Biztosításközvetítői hatósági vizsgakérdésekLezárva: 2009. szeptember 10.

I. VIZSGATÁRGY: PÉNZÜGYI ÉS BIZTOSÍTÁSI PIAC SZEREPLŐI

A) Pénzügyi piacok szereplői, tevékenységük és szolgáltatásaik

1. Pénzügyi piac fogalma

1. (1 ) Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára?

A a vállalat vezérigazgatójának utasításaB a piaci kamatláb változásaC a kötvényben meghatározott feltételek

2. (2) Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal?

A a kiegyensúlyozott portfolióB a klasszikus portfolióC a növekedési portfolió

3. (3) Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé?

A az értékpapírB az ékszerC az ingatlan

4. (4) Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb?

A a bankbetétéB az államkötvényéC a részvényé

5. (5) Az alábbiak közül az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb‐ befektetésnek?

A az állampapír befektetési alapB a döntően részvényekbe fektető befektetési alapC a vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap

Oldal: 1 / 194

6. (6) Az alábbi meghatározások közül melyik IGAZ az ún. pénzügyi piac fogalmára?

A A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne.B A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne.C A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne.

7. (7) Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás?

A részvény, kincstárjegy, bankbetétB vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvényC bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény

8. (8) Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját!

A a portfólió eszközértéke – a befektetési alapot terhelő összes kötelezettségB a portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettségC a portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése

9. (9) Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának?

A A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését.B Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását.C A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését.

10. (10) Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak?

A a kiegyensúlyozott portfólióB a klasszikus portfólióC a növekedési portfólió

11. (11) Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát!

A Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles.B Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles.C Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles.

12. (12) Mit értünk portfóliókezelés alatt?

A a kockázatszétterítéstB a kockázat porlasztásátC befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből

Oldal: 2 / 194

13. (13) Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat!

A A befektetési alap hozamából való részesedés.B Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése.C Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése.

14. (14) Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés kockázatát tekintik nagyobbnak?

A a bankbetététB az államkötvényétC a részvényét

15. (15) Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé?

A a bankszámlaB a biztosítási szerződésC az ingatlan

16. (16) Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere?

A Közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában.B 1996. januárjában.C A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben.

17. (17) Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet?

A Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban.B Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1 5 éves időtávban.‐C Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni.

18. (18) Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét?

A a másodlagos értékpapírpiacB az elsődleges értékpapírpiacC a Közös Piac

19. (19) Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata?

A A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz.B A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz.C A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz.

Oldal: 3 / 194

20. (20) Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének?

A jelentős kockázattal járB fix kamatjövedelmet biztosítC hosszabb távon magasabb hozam realizálható

21. (21) Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók?

A pénzügyi jogB Polgári TörvénykönyvC társasági jog

22. (22) Minek nevezik azt a „csomag”-ot (eredetileg „tárcá”-t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze?

A portfólióB tőzsdeindexC díjtartalék

23. (23) Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé?

A a lakosság (háztartások)B a vállalatok vagy más néven üzleti szektorC mindkettő

24. (24) A pénzügyi piac elsődleges feladata:

A A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz.B A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhozC A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz.

25. (25) Melyik szektorban bevételek az adók?

A állami szektorbanB lakossági szektorbanC vállalati szektorban

Oldal: 4 / 194

2. Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (hitelintézet, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet, pénzügyi vállalkozás, biztosítók, befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők)

26. (1 )A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) alapján?

A A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját.B A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként.C Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően.

27. (2) Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét!

A A tevékenységi körtől függ.B 2 milliárd forint.C 1 milliárd forint.

28. (3) Az alábbiak közül melyik NEM a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

A a bankrendszerB a biztosítókC az állam

29. (4) Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái?

A bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetekB bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetekC központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok

30. (5) Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az intézményi befektetőkre?

A A kockázatmegosztás.B A nagy volumen.C Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek.

31. (6) Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között?

A az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményezB minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam elvárás‐C semmilyen összefüggés sincs

Oldal: 5 / 194

32. (7) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzéséhez szükséges-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye?

A Igen, minden esetben.B Nem.C Igen, kivéve, ha erre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyedi felmentést ad.

33. (8) Befektetési szolgáltatási tevékenységet ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhet-e befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő?

A Igen, bárki.B Nem.C Igen, a biztosítók.

34. (9) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében,‐ pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés?

A Igen.B Nem.C Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi.

35. (10) Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában IGAZNAK a kötvényekbe fektető befektetési alapokra?

A A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések.B A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések.C A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések.

36. (11) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása?

A Igen.B Nem.C Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi.

37. (12) Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek?

A a hitelnyújtástB a betétgyűjtéstC a számlavezetést

Oldal: 6/ 194

38. (13) A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják:

A pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak.B a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac).

C Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj és egészségpénztárak.‐

39. (14) Mi a pénzügyi közvetítőrendszer „hozzáadott értéke”?

A összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak.B a megtakarítók és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá.C a gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van.

40. (15) Melyik NEM a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

A nyugdíjpénztárB termelőszektorC lízingtársaság

41. (16) Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata?

A segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak.B segítse a felek egymásra találását.C összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak.

42. (17) Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége?

A a lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig.B a lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig.C a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig.

Oldal: 7 / 194

3. Kétszintű bankrendszer fogalma (Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok), a jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai és szolgáltatásai

43. (1) Mi a bankok feladata az alábbiak közül?

A a hitelintézetek számláinak vezetéseB a megtakarítók és megtakarítások közötti közvetítésC elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket

44. (2) Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank?

A részvénytársasági formábanB köztestület formájábanC kormányhivatalként

45. (3) Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta?

A a BUBORB a LIBORC a RMAX

46. (4) Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ az ún. kamatmarzsra?

A A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot.B A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége.C A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.

47. (5) A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére IGAZ, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat kinyomtatott és vert pénzt?

A a szakosított hitelintézetreB a központi bankraC a kereskedelmi bankra

48. (6) Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot?

A a BankszövetségB a BAMOSZC a Magyar Nemzeti Bank

49. (7) Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést?

A aktívB passzívC semleges

Oldal: 8 / 194

50. (8) Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak?

A a hitelintézetek számláinak vezetéseB a megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolításaC elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket

51. (9) Az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak mely szervei vannak?

A igazgatóságB Monetáris TanácsC ügyvezetőség

52. (10) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a magyarországi bankok tevékenységére?

A A bankok tevékenységét Magyarországon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank felügyeli.B A bankok tevékenységét Magyarországon kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeli.C A bankok tevékenységét Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is felügyeli.

53. (11) Ki a Monetáris Tanács elnöke?

A a Magyar Nemzeti Bank elnökeB a köztársasági elnökC a kormányfő

54. (12) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a kétszintű bankrendszerre?

A A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank.B A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek.C A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki.

55. (13) Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer?

A A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal.B A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal.C A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. „A”, és az ún. „B” besorolású hitelintézeteket.

Oldal: 9 / 194

56. (14) Az alábbiak közül melyik művelet NEM TARTOZIK a bank ún. semleges műveletei közé?

A a bankszámlák közötti átutalásB a bankszámla hitelezés‐C a bankszámla-vezetés

57. (15) Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs?

A A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége.B A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége.C A betéti és a látra szóló kamatok különbsége.

58. (16) Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ a mai magyar bankrendszerre?

A kétszintűB univerzálisC specializált

59. (17) Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói?

A Árfolyam politikai döntések meghozatala.‐B Arany és devizatartalékok menedzselése.‐C A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés.

60. (18) Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja?

A Az, hogy befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet.‐ ‐B Az, hogy támogassa a kormány árfolyam politikáját.C Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását.

61. (19) Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata?

A vállalkozások részére hitel nyújtásaB betét gyűjtése a lakosságtólC a monetáris politika meghatározása és megvalósítása

62. (20) Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat e rendkívüli hitelt?‐

A Igen.B Nem.C Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot.

Oldal: 10 / 194

63. (21) Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli.

A IgazB Nem

64. (22) Az egyszintű bankrendszer az, ahol:

A a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja;B a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban,C gazdálkodókkal az üzleti pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a‐ pénzintézetek tartják

65. (23) A kétszintű bankrendszer az, ahol:

A a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátjaB a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják.C gazdálkodókkal az üzleti pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a‐ pénzintézetek tartják.

4. Értékpapír fogalma, fajtái

66. (1) Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül?

A az aukcióB a folyamatos, napi kibocsátásC az éves kibocsátás

67. (2) A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet.

A HamisB Igaz

Oldal: 11 / 194

68. (3) Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát?

A Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel.B Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel.C A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával.

69. (4) Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény?

A A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír.B A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírC A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.

70. (5) Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog?

A a közraktári jegyéB a váltóéC a részvényé

71. (6) Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani?

A kizárólag névre szólóanB kizárólag bemutatóra szólóanC bemutatóra szólóan vagy névre szólóan

72. (7) Az alábbi értékpapírok közül az általános szabályok alapján melyik kamatozó?‐ ‐

A a törzsrészvényB a kötvényC a befektetési jegy

73. (8) Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire?

A A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak.B A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza.C A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza.

74. (9) Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e?

A Igen, minden korlátozás nélkül.B Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá.C Általában nem, kivéve, ha erre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyt ad.

Oldal: 12 / 194

75. (10) Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények?

A hiteljogviszonytB tagsági jogotC a befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt

76. (11) Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény?

A hitelviszonytB tulajdonviszonytC a befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt

77. (12) Az alábbiak közül milyen jogok illetik meg a részvényest?

A kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogokB tagsági, vagyoni és kisebbségi jogokC gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok

78. (13) Az alábbiak közül melyik értékpapír NEM állampapír?

A az államkötvényB a kincstárjegyC a befektetési jegy

79. (14) Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját!

A Az állampapír az állam adósságát megtestesítő értékpapír.B Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír.C Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.

80. (15) Kérem, az alábbiak közül válassza ki a befektetési jegy definícióját!

A a befektetési jegy az állam adósságát megtestesítő értékpapírB a befektetési jegy tulajdoni részesedést, tagsági jogot jelentő befektetésC a befektetési jegy pénzkövetelésre szóló, befektetési jellegű értékpapír

81. (16) Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény?

A Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.B Ingadozó hozamú értékpapír.C Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír.

Oldal: 13 / 194

82. (17) A diszkontkincstárjegy…

A egy éven túli lejáratú értékpapír.B az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír.C az MNB által kibocsátott értékpapír.

83. (18) Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ az értékpapírok jogi fogalmára?

A Az értékpapír a kiállító feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalása.B Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat.C Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben.

84. (19) Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját!

A a részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapírB a részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírC a részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír

85. (20) Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója!

A a részvénytársaságB az állam, a jegybank vagy az Európai Központi BankC a befektetési alap

86. (21) Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak?

A az osztalékelsőbbségi részvényB a jegyzési jogot biztosító kötvényC a kárpótlási jegy

87. (22) Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet!

A a diszkont kincstárjegyB a kamatozó kincstárjegyC az államkötvény

88. (23) Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont kincstárjegynek?

A Az éves kamatozású állampapírokat.B Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket.C Az 1 évnél rövidebb futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat.

89. (24) Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat!

A részvényB állampapírC váltó

Oldal: 14 / 194

90. (25) Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény?

A a részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírB a részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapírC a részvény lejárat nélküli értékpapír

91. (26) Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé?

A a részvényB a jelzáloglevélC a közraktári jegy

92. (27) Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „aranyrészvény”-t?

A Az, hogy minden törzsrészvényest ugyanazok a jogok illetik meg.B Az, hogy a birtokosának igenlő szavazata nélkül a társaság közgyűlésén adott kérdésekben nem lehet döntést hozni.C Az, hogy ezt a fajta részvényt csak a részvénytársaság dolgozói vásárolhatják meg.

93 (28) Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „átváltoztatható kötvény”-t?

A Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható.B Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át.C Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át.

94 (29) Minek a rövidítése a „KELER Zrt.”?

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő RészvénytársaságB Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő RészvénytársaságC Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság

95 (30) Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője?

A a részvény fix kamatozású értékpapírB a részvény határozott futamidejű értékpapírC a részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír

96 (31) Az alábbiak közül melyik NEM értékpapír?

A a lekötött betétB a kötvényC a befektetési jegy

Oldal: 15 / 194

97 (32) Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki?

A Kizárólag pénzkövetelésről.B Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról.C Pénzkövetelésről és tulajdonjogról.

98 (33) A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő?

A Kizárólag okirati formában.B Kizárólag dematerializált értékpapírként.C A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként.

99 (34) Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni értékpapírt (az állampapír kivételével)?

A Kizárólag dematerializált értékpapír formájában.B Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként.C A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában.

100 (35) A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk?

A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírokB részesedést megtestesítő értékpapírokC tagsági jogot megtestesítő értékpapírok

101 (36) Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a diszkontkincstárjegyre?

A A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható.B A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket.C A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket.

102 (37) A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza?

A maga az értékpapírB az értékpapírszámlaC a részvénykönyv

103 (38) Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak?

A a részvények összes nyereségétB a részvények szétosztott nyereségétC a kötvények összes nyereségét

Oldal: 16 / 194

104 (39) Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje NEM haladhatja meg az 1 évet!

A a kamatozó részvényB az államkötvényC a diszkont kincstárjegy

105 (40) Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása?

A kibocsátási értékenB osztalékértékenC árfolyamértéken

106 (41) Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját!

A a kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapírB a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírC a kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír

107 (42) Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető az általános szabályok szerint ‐ ‐osztalék?

A a kötvény utánB a befektetési jegy utánC a részvény után

108 (43) Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak?

A az átváltoztatható kötvényB a befektetési jegyC a visszaváltható részvény

109 (44) Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül?

A a kamatozó részvényB az átváltozatható kötvényC a közraktári jegy árujegy része

110 (45) Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek?

A Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt.B A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt.C A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt.

Oldal: 17 / 194

111 (46) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a diszkont kincstárjegyről?

A A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír.B A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír.C A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír.

112 (47) Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek?

A tőke visszafizetést és kamatfizetéstB szavazatelsőbbségi jogotC osztalékot

113 (48) Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között?

A a kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalatB a kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazásaC a kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír

5 Tőzsde fogalma és szerepe

114 (1) Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a BUX indexről?

A A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak.B A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe.C A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85% ban a Budapesti ‐Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15% ban 1 évnél rövidebb futamidejű ‐állampapírok árfolyamából számolnak ki.

115 (2) Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a másodlagos értékpapír piacról?

A A másodlagos piac az, ahol megvásárolják az értékpapírokat.B A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat.C A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének.

Oldal: 18 / 194

116 (3) A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: „helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik”?

A a központi szerződő féléB a központi elszámolóházéC a tőzsdéé

117 (4) Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve?

A árutőzsdeB központi értéktárC értéktőzsde

118 (5) A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül?

A piaci kockázatB inflációs kockázatC vissza nem fizetési kockázat

119 (6) Mikor alakult újra 1989. után Magyarországon az értéktőzsde?

A 1990-benB 1996-banC 1993-ban

120 (7) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ az ún. elsődleges értékpapír piacról?

A Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat.B Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek.C Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac.

121 (8) Az alábbi állítások közül melyik NEM IGAZ a BUX indexre?

A Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve a hazai vállalatok.B Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát.C 100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri.

122 (9) Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek?

A a részvények osztalékának alakulásátB a részvények hozamának alakulásátC az indexkosárban lévő részvények árfolyam alakulását‐

Oldal: 19 / 194

123 (10) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a befektetés hozamáról?

A Egy befektetés hozamán a befektetési időszak alatt elért jövedelem és a befektetett tőke különbségét értjük.B Egy befektetés hozamán a befektetett időszak alatt elért többletjövedelem és a befektetett tőke különbségét értjük.C Egy befektetés hozamán a befektetési időszak alatt elért összes jövedelem és a teljes befektetett összeg (tőke, költségek) különbségét értjük.

124 (11) Az értéktőzsdén melyik eszközzel NEM LEHET kereskedni az alábbiak közül

A értékpapírralB devizávalC energiahordozóval

125 (12) Mit jelent az árfolyam?

A az árfolyam a részvény nyereségeB az árfolyam maga a hozamC az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke

126 (13) A hatályos magyar szabályozás alapján kinek van joga a tőzsdén üzletet kötni?

A a tőzsdei kereskedő cégek által felhatalmazott üzletkötőnekB bárkinek, aki szeretné befektetni a megtakarításaitC csak a tőzsdén jegyzett részvényt kibocsátó társaságok brókereinek

127 (14) Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele?

A negyedéventeB éventeC évente kétszer

128 (15) Az árutőzsdén melyik eszközzel NEM LEHET kereskedni az alábbiak közül?

A nyersanyaggalB mezőgazdasági termékekkelC értékpapírral, a közraktári jegy kivételével

129 (16) Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ a tőzsdeindexről?

A A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad.B A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi.C A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható.

Oldal: 20 / 194

130 (17) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ az OTC (over-the-counter) piacról?

A az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötésB az OTC (over-the-counter) az értékpapír tőzsdén történő ügyletkötés‐C az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés

6. A bankszerűen működő pénzintézetek tevékenységei (takarékszövetkezetek, szakosított hitelintézetek)

131 (1) Az alábbiak közül melyiket tekintik ún. bankszerűen működő intézménynek?

A a biztosítótársaságotB a nyugdíjalapokatC a lízingtársaságot

132 (2) Mi a kamatmarzs?

A A kamatos kamat jelenértékeB A hitelkamatok és a betéti kamatok különbségeC Az aktív bankügyletek nyeresége

133 (3) Az alábbi szervezetek közül melyik jogosult betét gyűjtésére?

A bármelyik pénzügyi vállalkozásB a befektetési vállalkozásC a hitelintézet

134 (4) Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerinti pénzügyi szolgáltatásnak, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak?

A ingatlan forgalmazásB befektetési jegyek forgalmazásaC betét gyűjtése

7. Pénztári szolgáltatások csoportosítása és fő szolgáltatásai (önkéntes egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár (kötelező), önkéntes nyugdíjpénztár)

135 (1) Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait egy tagsági jogosultsággal

A az egész család használhatja, ha be lettek jelentve.B csak a tagdíjat fizető jogosult a használatra.C az a munkáltató jogosult a használatra, aki átvállalta a díjfizetést.

Oldal: 21 / 194

136 (2) A tag halála esetén mi történik az egészségpénztári számlaegyenleggel?

A Örökölhető az öröklés szabályai szerint.B Visszautalják társadalombiztosítási rendszerbe.C Csak akkor kaphatja meg az örökös, ha ő is tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak.

137 (3) Milyen tartalékból finanszírozza működését a magánnyugdíjpénztár?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

138 (4) Milyen rendszerben működnek a magánnyugdíjpéntárak?

A felosztó kirovó‐B tőkefedezetiC várományfedezeti

139 (5) Örökölhető-e az önkéntes nyugdíjpénztár élethosszig szóló járadéka?

A igenB nemC csak akkor, ha a tag megjelölt kedvezményezettet

140 (6) Lehetséges-e az átlépés egyik magánnyugdíjpénztárból a másikba?

A Ha a munkavállaló egyszer már döntött valamely magánnyugdíjpénztár mellett, már nem tud váltani, nyugdíjba vonulásig ennek a pénztárnak lesz a tagja.B Haz hónap elteltével bármikor.C 10 évente egyszer lehet pénztárt váltani.

141 (7) Magánnyugdíjpénztári tagság kötelező…

A a 35 év alatti pályakezdőknek.B minden munkavállalónak.C mindenkinek akinek önkéntes magánnyugdíjpéntári tagsága van.

142 (8) Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva az önkéntes nyugdíjpénztárban?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

Oldal: 22 / 194

143 (9) Milyen tartalékból finanszírozza fizetőképességének fenntartását a magánnyugdíjpénztár?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

144 (10) Milyen tartalékból finanszírozza fizetőképességének fenntartását az önkéntesnyugdíjpénztárban?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

145 (11) Melyik intézményi befektetőről szól a következő idézet "A tag életének aktív szakaszában rendszeres befizetéseket teljesít. Amikor nyugdíjba vonul, a nevezett intézményi befektető rendszeres nyugdíjat folyósít számára, melynek fedezete a tag által korábban teljesített befizetésekből és ezek hozamaiból áll."?

A befektetési alapB vagyonbiztosítóC nyugdíjpénztár

146 (12) Lehet-e több önkéntes nyugdíjpénztárnak tagja a magánszemély?

A igenB nemC maximum 2 pénztár tagja lehet

147 (13) Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után felveheti külön csak a hozamot, és az adómentes?

A Felveheti , és az adómentes.B Felveheti, de adót kell utána fizetni.C Csak tőkével együtt veheti fel és adóköteles.

148 (14) A Pénztárak Garancia Alapja

A felügyeli a pénztárak működését.B szabályozza a pénztári befektetéseket.C ha a pénztár 5 napon belül nem tud fizetni, helyette szolgáltat.

149 (15) Az egészségpénztárak pénzbeli szolgáltatása lehet

A kiegészítő szakellátás.B gyógyszerek.C egyéni egészségvédelmi programok.

Oldal: 23 / 194

150 (16) A magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozódott megtakarítás …

A a pénztár tulajdona, mely - működési költségekkel csökkentve a nyugdíja vonulást követően a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás fedezetéül szolgál.B a pénztártag tulajdona, mely - működési költségekkel csökkentve - a nyugdíjba vonulást követően a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás fedezetéül szolgál.C a pénztártag tulajdona, mely - hozamokkal növelten a nyugdíjba vonulást követően a‐ magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás fedezetéül szolgál.

151 (17) A 35 év alatti pályakezdő

A önkéntes döntése alapján válhat magánnyugdíjpénztár taggá.B számára nem kötelező a magánnyugdíjpénztár tagság, amennyiben a tagdíj alapjául szolgáló jövedelme a minimálbér másfélszeresét nem éri el.C törvény alapján köteles magánnyugdíjpénztárt választani.

152 (18) Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után milyen időszakonként veheti fel pénze egy része vagy egészét?

A 1 évente 1 alkalommal csak a hozamot.B 3 évente 1 alkalommal csak a hozamot.C 5 évente 1 alkalommal csak a hozamot.

153 (19) Az egészségpénztári tagok a szolgáltatást mikor vehetik igénybe?

A Azonnal igénybe vehetik.B 10 év várakozási időt követően vehetik igénybe.C 3 év várakozási időt követően vehetik igénybe.

154 (20) Milyen tartalékból finanszírozza működését az önkéntes nyugdíjpénztár?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

155 (21) Hány év a várakozási idő az önkéntes nyugdíjpénztárnál?

A A belépéstől számítva 3 év.B A belépéstől számítva 10 év.C A belépéstől számítva 20 év.

Oldal: 24 / 194

156 (22) Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő letelte után a pénzfelvétel következőképpen történhet

A 3 évente 1 alkalommal lehet felvenni a hozamot adómentesen a számláról.B Bármikor felvehető összeg, de adóköteles évente - 10%-al csökkentve.C Minden évfordulón lehet felvenni pénzt maximum az egyenleg 50%-ig.

157 (23) Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva a magánnyugdíjpénztáraknál?

A működési tartalékB likviditási tartalékC fedezeti tartalék

158 (24) Az egészségpénztárak természetbeni szolgáltatása lehet

A gyógyszerek.B gyógyászati segédeszközök.C egyéni egészségvédelmi programok.

159 (25) Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható:

A egészség védelmét szolgáló programok szervezéseB nyugdíjszolgáltatásokC betegség miatti kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása

160 (26) A nyugdíjpénztári befizetések az alábbiak szerint osztódnak

A kétfelé: fedezeti tartalékba és a működési tartalékba.B háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a likviditási tartalékbaC háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a kockázati tartalékba.

161 (27) Hogy a tagok kockázatvállalásuk mértékének megfelelő befektetést választhassanak a magánnyugdíjpénztárnak 2009-től kötelező

A legalább négyféle: klasszikus, kiegyensúlyozott, konzervatív és növekedési befektetési portfóliót kialakítani.B a 16-35 éves tagjaik számára legalább három befektetési portfóliót kialakítani.C legalább három befektetési portfoliót kialakítani.

Oldal: 25 / 194

8. Eltérés és kapcsolódás a banki, a befektetési, a pénztári és a biztosítói szektor és szolgáltatásai között

162 (1) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosító – a jogszabályban meghatározott feltételekkel – végezhet

A pénztári tagtoborzást.B pénzügyi lízinget.C bankügynöki tevékenységet.

163 (2) Válassza ki a helyes választ! Miként kapcsolódhat a nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz biztosítási szolgáltatás?

A A nyugdíjpénztár unit linked biztosításokba fekteti a tag befizetéseit.‐B A fedezeti tartalék terhére az ügyfél jogosult kedvezményes lakásbiztosítást kötni anyugdíjpénztárral szerződött biztosítóval.C A magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét biztosítótól történő járadékvásárlással is teljesítheti.

164 (3) Az alábbiak közül melyik NEM tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának?

A Megtakarítási hajlam növekedése.B Tulajdonosi kapcsolatok kialakulása a bankok és biztosító között.C A PSZÁF elvárásai.

165 (4) Az értékpapírok, a biztosítás vásárlása, az önkéntes nyugdíjjellegű megtakarítások az alábbiak közül milyen jellegű befektetéseknek minősülnek?

A reál befektetésnekB humán befektetésnekC pénzügyi befektetésnek

166 (5) Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet e független biztosításközvetítő banki ‐termékeket?

A Nem.B Igen, minden feltétel nélkül.C Igen, a Hitelintézeti törvényben meghatározott feltételekkel.

167 (6) Válassza ki a helyes választ! Az alábbiak közül melyik banki termékhez NEM szokásos biztosítási terméket kapcsolni?

A lakáshitelB bankgaranciaC bankkártya

Oldal: 26 / 194

168 (7) Válassza ki a helyes állítást!

A Pénztári szolgáltatásokhoz soha nem kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.

B Csak az egészségpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.C A nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.

169 (8) Az alábbiak közül melyik tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának?

A A biztosítási jogszabályok növekvő komplexitása.B A banki és biztosítási termékek azonos árazási struktúrája.C A többes (átfogó) pénzügyi szolgáltatások előtérbe kerülése

B) Biztosítási piac szereplői (a Bit. vonatkozó szabályai)

1 Biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái

170 (1) Válassza ki a helyes választ! Biztosító egyesületet

A kizárólag természetes személyek alapíthatnak.B legalább 15 tag alapíthat.C természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei alapíthatnak.

171 (2) Mikor szűnt meg a biztosítási monopólium Magyarországon?

A 1990-benB 1986-banC 1956-ban

172 (3) Melyek a közvetlen értékesítési csatornák fajtái? Válassza ki a helyes választ!

A Direkt marketing, ügyfélszolgálati iroda, biztosítási ügynök.B Direkt marketing, telefon, Internet, ügyfélszolgálati iroda.C Direkt marketing, telefon, biztosítási ügynök, ügyfélszolgálati iroda.

173 (4) Mit jelent a Biztosítási Törvény fogalmi rendszerében a harmadik ország?

A Európai Unió tagállamátB olyan országot, mely nem tagja az Európai UniónakC fejlődő országot

174 (5) Működhet-e harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe a Magyar Köztársaság területén?

A Nem.B Igen.C Igen, de kizárólag szövetkezeti formában.

Oldal: 27 / 194

175 (6) Melyik nem tartozik a biztosító egyesület jellemzői közé?

A önkéntesen létrehozottB nyereségérdekeltség, mint elsődleges célC kölcsönösségen alapuló szervezet

176 (7) Mi a közvetlen értékesítési csatornák célja?

A Az ügyfélkör személyes közbenjárás eredményeként való kiépítése.B Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása.CJelentős piaci részesedés szerzése költségcsökkentés és minél szélesebb ügyfélkör gyors elérése mellett.

177 (8) Biztosítók mely szervezeti formájára igaz az alábbi meghatározás? Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében nyújt szolgáltatást.

A biztosító egyesületB biztosító szövetkezetC biztosító részvénytársaság

178 (9) A biztosító értékesítési csatornáinak mely csoportjába sorolható az ügyfélszolgálati iroda működtetése?

A direkt marketingB közvetlen értékesítésC közvetett értékesítés

179 (10) Az alábbi állítások közül melyik állítás IGAZ a biztosítókra?

A Minden biztosító minden biztosítási ágban tevékenykedhet.B A biztosító csak abban a biztosítási ágban tevékenykedhet, amelyre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységi engedélye felhatalmazza.C Egyetlen biztosító sem tevékenykedhet minden biztosítási ágban.

180 (11) Melyek a biztosító közvetett értékesítési csatornái? Válassza ki a helyes választ!

A függő és független biztosításközvetítőkB telefon és InternetC függő biztosításközvetítők és a biztosítási ügynökök

181 (12) Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna NEM tartozik a közvetlen értékesítési csatornák csoportjába?

A telefonB internetC biztosítási ügynök

Oldal: 28 / 194

182 (13) Alapítható-e biztosító a Magyar Köztársaság területén egyesületi formában?

A Igen, de legalább 10 tag szükséges hozzá.B Igen, de legalább 5 tag szükséges hozzá.C Nem.

183 (14) Az alábbiak közül melyik társasági formában NEM alapítható biztosító társaság?

A részvénytársaságB egyesületC korlátolt felelősségű társaság

184 (15) Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szövetkezet alapításához legalább!

A 5 tag szükséges.B 10 tag szükséges.C 15 tag szükséges.

185 (16) Milyen formában alapítható biztosító az alábbiak közül?

A betéti társaságB részvénytársaságC korlátolt felelősségű társaság

186 (17) A biztosítók mely szervezeti formában való alapításának NEM feltétele legalább 10 tag megléte?

A biztosító egyesületB biztosító szövetkezetC harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

187 (18) Végezhet-e biztosító részvénytársaság teljes körűen biztosítási tevékenységet?

A Nem.B Igen, feltétel nélkül.C Igen, az engedélyezett biztosítási ágon belül.

188 (19) Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna tartozik a közvetett értékesítési csatornák csoportjába?

A többes ügynökB telefonC ügyfélszolgálati iroda

Oldal: 29 / 194

189 (20) Mi a lényege az Internet, mint közvetlen értékesítési csatorna alkalmazásának?

A A biztosító közvetlenül elektronikus levél útján keresi meg az ügyfelet biztosításkötés céljából.B Az ügyfelek közvetlenül tájékozódhatnak az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéről.C Az érdeklődő a biztosító honlapján közvetlenül köthet biztosítási szerződést.

190 (21) A Magyar Köztársaság területén milyen formában alapítható biztosító?

A Részvénytársaság, betéti társaság, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe.B Részvénytársaság, betéti társaság, szövetkezet, egyesület.C Részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe.

191 (22) A biztosító milyen tevékenység végzésére jogosult?

A Biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére.B Biztosítási és más üzletszerű tevékenység végzésére.C Bármilyen üzletszerű tevékenység végzésére.

192 (23) Ki végezhet biztosítási tevékenységet?

A kizárólag biztosítóB biztosító és független biztosításközvetítőC biztosító és független biztosításközvetítő, amennyiben a biztosító megbízásából jár el

193 (24) Alapítható-e biztosító a Magyar Köztársaság területén szövetkezeti formában? Válassza ki a helyes választ!

A Igen, de legfeljebb 10 taggal.B Igen, de legalább 10 taggal.C Igen, de csak 10 taggal.

194 (25)Az alábbiak közül a biztosítók mely szervezeti formában való alapításának feltétele legalább 10 tag megléte?

A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepeB biztosító szövetkezetC biztosító részvénytársaság

195 (26) Az alábbiak közül melyik NEM feltétele a biztosító egyesületi formában történő alapításának?

A A részjegyek névértéke legalább 10 ezer forint legyen.B Kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatást.C Tagsági hozzájárulás befizetése.

Oldal: 30 / 194

196 (27) Milyen értékesítési csatornákat különböztetünk meg?

A közvetlen — közvetettB közvetítő — nem közvetítőC direkt – on-line

197 (28) Az alábbiak közül mi minősül biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységnek?

A pénzügyi szolgáltatás közvetítéseB biztosításközvetítésC minden üzletszerű tevékenység

198 (29) Válassza ki a helyes választ! Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

A az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.B az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezheti.C a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységet nem végezhet.

199 (30) Alapítható e biztosító a Magyar Köztársaság területén részvénytársasági formában?‐

A Igen.B Igen, de csak nyilvánosan működő részvénytársasági formában.C Nem.

200 (31) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító a tevékenységét a Magyar Köztársaság területén mikor végezheti határon átnyúló szolgáltatás formájában?

A akkor, ha erre saját tagállamában jogosultB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyévelC csak fióktelep útján

201 (32) Az értékesítési csatornák mely csoportjára jellemző az alábbi állítás? A biztosító és az ügyfél között van egy közvetítő, aki az eredményes értékesítési munka jutalmául jutalékot kap a biztosítótól.

A ügyfélszolgálati irodára, mint értékesítési csatornáraB közvetett értékesítési csatornákraC közvetlen értékesítési csatornákra

Oldal: 31 / 194

2. Biztosításközvetítői tevékenység formái (függő biztosításközvetítő, függetlenbiztosításközvetítő, többes ügynök, alkusz)

202 (1) Az alábbiak közül mely tevékenység NEM minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

A biztosítási szerződés megkötésének elősegítéseB kárfelmérési és értékbecslési tevékenységC biztosítási termék ajánlása

203 (2) A függő biztosításközvetítő milyen jogviszonyban jogosult biztosítási szerződést közvetíteni?

A biztosítóval fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapjánB ügyféllel fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapjánC kizárólag munkaviszonyban

204 (3) Melyik állítás igaz?

A Alkusz végezhet többes ügynöki tevékenységet, de többes ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységetB Többes ügynök végezhet alkuszi tevékenységet, de alkusz nem végezhet többes ügynöki tevékenységetC Többes ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz többes ügynöki tevékenységet

205 (4) Az alábbiak közül melyik NEM minősül független biztosításközvetítőnek?

A az alkuszB a többes ügynökC az egyes ügynök

206 (5) Az alábbiak közül ki nem közvetíthet biztosítási szerződést?

A egyes ügynökB biztosítási szaktanácsadóC többes ügynök

207 (6) Válassza ki a helyes állítást!

A Az alkusz az ügyfél megbízásából jár el.B A többes ügynök az ügyfél megbízásából jár el.C A többes ügynök és az alkusz mindig a biztosító megbízásából jár el.

208 (7) Az alábbiak közül ki az, aki kizárólag egy biztosító megbízásából végezheti a tevékenységét?

A vezérügynökB ügynökC szaktanácsadó

Oldal: 32 / 194

209 (8) Jogosult-e az egyes ügynök biztosítási szerződést a biztosító megbízása alapján közvetíteni?

A Nem, mert biztosítási szerződést egyes ügynök csak a biztosítóval fennálló munkaviszonyban közvetíthet.B Nem, mert egyes ügynök biztosítási szerződést csak az ügyfél megbízása alapján közvetíthet.C Igen.

210 (9) Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ!

A az alkuszB a többes ügynökC mindkettő

211 (10) Melyik állítás hamis?

A Alkusz végezhet szaktanácsadói, de szaktanácsadó nem végezhet alkuszi tevékenységetB Szaktanácsadó végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet szaktanácsadói tevékenységetC Ügynök végezhet szaktanácsadói, de szaktanácsadó nem végezhet ügynöki tevékenységet

212 (11) Melyik ügynökre IGAZ az az állítás, hogy a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján jogosult a biztosító nevében kötvényt kiállítani?

A a vezérügynökreB a többes ügynökreC az egyes ügynökre

213 (12) Melyik állítás IGAZ? A többes ügynök

A egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti.B kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak valamennyi termékét közvetíti.C egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok nem versengő termékeit közvetíti.

214 (13) Az alábbiak közül melyik biztosításközvetítő jár el az ügyfél megbízásából?

A a többes ügynökB a vezérügynökC az alkusz

215 (14) Az alábbiak közül kinek az eljárásáért nem felel a biztosító?

A az egyes ügynökB a többes ügynökC az alkusz

Oldal: 33 / 194

216 (15) A szaktanácsadó tevékenységéért megbízója felel.

A IgazB Hamis

217 (16) Jogosult-e az alkusz a biztosítási szerződés megkötésére?

A Igen, az ügyfél képviseletében.B Igen, a biztosító képviseletében.C Nem.

218 (17) Kinek a megbízásából járhat el a többes ügynök?

A Az ügyfél megbízásából.B Kizárólag egy biztosító megbízásából.C Több biztosító megbízásából.

219 (18) A Biztosítási Törvény alapján a biztosításközvetítők mely két fő csoportját különböztetjük meg?

A függő és független biztosításközvetítőB alkusz és többes ügynökC egyes ügynök és többes ügynök

220 (19) Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából is végezheti a tevékenységét?

A vezérügynökB ügynökC alkusz

221 (20) Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából végzi a tevékenységét?

A vezérügynökB alkuszC többes ügynök

222 (21) Melyik állítás IGAZ? A vezérügynök

A egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére.B több biztosító által felhatalmazott olyan ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére.C egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására, de nem jogosult biztosítási díj átvételére.

Oldal: 34 / 194

223 (22) Válassza ki a helyes megoldást!

A A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban semmilyen esetben nem jogosult.B A többes ügynök tevékenysége nem terjedhet ki a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult.C A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére.

224 (23) Melyik állítás NEM igaz? Az alkusz…

A jogosult a biztosítási díj átvételére a biztosító ez irányuló hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából.B eljárásáért a biztosító felelősséggel tartozik.C önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel.

225 (24) Ki végzi a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül?

