bevezetés 1 - szgyf...5 nemzeti rehabilitÁciÓs És szociÁlis hivatal rehabilitációs...

NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

Rehabilitációs Szakmafejlesztési Főosztály

1 Bevezetés



2 Prognózis │ 2016

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ

SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉSE

PROGNÓZIS | 2016

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal


Jóváhagyta:

Dr. Dorogi Rajmund

Készítették: Elkészítésében közreműködött:

Daczi Péter Cseppentő László

Fodor-Borza Bianka Kára Szabolcs

Balla István Iványi Diána

Buday Balázs Mérei Zsófia

Farkas Viktor

Rózsás Zsófia

Felelős kiadó:

Farkasné Farkas Gyöngyi

főigazgató

Minden jog fenntartva.

Budapest

2016



3 Bevezetés

Tartalom

Bevezetés ............................................................................................................................. 4

Vezetői összefoglaló ............................................................................................................. 6

A válaszadó munkaadók bemutatása .................................................................................... 8

Munkáltatók által leginkább preferált munkakörök ................................................................17

Megváltozott munkaképességű munkavállalók számára nyitott munkakörök ........................19

Rehabilitációs hozzájárulás kiváltásának gyakorlata ............................................................23

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról szóló vélemények ..............25

Motivációs érvek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása mellett ...26

Előnyök a foglalkoztatásban .................................................................................................28

Vélt és tapasztalt akadályok és nehézségek a foglalkoztatásban .........................................29

Munkavállalói létszám változására vonatkozó munkaadói várakozások ...............................33

Tervezett a munkaerő-felvétellel érintett munkakörök ...........................................................38

A munkaerő-toborzás eszközei ............................................................................................40

A célcsoport fejlesztésének lehetséges irányai .....................................................................41

Összegzés ...........................................................................................................................45

Kitekintés ..............................................................................................................................48

Táblázatjegyzék ...................................................................................................................53

Ábrajegyzék .........................................................................................................................54

Online kérdőív ......................................................................................................................55




Bevezetés

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III.30.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdés

n) pontja alapján munkaerő-piaci előrejelzést (prognózist) készített a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatásának területén.

A prognózis célja, hogy a Hivatal felmérje a megváltozott munkaképességű személyekre

irányuló aktuális és rövid távú munkaerő-piaci keresletet, feltárja a nyílt

munkaerőpiacon működő munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatására irányuló hajlandóságát és azonosítsa a foglalkoztatás vélt és valós

akadályozó tényezőit, valamint a lehetséges munkaerő-piaci beavatkozási pontokat.

A megváltozott munkaképességű személyek hazai munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztatását

illetően a KSH 2015. I. negyedévi felméréséből származó adatok állnak rendelkezésre, amely

alapján a megváltozott munkaképességű személyek 24,8%-a áll foglalkoztatásban, a nem

megváltozott munkaképességű embereket tekintve ez az arány 75,2%. A munkanélküliségi

rátát tekintve a megváltozott munkaképességűek 17,9%-a tekinthető munkanélkülinek, a nem

megváltozott munkaképességű személyek 7,4%-a.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának területén az előttünk álló

időszak nagy lehetőségeket tartogat magában, mert az elindult Európai Uniós finanszírozású

projektek mellett a rehabilitációs hozzájárulás összegének jövő évi emelkedése és az

általános munkaerő-piaci túlkereslet is támogatja a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásának bővülését.

A kérdőív kitöltésére rendelkezésre álló időszak 2016. június 26-tól 2016. július 13-ig

tartott. A munkaerő-piaci előrejelzés érdekében elvégzett felmérés keretében országos

szinten váltak megismerhetővé a munkaadók igényei, a munkaadók megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos aggályai, véleménye, a

foglalkoztatás akadályai, a szükséges munkaerő-piaci fejlesztések lehetséges körei és irányai.

Ezen információk birtokában a Hivatal a munkaerőpiac területi szükségleteinek megfelelően,

a piac valós igényeihez igazodóan, szakmailag megalapozottabban tud segítséget nyújtani az

ügyfélkör fejlesztéséhez, a támogató programok megvalósításához.

A prognózis elkészítése kiemelt jelentőségű az elindult és a még tervezés alatt álló Európai

Uniós forrásból megvalósuló foglalkozási rehabilitációs munkaerő-piaci programok szakmailag

megalapozott végrehajtása és hatékony forrásfelhasználása szempontjából. Kiemelt

jelentőségű, hogy a munkaerő-piaci előrejelzési rendszer eredményei megalapozzák az

EFOP-1.1.1-15 illetve a VEKOP-7.1.3-15 „Megváltozott munkaképességű emberek

támogatása” elnevezésű kiemelt projektek1 célzott, potenciális munkaadóknak biztosított

szolgáltatási illetve tanácsadási tevékenységét, valamint a munkaerő-piaci

szükségleteknek megfelelően működtetett kereslet-vezérelt képzési modelljét, feltárva a

megváltozott munkaképességű személyek hiányszakmáit és a munkaadók által keresett

szakképzettséget, illetve preferált munkaköröket.

1 http://nrszh.kormany.hu/jelenlegi-projektek

http://nrszh.kormany.hu/jelenlegi-projektek



5 Bevezetés

Emellett kiemelt jelentőségű, hogy az EFOP-1.1.1-15 és a VEKOP-7.1.3-15 projektek a

prognózis eredményei alapján a felmerült igényekhez és látható tendenciákhoz igazodva,

célzottan tudják kialakítani támogatási rendszerüket.

A prognózis eredményeként azonosításra kerültek a munkaerőpiac igényei alapján látható

potenciális foglalkoztatási irányok, valamint ezek alapján meghatározhatóvá váltak a

kereslethez igazodó képzési szakirányok a megváltozott munkaképességű személyek

hatékony munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében.

A Hivatal – többek között – a két projekt megvalósításával is elő kívánja segíteni a

megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci (re)integrációját és tartós,

sikeres foglalkozási rehabilitációját. A projektekben kiemelt szerepet kap az ügyfélkör

munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének javítása és munkavállalásra történő felkészítése,

munkaerőpiacra történő (re)integrációjukhoz szükséges képességeik javítása, fejlesztése,

képzettségi szintjének növelése, valamint a megváltozott munkaképességű személyeket

foglalkoztatni képes munkaadók szemléletének formálása és ösztönzése a foglalkoztatásra, a

különböző támogatások és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások

révén. A projektek közvetlen, elsődleges célcsoportját, azok a megváltozott munkaképességű

személyek alkotják, akik a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló

7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet alapján elvégzett komplex vizsgálat alapján B1, B2, C1, C2,

D, E kategóriákba tartoznak.

A programok közvetett célcsoportjába tartoznak azok a munkáltatók, akik megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatását vállalják. A munkaadóknak lehetőségük nyílik a

projekt célcsoportjába tartozó programrésztvevő(k) támogatás melletti vagy támogatás nélküli

foglalkoztatására alacsonyabb foglalkoztatási költségek mellett a célcsoport

munkatapasztalat-szerzésének elősegítése és a foglalkozási rehabilitációban történő

közreműködés érdekében.

A projektek megvalósítása során a Hivatal az alábbi, fejlesztési folyamatban részt vevő

szereplőkkel, partnerekkel működik együtt:

- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási

szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet alapján tanúsítvánnyal

rendelkező akkreditált szolgáltatókkal, akik a bevont ügyfelek számára tartandó, egyéni

igényeknek megfelelő, a foglalkozási rehabilitáció megvalósítását elősegítő

szolgáltatásokat nyújtják,

- a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben, valamint a 393/2013. (XI. 12.)

Kormányrendeletben foglaltak alapján működő, felnőttképzési engedéllyel rendelkező

képző intézményekkel, melyek engedéllyel rendelkeznek a prognózis alapján

kialakított képzési jegyzékben feltüntetett képzések megtartására,

- a kormányhivatalok elsőfokú rehabilitációs hatóságaival, ahol a rehabilitációs

ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyek a kötelező

együttműködésüket teljesítik, továbbá a szolgáltatást kérő és rehabilitációs ellátottak

számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat biztosítanak a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján.




Vezetői összefoglaló

A prognózis elkészítésének tervezése 2016. első negyedévében kezdődött meg, amelynek

keretében a kormányhivatalok rehabilitációs hatóságai és a foglalkozási rehabilitációs

szolgáltatást nyújtó szervezetek adatszolgáltatása, az EFOP-1.1.1-15 projekt megyei

megvalósító munkatársainak kutatómunkája alapján összeállított munkaadói adatbázisból –

június végén – több, mint 13.000 munkaadót szólítottunk meg elektronikus úton.

A kutatás számszerű eredményei

Az online kérdőívet 1.223 munkaadó töltötte ki, amely az összes megszólított munkaadó 9,4%-

a. A prognózisban választ adó, véleményt

formáló, foglalkoztatásra vonatkozó

várakozásait megosztó 1.223 munkaadó

több, mint 338.000 munkavállalót

foglalkoztat összesen, akik közül 22.400 fő

megváltozott munkaképességű személy.

Közülük 15.750 főt akkreditált foglalkoztatók,

6.650 főt a nyílt munkaerőpiacon működő

munkaadók foglalkoztatnak.2 Az 1.223

munkaadó közül 115-en akkreditált

foglalkoztatók; a Hivatal által vezetett

nyilvántartás3 alapján az akkreditált

munkáltatók 28%-a, 417 foglalkoztató

töltötte ki a kérdőívet.

A kutatás főbb, kivonatolt megállapításai

és következtetései

A válaszadó munkaadók:

közel 70%-a (847 munkaadó)

foglalkoztat megváltozott munkaképességű

személyt; a munkaadók körében az 1-4 fő létszámban történő megváltozott

munkaképességű személy foglalkoztatása a legjellemzőbb,

a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyekkel általánosságban

elégedettek, az értékelésre használt 10 fokú skálán (1-nem elégedett, 10-nagyon

elégedett) 66%-uk adott 8-9-10-es értékeket,

45%-a élne a célcsoport támogatott képzésének lehetőségével; leginkább varró,

takarító, targoncás, logisztikai és adminisztratív jellegű képzések esetében szeretnék a

munkaadók, ha azok támogatásra kerülnének (összesen több, mint 4.000 fő esetében),

2 A kiadványban nyílt munkaerő-piaci, vagy elsődleges munkaerőpiacon működő munkáltatóknak számítjuk azon foglalkoztatókat, akik nem minősülnek akkreditált foglalkoztatóknak. 3 http://nrszh.kormany.hu/akkreditacio-frta

Akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező

szervezet vagy személy. A munkáltató részére

rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor

adható, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott

megváltozott munkaképességű munka-

vállalóinak száma a 30 főt eléri vagy aránya az

összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot

meghaladja, foglalkozási rehabilitációs szakmai

programmal rendelkezik, rehabilitációs

tanácsadót, rehabilitációs mentort, segítő

személyt foglalkoztat.

Az akkreditációhoz szükséges feltételekről a

megváltozott munkaképességű munkaválla-

lók foglalkoztatásához nyújtható költség-

vetési támogatásokról szóló 327/2012.

(XI.16.) Korm. rendelet 2. §-a rendelkezik.

Akkreditált foglalkoztató

http://nrszh.kormany.hu/akkreditacio-frta



7 Vezetői összefoglaló

több, mint 18.500 fő munkavállaló felvételét tervezik, amelyből megközelítőleg 13.900

munkavállaló esetében a munkakör megváltozott munkaképességű munkavállaló által is

betölthető, emellett a munkaadók egészen pontosan 4.084 fő megváltozott

munkaképességű személy felvételét kívánják megvalósítani.

A válaszadó munkaadók szerint:

a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának a munkaadók irányába

megjelenő legmarkánsabb előnye a „Költséghatékony foglalkoztatás, a rehabilitációs

hozzájárulás és a támogatások igénybevételének megvalósításával”, valamint „a

foglalkoztató társadalmi felelősségvállalásának – CSR” megjelenítése,

a legnagyobb motiváció a foglalkoztatásban az anyagi érdekeltség - „Költséghatékony

foglalkoztatás, ezen belül - rehabilitációs hozzájárulás kiváltása”

a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az érzékelt:

- legnagyobb, foglalkoztatás bővülését akadályozó nehézség a célcsoporthoz

kapcsolódó „Fizikai nehézségek az egészségkárosodásból fakadóan”,

- legkisebb súlyú probléma pedig a „Vezetők hozzáállása”.

Amennyiben az összes, kérdőívet kitöltő rehabilitációs hozzájárulás befizetésével érintett nyílt

munkaerő-piaci munkaadó elérné a kötelező foglalkoztatási szintként definiált 5%-os

megváltozott munkaképességű munkavállalói létszámarány foglalkoztatását (amihez

körülbelül 9.000 munkavállaló felvétele lenne még szükséges), akkor ez a foglalkoztatott

megváltozott munkaképességű személyek4 létszámát alapul véve 6,5%-os emelkedést

jelentene a célcsoport foglalkoztatottságában a KSH 2015. I. negyedévi adatait alapul véve.

A prognózisnak köszönhetően meghatározásra került az EFOP-1.1.1-15 és a VEKOP-7.1.3-

15 projektek keretében a Hivatal által támogatható, megváltozott munkaképességű személyek

számára nyújtható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások, valamint a támogatható kereslet-

vezérelt képzések köre5. A prognózis során értékes megállapítások és következtetések

születtek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról kialakított vélelmek

és tapasztalatok vonatkozásában a foglalkoztatásban érintett és a megváltozott

munkaképességű személyt nem foglalkoztató munkaadók motivációinak és a foglalkoztatást

akadályozó, érzékelt nehézségeinek összehasonlítása alapján. A felmérés során

meghatározásra kerültek azok a nemzetgazdasági ágak és ágazatok, amelyek az átlagnál

magasabb szintű foglalkoztatottságot tudnak biztosítani a megváltozott munkaképességű

személyek számára. Ennek köszönhetően azonosításra kerültek a szakpolitikai

beavatkozások során fejlesztendő, kevésbé magas foglalkoztatási rátával jellemezhető

gazdasági területek is, amelyek fejlesztése révén a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatása terén nagymértékű előrelépéseket lehet és szükséges tenni. A munkaadók

gondolkodásának, prekoncepcióinak, terveinek és elvárásainak, az általuk használt toborzási

csatornáknak, valamint a jövőre vonatkozó várakozásainak ismeretében prognosztizálhatóvá

váltak azok a képzési irányok, munkakörök, foglalkoztatási részterületek, amelyek a gazdaság

és a munkaerőpiac logikája alapján a következő években meghatározóak lesznek a

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának bővítése tekintetében.

4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_06.html 5 A támogatható képzések és szolgáltatások köre elérhető a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen:

http://nrszh.kormany.hu/tamogathato-kepzesek-es-szolgaltatasok

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_06.html

http://nrszh.kormany.hu/tamogathato-kepzesek-es-szolgaltatasok




A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában a 2017-es év több kitörési

pontot és a korábban kiaknázatlan lehetőségek megfelelő kihasználását jelentheti a célcsoport

foglalkoztatásának területén, mert a gazdasági környezet (munkaerő-hiány) alapján motiválttá

váló munkaadói kör és a rehabilitációs hozzájárulás munkaadói ingerküszöböt vélhetően elérő

növekedésével élénkülő munkaerő-kereslet, valamint az uniós forrású projektek fejlesztési

tevékenységének eredményeképpen munkára kész állapotba kerülő nagyszámú ügyfél alkotta

munkaerő-kínálat szerencsés konstellációt alkotva sok megváltozott munkaképességű

személynek hozhatja el a régóta várt elhelyezkedést és egy munkalehetőséggel gazdagabb

élet reményét.

A válaszadó munkaadók bemutatása

Bár a kérdőív kiküldése a Magyarországon hagyományosan szabadságolási időszaknak

tekintett időpontban történt, mégis a megszólítottak közel 10%-a, összesen 1.223 foglalkoztató

töltötte ki a kérdőívet, közülük 1.108 nyílt munkaerő-piaci munkaadó.

Kiadványunkban a megkérdezett és válaszadó munkaadók támogatás-igénybevételi

lehetőségei, a célcsoport ismerete és a foglalkoztatás jellege alapján a legtöbb fejezeten belül

külön szerepeltetjük a nyílt munkaerőpiacon működő munkaadók és az akkreditált

foglalkoztatók válaszainak elemzését.

Az 1. számú ábra megmutatja,

hogy a foglalkoztatók méret

szerinti besorolás alapján milyen

arányban vannak jelen a

válaszadók között.

A kitöltő munkáltatókat létszám és

tulajdonos szerint vizsgálva

láthatjuk, hogy a nyílt

munkaerőpiac vállalatszektora

(mikro-kis-közép-nagy) adja a

foglalkoztatók legnagyobb száza-

lékát. Ez a négy vállalatforma

összesen 69%-át teszi ki a

kitöltőknek, akiket a versenyszféra

for-profit szervezeteiként azono-

síthatunk. Az állami, önkor-

mányzati szférát vizsgálva

láthatjuk, hogy ők adják a kitöltők

következő nagyobb csoportját,

21,5%-ot, míg a civil szférába a

kitöltők 9%-a tartozik.

