boros györgy - modern bibliamagyarázat

8/8/2019 Boros György - modern bibliamagyarázat

http://slidepdf.com/reader/full/boros-gyoergy-modern-bibliamagyarazat 1/19

•

KOlön lenyomat az "Unitárius Egyház" lap 11. számáb61.

•

•

A

b:ht: Dr. Boros György, unitárius theol. t fL ll {Lr .

Ámbar fölöslegesnek tartom, mégis némi indo-kolasát adom, miért, választottam a t. lelkészkör

•ő t t tartandó felolvasásom tárgyául azt, firni!:eimül irtam. Az unitárius lelkésznek mindig abiblia volt fegyvertá,'a, akár hitnézeteit védel-mezte, akár a vallásos buzgóságot, erkölcsöt.,vagy a hitéletet akarta ébr.eszteni és e r ő s i t e n iGyözelme is, sikere is mindig attól .függött s a

ő b e n is még nagyon sok ideig attól fog fl\ggni,hogy mennyire ismeri, hogy érti és hogy tudja al-kalmazni a bibliilt. Kiemelem azonban, hogy máriselmul t az az idö, amikor a biblia egyes kifeje-zései, tételei, vagy szavai utolsó forumnak tekin-tettek . Most az em bert keressük a bibliában, azembert, aki hisz. az embert, aki gondolkozik, akitanul, aki beszél Istenhez, Isten ' tehát azt,aki tanit, mint Ilyés, .Jeremias, .Jézus és Pál, azt,aki tanit és ir, mint Ámos, Ézékiel, Dániel név-

,,

*) ' ' l , Ő f e l o l v , L ~ b az unitárius lelkészek l !;lOti. /!vi .innill :!

28·lLlI Székr.lykcres'l.tlÍl"on tl1,rtott gyülé iiébmi.



•

2

telenje, Pál es azt, aki csal, ir, mint Mikeás, a

Deutoronomium p "ófétája es i l P eutateuch papja,

Jelenesek költöje es a negyedik evangelium

keresztény-görög philosophusa.Ma már tisztában vagynnk azzal , hogy az em -

bert nem a bibliából kell megismerni, mert szár

mazása sokkal regibb, mint a miröl a bibli"uak

csak sej telme is lehetett volna.

Hogy az Istent megismerjük, abban a biblia

vezérünk, tanítómesterünk, de lelkünk nem tnd

megpihenni azon a gondolaton, hogy a bibli a

kijelentes mindaddig, amíg a bibliilt olvasv.t az égi,

szikrát meg nem liltj nk, mint Mózes az égö csipke-

bokrot; meg nem halljuk, mint Pál az intö

szózatot.

Minthogy tehát elöttiink, unitárius papok elött

a biblia mindig nagy tekintély volt és ezutilll is

az fog lenni, indokolt ha én, mint a bib liának fltanteremben igénytelen magyar:l.zója, itt a meg

lett papok, a gyakorlati élet emberei elött egy

pár dolgot el akarok mondani, különösen pedig

1. j elzem, milyen volt a biblia szerepe az uni

tárius vallás történelmében2. mit eredményezett a biblia tudomanyos és

kritikai tanulmányozása

3. meg tette-e a magyar protestáns és uni tárius,

tehát a reformálás elhivott, vezetösége azt, amit

töle várni lehetett

4. s végül röviden jelzem, mik az unitáriuspap sürgös t e e n d ő i .

1. .ti biblia srcerepe.

Az unitárius val!'\s törtenelmeben olyan volt,

mint, a viz " növény- es álla tvilágbau. Ott volt

•

,



•

•

3

benne, mint a csinl ::tZ egyiptomi piramis alatt

védett búzaszomuen, d.e nem ke lhetett ki, mert

l1eIU kapott vizet, hogy megindnljou müködése.

A l'ef'ol'macio és a r e n a ü ~ lneginditotta a mü-

ködést. Erasmus bibliaja Servetet és követöit ki

segitették a ny ilvánosság nap fényére. Semmi sem

volt oly nagy haMssal az új szellem terj edésére,

n:unt a biblia, mert ez eloszlatta a Ilomalyt a

szemeki·öl. Az összes ,·ef0rmatorok en e tamasz

kodnak, mint egyedüli tekintélyre, mint olynnra,

amely jóval nagyobh minden fölci hatalomnal,

mert a pápa Krisztus hely tartójának nevezi ma

gát ugyan, de az Irás Isten szava. A pap tekin

télye nem ahban áll, ho gy a s zentségeket kiszol

gáltatja, a biinöket megbof"sátja, hanem abban,

hogy az "igehirdetiije" . A nép szerepe többé nem

az, hogy engedelmességgel áleozzon és imádkoz·zék, hanem ez : kedvelj ük és becstiljük e szent

bibliilt és e szent bibli"beli tudo mányt, mert mi

képpen, hog)' a felséges és hatalmas és bö lcsesé

ges Istentöl sz!mnazott, azonképpen minden tu

dománynlll szükségesebb és hasznosabb. (Heltsi

Pentateuch C.)