A vezérügynökB alkuszC többes ügynök

226 (25) Az alkuszi tevékenység felsőfokú végzettséghez kötött.

A IgazB Hamis

227 (26) Az alábbiak közül ki az, aki NEM végezheti több biztosító megbízásából a tevékenységét?

A vezérügynökB ügynökC többes ügynök

228 (27) Válassza ki a helyes választ! A függő biztosításközvetítő…

A biztosító megbízásából jár el.B az ügyfél megbízásából jár el.C a maga nevében jár el.

229 (28) Az alábbiak közül melyik minősül függő biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ!

A az egyes ügynökB a többes ügynökC mindkettő

Oldal: 35 / 194

230 (29) Ki végezheti a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül?

A szaktanácsadóB ügynökC többes ügynök

231 (30) Milyen biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, feltéve hogy az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át?

A független biztosításközvetítőB nem minősül biztosításközvetítőnekC függő biztosításközvetítő

232 (31) Ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet?

A Egyes ügynök, többes ügynök, vezérügynök, alkusz.B Egyes ügynök, többes ügynök és biztosítási szaktanácsadó.C Kizárólag az egyes ügynök és a többes ügynök.

233 (32) Ki NEM végezheti a biztosításközvetítői tevékenységét a biztosító megbízásából az alábbiak közül?

A szaktanácsadóB ügynökC alkusz

234 (33) Közvetíthet e biztosítási szaktanácsadó biztosítási szerződést?‐

A Igen, korlátozás nélkülB Igen, de csak a biztosító ez irányú meghatalmazása alapjánC Nem

235 (34) Függő ügynöknek minősül e a biztosításközvetítő akkor, ha az egyik biztosítónál casco és ‐kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékeket közvetít, míg a másik biztosítónak életbiztosítási terméket?

A Igen.B Nem, mert függő ügynök csak egy biztosító termékeit közvetítheti.C Igen, de csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével.

Oldal: 36 / 194

236 (35) A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására, mely a biztosító hatáskörébe tartozik.Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Mely biztosításközvetítőre IGAZ az állítás?

A az alkuszraB a vezérügynökreC a függő ügynökre

237 (36) A vezérügynök hány biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban?

A egy biztosítóvalB több biztosítóvalC több biztosítóval, ha azok egymással nem versengő termékeit közvetíti

238 (37) Melyik a helyes állítás?

A Alkusz végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységetB Ügynök végezhet alkuszi, de alkusz nem végezhet ügynöki tevékenységetC Ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz ügynöki tevékenységet

239 (38) Az alábbiak közül mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

A Kizárólag a biztosítási termék ismertetése, ajánlása, és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás nyújtása.B A biztosítási szerződés biztosító nevében való megkötése.C Biztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység.

3. Biztosításközvetítők piacra lépésének feltételei és működésük főbb szabályai (regisztrációs követelmény, a végzettségre/szakképesítésre/képesítésre vonatkozó követelmények, jogkör, kötelezettség)

240 (1) A független biztosításközvetítőt milyen kötelezettség terheli az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegek tekintetében?

A köteles azokat elkülönített ügyfélszámlákon tartaniB köteles azokat a hitelezők kielégítésére fordítaniC köteles azokat közös számlán tartani

241 (2 ) Az alkusz biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles

A legalább egy biztosítási szerződést elemezni.B kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.C legalább három, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

Oldal: 37 / 194

242. (3 )Milyen végzettség esetén szükséges a biztosításközvetítőnek a Biztosítási Törvényben foglalt szakképesítéssel rendelkeznie, ahhoz hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen?

A egyetemi végzettségB középfokú végzettségC főiskolai végzettség

243. (4 )Az alábbiak közül ki állíthatja ki a biztosításközvetítést végző természetes személy arcképes igazolványát?

A Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeleteB független biztosításközvetítőC függő biztosításközvetítő

244. (5) Mely biztosításközvetítőre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

A alkuszraB függő ügynökreC biztosítási szaktanácsadóra

245 (6) Jogosult-e a vezérügynök a biztosítási díj átvételére?

A Igen, a biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából.B Igen, a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján.C Nem.

246 (7) Az alábbiak közül ki NEM kérhet az ügyféltől díjazást?

A az alkuszB a szaktanácsadóC a többes ügynök

247 (8) Végezhet e biztosításközvetítői tevékenységet az a biztosításközvetítő, aki nem szerepel a ‐felügyeleti nyilvántartásban?

A Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeletinyilvántartásában történő regisztráció.B Igen, korlátozás nélkül.C Igen, de csak a Biztosítási Törvényben meghatározott esetekben.

Oldal: 38 / 194

248 (9) Az alábbiak közül ki kaphat az ügyféltől díjazást?

A az alkuszB a vezérügynökC a többes ügynök

249 (10) Végezhet e a többes ügynök egyben alkuszi tevékenységet?‐

A igenB nemC igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével

250 (11) A független biztosításközvetítő mely összegeket köteles elkülönített ügyfélszámlákon tartani?

A csak az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegeketB csak a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeketC mindkettőt

251 (12) Kell-e alkalmazni az egyes ügynökre a biztosításközvetítőkre vonatkozó törvényi rendelkezéseket életbiztosítási szerződések közvetítése esetén?

A igenB igen, de csak befektetési egységekhez kötött életbiztosítás eseténC nem

252 (13) Az alábbiak közül kinek NEM lehet a biztosítótól származó bevétele?

A az alkusznakB a szaktanácsadónakC a többes ügynöknekD valamennyiüknek lehet

253 (14) Az alábbiak közül ki NEM kaphat megbízást biztosítótól és ügyféltől egyaránt?

A az alkuszB a vezérügynökC a szaktanácsadó

Oldal: 39 / 194

254 (15) Végezhet e hitelintézettel munkaviszonyban álló természetes személy ‐biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásában?

A Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeletinyilvántartásában történő regisztráció.B Igen, mert a hitelintézet munkavállalója nem minősül biztosításközvetítőnek.C Igen, a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében, ha az általa közvetített termékkel kapcsolatban megfelelő képesítést kapott.

255 (16) Az alábbiak közül a Biztosítási Törvény alapján ki nem végezhet biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásban?

A alkusz által megbízott gépjármű kereskedő‐B hitelintézeti munkavállalóC postai alkalmazott

256 (17) Válassza ki a helyes választ?

A Az alkusz tevékenységének részeként adhat szaktanácsot a biztosítási termékkel összefüggésben.B Az alkusz nem végezheti egészségpénztári termékek és szolgáltatások közvetítését.C Az alkusz végezhet egyidejűleg függő biztosításközvetítői tevékenységet.

257 (18) Az alábbiak közül a Biztosítási Törvény alapján ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásban?

A postai alkalmazottB alkusz által megbízott gépjármű kereskedő‐C alkusz

258 (19) Mire terjedhet ki a többes ügynök tevékenysége?

A Kizárólag ajánlat kitöltésére és a díjelőleg átvételéreB A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a szerződés megkötésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésreC A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre

Oldal: 40 / 194

259 (20) Biztosításközvetítői tevékenységet – törvényben foglalt kivételekkel – kizárólag

A olyan természetes személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban.B olyan gazdálkodó szervezet végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban.C olyan személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban.

260 (21) Köteles-e a felsőfokú végzettséggel rendelkező biztosításközvetítő szakképesítéssel rendelkezni ahhoz, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen?

A Nem.B Igen.C Igen, hatósági vizsgát kötele letenni.

261 (22) Az alábbi közvetítők közül kinek NEM lehet megbízója biztosító?

A az alkusznakB az ügynöknekC a vezérügynöknek

262 (23) Végezhet-e az alkusz egyben egyes ügynöki tevékenységet?

A igenB igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyévelC nem

263 (24) Az alábbiak közül ki nem köteles felelősségbiztosítással rendelkezni?

A biztosítási szaktanácsadóB alkuszC egyes ügynök

264 (25) Az a pénzösszeg, amit a biztosító a biztosításközvetítőnek eredményes munkájáért, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységéért fizet.

A költségtérítésB nettó díjC jutalék

265 (26) A nettó díjas termék

A nem tartalmaz nyereséget (önköltségi ár)B nem tartalmazza a biztosítási adótC nem tartalmazza a közvetítő jutalékát

Oldal: 41 / 194

266 (27) Jogosult-e az ügynök a biztosítási díj átvételére?

A Nem.B Igen, az ügyfél megbízásából.C Igen, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén.

267 (28) Az alkusz az alábbiak közül milyen egyéb biztosításközvetítői tevékenységet végezhet?

A Csak egyes ügynöki tevékenységet, többes ügynökit nem végezhet.B Csak többes ügynöki tevékenységet, egyes ügynökit nem végezhet.C Sem többes ügynöki, sem egyes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

268 (29) Az alábbiak közül kinek lehet csak együttműködési megállapodása a biztosítóval vagy biztosítókkal?

A az alkusznakB a vezérügynöknekC a többes ügynöknek

269 (30) Az alábbiak közül mi az előfeltétele a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy felügyeleti nyilvántartásba vételének?

A büntetett előéletB törvényben meghatározott képesítés, vagy felsőfokú végzettség igazolásaC legalább 5 éves munkaviszony fennállása

270 (31) Az alábbiak közül ki NEM kaphat jutalékot a biztosítótól?

A az alkuszB a szaktanácsadóC a többes ügynökD valamennyien kaphatnak

271 (32) Hogyan érinti a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az, ha a már nyilvántartásba vett természetes személy más biztosító társasággal létesít függő biztosításközvetítői viszonyt?

A Nem érinti, mivel ugyanazon természetes személy részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg.B Új nyilvántartási számot kap, a régi pedig törlésre kerül.C Új nyilvántartási számot kap a korábbi mellé.

272 (33) Szükséges e az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő‐ esetében a felügyeleti nyilvántartásba vétel biztosításközvetítői tevékenység folytatásához?

A igenB nemC nem, de csak ha részvénytársasági formában működik

Oldal: 42 / 194

4. Biztosításközvetítők általános tájékoztatási kötelezettsége

273 (1) Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli a biztosítót, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre?

A A biztosítót nem terheli tájékoztatási kötelezettség az ügyfél irányába.B A biztosító csak a saját adatairól köteles tájékoztatni az ügyfelet.C A biztosító csak a biztosítási szerződés jellemzőiről köteles tájékoztatni az ügyfelet.

274 (2) Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozótájékoztatásnak?

A a biztosítási időszakotB a kockázatviselés kezdetétC a biztosításközvetítő jutalékának mértékét

275 (3) Az alábbiak közül miről kell a biztosításközvetítőnek tájékoztatni az ügyfelet avagyonbiztosítási szerződés megkötését megelőzően?

A a kockázatviselés kezdetérőlB a kedvezményezett nevérőlC alkusz esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár el

276 (4) Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet írásban tájékoztatni?

A nem, elegendő szóbanB igenC igen, de csak a biztosítási szerződés megkötését követően

277 (5) Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozótájékoztatásnak felelősségbiztosítási szerződés esetén?

A díjfizetés módjátB szerződés megszűnésének eseteitC azt, hogy a biztosító vállal e tőke, illetve hozamgaranciát‐

278 (6) Az alábbiak közül mely biztosítási szerződés esetén kell az ügyfelet tájékoztatni a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokról?

A életbiztosítás szerződésB vagyonbiztosítási szerződésC felelősségbiztosítási szerződés

279 (7) Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor NEM köteles az ügyfelet a Bit.-ben foglaltak szerint tájékoztatni?

A a biztosítási szerződés megkötését megelőzőenB a biztosítási szerződés módosításakorC a biztosítási szerződés megszűnésekor

Oldal: 43 / 194

280 (8) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítőt a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettség azzal a személlyel szemben terheli, aki a biztosítási szerződés létrejötte esetén

A a biztosított pozíciójába kerül.B a kedvezményezett pozíciójába kerül.C a szerződő fél pozíciójába kerül.

281 (9) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását

A csak magyarul adhat.B az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja.C eltérő megállapodás hiányában a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles adni.

282 (10) Az alábbiak közül milyen speciális kötelezettség terheli a biztosításközvetítőt elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén?

A Köteles a tájékoztatást az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikusan is elérhetővé tenni.B Köteles a tájékoztatást az ügyfél részére szóban is megadni.C Köteles az ügyfelet arról külön tájékoztatni, hogy a szolgáltatást elektronikus úton nyújtja.

283 (11) Milyen módon kell a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia a biztosító mentesülésének feltételeit, alkalmazott kizárásokat?

A közérthetőenB figyelemfelhívásra alkalmas módonC bizonyíthatóan

284 (12) Mely biztosításközvetítő nem köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el?

A egyes ügynökB többes ügynökC alkusz

285 (13) A biztosításközvetítő az alábbiak közül miről nem köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelét tájékoztatni?

A A biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről.B A biztosításközvetítést végző természetes személy lakcíméről.C Arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban.

Oldal: 44 / 194

286 (14) Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el?

A nemB igen, de csak az egyes ügynökC igen, az egyes ügynök és a többes ügynök

287 (15) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia

A a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokatB a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeitC a magyar jog alkalmazásának kikötését

288 (16) Válassza ki a helyes választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását

A csak magyarul adhatja.B az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja.C a szerződéskötés helye szerinti nyelven köteles adni.

289 (17) Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor köteles az ügyfelet a Bit.-ben foglaltak szerint tájékoztatni?

A A biztosítási szerződés megszűnésekor.B A biztosítási szerződés módosításakor, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be.C A biztosítás szerződés megkötését megelőzően és azt követően csak akkor, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri.

290 (18) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni ügyfelét

A arról, hogy rendelkezik e befolyásoló részesedéssel abban a biztosítóban, amelynél ügyfele‐ a közvetítésével szerződést köt.B arról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban hogyan ellenőrizheti az ügyfele, hogy szerepel a biztosításközvetítő.C arról, hogy büntetlen előéletű.

291 (19) Az ügyfélpanasz mely szervekhez való előterjesztésének lehetőségét kell a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatónak tartalmaznia?

A PSZÁF-hoz, fogyasztóvédelmi hatósághoz, békéltető testületekhezB Békéltető testületekhez, bírósághozC Fogyasztóvédelmi hatósághoz, ügyészséghez, bírósághoz

Oldal: 45 / 194

292 (20) A biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosítási szerződés megkötése során mikor köteles megmutatni arcképes igazolványát?

A minden esetbenB csak az ügyfél kéréséreC csak akkor, ha nem magyar nyelven kötik a biztosítási szerződést.

293 (21) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő az ügyfele számára a biztosítási szerződés megkötését megelőzően a tájékoztatást

A bizonyítható és azonosítható módon köteles megadni.B magyar nyelven köteles megadni.C közérthetően köteles megadni.

294 (22) Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak vagyonbiztosítási szerződés esetén?

A kockázatviselés kezdetétB szerződésfelmondás feltételeitC a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat

295 (23) Milyen formában köteles a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni?

A szóbanB akár írásban, akár szóbanC írásban

296 (24) Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megújításakor tájékoztatni?

A Igen, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be.B Igen, de kizárólag az ügyfél kifejezett kérésére.C Nem, mert csak a biztosítási szerződés megkötését megelőzően terheli ez a kötelezettség.

297 (25) Mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak életbiztosítási szerződés esetén?

A a szerződéssel kapcsolatosan alkalmazott halandósági táblátB a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokatC azt, hogy a biztosító vállal e tőke, illetve hozamgaranciát‐

Oldal: 46 / 194

298 (26) Kinek köteles a biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötése előtt a tájékoztatást megadni?

A Azon ügyfélnek, aki a biztosítási termék iránt érdeklődikB A biztosítási szerződés kedvezményezettje részére.C Azon személyek részére, akik a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosított, vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

299 (27) Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt?

A igenB csak akkor, ha az ügyfél kifejezetten kériC nem

300 (28) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia

A a biztosító mentesülésének szabályait.B a biztosító nevét.C a kockázatviselés kezdetét.

5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre (MABISZ tevékenysége, célja,feladatköre, Etikai kódex, Kártalanítási Számla, FBAMSZ, MABIASZ tevékenysége, célja)

301 (1) Az alábbiak közül ki látja el a Kártalanítási Számla feladatait?

A MABISZB FBAMSZC PSZÁF

302 (2 ) Az alábbiak közül melyik tartozik a MABISZ Etikai és versenykódex alapelvei közé?‐

A az előnyök elfogadásának elveB a megtévesztés tilalmaC a szolidaritás elve

303 (3) Az alábbiak közül mi NEM tartozik a MABIASZ feladatai közé?

A A nyilvánosság tájékoztatása az alkuszi tevékenység szakmai, gazdasági sajátosságairól.B Szakmai programok, továbbképzések szervezése.C Döntés az alkuszok közötti jogvitában.

Oldal: 47 / 194

304 (4) Kinek a feladata a Kártalanítási Számla kezelése?

A Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeleténekB Magyar Biztosítók Szövetsége Nemzeti IrodájánakC Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának

305 (5) Minek a rövidítése az MABIASZ?

A Magyar Biztosítási Alkuszok SzövetségeB Magyar Biztosítók Alkuszainak SzövetségeC Magyar Biztosításközvetítői Alapításának Szövetsége

306 (6) Mikor alapították meg a MABISZ-t?

A 1983-banB 1986-banC 1990-ben

307 (7) Melyik szervezet látja el a biztosítók szakmai érdekképviseletét?

A PSZÁFB MABISZC FBAMSZ

308 (8) Minek a rövidítése a MABISZ?

A Magyar Biztosításközvetítők SzövetségeB Magyar Alkuszok Biztosítási SzövetségeC Magyar Biztosítók Szövetsége

309 (9) Mi a Kártalanítási Számla célja?

A A szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjármű üzemben tartók, valamint az ismeretlen üzemben tartók által személyi sérüléssel járó és a jogszabályban említett egyéb károk megtérítése.B A szerződéskötési kötelezettségnek eleget tevő, kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartók által okozott károk megtérítése.C Kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartóknak okozott károk megtérítése.

310 (10) Az alábbiak közül melyik nem tartozik a MABISZ Etikai és versenykódex alapelvei közé?‐

A a megtévesztés tilalmaB előnyök elfogadásának tilalmaC a tisztességes verseny tilalma

Oldal: 48 / 194

311 (11) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik szervre illik a következő megfogalmazás! A Szövetség tagja lehet minden, a Magyar Köztársaság területén működő biztosítóintézet, biztosítótársaság, biztosító szövetkezet, biztosítási egyesület, valamint minden egyéb olyan jogi személy, amely a Magyar Köztársaság területén engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat.

A MABISZB PSZÁFC FBAMSZ

312 (12) Kötelező érvényűek e a MABISZ Etikai és versenykódexének rendelkezései?‐ ‐

A igen, a biztosítási piac valamennyi résztvevőjéreB igen, a MABISZ tagokraC nem

313 (13) Kikre terjed ki a MABISZ Etikai és versenykódexének hatálya?‐

A MABISZ tagokraB valamennyi biztosítóraC a biztosítási piac valamennyi résztvevőjére

314 (14) Kötelező gépjármű felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó kinek köteles ‐bejelenteni a káreseményt?

A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési IrodájánakB a Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeleténekC a saját felelősségbiztosítójának

315 (15) Jelenleg Magyarországon hány, az alkuszok érdekképviseletével foglalkozó szervezet létezik?

A 1B 2C 0

316 (16) Az alábbiak közül melyik nem tartozik a biztosításközvetítők érdekképviseleti szervei közé?

A Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi SzövetségeB Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi SzövetségeC Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége

Oldal: 49 / 194

317 (17) Az alábbiak közül mely esetben nem köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsultat kártalanítani?

A Ha egy biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője között az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.B Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.C Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.

318 (18) Kiknek az érdekképviseletét látja el a FBAMSZ?

A alkuszokétB független biztosításközvetítőkétC függő ügynökökét

319 (19) Válassza ki a helyes választ! A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének tagsága

A kötelezőB önkéntesC ingyenes

320 (20) Az alábbiak közül ki lehet a Magyar Biztosítók Szövetségének a tagja?

A Természetes vagy jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat.B Jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat.C Olyan szervezet, mely a biztosítók szakmai védelmét elláthatja.

321 (21) Minek a rövidítése az FBAMSZ?

A Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi SzövetségeB Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi SzövetségeC Független Biztosítók Alapításának Magyarországi Szövetsége

322 (22) Mire szolgál a Magyar Biztosítók Szövetsége?

A A biztosítók és biztosítási tevékenységgel foglakozó egyéb intézmények szakmai érdekképviseleti szervezete.B Kizárólag a biztosító részvénytársaságok szakmai védelmi szerve.C Valamennyi biztosítási tevékenységgel foglalkozó intézmény és természetes személy szakmai védelmi szerve.

Oldal: 50 / 194

323 (23) Mi Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának feladata, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos káresemény bekövetkezésekor a biztosítók között vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni?

A köteles a jogvitát eldönteniB köteles a kártérítési összeget megelőlegezniC jogosult a biztosítókra bírságot kivetni

324 (24) Tartalmaz e a Magyar Biztosítók Szövetsége Etikai és versenykódexe a ‐ ‐biztosításközvetítőkre is vonatkozó etikai szabályokat?

A Nem, csak a biztosítókra.B Igen, de csak a függő ügynökre.C Igen.

325 (25) Az alábbiak közül melyik az alkuszok egyik érdekképviseleti szerve?

A Alkuszok Magyarországi SzövetségeB Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi SzövetségeC Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége

C) A biztosítási piac működését érintő hatóságok és egyéb szervezetek

1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főbb feladatai, jogkörei (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének biztosításközvetítőkre vonatkozó ajánlásai, útmutatói)

326 (1) Mi tartozik a PSZÁF céljai és feladatai közé az alábbiakban felsoroltak közül?

A A biztosítási szakma közös érdekeinek a védelme, azok képviselete és érvényesítése, továbbá a tagok közreműködésével közös álláspont kialakítása a szakmát érintő döntések, illetőleg jogszabályok előkészítésében.B Fellép a tisztességtelen verseny ellen, tájékoztatja a nyilvánosságot a biztosítási tevékenységek gazdasági jelentőségéről, valamint részt vesz a nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozásában.C Biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését, valamint erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat, továbbá védi a piaci szereplők jogos érdekeit.

327 (2) Mekkora lehet a PSZÁF által a független biztosításközvetítő részére kiszabható bírság összege?

A 50 ezer forinttól 4 millió forintigB 40 ezer forinttól 1 millió forintigC 40 ezer forinttól 5 millió forintig

Oldal: 51 / 194

328 (3) Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A(z) …………honlapján és kiadványaiban informálja a lakosságot a biztosító társaságok működéséről és a biztosításokkal kapcsolatos fogyasztói információkról.

A MABISZB PSZÁFC EU irányelvek

329 (4) Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF az általa kiadott független biztosításközvetítői engedélyekről, azok módosításáról, visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi

A a Gazdasági Versenyhivatalnak.B a cégbíróságnak.C az MNB-nek.

330 (5) Az alábbiak közül mihez NEM szükséges a PSZÁF engedélye?

A A belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához.B A biztosító kárrendezési tevékenységének kiszervezéséhez.C A független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához.

331 (6) A PSZÁF az alábbiak közül kit nem kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére?

A a szaktanácsadói tevékenység irányítójátB a független biztosításközvetítőtC a biztosító vezető jogtanácsosát

332 (7) Ki az igényfelmérő nyomtatvány gazdája a biztosító alkalmazottja vagy ügynöke általi értékesítés esetében?

A megállapodás kérdéseB a biztosító alkalmazottja vagy ügynökeC a biztosító

333 (8) Melyik állítás HAMIS ?

A A felügyeleti biztos legfeljebb 165 napra rendelhető ki, ez az időtartam nem hosszabbítható meg.B A felügyeleti biztos kirendeléséről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell.C A felügyeleti biztos feladata a Bit-ben foglalt szabályok betartása és betartatása.

Oldal: 52 / 194

334 (9) Az alábbiak közül melyik szervezet engedélyezi és ellenőrzi a biztosítók tevékenységét?

A PSZÁFB MABISZC Pénzügyminisztérium

335 (10) A PSZÁF az alábbiak közül mely intézkedések meghozatalára NEM jogosult?

A A PSZÁF által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet.B Megtilthatja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki és felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói tevékenység folytatását.C Megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését.

336 (11) Melyik állítás HAMIS?

A A PSZÁF erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat.B A PSZÁF aktívan részt vesz a pénzügyi bűnözés visszaszorításában.C A PSZÁF biztosítja a piaci szereplők közötti tisztességes versenyt.

337 (12) Kinek az engedélye szükséges a biztosítási állomány átruházásához?

A PSZÁFB biztosítottakC szerződők

338 (13) Melyik a HAMIS állítás?

A Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege egymillió forinttól ötmillió forintig terjedhet.B Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege kettőmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet.C A felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.

339 (14) Az alábbiak közül melyik a PSZÁF feladata?

A a biztosítók és biztosításközvetítők érdekeinek képviseleteB internetes információs portált működtet, ahol az ügyfelek tudják összehasonlítani a szolgáltatásokatC engedélyezi az új biztosítókat

Oldal: 53 / 194

340 (15) Az alábbiak közül melyik állítás helyes?

A A felügyeleti biztost a MABISZ rendeli ki.B A felügyeleti biztos legfeljebb egy évre rendelhető ki, mely kirendelés időtartama nem hosszabbítható meg.C A felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit a kirendelésének időtartama alatt.

341 (16) A PSZÁF mely esetben kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére?

A Ha a biztosító határidőre nem tesz eleget a PSZÁF által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének.B Ha a biztosító nem jelenti be a PSZÁF részére 1 munkanapon belül székhelyének megváltozását.C Ha a biztosító új biztosítási termékével kapcsolatos adatokat nem küldi meg a PSZÁF-nak.

342 (17) A PSZÁF az alábbiak közül mely esetekben jogosult a biztosításközvetítővel szemben a Bit-ben meghatározott intézkedéseket alkalmazni?

A Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért.B Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége a PSZÁF határozatát sérti.C Amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért, vagy a PSZÁF határozatába ütközik.

343 (18) Az alábbiak közül kinek köteles a független biztosításközvetítő felügyeleti díjat fizetni?

A PSZÁFB MABISZC Gazdasági Versenyhivatal

344 (19) Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosító társaságok tevékenységét a(z) …………. engedélyezi és ellenőrzi.

A PSZÁF B MABISZ C Pénzügyminisztérium

Oldal: 54 / 194

345 (20) Mely állítás IGAZ a független biztosításközvetítői tevékenység PSZÁF által történő felfüggesztésére?

A A felfüggesztés időtartama a nyolc hónapot nem haladhatja meg.B A PSZÁF a független biztosításközvetítő tevékenységét felfüggesztheti, ha a független biztosításközvetítő a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.C A független biztosításközvetítői tevékenység felfüggesztését a PSZÁF kérelemre nem engedélyezheti.

346 (21) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a PSZÁF által kiszabható bírság összege

A kettőmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet.B egymillió forinttól tízmillió forintig terjedhet.C ötmillió forinttól ötvenmillió forintig terjedhet.

347 (22) Az alábbiak közül melyik állítás helyes? Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, a PSZÁF

A kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa.B közvetlenül korlátozhatja, illetve megtilthatja a fióktelep tevékenységét.C jogosult a helyszínen a tevékenységet ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

348 (23) Milyen adatszolgáltatást teljesítenek a biztosítók, a független biztosításközvetítők és a szaktanácsadók a PSZÁF-nak?

A Jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást.B Jogszabályon alapuló eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló rendszeresadatszolgáltatást.C Jogszabályon alapuló rendszeres, illetve felügyeleti határozaton alapuló esetiadatszolgáltatást.

2. Gazdasági Versenyhivatal (a biztosítást érintő versenyszabályok lényege)

349 (1) Az alábbiak közül, a versenytörvény szerint melyik NEM tilos?

A Valós tény állításával a versenytárs hírnevét sérteni.B Versenyeztetés tisztaságát bármilyen módon megsérteni.C Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül harmadik személynek továbbítani.

Oldal: 55 / 194

350 (2) A Gazdasági Versenyhivatal felé az alábbiak közül ki élhet panasszal?

A bárkiB csak az, aki jogos érdekét valószínűsítiC aki a panaszt megelőzően peres eljárást is kezdeményezett az ügyben

351 (3) A biztosításközvetítők között létrejött piacfelosztásra vonatkozó megállapodás minősülhet-e versenykorlátozó (kartell) megállapodásnak?

A Nem, kartellnak csak a biztosítók együttműködése minősülhet.B Igen.C Nem, mert a versenytörvény hatálya nem terjed ki a biztosításközvetítőkre.

352 (4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az üzleti titok:

A Kizárólag olyan információ, amelyről egyedül egy gazdasági társaság ügyvezetőjének lehet tudomása.B Kizárólag olyan megoldás, amelyet az üzletekben a kereslet növelésére fordítanak.C A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

353 (5) Válassza ki a helyes választ! A versenytörvény hatálya mely biztosításközvetítőkre terjed ki?

A Valamennyi biztosításközvetítőre kiterjed.B Csak a független biztosításközvetítőkre terjed ki, mivel a függő biztosításközvetítőkért a biztosítók felelősek.C Csak a függő biztosításközvetítőkre terjed ki, mert a biztosítási alkuszok az ügyfél megbízása alapján járnak el.

354 (6) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján az alábbiak közül melyik szervezet engedélye szükséges a vállalkozások összefonódásához?

A CégbíróságB PénzügyminisztériumC Gazdasági Versenyhivatal

Oldal: 56 / 194

355 (7) Az alábbiak közül mely esetben NEM tilos a vállalkozások közötti, a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, illetve torzítását célzó, illetve ilyen hatás kifejtésére alkalmas vagy ilyen hatást kifejtő megállapodás és összehangolt magatartás?

A Ha az csekély jelentőségű, feltéve, hogy a törvényben meghatározott kritériumoknak megfelel.B Ha az csak a vételi és eladási árak meghatározására vonatkozik.C Ha az a beszerzési források vállalkozások közti felosztására irányul.

356 (8) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint a fogyasztó:

A A megrendelő, a vevő, a felhasználó.B gazdasági társaság.C ügyfél.

357 (9) Az alábbiak közül mely vállalkozás van gazdasági erőfölényben az érintett piacon a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján?

A akinek az éves árbevétele a 200 millió eurót meghaladja.B Akit a Gazdasági Versenyhivatal ilyenként nyilvántartásba vett.C Aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenülfolytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettelkellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piacimagatartására.

358 (10) Melyik alapelv nem szerepel a MABISZ Etikai és versenykódexben az alábbiak közül?‐

A A megtévesztés tilalmaB Előnyök elfogadásának tilalmaC A tisztességes verseny tilalma

359 (11) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján jelölje meg, melyik állítás HAMIS, azaz mely magatartás NEM minősül az üzletfél megtévesztésének?

A Az áru árával, tulajdonságával kapcsolatos valótlan tény állítása.B A fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről való megtévesztésre alkalmas tájékoztatás.C Az áru árának tulajdonságaitól függő meghatározása.

360 (12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint bizalmi viszony:

A emberek között fennálló tartós üzleti kapcsolat.B a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, és a tagsági viszony.C gazdasági társaságok együttműködési kapcsolata.

Oldal: 57 / 194

361 (13) Az alábbiak közül melyik NEM tilos a versenytörvény szerint?

A Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni.B Máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, melynek célja harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatának felbontása.C Az árut a versenytárs hozzájárulásával olyan megjelöléssel ellátni, amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni.

362 (14) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ? A Gazdasági Versenyhivatal bejelentés alapján indult eljárásának költségeit

A minden esetben az állam előlegezi és viseli.B minden esetben az állam előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították.C minden esetben a bejelentést tevő személy előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították.

3. Adatvédelmi Biztos Hivatala, tevékenységei (a biztosítási szektorra vonatkozóadatvédelemmel kapcsolatos szabályok)

363 (1) Az alábbiak közül melyik esetben továbbítható személyes adat (beleértve a különleges adatot is) harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére (feltéve, hogy a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme)?

A Ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult.B Ha az ellen az érintett nem tiltakozik.C Ha azt az adatvédelmi biztos ajánlása lehetővé teszi.

364 (2) Az alábbiak közül melyik állítás igaz?

A Személyes adatot kezelni az ügyfél hozzájárulásával, egészen a hozzájárulás visszavonásáig lehet.B Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet.C Személyes adatot kezelni a PSZÁF erre vonatkozó határozatában meghatározott feltételek szerint lehet.

365 (3) Az alábbiak közül ki jogosult az adatvédelmi nyilvántartás vezetésére?

A állampolgári jogok országgyűlési biztosaB adatvédelmi biztosC igazságügyi miniszter

Oldal: 58 / 194

366 (4) Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? Személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha

A az érintett ahhoz hozzájárult és az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.B a törvény azt megengedi és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek.C az érintett az adatkezelés ellen nem tiltakozik, és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek.

367 (5) Az alábbiak közül mely esetben NEM kezelhető személyes adat az adatvédelmi törvény szerint?

A a PSZÁF határozatával engedélyezi az adatkezeléstB ahhoz az érintett hozzájárulC azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli

368 (6) Az alábbiak közül melyik adatkezelést kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba?

A amelyik az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazzaB amely a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazzaC amely a biztosítási szerződést kötő felek adatait tartalmazza

369 (7) Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS?

A Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell.B Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.C Különleges adat az érintett szóbeli hozzájárulása alapján kezelhető.

370 (8) Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján?

A Az érintett személyes adatai kezeléséről tájékoztatást kérhet.B Az érintett kérheti akár jogszabályban elrendelt adatkezelés esetében is személyes ‐ ‐adatainak törlését.C Az érintett adatainak jogellenes kezelésével okozott kárt az adatkezelő köteles megtéríteni.

Oldal: 59 / 194

4. Biztosítási titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

371 (1) Jelölje meg a jó megoldást! A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége fennáll

A a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben.B a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben.C a szerződő üzleti partnerével szemben.

372 (2) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint az alábbiak közül melyik NEM minősül különleges adatnak?

A a politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adatB az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adatC a vagyoni helyzetre, gazdálkodásra vonatkozó személyes adat

373 (3) Az alábbiak közül melyik állítás a helyes?

A Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok, ha a biztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.B Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok akkor, ha a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést pozitív irányban képesek befolyásolni a biztosítási titkok.C Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy a birtokában lévő biztosítási titkokat más gazdasági szervezetnek, más biztosítónak átadja annak érdekében, hogy partnere meghiúsult üzlete létrejöhessen.

374 (4) Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény szerint az adatkezelés célja lehet

A a biztosítási szerződés megkötéseB a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléseC a biztosítási szerződések komplex nyilvántartása

375 (5) Válassza ki a helyes megoldást! A biztosítási titok sérelmét jelenti:

A olyan adatok szolgáltatása, amelynek pontos körét az ügyfél meghatározta, és amelyek harmadik fél részére történő kiadásához az ügyfél szóban hozzájárult.B fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak.C a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Oldal: 60 / 194

376 (6) Az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére? Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) … … … vonatkozik.

A személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetve más biztosítóval kötött szerződéseireB vagyoni helyzetére, életkörülményeire, illetve üzleti titkairaC személyi körülményeire, különleges adataira, illetve üzleti titkaira

377 (7) Válassza ki a helytelen választ! Mikor lehet az ügyfél biztosítási titkait kiadni?

A ha az ügyfél az adatkör pontos meghatározásával erre felmentést adB ha azok az ügyfél egészségügyi állapotára vonatkozó biztosítási adatokC ha hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kéri

378 (8) A Bit. szerint mi az a „Biztosítási titok”?

A Minden olyan adat, amit az ügyfél nem akar megosztani a biztosítóval.B Minden olyan adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményére, vagyoni helyzetére, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.C Minden olyan adat, információ, amit a szerződő bizalmasan mond el az üzletkötőnek.

379 (9) Válassza ki, hogy az alábbiak közül mi NEM minősül biztosítási titoknak:

A az ügyfél személyes körülményeire vonatkozó adatB az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adatC az ügyfelek összesített statisztikai adatai

380 (10) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyek azok az adatok, melyeket a biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelhet.

A a biztosítási szerződéssel kapcsolatos biztosítási titkokatB a biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó biztosítási adatokatC az ügyfél egészségi állapotával kapcsolatos adatokat

381 (11) A biztosítási titok tekintetében a biztosításközvetítőt az alábbiak közül milyen időtartamig terheli titoktartási kötelezettség?

A az ügyfél biztosítási szerződésének megszűnéséigB korlátlan ideigC a biztosítási titok tudomására jutásától számított 15 évig

382 (12) Az alábbiak közül mely személlyel szemben áll fenn a biztosításközvetítő biztosítási titok megtartási kötelezettsége?

A a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szembenB az igazságügyi és rendészeti miniszterrel szembenC a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal szemben

Oldal: 61 / 194

383 (13) Az alábbiak közül a biztosító az ügyfél melyik adatát kezelheti kizárólag annak előzetes írásbeli hozzájárulásával?

A az ügyfél üzleti titkátB az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokatC az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály

384 (1) A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosási törvény szerint?

A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét.B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét.C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét.

385 (2) Mi minősül a pénzmosási törvény alapján „ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak”?

A azonos szerződőtől származó, ugyanazon tárgyra vonatkozó megbízásokB amelyek esetében a szolgáltatási kedvezményezett azonosC azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást

386 (3) A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni az azonosítás során.

A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét.B Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozatszámát vagy nyilvántartási számát.C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását.

387 (4) A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosási törvény szerint?