A kis- és középvállalkozásokról illetve fejlődésük

támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kktv.)

alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes

foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó

árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő

forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió

eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a

vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50

főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy

mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő

forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a

vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10

főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy

mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő

forintösszeg.

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam

vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni

részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön

vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Kis- és Középvállalkozások

meghatározása



9 A válaszadó munkaadók bemutatása

1. ábra: Munkáltatók létszám és tulajdonos szerinti megoszlása N=1223

A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók létszámadatait vizsgálva az látható, hogy a 0-50 főt

foglalkoztatók töltötték ki legnagyobb arányban (42,3%) a kérdőívet. Az 51-100 főt

foglalkoztató válaszadók az összes nyílt munkaerő-piaci kitöltő 18,9%-át adják; 29,3%-a

kitöltőknek 101-500 főt foglalkoztat. Az 501-1000 fő, valamint az 1001-5000 fő között

foglalkoztató válaszadók aránya már lényegesen kisebb, ők a kitöltő nyílt munkaerő-piaci

foglalkoztatók 4,2%-át valamint 4,5%-át adják.

2. ábra: A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók létszám szerinti eloszlása N=1108

A prognózis többek között a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához

kapcsolódó különböző aspektusok, motivációk megismerését tűzte ki célul, ezért elsőként

érdemes megvizsgálni, hogy a válaszadók közül milyen arányban találhatók meg azon

munkáltatók, amelyek foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A

válaszadó munkaadók 69,2%-a foglalkoztat megváltozott munkaképességű

munkavállalót.

16%

6%

9%

13%28%

15%

13%

Munkáltatók létszám és tulajdonos szerinti megoszlása (darab)

Önkormányzati intézmény (192)

Állami intézmény (71)

Civil szervezet (116)

Nagyvállalat (161)

Középvállalkozás (341)

Kisvállalkozás (179)

Mikrovállalkozás (163)

469

209

325

47 504 3 1

050

100150200250300350400450500

(Sze

rve

ze

tek

szá

ma

)

(Létszám)

A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók létszám szerinti eloszlása




A 3. ábrából kiolvasható, hogy a kérdőívet kitöltők közül a nagyvállalkozások (86%),

középvállalkozások (83%) és az állami intézmények (74%) foglalkoztatnak a legnagyobb

arányban megváltozott munkaképességű személyeket. Azon kérdőívet kitöltő

munkáltatók, amelyek kisebb arányban alkalmaznak megváltozott munkaképességű

munkavállalókat, azok jellemzően az önkormányzati intézmények (47%) és a

mikrovállalkozások (44%) közül kerülnek ki. Érdemes azonban kiemelni, hogy a kitöltő 163

mikrovállalkozás közül 71 foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt annak

ellenére, hogy rájuk a kötelező foglalkoztatási szint nem vonatkozik, őket a rehabilitációs

hozzájárulás befizetése nem érinti.

3. ábra: A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók aránya (N=847)

A válaszadók a kérdőív kitöltése során megadták a KSH számukat, amely alapján a

foglalkoztató fő tevékenységi köre szerint is lehetőség nyílt megvizsgálni, hogy különféle

nemzetgazdasági ágakban, egyes területeken milyen szinten valósul meg a megváltozott

munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása. Az 1. számú táblázat tartalmazza a

válaszadó munkáltatók nemzetgazdasági ágazatok szerinti létszámadatait és megoszlását, az

általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámára és területek

közötti megoszlására vonatkozó adatait.

Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a Feldolgozóipar, az Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység, a Humán-egészségügyi, szociális ellátás, a gyűjtőkategóriaként

megjelenő Egyéb tevékenység és a Kereskedelem az, amelyik kiemelkedik a

nemzetgazdasági ágak közül, mint a legtöbb megváltozott munkaképességű személyt

foglalkoztató terület.

Ennek egyik fő oka, hogy a kitöltő munkaadók által foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű személyek számának 70%-a dolgozik akkreditált foglalkoztatónál (15 786 fő

az összes 22 431 megváltozott munkaképességű munkavállalóból).

86% (138)

83% (284)

74% (53)

73% (131)

68% (79)

47% (91)

44% (71)

69%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Nagyvállalat

Középvállalkozás

Állami intézmény

Kisvállalkozás

Civil szervezet

Önkormányzati intézmény

Mikrovállalkozás

Összesen:

A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók aránya és száma (darab)




Nemzetgazdasági ág

A teljes magyar

munkaerőpiacon

foglalkoztatott

munkavállalók

száma6

(2016. III. né)

A teljes magyar

munkaerőpiacon

foglalkoztatott

munkavállalók

számának aránya az

összes

foglalkoztatotthoz

képest

A prognózisban

részt vevő

szervezet átlagos

statisztikai

állományi létszáma

- 2016.06.15-én

(fő)

A prognózisban

részt vevő,

megváltozott

munkaképességű

munkavállalókat

foglalkoztató

szervezetek

száma

A prognózisban részt

vevő szervezet jelenlegi

foglalkoztatotti

számának aránya az

szervezetek összes

foglalkoztatottjához

képest

A prognózisban részt

vevő szervezet által

jelenleg foglalkoztatott

megváltozott

munkaképességű

személyek átlagos

statisztikai állományi

létszáma

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys. 168 100 3,8% 20 809 48 6,2% 3 190

Bányászat, kőfejtés 9 600 0,2% 521 3 0,2% 20

Egyéb tevékenység7 98 800 2,3% 6 903 69 2,0% 1 718

Építőipar 283 100 6,5% 3 424 27 1,0% 126

Feldolgozóipar 952 800 21,7% 90 831 258 26,9% 10 418

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 270 500 6,2% 21 797 80 6,4% 3 213

Információ, Kommunikáció 120 300 2,7% 5 640 8 1,7% 142

Ingatlanügyletek 23 000 0,5% 3 413 16 1,0% 157

Kereskedelem, gépjárműjavítás 550 000 12,5% 35 542 93 10,5% 1 166

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt. 476 300 10,9% 31 667 48 9,4% 203

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 221 600 5,1% 7 634 33 2,3% 161

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 78 800 1,8% 3 124 14 0,9% 213

Oktatás 326 900 7,5% 10 736 38 3,2% 229

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95 700 2,2% 6 215 8 1,8% 211

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 153 500 3,5% 4 402 15 1,3% 146

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 190 300 4,3% 4 719 16 1,4% 242

Szállítás, raktározás 273 600 6,2% 68 372 37 20,2% 483

Villamosenergia-,gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33 600 0,8% 3 321 5 1,0% 19

Vízellátás; szennyvíz gyűjt., kezelése, hulladékgazd. 60 700 1,3% 9 206 26 2,7% 374

Összesen: 4 387 200 100,0% 338 276 842 100,0% 22 431

1. táblázat: A munkaadók Nemzetgazdasági ág alapú megoszlása (N=1216)

6 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf005a.html 7 Egyéb szolgáltatás, Háztartás munkaadói tevékenysége, Területen kívüli szervezet ágak gyűjtőkategóriája

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf005a.html




Az akkreditált munkaadók nemzetgazdasági ágát vizsgálva egyértelműen megállapítható,

hogy mely ágazatokban történik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása:


Jelenleg akkreditált munkaadónál

foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű személyek

átlagos statisztikai állományi

létszáma

Az összes akkreditált

foglalkoztatónál dolgozó,

ágazaton belül foglalkoztatott

megváltozott munkaképességű

munkavállaló aránya

Adminisztratív és szolgáltatás támogató

tevékenység 2 728 17,3%

Egyéb tevékenység 1 461 9,3%

Feldolgozóipar 8 232 52,1%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 651 16,8%

… 714 4,5%

Összesen: 15 786 100,0%

2. táblázat: Az akkreditált munkaadók legnagyobb nemzetgazdasági ág alapú megoszlása (N=115)

Az akkreditált foglalkoztatók esetében egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb

létszámot foglalkoztató terület a Feldolgozóipar, amelyen belül érdemes megvizsgálni, hogy

milyen ágazatokban történik a foglalkoztatás. Kiemelendő a Textília gyártása és a Nyomdai és

egyéb sokszorosítási tevékenységi ágazat.

Feldolgozóiparon belüli gazdasági ágazat

Akkreditált munkaadónál foglalkoztatott


munkavállalók létszáma

10 Élelmiszergyártás 271

13 Textília gyártása 3848

14 Ruházati termék gyártása 827

15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 56

17 Papír, papírtermék gyártása 626

18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 1386

22 Gumi-, műanyag termék gyártása 148

26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 620

27 Villamos berendezés gyártása 100

32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 350

Összesen: 8232

3. táblázat: Az akkreditált munkaadók feldolgozóipar nemzetgazdasági ágazaton belüli megoszlása (N=27)




Az elsődleges munkaerő-piacot vizsgálva a munkaadók TEÁOR alapú tevékenységének

nemzetgazdasági ág szintű bontását elemezve megállapítható, hogy a nyílt munkaerőpiacon

mely nemzetgazdasági ágakban alacsony és mely ágakban magasabb a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatása. A megváltozott munkaképességű személyek

összes foglalkoztatotton belüli aránya az átlagos statisztikai állományi létszám 0,5%-tól

egészen a 6,7%-ig terjed.


Prognózisban

választ adó nyílt

munkaerő-piaci

munkaadó által

foglalkoztatott

létszám

Prognózisban

választ adó nyílt

munkaerő-piaci

munkaadó által

foglalkoztatott

MMK személyek

száma

MMK8

foglalkoz-

tatottak

aránya

Átlagtól

való

eltérés

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 13 166 462 3,5% +1,4%

Bányászat, kőfejtés 521 20 3,8% +1,7%

Egyéb tevékenység 3 859 257 6,7% +4,5%

Építőipar 3 321 51 1,5% -0,6%

Feldolgozóipar 79 348 2 186 2,8% +0,6%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18 630 562 3,0% +0,9%

Információ, kommunikáció 5 571 92 1,7% -0,5%

Ingatlan- ügyletek 2 694 79 2,9% +0,8%

Kereskedelem, gépjármű- javítás 35 481 1 128 3,2% +1,0%

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-bizt. 31 585 167 0,5% -1,6%

Mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás, halászat 7 634 161 2,1% 0,0%

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 061 178 5,8% +3,7%

Oktatás 10 654 182 1,7% -0,4%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 215 211 3,4% +1,3%

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 865 20 0,5% -1,6%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 701 235 5,0% +2,9%

Szállítás, raktározás 68 372 483 0,7% -1,4%

Villamos- energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 3 321 19 0,6% -1,6%

Vízellátás; szennyvíz gyűjt., kezelése, hulladékgazd. 8 937 152 1,7% -0,4%

Összesen: 310 936 6 645 2,1% 0,0%

4. táblázat: A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató nyílt munkerő-piaci munkaadók

teljes foglalkoztatotti létszámán belül a célcsoport foglalkoztatotási aránya (N=1108)

Ezen adatokból levonható a következtetés, hogy az adott terület technológiai adottságainak

és általános foglalkozási-egészségügyi elvárásainak keresztmetszetét figyelembe véve mely

ágazatokba érdemes a foglalkozási rehabilitációs célú munkaerő-piaci beavatkozásokat

irányítani a következő években a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásának minél szélesebb körű elősegítése érdekében:

8 A táblázatokban a megváltozott munkaképességű személyek rövidítéseként az MMK kifejezést használjuk a továbbiakban.





Prognózisban választ adó

munkaadó által foglalkoztatott

létszám



MMK személyek száma

MMK foglalkoz-tatottak aránya

Átlagtól való

eltérés

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 865 20 0,5% -1,6%

Közigazgatás, védelem; kötelező TB. 31 585 167 0,5% -1,6%

Villamosenergia-,gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 321 19 0,6% -1,6%

Szállítás, raktározás 68 372 483 0,7% -1,4%

Építőipar 3 321 51 1,5% -0,6%

Információ, Kommunikáció 5 571 92 1,7% -0,5%

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd. 8 937 152 1,7% -0,4%

Oktatás 10 654 182 1,7% -0,4%

… 175 310 5 479 4,0% 2,0%

Összesen: 310 936 6 645 2,1% 0,0%

5. táblázat: A legalacsonyabb megváltozott munkaképességűekre vonatkozó foglalkoztatási arány a

különböző nemzetgazdasági ágazatok összehasonlítása alapján (N=1108)

Emellett a kimutatásból azonosíthatók azok a nemzetgazdasági ágak is a nyílt

munkaerőpiacon, ahol az átlagosnál magasabb a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatása, ahol a munkaadók – a célcsoport szempontjából vélhetően kedvezőbb –

foglalkoztatási feltételek mentén nagyobb lehetőséget képesek adni a megváltozott

munkaképességű munkavállalóknak:




létszám



MMK személyek száma

MMK foglalkoz-tatottak aránya

Átlagtól való

eltérés

Egyéb tevékenység 3 859 257 6,7% 4,5%

Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 061 178 5,8% 3,7%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 701 235 5,0% 2,9%

Bányászat, kőfejtés 521 20 3,8% 1,7%

Adminisztratív és szolgáltatás támogató tev. 13 166 462 3,5% 1,4%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 215 211 3,4% 1,3%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 35 481 1 128 3,2% 1,0%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18 630 562 3,0% 0,9%

Ingatlanügyletek 2 694 79 2,9% 0,8%

Feldolgozóipar 79 348 2 186 2,8% 0,6%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 7 634 161 2,1% 0,0%

… 135 626 1 166 1,0% -1,0%

Összesen: 310 936 6 645 2,1% 0,0%

6. táblázat: A legmagasabb megváltozott munkaképességűekre vonatkozó foglalkoztatási arány a

különböző nemzetgazdasági ágak összehasonlítása alapján (N=1108)




4. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágak alapján

Amennyiben a nagyobb létszámot (minimum 2500 fő munkavállalót) foglalkoztató gazdasági

ágazatokat vizsgáljuk, akkor részletesebb, árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mely

ágazatban illetve gazdasági területeken magas, illetve alacsony a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatása.

A részletesebb TEÁOR alapú, nemzetgazdasági ágazat szintű bontás9 esetében látható, hogy

a válaszadó, nyílt munkaerő-piaci munkaadók legnagyobb létszámban (972 fő) a

kiskereskedelem területén foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű

munkavállalót. A Kiskereskedelemben átlag (3,2% > 2,1%) feletti a foglalkoztatott

megváltozott munkaképességű munkavállalók összes munkavállalón belüli aránya is. Ettől a

foglalkoztatási aránytól csak kis mértékben marad el a Nagykereskedelem, ami viszont jóval

kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállalónak ad munkát. Az összes

munkavállalón belüli legmagasabb foglalkoztatási arány a Vendéglátás nemzetgazdasági

ágazatban jelenik meg, kiemelendő még a Papír és papírtermék gyártása, ahol a második

legmagasabb foglalkoztatási arány mellett viszonylag magasnak tekinthető a megváltozott

munkaképességű munkavállalók száma is.

9 A TEAOR (08) 21 nemzetgazdasági ágba, a TEAOR (15) pedig 99 gazdasági ágazatba sorolja be a különböző tevékenységeket.

3,5%

3,8%

6,7%

1,5%

2,8%

3,0%

1,7%

2,9%

3,2%

0,5%

2,1%

5,8%

1,7%

3,4%

0,5%

5,0%

0,7%

0,6%

1,7%

0,0% 1,0% 2,0% 3,0% 4,0% 5,0% 6,0% 7,0% 8,0%

Adminisztratív és szolgáltatást támogató…

Bányászat, kőfejtés

Egyéb tevékenység

Építőipar

Feldolgozóipar

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Információ, kommunikáció

Ingatlan- ügyletek

Kereskedelem, gépjármű- javítás

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-…

Mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás, halászat

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Oktatás

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Szállítás, raktározás

Villamos- energia-, gáz-, gőzellátás,…

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,…

Megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágak alapján




A kérőívre választ adó nyílt munkaerő-piaci szereplők nemzetgazdasági ágazata

Jelenleg foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű létszám

Jelenleg foglalkoztatott teljes létszám

Megváltozott munkaképességű

munkavállalók aránya

Átlagtól való

eltérés

47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

972 30364 3,2% 1,1%

17 Papír, papírtermék gyártása 408 8695 4,7% 2,6%

78 Munkaerő-piaci szolgáltatás 390 10823 3,6% 1,5%

10 Élelmiszergyártás 331 11063 3,0% 0,9%

86 Humán-egészségügyi ellátás 245 13545 1,8% -0,3%

53 Postai, futárpostai tevékenység 219 29585 0,7% -1,4%

56 Vendéglátás 214 4260 5,0% 2,9%

26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

214 6102 3,5% 1,4%

65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)

194 5344 3,6% 1,5%

49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás 190 19256 1,0% -1,2%

85 Oktatás 182 10654 1,7% -0,4%

25 Fémfeldolgozási termék gyártása 167 7661 2,2% 0,0%

84 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

167 31585 0,5% -1,6%

22 Gumi-, műanyag termék gyártása 149 3905 3,8% 1,7%

87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 147 3867 3,8% 1,7%

29 Közúti jármű gyártása 125 17936 0,7% -1,4%

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

121 4373 2,8% 0,6%

27 Villamos berendezés gyártása 117 2666 4,4% 2,3%

46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

111 3643 3,0% 0,9%

62 Információ-technológiai szolgáltatás 80 5321 1,5% -0,6%

68 Ingatlanügyletek 79 2694 2,9% 0,8%

36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 73 6592 1,1% -1,0%

52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

53 2788 1,9% -0,2%

02 Erdőgazdálkodás 37 2983 1,2% -0,9%

35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

19 3321 0,6% -1,6%

49 Helyközi vasúti személyszállítás 6 14137 0,0% -2,1%

75 Állat-egészségügyi ellátás 0 3128 0,0% -2,1%

… 1635 44645 5,7% 3,5%

Összesen: 6645 310936 2,1% 0,0%

7. táblázat: A legalább 2500 főt foglalkoztató gazdasági ágazatokban a megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatási aránya (N=1108)



17 Munkáltatók által leginkább preferált munkakörök

5. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágazatok alapján

Munkáltatók által leginkább preferált munkakörök

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató nyílt munkaerő-piaci kitöltőket

vizsgálva a nyolc leggyakoribb megváltozott munkaképességű személyek által betöltött

munkakörből - ami az összes kérdőívben megjelölt munkakör 69,5%-át teszi ki - az első öt

helyen szakképzettséget nem igénylő foglalkozások állnak, ez a jelölt munkakörök

összességéhez viszonyítva 51,7%, melyek közül az egyszerű ipari foglalkozás és a

takarítói munkakörök vannak jelen a legnagyobb arányban.