"A szent il-ás - mondj a David Ferenc - csak

a szentlélektöl irattatott meg és az anyaszent.

egyháznak úgy hagyatott, hogy csak annak higy

jen és magát azzal vigasztalja, fél!'evezetvén min

den lelkeket és tanítómestereket, kik annak ellene

vallnak. (R-övid Magya";'zat A 46.)

" Elég a mi irlvességiink útjának megkeresésére

a próféták, evangelisták és apostolok ir:' s" .

"Minthogy II hagyományok, az egyház által

7 . t H t o t t magyarázások és az apo]u'if iratol..:

Igen nagy tekintélyre emeltettek, DAvi cl Ferenc

az evangelinmhoz való l'uga.szkor1ást sürgeti:

•



•

•

4

Gyönyörétséges és mennyei étel az evangelinm az

hiveknek sziveiben, kihez valaki hozzá teszen va

lamit, méreggé válik az mindgyarást.«

De mindamellett is D. F. a betühöz való ragaszkodás ellen óvja hiveit : ~ N e m c s a k az evan

O'elit{mnak k ü l s ő predikalasa az, hanem a b e l s ő " .e r ő , melyet az Ur indit fel HZ hiveinek szivök-

ben, cshdatétellel'azt m e g e r ő s í t v é n . Az evangelium

ereje oly nagy, hogy nem kell a zsidóknak és

pogányolmak térésére egyéb lelket varni«.

Dávid F. úgy fogta fel, hogy az új test.-ban

megvalósult minden igéret, amely az ó-ban téte

tett, mert ez a teljes és tökéletes kijelentés. De

m i d ő n ezt hirdeti, ugyanakkor bizonyságot szol

gáltat anó l is, hogy ö az ó testamentum köny-

veit nem tartja betl1szerint inspiraltaknak. Azok

magukban nem elégségesek. A Jelenések könyve,

szerinte " ~ z ó testamentumnak minden jövendö

lését a Babylonnak pusztulásaról summa szerint

együve szamlalja es példaképpen ugyanazon be-

széddel az Antikrisztus országának elveszésere.

szabja". (H. 2. )

Ez nemcsak azt jelenti, hogy az ó testamentum

az újban teljesült, hanem azt is, hogy D. F., va

lamint társai is a biblia irásait az isteni akarat•

érvényesülésére irottaknak tartottak. Megvoltak

g y ö z ő d v arról is, hogy ami a bibliában irva

volt, az az ök korukra is hiven talál s be fog

telj esedni. . . .

•

Mint l l e m z ő adatok alljanak itt mutatóul a

következök : Jézus negyven napig böj tölt a pusz

tában és ott kisértetett a Sátántól. D. F. szerint

immár közel van az i d ő , melyben az Ant.ikrisz

t.ns pusztájából az igért földre kell mel1nituk.

•



•

5

Az . is megmondatott az ó test.-ban, hogy min

den ötvenedik e s z t e n d ő a szolgák ör6mesztendeje

volt, mivel akkor szabadon bocsáttattak ; a Krisz-

tus is halála után ötven nappal bocsátotta el avigasztaló szentleIket : ez az e s z t e n d ő , a Dávid

Ferenc hite szerint közelgett, mert "mostan (1567.)

vagyon ötven esztendeje annak, hogy Luther

Márton felkezdé bontogatni a Krisztus koporsóit,

melyben az ő r ö k életnek megnyerése helyeztetik

vala, t. i. bucsuban, purgatoriumban, misében

és szentelt vizben, ugyanis Luther 1517·benkezde ezek ellen támadni, melynek mostan öt

ven esztendeje vagyon, mely szám mindig szent

vala". (G . . . . )

Nemcsak szónoki fogás, hanem a kor felfogása

is, hogy az isteni gondviselés a Sátán birodalmát

elfogja rontani. A Sátán a reformáció nagy embereit éppen anny ira érdekelte, mint Jóbot s ál

t .üában a judaizmus történelmében a babyloni

fogság utáni z a k embereit .

