Bogarak - Coleoptera

Természetvédelmi helyzet

• Legnagyobb rend, közel 8.000 faj, 148 védett és 6 fokozottan védett fajuk van

• Röpképtelen fajok száma viszonylag alacsony, endemikus még kevesebb

• Népszerű, ismert családok (Carabidae, Cerambycidae, Scarabaeoidea) és szinte ismeretlen családok (pl. Cryptophagidae, Latridiidae, Ptiliidae) előbbiek sok védett fajjal, míg a legtöbb családban nincs ilyen

Futóbogarak – Carabidae I.• Nagy fajszám (kb. 600 faj), jól ismert, sokan kutatják,

bár vannak nehéz csoportjai• Talajon élnek, sok szűktűrésű faj• Biomonitorozásra alkalmasak közösségszinten• 39 védett faj, néhány nemzetközi egyezményben is• Endemikus pl. barlangi vakfutrinkák (Duvalius

gebhardti, hungaricus): Baradla, Bükk• Alföldi bennszülött: hortobágyi gyászfutó (Poecilus

kekesiensis); 75 év után Zagyva mellől újra előkerült: Pterostichus taksonyis

• Aknásfutrinka (Osimus ammophilus): homokon talajba ásott alagutakban

Futóbogarak – Carabidae II.• Nagyfutrinkák – Carabinae: szinte mind védett (28 faj) Bennszülött alfajok pl. szentendrei változó futrinka

(Carabus scheidleri distinguendus), ráncos bőrfutrinka (C. coriaceus rugifer)

Számos hegyi határszéli faj, néhány vízparti, ill. pusztai Magyar futrinka (C. hungaricus): homoki és

sziklagyepek, Bern II. függelék, fok. védett Lapos kékfutrinka (Carabus intricatus): bükkös, IUCN Szegélyes futrinka (Carabus marginalis): Somogy,

diszjunkt Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta): monofág,

gyapjaslepke

Csíkbogarak – Dytiscidae

• 100-ból 2 védett faj, nem könnyű de vízi monitorozásra alkalmas (NBMR nem)

• óriás csíkbogár (Dytiscus latissimus): alkalmi vendég vagy kihalt, Bern II.

• Széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus): európai vörös listák, nálunk Tokaj környéke, Bern II.

• Víztaposó bogarak – Haliplidae: foltos víztaposó (Haliplus maculatus): csak 1 görög tó és szikes tavaink, nem védett

Lemezescsápúak – Scarabaeoidea

• Lemezes csáp, pajor lárvatípus, népszerű csoport (gyűjtés, ismeret) közepes és nagy fajokkal (kb. 200), közülük 13 védett

• Álganéjtúrók – Geotrupidae: rágók láthatók, 10:1• Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)

egyetlen közösségi jelentőségű (Habitat Direktíva), szarvasgombában él, fényre repül

Szarvasbogarak – Lucanidae

• Fában élnek, többnyire tölgyben, 6:3: Szarvasbogár (Lucanus cervus) és tülkös szarvasbogár

(Synodendron cylindricum): kifejezetten öreg tölgyesekben Kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus): tömegállat,

nem válogat, védelme értelmetlen A másik 3 faj inkább védendő (fémes szarvasbogarak

tölgy, szőrös szb. vadcseresznye

Ganéjtúrók – Scarabaeidae I.

• Lemezes csáp, ásóláb, pajor talajban, trágyában-dögben vagy korhadékban, 170:9

• Óriás galacsinhajtó (Scarabaeus typhon): legeltetett homoki gyep, éjjel, nagyemlős-trágya

• Jámbor gh. eltűnt faj• Holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris): laza talaj

(ásott üregbe hordja a trágyát)• Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis): tölgy-

korhadék, fűrésztelepek

Ganéjtúrók – Scarabaeidae II.