Emellett az irodai, ügyviteli foglalkozások is megtalálhatók, illetve bolti eladóként is nagy

arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat a kérdőívet kitöltő

nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók, amely az előző alfejezetben bemutatott - TEÁOR alapú -

foglalkoztatotti arányokkal összefügg.

0,0%

0,0%

0,6%

1,2%

1,9%

1,1%

2,9%

1,5%

3,0%

4,4%

2,8%

0,7%

3,8%

3,8%

2,2%

0,5%

1,7%

1,0%

3,6%

5,0%

3,5%

0,7%

1,8%

3,0%

3,6%

4,7%

3,2%

0,0% 1,0% 2,0% 3,0% 4,0% 5,0% 6,0%

75 Állat-egészségügyi ellátás

49 Helyközi vasúti személyszállítás

35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,…

02 Erdőgazdálkodás

52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

68 Ingatlanügyletek

62 Információ-technológiai szolgáltatás

46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű,…

27 Villamos berendezés gyártása

01 Növénytermesztés, állattenyésztés,…

29 Közúti jármű gyártása

87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás

22 Gumi-, műanyag termék gyártása

25 Fémfeldolgozási termék gyártása

84 Közigazgatás, védelem; kötelező…

85 Oktatás

49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás

65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok…

56 Vendéglátás

26 Számítógép, elektronikai, optikai termék…

53 Postai, futárpostai tevékenység

86 Humán-egészségügyi ellátás

10 Élelmiszergyártás

78 Munkaerő-piaci szolgáltatás

17 Papír, papírtermék gyártása

47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű,…

Megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágazatok alapján




A szakképzettséget nem igénylő munkakörök mellett megtalálhatóak a szociális, kézműipari,

ruhaipari foglalkozások, ezek esetében már szakiskolai vagy szakirányú végzettséget vártak

el a foglalkoztatók.

Munkakör A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók hány %-a

foglalkoztat ilyen munkakörben

9119 Egyéb takarító és kisegítő 13,8%

9112 Intézményi takarító és kisegítő 11,6%

9310 Egyszerű ipari foglalkozású 11,1%

9231 Portás, telepőr, egyszerű őr 7,7%

9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

7.5%

4112 Általános irodai adminisztrátor 7,5%

9225 Kézi csomagoló 6,1%

5113 Bolti eladó 4,2%

8. táblázat: Milyen munkakörökben történik a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatása (N=727)

A munkaadók általában a képzett munkaerőt hiányolják a munkaerőpiacon, azonban a

prognózis eredményei azt mutatják, hogy a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatása esetében inkább az egyszerű, betanított munkakörökben kerül sor

foglalkoztatásukra. A kérdőívet kitöltő nyílt munkaerő-piaci munkáltatóknál betöltött–

jellemzően szakképzettséget nem igénylő – munkakörök és a KSH 2015. évi I. negyedéves

adatai összefüggésben állnak egymással, mely szerint a megváltozott munkaképességű

munkavállalók között az átlagosnál alacsonyabb a szakképzettség szintje10.

A későbbi, részletes elemzés során is jelentkező, mind a nyílt, mind az akkreditált

munkaadóknál megnyilvánuló probléma, hogy a megváltozott munkaképességű

munkavállalóknál a szélesebb körű foglalkoztatást általános jelleggel akadályozza az iskolai

végzettség elvártnál alacsonyabb szintje.

Az alacsony iskolai végzettség, az elavult, illetve egészségkárosodás mellett megmaradt

képességek mellett – a foglalkozás-egészségügyi követelmények miatt – korlátozottan

gyakorolható korábbi szakma releváns, megoldandó probléma a magasabb

foglalkoztathatóság – alacsonyabb munkanélküliség / inaktivitás munkaerő-piaci axiómája

vonatkozásában.

10 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_01.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_01.html



19 Megváltozott munkaképességű munkavállalók

számára nyitott munkakörök

6. Ábra: 19-64 éves népesség végzettség szerinti megoszlása11

Megváltozott munkaképességű munkavállalók


A Hivatal az elsőfokú rehabilitációs hatóságokat és az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató

szervezeteket megkereste adatszolgáltatás céljából – a prognózis előkészítéseként - a 2015.

évben és a 2016. I. negyedévben a benyújtott, de kielégítésre nem került munkaerőigények

országos felmérése kapcsán. A beérkezett adatszolgáltatások eredményeinek elemzése

tükrében elmondható, hogy a fent megjelölt időszakban összesen 8199 munkaerő-igényt

regisztráltak, melyek 34%-a nem került kielégítésre.

11 A KSH 2015. I. negyedéves adatai alapján, forrás:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_04.html

38,8

33,4

14,8

7,06,0

14,6

25,5

21,3

14,5

24,1

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

8 általános vagyalacsonyabb

Szakiskola vagyszakmunkásképző

Szakközépiskola Gimnázium Felsőfok

(%)

(Végzettség)

19-64 éves népesség végzettség szerinti megoszlása

19-64 éves megváltozott munkaképességű népesség végzettség szerinti megoszlása

19-64 éves nem megváltozott munkaképességű népesség végzettség szerinti megoszlása

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_megvamk9_02_04.html




Azon munkakörök közül, amelyekbe a legnagyobb létszámban kerestek

munkavállalókat, és a betöltésük nem volt sikeres, kiemelkedett a betanított munka és

takarító pozíciók.

Ezen túl a varrónői munkakör szembetűnő; ezen pozíció közel 60%-át nem sikerült kielégíteni.

Azon munkakörökhöz, amelyekbe legnagyobb létszámban kerestek munkaerőt, 8 általános

vagy alacsonyabb végzettséget vártak el, ezen pozíciók az összes munkaerő-igény közel

80%-át adták. Az, hogy a munkáltatók alapvetően az alacsonyabb végzettséget igénylő

munkára kerestek munkavállalókat összhangban van a prognózis ez irányú kérdésire adott

válaszok elemzésével is. Magasabb végzettséggel és tapasztalattal betölthető álláskínálat is

jelen van, de ezek száma az adatszolgáltatás alapján alacsony. Ennek vélhetően az is a

magyarázata, hogy a piacképes tudással és tapasztalattal rendelkező megváltozott

munkaképességű munkavállalók önállóan, közvetítők segítsége nélkül is el tudnak

helyezkedni. Az adatok részletesebb elemzése ábrákkal és táblázatokkal ellátva a Kitekintés

részben olvasható.

A kérdőívben a munkáltatók nyilatkoztak azon munkakörökkel kapcsolatosan, amelyeket

tartósan nem tudtak betölteni megváltozott munkaképességű személyekkel. A lenti táblázat

mutatja a foglalkozási főcsoportokat és az ezekhez tartozó, a kitöltők által három

leggyakrabban említett munkakört, amelyek betöltése tartósan nem sikerült. A táblázat a

leggyakrabban említett munkaköröktől halad a legkisebb számban említettek felé. A

válaszadók a tartósan betöltetlen munkakörök tekintetében a Takarító munkakört 140

esetben említették, ezt követte az Egyszerű ipari foglalkozású munkakör 49 említéssel. Ez

utóbbihoz hasonló számban említették az Általános irodai adminisztrátor (45 említés) és a

Bolti eladó (44 említés) pozíciókat.

Foglalkozási főcsoport megnevezése Három leggyakrabban említett munkakör, amelyek tartósan

betöltetlen álláshelyeknek minősülnek

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

Takarító Egyszerű ipari foglalkozású Portás, telepőr egyszerű őr

Ipari és építőipari foglalkozások

Szabó, varró Lakatos Forgácsoló

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

Szociális gondozó és segítő Pénzügyi ügyintéző Magasan képzett irodai ügyintéző

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Tehergépkocsi vezető, kamionsofőr Egyéb termék-összeszerelő Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások

Általános irodai adminisztrátor Egyéb máshová nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Könyvelő

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Vezető eladó Épületgondnok Kereskedő

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

Rendszergazda Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő

Gazdasági, igazgatási vezetők, törvényhozók

Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője Kulturális tevékenységet folytató egységek vezetője Informatikai és telekommunikációs egység vezetője

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

Állattenyésztő Dísznövény virág és faiskolai kertész, csemetenevelő Egyéb növénytermesztési foglalkozású

9. táblázat: Foglalkozási főcsoport szerint a három leggyakrabban említett munkakör, amelyek tartósan

betöltetlen álláshelyeknek minősülnek (N=655)



21 Megváltozott munkaképességű munkavállalók


A foglalkozási főcsoportok szerinti bontásból az olvasható ki, hogy 1.184 esetben összesen

240 féle munkakörbe kerestek munkavállalókat a kérdőívet kitöltő munkáltatók.

Legnagyobb számban a Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (366 említés) és az Ipari

és építőipari foglalkozások (164 említés) körébe tartozó munkaköröket említették a kitöltő

foglalkoztatók. A legkevesebb számú említés a Gazdasági, igazgatási vezetők, törvényhozók

(37 említés) és a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (16 említés)

főcsoportokhoz tartozó munkakörök esetében volt megfigyelhető.

Megvizsgálva azon munkaköröket, amelyekben a nyílt munkaerőpiacon működő munkaadók

jelenleg is foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat megfigyelhető,

hogy a munkaerőhiány miatt nem betöltött munkakörök megegyeznek azokkal a

munkakörökkel, melyekben a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztatnak. Kijelenthető

tehát, hogy a foglalkoztatók a már bevált szakmákra keresnek további munkavállalókat.




7. ábra: Tartósan betöltetlen munkakörök főcsoportonkénti kereslete (N=655, említések száma = 1184)

Gazdasági,igazgatásivezetők,

törvényhozók (1.főcsoport)

Felsőfokúképzettség

önállóalkalmazását

igénylő fogl. (2.főcsop.)

Egyéb felsőfokúvagy középfokú

képzettségetigénylő fogl. (3.

főcsop.)

Irodai ésügyviteli

(ügyfélkapcsolati) foglalkozások

(4. főcsop.)

Kereskedelmi ésszolgáltatásifoglalkozások(5. főcsop.)

Mezőgazdaságiés

erdőgazdálkodási foglalkozások

(6. főcsop.)

Ipari ésépítőipari

foglalkozások(7. főcsop.)

Gépkezelők,összeszerelők,

járművezetők (8.főcsop.)

Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű)foglalkozások(9. főcsop.)

Munkakörök száma 17 57 38 16 20 6 38 24 24

Említések száma összesen 37 112 130 120 118 16 164 121 366

0

50

100

150

200

250

300

350

400

Tartósan betöltetlen munkakörök főcsoportonkénti kereslete



23 Rehabilitációs hozzájárulás kiváltásának gyakorlata

Rehabilitációs hozzájárulás kiváltásának gyakorlata

A nyílt munkaerőpiacon a kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott

munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával tudják a

munkáltatók elkerülni a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettségét. Az

akkreditált foglalkoztatóknál ez nem releváns, hiszen magának az akkreditáció

megszerzésének is előfeltétele a legalább

25%-os foglalkoztatási szint teljesítése.

A rehabilitációs hozzájárulást inkább

befizető munkaadók jelentős

költségeket megtakarítva

foglalkoztathatnának megváltozott

munkaképességű személyeket a

hozzájárulás befizetése helyett. A

munkaadók által fizetendő

rehabilitációs hozzájárulás összege a

2017. évben ismét növekszik,

amelynek összege várhatóan

1.147.500 Ft12 / hiányzó megváltozott

munkaképességű munkavállaló, ez

közel 200.000 Ft-os növekedést jelent

a jövő évre nézve, amely a

rehabilitációs hozzájárulást fizető

munkaadók erre irányuló költségeinek

20%-os növekedését prognosztizálja,

amennyiben nem foglalkoztatnak

magasabb számban megváltozott

munkaképességű munkavállalókat.

A 2015. évben a központi költségvetés

bevételét képező rehabilitációs

hozzájárulásból befolyt 66,3 milliárd

Ft13 alapján kiszámítható, hogy a

munkaadók több mint 68.000

megváltozott munkaképességű személy

foglalkoztatása helyett döntöttek a rehabilitációs hozzájárulás államkasszába történő

befizetése mellett. Ez nemzetgazdasági szinten 68.000 fő hátrányos helyzetű,

megváltozott munkaképességű személy számára jelenthetett volna betölthető

munkalehetőséget, amennyiben a munkaadók a költséghatékony foglalkoztatás mellett

megvalósítják a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a rehabilitációs

hozzájárulás befizetése helyett.

Összesen 794 olyan nyílt munkaerő-piaci foglalkoztató található a kitöltők között, akiknél a

szervezet átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, ezen foglalkoztatók

között 169 olyan található, akiknél a megváltozott munkaképességű személyek átlagos

12 2017. január elsejétől várhatóan a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. 13 http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/a-2015-evi-kozponti-koltsegvetes-vegrehajtasanak-adatai/3551/

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint).

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól azon munkáltató mentesül, aki a kötelező foglalkoztatási szintet teljesítette, továbbá a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló munka-szerződése szerint napi munkaideje a 4 órát eléri.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2016-ban: 964 500 Ft/fő/év.

A rehabilitációs hozzájárulásról és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásáról a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-a rendelkezik.

Kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének

kötelezettsége?

http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/a-2015-evi-kozponti-koltsegvetes-vegrehajtasanak-adatai/3551/

http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/a-2015-evi-kozponti-koltsegvetes-vegrehajtasanak-adatai/3551/




létszáma eléri vagy meghaladja az 5%-os arányt, így közülük 21,3% éri el a kötelező

foglalkoztatási szintet, ami által mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének

kötelezettsége alól. Az adatok alapján látható, hogy a civil szférában a legmagasabb a

kötelező foglalkoztatási szintet elérő válaszadók aránya és az állami szektorban a

legalacsonyabb annak ellenére, hogy a kérdőívet kitöltő állami intézmények 74%-a, a civil

szervezetek 68%-a foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, tehát a

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya és a kötelező

foglalkoztatási szint teljesítése között nincs szoros összefüggés, a munkáltatók jelentős

része nem alkalmazza a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésének megfelelő számú

megváltozott munkaképességű személyt.

A jelenlegi és tervezett állományi létszám adatait megadó nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók

esetében ugyanakkor egyértelmű tendencia mutatható ki a létszámelőírás elérése irányába.

Jelenleg a foglalkoztatók 21,3%-a éri el vagy haladja meg az előírt szintet, amennyiben viszont

megvalósulnak a tervezett létszámfelvételek úgy ez az arány 34,6%-ra emelkedne.

Aktuális adatok Tervezett adatok

Munkáltató 5%-ot

meghaladó Arány Munkáltató

5%-ot

meghaladó Arány

Civil szervezet 31 13 41,9% 30 16 53,3%

Kisvállalkozás 120 43 35,8% 123 56 45,5%

Középvállalkozás 307 73 23,8% 305 122 40,0%

Önkormányzati intézmény 124 15 12,1% 121 32 26,4%

Nagyvállalat 144 17 11,8% 144 36 25,0%

Állami intézmény 68 8 11,8% 69 12 17,4%

Összesen: 794 169 21,3% 792 274 34,6%

10. táblázat: Kötelező foglalkoztatási szint elérése (N=794)

Az 5%-os kötelező foglalkoztatási szint 9.081 megváltozott munkaképességű személy

felvételével lenne elérhető. Ez rehabilitációs hozzájárulásként 8,76 milliárd Ft14, ezt az

összeget a foglalkoztatók saját munkavállalóknak fizetett munkabér és járulékai helyett

befizetik az államháztartásba. 2015-ben ez az összeg 66,3 milliárd Ft volt. A válaszadó

munkáltatók által befizetett összeg ennek a 13,2%-a.

14 9.081*964.500 Ft.