Mi megtucljuk érteni, hogy a lelki és testi rab

SHg természetfeletti tulajdonittatott akkor,

amikor a csodákban hittek ; s nem tllnik fel, hogyD. F. is ennyiben a régi nyomon halado tt, mert

mas - oly megdönti a középkori sophis

mus illokoskoilásait, hogy azok maig sem állottak

lábr a, Inivel D. F . helyesen értelmezte a szent

irilsnak Isteure , a J ézus Krisztusra és a szentlé

lekre vonatkozó tételeit.•

Hogy mindenik iró gzavát ér tékünek

vette s a hármouü,t kereste közöttük, g é r t h e t ő .. bból, 110gy akkor a tudomlmyos krit ika, mely a

köuyveknek iroclalomt6rténelmi értéket tulaj donit ,

még ismeretleu volt. S ő t talán nem is lehetett



vo lna IJevezetni, n,art elég f"ko, kérd és volt napirend en a,mugy is.

De D. F. nn gysz"basú mliv6ben nH\s gyakorlatikérdés

lllellettaz i r ; l s m a g y f t l ' á ~ ú . s l ' a is l'észletesen

kitér és nyilvlm itja: 1. az I stennek igéj e tökéLe-tes, igaz és örökre lllegmal'ac1 j 2. azt ugy kell

hirdetni . amint a szentirasIlan van; ö. az lstenigéj ének igaz (' rtelmére való tehetséget, könyör-géssel lehet megnyerni.

Az ige igaz értelmére szükséges : a ' bölcsesség,

az értelem és a vi lagos szem. Nem kicsiny gondkivantat ik ar1"<1, hogy egyik irást amasikkalegybehozhassuk és azok altal, amelyek vilH gosab-bak, megmagyarázhassnk azokat., amelyeknek ho-tnályosabb ér telmük van. Ezt gondosan végezn ikell, rle óvakodni kell a tulajdon és sajilt itéle-

tl\ktöl. Ezt a reformátor nyilvan tapasztalta nagyeJl enfelenél j ó Meliusnál, ki " tulRjclon itéleteutan jarván olyanokat vitt bele az ' á ~ b a amikott nem voltak: ,, 'l'annljnk meg azt., hogy az irás-nak bizollysúgit e r ő s z a k l , ne vonjuk a .mi véle-kecles iinlmek érteiruérc" mondja D. ]<" . Meliusracélozva, aki úgy vélekedett, hogy az ó t('stamen·

t nmban az Elohim Szó szentharomságot jelent sazt hüségesen bele is vitte bibliájab '. Maj d ké-s ő b b sa.iú t bitfele Komáromi Csipké, György, amagyu l' bibliának egyik legtuclósabb fo rclitoja is,még róm . kat.h . lnagya.l':LZók is megkorrigálták

lVIóliust.

~ n Uyörgy a D. JP. nYOll1clokaiu ha.lad va,tudományosabb alapon magy'tr<Íz"a a biblia téte-leit . ile ,tz elv még mincig a David F erence "azirúst il'ússal magyarazzák és az Ö értelmüket nem

egyolliillnét, hant'H1 <lZ in\sból r ő s i t i k " . (2) EnyediIstennek mac ula néH:üli igéj éhez I'llgasz l.rotlik l min-

•



•

,

8•

kivánj uk úgy, mint amely nélkiil a szent irásnak

sem I s t e n t ő l való létét meg nem mutathatni, sem

a szent irásban megü'ott dolgokat nem érthetni,

sem azoknak hasznát venni nem lehet, mert aki

j özanokossággal nem él, ész nélkül dorombo l,

mindazonáltal a józanokosságot a fövebbik polcra

nem ültet ük s nem is úgy a szent it'ást a józan-

okossághoz, mint a j ózanokosságot a szent irás·

hoz alkalmaztat uk. (10 l. )

nA szent irás szavai felett való visszavonások-

nak eligazitásában regula g mértéksin.or a szent

irás; bit,ó pedig a j ózanokosság, melyet az

Isten j eleuteseivel világositott és amely minden

ő r e bevett képzö v é l e k e d é s e k t ő l , t é v e y g é s e k t ő l szabad és üres." (22.)

Szász Mózes a XIX száz elején, mint ifju

",!;ademis!a már magával hozza a szintén ifjúDewette merész eszméjét, hogya lIfózes öt, köny-

vében a k ü l ö n b ö z ő d ő k b e n keletkezett törvények

vannak össze foglalva s h.ogy az ötödik könyv

ugyanaz lehet, a a királyok 2 ik könyvé-

ben em li tés van téve. Ez azt a rendkivül meg-

tényt tette valószinüvé, hogy am i a Mó-

zes nevében szól, sok száz e s z t e n d ő v e k é s ő b b keletkezett, nem annyira isteni r e n d vagy

az Isten szájából, hanem magasrend li állami és

vallási é r d e k b őEzzel már megkezdödött

•

:J.( t b'ib/út tw(omúnyos

és kritikai taJn

" lmúnyofJásIt.

