékonyságának növelése, meglévő erőművek, távfűtőművek korszerűsítése szintén jelentősen
módosíthatja a jelenlegi műszaki infrastruktúra-hálózatot. A javaslat csak szemléletformálással lehet hatékony,
hiszen a lakosság energiafelhasználását is meg kell változtatni.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 52
A fenti célok szorosan összefüggnek a levegőminőség javításával – szállópor koncentráció csökkentése –,
melynek érdekében mind az iparban, mind a lakosságnál előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást.
A program az energiaellátás fejlesztését nemcsak a megújuló energiaforrások felhasználásának
támogatására, hanem a megyében található jelentős szénvagyonra is alapozza. A program konkrét
bányanyitásokat, 1-4 MW-os kiserőművek, és a 100-200 MW-os széntüzelésű villamos-energiatermelő
erőművek létesítését javasolja. A program megfogalmazza, hogy a lakosság és a közületek széntüzelésre
történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását.
A szénenergia használatára vonatkozó gazdasági hatáselemzés előtt érdemes felidézni a Nemzeti
Energiastratégia vonatkozó fejezetének (6.2.4 Szénkészletek hasznosítása) főbb megállapításait.
• „Hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a szénfelhasználás természetesen csak korszerű, magas
hatásfokú nagyerőművekben történhet. A szén-alapú villamosenergia-termelés a jelenlegi magas CO2-
intenzitása miatt azonban várhatóan elveszti versenyképességét.”
• „A szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, szükséges megőrizni a kapcsolódó
szakmakultúrát.”
• „A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra (jelenleg a
lignitre) alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és
gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglevő infrastruktúrát.”
• „A jelenlegi viszonyok között azonban CCS technológiával2 kiegészített erőmű létesítése csak jelentős
támogatással lenne megvalósítható, mivel a leválasztási technológiák még nem piacérettek és
magas a beruházási költségük. (…) A piacérettség elérése Európában csak a 2025-30 körül várható,
ekkor a klímapolitika irányok figyelembe vételével célszerű lehet valamennyi fosszilis energiahordozót
használó erőmű működtetéséhez alkalmazását feltételül szabni.”
(Ehhez kapcsolódik az 5.4 technológiai fejlődés fejezetének megállapítása: „Jelenleg azonban az
egységnyi kibocsátás csökkentésre jutó költség tekintetében a CCS technológia a legdrágábbak egyike,
jelentősen meghaladja a megújuló energiaforrások azonos fajlagos költségét, valamint a leválasztott
CO2 vegyipari alapanyag is egyben, aminek hasznosítása előnyösebb is lehet a földalatti tárolásnál.”
• „(…) az adottságok kihasználása és a potenciál jövőbeni kiaknázása végett célszerű tovább vizsgálni
és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös
tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és
biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát. E tevékenységek
folytatása egy esetleges demonstrációs projekt megvalósításához is elengedhetetlenek.”
Az Energiastratégia alapján összességében megállapítható, hogy a technológiai fejlődéssel a jövőben továbbra
is létjogosultsága van a szénerőműveknek, de a globális éghajlatváltozás megállítása érdekében folyamatosan
csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátás. A szén alapú energiatermelés jelentős szén-dioxid
kibocsátással jár, ennek csökkentése, a keletkező üvegházhatású gázok leválasztása és elhelyezése jelenleg igen
költséges technológiával biztosítható (CSS) más energiatermelési rendszerekhez képest, és számos
környezetvédelmi, földtani, technológiai kérdést vet fel.
Ugyanakkor – az Energiastratégiával összhangban – a szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan
kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a
környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni az infrastruktúrát, illetve biztosítani kell
a humáninfrastruktúra képesítését. Azaz a megyének a következő időszakban fel kell készülnie az új
technológiára alapozott energiatermelés feltételeinek biztosítására. Ennek számottevő foglalkoztatási
vonzata is lehet. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum által
2 CCS = Carbon Capture and Storage (Szén-dioxid leválasztása és tárolása)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 53
megfogalmazottakkal mennyire van összhangban a következő támogatási időszakban a szénbányászatra épülő
villamos-energiatermelő erőmű indítása (5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energiaprogram intézkedése).