25 A megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásáról szóló vélemények

A megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásáról szóló vélemények

A kérdőív egyik kérdése arra irányult, hogy a munkáltatók által jelenleg foglalkoztatott

megváltozott munkaképességű munkavállalók munkájával mennyire elégedettek. Egy 1-10-ig

terjedő skálán – ahol az 1-es értékelés a „nagyon elégedetlen”, míg a 10-es a „nagyon

elégedett” volt - adhatták meg a munkáltatók a véleményüket. A válaszadók által adott átlagos

pontérték 8,6 volt, amely alapján kijelenthetjük, hogy a kérdőívet kitöltő foglalkoztatók

alapvetően elégedettek a megváltozott munkaképességű személyek munkájával.

Összességében a foglalkoztatók 67%-a a „Nagyon elégedett”, míg 31,5%-uk a „Közepesen

elégedett” kategóriába sorolható a válaszait tekintve.

8. ábra: Foglalkoztatók elégedettsége15 (N=847)

Külön bontva az akkreditált és a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókat azt láthatjuk, hogy az

akkreditált foglalkoztatók minden esetben kisebb pontértékeket adtak az elégedettségi szintjük

megítélése során. Érdekes következtetés, hogy a kisebb létszámú civil szervezetek, vagy

mikrovállalkozások esetében magasabb átlagos pontértékeket láthatunk, mint a nagyobb

létszámú akkreditált foglalkoztatóknál vagy közép-és nagyvállalatoknál, amelynek egyik

lehetséges oka, hogy ezen munkaadóknál vélhetően a munkakörnyezet kevésbé

elidegenedett, a szervezeti légkör, a kollegiális viszonyok kevésbé formalizáltak.

15 Nagyon elégedett: 8-9-10-es értékelés, Közepesen elégedett: 4-5-6-7-es értékelés, Nagyon elégedett: 1-2-3-as

értékelés

565

267

15

0

100

200

300

400

500

600

Nagyon elégedett Közepesen elégedett Nagyon elégedetlen

(Fo

gla

lko

zta

tók

szá

ma

)

(Elégedettség mértéke)

Foglalkoztatók elégedettsége




11. táblázat: Átlagos pontérték tulajdonforma és foglalkozatási szint elérése szerint (N=847)

Motivációs érvek a megváltozott munkaképességű

munkavállalók foglalkoztatása mellett

A felmérés eredményei vonatkozásában fontos volt, hogy a lehető legteljesebb körben

megismerhető legyen a munkaadók foglalkoztatáshoz kapcsolódó motivációs rendszere, 842

munkaadó jelölt meg legalább egy motivációs tényezőt, amely a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatását ösztönzi.

Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók csak mintegy 17,5%-a jelölte meg a munkaerő-

kínálat szűkösséget (munkaerő-hiányt), mint a foglalkoztatást ösztönző motívumok egyikét. A

munkaadók szemléletformálására irányuló rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás

szolgáltatások és hasonló érzékenyítő tevékenységek egyik fontos kitörési pontja, illetve

üzenete lehet ez, hiszen a megváltozott munkaképességű (és egyéb más hátrányos helyzetű)

gazdaságilag inaktív rétegek munkaerő-piacra történő (re)integrációja az egyik megoldás,

amely révén a munkaadók képesek kielégíteni – a megfelelő foglalkoztatási területeken és

szakmákban – az egyre magasabb létszámú, de az álláskeresőkkel nem kielégíthető

munkaerő-igényeiket.

A nyílt munkaerő-piaci válaszadók közül 727 munkáltató jelölt meg legalább egy motivációs

tényezőt a foglalkoztatással kapcsolatban. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók 77,8%-a

jelölte meg a rehabilitációs hozzájárulást, 50,2%-a az egyéb adó- és járulékkedvezményt

és támogatásokat, továbbá 44%-a a társadalmi felelősségvállalást, 25,8%-a a szervezeti

előnyöket, mint motiváló tényezőt a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásánál.

Civilszervezet


Mikro-vállalkozás

KisvállalkozásÁllami

intézményKözépvállalko

zásNagyvállalat

Nyílt 9 8,6 8,4 8,2 8,1 7,9 7,4

Akkreditált 7,5 8 8 7 0 7,6 7,3

98,6 8,4 8,2 8,1 7,9

7,47,58 8

7

0

7,67,3

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Átlagos pontérték tulajdonforma szerint

Nyílt Akkreditált



27 Motivációs érvek a megváltozott munkaképességű

munkavállalók foglalkoztatása mellett

Az akkreditált foglalkoztatók 76,5%-a a társadalmi felelősségvállalást, 63,4%-a az egyéb adó-

és járulékkedvezményt, 30%-a a költséghatékony foglalkoztatást jelölte meg mint motivációs

tényezőt.

Az alábbi táblázat a kérdőívet kitöltő, megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató

munkaadók különböző motívumokhoz kapcsolódó említésének gyakoriságára vonatkozó

kimutatást tartalmazza a szervezeti típus szerinti csoportosítás alapján. A különböző

szempontok említését (fontosságát) a szélsőértékek mentén továbbá a szervezeti for-profit és

non-profit (önkormányzatok, állami hivatalok és civil szervezetek) jellegére alapozott

elhatárolás alapján is érdemes vizsgálni, amely bizonyos szempontból releváns, jelzésértékű

adatokat mutat.

Költséghatékony foglalkoztatás, ezen belül - rehabilitációs hozzájárulás kiváltása

(72%)

Nagyvállalat 71%

Mikro-vállalkozás 18%

For-profit 55%

Non-profit 36%

Költséghatékony foglalkoztatás, ezen belül - egyéb adó és járulékkedvezmény, támogatás igénybevétele

(53%)

Középvállalkozás 45%

Önkormányzati intézmény 17%

For-profit 40%

Non-profit 26%

Társadalmi felelősségvállalás – CSR (35%)

Civil szervezet 53%

Nagyvállalat 52%

Önkormányzati intézmény 20%

For-profit 34%

Non-profit 22%

Szervezeti előnyök (diverzifikáció, befogadó szervezeti kultúra, esélyegyenlőség) (27%)

Civil szervezet 41%

Mikro-vállalkozás 9%

Non-profit 27%

For-profit 17%

Munkaerő-kínálat szűkössége - hiányszakmák betöltése (17%)

Kisvállalkozás 16%

Civil szervezet 5%

For-profit 13%

Non-profit 8%

12. táblázat: Munkaadók különböző motívumokhoz kapcsolódó említésének gyakorisága (N=842)

Szembetűnő, hogy a non-profit szervezetek a költséghatékony foglalkoztatás mindkét

aspektusát jóval kevésbé tartják fontosnak, mint a piacon működő szervezetek, de emellett a

társadalmi felelősségvállalás és a munkaerő-kínálat szűkössége is a for-profit szektor

magasabb szintű problémaérzékenységét és foglalkoztatással szembeni pozitívabb

hozzáállását tükrözi. Egyedül a szervezeti előnyök szempont esetében jelenik meg, hogy a

non-profit magasabb szintű elkötelezettséget mutat, mint a versenyszférában működő

munkaadók.




Előnyök a foglalkoztatásban

A munkáltatók 1-5-ig terjedő skálán értékelték, hogy a megadott előnyök milyen mértékben

jelentkeznek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetében (1 -

teljesen elhanyagolható előnyökkel jár; 5 - kiemelt jelentőségű előnyökkel jár). A

következőkben különböző szempontok alapján kerül bemutatásra a foglalkoztatók véleménye.

A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók szerint jelentős előnyökkel a költséghatékony

foglalkoztatás, támogatások igénybevétele (4,4) és a társadalmi felelősségvállalás - CSR (3,9)

járnak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetében. Az akkreditált

munkaadók esetében is hasonló figyelhető meg, ezen foglalkoztatók a társadalmi

felelősségvállalást (4,4), a költséghatékony foglalkoztatást, támogatások igénybevételét (4,4)

valamint a szervezeti előnyöket (4) jelölték jelentős előnyként a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatása kapcsán.

A nyílt munkaerő-piaci és akkreditált foglalkoztatók a leginkább jelentőséggel bíró

előnyök között egyaránt a költséghatékony foglalkoztatást (4,4) és a társadalmi

felelősségvállalást (4), kevésbé fontos előnyként egyaránt a munkaerő-kínálat

szűkösségét - hiányszakmák betöltését (3) valamint a PR és marketing értéket (2,8)

jelölték meg.

Előnyök

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók Nyílt

(összes) Akkreditált (összes)

Összes foglalkoztató

Foglalkoztat Nem

foglalkoztat

Költséghatékony foglalkoztatás, támogatások igénybevétele

4,4 4,3 4,3 4,4 4,4

Társadalmi felelősségvállalás - CSR 3,9 4,0 3,9 4,4 4,0

Pontos munkavégzés 3,7 3,8 3,7 3,4 3,7

Munkavállalók szabálykövető hozzáállása, magatartása

3,7 3,8 3,7 3,5 3,7

Motivált munkaerő 3,7 3,8 3,7 3,6 3,7

Lojalitás 3,6 3,6 3,6 3,7 3,7

Alacsony fluktuáció 3,6 3,5 3,5 3,1 3,5

Szervezeti előnyök (diverzifikáció, befogadó szervezeti kultúra, esélyegyenlőség)

3,6 3,7 3,6 4,0 3,6

Munkaerő-kínálat szűkössége - hiányszakmák betöltése

3,0 3,1 3,0 2,8 3,0

PR, marketing érték 2,7 3,0 2,8 3,0 2,8

13. táblázat: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előnyei



29 Vélt és tapasztalt akadályok és nehézségek a foglalkoztatásban

Amennyiben a válaszadó, nyílt munkaerő-piaci szereplők véleményét vizsgáljuk elkülönítve a

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása alapján, azt láthatjuk, hogy

minimális eltérés jelentkezik abban, hogy mit tartanak a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatásának legfontosabb előnyeiként a foglalkoztatás megvalósulásától

függetlenül. Ezáltal kijelenthető, hogy a kérdőívet kitöltő munkáltatók a célcsoport

foglalkoztatásának gyakorlati tapasztalatától függetlenül is tisztában vannak a

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előnyeivel.

Vélt és tapasztalt akadályok és nehézségek a foglalkoztatásban

A megkérdezett munkaadók egészét nézve a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásával kapcsolatos akadályokat, nehézségeket vizsgálva a foglalkoztatók

átlagosan három válaszlehetőséget jelöltek meg. Leggyakoribb nehézségként, 714 esetben

a „Fizikai nehézségek az egészségkárosodásból fakadóan” válaszlehetőséget, míg 452

esetben a „Gyakori betegszabadság, táppénz”, 427 alkalommal az „Alacsony képzettségi

szint, szakképzettség hiánya” és 390 esetben a „Szellemi, pszichés problémák az

egészségkárosodásból fakadóan” válaszlehetőséget jelölték meg. Viszonylag kevesebb

számban jelölték meg nehézségként a vezetői hozzáállást, a munkatársi elfogadás hiányát és

a magas fluktuációt.

Amennyiben a munkáltatói akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező és nem rendelkező

válaszadókat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy akadályozó tényezőként ugyanazt a négy

válaszlehetőséget jelölték meg legtöbb esetben, azonban eltérő arányban. A „Fizikai

nehézségek az egészségkárosodásból fakadóan” válaszlehetőséget mindkét munkáltatói

típus hasonló arányban jelölte, azonban a „Gyakori betegszabadság, táppénz”, „A szellemi,

pszichés problémák az egészségkárosodásból fakadóan” és az „Alacsony képzettségi szint,

szakképzettség hiánya” válaszlehetőségeket az akkreditált munkáltatók majdnem kétszer

annyian jelölték meg, mint a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók.

Az akkreditált foglalkoztatókról elmondható, hogy magasabb arányban jelöltek meg egy-egy

akadályozó tényezőt, azonban a 4-6 órás munkaidő alkalmazása, az akadálymentesítés

és a munkakör átalakítás akadályozó tényezőt a nyílt foglalkoztatók jelentősen

magasabb arányban választották. Az Mmtv. 2016. május elsejei módosításai mentén a

rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyek – a rokkantsági

ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - keresetkorlát figyelembevétele mellett végezhetnek az

ellátásuk megtartása mellett keresőtevékenységet. A korábbi, heti 20 órás munkaidő korlát

kivezetésre került, ezáltal vélelmezhetően több rehabilitációs ellátásban részesülő fog

napi 6 vagy 8 órában keresőtevékenységet végezni, a foglalkoztatóknál ez a típusú

akadálya a foglalkoztatásnak kevésbé fog jelentkezni.




Hátrányok

Nyílt munkaerő-piaci

foglalkoztatók Nyílt

(összes)

Akkreditált

(összes)

Összes

foglalkoztató Foglalkoztat

Nem

foglalkoztat

Fizikai nehézségek az

egészségkárosodásból fakadóan 58,7% 59,0% 58,8% 56,5% 58,4%

Gyakori betegszabadság, táppénz 36,2% 33,8% 35,4% 53,9% 38,6%

Alacsony képzettségi szint,

szakképzettség hiánya 33,2% 30,9% 32,4% 60,9% 36,9%

Szellemi, pszichés problémák az

egészségkárosodásból fakadóan 29,7% 27,1% 28,8% 62,6% 34,2%

Toborzási problémák - szűk

munkaerő-kínálat 24,8% 14,4% 21,2% 23,5% 24,6%

Munkaköri kompetenciák hiánya 20,5% 22,1% 21,0% 32,2% 22,1%

Munkára szocializáltság hiánya, túl

hosszú távollét a munka világától 19,5% 25,3% 21,5% 38,3% 22,1%

Munkavállalók alacsony

teljesítménye 16,8% 13,6% 15,7% 27,0% 18,2%

A munkába járáshoz kapcsolódó

mobilitási nehézségek 15,7% 26,2% 19,2% 30,4% 17,7%

Nem volt ilyen (nehézség) 14,3% 11,7% 13,4% 2,6% 12,7%

Munkavállalási szokások a

foglalkoztatónál nem alkalmazhatóak

(4-6 órás munkaidő, távmunka, stb.)

12,2% 15,2% 13,2% 4,4% 11,2%

Munkakör átalakítása

(egyszerűsítése) nem lehetséges 11,1% 17,3% 13,2% 4,4% 10,2%

Munkahelyi időgazdálkodás 9,4% 8,2% 9,0% 4,4% 8,7%

Akadálymentesítés vélelmezett

igénye 8,4% 14,9% 10,6% 3,5% 7,7%

Magas fluktuáció 4,0% 2,9% 3,6% 13,0% 5,2%

Munkatársak elfogadása, kollegiális

viszonyok 3,4% 4,3% 3,7% 5,2% 3,7%

Vezetők hozzáállása 1,0% 1,1% 1,0% 0,9% 1,0%

14. táblázat: A válaszadó foglalkoztatók legnagyobb problémái a foglalkoztatást illetően (N=1223)



31 Vélt és tapasztalt akadályok és nehézségek a foglalkoztatásban

A válaszadók közül a nyílt munkaerő-piaci, megváltozott munkaképességű személyeket nem

foglalkoztató munkáltatók egy válaszlehetőséget, a toborzási problémákat, mint akadályozó

tényezőt jelölték meg számottevően alacsonyabb arányban (14,4%) mint a célcsoportot

foglalkoztató munkáltatók (24,6%), amely alapján arra lehet következtetni, hogy a toborzás a

foglalkoztatás során felmerülő olyan akadály, amivel a munkáltatók a foglalkoztatás

előtt kevésbé szembesülnek.

A munkakör átalakításának szükségessége, az akadálymentesítés vélelmezett igénye, a

munkába járáshoz kapcsolódó mobilitási problémák, illetve a munkaszocializáció

hiánya mint felsorolt, foglalkoztatást akadályozó hátrányok említése (megjelölése) a

megváltozott munkaképességű személyeket nem foglalkoztató nyílt munkaerő-piaci

munkaadók között jóval magasabb, mint a foglalkoztatásban aktuális tapasztalattal

rendelkező nyílt munkaerő-piaci munkaadók között, így ezek a foglalkoztatás esetében

kevésbé érzékelt problémaként a tapasztalattal nem rendelkező munkaadók negatív

prekoncepciójának, előítéletének tekinthetők.

9. ábra: A megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató és nem foglalkoztató munkaadók véleményeinek különbsége a különböző hátrányok vonatkozásában

11,1%

8,4%

19,5%

15,7%

17,3%

14,9%

25,3%

26,1%

0%

10%

20%

30%

Munkakör átalakítása(egyszerűsítése) nem

lehetséges

Akadálymentesítésvélelmezett igénye

Munkáraszocializáltság

hiánya, túl hosszútávollét a munka

világától

A munkába járáshozkapcsolódómobilitási

nehézségek

A m egvá l tozo t t m unkaképességű sz em élyt f og l a lkoz ta tó és nem f og l a lkoz ta tó m unkaadók

vé l em énye i nek kü l önbsége a kü l önböző há t r ányok vona t kozásában

Foglalkoztat

Nem foglalkoztat




10. ábra: A 10 leggyakoribb akadály, nehézség a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával szemben

58,7

36,233,2

29,7

24,8

20,5 20,5

16,8 15,712,2

56,553,9

60,962,6

23,5

32,2 32,2

27 27

4,4

0

10

20

30

40

50

60

70

Fizikainehézségek

Gyakoribetegszabadság

Alacsonyképzettség

Szelleminehézségek

Toborzásiproblémák

Munkakörikompetenciák

hiánya

Munkáraszocializáltság

hiánya

Munkavállalókalacsony

teljesítménya

Munkábajáráshoz

kapcsolódómobilitási

nehézségek

Munkavállalásiszokások a

foglalkoztatónálnem

alkalmazhatóak(4-6 órás

munkaidő,távmunka, stb.)