Az irányítást még Spinoza (XVII ·ik száz

elején) m.egarlta volt, kimondotta, hogy az

egész köny vet, mely ma nevét vi seli, mal' csak

azért sem irhatta Móz es, mivel saját halálitt nemit'hatta meg.

,



•9

•A XVIII-ik s",iz köze,pén Astrllc francia orvos

rámutatott, hogya .Mózes kön)7vciben az Isten

nevei nagyon e l t é vannak használva s hogy

a? E lohi m és Jahveh nevek n<'!I1 lehetnek azono

sok, mar csak azért sem, me. t néhol csak az

egyik,· máshol csak a m ~ l s s iS111et másho l a

k e t t ő egy i tt van irvil . Ez a nagyon egyszerii

észrevétel k é s ő b b rávezetet.t arra a nagyszabúsú

tényre, ami ma m,u' a k e z e l ő tanuló e l ő t t is csak

nem önként megtetszik, hogy f l Mózes könyvei

és részben a históriai könyvek is több egészen

öni lló mnnkából vannak összeszerkesztve•

Ma egy rendkiviü gazdag iroda lom s a me llett

kényelmesen berendezett kiadások állanak rendel

kezésünkre, m b ő l az . elsii p illantásra láthat-

juk, mit termelt a Kr. e. 10 ik, mit a 9-ik, 7-ik

és 5-ik száz. Gyönyörködve szemléljük, mily nagygonddal vau összeillesztve az e!l:yüvé turtozó

tlirgy s mngis mi ly szerencsésen meg van kimélve

az irók szövege gyakran egészen szószerint.

Midön a nagy i d ő k Ö z ö k termékein felismerjük

a e l l e m z ő vonásokat, m i d ő n megta nlllj uk, ki be

szél hozzánk és mi vezérelte tolllit, határtalan

öröm fogja el tfl,nn lni vágyó lelkünket s majd

nem csodálkozva kerdezzük, hogyan viselhettük

el annak a j'endkivüli nagyellentétnek a suly,lt,

amellyel a két teremtés rajza. rlink nehezedett s

hogyan ringathattuk magunklmt mi férfiak "b

ban az illusioban, hogy az Isten, aki az embert

saját képére , és hasonlósag{u'a teremtette i t porból

csak férfivá teremtette, n,jntha ezzel azt akarta

volna a világnak értésére adui, hogy a férfi Idi-

lUnb tere mtmeJly, mint a néí.

De hát az e g y e z t e t ő szlmc1ék, a mindent jóba

venni kész tii l'elem, vag.y ami anna! is !'osszal>b,

•

•

•



•

•

•

•

•

10

-" kényelem szereteto, hamar :.tn:éz " nehézségen,mignem egyszer megjelenik az alk"lmatlan tudakozó, mint Co lenso nat.Ui piispöknél az okos

zulu-néger szolgaja, m i d ő n " biilcs püspök komolytéritési szánrlé ldml ml.lgyarázgatta feketéjének, hogyan nyelte el a fö ld Datant és Abiri,mot biineikmiatt. Egy ily magyarazas közben a jámbor néger egészen váratlanul azt kérdezte a p l i s p ö k t ő l : igaz-e mindez püspök úr? Hiszi e, hogy mindezéppen úgy történt, ahogy I I vizözön leirása mondja,hogy n1Índen allat , ami csak a földön volt, minden madar, minden csúszó-m ászó apraja nagyja,

,

a hideg és meleg v idékek lakói, miJ1(I pal:iavalgyü ltek Noéhoz es bementek a bárkaba és hogy

Noé mindenilmek gyiijtött eledelt a ragadozó madaraknHk is, a több inek is.

A piispök nagy meglepetéseben így szólt : szabad-e az embeme k megtagaclnia az igazsagot?,

Es mi következett l'Zlltan? A püspök tannlma-nyozni kezdette az egyszerü kérdést s roppantnagy szorgalommal és fitl'adsaggal megallapodott

abban, hogy a teremtes hat napi mtml,ája es. am i

ehez tartoz ik, legrégibb resze a Mózes öt könyvének, de new egy ember munki.ja. Ma mi'r újabbmeglepetés érhetné, ha egy másik tanitványa azt

kérdezne: lehetseges-e mester, hogy n tökéletesebbm e g e l ő z h e t t e volna a kevésbbé tökéletest, hiszena tudomiÍny a j l ő d é s t úgy tanit a, hogy fokI"ól

fokra fö lfelé ? Es a mester új ból tanlllni kezdene

nem "sekély bánattal el ismerne: tevedtem, belátom emberi hibáimat és köszönöm ifjú, hogy

megtanitottaJ eg)' új igazsagra.