A természetes személy családi és utónevétB természetes személy lakcímétC természetes személy születési helyét, idejét

Oldal: 62 / 194

388 (5) A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosási törvény szerint?

A Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását.C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét.

389 (6) A biztosításközvetítő mikor nem köteles ügyfél átvilágítást végezni feltéve, hogy az adott ‐szolgáltatás a pénzmosási törvény alá tartozik?

A az üzleti kapcsolat létesítésekorB a hárommillió hatszázezer forintot el nem érő összegű ügyleti megbízás teljesítésekor‐C ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel

390 (7) A pénzmosási törvény szerint a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni természetes személy azonosítása során?

A természetes személy családi és utónevétB természetes személy azonosító okmányának számátC természetes személy anyjának nevét

391 (8) Az azonosítás során a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni.

A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét.B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét.C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

392 (9) A pénzmosási törvény szerint ügyfél átvilágítást kell elvégezni, ha az ügyfél egymással ‐ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásának együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. Ezt az ügyfél-átvilágítást a biztosításközvetítő mikor köteles elvégezni?

A az első ügyleti megbízás elfogadásakorB azon ügyleti megbízás elfogadásakor, amelynél az együttes érték a hárommillió‐hatszázezer forintot meghaladjaC az utolsó ügyleti megbízás elfogadásakor

Oldal: 63 / 194

393 (10) Az alábbiak közül ki nem tartozik a pénzmosási törvény hatálya alá?

A független biztosításközvetítő az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége soránB a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletében meghatározott nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyelC a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel

394 (11) Az alábbiak közül melyik válasz illeszthető a kipontozott részek helyére? "Egyszerűsített ügyfélátvilágítás alkalmazható az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot."

A 260 ezer … 650 ezerB 150 ezer … 500 ezerC 500 ezer … 1 millió

395 (12) Mely esetben alkalmazható egyszerűsített ügyfél-átvilágítás?

A Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a nyolcszázezer forintot.B Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot.C Azon nyugdíjbiztosítások esetén, melyeknél a biztosítási szerződés visszavásárolható.

396 (13) Amennyiben a biztosításközvetítő a pénzmosási törvény alapján ügyfél-átvilágításra köteles, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan az alábbiak közül mely rögzítésére NEM köteles?

A a szerződés típusát, tárgyát és időtartamátB a teljesítés körülményét (helyét és idejét)C a megbízás tárgyát és összegét

397 (14) A pénzmosási törvény szerint az ügyfél átvilágítási kötelezettség körében a biztosítás‐ ‐közvetítő az alábbiak közül kinek az azonosítására NEM köteles? (Pmt. 7.§ )

A az ügyfél meghatalmazottjaB az ügyfél képviselőjeC az ügyféllel egyidejűleg jelen lévő közeli hozzátartozó

398 (15) A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosási törvény szerint?

A természetes személy azonosító okmányának számát és típusátB természetes személy anyja nevétC természetes személy születési helyét, idejét

Oldal: 66 / 194

399 (16) Melyik állítás HAMIS?

A Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél átvilágítási intézkedéseket elvégezni.‐B A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.C Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását nem kell elvégezni.

400 (17) Mi minősül átvilágításnak?

A Az ügyfél szerződés állományának áttekintése.B Az ügyfél folyamatos tranzakcióinak figyelemmel kísérése (monitoring).C Az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, és az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).

401 (18) Mi minősül azonosításnak a pénzmosási törvény alapján?

A A törvényben meghatározott adatok írásban történő rögzítése.B Az ügyfél személyi azonosságát igazoló okiratok megtekintéseC Az ügynök, illetve a kockázat elbíráló személyesen ismeri az ügyfelet és igazolja annak kilétét.

402 (19) Az alábbiak közül mely hatósági igazolvány NEM alkalmas a pénzmosási törvény alapján a személyazonosság igazolására?

A nem kártya formátumú útlevélB nem kártya formátumú személyi igazolványC nem kártya formátumú vezetői engedély

Oldal: 64 / 194

6. A békéltető testület feladata, jogköre

403 (1 ) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A békéltető testület … tagú tanácsban jár el.

A 3 tagúB 5 tagúC 7 tagú

404 (2 ) Válassza ki a helyes választ! A békéltető testület…

A a bíróságok mellett működő testület.B a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület.C a PSZÁF által működtetett testület.

405 (3) A békéltető testület tanácsa az ügy érdemében milyen módon dönt?

A minősített szótöbbséggelB egyszerű szótöbbséggelC egyhangúan

406 (4) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! Az eljárásra elsősorban … … … békéltető testület illetékes.

A a fogyasztó által megjelöltB a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerintiC a fogyasztó és a vállalkozás által közösen meghatározott

407 (5) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A békéltető testület eljárása … indul.

A hivatalból vagy kérelemreB a fogyasztó kérelméreC a vállalkozó kérelmére

408 (6) A békéltető testület feladata:

A egyéni fogyasztói panaszok kivizsgálása.B a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.C a gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szemben.

Oldal: 65 / 194

409 (7) A békéltető testület hatáskörébe tartozó feladatok különösen:

A a fogyasztók képviselete a gazdálkodó szervezetekkel szembeni bármely vitás ügyben.B a gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szembeni bármely vitás ügyben.C a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek között az áruk, szolgáltatások minőségével, szerződések teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése.

410 (8) Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? Egyezség hiányában a békéltető testület tanácsa az ügy érdemében

A kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás legkésőbb a döntés meghozataláig megtett nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek elismerte.B javaslatot tesz, amennyiben a felek legkésőbb a döntés meghozataláig ez irányú, közös kérelmüket a tanácsnak benyújtottak, illetve szóban a meghallgatáson előterjesztették.C ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezőként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

411 (9) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testület tagjai

A nem választhatók újraB újraválaszthatókC egy alkalommal választhatók újra

412 (10) Melyik állítás NEM igaz? A békéltető testület elnöke az eljárásra vonatkozó kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül elutasítja, ha‐

A megállapítható, hogy a felek között per van folyamatban.B ugyanazon tényalapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak.C fogyasztó az ügyvédi meghatalmazást a kérelemhez nem csatolja.

413 (11) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testületi tagok megbízatása

A 3 évre szólB 5 évre szólC határozatlan időre szól

Oldal: 66 / 194

414 (12) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy

A a felek között az adott vita tárgyában bírósági eljárás folyamatban legyen.B a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.C a fogyasztó írásbeli panasszal éljen a vállalkozó felé.

415 (13) Köteles-e meghatározott időn belül befejezni a békéltető testület tanácsa az eljárást?

A Nem, és a törvény erre vonatkozó korlátozást nem is tartalmazB A törvény kizárólag annyit ír elő, hogy ésszerű időn belül köteles az eljárás befejezni.C Igen, 90 napon belül.

7. Fogyasztóvédelem, az esetleges jogsérelem orvoslásának lehetőségei

416 (1) Jelölje meg a helyes választ! Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében

A a vállalkozásnak biztosítania kell az ügyfélszolgálat napi 24 órás elérhetőségét.B a vállalkozás köteles biztosítani a legfeljebb 5 percen belüli hívásfogadást és ügyintézést.C a vállalkozás köteles az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni.

417 (2) A vállalkozás köteles biztosítani legalább azt, hogy az ügyfelek részére működtetett ügyfélszolgálat nyitva tartson

A a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig.B a hét két munkanapján 10 órától 19 óráig.C a hét három munkanapján 10 órától 18 óráig.

418 (3) Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Írásbeli panasz esetén

A a vállalkozás köteles azt 45 napon belül írásban megválaszolniB amennyiben a vállalkozás azt elutasítja, köteles a fogyasztót tájékoztatni, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.C a válasz másolati példányát a vállalkozás köteles az ellenőrző hatóságoknak megküldeni.

Oldal: 67 / 194

419 (4) A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontjára és intézkedéseire vonatkozó írásbeliség követelményének eleget tehet

A kizárólag tértivevényes levél útján.B kizárólag levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján.C bármely olyan eszközzel, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatok tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

420 (5) Melyik állítás HAMIS? Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében a vállalkozás köteles

A a hangfelvétel készítéséről és annak megőrzéséről az ügyintézés kezdetekor tájékoztatni.B a hangfelvételt 5 évig megőrizni.C a hangfelvétel másolatát a felügyeleti szervnek megküldeni.

421 (6) Az alábbiak közül melyik nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján?

A A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás.B A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.C A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás.

422 (7) Az alábbiak közül mely állítás HAMIS?

A A fogyasztót írásban kell tájékoztatni a szolgáltatás díjáról.B A szolgáltatás díját a biztosításközvetítő köteles forintban, euróban vagy az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos fizetőeszközében feltüntetni.C A szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az ÁFA-t és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

423 (8) A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit az alábbiak közül mely esetben köteles írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő 15 napon belül megküldeni?

A minden esetbenB amennyiben a panasz írásban érkezikC amennyiben a panaszt az ügyfél szóban jelenti be, és a vállalkozás annak nyomban nem tesz eleget

Oldal: 67 / 194

424 (9) A panaszkezeléssel kapcsolatban az alábbi állítások közül melyik HAMIS?

A A fogyasztó a vállalkozásnak az áru részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.B A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni.C A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles 30 napon belül megválaszolni.

425 (10) Melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A A szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.B Több szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás a feltüntetett legmagasabb szolgáltatási díjat számíthatja fel.C A szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve kell feltüntetni.

Oldal: 68 / 194

II. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSSZAKMAI ALAPFOGALMAK

1. Veszély, bizonytalanság, kockázat fogalma

426 (1) Milyen kockázatokra lehet biztosítást kötni?

A csak negatív kimenetelűekre, úgynevezett tiszta kockázatokraB csak pozitív kimenetelűekreC negatív és pozitív kimenetelűekre egyaránt

427 (2) Milyen kimenetelű lehet a spekulatív kockázat?

A csak negatív kimenetelű lehetB csak pozitív kimenetelű lehetC negatív vagy pozitív kimenetelű lehet

428 (3) Biztosítható e a spekulatív kockázat?‐

A nemB igenC csak akkor, ha negatív kimenetelű

429 (4) Válassza ki a helyes választ! Ha általában minden 100 sertésből 1 elhullik, akkor az elvállaló biztosító ____________ 1%.

A veszélyeB kockázataC kára

430 (5) CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot?

A budapesti friss jogosítványúB városi friss jogosítványúC vidéki friss jogosítványú

431 (6) Kinek a legkisebb a kockázati életbiztosítási díja az alábbiak közül?

A dohányzó nőB nem dohányzó férfiC nem dohányzó nő

Oldal: 70 / 194

432 (7) Válassza ki az alábbiak közül a kockázat helyes fogalmát!

A A kockázat az arra vonatkozó objektív kétség, hogy egy vizsgált folyamat tényleges kimenetele különbözik az előre várható kimeneteltől.B A kockázat kedvezőtlen hatású esemény.C A kockázat valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége.

433 (8) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A veszély kedvezőtlen hatású, bekövetkezett esemény.B A veszély jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége.C A veszély három tényezője, hogy milyen káresemény, milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal következik be.

434 (9) CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legkisebb kockázatot?

A budapesti friss jogosítványúB városi friss jogosítványúC vidéki friss jogosítványú

435 (10) Életbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot?

A dohányzó férfiB nem dohányzó nőC dohányzó nő

436 (11) Mikor beszélünk abszolút kockázatról?

A Amikor nem biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény az adott biztosítási időszakon belül.B Amikor biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény, csak az nem biztos, hogy mikor.C Amikor az sem biztos, hogy mikor, sőt az sem, hogy az adott biztosítási időszakon belül egyáltalán lesz e káresemény.‐

437 (12) Válassza ki a helyes választ! Valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége a(z)

A áremelkedésB veszélyC kockázat

Oldal: 71 / 194

438 (13) A tiszta kockázat mely két fő csoportját különböztetjük meg?

A pozitív és negatív kockázat

B abszolút és relatív kockázatC alapvető és nem alapvető kockázat

439 (14) Egyéni járadékbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot?

A dohányzó férfiB nem dohányzó nőC dohányzó nő

2. Kár, kártérítés, kármegelőzés, kárenyhítés, kárkiegyenlítés fogalma

440 (1) Kinek a kötelezettsége a kárkiegyenlítés?

A a biztosítóéB a biztosítottéC a kedvezményezetté

441 (2) Mi a kárgyakoriság?

A a károk számának és a kötvények számának összegeB a károk számának és a kötvények számának szorzataC a károk számának és a kötvények számának hányadosa

442 (3) Mit jelent a tételes függőkár?

A Olyan kárigény, amelyről már a képviselőt tájékoztatták, de a Biztosító kárrendezésiegységéhez még nem jelentették be.B Olyan kárigény, amelyet már a biztosítónak bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.C Olyan kárigény, amelynek a bejelentését még nem döntötte el a biztosított.

443 (4) Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése.

A kármegelőzésB kárenyhítésC kárkiegyenlítés

444 (5) Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit?

A a biztosítóB a biztosítottC a károsult

Oldal: 72 / 194

445 (6) Milyen eredménnyel jár a kárenyhítés?

A a kár nem következik beB a kár csak ritkábban következik beC a kár mértéke csökken

446 (7) Válassza ki a helyes választ! Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be, és arányos ráfordítás mellett elérhető, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán ne, vagy csak ritkábban realizálódjék.

A biztosítási tevékenységB kárkiegyenlítésC kármegelőzés

447 (8) Az alábbiak közül vagyonbiztosítás esetén kit terhel a kármegelőzés kötelezettsége?

A a biztosítottatB a károsultatC a károkozót

448 (9) Mit értünk „kár” alatt?

A Valamely kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének lehetőségét.B A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezését.C Valamely cselekvéssel járó veszélyből fakadó veszteség keletkezésének a lehetőségét.

449 (10) Kinek a kötelezettsége a kárenyhítés alkalmazása?

A A szerződő kötelezettsége, hiszen ő fizeti a díjat.B A biztosított kötelezettsége, hiszen rá vonatkozik a szerződés.C A kedvezményezett kötelezettsége, hiszen ő a haszonélvező.

450 (11) Mit értünk kármegelőzés alatt?

A Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be.B Olyan ösztönös emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be.C Olyan emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár csökkenjen.

451 (12) Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit annak sikertelensége esetén?

A a biztosítottB a károkozóC a biztosító

Oldal: 73 / 194

452 (13) Mi az átlagkár fogalma?

A Azt a káresemény típust nevezzük így, amelyik a leggyakrabban fordul elő.B Az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események számának hányadosa.C A biztosítási események és az érvényes biztosítási szerződések hányadosa.

453 (14) Válassza ki a helyes választ a kár fogalmára!

A A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése.B A veszélyben rejlő károsító hatású esemény várható bekövetkezése.C A veszélyben rejlő károsító hatású esemény bekövetkezésének lehetősége.

454 (15) Mikor áll fenn a kárenyhítési kötelezettség?

A a biztosítási szerződés fennállása alatt folyamatosanB ha valamely veszélyhelyzetben a kár már ténylegesen bekövetkezettC ha valamely veszélyhelyzetben a kár tényleges bekövetkezése várható

455 (16) Mi a kárkiegyenlítés?

A A bekövetkezendő kár előzetes kiegyenlítése.B A bekövetkezett kár utólagos megtérítése.C A kockázat csökkentése.

456 (17) Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése.

A veszélyB kárveszélyC kár

457 (18) Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A bekövetkezett kár utólagos megtérítése.

A kárkiegyenlítésB kártalanításC kárenyhítés

458 (19) Mit értünk kárenyhítés alatt?

A Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését.B A kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartást.C Egy még meg nem kezdődött, de láthatóan megkezdődő folyamat elkerülésének érdekében tett fizikai lépések sorozatát.

Oldal: 74 / 194

459 (20) Terhelheti-e a biztosítót kármegelőzési kötelezettség?

A Igen, erre vonatkozó megállapodás alapján.B Nem.C Igen, minden esetben őt terheli.

460 (21) Mi a kártérítés a biztosítási jogban?

A A biztosító kizárólag pénzbeli szolgáltatásának nyújtása.B A biztosító szolgáltatása negatív kimenetelű esemény bekövetkezése esetén.C A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

461 (22) Mit nevezünk „maradvány” értéknek?

A A károsodott vagyontárgy káridőponti értékétB Azt az értéket, amit a biztosító újértéken térít megC Azt az anyag értéket, amit a megállapított kártérítési összegből minden esetben levon a biztosító.

462 (23) Az alábbiak közül mikor köteles a biztosító a biztosított kárát megtéríteni biztosítási szerződés alapján?

A Biztosítási esemény bekövetkezését követően.B A károsító esemény bekövetkezésekor.C A biztosító károkozása esetén.

3. Kockázatkezelési módszerek (elkerülés, megelőzés, áthárítás, megtartás) kockázatviselés, öngondoskodás

463 (1)Mi a kockázatkezelés célja?

A A maximális biztonság elérése.B A cselekvőképtelenséget eredményező maximális bizonytalanság és elkényelmesedést eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása.C Az elkényelmesedést eredményező maximális bizonytalanság és cselekvőképtelenséget eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása.

464 (2) Az alábbiak közül mi tartozik a kockázatáthárítás, mint kockázatkezelési módszer csoportjába?

A biztosításB szociális segélyC támogatás

Oldal: 75 / 194

465 (3) Az alábbiak közül melyik tartozik a kockázatkezelési módszerek közé?

A kockázatelkerülésB kockázatelbírálásC kockázatkövetés

466 (4) Mi a Risk-management magyar megfelelője?

A kockázatkezelés.B kockázatelkerülés.C kockázatelbírálás.

467 (5) Mi alapján alakítja ki a biztosító a kockázatkezelés lehetséges stratégiáit?

A kárgyakoriság és kárnagyság alapjánB kárarány és kárnagyság alapjánC kárhányad és kárarány alapján

468 (6) Mi a kockázatáthárítás?

A A kockázat gazdasági terhének közvetlen, kizárólag pénzügyi áthárítása.B A kockázat természetbeni áthárítása.C A kockázat gazdasági terhének közvetlen pénzügyi, vagy természetbeni áthárítása.

469 (7) Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Olyan döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

A kármegelőzésB kárenyhítésC kockázatkezelés

4. Veszélyközösség fogalma

470 (1) Válassza ki a helyes választ! Mi a kockázat felosztó rendszer lényege?‐

A A veszélyközösség tagjai a tényleges kár ismeretében egyenlő arányban felosztották a károsult felé fizetendő összegetB A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatástC Valamennyi veszélyközösségi tag fennálló szerződésére vonatkozóan, a biztosítottak aktív korában felhalmozott – egy elkülönített betétszámlán kamatozó – pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével

Oldal: 76 / 194

471 (2) Milyen kockázat-megosztási rendszerben működik a magánbiztosítás?

A kár-felosztó rendszerbenB felosztó-kirovó rendszerbenC kockázat felosztó rendszerben‐

472 (3) Az alábbiak közül mi nem minősül veszélyközösség kockázat megosztási rendszerének?‐

A felosztó kirovó rendszer‐B kockázat felosztó rendszer‐C kockázat kirovó rendszer‐

473 (4) Válassza ki a HAMIS választ! A veszélyközösség ___________ kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.

A azonosB hasonlóC különböző

474 (5) Érvényesül e a veszélyközösségben a nagy számok törvényének követelménye, azaz, hogy ‐ ‐megfelelő számú tagja legyen az adott csoportnak?

A IgenB Nem, mert a veszélyközösségben a kis számok törvénye kell, hogy érvényesüljönC Nem, 2 fölött bármilyen létszámmal létrejöhet a veszélyközösség

475 (6) Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló ________________________ személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.

A károkat szenvedettB kockázatoknak kitettC károkat elkerült

476 (7) Melyik fogalom illik a következő meghatározáshoz? „Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.”

A biztosítóB biztosítottC veszélyközösség

477 (8) Miért szükséges az, hogy a veszélyközösség kellően nagy legyen?

A Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokatB Azért, hogy minél kevesebb káresemény következzen beC Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a biztosító működési költségeit

Oldal: 77 / 194

478 (9) Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló ____________ kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.

A károknakB eseményeknekC kockázatoknak

479 (10) Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? „A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást.”

A kár felosztó rendszernek‐B tőke fedezeti rendszernek‐C kockázat felosztó rendszernek‐

480 (11) Az alábbiak közül mi NEM tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé?

A Nagy-számok törvényeB Azonos, vagy hasonló kockázatC Családi állapot

481 (12) Mit jelent az a feltétel, hogy a veszélyközösség tagjainak homogénnek kell lennie?

A Hogy a veszélyközösség tagjai azonos, vagy hasonló károkat szenvednekB Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos típusú és hasonló nagyságú minőségű ‐veszélyekkel kell szembenéznieC Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos neműnek kell lennie

482 (13) Mit jelent a nagy számok törvényének elve?‐

A Azt, hogy minél nagyobb a kár mértéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be.B Azt, hogy minél nagyobb a veszély, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be.C Azt, hogy minél többen vannak egy veszélyközösségben, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be.

Oldal: 78 / 194

483 (14) Feltétele-e a veszélyközösség létrehozásának az, hogy annak tagjai azonos típusú és hasonló nagyságú minőségű veszélyeknek legyenek kitéve?‐

A IgenB Igen, de csak csoportos biztosítás eseténC Nem

484 (15) Mi jellemzi a kár felosztó rendszert?‐

A A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztjákB A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatástC A veszélyközösség tagjai a fennálló szerződésükre vonatkozóan a biztosítottak aktív korában felhalmozott – egy elkülönített betétszámlán kamatozó – pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével

485 (16) Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett _____________ csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.

A természetes személyekB jogi személyekC személyek

486 (17) Mi a veszélyközösség?

A Különböző kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létreB Veszélynek kitett hasonló személyek csoportjaC Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre

487 (18) Jellemzően milyen területen érvényesül a felosztó kirovó rendszer?‐

A önkéntes nyugdíjpénztárB magánbiztosításC társadalombiztosítás

488 (19) Milyen kockázatoknak kitett személyek között jön létre a veszélyközösség?

A Azonos, vagy hasonló kockázatokraB Különböző kockázatokraC Alapvető kockázatokra

Oldal: 79 / 194489 (20) Válassza ki a helyes megoldást! Milyen személyek között jöhet létre veszélyközösség?

A csak természetes személyek

B csak jogi személyekC természetes és jogi személyek között egyaránt

490 (21) Melyek a veszélyközösség létrehozásának a feltételei?

A Homogén csoport követelménye, nagy számok törvénye, ugyanazon vagy hasonló veszély‐B Heterogén csoport, kis számok törvénye, azonos veszély‐C Heterogén csoport, nagy számok törvénye, különböző veszély‐

491 (22) Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség _______________ kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.

A azonos, vagy hasonlóB különbözőC veszélyes

492 (23) Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? „A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják.”

A kockázat-felosztó rendszerB kár felosztó rendszer‐C váromány-fedezeti rendszer

493 (24) Milyen elv érvényesülése mellett érhető el leginkább, hogy a veszélyközösség tagjai által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat?

A Nagy számok törvényeB homogén csoport követelményeC Szolidaritás

5. Biztosíthatóság feltételei (jövőbeliség, véletlenszerűség, bizonytalanság, kalkulálhatóság)

494 (1) Válassza ki a helyes választ! Már bekövetkezett és ismert káreseményekre

A nem lehet biztosítást kötni, mert ellentétes a bizonytalanság követelményével.B csak vagyonbiztosítást lehet kötni.C nem lehet biztosítást kötni, mert ellentétes a jövőbeliség követelményével.

Oldal: 80 / 194

495 (2) Mi jelent a jövőbeliség biztosíthatóság szempontjából?

A Hogy a biztosító visszamenőleg nem vállal kockázatotB Hogy a biztosítási esemény csak a jövőben válhat a biztosító számára ismertté.C Hogy a biztosítási eseménynek a jövőben kell bekövetkeznie.

496 (3) Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség

A minden biztosítás biztosíthatóságának feltétele.B csak életbiztosítás biztosíthatóságának feltétele.C a biztosíthatóságnak nem feltétele.

497 (4) Lehet-e biztosítást kötni már bekövetkezett és ismert káreseményekre?

A Nem.B Igen.C Igen, de csak ha a bekövetkezett kár mértéke egyértelműen megállapítható.

498 (5) A biztosíthatóság feltételei közé tartozik e a jövőbeliség?‐

A Igen, minden biztosítás esetében.B Nem.C Igen, de csak életbiztosítás esetében

499 (6) Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség biztosíthatóság szempontjából azt jelenti, hogy

A a biztosító szolgáltatást csak a jövőben nyújt.B a biztosítási eseménynek jövőben kell bekövetkeznie.C a biztosítás csak jövőben ismertté váló biztosítási eseményekre köthető.

500 (7) A biztosíthatóság mely feltétele képezi akadályát annak, hogy már bekövetkezett és ismert káreseményekre utólag biztosítást lehessen kötni?

A egyértelműségB bizonytalanságC jövőbeliség

6. A biztosítás fogalma

501 (1) Melyik állítás igaz az alábbiak közül a személybiztosításokra?

A A kockázatviselés általában egy személy életére vagy életkörülményeire vonatkozik.B A biztosító ez alapján a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg.C A személybiztosítások általában kárbiztosítások.

Oldal: 81 / 194

502 (2) Válassza ki helyes választ! A biztosítási tevékenység

A Kizárólag biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalásB Kizárólag jogszabályon alapuló kötelezettségvállalásC Biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás

503 (3) Válassza ki helyes választ! A biztosítás

A a kockázatközösség megszervezésétől a szolgáltatás teljesítéséig terjedő tevékenységB a kár bekövetkezésének elkerülésre irányuló tevékenységC kizárólag szerződésen alapuló kötelezettségvállalás

504 (4) Mi jellemzi az üzleti , magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül?‐

A Általános érvényű, kötelező.B Írásbeliség kötelező, illetve a felek szabad döntésén alapul.C A szociális szellem és a családvédelem az elsődleges szempont.

505 (5) Válassza ki, hogy az alábbi fogalmak közül melyik illeszthető az alábbi mondatba! ___________ biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat.

A Az általános biztosítási kötelezettségB A biztosítási tevékenységC A kötelező biztosítás

7. Biztosítók kockázatmegosztási programjai (hazai, nemzetközi) (Viszontbiztosítás fogalma, Együttbiztosítás fogalma, Pool fogalma, Fronting fogalma)

506 (1) Válassza ki a helyes választ! Fronting esetén az ügyfél felé ki bocsátja ki a biztosítási kötvényt?

A a biztosítási alkuszB a fronting biztosítóC a biztosítási kockázatot ténylegesen viselő viszontbiztosító

Oldal: 82 / 194

507 (2) Válassza ki a helyes választ! Részt vehet e a biztosításközvetítő egy biztosítási poolban?‐

A Nem, ez kizárólag a biztosítókra tartozik.B Igen, ha csak az alaptőkéjével arányos kockázatot vállal.C Nem, legfeljebb csak a pool szervezésében működhet közre.

508 (3) Az alábbi állítások közül melyik illik a frontingra?

A A biztosított kockázat teljes egészében az ügyféllel szerződő biztosítót terheli.B A károkat a fronting biztosító mögött álló biztosító viseli.C A károkat a fronting biztosító csak a beszedett díj erejéig téríti meg.

509 (4) Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás díját ….

A az ügyfél fizeti a viszontbiztosítónakB a viszontbiztosító fizeti a direkt biztosítónakC a direkt biztosító fizeti a viszontbiztosítónak

510 (5) A biztosítók közötti kockázatmegosztás melyik típusába tartozik a biztosítási pool létrehozása?

A viszontbiztosításB frontingC együttbiztosítás

511 (6) Válassza ki a helyes választ! A biztosítók Pool-t hoznak létre

A a katasztrófakárok megelőzésének elősegítésére.B bizonyos különlegesen veszélyes kockázatokra, amelyeket egy biztosító nem tud egyedül viselni.C befektetéseik egységes kezelésére a magasabb hozamok elérése érdekében.

512 (7) Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosító azért köt viszontbiztosítást, mert

A ez a kötvény kiállításának feltétele.B ha nem teszi, megbírságolja a PSZÁF.C ez szükséges a tevékenysége biztonságos folytatásához.

513 (8) Válassza ki a helyes választ! Milyen szerepe lehet a biztosításközvetítőnek viszontbiztosítások esetén?

A Semmilyen, a viszontbiztosítás csak a biztosítókra tartozik.B Képviseli a direkt biztosító ügyfelének érdekeit a viszontbiztosítási szerződés megkötése során.C A biztosító vagy a viszontbiztosító erre irányuló megbízása esetén közreműködik a viszontbiztosítási szerződés megkötésének előkészítésében.

Oldal: 83 / 194

514 (9) Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinek a megbízásából jár el a biztosítási alkusz?

A A vezető biztosító megbízásából.B Valamennyi együttbiztosító közös megbízása alapján.C Az ügyfél megbízása alapján.

515 (10) Válassza ki a helyes választ! Az X. nagyüzem Ön által kezelt, viszontbiztosítással fedezett, biztosítási szerződése alapján az ügyfél jelzi Önnek, hogy az üzemben káresemény történt. Kinek továbbítja a kárigényt?

A A viszontbiztosítónak, mivel végső soron úgyis azt terheli a kár.B A PSZÁF-nak, mert csak így érhető el, hogy a biztosító rendesen fizessen.C A direktbiztosítónak, mivel az ügyfél felé őt terheli a kár rendezésének kötelezettsége.

516 (11) Válassza ki a HAMIS választ! Kizárja e egymást a viszontbiztosítás és az együttbiztosítás?‐

A Nem, a viszontbiztosítás is megköthető együttbiztosításként, ilyenkor nem egy, hanem több viszontbiztosító nyújtja a viszontbiztosítási fedezetet.B Nem, ilyen biztosításokat egyidejűleg is lehet kötni ugyanarra a kockázatra, feltéve, hogy eltérő a biztosítási összeg.C Nem, az együttbiztosításban résztvevő biztosítók is köthetnek viszontbiztosítást az általuk vállalt kockázati részre

517 (12) Válassz ki a helyes válasz! Együttbiztosítás esetén a fedezetbe vont kockázatot

A egy biztosító vállalja.B ötnél több biztosító vállalja.C kettő vagy több biztosító vállalja.

518 (13) Válassza ki, hogy az alábbi állítások közül melyik HAMIS?

A Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a direktbiztosítóval.B Viszontbiztosítás esetében a viszontbiztosító a direktbiztosító biztosítója.C Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a viszontbiztosítóval.

519 (14) Válassza ki a helyes választ! Kiterjednek-e a magyar Polgári Törvénykönyv szabályai a viszontbiztosítási szerződésre?

A Igen, valamennyi biztosítási szerződésre kiterjednek.B Nem, a viszontbiztosítási szerződést mindig külföldi biztosítókkal kötik a magyar biztosítók, és ők ragaszkodnak saját jogukhozC Igen, ha a viszontbiztosítási szerződésre a magyar jog alkalmazását kötötték ki.

Oldal: 84 / 194

520 (15) Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosítók a vállalt kockázatok és díjak egy részét továbbadják más biztosítótársaságoknak, akik vállalják, hogy a befolyt díj arányában a kárkifizetéshez hozzájárulnak. Ez a…

A viszontbiztosítás.B pénzügyi jog.C szolvencia.

521 (16) Válassza ki a helyes választ! Mikor beszélünk frontingról?

A Ha a direktbiztosító vállal egy megtartást (önrészt), és az ezt meghaladó károkat aviszontbiztosító fedezi felső határok megszabása mellett.B Amikor a biztosító a teljes bevállalt kockázatot a teljes beszedett biztosítási díj átadása mellett viszontbiztosításba adja, a biztosítás működtetésével kapcsolatos költségeinek megtérítése mellett.C Amikor a biztosító a külföldi biztosító nevében adja ki a kötvényt és szedi be a díjat.

522 (17) Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás lehetővé teszi a biztosító számára, hogy …..

A olyan kockázatot is elvállaljon, ahol a biztosítási esemény bekövetkeztekor kártérítési kötelezettségnek nem tudna eleget tenni.B olyan biztosítási ágazatokban is tevékenykedjen, melyekre nincsen engedélye.C jelentősen megnövelje a díjtartalékon elérhető befektetési hozamot.

523 (18) Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinél kell bejelenteni a kárigényt?

A a biztosítási alkusználB valamennyi biztosítónál egyidejűlegC a vezető biztosítónál

524 (19) Az alábbi állítások közül melyik igaz?

A A biztosító köteles aláíratni az ügyféllel a viszontbiztosítási szerződést is.B A biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet a viszontbiztosítási szerződés tartalmáról.C A viszontbiztosítási szerződést a biztosító köti a viszontbiztosítóval, így az ügyfélre abból sem jogok sem kötelezettségek nem hárulnak.

Oldal: 85 / 194

525 (20) Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás és az együttbiztosítás között az a különbség, hogy

A a viszontbiztosítást csak egy biztosító végezheti, az együttbiztosításhoz több biztosító szükséges.B Az együttbiztosításnál az ügyfél csak egy kötvényt kap, viszontbiztosításnál pedig kettőt, egyet a direktbiztosítótól, egyet a viszontbiztosítótól.C viszontbiztosítás esetén a viszontbiztosító az ügyféllel szerződő biztosítóval köt szerződést, együttbiztosítás esetén ugyanakkor valamennyi együttbiztosító részese az ügyféllel kötött biztosítási szerződésnek.

526 (21) Válassza ki az alábbiak közül a HAMIS választ! Együttbiztosítás esetén a vezető biztosító az a biztosító, …..

A amelyik a biztosítottal a kapcsolatot tartja.B amelyiknek az együttbiztosítók közül a legmagasabb a piaci részesedése.C amelyik a károkat rendezi és a megállapított kártérítési összeget az együttbiztosítóktól beszedi és a biztosított (károsult) részére kifizeti.

527 (22) Válassza ki a helyes választ! Az együttbiztosítók az ügyfél által fizetett biztosítási díjat

A nem osztják meg, az teljes egészében a vezető biztosítót illeti.B a vállalt kockázat arányában osztják meg egymást közt.C szavatoló tőkéjük arányában osztják szét egymás közt

528 (23) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit csak a Bit. szabályozza.B A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Bit. és külön törvény is szabályozza.C A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Ptk. szabályozza.

529 (24) Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Mit jelent a viszontbiztosítás?

A Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében.B Biztosítói csoportok létrehozása általában nagy és új kockázatokra.C Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak.

530 (25) Mit jelent az együttbiztosítás?

A Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak.B Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében.C Általában nagy és új kockázatokra létrejött csoportok.

Oldal: 86 / 194

8. Biztosítási ág, ágazat, termék fogalma

531 (1)Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF a biztosítók tevékenységi engedélyét

A biztosítási áganként és azon belül biztosítási ágazatonként adja kiB biztosítási termékenként adja kiC együttesen mindkét biztosítási ágra adja ki

532 (2) Mi a biztosítási termék?

A A biztosítások elhatárolódása, kockázati ismérvek alapjánB A biztosítások elhatárolódása a biztosítási összeg nagysága alapjánC A meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és szolgáltatási rendszer

533 (3) Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Biztosítások azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja

A azonos biztosító termékeiB egyéni biztosításC azonos biztosítási ágazatba tartoznak

534 (4) Az alábbiak közül melyik tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába?

A Halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosításB Befektetési egységhez kötött életbiztosításC Házassági biztosítás

535 (5) Melyik állítás igaz?

A Az élet ági termékek PSZÁF engedélykötelesek, a nem élet ágiak nem.‐B Az élet ágiak nem PSZÁF engedélykötelesek, a nem élet ágiak igen.‐C Sem az élet sem a nem élet ági termékeket nem kell engedélyeztetni‐

536 (6) Az alábbiak közül melyik nem tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába?

A Elérési biztosításB Meghatározott tartamra szóló biztosításC Baleseti biztosítás

537 (7) A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a betegségbiztosítás?

A A nem életbiztosítási ágba‐B Az életbiztosítási ágbaC A személybiztosítási ágba

Oldal: 87 / 194

538 (8) Válassza ki a helyes választ! A biztosítások elhatárolása, kockázati ismérvek alapján

A Biztosítási szerződésB Biztosítási ágC Biztosítási termék

539 (9) Mely biztosítási ágazatba tartozik a halálesetre szóló biztosítás?

A Hagyományos életbiztosításB Jogvédelmi biztosításC Betegségbiztosítás

540 (10) Mi alapján különítjük el az élet és nem-életbiztosítási ágakat?

A A biztosítás tárgya alapjánB Kockázati ismérvek alapjánC A biztosítási szolgáltatás típusa szerinti

541 (11) Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik a nem-életbiztosítási ágba?

A BalesetbiztosításB Befektetési egységhez kötött életbiztosításC Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás

542 (12) Az élet és nem életági szétválasztás egyik fő oka az eltérő adózás alkalmazása.‐

A IgazB Hamis

543 (13) Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat nem tartozik az életbiztosítási ágba?

A Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosításB Születési biztosításC Betegségbiztosítás

544 (14) A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a balesetbiztosítás?

A Személybiztosítási ágbaB Vagyonbiztosítási ágbaC Nem életbiztosítási ágba‐

545 (15) Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik az életbiztosítási ágba?

A BalesetbiztosításB Házassági biztosításC Légijármű-casco

Oldal: 88 / 194

546 (16) Hány biztosítási ágat különít el a Biztosítási Törvény a biztosítások kockázati ismérvei alapján?

A 2B 4C 6

547 (17) Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat NEM tartozik a nem-életbiztosítási ágba?