(%)

Nehézség, akadály

A 10 leggyakoribb akadály, nehézség a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával szemben

Nyílt foglalkoztató Akkreditált foglalkoztató



33 Munkavállalói létszám változására

vonatkozó munkaadói várakozások

Munkavállalói létszám változására


A nyílt munkaerő-piaci munkáltatók 49,9%-a (553) tervez 1-50 fő közötti létszámemelést. 51

és 100 fő közötti felvételt 2%-uk (22) tervez, míg 101 és 500 fő közötti – nagyobb volumenű –

munkaerő bővítést 1,8%-uk (20 foglalkoztató) szeretne 2017. január 1-jére.

A munkaadók által jelzett, teljes munkaerőpiacra vonatkozó megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatását érintő bővülés tervezett volumenére (4.084 fő) vonatkozóan

vizsgálható, hogy mely nemzetgazdasági ágazatokban várható a megváltozott

munkaképességű munkavállalók létszámának számszerű növekedése:

Nemzetgazdasági ágazat

Jelenleg foglalkoztatott


személyek átlagos statisztikai

állományi létszáma

Megváltozott

munkaképességű

foglalkoztatottak tervezett

átlagos statisztikai állományi

létszáma 2017.01.01

fő

Feldolgozóipar 10 418 11 324 906

Adminisztratív és szolgáltatás

támogató tevékenység 3 190 3 707 517

Humán-egészségügyi, szociális

ellátás 3 213 3 675 462

Egyéb tevékenység 1 718 1 991 273

Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 166 1 567 401

Szállítás, raktározás 483 1 086 603

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése,hulladékgazdálkodás 374 677 303

Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 203 376 173

… 1 666 2 112 446

Összesen: 22 431 26 515 4 084

15. táblázat: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás bővülésének volumene az egyes

nemzetgazdasági ágazatokban (N=740)

Az alábbi ábrán látható, hogy a foglalkoztatók 53,9%-a tervezi bővíteni az általa

foglalkoztatott személyek létszámát, ami 13.048 fő létszámbővítést jelentene, 37,6%-uk

pedig nem kívánja emelni a válaszadás időpontjában meglévő létszámot.




11. ábra: Létszámbeli változások a foglalkoztatóknál (N=1223)

A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek arányát tekintve az alábbi

ágazatokban várható a legnagyobb arányú bővülés:



munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi

létszáma

Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak tervezett átlagos

statisztikai állományi létszáma 2017.01.01

%

Szállítás, raktározás 483 1 086 124,8%

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

203 376 85,2%

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,hulladékgazdálkodás

374 677 81,0%

Építőipar 126 206 63,5%

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

146 217 48,6%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

161 234 45,3%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 166 1 567 34,4%

Ingatlanügyletek 157 208 32,5%

Oktatás 229 296 29,3%

Információ, Kommunikáció 142 173 21,8%


213 250 17,4%

Adminisztratív és szolgáltatás támogató tevékenység

3 190 3 707 16,2%

Egyéb tevékenység 1 718 1 991 15,9%


3 213 3 675 14,4%

Feldolgozóipar 10 418 11 324 8,7%

… 492 528 6,8%

Összesen: 22431 26515 18%

16. táblázat: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás bővülésének arányai a jelenleg

foglalkoztatott létszámhoz képest az egyes nemzetgazdasági ágazatokban (N=740)

659

460

104

0

100

200

300

400

500

600

700

Emeli a létszámot Nem emeli a létszámot Csökkenti a létszámot(Te

rve

ze

tt e

me

lés

mé

rté

ke

)Létszámbeli változások a foglalkoztatóknál



35 Munkavállalói létszám változására


Az akkreditált munkáltatókat nem számítva, a nyílt munkaerőpiacon az alábbi

nemzetgazdasági ágazatokban várható a legnagyobb bővülés a számszerű, tervezett

növekedés vonatkozásában:



munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi

létszáma

Megváltozott munkaképességű

foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikai állományi


fő

Feldolgozóipar 2 186 2 847 661

Szállítás, raktározás 483 1 086 603

Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 128 1 506 378

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

152 433 281


562 775 213

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

167 336 169

Adminisztratív és szolgáltatás támogató tevékenység

462 574 112

Egyéb tevékenység 257 352 95

Építőipar 51 131 80

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

161 234 73

Oktatás 182 244 62


178 210 32

Információ, Kommunikáció 92 123 31

… 584 655 71

Összesen: 6 645 9 506 2 861

17. táblázat: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás bővülésének volumene az egyes

nemzetgazdasági ágazatokban a nyílt munkaerőpiacon (N=740)

Az akkreditált munkáltatókat nem számítva, a nyílt munkaerőpiacon az alábbi

nemzetgazdasági ágazatokban várható a legnagyobb bővülés a foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű személyek arányának tervezett változása alapján:





Jelenleg

foglalkoztatott

megváltozott

munkaképességű

személyek átlagos


létszáma

Megváltozott

munkaképességű

foglalkoztatottak

tervezett átlagos



Létszám-

növekedés %

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

kezelése, hulladékgazdálkodás, 152 433 281 184,9%

Építőipar 51 131 80 156,9%

Szállítás, raktározás 483 1 086 603 124,8%

Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás 167 336 169 101,2%

Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 20 35 15 75,0%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

halászat 161 234 73 45,3%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 562 775 213 37,9%

Egyéb tevékenység 257 352 95 37,0%

Oktatás 182 244 62 34,1%

Információ, Kommunikáció 92 123 31 33,7%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 128 1 506 378 33,5%

Feldolgozóipar 2 186 2 847 661 30,2%

… 1 204 1 404 200 12,0%

Összesen: 6 645 9 506 2 861 43,1%

18. táblázat: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás bővülésének arányai a jelenleg

foglalkoztatott létszámhoz képest az egyes nemzetgazdasági ágazatokban a nyílt munkaerőpiacon

(N=740)

A válaszadó, nyílt munkaerő-piaci munkáltatóknál jelenleg foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszámával összehasonlítva a

tervezett létszámbővítés megadott számait látható, hogy 2017. január elsejéig mintegy 2.861

fő felvételét tervezik. Ez a létszám a kérdőívet kitöltő nyílt munkaerő-piaci munkáltatók több,

mint felénél, 569 foglalkoztatónál jelentkezik; átlagosan 5 fő felvételét jelenti munkáltatónként.

A bővíteni szándékozó munkáltatók foglalkoztatási adatait megvizsgálva látható, hogy 204

közülük a válaszadás időpontjában nem alkalmazott megváltozott munkaképességű

munkavállalót, így nem egyszerűen létszámbővülés történik, hanem a foglalkoztatói kör

bővülése is. Azon foglalkoztatók, akik tervezik, hogy a jövőben megváltozott

munkaképességű munkavállaló felvételét valósítják meg és jelenleg nem foglalkoztatnak, azok

többsége (94%-a) csupán 1-5 fő felvételét tervezi. Amennyiben az összes tervezett létszám

bővítés megvalósulna, a 376 foglalkoztató mintegy 40%-a mentesülhetne a rehabilitációs

hozzájárulás fizetésének terhe alól. Ezzel elősegítené a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatottságának növelését, munkaerő-piaci (re)integrációjukat és saját

költséghatékony működését.

Prognózis | 2016



12. ábra: A megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerő-piaci növekedésének tervezett volumene nemzetgazdasági áganként

30%

125%

34%

185%

38%

101%

24%

37%

157%

45%

34%

18%

34%

12%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

140%

160%

180%

200%

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

A megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerő-piaci növekedésének tervezett volumene nemzetgazdasági áganként

Jelenleg foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikaiállományi létszáma

Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikaiállományi létszáma 2017.01.01



38 Tervezett a munkaerő-felvétellel érintett munkakörök

Tervezett a munkaerő-felvétellel érintett munkakörök

A kérdésre választ adó munkaadók 18.553 fő munkavállalót jelöltek meg összesen arra a

kérdésre, hogy az elkövetkezendő évben várhatóan a legnagyobb létszámfelvétellel érintett

munkakörben mekkora lesz a tervezett munkaerő felvétel. Optimista jellegű várakozásként

értékelhető, hogy a munkaadók az alábbi munkakörökben a 18.533 fős tervezett

létszámfelvételből mintegy 13.902 fő esetében megváltozott munkaképességű

munkavállaló felvételét is el tudnák képzelni. A lenti táblázatban a korábbi tapasztalatoknak

megfelelően a 9-es FEOR főcsoportba tartozó, szakképzettséget nem igénylő

munkakörök kerültek a legmagasabb említésszámmal és a legmagasabb létszámmal.

Emellett a kereskedelem területén (Bolti eladó, Bolti pénztáros, Jegypénztáros, Pultfeltöltő,

Árufeltöltő és Vezető eladó) is nagy létszámmal lennének betölthetőek munkakörök a

megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. Jól látható ugyanakkor a munkaadók

vélt vagy valós tapasztalatokon alapuló előítélete, hogy a megváltozott munkaképességűek

által is betölthetőnek tartott első négy FEOR főcsoportba tartozó szellemi munkakörök

esetében az említésszám csak 273 db (az összes munkaköri említés 24,9%-a), illetve a

felvétel tervezett létszáma 1.869 fő, a teljes, célcsoport által betölthető létszám 13%-a.

. FEOR 08 – munkakör munkakör

említések száma tervezett

létszámfelvétel

9310 Egyszerű ipari foglalkozású 81 2482 9239 Egyéb, máshova nem sorolható egysz. szolg.-i és száll-i.fogl. 51 2005 9225 Kézi csomagoló 37 1120 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 13 622 5113 Bolti eladó 39 594 8219 Egyéb termék összeszerelő 15 470 8211 Mechanikaigép-összeszerelő 3 420 2142 Szoftverfejlesztő 5 377 7212 Szabó, varró 27 312 5117 Bolti pénztáros, jegypénztáros 9 237 9112 Intézményi takarító és kisegítő 68 231 8425 Targoncavezető 13 198 2910 Egyéb magasan képzett ügyintéző 5 193 9119 Egyéb takarító és kisegítő 58 192 9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő 15 187 5112 Vezető eladó 3 182 8190 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője 6 171 4112 Általános irodai adminisztrátor 17 144 8122 Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 8 136 9233 Hivatalsegéd, kézbesítő 8 134 9236 Konyhai kisegítő 14 130 3311 Ápoló, szakápoló 12 125 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 16 125 8135 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 6 115 3513 Szociális gondozó, szakgondozó 26 109 4229 Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású 4 107 7321 Lakatos 15 94 5231, Kalauz, menetjegyellenőr 1 90 9223 Rakodómunkás 15 79 7325 Hegesztő, lángvágó 11 78 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 2 75 7216 Bőrdíszműves 1 70 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 14 69 4112 Általános irodai adminisztrátor 23 68 9231 Portás, telepőr, egyszerű őr 20 67 8219 Egyéb termék-összeszerelő 5 65 … 428 2029

Összesen: 1094 13902

19. táblázat: A tervezett létszámfelvétel FEOR főcsoportokon belüli megoszlása (N=866)




Ha a fentebb említett munkaköröket - ahol a munkaadók véleménye szerint legnagyobb lesz

a munkaerő felvétel és betölthető megváltozott munkaképességű munkavállalókkal -

foglalkoztatási főcsoport szerint csoportosítjuk, láthatjuk, hogy nagyobb arányban azokban

a főcsoportokban terveznek megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatni

a munkáltatók, ahol a munkakör alacsony iskolai végzettséggel betölthető.

13. ábra: Munkaerő felvétel foglalkoztatási főcsoportok alapján (N=866)

A munkaadók ebben a kérdéskörben 147 munkakörrel kapcsolatban – ez összesen 4.599 főt

érint – nyilatkoztak úgy, hogy véleményük szerint ezek nem tölthetők be megváltozott

munkaképességű munkavállalókkal. Ha összevetjük ezeket a kérdőív egy másik kérdésére

adott válaszával (milyen munkakörökben foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű

munkavállalókat a foglalkoztatók) látható, hogy több olyan munkakör van, amelyek esetében

bizonyos munkaadók – előzetes véleményük, tapasztalataik vagy sztereotípiáik alapján – nem

látják betölthetőnek a munkakört megváltozott munkaképességű személlyel, ugyanakkor más

munkaadó foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt ilyen munkakörben (például

targoncavezető, pincér, gépi forgácsoló, stb.).

Kevés olyan munkakör van megváltozott munkaképességű személy által nem betölthetőnek

ítélve ennél a kérdésnél, amit ne végezne valamely másik foglalkoztatónál megváltozott

munkaképességű munkavállaló; ilyen nem egyszerűen betölthető munkakör többek között a

mozdonyvezető, rendészeti asszisztens, autóbuszvezető.

A célcsoporttal vélelmezetten nem betölthető munkakörök láthatóak az alábbi táblázatban a

legmagasabb említésszám alapján:

FEOR 08 – munkakör Munkakör említések száma Tervezett létszámfelvétel

8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 15 121

7321 Lakatos 14 76

3311 Ápoló, szakápoló 11 157

9310 Egyszerű ipari foglalkozású 11 150

3513 Szociális gondozó, szakgondozó 10 34

7325 Hegesztő, lángvágó 10 36

… 274 4025

Összesen: 345 4599

20. táblázat: A munkaadók által megváltozott munkaképességű munkavállalók által nem betölthetőnek

tartott munkakörök említésszáma és a tervezett létszámfelvétel (N=866)

5

836

552

476

1337

103

1145

2539

6909

0 2000 4000 6000 8000

1. Főcsoport: Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i…

2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalm.…

3. Főcsoport: Egyéb felsőfokú vagy középfokú…

4. Főcsoport: Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati)…

5. Főcsoport: Kereskedelmi és szolgáltatási…

6. Főcsoport: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási…

7. Főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások

8. Főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők,…

9. Főcsoport: Szakképzettséget nem igénylő…

Foglalkoztatási főcsoportok alapján (FEOR-08)



40 Tervezett a munkaerő-felvétellel érintett munkakörök

A munkaerő-toborzás eszközei

A megfelelő tudással, tapasztalattal és motivációval rendelkező munkavállalók megtalálása és

megtartása központi kérdés minden munkaadó számára, főként a munkaerő-hiány által

jellemzett munkaerőpiacon. A munkaerő-toborzás csatornájára vonatkozó kérdésnél a

válaszadók a megadott

lehetőségekből átlagosan kettőt

jelöltek meg.

A leggyakoribb választás a

különféle hirdetési felületeken

(61,9%) keresztüli, illetve a

Megyei Kormányhivatal Foglal-

koztatási Főosztály (volt

Munkaügyi Központ) Járási

Hivatala segítségével (62,3%) a

bejelentett munkaerő-igényre

történő közvetítés toborzási

csatornák voltak.

A különféle informális csator-

nákon történő toborzás 45,8%-os

válaszadással szintén dominánsnak mondható. Az elsőfokú rehabilitációs hatóságoktól

érkezett adatszolgáltatások elemzése alapján elmondható, hogy a hatóságokhoz – a 2015.

évben és a 2016. I. negyedévben – benyújtott munkaerő-igények közel 74%-a kielégítésre

került, ami jó aránynak mondható. Ezen pozitív mutató ellenére a válaszadó munkáltatóknak

csupán 26%-a vette igénybe toborzásra az elsőfokú rehabilitációs hatóságokat. A civil

szervezetek segítségének igénybevételét a válaszadók 7%-a jelölte annak ellenére, hogy az

adatszolgáltatás alapján a hozzájuk beérkezett munkaerő-igények 52%-át sikerült betölteni.

Az egyéb lehetőségek közül az ajánlás, illetve az álláskereső általi személyes megkeresés

emelhető ki, ezekre 71 visszajelzés (5,8%) érkezett, amelyek közül az állásbörze, a személyes

jelentkezés, az ajánlás és a belső átszervezés került leggyakrabban említésre.