A keleten szerzett újabbkori ismel'etek egészenl 1 l c g g y minket .arról, hogy nem Mózes voltaz l f ő p a p , scm Aran, hanl'lll utána 6 vagy 7

••

•



•

•

.

•

11

száz z t e n d ő multával valamelyik Esdrás, vagyisaki kirilly nélkiili feje lett Judea megmaradt népének. Nem Mózes gondolta ki a törvényeket, ha ·

nem az i d ő teremtette meg s a gyakorlat formulázta és Jud ea valamelyik e r b ő c z i fog laltaössze a törvényeket, parancsolatokat és rendeleteket, hogy azokat .megtartsák mindazok, akik ki·vánják, hogy hossz II életük legyen és j ól legyendolguk azon a földön, amelyet a Jahveh Istenad nekik.

Új világosságot teremtett az újkori kritika nemcsak az ó testamentumban, amely kétségen kivül

ő b b vi lagittatott meg, hHnem az újban is.

Mert mind a mell ett is, hogy nem jött létreáltalános és egybehangzó megallapodás arra nézve,

hogy Pál négy levelet irt-e,

amint ezt a tübingaiiskola vitatta, vagy csak hármat, amint egy ámerikai iró sej ti, vagy jóval többet, de az minden

kétségen fe lül áll, hogy az új testamentum szelleme és diadalma is teljes szaz n d ő szüle·ménye, amelyben b ő v része a zsidó, a zsidóspogany, az alexandriai görög szellemnek s amel

lett az egyéneknek is.Ma j ól t Udjuk, hogy !t . J ézus életét nem azért

irták harman, avagy négyen, hogy egymást kiegészitsék, hauem azért, mert jézus körül forgott

a keresztény élet, üdvösség és reménység s minden újabb Jézus-eszmének megszületett a biogra

s Ma már nem azon v itatkozunk, hogy lI'fáté,vagy Márk, vagy János, a tanitváuyok vagy va·lamely ik apostol irta-e az evangeliumot, hanemaz.on, hogy' azt, nki irt'. milyen gondolat tájJlálta,mIlyen szellem t e ? Mi lyen Jézust lá tottmaga elö tt, hogy remé lte az üdvösséget s

•

•

•



12

mindezen célok érdekében mennyire távozott el IInazareti a c s l l 1 e s t e l ' és mennyire közeledett, azsidó messiáshoz, vagy a görög logoshoz.

,

El kell ismernünk, 110gy most a bibliai tndományos kritika segitségével sokkal többet, sokkaligazabban tudhatunk a bibliából is a bib liáról,mint ezélölt bán,niko l' tudhattunk.

Általanositottam a tételt, pedig még nem vizBgaltuk meg, hogy

•H. /J magyrur l" 'otestans világ vczetdsrlge n W f J t - t t - - ~ ( ami t ő l e vÓJrható volt

Ezzel a kérdéssel hamarosan végezhetek.

A dr. Ballagi tanulmanyain, a Simén miiveinkivül, a magyar protestans lapok és a Ker. Mag

vetü, sok becses tanulmányt közöltek a magyar

0lvas6közönséggel, habár nagyobbiIra mind a külföldi irodalom b ő l . Nagy Gusztáv sárospataki tanár az új test. tanulwányozasaban so könállóságot. és nagy alaposság ot tanusított. Az él

testamentum j obbára parlagon maradt, kivéve egy•

nehány tanári vizsgai tanu lmányt. Ujabban aCselekedetek k ö n y v é r ő l m ~ g j e l e r ő t e munkával t önt fel egy ifjú pap.

Legtöbb értéket tu laj don ítok dr. Masznyik:Pál apostol életének és iratainak s uzután ngyancsak az Voltak-e Jézusnak t,estvérei. ~ z e k be- csületére villnak a magyal' szakirodalomnak, úgy-szintén a nem régen új r ő k támogatásával meginilult 'fheo logiai Lapok is, amely nagy szorgalom mal sok eredménnyel miveli saját mezejét.