A BalesetbiztosításB BetegségbiztosításC Születési biztosítás

548 (18) Az élet és nem életági szétválasztás egyik fő oka a mentesülések különbözősége.‐

A IgazB Hamis

549 (19) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási termék meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott

A kiegészítő biztosítás.B védelmi rendszer.C feltétel és szolgáltatási rendszer.‐

550 (20) A Biztosítási Törvény szerint milyen biztosítási ágakat különböztetünk meg?

A személybiztosítás vagyonbiztosítás‐B összegbiztosítás kárbiztosítás‐C életbiztosítás – nem életbiztosítás‐

551 (21) Mely biztosítási ágba tartozik a felelősségbiztosítás?

A ÉletbiztosításB Nem életbiztosítás‐C Személybiztosítás

552 (22) Adható-e tevékenységi engedély egyszerre élet- és nem-életbiztosítási ágba is tartozó biztosítási tevékenységre?

A IgenB Igen, de csak felügyeleti engedéllyelC Nem

Oldal: 89 / 194

553 (23) Mely biztosítási ágba tartozik a jogvédelmi biztosítás?

A ÉletbiztosításB Nem életbiztosítás‐C Vegyes biztosítás

554 (24) Az alábbiak közül válassza ki a biztosítási ág helyes fogalmát!

A A biztosítások elhatárolása, kockázati ismérvek alapjánB A biztosítások elhatárolódása, biztosítási díj nagysága alapjánC A biztosítások elhatárolódása biztosítási termékek alapján

555 (25) Mely biztosítási ágazatra illik az alábbi állítás? Jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása.

A Kezességi biztosításB Pénzügyi veszteségek biztosításaC Jogvédelmi biztosítás

556 (26) Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? A meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel és szolgáltatási rendszer.‐

A általános biztosítási szerződési feltételekB biztosítási termékC biztosítási szerződés

557 (27) A Biztosítási Törvény szerint mi a biztosítási ágazat?

A meghatározott kockázatokra kidolgozott feltételrendszerB a biztosítások elhatárolódása, kockázati ismérvek alapjánC a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja

558 (28) Mely biztosítások tartoznak azonos biztosítási ágazatba?

A Azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások.B Különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások.C Kizárólag azonos kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások.

559 (29) A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a házassági biztosítás?

A SzemélybiztosításB ÉletbiztosításC Nem életbiztosítás‐

Oldal: 90 / 194

9. Alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás fogalma

560 (1) Válassza ki a helyes választ! Köthető-e kiegészítő biztosítás önállóan?

A Nem.B Igen.C Igen, ha a pótdíjat megfizetik.

561 (2) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik tekinthető helyes (alapbiztosítás – kiegészítő biztosítás) párnak?

A casco biztosítás – kiegészítő segítségnyújtás biztosításB lakásbiztosítás – kiegészítő hitelbiztosításC kockázati életbiztosítás – kiegészítő felelősségbiztosítás

562 (3) Milyen kiegészítő biztosítás választható valamely alapbiztosítás mellé?

A olyan, amit az alapbiztosítást magába foglaló biztosítási termék tartalmazB amilyet az ügyfél szeretneC olyan, ami a biztosításközvetítő szerint a legjobban illik az alapbiztosításhoz.

563 (4) Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik NEM tekinthető helyes (alapbiztosítás – kiegészítő biztosítás) párnak?

A casco biztosítás – kiegészítő balesetbiztosításB lakásbiztosítás – kiegészítő hitelbiztosításC kockázati életbiztosítás – kiegészítő baleseti halál esetére szóló biztosítás

564 (5) Válassza ki a helyes választ! Fennmarad e a kiegészítő biztosítás, ha az alapbiztosítás ‐megszűnik?

A Nem, megszűnik a kiegészítő biztosítás is.B Igen, önálló biztosításként tovább él.C Igen, feltéve, ha a díjat kiegészítik az alapbiztosítás díjára.

565 (6) Mikor választható kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellé?

A Ha az ügyfél szeretné.B Ha a biztosításközvetítő megítélése szerint az ügyfél számára kedvező.C Ha a biztosítási termék az alapbiztosítás mellett tartalmaz kiegészítő biztosítást is.

566 (7) Válassza ki a helyes választ! Fennmarad e az alapbiztosítás, ha a kiegészítő biztosítás ‐megszűnik?

A Nem, megszűnik az alapbiztosítás is.B Igen, feltéve, ha a biztosító visszafizeti a kiegészítő biztosítás díját.C Igen.

Oldal: 91 / 194

567 (8) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A Az alapbiztosítás díja magában foglalja a kiegészítő biztosítás díját is.B A kiegészítő biztosításért az alapbiztosítás díján felül külön díjat kell fizetni.C A kiegészítő biztosítás díjáról a biztosító és az ügyfél külön állapodnak meg.

10. Biztosítási igény felmérése, dokumentálása

568 (1) Az igényfelmérő nyomtatványt hány példányban célszerű kitölteni, ha a biztosítási szerződés megkötésében többes ügynök is közreműködik?

A egyB kettőC három

569 (2) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A Ha nincs szükség komplex igényfelmérésre, az ügyfelet azonosítani nem kell, csak indokolni, hogy miért egyértelmű az ügyfél igénye.B A komplex igényfelmérés első része az ügyfél, mint szerződő azonosítása.C A komplex igényfelmérőnek nem része az ügyfél hozzájárulása az adatkezeléshez, a szerződéses konstrukció kidolgozásához.

570 (3) Életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely esetekben nem köteles felmérni, illetve az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit?

A megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások esetén, melynek biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintotB vegyes életbiztosítások esetén, melyet pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasoltC megtakarítási elemet tartalmazó életbiztosítások esetén, melynek biztosítási összege meghaladja az 1 millió forintot

571 (4) Válassza ki a helyes választ! Az ügyfelek igényfelmérés szempontjából az alábbi csoportokra oszthatók:

A lakossági, vállalatiB lakossági, közreműködő, szakértőC lakossági, szakértő

Oldal: 92 / 194

572 (5) A Biztosítási Törvény alapján mit kell az életbiztosítási termékismertetőnek tartalmaznia a biztosítás megkötésére tett javaslat indoklása tekintetében?

A Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott biztosítónál való biztosítás megkötésére tesznek javaslatotB Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott szolgáltatású, tartamú, és biztosítási összegű biztosítás megkötésére tesznek javaslatotC Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott biztosítási díjú, tartalmú biztosítás megkötésére tesznek javaslatot

573 (6) A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az életbiztosítási termékismertetőnek az alábbiak közül mire kell a szerződő figyelmét felhívni?

A Hogy a bemutatott adatok a valóságnak megfelelőek és nem alapulnak feltételezésenB Hogy a bemutatott adatok nyilvánosakC Hogy a bemutatott adatok figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak -‐tájékoztató jellegűek

574 (7) Az igényfelmérés szempontjából ki tekinthető szakértő ügyfélnek?

A Alapvetően nagyobb cégek, szervezetek, akiknek elegendő erőforrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy – akár ideiglenesen is – a piacról megfelelő szakértelmet vásároljon.B Minden jogi személyC Azon ügyfelek, akik szakértői tevékenységet végeznek.

575 (8) Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási termékismertetőnek tartalmaznia kell annak bemutatását, hogy

A a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt mekkora az adott biztosítási szerződésre avisszavásárlási érték, a díjmentes leszállítás értéke.B miért az adott biztosítónál érdemes biztosítási szerződést kötniC miért az adott biztosítónál a legkedvezőbb a biztosítási díj

576 (9) Az általános tájékoztatási kötelezettségen túl milyen további kötelezettség terheli a biztosítót és a biztosításközvetítőt azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt igényfelmérést kell készíteni?

A Az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyelegyidejűleg köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni.B Az igényfelméréssel egyidejűleg köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni.C Az igényfelmérést megelőzően köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni.

Oldal: 93 / 194

577 (10) Mikor köteles a Biztosítási Törvény alapján a biztosító és a biztosításközvetítő atermékismertetőt átadni életbiztosítások esetén?

A legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűlegB legkésőbb az igényfelméréskorC legkésőbb az általános tájékoztatás megadásával egyidejűleg

578 (11) Válassza ki a helyes állítást!

A Komplex igényfelmérés esetén nem szükséges az egyes konkrét célok, szükségletek, élethelyzetek vizsgálata, beazonosítása.B Komplex igényfelmérés esetén ügyfelet azonosítani nem kellC Komplex igényfelmérés esetén elengedhetetlen az egyes konkrét célok, szükségletek, élethelyzetek vizsgálata, beazonosítása.

579 (12) Válassza ki a HAMIS választ! Az ügyfelek igényfelmérés szempontjából alábbi csoportokra oszthatóak:

A lakosságiB közreműködőC szakértő

580 (13) Válassza ki a helyes állítást az alábbiak közül!

A A termékismertető a biztosítási szerződés lényeges elemeit tartalmazza.B A termékismertető a biztosítási szerződés valamennyi elemét tartalmazzaC A termékismertető a biztosítási ajánlat lényeges elemeit tartalmazza

581 (14) Az igényfelmérés és a termékismertető intézményét az alábbi közül mely biztosítások értékesítési folyamatában kell alkalmazni?

A Élet és vagyonbiztosítások értékesítési folyamatábanB Valamennyi biztosítás értékesítési folyamatábanC Kizárólag életbiztosítások értékesítési folyamatában

582 (15) Mennyi ideig kell az igényfelmérést megőrizni?

A Addig, amíg a biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetőekB A biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetősége megszűnésétől számított 5 évigC A biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetősége megszűnésétől számított 1 évig

583 (16) Mikor lehet a termékismertetőt az igényfelméréshez képest elkészíteni?

A ElőtteB Azzal egyidejűlegC Azt követően

Oldal: 94 / 194

584 (17) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a termékismertetőnek mire kell a szerződő figyelmét felhívnia?

A Hogy a befektetett egységek értéke mindig csökkenB Hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhetC Hogy a befektetett egységek értéke mindig növekszik

585 (18) Köteles-e a biztosításközvetítő felmérni, illetve az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit, megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások esetén?

A IgenB Nem.C Nem, amennyiben a biztosítási összeg nem haladja meg az 1 millió forintot

11. Összeg-, kárbiztosítás fogalma, a kárrendezés, a kárrendezés menete és dokumentálása (belső és kiszervezett)

586 (1) Összegbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatása függ-e a bekövetkezett kár mértékétől?

A Nem.B Igen, van közvetlen összefüggésC Igen, de csak balesetbiztosítások esetén

587 (2) Melyik állítás nem igaz a következők közül az összegbiztosításokra?

A Az elszenvedett kár értéke pénzben nem mérhető.B A biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár.C A biztosító teljesítésének felső határa a biztosítási összeg.

588 (3) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Összegbiztosítás esetén a biztosítási szolgáltatás

A függ a bekövetkezett kár mértékétől.B nem függ a bekövetkezett kár mértékétől.C megegyezik a bekövetkezett kár mértékével.

589 (4) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A vagyonbiztosítások általában összegbiztosításokB A vagyonbiztosítások a szükséglet kielégítés absztrakt módja‐C A vagyonbiztosítások általában kárbiztosítások.

590 (5) Jellemzően mit jelent a szolgáltatási összeg megállapítása kárbiztosítások esetén?

A A szolgáltatási összegben való megállapodást jelenti a biztosítás megkötésekorB A szolgáltatási összeg kárszakértő helyszíni kárfelmérése, kárbecslése alapján történő megállapításaC A kötvényben szereplő biztosítási összeg meghatározását

Oldal: 95 / 194

591 (6) Mi a biztosító teljesítésének alapja kárbiztosítások esetén?

A A tényleges kárB A várható minimális kárC A várható kockázat

592 (7) Mi a célja a kárbiztosításoknak?

A a kár megelőzéseB a kár elkerüléseC a kár előtti állapot visszaállítása

593 (8) Többszörözhetőek e az összegbiztosítások?‐

A IgenB Igen, de csak az életbiztosításokC Nem

594 (9) Válassza ki melyik állítás helyes az alábbiak közül?

A A kompozit biztosítók foglalkozhatnak mind összeg, mind kárbiztosításokkal.B Az összegbiztosítások a szerződésben meghatározott esetekben a biztosított által másoknak okozott károkat térítik meg.C A személybiztosítások általában kárbiztosítások.

595 (10) Milyen feltétellel szervezhető ki a kárrendezés?

A Csak a PSZÁF engedélyévelB A szakértői szolgáltatások igénybevételévelC Azzal, hogy az irányítási és ellenőrzési jog a biztosítónál kell, hogy maradjon

596 (11) Meddig tart a kárrendezési szakterület tevékenysége?

A A kárbejelentés beérkezésétől a megállapított kár összegének utalványozásáigB A károk nyilvántartásba vételétől a szolgáltatási összeg megállapításáigC A kárbejelentés beérkezésétől a szolgáltatási összeg megállapításáig

597 (12) Melyik állítás NEM igaz a következők közül a kárbiztosításokra?

A A biztosító teljesítésének felső határa a vagyontárgy értéke.B A kockázatviselés általában egy személy életére vagy életkörülményeire vonatkozik.C Cél a kár előtti állapot visszaállítása.

Oldal: 96 / 194

598 (13) Miért hívják az összegbiztosításokat egyben a szükséglet-kielégítés absztrakt módjának?

A Mert a biztosítás az egyedi szükségletek kielégítését célozza.B Mert az összegbiztosítások célja a kár előtti eredeti állapot visszaállítása.C Mert a biztosítási összeg meghatározása és a tényleges kár között bizonyítható közvetlen összefüggés nem feltétlenül szükséges.

599 (14) Mire szolgál a jogalap elbírálás?

A A biztosító arra kap választ, hogy a károsult ügyfél biztosítása alapján jogosan támaszthat-e szolgáltatási igénytB A biztosító arra kap választ, hogy az ügyfél biztosítható e‐C A biztosító arra kap választ, hogy az ügyfélnek valóban szüksége van biztosításra

600 (15) Kiszervezhető-e a kárrendezési tevékenység?

A IgenB Igen, de csak életbiztosítások eseténC Nem

601 (16) Többszörözhetőek e a kárbiztosítások?‐

A IgenB Igen, de csak a vagyonbiztosításokC Nem

602 (17) Melyik állítás jellemző az összegbiztosításokra?

A Cél a kár előtti állapot visszaállítása.B A biztosítások többszörözhetők.C A bekövetkezett kár értéke pénzben mérhető.

603 (18) Az alábbiak közül melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra?

A A biztosítási összeg meghatározásának a tényleges kárral bizonyítható közvetlen összefüggése nem feltétlenül szükségesB A biztosítás célja a megváltozott élethelyzetre való felkészülés.C A kártérítés felső határa a tényleges kár, illetve a szerződésben rögzített biztosítási összeg.

604 (19) Miért nem többszörözhetők a kárbiztosítások?

A Mert az ellenkezne a biztosítás azon elvével, hogy a biztosítás nem vezethet gazdagodáshozB Mert az ellentétes a szolidaritás elvévelC Mert semelyik biztosítás sem többszörözhető

Oldal: 97 / 194

605 (20) Mi a célja az összegbiztosításoknak?

A A kár előtti állapot visszaállításaB Az élethelyzet megváltoztatására való felkészülés‐C A kár megelőzése

606 (21) Az alábbiak közül mely biztosítások esetén nem szükséges az összeg meghatározása és a tényleges kár közötti közvetlen összefüggés?

A KárbiztosításokB ÖsszegbiztosításokC Vagyonbiztosítások

607 (22) Mi a kártérítés felső határa kárbiztosítások esetén?

A A tényleges kár, illetve a szerződésben rögzített biztosítási összeg.B A kockázat értékeC A pótlólagos ráfordítások összege

608 (23) Válassza ki a helyes választ! Az eléréses önrész lényege, hogy ha a kár kisebb, mint az önrész, vagy azzal egyenlő, kártérítésre nem kerül sor. Ha a kár meghaladja az önrészt, akkor a teljes kár….

A megtérülB nem térül megC csak részben térül meg.

609 (24) Mi az eléréses önrész lényege?

A Az önrész értéke minden esetben levonásra kerül a kár összegébőlB Ha a kár kisebb, mint az önrész, vagy azzal egyenlő, kártérítésre nem kerül sor. Ha a kár meghaladja az önrészt, akkor a teljes kár megtérül, (az önrészt nem vonják le).C Az ügyfél dönt arról, hogy az önrész mértékét százalékos formában, vagy forint összegben állapítja meg

12. Biztosítási díj elemei és funkciói

610 (1) Miből áll a nettó életbiztosítási díj?

A bruttó kockázati díj+takarékdíjB tiszta kockázati díj+takarékdíjC tiszta kockázati díj+költségpótlék

Oldal: 98 / 194

611 (2) Minimális többethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 10 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész?

A 7,5 %B 6,0 %C 8,0 %

612 (3) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj a ____________

A Biztosítás költségeB Kockázatviselés ellenértékeC Szerződő megtakarítása

613 (4) A magasabb technikai kamatlábú terméknek magasabb az előre garantált hozama mint az alacsonyabb technikai kamatlábúnak.

A IgazB Hamis

614 (5) Az alábbiak közül mi minősül a biztosítási díj elemének?

A kockázati díjB vállalati díjC pótdíj

615 (6) Válassza ki a helyes választ! A bruttó biztosítási díj…

A a nettó kockázati díj és a költségpótlék összege.B a kockázati díj és a vállalkozói díjrész összege.C alacsonyabb a nettó díjnál.

616 (7) Minimális többethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 2,5 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész?

A 2,5 %B 2 %C 0 %

617 (8) PM rendelet szabályozza a technikai kamatláb minimumát.

A IgazB Hamis

Oldal: 99 / 194

618 (9) Életbiztosítási díj mely része szolgál a lejárati szolgáltatások fedezetéül?

A takarékdíj B biztonsági pótlékC nyereségpótlék

619 (10) A díjak mely részét terheli költség?

A A kockázati díjrésztB A díjnöveléstC A teljes díjat

620 (11) A technikai kamatláb egy érvényes szerződésben a rendelet változásával megváltozik.

A IgazB Hamis

621 (12) A biztosító díjtartalékon elért hozama függ a technikai kamatláb nagyságától.

A IgazB Hamis

622 (13) Az alábbiak közül mire NEM szolgál fedezetül a vállalkozói díjrész?

A A biztosító költségeireB A biztosítástechnikai kockázatokraC A biztosító nyereségvállalásaira

623 (14) Mit jelent a minimális díj elve?

A A díjnak fedeznie kell a biztosító kárait + költségeitB A díjnak fedeznie kell a biztosító kárait + költségeit + lejárati szolgáltatásátC A díjnak fedeznie kell a biztosító kárait + adókat

624 (15) Melyik állítás igaz a biztosítási díjra?

A A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke.B A biztosítási díj a kedvezményezett által fizetett összeg.C A biztosítási díj a biztosító által nyújtott szolgáltatás.

625 (16) A jelenleg hatályos maximális technikai kamatláb:

A 2,9 %B 2,5 %C 2 %

Oldal: 100 / 194

626 (17) PM rendelet szabályozza a technikai kamatláb maximumát.

A IgazB Hamis

627 (18) Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 12 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész?

A 7,6 %B 9,5 %C 9,6 %

628 (19) Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 2 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész?

A 1,6 %B -0,4 % (visszaírás a többlethozamból)C 0 %

629 (20) Válassza ki a helyes választ! Nem életbiztosítási díj vállalkozói díjrésze‐

A a költségpótlékot, a nyereségpótlékot és a biztosítási adópótlékot tartalmazza B a költségpótlékot és a biztonsági pótlékot tartalmazzaC a takarékdíjat, a nyereségpótlékot tartalmazza

630 (21) Lehetséges, hogy a biztosító normális többlethozam térítése 0 %.

A IgazB Hamis

631 (22) A vagyonbiztosítási díj mely része szolgál a káringadozások fedezetéül?

A kockázati díjB biztonsági pótlékC költségpótlék

632 (23) Mi a nettó vagyonbiztosítási díj?

A tiszta kockázati díj+biztonsági pótlékB bruttó kockázati díj+takarékdíjC tiszta kockázati díj+költségpótlék

Oldal: 101 / 194

633 (24) Minimális többethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 8 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész?

A 5,5 %B 6,4 %C 4,4 %

634 (25) Adott technikai kamatláb mellett a lejáratkori eredmény

A csak a többlethozam visszatérítés %-tól függB csak a díjtartalékon elért hozamtól függC mindkettőtől függ

635 (26) Az alábbiak közül melyik a biztosító kockázatviselésének az ellenértéke?

A Kockázati díj B Vállalkozói díjrészC Biztosítási díj

636 (27) Az alábbiak közül mi NEM minősül a biztosítási díj elemének?

A vállalati díjrészB vállalkozói díjrészC kockázati díj

637 (28) Az alacsonyabb technikai kamatlábú terméknek kisebb a hozama mint a magasabb technikai kamatlábúnak.

A IgazB Hamis

638 (29) A 2009. február végén hatályos rendelet szerint a biztosítók által alkalmazott technikai kamatláb az új szerződésekre NEM lehet

A 3%B 2,5%C 2%

639 (30) Mi alapján kerül kiszámításra a tiszta kockázati díj életbiztosítások esetén?

A halandósági tábla alapjánB kárstatisztikák alapjánC káringadozások alapján

Oldal: 102 / 194

640 (31) Lehetséges, hogy a biztosító normális többlethozam térítése negatív (visszaír az ügyfél hozamából)

A IgazB Hamis

641 (32) Az alábbiak közül mire NEM szolgál fedezetül a kockázati díj?

A Az adók fedezetéülB A biztosítástechnikai kockázatok fedezetéülC A károk fedezetéül

642 (33) Válassza ki a helyes választ! A kockázati díj…

A a károk és a biztosítástechnikai kockázatok fedezetéül szolgál.B a befektetésre kerülő díjat jelöli, amely a biztosított aktuális életkorától függ.C évente kerül elvonásra a befektetés értékéből.

643 (34) Az alábbiak közül mire szolgál fedezetül a vállalkozói díjrész?

A A biztosított költségeireB A károkraC Az adókra

644 (35) A magasabb technikai kamatlábú terméknek magasabb a tényleges hozama mint az alacsonyabb technikai kamatlábúnak.

A IgazB Hamis

645 (36) Mi alapján kerül kiszámításra a tiszta kockázati díj vagyonbiztosítások esetén?

A káringadozások alapjánB kárstatisztikák alapjánC kalkulált nyereség alapján

646 (37) Mely alábbi meghatározáshoz illik a következő állítás? A biztosítási díj azon eleme, amely károk és a biztosítástechnikai kockázatok fedezetéül szolgál

A Vállalkozói díjrészB Tiszta kockázati díjC Bruttó díj

647 (38) Minek a fedezésére szolgál a költségpótlék életbiztosítás esetén?

A Szerzési, kárrendezési, igazgatási költségek és a biztosítási tevékenységet sújtó adó fedezéséreB Káringadozások fedezetéülC A lejárt szolgáltatások fedezetére

Oldal: 103 / 194

648 (39) A biztosítót a díjtartalékok többlethozamából megillető rész:

A a többlethozam 20%-aB a többlethozam maximum 20%-aC a többlethozam minimum 20%-a

649 (40) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj azon eleme, amely a biztosító költségeit, nyereségvállalásait és adóját tartalmazza.

A bruttó díjB díjtartalékC vállalkozói díjrész

650 (41) Az alacsonyabb technikai kamatlábú terméknek kisebb az előre garantált hozama mint a magasabb technikai kamatlábúnak.

A IgazB Hamis

13. Engedmények, pótdíjak fajtái

651 (1) Az alábbiak közül mi tartozik a másodlagos díjdifferenciálás módszerei közé?

A volumenengedményB üzletpolitikai kedvezményC bonus

652 (2) Az alábbiak közül mikor alkalmaz a biztosító díjfizetési mód szerinti engedményt?

A rendszeres átutalási megbízásos díjfizetés eseténB rendszeres készpénzes befizetés eseténC rendszeres csekken történő befizetés esetén

653 (3) A biztosító mely esetben nyújt az alábbiak közül együttkötési engedményt?

A Ha üzletpolitikai szempontból különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy az adott ügyfelet megszerezzeB Ha az ügyfél egyszerre több szerződést is kötC Az ügyfél rendszeres átutalási megbízásos díjfizetés esetén

Oldal: 104 / 194

654 (4) A díjdifferenciálás mely fajtájának felel meg a következő leírás? Engedmény, melyet a biztosítónál, vagy annak partnereinél több, vagy magasabb díjú szerződéssel rendelkező ügyfélnek nyújt a biztosító.

A partner engedményB volumenengedményC bonus

655 (5) A díjdifferenciálás mely fajtájának felel meg a következő állítás? A befogadott biztosítási kockázat nagyságának függvényében alkalmazható a…

A VolumenengedményB Partner engedményC Tartamengedmény

656 (6) Válassza ki a helyes választ! Milyen hatással van a díjfizetés gyakorisága szerinti díjdifferenciálás a fizetendő díjra?

A havi díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díjB éves díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díjC éves díjfizetés esetén a legmagasabb a fizetendő díj

657 (7) Mi a másodlagos díjdifferenciálás?

A Szerződéskötést követően az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítéseB Szerződéskötéskor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítéseC A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjmódosítás, ahol a fizetendő díjat a tényleges egyedi kalkulálástól és a szerződés megújításától is függővé teszik

658 (8) Az alábbiak közül mi NEM tartozik az elsődleges díjdifferenciálás fajtái közé?

A tartamengedményB volumenengedményC bonus

659 (9) Nyújthat-e biztosító kedvezményt az ügyfélnek akkor, ha üzletpolitikai szempontból különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy az adott ügyfelet megszerezze?

A Nem, mert az ütközik az egyenlő bánásmód elvévelB Igen, de csak természetes személyek eseténC Igen

Oldal: 105 / 194

660 (10) Mi az elsődleges díjdifferenciálás?

A biztosítástechnikai tartalékok képzéseB szerződéskötéskor és az évfordulókor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítéseC az évfordulókor a szerződés kártörténete alapján történő díjmódosítás

661 (11) Válassza ki a helyes választ! Szerződéskötéskor és az évfordulókor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítése a(z)

A díj-ekvivalenciaB díjkalkulációC elsődleges díjdifferenciálás

662 (12) Mi a volumenengedmény?

A Elsődleges díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél kisebb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtételB Másodlagos díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtételC Elsődleges díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtétel

663 (13) Az alábbiak közül mi tartozik az elsődleges díjdifferenciálás módszerei közé?

A bonusB együttkötési engedményC díjemelés

664 (14) Mi a díjdifferenciálás?

A Különféle engedmények és pótdíjak alkalmazásaB Utólagos díjvisszatérítésC Biztosítási szerződés kártörténete alapján történő díjmódosítás

665 (15) Alkalmazhat-e a biztosító engedményt a díjfizetési módjától függően?

A NemB Igen, de csak rendszeres készpénzes befizetés eseténC Igen

666 (16) Az alábbiak közül milyen díjdifferenciálást alkalmazhat a biztosító magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény esetén?

A volumenengedménytB malus rendszertC pótdíjat

Oldal: 106 / 194

667 (17) Minek minősül díjdifferenciálás szempontjából az, ha az éves díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díj?

A volumenengedményB tartamengedményC díjfizetési gyakoriság szerinti engedmény

668 (18) Az alábbiak közül milyen díjdifferenciálást alkalmazhat a biztosító a kockázati kör szűkítése esetén?

A EngedménytB PótdíjatC Bonus rendszert

669 (19) Válassza ki a helyes választ! A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjmódosítás, ahol a fizetendő díjat a tényleges egyedi kalkulálástól és a szerződés megújításától is függővé teszik,

A az elsődleges díjdifferenciálásB a másodlagos díjdifferenciálásC a harmadlagos díjdifferenciálás

670 (20) Változtathatja e a biztosító a díjat a biztosítás tárgyának kockázati szempontból kedvező,‐ vagy kedvezőtlen elhelyezkedése alapján?

A NemB Igen, ez az elsődleges díjdifferenciálás egyik fajtájaC Igen, ez a másodlagos díjdifferenciálás egyik fajtája

671 (21) Mit jelent a kockázat szerinti díjdifferenciálás?

A bonus-malus rendszer alkalmazásátB pótdíj alkalmazását a kockázati kör szűkítése, illetve a magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény eseténC engedmény alkalmazását a kockázati kör szűkítése esetén, pótdíj alkalmazását a magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény esetén

672 (22) Válassza ki a helyes választ! A különféle engedmények és pótdíjak alkalmazása

A a díjdifferenciálásB a díjoszthatatlanságC a díj-ekvivalencia

Oldal: 107 / 194

673 (23) Mely fogalomnak felel meg a következő leírás? A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő utólagos díjvisszatérítés, vagy a következő időszakra kevesebb díj fizetésére vonatkozó díjmódosítás.

A MalusB Partner engedményC Bonus

674 (24) Mely fogalomnak felel meg a következő leírás? A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjemelés.

A BonusB MalusC Pótdíj

675 (25) Az alábbiak közül mi NEM tartozik a másodlagos díjdifferenciálás módszerei közé?

A bonusB malusC tartamengedmény

676 (26) Az alábbiak közül melyik díjdifferenciálási módot alkalmazza a biztosító, ha különleges érdeke fűződik az adott ügyfél megszerzéséhez?

A VolumenengedménytB Bonus rendszertC Üzletpolitikai kedvezményt

677 (27) Jellemzően mikor alkalmaz a biztosító partner engedményt?

A Ha a biztosító különleges érdeke az ügyfél, mint partner megszerzéseB Ha a biztosítónál, vagy annak partnereinél több, vagy magasabb díjú szerződéssel rendelkezik az ügyfélC Az ügyfél rendszeres átutalási megbízásos díjfizetése esetén

14. Pénzforgalommal kapcsolatos szabályok (átvett díj kezelése)

678 (1) Mikor köteles továbbítani a biztosításközvetítő az általa beszedett díjat a biztosítónak?

A Azonnal.B A biztosító által meghatározott határidőn belül.C Legkésőbb a tárgyhónap utolsó napjáig.

679 (2) Jellemzően mely esetben alkalmazzák a készpénzes díjfizetési módot?

A Az ajánlattal egy időben megfizetett díjelőleg esetében. B A folytatólagos díj esetében.C A halasztott díj esetében.

Oldal: 108 / 194

680 (3) Melyik nem minősül díjfizetési módnak az alábbiak közül?

A PostautalványB KészpénzC Díjmentes leszállítás

681 (4) Befektetheti e a biztosításközvetítő az általa beszedett biztosítási díjat?‐

A Igen, feltéve, hogy a hozamot megosztja az ügyféllel.B Nem, ez bűncselekménynek minősülC Nem, de biztonságos banki betétben lekötheti.

682 (5) A biztosítási ügynök az alábbiak közül mely esetben jogosult a biztosítási díj átvételére?

A Ha az ügyfél ehhez ragaszkodik.B Ha erre a biztosító felhatalmazta.C Ha ez az ügyfél érdekében feltétlenül szükséges.

683 (6) Átvehet-e készpénzben díjat a biztosításközvetítő a szerződő féltől?

A Nem, ilyenkor mindig postai csekket kell adnia az ügyfélnek, hogy azon fizesse be a díjat.B Igen, ha erre a biztosító felhatalmazta és rendelkezik a készpénz átvételéhez szükséges szigorú számadású dokumentummal.C Igen, de csak abban az esetben, ha a kötvényt is azonnal kiállítja.

684 (7) Mi alapján kell a biztosításközvetítőnek eljárnia a szerződő féltől átvett biztosítási díjak kezelése során?

A Legjobb belátása szerint.B A PSZÁF utasításai szerint.C A biztosítóval kötött szerződés rendelkezései és a biztosító pénzkezelésre vonatkozó utasításai szerint.

685 (8) Válassza ki a helyes választ! Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette…

A a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.B az köteles a díjat a szerződő félnek haladéktalanul visszautalni és felhívni arra, hogy a díjat közvetlenül a biztosítónak fizesse be.C az jutalékának levonása után haladéktalanul továbbutalja a beszedett díjat a biztosítónak.

Oldal: 109 / 194

686 (9) Válassza ki a helyes választ! Fizethető a bankkártyával a biztosítási díj?

A Igen, ha a biztosítási termék jellege ezt lehetővé teszi.B Igen, de csak bankautomatán keresztül.C Nem.

687 (10) Az alábbiak közül melyik minősül díjfizetési módnak?

A Díjhalasztás.B Csoportos beszedésC Reponálás

688 (11) Az alábbiak közül melyik NEM minősül díjfizetési módnak?

A Banki átutalásB Csoportos beszedésC Reaktiválás

15. Biztosítástechnikai tartalékok, a tartalékok fogalma, szerepe és fajtái

689 (1) Minek a fedezetéül szolgál biztosító káringadozási tartaléka?

A Egy adott ágazat évek közötti káringadozásainak fedezetéül.B Egy adott ágazat egy adott év során felmerülő káringadozásának fedezetéül.C Egy adott ágazat negyedévek közötti káringadozások fedezetéül.

690 (2) Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre ___________________ kell képeznie.

A káringadozási tartalékotB matematikai tartalékotC biztosítástechnikai tartalékot

691 (3) Válassza ki a helyes választ! A biztosító káringadozási tartaléka

A több ágazat egy adott év során felmerülő káringadozásának fedezetéül szolgál.B egy adott ágazat évek közötti káringadozásainak fedezetéül szolgál.C ágazatok közötti káringadozásának fedezetéül szolgál.

692 (4) Az alábbiak közül melyik nem tartozik a matematikai tartalékok közé?

A életbiztosítási díjtartalékB vagyonbiztosítási díjtartalékC felelősségbiztosítási járadéktartalék

Oldal: 110 / 194

693 (5) Mit jelent a bruttó biztosítástechnikai tartalék?

A A biztosító által képzett biztosítástechnikai tartalékok összege.B A biztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege.C A biztosító által képzett biztosítástechnikai tartalékok biztosítási díjjal növelt összege.

694 (6) Válassza ki a helyes választ! A nagy károk tartalékába kerül a katasztrófakockázatok fedezetéül szolgáló díjrész

A biztonsági pótlékának egy részeB takarékdíjának egy részeC költségpótlékának egy része

695 (7) Melyik tartalékba teszi a biztosító a díjtartalékainak befektetéséből elért többlethozam ügyfelet megillető részét?

A eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékbaB befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékábaC nagy károk tartalékába

696 (8) Az alábbiak közül mi minősül biztosítástechnikai tartaléknak?

A eredménytől függő díj-tartalékB megszolgált díjak tartalékaC törlési tartalék

697 (9) Köteles-e a biztosító biztosítástechnikai tartalékok képzésére?

A IgenB Igen, de csak matematikai tartalékokat köteles képezni.C Nem, a tartalékképzés önkéntes.

698 (10) Válassza ki a helyes választ! A biztosítástechnikai tartalékok képzése

A a biztosítási tevékenységet sújtó adó fedezete érdekében történik.B a biztosító biztonságos üzletmenete érdekében történik.C a káringadozások zökkenőmentes kezelése érdekében történik.

699 (11) Melyek a matematikai tartalékok?

A életbiztosítási díjtartalék, betegségbiztosítási díjtartalék, felelősségbiztosítási díjtartalékB életbiztosítási díjtartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék, felelősségbiztosításijáradéktartalékC életbiztosítási díjtartalék, vagyonbiztosítási díjtartalék, felelősségbiztosítási járadéktartalék

Oldal: 111 / 194

700 (12) Az alábbiak közül mire NEM képez a biztosító biztosítástechnikai tartalékokat?

A károk ingadozásáraB a már teljesített kötelezettségeireC várható biztosítási veszteségekre

701 (13) Az alábbiak közül mely károkra NEM képez a biztosító függőkár tartalékot?

A még be nem következett károkraB bekövetkezett, de még be nem jelentett károkraC bekövetkezett és bejelentett károkra

702 (14) Mire képez a biztosító biztosítástechnikai tartalékokat?

A Bekövetkezett kötelezettségei teljesítésére, valamint a biztosítási veszteségeire.B Várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre.C a károk ingadozása miatt várható biztosítási veszteségekre.

703 (15) A biztosító mely biztosítástechnikai tartalékába kerülnek a biztosítások lejárati szolgáltatásait fedező, befektetési egységek megvásárlására fordított megtakarítási díjrészek?

A unit-linked felelősségbiztosítási tartalékbaB unit-linked biztosítások függőkár tartalékbaC unit-linked életbiztosítások tartalékába

704 (16) Válassza ki a helyes választ! Eredménytől független díj visszatérítési tartalékba kerülnek‐

A az ügyfél kármentességi visszatérítéseire szolgáló díjrészek.B az adott évben bekövetkező biztosítási események esetére nyújtandó fedezetek díjrészei.C a beszedett díjnak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része.

705 (17) Válassza ki a helyes választ! A biztosítástechnikai tartalékok képzése a Bit.-ben szabályozott módon

A kötelező.B önkéntes.C ajánlott.

706 (18) December 1.-én beszedett éves tiszta kockázati díj 11/12 része ebbe a tartalékba kerül, mert a következő év januárjától novemberig terjedő időszak kockázatait fedezi. Melyik biztosítástechnikai tartalékra igaz a fenti példa?

A meg nem szolgált díjak tartalékáraB matematikai tartalékraC káringadozási tartalékra

Oldal: 112 / 194

707 (19) Válassza ki a helyes választ! A nagy károk tartaléka

A a totálkár fedezetéül szolgál.B meghatározott számú káreseményt meghaladóan bekövetkezett károk fedezetéül szolgál.C a katasztrófakockázatok fedezetéül szolgál.