Munkáltatók Hirdetés

útján

Foglalkoztatási Főosztály (volt

Munkaügyi Központ) járási

hivatala segítségével

I. fokú Rehabilitációs Hatóság (volt Rehabilitációs Szakigazgatási

Szerv) segítségével

Magán munkaerő-közvetítőn keresztül

Civil szervezet segítségé-

vel

Informális csatorná-

kon keresztül

Állami intézmény 63% 69% 23% 3% 4% 39%

Civil szervezet 34% 66% 45% 1% 25% 47%

Kisvállalkozás 58% 64% 21% 4% 6% 43%

Középvállalkozás 75% 56% 19% 13% 5% 49%

Mikro-vállalkozás 50% 55% 37% 1% 4% 46%

Nagyvállalat 85% 57% 24% 19% 14% 58%


48% 78% 29% 1% 0% 32%

Összesen: 61,9% 62,3% 26,4% 7,1% 7,2% 45,8%

21. táblázat: A munkaerő-toborzás eszközei (N=1219)

A megváltozott munkaképességű személyek toborzásában 2016. második félévétől kezdve tudnak segítséget nyújtani a rehabilitációs hatóságok mellett a Hivatal által működtetett projektek megyei szolgáltatási helyeken dolgozó munkatársai. A projektek megyei irodáinak elérhetősége az alábbi linkeken találhatóak meg:

EFOP-1.1.1-15: http://nrszh.kormany.hu/elerhetosegek-efop

VEKOP-7.1.3-15: http://nrszh.kormany.hu/elerhetosegek-vekop

Új toborzási csatornák munkaadók számára

http://nrszh.kormany.hu/elerhetosegek-efop

http://nrszh.kormany.hu/elerhetosegek-vekop




A célcsoport fejlesztésének lehetséges irányai

A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kínálatának fejlesztésére a különböző

állami vagy civil szereplők számára általában 3 fő eszköz áll rendelkezésre:

- foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása a munkaerő-piaci kompetenciák

és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása érdekében,

- képzési támogatások nyújtása a foglalkoztathatóság növelése érdekében, és

- célzott, munkaadóknak nyújtott bértámogatás a célcsoport friss, releváns

munkatapasztalatának növelése érdekében.

A különböző, megváltozott munkaképességű személyeknek nyújtott, a munkára kész állapot

elérésére irányuló egyéni vagy csoportos szolgáltatások keretében biztosított fejlesztési

lehetőségek a munkaadók által érzékelt

problématérképből többféle nehézsé-

geket, akadályokat lehetnek képesek

enyhíteni.

Ezen túlmenően a munkaadóknak

nyújtható, foglalkoztatást elősegítő

rehabilitációs szolgáltatások, valamint

a különböző támogatások széleskörű

eszköztárának megfelelően kombinált

elemei nagymértékben elősegíthetik a

munkaadók előítéleteinek és

prekoncepcióinak csökkentését, a

célcsoporttal, mint munkavállalóval

szembeni elfogadás kialakítását.

A munkaadóknak nyújtható

szolgáltatások a megváltozott

munkaképességű munkavállalókkal

kapcsolatos, munkaadók által

érzékelt hátrányok enyhítésében, az

előítéletek lebontásában és a

megfelelő munkakör kiválasztásában

tölthetnek be fontos szerepet a

megfelelő munkakör kialakítására

irányuló orientáció és tanácsadás, az

érzékenyítés és szemlélet-formálás,

valamint a toborzás / megfelelő

munkakör kiválasztásban nyújtott

segítség révén. Ezen tevékenysé-

geket nagymértékben kiegészíti a

keresletvezérelt képzések indításának támogatása, valamint a munkabér és szociális

hozzájárulási adó részben vagy egészben történő, átmeneti időszakra vonatkozó átvállalása

(támogatása).

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Mmr.) 2. melléklete határozza meg és definiálja a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások típusát, a jogszabály az alábbi szolgáltatásokat határolja el egymástól:

1.Az egyéni tanácsadás: 1.1. foglalkozási rehabilitációs információ nyújtása, 1.2. foglalkozási rehabilitációs tanácsadás,

1.2.1. foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás 1.2.2. foglalkozási rehabilitációs álláskeresési

tanácsadás 1.3. foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás, 1.4. foglalkozási rehabilitációt elősegítő pszichológiai

tanácsadás, 1.5. foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás,

2. A csoportos tanácsadás, amelynek típusai: 2.1. foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési

technikák tréning, 2.2. képzésre történő fejlesztő felkészítés 2.3. foglalkozási rehabilitációt elősegítő újraorientáló

foglalkozás, 3. A munkaadók részére nyújtható szolgáltatás:

3.1. rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás, 3.2. foglalkozási rehabilitációs célú érzékenyítés, 3.3. foglalkozási rehabilitációs állásbörze,

4. A foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítés

Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások



42 A célcsoport fejlesztésének lehetséges irányai

A foglalkozási rehabilitációban a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott

szolgáltatások, a munkaadók számára biztosított rehabilitációs foglalkoztatási szolgáltatások,

a képzések támogatása és a támogatott foglalkoztatás az alábbi táblázatban megjelölt

foglalkoztatást akadályozó problémák kompenzálásában tölthet be kiemelt szerepet,

elősegítve a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat lehetőségekhez képest legmagasabb

szintű összehangolását.

Probléma, akadály a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

vonatkozásában

Szolgáltatás

Képzés Támogatott foglalkoz-

tatás Célcsoportnak Munkaadónak

Fizikai nehézségek az egészségkárosodásból fakadóan X X

Gyakori betegszabadság, táppénz X

Alacsony képzettségi szint, szakképzettség hiánya X

Szellemi, pszichés problémák az egészségkárosodásból fakadóan X X

Munkára szocializáltság hiánya, túl hosszú távollét a munka világától X X

Munkaköri kompetenciák hiánya X X X

Toborzási problémák - szűk munkaerő-kínálat X X

A munkába járáshoz kapcsolódó mobilitási nehézségek X

Munkavállalók alacsony teljesítménye X X X X

Munkakör átalakítása (egyszerűsítése) nem lehetséges X

Akadálymentesítés vélelmezett igénye X

Munkahelyi időgazdálkodás X

Magas fluktuáció X X

Munkatársak elfogadása, kollegiális viszonyok X X

Vezetők hozzáállása X X

22. táblázat: A különböző fejlesztési eszközök és a munkaadók által érzéktelt, foglalkoztatást akadályozó

problémák keresztmetszete




A foglalkoztatókat megkérdeztük arról, hogy amennyiben lenne lehetőségük rá, élnének-e

azzal a lehetőséggel, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalóikat fejlesszék,

képezzék. A kérdőívet kitöltő munkaadók 44,7%-a, válaszolt igennel arra a kérdésre,

hogy élne-e a megváltozott munkaképességű személyek támogatott képzésének

lehetőségével.

Ezen belül az akkreditált munkaadók 83,5%-a válaszolt igennel, amely összhangban van azzal

az eredménnyel, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával

kapcsolatban érzékelt akadályoknál az akkreditált munkaadók jóval kétszer akkora arányban

említették meg az elavult vagy alacsony szakképzettséget, mint problémát.

Élne-e a támogatott

képzés

lehetőségével

Minden

munkaadó

Nyílt munkaerő-

piaci

munkaadók

Akkreditált

foglalkoz-

tatók

Megváltozott

munkaképességű

személyt foglalkoztat

Nem

foglalkoztat

Igen 44,7% 40,7% 83,5% 45,8% 42,3%

Nem 55,3% 59,3% 16,5% 54,2% 57,7%

Összesen: 100% (1223) 100% (1108) 100% (115) 100%

(847) 100% (376)

23. táblázat: Képzési támogatást igénybe venni kívánó munkaadók

A korábban vizsgált, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával szembeni

legnagyobb akadályokkal, nehézségekkel kapcsolatos kérdésre az alacsony képzettségi szint,

szakképzettség hiánya válaszlehetőség releváns a potenciális képzések megvalósítása

szempontjából. Azon munkáltatók közül, akik az alacsony képzettségi szint, szakképzettség

hiányát problémának tekintik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával

kapcsolatban, 52,7%, azaz 225 megkérdezett válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy élnének-

e a megváltozott munkaképességűek támogatott képzésének lehetőségével. A képzés

lehetőségére igennel válaszolók közül 167 válaszadó (39,1%-a a megfelelő szakképzettséget

hiányoló munkaadóknak) jelölt meg legalább egy potenciális képzési irányt.

Az akkreditált munkaadók esetében ez az arány jóval magasabb, ugyanis a 70 munkáltató

közül, aki problémaként észlelte a szakképzettség hiányát, 61-en élnének képzési

lehetőséggel. Ez alapján kijelenthető, hogy a nyílt munkaerő-piaci szereplők annak ellenére,

hogy sok esetben nem elégedettek a megváltozott munkaképességű személyek átlagos

képzettségi szintjével, nem tekintik preferenciának a támogatott képzések lehetőségét, amely

megfelelő megoldást jelenthetne erre a foglalkoztathatóságot csökkentő akadályra.

380 munkaadó jelölt meg összesen 569 esetben olyan munkakört, amelybe szakképzett

munkaerőt szeretne foglalkoztatni, ezen munkaadók összesen 4.044 szakképzettséggel

rendelkező munkavállalót szeretnének foglalkoztatni. A képzettségek között

kiegyensúlyozottabb a szellemi munkakörök aránya, mint a más kérdésben megadott, a

következő évben tervezett foglalkoztatás munkakörei esetében, ugyanakkor azért továbbra is

magasabb a fizikai munkakörben történő foglalkoztatást lehetővé tevő képzés igénye.

A kérdésre válaszoló munkaadók az alábbi bontásban preferálnák a támogatott képzésben

részt vett, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat. Az akkreditált

foglalkoztatók körében az első helyen 19 választással a szabó, varró munkakör betöltéséhez

szükséges képzést jelölték meg. Ezt követi a szociális gondozó, ápoló, valamint a nyelvész,



44 A célcsoport fejlesztésének lehetséges irányai

fordító, tolmács munkakörhöz kapcsolódó képzés. A potenciális képzési irányok illeszkednek

a betöltésre váró munkakörökhöz, ahol szintén megjelennek a takarító, targoncavezető, ápoló,

szabó, varró és informatikával kapcsolatos pozíciók.

Munkakör / képzési irány

Összes foglalkoztató Nyílt munkaerő-piac Akkreditált

foglalkoztatók

Munkakört említő munkaadók száma

Keresett létszám Munkakört említő

munkaadók száma

Keresett létszám

Munkakört említő munkaadók

száma

Keresett létszám

3161 Munka- és termelésszervező 37 428 34 198 3 230

7212 Szabó, varró 28 404 9 92 19 312

4112 Általános irodai adminisztrátor 16 204 9 124 7 80

2524 Képzési és személyzetfejlesztési szakértő

3 181 0 0 3 181

9119 Egyéb takarító és kisegítő 9 140 4 22 5 118

8425 Targoncavezető 23 138 17 86 6 52

3311 Ápoló, szakápoló 16 134 15 84 1 50

7216 Bőrdíszműves, bőröndös, bőrtermékkészítő, -javító

3 130 1 40 2 90

2627 Nyelvész, fordító, tolmács 39 126 31 68 8 58

1321 Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője

4 107 3 106 1 1

3511 Szociális segítő 8 98 1 1 7 97

4111 Titkár(nő) 16 94 7 24 9 70

3513 Szociális gondozó, szakgondozó 27 89 19 67 8 22

9112 Intézményi takarító és kisegítő 18 85 13 47 5 38

8131 Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője

4 84 4 84 0 0

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító 3 82 2 52 1 30

8126 Papír- és cellulóztermék-gyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

4 75 1 5 3 70

7341 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

4 67 3 17 1 50

9236 Konyhai kisegítő 9 66 5 53 4 13

8190 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője

14 59 10 31 4 28

2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető

10 56 9 55 1 1

5111 Kereskedő 3 55 2 25 1 30

3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus

11 52 9 34 2 18

7418 Textilműves, hímző, csipkeverő 3 52 0 0 3 52

5112 Vezető eladó 2 51 2 51 0 0

Összesen: 569 4044 173 1960 396 2084

24. táblázat: Képzési irányok (N=380)




Összegzés

A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének előrejelzésére

irányuló felmérésben egyaránt részt vettek akkreditált munkáltatók és nyílt munkaerő-piaci

foglalkoztatók, köztük olyan munkáltatók is, akik jelenleg nem foglalkoztatnak megváltozott

munkaképességű munkavállalót. Ennek következtében a tanulmányban többféle

aspektusból is bemutatásra kerültek a munkáltatói vélemények, továbbá a

foglalkoztatással kapcsolatos vélelmek és tapasztalatok, az érzékelt akadályok és

előnyök, motivációs érvek, valamint a célcsoport foglalkoztatására vonatkozó

létszámbeli változások.

A prognózis módszertani megvalósítása illetve a kérdőívet kitöltő munkaadók összetétele miatt

a felmérés – bizonyos erre vonatkozó feltételeknek történő meg nem felelés miatt – nem

tekinthető reprezentatív jellegűnek. Ugyanakkor a válaszadói kör nagysága, a foglalkoztatott

létszám súlya alapján a prognózis mindenképpen tükrözi a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatása területén az aktuális és a jövőben megvalósuló különböző

munkaerő-piaci folyamatok tendenciáit.

A válaszadó munkáltatókat tekintve kijelenthető, hogy a megváltozott munkaképességű

munkavállalót foglalkoztató munkaadók legnagyobb arányban a nagyvállalatok között,

legkisebb arányban mikrovállalkozások és önkormányzati intézmények között találhatóak

meg. A legtöbb megváltozott munkaképességű munkavállaló a Feldolgozóipar, az

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a Humán-egészségügyi, szociális

ellátás, a Kereskedelem valamint a gyűjtőkategóriaként megjelenő Egyéb tevékenység

nemzetgazdasági ágban kerül foglalkoztatásra. A válaszadó munkaadók lényegesen

alacsonyabb arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat a

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás továbbá a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

nemzetgazdasági ágban. Ezen területek tekintetében indokolt lehet az alacsonyabb

foglalkoztatási arány okainak vizsgálata, továbbá a különböző foglalkoztatást

befolyásoló tényezők és körülmények összevetése a legmagasabb arányban

foglalkoztató nemzetgazdasági ágakkal. Emellett az önkormányzati intézmények

esetében is szükséges lehet az alacsonyabb foglalkoztatási arány felülvizsgálata a

prognózis megállapításai alapján.

A célcsoport által – a válaszadó munkáltatóknál – betöltött munkaköröket tekintve

megállapítható, hogy ezek leggyakrabban szakképzettséget nem igénylő foglalkozások,

amelyek közül az egyszerű ipari foglalkozás és a takarítói munkakörök vannak jelen a

legnagyobb arányban. A foglalkoztatók közel 1.200 esetben összesen 240 féle

munkakörbe kerestek megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Amennyiben

azon munkaköröket vizsgáljuk, amelyekbe a legnagyobb létszámban kerestek megváltozott

munkaképességű munkavállalókat, valamint azokat, amelyek betöltése nem volt sikeres,

egyaránt kiemelkednek a betanított munkához kapcsolódó egyszerűbb, fizikai jellegű

munkakörök és a takarító pozíciók. Összességében elmondható, hogy jelenleg a

szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban történik nagyobb létszámban a

foglalkoztatás, valamint ezekre a munkakörökre keresik a legtöbb munkavállalót a

munkaadók, azonban ezen munkakörök feltöltése egyre nehezebben valósítható meg a

munkaadók számára. A prognózis alapján megállapítást nyert, hogy sok esetben a

munkaadók munkavállalóra vonatkozó elvárásai miatt a toborzás – mint a foglalkoztatást

akadályozó tényező – jelentkezhet olyan akadályként, amelyre a munkáltatók a

foglalkoztatásra irányuló folyamat megkezdése előtt kevésbé számítottak, és a folyamat

közben szembesülnek ennek a problémának a hatásaival.



46 Összegzés

A KSH adatai alapján a szakképzettséggel nem rendelkező megváltozott munkaképességű

személyek aránya magasabb, mint a nem megváltozott munkaképességű személyek között

és a társadalom egészében. A munkáltatók a betölthető összes munkakör közül a

szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra fókuszálnak főként, azonban

szakképzettséggel, közép- illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező megváltozott

munkaképességű személyek is jelen vannak a munkaerőpiacon, akik a munkaadók jellemzően

alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköri orientációja miatt vélhetően kevesebb

foglalkoztatási lehetőséggel találkoznak. A megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásának nagymértékű bővüléséhez vélhetően szükséges, hogy a

munkáltatók a célcsoport számára eddig megnyitott munkaköröket kiterjesszék a fizikai

munkakörökön túl is. Emellett fontos tényező a foglalkoztatás bővítésében, hogy a

munkaadók a különböző munkakörökhöz rendelt feladatok tekintetében megfelelő

rugalmassággal járjanak el, amely a megváltozott munkaképességű munkavállaló

hosszú távú sikerességét képes biztosítani. A munkaerőpiacon a foglalkoztatók elvárásai

és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci adottságainak közelítése a

foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokon túlmenően a megváltozott munkaképességű

személyek számára biztosított, célirányos, munkaadói igényeknek megfelelő képzések

megvalósításával válik lehetővé. Előremutató eredménye a prognózisnak, hogy a kérdőívet

kitöltő munkáltatók közel 45%-a élne a megváltozott munkaképességű személyek

keresletvezérelt jellegű támogatott képzésének lehetőségével, a folyamatba történő

becsatlakozással, a képzésen végzett, friss szakképzettséggel rendelkező potenciális

munkavállalók foglalkoztatásával.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódóan érzékelt legnagyobb akadály a kérdőívet kitöltő

munkáltatók körében az egészségkárosodásból fakadó fizikai nehézség, legkisebb akadály a

vezetők célcsoport foglalkoztatásához való hozzáállása. A megváltozott munkaképességű

személyek egészségkárosodására, fizikai nehézségeire vonatkozóan a szakmapolitikai,

foglalkoztatást elősegítő intézkedéseknek, a munkaadói szemléletformálásra irányuló,

foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításán túl minimális mértékű hatása

van. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó elégedettséget tekintve elmondható, hogy kérdőívet

kitöltő munkaadók döntően elégedettek a megváltozott munkaképességű személyek

munkájával. Azon motívumokat vizsgálva, hogy mi motiválja leginkább ezen munkavállalók

alkalmazását azt láthatjuk, hogy a legtöbb munkáltató a rehabilitációs hozzájárulást és a

különböző adó-és járulékkedvezményeket jelölték meg – amelyekkel a saját pénzügyi terheik

csökkenthetőek, optimalizálhatóak –, továbbá a társadalmi felelősségvállalást (CSR). A

rehabilitációs hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelező foglalkoztatási szint elérése jelenleg

Magyarországon számos munkáltató számára jelent problémát – 2015-ben a munkaadók 66,3

milliárd forintot fizettek be rehabilitációs hozzájárulásként a központi költségvetés részére –, a

kérdőívet kitöltők alig több, mint 20%-a éri el ezt a létszámarányos 5%-os foglalkoztatási

szintet.