E b b ő l az következnék, hogy a magya'> protestánsok nem tették meg kötelességüket " én még



•

•

13

sem török pálcat fejük felett, mert tudom, hogy

nálunk még luáuyzik a tudományos munkálkodás

hoz szükséges levegö, mert mi még nem tudunk

szakkatedrilkat adni s azokon háboritatlanul hagyniembereinket, hanem megkivilnjuk, hogy jó haza

fiak, jó egyházi emberek s mint ilyenek minden

irányban munkálkodók legyenek, de nem adunk

nekik gondtalan életet s m e g f e l e l ő gltzdag könyv

t<írakat, hol a világ szakirodaimát allandóan

mel kisérhessék.

A tbeologiai kathedrak munkaliörét b ő v e b b e n nem kivanom érinteni, mert a megjelölt iranyban

haladva még el kell mondanom egy pár észre

vételt

4. elZ tlnitúj'ius papi ketr s i i j ' g ő s n d Ő i n

Jól tudom én, hogy am i helyzetünk rendkivül

nehéz, mert Magyarországoll az unitárizmus nem

amivelt osztalyok tulajdona, mint Angliában és•

Amerikaban, hanem a népé, amel y egész lényében

és egész nevelésében conservativ. Azzal is szá

molok s ezt nem kerülheti el senki, hogy am i

tanult embereink is mindig kötve voltak az el-•

nyomó egyházak nyügével é s" sajtóra vetett

békóval. Hogy a lélek kész volt s a felfogás tiszta,

a XVI-ik százból már kiizölt idézetek mellett iga

zolh atom a X V I I - i k b ő l Dersi Istvan im e nyilat-o

kozatáva l : Az irás mindeneknek s k i v i l l t ka hlVeknek hasznokra rendeltetett, azért is nema tudósoktól s a l s ő hivatalban emberek

haJlem akármilyen sorban s állapotban

tol IS szabad s kell is olvastatni, minthogy f in

denekllek hasznokra s boldogítasokra rajzo tattaIsten.

•



14

A 19-ik másadik felében megpendült irodalmi

tevékenység fényesen igazolja a m n n k a c r ő t is.

De ez az irodalom is elsö helyen a miveIt közön

ségre gondolt s kifelé igyekezett hatni. Még mindig az önigazitás, az unitáriuss"g jogosultságának

a bizonyitása lebeg e l ő t t ü n k , mint egyik vezetö

pont. Nem is ok nélkül, mert k i v ü l r ő l mind egyre

masra éri a támadás, t i vádolás és keresztény

voltuk megtagadáso .

Az épités munkája foly, de csak a r&gi romo-•

kot takaritgatják. Ujitás és új alkotás arány-

lag k,wés van, ' még a szervezette l védett helye

ken is.

Szellemi téren lassú a munka . Simén Domokos

az ifjú theologiai tanár a Ballagi v é d ő szárnyai

a latt belenyú l a ' nagy kérdésekbe. E l s ő miivében

a XVI·ik száz botránykövét, a szentháromságot

tisztázza a bibliai kritika eredményeit felhasználva

s nyomban rá a masik nagy kérdést, a csodákét

- melyet csak a XIX-ik szazban vetnek fel s

csak Strauss tesz közössé - szép kis könyvében

t h e t ő , csaknem népszerii nyelven tárgyalja és, .

lezarja a tudományos világ e l ő t t Amde sem egyik,sem a másik nem hatol.be a nagy tömegbe, a nép

közé. Ehez alapozás kellett. Azóta a természet

tudományok. az antrapologia, amiv elödés törté-•

nelem és a miivészetek és az irodalom nngy Jen-

ilülete egyszerüen húttérbe szoritotta s majdnem

elfeledtette aháromság dogmai vitáját s egé>zen

ú' világításba helyezte a csodábt

bibliából s a bibliával táplálkozott mind kót

nagy théma s mihelyt értékük megv,utozott az

zal, hogyaforgalomból kikel'Ultek, a .biblia, eo

ipso, "nh\S tekintet alá vétetett.



,

15

Nem ,mit,om, hogy a halad!.s oly siralm éskönnyen menne. Az ilyen gyökerig hatoló munkanem hagyja érintetlenül a szomszedos területeket

sem. M i d ő n folyót slab:dyozunk, vagy határt tagositunk, a medret s barázrlákat meg változtatjuk, de a vizet nem apaszt uk el, a h"t;Írt nemcsonkitjllk ~ e g . Igaz, hogy sok fajdalmat, söt

zürzavart is okozunk, 'mert midön azt a kemény

köszikIi,t, melyet a viz nem tudott áttörni, szét·robbantottuk, a kigyó ös fészkét is megsemmisitettük, az is való, hogy egy nehány ezegény ember, aki ösi szolds alapj /tn ingyen l e g e l ő t , ingyenfitt s más egyebet is élvezett., holott egy talp-

alattnyi földj e sem vo lt, elveszíti azt is a mijenem volt, de az is igaz, hogy az egész megkezdegy egészséges, belterjes, modern és szakszerii

gazdaságot, megnöveli földje termö erej ét, rá jö,hogy így mennyivel több fajta növényt mivelhets mennyivel csekélyebb e r ő v e