708 (20) Az alábbiak közül mi NEM minősül biztosítástechnikai tartaléknak?

A megszolgált díjak tartalékaB függő kártartalékC nagy károk tartaléka

709 (21) Mi kerül a meg NEM szolgált díjak tartalékába?

A A be nem szedett díjak éves kockázaton túli fedezetet nyújtó része.B A beszedett díjak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része.C A beszedett díjak aktuális évi kockázatra fedezetet nyújtó része.

710 (22) A biztosító milyen kötelezettségei teljesítésére képez biztosítástechnikai tartalékot?

A várhatóB bekövetkezettC ingadozó

711 (23) Mely biztosítástechnikai tartalékok csoportjába tartozik az életbiztosítási ésbetegségbiztosítási díjtartalék?

A káringadozási tartalékokB egyéb biztosítástechnikai tartalékokC matematikai tartalékok

16. Pénzügyi matematikai alapműveletek (kamat, kamatos kamat fogalma; jelenérték fogalma; jövőérték fogalma; belső megtérülési ráta fogalma)

712 (1) Válassza ki a helyes választ! Egyszerű (lineáris) kamatozás esetén…

A az időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandóB a tőke az eltelt idővel exponenciálisan növekszikC a tőkenövekmény lineárisan nő az idővel

Oldal: 113 / 194

713 (2) Válassza ki a helyes választ! A reálérték megmutatja, hogy…

A hogy egy reáliának (vagyontárgynak) mennyivel változott az értéke egy év alattB egy jelenbeli befektetéssel reálisan (minimális kockázat mellett) mekkora hozamot érhetünk elC egy jövőbeli pénzösszegnek mennyi a jelenbeli vásárlóértéke (az inflációval diszkontált értéke)

714 (3) Válassza ki a helyes választ! Két különböző paraméterekkel rendelkező befektetés közül azt érdemes választani, amelyiknek…

A kisebb a jövőértéke, de a jelenértéke nagyobbB kisebb a kockázata, és illikvidC nagyobb a nettó jelenértéke

715 (4) Válassza ki a helyes választ! A kamat…

A az a többlet, amit a kockázatvállalásért és a fogyasztásról történő lemondásért kapunkB megadja, hogy a jövőbeli pénz hány százaléka a jelenbeli pénznekC megmutatja, hogy 1Ft mennyit ér egy év múlva.

716 (5) Válassza ki a helyes választ! Mit ért járadéktagon?

A Adott szervezettől járadékra jogosult emberek (tagok) csoportja.B A rendszeresen ismétlődő pénzáramlás nagysága.C Az összes járadékra jogosult járadékának kumulált összeg.

717 (6) Válassza ki a helyes választ! Kamatos kamatozás esetén…

A a kamathoz hozzáadják a kamat kamatát, és a tartam végén magát a befektetett tőkét isB a kamatot a tőkéhez adják, a következő periódusban a kamattal növelt tőke kamatozikC a kamatot a tőkéhez adják, de csak a kamat kamatozik

718 (7) Két beruházás közül az a kedvezőbb, amelynek…

A kisebb a nettó jelenértéke.B magasabb a belső megtérülési rátája.C azonos a nettó jelenértéke, de kisebb a belső megtérülési rátája.

719 (8) Melyik állítás igaz az alábbiak közül?

A A kamat nagysága függ a befektetett tőke nagyságától, a kamatozási időtartamtól és a kamatlábtól.B A kamat a pénz használatának díja, melyet a pénz tulajdonosa fizet a pénz használójának.C A kamatperiódus ugyanazt jelenti betéteknél és hiteleknél is.

Oldal: 114 / 194

720 (9) Válassza ki a helyes választ! A kamattényező megadja, hogy

A a befektetésünk hány forinttal nőtt egy év alattB a befektetésünk hány százalékkal nőtt egy év alattC 1 Ft jelenbeli pénz mennyit ér egy év múlva

721 (10) Válassza ki a helyes választ! Ha az infláció 6% és a nominális kamatláb 9 %, mennyi a reálkamatláb?

A 14,13 %B 15 %C 2,83 %

722 (11) Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és az infláció is 9 %, mennyi a reálkamatláb?

A 18,12 %B 0 %C 4,5 %

723 (12) Válassza ki a helyes választ! Ha a kamatláb 12 %, mennyi a hozzá tartozó kamattényező?

A 13 % (1 + a kamatláb)B 1 (egy havi kamat =12 %: 12))C 1,12 ( = 1 + 0,12)

724 (13) Válassza ki a helyes választ! Ha a befektetett tőke kamatait negyedévente tőkésítik, az effektív (tényleges) kamatláb / hozam

A nagyobb, mint ha félévente tőkésítikB nem függ a tőkésítés gyakoriságától, hiszen exponenciálisC kisebb, mint ha félévente tőkésítik

725 (14) Melyik állítás HAMIS?

A Egy pénzáramlás-sorozat mindig azonos előjelű pénzáramlásokból áll.B Két pénzáramlás-sorozat akkor egyenértékű, ha jelenértékük megegyezik.C Egy pénzáramlás-sorozat jelenértéke az egyes pénzáramlások jelenértékének összege.

Oldal: 115 / 194

726 (15) Az alábbi állítások közül melyik igaz a technikai kamatra?

A A technikai kamat az a hozam, amelyet a biztosító a biztosítástechnikai tartalékok befektetésén realizál.B A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni befektetései tekintetében minimálisnak tekint, ezért ezt a tartam teljes idejére garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi.C A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni kockázatmentes befektetései tekintetében reálisnak tekint, ezért ezt az első díjemelésig garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi.

727 (16) Válassza ki a helyes választ! Ha a névleges kamatláb 12 % és befektetett tőke kamatait negyedévente tőkésítik, az effektív (tényleges) kamatláb / hozam

A 12,00 %B 12,55 %C 48,00 %

728 (17) Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 6 % és az infláció 9 %, mennyi a reálkamatláb?

A 2,75 %B - 2,75 %C 15 %

729 (18) Válassza ki a helyes választ! Ha a diszkontláb 12 % os, mekkora a hozzá tartozó ‐diszkonttényező?

A 1,12 (= 1 + a diszkontláb)B 1 % (egy havi értéke =12 %: 12)C 0,88 (= 1 - a diszkontláb)

730 (19) Válassza ki a helyes választ! Ha a reálkamatláb 3 %-os és az infláció 9 %, mennyi a nominális kamatláb?

A 27 %B 5,96 %C 12,27 %

731 (20) Melyik a helyes válasz! Kamatos kamatozás esetén…

A az időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandóB a tőke az évek számával fordított arányban növekszikC a tőke az évek számával exponenciálisan növekszik

Oldal: 116 / 194

732 (21) Válassza ki a helyes választ! Egy jövőbeli pénzbevétel jelenértéke (PV) az az összeg amelyet…

A most kell befektetnünk adott kamatláb mellett ahhoz, hogy később azzal a bevétellel megegyező pénzünk legyenB a futamidő végén (a jövőben) kapnánk, ha nem lenne inflációC a kamattényezővel osztva megkapjuk a jövőbeli értéket

733 (22) Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kamatos kamatozásra?

A Ha a kamatláb változatlan, akkor a kamatozási időtartam alatt pénzünk kamatperiódusonként azonos összeggel nő.B Minden kamatperiódus végén a kamatot hozzáírják a tőkéhez.C Az ügyfelek számára általában kedvezőtlenebb, mint az egyszerű kamatozás.

734 (23) Ha egy kötvényvásárlás nettó jelenértéke zérus, akkor…

A kamatszelvények jelenértéke megegyezik a névértékkel.B a kötvény névleges kamatlába a piaci kamatlábbal egyezik meg.C a kötvény nettó árfolyama megegyezik a kötvény kamat és törlesztő-szelvényeinek ‐jelenértékével.

735 (24) Az alábbiak közül melyik biztosítási alapelvre igaz a következő állítás? "A bevételek jelenértékének várható értéke egyenlő a kiadások jelenértékének várható értékével"

A Az ekvivalencia elveB Az írásbeliség elveC A túlbiztosítás tilalma

736 (25) Válassza ki a helyes választ! A diszkonttényező megadja, hogy

A 1 Ft jelenbeli és 1 Ft jövőbeli pénz között mennyi a különbségB 1 Ft jövőbeli pénz mennyit ér mostC 1 Ft jelenbeli pénz mennyivel ér kevesebbet egy év múlva

737 (26) Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és az infláció 3 %-os, mennyi a reálkamatláb?

A 5,83 %B 12,23 %C 27,12%

Oldal: 117 / 194

738 (27) Válassza ki a helyes választ! Egy befektetés éves nominális, vagy névleges kamatlába megmutatja, hogy…

A a befektetés ideje alatt mekkora maximális % os hozamot érhettünk volna el, ha a ‐maximális kockázatot vállaljukB a befektetett pénzünk egységére mekkora többlet pénzösszeget kapunk / ígérnek egy év alattC a befektetés ideje alatt hány % os volt az inflációval csökkentett hozam‐

739 (28) Válassza ki a helyes választ! Ha a diszkonttényező 0,91, mekkora a hozzá tartozó diszkontláb?

A 10,92 % (= 12 x 0,91)B 9 % (= 1 - 0,91)C 7,58 % (= 0,91 : 12)

740 (29) Válassza ki a helyes választ! A belső megtérülési ráta (IRR) az a kamatláb, amely mellett a befektetés pénzáramlásainak nettó jelenértéke…

A 0 (nulla)B pozitívC negatív

741 (30) Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és a reálkamatláb 6 %, mennyi az infláció?

A 5,4 %B 15 %C 2,83%

742 (32) Válassza ki a helyes választ! Egy pénzáramlás jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy…

A a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk.B minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön külön kiszámoljuk, majd a kapott‐eredményeket összeadjukC a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét.

743 (32) Válassza ki a helyes választ! Egyszerű kamatozás esetén…

A a befektetett tőke és a képződött kamat minden időszakban lineárisan nőB csak a képződött kamat kamatozik, a befektetett tőke lineárisan nőC csak a befektetett tőke kamatozik minden időszakban, a képződött kamat nem

Oldal: 118 / 194

744 (33) Válassza ki a helyes választ! Ha az infláció 6% és a reálkamatláb 9 %, mennyi a nominális kamatláb?

A 3,3 %B 54 %C 15,54 %

745 (34) Melyik a helyes választ! Ha az infláció 6% és a nominális kamatláb 9 %, mennyi a reálkamatláb?

A 14,13 %B 2,83 %C 15 %

746 (35) Válassza ki a helyes választ! Ha a kamattényező 1,15, mennyi a hozzá tartozó kamatláb?

A 15 % (= 1,15 - 1)B 13,8 % (=1,15 x 12)C 115 % ( = 1,15)

747 (36) Válassza ki a helyes választ! Egy befektetés reálkamatlába…

A a befektetett tőke realizálható hozama, ha a befektetési időszak egy évB a piaci kamatláb fölött reálisan elérhető kockázatmentes befektetés %-os hozamaC a befektetett tőke vásárlóerejének százalékos növekedése, a nominális kamatnak az inflációtól megtisztított mértéke.

748 (37) Válassza ki a helyes választ! A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező szorzata…

A egyenlő eggyel (= 1)B nagyobb, mint 1, de kisebb, mint a kamattényező kétszereseC kisebb, mint 1, de nagyobb, mint a kamattényező és a diszkonttényező összege

749 (38) Válassza ki a helyes választ! Ha a reálkamatláb nulla, a jövőbeli pénzünk vásárlóértéke

A pontosan a piaci kamatlábbal nőttB 0-ra csökkent, elveszítettük a pénzünketC megegyezik a jelenbeli pénzünk vásárlóértékével

750 (39) Válassza ki a helyes választ! A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező

A különbsége egyB szorzata egyC összege egy

Oldal: 119 / 194

751 (40) Válassza ki a helyes választ! Mi a járadékköz?

A A járadék maximum 3 hónapig történő szüneteltetése.B A szolgáltatási igénybejelentés és a tényleges szolgáltatás megindulása közötti időkülönbség.C A két járadéktag kifizetése között eltelt idő.

752 (41) Válassza ki a helyes választ! A diszkont…

A az a pénzmennyiség, amivel kevesebbet fizetünk most, mint amit az időszak végén kapunk (levont kamat)B két befektetés közül az, amelyik olcsóbbC egy befektetés során az árengedmény százalékos értéke

753 (42) Válassza ki a helyes választ! A diszkontláb…

A a bankjegy kibocsátás kizárólagos jogaB a diszkont százalékos aránya a jövőbeli értékhez viszonyítvaC a diszkont százalékos aránya a múltbeli értékhez viszonyítva

754 (43) Mi a helyes válasz? A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező

A különbsége egyB összege egyC egymás reciprokai

755 (44) Mi a helyes válasz? A diszkontláb…

A egyenlő a hozzá tartozó kamatlábbalB nagyobb, mint a hozzá tartozó kamatlábC kisebb, mint a hozzá tartozó kamatláb

756 (45) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A jövőbeli pénzösszeg deriválása vezet a jelenértékhez.B A múltbeli pénzösszeg kamatos kamatozása vezet a jelenértékhez.C A múltbeli pénzösszeg jövőbeli pénzösszegből való levonása vezet a jelenértékhez.

Oldal: 120 / 194

III. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSJOG

A) Általános szabályok

1. Biztosítási szerződés fogalma

757 (1 )Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés).

A kockázat kezdeteB biztosítási eseményC kedvezményezett mentesüléseD A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a

758 (2) A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a

A Ptk. tartalmazza.B Bit. tartalmazza.C Btk. tartalmazza.

759 (3) Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit?

A a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényB a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvényC a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. Törvény

760 (4) Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján?

A A kockázat felmérésére.B Díj fizetésére.C A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére.

761 (5) Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján?

A Pénzösszeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére.B A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására.C A biztosított megfelelő tájékoztatására.

Oldal: 121 / 194

2. Biztosítási szerződések alapelvei2.1. Önkéntesség2.2. Egyenjogúság2.3. Egyoldalú kogencia tilalma2.4. Írásbeliség2.5. Díjoszthatatlanság

762 (1) Mit jelent az egyenjogúság elve?

A A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak.B A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg.C A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak.

763 (2) Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve?

A biztosítóB kedvezményezettC károsult

764 (3) Mit jelent az egyoldalú kogencia elve?

A A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni.B A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre.C A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.

765 (4) Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét?

A Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére.B Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni.C Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni.

766 (5) Mit jelent az „írásbeliség elve”?

A A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.B A biztosítási szerződés a biztosító írásbeli ajánlata alapján jön létre.C A felek írásbeli megállapodását követően a biztosító köteles írásban kötvényt kiállítani.

Oldal: 122 / 194

767 (6) A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre IGAZ az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

A egyenjogúság elveB díjoszthatatlanság elveC önkéntesség elve

768 (7) Mit jelent az „önkéntességének elve”?

A A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést.B A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést.C A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást.

769 (8) A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint

A a felek írásbeli megállapodásával jön létre.B a felek szóbeli megállapodásával jön létre.C a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön.

770 (9) Mit jelent a „díjoszthatatlanság elve”?

A A biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt.B Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.C A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg.

771 (10) A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól?

A Igen, bármilyen tekintetben.B Nem, semmilyen indokkal.C Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára.

772 (11) Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést?

A csak a fuvarozási biztosításbanB csak a viszontbiztosításbanC mindkettőben

Oldal: 123 / 194

773 (12) Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek:

A kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok.B jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás.C jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség.

774 (13) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatban hol érvényesül az írásbeliség elve?

A csak a szerződés megkötésénélB a szerződés megkötésénél és a kedvezményezett-jelölésnélC a szerződés megkötésénél, és a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatoknál

775 (14) Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága

A csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül.B csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül.C mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül.

776 (15) A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító

A az egész évre járó díj megfizetését követelheti.B csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti.C legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti.

777 (16) A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre IGAZ az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést.

A együttműködés elveB egyenjogúság elveC önkéntesség elve

778 (17) Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint 90 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét?

A Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, és ettől eltérni nem lehet.B Nem, mert az ügyfél javára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni.C Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni.

779 (18) Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában?

A Igen, de csak a törvény kifejezett engedélyével.B Nem, semmilyen esetben sem.C Igen, bármilyen esetben.

Oldal: 124 / 194

780 (19) A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is?

A Igen.B Nem.C Igen, de csak negyedéves időszakban.

781 (20) Megvalósulhat-e az írásbeliség elve egyoldalú írásbeliség mellett? Válassza ki a helyes választ!

A Igen, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.B Nem, mert a biztosítási szerződés érvényesen csak a felek írásbeli megállapodásával jön létre.C Igen, ha a biztosító írásbeli ajánlatára a szerződő 15 napon belül nem nyilatkozik.

782 (21) A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését?

A A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal.B Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával.C A biztosított „hátrányos” helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával.

3. A biztosítási szerződés szereplői3.1. A biztosító3.2. A szerződő3.3. A biztosított3.4. A kedvezményezett3.5. A károsult

783 (1) Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő

A csak azonos személy lehet.B csak különböző személy lehet.C lehet azonos vagy különböző személy.

784 (2) Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

A kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet.B kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet.C főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem.

785 (3) Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy,

A aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi.B aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi.C aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell.

Oldal: 125 / 194

786 (4) Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást!

A A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított.B Vagyonbiztosítások esetében a biztosított a károsult.C Felelősségbiztosítások és vagyonbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni.

787 (5) Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eseténB vegyes életbiztosítás eseténC vagyonbiztosítás esetén

788 (6) Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor – a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint – a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén?

A a károsultB a kedvezményezettC a biztosító

789 (7) Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében?

A a biztosított a szerződő hozzájárulásávalB a szerződő a biztosító hozzájárulásávalC a szerződő a biztosított hozzájárulásával

790 (8) Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti e a károsult kárkövetelését ‐ ‐közvetlenül a biztosítóval szemben?

A Igen.B Nem.C Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie.

791 (9) Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei?

A csak szolgáltatási kötelezettsége vanB helytállási, szolgáltatási, állomány átruházási kötelezettsége van‐C helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van

792 (10) Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője

A csak a biztosítottól különböző személy lehet.B csak a biztosítottal azonos személy lehet.C lehet a biztosítottal azonos vagy attól különböző személy.

Oldal: 126 / 194

793 (11) Mi a biztosító főkötelezettsége?

A helytállási kötelezettségB tájékoztatási kötelezettségC állomány-átruházási kötelezettség

794 (12) Melyik az IGAZ állítás?

A Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet.B Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet.C Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni.

795 (13) Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga a biztosított?

A Igen.B Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával.C Nem.

796 (14) Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé?

A díjfizetési kötelezettségB közlési kötelezettségC helytállási kötelezettség

797 (15) Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje?

A Nem.B Igen.C Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek.

798 (16) Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés?

A Ha a szerződődést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg.B Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg.C Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg.

799 (17) A károsult a kár megtérítését követelheti e közvetlenül a ‐ felelősségbiztosítótól?

A Igen, minden esetben.B Nem.C Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén.

Oldal: 127 / 194

800 (18) Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, mint a biztosított?

A A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti.B A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett.C Az életbiztosítási szerződés megszűnik.

801 (19) A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén?

A biztosítási esemény bekövetkezését követőenB a biztosítási szerződés tartama alatt bármikorC nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben

802 (20) Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja?

A Bármely természetes vagy jogi személy.B Csak jogi személy lehet.C Csak természetes személy lehet.

803 (21) Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé?

A kárenyhítési kötelezettségB szolgáltatási kötelezettségC változás bejelentési kötelezettség‐

804 (22) Melyik állítás igaz?

A A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn.B A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn.C A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn.

805 (23) Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse?

A Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki.B minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje.C csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is.

806 (24) Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni?

A életbiztosítási szerződésB vagyonbiztosítási szerződésC balesetbiztosítási szerződés

Oldal: 128 / 194

807 (25) Ki lehet egy biztosítás szerződője?

A természetes vagy jogi személy egyaránt lehetB csak természetes személy lehetC csak jogi személy lehet

808 (26) Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté felelősségbiztosításoknál?

A kedvezményezettB biztosítottC károsult

809 (27) Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja e a kedvezményezett személyét? ‐Válassza ki a helyes választ!

A Nem.B Igen, bármikor a futamidő alatt.C Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával.

810 (28) Válassza ki a helyes választ! A biztosított az,

A akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül.B akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül.C akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul.

811 (29) Melyik állítás HAMIS?

A A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat.B A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat.C A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat.

812 (30) Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban?

A Szóban tájékoztatja az ügyfelet.B Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekrőlC A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad.

Oldal: 129 / 194

4. A biztosítási szerződés megkötése4.1. A szerződés megkötésének folyamata4.2. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete4.3. A biztosítás technikai kezdete

813 (1) Mire szolgál a biztosítási kötvény?

A Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát.B Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke.C Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét.

814 (2) Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására?

A 15 napB 30 napC 45 nap

815 (3) Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak az ajánlat elbírálására

A az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére.B az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére.C az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre.

816 (4) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási kötvény

A a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat.B kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke.C kiállításával a biztosítási szerződés létrejön.

817 (5) Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében?

A a szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételekB a biztosítási szerződésC a biztosítási törvény

818 (6) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés

A csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette.B csak akkor, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott.C akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Oldal: 130 / 194

819 (7) Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet

A az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg.B az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg.C az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz.

820 (8) Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére?

A a biztosított tesziB a szerződő tesziC a kedvezményezett teszi

821 (9) Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata?

A SMS üzenet.B kötvény kiállítássalC szóbeli megállapodás

822 (10) Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát!

A ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének - a biztosítási kötvény kiállításaB ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállításaC ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása

823 (11) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést?

A a szerződés létrejönB a szerződés hatályba lépC a biztosító kockázatviselése megkezdődik

824 (12) Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete ..

A a kockázatviselés kezdő időpontja.B a szerződés létrejöttének időpontja.C az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl.

Oldal: 131 / 194

825 (13) Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e a biztosítás technikai kezdete pedig február 1 je az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első ‐(éves) biztosítási időszak?

A a következő év január 15-velB a következő év február 1-velC a biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget.

826 (14) Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik?

A Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre.B Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal.C Igen, és nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba.

827 (15) Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése?

A Az első díj befizetését követő nap 0. órakor.B Kizárólag a biztosítási szerződés aláírása napján.C A biztosítási esemény bekövetkezését követően.

828 (16) Hatályba lép-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének és ezért a biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti?

A Igen.B Nem.C Igen, ha a felek díj megfizetésére vonatkozó halasztásban állapodnak meg.

829 (17) Válassza ki a helyes választ! Az ügyfél a biztosítási szerződés megkötését

A a biztosító felé tett ajánlattal kezdeményezi.B a biztosító által hozzá intézett ajánlat elfogadásával kezdeményezi.C a biztosítóhoz intézett kérelemmel kezdeményezi.

830 (18) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása

A a szerződés létrejöttét jelenti.B nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot.C az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére.

Oldal: 132 / 194

831 (19) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában

A a biztosító tesziB az ügyfél tesziC a kedvezményezett teszi

832 (20) Hatályba léphet e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító ‐számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni?

A Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba.B Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak.C Nem.

833 (21) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződés

A a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre.B a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre.C a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre.

5. A felek egyes kötelezettségei a szerződés megkötése előtt és fennállása alatt5.1. Díjfizetési kötelezettség5.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség5.3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

834 (1) Milyen megoldás ajánlható annak a szerződőnek, aki átmeneti pénzzavarba került, azonban szeretné, ha unit-linked biztosítása nem szűnne meg?

A eszközalap-váltásB díjfizetés szüneteltetéseC visszavásárlás

835 (2) Hogy nevezzük azt az időpontot, amikor a szerződő félnek a biztosítási díjat a biztosító részére ki kell fizetnie?

A esedékességi időpontnakB díjfizetési időpontnakC szolgáltatási időpontnak

836 (3) A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes. A felek megállapodással eltérhetnek-e a fenti rendelkezéstől?

A Igen.B Igen, de csak a biztosított javára.C Nem.

Oldal: 133 / 194

837 (4) Hogy nevezzük azt az időszakot, melyre a biztosítási díj megállapításra kerül?

A biztosítási időszakB díjfizetési időszakC esedékesség

838 (5) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj és szolgáltatás egyenlő arányban nő…

A indexáláskor minden esetben.B indexáláskor revalorizációs technika alkalmazása során.C többlethozam visszatérítéskor.

839 (6) Válassza ki a HAMIS választ! A közlési kötelezettség alapján a szerződő fél

A a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges, általa ismert körülményt a biztosítóval közölni.B köteles a biztosító által írásban feltett kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni.C a szerződéskötéskor köteles minden általa lényegesnek tartott körülményt a biztosítóval közölni.

840 (7) Válassza ki a helyes választ! Az éves díjfizetésre nem igaz, hogy

A magasabb hozamot eredményez, mint a havi díjfizetés.B díja magasabb, mint a havi díj 12 szerese.‐C a gyakoribb díjfizetésekhez képest a biztosító kedvezményt ad a díjból.

841 (8) Mikor esedékes a biztosítás első díja?

A eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekorB kizárólag a szerződés létrejöttekor, ettől eltérő megállapodás semmisC a szerződés létrejöttét követő hónap első napján

842 (9) Az alábbiak közül kit nem terhel a kárbejelentési kötelezettség kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében?

A kedvezményezettetB biztosítottatC károsultat

843 (10) Milyen formában kell a kárbejelentést teljesíteni?

A csak írásban lehet teljesíteniB írásban és szóban is lehet teljesíteniC csak személyesen lehet teljesíteni

Oldal: 134 / 194

844 (11) Mikor nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a biztosított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti?

A Ha a biztosító felhívására a biztosított ismételten nem teljesíti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét.B Ha a biztosítási érdek megszűnt.C Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak

845 (12) Milyen jogkövetkezménye lehet a bejelentési kötelezettség megsértésének?

A a biztosító mentesül a kárfizetés alólB a biztosító a szerződést felmondjaC megszűnik a biztosítási érdek

846 (13) A biztosítási díj esedékessége szempontjából milyen kategóriákat különböztet meg a Polgári Törvénykönyv?

A első díj, folytatólagos díj, egyszeri díjB első díj, havi díj, éves díjC egyszeri díj, többszöri díj

847 (14) Mikor esedékes az egyszeri díj?

A szerződés megkötését megelőzőenB eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekorC kizárólag a szerződés létrejöttekor

848 (15) Milyen kötelezettség terheli azt a személyt, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően igényt kíván támasztani a biztosítóval szemben?

A Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy ezek tartalmát a biztosító ellenőrizhesse.B Köteles a biztosítót a szolgáltatás teljesítésére felhívni.C Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, de a biztosító ellenőrzési lehetőségét nem köteles biztosítani.

849 (16) Az alábbiak közül kit terhel a szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség kockázati életbiztosítás esetében?

A biztosítottatB károsultatC szerződőt

Oldal: 135 / 194

850 (17) Igaz-e a következő állítás? Az ajánlatfelvételkor átvett díjelőleg csak a biztosítási szerződés létrejöttével minősül első díjnak.

A Igen.B Nem.C Igen, de csak abban az esetben, ha a díjelőleget biztosítási ügynök vette át.

851 (18) Az alábbiak a közül mi minősül a közlési kötelezettség megszegésének?

A A biztosító írásban közölt kérdéseinek megválaszolatlanul hagyása.B A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, a szerződő fél által ismert körülmények elhallgatása.C A szerződő fél által lényegesnek minősített körülmények elhallgatása.

852 (19) Mikor köteles a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenteni?

A A biztosítási szabályzatban megállapított időn belül.B A biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul.C A biztosítási esemény bekövetkezését követő 30 napon belül.

853 (20) Válassza ki a helyes választ! A díjfizetési tartam

A mindig megegyezik a biztosítási tartammal.B legalább olyan hosszú, mint a biztosítás tartama.C legfeljebb olyan hosszú, mint a biztosítás tartama.

854 (21) Válassza ki a helyes választ! A szerződő fél a változás-bejelentési kötelezettségének

A írásban köteles eleget tenni.B szóban köteles eleget tenni.C akár szóban, akár írásban is eleget tehet.

855 (22) A változás-bejelentési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után?

A A biztosító kötelezettsége nem áll be.B A biztosítási szerződés megszűnik.C A biztosító a szerződést automatikusan módosul.

856 (23) Mikor terheli a biztosítottat a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség?

A ha biztosítási esemény bekövetkezése várhatóB biztosítási esemény bekövetkezését követőenC azt követően, hogy a kár mértékét a kárszakértő megállapította

Oldal: 136 / 194

857 (24) Igaz-e a következő állítás? Az ajánlat megtételétől a visszautalásig az első díjat a biztosító kamatozó betétként kezeli.

A Nem.B Igen.C Igen, de csak ha az ügyfél ezt kérte.

858 (25) Mit jelent a bejelentési kötelezettség?

A A biztosítási esemény bekövetkezését a megadott határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni.B A biztosítási esemény bekövetkezését a hatóságoknak a megadott határidőn belül be kell jelenteni.C A várható biztosítási eseményt be kell jelenteni, ha annak ellenőrzéséhez minden dokumentum a biztosított rendelkezésre áll.

859 (26) Milyen változást kell bejelenteni a biztosítónak?

A Minden olyan változást, amely szerződés megkötése után bekövetkezett.B Minden olyan változást, amelyet bármelyik fél lényegesnek tart.C A biztosítási szerződésben rögzített lényeges körülmények változását.

860 (27) A közlési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után?

A Biztosítási esemény bekövetkezik.B A biztosító mentesül a kárkifizetés alól.C A biztosítási szerződés megszűnik.

861 (28) Mire vonatkozik a közlési kötelezettség?

A A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett.B A biztosító szolgáltatása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő félnek ismernie kellett.C Minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett.

862 (29) Közlési kötelezettség megsértése esetén beáll e a biztosító kötelezettsége?‐

A Nem.B Igen, feltéve, hogy a körülmények elhallgatása a szerződő fél részéről nem volt szándékos.C Igen, feltéve, hogy az elhallgatott körülményeket a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Oldal: 137 / 194

863 (30) Mikor esedékes a biztosítás folytatólagos díja?

A a biztosítási időszak utolsó napjánB annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozikC minden hónap első napján

864 (31) Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! A szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amit a szerződő és a biztosított ismert, vagy ismernie kellett. Az itt szolgáltatott információk a kockázatelbírálásnál nagyon fontosak. Ennek a kötelezettségnek a megsértése miatt a biztosító mentesülhet a biztosítási összeg kifizetése alól.

A Közlési kötelezettségB díjfizetési kötelezettségC Segítségnyújtási kötelezettség

865 (32) Köteles-e a biztosítási eseményt bejelentő a biztosítónak lehetővé tenni a megadott bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését?

A Igen.B Igen, de csak vagyonbiztosítások esetében.C Nem.

866 (33) Válassza ki a HAMIS választ! A közlési kötelezettség nem vonatkozik

A a nem lényeges körülményekre.B az olyan lényeges körülményekre, amelyet a szerződő fél nem ismert és nem kellett ismernie.C olyan lényeges körülményre, amelynek közlését a szerződő fél nem szándékosan mulasztotta el. .

867 (34) A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is.

A Biztosítási időszakB Biztosítás lejárataC Visszavásárlás első lehetséges időpontja

868 (25) Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A biztosítási időtartam az az időszak, amely a díjfizetés kezdetétől annak megszűnéséig tart.B A biztosítási időtartam az az időszak, amely a szerződéskötéstől annak megszűnéséig tartC A biztosítási időtartam az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart.

Oldal: 138 / 194

869 (36) Válassza ki a helyes választ! Melyik az a módszer, amellyel a biztosító a túl nagy kockázatokat kiszűri?

A HalasztásB KizárásC Felmondás

870 (37) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási időtartam az az időszak, amely…

A a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart.B a biztosítási ajánlat megtételétől a kötvény kiállításáig tart.C a kár bejelentésétől a kár rendezéséig tart.

871 (38) Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Vannak olyan események, amelyekre a biztosító sem tud felkészülni, díjtartalékot képezni. Ezekre az eseményekre nem vállalja a kockázatot, bekövetkezésük nem minősül biztosítási eseménynek, így nem áll fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége.

A antiszelekcióB elutasításC kizárás

6. Biztosítási szerződés módosítása6.1. Módosítás a szerződés megkötésének folyamatában6.2. Módosítás a szerződés fennállása alatt6.3. Értékkövetés (indexálás)6.4. A szerződésmódosítás egyéb esetei

872 (1) Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve felmondhatja azt. Ha a biztosító a fenti jogaival nem él

A a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.B a szerződés a lényeges körülményről történő tudomást szerzést követő 30. napon megszűnik.C a szerződés a módosított tartalma a szerződés részévé válik.

873 (2) A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el?

A A szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.B A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15 napon belül megszűnik.C A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon belül megszűnik.

Oldal: 139 / 194

874 (3) A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el?

A A szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal marad hatályban.B A szerződés nem jön létre.C A biztosító a szerződést a Polgári Törvénykönyvben meghatározott időn belül írásban felmondhatja.

875 (4) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alakommal történő hozzáigazítása az

A indexálásB inflációC indikálás

876 (5) Milyen formában történhet a szerződés módosítása?

A A módosítás csak az eredeti szerződés bevonása mellett új szerződés kiállításával történhet.B A módosítás történhet úgy is, hogy a régi biztosítási szerződés érvényben marad és a változásokat egy új okiratba foglalják.C A módosítás csak a kötvény kiállításra jogosult szerv egységes szerkezetbe foglalásával.

877 (6) Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot a szerződés módosítására, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele?

A 8 napon belülB 15 napon belülC 30 napon belül

878 (7) Mi a jogkövetkezménye annak lakásbiztosítás esetén, ha a biztosító indexálási javaslatát a szerződő fél nem fogadja el?

A Alulbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés.B Túlbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés.C A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik.

Oldal: 140 / 194

879 (8) Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele,

A 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 30 napra fel is mondhatja a szerződést.B 30 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést.C 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést.

880 (9) Az alábbiak közül mit nem érint az indexálás?

A a biztosítási díjatB a biztosítási összegetC a kár mértékét

881 (10) A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen jogkövetkezményekre köteles a biztosító a biztosítottat figyelmeztetni?

A Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.B Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.C Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik.

882 (11) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződés a szabályzatnak megfelelően módosítására a biztosító javaslatot tesz, és a szerződő fél arra a polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül nem válaszol?

A A biztosító a szerződést a 15 napon belül írásban felmondhatja.B A biztosító a szerződést a 30 napon belül írásban felmondhatja.C A szerződés a 15 nap elteltét követően megszűnik.

883 (12) Mi a jogkövetkezménye az indexálásnak?

A A biztosítási szerződés módosulB A biztosítási szerződés megszűnikC A biztosítási szerződés hatályba lép

Oldal: 141 / 194

884 (13) Milyen gyakran kerül sor az értékkövetésre?

A havonta egyszerB félévente egyszerC évente egyszer

885 (14) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító milyen formában jogosult a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítására javaslatot tenni?

A kizárólag szóbanB szóban és írásban egyarántC kizárólag írásban

886 (15) Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot arra, hogy a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződést a felek a szabályzatnak megfelelően módosítsák?

A A felek írásbeli megállapodásának aláírásától számított 30 napon belül.B Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30 napon belül.C Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül.

887 (16) Mit jelent az indexálás?

A Azt, hogy az ügyfelek évről évre többet kötelesek fizetni, hogy a szerződés költségei ne a biztosítót terheljék.B Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függetlenül, az inflációhoz igazodva évente egyszer emelkedik.C Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függően emelkedik.

888 (17) Mikor kerülhet sor indexálásra?

A a biztosítási évfordulónB az alapbiztosítás érvényessége alatt bármikorC a kockázatelbírálási idő lejárta előtt

889 (18) Ha a biztosítóval csak a szerződéskötés után közlik a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását, jogosult e a szerződés módosítására javaslatot tenni?‐

A Nem.B Igen, a változástól számított 15 napon belül.C Igen, a közléstől számított 15 napon belül.

Oldal: 142 / 194

890 (19) Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről?

A A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel köteles a szerződést felmondani.B A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést írásban felmondhatja.C A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, de a szerződést nem mondhatja fel.

891 (20) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, jogosult-e a biztosító a szerződést a szabályzatnak megfelelően egyoldalúan módosítani?

A Igen.B Igen, de csak vagyonbiztosítás esetén.C Nem.

892 (21) A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mennyi idő áll a szerződő fél rendelkezésére a módosítás elfogadására?

A 15 napB 30 napC 60 nap

893 (22) Ha az életbiztosítási szerződést kötő felek a biztosítási szerződésben megállapodnak az értékkövetés feltételeiről, és ezen feltételek fennállása mellett a biztosító a szerződés ilyen tárgyú módosítási javaslatáról értesíti a felet. Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az értékkövetésre vonatkozó módosítást a szerződő fél nem fogadja el?

A A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.B A biztosítási összeg a javaslat megtétele előtti összeg marad.C a módosító javaslat automatikusan a szerződés részévé válik.

Oldal: 143 / 194

894 (23) A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen kötelezettség terheli a biztosítót a módosító javaslat megtételekor?

A A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elfogadja.B A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 30 napon belül nem válaszol.C A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

895 (24) Mit érint az értékkövetés?

A a biztosítási díjat és biztosítási összegetB csak a biztosítási díjatC az inflációt

896 (25) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult e a szerződés módosítására javaslatot tenni?‐

A Igen, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül.B Igen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.C Nem.