A 2017. évi rehabilitációs hozzájárulás összegének lényeges emelése és a rehabilitációs

kártya jogosultsági körének vélelmezhető kiterjesztése – egyebek mellett a jelenlegi B1,

C1 kategóriába tartozó személyek mellett a B2, C2 kategóriába tartozó személyekkel –16 a megismert foglalkoztatói motivációs érveket tekintve prognosztizálhatóan növelni

fogja a célcsoport foglalkoztatottságát. Továbbá az Mmtv. május elsejei módosításai is

abba az irányba mutatnak, hogy azon foglalkoztatók elől hárulnak el a foglalkoztatás

akadályai, akik számára a célcsoport bizonyos rétegeinek – többek között a rehabilitációs

ellátásban részesülő személyek – részmunkaidőben történő munkavállalási preferenciája

16 Forrás: T/13159. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról. http://www.parlament.hu/irom40/13159/13159.pdf

http://www.parlament.hu/irom40/13159/13159.pdf




(4-6 órában történő foglalkoztatás) a szervezetbe történő beillesztés során problémaként

jelentkezett. Mindezek mellett a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szemlélet fontosságának

szélesebb körű elterjedése a munkáltatók körében szintén hozzájárulhat a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatásának növeléséhez, amelynek előremutató

gyakorlata a Fogyatékosság-barát Munkahely díj évről évre növekvő népszerűsége.

Összevetve a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató és nem foglalkoztató

munkáltatókat, sztereotípiaként jelentkezik – mert ezeket a vélt hátrányokat a nem

foglalkoztató munkáltatók számottevően nagyobb arányban jelölték meg – a munkakör

átalakításának szükségessége, az akadálymentesítés, a munkába járáshoz kapcsolódó

mobilitási problémák, illetve a munkaszocializáció hiánya, mint foglalkoztatást akadályozó

hátrányok. A Hivatal által megvalósított Európai Uniós forrásokból finanszírozott projektekben

a munkáltatóknak nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével

ezen negatív prekoncepciók aránya csökkenthető, a munkáltatók a megfelelő

mennyiségű információ birtokában vélhetően nyitottabbá válhatnak a célcsoport

foglalkoztatására.

A munkaadók mintegy 18.500 fő felvételét tervezik 2017. január elsejéig, amely

létszámfelvételből megközelítőleg 13.900 fő esetében megváltozott munkaképességű

munkavállaló felvételét is lehetségesnek tartják. A megváltozott munkaképességű

személyek konkrét foglalkoztatását érintően a válaszadó munkáltatók közel 4.100 fő

felvételét tervezik – főként szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében –,

létszámadatokat tekintve a legnagyobb arányú bővülés – amennyiben minden tervezett

létszámfelvétel megvalósul – a Szállítás, raktározás, a Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás és Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban fog megvalósulni. A

létszámbővítési várakozások létszámadatait tekintve a legnagyobb számban a

Feldolgozóipar, az Adminisztratív és szolgáltatás támogató tevékenység és a Humán-

egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban fog megvalósulni a

célcsoport foglalkoztatásának bővülése. Amennyiben csak a nyílt munkaerőpiacot

vizsgáljuk, 2017. január elsejéig mintegy 2.900 megváltozott munkaképességű munkavállaló

felvételét tervezik a munkaadók, a jelenleg nem foglalkoztató munkáltatók jelentős aránya is

tervez létszámfelvételt, amely a foglalkoztatói kör bővülését jelenti. A tervezett

létszámfelvételek kapcsán szintén elmondható, hogy a munkáltatók a szakképzettséget nem

igénylő, 9-es számú FEOR főcsoportba tartozó munkaköröket jelölték meg legmagasabb

létszámmal.

Összességében elmondható a tanulmány megállapításai és a 2017. évi jogszabályi

környezet változásai mentén, hogy a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásának aránya vélhetően emelkedni fog a következő időszakban. Ezt a

kedvező irányú elmozdulást a Hivatal által megvalósított EFOP-1.1.1-15 illetve VEKOP-

7.1.3-15 kiemelt projektek eszközrendszere megfelelően támogatja a foglalkozási

rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, a képzések támogatása, illetve a támogatott

foglalkoztatás által. Az azonosított problémák minél alaposabb és megalapozottabb

megismerése és az ennek mentén történő szakpolitikai javaslatok előkészítése

érdekében indokolt lehet egy - több munkáltatói véleményt tartalmazó, reprezentatív -

célzott kutatás elvégzése.



48 Kitekintés

Kitekintés

A Hivatal az általa korábban megvalósított TÁMOP-1.1.1-12/1 „Megváltozott munkaképességű

emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” elnevezésű kiemelt projekt

keretében 2015. szeptember 10. és 2015. október 2. között online elégedettségi felmérést

végzett el a projektben partnerként résztvevő mintegy 4.000 munkáltatók között, amelynek az

volt a célja, hogy megismerésre és visszacsatolásra kerülhessen a partner foglalkoztatók

projekttel kapcsolatos véleménye, tapasztalata és ezek tanulságként hasznosításra kerüljenek

a hasonló projektek tervezése során. A rendelkezésre álló időszak alatt 1.187 foglalkoztató

töltötte ki a 25 kérdést tartalmazó online kérdőívet. A munkáltatói elégedettségmérés és a

prognózis hasonló következtetés levonását lehetővé tevő eredményei:

A munkaadók által alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalók

legjellemzőbb munkakörei a „Szakképzettséget nem igénylő (betanított) fizikai munkakör”,

a „Szakképzettséget igénylő szellemi (irodai) munkakör” (mint például az általános irodai

adminisztrátor), valamint a bolti eladó.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának motivációját tekintve

mindkét felmérésben a költséghatékony foglalkoztatás (támogatott foglalkoztatás,

rehabilitációs hozzájárulás kiváltása, egyéb járulékkedvezmények), valamint a társadalmi

felelősségvállalás a legjellemzőbb, illetve a legtöbb munkaadót ösztönző érv.

A TÁMOP 1.1.1 munkáltatói elégedettségmérés alapján a program célcsoportját alkotó,

rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű ügyfelek nem

igényeltek többlet odafigyelést a munkaadók részéről; jellemzően hasonló szintű a

szorgalmuk/motivációjuk, illetve a betegszabadság és táppénz arány is hasonló mértékű

esetükben, mint a nem megváltozott munkaképességű munkatársak esetében. Hasonló

eredmény született a prognózisban is, mert a megváltozott munkaképességű személyeket

foglalkoztató munkáltatók fontos előnyök közé sorolták, hogy a célcsoport munkavégzése

pontos és szorgalmuk is magas, illetve, a gyakori betegszabadság, táppénz miatti

hiányzás nem jelentős probléma a megváltozott munkaképességű munkavállalók

esetében.

A Hivatal az elsőfokú rehabilitációs hatóságokat és az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató

szervezeteket megkereste adatszolgáltatás céljából a 2015. évben és a 2016. I. negyedévben

a benyújtott, de kielégítésre nem került munkaerőigények országos felmérése kapcsán. A kért

adatszolgáltatás eredményei tükrében a szolgáltató szervezetekhez összesen 2.815 db

munkaerő-igény érkezett be a fent megjelölt időszakban, melyek 61,7%-a került

kielégítésre. A benyújtott munkaerőigények elemzését követően az körvonalazódott, hogy az

alábbi ábrán megjelölt 14 munkakörbe kerestek legnagyobb létszámban munkaerőt. A

betanított munka és takarító pozíciók iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, e két munkakör

a benyújtott munkaerő-igények 24,9%-át adta. A keresett munkakörök 61,2%-a esetében a

munkakör betöltéséhez szükséges végezettség 8 osztály volt, míg felsőfokú végzettséget

igénylő munkakörbe mindössze 47 főt (1,7% ) kerestek. Az ábrán megjelenített 14 munkakör

közül a legnagyobb arányban a varrónő (91,1%), pénztáros (81,4%) és gyártósori

összeszerelő (66,7%) pozíciók voltak azok, amelyeket nem sikerült kielégíteni. Míg a

legnagyobb arányban a lobby (ezen munkakör teljes mértékben kielégítésre került), a konyhai

kisegítő (33,8%) és a takarító (37,7%) munkakörök feltöltése volt sikeres.

Prognózis | 2016



14. ábra: Szolgáltató szervezetekhez benyújtott munkakörök, amelyekben a legmagasabb volt a létszámigény

350 350

147139 139

108

89 86

45 43 40 39 36 34

179

132

98

76

47 5244

5241 35

20 17 15

0

50

100

150

200

250

300

350

400

Foglalkoztatni kívánt létszám (fő) Kielégítésre nem került létszám (fő)



50 Kitekintés

A rehabilitációs hatóságokhoz összesen 5.384 db munkaerő-igény érkezett be, melyek

73,5%-a került kielégítésre. A benyújtott munkaerőigények elemzését követően az

körvonalazódott, hogy a lenti ábrán megjelölt 14 munkakörbe kerestek legnagyobb létszámban

munkaerőt. Ez esetben is a betanított munka és takarító pozíciók iránt mutatkozott a

legnagyobb kereslet, e két munkakör a benyújtott munkaerő-igények 14,6%-át adta. A keresett

munkakörök 70,6%-a esetében a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség 8 osztály volt,

míg felsőfokú végzettséget igénylő munkakörre mindössze 9 főt kerestek.

Az ábrán megjelenített 14 munkakör közül a legnagyobb arányban a gépkezelő (75,2%),

varrónő (52,7%) és betanított munka (40,4%) pozíciók voltak azok, amelyeket legnagyobb

arányban nem sikerült kielégíteni. Míg a papíripari betanított munkás, a doboz- és táskagyártó

(ezen munkakörök teljes mértékben kielégítésre kerültek) és a csomagoló (5%) munkakörök

feltöltése volt a legnagyobb arányban sikeres.



51 Prognózis │2016

15. ábra: Rehabilitációs hatóságokhoz benyújtott munkakörök, amelyekben a legmagasabb volt a létszámigény

406

381

317300

270

207197 192

184

129 123114 113

105

164

72

16 15

3450

42

16

68

16 21

85

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

Foglalkoztatni kívánt létszám (fő) Kielégítésre nem került létszám (fő)



52 Kitekintés

A szolgáltatókhoz és a rehabilitációs hatóságokhoz benyújtott azon 14 munkakört

összesítve, amelyekbe a legnagyobb létszámban kerestek munkaerőt, 5 pozíció jelent meg

hangsúlyosan az adatszolgáltatásokban. Legnagyobb számban a betanított munka és

takarító munkakörre kerestek megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A varrónői

pozíció kiemelkedett mint olyan munkakör, amelynek betöltése nehézséget okoz.

Munkakör Alkalmazni kívánt

létszám (fő) Kielégítésre nem kerülő munkakörök aránya (%)

Betanított munka (papíripari- és könnyűipari betanított munka)

1326 26,9%

Takarító (intézményi takarító és kisegítő)

915

24%

Csomagoló (kézi csomagoló) 529 14,4%

Konyhai kisegítő 331 26,9%

Varrónő 174 62,4%

25. táblázat: Mindkét helyről érkezett adatszolgáltatásban megjelenő munkakörök, amelyekbe a

legnagyobb létszámban kerestek munkaerőt

Az adatszolgáltatások eredményeit összesítve elmondható, hogy összesen 8.199 főre

vonatkozóan adtak le munkaerő-igényeket a foglalkoztatók. A legkeresettebb,

legnagyobb létszámigényt meghatározó munkakörökhöz legfeljebb a befejezett 8

osztályt vártak el, ezen végzettséget igénylő munkakörök az összes munkaerő-igény

78,3%-át adták. Ez az adat alátámasztja azt, hogy a munkáltatók alapvetően az alacsonyabb

végzettséget igénylő, betanított jellegű munkára kerestek munkavállalókat.



53 Prognózis │2016

Táblázatjegyzék

1. TÁBLÁZAT: A MUNKAADÓK NEMZETGAZDASÁGI ÁG ALAPÚ MEGOSZLÁSA (N=1216) ................................ 11

2. TÁBLÁZAT: AZ AKKREDITÁLT MUNKAADÓK LEGNAGYOBB NEMZETGAZDASÁGI ÁG ALAPÚ MEGOSZLÁSA

(N=115).......................................................................................................................... 12

3. TÁBLÁZAT: AZ AKKREDITÁLT MUNKAADÓK FELDOLGOZÓIPAR NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATON BELÜLI

MEGOSZLÁSA (N=27) ....................................................................................................... 12

4. TÁBLÁZAT: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ NYÍLT MUNKERŐ-PIACI

MUNKAADÓK TELJES FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁMÁN BELÜL A CÉLCSOPORT

FOGLALKOZTATOTÁSI ARÁNYA (N=1108) .......................................................................... 13

5. TÁBLÁZAT: A LEGALACSONYABB MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKRE VONATKOZÓ FOGLALKOZTATÁSI

ARÁNY A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ALAPJÁN

(N=1108) ....................................................................................................................... 14

6. TÁBLÁZAT: A LEGMAGASABB MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKRE VONATKOZÓ FOGLALKOZTATÁSI

ARÁNY A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ALAPJÁN (N=1108) .... 14

7. TÁBLÁZAT: A LEGALÁBB 2500 FŐT FOGLALKOZTATÓ GAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN A MEGVÁLTOZOTT

MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSI ARÁNYA (N=1108) ............................................. 16

8. TÁBLÁZAT: MILYEN MUNKAKÖRÖKBEN TÖRTÉNIK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK

FOGLALKOZTATÁSA (N=727) ............................................................................................ 18

9. TÁBLÁZAT: FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT SZERINT A HÁROM LEGGYAKRABBAN EMLÍTETT MUNKAKÖR,

AMELYEK TARTÓSAN BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEKNEK MINŐSÜLNEK (N=655) ...................... 20

10. TÁBLÁZAT: KÖTELEZŐ FOGLALKOZTATÁSI SZINT ELÉRÉSE (N=794) ..................................................... 24

11. TÁBLÁZAT: ÁTLAGOS PONTÉRTÉK TULAJDONFORMA ÉS FOGLALKOZATÁSI SZINT ELÉRÉSE SZERINT

(N=847).......................................................................................................................... 26

12. TÁBLÁZAT: MUNKAADÓK KÜLÖNBÖZŐ MOTÍVUMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EMLÍTÉSÉNEK GYAKORISÁGA

(N=842).......................................................................................................................... 27

13. TÁBLÁZAT: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐNYEI .............. 28

14. TÁBLÁZAT: A VÁLASZADÓ FOGLALKOZTATÓK LEGNAGYOBB PROBLÉMÁI A FOGLALKOZTATÁST ILLETŐEN

(N=1223) ....................................................................................................................... 30

15. TÁBLÁZAT: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉNEK

VOLUMENE AZ EGYES NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN (N=740) ..................................... 33

16. TÁBLÁZAT: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉNEK ARÁNYAI

A JELENLEG FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁMHOZ KÉPEST AZ EGYES NEMZETGAZDASÁGI

ÁGAZATOKBAN (N=740) ................................................................................................... 34

17. TÁBLÁZAT: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉNEK

VOLUMENE AZ EGYES NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN A NYÍLT MUNKAERŐPIACON

(N=740).......................................................................................................................... 35

18. TÁBLÁZAT: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉNEK ARÁNYAI

A JELENLEG FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁMHOZ KÉPEST AZ EGYES NEMZETGAZDASÁGI

ÁGAZATOKBAN A NYÍLT MUNKAERŐPIACON (N=740) ........................................................... 36

19. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT LÉTSZÁMFELVÉTEL FEOR FŐCSOPORTOKON BELÜLI MEGOSZLÁSA (N=866) .. 38

20. TÁBLÁZAT: A MUNKAADÓK ÁLTAL MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK ÁLTAL NEM

BETÖLTHETŐNEK TARTOTT MUNKAKÖRÖK EMLÍTÉSSZÁMA ÉS A TERVEZETT LÉTSZÁMFELVÉTEL

(N=866).......................................................................................................................... 39