De hiszen a lelkészkör mélyen tisztelt tagjai

elött fölös leges képekben vagy hasonlatokban bc szólnem. Sokkal helyesebb, ha egyenesen rámnta

tok arra, hogy, mit tartok én lelkészkarnnk tag-jai sürgös teendöjének, ha a gyorsan haladó vi-lágtóJ nem akarunk elmaradni, sö t, jogot aka-runk tartan i ahhoz , hogy ha nem is vezérek, delegaJ!tbb a e t ő k között legyünk.

E l s ő teendönk, flogy a bihliatudomány újkori

vivmimyait kisérjük figyelemmel és tanulmányozznk . Másoilik t e e n d ő n k , hogy közönségünket tá·j ékoztassnk gyakorlati oktatással úgy, hogy szószéki oktatásainkat ki sérhesse figyelemmel es 61'-tékes ithesse haszonnal.

Öt pontb" foglalol11 véleményemet.

,

,



•16

A bibliatudomány gyors haladását nom könnyü

figyelemmel kisérni, mert ahoz széleskörii tauul-

máuyozM, gazdag irodalom szükséges. Lelkész ·

karunk tagjai nem tarthatnak olyan könyvtárt,

a m e l y b ő l otthonukban tanulmányozhatnák.

1. Szükséges volna tehát egy theo logiai szak-

lap, vagy legalább negyeclévenloint egy oly szemle,

amely "övulen ismertetné az újaub ereclmi1'yeloet. Ezt

folyóiratunk a Keresztény M a g v e t ő kellene, hogy

kiizreadja. I

,2. E mellett és f ő k é p p e n szükséges volna, hogy

a lelkész7cö,' egy évben legalábu leét izben tewte.tne.egy tudományos és egy gyaleOl'lat'i bibliai i s m e r t e t ő , i l l e t ő l e g magyanízú e l ő a d á s t egyenesen c. papi kew-gényeihez irányítvc. s azt seminariumszerüleg meg-

beszélnék, megvitatnilk és e s e t r ő l megálla-

podnának a további n d ő k r e nézve.

3. Közönségiinle tájéko zása érdekében a D. F. E.

a mult év öszén tartatott három ilyen e l ő a d á s t . , .Nagy é r d e k d é s s e hallgatták és napok mllltával

is beszéd tárgyai v9ltak. Ilyen a d á s o k ta,·tá$(Ír-ról. a D. F. E. kellene, hogy goncloskodjék min ·

den évben nemcsak o z s v ~ r t , hanem más vá·

rosainkban . Egyben gondoskodni kellene arról,

hogy röv idbe foglalt tájékoztatókat bocsatna a

közönség kezébe, mel y b ő l az a további tanulmá-

nyozás ra kedvet és táplálékot nyerne.

4. Népünk s l s ő helyen i(juságunk l ő k é s z í t é s e és oktatása é g e t ő b feladatunk. Ebben a j elen

gyülEis iranyitást es útbaigazitást kellene, hogy

adj on .

Nézetem szerint az volna a minden

papnak, hogy községében s általában, amelyik



•

17

iskolában vallást tanit: az ó- 6-ik oszt.lyos ta

nulóknak és az iskolából kilépett ifjak azon ré

szének, akik tantuni akarnak, ,,(Uon olct"tást a.

biMi" i s m . e r e t , M ű l '!f' "jabbJ,,»"i felfogús szellem.ében.

5. A délutúni bibU"",""gyc.,.úzatok"t {"okoz"tos"n

'úakits"J, át ol1/an tájékoztató tanitáso7c7cá, amelyek

nek alapján a hivek értelmesei It bibliának öntu

datos olvasói kezdjenek lenni.

Szerintem több évi kitartó munkával lehetsége.

lesz oda jutni, hogy az értelmesebb emberek meg

értsék, nj iért szebb a biblia, ha emberi alkotásnak

nézzük s ha emberi szemekkel látjuk meg benne

az isteni igazsúgokat, a k ö l t ő i szépségeket fS AZégi szentségeket.