Ennek érdekében az Energiastratégiát idézve „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani,
technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a
geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs
feletti ellenőrzés jogát.” Ez akár konkrét K+F+I projekt is lehet!
6.11 Összefoglalás
A stratégiai és operatív program javaslatait, intézkedéseit megvizsgálva összességében megállapítható, hogy
azok javítják a megye versenyképességét, emelik a lakosság foglalkoztatottságának szintjét, valamint
jótékony hatással vannak a különböző gazdasági ágak fejlődésére. Ennek egyik motorja várhatóan a Miskolcon
tervezett Technológiai Park lesz, amely a jövőben K+F+I tevékenységek helyszíne lesz.
A program a mezőgazdaság fejlesztését a térségi hagyományokra, a meglévő munkakultúrára, és a
termőhelyi adottságokra alapozza, melyhez széleskörű, vállalkozásokat és infrastruktúra fejlesztését,
kiépítését támogató intézkedéseket határoz meg. A javaslatok, intézkedések összességében hozzájárulnak a
mezőgazdaság versenyképességének javításához. Emellett célszerű támogatni a vadgazdálkodást és a
vadfeldolgozást is, hiszen a megye adottságai (magas erdősültségi arány) erre jó alapot szolgáltatnak, és
elősegíthetik a hátrányos helyzetű térségek több lábon állását. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések
nagymértékben hozzájárulhatnak a megye mezőgazdaságának versenyképességéhez az év víztöbbletes és
vízhiányos időszakainak kiegyensúlyozásával.
A műszaki infrastruktúrát érintő tervezett beavatkozások összességében javítják az elérhetőséget,
ugyanakkor az országos mellékúthálózat esetén a területrendezési tervben kijelölt térségi jelentőségű
mellékutak fejlesztésére célszerű a hangsúlyt fektetni, mivel azok a főutak és gyorsforgalmi utak között
elhelyezkedő térségek fő feltáró útjai, s korszerűsítésüknek várhatóan nagyobb a hozadéka.3
Az energetikai javaslatok többsége a megújuló energia használatára teszik a hangsúlyt, és segíti az
energiaellátás szerkezetének fokozatos átalakulását (egyensúly feltételeinek megteremtése az országos és
regionális, valamint helyi szintű energiaellátás között). Emellett a megyének a jövőben célszerű felkészülnie a
tisztaszén alapú technológia befogadására a bányászati szakmakultúra fenntartására irányuló tevékenységek
támogatásával. Ebben a támogatási ciklusban a szénalapú villamos-energiatermelő erőművek építése az
intenzív szén-dioxid kibocsátás, és a tisztaszén technológia drágasága miatt még nem időszerű (a technológia a
Nemzeti Energiastratégia szerint várhatóan 2025/2030-ra válik piacéretté). De még ebben az időszakban
„célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket,
különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és
biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát”4. Bár hazánk jelentős
szénvagyonnal rendelkezik, a kitermelés során szem előtt kell tartani, hogy a jövő egyik biztonsági tartalékának
is tekintendő.
Bár területi stratégiai célok nem kerültek meghatározásra sem a stratégiai sem az operatív programban, de
néhány prioritás (pl. mezőgazdaság, turizmus, vállalkozások versenyképességének javítása) fejlesztési
területenként tartalmazza a preferált fejlesztési javaslatokat. Ez elősegíti az eltérő adottságú és helyzetű
térségek hatékonyabbnak tekinthető integrált fejlesztését (pl. világörökségi területek, elmaradott térségek,
Borsodi tengely).
3 A térségi mellékút több település megközelítését teszi lehetővé, több embert, gazdasági szereplőt érint.
4 Nemzeti Energiastratégia 2030
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 54
A többszörösen hátrányos helyzetű térségek hatékonyabban fejleszthetők, amennyiben integrált
területfejlesztési program készül területére. Különösen igaz ez a nagy kiterjedésű Cserehát aprófalvas
térségére, mely rendkívül változatos táji- és természeti adottsággal rendelkezik. A területen – a kedvezőtlen
termőhelyi adottságok ellenére – hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, jelentős erdőterülettel
rendelkezik, ebből következően jelentős turisztikai és vadgazdálkodási potenciállal rendelkezik. A program a
térség fejlesztésére vonatkozó javaslatai nem integráltan, hanem külön a szakágakhoz kapcsolódóan
(mezőgazdaság, turisztika) jelennek meg, eltérő hangsúllyal. A térség további lecsúszása csak integrált
programra alapozott, célzott támogatással akadályozható meg. Ezért célszerű ezekre a térségekre – a Borsod-
Abaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.)