7. A biztosítási szerződés megszűnése

7.1. A kockázatviselés megszűnése7.2. A felek megállapodása (közös megegyezés)7.3. Rendes felmondás7.4. Lejárat7.5. Biztosítási esemény bekövetkezése7.6. Biztosított halála7.7. Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás)7.8. Lehetetlenülés7.9. Díjnemfizetés7.10. Rendkívüli felmondás7.11. Visszavásárlás7.12. A biztosítási összeg kimerülése7.13. Biztosítási szerződés szüneteltetése7.14. A biztosítási szerződés technikai megszűnése

897 (1) Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával minden esetben megszűnik, ha a szerződés hatálya alatt

A a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné váltB a biztosítási érdek megszűntC a szerződő fél meghal

Oldal: 144 / 194

898 (2) Melyik az a biztosítás, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondhat?

A A csoportos balesetbiztosításB A jogvédelmi biztosításC Az életbiztosítás

899 (3) Válassza ki a helyes választ! Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés, ha a megszűnésre a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése miatt kerül sor?

A A biztosítási időszak utolsó napján.B A hónap utolsó napjával.C A biztosítási szerződés létrejöttének időpontjára visszaható hatállyal.

900 (4) Válassza ki a helyes választ! Mi történik a befizetett biztosítási díjjal, ha a szerződő az életbiztosítást a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondja?

A A biztosító köteles a befizetett díjjal 30 napon belül elszámolni.B A biztosító megtartja a teljes befizetett díjat, hiszen kockázatot vállalt.C A biztosító visszafizeti a teljes befizetett díjat.

901 (5) Mikor mondhatja fel a szerződő rendkívüli felmondással a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő életbiztosítást?

A Nem mondhatja fel, a biztosítási szerződést mindig csak évfordulóra lehet felmondani.B Bármikor 30 napos felmondási idővel.C A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül.

902 (6) Hány nap a rendes felmondási idő vagyon- és felelősségbiztosítások esetében?

A 8 napB 15 napC 30 nap

903 (7) A biztosító melyik biztosítási szerződést NEM szüntetheti meg rendes felmondással a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján?

A vagyonbiztosításB felelősségbiztosításC életbiztosítás

904 (8) Milyen hatállyal szűnik meg a felek által közös megegyezéssel megszüntetett szerződés?

A A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyalB A kár bekövetkezésének időpontjára visszamenő hatállyalC A jövőre nézve

Oldal: 145 / 194

905 (9) Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles

A a teljes befizetett biztosítási díjat kifizetniB a befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetniC a befizetendő biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni

906 (10) Ha az utas 30 napos időtartamra köt BBP biztosítást, lejárat következtében mikor szűnik meg a szerződés?

A A 30. nap 24. órájakorB A 30. nap 0. órakorC A 30. nap, a biztosító ügyfélfogadási idejének végével

907 (11) Megszűnik-e a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése esetén?

A NemB Igen, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizetteC Igen, minden esetben

908 (12) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, mikor jogosult a biztosító rendkívüli felmondással élni?

A Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem akarja vállalniB Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatjaC Ha a szerződést érintő lényeges körülményt a szabályzat nem tartalmazza

909 (13) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik?

A A szerződés a jövőre nézve megszűnik és ezt követően a felek semmilyen szolgáltatást nem követelhetnek egymással szembenB A szerződés a jövőre nézve megszűnik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, de a szerződés megszűnését megelőzően nyújtott szolgáltatásaik tekintetében kötelesek egymással elszámolniC A szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak

910 (14) Mikorra lehet a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondani?

A a biztosítási időszak elejéreB a biztosítási időszak végéreC a biztosítási időszak alatt bármilyen határidőre

Oldal: 146 / 194

911 (15) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel jogosult a biztosítási szerződést írásban felmondani. Hány napos a felmondási idő?

A 8B 15C 30

912 (16) Mi a visszavásárlási összeg?

A A kifizetett biztosítási összegnek azon része, amelyet a biztosított az életbiztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetniB A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az vagyonbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnésekor köteles kifizetniC A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni

913 (17) Az érdekmúlás hogyan érinti a biztosító kockázatviselését?

A Nem érintiB A kockázatviselés megszűnikC A kockázatviselés szünetel

914 (18) Mikor tekinthető a rendes felmondás érvényesnek?

A Ha a rendes felmondással a biztosító élB Ha a felmondás 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak végére, írásban történikC Ha megindokolják az írásbeli felmondást

915 (19) Hogy nevezzük azt az időszakot, amely alatt a biztosító a díjfizetés késedelme ellenére is kockázatot visel?

A RespironakB ReaktiválásC Reponálásnak

916 (20) Válassza ki a helyes választ !

A A biztosítási szerződés lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezetB A biztosítási érdek lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezetC A biztosítási esemény lehetetlenülése a biztosítási szerződés illetve annak megfelelő része megszűnéséhez vezet

Oldal: 147 / 194

917 (21) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megszűnése időben

A mindig egybeesik a kockázatviselés megszűnésévelB mindig elválik a kockázatviselés megszűnésétőlC elválhat a kockázatviselés megszűnésétől

918 (22) Az alábbiak közül mely esetben NEM szűnik meg a szerződés díjnemfizetés esetén?

A Ha a biztosított halasztást nem kapott, de a hátralékos díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül megfizetiB Ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítetteC Ha a biztosított halasztást nem kapott, de a hátralékos díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül megfizeti

919 (23) Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt, ha a hátralékos díjat NEM fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton NEM érvényesítette?

A A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltévelB A biztosítási díj esedékességétől számított 15. nap elteltévelC A biztosítási díj esedékességétől számított 8. nap elteltével

920 (24) Mely időpontra szüntethető meg közös megegyezéssel a biztosítási szerződés?

A Az évfordulóra.B A biztosítási szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen.C A felek által választott időpontra.

921 (25) Válassza ki a helyes választ!

A A biztosítási esemény bekövetkezésével minden esetben megszűnik a biztosítási szerződésB A biztosítási esemény bekövetkezésével nem megszűnik a biztosítási szerződésC A biztosítási esemény bekövetkezésével megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette

922 (26) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik?

A a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnikB a biztosítási szerződést módosítani kellC a biztosítási szerződés lehetetlenné válik

923 (27) Válassza ki a helyes választ! Mi történik, ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítás hatályának kezdete előtt lehetetlenné válik?

A A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.B A biztosítási szerződés nem jön létre.C A biztosítási szerződés reaktiválásra kerül.

Oldal: 148 / 194

924 (28) Követheti-e a biztosítási szerződés lejáratát respiro időszak?

A IgenB Igen, feltéve, hogy a biztosítónak még követelése áll fennC Nem

925 (29) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult e rendkívüli felmondással élni?‐

A Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatjaB Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 15 napra írásban felmondhatjaC Nem

926 (30) Válassza ki a helyes választ! Miként minősül a biztosítási esemény szempontjából, ha egy csak tűz ellen biztosított épületet elpusztít az árvíz?

A A biztosítási esemény ezzel bekövetkezik.B A biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenül.C A biztosítási esemény megszűnik.

927 (31) Mit jelent a respiro?

A A biztosítás első díjátB A biztosítás folytatólagos díjátC Díjfizetési haladékot, türelmi időt

928 (32) Melyik fogalomhoz illik az alábbi állítás? A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli érvénybeléptetése.

A ReaktiválásB ReponálásC Respiro

929 (33) Mit jelent a reaktiválás kifejezés?

A Díjfizetési haladékotB Megszűnt biztosítás újbóli érvénybelépésétC Szerződéstől való visszalépést

930 (34) Mit jelent a biztosítási szerződés technikai megszűnése?

A A megszűnt biztosítási szerződés biztosító állomány-nyilvántartásából való törlésétB A biztosítási érdek megszűnésétC A biztosítási szerződés lehetetlenülését

Oldal: 149 / 194

931 (35) Milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált?

A a biztosítási szerződést a felek módosítjákB a biztosítási szerződés megszűnikC a biztosító mentesül a kárkifizetési kötelezettség alól

932 (36) Mikor szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási szerződés lejárata meghatározott naphoz van kötve?

A a jelzett nap 0. órájaB a jelzett nap 24. órájaC a lejáratot követő nap 24. órája

933 (37) A Polgári Törvénykönyv alapján az alábbiak közül kit illet meg a rendkívüli felmondási jog?

A BiztosítótB BiztosítottatC Kedvezményezettet

934 (38) Válassza ki a helyes választ! A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni

A a visszavásárlási összegB a kártérítési összegC a kártalanítási összeg

935 (39) Mely életbiztosításokat mondhatja fel a szerződő indokolás nélkül a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül?

A Egyiket sem, a biztosításokat mindig csak évfordulóra lehet felmondani.B Bármely életbiztosítást.C Bármely életbiztosítást, a hitelfedezeti életbiztosítás, illetve a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosítások kivételével.

936 (40) Vagyonbiztosítás esetén milyen időszakra csökken a biztosítási összeg a fizetett kártérítési összeggel, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően NEM egészíti ki?

A a folyó biztosítási évreB a fennmaradó teljes biztosítási tartamraC a folyó biztosítási negyedévre

Oldal: 150 / 194

937 (41) A biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet e a biztosított halála balesetbiztosítás ‐esetén?

A Nem, mert a biztosított halála nem minősül biztosítási eseménynekB Igen, mert a biztosítási szerződés okafogyottá válikC Igen, feltéve, hogy a biztosított egyben a szerződő fél is

938 (42) Válassza ki a helyes választ! A respiro

A a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba léptetéseB az ügyfél figyelmének felhívása díjfizetési kötelezettségreC türelmi idő a fizetési kötelezettség teljesítésére, mely alatt a biztosító még viseli a kockázatot

8. A biztosító törvényi engedményesi joga és visszakövetelési joga (regressz)

939 (1) Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító peres eljárásban érvényesíti megtérítési igényét a kárért felelős személlyel szemben, a Polgári Törvénykönyv alapján köteles-e a biztosítottnak meg nem térített önrész összegét is érvényesíteni a kárért felelős személlyel szemben?

A Igen, a biztosított erre irányuló kérése eseténB NemC Igen, minden esetben kérés nélkül is

940 (2) Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik illik a mondatba! Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban a peres eljárásban érvényesíti igényét a károkozóval szemben, de a befolyó összeg nem fedezi mindkettőjük követelését, akkor a biztosított _______ a biztosítóval szemben.

A elsőbbséget élvezB hátrányba kerülC megtérítési igényt érvényesíthet

941 (3) Válassza ki az alábbiak közül a regressz igény helyes fogalmát!

A Visszakövetelési jog, amely szerint a szerződő visszakövetelheti a befizetett díjat, ha nem történt biztosítási esemény.B Visszakövetelési jog, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a kárért felelős személyektől.C Visszatérítési kötelezettség, amely szerint a biztosító a szerződő által befizetett díjat megtéríti a biztosítottnak.

942 (4) Mit jelent a regressz igény?

A A biztosító biztosítási díj megfizetése iránti igényt.B A biztosító által kifizetett kárösszeg visszakövetelési jogát.C A biztosító bírósági úton való igényérvényesítésének lehetőségét.

Oldal: 151 / 194

943 (5) A felelősségbiztosító kivel szemben érvényesítheti visszakövetelési jogát?

A Károkozóval szembenB Károsulttal szembenC Kedvezményezettel szemben

944 (6) Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? Visszakövetelési jog, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a kárért felelős személyektől.

A regressz igényB respiroC reaktiválás

945 (7) Igaz-e a következő állítás? A biztosító által indított regressz perben a biztosító még a biztosított kívánságára sem érvényesítheti annak igényét a bíróság előtt.

A Igen.B Nem.C Nem, de ehhez a biztosítottnak be kell szereznie a károkozó hozzájárulását.

946 (8) Az alábbiak közül mely biztosítások esetén NEM illeti meg a biztosítót a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelésének joga?

A felelősségbiztosításB vagyonbiztosításC balesetbiztosítás

947 (9) Kivel szemben nem illetik meg a biztosítót a törvényi engedményből fakadó jogok?

A A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szembenB A biztosított valamennyi közeli hozzátartozójával szembenC A biztosított gyermekeivel szemben

948 (10) A felelősségbiztosító a biztosított szándékos magatartása, továbbá súlyos gondatlansága eredményeként okozott kárt megtéríti a károsultnak. Követelheti e a biztosító a kifizetett biztosítási ‐összeg megtérítését a biztosítottól?

A Nem.B Igen, minden esetben.C Igen, feltéve, hogy a biztosított nem bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

949 (11) Válassza ki a helyes választ! A törvényi engedmény azt jelenti, hogy

A a biztosító a károsult biztosított helyébe lépB a biztosítónak nem kell a kárt kifizetnieC a biztosító a károkozó biztosított helyébe lép

Oldal: 152 / 194

950 (12) Vagyonbiztosítás esetén mi a feltétele annak, hogy a biztosító a biztosítottat megillető jogokat a kárért felelős személlyel szemben gyakorolja?

A a kár biztosított részére való megtérítéseB a biztosított halálaC a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezte miatti megszűnése

951 (13) Válassza ki a helyes választ! Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve

A A biztosítóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szembenB A károkozóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szembenC A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben

952 (14) Törvényi engedmény esetén kivel szemben illetik meg a biztosítót a biztosított jogai?

A A kárért felelős személlyel szembenB A kedvezményezettel szembenC A károsulttal szemben

953 (15) Mit jelent a biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosításnál?

A A szándékos károkozás szerződésben meghatározott eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését.B Minden esetben követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, ha a bizonyítja, hogy károkozó magatartás szándékos volt.C Szándékos károkozás esetén, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

954 (16) Mit jelent a törvényi engedmény vagyonbiztosítás esetén?

A A biztosító biztosítottal szemben fennálló jogainak engedményezésétB Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szembenC Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károsultat illették meg a biztosítottal szemben

955 (17) Milyen jog illeti meg a felelősségbiztosítót, ha a károsultnak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén kifizeti a biztosítási összeget, feltéve, hogy a biztosított károkozó magatartása jogellenes volt?

A Követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését.B Követelheti a károsulttól a kifizetett biztosítási díj megtérítését.C Követelheti a MABISZ-tól kifizetett biztosítási összeg megtérítését.

Oldal: 153 / 194

956 (18) Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

A ReponálásB Törvényi engedményC Reaktiválás

957 (19) Kit illet meg a regressz igény felelősségbiztosítás esetén?

A biztosítótB biztosítottatC károsultat

958 (20) Vagyonbiztosítás esetében a törvényi engedmény következtében kinek a jogait gyakorolhatja a biztosító a kárért felelős személlyel szembeni?

A a biztosított jogaitB a szerződő jogaitC a károkozó jogait

959 (21) Válassza ki a helyes választ! Szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben a felelősségbiztosító követelheti a biztosítottól a károsult részére kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha

A a biztosított a biztosítási szerződést felmondja.B a biztosított az éves biztosítási díjat kiegészíti.C a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

B) Az egyes biztosítási típusokra vonatkozó polgári jogi szabályok

1. Vagyonbiztosítás1.1. A biztosítási összeg1.2. Túlbiztosítás tilalma1.3. Alulbiztosítás jogkövetkezménye2. Felelősségbiztosítás2.1. Felelősségbiztosítás fogalma2.2. A felelősségbiztosítás alanyai2.3. Gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása

960 (1) Válassza ki a vagyonbiztosítás helyes fogalmát!

A Olyan, előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthetően előforduló események hatásai ellen lehet a vagyonbiztosítással védekezni, amelyek bekövetkezésük esetén pénzben pontosan kifejezhető vagyoni hátrányt okoznak.B Mindazon fedezetek, ahol a biztosítónak mentesülése nincs.C A vagyonbiztosítás esetében csak olyan kockázatok biztosíthatóak, amelyek bekövetkezése a szerződés szerint meghatározott módon fordulnak elő.

Oldal: 154 / 194

961 (2) Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra

A a biztosított igényt tarthat a kártalanítási összeg visszafizetése mellett.B a biztosított már nem tarthat igényt.C kizárólag a biztosító tarthat igényt.

962 (3) Melyik állítás igaz a biztosítási összegre vagyonbiztosítások esetén?

A A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.B A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére.C A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata.

963 (4) Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben?

A Igen.B Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén.C Nem

964 (5) Mikor alkalmaz a biztosító arányos térítést?

A értékkövetés eseténB összegbiztosítás eseténC alulbiztosítás esetén

965 (6) Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét?

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényB Polgári TörvénykönyvC biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény

966 (7) Mikor beszélünk teljes biztosításról?

A Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos.B Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érdek azonos.C Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt.

967 (8) A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összeg a tényleges biztosítási értékhez viszonyított arányától függően?

A teljes biztosítás, részleges biztosításB egyenlő biztosítás, alulbiztosítás, felülbiztosításC teljes biztosítás, alulbiztosítás, túlbiztosítás

Oldal: 155 / 194

968 (9) A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról?

A Hagyományos életbiztosításB BalesetbiztosításC Vagyonbiztosítás

969 (10) Mikor alkalmazunk arányos kártérítést?

A értékkövetés eseténB alulbiztosítás eseténC összegbiztosítás esetén

970 (11) Melyik állítás igaz a következők közül a vagyonbiztosításokra?

A A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa.B A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől.C A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke.

971 (12) Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyv túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy

A a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékétB a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő által becsült értékétC a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő szerinti értékét

972 (13) Igényt tarthat e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási ‐összeget már megfizette?

A Igen.B Igen, feltéve, hogy a kártalanítási összeget visszafizeti.C Nem.

973 (14) Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra?

A A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől.B A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás.C A biztosítási összeg felső határa a lehetséges legnagyobb kár bekövetkezte esetén a helyreállításhoz szükséges összeg.

974 (15) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! Vagyonbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés_________________, a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A változatlan biztosítási összeggelB csökkentett biztosítási összeggelC az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel

Oldal: 156 / 194

975 (16) Hogyan hat a biztosítási összegre vagyonbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg?

A Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad.B A biztosítási összeg arányosan csökken.C A biztosítási összeg arányosan nő.

976 (17) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________.

A biztosítási összeg; a biztosítási értékB biztosítási érték; a biztosítási összegC Biztosítási összeg; a biztosítási díj

977 (18) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________.

A biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy tényleges értékeB biztosított vagyontárgy tényleges értéke; a biztosítási összegC Biztosítási összeg; a biztosítási díj

978 (19) Mentesülhet-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében?

A Nem.B Igen, teljesen.C Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott.

979 (20) Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette?

A Ha a kártalanítási összeget a biztosítónak visszafizeti.B Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti.C Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat.

980 (21) Vagyonbiztosítás esetén mikor nem mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a fizetési kötelezettsége alól?

A Ha a kárt jogellenesen okozták.B Ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta.C Ha a kár nem jelentős.

Oldal: 157 / 194

981 (22) Vagyonbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye?

A A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.B A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének.C A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat.

982 (23) Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás nem képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?

A A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződésB A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződésC A vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés

983 (24) Milyen hatással van a biztosítási összegre vagyonbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének?

A A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.B A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.C A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól.

984 (25) Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke.

A túlbiztosításB alulbiztosításC összegbiztosítás

985 (26) Túlbiztosítás esetén mentesül e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a ‐vagyontárgy valóságos értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon?

A IgenB Nem, de csak felelősségbiztosítás eseténC Nem

Oldal: 158 / 194

986 (27) Mentesül-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?

A Nem.B Igen.C Igen, feltéve, hogy a kár vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak magatartása eredményeként következik be.

987 (28) Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke.

A TúlbiztosításB összegbiztosításC Alulbiztosítás

988 (29) Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek?

A IgenB Nem, mert túlbiztosítás csak különböző vagyontárgyak esetén állhat fennC Nem, mert túlbiztosítás csak különböző kockázatok esetén állhat fenn

989 (30) Melyik állítás NEM igaz a vagyonbiztosítási szerződés felmondása esetén?

A a biztosítási időszak végére kell felmondaniB szóban kell felmondaniC harmincnapos felmondás idővel kell felmondani

990 (31) Válassza ki a helyes választ! A vagyonbiztosítási szerződés megkötéséhez

A szükséges a biztosított hozzájárulása.B nem szükséges a biztosított hozzájárulása.C szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti.

991 (32) Mit nevezünk túlbiztosításnak?

A A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene.B A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a vagyonbiztosítások között.C A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási érték .

Oldal: 159 / 194

992 (33) Melyik állítás IGAZ?

A Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz.B Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut.C A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik.

993 (34) Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a

A biztosítási díj.B biztosított vagyontárgy tényleges értéke.C kockázat

994 (35) Mi az alulbiztosítás?

A Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél.B Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei.C Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy a szilárd falú melléképületet.

995 (36) Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról?

A betegségbiztosításB hagyományos életbiztosításC vagyonbiztosítás

996 (37) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója ____________________ okozta.

A véletlenülB szándékosan vagy súlyosan gondatlanulC hanyag módon

997 (38) Köteles-e a biztosított bizonyítani vagyonbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes?

A Igen.B Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani.C Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt.

Oldal: 160 / 194

998 (39) Vagyonbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén NEM mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól?

A biztosítottB a szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozóC a biztosítottal nem közös háztartásban élő hozzátartozója

999 (40) Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét?

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári TörvénykönyvB Polgári Törvénykönyv és a Biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvényC biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény

1000 (41) Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy

A várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéigB meglévő értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéigC várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig

1001 (42) Milyen mértékben mentesülhet a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében?

A Teljesen mentesülhet.B Olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezése közrehatott.C Nem mentesülhet.

1002 (43) Mi a túlbiztosítás következménye?

A Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés.B Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább.C Túlbiztosítás esetén az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a valóságos értéknek megfelelő mértékben le kell szállítani.

Oldal: 161 / 194

1003 (44) Ütközik-e a túlbiztosítás tilalmába, ha a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét?

A NemB Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenségC Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség

1004 (45) Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra?

A SemmilyenB A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítaniC A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni

1005 (46) Mentesül-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?

A Igen, feltéve, hogy bizonyítja, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta.B Igen, de csak ha ezt a szabályzatban kikötötték a felek.C Nem.

1006 (47) Mit jelent vagyonbiztosítás esetén a biztosító mentesülése?

A Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének.B A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem rendezi a kárt a biztosító.C A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek e vagy sem.‐

1007 (48) Az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól?

A a biztosított hozzátartozójaB a kedvezményezettC a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai

1008 (49) Melyik állítás vonatkozik vagyonbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre?

A A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének felső határa.B A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke.C A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti várható értéke.

Oldal: 162 / 194

1009 (50) Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?

A A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződésB A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződésC A vagyontárgy múltbeli értékére kötött biztosítási szerződés

1010 (51) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a

A biztosítási értékB kárC kockázat

1011 (52) Mennyi időn belül kell felmondani a vagyonbiztosításokat?

A 60 napos felmondási idővel kell felmondani.B Évforduló előtt 30 napos felmondási idővel kell felmondani.C Évforduló előtt és után is 30 30 napos felmondási idővel lehet felmondani.‐

1012 (53) Melyik állítás nem igaz túlbiztosítás esetében?

A A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya.B A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk.C A túlbiztosítás esete akkor is fennáll, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek.

1013 (54) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt ____________a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A rosszhiszeműenB jogellenesenC gondatlanságból

1014 (55) Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén?

A A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részébenB A teljes megállapodás semmisC A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében

Oldal: 163 / 194

1015 (56) Melyik állítás igaz a túlbiztosításra?

A A Polgári Törvénykönyv szerint a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani.B A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk.C Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett.

1016 (57) Vagyonbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján?

A Ha a biztosító kizárta a kockázatot.B Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.C Ha a kárt jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem a biztosított okozta.

1017 (58) Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé vagyonbiztosítási eseménynél?

A a kedvezményezett értesítéseB a kár enyhítéseC a kár bejelentése

3. Életbiztosítás3.1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak3.2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén3.3. A szerződő jogai és kötelezettségei3.4. A biztosított jogai és kötelezettségei3.5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerződés esetén3.6. Az életbiztosítási szerződés megszűnése a biztosítási összeg kifizetése nélkül3.7. Díjmentesítés

1018 (1) A maradékjog mely fajtáit ismerjük?

A díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, visszavásárlásB visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kölcsönC díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, nyereség visszajuttatás

1019 (2) Milyen feltétellel köteles a biztosító a biztosítási összeget kifizetni életbiztosítás esetén, ha kötvényt adott ki?

A csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenébenB csak a kötvény másolatának benyújtása ellenébenC csak a kötvény visszavásárlása ellenében

1020 (3) Válassza ki a helyes választ! Visszavásárláskor a szerződés

A nem szűnik meg.B megszűnik.C csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban.

Oldal: 164 / 194

1021 (4) Az alábbiak közül melyik nem minősül maradékjognak?

A nyereség visszajuttatásB visszavásárlásC díjmentes leszállítás

1022 (5) Az alábbiak közül mely esetben mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól életbiztosítás esetén?

A Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.B Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos vagy gondatlan magatartása következtében vesztette életét.C Ha a biztosított a szerződő szándékos magatartása következtében vesztette életét.

1023 (6) Válassz ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személyének megváltoztatásához

A általában a régi és az új szerződő írásos nyilatkozata szükséges.B a régi szerződő írásos nyilatkozata elegendő.C az új szerződő írásos nyilatkozata elegendő.

1024 (7) Válassza ki az alábbiak közül az életbiztosításra vonatkozó helyes választ!

A Életbiztosítás esetén a biztosító kötvényt nem állíthat ki.B Életbiztosítás esetén a biztosító csak névre szóló kötvényt állíthat ki.C Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni.

1025 (8) Egy életbiztosítási szerződés biztosítottja az alábbiak közül mely esetben léphet a szerződő helyébe, ez utóbbi hozzájárulása nélkül?

A Ilyen nem lehet, a szerződőnek minden esetben hozzá kell járulnia a módosításhoz.B Bármilyen esetben, hisz a szerződő hozzájárulására soha nincs szükség.C Abban az esetben, ha a szerződés egyébként díjnemfizetés miatt megszűnik.

1026 (9) Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítások

A jellemzően több éves tartamúak.B kárbiztosítások.C biztosítási eseménye a biztosítottak egészségi állapotával kapcsolatos.

1027 (10) Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés biztosítottja

A veheti igénybe az adókedvezményt.B megváltoztathatja a kedvezményezett személyét.C és kedvezményezettje lehet ugyanaz a személy.

Oldal: 165 / 194

1028 (11) Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! A biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés ‐alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon (a ‐termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog.

A hitelB kezességC jelzáloghitel

1029 (12) Megszűnik-e az életbiztosítás díjmentes leszállítás esetén?

A Igen, azonnali hatállyal.B Igen, a díjmentes leszállítást követő 30. napon.C Nem.

1030 (13) Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! A befektetés eredménye. Az életbiztosítások tekintetében a díjtartalék befektetésének eredménye, amelyet a biztosító részben eleve beszámol a díjba (technikai kamat), részben pedig (e fölötti hozam esetén) a szerződőnek adja (többlethozam visszatérítés).‐

A vállalkozói díjrészB bruttó díjC hozam

1031 (14) A biztosított az életbiztosítási szerződés megkötéséhez adott írásbeli hozzájárulását visszavonja és be kíván lépni a szerződésbe. Szükséges e a belépéséhez a szerződő hozzájárulása?‐

A Nem, bármikor beléphet.B Nem, a biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges.C Igen, írásbeli hozzájárulása szükséges.

1032 (15) Válassza ki a helyes választ! Haláleseti életbiztosítás esetén a biztosítási esemény

A a szerződő halála.B a biztosított halála.C a kedvezményezett halála.

1033 (16) Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Ha csak később jut a biztosító tudomására a szerződéskötéskor már fennállott lényeges olyan körülmény, amely a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja, erre

A az életbiztosítás szerződés fennállásának első 5 évében hivatkozhat.B az életbiztosítás szerződés fennállása alatt korlátlan ideig hivatkozhat.C az életbiztosítás szerződés fennállásának első évében hivatkozhat.

Oldal: 166 / 194

1034 (17) Válassza ki a helyes választ! A várakozási idő életbiztosítás esetén azt jelenti, hogy

A ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító 15 napig nem fizet.B ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni.C ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül nem következik be, a biztosítási szerződés megszűnik.

1035 (18) Mikor kerül sor díjmentes leszállításra életbiztosítás esetén?

A díjfizetés megszüntetésekorB szerződés megszűnésekorC biztosítási esemény bekövetkezésekor

1036 (19) Beállhat-e a közlési kötelezettség megsértése ellenére a biztosító fizetési kötelezettsége életbiztosítás esetében?

A Nem, a biztosító mindenképpen mentesül.B Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 3 év már eltelt.C Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

1037 (20) Válassza ki a helyes választ! Olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont elérése.

A viszontbiztosításB életbiztosításC házassági biztosítás

1038 (21) Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.

A törvényi engedményB visszakövetelési jogC maradékjog

1039 (22) A biztosított milyen feltétellel léphet be az életbiztosítási szerződésbe azt követően, hogy a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta?

A A szerződő fél írásbeli hozzájárulásával.B A biztosító írásbeli hozzájárulásával.C A kedvezményezett írásbeli hozzájárulásával.

Oldal: 167 / 194

1040 (23) Díjfizetés elmulasztása esetében az életbiztosítási szerződés főszabály szerint megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn. Mikor szűnik meg mégis a szerződés?

A Ha a biztosító ezt a szerződési feltételekben előre kiköti.B Ha a biztosító a szerződést felmondja.C Ha a biztosított kéri a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését.

1041 (24) Melyik állítás igaz az alábbiak közül?

A Tiszta kockázati életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartamon belül meghal, akkor a kedvezményezett részére kifizeti a biztosítási összeget.B Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam lejáratakor életben van, akkor számára kifizeti a biztosítási összeget.C A tisztán elérési életbiztosítások célja a nem várt esemény okozta anyagi katasztrófa kiküszöbölése.

1042 (25) Haláleseti biztosítás esetén a biztosító számára „jó ügyfél”

A a beteg biztosított.B az egészséges biztosított.C a rokkant biztosított.

1043 (26) Ha a biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a szerződő mely díjakért lehet felelős?

A A folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért.B A teljes biztosítási időszakban esedékes díjakért.C A fennmaradt biztosítási tartamban esedékes díjakért.

1044 (27) Melyik állítás igaz?

A A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig magasabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt.B A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig alacsonyabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt.C Így nem lehet összehasonlítani az eredeti és a leszállított biztosítási összeget, az módozattól függ.

1045 (28) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott ____________, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.

A lényeges körülményekrőlB bármilyen körülményrőlC biztosítási eseményről

Oldal: 168 / 194

1046 (29) Melyik állítás a helyes az alábbiak közül?

A A biztosító vegyes életbiztosítás esetén arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam során meghal, akkor a kedvezményezett számára kifizeti a kockázati biztosítási összeget. Amennyiben a biztosított a tartam végén életben van, akkor a biztosító kifizeti a kedvezményezettnek az elérési biztosítási összeget.B Vegyes életbiztosítás esetében, ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.C A kockázati életbiztosítások célja a hosszú távú megtakarítások kezelése.

1047 (30) Az alábbiak közül mely biztosítás esetén érvényesül a díjmentes leszállítás?

A életbiztosításB felelősségbiztosításC vagyonbiztosítás

1048 (31) Hogyan érinti a visszavásárlási összeget az, ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg?

A A visszavásárlási összeg a biztosítási összeggel növekszik.B Nem érinti, a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni.C A biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget kifizetni.

1049 (32) Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;

A technikai kamatlábB értékkövetési kamatlábC kalkulált kamatláb

1050 (33) Mit fizet a biztosító tiszta kockázati életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén életben van?

A az aktuális biztosítási összegetB a visszavásárlási értéketC semmit

1051 (34) Egy örökjáradék…

A egy évjáradék és egy törlesztő járadék összegeB egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítéseC egy annuitás és egy halasztott örökjáradék egyesítése

1052 (35) Életbiztosítási szerződés esetén ki jogosult az adókedvezmény igénybevételére?

A csak a biztosított, mert az ő életére kötötték a szerződéstB a kedvezményezett 55 és 65 év között, ha a biztosítási összeg 3,5 millió forint fölött vanC a szerződő, mert ő fizeti a díjat.

Oldal: 169 / 194

1053 (36) Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg,

A a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni.B a biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget sem kifizetni.C a biztosító követelheti a visszavásárlási összeg kifizetését.

1054 (37) A biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mit köteles a biztosító visszatéríteni?

A a visszavásárlási összegetB a díjtartalékotC a meg nem szolgált díjat

1055 (38) Mennyi ideig hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményre életbiztosítás esetén, mely csak később jut a biztosító tudomására és a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja?

A A biztosítási szerződés fennállása első évében.B A biztosítási szerződés fennállása első 2 évében.C A biztosítási szerződés fennállása első 5 évében.

1056 (39) Mikor hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott, de a szerződéskötéstkövetően tudomására jutott lényeges körülményre a Polgári Törvénykönyvben meghatározotthatáridőn belül?

A minden esetbenB ha a körülmény a kockázatvállalását lényegesen befolyásoljaC ha a körülmény a kockázatvállalását érintheti

1057 (40) Az annuitás egy olyan pénzáramlás sorozat, amely…‐

A végtelen hosszan tart, és évente azonos nagyságú pénzösszeget biztosít.B egy adott időtartamon belül meghatározott meghatározott számú, állandó nagyságú pénzösszeget biztosít.C egy adott időtartamon belül meghatározott számú pénzösszeget biztosít, amelyek nagysága változik.

1058 (41) Válassza ki a helyes választ! A határozott idejű haláleseti biztosítás biztosítási összeg kifizetése nélkül megszűnik

A a biztosított tartam közbeni halálakor.B ha a biztosított életben van a tartam végén.C soha nem szűnik meg kifizetés nélkül.

Oldal: 170 / 194

1059 (42) Mi a díjmentes leszállítás?

A A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, rövidebb lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad.B A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, változatlan lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad.C A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás megszűnik.

1060 (43) Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mikor köteles a biztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni?

A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.B Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg.C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 5 éven belül közlési kötelezettséget sértett.

1061 (44) Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez

A A biztosított hozzájárulása szükséges.B A biztosított hozzájárulása nem szükséges.C A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti.

1062 (45) Megváltoztathatja e a szerződő fél az életbiztosítások kedvezményezettjének ‐személyét?

A Nem, egyszer adható meg kedvezményezetett és az nem változtatható.B Igen, írásbeli nyilatkozattal, a biztosított írásbeli hozzájárulásával.C Igen, akár szóban is.

1063 (46) Az alábbi állítások közül melyik HAMIS?

A Életbiztosítási szerződésben bárki lehet haláleseti kedvezményezett.B A vagyonbiztosítási szerződésben a biztosított személye változhat.C A csoportos életbiztosítási szerződésben a biztosítottak személye változhat.

1064 (47) Az alább felsorolt állítások közül melyik az a maradékjog, amelynek lényege, hogy biztosító az addig felgyülemlett díjtartalékot egy ugyanolyan fajtájú, egyszeri díjas biztosításnak tekinti, melynek tartama biztosítás eredeti tartamából hátralévő idő alapján, összegét pedig a biztosított aktuális kora alapján határozzák meg?

A visszavásárlásB rendszeres pénzkivonásC díjmentes leszállítás

Oldal: 171 / 194

1065 (48) Mihez igazodik a biztosító szolgáltatása hitelfedezeti életbiztosítások esetén?

A A biztosítási esemény bekövetkezésekor fennálló hiteltartozáshoz.B A biztosító által vállalt kockázathoz.C A hitelt nyújtó bank elvárásaihoz.

1066 (49) Melyik életbiztosítási termékre vonatkozik a következő állítás? Mindenképpen csak a biztosított halálakor, s mindenképpen kifizetéssel szűnik meg.

A a vegyes biztosításraB az elérési biztosításraC az egész életre szóló biztosításra

1067 (50) Egy annuitás…

A egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítéseB egy örökjáradék, és egy évjáradék különbségeC egy örökjáradék és egy halasztott örökjáradék különbsége

1068 (51) Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személye a szerződés tartama alatt

A nem változhat.B csak a régi szerződő hozzájárulásával változhat.C általában a régi szerződő írásbeli hozzájárulásával változhat.

1069 (52) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől _______________ öt év már eltelt.

A a biztosítási esemény bekövetkeztéigB a biztosítási szerződés felmondásáigC annak módosításáig

1070 (53) Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan biztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt azonos értékű, ‐elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló eszközállományokba vagy más, ‐befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításB hitelC elérésre szóló vegyes biztosítás

Oldal: 172 / 194

1071 (54) Mentesülhet-e az életbiztosító a fizetési kötelezettsége alól a biztosított közlési kötelezettségének megsértése esetén?

A Nem.B Igen.C Igen, de csak a szerződés fennállásának első 5 évében.

1072 (55) Megszűnik-e az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta?

A Igen.B Igen, feltéve, hogy a biztosított a szerződő írásos hozzájárulásával nem lép be a szerződésbe.C Nem.

1073 (56) A biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe beléphet. Felel-e ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő?

A Igen, kizárólag ő felel.B Igen, a biztosítottal egyetemlegesen felel.C Nem felel.

1074 (57) A felsoroltak közül melyikre jellemző különösen, hogy biztosítási esemény általában a biztosított halála vagy életben léte?

A ÉletbiztosításB FelelősségbiztosításC Vagyonbiztosítás

1075 (58) Mi a maradékjog?