Csak egy példával világosítom meg, .mit értek

ez alatt. Jézust akarjuk megismertetni. N e kezd

jük a s z i i l e t é s é r ő l szóló leirással, amelyet csak is

kolázott elmék s azok is nehezen értenek meg,

hanem kezdjük egyenesen az élettel: a tw?Jitvú·

n1/olc luivúsúval, folytassuk azokkal a t,,,?Jitúso/,kul,

amelyeket Galileában a tópart án és a m e z ő n tartott. A tan itások szelleme, a tanítómester gyönyörii példázatai, magukkal fogjak ragadni az

ifjú 'lelkeket. Érezni fog j ak, hogy a Jézus nekik

is tanítój uk, mesterük, akit szeretni kell és sze

retni lehet.

Nekünk az é l ő , a munkás, a türö és kitartó

J éZl1sra, a n é l k ü l ö z ő emberre van szükségünk.

Attól tanulhatunk igaz leckét a mai életre. Hatovabb haladhatunk, keressük az Istent úgy, amint

J ézus kereste : éjj eli és nappali imadkozással ;

keressük szívünkkel, mert a tiszta sziv találhatja•

meg" mennyorszHg fejed elmét, Istent. Ertsiik és



18

él'tessii.k meg <:lZ atynság szent e l'zelmót és nagy

igaz.iágait.

E O'yiket, is, másikat. is a bibli i.bú l tanit,jllk s

hogy célt érhess iink, nekiink tndnnnk kell s tanitv>ny aink is d , mikor, hol és ki be

szél az il'as ~ a v a i v ~ l l . F[a a. kis gyermek meg

érzi édesanyj a az anyai szi v lávimsú

gait, a tanitvány megfog j lt érteni a tanitvány nak

a mester, a nagy tanító, Jézns tanit ;ísairól es

cselekedeteit'öl megirt könyvét.

Ha ezen az alapon az evangeliumokat csak

r észben is megismertetjiik, Pill apo stolnak, RZ

aggódó tanitónak " lev" lei is megvilágosoclnak

szemeÍJlk elött. Nem mindent, hanem t i hozzunk ;

az élethez közelebblevöket keressiik és igyekez

ziink megtanulni.•

Ha azután kedvünk telik a kápes beszéd, a

keleti regék és szent legendák kedves világába

elmerü lni , az ó test.-hoz for ilulunk. Ott is meg

van a lullcsa mindennek. H a megismelj iik a pró

féta életviszonya it, korMo és sz!mdékait, megért

jük kifakadásait és itéletét. H a megismerjük

a zsid ó nép gyarló j ellemét és kicsapongó haj

landóságait, megér tjük a törvényeket és kiderü l

elöttünk az a felséges titok, amely az I sten di

s ő s é rej ti magában és nem csak a törvényt,

hanem a történelmet is Isten képére és pamncsai

szolgalatára t,eremtette s ha nem is mind ezt.,

csak egy parányi kis részét megvilagitjuk, boldogitva boldogok leszünk abban II tudatban, hogy

a hét pecsetes y feltörtiik nemcsak az

hanem a hetedik pecsétet is.

Ha mi is szivüukl'G vessziik a szózatot és si-

1'l1nk , mivel nom ta ltl lt.Iltnék senki, ki méltó vo lua



19•

a könyvnek megnyitására és elolvasasára, sem

pedig, hogy abba nézne (Je l. IV . 4. ), majil meg-

jelenik a.z, aki ö n és nemcsak a vének,hanem az angyalok is fennszóval fog ják mondani,

méltó, hogy vegyen gazdagságot, bö lcse-

séget, hatalma.sságot, t isztességet, dicsöséget és

áldást. Es fl, sokasag aldani fog j a fl, tanító-

kat, az unitfl rius vallas pedig ékeskedni fog

tudományban s Isten és emberek ő t t , való ked-

vességben !*)

*) TnclolUá.so lU yan <UTó l , hogy egy p,íJ.· uni tárius papunk a.

moderll felfogús és tnl :'t,s úHó bibliiLmagy ar tt,Zil,totncm tartja ,t nép elébe v"lónak, mert k,í.ros n;tk' gonclolj :',k. A

hclyett, hogy vitatkozu;Lm velük, kérem, D . ~ s : ' L figye l-

mü kre felo lvas,\so wat és tm "ls;ík szemük eló,t, hogy m" 'l,

valamennyi re miveit fö ldmives ember is t ndj,t, hogy " mikor

égihiÍuo l'ú fmlycgeti H ha,t;1. l't, nem Ó' célt a. ; l J .scm azzal, ha, :L t'ejslét, Vilgy ;1. kOlyhrL kést rt földhe szm:iil ,ha,nem ha a, vilt:u· :í.gynt llasz ll{Llj iL, V,Lgy lilL jég-kit.l' ellell. .

•

•

•

boros györgy - modern bibliamagyarázat

Documents