• Virágbogarak – Cetoniinae: zömmel korhadék• Pompás virágbogár (Cetonischema aeruginosa):

legnagyobb, virágra nem jár• Bogáncs-virágbogár (Potosia fieberi): legritkább• Remetebogár (Osmoderma eremita): puhafa,

fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű• Nyolcpettyes virágbogár (Gnorimus variabilis):

éger, ritka

Díszbogarak – Buprestidae

• Szép (interferenciaszínek), részben nem „közgyűjtött” család (nehéz gyűjtés), kemény, mérgező; többség fában, néhány lágyszárúban v. levélben, többségük oligofág; 130:9 (2008-tól további 7)

• Fenyves-díszbogár (Chalcophora mariana): legnagyobb, fenyőkártevő (frissen elpusztult törzsek)

• Tükrös, fekete vagy kökény-díszbogár (Capnodis tenebrionis): csonthéjas-kártevő, gyökerekben

• Magyar virág-díszbogár (Anthaxia hungarica) és Arias-díszbogár (Kisanthobia ariasi): molyhos tölgy

• Guérin karcsú díszbogara (Agrilus guerini): kecskefűz

Pattanóbogarak és karmosbogarak

• Pattanóbogarak – Elateridae: ált. növényevő, talaj- vagy korhadéklakó lárvák, 175:2

• Négyfoltos pattanóbogár (Ampedus quadrisignatus): nem eltűnt, szarvasbogár lárva-evő, imágó tél, kora tavasz

• Karmos vízibogarak – Elmidae: nagy karomíz, vízben másznak, 15:2

• Négypúpú karmosbogár (Macronychus 4-tuberculatus): nem eltűnt, kis kavicsos patakoktól nagyobb folyókig (pl. Maros, Rába), EU: sokfelé kipusztult, NBMR-alapfaj

Kis családok• Karimás lágybogarak – Melyridae (80:1): pusztai

karimásbogár (Psilothrix femoralis): Sas-hegy• Lapbogarak – Cucujidae (4:1): skarlátbogár

(Cucujus cinnaberinus): fűz, nyárkéreg alatt, EU ritka, IUCN, CORINE, Bern II., nálunk nem ritka, NBMR

• Málnabogarak – Byturidae (3:1): téli zuzmóbogár (Xerasia meschniggi): endemikus, 1 EU faj

• Sárkánybogarak – Pythidae: lapos sb. (Pytho depressus): fenyőben, északi faj, de Villányi-hg.

Gyászbogarak – Tenebrionidae

• Ált. fekete, szárazságtűrő fajok (sivatag, fakéreg, termény), bűzmirigy, 100:5 (Eur. 1400)

• Pusztai gyászbogár (Platyscelis spinolae): eltűnt, békési löszpuszták, Krím

• Ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus): löszgyepek, igen ritka

• Gyászos árnyékbogár (Hymenalia morio): kopár gyepek, kövek alatt, már csak Villány

• Szarvas gyászbogár (Cryphaeus cornutus): korhadó törzsek, déli faj (Békés megye)

Hólyaghúzó bogarak – Meloidae

• Túlátalakulás, ált élősködők, testfolyadékban kantaridin, lágy testűek, 42:6

• Nünükék (Meloe): lárva méhparazita, pl. magyar (M. hungarus) vagy díszes nünüke (M. decorus)

• Pannon hólyaghúzó (Mylabris pannonica): sáskalárva-étek, kárpát-medencei endemizmus sziken, hasonlóképp kis hólyaghúzó (M. tenera) homokon

Darázsbogarak – Rhipiphoridae: mint hólyaghúzók, 4:2• Szürke db (Evaniocera dufouri): Sas-hegy, Csíki-h.

Cincérek – Cerambycidae I.• Közepes vagy nagy termetű, hosszú csápú, gyakran

feltűnő, szép színezetű, könnyen határozható népszerű, kutatott jól ismert család 220:45

• Veszélyeztet: gyűjtés (ritka fajokat), erdőgazdálkodás, mivel legtöbb fajuk korhadó fában, de számos lágyszárúak, néhány talaj

• Ácscincér (Ergates faber): idős luc és erdeifenyő (Fenyőfő, Alpokalja)

• Daliás cincér (Acanthocinus aedilis): telepített fenyves is • Vörösnyakú korongcincér (Pronocera angusta): Őrség,

luc; mindhárom faj határokon túl gyakori, védelem ?