21. TÁBLÁZAT: A MUNKAERŐ-TOBORZÁS ESZKÖZEI (N=1219) .................................................................. 40



54 Ábrajegyzék

22. TÁBLÁZAT: A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK ÉS A MUNKAADÓK ÁLTAL ÉRZÉKTELT,

FOGLALKOZTATÁST AKADÁLYOZÓ PROBLÉMÁK KERESZTMETSZETE ..................................... 42

23. TÁBLÁZAT: KÉPZÉSI TÁMOGATÁST IGÉNYBE VENNI KÍVÁNÓ MUNKAADÓK .............................................. 43

24. TÁBLÁZAT: KÉPZÉSI IRÁNYOK (N=380) .............................................................................................. 44

25. TÁBLÁZAT: MINDKÉT HELYRŐL ÉRKEZETT ADATSZOLGÁLTATÁSBAN MEGJELENŐ MUNKAKÖRÖK,

AMELYEKBE A LEGNAGYOBB LÉTSZÁMBAN KERESTEK MUNKAERŐT ...................................... 52

Ábrajegyzék

1. ÁBRA: MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁM ÉS TULAJDONOS SZERINTI MEGOSZLÁSA (N=1223) ................................. 9

2. ÁBRA: A NYÍLT MUNKAERŐ-PIACI FOGLALKOZTATÓK LÉTSZÁM SZERINTI ELOSZLÁSA (N=1108) .................. 9

3. ÁBRA: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ MUNKÁLTATÓK ARÁNYA

(N=847) ................................................................................................................................. 10

4. ÁBRA: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK ARÁNYA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK

ALAPJÁN .................................................................................................................................. 15

5. ÁBRA: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK ARÁNYA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK

ALAPJÁN .................................................................................................................................. 17

6. ÁBRA: 19-64 ÉVES NÉPESSÉG VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA ..................................................... 19

7. ÁBRA: TARTÓSAN BETÖLTETLEN MUNKAKÖRÖK FŐCSOPORTONKÉNTI KERESLETE (N=655, EMLÍTÉSEK

SZÁMA = 1184) ....................................................................................................................... 22

8. ÁBRA: FOGLALKOZTATÓK ELÉGEDETTSÉGE (N=847) ............................................................................ 25

9. ÁBRA: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYT FOGLALKOZTATÓ ÉS NEM FOGLALKOZTATÓ

MUNKAADÓK VÉLEMÉNYEINEK KÜLÖNBSÉGE A KÜLÖNBÖZŐ HÁTRÁNYOK VONATKOZÁSÁBAN ......... 31

10. ÁBRA: A 10 LEGGYAKORIBB AKADÁLY, NEHÉZSÉG A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK

FOGLALKOZTATÁSÁVAL SZEMBEN.............................................................................................. 32

11. ÁBRA: LÉTSZÁMBELI VÁLTOZÁSOK A FOGLALKOZTATÓKNÁL (N=1223) ................................................. 34

12. ÁBRA: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK NYÍLT MUNKAERŐ-PIACI NÖVEKEDÉSÉNEK

TERVEZETT VOLUMENE NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT .............................................................. 37

13. ÁBRA: MUNKAERŐ FELVÉTEL FOGLALKOZTATÁSI FŐCSOPORTOK ALAPJÁN (N=866) ............................. 39

14. ÁBRA: SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEKHEZ BENYÚJTOTT MUNKAKÖRÖK, AMELYEKBEN A LEGMAGASABB VOLT

A LÉTSZÁMIGÉNY ..................................................................................................................... 49

15. ÁBRA: REHABILITÁCIÓS HATÓSÁGOKHOZ BENYÚJTOTT MUNKAKÖRÖK, AMELYEKBEN A LEGMAGASABB

VOLT A LÉTSZÁMIGÉNY ............................................................................................................. 51

1/13

Megváltozott munkaképességűmunkavállalók foglalkoztatásának

munkaerő-piaci prognózisa

Megváltozott munkaképességűmunkavállalók foglalkoztatásának

munkaerő-piaci prognózisa

- Online kutatás -

Tisztelt Munkaadó!

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a megváltozottmunkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében, a 74/2015. (III.30.) Korm.rendelet 3.§ (1) bekezdés n) pontja alapján munkaerő-piaci előrejelzést készít a megváltozottmunkaképességű személyek foglalkoztatásának területén. A prognózis célja, hogy a Hivatalfelmérje a megváltozott munkaképességű személyekre irányuló aktuális, és rövid távúmunkaerő-piaci keresletet, feltárja a nyílt munkaerő-piacon működő munkaadókmegváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására irányuló foglalkoztatásihajlandóságát, a foglalkoztatás vélt és valós akadályozó tényezőit és a lehetségesmunkaerő-piaci beavatkozási pontokat.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának területén az előttünk álló időszaknagy lehetőségeket tartogathat magában, mert a most induló Uniós projektek mellett a rehabilitációshozzájárulás összegének jövő évi emelkedése és az általános munkaerő-piaci túlkereslet is támogatjaa megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának bővülését.



2/13

A munkaerő-piaci előrejelzés érdekében elvégzett - jelen felmérés eredményeire támaszkodó -kutatás keretében országos szinten megismerhetővé válnak a munkaadók igényei, megváltozottmunkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos aggályai, véleménye, a foglalkoztatásakadályai, a szükséges munkaerő-piaci fejlesztések lehetséges körei és irányai. Ezen információkbirtokában a Hivatal a munkaerő-piac területi igényeinek megfelelően a piac valósigényeihez igazodóan, szakmailag megalapozottabban tud segítséget nyújtani az ügyfélkörfejlesztéséhez, a támogató programok megvalósításához.

A prognózis elkészítése különösen fontos a most induló és tervezés alatt álló Európai Uniós forrásbólmegvalósuló foglalkozási rehabilitációs munkaerő-piaci programok szakmailag megalapozottvégrehajtása és hatékony forrásfelhasználása szempontjából. Kiemelt jelentőségű, hogy amunkaerő-piaci előrejelzési rendszer eredményei megalapozzák az EFOP-1.1.1-15, illetve aVEKOP-7.1.3-15 „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projektekcélzott, potenciális munkaadóknak biztosított szolgáltatási / tanácsadási tevékenységét, valamint amunkaerő-piaci szükségleteknek megfelelően működtetett kereslet-vezérelt képzési modelljét,feltárva a megváltozott munkaképességű személyek hiányszakmáit és a munkaadók által keresettszakképzettséget, illetve preferált munkaköröket. A prognózis eredményeként azonosításra kerülneka munkaerő-piac igényei alapján látható potenciális foglalkoztatási irányok, valamint ezek alapjánmeghatározhatóak a kereslethez igazodó képzési célok és a szükséges munkaerő-piaci beavatkozásilehetőségek a megváltozott munkaképességű személyek hatékony munkaerő-piaci integrációjaérdekében.

Tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjenek a kérdőívet a szervezetük véleménye, álláspontja alapjánkitölteni, hogy az Önök szervezetének megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásávalkapcsolatos véleményét, terveit megismerhessük.

A kérdőív kitöltésére rendelkezésre álló időszak kezdete jelen levelünk megérkezésétől2016. július 8-ig tart. A kérdőív kitöltése önkéntes alapon történik, és maximum 15 percet veszigénybe.

A kérdőívvel kapcsolatban felmerült kérdéseiket Rózsás Zsófia ([email protected]) és Mérei Zsófia ([email protected]) munkatársaink e-mail címére küldjék meg. A teljes kérdőív pdfformátumban letölthető az alábbi linkről: https://goo.gl/ip13C6

Budapest, 2016. június 27.

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális HivatalRehabilitációs Szakmafejlesztési Főosztály

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

https://goo.gl/ip13C6

3/13

Munkaadó alapadatai

1/1. Munkaadó neve:

1/2. KSH szám:

1/3. A munkáltató besorolása:

Mikro-vállalkozásKisvállalkozásKözépvállalkozásNagyvállalatCivil szervezetÁllami intézményÖnkormányzati intézmény

1/4. Székhely:

4/13

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk

2/1. Munkaerőigényüket jellemzően milyen forrásokból elégítik ki? Kérjük, maximum 3-at válasszon!

Hirdetés útjánFoglalkoztatási Főosztály (volt Munkaügyi Központ) járási hivatala segítségévelI. fokú Rehabilitációs Hatóság (volt Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv) segítségévelMagán munkaerő-közvetítőn keresztülCivil szervezet segítségévelInformális csatornákon keresztül

Egyéb

2/2. A szervezet jelenlegi átlagos statisztikai állományi létszáma - 2016.06.15-én (fő)

2/3. A szervezet tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma - 2017.01.01-jén (fő) Kérjük, csak számokat írjon a mezőbe!

2/4. Jelenleg foglalkoztat-e megváltozott munkaképességű munkavállaló(ka)t?

IgenNem

2/5. Jelenleg foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikaiállományi létszáma - 2016.06.15-én (fő)

5/13

Amennyiben a munkaadó jelenleg foglalkoztat megváltozottmunkaképességű munkavállaló(ka)t

[ online elérhető / letölthető: FEOR kódok listája ]

3/1. Amennyiben az Önök szervezete foglalkoztat megváltozott munkaképességűmunkavállalókat, mennyire elégedett a munkájukkal általánosságban? (Kérjük, hogy választható skálán (csúszka) 1-10-ig értékelje a munkavállalókkal valóelégedettséget)

1 (Nagyon elégedetlen) 10 (Nagyon elégedett)---

3/2. Milyen munkakörökben történik a megváltozott munkaképességű munkavállalókfoglalkoztatása? Kérjük, jelölje meg azt a FEOR kódot (munkakört), amelyben a legtöbb megváltozottmunkaképességűt foglalkoztatja![ online elérhető / letölthető: FEOR kódok listája ]

1. munkakör:

- A lenyíló (kereshető) listából válassza ki a FEOR számot és a munkakört: ▼

3/3. Milyen munkakörökben történik a megváltozott munkaképességű munkavállalókfoglalkoztatása? Kérjük, jelölje meg azt a FEOR kódot (munkakört), amelyben a 2. legtöbbmegváltozott munkaképességűt foglalkoztatja![ online elérhető / letölthető: FEOR kódok listája ]

2. munkakör:


3/4. Amennyiben foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, milyenmunkakörökben történik a foglalkoztatásuk? Kérjük, jelölje meg azt a FEOR kódot (munkakört), amelyben a 3. legtöbbmegváltozott munkaképességűt foglalkoztatja![ online elérhető / letölthető: FEOR kódok listája ]

3. munkakör:

https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html




6/13


3/5. Mi motiválta az Önök szervezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalókfoglalkoztatására? Kérjük, válasszon maximum 3-at!

Költséghatékony foglalkoztatás, ezen belül - rehabilitációs hozzájárulás kiváltásaKöltséghatékony foglalkoztatás, ezen belül - egyéb adó és járulékkedvezmény, támogatás igénybevételeMunkaerő-kínálat szűkössége - hiányszakmák betöltésePR, marketing értékTársadalmi felelősségvállalás - CSRSzervezeti előnyök (diverzifikáció, befogadó szervezeti kultúra, esélyegyenlőség)

7/13

Megváltozott munkaképességű munkavállalókhozkapcsolódó tervek, vélemények, elvárások


4/1. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikaiállományi létszáma - 2017 01.01-jén (fő)

4/2. Önök szerint melyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásánaklegfontosabb előnyei? Kérjük, hogy a választható skálán (csúszka) értékelje az alábbi szempontokat! (1 - teljesen elhanyagolható előnyökkel jár, 5 - kiemelt jelentőségű előnyökkel jár)

1 2 3 4 5

Lojalitás---

Alacsony fluktuáció---

Munkavállalók szabálykövető hozzáállása, magatartása---

Pontos munkavégzés---

Motivált munkaerő---

PR, marketing érték---


8/13

Társadalmi felelősségvállalás - CSR---

Költséghatékony foglalkoztatás, támogatások igénybevétele---

Munkaerő-kínálat szűkössége - hiányszakmák betöltése---

Szervezeti előnyök (diverzifikáció, befogadó szervezeti kultúra,esélyegyenlőség) ---

4/3. Önök szerint melyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásávalszembeni legnagyobb akadályok, nehézségek? Kérjük, maximum 5 választ jelöljön meg!

Alacsony képzettségi szint, szakképzettség hiányaMunkaköri kompetenciák hiányaMagas fluktuációGyakori betegszabadság, táppénzMunkára szocializáltság hiánya, túl hosszú távollét a munka világátólMunkavállalók alacsony teljesítménye Fizikai nehézségek az egészségkárosodásból fakadóanSzellemi, pszichés problémák az egészségkárosodásból fakadóanMunkahelyi időgazdálkodásA munkába járáshoz kapcsolódó mobilitási nehézségekAkadálymentesítés vélelmezett igényeMunkavállalási szokások a foglalkoztatónál nem alkalmazhatóak (4-6 órás munkaidő, távmunka, stb.)Munkakör átalakítása (egyszerűsítése) nem lehetségesMunkatársak elfogadása, kollegiális viszonyokVezetők hozzáállásaToborzási problémák - szűk munkaerő-kínálatNem volt ilyen (nehézség)

9/13

Munkavállalók tervezett foglalkoztatásához kapcsolódórészletes információk


5/1. Kérjük, válassza ki azokat a munkaköröket, amelyek az Önök szervezeténél tartósannem tudtak betölteni munkaerő-hiány miatt és a munkakör jellegéből fakadóan amunkakör betölthető megváltozott munkaképességű személyek által. [ onlineelérhető / letölthető: FEOR kódok listája ]

1. munkakör:



2. munkakör:



3. munkakör:






10/13

Megváltozott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóvárakozások, elképzelések


6/1. Sorolja fel azokat a munkaköröket, amelyben az Önök szervezeténél azelkövetkezendő évben várhatóan a legnagyobb lesz a létszám felvétel. Emellettkérem, hogy az utolsó oszlopban jelölje, hogy megváltozott munkaképességű személyáltal betölthető-e az adott munkakör (igen/nem)!Kérjük, csak számokat írjon a 'Tervezett létszámfelvétel' mezőbe! [ online elérhető /letölthető: FEOR kódok listája ]

FEOR szám,munkakör

Elvárt végzettség,szakképzettség

Tervezettlétszámfelvétel (fő)

Megváltozottmunkaképességű

1.munkakör

2.munkakör

3.munkakör

6/2. Milyen betöltendő munkakörökben tervezi az Önök szervezete megváltozottmunkaképességű személyt foglalkoztatását a következő 1 év során? Kérjük, csak számokat írjon a 'Tervezett létszámfelvétel' mezőbe! [ online elérhető /letölthető: FEOR kódok listája ]

FEOR szám, munkakör Elvárt végzettség,szakképzettség

Tervezettlétszámfelvétel (fő)

Foglalkoztatáshelyszíne(i)

1.munkakör

2.munkakör

3.munkakör




11/13

Munkaadó képzéshez való hozzáállása, képzési igénye

7/1. Amennyiben támogatott képzés keretében lenne lehetőség a megváltozottmunkaképességű személyek fejlesztésére és képzésére, élne-e ezzel a lehetőséggel?

IgenNem

7/2. Amennyiben az előző kérdésre igennel felelt és az Önök szervezete lehetőség esetén élne a megváltozott munkaképességű személyek támogatott képzéséneklehetőségével, akkor milyen képzés indítását preferálná az Önök szervezete?(Kérjük, a képzés típusához az alábbi képzési típusokból válasszon:• OKJ-s képzés, • nyelvi képzés, • betanító képzés, • egyéb hatósági bizonyítvánnyal záruló képzés)

Képzés neve Képzés típusa Létszám Foglalkoztatás helyszíne(i)1.képzés

2.képzés

3.képzés

4.képzés

5.képzés

12/13

Elérhetőség

8/1. Válaszadó neve, elérhetősége:

NévMunkakörE-mail címTelefonszám

Köszönjük, hogy kitöltötte kérdőívünket és véleményének, szervezetük jövőjére vonatkozóvárakozásainak megosztásával segítette munkánkat!

Kérem kattintson az Adatok elküldése gombra, a kitöltés véglegesítéséhez.

http://nrszh.kormany.hu/_

_

Engedje meg, hogy a kérdőív zárásaként tájékoztassuk arról, hogy az NRSZH által működtetett,konvergencia régiókban megvalósuló EFOP 1.1.1-15, valamint a Közép-Magyarországi

Régióban megvalósuló VEKOP 7.1.3-15 kiemelt projektek szakmai megvalósítása megkezdődött.A projektben a munkaadók számára biztosítható szolgáltatások, illetve a megváltozott

munkaképességű személyt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által igényelhető támogatottfoglalkoztatás rendszerének működése várhatóan 2016. őszén kezdődhet meg.

A projektről bővebben az alábbi linken tájékozódhat: http://nrszh.kormany.hu/projektrol-par-szoban

http://nrszh.kormany.hu/

http://nrszh.kormany.hu/projektrol-par-szoban

bevezetés 1 - szgyf...5 nemzeti rehabilitÁciÓs És szociÁlis hivatal rehabilitációs...

Documents