A A vagyonbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása esetében fennmaradnak.B Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnése esetében fennmaradnak.C Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.

Oldal: 173 / 194

1076 (59) Mi a kötvénykölcsön?

A A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható pénzügyi szolgáltatásnak minősülő kölcsön, amelyet a ‐ ‐biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol elB Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kölcsön, amelyet ‐ ‐a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el.C Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legalább a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak minősülő kölcsön, amelyet a biztosító és‐ a szerződő a biztosítási esemény bekövetkeztekor számol el.

1077 (60) Az életbiztosítás haláleseti szolgáltatása

A mindig kamatadómentes.B csak akkor kamatadómentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év volt.C csak akkor kamatadómentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év, vagy élethosszig szóló volt.

1078 (61) Mikor nem szűnik meg az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta?

A Ha a biztosított a szerződésbe a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával belép.B Ha a szerződő a szerződésbe belép.C Ha a biztosított új kedvezményezetett jelöl.

1079 (62) Kit illet meg a visszavásárlási összeg akkor, ha a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól azért mentesül, mert a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét?

A Az örökösöket illeti meg, de a kedvezményezett abból részesülhet.B Az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.C A kedvezményezettet illeti meg.

1080 (63) Életbiztosítással rendelkező ügyfél számára átmeneti pénzzavar esetén melyik a legjobb megoldás az alábbiak közül?

A visszavásárlásB díjmentes leszállításC kötvénykölcsön

Oldal: 174 / 194

4. Balesetbiztosítás4.1. Életbiztosítási szabályok alkalmazása4.2. Speciális szabályok alkalmazása4.3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása

1081 (1) Kizárhatják e a felek balesetbiztosítás esetén a felmondási jogot?‐

A Nem.B Igen.C Igen, de legfeljebb 3 évre.

1082 (2) Balesetbiztosítási szerződésben az alábbiak közül ki NEM lehet kedvezményezett a Polgári Törvénykönyv alapján?

A szerződésben megnevezett személyB biztosított örököseC a névre szóló kötvény kiállítója, ha az nem a biztosító

1083 (3) Alkalmazni kell e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a kedvezményezett ‐kijelölésére és jogaira vonatkozóan?

A Igen.B Igen, de csak a biztosított örököse tekintetében.C Nem.

1084 (4) Módosulhat-e a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

A Igen.B Igen, amennyiben a felek ebben előzetesen megállapodnakC Nem.

1085 (5) Az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz a balesetbiztosításra?

A a biztosítási összeg nem esik korlátozás aláB a biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthatC a felmondás joga korlátozható

1086 (6) Alkalmazni kell-e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására?

A Igen.B Igen, kivéve a belépési jogot.C Nem.

1087 (7) Alkalmazni kell e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosító ‐mentesülésére?

A Igen.B Igen, ha a szerződő fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta.C Nem.

Oldal: 175 / 194

1088 (8) Támaszthat-e igényt a balesetbiztosító a kárért felelős személlyel szemben?

A Igen.B Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizette.C Nem.

1089 (9) Köteles-e a biztosított bizonyítani balesetbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a nem halálos baleset bekövetkezett, jogellenes volt?

A Igen.B Nem, a biztosító köteles bizonyítani.C Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani.

1090 (10) Korlátozás alá esik e a balesetbiztosítási összeg?‐

A Igen.B Igen, de csak a baleseti halál tekintetébenC Nem.

1091 (11) Válassza ki a helyes választ!

A A balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosítotthozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára.B A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára.C A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására, kivéve a belépési jogát.

1092 (12) Mennyiben módosulhat a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

A Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésnek megfelelőenB Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyjaC Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésétől függetlenül a felére csökken

1093 (13) Alkalmazni kell e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított részéről ‐szükséges hozzájárulás tekintetében biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához?

A Igen.B Igen, ha nem a biztosított a szerződő fél.C Nem.

Oldal: 176 / 194

1094 (14) Válassza ki a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást!

A Balesetbiztosítási szerződésben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában.B Kötvényben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában.C A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg

1095 (15) Jogosult-e a balesetbiztosítás biztosítottja a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonását követően a szerződésbe belépni?

A Nem.B Igen, a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával.C Igen.

1096 (16) Hány napos felmondási idővel mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

A 8B 15C 30

1097 (17) Válassza ki az IGAZ választ! Balesetbiztosítás

A a biztosítási összeg korlátozások alá esik.B a biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat.C azok a kockázati tényezők, amelyekre a biztosító a veszélyt átvállalta, a biztosítási szerződés tartama alatt jelentősen változhatnak.

1098 (18) Mikorra mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

A a biztosítási időszakon belül bármikorB a biztosítási időszak végéreC a biztosítási időszak 1. napjára

1099 (19) Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes választ!

A A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat.B A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthat.C A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt csak a szerződés megkötését követő első 5 évben támaszthat.

1100 (20) Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a balesetbiztosításra?

A A biztosítási összeg nem esik korlátozás aláB A felmondási jog korlátozhatóC A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat

Oldal: 177 / 194

1101 (21) Hogyan mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

A Írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel.B Szóban, bármikor, 15 napos felmondási idővel.C Írásban, a biztosítási időszak végére, 8 napos felmondási idővel.

1102 (22) Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ!

A A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél.B A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél.C A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni.

1103 (23) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a felmondási jogot balesetbiztosítás esetén 3 évre kizárják?

A A felek ezen időtartam alatt a szerződést nem mondhatják felB A szerződés ezen kikötése érvénytelen és a felek a felmondási jogukat a kikötés ellenére korlátlanul gyakorolhatjákC A szerződés az időtartam lejártát követően megszűnik

1104 (24) Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított belépési jogára vonatkozóan?

A Nem.B Igen.C Igen, de hozzájáruló nyilatkozatát nem vonja vissza.

1105 (25) Milyen formában mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

A kizárólag írásbanB kizárólag szóbanC írásban és szóban egyaránt

1106 (26) A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához, ha a szerződést NEM ő köti meg, szükséges e a biztosított írásbeli hozzájárulása?‐

A Igen.B Nem, csak a megkötéséhezC Nem, csak a módosításához

1107 (27) Balesetbiztosítási szerződésben az alábbiak közül ki lehet kedvezményezett a Polgári Törvénykönyv alapján?

A senkiB csak a biztosított örököse lehetC szerződésben megnevezett személy

Oldal: 178 / 194

1108 (28) Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást!

A Balesetbiztosítási összeg nem esik korlátozás alá.B Balesetbiztosítási összeg mindig korlátozás alá esik.C Balesetbiztosítási összeg korlátozás alá eshet.

1109 (29) Mentesül-e balesetbiztosítás estében a biztosító, ha a biztosított fél alálát a biztosítási összegre jogosult okozta?

A Nem.B Igen.C Igen, feltéve, hogy a biztosítási összegre jogosult magatartása szándékos volt.

1110 (30) Milyen címen jár a balesetbiztosítási összeg?

A Díjfizetés ellenében szolgáltatott biztosítási összeg címénB Kártalanítás címénC Kártérítés címén

1111 (31) Mit jelent az, hogy a balesetbiztosítási összeg NEM esik korlátozás alá?

A Azt, hogy a balesetbiztosítási összeg nem igazodik a tényleges kár mértékéhezB Azt, hogy a balesetbiztosítási összeget nem terheli adóC Azt, hogy a balesetbiztosítási összegből a biztosító nem vonhatja le saját követeléseit

1112 (32) Ha balesetbiztosítás esetén az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Milyen biztosítási összeggel marad fenn a szerződés?

A csökkentett biztosítási összeggelB változatlan biztosítási összeggelC szerződésben meghatározott nagyobb biztosítási összeggel

Oldal: 179 / 194

IV. VIZSGATÁRGY: FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI ALAPISMERETEK

1. Bit. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről:- a független biztosításközvetítő társasági formái, tárgyi, személyi, pénzügyi feltételei,felelőssége- az alkuszi, többes ügynöki tevékenység tartalma- a független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységének szabályai

1113 (1) Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója

A csak egy biztosításközvetítőnél végezheti a tevékenység irányításátB több biztosításközvetítőnél végezheti a tevékenység irányításátC biztosítóval is állhat egyidejűleg munkaviszonyban

1114 (2) A független biztosításközvetítő éves jelentése nem tartalmazza:

A foglalkoztatottak létszámátB foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlásátC tevékenységből származó bevételeket

1115 (3) Ön egy magyarországi székhelyű független biztosításközvetítő ügyvezetője. Miképpen jár el, ha Franciaországban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni?

A Bejelenti a határon átnyúló tevékenység végzésére vonatkozó szándékát a francia felügyeleti hatóságnak.B Engedélyt kér a francia felügyeleti hatóságtól e tevékenység végzésére.C Bejelenti a határon átnyúló tevékenység végzésére vonatkozó szándékát a magyar felügyeleti hatóságnak.

1116 (4) Ki lehet a független biztosításközvetítői tevékenység irányítója?

A Csak természetes személy lehetB Csak gazdasági társaság lehetC Természetes személy és gazdasági társaság egyaránt lehet

1117 (5) Válassza ki a HAMIS választ! A független biztosításközvetítő engedélyét a PSZÁF visszavonhatja, ha

A nyilvántartása, éves beszámolója nem felel meg a valóságnak.B tevékenységét engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti.C az engedély megadásától számított 30 napon belül a tevékenységét nem kezdi meg.

Oldal: 180 / 194

1118 (6) Az alábbiak közül mely társasági formában folytatható független biztosításközvetítői tevékenység?

A Közkereseti társaságB Betéti társaságC Korlátolt felelősségű társaság

1119 (7) Harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő tevékenységét milyen formában végezheti a Magyar Köztársaság területén?

A legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útjánB legalább 3 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útjánC legalább 1 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útján

1120 (8) A független biztosításközvetítő éves jelentést készít és a PSZÁF felé

A minden év május 31. napjáig, melyet elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld megB minden év május 31. napjáig, melyet postai úton, eredeti aláírással ellátva küld megC minden év december 31. napjáig, melyet elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg

1121 (9) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a független biztosításközvetítő tevékenységét engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti?

A A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonja.B A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonhatja.C A PSZÁF a biztosításközvetítőt törli a nyilvántartásból.

1122 (10) Az alábbiak közül melyik a korlátolt felelősségű társaság független biztosításközvetítők működésének pénzügyi feltétele?

A legalább 5 millió forint törzstőkével kell rendelkezniB legalább 3 millió forint törzstőkével kell rendelkezniC legalább 1 millió forint törzstőkével kell rendelkezni

1123 (11) Ön egy alkuszi tevékenységet folytató társaságot kíván létrehozni. Milyen társasági formában NEM folytathatja a fenti tevékenységet?

A részvénytársaságB betéti társaságC korlátolt felelősségű társaság

1124 (12) Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységét

A köteles a PSZÁF-nak előzetesen bejelenteniB nem köteles a PSZÁF-nak bejelenteniC utólag köteles a PSZÁF-nak bejelenteni

Oldal: 181 / 194

1125 (13) A független biztosításközvetítő a PSZÁF részére

A regisztrációs díjat fizet.B felügyeleti díjat fizet.C nyilvántartási díjat fizet

1126 (14) Melyik állítás igaz? Független biztosításközvetítői tevékenység végzésére a Magyar Köztársaság területén PSZÁF engedélye alapján

A kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaság jogosult.B bármely korlátolt felelősségű társaság jogosult.C legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság jogosult.

1127 (15) Kell-e a független biztosításközvetítői tevékenység irányítójának gyakorlattal rendelkeznie?

A Nem.B Igen, mely minden esetben 3 év.C Igen.

1128 (16) A független biztosításközvetítő adatszolgáltatási kötelezettségének technikai követelményei:

A elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg a PSZÁF jelentésfogadó rendszerén keresztülB elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva és postai úton, eredeti aláírással ellátva is megküldiC kizárólag postai úton, eredeti aláírással ellátva küldi meg.

1129 (17) Kell-e engedélyt kérnie a független biztosításközvetítőnek harmadik országbeli független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához?

A Igen.B Nem.C Csak befolyásoló részesedés szerzés esetén.

1130 (18) Kell-e engedélyt kérnie a független biztosításközvetítőnek más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához/ befolyásoló részesedés szerzéséhez?

A Igen.B Nem.C Csak ha kizárólagosan alapít gazdasági társaságot.

1131 (19) Az alkuszi tevékenységgel kapcsolatosan melyik állítás igaz?

A Az alkuszi tevékenység elválaszthatatlan része a biztosítási szaktanácsadásB Az alkusz nem végezhet biztosítási szaktanácsadástC Az alkusz csak külön felügyeleti engedéllyel végezhet biztosítási szaktanácsadást

Oldal: 182 / 194

1132 (20) Válassza ki a HAMIS választ! Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének személyi feltétele a

A magyar állampolgárság.B felügyeleti nyilvántartásba vétel.C büntetlen előélet.

1133 (21) Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF engedélye nélkül végezhet független biztosításközvetítői tevékenységet

A a Magyar Köztársaság területén kívül székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén.B az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén.C az Európai Unió területén kívül székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén.

1134 (22) Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő a PSZÁF részére

A regisztrációs díjat fizet.B felügyeleti díjat fizet.C nyilvántartási díjat fizet.

1135 (23) Mi a jogkövetkezménye annak, ha a független biztosításközvetítő tevékenységét az engedély megadásától számított 1 éven belül nem kezdte meg?

A A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonhatja.B A PSZÁF bírságot szab ki.C A PSZÁF a biztosításközvetítőt törli a nyilvántartásból.

1136 (24) Válassza ki a helyes választ! Független biztosításközvetítő tevékenysége végzéséhez

A előzetes felügyeleti engedély szükségesB utólagos felügyeleti engedély szükségesC utólagos felügyeleti jóváhagyás szükséges

1137 (25) A független biztosításközvetítő a PSZÁF részére a törzsadatairól szóló jelentést

A a törzsadatban bekövetkezett változást követő 30 napon belül elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld megB minden év december 31. napjáig elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld megC minden év december 31. napjáig postai úton, eredeti aláírással ellátva küld meg.

Oldal: 183 / 194

1138 (26) Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének tárgyi feltételei közé?

A üzlethelység tulajdon- használat- vagy bérleti jogaB a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartásC a végzett tevékenység egyedi azonosítására nem alkalmas, kizárólag statisztikai célú folyamatos nyilvántartás

1139 (27) Válassza ki a HAMIS választ! Független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki

A büntetlen előéletűB felsőfokú végzettséggel és megfelelő biztosításszakmai tapasztalattal rendelkezikC valamely biztosítóval munkaviszonyban áll

2. A független biztosításközvetítő felelőssége és a felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

1140 (1) Az alábbiak közül mi nem minősülhet a független biztosításközvetítő vagyoni biztosítékának?

A pénzbeli letétB bankgaranciaC kölcsön

1141 (2) Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a PSZÁF-nak

A ha az általa alkalmazott biztosításközvetítő természetes személy nem szerezte meg az előírt végzettséget.B felelősségbiztosítási szerződése megszűnését.C alaptőkéje leszállítását.

1142 (3) Kiterjed-e a független biztosításközvetítő felelőssége a nevében eljáró személyek tevékenységére is?

A Igen.B Igen, de csak az alkuszok esetén.C Nem.

1143 (4) Mennyi az önrészesedés felső határa káreseményenként a független biztosításközvetítők felelősségbiztosítása esetében?

A 500 ezer forintB 1 millió forintC 2 millió forint

Oldal: 184 / 194

1144 (5) Válassza ki a helyes válasza! Az alkusz az általa beszedett díj késedelmes továbbítása esetén…

A köteles az ügyfélnek kamatot fizetni.B kérheti az ügyféltől a biztosító által benyújtott kötbérigény kielégítését.C köteles megtéríteni az ügyfélnek a késedelemből származó kárát.

1145 (6) Válassza ki a HAMIS választ! 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő köteles

A évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.B 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni.C 1 120 200 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni.

1146 (7) Kizárhatja-e a független biztosításközvetítő a felelősségét az ügyfelének okozott kárért?

A Igen, de csak írásban.B Igen.C Nem.

1147 (8) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az önrészesedés mértéke ______________ a független biztosításközvetítők esetében a 2 millió forintot nem haladhatja meg.

A káreseményekéntB éventeC havonta

1148 (9) Felelősségre vonható-e a független biztosításközvetítő a szabálytalan díjkezelésért?

A Nem.B Igen.C Igen, de csak a díjak késedelmes továbbításából keletkező károkért.

1149 (10) Válassza ki a helyes választ! Az önrészesedés mértéke káreseményenként a független biztosításközvetítők felelősségbiztosítása esetében

A legalább 2 millió forint.B a 2 millió forintot nem haladhatja meg.C a 2 millió forintot nem érheti el.

Oldal: 185 / 194

1150 (11) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási __________ szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

A kárfelelősségiB szakmaiC büntetőjogi

1151 (12) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására ____________ együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.

A havontaB éventeC káreseményenként

1152 (13) Válassza ki az alábbiak közül a független biztosításközvetítő felelősségbiztosítására vonatkozó helyes állítást!

A Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.B Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény több biztosítási eseménynek minősül.C Több, különböző okból bekövetkezett, időben nem összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

1153 (14) Felelősségre vonható-e a független biztosításközvetítő a téves biztosítási szaktanácsadásáért?

A Igen.B Igen, mert független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot nem adhat.C Nem.

1154 (15) Az alábbiak közül melyik kifejezés illeszthető a következő mondatba! A biztosítási alkusz által a biztosításközvetítési tevékenységével kapcsolatban a megbízójának okozott károk fedezetére ________ felelősségbiztosítással rendelkezni.

A kötelesB jogosultC a PSZÁF által hozott erre kötelező határozat esetén köteles

Oldal: 186 / 194

1155 (16) Válassza ki a helyes választ! 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő köteles

A legalább évi 1 120 200 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.B legalább káreseményenkénti 1 120 200 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.C legalább káreseményenkénti 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.

1156 (17) Válassza ki a HAMIS választ! A független biztosításközvetítő engedélye megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a PSZÁF-nak

A a felelősségbiztosítási szerződés megkötését.B a vagyoni biztosíték meglétét.C mind a felelősségbiztosítási szerződés megkötését, mind pedig a vagyoni biztosíték meglétét.

1157 (18) Kiterjed-e a független biztosításközvetítő felelősségbiztosítási szerződésének hatálya a biztosított alkalmazottja, illetőleg megbízottja által okozott kárra is?

A Igen.B Igen, feltéve, hogy a kár a független biztosításközvetítői tevékenység eredményeként következett be.C Nem.

1158 (19) Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő felelősségbiztosítása

A kiterjed az általa, e minőségben, e tevékenysége során okozott azon károkra, melyek nem haladják meg a 250 millió forintot.B kiterjed az általa, alkalmazottja, és megbízottja által e minőségben, e tevékenysége során az ügyfélnek okozott károkra, amelyért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.C kiterjed az általa az ügyfélnek okozott valamennyi kárra.

1159 (20) Mennyi időn belül köteles a független biztosításközvetítő a PSZÁF-nak bejelenteni a felelősségbiztosítási szerződése megszűnését?

A 2 munkanapon belül B 8 munkanapon belülC 15 napon belül

1160 (21) Válassza ki a helyes választ! A 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának összege évente

A együttesen legalább 1 680 300 euró összegű.B együttesen legalább 1 120 200 euró összegű.C együttesen legalább 1 680 300 forint összegű.

Oldal: 187 / 194

1161 (22) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, _____________________ kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.

A az egész világraB a Magyar Köztársaság területéreC az Európai Unió egész területére

1162 (23) A 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő káreseményenként legalább mekkora, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással köteles rendelkezni?

A 1 680 300 euró összegűB 1 120 200 euró összegűC 250 millió forint összegű

3. Adatkezelés, adatok kiadhatósága, különös tekintettel a különböző biztosítók közötti információáramlás tilalmára

1163 (1) Mely fogalomhoz tartozik az alábbi meghatározás? A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A Biztosítási titokB Üzleti titokC Banktitok

1164 (2) Jogosult-e a független biztosításközvetítő az ügyfelére vonatkozó biztosítási titkokat az ügyfél hozzájárulása nélkül azon független biztosításközvetítőnek továbbítani, akinek az ügyfél szintén megbízást adott?

A Igen.B Igen, de csak írásban.C Nem.

1165 (3) Mennyi ideig köteles-e a független biztosításközvetítő alkalmazottja a független biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot azt követően megőrizni, hogy a független biztosításközvetítőnél fennálló munkaviszonyát megszünteti és a független biztosításközvetítő versenytársánál létesít munkaviszonyt?

A A munkaviszony megszűnésétől számított 5 évigB A munkaviszony megszűnésétől számított 15 évigC Korlátlan ideig

Oldal: 188 / 194

1166 (4) Válassza ki az alábbiak közül az üzleti titokra vonatkozó helyes állítást!

A Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen.B Aki üzleti titok birtokába jut, felhasználhatja arra, hogy annak révén saját maga előnyt szerezhessen, de nem használhatja fel arra, hogy annak révén más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen.C A biztosítási Törvény nem tiltja, hogy az, aki üzleti titok birtokába jut, annak révén saját maga vagy más személy részére előnyt szerezzen, de tiltja, hogy annak révén az ügyfeleknek hátrányt okozzon.

1167 (5) Harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő magyarországi fióktelepe köteles e az ügyfél Biztosítási Törvényben foglalt hozzájárulását kérni ahhoz, hogy az ‐ügyfél biztosítási titoknak minősülő adatait a harmadik országbeli független biztosításközvetítőnek továbbítsa?

A Igen.B Nem.C Nem, feltéve, hogy az adatkezelés magyar jogszabályok által támasztott követelményei kielégítően teljesülnek

1168 (6) Jogosult-e független biztosításközvetítő az ügyfél személyes adatait a megbízási jogviszony megszűnését követően kezelni?

A Nem.B Igen, de legfeljebb 10 évig.C Igen, de csak addig, ameddig a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető

1169 (7) Mennyi ideig köteles a független biztosításközvetítő alkalmazottja a független biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megtartani?

A 1 évig köteles megtartaniB 5 évig köteles megtartaniC időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani

4. A pénzkezelés független biztosításközvetítőkre vonatkozó eltérő szabályai

1170 (1) Válassza ki a független biztosításközvetítő pénzkezelésére vonatkozó igaz állítást!

A Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére kizárólag csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén használhatók fel.B Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére csőd , illetve ‐felszámolási eljárás esetén sem használhatók fel.C Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére is felhasználhatók.

Oldal: 189 / 194

1171 (2) Felhasználható-e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon tartott összeg az APEH követeléseinek kielégítésére?

A NemB IgenC Igen, de csak felszámolási eljárás esetén

1172 (3) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes állítást! A(z) __________________ köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani.

A biztosítóB független biztosításközvetítőC ügynök

1173 (4) Válassza ki a független biztosításközvetítő pénzkezelésére vonatkozó helyes állítást!

A A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani.B A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket közös ügyfélszámlán tartani.C A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, őt megillető, illetve a biztosító által részére megfizetett összegeket közös ügyfélszámlán tartani.

1174 (5) A független biztosításközvetítő pénzkezelési kötelezettsége keretében mi tekinthető elkülönített ügyfélszámlának?

A Letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegeket tartjaB Betéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket tartjaC Letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető, valamint a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket tartja

1175 (6) Felhasználható-e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon tartott összeg más hitelezők kielégítésére?

A IgenB Igen, de csak az APEH követelésének kielégítéséreC Nem

Oldal: 190 / 194

1176 (7) Felhasználható e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon ‐tartott összeg más hitelezők kielégítésére felszámolási eljárás esetén?

A IgenB Igen, de csak természetes személyek követelésének kielégítéséreC Nem

1177 (8) Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes állítást! A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket _________________ tartani.

A külön bankbanB közös letéti számlánC elkülönített ügyfélszámlákon

5. Meglevő szerződések összehasonlítása a piacon hozzáférhető aktuális lehetőségekkel

1178 (1) Válassza ki a helyes választ a Bit. rendelkezései alapján!

A Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.B Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles legalább egy, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.C Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles valamennyi, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

1179 (2) Válassz ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során ________ kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

A jogosultB kötelesC szükség szerint jogosult

1180 (3) Melyik szempont NEM érvényesülhet az egyes termékek paramétereinek összehasonlítása során?

A a biztosítási szolgáltatás tartalma és fizetendő díjaB a biztosító társaság szolgáltatásának minőségeC a közvetítői jutalék

1181 (4) Válassz ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az alkusz a Biztosítási Törvény alapján a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles____________, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

A legalább egyB kielégítő mennyiségűC az összes

Oldal: 191 / 194

1182 (5) Válassza ki a helyes választ! A következő állítások a termékek független biztosításközvetítő általi bemutatásával, összehasonlításával kapcsolatosak.

A A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő átadja az ügyfél részére, aki kiválasztja a számára legkedvezőbbet.B A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő értékeli és kiválasztja az ügyfél számára legkedvezőbbet.C A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő értékeli, és az ügyfél kiválasztja a számára legkedvezőbbet.

6. Alkuszok szerepe a kárrendezésben

1183 (1) Válassza ki a helyes választ! Ha az ügyfél és a biztosító között vita van a kár rendezésével kapcsolatban, akkor a biztosítási alkusz…

A véleménye a döntő, hiszen ő ért a legjobban a biztosítási kérdésekhez.B szakmai véleményével segíti ügyfele álláspontjának érvényesülését, a biztosító meggyőzését.C megpróbálja meggyőzni ügyfelét a biztosító álláspontjának helyességéről.

1184 (2) Az alábbiak közül mire NEM terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezésben való közreműködése?

A kárigény összeállításaB peres igény érvényesítésC kárfelmérés

1185 (3) Az alábbiak közül mire NEM terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezési közreműködése?

A kárbejelentésB eljárás a biztosítónál a kár rendezése érdekébenC a biztosítótól átvett kártérítési összeg befektetése

1186 (4) Mit célszerű tennie ügyfele érdekeit szem előtt tartva a biztosítási alkusznak, ha a biztosító nem fogadja el közreműködését az ügyfele igényének rendezésében?

A bepereli a biztosítótB bejelentést tesz a PSZÁF-nálC ügyfelének ad tanácsokat a kárigény sikeres érvényesítése érdekében

1187 (5) Részt vehet-e biztosítási alkusz a biztosító oldalán a kárrendezésben?

A Igen, hiszen szakértelmével ebben az esetben is ügyfelét segíti.B Nem.C Igen, de csak abban az esetben, ha nem saját ügyfelének káráról van szó, és tevékenysége a biztosítási szaktanácsadásra korlátozódik.

Oldal: 192 / 194

1188 (6) Válassza ki a helyes állítást! Mire terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezésben való közreműködése?

A igénybejelentés, szakvélemény készítése, biztosító elleni perindításB kárbejelentés a biztosítónak, kár szakértői közreműködéssel történő felmérése és értékelése, kárigény összeállítása, kárigény benyújtása, levelezés és tárgyalás a biztosítóval a kár rendezése érdekébenC kárbejelentés, kárigény érvényesítés, kártérítési összeg befektetése

1189 (7) Válassza ki a helyes választ! A biztosítási alkuszt az ügyfele kárigényének érvényesítésében való közreműködéséért díjazás…

A a biztosítótól illeti megB ügyfelétől illeti meg, de csak ha ebben külön megállapodtak.C nem illeti meg, mert az benne van a jutalékban.

1190 (8) Az alábbi állítások közül melyik IGAZ?

A A biztosító a kártérítési összeget minden esetben a biztosítási alkusznak fizeti, aki abból jutalékát levonva a nettó összeget átutalja az ügyfélnek.B A biztosító a kártérítési összeget minden esetben az ügyfélnek fizeti, levonva abból az alkusz jutalékát.C A biztosító a kártérítési összeget az ügyfélnek fizeti ki, kivéve, ha az ilyen összeg átvételére az ügyfél a biztosítási alkuszt kifejezetten felhatalmazta, ez utóbbi esetben a kifizetés a biztosítási alkusz részére történik, aki azt továbbítja az ügyfél részére.

7. Termékek bemutatása, összehasonlítása, kapcsolódási pontjai

- az egyes termékek összehasonlításának lehetséges paraméterei- biztosítók és biztosítási termékek és más pénzügyi termékek általános összehasonlítási szempontjai és kapcsolódási pontjai

1191 (1) Melyik állítás igaz?

A a hozamgarancia növeli a költségeketB a hozamgarancia csökkenti a költségeketC a hozamgarancia nincs hatással a költségekre

1192 (2) Melyik állítás igaz, ha a többi paraméter változatlan (ceteris paribus)?

A a magasabb technikai kamatláb nagyobb többlethozamot jelentB a magasabb technikai kamatláb kisebb többlethozamot jelentC a magasabb technikai kamatláb nincs hatással a többlethozamra

Oldal: 193 / 194

1193 (3) Adókedvezmény szempontjából

A a Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) biztosítások kedvezőbbek mint a befektetési alapokB a befektetési alapok kedvezőbbek mint a Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) biztosításokC jelentős különbség nincs e tekintetben a kettő között

1194 (4) A Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) életbiztosítások

A drágábbak mint a befektetési alapokB olcsóbbak mint a befektetési alapokC jelentős költségkülönbség nincs a kettő között

1195 (5) Melyik befektetést NEM lehet névérték felett értékesíteni?

A az elsőbbségi részvénytB az államkötvénytC a diszkont kincstárjegyet

1196 (6) Melyik a helyes állítás?

A a tőkegarancia csökkenti a költségeketB a tőkegarancia növeli a költségeketC a tőkegarancia nincs hatással a költségekre

Oldal: 194 / 194

I. VIZSGATÁRGY: PÉNZÜGYI ÉS BIZTOSÍTÁSI PIAC SZEREPLŐI

A) Pénzügyi piacok szereplői, tevékenységük és szolgáltatásaik

1. Pénzügyi piac fogalma

26 Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat?

A A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát.B A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. C A nominál kamat és az infláció különbségét

27 Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát?

A Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk.B Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk.C Befektetési jegyet vásárolunk

2. Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (hitelintézet, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet, pénzügyi vállalkozás, biztosítók, befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők)

18 Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül!

A A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank.B A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti.C A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más

visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását végzi.

3. Kétszintű bankrendszer fogalma (Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok), a jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai és szolgáltatásai

24 Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről?

A a PénzügyminiszterB az Országgyűlés Gazdasági BizottságaC az MNB Monetáris Tanácsa

25 Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak?

A igazgatóságB felügyelőbizottságC ügyvezetőség

4. Értékpapír fogalma, fajtái

49 Az alábbiak közül melyik kifejezés NEM kötődik az államkötvényhez?

A az árfolyam B az osztalékC a kamat

5. Tőzsde fogalma és szerepe

18 Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár?

A A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki.

B A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényből kiválasztott 10-15 részvény, melyből a BUX index árfolyam változását számítják ki.

C Egy elméleti portfólió, amelynek árfolyama reprezentálja a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyam változását.

19 Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár?

A A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki.

B A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 12 maximum 25 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét.

C A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 25 maximum 50 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét.

6. A bankszerűen működő pénzintézetek tevékenységei (takarékszövetkezetek, szakosított hitelintézetek)

-

7. Pénztári szolgáltatások csoportosítása és fő szolgáltatásai (önkéntes egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár (kötelező), önkéntes nyugdíjpénztár)

28 Mi növeli a biztosító kockázatát járadékbiztosításnál?

A ha az ügyfél valóságos életkoránál fiatalabbnak vallotta magátB az ügyfél rossz egészségi állapotaC ha az ügyfél nem dohányzik

29 Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után hány éven belül válik teljesen adómentessé a tag pénze?

A 11. évtőlB 16. évtőlC 21. évtől

8. Eltérés és kapcsolódás a banki, a befektetési, a pénztári és a biztosítói szektor és szolgáltatásai között

9 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan pénzügyi termék, amelynél a biztosító a biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből álló - eszközállományokba helyezi befektetés céljából.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításB lekötött betétC befektetési jegy

10 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító banki termékeket?

A Nem.B Igen, minden feltétel nélkül.C Igen, a PSZÁF engedélyével.

11 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket?

A Nem.B Igen, minden feltétel nélkül.C Igen, a PSZÁF engedélyével.

12 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket?

A Nem.B Igen, minden feltétel nélkül.C Igen, a Befektetési vállalkozásokról szóló törvény és a Bit-ben foglaltak szerint.

13 Az ügyfél lakáshitelt vesz fel új lakása megvásárlásához. Az alábbiak közül melyik biztosítási terméket ajánlja számára ennek kapcsán elsősorban?

A Jogvédelmi biztosításB Egyéni balesetbiztosításC Hitelfedezeti életbiztosítás

14 Mire terjed ki a függő ügynök közvetítői tevékenysége?

A Egy biztosító kizárólag egy termékének a közvetítésére.B Több biztosító egymással versengő termékeinek közvetítésére bizonyos feltételek fennállása esetén.C Több biztosító egymással nem versengő termékeinek közvetítésére.D Mindhárom előbbi eset igaz.

15 Főtevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet végző terjesztheti-e több biztosító termékeit

A Igen, de csak az egymással nem versengő termékeket. B Igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével.C Nem.

B) Biztosítási piac szereplői (a Bit. vonatkozó szabályai)

1. Biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái

-

2. Biztosításközvetítői tevékenység formái (függő biztosításközvetítő, független biztosításközvetítő, többes ügynök, alkusz)-

3. Biztosításközvetítők piacra lépésének feltételei és működésük főbb szabályai (regisztrációs követelmény, a végzettségre/szakképesítésre/képesítésre vonatkozó követelmények, jogkör, kötelezettség)

34 Az alábbiak közül kit nem kell felügyeleti nyilvántartásba venni?

A A biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben végzi.

B A gazdálkodó szervezet természetes személy vezetőjét.C Hitelintézet bármely munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával

összefüggésben végzi.

35 Nyilvántartásba kell-e venni külön biztosításközvetítőként is a biztosítót?

A Igen, amennyiben biztosításközvetítői tevékenységet is kíván végezni.B Nem, mert saját jogán végezhet biztosításközvetítést.

C Nem, mert biztosító biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet.

36 Az alábbiak közül kit kell felügyeleti nyilvántartásba venni?

A biztosítótB egyes ügynökötC a biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben

végzi

37 Az ügynök köteles

A az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni. B az adott biztosítási ág valamennyi termékének alapos ismeretével rendelkezni.C a biztosító által közvetített valamennyi termék szakismeretével rendelkezni.

4. Biztosításközvetítők általános tájékoztatási kötelezettsége

29 Azon biztosításközvetítők, akikre a Bit. alapján a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, miről kötelesek a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelet tájékoztatni?

A A biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatairól, valamint a szerződés jellemzőiről.B Kizárólag a biztosítási szerződés jellemzőiről.C Kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről.

5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre (MABISZ tevékenysége, célja, feladatköre, Etikai kódex, Kártalanítási Számla, FBAMSZ, MABIASZ tevékenysége, célja)

26 Az alábbiak közül mi nem tartozik a Magyar Biztosítók Szövetségének feladatai közé?

A állásfoglalás kialakítása szakmai-, etikai- és versenykérdésekbenB nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozása és engedélyeztetéseC a tagok üzleti jellegű nemzetközi kapcsolatainak összehangolása

27 Az érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által okozott károk fedezetéül szolgál a …

A Kárrendezési IrodaB Kártalanítási SzámlaC Kártérítési Számla

28 Az alábbiak közül mely esetekben köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsult kárát megtéríteni?

A Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.

B Ha a személyi sérüléssel nem járó káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.

C Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.

29 Melyik szervezetnek NEM lehet tagja az alkusz?

A FBAMSZB MABIASZC MABISZ

30 Szükséges-e alkuszi tevékenység megkezdéséhez az alábbi szervezetek egyikében viselt tagság?

A MABIASZB FBAMSZC Nem szükséges tagság.

C) A biztosítási piac működését érintő hatóságok és egyéb szervezetek

1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főbb feladatai, jogkörei (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének biztosításközvetítőkre vonatkozó ajánlásai, útmutatói)

-

2. Gazdasági Versenyhivatal (a biztosítást érintő versenyszabályok lényege)

-

3. Adatvédelmi Biztos Hivatala, tevékenységei (a biztosítási szektorra vonatkozó adatvédelemmel kapcsolatos szabályok)

-

4. Biztosítási titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

14 Válassza ki a helyes választ! Személyes adat…

A minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható adat.B minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható, az életkorra, nemre és

elérhetőségre vonatkozó, azzal összefüggésbe hozható adat.

C minden, a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály

20 Mely biztosítási ágba tartozó termékek közvetítése esetén NEM szükséges az ügyfél-azonosítást elvégezni?

A az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek eseténB a nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek eseténC a társadalombiztosítási ágba tartozó termékek esetén

6. A békéltető testület feladata, jogköre

14 Az alábbi állítások közül melyik igaz?

A A békéltető testület által meghozott határozat hatályon kívül helyezése iránti pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.

B A békéltető testület által meghozott határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - fellebbezésnek van helye, melyet a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kell benyújtani.

C Amennyiben a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, a fogyasztó ugyanazon igényének elbírálása végett peres eljárás megindítására nem jogosult.

7. Fogyasztóvédelem, az esetleges jogsérelem orvoslásának lehetőségei

-

II. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSSZAKMAI ALAPFOGALMAK

1. Veszély, bizonytalanság, kockázat fogalma

15 Mi vezet antiszelekciós hatáshoz?

A A veszélyközösségben valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek magas száma.