önkormányzati határozattal összhangban – egy olyan integrált területfejlesztési koncepció és program
kidolgozását támogatni, mely javaslatot tesz a helyben élők életminőségének javítására, a foglalkoztatottsági
szint emelésére, a természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználatra, a természetvédelmi területek
természetkímélő gazdálkodására, táji, természeti, kulturális örökség megőrzésére, a helyi agrár, erdészeti,
vadgazdálkodási termék feldolgozás lehetőségének feltárására, a turisztikai potenciál kihasználására, valamint
az ezekre települő vállalkozások támogatására. A program kidolgozását célszerű közösségi tervezés keretein
belül végezni, mert a tapasztalatok szerint már ez a módszer is aktivizálja a helyben élőket.
5. ábra: A BAZ MTrT határozata a komplex tájgazdálkodást igénylő térségekről (sötétzölddel a
dombvidéki, élénk zölddel a pusztai, kékkel a történelmi ártéri tájgazdálkodás térsége)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 55
7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Javaslattételi szakasz dokumentációja 2014 júniusában
készült el, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi
követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes
szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelettel összhangban.
A program első kötete tartalmazza a Korm. rendelet 1. melléklete szerint a megye társadalmi, gazdasági,
környezeti helyzetének részletes elemzését, a második kötet pedig a fejlesztési program munkaanyagát.
A program előzetes egyeztetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2014. február és május között
történt meg. A vélemények és módosítási javaslatok figyelembe vételével a koncepció 2014 júniusában
átdolgozásra került. Az átdolgozott program következetesen figyelembe vette a környezetvédelmi vonatkozású
fejlesztési javaslatokat, illetve a kidolgozott fejlesztési célokhoz kapcsolódó környezetvédelmi célzatú
kiegészítési, módosítási javaslatokat.
A koncepció környezeti hatásainak értékelése az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló
2/2005.(I.11.) Korm. rendelet figyelembe vételével került kidolgozásra. A tematika a Korm. rendelet szerinti
általános tartalmi követelményekkel összhangban épül fel.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése
érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, melyek különböző mértékben kapcsolódnak a megyei
területfejlesztési programhoz. A környezeti értékelés – táblázatos formában - bemutatja, hogy a Nemzeti
Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjai milyen területfejlesztési tervi relevanciával bírnak.
A program hiányosságai közé tartozik a barnamezős területek kármentesítésére, és a bányászattal összefüggő
vízkitermelés hasznosítására vonatkozó intézkedések és tevékenységek, valamint a megyében fontos (Cserehát,
Borsodi Mezőség) tájfenntartó gazdálkodás sem kerül hangsúlyozásra a programban.
A környezeti értékelés 3.2 – 3.6 fejezetei részletesen értékelik a tartalmi követelményeknek megfelelő
szempontok szerint a program környezetvédelmi összefüggéseit:
3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési
programban;
3.3. A környezeti állapot várható (negatív / pozitív) változásai a programban megfogalmazott prioritások
elérésének hiányában;
3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre;
3.5. A programban javasolt prioritások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása
A fejezetenként különböző szempontok alapján készült értékelés azt igazolja, hogy a program prioritásainak
elmaradása meghatározóan kedvezőtlen hatással lehet a megye környezetminőségére. A program
prioritásainak megvalósulása ezzel szemben kiemelten pozitív hatású lesz társadalmi, gazdasági és környezeti
szempontból egyaránt.
A fejezetekben kiemelt negatív hatások (pl. szénbányászat fejlesztése, nehézipar fejlesztése) a részletes
programozások, a részletes tervezések során a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével
mérsékelhetők.
A környezeti értékelés vizsgálta a programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásait is. Az értékelés alapján
megállapítható, hogy környezetvédelmi szempontból a stratégiai célok a szomszédos Szlovákiát –
meghatározóan határ menti térségeit – kedvezőtlenül nem érintik. A társadalmi, gazdasági kooperációra
vonatkozó fejlesztési javaslatok viszont mindkét ország számára meghatározóan fontosak és hasznosak
lehetnek.