Cincérek – Cerambycidae II.

• Diófacincér (Megopis scabricornis): polifág, nem ritka • Mandulacincér (Lioderina linearis): monofág, korai rajzás,

Balaton-felvidék• Kék-zöld facincér (Ropalopus insubricus): mezei juhar,

nem vagilis• Borókacincér (Semanotus russicus): korai rajzás• Párduccincér (Xylotrechus pantherinus): sérült kecskefűz,

hegyvidéken, ritka• Pézsmacincér (Aromia moschata): fűz, visszaszorult• Hegylábi fűzcincér (Oberea pedemontana): K-Eu, fűz• Kétszínű nyárfacincér (Rhamnusium bicolor): nyár

Cincérek – Cerambycidae III.

• 3 vércincér faj (Purpuricenus spp.): tölgy, gesztenye, néha más, melegkedvelők

• Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo): IUCN, CORINE, Bern, tölgy fajok, esti, magasan repül; néhány további védett Cerambyx

• Sápadt éjcincér (Hesperophanes pallidus): rejtett, fény, tölgy• Tölgyön még: Clytus tropicus, Stenidea genei• Gyászcincér (Morinus funereus): bükk, tölgy, röpképtelen• Gyászos cincér (Herophila tristis): évtizedenként, röpképtelen• Havasi cincér (Rosalia alpina): bükk, néha juhar, hárs, IUCN,

CORINE, Bern• 2 fürkészcincér (Necydalis spp.): rövid szf., polifág

Cincérek – Cerambycidaelágyszárúakban I.

• Boglárka-cserjecincér (Cortodera flavimana): boglárka, DK-Eu, Békés m.

• Alföldi virágcincér (Vadonia steveni): pusztai kutyatej, főleg Alföld

• Magyar kutyatejcincér (Oberea euphorbiae): mocsári kutyatej, Alföld

• Árgusszemű cincér (Musaria argus): gurgolya• Sarlófűcincér (Cardoria scutellata): sztyeplejtők• Macskahere-cincér (Pilemia hirsutula): zsálya és tisztesfű!,

sztyeplejtők, Alföld

Cincérek – Cerambycidaelágyszárúakban II.

• Atracélcincér (Pilemia tigrina): védett kék atracél, Bulgáriáig néhány helyen: Mecsek, Békés m., fokozott védelem EU dir. II., veszély: cserjésedés, vegyszer, kaszálás (mezsgyék)

• Szalmacincér (Calamobius filum): gyakori, tarackbúza• Pusztai gyalogcincér (Dorcadion cervae): endemikus

(al)faj, Apajpuszta, szik, fokozott védelem• Sziki kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre kaszabi):

endemikus alfaj, Apajpuszta, nem védett• Homoki gyalogcincér (Dorcadion decipiens)• Gyalogcincér 160 Eu faj, sok end., pl. barna is szubend.

Levélbogarak – Chrysomelidae

• Változatos külsejű, növényevő, sok monofág, de nehéz csoport, 550:2

• Balatoni hínárbogár (Haemonia mutica balatonica): Balatonban bennszülött alfaj, XX. században nem került elő, most igen

• Dárdahere-zsákhordóbogár (Antipus macropus): száraz lejtők, homokpuszták

Ormányosbogarak – Curculionidae

• Növényevő, részben nehéz család, 1200:4• Holttetetős ormányosbogár (Camptorhinus

statua) és laposorrú ormányosbogár (Gasterocercus depressirostris): öreg tölgyesek

• Bakonyi ormányos (Brachysomus mihoki): bennszülött, avarban

• Bütyköshátú ormányos (Herpes porcellus): Duna-Tisza köze, homokgyepek