B A veszélyközösségben átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek magas száma.C A veszélyközösségben átlagos kockázatú ügyfelek magas száma.

16 Mit nevezünk autoszelekciónak?

A Ha a veszélyközösségbe valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek kerülnek.

B Ha a veszélyközösséget átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek keresik.C Ha veszélyközösségben az átlagos kockázatú ügyfelek száma magas.

17 A veszély milyen kimenetelhez kapcsolódó fogalom?

A a negatív kimenetelhezB a pozitív kimenetelhezC mindkettőhöz kapcsolódhat

18 Melyik állítás igaz?

A Minden tiszta kockázat biztosítható.B Minden biztosítható kockázat tiszta kockázat.C Egyik sem igaz.

2. Kár, kártérítés, kármegelőzés, kárenyhítés, kárkiegyenlítés fogalma

24 Melyik válasz HELYES? Az alábbiak közül általában kit terhel a kármegelőzés költsége?

A a biztosítottatB a biztosítótC a károkozót

25 Az alábbiak közül kit terhelhet a kártérítési kötelezettség?

A a károsultatB a biztosítottatC a kedvezményezettet

26 Az alábbiak közül kit NEM terhelhet a kártérítési kötelezettség ?

A a károsultatB a biztosítottatC a biztosítót

27 Mi az avulás?

A A vagyontárgy könyv szerinti értékeB A vagyontárgy káridőponti értékét jelentiC Azt fejezi ki, hogy az elhasználódás során mennyit veszít a vagyontárgy az értékéből

28 Melyik állítás igaz a kockázatkezelés (risk management) céljára?

A A kockázattal kapcsolatos teljes biztonság megvalósítása.B A kockázattal kapcsolatos optimális biztonsági szint elérése.C A kockázattal kapcsolatos legolcsóbb megoldás megtalálása.

29 Melyik NEM tartozik a kockázatkezelés (risk management) módszerei közé?

A kockázatcsökkentésB kockázatelkerülésC kockázatelbírálás

30 Melyik kockázatkezelési (risk management) eljáráshoz tartozik a biztosítás?

A kockázatcsökkentésB kockázatelkerülésC kockázatáthárítás

31 Mit jelent az elkerülés mint kockázatkezelési stratégia?

A A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.

B A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra.

C A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.

32 Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre IGAZ az alábbi állítás? A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra.

A kockázatelkerülésB kockázatáthárításC kockázatcsökkentés

33 Mikor alkalmazzuk az kockázatelkerülési stratégiát?

A ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek nagy kárral járó kockázatokB ha egy tevékenység során ritkán fenyegetnek ugyan, de akkor nagy kárral járó kockázatokC ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek kis kárral járó kockázatok

34 Az alábbiak közül melyik a kockázatáthárítási stratégia?

A Biztosítás kötéseB Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre,

és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul.C Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja.

35 A kockázatkezelés (risk management) mely formájának minősül a biztosítás?

A kockázatáthárításB kockázatelkerülésC kockázatmegtartás

3. Kockázatkezelési módszerek (elkerülés, megelőzés, áthárítás, megtartás) kockázatviselés, öngondoskodás

-

4. Veszélyközösség fogalma

25 Az alábbiak közül mi tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé?

A Homogén csoport követelményeB KockázatporlasztásC Kis-számok törvénye

26 Mi a várományfedezeti (defined benefit) rendszer működési elve?

A A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják

B A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg.

C A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát.

27 Mi a tőkefedezeti (defined contribution) rendszer működési elve?

A A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják

B A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg.

C A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát.

5. Biztosíthatóság feltételei (jövőbeliség, véletlenszerűség, bizonytalanság, kalkulálhatóság)

8 Az alábbiak közül mi NEM minősül biztosíthatósági feltételnek?

A tervezhetőségB véletlenszerűségC becsülhetőség

9 Az alábbiak közül mi minősül biztosíthatósági feltételnek?

A függetlenségB oksági kapcsolatC homogenitás

10 Az alábbi feltételek teljesülése esetén biztosítható-e egy kockázat?

Véletlenszerűség, egyértelműség,becsülhetőség függetlenség, jövőbeliség.A Igen.B Nem, mert oksági összefüggéseknek is fenn kell állnia.C Nem, mert a kockázat nem lehet jövőbeli.

11 Mi jelent a becsülhetőség a biztosíthatóság szempontjából?

A Egy biztosítási esemény bekövetkezése nem vonja maga után más hasonló biztosítási események bekövetkezését.

B Matematikai eszközökkel a véletlenszerűen bekövetkező károk várható értéke a veszélyközösség szintjén jól számítható.

C A biztosítási esemény csak jövőbeli lehet.

12 A biztosíthatóság mely feltétele alapján szükséges, hogy az egyedi kockázatra elégséges mértékű információ álljon rendelkezésre a biztosítási díj kiszámításához?

A egyértelműségB becsülhetőségC véletlenszerűség

13 Az alábbiak közül melyik sérti a véletlenszerűség feltételét?

A a biztosítottak szándékos magatartásaB a károsult személyének bizonytalanságaC a kár mértékének bizonytalansága

6. A biztosítás fogalma

6 Válassza ki az alábbiak közül a biztosítási tevékenység Biztosítási Törvény szerinti helyes fogalmát!

A A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat.

B A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat.

C A biztosítási tevékenység jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi különböző kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat.

7 Melyik fogalom szerepel a biztosítási tevékenység Bit.-beli meghatározásában az alábbiak közül?

A önkéntességB kölcsönösségC veszélyközösség szervezése

8 Milyen kötelezettség-vállaláson NEM alapulhat a biztosítási tevékenység a Bit. alapján?

A biztosítási szerződésenB PSZÁF rendelkezésenC jogszabályon

7. Biztosítók kockázatmegosztási programjai (hazai, nemzetközi) (Viszontbiztosítás fogalma, Együttbiztosítás fogalma, Pool fogalma, Fronting fogalma)

26 Válassza ki a helyes megoldást! Viszontbiztosítási fedezet NEM lehet …

A arányos.B nem arányos. C viszonylagos.

27 Válassza ki a helyes választ? Melyik a viszontbiztosítás két alapvető formája?

A A teljes állományra vonatkozó megállapodás, illetve a fakultatív viszontbiztosítás. B Az együttbiztosítás és a poolC A captive és a fronting

28 A biztosító kárrendezési tevékenysége kiszervezésével kapcsolatban melyik állítás HELYES?

A be kell jelenteni a PSZÁF-nakB engedélyeztetni kell a PSZÁF-fal C be kell jelenteni a MABISZ-nak

29 A biztosító ügyfélszolgálati tevékenysége kiszervezésével kapcsolatban melyik állítás HELYES?

A be kell jelenteni a PSZÁF-nakB engedélyeztetni kell a PSZÁF-fal C nem lehetséges a kiszervezés

8. Biztosítási ág, ágazat, termék fogalma

30. Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába?

A Halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosításB Befektetési egységhez kötött életbiztosításC Kockázati életbiztosítás

9. Alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás fogalma

-

10. Biztosítási igény felmérése, dokumentálása

19 Mi az igényfelmérés célja (a PSZÁF 2/2006. számú módszertani útmutatója szerint)?

A Az ügyfél pontosabb információk alapján tudjon dönteni a konkrét szerződés megkötéséről.B A jutalék-visszaírás növekedése.C Rövidebb távon fenntartható szerződések születése.

11. Összeg-, kárbiztosítás fogalma, a kárrendezés, a kárrendezés menete és dokumentálása (belső és kiszervezett)

-

12. Biztosítási díj elemei és funkciói

42 Milyen elemekből épül fel a vegyes életbiztosítási díj?

A Kockázati díj, vállalkozói díjrészB Bruttó vállalkozói díjrész, nettó kockázati díj C Tiszta kockázati díj, megtakarítási díjrész, vállalkozói díjrész

43 Milyen elemekből épül fel a nem-életbiztosítási díj?

A Kockázati díj, vállalkozói díjrészB Bruttó vállalkozói díjrész, nettó kockázati díjC Tiszta kockázati díj, biztonsági pótlék, vállalkozói díjrész

44 Mi a bruttó életbiztosítási díj?

A Nettó díj+ költségpótlék+nyereségpótlékB Nettó díj+ bruttó kockázati díjC Bruttó díj+költségpótlék+nyereségpótlék

45 Minek a fedezésére szolgál a költségpótlék nem-életbiztosítás esetén?

A A lejárt szolgáltatások fedezetére. B Szerzési, kárrendezési, igazgatási költségek és a biztosítási tevékenységet sújtó adó

fedezésére.C A káringadozási költségek fedezésére.

46 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj vállalkozói díjrésze

A a megtakarítási díjat, a nyereségpótlékot és az adó jellegű költségek pótlékát tartalmazza B a költségpótlékot és a nyereségpótlékot tartalmazza C a költségpótlékot, a nyereségpótlékot és a biztonsági pótlékot tartalmazza.

13. Engedmények, pótdíjak fajtái

28 Mikor adható tartamengedmény?

A A felmondási jog maximum 5 évre történő kizárása eseténB A felmondási jog maximum 3 évre történő kizárása eseténC A felmondási jog maximum 4 évre történő kizárása esetén

29 A biztosító jellemzően milyen engedményt nyújt az ügyfélnek, ha az egyszerre több szerződést is köt?

A együttkötési (multipartner) engedménytB volumenengedménytC bonust

14. Pénzforgalommal kapcsolatos szabályok (átvett díj kezelése)

-

15. Biztosítástechnikai tartalékok, a tartalékok fogalma, szerepe és fajtái

24 Mire képez a biztosító tételes függő kár tartalékot?

A bekövetkezett károk, melyek bejelentése várhatóB még be nem következett károk, melyek bekövetkezése várhatóC bekövetkezett és bejelentett károk

25 Válassza ki a helyes választ! A unit-linked életbiztosítások tartalékába kerülnek

A a biztosító díjtartalékainak befektetéséből elért többlethozam ügyfelet megillető része.B a biztosítások lejárati szolgáltatásait fedező, befektetési egységek megvásárlására fordított

megtakarítási díjrészek.C a beszedett díjnak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része.

16. Pénzügyi matematikai alapműveletek (kamat, kamatos kamat fogalma; jelenérték fogalma; jövőérték fogalma; belső megtérülési ráta fogalma)

47 Válassza ki a helyes választ! Ha egy befektetésnél 10 %-os a kamatláb, és 10 %-os a diszkontláb, akkor a befektetés jelenértéke a periódus végén a befektetett összegnél…

A kisebb (az eredeti érték 99 %-át éri) B nem változik (+10 % - 10 % = 0 %) C nagyobb (az eredeti érték 110 %-át éri)

48 Válassza ki a helyes választ! Egy pénzáramlás jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy…

A a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk. B minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön-külön kiszámoljuk, majd a kapott

eredményeket összeadjukC a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét.

49 Válassza ki a helyes választ! Mi a járadék?

A azonos nagyságú, vagy azonos mértékben változó pénzáramlássorozat, amely rendszeres időközönként ismétlődik

B a fizetés meghatározott %-ában teljesített rendszeres (havi) befizetésC a megtakarítás kamatokkal növelt értéke, amire a befektető jogosult

III. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSJOG

A) Általános szabályok

1. Biztosítási szerződés fogalma

6 A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet?

A Nem. B Bizonyos esetekben C Igen.

2. Biztosítási szerződések alapelvei2.1. Önkéntesség2.2. Egyenjogúság2.3. Egyoldalú kogencia tilalma2.4. Írásbeliség2.5. Díjoszthatatlanság

22 A PTK Biztosítási Fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?

A A biztosítási évfordulóig.B Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik.C Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.

23 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?

A A biztosítási évfordulóig.B Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik.C Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.

3. A biztosítási szerződés szereplői3.1. A biztosító3.2. A szerződő3.3. A biztosított3.4. A kedvezményezett3.5. A károsult

-

4. A biztosítási szerződés megkötése4.1. A szerződés megkötésének folyamata4.2. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete4.3. A biztosítás technikai kezdete

-

5. A felek egyes kötelezettségei a szerződés megkötése előtt és fennállása alatt5.1. Díjfizetési kötelezettség5.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség5.3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

39 A biztosított és a kedvezményezett egyidejű halála esetében ki válik kedvezményezetté az alábbiak közül életbiztosítás esetében, ha a szerződő nem volt azonos a biztosítottal?

A biztosított örököseB a kedvezményezett örököseC a szerződő

40 Az alábbiak közül mikor hatályos a biztosított bejelentése a biztosítóval szemben?

A A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyére címezve írásban teszi meg.

B A biztosított bejelentése akkor hatályos, ha a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut.

C A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyén személyesen teszi meg.

6. Biztosítási szerződés módosítása6.1. Módosítás a szerződés megkötésének folyamatában6.2. Módosítás a szerződés fennállása alatt6.3. Értékkövetés (indexálás)6.4. A szerződésmódosítás egyéb esetei

26 Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól?

A A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák.

B A biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.C A biztosító jogosult a szerződést a biztosítási szabályzatban foglaltak szerint módosítani.

27 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, javasolhatja-e a biztosító a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítását?

A Nem.B Igen, az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül.C Igen, az eltérésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.

28 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mikortól kell a fenti határidőt számítani?

A Az írásbeli megállapodás aláírásától.B Az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez való beérkezésétől.C A biztosítónak az eltérésről való tudomásszerzésétől.

29 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult-e a szerződést egyoldalúan módosítani, ha a javaslatra a biztosított a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőn belül nem válaszol?

A Igen, a határidő leteltét követő 15 napon belül.B Igen, haladéktalanul.C Nem.

7. A biztosítási szerződés megszűnése7.1. A kockázatviselés megszűnése7.2. A felek megállapodása (közös megegyezés)7.3. Rendes felmondás7.4. Lejárat7.5. Biztosítási esemény bekövetkezése7.6. Biztosított halála7.7. Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás)7.8. Lehetetlenülés7.9. Díjnemfizetés7.10. Rendkívüli felmondás7.11. Visszavásárlás7.12. A biztosítási összeg kimerülése7.13. Biztosítási szerződés szüneteltetése7.14. A biztosítási szerződés technikai megszűnése

43 Ki mondhatja fel a 6 hónapot meghaladó tartamú, nem hitelfedezeti befektetési egységekhez kötött életbiztosítását a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül?

A üzleti tevékenységi körén kívül eljáró jogi személyB üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy C önálló foglalkozása körén belül eljáró természetes személy

44 Megszűnik-e a biztosítási szerződés abban az esetben, ha biztosítási fedezetbe vont két raktárépület közül az egyik teljesen leég?

A Nem, csak a leégett raktárépületre vonatkozó rész.B Nem, változatlan díjjal fut tovább az évfordulóig.C Igen, az egész szerződés megszűnik.

45 Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításiszerződés?

A Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnikB Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnikC Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik

46 Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a biztosítási szerződés a PTK Biztosítási fejezete szerint?

A Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnikB Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnikC Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik

47 Hány nap a respiro minimális ideje a PTK szerint?

A 90 nap B 15 napC 30 nap

48 A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt?

A VagyonbiztosításB ÉletbiztosításC Balesetbiztosítás

8. A biztosító törvényi engedményesi joga és visszakövetelési joga (regressz)

-

B) Az egyes biztosítási típusokra vonatkozó polgári jogi szabályok

1. Vagyonbiztosítás1.1. A biztosítási összeg1.2. Túlbiztosítás tilalma1.3. Alulbiztosítás jogkövetkezménye

59 A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt?

A felelősségbiztosításraB balesetbiztosításraC vagyonbiztosításra

60 Melyik biztosításnál alkalmazható önrész?

A életbiztosításB kötelező gépjármű-felelősségbiztosításC vagyonbiztosítás

61 Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek?

A IgenB Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékétC Nem

62 Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról?

A balesetbiztosítás

B vagyonbiztosításC felelősségbiztosítás

63 Mit jelent az arányos térítés?

A Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés.

B Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés.

C A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

64 Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén?

A Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.B Teljes mértékben.C Semmilyen mértékben sem.

65 Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak?

A érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésbenB érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésbenC érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében

2. Felelősségbiztosítás2.1. Felelősségbiztosítás fogalma2.2. A felelősségbiztosítás alanyai2.3. Gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása

1 A felelősségbiztosítás általános szabályait a _______________ határozza meg. Válassza ki a helyes választ!

A a felelősségbiztosításról szóló 2/2008 (I.2.) sz. KormányrendeletB a Polgári TörvénykönyvC a biztosítási szerződésekről szóló 47/1993. (VI. 6.) sz. IM rendelet

2 Válassza ki az igaz állítást!

A Felelősségbiztosítást csak felelős állást betöltő személyek köthetnek.

B A hatályos magyar jog szerint több szakmában is a működés feltétele a felelősségbiztosítás megléte.

C A felelősségbiztosítás alapján a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

3 A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés jogszabályban meghatározott tartalmától a felek szerződése

A sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet elB a károsult hátrányára nem, de a biztosítottéra eltérhetC a diszpozitivitás elvének megfelelően szabadon eltérhet

4 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítást a következő személyek köthetnek

A csak természetes személyB csak jogi személyC természetes és jogi személy egyaránt

5 Válassza ki a helyes állítást! Ha a biztosított károkozása szándékos, ámde jogszerű volt (pl. szükséghelyzet), akkor felelősségbiztosítás esetén a biztosító

A köteles helytállni, és megtérítési igénnyel fordulhat a biztosított felé a kifizetett biztosítási összeg erejéig;

B mentesül a helytállási kötelezettsége alól;C köteles helytállni, de nem fordulhat megtérítési igénnyel a biztosított felé.

6 Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján…

A a biztosítottnak kizárólag hatályban tartási kötelezettsége van.B a biztosítottnak kizárólag szerződéskötési kötelezettsége van.C a biztosított kárbejelentési kötelezettségének 5 munkanap a határideje.

7 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult egyezséget kötött, és összegszerűen megegyezett a kár mértékében, akkor a biztosító

A köteles megtéríteni ezt az összeget a károsult részére akkor is, ha megítélése szerint a tényleges kár a megegyezett mértékűnél alacsonyabb volt

B köteles megtéríteni ezt az összeget, ha az egyezséget tudomásul vetteC mentesül a helytállási kötelezettsége alól

8 Mely időponttól terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját?

A attól az időponttól fogva, hogy a gépjármű igazolhatóan elhagyta a gyártósortB a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel (rendszámtáblával) való ellátásának időpontjátólC a gépjárművön való első tulajdonszerzés időpontjától

9 Kivel szemben áll fenn a biztosító kockázatviselése a felelősségbiztosításban?

A a biztosítottal B a károsulttalC a biztosítottal és a károsulttal szemben egyaránt

10

Kit takar a következő definíció? A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli

A kárképviselőB kártalanítási szervezetC kárrendezési megbízott

11 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult között per van folyamatban, akkor

A a biztosító a károsult oldalán beavatkozhat a perbeB a biztosító köteles megvárni a jogerős ítéletet, mielőtt kifizetné a biztosítási összeget;C a biztosító a biztosított oldalán beavatkozhat a perbe

12 Kinek fizeti meg főszabály szerint a biztosító felelősségbiztosítás esetén a kártérítést?

A a biztosítottnakB a károsultnakC a biztosított bankszámláját vezető banknak

13 Mikor teljesít a biztosító a biztosított részére felelősségbiztosítás esetén?

A Ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítja, hogy nem jogellenesen okozta a kárt.B Ha a biztosított a károsult igényét kielégítette, és követeli, hogy őt a biztosító kártalanítsa.C Ha a károsult és a biztosított úgy egyezett meg.

14 Válassza ki a helyes választ! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban mikor kezdődhet meg a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét megelőzően?

A akkor, ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdete időpontjaként korábbit jelölnek meg az ajánlat kelténél

B a biztosító vagy az általa feljogosított személy erre vonatkozó kifejezett írásbeli elfogadó nyilatkozata esetén

C ha a biztosított pótdíjat fizet érte

15 Az általános felelősségbiztosítás… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen!

A esetén a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesítheti.B esetén is sor kerülhet az együttbiztosításra.

C hatálya alá tartozó káresemény bekövetkezése esetén a biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a kárt a biztosított súlyosan gondatlanul okozta.

16 Mely időpontig terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját?

A a gépjármű forgalomból való kivonásáig;B addig az időpontig, amíg a gépjármű üzemképes;C 2024. december 31-ig

17 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás alapján a biztosító

A csak vagyoni károkat térít meg;B vagyoni és nem-vagyoni károkat egyaránt megtérítC csak nem-vagyoni károkat térít meg

18 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a károsult

A a biztosítási szerződésben meghatározott személy vagy szervezetB személye a biztosítási szerződésben előre nem határozható megC mindig a biztosítottal azonos

19 Milyen mértékben köteles a felelősségbiztosító a biztosítottat mentesíteni olyan kár megtérítése alól, amelyért a biztosított felelős?

A teljes mértékbenB a biztosítási szerződés szerinti mértékbenC 75%-ban

20 Válassza ki a helyes választ! Módosíthatja-e meghirdetett díjait a gépjármű-felelősségbiztosító a naptári év során?

A Nem.B Igen, ha a gazdasági körülmények lényegesen megváltoznak.C Nem, kivéve, ha ezt az ügyfél kezdeményezi.

21 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a káresemény bekövetkezése esetén kit terhel bejelentési kötelezettség?

A a károsultatB a biztosítottatC a károsultat és a biztosítottat is

22 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított súlyosan gondatlan magatartása

A mentesíti a biztosítót a károsulttal szembenB nem mentesíti a biztosítót a károsulttal szembenC csak akkor mentesíti a biztosítót, ha így állapodtak meg.

23 Válassza ki a helyes választ! Mi történik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjával, ha az ügyfél nem vált biztosítót a szerződés egyedi évfordulója alkalmával?

A Semmi, az változatlan marad.B Duplájára emelkedik.

C A biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelően a biztosított gépjármű díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul.

24 Kit takar a következő definíció? Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.

A kárképviselőB kártalanítási szervezetC kárrendezési megbízott

25 Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál…

A … a károsult mindig természetes személy.B … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a saját biztosítójánál.C … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a károsult biztosítójánál.

26 Hogyan határozza meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály a gépjármű üzembentartóját?

A Bárki, aki a gépjármű állagmegóvásában érdekelt

B A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos

C A gépjármű mindenkori tulajdonosa, aki a járművet rendszeresen, vagy üzletszerűen hasznosítja

27 Felelősségbiztosítás esetén a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor __________, ha azt a biztosító tudomásul vette. Válassza ki a mondatba illő helyes választ!

A hatályosB érvényesC jogerős

28

Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő __________ belül következik be. Egészítse ki a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen!

A 8 naponB 15 naponC 30 napon

29 Ahhoz, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés bonus-malus osztályba sorolása a szerződés egyedi évfordulóját követő nappal egy osztályt emelkedjen, az adott kgfb szerződésnek a megfigyelési időszakban…

A Legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennieB Legalább 6 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennieC Végig folyamatosan hatályosnak és kármentesnek kell lennie

30 Ha a biztosított károkozása szándékos és jogellenes volt, és a biztosító a felelősségbiztosítás alapján helytállt,

A akkor a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését

B a biztosító ekkor sem követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, mert ez ellentétes volna a felelősségbiztosítás céljával és értelmével

C akkor a biztosítási szerződés megszűnik.

31 Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsult közvetlenül kivel szemben érvényesítheti a kárigényét?

A akár a biztosítottal, akár a biztosítóval szembenB csak a biztosítottal szembenC csak a biztosítóval szemben

32 Az alábbiak közül mely eset eredményezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés létrejöttét a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül?

A Ilyen lehetőség nincs.

B Az, ha az üzemben tartó a közvetítő által rendszeresített ajánlatot online tölti ki és küldi el a biztosítóhoz.

C Az, ha az üzemben tartó a biztosító által rendszeresített ajánlati lapot kézzel írva tölti ki és a biztosító vagy annak képviselője részére átadja (a törvényben rögzített feltételekkel).

33 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított károkozása vétlen,

A akkor a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alólB a biztosító akkor sem mentesül a helytállási kötelezettsége alól

C a biztosító csak akkor mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha jogerős bírósági ítélet állapítja meg a károkozás vétlenségét

34 Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként _________ forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatban illő helyes választ!

A 500.000.000B 1.000.000.000C 1.500.000.000

35 Válassza ki a helyes állítást!

A A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító és a biztosított.B A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító, a biztosított és a károsult.

C A felelősségbiztosítási szerződés a biztosító egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettségvállalása.

36 Ha a gépjármű üzembentartója az illetékes jegyző felhívásának kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tudja igazolni a biztosítási szerződés fennállását, akkor

A a jegyző határozatával a járművet kivonja a forgalombólB a jegyző feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál;C a jegyző további három napon belül átteszi az ügyet az iratokkal együtt a PSZÁF-hoz.

37 Mikor nem köteles a biztosító elfogadni az üzemben tartó ajánlatát gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére?

A Akkor, ha az ajánlat szerinti biztosítási időszakot közvetlenül megelőző időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés vagy a biztosító általi felmondás miatt szűnt meg.

B Akkor, ha a biztosított a megelőző biztosítási időszakban több mint 10.000.000 forint olyan kárt okozott, amelyért a biztosítónak helyt kellett állnia.

C A biztosítót minden esetben ajánlat-elfogadási kötelezettség terheli.

38 Válassza ki a helyes választ! A felelősségbiztosítási szerződések biztosítottja

A az a személy, aki helyett a biztosító megtéríti a kártB az a személy, akinek a biztosító megtéríti a kártC csak jogi személy lehet

39 Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, akkor a nyilvántartó szerv, illetve az ellenőrzésre jogosult hatóság értesítése alapján ki hívja fel az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának az igazolására?

A a PSZÁFB az illetékes rendőrkapitányság;C az illetékes jegyző

40 Melyik állítás HAMIS?

A A szerződő és a biztosított személye gyakran egybeesik.B Vagyonbiztosításoknál a biztosított és a kedvezményezett személye gyakran egybeesik.C Felelősségbiztosításoknál a biztosított és a károsult személye gyakran egybeesik.

41 Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb _________

forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatba illő helyes választ!

A 1.000.000.000B 1.600.000.000C 2.000.000.000

42 Mely biztosításhoz kapcsolná a következő fogalmat: "Nemzeti Iroda"

A balesetbiztosításB életbiztosításC gépjármű-felelősségbiztosítás

43 Ha egy közlekedési balesetben 3 fő könnyebben, további 7 fő pedig súlyosan megsérül, a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító a személyi sérülés miatti károk kapcsán legfeljebb mekkora összegig köteles a szerződés alapján helytállni?

A 3x100.000.000 + 7x200.000.000 = 1.700.000.000 forintigB 3x150.000.000 + 7x300.000.000 = 2.550.000.000 forintigC Függetlenül a károsultak számától 1.600.000.000 forintig

44 Mire irányul a felelősségbiztosítás?

A a biztosított által okozott azon kármegtérítésére, amelyért jogszabály alapján a biztosított felelős

B a biztosított azon kárának megtérítésére, amelyet neki harmadik személy felróhatóan okozott

C harmadik személy azon kárának megtérítésére, amelyet neki a biztosítottal egy háztartásban élő személy okozott

45 Milyen szintű jogszabály vonatkozik a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására?

A KormányrendeletB TörvényC PSZÁF-utasítás

46 Válassza ki az alábbi lehetőségek közül a HAMIS választ. A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti..

A attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

B az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;C a vezetőtől, ha a kárt figyelmetlen vezetése okozta.

47 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított bírósági marasztalása csak akkor hatályosul a biztosítóval szemben, ha

A a biztosító a perben részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ha ezekről lemondott

B a biztosító nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellenC a biztosító jogi képviseletét ügyvéd látta el a perben

48 Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? A biztosító a szerződésben meghatározott esetekben a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg.

A vagyonbiztosításB kárbiztosításC felelősségbiztosítás

49 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított szándékosan bűncselekmény elkövetésével okoz kárt, a felelősségbiztosító

A köteles helytállni, és megtérítési igénnyel fordulhat a biztosított felé a kifizetett biztosítási összeg erejéig;

B mentesül a helytállási kötelezettsége alól, és a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik;

C csak annyiban köteles helytállni, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a kár a bűncselekmény elkövetése nélkül is bekövetkezett volna.

50 A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen!

A csak akkor művelhet, ha kárképviselőt bízott megB csak akkor művelhet, ha kárrendezési megbízottat bízott megC nem művelhet.

51 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított károkozása szándékos, ámde jogszerű volt (pl. szükséghelyzet), akkor felelősségbiztosítás esetén a biztosító

A mentesül a helytállási kötelezettsége alólB köteles megtéríteni a károsult kárátC nem is értesül a káresemény bekövetkeztéről

52 Ki ellen érvényesítheti a károsult a kártérítési igényét általános felelősségbiztosítás esetén?

A a károkozásért felelős személy ellenB a károkozásért felelős személy felelősségbiztosítója ellen;C a károkozó és a biztosító ellen együttesen, mivel azok egyetemlegesen felelnek

módosítással elfogadva

53 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a biztosított kezéhez teljesít

A minden esetbenB az esetek mintegy 40-45%-ábanC annyiban, amennyiben a károsult követelését a biztosított elégítette ki

54 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítási események az alábbiak lehetnek

A szerződésszegéssel okozott kár és szerződésen kívül okozott kár bekövetkezése és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése.

B csak büntetőjogi felelősséget maguk után vonó eseményekből eredő kár bekövetkezése.

C csak szerződésszegéssel okozott kár bekövetkezte és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése.

55 Mekkora mértékben köteles a Kártalanítási Számla kezelője helytállni?

A amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

B 75%-banC 50%-ban

56 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos károkozása

A mentesíti a biztosítót a károsulttal szembenB nem mentesíti a biztosítót a károsulttal szembenC csak akkor mentesíti a biztosítót, ha így állapodtak meg.

57 Az alábbi személyek közül kitől NEM követelheti – a jogszabályban meghatározott esetekben - a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését?

A a biztosítottB a gépjármű vezetőjeC a gépjármű tulajdonosának a közeli hozzátartozója

58 Felelősségbiztosítási szerződés esetén ki áll közvetlen szerződéses jogviszonyban a biztosítóval?

A a károsultB a biztosítottC a károsult és a károkozó egyaránt

59 Ki követelheti a felelősségbiztosítási szerződés alapján, a PTK-ban foglaltak szerint, hogy a biztosító térítse meg azt a kárt, amelyért a biztosított a felelős?

A a károsultB a biztosított és a károsult közösenC a biztosított

60 Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult kárát a károkozó megtérítette, akkor

A vagyonbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő vagyonában így esett kárt a biztosító térítse meg

B felelősségbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az általa a károsultnak térített összeget a biztosító fizesse vissza

C életbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő nem-vagyoni kárát a biztosító térítse meg

61 Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult hitelt érdemlő módon tudomást szerez arról, hogy a károkozónak felelősségbiztosítása van, a PTK szerint

A akkor sem érvényesíthet közvetlenül igényt a biztosítóval szembenB akkor közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítheti az igényétC akkor igényét akár a biztosítóval, akár a károkozóval szemben közvetlenül érvényesítheti.

62 Kit terhel kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéskötési kötelezettség?

A a tulajdonostB az üzembentartótC a tulajdonost és az üzembentartótD a gépjármű vezetőjét

3. Életbiztosítás3.1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak3.2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén3.3. A szerződő jogai és kötelezettségei3.4. A biztosított jogai és kötelezettségei3.5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerződés esetén3.6. Az életbiztosítási szerződés megszűnése a biztosítási összeg kifizetése nélkül3.7. Díjmentesítés

64 Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mikor köteles a biztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni?

A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 5 éven belül közlési kötelezettséget sértettB Ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal

összefüggésben halt meg.C Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg.

65 Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a biztosítási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni?

A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 4 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

B Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságkövetkeztében halt meg.

C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 3 éven belül elkövetett öngyilkosságkövetkeztében halt meg.

66 Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a díjtartalék helyett a biztosítási összeget téríteni?

A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 1 éven belül elkövetett öngyilkosságkövetkeztében halt meg.

B Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságkövetkeztében halt meg.

C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 3 éven belül elkövetett öngyilkosságkövetkeztében halt meg.

67 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év már eltelt.

B A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől számított 3 év már eltelt.

C A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

68 Alapesetként szükséges-e a szerződő fél hozzájárulása ahhoz, hogy a biztosított az életbiztosítási szerződésbe belépjen?

A Igen.B Nem.C Nem, csak a biztosítóé kell.

69 Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg?

A a technikai kamatlábB a díjtartalékC a többlethozam

70 Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg?

A az éves díjB a kezdeti biztosítási összegC a díjtartalék

4. Balesetbiztosítás4.1. Életbiztosítási szabályok alkalmazása4.2. Speciális szabályok alkalmazása4.3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása

33 Balesetbiztosítási szerződésben a kedvezményezett állítása hogyan történhet a Polgári Törvénykönyv alapján?

A a szerződő jelöliB a biztosított jelöliC a szerződő jelöli a biztosított írásos hozzájárulásával

34 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított kiskorú, és a balesetbiztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez

A a törvényes képviseletet gyakorló szülője jóváhagyása szükségesB a gyámhatóság jóváhagyása szükségesC bármely szülője jóváhagyása szükséges

35 Balesetbiztosításnál támaszthat-e igényt a biztosító a kárért felelős személlyel szemben?

A IgenB Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizetteC Nem

36 Balesetbiztosításnál mikor módosulhat a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

A Ha a felek ebben előzetesen megállapodnakB Bármikor, ebben külön megállapodni nem szükségesC Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyja

IV. VIZSGATÁRGY: FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI ALAPISMERETEK

1. Bit. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről:‐ a független biztosításközvetítő társasági formái, tárgyi, személyi, pénzügyi feltételei,felelőssége‐ az alkuszi, többes ügynöki tevékenység tartalma‐ a független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységének szabályai

28 A független biztosításközvetítő éves jelentésének elküldési határideje:

A következő év április 30-a.B következő év május 31-e.C következő év március 31-e.

29 A független biztosításközvetítőt milyen kötelezettség terheli a PSZÁF felé, ha tevékenységét fel kívánja függeszteni?

A utólagos bejelentési kötelezettség terheliB előzetes bejelentési kötelezettség terheliC előzetes engedélyt kell hozzá kérnie

30 A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet?

A Igen.B Igen, de csak az alkusz esetében.C Nem.

31 A PSZÁF annak érdekében, hogy a biztosításközvetítő tevékenysége a jogszabályoknak, illetve a PSZÁF határozatainak megfeleljen, az alábbiak közül mely intézkedés megtételére NEM jogosult?

A Meghatározott biztosítási termékek terjesztésének felfüggesztése.B Biztosításközvetítő kötelezése meghatározott továbbképzésen történő részvételre.C Biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlésének elrendelése.

32 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS?

A A Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében független biztosításközvetítői tevékenységet végző felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult arra, hogy - a PSZÁF előzetes értesítését követően - a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást ellenőrizze.

B Ha a Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző független biztosításközvetítő megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, a PSZÁF végső soron elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlését.

C Ha a Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző független biztosításközvetítő megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos

előírásokat, illetve működésében a PSZÁF hiányosságokat észlel, a PSZÁF kötelezi a független biztosításközvetítőt a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

2. A független biztosításközvetítő felelőssége és a felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

24 Milyen felelősségbiztosítást köteles a független biztosításközvetítő kötni a saját tevékenységére?

A Szakmai felelősségbiztosítástB Kár-felelősségbiztosítástC Tevékenységi felelősségbiztosítást

25 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A független biztosításközvetítő felelősségbiztosítást

A önkéntesen köthet.B köteles kötni.C csak megfelelő vagyoni biztosíték hiányában köteles kötni.

26 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő az alábbiak közül melyik esetben nem követ el műhibát?

A Téves biztosítási szaktanácsadás esetén.B Szabálytalan díjkezelés esetén.C Ha biztosítási szaktanácsot ad.

27 Mikor köteles a biztosító tájékoztatni a PSZÁF-ot a független biztosításközvetítővel kötött felelősségbiztosítási szerződése megszűnéséről?

A A megszűnéstől számított 30 napon belül.B A megszűnéstől számított 8 napon belül.C A megszűnéstől számított 15 napon belül.

3. Adatkezelés, adatok kiadhatósága, különös tekintettel a különböző biztosítók közötti információáramlás tilalmára

-

4. A pénzkezelés független biztosításközvetítőkre vonatkozó eltérő szabályai

9 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő befektetheti-e az ügyfél részére a biztosító által rajta keresztül kifizetett szolgáltatási összeget?

A Igen, de csak részvénybe fektethet.B Nem.C Igen, feltéve, ha az elért hozamot megosztja az ügyféllel.

5. Meglevő szerződések összehasonlítása a piacon hozzáférhető aktuális lehetőségekkel

-

6. Alkuszok szerepe a kárrendezésben

9 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

A A biztosítási alkusz nem jogosult az ügyfele kárigényének érvényesítésében közreműködni a biztosító felé.

B A biztosítási alkusz közreműködhet ügyfele kárigényének érvényesítésében a biztosító felé, de csak a peren kívüli kárrendezés keretében.

C A biztosítási alkusz korlátozás nélkül közreműködhet ügyfele kárigényének érvényesítésében, ha szükséges még pert is indíthat az ügyfél nevében.

7. Termékek bemutatása, összehasonlítása, kapcsolódási pontjai- az egyes termékek összehasonlításának lehetséges paraméterei- biztosítók és biztosítási termékek és más pénzügyi termékek általános összehasonlítási

szempontjai és kapcsolódási pontjai

-